1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a beszámoló részeinek összefüggéseit, kiemelten a mérleg, valamint az eredménykimutatás és a főkönyvi számlák szoros kapcsolatát. Másrészt megismeri az általános forgalmi adó működési mechanizmusát, az adó megállapításának és elszámolásának szabályait, az adó könyvelésének bizonylatait, és az analitikus nyilvántartásokat.

1.1 Az éves beszámolási kötelezettség A piac szereplőinek döntéseik megalapozása érdekében szükségük van egy olyan információs rendszerre, amelynek adatai a vállalkozók vagyoni, pénzügyi helyzetéről, az elért eredményekről, azok alakulásáról a nemzetközileg kialakult normáknak és a gyakorlatnak megfelelő valós és megbízható képet ad. Szükséges, hogy a vállalkozó kimutatott vagyona, elért jövedelme a nemzetközi számviteli gyakorlat szerint is reális legyen, tehát megállapítása összhangban legyen az Európai Unió Tanácsának irányelveiben foglaltakkal, a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság által kiadott standardokkal. A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény olyan szabályokat rögzít, amelyek figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók − jövedelemtermelő képességéről, − vagyonáról, − vagyonának alakulásáról, − pénzügyi helyzetéről és − jövőbeli terveiről. A gazdálkodó a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően beszámolót köteles készíteni magyar nyelven. Az üzleti év időtartama általában 12 hónap, ami – a törvény által szabályozott eseteket kivéve – megegyezik a naptári évvel. A beszámoló pénzneme általánosan1 a magyar forint. A forintban készített beszámolóban közölt értékadatokat ezer forintra kell kerekíteni. Ha a vállalkozó éves beszámolója mérlegének főösszege meghaladja a százmilliárd forintot, akkor az adatokat – a világosság elvét érvényesítve – millió forintban kell megadni. 1

A számviteli törvény nevesíti, hogy mely esetekben lehetséges a beszámoló adatait idegen pénznemben megadni. Tanulmányaink során mi ezzel az esettel nem foglalkozunk, mivel ez a vállalkozások nagy részére nem jellemző.

9

Vállalkozói könyvvitel I.

A beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. A beszámolónak a változásokat is tükröznie kell, ezért a mérlegben és az eredménykimutatásban az előző üzleti év megfelelő adatát is fel kell tüntetni. A számviteli törvény a vállalkozásoknak választási lehetőséget biztosít (a számviteli politikába tartozó döntési feladat) a beszámoló információtartalmának részletezettsége tekintetében: − Egyszerűbb, az adatokat összevontan tartalmazó beszámoló készíthető, ha a vállalkozás az egyszerűbb beszámolási formához tartozó egyszerűsítési feltételeknek megfelel. − Megengedett a számviteli törvényben előírt séma2 továbbrészletezése, tehát további tételek is felvehetők a mérlegbe, illetve az eredménykimutatásba, ha azok tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ilyenkor az új tétel(ek) tartalmát, az indokokat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. − Az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz- és forráscsoporton, illetve bevétel- és ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha azok • összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek; • összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését. Az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell. Az összevonás a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket nem érintheti. (A számviteli törvény meghatározása szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az anyavállalat, a leányvállalata, a közös vezetésű és a társult vállalkozás.) Nem kell a mérlegben és az eredménykimutatásban feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel. Folyamatos működés mellett a vállalkozók esetében a beszámoló formája a következő lehet: − éves beszámoló (kötelezettség), − összevont (konszolidált) éves beszámoló (kötelezettség), − egyszerűsített éves beszámoló (választható forma). A formák között az információ részletezettségében van eltérés. A beszámoló választható vagy kötelező formáját a következő tényezők határozzák meg: − a vállalkozás gazdasági súlya, amelyet az éves nettó árbevétel, a mérleg főösszege és a foglalkoztatottak létszáma jellemez (ezekre értékhatárt állapít meg a törvény); − a vállalkozás gazdálkodási formája, amely a felelősségi kérdések miatt jelent fontos kritériumot az információk részletezése tekintetében; − a társaságok közötti befektetési, ennek révén befolyásolási kapcsolatok, amelyek létére az ilyen társaságok egyedi beszámolóiban is utalni kell, de a vállalkozáscsoport egé-

2

A mellékletben nézzük meg és tanulmányozzuk a mérleg és eredménykimutatás számviteli törvényben rögzített sémáját!

10


szére készített összevont (konszolidált) éves beszámolóban ki kell szűrni az ilyen okból bekövetkezett, a megítélést torzító halmozódásokat. A beszámolási kötelezettség egyszerűbb formája a következő esetekben választható: a) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, amelynél két egymást követő évben, a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az előírt mértéket: − a mérleg főösszege az 500 millió forintot, − az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, − a tárgyévben foglalkoztatottak átlagos létszáma az 50 főt. Nem készíthet azonban egyszerűsített éves beszámolót a feltételek fennállása esetén sem: − a részvénytársaság, az összevont (konszolidált) beszámolót készítő, vagy abba bevont vállalkozás, mivel itt részletes információkra van szükség, valamint − az a vállalkozás, ahol az üzleti év a naptári évtől eltér (a feltételeknek megfelelő vállalkozások adatait is konszolidálják). A három mutatóértéket együttesen kell vizsgálni. A határértéket meghaladó egy mutató évenként más-más lehet, nem előfeltétel, hogy ugyanazon két mutató legyen a határérték alatt. A „két egymást követő évben” megszorítás azért szükséges, hogy csak a fenti feltételekben bekövetkező tartós változás esetében kelljen, illetve lehessen a beszámoló formáján változtatni. b) Éves beszámolót készít minden vállalkozás, amely kettős könyvvitelt vezet, és nem felel meg az egyszerűsített éves beszámolóra előírt követelményeknek, vagy megfelel ugyan, de az éves beszámoló formáját választotta. c) Ha a vállalkozások közötti befektetési kapcsolatok indokolják, az abba bevont vállalkozások egyedi éves beszámolói mellett az anyavállalatnak összevont (konszolidált) éves beszámolót is kell készítenie, amely a vállalkozáscsoportot úgy mutatja be, mintha annak tagjai együttesen egy vállalkozásként működnének. A folyamatos tevékenység mellett készített egyedi beszámoló választott formájától független, általános érvényű előírás, hogy a mérleg és eredménykimutatás előző évre és tárgyévre vonatkozó adatai mellett, az összehasonlíthatóság érdekében külön oszlopban kerül kimutatásra a lezárt év(ek)re vonatkozóan feltárt és elismert, jelentősebb összegű hibák miatt végrehajtott módosítás. Az éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni. A magyar nyelvűség követelménye a beszámoló adatait alátámasztó minden iratra, így a könyvvezetésre, annak bizonylataira és a leltárra is vonatkozik. A vállalkozónak elsődlegesen a magyar számviteli előírások követelményeinek kell megfelelnie, és csak ezen túlmenően kerülhet sor egyéb (például külföldi tulajdonosi) érdekek és igények kielégítésére.

11


1.1.1

Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, ezek részei, az egyes részek felépítése, szerkezete, egymással való kapcsolata, összefüggései

1.1.1.1 Az éves beszámoló Az éves beszámoló tartalmazza − a mérleget, − az eredménykimutatást és − a kiegészítő mellékletet. Az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, annak ellenére, hogy azt a számviteli törvény előírásai alapján a beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni.

A mérleg A mérleg olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely egy adott naptári időpontra – a fordulónapra – vonatkoztatva összevontan, pénzértékben tükrözi egyrészről azt, hogy a vállalkozás vagyona milyen eszközökben testesül meg, másrészt mutatja az eszközök finanszírozási forrását, eredetét. A vállalkozás két mérlegséma közül választhat. Az „A” típusú változat mérlegszerűen, a „B” típusú változat lépcsős elrendezésben tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait. Azt, hogy a vállalkozás melyik változatot választja, a számviteli politikában kell rögzítenie. Ha a gazdálkodó sémát változtat, akkor az adatok összehasonlíthatóságát biztosítania, és a kiegészítő mellékletben az áttérést indokolnia kell. Az egyes változatokban a mérlegfőcsoportok más struktúrában helyezkednek el. Az „A” változat az eszközöket fordított likviditási sorrendben tartalmazza, a forrásoknál fordított a lejárati sorrend. A „B” változat részben finanszírozási szemléletet tükröz. A mérlegtételek tartalma azonban mindkét változatban megegyezik. Az eszközöknek befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolása a vállalkozó feladatkörébe tartozik, mivel azoknak a tevékenységben betöltött szerepét, rendeltetését, várható használati idejét a vállalkozó ismeri a legjobban. A számviteli törvény előírása alapján a besorolás szempontjából az eszközök minősítésének fő kritériuma a használati idő hossza. Értékhatártól függetlenül azon eszközöket, amelyek a vállalkozás tevékenységét tartósan – tehát egy éven túl – szolgálják, a befektetett eszközök közé kell besorolni. A forgóeszközök csoportjába azon eszközök tartoznak, amelyek a vállalkozás tevékenysége során egy éven belül elhasználódnak.

12


A mérleg forrásoldalán saját forrásként kell kimutatni − azokat az összegeket, amelyeket a tulajdonos alapításkor, illetve tőkeemeléskor végleges jelleggel a vállalkozás rendelkezésére bocsát (jegyzett tőke, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke és a tulajdonosoktól kapott tőketartalék), − a jogszabály alapján a tőketartalékba, eredménytartalékba helyezhető összegeket, − a számviteli törvény előírásai szerint kötelezően a lekötött tartalékba helyezendő (osztalékfizetési korlátokat jelentő) összegeket, − a vállalkozási tevékenység eredményéhez kapcsolódó összegeket (eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény), − a számviteli törvényben meghatározott befektetett eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet (értékelési tartalék). A saját tőkén belül a jegyzett tőke viszonylag állandó összegű, a tőkeemelés, a tőkeleszállítás rendkívüli eseménynek számít. A tőketartalék, a lekötött tartalék, az értékelési tartalékok, az eredménytartalék és a tárgyévi mérleg szerinti eredmény a saját tőke változó részét képezi. A céltartalékok főcsoportjában a várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre és egyéb címen képzett, az eredményt csökkentő összeget kell kimutatni. A céltartalék-képzési kötelezettség az óvatosság elve érvényesítésének eszköze. A kötelezettségek közé a vállalkozás idegen forrásait kell besorolni. A kapott előleg és a barterügylet miatti kötelezettség kivételével közös jellemzőjük, hogy pénzformában teljesítendő, a vállalkozás által elfogadott, már teljesített gazdasági eseményhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek. Besorolásuk az esedékesség függvénye. Az egy éven túli lejáratúakat a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Amennyiben egy kötelezettség vagy törlesztőrészletének fizetési határideje a mérleggel lezárt év utáni egy éven belül esedékes, a kötelezettséget (az esedékes részletet) a rövid lejáratú kötelezettségek közé kell besorolni. Külön mérlegcsoportot képeznek a hátrasorolt kötelezettségek. Az aktív, illetve passzív időbeli elhatárolások mérlegfőcsoportokban azon gazdasági események pénzösszegben kifejezett, a tárgyidőszaki eredményt korrigáló hatását kell kimutatni, melyek két vagy több évet érintenek.

Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás készítésének célja: − az eredmény kialakulására ható tényezők számbavétele; − a bevételek, ráfordítások eredménykategóriák szerinti csoportosításával a jövedelem összetevőinek egymás mellé állítása; − az érdekhordozók járandóságának megállapítása: • állami költségvetésnek járó társasági adófizetési kötelezettség, 13


• tulajdonosoknak fizetendő osztalék, részesedés, valamint • a gazdálkodó vagyonát gyarapító mérleg szerinti nyereség vagy veszteség kimutatása. Az eredménykimutatás a teljesség elvének megfelelően a vállalkozás valamennyi, a beszámolási időszakban végzett tevékenységéből, valamint a bekövetkezett egyéb gazdasági eseményekből származó, a tárgyidőszakot illető hozamot számba veszi. A hozamokat és ráfordításokat eredménykategóriák szerint csoportosítja. Az eredménykategóriák a következők: − Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye − Pénzügyi műveletek eredménye − Szokásos vállalkozási eredmény − Rendkívüli eredmény − Adózás előtti eredmény − Adózott eredmény − Mérleg szerinti eredmény A vállalkozó döntésétől függően az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg, bemutatása négy formában lehetséges: − Összköltség eljárással: mely az üzleti évben felmerült összes elemi költség gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, és ennek összegét veti össze az árbevétel, az egyéb bevétel, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével (itt a teljesség elve kerül előtérbe). Az összköltség típusú forma elkészíthető • lépcsőzetes szerkezetben („A” változat), illetve • mérleg formában („B” változat). – Forgalmi költség eljárással: mely az értékesítés érdekében a tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket veszi számba, és ezt veti össze az értékesítés árbevételével és az egyéb bevételekkel (itt az összemérés elve az elsődleges). A forgalmi típusú változat elkészíthető • lépcsőzetes szerkezetben („A” változat), illetve • mérleg formában („B” változat). Az eredménykimutatás formájának megválasztását, a döntést a vállalkozás szervezetének, tevékenységének sajátosságai, valamint a belső információs igények és kielégítésük adminisztrációs lehetőségei befolyásolják. Az eredménykimutatás a tárgyévet megelőző időszak azonos adatait is tartalmazza.

A kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet tartalmára a számviteli törvény egyrészről a követelmények megfogalmazásával, másrészről tételes előírásokkal ad útmutatást. A törvényi előírások alapján a kiegészítő melléklet további tartalmát a vállalkozás maga választja meg.

14


A legfontosabb szempont, hogy a kiegészítő melléklet olyan ismereteket adjon a mérleg és az eredménykimutatás adatain túlmenően, hogy ily módon az éves beszámoló egésze megbízható és valós képet mutasson.

Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés tartalmát a számviteli törvény részleteiben nem írja elő. Követelményként megfogalmazza, hogy az üzleti jelentésnek oly módon kell bemutatnia a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről az a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Az üzleti jelentést nem kell a cégbíróságnál letétbe helyezni, nem kell közzétenni, de biztosítani kell, hogy a vállalkozás székhelyén minden érdekelt számára rendelkezésre álljon, és arról teljes vagy részleges másolatot készíthessen. A korlátozott nyilvánosság azt jelenti, hogy az üzleti jelentés főképpen a tulajdonosok számára készül abból a célból, hogy megítélhessék az ügyvezetés által irányított üzletmenetet, üzletvitelt. Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni, azt a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

1.1.1.2

Az éves beszámoló részeinek összefüggései

Az éves beszámoló részei szerves egészet alkotnak. A mérleg a vállalkozás adott időpontra vonatkozó vagyoni és pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, míg az eredménykimutatás a vállalkozás beszámolási időszakra vonatkozó teljesítményét mutatja. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmazza mindazon információkat, amelyek a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban feltüntetett adatokat magyarázzák. A mérleg és az eredménykimutatás között szoros kapcsolat van: a mérleg szerinti eredmény összegét tekintve a számszaki egyezőség követelmény.

1.1.1.3

Az egyszerűsített éves beszámoló

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása összevontabb adatokat tartalmaz, kiegészítő mellékletének kötelező adattartalma jóval kevesebb. Üzleti jelentést nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összeállításánál tartalmi szempontból azonosan kell eljárni, mint az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának elkészítésekor.

15


A különbség az egyes tételek részletezettségében van (csak főcsoport-, csoportszintű adatokat tartalmaz), illetve abban, hogy választhatók bizonyos értékelési egyszerűsítések.

1.1.1.4

Nyilvánosságra hozatal és közzététel

A beszámoló nyilvánosságát az biztosítja, hogy azt: – a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a Cégbíróságnál adott határidőig letétbe kell helyezni (így abba bárki betekinthet, arról részben vagy egészben másolatot készíthet), – a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások – közöttük a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is – a letétbe helyezéssel egyidejűleg, lényeges hibák helyesbítésekor év közben is, ismételten köteles közzétenni, – a vállalkozás székhelyén a vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai számára hozzáférhetővé kell tenni. Az éves, egyszerűsített éves beszámolót letétbe kell helyezni, a letétbe helyezés időpontja az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap. A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, a gazdálkodó, illetve annak képviseletére jogosult személy aláírásával hitelesített beszámolóban foglalt információkat az érdekeltek akkor tudják hasznosítani, ha biztosított az azokhoz való hozzáférés. Fontos továbbá, hogy az adatok megbízhatóságáról külső szakértő (könyvvizsgáló) is nyilatkozzon vagy – bizonyos nagyságrendet el nem érő vállalkozásoknál – legalább olyan, megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy állítsa össze a beszámolót, akitől az előírások maradéktalan teljesítése elvárható. A beszámoló nyilvánossága akkor biztosított, ha abba bárki betekinthet, arról részben vagy egészben másolatot készíthet, ezért 2009. május 1-jétől a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. Ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó – éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni, és a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. Amennyiben a cég határidőn belül nem tett eleget közzétételi kötelezettségének, a Céginformációs Szolgálat köteles a Cégbírósághoz fordulni hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében. A Cégbíróság felhívja a céget, hogy a megjelölt határidőn belül kötelezettségének tegyen eleget. Ha a cég a felhívásban foglaltakat nem teljesíti, a Cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz. Nem kell benyújtani azon szervezetek pénzügyi beszámolóit, melyeket nem a Cégbíróság jegyzett be.

16


1.1.1.5

A közzétételi kötelezettség

A közzétételi kötelezettség kiemelten a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra vonatkozik. Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi. Ha a beszámoló felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó (auditált) beszámolót kell közzétenni. Ha a vállalkozás beszámolóját a könyvvizsgáló nem auditálta, a vállalkozás köteles a beszámoló minden példányán feltüntetni: „A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem hitelesítette.” Az Szt. előírásokat tartalmaz az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételére vonatkozóan. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák helyesbítése ugyanis a vállalkozás korábbi, beszámolóval lezárt időszakát (időszakait) jellemző vagyoni, pénzügyi helyzetére vonatkozó összképet a saját tőke változáson keresztül lényegesen befolyásolhatja, így a már letétbe helyezett beszámoló(k) adatai megtévesztőek lehetnek. Az ismételt közzétételi kötelezettség teljesítésével már év közben nyilvánvalóvá válik a korábbi adatok korrekciója, a változások valós nagyságrendje és jellege.

1.2 A beszámoló és a könyvvezetés kapcsolata A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a mérleg fordulónapján lezárja. Könyvvezetés csak magyar nyelven történhet. A könyvvezetés formája lehet: – kettős könyvvitel, illetve – egyszeres könyvvitel. A kettős könyvvitel zárt rendszert alkot, mivel ebben a könyvvezetési formában valamennyi, az eszközökben és forrásokban történt változást rögzíteni kell, ideértve azok eredményt érintő hatását is. Az egyszeres könyvvitel keretében a pénzeszközökben bekövetkezett változásokat rögzítjük – meghatározott formában. Ebben a rendszerben a kiegészítő nyilvántartások pontos vezetése különösen fontos. Azonban a vállalkozások esetében az egyszeres könyvvezetés módszerét a számviteli törvény nem teszi lehetővé.

17

1. A beszámolókészítés alapjai

Recommend Documents