A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A VIZSGA FORMÁJA Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A magyar népzene alapjai érettségi vizsga célja A magyar népzene alapjai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó Középszinten: - rendelkezik-e elvárható átfogó ismeretekkel a magyar népzenéről és annak helyéről a magyar zenetörténetben, - megismerte-e a magyar népzene főbb stílusait és stílusrétegeit, meg tudja-e szabatosan fogalmazni azok legfőbb jellemzőit, - tájékozott-e a magyar nyelvterületen a népzenei dialektusterületeket és az egyes etnikai csoportokat illetően, - ismeri-e hangszere zeneirodalmának népzenei eredetű darabjait, ismeri-e a dallamok forrását és a feldolgozott dallam stílusbeli hovatartozását, - képes-e tiszta, stílusos népdaléneklésre (beleértve a népnyelvi szövegek helyes kiejtését), - képes-e lapról énekelni díszített népdalt is, stílusosan, szöveggel - és képes-e azt elemzéssel meghatározni, - rendelkezik-e biztos memóriával, megfelelő repertoárral. Emelt szinten: a fentiekben felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak felmérése, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal, - rendelkezik-e a tárgy ismeretének megfelelő és a felsőfokon különösen szükséges feladatmegoldó, absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel, - képes-e a tanult ismereteket felhasználni más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban, különös tekintettel zeneelméleti (hangrendszerek, hangsorok, formák), zenetörténeti, irodalmi és történelmi összefüggésekre, - képes-e a tanultakat hangszerjátékában kamatoztatni népzenei eredetű magyar műzenei darabok megszólaltatásakor (helyes deklamálás). A népzene ismerete a jelen kultúrájának, zenéjének megismeréséhez, megértéséhez alapvetően fontos. Hozzájárul a művészetekben - különösen a zenében való önálló tájékozódáshoz, az érzelmi és intellektuális élmények átéléséhez, a biztos ítélőképesség kialakításához. Követelmény A magyar népzene alapjaiból középszinten, illetve emelt szinten vizsgázóktól egyaránt elvárható a társadalomban való tájékozottság (különös tekintettel a népzene múltjáról, hogy u.i. a parasztság őrizte meg; a mai népzenei mozgalomról stb.), elvárható a népzenei fogalmak, szakkifejezések ismerete és gyakorlati helyzetekben való alkalmazása (többek között az elsőre hallott dallam kadenciáinak, hangsorának stb.; összességében a népdal stílusának felismerése), függetlenül a továbbtanulás irányától (szakorientált vagy nem). Az emelt szinten vizsgázóktól az azonos módon megfogalmazott követelmények köréből több tárgyi tudást igénylő feladatok szerepelnek az elméleti részben is, valamint a gyakorlati (zenei felkészültség) részben is: esetükben népdallejegyzés is szerepel a feladatok között (autentikus felvételről). Mindkét szinten követelmény, hogy a vizsgázó - ismerje a magyar népzene általános vonásait, - ismerje a főbb zenei stílusrétegeket, - ismerje fel a műzene és népzene összefüggéseit, különösen Bartók és Kodály művészetével kapcsolatban,
- ismerje a főbb népzenei dialektusterületeket és azok jellemvonásait, ismerje a néphagyomány néhány kiemelkedő énekesének és hangszeres előadójának nevét, - ismerje nagy vonásaiban a magyar népzene kutatásainak történetét és a szakterület néhány kiemelkedő képviselőjének nevét, - tudja összhangba hozni az elméleti (így különösen a hangrendszerek, hangsorok ismerete) és a gyakorlati tudnivalókat (különösképpen valamely népdal hangsorának felismerése hallás alapján, a dallamtípus és a dallamegyed közötti kapcsolat tudatosítása: az állandó és variatív elemek felismerése, az adott dallamstílus lényegének megértése és az adott népdal stílusos előadása stb.), - legyen képes a vizsgázó a stílusokban és stílusrétegekben való eligazodásra, számára ismeretlen dallam esetén is, - legyen képes az adott problémák megoldására, - legyen képes felismerni, hogy a mindennapi életben a színpadról, szereplésszerűen megszólaló népzene nem azonos az egykor, a mindennapi élethez kapcsolódó népzenével. A magyar népzene alapjai érettségi vizsga tartalmi követelményei - A vizsgázó középszinten rendelkezzék átfogó ismeretekkel a magyar népzenéről, legyen általánosan tájékozott a magyar nyelvterületen, legyen tájékozott a népzenei dialektusterületeket és az ott élő etnikai csoportokat illetően. - Ismerje hangszere zeneirodalmának olyan darabjait, melyek magyar népzenei eredetűek, s tudja e dallamok forrásait, illetve a feldolgozott dallamok stílusbeli hovatartozását. - Legyen képes tiszta, stílusos népdaléneklésre, a magyar népdalok deklamálás-módját legyen képes kamatoztatni hangszerjátékában a népzenei eredetű darabokban is. - Díszített népdalt is legyen képes kottából stílusosan szöveggel lapról énekelni. - Rendelkezzék biztos memóriával, megfelelő repertoárral és stílusismerettel. A népzene tantárgy specifikuma, hogy a többi zenei tárgyhoz hasonlóan föltételezi a zenei tevékenységet. Ezért az érettségi vizsga egy része a szorosan vett elméleti tudás szintjének megmérését, másik része a zenei képesség, illetve művészi felkészültség fokának mérését, vizsgáztatását jelenti (ez utóbbit ld. zenei felkészültség címszó alatt). A specifikumból adódik az is, hogy a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga nem abban különbözik egymástól, hogy az egyik csak írásbeli vizsgából, míg a másik írásbeli és szóbeli vizsgából áll, hanem abban, hogy az emelt szintű érettségi - mint maga az ismeretanyag - az emelt szinten bővebb, feldolgozásmódjában igényesebb, összességében sokrétűbb. Az alábbi témák tetszés szerint szabadon párosíthatók egymással. A tágabb helyi hagyományokra vonatkozó ismeretanyag beépíthető a tételekbe, mely kiegészítheti a tananyagon alapuló tételsort. KÖVETELMÉNYEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN Témakörök I. Elmélet 1. Általános kérdések, fogalmak - A népdal, népzene fogalma. - A modern népzenekutatás magyarországi történetének vázlatos ismertetése. - A magyar népzenei dialektusterületek és az egyes területek jellemző etnikumai vázlatos bemutatása. - Egy-egy jellemző hangszer vagy hangszerpárosítás, illetve jellegzetes dallam bemutatása legalább két-három különböző földrajzi területről.
2. Vokális népzene A pentaton kvintváltó stílus - A régi stílus pentaton ereszkedő stílusrétege általános vonásainak ismertetése és egy az e stílusba tartozó népdal eléneklése valamint elemzése. - A pentaton kvintváltó dallamokhoz kapcsolódó ún. kanásztáncritmus és jellemző ritmusképletei. A diatonikus stílus - A sirató mint népszokás és zenei vonásai - a diatonikus siratóstílus. - A diatonikus sirató stílusba tartozó egy recitatív népdal eléneklése, a recitatív jellemvonásainak ismertetése az énekelt és elemzett dalon keresztül. - Jellemző hangsorok, kadenciaképletek, szótagszámok a stílusba tartozó dallamok bemutatásával. - A diatonikus sirató stílusba tartozó táncdallamok jellemzése egy elénekelt és elemzett népdal bemutatásával. Ballada A ballada mint szövegműfaj, régi stílusú balladák a magyar népzenében és kapcsolódásuk a zenei stílusokhoz (diatonikus sirató, pszalmodizáló, egyéb régi sílusú). A pszalmodizáló stílus - A pszalmodizáló stílus fő vonásainak ismertetése, jellemző hangsorai és kadenciaképletei. - A keserves szöveg-műfaj bemutatása egy népdalon keresztül, földrajzi elterjedtsége, jellegzetes díszítésmódja és előadásmódjának egyéb vonásai, kapcsolódása a zenei stílusokhoz. Népzene és zenetörténet - Volta dallamok. - Históriás énekek (diatonikus sirató) és egyéb történeti énekek. A Rákóczi dallamkör bemutatása elénekelt és elemzett népdalokon keresztül. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc népzenei emlékei. Az új magyar népdalstílus - Kormeghatározás és a stílus legjellemzőbb vonásainak ismertetése egy-két elénekelt és elemzett népdalon keresztül. - A népies műdal fogalma, összefüggése az új stílusú magyar népdallal. A jeles napok és egyéb népszokások - A naptári év jeles napjaihoz kapcsolódó zenés népszokások. - Néhány jellegzetes téli, illetve tavaszi népszokás ismertetése. - A gyerekjátékdalok és népszokásdallamok közös (zenei) vonásainak (a jellemző hangkészletnek) bemutatása. - Lakodalmas dallamok eléneklése és helyének, szerepének megnevezése a lakodalmi szertartáson belül. 3. Népi hangszer, hangszeres népzene - A népi hangszer és a hangszeres népzene fogalma. - A népi hangszerek osztályozása. - A hazai kutatástörténet vázlatos bemutatása (Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajha László gyűjtőútjai és gyűjtéseinek jelentősége). - A magyar nyelvterület jellemző hangszerei valamely hangszertípus szerint (például chordofonok, vagy aerofonok). A magyar nyelvterület jellemző hangszerei területek szerint (pl. Gyimes: hegedű-gardon, DélDunántúl: hosszú furugla stb.). - A parasztzenészek és a cigányzenészek (az előadók rétegzettsége: amatőrök és professzionisták). - A cigányzenészek szerepe zenetörténetünkben: a verbunkos és hatása a nép- és műzenénkre.
II. Zenei felkészültség 1. Rendelkezzék a tanuló megfelelő anyagismerettel. A két év alatt megtanult 200 népdalból tudjon emlékezetből 100-at (70 kötelező és 30 szabadon választott) stílusos előadásban (megfelelő díszítésekkel) elénekelni. A vizsgabizottság a tanult népdalok közül legalább két, különböző stílusba illetve más-más stílusrétegbe tartozó népdalt (szokásdalt stb.) kérdezzen, melyet a növendék eléneklés után szakszerűen elemez. 2. Felismerés zenehallgatás alapján: autentikus zenei felvétel meghallgatása és egyszeri hallás után az adott stíluskörbe sorolása, zenei karakterisztikumainak jellemzése (a növendék legalább 2 versszakot halljon). 3. Népzenei forrásismeret Egy, a saját hangszerére írt, a tanuló által előzetesen szabadon kiválasztott magyar zenemű (Bartók, Kodály, Weiner), esetleg más (nem föltétlenül magyar) zeneszerző kompozíciója népzenei forrásának bemutatása, amelyben az év során a tanár bemutatott ilyet (pl. a bécsi klasszikus mesterek). KÖVETELMÉNYEK AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN Témakörök I. Elmélet 1. Általános kérdések, fogalmak A népdal, népzene fogalma - A népzenekutatás magyarországi történetének vázlatos ismertetése (a 19. századi előzmények vázlatos bemutatásával). - A magyar népzenei dialektusterületek és az egyes területek jellemző etnikumai bemutatása. - A magyar népzenében jellemző hangsorok, valamint kapcsolódásuk a zenei stílusokkal (pl. a lá-pentaton hangsor és az ereszkedő szerkezet, valamint a pszalmodizáló stílus kapcsolata, pl. a dór és a fríg hangnem, valamint a diatonikus sirató stb. kapcsolata) - egy-egy jellemző példával illusztrálva. - Az ütempáros szerkezetek hangkészletének bemutatása (jellemző dallamfordulatok, közte az ún. regős kvint) - A magyar népzene fő stílusainak, rétegeinek ismertetése jellemző dallampéldákkal. - A népdal előadásmódja: a dallamvonal-vezetés, az egyes stílusok, az egyes műfajok, valamint az egyes tájegység jellemző díszítései, a régi és új énektechnika különbsége, a hangszín, a vibrato szerepe stb. - Egy-egy jellemző hangszer vagy hangszerpárosítás, illetve jellegzetes dallam bemutatása legalább két-három különböző földrajzi területről. 2. Vokális népzene A pentaton kvintváltó stílus - A régi stílus pentaton kvintváltó stílusrétege általános vonásainak ismertetése az e stílusba tartozó énekelt és elemzett népdalokon keresztül (legalább két népdal). - A bartóki I. dialektusból Belső Somogy, Tolna „páva”-dallamainak bemutatása. Az ún. dunántúli pentaton. - Az ún. reális („merev”) és tonális kvintváltás. - A pentaton kvintváltáshoz kapcsolódó kanásztáncritmus és jellemző ritmusképletei. A diatonikus sirató stílus - A sirató mint népszokás és zenei vonásai - a diatonikus siratóstílus. - Egy 4 sorossá szilárdult diatonikus sirató bemutatása (pl. Kodály nagyszalontai gyűjtéséből). - A stílusra jellemző hangsorok, dallamvonal-vezetés és a jellemző kadenciaképletek, szótagszámok bemutatása (énekelt és elemzett példákkal - legalább két példa). - A recitatív fogalma és rövid bemutatása a műzenében és a népzenében. - Zenetörténeti emlékeink: a XVI. századi históriás énekek, (pl. Tinódi), XVII. századi széphistória [Gergei (Gyergyai) Albert: Árgirus királyfi széphistóriája] és a néphagyományban fennmaradt alakjának bemutatása. - A stílus tánczenei funkcióban: 8 szótagszámú dudanóták és 11-es szótagszámú (tripódikus) táncdallamok.
Pszalmodizáló stílus - A pszalmodizáló stílus jellemző vonásainak bemutatása (legalább két énekelt és elemzett példa alapján, a „pszalmodizáló” szó eredetének megmagyarázásával), kapcsolata a recitatív siratóval. - Jellemző dallamindítások, dallamvonal-vezetések, kadenciaképletek, szótagszámok, ambitusok. - A dallamtípusokhoz kapcsolódó szövegtípusok (ballada, keserves), az elterjedtség földrajzi területei. A keserves és a ballada - A keserves szöveg-műfaj bemutatása egy népdalon keresztül, kapcsolódása a zenei stílusokhoz az előfordulás földrajzi területe bemutatása, előadásmódja. - A ballada mint műfaj bemutatása. - Régi stílusú balladatípusok és kapcsolatuk a zenei stílusokhoz (pl. diatonikus sirató stílus, pszalmodizáló stílus, egyéb régi stílus). Népzene és zenetörténet - Volta dallamok. - Históriás énekek (pl. diatonikus sirató) és egyéb történeti énekek. - Rákóczi dallamkörből legalább két dal bemutatása elénekelt és elemzett népdalokon keresztül. - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc népzenei emlékei. Az új magyar népdalstílus - A népies műdal fogalma, kialakulása majd megjelenése a 19. századi ún. „népdal”-kiadványokban, szerepe az új stílus kialakulásában. - Az új magyar népdalstílus kialakulásának ideje és társadalmi háttere, elterjedése, előzményei a régi stílusú népzenén belül. - Legjellemzőbb vonásainak ismertetése legalább két énekelt és elemzett népdalon keresztül: jellemző dallamvonal, hangsorok, szótagszám, ambitus, az ún. alkalmazkodó ritmus, a tempo giusto szerepe. - Az új stílusú népdal formai, hangnemi, előadásbeli stb. különbsége a régi stílussal szemben. A jeles napok és egyéb népszokások - A naptári év kiemelkedő eseményeihez valamint az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó sárdózás, villőzés, pünkösdölés) bemutatása, az előfordulás helyével. - Nyári népszokás: a Szent Iván napi tűzugrás és a hozzá tartozó dallamanyag bemutatása (egy dal eléneklésével és elemzésével). - Téli népszokások általános jellegű bemutatása (hégetés Moldva, betlehemezés, karácsonyi köszöntés, regölés, szilveszteri kongózás) egy-egy karácsonyi köszöntő, illetve betlehemes dallam eléneklésével. - Lakodalmas dallamok eléneklése és a hagyományos szertartáson belüli helyének meghatározása (pl. menyasszonykikérő). - Népszokásdallamok Kodály ismertebb kórusműveiben (a tanár lehetőleg olyan műveket jelöljön ki, melyeket a növendékek énekeltek az iskolai kórusban, illetve a népzene órán foglalkoztak a forrással - pl. A Vidrócki híres nyája - diatonikus sirató stílus, 8, 5 4 2 - Mátrai képek 1. dallam). 3. Hangszeres népzene - A népi hangszer és a hangszeres népzene fogalma, a népi hangszerek osztályozása. - A hazai kutatástörténeti vázlatos bemutatása (Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László gyűjtőútjai és gyűjtéseinek jelentősége). - Az idiofon hangszerek előfordulása a magyar néphagyományban. - A chordofon hangszerek csoportjába tartozó magyar népi hangszerek ismertetése. - Az aerofon hangszerek csoportjába tartozó magyar népi hangszerek ismertetése. - A magyar nyelvterület jellemző hangszerei területek szerint, egy-egy jellemző dallam bemutatásával (dúdolva; pl. Gyimes: hegedű-gardon, Dél-Dunántúl: hosszú furugla Alföld: tekerő stb.). - A duda bemutatása, magyarországi előfordulásának területei. - Az énekelt dudanóta. jellemző ritmusképletek, dallamvonalak, hangsorok és kadenciák - legalább két énekelt és elemzett dallampéldával.
- A tekerő bemutatása, magyarországi előfordulásának területe, a hangszeren játszott repertoár (egy jellemző dallam énekelt) bemutatása és a jellemző hangszertársítás. II. Zenei felkészültség 1. Rendelkezzék a tanuló megfelelő anyagismerettel. A két év alatt megtanult 200 népdalból tudjon emlékezetből 100-at (70 kötelező és 30 szabadon választott) stílusos előadásban (megfelelő díszítésekkel) elénekelni. A vizsgabizottság a tanult népdalok legalább két, különböző stílusba, illetve más-más stílusrétegbe tartozó népdalt (szokásdalt stb.) kérdezzen, melyet a növendék éneklés után szakszerűen elemezzen. 2. Felismerés zenehallgatás alapján Autentikus zenei felvétel meghallgatása és egyszeri hallás után az adott stíluskörbe sorolása, zenei karakterisztikumainak jellemzése (a növendék legalább 2 versszakot halljon). 3. Dallamírás Autentikus népzenei felvételről egy szöveges népdal vagy egyszerűbb hangszeres zenei felvétel egy versszakának középrészletes lejegyzése (tehát tartalmazzon díszítőhangokat - ha vannak a népdalban -, valamint a vizsgázó a vokális dallam 1. versszaka szövegét is írja le, többszólamú hangszeres dallam alatt fokokkal jelölje pl. a kíséretet), minimum öt, maximum nyolcszori meghallgatás alapján. 4. Népzenei forrásismeret Egy a saját hangszerére írt, a tanuló által előzetesen szabadon kiválasztott magyar zenemű (Bartók, Kodály, Weiner) népzenei forrásának bemutatása. Ha nincs ilyen, vagy a növendék nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, az érettségi vizsgán kapjon bemutatásra egy Bartók vagy Kodály kórusművet, illetve egyszerűbb zenekari darabot.
