A SZOCIOLÓGIA ALAPJAI 1. előadás: Bevezetés
szociológia társadalmi változók elemzésével foglalkozó tudományág
. . .
szociálpszichológia közgazdaságtan politológia szociológia kulturális antropológia
„Mielőtt megkeresnénk azt, hogy melyik módszer alkalmas a társadalmi tények tanulmányozására, tudnunk kell, milyen tényeket neveznek így.”
(Émile Durkheim: Mi a társadalmi tény?) In. Uő.: A társadalmi tények magyarázatához. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1978. 25.o.
Szociológia definíciók • • • •
Anthony Giddens Andorka Rudolf Mannheim Károly Max Weber
szociológia „A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudomány. Lenyűgöző, rabul ejtő vállalkozás, hiszen magunkat vizsgáljuk: azt, hogy hogyan viselkedünk társas lényként.”
(Anthony Giddens: Szociológia. Osiris Kiadó. Budapest. 2008. 24.o.)
szociológia „A szociológiát legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudományt.”
(Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.
Osiris Kiadó. Budapest. 2006. 33.o.)
szociológia „Ha a ma gyakran feltett laikus kérdésre, mi is tulajdonképpen a szociológia, egyetlen mondattal kellene felelnem, ezt válaszolnám: az a tudomány, amely olyan jelenségeket tárgyal, mint család, osztályok, nemzet, állam, emberi társadalom; kutatja formáikat, változásaikat, valamint kialakulásuk és létezésük törvényeit.”
(Mannheim Károly: A jelenkori szociológia feladatai)
In. Uő.: Tudásszociológia tanulmányok. Osiris Kiadó. Budapest. 2000. 351.o.
szociológia „A szociológia (e fölöttébb sokjelentésű szó általunk használt értelmében) az a tudomány, amely a társadalmi cselekvés értelmező megértésére, és ezen keresztül a cselekvés menetének és hatásának oksági magyarázatára törekszik. ‚Cselekvésnek’ nevezünk minden emberi viselkedést (mindegy, hogy külső vagy belső ténykedésről, valaminek az elmulasztásáról vagy eltűréséről van-e szó), ha és amennyiben a cselekvő, illetve a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak vele össze.”
Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. Szociológiai kategóriatan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1987. 37-38.o.
„a szociológiai szemlélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan – alig észrevehetően, mégis sokféleképp, sok mindenben – tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben.”
(Anthony Giddens: Szociológia. Osiris Kiadó. Budapest. 2008. 24.o.)
homo sociologicus az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni (Dahrendorf 1958)
Hagyományos témák 1. Szociológiai elméletek/elméletalkotás 2. Társadalmi interakció és mindennapi élet 3. Szocializáció, életút, öregedés 4. Család 5. Egészség és betegség, fogyatékosság 6. Társadalmi rétegződés 7. Szegénység, társadalmi kirekesztettség, jólét 8. Szexualitás és társadalmi nem 9. Faj, etnikum, migráció 10. Vallás
Hagyományos témák 11. Média 12. Szervezetek és hálózatok 13. Oktatás 14. Munka, gazdasági élet 15. Deviancia 16. Politika, kormányzat, terrorizmus 17. Városok 18. Kockázatok
(Anthony Giddens: Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2008 alapján)
szociológia I. Általános szociológia
II. Szakszociológiák
pl. vallásszociológia művészetszociológia orvosi szociológia jogszociológia
„Az általános szociológia a kultúrszociológiához és a történelemhez való vonatkozás nélkül elszárad, veszít teljességéből és tapasztalati anyagából, herbáriumszervé válik. Megfordítva: minden kultúrszociológia és egyszeriség-kutatás általános szociológia nélkül véletlenül meglátott egyes esetek abszolúttá tétele felé halad, és elsiklik az ezekre is kiható általános érvényű szociális erők mellett.”
(Mannheim Károly: A jelenkori szociológia feladatai) In. Uő.: Tudásszociológia tanulmányok. Osiris Kiadó. Budapest. 351.o.
A szociológus szerepei A. Az uralkodó tanácsadója B. A nép orvosa C. A tudomány főpapja
(Raymond Aron)
elméletek Viselkedéselméleti szociológia
George Caspar Homans
Szimbolikus interakcionizmus
George Herbert Mead
Fenomenológiai szociológia
Alfred Schütz
Materialista társadalomelmélet
Karl Marx
Strukturalizmus
Claude Lévi-Strauss
Cselekvéselméleti rendszerelmélet
Talcott Parsons
Konfliktuselmélet
Ralf Dahrendorf
Folyamat- és alakzatelmélet
Norbert Elias
A szociális rendszerek mint önreferenciális rendszerek
Niklas Luhmann
Kritikai elmélet
Jürgen Habermas
Posztmodern szociológia
Richard Harvey Brown
