Labirintus: pályakezdő értelmiségi fiatalok lakástámogatási programja LA BIRINTUS

FÜSTÖS ATTILA, GERLICZKI ÁRON:

PÁLYAKEZDŐ ÉRTELMISÉGI FIATALOK LAKÁSTÁMOGATÁSI PROGRAMJA

Labirintus: pályakezdő értelmiségi fiatalok lakástámogatási programja LABIRINTUS

Budapest egy elhagyatott területén, az eddig jellemző csendet gépek hangja zavarja meg, madarak reppennek fel a magasba. Az emberek többsége csodálkozva bámulja az eddig elhagyatottnak hitt, mindenre alkalmatlannak tartott terület mellet büszkén feszítő táblát, mely hirdeti csendben: Itt egyetemi lakópark épül. A szinte már megszokott EU embléma fel sem tűnik a járókelőknek. A „pályakezdő értelmiségi fiatalok lakástámogatási programja” felirat már sokakban felkelti a figyelmet: itt nem egy szokványos lakópark születik. Továbbmegy mindenki, kivéve egy valakit: az ő neve Kis János, negyedéves műszakis fiú. Mindig jól tanult, eddig az ösztöndíjon és szülői biztatásokon kívül egyebet nem kapott érte. Most azonban a tanulmányainak, nyelvtudásának köszönhetően pár hónap múlva saját lakása lesz. Itt írhatja már meg a diploma munkáját is. Eloszlottak a kétségei: van élet az egyetem után is. Nem is gondolta volna, hogy ilyen sokan lesznek itt együtt. A szomszédja orvostanhallgató, aki mellett egy unalmas közgazdász lakik, a felette lévő lakásban egy csinos tanárhallgató. Az ebédlőben a közgázos szomszéddal ült le egy asztalhoz – nemigen volt máshol hely –, de mint pár perc alatt kiderült nem is olyan rémisztő az a srác, sőt másnaptól együtt járnak edzeni. Főhősünket igen elkeserítette, hogy a tanár néninek már van barátja, aki igen sokat van vele. Elmesélte új szomszédjának mennyire jól jött nekik, hogy össze tudtak költözni. Egy pár évig nem sikerült volna közös lakásban lakniuk, mert a párja doktorandusz hallgató a Műegyetemen és ő sem fog valami jól keresni tanárnőként. Később a politológia rettentően fontos tudomány lett Kis János életében az ELTE-s Kata személyében. Fél évvel az után, hogy együtt jártak, összeköltöztek. Egy éven belül tudtak venni hitelre egy autót, amivel hétvégén hazamentek meglátogatni szüleiket, vagy kirándultak, amikor munkájuk engedte. A lakóközösség teljesen összekovácsolódott. Mindenki ismert mindenkit, sokat beszélgettek este a parkban. Új ötletek születtek, csak annak köszönhetően, hogy emberek, fiatalok nem csak egy nézőpontból láttak problémákat, hanem képesek lettek tágabban szemlélni a világot, ugyanazt a világot, ahol eddig éltek. A felettük lakók elköltözését nagyon sajnálták. Látván az új jövevény érkezésének világos jeleit, kezdték érezni, hogy számukra egyre kisebb ez a lakás. A már doktorrá avatott Péter és felesége Anikó már egyszerűbben kaptak lakáshitelt, aminek a visszafizetését megoldhatónak találták. Helyükre fiatal srác költözött, negyedéves jogász. Állandóan bulizik, de állítólag évfolyamelső. Jancsika és Katalin látva, hogy öt év alatt az emelkedő lakásbérlet lassan ott tart, hogy ennyiért jóval nagyobb lakást tudnának bérelni, ésszerűnek látták, ha ők is elköltöznek. A mosogatógépet, a tv-t a lakásban hagyták, mert az árát beszámították a karbantartási díjba. A legtöbb emberrel tartották a kapcsolatot. Ha valakivel nem is beszéltek hetente, akkor sem törölték ki a telefonszámát a noteszükből. A labirintusban eltöltött néhány év meghatározta életüket. Nyugdíjas korukból visszatekintve felismerték, hogy a L A B I R I N T U S maga volt az Ariadné-fonala az Élet útvesztőjéből. Vígan éltek, amíg meg nem haltak…

3. oldal


Ötletünk bemutatása Mik az egyetemisták lakáshoz jutáshoz való legfőbb problémái? Diplomával a kezükben a frissen végzetteknek nincs még egzisztenciájuk, ezért a legtöbben albérletben élnek önálló életük első éveiben. Az állandó kiadással járó bérlakás jelentősen gátolják azt az igényét a fiataloknak, hogy jövőjükre gondolva spórolni tudjanak. Problémát jelent számukra a gyerekvállalás, részben az anyagiak miatt, de nem elhanyagolható tényező a saját tulajdonukat képező ház, lakás hiánya. A jelenlegi lakáshitelek nem elégítik ki a pályakezdő értelmiségi fiatal igényeit. Ezek figyelembe vételével arra törekedtünk, hogy minden probléma pontot kielégítsünk, továbbá az elkövetkezendő években az ország fejlődését és haladási irányát alapvetően meghatározó Európai Unióhoz történő csatlakozásunk központi szerepet játsszon.

A Z Ö T L E T: Egy egyetemi lakópark jellegű komplexum létrehozása.

Miből épül fel?

A legfontosabb dolog az anyagi háttér. Elképzelésünk szerint nemcsak piaci alapon megvalósuló projektről lenne szó. Igénybe lehetne venni EU támogatási rendszer keretein belüli erőforrásokat, állami támogatásokat, és olyan vállalatok melyek lehetőséget látnak hasonló jellegű „campus” támogatásában. Az erre fordított támogatás, ha a jogszabály engedi, lehetne adómentes.

Hol létesüljenek ilyen parkok? Budapesten megvalósuló sikeres mintapélda után az ország egyetemvárosaiba exportálható az ötlet. Kiemelten fontosnak tartjuk az elmaradottabb régiók ilyen típusú felzárkóztatását. A terület kijelölésénél felhasználhatóak a „Lakáspolitika és városfelújítás – új követelmények szerint” második témakörben megfogalmazott problémák megoldására is. Kik lehetnek lakói?

Pályázhat minden magyarországi felsőoktatási intézmény hallgatója a számára megfelelő helyen levő lakóhelyre. Függetlenül attól, melyik városban, melyik felsőoktatási intézményben végzett.

Hogyan kerülhetnek be a hallgatók?

A hallgatókat egy minősítési eljárás során egységes pontozással lehetne értékelni az egységesülő kreditrendszer segítségével, a szubjektív szempontok kizárásával. Egyetemi tanulmányaik 9. vagy 10. félévében pályázhatnak felvételért. Az elbírálás szempontjait csak a következő objektív szempontokat képzeljük el: • kumulált tanulmányi átlag, • nyelvvizsgák fokozata, száma, • Tudományos Diákköri Dolgozat helyezései.

4. oldal


Milyen típusú lakásokra gondolunk?

Igényes kialakítású lakások, közös helységekkel melyek funkciói, kialakításuk a fiatalok elvárásait tarják szem előtt. Egy személy, vagy egy párnak kényelmes alapterülettel, nagyságrendileg 30 m2es apartmanok fürdőszobával, konyhával és egy hálószobával.

Mennyit fizetnek érte? Beköltözés évében a kollégiumi árakkal összhangban, vagy azt alig meghaladó összeggel járulnak hozzá a költségekhez. A későbbiekben félévente emelkedő bérleti díj fogja őket az elköltözésre, saját lakástakarékosságra ösztönözni. A lineárisan növekvő díj körülbelül öt év alatt érhetné el egy hasonló jellegű garzonlakás piaci bérleti díjának mintegy másfélszeresét. Fenntartás gazdasági lehetőségei?

A parkoknak egy előre meghatározott idő után el kell érniük az önfenntartó szintet. A beruházás költségeinek a támogatások és szponzori juttatások kivételével meg kell térülniük. Lehetőséget ad erre a létesítményhez kapcsolható szolgáltatások helységeinek bérleti díja, továbbá a lakók által befizettet díjak. Kilátás nyílhat a megvalósulás után is reklámokból származó jövedelmekre. Milyen előnyöket nyújt a park? Széleskörű ismeretség, kapcsolatrendszer mely nagy segítséget nyújt az életben való érvényesüléshez. Lehetősége nyílik olyan megtakarításokra, melyeket saját képességeinek javítására, jövőjének konkrét megalapozására fordíthat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy továbbra is értelmiségi környezetben szocializálódhat. Mi történik kiköltözéskor? A kiköltözés alkalmával a felújításra, karbantartásra az apartmanban eltöltött idő arányában megállapított összeget kell fizetnie. Ennek az összegnek például 80%-át az évek folyamán elköltheti saját preferenciái szerint, és azt számlával kell igazolni. Hitellehetőségei az eltelt öt év alatt lényegesen javulnak, gyermekvállalás esetén kedvezményekben részesülhetnek.

5. oldal


Az ötlet a lényeg! Ezért dolgozatunkat ennek bemutatásával kezdtük. A tervünk nem kész kidolgozott koncepció, nem is törekedtünk erre, hanem vázlat, ami nagyon sok reményteli fiatal életét segítene elindítani, megalapozni. Reményeink szerint alapjául szolgálhat egy későbbiekben megvalósítandó projekthez. Az ember a jó ötleteket általában nem kitalálja, hanem „kölcsönveszi”. Fontos, hogy jó helyről jöjjön az ihlet, és emellett az is, hogy tudja alkalmazni, kritizálni, továbbgondolni. Gondolataink alapját egy amerikai filmsorozat adta, címe: Merlose Place. Itt fiatalok élnek együtt egy lakóközösségben a szokásos amerikai körítésben tálalva. Ez szolgált példaként dolgozatunk alapötletéhez. Olyan lakónegyed, lakópark kialakítását képzeltük el, ahova egyfajta kiváltság bekerülni a fiataloknak. Meghatározott szabályok alapján lehet valaki a lakóközösség tagja. Alapvető feltétel, hogy rendelkezzen hallgatói jogviszonnyal valamely, adott városban levő, egyetemen vagy főiskolán. Fontosnak tartottuk azt, hogy minden felsőoktatási intézményből a legjobb eredményeket felmutató hallgatók jelentkezhessenek. Illetve, hogy a legjobbaknak érdeke legyen jelentkezni. Tanulmányai vége felé, például a Műegyetem oldaláról nézve negyedik év után nyílik lehetőség a jelentkezésre. Az elbírálás alapjául csak a következő objektív szempontokat képzeljük el: • tanulmányi átlag (kumulált átlag) • nyelvvizsgák • Tudományos Diákköri Dolgozat helyezései. Minden olyan paramétert nélkülözni kell az elbírálásból, amely szubjektív elemeket tartalmaz. Az egységes kreditrendszer megfelelő segítséget nyújthat a kritériumok felírásához. Az évfolyamnak és a mintatantervnek megfelelő számú kreditponttal osztva a kumulált súlyozott tanulmányi szorzatösszeget jó viszonyítási alapot kaphatunk. Képletben: (érdemjegy) * (kreditpont) / (mintatantervnek megfelelő kredit mennyiséggel) Ha valaki felvételt nyert a Labirintusba, akkor kap egy külön lakást, az összes alapvető komforttal, ami ma elengedhetetlen egy fiatalnak. Parkosított kertre, igényes kialakítású lakásokra gondoltunk, parkolóval, bővítési lehetőségekkel mind a lakáson belül mind magát a lakóparkot illetően. Egy személynek vagy egy párnak kényelmes alapterülettel, pl: ¾ 8-12 m2 szoba ¾ 5 m2 fürdő és mellékhelység ¾ 2-3 m2 belépő, előtér ¾ 6-7 m2 konyha, étkező. Ez összesen 27, maximum 30 m2 lakásonként, természetesen ezt a javaslatot még meg kell vizsgálni. Itt szerettük volna megemlíteni, hogy nagyon fontosnak tartjuk a marketinget. Egyfajta marketingszellemnek kell áthatnia az egész projektet. Ez alatt fogyasztóorientált – hallgatóorientált – gondolkodást értünk, mind a kialakítás, mind a reklám és a projekt követése szempontjából. A kidolgozásnál a hallgatók javaslatait tartjuk mérvadónak, míg reklámnál meg kell célozni a potenciális jelentkezőket (jó példaként szolgáljon a diákhitel). Amint beköltözött az ifjú jelölt a „lakosztályába” fizetnie kell érte, azonban amíg hallgató addig minimális kollégiumi díjnak megfelelő összeget (saját rezsi költségét). Gondoskodni kell arról, hogy ne koptassa az iskolapadot az elvártnál tovább, az alapképzés keretein belül. Amint végzett emelkedik a bérleti díj, de csak egy minimális összeggel, majd lineárisan félévente. A bérleti díj véleményünk szerint 4-5 év alatt érje el egy 40-45 m2 –es kétszobás lakás piaci bérleti díját, ettől ne lehessen semmilyen felmentéssel eltérni. Amikor úgy dönt valaki, hogy elhagyja a lakást, bizonyos díjat kell fizetnie, ebből finanszírozható a fenntartás. A fenntartási díjból azonban levonható minden olyan kiadásnak egy része (pl. 60%-

6. oldal


a), amely a kiköltözés előtt minimum fél évvel történt meg, állapotát megőrizte és értékálló (tapétázás, hűtőgép, szekrénysor, közös szökőkútépítése a parkban stb.). Ezután megkezdheti immár tényleg saját lakásának berendezését, életét. A bevezető történet után azzal folytattuk volna a dolgozatot, hogy bemutatkozunk és leírunk egykét fontosabb tudnivalót magunkról. Egy ilyen jellegű tanulmány esetében az egyik legfontosabb dolognak azt a környezetet tartjuk, amelyből a gondolat elindult. Az ötlet mellett lényeges a szemléletmód, azok a paradigmák melyekből építkezünk. Ezek a tényezők nagyban befolyásolják a vizsgálat irányát, értékelhetőségét. A pályázatkiírást újra elolvasva rá kellet ébrednünk, hogy ez lehetetlen. Ennek ellenére, ha feltétlenül szükségesnek tartjuk, az általánosság csorbítása nélkül utalunk olyan saját tapasztalatokra, amit úgy érezzük nem hagyhatunk ki a dolgozat soraiból. Reméljük ez nem sérti a pályázati kiírást (figyelünk arra, hogy beazonosíthatatlanok legyünk). Tehát a feltételeknek eleget téve: hétköznapi műszakis hallgatók vagyunk: tanulunk, bulizunk, és közben elvégzünk egy egyetemet. Dolgozatunk hangvételében nem törekedtünk mély tudományos fejtegetésre, ehelyett célul tűztük ki az egyetemi hangulat és gondolkodásmód érzékeltetése. Dolgozatunk lényegi részét felsorolásokban foglaltuk össze azért, mert így jobban el tudtuk különíteni a problémákat. Kiegészíthető, átcsoportosítható alkalmazásnak megfelelően. Meglátva a hirdetést kitaláltuk, hogy jelentkezünk a pályázatra. Szinte egyetlen motivációs tényező az alsó három sorban keresendő. Gyors egyszerű, kézzelfogható megoldást kerestünk, saját szemszögünkből vizsgálva a lassan sajátnak érezhető problémát. A választott módszer a többszöri beszélgetés, az úgynevezett brain storming módszereit követve. Több témát vetettünk fel, ezeket először összegyűjtve: lakáshelyzet, egyetemisták problémái az uniós csatlakozás témakörében. Itt vázoltuk a jelenlegi helyzetet, problémákat, összegyűjtöttük a pozitívumokat, melyeket meg kell tartani. Hasonló példákat, megoldásokat is megbeszéltünk, külföldi esetekről folyt a vita. Tanulmányoztunk tudományos munkákat, amely témánkhoz kapcsolódik és ismereteink kiegészítésre szorultak, ilyen például a gazdaságtan, szociológiai ismeretek, marketingtanulmányok. A végső célt tartottuk szem előtt: új kivitelezhető ötlet „gyártása”, a másik meghallgatása, egymás véleményének értékelése volt az építőkockája a módszerünknek. Későbbi tevékenységekhez javasoljuk egy a marketing piackutatási technikái közül a fókuszcsoport módszert, ennek segítségével a „célcsoportból kiválasztott fogyasztók körében történik feltáró jellegű vita” egy adott témakörben. „A csoportos interjú a személyes véleményeken túl a megkérdezettek (célcsoport) közötti viszonyokat is feltárhatja.” [Bauer – Berács, 2001, 479. old]. A hallgatóknak van véleményük, ötletük, érdemes odafigyelni rájuk. A gyakorlatban érdemes különféle beállítottságú emberek válogatása különböző karokról, eltérő tanulmányi eredménnyel. A kutatás módszere összefoglalva: ¾ Csoportosítás ¾ Problémák megbeszélése több oldalról ¾ Jelenlegi helyzet vs. más példák ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Ötletek Ötletek előnyei-hátrányai Ötletek felelete a problémákra Szelektálás, jó tulajdonságok megtartása, ötletek elvetése Újabb problémák felvetése Új megoldások

1. fázis: csak problémák, ismeretszerzés

2. fázis: problémák megoldása elemzés

A vastag vonal feletti 1. fázisban, az ötletekkel foglalkoztunk, azért, hogy csak a problémákra tudjunk koncentrálni.

7. oldal


Úgy gondoljuk, sokat segít, ha a fenti kutatási módszer lényeges fázisait mutatjuk be, kiemelve belőle az általunk fontosnak vélt megállapításokat. Egyetemista hallgatók gondjai az egyetemi tanulmányaik vége felé: ¾ Önállósodás utáni vágy: o Anyagi értelemben teljesen függetlenedni a szülőktől. Úgy vettük észre, hogy itt három szélsőséges esetet kell megemlítenünk, de a végkövetkeztetések hasonlóak. Ha a szülőkkel jó a kapcsolata a diáknak, akkor ez a vágy inkább belső motiváció. Ez az eset szerencsésebb, inkább jellemző az, hogy már 23-25 évesen a hallgató tehernek érzi magát szülei vállán; miközben középiskolát végzett barátai budapesti viszonylatban 150 ezer forint körül keresnek átlagosan, míg ő szüleitől függ anyagilag. Ha a szülőkkel való kapcsolat nem nevezhető barátinak a függetlenedés ekkorra már elég erős. Harmadik igen jellemző eset, amikor már valaki az egyetemre kerüléstől független és magának kell gondoskodnia anyagi körülményekről. o Saját zug, saját lakhely: kérdezzen meg bárki 10 egyetemista kollégistát arról, hogy mi az első problémája a kollégiumi élettel, kilenc válasza az volt, hogy nincs magánélete, saját hely. Minden közös. Akit ez nagyon zavar, mert nem szeret két három társával együtt lakni, és erre szán is az a kollégiumi díj 7-9-szerese körül bérelhet egy szobát valakivel közösen (5-6 ezerforintos kollégiumi díjjal számolva), Internet és egyéb szolgáltatások nélkül. o Komoly barát, vagy barátnő esetén nem teheti meg, hogy együtt vannak, hacsak együtt nem tudnak bérelni szobát, ami vagy drága, vagy többen vannak a lakásban. ¾ Bizonytalan jövőképe van a legtöbb hallgatónak. Ez alatt azt értjük, hogy nem tudják megmondani milyen lesz a jövedelmük, hosszabb távon illetve közvetlenül a végzés után. Mire kell költeniük, mi változik az államvizsgát követően. Tudja mikor végez, meg fogja váltani a világot, biztos benne, csak azt nem tudja mikor. Alapvetően türelmetlen, sokat tanul és nincs még haszna belőle. ¾ Előző gondolat mintegy folytatásaként jelenik meg a tanulás alternatív költsége. A diák tanul, ennek ára van. Mi a konkrét költség? Ha képzeletben felírjuk az egyetemi tanulmányok, mint beruházás (az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a pénz időértékétől) [Brealey, Myers; 1999]: o az elmaradt bér, amit középiskola után kapna o Olyan kiadások melyekre nem lenne szükség, ha nem tanulna (könyvek, jegyzetek, számítógép stb.; pesti lakás és élet sokkal drágább, mint a vidéki; utazás költsége) Amivel fizet: szülők, diákhitel (saját jövőjét terheli), gyengébb életszínvonal annál mintha dolgozna, vagy mint más hasonló korú társaié, pont abban a korban, amelyet úgy hívnak fiatalság. A gyakorlati probléma az, hogy mire saját erőből egy átlag mérnök eljut arra a szinte, mint a többi társa, 30 éves lesz. Nem beszélhetünk úgy az egyetemisták életéről, mint mondjuk régebben, fiatalságot tanulással elképzelni lehet, de nem ez az egyetlen cél. 25-évesen a fiatalok egy részének van autója, mobilitás időszakát éljük, utaznak nyaranta, kevesebbet gondolkoznak kiadásaikon. Ma szeretnének élni, tanulni a hallgatók számára ezek fontos értékek. Miért tanul mégis valaki (pozitívan gondolkozunk): mert egy értelmiséghez szeretne tartozni, mert növekedési (anyagi) lehetőségeket lát a tanulásban, tetszik amit tanul, mert több akar lenni mint ami diploma nélkül lehet. Ezt [Andorka, 1999] következőképp fogalmazza meg, emberi beruházás címszó alatt: „Azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül, a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül növelik. Ide tartoznak elsősorban az oktatás és az

8. oldal


¾ ¾

¾

¾

¾

¾

egészségügyi állapot javítására fordított ráfordítások. Az emberi beruházások elmélete szerint ezek a modern gazdaságban a legfontosabb termelési tényezőt alkotják.” A fent említett mobilitást kiemelve szerepeltetjük, mert fontosnak tartjuk, főleg a diplomaosztó ünnepség után. Elengedhetetlen az autó, mint tulajdon és annak rendszeres használata általában munkaeszközként is. Tanulás, mint motiváció. Egyetemfüggő, illetve karfüggő problémáról beszélünk. A Műszaki Egyetemen a hallgatók tudnának jobban is tanulni, ha lenne több motiváció. Sokszor az ösztöndíj nem elég alternatíva: ha valaki az egyetem mellett dolgozik, jobban kereshet, ha ügyes, akkor szakmájában gyarapítja tapasztalatait. Az egyetem melletti folyamatos munkavállalást az oktatók többsége nem pártolja, mert ez véleményük szerint a tanulás rovására megy. Egy jól előkészített lakásprogram motiválhat, véleményünk szerint biztosan erősen hozzájárulna egy jó értelemben vett tanulmányi versenyhez, ha a lakáshoz jutás, illetve elbírálás szempontjai között a tanulmányi eredmény döntő súllyal bír. Tanulási motivációhoz köthető a nyelvtudás. A BME-n tanuló hallgatók többsége nem tanul nyelveket, pedig az oktatás jellemzően nálunk a legolcsóbb a többi egyetem viszonylatában. „A végzős hallgatóknak 10%-a nem rendelkezik nyelvvizsgával.” [Metro; 2003-03-27] Ma végző mérnöktől nem azt kérdezik milyen nyelvet beszél, hanem hány nyelvet beszél az angol mellett. A példa kissé túlzás, de nem tartunk messze ettől a helyzettől. A Műszakis diákok védelmére kelve: nagyon nagy óraszám mellett nagyon nehéz a nyelvre is koncentrálni. Végzett diákok egy része karban szeretné tartani tudását, esetleg mást szeretne még tanulni, vagy végzés után kényszerül nyelvtanulásra. Szakkönyvek, folyóiratok, gyors Internet a saját szakmai tapasztalatának fejlesztése miatt. Ezek mind olyan kiadások melyekre általában nem jut elég pénz vagy folyamatos tanulás után, erre jut legutoljára (vagy fordítva még mindig kevesebb jut másra). Megjegyezzük, hogy például a Szent István Egyetem Tájépítész Karán tanuló barátunk 16 fős évfolyamából pontosan 6 fő folytatja tanulmányait párhuzamosan két egyetemen. Ha valamelyik hallgató igen jó eredményeket ér el esetleg TDK dolgozatai is sikeresek, nyelvet tanul szerencséje van. Jók a kilátásai jövedelmező állásra. Abban az esetben, ha mérlegelnie kell, hogy doktorandusz maradjon-e az Egyetemen vagy munkát vállaljon nehéz választás előtt áll. Nincsen reális anyagi magyarázata annak, miért marad az Egyetemen. Fizetése a tudásának piaci értékét tükrözi, ami többéves tapasztalat nélkül nagyon alacsony. Családfenntartónak kellene lennie jelentős anyagi biztonság, lakás, autó nélkül. Miért vállalkozik valaki arra, hogy phD hallgató legyen? Maslow szükségleti hierarchiában gondolkodva az önmegvalósítás valószínűleg a „harmadik helyre költözött” az ötödikről (Maslow-féle szükségleti hierarchia szintek sorrendben: Fiziológiai szükségletek, Biztonsági szükségletek, Szeretet és hovatartozás, Elismerés és siker, Önmegvalósítás) [Idézte: Andorka, 2000]. A végzett hallgatók általában nem terveznek végzés után gyereket. Ennek természetesen egyik oka az előzetes anyagi biztonság megteremtése. o Lakáshitelek, támogatások elbírálásakor azonban előnyt élveznek az olyan párok, akiknek van gyermekük. Ez természetes is, azonban az értelmiségi párok esetében ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnének gyereket vállalni, csak azt, hogy időben később. o Értelmiségi párok esetében azonban a hitelezés kockázata jóval alacsonyabb, mint sokgyermekes családok esetében. o A lakáskörülmények javítása előrébb hozhatja a gyerekvállalást fiatal, diplomás párok esetében. Ez mind biológiai, mind pedig társadalmi szempontból,

9. oldal


(„generation gap” jelenség elkerülése érdekében), továbbá gazdasági szemszögből sem ajánlatos túl későn gyereket vállalni. Meglepődve olvastuk a Metro napilap hasábjain egy Nagy-Britanniai szociológiai felmérésre alapozott cikkben, azt hogy egyetemi diplomás Brit hölgyek 40%-a nem tervez gyereket. Egyéb figyelemreméltó megállapítások a mai egyetemisták gondolkodásmódjáról; az egyetemi hallgató: ¾ Ügyes, okos, leleményes. Ha valamit meg lehet kerülni, akkor addig gondolkodik, amíg nem talál könnyebb utat. Erre egy lakáspolitikai rendszert tervezni kell, ellenőrizhetővé kellene tenni. Jellemző lehet erre például, hogy megláttuk eme pályázati kiírást, este összejöttünk egy megbeszélésre. Az elsők között felmerült probléma az volt, hogy ki lesz az aki körbejárkál és leszedi a plakátokat másnap reggel, hogy másnak ne jusson eszébe gondolkodni a pályázaton. A következő ötlet az volt, hogy szedjük le és nyomtassuk ki újra más dátummal és más Internet-címmel. Természetesen csak az oldott hangulatnak voltak köszönhetőek ezek a gondolatok, csapatunk nem vett részt semmilyen hasonló akcióban! ¾ Összetartás erősen jellemzi a közösségeket, ugyanúgy, mint a kirekesztés: bármilyen elbírálás esetén előre meghatározott, egységesített szabályok szerint kell valakit a kedvezményezettek sorába felvenni, vagy elutasítani (kumulált átlag 9 félévre, nyelvvizsga, TDK dolgozat szerintünk elég objektív, nagyon magas sportteljesítmény-nem kijátszható formában). Ezzel elérhető, hogy mindenki kitűzhesse céljául, ez a verseny alapja. Ezzel ellentétben bármilyen szubjektív tényező rontja a verseny tisztaságát. ¾ Újdonságokra vevő: az új gazdaságilag jobb technikák alkalmazására vevők vagyunk. Például könnyűszerkezetes épület, fából készített megoldások. ¾ Gyors, felgyorsult életmód: a hallgatók többsége az átlag polgárnak elképzelhetetlen életvitelt is képes folyamatosan is fenntartani. Például éjjfél előtt a hallgatók nagytöbbsége soha nem kerül ágyba, ehhez hozzá szokott és nem is szeretne rajta változtatni. Teljesen más normákat is képes elfogadni. Aktuális példának idéznénk a Műhely - Az Egyetemi Hallgatói Képviselet Hírlapjának legutóbbi számában közölt cikket a Vásárhelyi Pál Kollégiumban (VPK) tartott rendszeres rendezvényekről. Ezek a rendezvények mivel a kollégium lakókörnyezetbe épült folyamatos problémát okoznak a környékbeli lakosoknak. A lakosok közbenjárására a VPK nem tarthatja meg 2002. novemberétől a bulikat nem tarthatja meg. Ez az ellentét a kollégium elhelyezkedéséből adódik. Nagyon nehéz változatni rajta. ¾ Környezettudatos szemléletmód kialakítása: energiatakarékos rendszerek, napkollektorok telepítése Uniós projektek keretében stb. Az értelmiségi szemléletmód miatt fogékonyabbnak tekinthetők a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákra. ¾ Nem szeret utazni: a hely kiválasztása kulcskérdés, minden létesítményhez körülbelül azonos közelség. ¾ Környezete alapvetően befolyásolják cselekedeteit, viselkedését, értékrendjét: gyakorlati példával szemléltetnénk: hasonlítsuk össze a lakók életvitelét a hozzáállást a rendhez: o egy kollégiumban, ami már nagyon erősen felújításra szorul, o egy frissen felújított kollégiumban o egy albérletben o saját lakásban. A kivételektől eltekintve, úgy gondoljuk, egyértelműen korreláció mutatkozik a „takarítási hajlam”, vagy „rend” és a kategóriák közelsége a felsorolás aljához, mint

10. oldal


mutató között. Bár az alsó két kategória esetében a tulajdoni forma megváltozása is komoly hatást gyakorol a mért változókra. ¾ Racionális: mint minden ember, mindig úgy cselekszik, hogy csökkenteni igyekszik a befektetett energiát és maximalizálni a hasznot. Bár más motívumok is szerepet játszanak cselekvéseinkben, döntő a racionalitás. Mire gondolunk? Gyakorlati példával tudnánk érzékeltetni; a fenti példánál maradva: a kollégiumok általában megtiltják az átalakításokat, amit nem is kell nagyon megtiltani. Építő jelleggel senki nem járul hozzá a fejlesztésekhez önerőből. ¾ Elég sokat elemeztük a tulajdonjogi problémákat és arra jutottunk, hogy az általunk felvázolt megoldásnak az albérletnél is közelebb kell helyezni a használójához. A lakás, albérlet, használati jogát egyértelműen a bérlő élvezi, vagyontárgyból származó hasznok elsajátításának nem lehet eleme a bérlő igényeinek (nem adhatja ki), azonban a formára, a tartalomra való megváltoztatási joggal bővíteni lehetne, sőt érdekelté kell benne tenni, természetesen az átruházhatóságot, további bérbeadást ellenőrizni, figyelni kell. Elég sok nehézséggel találtuk szembe magunkat, ezért keresve nálunk tapasztaltabb kutatók publikációit rá kellett ébrednünk, hogy a problémák a rendszerek jellegéből adódnak. Demsetz-t idézve: „a tulajdonjog elsődleges szerepe az ösztönzők szabályozása, amellyel elérhető a külső tényezők nagyobb mértékű internalizálása.”; a szerző a prémkereskedelem kialakulásának bemutatásával vezeti le a tulajdonjogi kérdések fontosságát. Coase is hasonló következtetésekre jut földművelő-állattenyésztő példával. [Demsetz : A tulajdonjog új elméletének alapjairól, Coase: Társadalmi költségek problematikája] A lakás, a lakókörnyezet jelentése számunkra, [Chikán; 2003; 26.old.] alapján az alábbiak szerint csoportosítottuk: rendeléselnyerési kritérium, illetve képesítő kritérium. Képesítő kritériumok, ezek azok a jegyek melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy lakás alternatívaként szóba jöhessen (alapvető funkciók): ¾ Biztonság: mindig rendelkezésre áll, fix pont ellentétben a kollégiummal, mely nem fix a szobák általában évente módosulnak, ¾ Egzisztencia: végzés után a lakás meghatározó pontot jelent (különösen párkapcsolat esetén), olyan hely mely alapján az embert sokszor elsőször ítélik meg, ¾ A már említett saját zug, visszavonulás többiek elöl, a világ kizárása, a természetes magány igénye, ¾ Olyan hely, ahová szívesen megy haza Rendeléselnyerési kritériumok, olyan feltételek melyek miatt a végzős diák ezt választja: ¾ Szomszédok, ¾ Jó környezet, ¾ A lakókörnyezet környékén található szolgáltatások, és azok színvonala (célcsoport), ¾ Olyan hely, ahová szívesen megy haza, belső és külső tényezők. Itt már differenciáltan jelenik meg a funkció. Összefoglalva: hallgatóként megpróbáltunk egy végzős fejével gondolkodni. Beleképzeltük magunkat az első teendőkbe a diplomaosztás után. Saját helyzetünk értékelésén is sokat segített gondolkodás lehetőségeken.

11. oldal


Az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos problémák: ¾ Jellemző a tájékozatlanság: ezt elsőnek emelnénk ki. Nem tanulunk mérnökként semmilyen kiegészítő ismeretet a csatlakozással kapcsolatban. Egy érdekes tény nemrég ezen szemeszter alkalmával mérnököknek tartott kurzuson egy negyven fős végzős tankörből négy ember tette fel a kezét arra kérdésre, hogy ki támogatja Magyarország Uniós csatlakozását. Az ellenzők ketten hárman voltak, a többi nem tudott állást foglalni. ¾ Nyelvtudásunk alapvető fontosságú, ezt fejleszteni kell, nyelvek nélkül nem lehetünk versenyképesek ¾ Növekvő mobilitás a szellemi dolgozó elvándorlását eredményezheti, főleg olyan fiatalok esetében, akik nincsenek Magyarországhoz kötve. Lakáshelyzet megoldása, a mobilitásra nem annyira hajlamos fiatalokat itthon tarthatja. Ez a félelem jogos lehet az EU részéről a csatlakozni kívánó országokkal kapcsolatban. ¾ Bizonytalanság a lakásárakat illetően. Aki ma kezd el egy felsőoktatási intézményt, nem biztos, hogy szebb kilátásokkal indul, mint a kilencvenes évek elején pályakezdő fiatal (nagy bizonytalanság jellemezte) ¾ Félelem az újdonságtól: alapvetően minden olyan dologtól, ami gyökeres változást okoz az ember életében valamilyen belső félelemmel tölti el. ¾ Az Uniós támogatások: elnyerésének feltétele, hogy bizonyítsuk gazdaságélénkítő hatásait, találjunk olyan alapot, melynek céljai összeegyeztethetők saját céljainkkal, bizonyítsuk a projekt életképességét, és megvalósíthatóságát. Bíznunk kell abban, hogy a támogatások által előírt feltételek a hosszú távú gazdasági hatékonyságot biztosítják, megtanítanak ésszerűen gazdálkodni. Mert az Uniós pályázatok sokszor igen konkrétan fogalmazottak, sokszor alkalmazzák a keresztfinanszírozás rendszerét, amikor egy beruházásra felvett támogatás segítségével valósul meg a kívánt cél egy része. Támogatási módok: o Regionális támogatások o Vidékfejlesztési program – Budapest kivételével o Lakástámogatásra alakult ENSZ alapok Regionális problémák. Annak ellenére, hogy eddig csak a fővárosról esett szó, a vidéki egyetem városok is a projekt célpontjai lehetnek. ¾ Regionálisan a helyben végzett hallgatókat nagyobb arányban lehet megtartani, a jobb képességű diákok nagyobb lehetőséget kapnak a helybeli munkalehetőség melletti fejlődésre ¾ Motiválhatja a fiatal párokat a program a letelepedésre helyben. Célszerű megvalósítani a programot, átgondolni a megvalósítás lehetőségét, ezen indokok miatt például Miskolc területén, Debrecenben is. Mi Budapesti viszonylatban gondolkodunk, dolgozatunk részét nem képezhette egy kisebb projekt megvalósításának átgondolása. Szerintünk jó alapot szolgálhat más hasonló jellegű problémák átgondolása esetén dolgozatunk.

12. oldal


Gazdaságosság, megvalósítás: ¾ Támogatások EU oldalról: nem volt célunk konkrét pályázati lehetőségek felkutatása, ez az erre a feladatra kijelölt megvalósítók feladata véleményünk szerint. A felsorolt problémák és megoldási javaslatok azonban sokat segíthetnek a pályázatok indoklásában. ¾ Lehetőleg piaci alapon kell megvalósítani a legtöbb feladatot, ami a beruházást illetve az üzemeltetést illeti [F.A. von Hayek: A tudás társadalmi hasznosítása]. Nagyon fontos problémákat tárhat fel, ezért mellékelünk egy tanulmányt, teljes egészében dolgozatunkhoz. Ennek elolvasását mindenféleképpen javasoljuk annak, akinek a konkrét gazdasági megvalósítás a feladata. A mellékelt munka egy feladat megvalósítását elemzi a koordináció szempontjából, három különböző intézményi modellváltozatot összehasonlítva: o Önkormányzati szocializmust, o A szabadpiacot o A szabályzott piacot. [Bara, Szabó; 2001; 44-49 old. mellékletben] ¾ Erős marketinggel: még egyszer hangsúlyozni szeretnénk jelentését a számunkra. Álljon itt néhány definíció a magyar marketingszakma meghatározó alapművéből: o „marketing szűkebb értelemben: olyan vállalati tevékenység, amely a vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt terméket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.” o „marketing tágabb értelemben: az egész vállalatra kiterjedő – a vevőkkel való azonosulás hangsúlyozó – filozófia, szemléletmód, melynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak.” o „marketing kiterjesztett értelemben: minden értékkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás, eszme, ötlet, érzés stb.) cseréje. Az üzleti szférán túl kiterjed az olyan, nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás a kultúra, vallás, politika stb.” [Bauer, Berács; 2001; 12-13. old.] A fenti egymásra épülő definíciókból kiemeltük a számunkra fontos elemeket. Ha esetleg valakit zavar a definícióban szereplő vállalat, fogyasztó vagy termék kifejezések, akkor behelyettesítheti a projekt, végzős diák vagy szolgáltatás szavakat is. ¾ Marketing még egyszer – Márka: szintén nagyon fontos dolognak tartjuk a márka felépítését. Szerencsére ma már a non-profit szektorból is tudunk jó példákkal élni. Példaként szolgáljon a Diákhitel: minden ma magyar felsőoktatásban tanuló hallgatónak a havi 10-15-21-25 ezer forintos hitelszolgáltatás jut eszébe, ez egy jól bevezetett és átgondolt lépés eredménye lehet. Kereskedelmi bankoknak vannak kifejezetten diákoknak szánt hiteleik (pl.: OTP-Diákhitel), azonban ezek nem annyira elterjedtek a köztudatban. Ez persze iszonyatosan drága munka eredménye, és nagy projekt esetén alkalmazható ekkora hatékonysággal – ez TÉVEDÉS, a megfelelő eszközt kell megtalálni a megfelelő szakemberek alkalmazása mellett. Egy kis kitérő: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hivatalos rövidítése tudomásunk (és reményeink) szerint BME (www.bme.hu). A HVG rendszeresen BMGE ként hivatkozik rá [tudomásunk szerinti utolsó hivatkozás: HVG; Forma magazin Építőknek; Melléklet; 2003. március 20.; 22. oldal], meg lehetne írni Magyarország legnagyobb hetilapjának, hogy az ország egyik legnagyobb egyetemét most akkor „hogyaniskellhívni” minket. A BME már nagyon régóta bevezetett márka, itthon és külföldön szakmai tudományos körökben azt jelenti, nem kell magyarázkodnunk, tudják honnan jöttünk. BMGE esetén az első mondat egy állásinterjún, találkozón az lenne ez ami akkor volt,

13. oldal


csak a neve más. Végkövetkeztetés a BME név, mint márka nagyon sokat ér, piaci értéke van, mint a Diákhitelnek, vagy a Coca-cola-nak. ¾ Marketing után – Szponzorok keresése, felkutatása: egy hatékony marketingtevékenység után, átgondolt részletkérdések után a magyar üzleti szféra megcélzása lehet a cél. Lehet ez a épület bővítések előtt is. Jó pozícióban tárgyalhat bármilyen ma Magyarországon működő közepes, illetve nagyvállalattal. A felkínált előnyöket hiánytalanul felsorolni nem tudjuk, bár dolgozatunk átlapozása sokat segíthet: o Legjobb hallgatók elérése végzésük előtt, o Kutatási feladatok o Szellemi központ támogatása o Későbbi potenciális partnerekkel való ismertetés o Imázs növelése ¾ Építés, tervezés, hatástanulmány-vizsgálatok fázisába be lehetne vonni tanszékeket, hallgatókat. TDK dolgozat keretében, kutatás keretében, külső cégekkel együttműködő partnerként segítő kézként. Gondolunk itt a Műegyetemről az Építészmérnöki karra és az Építőmérnöki karra a tervezésben, Építőmérnöki karra a kivitelezésben, Gépészmérnöki kar az épületgépészetben stb. Más Egyetemek hallgatóira is gondolunk, konkrét feladatok meghatározása nélkül: BKÁE, ELTE, SZIE stb. Ez komoly segítséget jelenthet a program megismertetésében is. Itt említést tennénk még egyszer arra miért is pályáztunk: egyetlen motivációs cél volt a kiírás alsó három sora (természetesen látjuk más előnyét is dolgozatunknak, azonban jelentős anyagi díjazás nélkül a gondolatok a fejekben maradtak volna). ¾ Beruházás költségei: ez a gondolat nem véletlenül maradt a végére, bár nagyon fontosnak érezzük. Nem tudtunk vele konkrétan foglalkozni, esélyünk sem volt költségelemzésre, illetve a projekt megvalósításának költségeit még megbecsülni sem mertük (nagyságrendet sem). Elemzéshez természetesen a Nettó Jelen Értékszabály (NPV) az egyetlen mutató mely számításba jöhet [Brealey, Myers: Modern vállalati pénzügyek; 5. fejezet, Miért vezet a nettó jelenék szabály jobb befektetési döntésekhez, mint más kritériumok?], bevételek között azonban szerepeltethetők nem pusztán piaci oldalról megközelíthető pénzáramlások is, melyek gazdasági előnyöket szolgálnak (általában nem határozhatók meg konkrétan). Igyekezni kell azonban minél több gazdásági haszon internalizálására. Összefoglalva: a megvalósulás egy része EU támogatás pályázna. Lehetőség szerint egy rész állami támogatás, a fennmaradó költségeket az egyetemmel kapcsolatban álló multinacionális cégek biztosítanák. Az erre fordított támogatás, ha a jogszabályi környezet engedi, lehetne adómentes. Az egyetemekkel – főleg szakmai gyakorlatok terén sok multinacionális áll kapcsolatban. Az Ericsson pl. K+F labort működtet, ahol sok egyetemista és doktorandusz dolgozik, a Cisco (hálózati berendezéseket gyárt) üzemelteti a Cisco Network Academy programot, amelyen hálózati szakembereket képeznek, és így tovább. Nyilván a BKÁE más típusú cégekkel van kapcsolatban (bankokkal pl. OTP). Működőképesség rövidtávon: ¾ működési feltételek: a már megvalósult létesítmény működésének feltételei között elsődleges, hogy a hallgatók a változó költségeket teljes mértékben finanszírozni tudják. Erre már a tervezés fázisában is gondolni kell: rezsiköltségek (távfűtés gazdaságtan), közös helységek (rezsi fenntartás), biztosítás (ma például egy acél szerkezetű épület biztosítási költsége sokszorosa lehet vasbeton épületének tűzkárok miatt) ¾ következetesség, kiszámíthatóság, magyarázatok, rugalmasság négyese: fontos, hogy értelmiségi emberek költöznek az apartmanokba, így is kell tekinteni rájuk kezelni

14. oldal


őket. Ha értik a célt és azonosulni is tudnak velük, mert például szerepet játszanak kialakításukban, akkor hatékonyabb eredményeket képesek elérni. Közösséggé kovácsolódott rendszer esetén a kialakult közösség kiveti a nem odavaló egyéneket. A kialakítandó intézmény-rendszer szabályait rugalmasan kell kialakítani, az intézményi hiszterézis elvével összhangban. Álljon itt két idézet, mert nem tudjuk jobban megfogalmazni amiről olvastunk: „Intézményi kontextusban, hiszterézis áll fenn akkor, amikor a jelenleg érvényes intézmények befolyásolják a későbbi intézményi formákat” [Shetterfield; 1993; 760. oldal, idézi: Bara, Szabó; 2001; 72 old.]; „A változtatás lehetőségeinek rögzítése segít abban, hogy a rugalmasságot szolgáló intézkedések révén – a változó körülmények és preferenciák ellenére – fenntartsák az intézményi stabilitást. Ezekben az esetekben az intézményeket eleve úgy tervezik, hogy anélkül építsék újra magukat, hogy explicit módon ki kellene nyilvánítani az újraalkotás szükségességét” [Offe; 1994; 14-15. oldal, idézi: Bara, Szabó; 2001; 72 old.] ¾ együttműködés: minden érintettel lehetőség szerint professzionális szinten, az apartmanház üzemelése alatt is, ¾ gyakorlati kérdések: üzlethelységek bérbeadása, saját üzemeltetés lehetősége, szolgáltatások melyek célzottan végzős és végzett hallgatók kiszolgálására lehet pozícionálni. Egy ilyen jellegű komplexumban például egy állandó konferenciaterem működtetése egyrészről anyagi forrást jelenthet, másrészről erősítené szellemi központ jellegét. ¾ Méret: az optimális méret meghatározása fontos a hosszú távú sikeres működés szempontjából nagyon fontos. Az eltúlzott méretek a megvalósulást veszélyeztethetik, míg túl kis méretben való gondolkodás hatékonyság kárára mehet. Hosszú távú lehetőségek, társadalmi, és gazdasági haszon: Álljon itt példaként egy az esélyteremtő állam dolgozatunk szempontjából fontos jellemzői [Bara, Szabó; 2001; 238-239. oldal]: "A jólétre szánt pénzeket nem számolatlanul költi a jóléti intézményekre, hanem olyan beruházásokra adja, melyeknek tovagyűrűző hatásuk van, Kikapcsolja a negatív ösztönzőket, tanult gyámoltalanságot a potenciális munkavállalóknál Felismeri a globalizáció kihívásait és válaszol rájuk Ellenáll a populista szirénhangoknak." "Az esélyteremtő állam az oktatási beruházásokkal egyszerre ad esélyt a fiataloknak és az egészséges gazdasági növekedésnek"

Úgy érezzük, az általunk főbb vonalaiban vázolt modell gyökeres változást idézhet elő a megvalósulását követő években. Hosszútávon ösztönzőleg hatna a hallgatók tanulmányi előmenetelében. Több diákot kötne szülőhelyéhez, illetve országunkhoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta lakáspolitikai hiányosságok terén érzékelhető előrelépést eredményezhetne egy hasonló projekt létre jötte, amely többek között felzárkózásunkat is segítené.

15. oldal


A dolgozat szerzői és elérhetőségük: Füstös Attila, BME Építőmérnöki kar, V. évfolyam [email protected], 06-20-3726418 Gerliczki Áron, BME Gépészmérnöki kar, III. évfolyam [email protected], 06-70-2060809

Felhasznált irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2000 Bara, Szabó et al.: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények, Aula, Budapest, 2001 Bauer, Berács: Marketing, Aula, Budapest, 2001, negyedik kiadás Benedek András et al.: Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, Gazdasági és Közlekedési Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika, Aula, 2002 Brealey, Myers: Modern vállalati pénzügyek, Panem, Budapest, 1999, hetedik kiadás Chikán Attila: Vállalat gazdaságtan, Aula, Budapest, 2001 Chikán Attila, Demeter Krisztina: Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula, Budapest, 2003 Dedák István et al.: Gazdaságpolitika, Aula, Budapest, 2001 Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2002. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001, negyedik kiadás

16. oldal

Labirintus: pályakezdő értelmiségi fiatalok lakástámogatási programja LA BIRINTUS

Recommend Documents