1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai

Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) – vizsgakérdések kidolgozva

by Beorn

1/43

1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai 1.1.) 15 pontos kérdések: 1.1.1. Sorolja fel a jogvédelmi szerveket! Kettőt közülük részletesen ismertessen. Jogvédelem = alkotmányvédelem és igazságszolgáltatás tevékenysége. Szervei: • Alkotmánybíróság • Országgyűlési biztosok • Igazságszolgáltatás (Legfőbb Bíróság, ítélőtáblák, Fővárosi-, megyei bíróságok, helyi munkaügyi bíróságok) • Ügyészség (Legfőbb Ügyészség, Fellebbviteli Főügyészségek, megyei (fővárosi) főügyészségek, városi (kerületi) ügyészségek, Katonai Főügyészség, Katonai Fellebbviteli Ügyészségek, területi katonai ügyészségek) Bíróság: 1.2.3. Ügyészség: 1.2.8. 1.1.2. Ismertesse a magyar választási rendszert! A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazatvisszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. (Az első, 1990-es választáson ez a határ még 4% volt.) (Legközelebbi választáson 200 képviselő lesz csak -> kidolgozás alatt.) A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok. A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság (OVB), a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik. Az első fordulóban minden választónak két szavazata van: egy-egy voksot lehet leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50%-át. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot. Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa. Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kell ismételni. Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik legalább 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhatnak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez 25%-ot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is elegendő. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban jelezhetik, ha jelöltjüket visszaléptetik. (Wikipedia) 1.1.3. Mutassa be a közvetlen hatalomgyakorlás formáit (népszavazás, népi kezdeményezés) A népszavazás lehet országos v. helyi, elrendelésére kötelezően v. mérlegelés alapján kerül sor. A népszavazás tárgya: az Országgyűlés ill. a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdése. A népi kezdeményezés lehet országos v. helyi, arra irányul, hogy az Országgyűlés v. helyi önkormányzat tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést. 1.1.4. Ismertesse a köztársasági elnök jogállására és feladataira vonatkozó főbb szabályokat! (Schmitt Pál) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Öt évre választja az Országgyűlés. Olyan magyar választójogú állampolgár lehet ke., aki betöltötte a 35. évét. Az elnöki megbízatás megszűnik: • A megbízás idejének lejártával • Az elnök halálával • Lemondásával • Ha feladatkörtét 90 napon túl nem tudja ellátni • Összeférhetetlenség kimondásával • Tisztségétől való megfosztással A köztársasági elnök személye sérthetetlen, döntéseiért sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik. Feladat és hatáskörei: Ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörök (önálló): országgyűlés alakuló ülésének összehívása, választások, népszavazások kitűzése, ülések elnapolása, törvény- népszavazás kezdeményezése, törvény kihirdetése, javaslat miniszterelnök személyére… Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök: nemzetközi szerződések megkötése, követek küldése és fogadása, egyéni kegyelmezési jog gyakorlása…


by Beorn

2/43

1.1.5. Ismertesse az Országgyűlés szervezetét és működését! Az Országgyűlést 4 évre választják. Szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg. Működési rendjét a Házszabály tartalmazza. Az elnök (dr. Kövér László) megszervezi a parlamenti munkát, összehívja az ülésszakokat és üléseket, vezesse azokat, ügyeljen a házszabály betartására, hivatalos ünnepélyeken képviselje az Ogy.-t. Az elnököt akadályoztatása esetén az egyik alelnök helyettesíti. Az Ogy. jegyzőjének feladata az ülések technikai segítése, lebonyolítása (szavazatszámlálás, jegyzőkönyv vezetés). A bizottságok az Ogy. véleményező, javaslattevő, kezdeményező, ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei. Lehet állandó és ideiglenes bizottság. A Házbizottság (tagok: Ogy. elnöke, alelnökök és frakcióvezetők) feladata az Ogy. folyamatos működésének biztosítása, napirendek kialakítása… Az ugyanazon pártba tartozó képviselők frakciókat hoznak létre. Az országgyűlési munka az üléseken folyik. Két ülésszak (tavaszi, őszi). Határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van. Az Ogy. tanácskozásairól jegyzőkönyv készül. 1.1.6. Ismertesse a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét! Melyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei? A jogforrás egyrészt a szervezet, amelyik jogosult a jogszabályt megalkotni, másrészt a jogszabályi forma (törvény, rendelet), amiből a jogi rendelkezés megismerhető. Jogalkotási hatáskörrel rendelkező szervezetek Mo-on: • Országgyűlés • Kormány • Magyar Nemzeti Bank elnöke • Miniszterelnök és miniszterek • Helyi önkormányzatok A jogalkotó szerveket az alkotmány jelöli ki. Az alkotható jogszabályok: törvény (ezen belül alkotmánytörvény), rendelet. Egyéb jogi eszközök: határozat, utasítás, statisztikai közlemény, jogi iránymutatás. Csoportosítsa az alapvető jogokat és ismertesse az alapvető jogokra vonatkozó fontosabb rendelkezéseket. Tulajdonhoz való jog. Szabadságjogok (élethez és emberi méltósághoz való jog, szabadsághoz vj, egyesülési jog, gyülekezési jog, vélemény nyilvánítási szabadság joga, vallásszabadság…) Politikai alapjogok (választójog, közügyek gyakorlásának joga, közhivatal viseléséhez vj, állampolgársághoz vj…) Gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (munkához vj, sztrájkjog, pihenéshez vj, egészséghez vj, kultúrához vj…) -> Az Magyar Köztársaság Alkotmány tartalmazza az alapvető jogokat.

1.1.7.

1.2.) 10 pontos kérdések: 1.2.1. Ismertesse röviden a kormány megalakulásának folyamatát! A miniszterelnök megválasztásával kezdődik a köztársasági elnök javasolja a pártokkal való egyeztetés után Miniszterelnök lehet: • minden büntetlen előéletű az Országgyűlési képviselő választáson választójoggal rendelkező személy. • a már megválasztott Miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki vagy menti fel minisztereket. Ünnepélyes Eskütétel és esküokmány aláírása következik 1.2.2. Mi a különbség az egyszemélyi (kancellári) kormányzás és a testületi kormányzás között? Az egyszemélyes (prezidenciális) köztársaságban (pl. USA) az elnök a végrehajtói hatalom gyakorlója, aki egy kézben összpontosítja az államfői és kormányfői (miniszterelnöki) jogokat, és amelyeket az általa kiválasztott és kinevezett minisztereken keresztül gyakorol. Politikai felelősséggel sem az elnök, sem miniszterei nem tartoznak a Kongresszusnak. Egymást kölcsönösen kontrollálják (elnöki vétó, szenátusi jóváhagyás). Fél-prezidenciális államokban (pl. Franciaország) nem ugyan az a személy tölti be az államfői és kormányfői posztot, de az államfő jogosult a kormányülés összehívására, és ott ő elnököl. A köztársasági elnöknek jelentős befolyása van bizonyos szakterületeken (pl. külügy). A parlamentális államokban (pl. Mo.) az államfő csak formálisan, vagy még úgy sem feje a végrehajtó hatalomnak. Szerepe az állam képvislete, a hatalmi ágak közötti közvetítés, az állam demokratikus működésének segítése. 1.2.3. Mutassa be a MK bírói szervezetét! Hazánkban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Az igazságszolgáltatás – általában bíróság által végzett – jogalkalmazó tevékenység. A célja: az eljárás során a jogszerű állapot heylreállítása, a jogsérelem okozta joghátrány kiegyenlítése. Dönt: büntető ügyekben, polgári peres ügyekben, munkaügyi vitákban, felülvizsgálja a közigazgatási határozatok törvényességét.


by Beorn

3/43

A bíróságok függetlenek, köztük szervezeti alá-fölé rendeltség nincs (többi hatalmi szervvel is mellérendeltségi viszonyban van). A bírák is függetlenek, mentelmi joguk van a büntető- és szabálysértési ügyekben. A bírák nem lehetnek párttagok, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírókat a köztársasági elnök nevezi ki, csak a törvényben meghatározott okok és eljárás keretében menthetők fel. Bíró lehet: büntetlen előéletű, választói jogosultságú magyar állampolgár, aki jogi végzettséggel, szakvizsgával rendelkezik, és van legalább 1 éves szakmai gyakorlata. Bíróságok: • Legfőbb Bíróság (elnökét a köztársasági elnök javaslatára Ogy. választja 6 évre) • Ítélőtáblák • Fővárosi Bíróság és megyei bíróságok • Helyi- és munkaügyi bíróságok 1.2.4. • •

Melyek az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelvei? Bíróság előtti egyenlőség Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét tisztességes eljárás során, ésszerű határidőn belül, független és pártatlan bíróság bírálja el. • Érvényesül a társbíráskodás elve • Mindenkit megillet a védelemhez és a képviselethez való jog • A bírói határozatokkal szemben biztosított a jogorvoslat Külön csoportot alkotnak a büntetőbíráskodással összefüggő elvek (ártatlanság védelme, bűncselekményi tényállás kizárólag törvényen alapulhat, ugyanazon cselekményért az elkövetőt nem lehet még egyszer felelősségre vonni, tilos a kínvallatás, az embertelen bánásmód…) 1.2.5. Határozza meg az állam fogalmát! Melyek az állam főbb funkciói? Az állam olyan intézmények (parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek, stb.) rendszere, amelynek fő sajátossága, hogy működésük során közhatalmat gyakorolnak. Főbb funkciói: • Megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait, gondoskodik annak betartásáról. • Társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődésügyi…) • Összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatás), és ebből megszervezi a közszolgáltatásokat (iskola, kórház, közút, szociális intézmény). • Ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat. • Együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika). 1.2.6. Határozza meg a szuverenitás fogalmát és fajtáit! A szuverenitás állami főhatalmat jelent más államokkal szemben, ill. az adott országon belül. Fajtái: külső szuverenitás (az állam a hatalmát külső befolyástól mentesen, önállóan gyakorolja), belső szuverenitás (az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását ki is kényszerítheti). 1.2.7. Ismertesse az országos népszavazás és az országos népi kezdeményezés közötti különbséget! Lásd: 1.1.3. 1.2.8. Mutassa be az ügyészség szervezeti felépítését és két fő funkcióját! Az ügyészség az állampolgárok jogainak, valamint az alkotmányos rendnek a védelméről gondoskodik. Ennek érdekében védi az állam, minden állami szerv és állampolgárok jogszabályban biztosított jogait. Két fő funkciója: bűnüldözés (vád képviselete) és a törvényességi felügyelet (elitéltek fogvatartási körülményei, kormánynál alacsonyabb szervek rendelkezéseinek vizsgálata, gazdasági szervek döntéseinek vizsgálata…). Az ügyészség kizárólag az Ogy.-nek van alárendelve. A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Ogy. választja meg 6 évre, és ő az Ogy.-nek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A legfőbb ügyészhez lehet interpellációt és kérdést intézni. Az ügyészek nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az ügyészség centralizált szervezet, a többi hatalmi szervvel mellérendeltségi viszonyban áll. Ügyészségek: • Legfőbb ügyészség • Fellebbviteli Főügyészségek • Megyei (fővárosi) főügyészségek • Városi (kerületi) ügyészségek • Katonai Főügyészség • Katonai Fellebbviteli Ügyészség • Területi katonai ügyészségek Ügyész lehet: büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki választói jogosultsággal rendelkezik, egyetemi jogi végzettséggel, szakvizsgával rendelkezik, legalább 1 éves szakmai gyakorlata van.


by Beorn

4/43

1.2.9. Ismertesse a törvény és rendelet közötti főbb különbséget! Törvény: legmagasabb rendű jogforrás, aminek megalkotására az Országgyűlés jogosult. (Különleges szerepe van az alkotmánynak, mely az állam és társadalom alapvető viszonyait szabályozza.) Az törvény nem lehet ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel. Jelölése a meghozatal évével és sorszámával, pl. 1990. évi LXV törvény a … -ról. Rendelet: a végrehajtó hatalom (és az önkormányzatok) alkotják meg. Lehet: kormányrendelet, miniszterelnöki r., miniszteri r., helyi önkormányzati r. Jelölése: évente újrakezdődő sorszámozás, kibocsátás éve, hónapja, napja és címe, pl. 199/1998 (XII. 4.) kormányrendelet a … -ról. 1.2.10. Ismertesse a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásával és következményeivel kapcsolatos szabályokat. A modern parlamentáris demokráciák működése a hatalommegosztás elvén alapul. (A hatalommegosztás elve elsősorban nem az államhatalmi ágak merev elválasztását jelenti, hanem az alkotmányos szervek működésének, a hatalomgyakorlásnak kölcsönös ellenőrzését, kiegyensúlyozását.) A végrehajtó hatalommal szemben gyakorolt parlamenti ellenőrzés eszköze az interpelláció, a kérdés, a politikai vitanap vagy az azonnal kérdések és válaszok órája, továbbá a kormányzattal szembeni bizalom megrendülése esetén alkalmazott bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány. A bizalmatlansági indítvány – az általában a kormány által saját maga ellen kezdeményezett bizalmi szavazással szemben – alapvetően a parlamenti ellenzék fegyvere. Általában a parlamenti képviselők egy meghatározott aránynál nem kisebb létszámú csoportja nyújtja be, az indítványról tartott sikeres szavazás nyomán a parlamenti többség megvonja a bizalmat a kormánytól, amelynek megbízatása így megszűnik. Amennyiben az indítvány csak a kormányzattal szembeni bizalmatlanság kinyilvánítására irányul, de nem nevez meg új kormányfőjelöltet, egyszerű/destruktív bizalmatlansági indítványról beszélünk. A konstruktív bizalmatlansági indítvány értelmében a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítvány csak az új kormányfőjelölt megnevezésével és az új kormányprogram beterjesztésével együtt nyújtható be, és az indítvány megszavazásával egyúttal az utódot is megválasztja a törvényhozás (és elfogadja a programot). A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét 1990-ben a magyar alkotmányos rendszer is átvette. (Wikipedia) Mo.-on a képviselők legalább 1/5-ének kell benyújtania. A kormány a megbízatás megszűnése esetén az új kormány megalakulásáig hivatalban marad (hivatalnok vagy ügyvezető kormány). Gyakorolja a jogokat, de nemzetközi szerződést nem fogadhat el, törvényt pedig csak kifejezett felhatalmazásra hozhat. 1.2.11. Mutassa be a Magyar Alkotmány általános rendelkezését és szerkezetét! Az új magyar alkotmányt elfogadták, 2012 január 1-én lép hatályba. Az új alkotmány a nemzeti hitvallással, nemzeti nyilatkozattal kezdődik (történelmiség, keresztényiség…) Magyarország független, demokratikus jogállam, államformája köztársaság, a hatalom forrása a nép, a nép a hatalmát az általa törvényesen megválasztott képviselőkön keresztül gyakorolja. A Magyar Köztársaság elismeri és védelmezi az alapvető emberi jogokat. Szerkezete: Alapvetés, Szabadság és felelősség, Az Állam (Országgyűlés, Köztársasági elnök, Kormány, Alkotmánybíróság, Bíróság, Ügyészség, Önkormányzatok, Közpénzügyek, Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, Honvédség), Záró rendelkezések. 1.2.12. Mutassa be az Országgyűlés főbb feladatait! Minden feladatcsoporthoz soroljon fel 2 példát! Szabályozó jellegű döntések meghozatala (alkotmány és törvények, költségvetés, egyes nemzetközi szerződések) A kormány ellenőrzése (kormányprogram elfogadása, bizalmatlansági indítvány, interpelláció, költségvetés ellenőrzése) Személyi döntések (országgyűlési tisztviselőinek választása, köztársasági elnök, miniszterelnök, alkotmánybíróság tagjainak, stb… megválasztása) Védelmi feladatok (hadiállapot kinyilvánítása, békekötés, rendkívüli és szükségállapot bevezetése) Egyéb feladatok (közkegyelem, országos népszavazás kiírása, képviselő testület feloszlatása) 1.2.13. Ismertesse az országgyűlési képviselők jogállására vonatkozó főbb rendelkezéseket! Országgyűlésbe négy évente, titkos szavazással választanak képviselőket. Eddig 386 képviselőt (új alkotmány szerint 200) választható az országgyűlésbe. A képviselők jogai: • Törvény kezdeményezése • Országgyűlés elé javaslat terjesztése • Vitában felszólalás • Határozat meghozatalában részt vétel • Megválasztható Országgyűlési tisztviselőnek (pl. elnök), bizottsági tisztségviselőnek, tagnak. • Bizottságok ülésein részt vehet. • Országgyűlési biztosokhoz, Állami Számvevőszék elnökéhez, Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést intézhet; a kormányhoz, legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhet.


by Beorn

5/43

Legfontosabb jogok: mentelmi jog, felelőtlenség és sérthetetlenség (csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni). 1.2.14. Mutassa be az Alkotmánybíróság szervezetét és főbb feladatait! Az Ab. Független, önálló közhatalmi szerv, amely az Alkotmány rendelkezése alapján működik. 11 tagját (szeptembertől 15) 9 évre az Ogy. választja. Az Alkotmánybíróság tisztségviselőit (elnök, helyettes elnök) a tagok maguk közül, 3 évre választják. Alkotmánybíró csak jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal, min. 20 év gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki betöltötte a 45 évet. Feladatai: a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek alkotmányellenes vizsgálata. Továbbá megállapítsa a jogalkotó szerv mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes tevékenységét. (Az Ab.-hoz az állampolgárok alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be.) Feladata továbbá a jogszabályok és nemzetközi szerződések ütközésének vizsgálata az alkotmány értelmezésében. Az Ab. a kifogásolt rendelkezéseket megsemmisíti. 1.2.15. Mutassa be az országgyűlési biztosok jogállására vonatkozó főbb rendelkezéseket! E jogintézmény a skandináv államokból ered, innen a neve: ombudsman. Az ob. olyan, a törvényhozó hatalomnak alárendelt hivatalos személy, aki intézkedéseket kezdeményez az alkotmányos jogokat (emberi jogokat) sértő tevékenységek, intézkedések, döntések ellen. Független, intézkedését kizárólag az alkotmány és a törvények határozzák meg. Jelen pillanatban van (jövőre változik): • Adatvédelmi biztos (jövőre átalakul hivatallá) • Állampolgári jogok biztosa • Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa • Nemzeti- és etnikai kisebbségek biztosa Rajtuk kívül vannak még miniszteri megbízatás alapján működő, ágazati biztosok (pl. oktatási ügyek biztosa). Az ob.-at a köztársasági elnök javaslatára az Ogy. választja 6 évre. Egyszer újraválasztható. Mentelmi joga van. Az ob. eljárását bárki kezdeményezheti, de hivatalból is eljárhat, ha jogsértést fedez fel. Kezdeményezheti jogszabály módosítását, kibocsátását vagy visszavonását. Évente számol be az Ogy.-nek. 1.2.16. Ismertesse a választási alapelveket! A választójog megmondja, hogy ki választhat (aktív választójog), és ki választható (passzív választójog). Mo.-on az országgyűlési képviselőket, EU parlamenti képviselőket, helyi önkormányzati képviselőket, megyei és fővárosi közgyűlés tagjait, polgármestert (főpolgármestert) a választópolgárok az általános és egyenlő választási jog alapján, közvetlen és titkos szavazással választanak. Általános = a szavazati jog minden nagykorú magyar állampolgárt megillet, aki nincs kizárva alóla (jogerős bírósági ítélettel). Egyenlő = minden választópolgárnak azonos szavazata van, és minden szavazat azonos értékű. Közvetlen = a választópolgár közvetlenül jelöltre (jelöltekre) adja le szavazatát. Titkos = biztosítja, hogy a választópolgár minden külső hatástól mentesen, önálló akaratából szavazhasson (zárt fülke, zárt boríték, lepecsételt urna…) 1.3.) 5 pontos kérdések: 1.3.1. Mi a különbség az emberi jogok és állampolgári jogok között? Emberi jog = minden embert megilletnek, függetlenül annak állampolgárságától, és attól, hogy éppen hol tartózkodik (pl. élethez való jog, szabadságjog, stb.) Állampolgári jog = kizárólag az adott állam állampolgárait illeti meg (pl. választójog, közhivatal viselésének joga, stb.) 1.3.2. Mi a különbség az aktív és passzív választójog között? Aktív választójog = ki választhat? Passzív választójog = ki választható? (választójogi szabályok szabályozzák) 1.3.3. Határozza meg a jog fogalmát! A jog = a társadalmi együttélést szabályozó normák sajátos csoportja. Magatartásszabály, amit az adott társadalmi környezetben az emberek követendőnek tartanak. 1.3.4. Hogyan biztosítja a Magyar Alkotmány az államhatalom megosztásának elvét? Az állam funkcióit törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás szerint kell meghatározni, és ezeket a funkciókat megvalósító hatalmakat szervezetileg és személyileg is el kell különíteni egymástól. Az Alkotmány biztosítja: • Elhatárolja egymástól az Országgyűlés, államfő, kormány, bíróságok, ügyészségek, önkormányzatok feladatait, jogait és kötelezettségeit. • Az egyes közhatalmi szervek csak saját feladat- és hatáskörükben jogosultak eljárni (ha nem így tesz, az a határozat semmis).


by Beorn

6/43

1.3.5. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy jogszabály érvényessé váljon? • A jogalkotási rend előírásainak megfelel • Az adott jogszabály megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv alkotta meg • Nem ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal • A (jogalkotási) törvénynek megfelelően kihirdetésre került A központi jogszabályokat általában a Magyar Közlönyben-, a helyi jogszabályokat a helyben szokásos módon (helyi közlöny, kifüggesztés, helyi sajtó, honlap…) kell kihirdetni. 1.3.6. Ismertesse a kartális és történeti alkotmány közötti különbséget! Történeti (íratlan) alkotmány = történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák (MO alkotmánya 1949-ig = ezeréves alkotmány) Kartális (írott) alkotmány = alaptörvény, amellyel nem lehet ellentétes semmilyen más (az országban megalkotott) jogszabály sem. Ezt alkotmányozó nemzetgyűlés, parlament, országgyűlés fogadja el (esetleg népszavazáson megerősítik). 1.4.) Szóbeli kérdések: 1.4.1. Mutassa be az állam szerepét és a MK államszervezetét. Lásd: 1.2.5. 1.4.2.

Határozza meg az alkotmány fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a MK alkotmányának általános rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit. Alkotmány = az ország alaptörvénye. A jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Tartalmi szempontból a gazdasági- és társadalmi rendre, állam- és kormányformára, alapvető jogokra és kötelezettségekre (jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség, honvédelem), állami szervek típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb jogi normákat tartalmazza. Az állam és a társadalom viszonyát rendező alapvető szabályok összessége. Alkotmány: 1.2.11. 1.4.3. Határozza meg az alapvető emberi- és állampolgári jogok fogalmát és főbb csoportjait. Lásd: 1.3.1. és 1.1.7. 1.4.4.

Határozza meg a szuverenitás fogalmát és típusait. Mutassa be a közvetlen hatalomgyakorlás formáit és legfontosabb jellemzőit. Szuverenitás: 1.2.6., közv. hatralomgyakorlás: 1.1.3. 1.4.5. Ismertesse a választási rendszer elemeit (aktív és passzív választójog, választási alapelvek). Aktív- és passzív: 1.3.2., választási alapelvek: 1.2.16. 1.4.6. Foglalja össze az Országgyűlés főbb feladatait és hatáskörét, az ogy.-i képviselők jogait és kötelességeit. Lásd: 1.2.12. és 1.2.13. 1.4.7. Mutassa be az Ogy. szervezetét és működési szabályait. Lásd: 1.1.5. 1.4.8.

Ismertesse a köztársasági elnök államszervezetben betöltött helyét és szerepét, főbb feladatait és hatáskörét. Lásd: 1.1.4. 1.4.9.

Mutassa be az államszervezetben jogvédelmi funkciókat betöltő szervek szerkezetét, feladat- és hatáskörét (Alkotmánybíróság, országgyűlési biztosok, Bíróság, Ügyészség). Alkotmányb.: 1.2.14., biztosok: 1.2.15., bíróság: 1.2.3., ügyészség: 1.2.8.

1.4.10. Mutassa be a Kormány megalakulásának szabályait, fő funkcióit és megbízatása megszűnésének eseteit. Kormány = a MK legfőbb politikai és közigazgatási szerve, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Főbb kormányformák: • Egyszemélyi vagy kancellári (Németo.), illetve elnöki kormányzás (USA) • Testületi (minisztertanácsi) kormányzás Kettős funkciót lát el: • Kormányzati feladatokat lát el (meghatározza az alapvető állami feladatokat, célokat, megvalósításának módszerét, eszközeit, és ütemét, biztosítja ezek dologi és személyi feltételeit, és ellenőrzi azok végrehajtását) • Irányítja és felügyeli a közigazgatást (közvetlenül vagy a minisztereken keresztül)


by Beorn

7/43

A működéséért az Országgyűlésnek felel. A választások után a köztársasági elnök a parlamenti pártok erőviszonyait figyelembe véve a választásokon gőztes párt miniszterelnök-jelöltjének ad megbízatást kormányalakításra. A miniszterelnököt a kormányprogram elfogadásával egyidejűleg az Ogy. többségi szavazással (összes képviselő több mint fele) választja meg. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára, az Ogy. illetékes bizottsága által történt meghallgatása után, a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A kormány a miniszterek kinevezése után alakul meg, az Ogy. előtt esküt tesznek. A kormány megbízatása megszűnik: • Újonnan megválasztott Ogy. megalakulásával • A miniszterelnök, ill. kormány lemondásával • A miniszterelnök halálával • A miniszterelnök választójogának elvesztésével • A miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával • Az Ogy. többségi szavazásban elfogadja a konstruktív bizalmatlansági indítványt (1.2.10.) 1.4.11. Fejtse ki a jog fogalmát, mutassa be a jogszabályok érvényességének kellékeit és a jogszabályok hatályának típusait. Jog: 1.3.3., érvényesség: 1.3.5. Jogszabályok hatálya: • Jogszabályban meghatározott személyek, szervezetek (személyi hatály) • Jogszabályban meghatározott földrajzi terület (területi hatály) • Jogszabály hatókörébe vont ügyek (tárgyi hatály) • A jogszabály megsemmisítéséig, vagy meghatározott időtartamig szóló hatály (időbeli hatály) A fenti hatályon belül mindenkire nézve kötelező. 1.4.12. határozza meg a jogszabályok körét, típusainak jellemzőit, jelölésük módját. Ismertesse a jogforrási hierarchia lényegét. Lásd: 1.1.6. és 1.2.9.

2.) A közigazgatás felépítése és működése 2.1.) 10 pontos kérések: 2.1.1. Melyek a kormányzat és a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszerének főbb jellemzői? Társadalmi részvétel, társadalmi ellenőrzés (tiltakozó akciók, konstruktív kezdeményezések, tárgyalás, véleményezés, egyeztetés…) Civil szervezetek támogatói hozzájárulása az állami feladatok ellátásához (pl. színházi alapítvány, orvosi műszerek vásárlása, lelkisegély-gondozás, bohócdoktorok…) Együttműködés, információcsere • a civil szféra képviselői fontos jelzéseket adnak a társadalom állapotáról, gondjairól, igényeiről • kezdeményezéseik gyakran vezetnek új, innovatív megoldásokhoz • a velük folytatott egyeztetés során új szakmai szempontok merülhetnek fel • a civil szervezetek arra is alkalmasak, hogy a kormány álláspontját közvetítsék az állampolgárok felé Közös pályázatok (leggyakoribb: civil szervezet + önkormányzat közös pályázata, a pályázat kidolgozása közben megismerik egymás véleményét) Szerződéses kapcsolatok és a kormányzat alapítói szerepvállalása ( a kormányzati feladataokat szerződésben rögzített módon átadják civil szervezetnek) Pl: • közszükségletek kielégítése, közszolgáltatások biztosítása (víz, gáz…), egészségügyi-, szociális szolgáltatások • állami támogatások politikamentes szétosztása (pl. művészetek részére, oktatás…) • hatósági funkciók betöltése (pl. működési engedélyek kiadása) Nonprofit szervezetek állami támogatása: vagy teljesítményhez (ellátottak száma) kötött normatív támogatás, vagy alkalmi támogatást kapnak. Speciális támogatás az adó 1%-a. 2.1.2. Határozza meg a közigazgatás fogalmát és feladatait! A közigazgatás olyan szervezet rendszerként jelenik meg, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása (akár állami kényszerrel is). A közigazgatás a közérdek érvényesítésének funkcióját jogalkalmazó és szervező tevékenysége útján látja el. Az országos közérdeket elsősorban az Ogy. fogalmazza meg. Jelentős szerepe van ebben a kormánynak is, mivel ők bírnak a parlamenti többséggel. -> Egy adott kormánycikluson belül nagyrészt azok az érdekek jelennek meg közérdekként, amit a választáson győztes párt (pártok) a választási programjukban preferálnak. A kormányprogram megvalósítása: az abban meghatározott prioritások mentén tesz törvényjavaslatokat a kormány.


by Beorn

8/43

A hatósági jogalkalmazás = a közigazgatási hatalommal rendelkező szervek egyedi (illetékességi) ügyekben a jogszabályok alapján döntenek (jogokat, kötelességeket állapítanak meg, eldöntik a jogalanyok közötti vitát, jogszabálysértés esetén szankciókat alkalmaznak). Szervező tevékenység = főleg közszolgáltató feladatok ellátása, megszervezése (közutak, közvilágítás, iskola, kórház…). 2.1.3. Sorolja fel a kormány kormányzati és államigazgatási irányítási tevékenysége körében végzett feladatait A kormány feladatait az alkotmány határozza meg. Kettős funkciója van: kormányzati tevékenység: • védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes- és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait • biztosítja a törvények betartását • biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, megvalósítását; meghatározza a tudományos-kulturális fejlesztés állami feladatait; a szociális-egészségügyi ellátási rendszerét; gondoskodik ezek megvalósításához szükséges feltételekről • közreműködik a külpolitika meghatározásában (az MK kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt) • képviseli a MK-ot az EU-ban • biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését • irányítja a Magyar Honvédésg és rendvédelmi szerveket államigazgatási irányítás: • irányítja a minisztériumokat, és azok alárendelt szerveit, összehangolja tevékenységüket • államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelet alá vonhatja (ehhez szerveket hozhat létre) • jogszabály kivételével az alárendelt szervek által hozott, törvénybe ütköző határozatokat megsemmisíthet, megváltoztathat 2.1.4. Hasonlítsa össze az államigazgatási szervek és az önkormányzati közigazgatási szervek sajátosságait! Államigazgatási szervek: kormány által irányított, felülről lefelé, központi és területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő. Fő feladata: hatósági jogalkalmazás. Önkormányzati közig. szervek: helyben (települési és területi alapon) szervezett, és a választott képviselő testület irányítja. Feladatai: helyi közszolgáltatások biztosítása, helyi jogalkotó jogkör. Együttesen a közigazgatási szervezetrendszert alkotják, közöttük funkcionális munkamegosztás van. A településen az önkormányzat látja el az államigazgatási feladatokat, az ő törvényességi ellenőrzésüket pedig az államigazgatási szervek. Államigazgatási szervek: • jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, igazgatási jogosítvánnyal rendelkezik • önálló döntési jogkör • élén egyszemélyes felelős vezető áll • állami költségvetésben meghatározott, önálló költségvetéssel rendelkezik • állami vagyont kezeli • felettes államigazgatási szerv (vagy kormány) irányítása alatt áll Önkormányzati igazgatás: • képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre • hivatal megnevezése: polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség, társulások, megyei jogi város kerületi hivatala, megyei közgyűlés hivatala, főpolgármesteri hivatal • a polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti; az irányítási jogokat a képviselő-testület, ill. a testületi döntést figyelembe véve, a polgármester gyakorolja • a hivatal felafdatai: az önkormányzat működésével, ill. az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtása • költségvetését a képviselő-testület állapítja meg 2.1.5. Hasonlítsa össze a miniszterek és a miniszterelnök jogállását! A jogállás szabályozása az Alkotmány alapján történik. Magyarországon a kormány testületi (minisztertanácsi) modell alapján épül fel, ahol kiemelkedő szerepe van a miniszterelnöknek, aki megbízatását az Ogy.-től nyeri. A köztársasági elnök a minisztereket a miniszterelnök javaslatára nevezi ki (ő választja ki), akik addig maradnak pozícióban, míg el nem veszítik a miniszterelnök bizalmát. A kormány a miniszterelnöktől függ, ha ő távozik (meghal, lemond, konstruktív bizalmatlanságot szavaznak meg ellene…) a miniszterek is elveszítik megbízatásukat. A miniszterelnöknek az utóbbi években egyre jobban megerősödött a hatalmi pozíciója, sokan már miniszterelnöki kormányzásról beszélnek. A miniszterek részt vesznek a kormány ülésein, a kormány általános politikájának megfelelően vezetik a saját minisztériumaikat. 2.1.6. Ismertesse a kormányt és a kormány munkáját segítő szervezeteket! A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterek lehetnek: tárcaminiszterek (minisztérium élén állnak), tárca nélküli miniszterek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.


by Beorn

9/43

Segítő szervezetek: • Kabinetek (pl.: Nemzetbiztonsági Kabinet): tagjai az érintett miniszterek és a miniszterelnök által kijelölt személyek. Ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik. • Kormánybizottságok (több minisztérium hatáskörét érintő, jelentősebb feladat ellátásához létrehozva, tagjai: az érintett miniszterek) • Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (kollégiumok): kormányhatározattal hozható létre, meg kell jelölni a tagjait • Miniszterelnöki Hivatal (titkárság, koordináció) 2.1.7. Mutassa be a minisztériumok feladatait és szervezetét! A minisztérium az alkotmány alapján törvénnyel létrehozott a kormány irányítása alatt álló, a miniszter által vezetett kormányzati szerv. A kormány rendeletben határozza meg a miniszter feladat- és hatáskörét. A miniszter a minisztérium egyszemélyes felelős vezetője, a minisztérium a miniszter számára jogszabályokban, kormányhatározatokban meghatározott feladatokat valósítja meg. Miniszter feladatai: kormány-előterjesztések készítése, jogszabály-előkészítések, ágazati stratégia kidolgozása, jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása, kapcsolattartás a civil szervezetekkel. Struktúra szerint a minisztérium kabinetre, titkárságokra, főosztályokra, és ezen belül osztályokra tagozódik. A minisztérium vezetősége lehet: • Politikai változó elemek: megbízatásuk a mindenkori kormány idejére szól, feladatuk a kormány politikájának megvalósítása a minisztériumban (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár, miniszter kabinetfőnöke, miniszteri biztos, politikai tanácsadók…) • Szakmai állandó elemek: a minisztériumi feladatokat élethivatásszerűen, politika-mentesen, köztisztviselőként ellátó személyek. Ők maradnak a kormányváltás után is. (főosztályvezető, főoszt.vez. helyettese, osztályvezetők, minden más köztisztviselő) 2.1.8. Mutassa be a közigazgatási hivatalok főbb feladatait! A közigazgatási hivatalok feladatköre általános, mivel tevékenységük nem egy-egy igazgatási ágazatra terjed ki. Alapfeladatai: • Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése: kiterjed települési, megyei önkormányzat, kisebbségi önkormányzat szervezeti-, működési és döntéshozatali eljárására, valamint a bizottság, részönkormányzat, polgármester, megyei közgyűlés elnöke által hozott határozatokra. Az ellenőrzés utólagos, a beküldött dokumentumok alapján. Amennyiben a hivatal észleli, hogy az adott döntés valamilyen jogszabályba ütközik, határidőt ad annak megváltoztatására. Ha nem történik meg, keresetet nyújt be a megyei/fővárosi bírósághoz (Alkotmánybírsághoz). Ezen túl kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, önkormányzati tisztviselő fegyelmi felelősségre vonását, Állami Számvevőszék soron kívüli pénzügyi ellenőrzését. • Államigazgatási feladatok körében felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat olyan ügyekben, amelyekben első fokon a polgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, főjegyző, polgármesteri hivatal ügyintézője eljárt, és ami nem más államigazgatási szervre tartozik. Ezen túl elsőfokú hatósági feladatköröket ie ellát (pl. kisajátítási ügyek, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, mozgássérültek közlekedési támogatása….) Hivatal, de szakmailag önálló szervezet a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség és a gyámhivatal. 2.1.9. Csoportosítsa a közigazgatási szerveket a hatáskör terjedelme és az illetékességi terület szerint! Hatáskör terjedelmében: • általános hatáskörű (adott illetékességi területen jelentkező valamennyi közigazgatási területre kiterjed a feladatköre). Ide tartozik: kormány, közigazgatási hivatalok, helyi önkormányzatok. • különös hatáskörű (szakigazgatási), melyek meghatározott feladatkörre jöttek létre. Ide sorolható a minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek, és mindezek centrális alárendeltségű (területi, regionális, megyei, városi…) szervei. Illetékességi terület szerint: • központi (országos) • területi (regionális, megyei) • helyi közigazgatási szervek Ezek mindegyike szintén több szintre tagolható. 2.1.10. Mutassa be a minisztériumra és a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervre vonatkozó fontosabb rendelkezéseket! Minisztérium: 2.1.7. Nem minisztériumi formában működő kász.: a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII (57-es) törvény. Típusai: • Kormányhivatalok (Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Pénzügyi Szervezetek Állami Főfelügyelete, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergiai Hivatal, Magyar Szabadalmi Hivatal…


• •

by Beorn

10/43

Központi hivatalok (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, Országos egészségügyi Pénztár, Kormányzati Ellenőrzési hivatal…) Autonóm államigazgatási szervek, melyek nem állnak a kormány irányítása alatt (Közbeszerzések Tanácsa, Országos Rádió és Televízió Testület, Gazdasági Versenyhivatal)

2.1.11. • • •

Sorolja fel az államigazgatás központi szerveit és egyet ismertessen közülük részletesen! Kormány és a munkáját segítő szervek Minisztériumok Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (kormányhivatalok, központi hivatalok, autonóm államigazgatási szervek) Ismertetés: minisztérium: 2.1.7.

2.1.12. Különböztesse meg az általános hatáskörű és a különös hatáskörű helyi szerveket! Melyek a különös hatáskörű szervek főbb jellemzői? Általános hatáskörű helyi szervek (közigazgatási hivatalok), különleges hatáskörű helyi államigazgatási szervek (pl. megyei földhivatal). Ez utóbbiak közös jellemzői: • Feladat- és hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat minisztérium, kormány- v. központi hivatal látja el. • Döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek szolgáltatói) • A hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a hatáskörükbe tartozó jogszabályok érvényesítéséről • Az irányításukat ellátó minisztérium (v. egyéb szerv) jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is • A feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges informávciókat, adatokat, és nyilvántartásokat vezetnek. 2.1.13. Ismertesse az önkormányzati rendszer alapjait és az önkormányzatok alkotmányos alapjogait! A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzás joga a településen élő választópolgárok közösségét illeti meg. A választópolgárok jogaikat az általuk választott képviselő-testületen, illetve esetenként helyi népszavazás, népi kezdeményezés útján gyakorolják. Az önkormányzati jogok a helyi közügyekhez kötődik (lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása). Az önkormányzatok jogállását az alkotmány szabályozza. Ezek: • Igazgatási és döntési autonómia: helyi ügyekben az önkormányzat önállóan szabályoz és igazgat, döntései kizárólag törvényességileg vizsgálható felül. (önkormányzati rendeletalkotás, helyi költségvetés, helyi köztisztasági feladatok megállapítása…) • Vagyoni autonómia: az önkormányzati tulajdon felett a tulajdonost megillatő jogokat az önk. Gyakorolja (önkormányzat bevételével gazdálkodik, vállalkozhat…) • Pénzügyi autonómia: az önkormányzati törvényben meghatározott feladatai ellátásához saját bevételre jogosult és arányos állami támogatásban részesül. • Adókivetés joga:törvény keretében megállapíthatja a helyi adók fajtáját és mértékét. • Szervezeti és működési autonómia: törvény keretetein belül önállóan alakíthatja szervezetét, működési rendjét, önkormányzati jelképeket, kitüntetéseket alapíthat… • Felterjesztési jog: közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult államis szervhez. • Partnerkapcsolatok autonómiája: szabadon társulhat más képviselő-testületekkel, önk. érdekszövetséget hozhat létre, együttműködhet más országok önk.-val… 2.1.14. Ismertesse a kormány feladat- és hatáskörét! Melyek a kormány szervezetének és működésének főbb jellemzői? A kormány az államigazgatás csúcsán áll, irányítja az egész államigazgatási rendszert (irányítási tevékenység), ugyanakkor komoly szerepet játszik a kormányzati tevékenységben. Feladat: 2.1.3., szervezet: 2.1.6. 2.1.15. Határozza meg a nonprofit szektor és a civil társadalom fogalmát! A nonprofit szektort azon szervezetek alkotják, amelyekre jellemző: • nem a profitszerzés vezérli őket (profitot nem osztják fel) • kormányzati szektortól szervezetileg elkülönülve, nem költségvetési gazdálkodó intézményként működnek • bizonyos fokig intézményesültek, önálló jogi személyként bejegyzett szervezetek • működésükben fellelhető az önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezés valamely eleme • a közjót is szolgálják • párt-semlegesek


by Beorn

11/43

A civil társadalom a fentieknél tágabb (nem csak a hivatalosan bejegyzett nonprofit szervezetek tartoznak bele, hanem pl. baráti társaságok is), ugyanakkor szűkebb is (nem foglalja magába a nem civil kezdeményezésre létrejött nonprofit szervezeteket – pl. közalapítványok, közhasznú társaságok). 2.1.16. • • • • • • • •

Sorolja fel az önkormányzatok – Önkormányzati törvényben meghatározott – kötelező feladatait! egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás helyi közutak fenntartása köztemető fenntartása nemzeti- és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése

2.1.17. Határozza meg a polgármester legfontosabb feladatait! A polgármestert (főpolgármestert) a település lakossága közvetlenül a képviselő-testülettel egyidejüleg választja meg. Testületi működés szempontjából a képviselő-testület tagjának minősül. Tevékenysége: • felelős a képviselő-testület üléseinek előkészítéséért, vezeti az üléseket, végrehajtja annak döntéseit • irányítja a polgármesteri hivatalt • címzettje egyes államigazgatási feladatoknak (katasztrófavédelem, honvédelem) • a képviselő-testület egyes hatáskörét átruházhatja a polgármesterre • képviseli az önkormányzatot más szervezetek előtt • közvetlen kapcsolatot tart fenn a lakossággal, civil szervezetekkel 2.1.18. Mutassa be a polgármesteri hivatal és a jegyző legfontosabb jellemzőit! A mindennapos igazgatási feladatok ellátására, a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester működésének biztosítására, döntéseinek előkészítésére, azok végrehajtására a képviselő testület egységes hivatalt hoz létre: a polgármesteri hivatalt. (Speciális változata a körjegyzőség = több, kisebb önkormányzat közösen tartja fenn). A polgármesteri hivatal (és körjegyzőség) kettős feladata: • önkormányzati feladatok (döntés-előkészítés, ellenőrzés, végrehajtás, adminisztráció) • a jogszabályok által megállapított államigazgatási feladatok- és hatáskörök A jegyző a képviselő-testület által kinevezett, a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő, aki vezeti a polgármesteri hivatalt. feladata kettős: • a képviselő-testületi munka kiszolgálása (ülések adminisztratív előkészítése, testület elé kerülő javaslatok szakmai színvonalának biztosítása, ülés jegyzőkönyvének összeállítása, törvénysértő dolgok jelzése • elsőfokú államigazgatási feladatok ellátása (ő a legtöbb feladat címzettje: gyámügy, építési ügyek, helyi adóügyek, mezőgazdasági hatósági feladatok, vállalkozói igazolványok kiadása…) 2.1.19. Mutassa be az önkormányzati képviselő-testület működésének legfontosabb szabályait! Az önkormányzat legfontosabb szerve. A legfontosabb döntések meghozatala a képviselő-testületre tartozik, ők alkotják, módosítják a helyi jogszabályokat (önkormányzati rendeletek). Működését testületi ülés formájában fejti ki. Törvény szabályozza a különböző településeken megválasztható képviselők számát, és a megválasztásuk módját. A képviselőnek kötelessége a képviselő-testületi munkában való részvétel. A település egészéért vállalt felelősséggel kell képviselnie választói érdekeit. Törvény: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. (65-ös) törvény (Ötv.). 2.1.20. Ismertesse a nonprofit szervezetek típusait! Lásd: 2.2.11. és 2.2.12. 2.1.21. Mutassa be az önkormányzatot működésére vonatkozó főbb szabályokat! A helyi képviselő-testület keretei között alakítja ki szervezetét és működési rendjét. Mind az alkotmány, mind az Ötv.(2.1.19. pont) és az egyéb törvények az önkormányzat szervezetére és működésére csak a legalapvetőbb, garanciális jellegű szabályozásokat tartalmazzák: • feladatok ellátásának garanciái • önkormányzat működésének átláthatósága • nyilvánosság biztosítása • demokratikus jelleg biztosítása A törvény írja elő, milyen szerveket köteles létrehozni az önkormányzat, és szabályozza ezek: • összetételét • jogosítványait • működési szabályait


by Beorn

12/43

• megfelelő egyensúlyt teremt a különböző szervek működésében A törvényes keretek ugyanakkor nagymértékben biztosítják az önkormányzati autonómiát. 2.2.) 5 pontos kérdések: 2.2.1. Ismertesse röviden a fővárosi önkormányzatok sajátosságait! A fővárosban kétszintű önkormányzat működik: a települési önkormányzati feladatokat a kerületi, a megyei feladatokat a fővárosi önkormányzat látja el (amely azonban az Ötv. Szerint ugyancsak települési önk.-nak számít). A két szint közötti kapcsolat különbözik a települési-megyei önk.-i kapcsolattól: • egyes feladatokat (tömegközlekedés, szennyvízkezelés…) a fővárosi önkormányzat lát el • egyes kérdésekben (pl. településrendezés) kétszintű jogalkotás létezik 2.2.2. Mutassa be röviden az államigazgatási szervek sajátosságait! Lásd: 2.1.4. 2.2.3. Sorolja fel az államigazgatás központi szerveit! Lásd. 2.1.11. 2.2.4. Határozza meg a kormány kettős funkcióját! Lásd: 2.1.3. 2.2.5. Sorolja fel a kormány államigazgatás irányítási feladatait! Lásd: 2.1.3. 2.2.6. Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! Lásd: 2.1.2. 2.2.7. Sorolja fel az önkormányzatok típusait! polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség (több kis önkormányzat közösen tartja fenn), társulások, megyei jogi város kerületi hivatala, megyei közgyűlés hivatala, főpolgármesteri hivatal 2.2.8. Sorolja fel az önkormányzat képviselő-testület szerveit! (a képviselő testület neve pl. a fővárosban közgyűlés) • polgármester (főpolgármester, közgyűlés elnöke) • bizottságok • polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala) • részönkormányzat testület (településrészt irányító testület) 2.2.9. Ismertesse röviden az önkormányzatok képviselő-testület bizottságainak legfontosabb jellemzőit! A bizottságok tagjai részben a képviselőkből (több mint fele), részben külső tagokból áll. Funkciói: • képviselő-testület döntéseinek előkészítése • döntések végrehajtásának szervezése • ellenőrzés • képviselő-testület munkájának tehermentesítése -> a bizottságok a képviselő-testülettől önálló döntési jogot kaphatnak A törvények írják elő, milyen bizottságokat kell, és lehet alakítani. Pl. 2000 fős településen kötelező a pénzügyi bizottság. Lehet még: szociális, egészségügyi, sport, oktatási, vagyonkezelő… 2.2.10. Milyen döntéseket hozhat az önkormányzat képviselő-testülete? A helyi közügyek körébe tartozó társadalmi viszonyokat helyi jogszabályok formájában szabályozza (önkormányzati rendelet). Működését testületi ülés formájában végzi. A megyei, fővárosi, és megyei jogú városban a képviselő-testület helyett közgyűlés működik. 2.2.11. Sorolja fel a nonprofit szervezetek (szervezeti forma szerinti) csoportjait! • Egyesület (nyilvántartott tagsággal rendelkezik) = valamely egyesülési jog alapján létrehozott egyesület (kör, klub, tagság, mozgalom…) • Köztestület = közfeladatot lát el, hatósági és felügyeleti joggal is rendelkezik (pl.: Magyar Tudományos Akadémia, szakmai- és gazdasági kamarák, hegyközségek; kényszeregyesület is lehet: pl. Orvosi Kamara, Mérnök Kamara…) • Alapítvány (tagja nincs, kuratórium dönt) = vagyonából az alapító által lefektetett célokat próbálja megvalósítani (támogatás, szolgáltatás, segítés…) • Közalapítvány = közfeladatot ellátó alapítvány, amit az Ogy., a kormány ill. az önkormányzat hoz létre (adományosztás, adománygyűjtés, közszolgáltatás)


• 2.2.12. • • • • • • •

by Beorn

13/43

Közhasznú társaság (kht) = üzletszerűen működő, közhasznú feladatot ellátó társaság, de ő sem oszthatja fel a nyereségét a tagok között Sorolja fel a nonprofit szervezetek (domináns tevékenység szerinti) csoportjait! Adományosztó Adománygyűjtő Szolgáltatásokat nyújtó Jog- és érdekvédelmi Önsegélyező jellegű Társadalmi érintkezést szolgáló (klub-szerű) Érdekképviseleti funkciójú, hatásköri jogokkal is rendelkező

2.3.) Szóbeli kérdések: 2.3.1.

Határozza meg a közigazgatás fogalmát és alapvető feladatát. Mutassa be a közigazgatás szervezetrendszerének kettőségét. Határozza meg az államigazgatási, illetve önkormányzati szervek jellemzőit. Fogalma és feladatai: 2.1.2. Kettősség: 2.1.3. Jellemzők: 2.1.4.

2.3.2.

Csoportosítsa és jellemezze a közigazgatási szerveket (hatókör, illetékesség szerint)!

2.3.3.

Sorolja fel az államigazgatás központi szerveinek körét, mutassa be a minisztérium feladatait, szervezetét, és az országos főhatóságok típusait. Központi szervek: 2.1.11. Minisztérium: 2.1.7. Főhatóságok: 2.1.10. 2.3.4.

Mutassa be a kormány feladatait, szervezetét és működésének szabályait. Ismertesse a kormány munkáját segítő szerveket. Feladatok: 2.1.3. Szervezet: 2.1.6. Szabály: 2.1.14. Segítő szervek: 2.1.6.

Mutassa be az államigazgatás területi-helyi szerveinek jellemzőit, és ismertesse a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok feladatait. Jellemzői: 2.1.4. Számos olyan feladat van a közigazgatásban, amelynek ellátását sem helyi (települési), sem országos szinten nem lehet hatékonyan megoldani. Ezért épültek ki a körzeti-, ill. megyei területi szervek. Illetékességi szempontból körzeti szerv: pl. ÁNTSZ városi kirendeltsége, körzeti földhivatal), megyei szerv: pl. megyei földhivatal, megyei egészségbiztosítási pénztár. Léteznek több megyére kiterjedő, regionális szervek is (pl. munkaügyi központ, NAV regionális igazgatósága). 2.3.5.

2.3.6.

Ismertesse az önkormányzatok típusait, mutassa be a helyi önkormányzatok feladatait (választható, kötelező, önként vállalt és átvállalt feladatok). Típusai: az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik. (Elviekben megyei jogú városokban is lehetne kerületeket kialakítani, de eddig még sehol nem. –> megyei jogú városok: megyeszékhely + 50.000-nél nagyobb városok, szigetet képeznek a megyében: a területén ellátják egyben a megyei és a települési önkormányzati feladatokat is). A fenti tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül altípus: városi és községi települési önkormányzat. Sajátos típus: kisebbségi önkormányzat. Az önkormányzatok jogai egyenlők, csak mellérendeltségi kapcsolat van közöttük. A települési és megyei önkormányzatok között a szubszidaritás elve érvényesül = minden feladatot azon a szinten kell ellátni, ami a szolgáltatást igénylőkhöz közelebb van, ugyanakkor megfelelő színvonalon látható el. Fővárosi specialitás: 2.2.1 Kötelező feladatok: 2.1.16. Önként vállalt feladatok: minden olyan helyi közügyet elvállalhat a kötelezőkön túl, amiket a jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és amik nem veszélyeztetik a kötelező feladatok ellátását. A kötelező feladatok ellátását az önkormányzat szabadon megválasztható módon oldhatja meg: saját gazdasági társaság létrehozása, szolgáltatás megvásárlása, más településekkel közösen való ellátás, stb… Amennyiben egy kisebb település átvállalja egy nagyobb valamilyen kötelezően előírt feladatának megoldását, ahhoz megfelelő anyagi fedezetet kap az államtól. 2.3.7.

Ismertesse az önkormányzati rendszer alapjait, és határozza meg az önkormányzatok alkotmányos jogait. Lásd: 2.1.13. 2.3.8. Mutassa be a helyi önkormányzati képviselő-testület jellemzőit és működésének szabályait. Testület: 2.1.19. Döntések: 2.2.10.


by Beorn

14/43

2.3.9.

Mutassa be a helyi önkormányzati képviselő-testület szerveinek legfontosabb jellemzőit (polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete) Polgármester: 2.1.17. Polgármesteri hivatal, jegyző: 2.1.18. Bizottságok: 2.2.9. 2.3.10. Sorolja fel a nonprofit szervezetek típusait és legfontosabb szerepköreit. Mutassa be a kormányzat és a nonprofit szféra közötti kapcsolat formáit. Típusai: 2.2.11. és 2.2.12. Kapcsolatrendszer: 2.1.1.

3.) Államháztartási ismeretek 3.1.) 10 pontos kérdések: 3.1.1. Mutassa be az államháztartás tradicionális funkcióit! A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam mindazon feladatokról, melyeket az állam a társadalom állami típusú megszervezése óta ellát (államhatalmi, államigazgatás, igazságszolgáltatás, fegyveres és rendvédelem szervek, önkormányzatok…). Ide tartozik: • jogalkotás feladatai (társadalmi élet jogi keretei, parlamenti-, kormányzati-, helyi jogalkotás) • jogalkalmazás feladatai (bíróságok, közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás) • állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, határvédelem) • belső rend védelme és közbiztonsági feladatok (nemzetbiztonság, bűnözés elleni tevékenység, rendvédelem) • nyilvántartási funkció 3.1.2. Mutassa be az államháztartás funkcióját! Funkciócsoportjai: • tradicionális funkciók (3.1.1.) • szociális f. • gazdaságpolitikai f. (3.1.3.) A szociális (jóléti) funkciók jóval később, az állami gondoskodó szerep kialakulásával párhuzamosan alakult ki. Részterületei: • szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthon, pénzbeli segély, természetbeli juttatás, hajléktalanokról gondoskodás…) • egészségügyi ellátó rendszer működtetése (alapellátás, járó-, ill. fekvőbeteg szakellátás, speciális) • állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer (közös kockázatvállaláson és a társadalmi szolidaritás elvén működő rendszer) • oktatási rendszer működtetése (óvoda, alap-, közép és felsőfokú oktatás) • gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények fenntartása (nevelési segély, gyámhatóság, ifjúságpolitika) • munkanélküliség kezelése (segély, aktív- és passzív foglalkoztatáspolitika) 3.1.3. Mutassa be az államháztartás gazdasági-gazdaságpolitikai funkcióját! A legfiatalabb állami funkció, a gazdasági világválság után alakult ki. Lényege: mivel az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészét befolyásolni, valamint a gazdaság többi szereplőjére kötelező szabályokat írhat elő. Feladata: a gazdasági növekedés támogatása, a visszaesések hatásainak mérséklése. Eszközei: • jogalkotás (gazdasági verseny, munkajog, munkavédelmi törvények…) • központi kínálat v. kereslet támasztása • antiinflációs intézkedések (kamatpolitika, árfolyam-politika) • adók • alapok • célprogramok, támogatások… 3.1.4. Sorolja fel az államháztartás alrendszereit és egyet közülük részletesen ismertessen! Államháztartás = az állam funkcióinak ellátására szolgáló gazdálkodási rendszer. Az állam és helyi önkormányzatok feladat, és hatásköreinek ellátását szolgáló közpénz és közvagyon, az ezekkel való gazdálkodás, továbbá mindezek jogi szabályozása. Alrendszerei: • központi kormányzat költségvetése (kb. 50%) (3.1.5. – 3.1.7.) • társadalombiztosítási alapok k. (kb. 25%) (3.1.8.) • elkülönített állami pénzalapok k. (kb. 5%) (3.2.3.) • helyi önkormányzatok k. (kb. 20%) (3.1.9. – 3.1.10.) Másfajta felosztás szerint: központi (első 3) és helyi (önkormányzatok) szintje létezik az államháztartásnak.


by Beorn

15/43

3.1.5. Mutassa be a központi kormányzat költségvetésének főbb jellemzőit! Az államháztartás legfontosabb, a másik három alrendszert is meghatározó része. Meghatározó kapcsolata van a többi alrendszerrel, hiszen azok állami finanszírozását végzi. Itt jelennek meg az államadósság kiadásai, valamint az EU költségvetésébe történő befizetések is. Lásd még: 3.1.6., 3.1.7. A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Ogy. elé. Az Ogy. a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot. A költségvetés végrehajtásáért (bevételek beszedéséért, kiadások teljesítéséért) a Kormány a felelős. 3.1.6. • • • • • • • 3.1.7. •

• •

Ismertesse a központi kormányzat bevételeinek fő csoportjait! adó- és adójellegű bevételek (jövedelemadók, termékek- és szolgáltatások után fizetendő adók pl. általános forgalmi adó, vagyonadó, illeték) nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak) tőkejellegű bevételek (privatizáció, koncesszió, vagyonértékesítés) adományok, segélyek, átvett pénzeszközök (akár nemzetközi forrásból is származó) központi költségvetési szerveknél keletkező bevételek (működés, vállalkozási tevékenység, értékesítés, előírt befizetés) államháztartás alrendszereinek befizetése EU-ból származó visszatérítések, támogatások Ismertesse a központi kormányzat költségvetés kiadásainak fő csoportjait! állam működési-, jóléti-, gazdasági funkcióinak megvalósítására szolgáló kiadások (pl.: központi költségvetés szerveinek kialakítása, központ beruházások, más államháztartási alrendszerek támogatása, egyedi sé normatív támogatás államh. rendszeren kívül, fogyasztói árkiegészítés, lakásépítés, családi támogatás, szociális juttatások, tartalékok) adósságszolgálat, kamattérítés befizetés az EU-ba

3.1.8. Mutassa be a társadalombiztosítási alrendszert! A társadalombiztosítás(Egészségbiztosítási- és Nyugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös, kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere. Az alrendszer feladata a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatainak finanszírozására és ellátására terjed ki. Két kiemelkedő aspektusa: • állami feladat a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése • az állam a tb. ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik (ha azok bevétele elmarad a várttól, az állam biztosítja a bevétellel nem fedezett kiadásokat) A tb. pénzügyi alapjainak éves költségvetését az Ogy. törvényben határozza meg. Nyugdíjbiztosítási alap bevételei: • munkáltatói tb. járulék • munkavállalói nyugdíjjárulék • egyéb …kiadásai: • nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) • hozzátartozók nyugellátása • igazgatási költségek … szervezet: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Egészségbiztosítási Alap bevételei: • munkáltatói tb. járulék • egészségügyi hozzájárulás • táppénz hozzájárulás • munkavállalói egészségbiztosítási járulék • egyéb … kiadásai: • pénzbeli ellátások (gyes, gyed, táppénz…) • egészségügyi szolgáltatások • igazgatási költségek … szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 3.1.9.

Mutassa be a helyi önkormányzatok költségvetési bevételei közül a központi költségvetésből származó forrásokat! Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önk.-ok költségvetése képezi. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, emellett saját bevételt termelnek. Az önk. költségvetését helyi rendeletben kell szabályozni. Állami források:


• • • • • •

by Beorn

16/43

átengedett központi bevételek (az állam a központosított bevételeinek egy részét visszajuttatja az önk.-nak) pl.: a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után beszedett személyi jövedelemadó egésze a földterület fekvése szerinti önk.-hoz kerül vissza, vagy a gépjárműadó normatív állami hozzájárulás (népességszámhoz, vagy feladatmutatóhoz – pl. iskolások száma – kapcsolódva kerül meghatározásra) felhasználási kötöttsége nincs az önk.-nak normatív kötött felhasználású hozzájárulás (meghatározott feladatra, mutatószáma lapján kapja az önk.) pl. gyermekvédelmi támogatás címzett és céltámogatás (önk. nagy költségű, kiemelten fontos fejlesztéséhez, rekonstrukciójához, saját erő kiegészítéseként) pl. kórház felújítás, szennyvízelvezetés… támogatásértékű bevétel az Egészségbiztosítási Alapból (az önk. által működtetett egészségügy finanszírozásához) egyéb támogatások pl.: önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetbe került önk.-ok támogatása

3.1.10. Mutassa be a helyi önkormányzatok saját bevételeinek főbb csoportjait! • helyi adók – a jogszabályi keretek közt a képviselő-testület állapítja meg (pl.: építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó…) • intézmények működési bevételei (az önk. által alapított intézmények bevétele, nyeresége…) • átvett pénzeszközök – az önk.-ok együttműködhetnek államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezetekkel, és az ilyen együttműködések keretében működési v. fejlesztési célra juttatott források tervezhetők (pl. pályázati feladatok) • hitel – az eladósodás korlátozása érdekében törvény korlátozza az önk.-ok hitelfelvételét 3.1.11. Mutassa be a Magyar Államkincstár szerepét az államháztartás alrendszereinek működésében! A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter felügyelete alatt álló, országos hatáskörű, központi költségvetési szerv. Szerepe: az államháztartás alrendszereiben a költségvetés lebonyolítása, nemzetgazdasági szintű tervezéshez információgyűjtés és adatszolgáltatás. Az államháztartás alrendszerein belül (a pénzforgalom minimalizálása érdekében) a kincstári kör szervezetei egymás közötti elszámolásaikat átvezetéssel rendezik, tényleges kifizetsé csak külső bevételkiadás esetén történik. A pénzforgalom lebonyolítása a Magyar Nemzeti Banknál vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) történik. Kincstári körbe tartoznak: • a központi költségvetés, a közp. költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali- és ezek igazgatási szervei, elkülönített állami pénzalapok • a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társasági formában működő szervei A kincstár ügyfelei azok az ún. kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok is, akik kötelesek a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni (pl. Országos Rádió és Televízió Testület, Diákhitel Központ…) A helyi önk.-ok szintén a kincstári rendszeren keresztül jutnak hozzá az állami támogatásokhoz. 3.1.12. Határozza meg a kötelezettségvállalás lényegét és fő szabályait! Előzmény: 3.2.5. A kötelezettségvállalás a költségvetésben meghatározott feladatok ellátására tett első intézkedés. Ennek keretében az arra jogszabályban feljogosított (megbízott) személy a költségvetési szerv nevében fizetési v. más teljesítési kötelezettséget vállal (pl. helyi önk. nevében a polgármester, v. az általa megbízott személy). A kötelezettségvállalás ellenjegyzése egy előzetes ellenőrzési folyamat, melynek során meg kell vizsgálni: • a költségvetési előirányzat biztosítja-e a fedezetet • a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy: • az szükséges és jogszerű-e a szakmai feladatellátáshoz • a kifizetéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e • a lehetséges megoldások közül a leghatékonyabb, legcélszerűbb, leggazdaságosabbat választották-e 3.1.13. Határozza meg a szakmai teljesítés, az érvényesítés és az utalványozás lényegét és szabályait! A kötelezettségvállalás teljesítéssel realizálódik (árut leszállították, szolgáltatást igénybe vették…). A végzett munka, teljesített szolgáltatás, az anyag- és áruszállítás hibátlanságáról az átadás-átvétel során kell meggyőződni. Ezt olyan személynek kell végeznie, aki szakmailag felkészült, beosztása alapján alkalmas erre. Az átadás-átvételt írásban kell rögzíteni. Ezt követi az érvényesítés, amely egy folyamatba épített pénzügytechnikai ellenőrzés. Ennek során a ki- és befizetések jogosságát kell igazolni. Az érvényesítést végző dolgozónak vizsgálnia kell: • bizonylatok (szerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv, számla) alaki és tartalmi szempontból megfelelnek-e • gazdasági esemény valóban megtörtént-e, és az kellőképpen dokumentált • a fizetendő ellenérték v. a teljesítendő befizetés összegszerűségben megalapozott-e • a pénzügyi teljesítéshez a fedezet rendelkezésre áll-e


by Beorn

17/43

Az érvényesítést követi a kiadások teljesítésének és bevételek beszedésének elrendezése, az utalványozás. Utalványozni csak érvényes okmány alapján és írásban szabad. Csak a gazdasági vezető, önk. esetén a jegyző (v. az általa kijelölt személy) írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes. 3.1.14. Mutassa be az államháztartási kontrollok célját, rendszerét! Az államháztartási kontroll az államháztartás mind a 4 alrendszerére kiterjed. Feladata: törvényességi-jogszerűségi ellenőrzés és célszerűségi-gazdasági-hatékonysági ellenőrzés. Célja, hogy elősegítse…: • az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását • az áh. alrendszereit megillető bevételek beszedését • az áh.-i pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását • a központi költségvetés és zárszámadás megalapozottságát • az államadósság célszerű kezelését • a közvagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét • a számviteli és bizonylati rend fenntartását Az áh. külső pénzügyi ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata. Az áh. belső pénzügyi ellenőrzésének elemei: • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések • belső ellenőrzési tevékenység • az ezek központi harmonizációja és koordinációja 3.1.15. Ismertesse az Állami Számvevőszék szerepét, helyét az államháztartási kontrollok rendszerében! Az áh. külső pénzügyi ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata. Az álla, legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amely kizárólag az Ogy.-nek és a törvényeknek alárendelten működik. Ellenőrzi az államháztartás valamennyi alrendszerét törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontokból, mint külső szerv. Ellenőrzi: • teljes államháztartást • állami vagyonnal való gazdálkodást • egyes államháztartáson kívüli szervezetek gazdálkodását • Ogy.-nek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézményeket • pártokat • helyi önkormányzatok közpénz és közvagyon felhasználását Az ellenőrzésekről készült jelentésekbe foglalt megállapítások, következtetések, javaslatok hozzájárulnak az Ogy. törvényhozó munkájához (a jelentések nyilvánosak). 3.1.16. Mutassa be az államháztartási belső kontrollrendszerek közül a belső ellenőrzés általános jellemzőit! Elemeit lásd: 3.1.14. végén. A belső kontrollrendszer azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő célokat: • a tevékenységeket szabályszerűen, a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) elvével összhangban hajtsa végre, • teljesítse az elszámolási kötelezettségeket • megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől és a nem rendeltetésszerű használattól A belső kontrollrendszerért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles az egész rendszert (kontroll, kockázatkezelés, információs- és kommunikációs rendszer, monitoring rendszer) kialakítani. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a gazdálkodó szerv működését fejlessze és eredményességét növelje. 3.1.17. Mutassa be az államháztartási belső kontrollrendszerek közül a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) lényegét, általános követelményeit! Belső kontrollrendszer: 3.1.16. A FEUVE létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók segítségével. A vezető köteles olyan szabályokat kiadni, folyamatosan kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 3.2.) Szóbeli kérdések: 3.2.1. Határozza meg az államháztartás fogalmát, mutassa be az államháztartás funkcióit! Fogalma: az államháztartás = az állam gazdálkodási rendszerének egésze. Az a tevékenység, amivel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe (mint pénzalapba), majd felhasználja kiadásainak teljesítésére. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplője nem tud megoldani (= közfeladatok) Funkciói: 3.1.1. és 3.1.2.


by Beorn

18/43

3.2.2.

Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, mutassa be a központi kormányzati költségvetés államháztartási alrendszert (helye az államháztartás rendszerében, bevételeinek és kiadásainak fő csoportja, szerkezeti rendje). Lásd: 3.1.4., 3.1.5., 3.1.6., 3.1.7. 3.2.3.

Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, melyek közül ismertesse a társadalombiztosítási alrendszer és az elkülönített álalmi pénzalapok jellemzőit! Alrendszerek: 3.1.4. Társadalombiztosítás: 3.1.8. Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál, és működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A külső források (célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások) az állami támogatást mértékét meghaladja. Ilyen pénzalap pl.: Munkaerő-piaci Alap, Központi nukleáris Alap, Kutatási és Technológiai Innováció Alap, Szülőföld Alap, Nemzeti Kulturális Alap… 3.2.4. Mutassa be a helyi önkormányzatok költségvetését. Lásd: 3.1.9. és 3.1.10. 3.2.5.

Határozza meg a költségvetési szerv általános fogalmi elemeit, mutassa be a költségvetési szervek gazdálkodásának egymásra épülő folyamatait (kötelezettségvállalás, szakmai teljesítése, érvényesítés, utalványozás). A költségvetési szerv az államháztartás részét alkotó olyan jogi személy, aki: • jogszabályban meghatározott és alapító okiratban rögzített közfeladatokat, • közérdekből, alaptevékenységből, haszonszerzési cél nélkül, • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, • jogszabályban meghatározott szerv v. személy irányítása, felügyeletével, • éves költségvetésből v. költségvetési keretből gazdálkodva végez. Alapítás szerint lehet: központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási ksz., helyi önkormányzati ksz., helyi kisebbségi önkormányzati ksz., országos kisebbségi önk. ksz., köztestületi ksz. Tevékenységi jellege szerint lehet: • közhatalmi költségvetési szerv • közszolgáltató ksz. (közintézmény – pl. közoktatási, közintézet – pl. egészségügyi, vállalkozói közintézet, közüzem Feladatellátásához gyakorolt funkciói szerint lehet: • önállóan működő és gazdálkodó • önállóan működő A ksz. jóváhagyott éves költségvetés v. költségvetési keret alapján működik és gazdálkodik. Az önállóan működő és gazdálkodó ksz. az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít. Lásd még: 3.1.12. és 3.1.13. 3.2.6. Mutassa be az államháztartási kontrollok célját, rendszerét! Lásd: 3.1.14., 3.1.15., 3.1.16., 3.1.17.

4.) Köztisztviselői jogviszony 4.1.) 15 pontos kérdések: 4.1.1. Ismertesse részletesen a köztisztviselői illetményrendszert! Az illetményrendszer magába foglalja azokat a szabályokat, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak. Illetmény = alapilletmény + illetménykiegészítés + illetménypótlék Alapilletmény = illetményalap × fizetési fokozat szorzószáma × eltérítés szorzószáma Illetménykiegészítés = alapilletmény × intézményi szorzószám (= a közigazgatási szerv szintjétől, típusától, köztisztviselő iskolai végzettségétől függ) Illetménypótlék = illetményalap × pótlék szorzószáma (= kedvezőtlen körülmény, vagy speciális tudás elismerése, pl.: éjszakai pótlék, gépjármű-vezetési pótlék, nyelvpótlék…) Az illetményalapot az állami költségvetési törvény állapítja meg (nem lehet alacsonyabb, mint az elmúlt évi). Az alapilletményt a szorzók max. 60%-al növelhetik, ill. 20%-al csökkenthetik. Csak önkormányzatnál lehetséges személyi illetmény megállapítása is = egyösszegű illetmény, amihez pótlék már nem kapcsolódik, alsó határa legalább 100 Ft-al magasabb az érintett köztisztviselő illetmény összegénél, felső határa nincs, csak a különösen kimagasló teljesítmény értékelésével kell alátámasztani. Ezeken felül léteznek még a külön juttatások: alanyi jogon jár a 13. havi illetmény, jubileumi jutalom (25, 30, 35, 40 év munkaviszony), ruházati költség, étkezési hozzájárulás. Ezen túl adhatók még egyéb juttatások (pénz- v. tárgyjutalom, külföldi üdülés, üdülési hozzájárulás, szociális segély…).


by Beorn

19/43

4.1.2.

Mutassa be részletesen a köztisztviselők kiválasztásával és a köztisztviselők kinevezésével kapcsolatos szabályokat! Az egyre összetettebb feladatok ellátásához sokoldalúan képzett köztisztviselőkre van szükség. Köztisztviselői kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázat csak akkor írható ki, ha a hely tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be. A pályázat kiírását a munkáltató vagy bizonyos esetekben a Kormányzati Személyügyi és Közigazgatási Képzési Központ folytatja le. A pályázati eljárás kormány rendeletben szabályozott. A köztisztviselői pályát közszolgálati rendszerünk élethivatásnak tekinti. A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan ideig történik. A kinevezés feltétele: a köztisztviselő rendelkezzen az általános és különleges alkalmazási feltételekkel és ne álljon fel vele szemben kizáró ok. Minden magyar állampolgárnak joga van köztisztviselővé válnia az alkotmány szerint. 4.1.3. Hasonlítsa össze a köztisztviselői és a közigazgatási szerv kártérítési felelősségét! Köztisztviselői felelősség jellemzői: • döntően vétkességi felelősség • a károkozó vétkességét a munkáltatónak kell bizonyítania • a kártérítés mértéke a vétkesség fokától, a magatartás súlyosságától függ A köztisztviselő legfeljebb 3 havi illetményével felel, ha a kárt: • a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok megsértésével, • az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával / hiányos teljesítésével, • hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozta. Bizonyos esetekben objektív felelőssége van = az okozott kárt vétkességétől független köteles megtéríteni (pl. a hiányfelelősség = a rábízott dolog elvész v. megsemmisül). Sajátos eset, ha a köztisztviselő feladatkörében eljárva harmadik személynek okoz kárt (pl. ügyfélkár). A harmadik személy irányába a közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, de utólag a köztisztviselővel a szabályok szerint érvényesítheti kártérítési felelősségét. Közigazgatási szerv felelőssége: szigorú szabályok vonatkoznak rá, a szerv felelőssége vétkességre tekintet nélkül mindig érvényesül. Csak akkor mentesül a kártérítéstől, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt a működési területén kívü eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A felelősség kiterjed: • az élet, egészség, testi épség sérelmére okozott kárra • a köztisztviselő vagyontárgyaiban okozott kárra • a köztisztviselőt ért egyéb kárra A közigazgatásis szervet teljes kártérítési felelőssé terheli, mert a köztisztviselőt olyan helyzetbe kell hozni, mint a kár bekövetkezte előtt. Meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt jövedelmét, és nem vagyoni kárát is. Ha a kár pontosan nem számolható ki, olyan mértékű általános kártérítést köteles fizetni (akár járadékként is), ami a teljes anyagi kárpótlásra alkalmas. 4.1.4. Ismertesse a fegyelmi eljárás folyamatát! Lásd 4.1.7. 4.1.5.

Ismertesse a köztisztviselők kötelezettségeit (a munkavégzéssel kapcsolatos általános kötelezettségeket és a köztisztviselőkők sajátos kötelezettségeit! Kötelességei: • munkavégzéshez kötődő általános kötelezettségek • sajátos kötelezettségek Munkavégzéshez kötődő k.: • munkaidejét munkában tölti, és ez alatt a munkáltató rendelkezésére áll • munkáját az elvárható szakértelemmel és a kapott utasítások szerint végzi • munkatársaival együttműködik; más egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, munkájában nem zavarja, anyagi kárt nem idéz elő • munkáját személyesen végzi A fentieken túl (illetmény és költségei megtérítése mellett): • munkáltató által kijelölt tanfolyamon (továbbképzésen) részt vesz, vizsgát leteszi • kivételesen ellát munkaköréhez nem tartozó feladatot is • munkavégzésre a törvényben előírtaknak megfelelően kirendelhető, kiküldhető Sajátos kötelezettségek: • utasítás végrehajtása • vagyonnyilatkozat • titoktartási köt. Utasítás végrehajtásának kötelezettsége = a kijelölt felettese utasításait kell követnie, azt megtagadni csak az alábbi esetekben lehet: • meg kell tagadni az utasítást: ha annak végrehajtásával bűncselekményt v. szabálysértést követne el, ill. más személy testi épségét, egészségét közvetlen veszélyeztetné


by Beorn

20/43

•

megtagadhatja az utasítást: ha annak végrehajtása az életét, egészségét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. Ha a köztisztviselőt emberi jogaiban sérti. • köteles az utasításadó figyelmét felhívni: (kérheti az utasítást írásban) ha annak végrehajtása jogszabályba ütközik, teljesítése kárt idéz elő, vagy jogos érdekeit sérti. -> ha írásba kérte, mentesül a következmények alól. jogosult különvéleményt, figyelmeztetést írni. Vagyonnyilatkozat = törvény sorolja fel, milyen beosztású köztisztviselőnek kell tennie. Cél: a korrupció megelőzése, közigazgatás pártatlanságába vetett bizalom erősítése. Bizonyos körben a családtagjait is érinti. Az elmulasztása, vagy nem valós adatok közlése, vagy visszavonása a jogviszony megszűnését vonja maga után. Titoktartási kötelezettség: • köteles megtartani az állami- és szolgálati titkot • olyan tényekről, amelyekhez a munkája során jutott, és ami kiszolgáltatása az állam, közig. szerv, munkatársai, vagy állampolgárok számára hátrányos lenne, vagy következményekkel járna, illetéktelen szervnek, személynek nem adhat tájékoztatást Ellenkező esetben büntetőjogi, fegyelmi felelőssége állapítható meg. 4.1.6.

Ismertesse a köztisztviselők jogait (a munkavégzéssel kapcsolatos általános és sajátos jogokat, valamint a köztisztviselőkők sajátos jogait!

Jogok: • munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok • munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok • köztisztviselő egyéb sajátos jogai M. k. általános jogok: a törvény sorolja fel, hogy mikor mentesül a köztisztviselő a munkavégzés kötelezettsége alól. A munkaidő beosztása, munkaközi szünet, pihenőidő, pihenőnap, munkaszüneti nap, szabadság egyes esetei (pl. szülési szabadság), szabadság kiadása… mind a munkajogi szabályok szabályozzák. M. k. sajátos jogok: • munkaidőre, • túlmunkavégzésre • szabadság mértékére vonatkoznak A heti munkaidő 40 óra. Ha ennél kevesebb, arányosan kevesebb bért kap. Rendkívüli esetben napi 12-, heti 48 órát is a munkahelyén kell maradnia. Csak írásban lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést, ami egy évben max. 160 óra lehet. A rendkívüli munkavégzés időtartamával megegyező szabadidő jár (kétszeres, ha pihenőnap történt). A köztisztviselőnek évi 25 nap szabadság jár, ami beosztásától függően pótszabadsággal bővülhet. Sajátos jogok: • kiválasztása során jogosult az egyenlő elbírálásra • munkája után illetményre jogosult • felelősségre vonása csak szabályozott rendben lehetséges • sérelmeivel bírósághoz fordulhat • joga van a pálya biztonságához • a prémiumévek program az idősebb, nyugdíj előtt állók számára nyújt lehetőséget a közszféra elhagyására • a különleges foglalkoztatási állomány intézménye a fiatalabb, közszféra elhagyását tervezők számára nyújt felkészülési időt a versenyszférához • jogosult az előmenetelre (ehhez köteles továbbképzésen részt venni) • csatlakozhat érdekvédelmi szervezetekhez (szakszervezet, kamara) és ott vezető szerepet is vállalhat • lehet párttag, de vezető tisztviselő nem, és párt nevében nem vállalhat közszereplést • sztrájkjog 4.1.7. Mutassa be a köztisztviselő sajátos kötelezettségeit és megszegésük követelményeit! Kötelességek: 4.1.5. A fegyelmi vétség megállapításának nélkülözhetetlen eleme a felróható (vétkes) magatartás. A felelősségnek két alakzata van: szándékosság (= ha előre tudja és látja magatartásának következményeit, azokat kívánja v. azokba belenyugszik – ide tartozik pl. a hivatali titokkal való visszaélés és a korrupció) és gondatlanság (= azért nem látja a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható körültekintést, ill. bízik a következmények elmaradásában). A fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a munkáltatónak el kell rendelnie a fegyelmi eljárást (e nélkül ellene büntetést nem lehet kiszabni). A fegyelmi eljárás két szakaszra oszlik: vizsgálati- (felderíti az összes lehetséges körülményt) és tárgyalási szakasz. A fegyelmi eljárás a vizsgálóbiztos kijelölésével kezdődik (az elkövetőnél magasabb besorolású, ennek hiányában vezető beosztású személynek kell lennie – 3 napon belül). A vizsgálóbiztos minél előbb be kell fejeznie a vizsgálatot, előterjesztést készít, amire 8 napon belül a fegyelmi tanács zárt ülésen döntést kell hozzon. A döntés lehet felmentő határozat (nem követte el, nem történt törvényszegés, elévült az ügy, büntetést kizáró ok), vagy büntetés. A büntetés lehet: megrovás, előmenetelben való visszalépés, juttatások csökkentése, megvonása, címek, vezetői megbízás visszavonása, hivatalvesztés.


by Beorn

21/43

4.1.8.

Különböztesse meg a közszolgálati jogviszony megszűnésének és megszüntetésének eseteit! Ismertesse röviden az összeférhetetlenségi okokat! Az élethivatásszerű köztisztviselők legfőbb biztosítéka, hogy – a versenyszférával ellentétben – csak kivételesem törvényben meghatározott módon szűnhet meg a jogviszonya. Megszűnés = a jogviszony alanyainak akaratától független egyéb jogi tények miatt: • a köztisztviselő halála • a kinevezésben meghatározott idő lejárt • hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt • beosztás megszűnése • 70. életév betöltése • különleges foglalkoztatási állomány idejének lejártával (külön törvények szerint) • egyéb esetek Megszüntetés = a jogviszony alanyainak akaratából történik • felek közös megegyezése • áthelyezés másik szervhez • felmentés • lemondás • azonnali hatályú megszüntetés a próbaidő alatt Összeférhetetlenség részletesen: 4.2.7. 4.1.9. Ismertesse a köztisztviselői előmenetel feltételeit és fajtáit! Az előmeneteli rendszer akkor működik jól, ha elősegíti a személyi állomány minőségének, teljesítményének, stabilitásának javítását. A rendszer lényege: bizonyos feltételek mellett (szolgálati idő, eredményes vizsga, minősítés…) biztosítja a folyamatos előrelépést, magasabb anyagi, erkölcsi megbecsülést. A köztisztviselő besorolása iskolai végzettség, közszolgálati jogviszonyba töltött idő, és minősítés alapján történik. A köztisztviselőt magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha: • feladatainak ellátására (a nyugdíjkorhatár előtti 5 év kivételével) legalább „alkalmas” besorolást kap • a következő besorolási fokozathoz a jogszabályban előírt, vagy • …a közig. szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette. Három besorolási osztály van: • I.: felsőfokú végzettségűek (gyakornok, fogalmazó, tanácsos, vezető-tanácsos, főtanácsos, vezető-főtanácsos) • II.: középfokú végzettségűek (gyakornok, előadó, főelőadó, főmunkatárs) • III.: ügykezelők (beosztási fokozat nincs, csak fizetési fokozat) Az osztályokon beül besorolási fokozatok, az egyes fokozaton belül fizetési fokozatok vannak. A felsőfokú végzettségűeknek egy éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenniük (kivéve pl. jogtudományi doktori, okl. közgazdász, Rendőrtiszti Főiskola… végzettség). A köztisztviselőnek tanácsos, v. ennél magasabb besoroláshoz közigazgatási szakvizsgát is kell tennie. 4.2.) 10 pontos kérdések: 4.2.1. Ismertesse a köztisztviselők érdekvédelmét, érdekképviseletére vonatkozó szabályokat! A közszolgálati érdekegyeztetés központi és helyi szinten történik. Legmagasabb fóruma: Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács. Központi érdekegyeztetés: Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács és Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács. A munkahelyi szinten a közszolgálati szerv vezetője, és az ott működő érdekképviselet vezetője egyeztet. A szakszervezet a köztisztviselők érdekeit, jogait védi (anyagi, szociális, kulturális, élet- és munkakörülményi jogok). A szakszervezet – meghatalmazással – jogosult tagját bíróság, hatóság előtt is képviselni. Észrevételezési, ellenőrzési és javaslattételi joga van. 4.2.2. Mutassa be a fegyelmi vétség két alakzatát! Lásd 4.1.7. 4.2.3. Ismertesse a köztisztviselői illetményrendszer elemeit! 4.1.1. kevésbé részletesen 4.2.4. Ismertesse a besorolásokat és fokozatokat! Lásd: 4.1.9. 4.2.5. Mutassa be a köztisztviselők sajátos jogait! lásd: 4.1.6. 4.2.6. Sorolja fel a köztisztviselők munkavégzéshez kötődő általános kötelezettségeit! lásd: 4.1.5.


by Beorn

22/43

4.2.7. •

Ismertesse részletesen az összeférhetetlenségi okokat! pártpolitikai-semlegesség (ne viseljen pártban tisztséget, választási jelöltségen kívül ne vállaljon párt nevében közszereplést) • szakmai-függetlenség (ne kötődjön más hatalmi ághoz, nem lehet önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, ahol dolgozik, köztisztviselő nem lehet: országgyűlési képviselő, polgármester, bíró, ügyész) • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltató engedélyével köthet • nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő v. felügyelő bizottsági tag, sima gazdasági társasági tag esetén is vizsgálni kell az összeférhetetlenséget • vezetői megbízatású köztisztviselőnek a (jegyzői helyettesítés kivételével) munkavégzéssel járó egyéb jogviszony tilos • hozzátartozók között is összeférhetetlenség jöhet létre (köztisztviselő házastársával, gyerekével…, kerülne irányítási, felügyeleti, ellenőrzési… kapcsolatba) = együttalkalmazási-tilalom Bármely összeférhetetlenség is merülne fel, első sorban a köztisztviselő feladata azt megszüntetni. Ha erre nem hajlandó, az alkalmazó szervnek kell lépnie, felszólítania rá. Ha erre k. nem hajlandó, jogviszonya megszűnik (törvény). 4.2.8. Különböztesse meg a köztisztviselők alkalmazásának általános és különös feltételeit! Általános: • magyar állampolgár • büntetlen előéletű • cselekvőképes • ügyintéző esetén legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik (központi szervnél: felsőfokú + nyelvvizsga) • bizonyos munkakörök esetén nemzetbiztonsági feltételek, vagyonnyilatkozat-tétel Különös feltételek: a betöltendő munkakörhöz igazodó sajátos szakmai követelményeknek is meg kell felelni. A jogszabály állapítja meg az egyes pozíciók betöltéséhez szükséges iskolai végzettségeket és szakképesítéseket. A munkáltató belső szabályzatában további feltételeket is szabhat (szakképesítés, szakmai gyakorlat, idegen nyelv ismeret…) 4.2.9. Mutassa be a közszolgálati jogviszony alanyait! • a közigazgatási szerv (az állam v. önkormányzat nevében) mint munkáltató és • köztisztviselő v. ügykezelő mint munkavállaló Köztisztviselő: • a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti, • ill. felhatalmazás esetén a döntést meghozza, • szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal • felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a célkitűzések érvényesítéséért Ügykezelő = a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. A köztisztviselő lehet ügyintéző vagy vezető. 4.2.10. Határozza meg a közszolgálat fogalmát, és sorolja fel a közszolgálati tevékenység jellemzőit! Közszolgálat = munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amely az állam / önkormányzat nevében, a közösségi szükségletek kielégítésére jött létre. Ide tartoznak: köztisztviselők, közalkalmazottak, hivatásos szolgálat dolgozói, bíróságok-, ügyészségek dolgozói. Jellemzői: • az állam / önkormányzat, illetve az állam által erre feljogosított szerve működését segíti elő • kifejezetten a közösség szükségleteinek kielégítését célozza • az állam / önkormányzat nevében kizárólag csak az államot / önkormányzatot illető eszközök alkalmazásával (kilátásba helyezésével) végezhető • bizalmi jellegű, a foglalkoztatott szigorú felelősséggel és engedelmességgel tartozik, és különleges elismerés jár érte • a feladat megoldásához alkalmazott eszközök és módszerek jellemzően közhatalmi jellegűek 4.2.11. Mutassa be a közszolgálati jogviszony tartalmát! Sorolja fel a köztisztviselők jogait és kötelességeit! A közszolgálatban álló köztisztviselőkre vonatkozó jog = közszolgálati jog, a jogviszonyuk közszolgálati jogviszonynak minősül. (1992. XXIII (23.) törvény) jogok, kötelességek: 4.1.5. és 4.1.6. 4.2.12. Mikor és milyen ügyekben fordulhat a köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz (közszolgálati jogvita)? Ismertesse részletesen az eljárás menetét! A munkáltatói döntések ellen a köztisztviselő bírósághoz fordulhat, ha a törvény ezt megengedi. A keresetet a munkáltatói intézkedés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a bírósághoz eljuttatni (egyébként a 3 éves elévülési időn belül): • közszolgálati jogviszony megszüntetése


by Beorn

23/43

• összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás • minősítés és teljesítményértékelés megállapításai • fegyelmi és kártérítési ügyek • kinevezés egyoldalú módosítása • fizetési felszólítás • továbbképzés elmulasztásával kapcsolatos vezetői pótlék csökkentése ügyekben lehet. A telephely (munkahely) szerint illetékes munkaügyi bíróság jár el. A döntés ellen fellebbezésnek helye van. 4.2.13. Melyek az új teljesítményértékelési rendszer főbb jellemzői? 301/2006. (XII.23.) kormányrendelet alapján. A köztisztviselők munkateljesítményét a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembe vételével rendszeresen értékelni kell (ált. évente). A központi államigazgatási szerveknél a teljesítménykövetelményeket a miniszter., az önkormányzatoknál a képviselő-testület határozza meg. Az egyéni teljesítménykövetelményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg. A teljesítménykövetelményt írásba kell foglalni, és szóbeli megbeszélés alkalmával átadnia köztisztviselőnek. Az értékelés írásban történik, szóbeli megbeszélés keretében kell átadni (a köztisztviselőnek alá kell írnia). Ha az értékelés hibás vagy valótlan, akkor a köztisztviselő 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A komplex értékelés a köztisztviselő önértékeléséből, a vezető által végzett előértékelésből és 4 részértékelésből áll (nov. 1-30. között). 4.2.14. Milyen határozatokat hozhat a fegyelmi tanács? Az egyik határozat-fajtát ismertesse részletesen! Lásd 4.1.7. vége. 4.3.) 5 pontos kérdések: 4.3.1. Sorolja fel azokat az eseteket, amikor a köztisztviselőt magasabb beosztási fokozatba kell sorolni! Lásd: 4.1.9. közepe. 4.3.2. Ismertesse azokat az eseteket, amikor szükséges a köztisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához! A kinevezés tartalmát csak a két fél együttes beleegyezésével lehet módosítani. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése: • fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmények jogszabály szerinti megállapítása • közigazgatási szerven belüli átszervezés • közig. szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás esetén Az utóbbi esetben a köztisztviselő beleegyezése nélkül csak akkor kerülhet sor a kinevezés módosítására, ha a közszolgálati jogviszonya, munkaköre, feladatköre, illetménye változatlan marad, munkavégzésének helye max. a településen belül változik meg. 4.3.3. Határozza meg a közszolgálati jogviszony tartalmát! A kinevezés (közszolg. jogviszony) nélkülözhetetlen tartalmi elemei: • az alkalmazó közigazgatási szerv megnevezése • a köztisztviselő neve • munkakörének, feladatkörének meghatározás • besorolásának, illetményének meghatározása • alapilletmény besorolás szerinti beállási szintje • munkavégzés helye • előmenetelhez előírt kötelezettség • kinevezési jogkör gyakorlójának aláírása • köztisztviselő nyilatkozata, h. a kinevezést elfogadta • próbaidő kitöltése A kinevezés nélkülözhetetlen formai elemei: • írásba foglalás • utalás arra, h. közszolgálati jogviszony létesítéséről van szó Csatolandó hozzá a munkaköri leírás. Kinevezéskor esküt kell tennie. Próbaidőt kell kitöltenie (min. 3, max. 6 hónap), ami nem hosszabbítható meg. A próbaidőt bármelyik fél akármikor indoklás nélkül megszakíthatja. 4.3.4. • • • •

Sorolja fel a köztisztviselői továbbképzések típusait! Gyakornokképzés: pályakezdő köztisztviselőnek kötelező, 1 év Közigazgatási alapvizsga (és felkészítés): besorolástól függően 1-2 éven belül kötelező, a közszolgálati pályán maradáshoz kell Közigazgatási szakvizsga (és felkészítés): min. 2 év közszolgálati idő után lehetséges karriervizsga, vezetők számára 1 éven belül kötelező. Éves továbbképzési tervekben meghatározott kötelező és fakultatív tanfolyam (minden köztisztviselőnek 4 évente min. 30 óra kell)


by Beorn

24/43

• Jegyző és vezetőképző • Állami vezetők képzése A köztisztviselőnek joga van a továbbképzéshez, azt a munkáltató fizeti, ha elmulasztja, esetenként szankciókkal sújtható (pl. vezetői pótlék csökkentése). 4.3.5. Határozza meg a fegyelmi felelősség fogalmát! = sajátos közjogi felelősség, amely a közszolgálati jogviszonyból fakad. Nem a közszolgálati jogviszony alanyainak vitája, hanem a közigazgatási szerv fellépése a közszolgálati kötelezettségszegés szankcionálása érdekében. 4.3.6. Fejtse ki, hogy mit jelent a köztisztviselő titoktartási kötelezettsége! Lásd: 4.1.5. 4.3.7. Határozza meg a kártérítési felelősség fogalmát! = a köztisztviselő felelőssége a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegéséért okozott kárért. Feltétele: jogellenes és felróható magatartás, a kár bekövetkezte és a kettő közötti okozati összefüggés. 4.3.8. Ismertesse a tartalékállomány intézményét! A felmentett köztisztviselők újbóli elhelyezkedését, közigazgatásban való megtartásukat szolgálja a tartalékállomány intézménye. Ha a köztisztviselőt nem önhibájából felmentik, számára új munkakört nem tudnak felajánlani, vagy azt nem fogadja el, 6 hónapig tartalékállományba kell helyezni. Nyilvántartásba kerül, hogy számára új munkakört kutassanak fel. Amennyiben nem járul hozzá a tartalékállományba helyezéshez, vagy onnan saját kérésére törlik, csak a végkielégítésének felét kapja. 4.3.9. Fejtse ki, milyen következményekkel jár a köztisztviselőkre nézve a vagyonnyilatkozat elmulasztása! Lásd: 4.1.5. 4.3.10. Milyen esetekben kell megtagadnia a köztisztviselőnek az utasítást? Lásd: 4.1.5. (utasítás végrehajtásának köt.) 4.3.11. Ismertesse röviden a köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének (szakszervezetnek) a jogait! • a közszolgálaton belül szerveztet működtessen • tagjait anyagi, szociális, kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa • közszolgálati jogviszonyt érintő körben őket a közigazgatási szervvel szemben, ill. állami szervek előtt képviselje (meghatalmazás alapján akár bíróságon is) • észrevételezési, ellenőrzési és javaslattételi jog A köztisztviselő kérésére: • a fegyelmi eljárás során mint munkavállalói érdekképviseleti szerv részt vesz • a minősítési eljárásba be kell őket vonni 4.3.12. Mutassa be a köztisztviselők sztrájkjogát! A törvény a sztrájkra több korlátot is tartalmaz. Legfontosabb: • a sztrájk gyakorlásának feltételeiről a kormány és az érintett szakszervezetek által kötött megállapodás rendelkezik • a munkát politikai okból megtagadni tilos • csak többszintű egyeztető tárgyalás után kezdhető • sztrájk ideje alatta közigazgatási szerv működését fenn kell tartani 4.3.13. Mi a teendő abban az esetben, ha a köztisztviselő feladatkörében eljárva harmadik személy okoz kárt? Lásd: 4.1.3. közepe 4.3.14. Milyen esetben szabható ki fegyelmi büntetés? lásd: 4.1.7. 4.3.15. Mikor hajtható végre a fegyelmi határozat? Mikor van lehetőség előzetes végrehajtásra? Csak akkor hajtható végre, ha jogerőre emelkedett. Az előzetes végrehajtásra akkor van lehetőség, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik a jogerős elbírálás előtt. 4.3.16. Mi a teendője a közigazgatási szervnek, ha a kár egy részének mértéke nem számolható ki pontosan? Lásd: 4.1.3. vége. 4.3.17. Ismertesse a próbaidőre vonatkozó főbb szabályokat!


by Beorn

25/43

A közszolgálati jogviszony véglegesítéséhez próbaidőt kell kitöltenie (min. 3, max. 6 hónap), ami nem hosszabbítható meg. A próbaidőt bármelyik fél akármikor indoklás nélkül megszakíthatja. 4.4.) Szóbeli kérdések: 4.4.1. Sorolja fel a közszolgálat jellemzőit, és ismertesse a közszolgálati jogviszony alapjait! Lásd: 4.2.10. 4.4.2.

Mutassa be a köztisztviselők kiválasztásának módszereit, az alkalmazás általános és különleges feltételeit! Lásd: 4.2.8. 4.4.3. Mutassa be a közszolgálati jogviszony keletkezésének módját és a kinevezés tartalmát! Lásd: 4.2.9., 4.2.10. 4.4.4.

Ismertesse a közszolgálati jogviszony megszűnésének és megszüntetésének eseteit, valamint az összeférhetetlenségi okokat! Lásd: 4.1.8.

4.4.5. Mutassa be a köztisztviselők általános és sajátos kötelezettségeit! Lásd: 4.1.5. 4.4.6. Ismertesse a köztisztviselők munkavégzéssel kapcsolatos és egyéb saját jogait! Lásd: 4.1.6. 4.4.7.

Mutassa be a köztisztviselők érdek-képviseleti és érdekvédelmi fórumokat és azok szerepét, ismertesse a közszolgálati jogvita lehetséges eseteit! Lásd: 4.2.1., 4.3.11.

4.4.8. Mutassa be a köztisztviselő besorolásának és előmenetelének rendjét! Lásd: 4.1.9. 4.4.9. Ismertesse a köztisztviselői illetményrendszer elemeit! Lásd 4.1.1. 4.4.10. Mutassa be a köztisztviselők minősítésének és teljesítményértékelésének célját és eljárását! Lásd: 4.2.13. 4.4.11. Ismertesse a fegyelmi felelősség fogalmát, a fegyelmi eljárás menetét és szabályait! Lásd: 4.1.4. 4.4.12. Mutassa be a kártérítés felelősség fogalmát és a kártérítés fajtáit! Lásd: 4.3.7.

5.) Közigazgatási hatósági eljárás szabályai + személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága 5.1.) 15 pontos kérdések: 5.1.1. Sorolja fel a döntés-felülvizsgálati eljárásokat! Kettőt közülük részletesen ismertessen! Lásd: 5.1.2. B.) 5.1.2. Sorolja fel a közigazgatási hatósági eljárás szakaszait és egyet részletesen ismertessen! Szakaszai: • első fokú eljárás (alapeljárás) • jogorvoslati eljárás • végrehajtási eljárás A.) Első fokú eljárás: • az eljárás megindítása (kétféle módon indulhat: ügyfél kérelmére, hivatalból) A kérelmet írásban (akár elektronikusan is), vagy szóban kell benyújtani a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnak. A teröületileg illetékes jegyzőnél is elő lehet terjeszteni, aki max. 5 napon belül köteles azt továbbítani az illetékes hatóságnak. Az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell (írásban).


•

by Beorn

26/43

a kérelem vizsgálata (a kérelem közigazgatási ügynek minősül-e, és milyen típusú) Csak az illetékes hatóság járhat el a kérelemben (ha nem ő az illetékes, továbbítja annak). Ha a kérelem hiányos, hiánypótlásra szólítják fel az ügyfelet. A kérelem öt munkanapon belül elutasítható, ha: a magyar hatóságnak nincs joghatósága, illetékessége, a kérelem lehetetlen célra irányul, azt az ügyfél késedelmesen terjesztette elő, az ügyet a hatóság már egyszer elbírálta, az ügy nem hatósági ügy. • a tényállás tisztázása, bizonyítékok összegyűjtése (ügyfél nyilatkozata, irat, tanúvallomás, szakértői vélemény, tárgyi bizonyíték, szemléről készült jegyzőkönyv, hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv) • az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége (az ügyet kérelmező ügyfél – hatóság által indított ügy esetén az ellenérdekű ügyfél nyilatkozata) Az ügyfélnek igazat kell állítania -> ellenkező esetben eljárási bírság. • az irat: Okirat = olyan irat, amit abból a célból készítettek, hogy általa valamilyen tényt, körülményt, adatot, állapotot, jogot v. kötelezettséget a jövőben bizonyítani lehessen. Közokirat = okiratot bíróság, közjegyző, a jogszabályban megszabott formában állítja ki (pl. anyakönyvi kivonat, személyazonosító igazolvány). Magánokirat = minden olyan okirat, ami nem minősül közokiratnak (pl. végrendelet) – eredetiségét 2 tanú aláírása igazolja. • tanúvallomás: Tanú = olyan személy, aki az ügy szempontjából jelentős tényt, körülményt ismer, és ennek ismertetésével hozzájárul a tényállás megállapításához) Hatósági ügyben általában nem kerül sor tanúvallomásra, de vannak olyan ügytípusok, ahol gyakran (pl. gyámügyek). A tanúk megfélemlítése ellen hozott intézkedés: a tanúk adatainak zárt kezelése -> védett tanúk. Hatósági tanú = olyan személy, aki a hatóság felkérésére vesz részt pl. egy hatósági szemlén, hogy az ott tapasztaltakat később tanúként elmondhassa. • szakértői vélemény: Amennyiben az ügy meghaladja a hatóságnál dolgozó szakértelmét, szakértőt rendelhet ki, aki tudományos módszerekkel szakértői véleményt ad az ügyről (pl. orvosi, statikus, értékbecslő, vegyész, stb…) Szakértő csak az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult személy lehet. • tárgyi bizonyíték: bármi lehet, ami létezésével, mennyiségével, minőségével az adott ügyben jelentős tényre enged következtetni (pl. illegálisan lerakott szemét, szennyezett folyó, hamis személyi igazolvány) • szemle: bizonyítási tevékenység, ami során a hatóság ill. a szakértő valamilyen lényeges körülmény felderítéséhez tárgyi bizonyítékot, tényt, helyszínt, cselekvést (pl. munkafolyamat) megfigyel. A szemle lehet kötelező is (pl. építési használatbavételhez – építésügyi hatósági szemle). Két esete lehetséges: a hatóság kötelezi az érintettet, hogy a szemletárgyat (pl. irat) hozza magával a hatósághoz, ahol megvizsgálják, vagy helyszíni szemle. A szemléről jegyzőkönyv készül. • tárgyalás és közmeghallgatás: Tárgyalás = ha a jogszabály előírja (pl. kisajátítás), az ellenérdekű felek együttes meghallgatása szükséges. A hatóság meghallgatja az ügyfeleket, akiknek lehetőségük van nyilatkozattételre. Közmeghallgatás = ha egy ügy több mint 50 személyt, vagy 5 ügyfélnek minősülő szervezetet érint, azok tájékoztatást kapnak, és elmondhatják ott a véleményüket, javaslataikat. • bizonyítékok értékelése és ismertetése: a hatóság az összegyűjtött bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, a tényállást ezek alapján állapítja meg. A bizonyítási eljárás előtt az ügyféllel meg kell ismertetni a bizonyítékokat (ha nem értesítették az ügyfelet az eljárás megindításáról, és az nem vett részt a bizonyítási eljárásban). Az eljárás lefolytatásának szabályai: • Határidő = az az időtartam, ami alatt valamilyen eljárási cselekményt teljesíteni kell (pl. a kérelem beérkezésétől 5 napon belül értesíteni kell az ügyfelet az eljárás megindításáról). Határnap = pontos nap/óra/perc megjelölése, több résztvevő együttes megjelenéséhez. Fő szabály: határozatot 22 munkanapon belül kell hozni. Az eljárás vezetője, ha a jogszabály engedi, egy alkalommal, indokolt esetben az eljárást max. 22 (kiskorú ügyfél esetén max. 10) munkanappal meghosszabbíthatja. Az ügyintézési határidő a kérelem beérkezésének napján kezdődik, és a határozat postára adásának napján végződik. Az ügyfél részére a határidő a közlés v. határozat átvétele utáni munkanap kezdődik. • Igazolási kérelem = az ügyfél v. más közreműködő terjesztheti elő, ha önhibáján kívül elmulasztja a határidőt v. határnapot (pl. betegség miatt nem tudott az idézésen megjelenni, vagy a hatóság rossz címre küldte az idézést). Az igazolást (pl. orvosi ig.) is érdemes csatolni az ig. kérelemhez. Az elmulasztott határnaptól számítva 5 munkanapon belül lehet előterjeszteni. A hatóság dönt, elfogadja-e. • Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés: a Ket. Az egyes eljárások dokumentálására rendeli el. Az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról,a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenőrzésről és a tárgyalásról, valamint a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni (lehet: papír alapú, hang- v. képfelvétel, videó…) Tartalma: eljáró hatóság megnevezése, ügy tárgya, iktatószáma, résztvevők adatai, aláírása, nyilatkozatok, felvételének helye és ideje. Minden olyan eljárási cselekményről, amiről nem készül jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzést kell készíteni. • A képviselet szabályai az eljárásban: 3 formája ismert • törvényes képviselet (= olyan személy ügyében jár el, aki eljárási képességgel nem rendelkezik, pl. kiskorú. A képviseleti jogosultsága általános és folyamatos, az ügyfelet mindenfajta ügyben képviselheti.) • meghatalmazotti képviselet (= magánszemély dönthet úgy, ha a jogszabály szerint nem kötelező magának eljárnia, meghatalmazhat valakit, pl. élettársát a születési anyakönyvi kivonat kikérésére)


•

by Beorn

27/43

ügygondnok által ellátott képv. (= ha a természetes személy ismeretlen helyen tartózkodik, v. nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője - meghatalmazottja a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.) • Kizárás = az eljárásban nem vehet részt az az ügyintéző, vezető v. hatóság, aki bármilyen okból elfogult, vagy akivel szemben az elfogultság látszata v. gyanúja merül fel. Abszolút kizárási okok: • ha az ügyintéző (v. vezető) saját hozzátartozójával szemben járna el • másodfokú döntésben nem vehet részt az, aki az alsóbb fokon már eljárt, ill. aki az ügyben tanúvallomást tett, ill. aki hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként v. szakértőként járt el • a hatóság a saját ügyének intézésében hatóságként nem vehet részt Relatív kizárási ok = nem vehet részt az eljárásban az az ügyintéző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (pl. az ügyféllel való szoros barátság). Jegyzőre összetettebb a kizárás: pl. nem járhat el olyan szociális intézmény engedélyezésében, aminek fenntartója az önkormányzat. • Szakhatóság közreműködése: olyan ügyeknél, ahol a döntéshez több hatóság együttműködése kell, avn egy eljáró alaphatóság, a többi pedig a szakhatóság (pl. egy szociális otthon engedélyezéséhez az ÁNTSZ, mint szakhatóság állásfoglalása is kell). A szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg. Ha a szakhatóság nem engedélyez valamit, ő sem engedélyezheti azt. • Idézés, értesítés: a hatóság az érintetteket kötelezi (idézi) a megjelenésre, v. értesíti, hogy hol s mikor lesz eljárási cselekmény. Az idézésre kötelezett ügyfél köteles a hatóság előtt megjelenni, az erre akár erőszak alkalmazásával (bírság, elővezetés) is kényszerítheti. Idézni csak azt lehet, és kell, akinek személyes meghallgatására az eljárás során szükség van. (Az ügyfél általában nem idézhető a saját maga által kezdeményezett ügyben.) Az idézésnek tartalmaznia kell: határidő v. határnap, ügy megnevezése, beidézett minősége (ügyfél, tanú…), figyelmeztetés az idézés elmulasztásának következményeire. Az idézést min. a határidő előtti 5 munkanappal előbb kell megkapnia. Végzés formájában kell kiadni. Az értesítést (az ügyfél megjelenhet, ha akar) 5 nappal korábban kell megkapnia, mint az esemény. • Az eljárási iratba való betekintés: az ügyfél személyesen (v. meghatalmazottja) betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokból kivonatot / másolatot készíthet. • Eljárás megszüntetése: olyan tény v. esemény merül fel, ami az eljárást ellehetetleníti, v. feleslegessé teszi (pl . az ügyfél meghal, a szervezet megszűnik). • Eljárás felfüggesztése: az eljáró hatóságtól független ok merül fel, aminek következtében az eljárás átmenetileg nem folytatható (pl. építési engedélyezési eljárás során a telekre bírósági tulajdonjogvita kezdődik). Amíg az akadályozó esemény le nem zárul, felfüggesztik az eljárást. Másik lehetőség, ha az ügyfél maga kéri a felfüggesztést (max. 6 hónapig). A hatóság döntései: • határozat (egyszerűsített hat.) • végzés • egyezség jóváhagyása • hatósági szerződés • hatósági jellegű okirat (hatósági bizonyítvány) • jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat • határozat részei: fejléc (hatóság megnevezése, ügyintéző neve, ügy száma és tárgya, ügyfél neve és lakcíme / székhelye / telephelye, személyazonosító adat), rendelkező rész (a döntés, és a döntés ellen jogorvoslatra vonatkozó rész), indoklás (a döntés ténybeli és jogi megalapozása), záró rész (döntéshozatal helye és ideje, aláíró neve és beosztása, hatósági bélyegző / elektronikus aláírás) • egyszerűsített határozat: akkor lehet hozni, ha a hatóság az ügyfél kérésének teljes egészében helyt ad és nincs ellenérdekelt ügyfél. -> nem kell tartalmaznia a jogorvoslatra vonatkozó részt • végzés (nem határozat jellegű végzés, pl. tárgyalást kitűző, eljárást felfüggesztő), elemei: mint határozat • egyezség létrehozása: az eljárásban részt vevő ellenérdekelt felek megállapodnak egymással (pl. szülők a gyermek láthatóságáról), azt a hatóság jóváhagyta és írásba foglalta Ellene nincs fellebezés, de 1 éven belül bármelyik fél kérheti a határozat visszavonását. • hatósági szerződés: az ügy rendezése a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös esetekben köthető (pl. az ügyfél vállalja h. csatornát épít a telkén, h. cserébe megkapja az építési engedélyt). Az ügyfél általi megszegés esetén a szerződés jogerős és végrehajtó határozatnak minősül. • határozat jellegű okirat = a hatóság által valamely tény, adat, jogosultság, v. állapot igazolására kiállított okirat, v. a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, javítás, törlés). Pl.: vezetői engedély, útlevél… • jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat = ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, a hatóság nem hoz határozatot az előírt határidőre, nincs ellenérdekelt ügyfél, az ügyfelet megilleti a jog gyakorlása • a döntés közlése: írásban (posta, fax, személyesen átadva, hirdetmény, elektronikusan) v. szóban • a döntés kijavítása: ha abban valami elírás szerepel (szám, betű, stb.) a hatóság kijavítja, ellene nincs fellebezés • döntés kiegészítése: ha a hatósági döntés hiányos (nem határozott bizonyos dolgokról pl.). Nem lehet kiegészíteni, ha eltelt egy év v. a kiegészítés az ügyfél szerzett jogait sértené. A kiegészítés ellen van fellebezés.


by Beorn

28/43

B.) Jogorvoslati eljárás és döntés-felülvizsgálat: A jogorvoslathoz való jog alapvető jog. Alapesetben az ügyfél élhet jogorvoslattal, de a hatóság döntésének azon része ellen, ami őket is érinti, az egyéb résztvevők (tanú, szakértő…) is élhet vele. A jogorvoslat típusai: 1.) ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslatok (az ügyfél jogorvoslati kérelmet terjeszt elő): • fellebbezés • a döntés módosítása v. visszavonása a fellebbezés alapján • bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per) • újrafelvételi eljárás 2.) hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások (jogszabálysértés felfedezése esetén): • döntés módosítása v. visszavonása • felügyeleti eljárás • határozat felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján • ügyészi intézkedés Fellebezés: alapvető, leggyakrabban alkalmazott jogorvoslat. Minden elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel lehet élni (kivéve: egyezség). A fellebbezésnek nincs kötött formája, annyit kell csak az ügyfélnek állítania, hogy jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az adott határozat sérti. Bármilyen indokot felhozhat, de indokolnia sem kell. A döntéstől számított 10 munkanapon belül kell előterjeszteni (törvény változtathat a határidőn), annál a közig. hatóságnál, amely a sérelmesnek vélt döntést hozta. Ha a hatóság a fellebbezést jogosnak tartja, saját hatáskörben eljárhat (módosítja a döntését); amennyiben nem, akkor a csatolt iratokkal együtt a fellebbezést 5 munkanapon belül az elbírálásra jogosult szervhez terjeszti fel. (Jegyző a regionális államigazgatási hivatal vezetőjének küldi.) A fellebbezés halasztó hatályú, a határozatot addig nem lehet végrehajtani, amíg a másodfokú döntés meg nem születik. Néhány esetben fellebbezéstől függetlenül a határozatot azonnal végre lehet hajtani (pl. valaki elhelyezése, vagy a késedelem helyrehozhatatlan károkkal járna…). A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a következő határozatokat hozhatja: • elsőfokú döntést helybenhagyja, mert az jogszerű, megalapozott • elsőfokú döntést megváltoztatja, tekintettel az ügyfél indokaira • elsőfokú döntést megsemmisíti • elsőfokú döntést megsemmisíti, és ezzel egyidejűleg az elsőfokú hatóságot az eljárás megismétlésére kötelezi (pl. további ügyfelek bevonásával) Bírósági felülvizsgálat: a jogorvoslat következő lépcsője (a közigazgatásból átkerül az igazságszolgáltatáshoz az eljárás). Akkor kerülhet rá sor: • ha az ügyfél a fellebbezés eredményeként született másodfokú döntést sérelmezi • ha az adott ügyfajtában a fellebbezés kizárt, és csak a bíróságtól lehet kérni a jogorvoslatot Csak jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az ügyfél (vagy más résztvevő), a határozat közlésétől számított 30 napon belül, az illetékes bíróságtól, a hatóság elleni kereset beadásával. A pert indító ügyfél lesz a felperes, a közigazgatási szerv az alperes. A kereset benyújtásának nincs a határozatra halasztó hatálya, de az ügyfél kérheti a végrehajtás felfüggesztését. A bíróság a következő ítéleteket hozhatja: • jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül teszi • ha ez szükséges, ezen kívül a közig. hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi • a törvényben maghatározott ügyfajtákban a döntést megváltoztathatja • ha jogszabálysértést nem állapít meg, a keresetet elutasítja Újrafelvételi eljárás: akkor kezdeményezhető, ha a határozat kézhezvétele után jut az ügyfél tudomására olyan lényeges tény, adat v. bizonyíték, amelynek birtokában kedvezőbb döntést született volna (bizonyos ügyfajtáknál nincs újrafelvételezés). A tény megismerésétől számítva 10 munkanapon belül, de a határozat jogerőre emelkedésétől számítva max. 6 hónapon belül lehet kezdeményezni (ha bírósági eljárásban már megtámadták a határozatot, akkor nem lehet). A kérelem elbírálására az elsőfokú hatóság jogosult, aki az új adatok ismeretében megállapítja az új tényállást (ha ilyen nincs, elutasítja a kérelmet). Ha az új tényállásra való tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn, akkor: • módosítja a jogerős határozatát • visszavonja a jogerős határozatát • az új tényállásra való tekintettel új határozatot hoz, és egyúttal visszavonja a régi határozatát Az új határozat ellen fellebbezéssel (bírósági felülvizsgálattal) lehet élni. Hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások jellemzői: • csak jogszabálysértés esetén kerülhet sor rá • 5 munkanapon belül a hatóság az ügyfelet értesíteni köteles az eljárás megindításáról • jogerős döntés ellen irányul • a jogbiztonság megköveteli, hogy a hivatal csak bizonyos időkorlátok közt indíthat ilyen eljárást (Ket.) • nem sértheti a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat Döntés módosítása v. visszavonása: az első- és másodfokú hatóságok a hibás döntéseiket saját hatáskörben orvosolhatják, egy alkalommal, a határozat közlésétől számított 1 éven belül. Felügyeleti eljárás: a felügyeleti szerv bármikor megvizsgálhatja a felügyeletébe tartozó hatóságok első- és másodfokú döntéseit (pl. a körzeti földhivatalt a megyei földhivatal). Amennyiben megállapítja, hogy egy döntés jogszabályt sért, felügyeleti eljárást folytat le, amely során a jogsértő döntést megváltoztathatja, megsemmisítheti, vagy a megsemmisítés


by Beorn

29/43

mellett új eljárásra kötelezheti a hatóságot. A döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül lehet ilyen eljárást indítani. Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján: ha az Ab. valamilyen jogerős hatósági intézkedést alkotmányellenesnek minősít, akkor az illetékes felügyeleti szervnek jogorvoslati eljárást kell lefolytatnia (22 munkanapon belül). Az eljárás során a felügyeleti szerv a jogsértő döntést megváltoztathatja, megsemmisítheti, vagy a megsemmisítés mellett új eljárásra kötelezheti a hatóságot. Ügyészségi óvás, felszólalás, figyelmeztetés: az ügyészség általános felügyeleti jogkörében vizsgálja a különféle hatósági tevékenységeket. Ha az ügyészség jogszabálysértést fedez fel, óvást nyújthat be (választása szerint: vagy a határozatot hozó közig. hatósághoz, vagy annak felügyeleti szervéhez). Ha az adott hatóság az óvással egyetért, akkor az eljárás a fentiek szerint. Az ügyészség a hatóság vezetőjénél felszólalással élhet a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértések megszüntetése érdekében; ill. annak megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújthat be. C.) Végrehajtási eljárás: A jogalkalmazási tevékenység eredményességének egyik mércéje, hogy a döntésekben foglaltak milyen arányban teljesülnek. Ha az önkéntes teljesítés elmarad, akár állami kényszerrel is el kell érni, hogy a kötelezett ügyfél a kötelezettségének eleget tegyen (ez a kikényszerítés = a közigazgatási végrehajtással). A végrehajtási eljárásra tehát csak az önkéntes teljesítés elmaradása esetén van szükség. Feltételei: • a határozat kötelezettséget állapít meg az ügyfélre (vagy az egyéb résztvevőre) • a határozat jogerőre emelkedett (ill. annak fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtását mondták ki) • a kötelezettség teljesítésének határideje elmúlt, és azt nem teljesítették • a végrehajtáshoz való jog nem évült el Ha a hatóság engedélyt adott ki, azt nem hajthatja végre, mert a jogosultság gyakorlására az ügyfél nem kötelezhető. Jogerő = a határozat tovább nem vitatható, fellebbezésre nincs mód -> a kötelezettségeket tehát teljesíteni kell. Az első fokú határozat akkor emelkedik jogerőre, ha ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtanak be fellebbezést (vagy a fellebbezésről lemondanak, vagy a f. kizárt). A másodfokú határozat a közlése napján emelkedik jogerőre. Elévülés = a továbbiakban a kötelezettség végrehajtásához állami kényszer már nem vehető igénybe (általános esetben a jogerőre emelkedéstől számított 5 év az elévülési idő). A végrehajtási eljárás megindítása: • kérelemre induló eljárás esetén a végrehajtás is kérelemre indul • hivatalból induló eljárás esetén a döntést hozó hatóság indítja a végrehajtást A végrehajtást az első fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el. A végrehajtást a hatóság, kormányrendeletben meghatározott szerv vagy személy foganatosíthatja (szerződés alapján az önálló bírósági végrehajtó). A foganatosítás elrendelése (ha az nem azonos a hatósággal) szintén végzésben történik. A végrehajtás módjai: • pénzfizetési kötelezettség végrehajtása • meghatározott cselekmény végrehajtása • meghatározott ingóság kiadása Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása: leggyakoribb eljárás (pl. bírság megfizetése). A kötelezettség végrehajtása elsősorban valamely pénzintézetnél lévő szabad rendelkezésű pénzösszegre, magánszemély esetén munkabérre irányul. Ezek hiányában vezethető végrehajtás ingóságokra, és végső esetben ingatlanra. Meghatározott cselekmény végrehajtása: a kötelezettségekhez igazodva, különféle módozatok alkalmazhatók: • a cselekmény ügyfél helyett történő elvégzése (pl. épületbontás), más végzi el az ügyfél helyett a kötelezettséget, de a kötelezettség átalakul pl. pénzbeli kötelezettséggé (a bontás költségének megfizetése) • motivációs eszközként eljárási bírság alkalmazható (ha nem helyettesíthető sem a kötelezett, sem a szolgáltatás) • rendőri kényszerítő intézkedés (csak akkor, ha az eljárás csak az ügyfél személyes közreműködésével valósítható meg, vagy a kötelezettség valaminek az abbahagyására irányul, és az eljárási bírság eredménytelen) Meghatározott ingóság kiadása: a meghatározott ingóságot az ügyintéző foglalja le a kötelezettől, és adja át a jogosultnak. A kiadatás megtagadásakor rendőri közreműködést kell kérni. Ha a vagyontárgy már nincs meg -> pénzegyenérték megfizetésére kötelezik. Biztosítási intézkedés = ha az előírt kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, zárolhatják a bankszámlát, ingóságot. Végrehajtási végzés ellen nincs fellebbezés, de ha a foganatosítása jogot sért, végrehatási kifogással lehet élni ellene. Mód van a végrehajtás felfüggesztésére és megszüntetésére is (Ket.). 5.1.3. Sorolja fel a közigazgatási eljárás alapelveinek két csoportját! Az egyiket részletesen ismertesse! • hatósággal szemben támasztott követelményeket meghatározó alapelvek • ügyféli jogokat és kötelességeket meghatározó alapelvek Hatósággal szemben támasztott követelmények: 1. törvényesség elve (az eljárás során köteles betartani a jogszabályokat) 2. a közigazgatási hatóság hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembe vételével, valamint az adott ügy egyedi sajátosságaira való tekintettel gyakorolja


by Beorn

30/43

3.

a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma (a közhatalommal rendelkező hatóság csak a jogszabályokban meghatározott célok érdekében cselekedhet, pl. nem zaklathatja üzleti vetélytársát folyamatos APEH ellenőrzésekkel) 4. a szakszerűség, egyszerűség, gyorsaság és az ügyféllel való együttműködés elve 5. a közigazgatósági hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekelt ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozhatja (pl. egy gyár elengedhetetlenül szükségesnél hosszabb időre való bezáratása csődbe viheti a vállalatot) 6. jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme (pl. az ügyfél átvette az építési engedélyt, elkezdi az építkezést, és ettől kezdve már nem vonható vissza az építési engedély, hiába jön rá a hatóság, hogy a kiadott engedély jogszabálysértő, mert ütközik a helyi építési szabályzattal) 7. törvény előtti egyenlőség,a diszkrimináció tiltása és az egyenlő bánásmód törvénye (minden ügyfelet azonos jogok illetnek meg, és egyenlő kötelezettségek terhelnek – legyen állampolgár v. külföldi, férfi v. nő, stb…) 8. a szabad bizonyítás elve (az eljáró hatóság nincs kötve egy adott típusú bizonyítékfajtához, hanem bármely rendelkezésre álló bizonyítékot figyelembe vehet – bonyolultabb ügyben, ha pl. a tanúk vallomása és a szakértők véleménye eltér, a hatóság súlyozottan,összességében mérlegeli a bizonyítékokat) 9. hivatalból való eljárás elve (általában az engedélyezések az ügyfél kérelmére indulnak, a hatósági kötelezettségek, szankcionálások a hivatalból) 10. költségtakarékossági eljárás kötelezettsége (az eljárás mind a hivatalnak, mind az ügyfélnek csak a lehető legminimálisabb költségekkel járjon) 11. elektronikus úton való kapcsolattartás elve (ha kötelező az elektronikus kapcsolattartás, nem alkalmazhat más módot - ellenkező eseten az ügyfél kérésére méltányosságból lehetséges más kapcsolattartás) Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó alapelvek: 1. az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézés és a határidőre hozott döntés joga (ne húzza el a hatóság az eljárást, ezzel pl. kárt okozva, ügyféli egyenlőség, tényállás megismerése…) 2. az eljárás során az anyanyelv használatának joga (A közigazgatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. Második nyelvként a Mo.-on élő kisebbségek nyelve használható – 13 nyelv. Településeken a képviselő-testület megállapíthat második nyelvet a magyaron kívül. A nyelvhasználat miatt a költségek a hatóságokat terhelik.: • az eljárás során a fordítási / tolmácsolási költségek a hatóságokat terhelik, ha a hatság a külföldi ügyféllel szemben – annak itt tartózkodása alatt – indít eljárást (pl. rendőr elveszi a jogosítványát), vagy a külföldi azonnali jogvédelemért fordul a hatósághoz (pl. ellopták az autóját és káreseti jegyzőkönyvet kell felvenni) • az összes többi ügyben a magyar nyelvet nem beszélő ügyfél használhatja saját nyelvét az eljárás során, de a fordítási / tolmácsolási költség őt terheli 3. ügyfél kártérítéshez való joga (PTK rendelkezik az államigazgatási eljárás során okozott kár megtérítéséről) 4. ügyfél jogorvoslathoz való joga (alkotmányos jog, amivel az ügyfél akkor élhet, ha a hatósági határozat a jogos érdekeit sérti – a határozatot kibocsátó szerv v. annak felettes szerve bírálja el a jogorvoslati kérelmet) 5. az ügyfél tájékoztatáshoz, kitanításhoz való joga, az irat-betekintési jog (hogy az ügyfél ne kerüljön hátrányos helyzetbe a jogszabályok hiányos ismerete miatt, a hatóságnak tájékoztatni kell őt a jogairól, kötelezettségeiről, a jogkövetkezményekről, betekinthet a keletkezett iratokba, azokról másolatot kérhet) 6. az ügyfél köteles a hatósági eljárásban jóhiszeműen eljárni (az ügyfél nem tévesztheti meg a hatóságot, nem késleltetheti a határozatot. Az ügyfél vagy nyilatkozatot tesz – de akkor igazat kell nyilatkoznia, vagy megtagadja a nyilatkozat tételt. A hamis nyilatkozat szankciókat von maga után. Az ügyfél rosszhiszeműségét a hatóságnak kell bizonyítania, eljárási bírságot von maga után. 5.1.4.

Sorolja fel a közigazgatási hatósági eljárásban rendelkezésre álló jogorvoslatok típusait! Egyet közülük részletesen ismertessen! Lásd: 5.1.2. B.) 5.1.5. Sorolja fel a hatóság által hozott döntések típusait! Kettőt közülük részletesen ismertessen! Lásd: 5.1.2. A.) 5.1.6.

Ismertesse a kizárás intézményének célját és a kizárási okokat és a képviseletre vonatkozó szabályokat a közigazgatási hatósági eljárásban! Lásd: 5.1.2. A.) 5.1.7. Határozza meg a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség fogalmát a közigazgatási eljárásjogban! Joghatóság = meghatározza, hogy a közig. hatósági ügyben mely ország közigazgatósági hatósága járhat el (más néven: nemzetközi hatáskör). Hatáskör = tágabb értelemben meghatározza, hogy az adott ügyben az állam milyen típusú szerve jár el (törvényhozó, végrehajtó, bírói). Szűkebb értelemben meghatározza, hogy egy konkrét ügyben milyen típusú (első-, másod-, harmadfokú döntés hozatalára jogosult) közigazgatási szerv jár el. Illetékesség = az ügyek földrajzi alapú megosztása egy adott állam azonos hatáskörű szervei között (azaz megadja, hogy egy adott ügyben, egy adott területen – városban, községben – pontosan melyik hatóság jár el).


by Beorn

31/43

5.1.8.

Ismertesse a közigazgatási eljárási alapelvek köréből az ügyféli jogokat és az ügyféli kötelezettségeket meghatározó alapelveket! Lásd: 5.1.3. 5.1.9.

Mutassa be részletesen a közigazgatási eljárási alapelvek köréből a hatósággal szemben támasztott követelményeket! Lásd: 5.1.3. 5.2.) 10 pontos kérdések: 5.2.1. Mutassa be a jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés készítésének szabályait a közig. eljárásban! Lásd: 5.1.2. A.) 5.2.2.

Határozza meg a személyes adat fogalmát és fejtse ki a személyes adatokra vonatkozó fontosabb szabályokat! Személyes adat = bármely meghatározott (azonosított v. azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetéssel (név, születési hely és idő, anyja neve, tulajdonában lévő gépkocsi rendszáma, TB azonosítója, gyermekei neve…) Kétféle jogalappal kezelhetők: • az érintett hozzájárulása (információs önrendelkezési jog – pl. gépkocsi vásárláskor hozzájárulhat, hogy a gyártó cég nyilvántartásba vegye, és újabb modellek reklámanyagát eljuttassa hozzá) • törvény v. helyi önkormányzati rendelet elrendeli (pl. lakcímnyilvántartás) Az érintett kérelmére indított hatósági eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulást vélelmezni kell (a tényre az érintett figyelmét fel kellé hívni). A kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét (pl. név, nem, születési név…) és megismerhetőségét (csak a törvényben meghatározott feltételek mellett), az adatkezelés időtartamát (alapesetben az adatközléstől számítva 15 év, Központi Okmányirodában 40 év), valamint az adatkezelő személyét a törvény v. rendelet határozza meg. 5.2.3. Ismertesse a jogorvoslatok közül a fellebbezés szabályait! Lásd: 5.1.2. B.) 5.2.4.

Ismertesse a hatóság által hozott döntések közül az egyezség jóváhagyására, a hatósági szerződésre és a határozat jellegű okiratokra vonatkozó sajátosságokat! Lásd: 5.1.2. A.) 5.2.5.

Mi a különbség a határozat és az egyszerűsített határozat között? Mikor hoz egyszerűsített döntést a hatóság? Lásd: 5.1.2. A.)

5.2.6. Sorolja fel a határozat részeit, és fejtse ki röviden az egyes részek tartalmát! Lásd: 5.1.2. A.) 5.2.7. Ismertesse a jogorvoslatok közül az újrafelvétel szabályait! Lásd: 5.1.2. B.) 5.2.8. Ismertesse az idézés és értesítés szabályait a közigazgatásban! Lásd: 5.1.2. A.) 5.2.9. Ismertesse a döntés-felülvizsgálati eljárás fogalmát! Lásd: 5.1.2. B.) 5.2.10. Mutassa be az igazolási kérelem lényegét és szabályait a közig. eljárásban! Lásd: 5.1.2. A.) 5.2.11. Mutassa be a kérelem vizsgálatára, a tényállás tisztázására, a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat a közig. eljárásban! Lásd: 5.1.2. A.) 5.2.12. Mutassa be a közigazgatási eljárás megindításáról szóló értesítésre és kérelemre vonatkozó szabályokat! Lásd: 5.1.2. A.)


by Beorn

32/43

5.2.13. Határozza meg a hatósági eljárás kötelezettségének lényegét! A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Azaz ha az ügyfél kérvényt nyújtott be, ill. a hatóság észlelte, hogy intézkednie kell, a hatóságnak meg kell indítania az eljárást. A hatósági döntés meghozatalára 22 munkanap áll rendelkezésre, amennyiben határidőn belül a hatóság nem hoz döntést, mulasztást követ el, amit a felügyeleti szerv kivizsgál, és új határidő kitűzésével utasítja a hatóságot az eljárás lefolytatására. Ha ekkor sem születik döntés, a felügyeleti szerv egy másik, azonos hatáskörű szervet jelöl ki eljáró hatóságnak. Ha mulasztás róható fel a hatóságnak, a felügyeleti szerv fegyelmi eljárást kezdeményez a hatóság vezetője ellen. 5.2.14. Mutassa be a Ket. általános eljárási szabályainak és különös eljárási normáknak a kapcsolatát! A közigazgatási eljárási szabályok két nagy csoportba oszthatók: • a minden eljárásban irányadó általános szabályok • az egy-egy eljárásfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok (pl. a kérelemnek mit kell tartalmaznia, első fokon melyik szerv jár el…) A Ket. vegyes megoldásként egyes meghatározott körben az általános, más eljárásokban a különös eljárási szabályokat szánja elsődlegesnek. Öt eljárás teljesen kikerült a Ket. hatálya alól: szabálysértési-, állampolgársági-, választási-, népszavazási- és területszerzési eljárások. Ezeknél speciális eljárásjog érvényesül, amelyeket külön törvény szabályoz. Ezen felül 6 másik eljáráscsoportot részlegesen kivettek a Ket. hatálya alól (azaz ebben az esetben a Ket. szabályait csak akkor kell ezeknél alkalmazni, ha az adott törvény mást nem mond): ilyen pl. a szerzői jogvédelmi eljárások. 5.2.15. Ismertesse az adatvédelmi biztos szerepét a személyes adatok védelmével kapcsolatban! Az Ogy. választja 6 évre. Az adatvédelmi biztos bejelentés alapján, vagy ha az adott ügyben bírósági eljárás nincs folyamatban, hivatalból ellenőrzi az Avtv. (adatvédelmi törvény) és az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartását, és kivizsgálja a hozzá beérkezett bejelentéseket. Az Adatvédelmi Biztos Irodája nem közigazgatási szerv, így nem érvényes rá az ügyintézési határidő, az eljárásért nem, kell illetéket leróni,a beadványoknak nincs formai (csak tartalmi) kötöttsége. Általános jelleggel ajánlást bocsáthat ki valamelyik adatkezelő felé (pl. HIV fertőzöttek anonim nyilvántartása körében). Ezen felül állásfoglalásokat és közleményeket ad ki, az adatvédelmet segítő jelleggel. A biztos véleményezési jogot gyakorol az állami v. helyi önkormányzati szervek tevékenysége közül a külön jogszabály alapján közzéteendő adatokkal kapcsolatban. Javaslatot tesz az adatvédelmet, adatkezelést (stb…) érintő jogszabályok megalkotására, módosítására, véleményezi a tervezeteket. A biztos az adatkezelők kötelező bejelentése alapján adatvédelmi nyilvántartást vezet, az adatkezelések regisztrálása érdekében (az adatkezelő nyilvántartási számot kap, amit minden adat továbbításánál, nyilvánosságra hozatalnál fel kell tüntetniük). 5.2.16. Ismertesse az eljárás megszüntetésének és az eljárás felfüggesztésének szabályait a közig. eljárásban! Lásd: 5.1.2. B.) 5.2.17. Ismertesse a jogorvoslatok közül a bírósági felülvizsgálat szabályait! Lásd: 5.1.2. B.) 5.2.18. • • • • • • •

Határozza meg a hatósági jogalkalmazás eseteit és sorolja fel a hatósági cselekmény fontosabb típusait! engedélyezés (tevékenység v. jog gyakorlására ad a hatóság engedélyt – pl. építési engedély) jogok megállapítása (hasonlít az engedélyezésre – pl. öregségi nyugdíj összegének megállapítása) kötelezettségek megállapítása (általában a hivatalból indított eljárások eredménye – pl. engedély nélkül épített épület lebontásának kötelezettsége) igazolások, igazolványok, bizonylatok kiadása (adataik igazolására szolgáló irat – pl. személyi igazolvány) nyilvántartások vezetése (bizonyos igazolások, iratok kiadásához szükséges vezetnie a hatóságnak – pl. földhivatali nyilvántartás, adat- és lakcím ny.) hatósági intézkedések (általában vészhelyzet elhárítására irányul, és azonnali kötelezettséget jelent – pl. lakosság kitelepítése árvíz esetén) hatósági ellenőrzések (a hatósága jogszabályban, határozatban előírtakat vizsgálja – pl. ÁNTSZ ellenőrzés)

5.2.19. Ismertesse az elektronikus kapcsolattartás lényegét! A Ket. 2009-es módosítása szabályozza, hogy mikor, ki és hogyan tarthat kapcsolatot elektronikus úton. Amennyiben az ügyfél az elektronikus kapcsolattartást választja, ügyfélkaput kell létesítenie (saját kódot a hivataltól kap). A közigazgatási hatóság az elektronikus kapcsolattartást nem csak a központi rendszeren keresztül, hanem saját honlapján keresztül is biztosítja. 5.2.20. Ismertesse a végrehajtás módjait a közig. eljárásban! Lásd: 5.1.2. C.)


by Beorn

33/43

5.2.21. Mutassa be a végrehajtási eljárás feltételeit a közig. eljárásban! Lásd: 5.1.2. C.) 5.3.) 5 pontos kérdések: 5.3.1. Ismertesse milyen esetekben dönt a hatóság végzéssel! Lásd: 5.1.2. A.) 5.3.2. Milyen követelményeknek kell megfelelniük a kezelt személyes adatoknak? Lásd: 5.2.2. 5.3.3. Sorolja fel az adatkezeléssel érintettek jogait! A személyes adatokat kezelni csak meghatározott céllal, jog gyakorlására v. kötelezettség teljesítésére szabad (célhoz kötöttség követelménye), és csak a cél megvalósulásának idejéig, és csak annyit, amennyi a cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A kezelt személyes adatnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek: • felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes • pontosak, teljesek, időszerűek • tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani Az adatkezeléssel érintettek joga: • az adatkezelőtől tájékoztatást kérhetnek személyes adataik kezeléséről (pl. a lakcímemet kinek és milyen célból adták ki az elmúlt évben) • kérhetik személyes adataik helyesbítését (pl. második utónevük feltüntetése) • (jogszabályban meghatározott adatkezelés kivételével) kérhetik adataik törlését (pl. marketing nyilvántartások) • érintettet megilleti a tiltakozás joga • jogsértés esetén a bírósági jogérvényesítés lehetősége • az adatkezelő köteles megtéríteni az érintettnek okozott kárt, ha azt az adatvédelmi követelmények megszegésével okozta 5.3.4. Mit jelent a személyes adatok kezelésével összefüggésben a célhoz kötöttség követelménye? Személyes adat: 5.2.2. Célhoz kötöttség: előző. 5.3.5. Milyen célt szolgál az adatvédelmi nyilvántartás? Lásd: 5.2.15. 5.3.6. Határozza meg a szenzitív adatok fogalmát! Hogyan kezelendőek a szenzitív adatok? = A személyes adatok egy kiemelt védelemben részesített csoportja (faji eredet, nemzeti- és etnikai kisebbséghez való tartozás, pártállás, vallási- v. világnézeti meggyőződés, érdek-képviseleti szervezeti tagság, egészségi állapot, kóros szenvedély, szexuális élet) A kezelése még szigorúbb, csak akkor kezelhetők, ha: • az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárult • a faji eredet, nemzeti- és etnikai kisebbséghez való tartozás, pártállás, vallási- v. világnézeti meggyőződés, érdek-képviseleti szervezeti tagságra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi egyezményen alapul, vagy alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá bűnmegelőzés érdekében a törvény elrendeli • egyéb esetekben a törvény elrendeli 5.3.7. Mi a különbség a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat között? Közérdekű adat = a közszféra működésével kapcsolatos, a személyes adatok körén kívül eső információ (pl. önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adat). A szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse. A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet csak akkor tagadhatja meg a szerv, ha államtitoknak, szolgálati titoknak,az Avtv. szerint döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatnak v. üzleti titoknak minősül. Közérdekből nyilvános adat = az előző alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét a törvény közérdekből rendeli el. 5.3.8. Határozza meg a közigazgatási hatósági eljárás és a közigazgatási eljárási jog fogalmát! Lásd: 5.4.2. 5.3.9. Határozza meg a közigazgatási hatósági ügy fogalmát! Lásd: 5.4.2. 5.3.10. Határozza meg az ügyfél fogalmát a közig. hatósági eljárásban! Ügyfél = az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, • akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti (pl. házasulandó felek)


• •

by Beorn

34/43

akit hatósági ellenőrzés alá vontak (pl. fogyasztóvédelmi ellenőrzés során a kereskedő) akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz (pl. lakcímváltozás bejelentése során a bejelentő)

5.3.11. Határozza meg a Ket. területi és időbeli hatályát! Tárgyi hatálya: a Ket. a közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki. Területi hatálya: néhány speciális esettől eltekintve a Magyar Köztársaság területére terjed ki. Időbeli hatálya: 2004.12.20-án fogadta el az Ogy., 2005.10.1-én vált hatályossá (2008-ban módosították) 5.3.12. Határozza meg a közérdekű adat fogalmát! Lásd: 5.3.7. 5.3.13. Ismertesse a kizárás intézményének célját és a kizárási okokat és a képviseletekre vonatkozó szabályokat a közig. hatósági eljárásban! Lásd: 5.1.2.A.) 5.3.14. Ismertesse röviden a közig. eljárások megindításának módjait! Lásd: 5.1.2.A.) 5.3.15. Sorolja fel a hatósági döntések közlésének lehetséges módjait! Lásd: 5.1.2.A.) 5.3.16. Határozza meg az általános illetékességi okokat a közigazgatási eljárásjogban! Az (5.2.14.-ben leírt) a Ket. hatálya alól kivett v. részlegesen kivett eljárások kivételével minden közigazgatási hatósági ügyben a Ket. szabályait kell elsődlegesen alkalmazni. ????? 5.4.) Szóbeli kérdések: 5.4.1.

Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát, eseteit, mutassa be a hatósági cselekmény fontosabb típusait! Hatósági jogalkalmazás = a közigazgatási szervek hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó egyedi ügyekbe, jogszabályok által meghatározott jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, eldöntik a jogalanyok között felmerülő jogvitákat, jogszabálysértés esetén szankciókat szabnak ki, így biztosítják a közfeladatok megvalósítását. Lásd: 5.2.18. 5.4.2.

Határozza meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát, a közig. eljárási jog célját és rendeltetését. Határozza meg a közigazgatási hatósági ügy fogalmát. Közig. hatósági eljárás = a közigazgatási hatósági ügyekben való ügyintézés folyamata, és annak során a hatóság és az érintett ügyfél cselekményeinek összessége. Közigazgatási eljárási jog = a közigazgatási eljárás során végzett eljárási cselekményre vonatkozó jogszabályok összessége. Közig. hatósági ügy = minden olyan ügy, amelyikben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, ill. hatósági ellenőrzést végez.

5.4.3.

Ismertesse a közig. eljárás alapelveinek célját, az alapelvek főbb csoportjait, röviden mutassa be a hatósággal szemben támasztott követelményeket és meghatározó alapelveket. Az alapelvek rendeltetése az, hogy segíti megismerni a törvényalkotó célját és a törvény főbb törekvéseit. Nagyobb kódexek esetében nélkülözhetetlen. Ha a jogalkalmazó az adott jogszabály alapján nem tudja annak valódi tartalmát megállapítani, az alapelvek ebben segíthetik őt. Az alapelvek többsége az eljáró hatósággal szemben támasztott követelmények, amiket az eljárás minden szakaszában be kell tartani; de vannak kifejezetten az ügyfelet érintő követelmények is. A Ket. = közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL (140) törvény. A Ket.-ben szabályozott alapelvek jó részét az alkotmányból vezetik le (pl. törvény előtti egyenlőség elve). Lásd: 5.1.3. 5.4.4.

Ismertesse a közig. eljárás alapelveinek célját, az alapelvek főbb csoportjait, röviden mutassa be az ügyféli jogokat és az ügyféli kötelezettségeket meghatározó alapelveket. Lásd: előző 5.4.5. Határozza meg az ügyfél fogalmát és az eljáró hatóságok körét a közig. hatósági eljárásban. Ügyfél: 5.3.10. Hatóság: 5.1.2.A.) 5.4.6. Mutassa be a joghatóság, hatáskör és illetékesség szabályait a közig. hatósági eljárásban. Lásd: 5.1.7.


by Beorn

35/43

5.4.7. Határozza meg a közig. eljárás szakaszait és az eljárás megindításának szabályait. Lásd: 5.1.2.A.) 5.4.8.

Ismertesse a közig. eljárás lefolytatása során a kérelem vizsgálatára, a tényállás tisztázására és a bizonyításra vonatkozó szabályokat. Lásd: 5.1.2.A.) 5.4.9.

Ismertesse a közig. eljárás lefolytatása során a határidőkre, az igazolási kérelemre, a képviseletre és a kizárásra vonatkozó szabályokat. Lásd: 5.1.2.A.)

5.4.10. Ismertesse a közig. eljárás lefolytatása során az idézésre és értesítésre, a jegyzőkönyv-készítésre, és az eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére vonatkozó szabályokat. Lásd: 5.1.2.A.) 5.4.11. Sorolja fel a közig. eljárásban a hatóság által hozott döntések típusait, ismertesse azok főbb jellemzőit. Lásd: 5.1.2.A.) 5.4.12. Ismertesse a közig. eljárás során az ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslatok típusait és legfontosabb jellemzőit. Lásd: 5.1.2.B.) 5.4.13. Ismertesse a közig. eljárás során a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások típusait és legfontosabb jellemzőit. Lásd: 5.1.2.B.) 5.4.14. Ismertesse a közig. végrehajtás feltételeit és a végrehajtás módjait. Lásd: 5.1.2.C.) 5.4.15. Határozza meg a személyes adat és a szenzitív adat fogalmát és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. Személyes adat: 5.3.4., szenzitív: 5.3.6. 5.4.16. Határozza meg a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmát. Ismertesse a személyes adat kezelésének követelményeit és az érintettek jogait. Fogalom: 5.3.7., Adat: 5.3.2 és 5.3.3.

6.) Európai Uniós alapismeretek 6.1.) 15 pontos kérdések: 6.1.1. Ismertessen három, Ön által tetszőlegesen kiválasztott EU-s közös politikát! Lásd: 6.4.8., 6.4.9. 6.1.2. Sorolja fel az EU fő intézményeit! Kettőt részletesen ismertessen! Lásd: 6.4.5, 6.1.3. Mutassa be az EU regionális politikáját! Lásd: 6.4.10. 6.1.4. Ismertesse az EU költségvetésének főbb jellemzőit (fő bevételek és kiadások)! Lásd: 6.4.12. 6.1.5. Mutassa be az európai integráció szintjeit! Lásd: 6.4.2. 6.1.6. Mutassa be az EU-ban a „négy alapszabadságot” és annak lényegét! Lásd: 6.4.3. 6.2.) 10 pontos kérdések: 6.2.1. Ismertesse röviden a döntéshozatal és jogalkotás folyamatát az EU I: pillérében! Lásd: 6.4.8.


by Beorn

36/43

6.2.2. Ismertesse az Európai Közösségek Bíróságának felépítését és működését! Lásd: 6.4.6. 6.2.3. Mutassa be, hogy hogyan történik a döntéshozatal az EU Tanácsában (Miniszterek Tanácsa)! Lásd: 6.4.4. 6.2.4. Mutassa be az EU közös mezőgazdasági politikáját! Lásd: 6.4.8. 6.2.5.

Fejtse ki, hogy az EU-ban kik és milyen jogcímen kapnak támogatást a Strukturális Alapokból és kik a Kohéziós Alapból? Lásd: 6.4.10. 6.2.6. Ismertesse az EU Tanácsának (Miniszterek Tanácsa) szervezetét és működését! Lásd: 6.4.5. 6.2.7. Mutassa be az EU-ban a közösségi jog forrásait! Lásd: 6.4.1. 6.2.8. Mutassa be az Európai Parlament felépítését és működését! Lásd: 6.4.6. 6.2.9. Ismertesse az Európai Bizottság felépítését és feladatait! Lásd: 6.4.5. 6.2.10. Mutassa be az EU-ban az alapvető különbséget az első és a második, ill. a harmadik pillér között! Lásd: 6.4.8, 6.4.11. 6.3.) 5 pontos kérdések: 6.3.1. Mit jelent, hogy a közösségi jog közvetlen alkalmazandó és közvetlen hatályos a tagállamokban? A közösségi jog egy része (pl. Szerződések és rendeletek) közvetlen alkalmazandók egy nemzet jogában -> elsőbbséget élvez a tagállam jogszabályaival szemben. A közösségi jog jelentős része közvetlen hatályos a tagállamokban (bárki a nemzeti bíróság előtt hivatkozhat a közösségi jogokra, és kérheti, hogy a nemzeti bíróság a közösségi jogra hivatkozva hozzon ítéletet). 6.3.2. Mi a különbség az EU-ban a közös piac és az egységes (belső) piac között? Közös piac: 4 alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő) szabad áramlásának biztosítása. Egységes (belső) piac: a tagállamok a 4 alapszabadság szabad áramlásának egyéb, nem kereskedelmi akadályait is felszámolták (jogharmonizáció – pl.: egységes minőségi-, környezetvédelmi előírások…) 6.3.3. Mi az EU költségvetésének legfőbb célja? Lásd: 6.4.12. eleje 6.3.4. Mi a különbség az EU-ban a közös politikák és közösségi tevékenységek között? A közös politikák olyan területekre vonatkoznak, ahol a közösség döntési kompetenciája kizárólagos, míg a közösségi tevékenység esetében a közösség és a tagállamok egyaránt rendelkeznek döntési hatáskörrel. 6.3.5.

Ismertesse a COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) szerepét a Miniszterek Tnácsának munkájában! Lásd: 6.4.4. vége 6.3.6. Miért fontos a közös pénz (euro) bevezetése? Lásd: 6.4.9. (közös monetáris pol.) 6.3.7. Mit jelent az EU-ban a soros elnökségi intézmény? Lásd: 6.4.4. 6.3.8. Mit jelent az EU-ban a szabad mozgás joga? Lásd: 6.4.3. 6.3.9. Határozza meg a gazdasági unió fogalmát! Lásd: 6.4.2. közepe


by Beorn

37/43

6.3.10. Határozza meg a vámunió fogalmát! Lásd: 6.4.2. közepe 6.3.11. Melyek az EU közös monetáris politikájának céljai? Lásd: 6.4.9. 6.3.12. Melyek az EU közös mezőgazdasági politikájának céljai? Lásd: 6.4.8. 6.3.13. Melyek az EU közös közlekedéspolitikájának legfontosabb célkitűzései? Lásd: 6.4.9. 6.3.14. Milyen változásokat vezetett be az Amszterdami Szerződés az EU 3 pilléres modelljében? Lásd: 6.4.11. vége 6.3.15. Határozza meg a politikai unió fogalmát! Lásd: 6.4.2. 6.3.16. Mit jelent az EU-ban, hogy a közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok jogszabályaival szemben? Ha a közösségi jog és a nemzeti jog összeütközése állapítható meg, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni. Ezt az elsőbbségét az utóbb megszülető nemzeti jogszabályokkal szemben is érvényesíti. 6.3.17. Sorolja fel az Európai Parlament 3 alapvető jogkörét! Lásd: 6.4.6. 6.3.18. Ismertesse röviden az Európai Tanács szervezetét és működését! Lásd: 6.4.5. 6.3.19. Milyen célt szolgál az EU-ban a tagállamok által készített Nemzeti Fejlesztési Terv? Lásd: 6.4.10. Strukturális Alap vége 6.3.20. Sorolja fel az EU-ban a közösségi jog egyéb forrásait! Lásd: 6.4.7. 6.4.) Szóbeli kérdések: 6.4.1. Mutassa be az EU 3 pillére szerkezetét, fejtse ki a közösségi modell lényegét! 1. pillér: Európai közösségek (ESZAK + EGK + Euratom) – lásd 6.4.2. 2. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika 3. pillér: Bel- és igazságügyi ellenőrzés Lásd: 6.4.3. 6.4.2. Ismertesse az európai integráció fejlődésének formáit és azok lényegét! Az EU ötlete már 1950-ben felmerült. Alapító országok: 1. Franciaország 1951 2. NSZK 3. Olaszország 4. Belgium 5. Hollandia 6. Luxemburg Csatlakozó országok: 7. Egyesült Királyság 1973 8. Dánia 9. Írország 10. Görögország 1981 11. Spanyolország 1986 12. Portugália 13. Ausztria 1995 14. Finnország 15. Svédország 16. Csehország 2004 17. Szlovákia 18. Lengyelország


by Beorn

38/43

19. Magyarország 20. Észtország 21. Lettország 22. Litvánia 23. Málta 24. Ciprus 25. Szlovénia 26. Bulgária 2007 27. Románia Tagjelölt országok: Törökország, Horvátország, Macedónia, Izland Egyéb országok: Svájcban és Norvégiában népszavazás elutasította a csatlakozást; Marokkó kérte a csatlakozását, de mivel nem európai ország, elutasították; Grönland levált Dániából, kilépett. Szerződéseket lásd:6.4.7. Az integráció fejlődési formái: 1957: Vámunió -> 1957: Közös piac -> 1986: Egységes (belső piac) -> 1992: Gazdasági unió -> 1992: Politikai unió Vámunió: az elkötelezett országok megszüntették a az export- és import vámokat az egymás közötti kereskedelemben Közös piac: a négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő) szabad áramlását biztosítja. Egységes piac: a négy alapszabadság áramlásának egyéb, nem kereskedelmi jellegű akadályait is felszámolta. Három akadály: fizikai (pl. határellenőrzés megszüntetése), technikai (pl. minden tagállam által elfogadott, egységesített minőségi előírások), fiskális (eltérő adózási rendszer egységesítése) Gazdasági unió: a tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása -> harmonizálása -> majd egységesítése. Első lépés a közös pénz (euró) bevezetése volt, 1999 január 1-én (készpénzforgalomba 2002. január 1-én). A közös, egységes gazdaságpolitika a Maastrichi szerződésben lefektetett alapokon kerül kidolgozásra. Politika unió: a tagállamok a kormányzás és törvényhozás jelentős részét átteszik közösségi szintre. Közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés. 6.4.3. Ismertesse az európai integráció célját, a 4 alapszabadság lényegét! Az integráció célja: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása = 4 alapszabadság. Az áruk szabad mozgása: az EU egyetlen gazdasági térség, ami hasonlóan működik, mint egy nemzeti piac. Ennek biztosítása: vámunió, a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése. Fejlődési irány: diszkriminatív adózás tilalma, közös külső vámtarifák meghatározása, mennyiségi korlátozások eltörlése, belső határok eltörlése. Szolgáltatások szabad áramlása: akkor kell biztosítani, ha a szolgáltató telephelye más tagállamban van, mint ahol a szolgáltatást nyújtja. A tagállamok nem állíthatnak fel eltérő feltételeket azon szolgáltatókkal számára, akik másik tagállamból végzik a tevékenységüket. Ma már szinte minden fontosabb szolgáltatási terület liberalizált (pl. banki, pénzügyi, telekommunikáció…). Tőke szabad áramlása: valamennyi tagállamban biztosított az országhatárokon átnyúló kifizetés lehetősége. A Római Szerződés csak kiegészítő szabadságként kezelte még; az egységes piac létrejöttével nyílt mód a továbbfejlesztésre (felszámolták az akadályokat). Részvényekkel, értékpapírokkal szabadon lehet kereskedni, szabadon lehet számlát vezetni, pénzt átutalni, hitelt felvenni más tagországban működő banknál. Személyek szabad áramlása: a Római Szerződés csak a gazdaságilag aktív személyek (munkavállalók, szolgáltatók és családtagjaik) szabad áramlását biztosította. A Maastrichi szerződés tette lehetővé minden állampolgár részére a szabad áramlást az unión belül. Szabad áramlás = az unió állampolgárai szabadon átléphetnek bármely határt, és 3 hónapig szabadon tartózkodhatnak másik tagállamban (3 hónapon túl tartózkodási engedélyt kell kérnie). A Schengeni egyezménnyel megszűnt a határokon a személyek ellenőrzése. Jelenti a munkaerő szabad mozgását is egyben: bárki jelentkezhet munkára más tagállamban, önálló vállalkozást alapíthat, és ezek során tilos a hátrányos megkülönböztetése (munkabér, elbírálás, stb. tekintetében), megilleti más tagállamban is a nyugdíj- és társadalombiztosítás. Jelen pillanatban van még néhány akadály: pl. szakképzettségek elismerése más államokban, kisvállalkozás alapításának eltérő szabályai, nyelvtudás hiánya… 6.4.4.

Sorolja fel az EU fő intézményeit, és ismertesse az EU Tanácsának szerepét, szervezeti felépítését és működését! Fő intézmények: az egyes tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács az EU polgárai által megválasztott és őket képviselő Európai Parlament az Unió érdekeit képviselő Európai Bizottság a közösségi jog érvényesülését biztosító Európai közösségek Bírósága Az Európai Unió Tanácsa: Az Unió legfőbb döntéshozó testülete. A tagállamok nemzeti érdekeit képviseli, munkájában a tagállamok egy-egy minisztere vesz részt (ezért hívják Miniszterek Tanácsának). A napirenden lévő téma dönti el, melyik miniszter (pénzügy, külügy, mezőgazdasági) vesz részt épp a tanácsban. A tanács a következő 9 összetételben működhet: • Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (legfontosabb, koordináló tanács, a külügyminiszterekkel) * • Gazdasági és Pénzügyi Tanács *


by Beorn

39/43

• Igazságügyi és Belügyi Tanács • Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi T. • Versenyképességi T. (belső piac, ipar, idegenforgalom, kutatás) • Közlekedési, Hírközlési és Energia T. • Mezőgazdasági és Halászati T. * • Környezetvédelmi T. • Oktatási, Ifjúsági és Kulturális T. * legfontosabbak, havonta üléseznek, a többiek 2-6 alkalommal évente. A Tanács székhelye: Brüsszel. Mivel az ülések csak pár napig tartanak, és ritkák, nincs idő ott mindent átbeszélni -> az előkészítő munkát az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER – fr.) végzi, és ők a kapcsolattartók az EU intézményei és a tagállamok kormányai között. A Tanács soros elnökségét félévente más ország látja el (2011 januárjától Mo., 2011. júliusától Lengyelország). A döntéshozatal kétféle módon történik a tanácsban: egyhangúlag (konszenzussal) v, minősített többséggel (minden tagállamnak a népességszámtól függően meghatározott szavazata van). 6.4.5.

Sorolja fel az EU fő intézményeit, és ismertesse az Európai Tanács és Európai Bizottság szerepét, szervezeti felépítését és fő feladatait! Intézmények: 6.4.3. Európai Tanács: Az EU tagállamainak állam. és kormányfőinek testülete. Nagyhorderejű, stratégia kérdésekben dönt, meghatározza az EU általános politikai irányvonalát, a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének színtere. Ők döntenek az európai integrációs kérdésekről, a szerződések és intézmények reformjáról, a költségvetés finanszírozásáról, az EU bővítéséről… Évente 4× ülésezik, elnöke az Európai Uniós Tanács soros elnökét ellátó tagállam államfője. Európai Bizottság: Az EU döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely ellát döntéshozói, végrehajtói, ellenőrzői és képviseletei feladatokat is. Feladata az unió egészének képviselete. Tagjai biztosok, akik függetlenek az országuktól, és az egész EU érdekeit képviselik (minden ország 1 biztost küld). A biztosok felügyelete alá Főigazgatóságok tartoznak (pl. mezőgazdasági, közlekedési főig. – minisztériumhoz hasonló szervezet), ill. kapcsolódó szolgáltatók, hivatalok (pl. Kiadványok Hivatala, Fordítási Szolgálat…). Feladatai: • kizárólagos joggal rendelkezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére (Tanács és Parlament elé) • szűk körű jogalkotó hatáskör (meghatározott területek) • a közösségi jog fő végrehajtója • a „szerződés őre” 7 fellép minden olyan esetben, amikor valamely tagállam, vállalat v. magánszemély megsérti a közösségi jogi kötelezettségeket • EU költségvetésének elkészítése, előterjesztése 6.4.6.

Sorolja fel az EU fő intézményeit, és ismertesse az Európai Parlament és Európai Bíróság szerepét, szervezeti felépítését és fő feladatait! Intézmények: 6.4.3. Európai Parlament: Fő feladata, hogy képviselje az Unió polgárainak érdekeit a közösségi döntéshozatalban, és felügyelje az EU intézményeinek demokratikus működését. Az EU-s polgárok közvetlen választják a tagjait: az EU minden polgára szavazhat és indulhat a választáson (abban az országban, ahol épp lakik). 785 képviselője van, amiből Mo. 24-et delegál (népességszámtól függ a képviselői helyek száma). A képviselők a parlamentben politikai frakciókat alkotnak. Három jogköre van: • jogalkotói jogkör (a Tanács mellett társ-jogalkotó, társ-döntéshozó szerv, a döntések 2/3-ában) • politikai kezdeményező jogkör (amennyiben a képviselők úgy vélik, hogy egy adott kérdésben döntést kellene hozni, felkérik a Bizottságot, hogy készítse elő, és terjessze a Tanács elé az adott jogszabály-tervezetet) • politikai ellenőrző szerep (jóváhagyja a Bizottság elnökének, majd az egész Bizottság kinevezését, felügyeli annak működését, és bármely közösségi intézmény működéséről jelentést, tájékoztatást kérhet) Háromlaki intézmény, hivatalosan Strassbourg a székhelye, de Brüsszelben és Luxemburgban is működik. Európai Közösségek Bírósága: A közösségi jog megtartására hozták létre. Székhelye Luxemburg, nemzetek feletti szervként működik, a tagállamok érdekeitől teljesen függetlenül. Fő feladata a közösségi jog értelmezése: a közösségi jog és a nemzeti jog viszonyainak tisztázása, a szerződések joghézagainak kitöltése…). Ellenőrző funkciója is van: az intézmények a szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járnak-e el. 27 bíróból áll (minden tagállam 1 bírót delegál), akiket a tagállamok kormányainak beleegyezésével 6 évre választanak. A bírák felét 3 évente kicserélik, ill. újraválasztják. A bárák közül 3 évre választják a Bíróság elnökét. Munkáját 8 főtanácsos is segíti (kinevezésük és státuszuk hasonló a bírókéhoz). 1989-ben létrehozták az Elsőfokú Bíróságot (tehermentesítési céllal), ami szintén 27 bíróból áll. Az Elsőfokú Bíróság ítélete megfellebbezhető az EKB-nél. Eljárásfajták: • perindítás valamely tagállam ellen, a Szerződésekből származó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt • megsemmisíti a közösségi intézmények jogsértő rendelkezéseit


• • • • •

by Beorn

40/43

intézkedik a közösségi intézmények kötelezettségeik elmulasztás miatti eljárásban az EU intézményei v. alkalmazottai által okozott kártérítési eljárások fellebbviteli eljárás (Elsőfok -> Bíróság) az EU intézményei v. a tagállamok kérhetik a Bíróság véleményét arra, hogy a megkötendő nemzetközi egyezmény összhangban áll-e a Szerződéssel a tagállamok bíróságai kérhetik a Bíróság előzetes döntését valamely konkrét üggyel kapcsolatban, amelyben a közösségi jog érintett

6.4.7. Ismertesse a közösségi jog célját, határozza meg az elsődleges és másodlagos jogforrásokat! A közösségi jog az EU működésének alapja. Az európai integráció céljait (egységes belső piac, közös pénz, gazdaságpolitikai harmonizáció) a kj. nélkül nem lehetne megvalósítani. A kj. csak az egyik alappillére az EU-nak, e mellett szükség van még közös politikára és közösségi tevékenységre is. Elsődleges jogforrások: az EU-t létrehozó alapító szerződések, ill. az ezeket módosító szerződések. • 1951 Párizsi Szerződés az Európai Szén- és Acélközösségről (ESZAK – 2002-benhatályát vesztette) • 1957 Római Szerződés – a közös piac kiterjesztéséről, Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról (EGK) + Európai Atomenergia Közösség (Euratom) • 1965 Egyesülési Szerződés • 1986 Egységes Európai Okmány • 1992 Maastrichti Szerződés – EU-ról szóló szerződés (létrehozza az EU-t az EGK helyett) • 1997 Amszterdami Szerződés • 2001 Nizzai Sz. – módosítja az alapító szerződéseket • 2004 Európai Alkotmányos Sz. • 2007 Lisszaboni Sz. – 2009-ben lépett hatályba, megerősíti az eddigi szerződéseket, és az Euratom-on kívül minden mást hatályon kívül helyez Kötelező másodlagos jogforrások: • rendelet – általános hatályú közösségi jog, amit teljes egészében minden tagállamnak kötelező alkalmaznia • irányelv – közösségi jogszabály, amit elérendő célként állít a tagállamok elé, és amelyet meghatározott időn belül be kell építeni a nemzeti jogalkotásba • határozat – konkrét ügyre vonatkozik, az érintettre nézve kötelező Nem kötelező másodlagos jogforrások: • ajánlás – címzettek felé magatartási elvárásokat fogalmaz meg • vélemény – álláspontot képvisel Kj. egyéb forrásai: azon nemzetközi egyezmények, amelyeknek a Közösség is része (pl. WTO – világ kereskedelmi szervezet) Az EU-hoz csatlakozni kívánó tagállamoknak az EU teljes joganyagát át kell vennie, és azt alkalmaznia is kell. A kj. elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogszabályaival szemben. 6.4.8.

Sorolja fel az EU 1. pillérében működő közös politikákat, mutassa be a közös kereskedelempolitika és a közös mezőgazdasági politika lényegét! • kereskedelempolitika • közös mezőgazdasági p. • közös közlekedési p. • közös versenypolitika • közös monetáris p. • az EU regionális politikája (Strukturális Alapok,Kohéziós Alap) Kereskedelempolitika: = az EU külső, 3. országgal folytatott kereskedése, 1970-ben lépett hatályba (vámunió). Tartalma: • tagállamok közös vámtarifát fogadnak el • közösen kötnek vám- és kereskedelmi megállapodásokat • egységesítik a kereskedelmük védelmét biztosító intézkedéseket (dömpingellenes, piacvédelmi szabályozás) A tagok nem köthetnek külön-külön kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat. A kereskedelempolitika fő letéteményese a Bizottság és a Tanács. Közös mezőgazdasági politika: céljai: • mezőgazdaság tevékenységének növelése • mezőgazdasági lakosság részére a megfelelő életszínvonal biztosítása • piacok stabilizálása • élelmiszer-ellátás folyamatos biztosítása • fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való tartása A célok érdekében létrejött a mezőgazdasági termékek egységes piaca. A belső piacon megtermelt áruk védelmet élveznek a külső piacokról származókkal szemben, még akkor is, ha a megtermelésük 2×-3× többe is kerül. A mezőgazdaság egy-egy ágazatában agrárpiaci rendtartást vezettek be (tartalmazza az ágazat termékeinek előállítására, feldolgozására, raktározására, értékesítésére… vonatkozó, valamennyi tagállamra érvényes jogszabályait). A


by Beorn

41/43

rendszabály évente meghatározza az adott termék belső piaci árát (ami jelentősen eltérhet a világpiaci ártól). Mivel a magas belső piaci árak (2-3-szor nagyobb a világpiacinál) az EU költségvetésének 70%-át elvitte, reformprogramokat vezettek be: • csökkentették a mezőgazdasági termékek belső piaci árát • számos termék esetében kvótarendszert vezettek be (megtermelhető mennyiség korlátozása) • közvetlen támogatási rendszert dolgoztak ki, ami nem függ a megtermelt mennyiségtől (nincs termelési korlátja a termelőnek, de a kvóta feletti mennyiségért semmiféle támogatást nem kap) • termelőnek kötelezően ugaroltatnia kell • korkedvezményes nyugdíj • környezetvédelmi beruházások támogatása • alternatív tevékenységek (pl. falusi turizmus) támogatása A közös mezőgazdasági politika finanszírozása az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, és a (2007-től újra felállított) Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap szolgál. 6.4.9.

Sorolja fel az EU 1. pillérében működő közös politikákat, mutassa be a közös közlekedéspolitika, a közösségi versenypolitika és a közös monetáris politika lényegét! Lásd: 6.4.8. Közös közlekedés politika: Az EU egységes belső piacán a személyek, áruk, szolgáltatások szabad áramlása érdekében elengedhetetlenül fontos lett a közlekedéspolitikák összehangolása. Követelményei: • a közlekedés és szállítás biztonsága • a közlekedés és szállítás gyorsasága • a környezeti károk lehető legnagyobb csökkentése Meg kellett teremteni a közösségi és átmenő forgalomra vonatkozó közös jogszabályokat, és a közlekedési vállalatoknak más tagállamokban történő nyitásának feltételeit. Biztosítani kell a tagállamok közlekedési infrastruktúrái (autópálya, vasút…) közötti átjárhatóságot -> megszületett a TEN project, amely a több tagállamon átmenő, transzeurópai forgalmi hálózat fejlesztését tűzte ki, EU-s támogatással. Közösségi versenypolitika: Amikor létrejött az egységes belső piac, szabad versenyt feltételezett, ezért tilos minden olyan magatartás, ami ezt korlátozná. Az egységes piac eredményes működését két szereplő veszélyeztetheti: • a vállalkozások • a tagállamok (kormányai) A vállalkozások veszélyeztethetik a verseny körülményeit: • versenykorlátozó megállapodásokkal (tisztességtelen árak) • erőfölénnyel / monopóliummal való visszaéléssel • monopol piaci pozíciót eredményező egyesülésekkel A tagállamok alapvető állami támogatásokkal (kedvezményes kamatú hitel, adókedvezmény…), vagy csak a gazdaság néhány szereplőjének (pl. állami vállalatok) nyújtott különleges jogokkal korlátozhatja. Bármely tagállami támogatás, amely korlátozná a versenyt, tilos. (Néhány esetben megengedett: pl. fogyasztók számára szociális célból, természeti katasztrófák esetén, engedély alapján: gazdasági fejlesztés elmaradott területen…). A versenypolitika fő ellenőrei a Bizottságok (döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző jogkörök). Közös monetáris politika: A közös piacon a négy tényező szabad áramlásához közös monetáris politikára is szükség volt, hogy a valuták átváltása, árfolyamváltozása, ingadozása ezt ne korlátozza: szükség volt egy egységes, közös valutára, az euróra (Maastrichi Szerződés). A közös pénz bevezetésével kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé váltak a tagállamok közötti kereskedelmi üzletek, gazdasági folyamatok -> ösztönzően hat a gazdaságra (növekedés, foglalkoztatás). Az árak összehasonlíthatóvá váltak -> ösztönző a versenyre -> gazdasági növekedés. A monetáris unióhoz való csatlakozás feltétele a masstrichi konvergencia kritériumok teljesítése a tagállamnak: • árstabilitás – az infláció a vizsgált évben max. 1,5%-al haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát • kamatok konvergenciája – a hosszúlejáratú kamatláb max. 2%-al haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát • árfolyamok stabilitása – a nemzeti valutát az utóbbi 2 évben nem értékelték le • stabil kormányzati pénzügyi pozíciók – a költségvetés deficitje a GDP 3%-át, az államadósság a 60%-át nem haladhatja meg Az eurót 1999.01.01-én vezették be elszámolási rendszerben, 2002.01.01-én a készpénz-kereskedelmi forgalomban. Mo.-on elsőre 2008-ra igérték, hogy bevezeti az eurót, jelen pillanatban elemzők 2014-2019 közé teszik. 6.4.10. Mutassa be az EU regionális politikájának lényegét! Célja: a tagállamok régióinak, gazdasági szektorainak, ill. társadalmi csoportjainak integrációját veszélyeztető gazdasági v. társadalmi szerkezeti problémák, hiányosságok, lemaradások felszámolása, ill. csökkentése. –> speciális fejlesztési programok pénzügyi támogatása (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap)


by Beorn

42/43

Strukturális Alap: • Európai Szociális Alap (1960) • Európai Regionális Fejlesztési Alap (1975) A Str. Alapokból munkahelyteremtő beruházások, infrastruktúra fejlesztések, oktatás, szakképzés, tanácsadás támogatható (humánerőforrás-fejlesztés). 7 éves költségvetés alapján működnek, a Tanács határozza meg az adott 7 évre a célkitűzéseket, amiket támogatni lehet. A 2007-2013-as évre a következő célkitűzések támogathatók: • konvergencia célkitűzés – a legkevésbé fejlett régiók, tagállamok felzárkóztatása, növekedése (azok igényelhetik, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át) • regionális versenyképesség és foglalkoztatás – az Unió többi régiójának versenyképesség növelésének támogatására (minden, az előző által nem érintett terület támogatható). A régió versenyképességét és vonzerejét segíti: innováció, tudásalapú társadalom, vállalkozó szellem, környezetvédelem, több és jobb minőségű munkahely teremtése. • európai területi együttműködés – a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősödjön a határokon átnyúló együttműködés A Str. Alapok támogatását csak a tagállamok által készített Nemzeti fejlesztési Terv alapján lehet felhasználni (stratégiai célok, melyeket lehet EU-s támogatással megvalósítani). Kohéziós Alap: 1993-ban új támogatási forma, mely a gazdaságilag elmaradottabb tagállamok (Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország) monetáris unióra való felkészítését segíti. A szegényebb tagállamoknak nagy áldozatot jelent az eurósövezethez való csatlakozás -> költségvetési fegyelem -> nem tudnak beruházni, fejleszteni -> hogy az elmaradottság ne nőjön, a nagyberuházásokat támogatja a K. Alap. A K. Alap két szektor fejlesztését célozza meg: közlekedés, környezetvédelem (a tagállami szintű beruházásokat támogatja, nem a regionális szintűeket). A kedvezményezettek a közlekedési infrastruktúra fejlesztése esetében az állam (pl. MÁV), környezetvédelemnél az önkormányzatok, v. önk.-i tulajdonú vállalkozások (szennyvízkezelő telepek, hulladékkezelés…). Mindkét alap politikai költségvetési kereteit és működését a Tanács határozza meg, de a Parlamentnek is erős befolyása van rá. Az alapokból kapott támogatások összege nem haladhatja meg az adott ország GDP-jének 4%-át. 6.4.11. Mutassa be az EU 2. és 3. pillérének kormányközi együttműködéseit! 2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika: A ’80-as évek végére vált erőssé az igény, hogy a tagállamok közös külpolitikát hozzanak létre, és egységes tömbként lépjenek fel. Első eredmény: Maastrichi Szerződés, mely a közös kül- és biztonságpolitikát az EU 2. pillérévé tette. Fő céljai az Unio és tagállamai: • védelmének és biztonságának erősítése • béke fenntartása • nemzetközi biztonság megerősítése • nemzetközi együttműködés ösztönzése • demokrácia, jogállamiság, az emberi- és alapvető szabadságjogok fejlesztése Mivel a 2. pillér kormányközi alapon jött létre, a tagállamok kormányai ill. a Tanács játssza a fő szerepet az irányításban (általános irányelveit az Európai Tanács határozza meg, döntéseit az Általános Ügyek Tanácsa hozza, a végrehajtást a soros elnökséget adó ország koordinálja). -> lefektették az új alapokon nyugvó európai biztonsági és védelmi politika kereteit (elsősorban a válságkezelésre hivatott). 3. pillér: rendőrségi- és igazságügyi szervek együttműködése büntetőügyekben Alapjait a Maastrichi Szerződés fektette le, amit 2004-ben az Amszterdami Szerződés módosított. A munkaerő szabad áramlása maga után vonta az igényt a bel- és igazságügyi szervek együttműködésére. -> kormányközi egyezmény hozta létre a 3. pillért (független a 2.-tól). Kormányközi szintre utalták: • menekültügyi politikát • tagállamok külső határainak ellenőrzését • bevándorlási politika, nem EU állampolgárokkal kapcsolatos kérdések • kábítószer elleni küzdelem • nemzetközi csalások elleni küzdelem • igazságügyi együttműködés a polgári jog területén • igazságügyi együttműködés a büntetőjog területén • vámügyi együttműködés • rendőrségi együttműködés a terrorizmus, kábítószer-kereskedelem és nemzetközi bűnözés egyéb formái ellen (+ megelőzés) A 3. pillér legfőbb szerve a Tanács, ahol a bel- és igazságügy miniszterek közös politikát alakítottak ki. A Tanács, ha szükséges, a 3. pillér hatáskörébe tartozó ügyeket beviheti az Európai Közösség mechanizmusába (első pillér alá) – ezeket a változásokat az Amszertdami Szerződés hajtotta végre: • a bel- és igazságügyi kérdések egy részének átemelése az 1. pillérbe (menekültügy, bevándorlási politika, határellenőrzés, jogi együttműködés) • a Schengeni Egyezmény és a schengeni vívmányok beemelése az EU intézményi keretébe (egysége határellenőrzés, vízumkiadási eljárás) • a megmaradt 3. pillér megerősítése a jogforrások rendjének átalakításával (rendőrségi együttműködés)


by Beorn

43/43

6.4.12. Mutassa be az EU költségvetésének szervezetét! Fő cél: finanszírozza, támogassa az EU politikáját, tevékenységét és céljait, mind a tagállamok közötti alapokkal, mind azon kívüli országok segélyezésével. Az EU költségvetésének egyensúlyban kell lennie (nincs se hiány, se többlet), így ennyiben eltér egy nemzeti költségvetéstől. Bevételei: • vámok (Unión kívüli országokból származó árukra) • VAT-források (Mo.-on az ÁFA 0,5%-a az EU költségvetésébe kerül) • GNP bevételek (egyenlegkezelő tétel: ami nem folyik be az első 2 forrásból, azt ebből a forrásból egyenlítik ki) Központilag határozzák meg, hogy a tagállamok GNP-je (bruttó nemzeti termék) arányában mennyit kell befizetniük az EU költségvetésébe. Kiadásai: • fenntartható növekedés – az EU legfontosabb prioritása (44,2% az összes kiadásnak), kettős célrendszer: • versenyképesség – kutatás, fejlesztés, közlekedési- és energia-infrastrukturális fejlesztések, innováció, oktatás, szociálpolitika • Alapok (6.4.10.) • természeti erőforrások megőrzése és kezelése – (43,6%) agrárpolitika, fenntartható halászat, környezetvédelem, vidékfejlesztés • állampolgárság, szabadság, biztonság, igazságosság – (1%) két alfejezet: • emberi jogok, igazságügyi együttműködés, határvédelem, bevándorlás- és menekültpolitika • fogyasztóvédelem, kultúra, oktatás, fiatalság (programok és kommunikáció) • az EU mint globális partner – (5,4%) előcsatlakozási alapok, európai szomszédsági politika, fejlődő országokkal való együttműködés, humanitárius- és segélyakciók, közös kül- és biztonságpolitika kiadásai • adminisztráció – (5,7%) az EU működési költségei, személyi- és fenntartási költségek, nyugdíjak, Európai Iskolák működtetése • kompenzációk (0,1%) – ideiglenes előirányzat,a csatlakozási szerződésekből fakadó kompenzációs költségek finanszírozására A költségvetés 7 évre készül (jelenlegi: 2007-2013). A hétéves időszakon belül, az adott évre megállapított sarokszámokon belül adott évre fogadják el a költségvetést részleteiben. A tervezetét a Bizottság készíti, majd arról a Parlament bevonásával a Tanács dönt.

1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai

Recommend Documents