L e lt r 1990 "A t. J

'rERVEZESHEZ T~ma~ezet6:

Kozma

HALASZ GABOR I.FELU.GYELET ESOKTATASlRANYITAS: ,~zocio16giai

torten~~

elemzes 1945-·tolna,!?jainkiJ!·.'

J<ezirat .OKTATASKUTAT6 INTEZET, 1984m DECEMBER

L e lt

r 1990

"A

t

Szer

ztette: Kozma Tamas.

K~szillt: az Oktat's~utat6 Int~zet n~omd~j'ban

Peldanyszam: 200 ISSN: 0230-7189

- 3 -

a

T A R TAL

BEVEZETES I~

M

&

4.

I.

ALTALANOS OSSZEFUGGESEK •••••.••••••••••••

5.

II.

KOZVETLEN ELOZMENYEK

eo. eo. • w

9

•

•

III. AZ OTVENES EVER

•

e

IV.

nLAZADAS Qr ES

v.

A HATVANAS EVER

VI.

DECENTRA~IZALAS,

~

e

•

8

~

0

•

•

e e _ •

• •

@

• •

•

• •

• • •

•

• • •

.. .... . ..... ........ 15.

e •

•

.0.

e •

•

e eo. & •

0

•

8

•

•

•

•

• •

•

•

eo. • •

•

23.

............. 37.

SZERZ6DES II

"UJ

SZABALYOZAS •••

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

58.

KONFLIKTUSOK, UJ ••

0

•••

e

•••••••••••••••••

82.

VII. TOVABBEL6 ELLENTMONDASOK, UJ KEZDE-

JEGYZETEK

o •••

e~.~o~.0eoe.e• • • • • • • • ~o

•••••••••

126.

B EVE Z E T

ES

E tanulmany celja az, hogy az ut6bbi evti-

zedek

n~h~ny ~6rteneti

s~val

hozz'jaruljona felligyelet

osszefUggesenek a felkutat'e~

az oktatasiranyi-

t~smai probl~m'inak a megragad~s'hoz. Te~anknak meg-

lehetosen csekely .terjedelmli irodalrna van. A fellelheta hazai irodalorn az elmult tiz-tizenot evben keletkezett, s javareszt 01yan szer~6k ir'saib6l all, akik maguk kozvetlen igazgatasi vagy donteshoz6i pozici6t t81tenek

be~

Ezek az irasok

szoros~n

kapcso16d-

nak az iranyit6i, hivatali gyakorlat altaI felvetett problemakhoze Altalanosabb osszefUggesek megragadasara

ritk~bban

vallalkoznak,

ill~tve

ha megis, az alta-

lanositasok gyakran valamilyen hivatali eljaras igazolasat vagy killonb6zQ iranyit6i lasat szolgaljake

Az

~rdekek

legitimiza-

itt kovetkezQ tanulmany tagabb

kontextusban pr6balja meg ertelmezni az iskolak iranyitasanak

es

felugyeletenek a kerdeseit, val1alva

akar kesobbi igazolasra szoru16

hipot~zisek felvet~s'to'

Ez a tanulmany az OKKFT B/2·0 10 alprogra~ keret~ben

keszlilt.

- 5 - .

Ie

ALTALANOS OSSZEFUGGESEK

- 6 ....

tal'" maga is

hozz~j'rulhat 'a k~rd'sek vizsg~lat'hoz.

Az iskol'k feletti '11ami e11en6rz'sBsszefUgg az 'llamnak, illetve az allarngepezetet kezben tart6 politikai hatalomnak azzal a t5rekvesevel, hogy ellenorzestgyakaroljon a t4rsadalmi tUdat felett. Ez a t6rekves igazan intenziv form'ban elosz8r a \

reform'ci6t k6vet6en

j~lent

meg, protestans 'llamokban csakugy,

mint a katolikus restauraci.6t a11am! programma tevo orsz'gokban. A kiralyi hatalom iskolafelligyeletj joganak a kihangsulyozasa, amely orszagunkban az elso R~tio Educationis-szal in~~zmenyesen kidolgozott format kapott, t6bbek k6z8tt ezzel f099 8ssze. A masik jelentos tenyezO, amely az allamokataz iskolakban

zajIo ~evekenysegek e11enorzesere kesztette,

a

politikai nacio-

nalizmus volt& A vallasi tlirelmetlens€g rnellett ez is munkalt a Ratio Educationis

tervezet~ben,

meghat'roz6 volt ez a t~nyez6 a

magyar iskolarendszerre ~agy hatast. gyakor16 porosz-nernet rend.

szerben

~s

jelent6s mertekben befolY'$o1ta a XIX. magy~r iskolapolitikai gondolkOdast .. 1 ,,/

sz~zad

vegi,

I

A XIX" szazad europai l'iberalizmusa uralkod6 poli tikai ide'o16giava tette a sokf~leseget&

val1ass~abadsag

Ennek

eszmejen alapu16 vil'gnezeti

megfel~16enaz

ekkor kialaku16 nagy 'llami

oktatasi rendszerek megszervezodeset sok helyen nem kiserte alyan iranyit6i-felilgyeleti ap~a~atus kiepitese, arne1~nek segitsegevel az ~llam szorosan meghatarozta es ellen6rizte valna az iskol'k-

ban zaj16 tevekenysegeket .. Meghatarozott id6szakokban

~s konkr~t

politikai eelok erdekeben az allarn,vagy bizonyos t'rsadalmi c'so-

portok ebben a korban is torekedtek az iskolak szoros ellenorzes~re,

nem volt azonban clyan allami kulturpolitika, amely e9Y '11a-

'mi ideologia neveben tartosan es minden reszletekre kiterjedoen

... 7 -

Kivant volna ellenorzest 9yakorolni az oktatas teljes intezmenyi

univer~uma

'fel,ett.

Europa elmaradottabb regioiban a liberalispolitikai ide-' ologiat 'koran kihivasok ertek,.A~ egyes barsadalmi csoportok kozott poli tikai kuzdelmek elessege le'hetetlenne tette tart6s

es

megegyezesek kialaki tasat, egyliuistorekveseinek,

ideoloC+Jiainak

i

valamilyen szintU integralasat, igya szemben6116 ~'rsadalfui ,csoportok tatalis

~ralomra tar~kedtek.

Mindez meghat'rozta 'az

ezekben a tarsadalmakban uralkodova vala tekintelyi viszonyok'at, kormanyzati modszereket, a munkahelyi hierarchia

j~ll~gzetess'­

geit. Meghatarozta ez a'teny az egyes szakmai sZferak, s azezekben t~nyked6 szakmai t~stUletek auton6mi'j~t, a tarsadalom ege. ,

szevel es az allammal szembeni targyalopozici6jqkati a helyi ~ozpontihatalom

viszonyat~

es

a lokalis szervezetek vagy intezmenyek

es iranyit6 hat6sagaik kapcsolatat. A tarsadalorn integritas't es a

politikaihat~lmatgyakor­

lo'csoportok uralmi helyzetet veszelyezteto politikai konfliktusok

'Z

oktat~spolitik~ban

szocializ~ci6s

kUl8n8sen

je~ent6sse

- ha ugy tetszik, nevel6

kar 'a Habsburg birodalom'

~

tettek az iskolak

funkci6jat.

f~lboml'sat elernz6kgnyveb~n

J's~i

Osz-

a felbom-

l~;s egyik legfontosabboka'kent 'a: nemzet integralodasat elosegi

to

allampolgar i neveles hianyat ,emliti. 2./ Az 19'18/19·-es forradalmak levereseutan hatalomra jut6 politikai elit kU16n5s jelent6seget tUlajdoni tott a'z allami neveles egy~egenek, s ha nem is latott hozz~

azonnal egyeztgarant'l6 kontrollappar'tus kiepitesehez,'

igYekezett egys~ges ideologiaikontroll ala vanni az iskolarendszer egeszeto A nernzeti sajatossagokaterosen

kihangsul~oz6

turpolitikat dolgoztak ki., s az ennek megfelelo nevelesi

kul-

erte-

- 8 .-

kek~t szamonkertek a¥: ,

si rendszer a1yan szferaiban is,

"

rnely~k

addig pragmatikus

szer

konkr'~

,

/"

szakismeretek

adasara szervezodteke 3. an1i ideologialkontroll "megvalosi sAra ~s az 'llami nevel~si eszm~nyek egys~ges k'pvisel~t're a1-

kalmas ~ppar'tus rneg~zervez~s~resz'zadunkharmincas"'veiben

is hagyomanyokat meg

a Ii

k ertil t sor, ami

szteletben

tatt6 konzervativ

tegyradik&lis, :hang

naclol1alis

csoportszoritotta

Az ekkor

rendBzer

kialakulo oktatasi

jel-

Ie

tanulmanyunkban

lemz6je napj

sebben·is

ki~

sz61unk~

Az 1945 utani lallUl

::I.

empontbol val

kai

a

gyeleti sadalom politi

i

es

t folszamolni, vagy

meghaladni k megf

t

egys~ges

torekveseinek ,.1

egy az

t

neve14si es

leti szervezet .. dalom-~s

a kialaku16 uj

gazdas~gi

zajIo s tette 1
kihangsulyoz6, saz

megfeleloen az iskolakban szoros

es

kozve

ellenorzeset epiMinis

Az

1ai tananyagot, s a tani

t~rsa­

r

az i

zereit k6zvetlenill ellenorz5

paratust alakitott ki, rozva a s

t ..

apparatusnak

lettaz

a'z ok tatas sz

Ugyanakkor ennek az ell

megvivasa

- 9 '-

1953 utan a politikai-lranyitasi_, rendszer. egesze m6dosul"t:. t a szakmai'szfe,ra felettikozvetlenpoli'tikai" kontroll, a ko['abbinal fUggetlenebbszakmai intezm~nY~k, ;alakul tak ki, s

az intezmenyek szintjen is 'megkerd5jele216dt~k:az 8tvenes

kialakult tekintelyi viszonyok ,;'Minde~nagyo,n eros~n meg-

j

,f

evek

ta afelugyelokes ,a nevE'::lok,' illetv~ atanUgyiranyitas

ha

csaknem azonos hatast gyako~ 'rolt a kozigazgatasi rendszer atalak'ulasa. Az 1954-es /masodik/ 'tan'cst6rv~ny jelent6s hatask6rt bizt6sito~t a h~lYi-terUieti hat6sagok szakmai" iranyi to, szerveinek

.

,as

.

,

alakossagotkepviselo

testilleti iranyitast - legalabbis'deklar41tan'- nieger6sitette •. Ez meg~altoztat~a akozponti iran:vito ~I>paratus es az intezmekapcsolatat, illetve modosi tottaannak. a felUgyeleti appa... '

ratusnak a mUkodeset, amel,y.e kapcsolatot'kozvetitette. Az 1956..·os poli tikai· va1.~ag·' ujabbvaltozasokat idezett ' \

okta~asir'nyitas ~s felUgy~le~~g'szeben~ A

eld az

politikai

v'l~

, sag az oktata~ sZfer\~jaban kialakutttekintelYiviszonyokat. is .

.

,

.'

(\

'

erintette: a korabbi autoriteriranyitasi stilust fel kellett 'ad-'

n

tatasiranyi tasnak, s' jelent6s engedmenyeket. 'kellett

az

a szakrnai autonomiat 'koveteloknek. Ackor

tennie

.

"

.

"-

do~umentumai

j61.

. ~

tGkrozik azt a val tozas,t,' amelynek","soranegy au tor'i·terfeliigyeleti paternalista jellegii, amel'~i 'tov'abbra sem' ker- .

stilustfelvalt doj

zi meg a felUgyelet

kivanalmakat

es

tekinb~lyet,

kompetenciaigenyt

gyakorlatilag leha

tlenn~

am.,olyan viselkedesbeli

f~galmaz

meg vele szemben, amely·

tett egy direkt 'm6dortautoriter fel-'

lepest .. 1956,ut~ni

politikai

'8 t'rsadalmi

fej~6d's'

felt'rat-

ellenere ~saknern 'ltal'nosan elismerti hogy 1958 k6tUl

- 10 -

~~gindult

a kor'bbi ir~nyit'si ~s hataldmgyakorlasi m6dszerek e-9yfajta ujraeledese. 4 ./ AZMSZ~P 1958,",:,as pro9t'amja,megerosttEtte az allarni iranyitas pozitiv, fellepeseta kultura es a

~e-

• vel~s t~rilleten. Az pktataspqlitikabanoffenziv idoszak kezd6-.

:-.

"

dott: elfogadtak aziskolaz,tat4sexpanz16jc1t cel~6 1961-es ok ....,. 'tatasi ,torvenYte,suj,'as,zak.mai;-es ide;()16giJili, elyeket integ-, -r ala tanterveketve~ze'ttek •

'

"

pe. MindezIilag.a~ak.:a falUgyeleti appa-

'

,

••

','

•

"-.

. '

<

ratusnak azak:~ivizalas,;:at as ugyan'csak'q.f.;e02iiv :felle'paset is megkovetelte. A'magyaroktatas,torteriet~beneloszor normativ' modon szabalyoztakaz 'is~olai el~t. oiyan, . s zferai t -is ;amelyeket korabbancsakalapel~e'it-,ill.efoe:ri ;ell enor.1z.tek /Nevelesi i

Terv/. Azoktat.aspolitikanake.z az-- offenziv-,fellepese :azonban ~

'.

'.

.

I

'

.•

'i'

.

, . '

,

as

olyan idoben bontakozott ki, 'amiko,raz {gazgatas1

.

politikai

SZfera egeszeben ma'.r ellentetes1ranyu folyamatok' indul tak meg. Egyfelol a t'gabbpoiitlk~i szfet'banindult 'el 'ai ~folyamati amit a 60-as evek Unyitasanak"szoktaknevezni, sami ekkorm4r nemcsak az'autoriter, hanem gyakran a paternali'sta tekintelyviszonyokat 'is .,megkerd6jelezte1masfelol 'zajlott 'az az iga-zgatasi, •

.

.

.

.

.

'

debentralizaci6, 'melynek kovetkez'teben az. iskolak iranyi tasaban

es

feiUgyeleteben is egyre

nagyobbs~e~epet'kapt~k a pragmatikus.

igazgatasi szernpontokat :ertelemszeriien' inkabb 'kep,viselo tanacsok. .

\

'

r:tindennek hat~sara ~ hatvanas evek'kozepe-'veg~ f~le: igen eles konfliktusok

j~lentkeztek

a felligyeleti rendszeren bellil, ame-

lyek feloldasara akkorrtem kerUltsoto A felligyeleti rendszer konfliktusai, ,amelyek szorosan kapcsolodnak az oktatcisi' rendszer ege$zenek a problemaiho'z, a hetvenes evek soran

sem oid6dtak mege Az 1972-es oktataspoli-

tikai parthatarozat utan ujabb offenziv, s latszolag rendkivul

.... 11 ....

nagy konszenzusra

~pU16 oktat~spolitikai

peri6dus k5vetkezett.

A latszolagos konszenzus mogott azonban olyan ellentetek hu ....

'5

z6dtak meg, amelyek a felligyeletnek az iskolair'nyitasnak a helyzet~tis meghat'rozt'k. S ./ Az 1971-es tan'cstorv'nyt kavet6en a kor&bban sem

csek~ly

sulyuorsz'gos tan'cstigyi szerva

korm'ny Tan'csi Hivatalak~nt fo~tos kormanyzatitenyez6ve v'l~i amelynek az i~kolak ir'~yit'~'r61 es feltigyeleter61 ~ai6 k6nce~­ bi6ja alapvet6en elt~rt '~z oktat's kormanyzati szervinek, s'a kUlonbozQ szakmai koroknek azelkepz,eleseit61.' Ugyanakkor az az ideologiai-poli tikai legkor ~'amelyben ez az offenziv oktataspolitika fogant,,' rnaga is hamarosan ,e,loszl,ott G' Annak a' felUgyelonek, akinek ,a hetvenesevek elejen szamtalanerv i biztos hivatko,zasi ' alap a rendelkezes~re 'lIt a nevel6kk~1 val6 t'rgya1as soran, a hetvenes evek vegere lannakhitt

tapasztaln~akel1etti hogy

~rtekek elbizonyt~lanodnak,

megingathatat-

s a szakmai-tudom'nyos

szferatol' hiaba var 'eligazi ta~tG Mindennek hatasara a nevel"ok

es

szakmai iranyi.t6ik viszonyaban ujrafel.tamadtak a feszGl t'segek, ,

6 /

arnelyek e viszony ujradefinialasih6z kell, hogy vezessenek. • A

felligy~let

es

iskolairanyitas

lasanak ez a szuksegkeppen

proble~ai t8rt~neti alaku~

elnagyol t 'vazolasa terme,szetesen nem

terhet' ki na9yon sak, neha igen jelent6s tenyezore . A tanulrnany tovabbi reszeiben ezekrel meg sz6 esik.

~rdemes

azonban bevezet6-

keppen is megemliteni az iranyitas sajatos megosztotts'gat. Latni fogjuk, hogy

a

tantigy iranyi tasa'nak ,a harmincas evekben tortent

'tszervezesekor mar erosen biraltak azt, hogya kUlonboz6 iskolak kG18nb8zo iranyit6 hat6sagok ala tartoznak, ami lehetatlenne teszi az egyseges nevelesi

~lvek

ervenyesiteset. 1935-ben a szak-

kepzo intezmenyek jelentos reszet a VKM ala rendeltek, de 1945

.... 12 -

utan ezeket rogton visszadtak a gazdasagi szaktarcaknak. A ne-veles egysegenek alapveto erteket tUlajdonit6 szocialista oktataspolitikusok es szakmai vezetok ezt a tenyt -nem akartak e1£0gadni, s aZ1945ut~ni oktat~spolitikinak tart6san ~z volt az

egyik legf6bb torekvese, hogyaz altalanos nevelesi feltigyeleten tul szakmai irariyifasi jogot is kapjon a szakk~pz6 intezmenyek felett .., Gyakran ez a szandek is motivalt'latsz61ag tisztannevelesi celu reformtorekveseket is. Ennek megfeleloen az 1945 utani oktatasiranyitases felilgyelet problemai is csak ~n­ nak a hatalmi haromsz6gnek az ismereteben erth'tok' meg, melynek ,

.

.

I

egyik sarkat az Oktatasi /K0zokt;.atasugyi, MUvelodesligyi, MUvelod~si

stb .. / Miniszterium masik sarkat a gazdasagi szaktarcak,

hatmadikat pedig a tanacsok, i11etve az ezekerdekeit integral6 Tanacsi Hivatal alkotjako 1949-ben a kormanyatalakitasok

ell~nere

stabil VKM-nek

sikerlilt egyr6vidideig ~l6 centraliz~lt·ir'nyit~si rendszert kialakitania, amely azonban az else

ot~ves

umokl~tre

b~zis

tas

es

terv

mi~dosszeaddig

v~grehajtas~ra

nem jottek es benem

maradt 'fenn, amig

szervezod6tt

jelentett~k

szakminis~teri-

sajat

szakk~pzesi

ir'nti ig~nyliketo A szakt~rcai ~s az oktat~sligyi ir~nyi­ felligyeletkozott 'a kiilonbozQ

testUletek

s'zab~lyozasok

es

koordinalo

kial~kitasa elleneresoh~ nem j~tt l~tr~olyan

egyUtt-

mlikodes, aroit az aktatas szakmai iranyitasa megfelelonek talalt voln~o Ez~rt

a hatvanas ~vek saran, gyakran egy~b iranyu torek-

veseinek ellentmondva, az oktatasiranyitas tamogatta a 'tanacsi decentralizaci6t, mivel azt

rem~lte,

hogy ha tanacsi szinten kia-

lakul az egyseg, akkor feliigyeleti hataskoret jobban

teni kepes lesz. Amikorra azonban

~z

ervenye~i­

a tanacsi szinten kialakitott

- 13 -

egys~g 1~terj6tt,

egys~gekk~

maguk a terlileti

tan~csok

valtak, amelyek immar saj't

o1yanintegralt

elk~pzel~seiknek

meg-

fele16en kivant&k.alakitani az.iskolak BorsatD 7 • 1 . Veg,Ul megegyal talanosabb osszefiiggestkell bevezetokep-

pen megemliteniink. Az isko1ai fe1iigyelet egy adott tarsadalmi intezmeny

kontrollszervez~te. Min~

politikai

as

ilyet nemcsak a tarsadalom

igazgatas.i viszonyai hatarozzak meg, hanem bizoI

nyos altalanos

.

. . . '

.

tarsadaloml~lekteni tenyez6k is,.m~lyben

menyneka sajatossagai let olyan szakmai

mlikodik.

as annak az intez·Az

iskolai felU9ye-

csoport'el1~n6rzesetszolgalja,amely

a vila-

gon mindenlitt hagyomanyosan hivatasbeli privilegiumanak tekinti a szakmai onal~osagat, 'fUggetlenulattol,hogy ezzel tenylegesen rendelkezik-e, vagy sem. A'

n~ve16i

hivatas

~j61i smert

ertekei

ko'ze tartoznak az individu~lita~ tisztelete, a kreativi tas, . a

magas. foku tarsadalmi tudatossag es a mUveltseg.A,neve16i hivaellen6rz~ssel

:taspersze hordoz olyan·tartalmakat is, melyek az

jobban 8sszee9yezte~het6k. ~lyenek a f~gyelmez~s, a militarista szelle~

a

bizonyos elemei, valamin~egy sor 01yan .t~nyez6, melyek

nevel~~ int~zm~nyeslilti

feitil a

nevel~s

keny~rkeres6

nem

bUrokratikus

felt~tlenill

szakma is.

hivat~s,

Az egy~nis~g ~s

ban a legmerevebb felligyeleti

jelleg~b61

hanem a

fakadnak. Ezen

lehe~

egyszeril

hivataseszm~ny~t

ren~szerben semadj~k

fel,

~s

azona

felilgye16 funkci6jat ott sem hatarozzak meg ugy, mint egyszeru rendfenntart6~t,

vagy

munk~ra szori~6~to

A neve16k ott is hatcban allnak felUgye16ikkel,

aholaf~l­

ligyelet leginkabb liberalis es tamogat6

j~llegiio

Ennek a habe...

ruskodasnak sokszinU es a tudomanyossag

mercej~t

fenntarto leira-

sat adja egy amerikai szocialpszicho16gUI ~A.tanit6k

'S

felilgye-

.... 14 ...

16k mag'n hidegh~boruja" cimU k6nyv~beno8./ E szerz6 a kanflik~ tusok jelentos reszet a neve16i szakma jellegzetessegei mellett a felilgyelet tanacsado es erteke16... megitelo 'szerepelemeinek az ellentrnond~s'b61

ter~eszetes

vezeti Ie. Ez az ellentmondas

modon

vezet ada v hogy a nevel-ok szinte teljesithetetle'n kovetelmenye-

ket fogalmaznak meg felUgye16ikkel szembeq,akik ezeknek az elvarasoknak a sulya alattmagukis szoronganak.

Az iskolai felugyelet intezmenyenek' a legitimitasat a neve16k va16szinlileg mindenUtt

ketsegb~

vonjak.

A

magyar iskolak-

ban is csokorra valot lehetne gyiijteni azokb61 a m6dszerekb61,'

melyekkel a tanarok megprobaljak a feliigyeloket :k.ij~ tsz-ani. A

nevelai ,szakma dierekt .modsze·rekkel nemellen6rizhet6. A .neve16k, gyakran

igaz~at6ikkal

es

diakjaikkal

'~zavetkezve

konnyeden

ki tUdjak jatszani a veltik egyUttmtikodni nem kepes felUgyei6ket, , '. \, akiknek a helyzetet ez 9yakorlaellag meghatarozza.

sz~gi

A.magy~~or-

feltigyelet 1945utani t8rtenetettanul~'nyozva;hamar"szre

kell vennlink, hogy a feliigyelet. tevekenyseget meghataroz6 nor.makat e16bb-ut6bb

~ neve16~

altaI kifejezesre

sekhez igazitottako 5nmagaban is

juttatottkov~tele~

szimptomatikus teny, hogy

talcin az oktatas azegyetlen olyanszfera, ahol- mint az a "Koznevel~s" felUgyelet-vitai~61 lathat6 - 'a felligyeltek magat61 ert-

hetodo modon vi tatkoznak arrol,' mikeppen ·kelLene ·feli.igye1oiknE;k \ viselkedniiik ..

5 ....

,

'

,

:Am,Elf,ertelernben vettfe1.ugye1eti r,enQsze,rrol 'az 1935,

,

os H6man-f~~ek'9~9ktatasiranyit'asirefoi"n\qtabeszelhettink. Az . ,'.

.

.

,.".

"

,,:

.

.",

"

194 5Ut:~hkiaiaklJi.t.feiilgyeletiren~s2;er ala!'] ai t e2; a reform

vetette, meg,' s,',amai'rendsz~rniiik9qes.izavarain~k, s ha ugy ,

t:liltS2;~k, er~",Yeii1el<:i~·"

~6Sl~e·visszaveZe'theto·ezekhez

je+eIitc$s

'az alapokhq'z

AZ"·'.1935-osk~~oktat~s~r~nYibis:irefo,rma' po1itikais'zfe.,.. ,"ranak es'a "tarsadalm1'kOntrolllnechai)i2:mus,ok 'eg,eszenekkorabeli' .' . ",,','

. .,,','-

,

'

.,

'-.

-.'.

•

-.-.

,',

::','

','"",.

'-

"

','

,atst.ruk turalodasahO~kapCSo16dott~,Gombos 'Gyulami ni Szt'e reln5k

'.1.>.'

"

" : . : . ; ' . ,:,:,;",', ;,_,:. .

' ) :~".,

.

",

. :. ";.'.~ ',,'_ -""

,"

...

.'

ha talo~ra' 'ket iil~ se 'u tah/19 32/' oiyan .,pol itl k.af, rends z e:r;: .k i al ak i;;' tasat tiiztekicelul, amelyatar-sadalomvalamennyi' sZ.fera.j~t . Politikai ellenorzes" ala vanta

volna.

Egy'a hagyomanyos. parto- ,

konfeliil al16esazokf.elszamola~at'szolgalo politi-kat tomeg-

mozgalmat inditott el!Nemzet~ Egyseg!, s a 'tarsadalom kUlonbozo

elemeit allam~lagkont~ollalttestill~tekbe kivanta szerveznl, felszamolando a tarsadalom polittkai heterogenltasat. Gombos

Gyula poiltikai torekvesei re·szben kozvetlen kormanyzati feladataihoz kapcsolodtak: er61tetett adobehaj'l:;assal 'szanalriia kellett az allam! koltsegvetes csodjet. Ugyanakko,rezt' a politikat, amely felszamblt~

volna a

megel~z6ld6szak lib~r'lis eleme~et

is

t~r­

talmaz6 poli tikai 'strukturaj4t,' olyan radikalis tarsadalrni erok

is tamogattak, amelyek

~bben

latt'k a magyar gazdasagot

es

t'rsa-

dalmat egyarant d~zintegra16 valsagbol vale kilabalas utjat, s amelyek eppen a liberalis elemeknek tulajdon·itot'tak E radikalizmus a G8mbBs fele

a valsagoto

politik'banl~het6s'getlatott

.

arra is, hogy Magyarorszagot kivezesse europai viszonylatban

- 16 ....

eqyre novekvQ elmaradottsagab61.

Gombos Gyula politikai programjat Nemzeti Munkaterveben f09alrnazta meg /1933/~ amely a c'lul kitUzott hat.lmi 'trende/

zodes kulturpolit:lkai. konzekvenciait, illetve kovetelmenyeit is tartalrnazza. A'Nemzeti Munkaterv a

"takareko~s'g"

mellett

"a2 uralkodo lelkiv~l~ag lekUzdes~t, a nemzet lelki ujj'szUl~­ tesenek e16nrozditasat

es

az egyseges magyar

tasat U jelolte meg'az alabbi

kUlturpoli~ika .

vila'gn~zet

kialakifo celjaikent. 9 ./

.

(

Ennek erdekeben novelni kivanta az al1am nevelo, ideo16giater-

jeszto, tudat-

es

.'

erzelembefolyasolo szerepet.' '.

'

j

'

.

'

tikaban ez azt jelentette,hogy a

szak~ai

A~

oktataspolf-

testUtelek altaI

ellen~

6r2~tt~ s a 'tu~omanyos racionalitasra eplil~ Iiberalis oktatas-

sal szemben az erzelmek

es

,

.

az akarat'neve1esere'helyeztek a

hangsulyt. Az oktat'si rendszert 'oly~6don k~v~n~a atfor~'lni az allam, ho~y az mindene~~16tt 'azegys~ges vilign~zet "s nem-

'zeti alkat kialakitasat,

szolgalja~ Ennel< erdekeben

kezdte e1

novel))i nemcsak az oktatasi rendszeregesze, hane~ az egyes iskalak, sot az, egyes nevelok gyakor1ata' feletti' e11enorzeset.

Az 1935-6s valasztasokb61 meger6s6dve kikerilltG6mbos

kormany elso torvenyho·zasi akcioja a kozokt~tas'i iranyi tast atszervez6 ,torveny elfogadtatasa volt." A torv'nyj~v~slatot kidolgoz6 ~inisztet, Homan ~alint 'a Gombos fel~eszmek' egyik 1eghivebb es legradikalisabb kormanyzati 'kepvi,seloje,

s a Nernzeti

Munkatervben felvazolt kulturpolitika kidolgozoja volt. Az 1935ben elfogadott torveny alyan ellenorzo apparatus keretelt terem-

tette meg, amelyetpolitikai szlir5kon ,keresztU1 kivantak felt61teni,. s amelytol jaggal varhatta-k u hogy a kormanyzatnak va16.poli-

tikai elkotelezettsege garancia lesz a kulturpolitikai e1kepze1esek

.... 17 --

vegrehajt;asata. . . Nines adatunk arro1, hogy a t(jrvenyben es annak vegre-

es

hajtasirendelkezeseiben felvazolt iranyitasi Iendszermil?yen

merb~kig

valtotta be a

felUgye1eti'

torven¥j~vaslatotkidol­

goz6k elkepze1esei t. Teny azonban, nagy ezt, kovetoen az i skolakiranyit'sanak es felilgyelefenek a rendszere a kotabbiakhoz all~m

. kepest fontos valtozasokon ment keresztU1. Az egesze felett foko2ta

tartalmi~politikai

az oktatas

ellenorzeset, s ezt

azellenorzest 01yan 9ktatasi formakra. is kiterjesztette,

~e­

1yekbe korabban kevesse a~atkoiatt bele. A nevelesi funkci6t e~6sitettea szakk~~zesi

intezmenyekben is es megkezdte befo-

1yasanak kiterjeszteset a felekezeti.oktatasi formakra. Mindennek erdekeben egyseges

hier~rchiaba

tusthozott letre, melynek

szerVezett felilgyeleti appara-

.fel~datavatette,

. mindennapimunkajat ellenorizze

es

hogy a neve16k

erteke1je. E feliigye15 appa-

ratust terjedelrnes utrnutat6kkal, iranyelvekkel,' tovabbkepzesekkel

es

hivatali uton egyseges gondolkodasu es egyformancse1ekv6,

eszmeileg-politikailag elk8telezettszakmai elitte kivanta a1akitani. Az igy atalakulo felilgyeletnek es iranyitasnak szamos vona~a az oktatasi rendsze~tart6s elemeve valt. A~ 1945. utani Oktatasiranyit6k~nnek a rendszernek t6bb ele~et tu~atosan at~

Vettek, vagy atvehet6nek tekintettek, s a terna szakert6iszerint'

a mai

felligyel~ti

ere d • 10

It /

rendszer t6bb pozitivnak tartott von'sa innen

Erdemes tehat - noha feladatunk elsosorban az 1945 . .. "

w

utani fej16des elemzese - egy kevesetmeg.id6znUnk ennela felUgyeleti reformnal. A

kozoktatasUgyi igazgatas atszervezeserol intezkedo 1935-

6s torveny a Gombos kormanyatfog6 igazgatas-racionalizalasi

... 18 -

programjaba illeszkedett bele. E program egyfelol' kozvetlen pClitikai

c~lok~t

szolg'lti amepnyiben

a

kozigazgatasbanzaj16

politikai "orsegvaltast U segit,ette elc, masfeleSl tenyleges mo'd.ernizaci6t is jelentett.' Az igazgatas-,racionalizalasi es a kulturpolitikaikoncepci6nak egyarant'elerne volt az a11ami beavatkozas novelese .. A kozigazgatasban ez egyfelo1 a szakszeriisegnek a,ceq.tralizaclo segiteseveltortenO nove1eset felo1

a

'j~lentette,

mas-

10l
tikaban az a11ami beavatkozas novekedese egyfelola felett gyakoroltideo16giai kontro11 ~61 lehet6sege~

ki~pit~set

~'rsadalom

celozta, masfe-

tetemtett arra, hogy egy adott'hatalmi-ig,azgatasi

szferldjan politikaiszemelyc'sereket haj~hassanak. vegre.

A Gombos-Homan

felekulturpo~itika

"

alapveto'celkitiizesei

koze tartozott a tarsadal.om ideo16gi~iszeinpontb61torten6homogenizalasa. Ak6zoktat'silgyiiranyit'sr61sz616torvenyjavaslat indoklasa szerint uanemzetekeletecsak ugy lehet egeszseges, csak tigy haladhat helyes iranyban, ha a nernzeti miive16desegys~ge,

,

a

nemz~thez

tartoz6k .

vil'gn~zet~nakegy6ntatlis'gebiztosit-

va '(7an . 11 .. / /kiemeles: H.. G.,/ . Ez , felviLagosodas

es

a

XIX ..

szazadi

a

kulturpolitika szakitott a

racionaliz~us

hagyornanyaval

es korabbi't5rt~neti min~akat 'kivant kovetni. "A~ atszervezes' - irta H6m~n Bal~nt - voltakeppen ,ujja~zervez's is .. Vissza~eres a XIX .. szazad specializa16 es atomiza16 rendszere'tol a XVIII.

Szazad osszefog6, szintetikus rendszerehez . " 12,./ A t5rvenyjavaslat indoklasa biralta az Eotvos altaI kia1a-

kitott iranyitisi reridszert es a katoiicizmus hegemoniajanak a restauralasat is szolga16 Ratio Educationisban feIvazolt iranyi-. tasi rendszert kivanta visszaallitani..

Az Eotvos utani idoszak

~

fanU~yir'nyit'si rendszer~nek

19 -

hi'nyoss'gak~ntH6man

legfobb

Balintazt r6tta fel, hogy az iskolarendszer "atomizai'saval"

lehetetlehn'tette az

egys~ges n~ve1~si

k'tfe16 szakadt 6s

~rv~nyesit~s't.

egys~ges

1868 utan "az addig 1egalabbis elvben ~zervez~t

elvek

iskolafelilgyeleti

evvel megindult az a folyamat,amely

napjainkbanmar,a k6zqevel~s elvi' egys~g6nek am~gboml'sara iskolafe1Ugyele~link felUgy~let

'S

teljes atomizalodcisara vezet ..... ' Aziskola-

funnkci6i ezek szerint, rna tizenegy

kU16nf~le

leti szerv k6z6tt oszlaQak meg .... A felUgyeleti szervek

felUgyeily~n

sokf'les'ge mellett a nem2etn~vel's iranyitas'nak egys~g6r6l, elvszerUes egYgeges neveloszempontok szerint franyitott l-skola, ha16zat

kiepit~ser6r'term~szetesenszo:nem

Az iranyit6 szervek

sokf~lesege

lehet." 13./

ks az iskol'k

a reformkoncepci6ban mint egyfajta 6nmagaban veve

~n16nb6z6sege

ro~sz

dolog

jelen1: meg, ami lehetetlenne teszi az lIegeszseges" kulturpolitika megval6sitasat: "IskolafelUgyeletszervezetilnk e tagoltsaganak, atomiz~ltsaganak,

a neveles

es

oktatas terUleten nelkU16z5ttegy-

s~ges es hatekony irany,itas hianyanak kell, tulajdonitanunk, hogy

a kU16nb5z6 fajues fokozatu iskol'ink rna mindenszerveskapcsolat

n~lkUl,

tet

n~lktil

ar~nyu

dasagi, ~~g

egym'st61

elik a maguk

fejl6dese, a t~rsadalmi,

szint~

fUggetlenill, sot

5nceluelet~t~

'egym's~a

Ho16tta

tudom~nyok

mUvelts~g k8r~nek kib6vUl~se ~s

politikai

elharap6z6sa k5vetkezteben

v'ls~gaival

~ppen

vale tekin-

a

nagy-

~o~unk

kapcsolatos lelki

gazv~l­

napjainkban els6rendU szUk-

segletkent jelentkezik a celtudatosan kiepitett nemzetnevelesi rendszerbe szervesen illeszked6" es egyseges szempontok szerin,t

ir~nyitott iskolah~16zat." 14./ Noha a "szerves"

~s

"egyseges" oktat&si rendszer kialakit&sa

20 -

eis6s~rban polit~kai c~lokat

szolgalt, ez kapcso16dott bizonyos

neveLoi-szakmai torekvesekhez is, ami va16szinilsiti azt, hogy a refor~nhk ~zek.az

elvei szakmai k6rokben t'rnogatasra tal'ltak. A

neveloi szakma sz'miraaz oktatisi rendszer

egys~gess'ge

hagyom'-

nyosan azert vonz6~e~i lehet a garanciaja annak, hogy az oktatasi rendszer laikus lok'lis ellenorzes helyettszakmai kontroll alatt mUkodj6n. Ezert a szakmaiszfera akkor istarnogathatja a politikai indittat'su egysegesi tes·t, ha az egysegesit6 poli tika elveikozomb6se~

a szam'ra .. A szakmai es a politikai elvek· a Homan fele iranyi-

tasi'reformban is osszeolvadtak, ami klilon6sen a tanligyiranyit6 apparatus kivalasztasanak az elveiben ragadhato meg jol. Az ujtanUgyiranyit6i es'felilgyeleti apparatus kivalasztasa.ban Homan B'lint a blirokratikus racionalitas:helyebe erasen ideol6gikus szakrnai

sze~pontokat

kiv'nt illitani. "Elismerem - irta -,

hogy a szolg'latat kifogastalanul ellat6 atlagtisztvise16nek ig~­ nye van megfelelo fizetesbeli eloleptetesre, de vezet6 pozici6hoz joga csak annak lehet, akinek alkalmas lelkt habitusa, magasabbrendU szellemi. 'kepessege es iranyi tot keszsege van ..... Akozok-' /

I

t~tasUgy vezet6 tisztviseloi koz6tt fokoztasoannagyobb'teret kell

adnunk azoknak, akik nero a magas allast61 kapnak diszt, hanem maguk adnak all'sliknak sulyt es hatalmat .. VI Ezek a kivalasztasi elvek a" hivatali racionalitas hagyomanyos kriteriumai.helyett a

szem~lyes

karizmara, az eszmei kivalosagra a magasrendil szakmai ertektudatra helyeztek a hangsulyt .. -Olyan szakmai vezet6 elitet kivantak letre-. hozni, amelynek a

kivalasz~6dasa

ertelemszerlien csak a hivatali

szferan kivUl, a politikai-ideo16giai Szferaban tortenhet.

- 21 ...

Az

eszmeileg elk6telezett, karizmatikus tanUgyi iranyi- .

t6knak a feladata lett valna az, hogy

azegys~ges

nevel'si szem-

pontokat egyqntetUen ervenyesitsek'az oktatasi rendszer egeszeben.

A

nepoktatasi korzeti is'kalafelUgye16k szamara' kiadott

utasitasaban - ezt az intezmenyt ekkor hoztak letre - a miniszterfelhivja a figyelmet.'arna, hbgy a reform £6 celja a )nevelesi szempontok ervenyesitese: itA nepiskola mai munkajanak sulypontja a maradand6bb ertekti nevelesen nyugszik. Ezertkell most az ertelem fejlesztese mel1et£ klilBn6s gondot~forditanunk az erzelmi esa,kar ati nevelesre •• ,," 1. 5 ./ Ezta felada tot a mini szter 'szer int csak akkor tudja megoldani az uj felUgye16 szakmai elit, ha nem hivatali eszk6zokkel gyakorolja tevekenyseget, hanem neveloi szemelyisegenek erejere tamaszkodik: "Ezertlegyen a tanito is, az 'iskolafelligyelo ~s neve16egyeniseg.

11

16 ~ I A karizmatikus, kiemel-

,kedo erkolcsi es szakmai adottsagokkal biro feli.igyelo kepe bontakozik ki a felilgye16i felligyelok

utasit~snak

azokb61 asoraib61, melyek a

viselked~si narm~it hat'roz~'k

meg: "A,korzeti iskola-

felugyelo legyen gondolkodasaban, erzesvilagaban es minden megnyi1atkozasaban igazi

neve16~ A

tanit6k e16ttne csak annyi le-

gyen a szavanak sulya, amennyit megbizatasa ad neki, hanem min. 1 entosege Ii"'" ' , 1'" d en,eszrevete ene k' 1 egyen neve 1"'" 01 Je •••

a',

17./ AZ UJ~ f e1

ligyeleti itl.tezmeny szakmai jellegetes nevelescentrikussagat biztositotta az, hogy a nepiskolaL:felUgyelok gyakor16 nevelok koziil kerliltek ki, akik tovabbra is iskolai allomanyban maradtako A nepiskolai k6rzeti iskolafelligyelok'szamara kiadott uta-

sitas 104 olda1on, apr61ekos reszletesseggel'szabalyozta a felligye16k feladatait es viselkedeset. E dokumentum az iskolakban fo1y6 tevekenyseg egyik fontos szabalyozo eszkozeve valt, s mint

.... 22 . . .

ilyen kiterj ~sztette az

t'atasitanyi~6knak

korab,ban elsosorban

a /t.ntervekseqits'g~vel biztositott ellen6rz'set. AfelUgye161

ut.a,:sitis helyea,es helyte;Lel1 n~vel;oi 9yako,rlatokat kUlonboztetett \':.' '0".:

,'"

_"

,'"",

,.'

p.

'

,"

" ' " , ' .',

~e(ir,tart.almi~r.nqdsz.e,rtani

.

"

,;

_

:

.

'

. , ,

j',

"

kovetelmenyeket' 'fQg,almazott meg .. A

\ . ~eq[ tsegeve~?z ,okta,tastigyi iranyit6k~11en6r:zesUk ala vonhattak "

olyttook tatasi. fQrma~a'~ ,vagy intezrne~ytipusokat Ls, melyek koz ....

," vetleniil' nen) "

tart:o~tak

iikala Ifelekezeti intezmenyek, bi-

--,

z'Qnyos szakkepzoiskolak/, amiv,el gyakorlatilag kialakult pZ 1945.

utarii idokben sok'~erd'estfelveto'peda'g6giai vagy' 'neveles! felU-' gyelet intezmenye .. A feli.igyelet~ utasitast a korabeli oktatasira~ ny i nis j elent6s ,dokumentumnak tekintette ,snagyobb szerepet szant nek i a felUgye'lok 'eligazitasanal .. A miniszter kUlan utasitasban

minden'iskolat kotelezett a me9va~'rl'sara~ " ...... igeri f9ntos vallaserkolcsi

es

nem,zetnevelesl erdekekre tekintettel mello:thetet-

leniil szUksegesnek tartom, hogya nepoktatas minden'munkasa meg . . . ismerhesse. n18 ./

- 23 ....

-III

'-I

AZ OTVENES EVEK

Az oktat'sir'nyit's

~s

a felUgyelet 1945.

ut~ni ~tszerve­

. zeset kat alapveto tenyezo hatarozta. meg: az egyik egy olyan szakmr~

torekves volt; amely egyseges as hosszan tart6 iskola\

zast

.

bi~tosit6oktat'si r~ndsz~r kialakitas~r~

iranyultJ a masik

a sajat hatalmanak kiepiteserees. konszolidalasara torekvo'kommunista part poll tikaicelj ai

0,

Az oktatasiranyitast ebben az idoben meghataroz6 szakmai, kBr6k egyetertettek abban, hogyalyan oktatasirendszert kell kialakitani, amely felszamolja a korabbi rendszer szelektiv jelle-

get, s amely mindenkl $zamara b.iztositja a hosszu ideig tart6

s-

kolazast. A reformkoncepciok altalaban 18 eves korig tarta, t6bb~-kevesb~

egyseges isk91azasban gondolkodtak. Ilyen rendszert

tuz6tt ki celkant az az egyik leg'nagyobb hatasu reformprogram is,

amelyet a Kisgazda Partban Ortutay Gyula, a kesobbi vallas es kozoktatasUgy~

miniszter vezetesevel dolgoztak ki 1943-ban. Ezt

azelkepzelest tamogatta az 1948-ig mtikodo Orszagos Koznevelesi Tan~cs

es feltehetoleg ezzel azonosult a korabeli

miniszt~rium \

vezetese .. Ennek megfeleloen a szakrnai iranyitas veze:tx5i hatatlannak

tekin'tetb~k

elfogad-

a kozepfoku oktatasi intezmenyek jelen-

tos reszenek a nevelesi as oktata'spolitikai szernpontok irant

ko-

z6mbos gazdas~gi szaktarc~k iranyitasa ala hel~ezeseto

1948-49-ben

a Vallas

es Kczoktatasugyi Miniszteriurn korrnany-

zati pozici6ja rendkivul eros volt, ami lehetove tette, hogy

koncepci6jat id6szakosan sikerrel ervenyesitse. Az altalanos 18kolak allamositasa ennek az idoszaknak egyik legjelentosebb politikai esemenye volt, ami a kormanyon beltil jelentos mertekben ero-

- 24 -

·si tette a VKM pozici6jate A kormanyzatnak meg nem volt egyse-. gesgazdasagpoli tikai es gazdasagiranyi tas! koncepci6j a, a gaz-

dasagiranyitas kormanyzati prioritasat hozo oteves terv meg elfogadas e16ttillt. 1949 tavaszan es nyar'n a gazdasagiranyi-

tas egeszet atszerveztek,

a

gazdasagi tarcak elen egymast k6vet-

te k a szemelyi valtoz'asok" Majusbanlevaltottakaz iparugyi, a

f61dmUvelesilgyies a

kereskedele~Ugyi

minisztert, juniusban a

Tervhivatal elnoket" Ekkor alakult .meg az oteves terv legf6bb gazdasagi' iranyit6 szetve, ad ~epgazdasagi Tanacs" U.9~ianakkor aVKM·

elen folyamatosan ~~~J1i~~.lt, akinek az iskolak' allamositasaban jatszott szerepe reven jelentos politikai tekinte1ye . volt. SikerUlt' tehat olyan: ..k .Qzepiskolai szabalyozast e1fogadtat~'''"''''''.kl''''$""""",,,",,"",,"",l''''''"''ffi\,,,r''0'''",,'''''>i~''''''."~''',"1~''0''';;''''·"""~"~~"'''''''-I\.'""n,"'8'''<':"Z'''7.".""",,<;r''''''''';j'''''''''',"''''".'O'!',,,

, , """"'" ,."","'.

;

ni a, amely egyseges ,gimnaziu~... tipus~ intezmenyre ~e~1't':"'T'v9:rfi'~·"es ~,."..~."" -..,""'.~~.~

•.........'i_

"sike-i'lift'

ei~"rilie azt is, .hogy valamennyi koze'pfoku oktatasi in~

tezmeny ir'ahyi tasat a VKM kapj a meg ..

a vet\:eat az -----nyaran --------:._-----:--

1949.

VKM

ip~ri, kere':"..~s~k~.-.-.._. . ·, . . .-8.s--mezo....

a,sagi szakoktatasi intezmenyekes kozepisko1ak feletti felU-

ga

gyelet es rendelkezes jogat, a szakkepzesse .

.'

.'

.r---~.

_.

kapcsolatos koordi_

--------- ---

naci6 biz~ara pea"Ig tarc.Jozi koo;dina16. testii1etet~ak

--'__

-----::-.::----;---------~-------_.

letre,,19 . / Ugyanazon ·a napon, amikorezt a ~ende1kezesta kormany

meghoita, egy masik rendeletben az tasiranyitasi rendszert

is

.

.......

ujbelyze~nek

megfele16 okta-

letrehozott,20./ ~mi szinten a VKM

eros kormanyzati pozici6jat tUkrozte, hiszen elokesziiletben volt

rna r a koz 19 azg a ta s ege szen ek az

atsz erveze se,

ami

er tel emsz eru'en

a tan~j!Y.i-Lgazgata5t is magaba foglalta. A VKM-nek a

gyors atszervezesere valo tar-do

,

al '

to

ekveset polit1

Sl

'ommunista part vez . . ""' . ,. . . . . ".:.;-.'. mive1ez jelent~s

.....

mert~U~L~~~zemelycsereket tett lehetove

a szamara az

·

-

igazgatas egyik legki terj ed.tebb

25 -

es

legreakci6sabbnak minosi tett

agaban.A partpolitikai prioritasoknak

e~

a szakmai erdekek-·

. nek ez a ri tka harrnoniaj a tette lehetove, hogy a VKM ervenyesi thesse iran~itasi erdekeit,. s a ketfele erdek 6sszeolvadasa hata'rozta m~g az atszervezes nyoman kialakulo tanligyiranyitasi es f~lligyeleti rendszern~k

a kesobbiekben is hate jellegzetessegeit.

~k:ata s ig az 9 a ta s

r~_e_z_e_~e t_k_.~_·rn_o_·,'n_d~_k_o_r_ma_n_y::nd el,e--:t_ _--t-\l\. i

a tsz e

a megyei terlileti egysegeken szervezod6 tankerlileti f6igazgatosal " ' " ' -_ _- . ;_ _- - . . : - ~ _ - - - - - - r - - - - - - : - - - _ _ : _ - - -

gokat hozott letre. A foigazgatei posztra a VKM' e10terjesztesere

----------....

,

'

~~~;:--.~"-'~~"""

,

az allamfonevez te k i a j e161 tek et, . akik' ,

,---------

_______--------~-_.~ ...-

.

"

,

.

lefiefleK-:::n""'!e-'::p:""'!i-':s:ik"::-::o:""il-:a:-.!~-,---

. .._7_""-~~~ . . . .,.,....".,""~.~,~, ...-".~"" •.-"',..,"M.",....""",._."".,...."'.t.",'''-~"'..'''''''''-"'''~.«
..: _"'''...''''..,~...,.~..,_'~ .... ~.'''''''''"'''''''''''--- .............._ " - _ . ,'-~'~

-

tanit6k is, sot a kormany ez aIel isfelmente'st adhatott les adott -. . is.1 Az uj tankeriileti hatosagok egyik fo feladata a szemelyzeti

----

.\

iigyek intezese lett. A kormanyrendelkezes irta e16, hogy minden foigazgatosagon olyan harorntagu fegyelmi bizottsagot kellett' let-

....

5zilardah es k6vetkezetesen fogjak epiteni a szocializmust v akik tUdjak, hogy

koznevelesun~et

csakis ugy fejleszthetjlik, ha

elfo~

gadjuk Rakosi Matyas utmu'tatasat, a Magyar Dolgozok Partja iranyitasat." Az oktatasiranyitas feletti politikai ellenorzes biztosi-

-

26 ....

. tasa erdekeben a rnegyekben u.n ... "iskolabizottsagokat It hoztak letre, arnelyek politikai alapon szervez6dtek, s amelyek biz~o­ ,sito,t.tak ,. hogy az iranyitasban a politikai szempontok ervenyesUljenek a

szakmai~igazgatasi

szempontok,kal szembenis.

Az ujtanUgyiranyitasi es felligyeleti rendszer legfontosabb feladatakent a VI{M allamtitkara a kovetkezoket j~lolte meg: " .•• a

marxizmus~leninizmus

--------------.es

Szovjetuni6 ,rnegismerte,tese

ervenyesitese'a tanitasban,a

........

megszerettetesees a. magyar fej-

l6des dont6 kerdesei, els6sorban az otevesterv feladatainak' allandO tudatositasa." Killonosen fontos politikai-szakmai felale~orzsolodas elleni kUzdelmet, a munkas-=----:---------__ --<' "", fiatalok, tamogatasat, az orosz nyelv tanitasates a termeszettu-----------------:---------------...,..

datkent jeloltek meg a

.......;.i .

---

....-

~omanyos

oktatas javitasat.

___-------:----------....-1 1950-ben, az elso tanacstorvenyt

k8vet6en az uj tankerUleti

_:.....--::--::--------~:---:---:----:--~---~----......:..._-"._.."

f6igazgat6sagok gyakorlatl1ag erintetleniil kerUltek be a tanacsi szervezetbe, s ezek hataroztak meg

;a~~kJt.~~-f:$VJ:Irk--t-;:m-r10V

tasi .es felilgyeleti rendszerenek az arcu

szoros kontrollt 9yakorolt afoigazgatosagok, -----'

• A VKM illetve kes6bb a

'tanacsi okt~tasi osztalyok szemelyi alloman~a felett. ,Megfelelo ligyosztal~ai az 6tvenes evekben gondos apr~lekoss~ggal eleme~t'k

a terUl'eti oktatasiranyit6k politikai'ss" szakmai

vise~kedeser61

keszlilt jelenb~seket, s gyakran hajtottak vegre szernelycsereket. A

tanacsok megalakulasa utan az iranyitasi es felUgyeleti .szer-

vezet egy uj, a kesobbiekben fontos szerepet jatsz6 es igen sok problem~tfelvet6

vUlt . "

Az

sz ert tet

egyseggel, a jarasi oktatasi csoportokkal

bo-

ily modon intezmenyeslilt es .szervezeti autonomiara

t~6.Si :::::anulmanyi felii2iel~sz in tjen

kristalyosodtak

'ki kesobb leginkabb azok az 'ellentmondasok, melyek egyfe161a

.... 27 -

. szakmai ,kiv.a16sagot luspvise16 felUgye16 "id'eal.izalt kepe,

mcisfe161 az ezen

inten meglev6· tenylegesszemelyi tehet6-

s~'gek, ill~t:vee -funk.ci6n.ak, aheiyl h.atalmi strukturaba valo . bele~9yai6dot:t.saga kozott feaziilnek" . Az uj . tanUgy'irany,ita.si rendszer kialakitasa mellett 1949-

ben a feliigye16k tevekenyseget"is szabalyoztak;'

a tema

szaker-

t6i szamara j,olismer.t "l~200~asn rendeikezeSben. 21 ./ Az uj . sz abalyozas a.tvetteaz 193i:-ben'elet~e hivott!~olafelu~;lY'e'16i

intezmenyt.

Az isk61af.elU.gye~6feladata

utal t iskolak kiilso as beiso rendjen~k,

mUkod6 valamennyi pedag09us es ~gyeb alkalmaz'ott munkaja

as

feltigyelete." Aziskolafelilgye16k'

al talanosell enorzese

mU~odesi

'llomanyban marad-

tak, illetve maximum 14 ora tanitasra voltak kotelezhetoek.

~ Szabalyoztaka felUgye16k ellenorzesi tevekenyseget is, veve az1935-os s'zabalyozas tobb~lemet"

Az

at-

1935-08 szabalyozas-

sal szemben .i;lzonban. a politikai as szakmai szempontok j6val ke....

vesbe integr'16dtak . ,A felilgyelet kozvetlen politikai funkci6javal osszeegyeztethe:tlen valna a szakmai-pedag6gial ellenarzes elieinek reszletes kimunkalasa, igy egy igen t'g, ~iszkret el1enorzesi joggal rendelk-ezQ apparatus jott le'tre', amelynek tevekenyseget elsosorban az esetleges szemelyi kvalitasok, az aktualis politik~i

legkor es az ad hoc feladatok hat'roztak meg. A jarasi

oktatasi csoportok letrej5tte' utan va16szinUleg az 1949-ben kivalasztott, akkor meg milkodesi allomanyban leva iskolafelUgyelok lettek a

jaia~~d'

taniigyi apparatus. fiiggetlenitett tagjai

C!

akiket

1951-tol altalanos tanulmanyi 'felUgyelonek hivtak .. ~

Az 1949-es rendezes a szakfeltigyeletet kevesbe erintette g

... 28 -

·bar az'iskolarendszernek az altalanos iskola letrehozasaval tart~n6 ~talakulasa

ennek a

tev~kenyseg~t

•

is

at

kellett, hogy

aJakitsa,' Korabban a szakfeltigyelet koz~piskolai feliigyeletet j Elentett, hiszencsak itt voltak szaktargyak.' Nyolcosztalyos

nyilvanos i,skqIak j elentos szamban csak Budapesten milkodtek, ahol igen fej lett I' az 'orszagostol tobb sz empontbol killonvalo s2ak~ai iranyitasi szervezet mUk6d6tt. Maga a k6zepiskolai szak-

felUgyelet

miniszt~riumi, iranyitas

~s

alatt alIt,

1949-ben ott

is maradt. Az altalanos iskola felso tagozatanak beri~pesUleie azonban tasat,

ellentmondasos~a tette mivel ez az iskolatipus

iskola~a

~ptilt.

a helyi igenyeket kielegito nep ....

A szakfeltigyelet decenttalizalasia

k~s6bb" a tanacsi

Az

a szakf'lUgyeIet orszagos iranyi-

1949~es

j elentosegtik vol t

azonb~n

csak

iranyitas ~ialakulasaval kerlilt sore

szabalyozast kovet6 valtozasoknak .rneghataroz6 a tanUgyigazgatas es felligyelet arculatanak,

stilusanak a kialaki tasaban, e szaba.lyozas azonbantiszavirag

eletU helyzetet r6gzitett .. 1950':"ben letrejottek a tanacsok', kialakult a ftiggetlenitett jarasi tanUgyiranyitas

apparatu~,

,ben pedig megszilnt az oktata.sUgyi tarcanak a szakoktatasi menyek feletti rendelkezesi joga"

Az

1951-

int~z­

ezt koveto ujabb szaoa1yo-

zasok az 1949-es atszervezessel egylittesen hataroztak meg a fe1ilgyeleti rendszernek az 6tvenes evekben kialakult

jellegezetss~-

geit .. ~~~~~~-~es

atszervezesenek a befejez6dese

valtoztatta az er6viszonyokat, melyek 1949-ben az ok·tata tek

ki~

A gazdasagi

szaktarc~k

az

"",..--",,-,..~

a

a k6rmanyz~ti ·billen....

..------

~---------,~ taikra hi~~~ereztek a-szak~zes felettiellenorzesi .,

>

29 ....

....

·jogukat. Ugyanakkor az oktat&sligyi

t'rc~

a k6zoktat'sr61 hozott

1950-es p'rthatarozat elveirehivatkozva tovabbra is k8vet.lhette, hogy ideo16gi.ai-nevelesi kerde'sekben meghatarozo szerepe

es

ellenorzesi jqgai legyenek. Ebben a konstellaci6ban alakul t ki ~geszen

az' az 'iranyitasi szerkezet,. amelynek szamos eleme

venes evekig fennmaradt. Ez a 'szerkezet az oktatasi '''.,'",

"

,

,

es

a het-

gazdasagi

iranyitaskozott olyan hatalomm'ego~Zlast'eredmenyezett, melyben

a> gazdasagi tarcak kozvetleniranyitas alatt tartottak a szak ....

F I

kepzo inb~zmenyeket, ugyanak~or

. nevelesi feliigyeleti jogokat kapott

oktatasiranyitas szeleskor~ inden intezmeny felett ,amitI

egyre inkabb a tanacsisz,inten szerv z6d6 felUgyeleti apparatus segitsegevel latott

el.

A kormany 1950. juniusaban egy rendeletevel ?l Ugyi ·Miniszterium iranyitasa ala

kumokat.

22 / 9

helye~te

FoldmUveles~

a mez6gazdasagi techni-

..

Ugyanebben az evben az ipari technikumokat eletre

hivo torvenyerejii rendelet meg elismerte a VKM iranyitasi jogo.... sultsa9'ti de 1951-ben

~'r

az ipari

szakt~rcak

kerilltek ezek az iskolak is. A k6zoktatasUgyi

iranyitasaala

Miniszt~rium sza~-·

oktate3sert felelos foosztalyvezetoje 1951-ben mar ellenseges politikai cselekveskent ertekelte a VKM korabbi lepeseit, melyek .... kel minden k6zepfoku intezmeny felett maganak

.kiv~nt

iranyitasi

jogositvanyokat szervezni: A VKM-nek ezzelaz volt a celja, "hogy a tanulok

e~yik

iskolatipusb61 a masikba nehezseg nelkUl atirat-

kozhassanak es a szakkozepiskolakfelso

k~tosztalyaban

csak a szakmai targyakat. Clyan egyontetli tipust akartak tani, amely egyforman kepesi t barmely egyetel!1re ..

/

~'-./.~./'

'

tanuljak ~ialaki­

Az legy elkep....

zeIt egyseges kozepiskolai rendszer azt eredmenyezte, hogy az . ipar nem kapott szakszerilen kepzett technikusokat, a mezogazdasag

-

30 -

·agron6musoka~."23./ Az oktatasugyi szaktarca kormanyzati helyzetet sulyosan rnegingatta 1~50-es

VKM-ben zajlo ellenseges tevekenysegrol hirt ado

k8zoktatasiparthatarozat. Ennek.nyoman a miniszterium-

------------------

/~POlitika~ sz~z_or~o~~~a

~,

jellegiiek~

szakmai

.

Az ujonnan letre]'()~oktatasugyi Miniszterium tevekenysegeben a part ideologiai es tclrsadalompolitikai celjainak a szolgalata lett a meghatarozo. Igy a gazdasagi szaktarcak megerosito atrendez6des utan a miniszterium

o~yan

po~ici6jat

iranyitasi

'es

'feltlgye1eti szabalyozast dolgozot~ ki, arnely elsosorban az ideo109iai es pol;itik.ai kontrollfunkciot hangsulyozta ki, azt viszont min~en.intezmeny

felett biztositotta a szamara. Ez az "altalanos 1,...-;;;;.:.: ....

--------

<:::.: <::: I

iZZ

felilgyelet",tehat a politikai~idebl6giai-nevelesi feltigyelet

-------.---.

.

funkci6jat 'llitotta az el6terbe.

-

---.:.

A

""-

K6zoktatasUgyi Miniszterium 1 1

tasi parthatarozat vegrehajtasat kivanta szolgalni: ."A burzsoa ne~el~s maradvany~it

ki kell irtanunk az iskolakbol

~s

fejlesztenilnk a szocialista nevelo es oktato munkat

ki kell 11'-

dek-

laralta az uj. felligyeleti szabalyozas indoklasa.2~./ Az

altalanostanulmanyi es nevelesi felUgyeleti funkci6

biztositotta a K6zoktatasUgyi

Miniszt~rium

szamara, hogy meg-

orizzea rendelkezese al.ol kikerUlt szakkepz.esi intezmenyek feletti felilgyeleti jogat. "Az

~ltal'nos

tanulmanyi felUgyelet uj

rendszerevel biztositjuk - indokoljak rendelkezesUket az oktatas iranyit6i - a K6zoktatasilgyi Miniszterium hatask6rebe nem tartozo k6zepiskolak /ipari es mezogazdasagi technikumok, muveszeti

es

testnevelesi k6zepiskolak/ altalanos oktat6 es nevelomunkajanak , " " t 'es e 11 enorzese " t • 25./ En ne k er ' d e k'b -egyseges el V~" ~rany~tasa e en az #

"':' 31 . . .

"ltal'nos felUgyelet hierarchikus rendsrer6t hozt'k ig~zodva

az ekkor m'r mlik6dd

tan~csi

rendszerheze A

l~tre, miniszt~­

riumon bellil kozponti .tanulmanyi feliigyeleti funkci6t hoztak fe~Ugyeletet,

l'tre. Ennek rendelt'k ala a'megyei altalanQs

amely

a k8z'piskolakat kozvetlenlil, az altalanos iskol'kat pedig a ,jarasi altalanos felUgye16kut'janvolt hivatva ellenoriznie A .

.

meg~ ei

-

kOzepiskol ai

egy~b

a1 talaflos

.

'feliigyelokn ek j oguk vol t minden

szakt'tcakhoz tartoz6 -k6z'piskolakatis

'.

ellen6rizni~

elsosorbanpolitikai szempontbol.· Az . egyseges altalanos felUgye....-

leti appar'tu~t a miniszi'~ium~ltalano~ iskolai.'s k6zepiskola~

\

osztalyaiiranyitottak, melyeken belli! altalanos tanulm'ny~felU­ gyeleti esoport mUk8datt k6zvetlenUl az osztaly ·/foosztaly/ vezet6j e ala rendelve • .

~951-es .

"~""

szaba1yozasban mar j 61

-,'~

~rzeke1het6

az oktatas- .

""--------

iranyitasnak az a strategiaja, arnely a decentralizaci6t tamogatj~akkor_l

ha az a tobbi

sz~t~Ecav.al

,-....,.,.--..-

vale iranyi tasi riyali'za-

-

'---:"'

lasban el~nyere szolgalt~'centralizalt felUgyeletirendszer ese-

- - ten - amennyiben_______

~

teh~t-~-t\~;lli~et~~-~:ZO~::~~ii9;~ Miniszte-'~ I

rium kozvetlenUl gyakprolta volna - a

'

felUgyelet~el

konfliktusok k6zvetlenUl, mintaszaktarcak

es

kapcsolatos

a Kozoktat&silgyi

Miniszterium k6zotti konfliktusok jelentek voina meg, melyekben az ut6bbi nagy va16szinUseggel alulrnaradt valna. A tanacsi felugyeleti funkci6 er6sitesevel viszont az oktatasiranyit6k hivatkozhattak a tanacsoknak arra a jogos torekvesere, hogy valamennyi terUletUkon rnUkod6 iskola felett ellen6rzest'gyakoroljanakp A harmas,hatalommegosztasnak

felnek ket masik

ell~n6rzesi

~bben

a rendszereben mindegyik

torekveseivel kellett szAmolnia,

ami kenyes egyensulyi helyzetet es bonyolult

j't~klehet6s~geket

~

·terentett valamennyi

sz&rn~ra~

1.

32 -

Az ebben kialaku16 kapcsolat-

renaszert ugyancsak szabalyozni kellett" A szabalyozas ekkor aku16'rendszere gyakorlatilag a hetvenes evekigervenyben

ki

al talanos

maradt" Lenyege az vol t, hogy a megyei

felUgyeloket

csak az oktatasiranyitasert felelos miniszterium mozgathatta, ezek viszont csak nevelesikerdesekben nyilvanithattak velemenyt a szaktarcai intezmenyekkel kapcsolatban" Ez ut6bbiaknak koltsegkihatassal vagy barmilyen szervezeti

d6nb~st

igeny16 intez-

kedessel jaro utasi tc~st nem adhattak, ilyen intezkedesek meg':"

tetelere azonban felkerhettek az adott intezmenyt fenntart6 szaktarcat" Errol az oktatasi tarcat is ertesiteniilk kellett, amely

a

szUk~eges

intezkedesek megtetele erdekeben az erintett szak-

tarcaknal kozben jarhatott, ezzel is erositve a megyei felUgyelo sulyat", Ugyanak

r a rnegyei szintu kontroll erositese megkovetelsiranyitast61, hogy a klilonbozQ szakiranyit6

teaz orszagos ok

ra termeszetes modon torekvo tanaccsal

apparatusok in ~

sz

sajat

felligyeloinek a szakmai autonomiajat .. Ezert an elemeket is tartalmazott, melyek

az 19

meg

ek nem oktatassal kapcsolatos feladatok-

a feltigy

ra

t

em a

B'

megvedve

ok

ezzel nemcsak a tanacsok',

itikai appaiatusok feladatkioszt6 tor

et!

vesei tol .. A

is

si i

~rinfett~k ..

i

s

torekvesei a szakfelUgyeletet

A kormany titkarsaga Tanacsszervek Oszt'lyanak

egy munkatarsa 1959-ben azt irta, hogy

~a

szakfelilgyelet az

1950-51-e8 evekben a megyek altaI kinevezett

filggetlenitett sz teh~t

feltehet6en

es

iranyitott fel-

felUgye16k vegezt~ko~26o/ A tan~cst5rven~ utan indult ehnek a felUgyeleti

~gnak

a decentra-

-

33 -

'liza16dasa is, amit azonban a tantervi-modszertani kontroll fenntartas~ra

t6rekvo K6zoktatasUgyi

Miniszt~rium

nem j6 szem-

mel nezhetett. Az'1951-es felligyeletszabalyozasban teha.t kimondtak, hogy a szakfelugye16k a miniszterium allomanyaba tartoznak, feladataikat es mlik6desi k6rzetUket a miniszterium szabja meg. Ugyanakkor a megyei oktat~si osztaly vezet6je jogot k~pott arra,hogya terli1eten mUk6d6 szakfelilgye16ket havonta egyszer osszehivja . A

megyei iranyitasnak a szakfelugyelet integralasaban kesobb~ekben

jatszott szerepe tehat fennrnaradt es a

fokozato-

san novekedett . Az 1951-es szabalyozas ellenere a megyek igenyt ~----~ ...,.~

tartottak a szakfelUgyelet iranyitas.ara, s a KOzoktatasti9yr..·.~Mr---~ . ., _. __._.

~rfum-a-gazdasagi

joga~;~~z

szaktarcak ellenorzesi

elleh-

sU1yozasara 1952 utan, ha valoszi.nll.Le9--R..e.m.. . . .i . s ......jJi.J?. . 2':ivvel, de """~""'""""'~ _~~...-_-~ "".,-"/~"'-,-~;,.~.,.,,---' -'",,~-,.,,~ "'.....'

_._---'"""'.,.'...

...(_ _.-....,...,......"'''u'''''"''-'>.....,<_.............,....."--,,·'''.._-_..

: ..... "

tamQgJiE~~..L. 1952 szeptembereben

_.""'.-~,..,.~''' ..."

sit~st

szakt~rc~khoz

adott ki, amely a

letenek az

a miniszterium tartoz6

ell~t~sat kiv~nta szab~lyozni~

Ez a

..

...... eh ,:

egy alyan uta.~

iskol~k

felGgye-

szab~lyoz&s

ki-

mondja, hogy " a kBzepfoku iskolai oktat's es neveles alapvet6 e1veinek egyseges szernpontok szerint valo ervenyesitese, az egyseges neve16i

elj~r~sok kialakit~sa

a KM

feladata~

hato~agoknak les technikumoknak/ a didaktikai lesi kerdesekben a KM iranyelvei

A felUgy

eti

"es

ktilBnbozo neveszerint kell elja~niuk~" 0/

Az utasitas mar "a tanacsok oktatas( osztalyainak szakfelilgye10i 88 -r61 beszel, s ezekre bizza a szaktarcai inbezmenyek kozi8rnereti targyai egy reszenek a felUgyeletet .. 1952 ben szakfelilgyeleti es

tovabbkepz~si

utan a megyek-

csoportokat hoztak letre,

amivel a szakfelUgyelet megyei szintU iranyitasa

tezmenyesill t"

Mindezekkel egyidoben megkezd6d6tt a szakfelUgyeleti funkcio tartalrni

~talakul~sa

is. A

tan~csok

az

ir~nyit~suk al~

ke-

-

34 ....

rtilo szakfelilgyeletet termeszetes modon 01yan feladatokra pr6b~lt~k ig~nybe

venni,

melye~

saj't

iranyit~si

feladata-

ikhoz kapcso16dtak. A szakfelUgye1et szaktargyi-szakert6 jellege kezdett elhomalyosulni, s e funkcion belii1is erosodott az altalanos nevelesi jelleg, illetve a kaderpolitikat tarnogato szerep~ Az altalanos es a kozepiskolai szakfelilgyelet szeolvadt, s a felilgyeloknek idejUk kb. 60

%~'t

kellett

Osz .... ~lta­

lanos;iskolakban t61teni.A kibocsatott rendelkezes'szerintaz volt "a szakfelilgyelet egyik legfobb kotelessege, hogy a szak ..... tanit6kkal es szaktanarokkal, mint kaderekkel foglalkozzek ••• joga, hogy levaltasra vagy athelyezesre javas01jon a hivatasuknak ne~ megfelelo neveloket ..

28 .. /

UI

Az otvenes evek elejere tehat 01yan felugyeleti rendszer alakult ki, melYbenla feliigyeleti jogokaj: hc,,::om pontrol, a Koz-

llfI okta_~v~isZb~riurnb61, ~~·ta.SHa'vi Min: l

j"~Ok

___

~"

oktatasi oszta

ya~

a 0

~ szaktarcakb61 es

\ a megyei-jarasi

gyakoroltak. Ez megkivanta a

,feliigyeleti jogok ujraelosztasat. "A Kozoktatasiigyi

kultur-

~s t~rsadalompolitikai misszi6j~nak

Minis~terium

megfele16en

~z

isko-

larendszer egeszeben ellen6rizni kivanta a neveles szellemet es modszereit, s nem engedhette meg, hogy a

s~akmai

kepzes szfera-

jabankijatszak az altala kepviselt oktataspolitikai elveket. Szabalyozni kellett tehat, hogy kinek a felligye16je milyen intezmenyeket

~s

azon bellil milyen 6rakat latogathat, a felligye16k

kinek es milyen kerdesekben adhatnak tanacsot, vagy utasitast. Kli16n6sen kenyesek voltak azok a terUletek, ahol firiansziroz'si

vagy szemelyi kerdesek vet6dhettek f61 /pl. taneszkoz-beszerzesre valo utasitas vagy igazgatok minositese/. Az otvenes evek korrnanyzati rendszeret nemigen jellemezte

-

35 -

elve~

a kovetkezetes jogi szabalyozas zati

egys~gek

nemegyszer

bocs~tottak

Alsobb szin ki

kormany-

an rendelk

et

q

melyek magasabb vagy azonos szintli egysegeket milyen

cselekv~sre,

t~tes viselked~st

jelent6s

'r~sze

meg, melyek

rna

s a

kli16nboz6rendelkez~sek

~r

k6veteltek az

gyakran

en-

tettekt61e A r

alyan belse utasitas, k6rirat forrnajaban j mar

hozzaf~rhet

ent

el1ek, s cs

tudunk a letUkre .. Ennek megfeleloen a feliigyeleti rendszer kod~set

es szervezetet is csak hozzavetolegesen 1

Az

ge~~

i '"

1949 utan kialakult fe1Ugyeleti appara datok szabtak

oen

10 k"'''1rneS1'''i"''l~~~+-~~S'''r:;;F;

keny

meg~ Az

uj

meghatarozta politik

onariusi, mint szakmai szereplik" Felad osztalyharc megvivasat az oktatas

tek

szf~rajaban,

az

t

vi

et

meghataroztak a korra jellemz6 autoriter iranyit6i vis mintake A nevelok jelentos resze ellenerzess

tuk: feltek t61Uk es

ut~ltak

6kete Ekkor

s-

viseltetett

akult ki a

leti latogatasnak a nevelok - csakugy mint az i szamara legellenszenvesebb es a kesobbiekben leg Stl'

i

amikor a

egy csoportja elarasztott egy iskolate Ilyenkor

ig

jelen voltak, mindent vegigvizsgaltak - ahogy akkoriban nevezaS1.g

uv

-

es elsosorb

i

asaIrd. val6

dolgakat keresteke A felligyeletnek ugyanakkor egy

sik

is tovabbelt: ez a flatal nevelot a szakma fortely

ba beavato q

b61cs es tapintatos feltigye16 modellje volte Ez a

gyakori hivatkozasi alappa valte Arrol azonban ev

e1ejen hogyan alakult a felUgye16k

es

Q

nta

hogy az

a

k~

otvenes

a nevelok viszonya r

-

~ltal~ban

csak

36 -

k~sdbbi rnegnyila~oz~sokb61,a

felelevenit~s~b61 ~rtesUlhetUnk.

alyan

nyilv~noss~g,arnely

rossz

eml~kek

Ebben az iddszakban nem volt

err61 tanuskodhatott volna.

-

~e,.

,.

~1

•

4\

IV@"LAZADAS ES'UJ SZERZODES

37

Pi

Az 1953-ban'bekovetkez tasi~anyitas

Az

kai

poli

t

es feltigyelet rendsz

t

ta-

at az

erint

sem

ekk6r elindult demokratiz~16dasi ~s igazg

sszerusi

s

folyarnatok a napjainkig hat6 v~ltoz~sokat

es

venes evek elejen elnyomott szakmai torek

a napi

:r

sek nagy erovel.tort

es felUgye16 hat6sagaik k6zott uj

ree' ami a n

tett., Ez az ujszerz6des az autor

vez

smeg

5Z

pO,li

st

kai

Ius helyebe fokozatosan egyfajta patern

at

szakmai·

allitott, qrnely azutan hosszu ide1g rneghataroz6 mar

1953 rnarciusaban meghalt SZ politikaban lezajlott valtozasok

hata

., Ezzel

1

ra lez

t

en a k

sZ.aka., 1953 j uniu

toztatta politikai vonalat

a

a Nagy lmre kormany, amely

jel~nt6s gazdas~gi ~s

forrnok

sor~t

Magyar polgozok.

inditotta el: csokkentet

feletti gazdasagi

es

r

sat,

a

k a

kent

si

i

es

szervekets Mindezeknek kozvetlen okt itast erint6 konzekvenciai

gatasa az

altal~nos

iskola

t

k

mint inte realli

iranyitas jogi keretek koze szoritasat es

a csokkene

az

i

tamogatasat is jelentette, a jogrend h

t6saga~ak

k

a paraszt

i

terium hataskoret, kivonva i

i

t 3.

es

k a

politikai nyomast, meg

seg es a jogrend helyrealli

a"

man

i

kellett, hogy magaval

igazgatas rendori jellegenek a

sa az okt

szamolasa az

z " A h

azg

i

-

52

erLibbe

vala sa t,

3B -

a hely i 1 akossag i igenyekhez v ala

~jz(n:os~Jbb

hozzakoteset igerte. ~~~~,4 februarjaba~at~sPQli tikai p~thataro~z.ii1&--------.........---

tett, arnely elit~lte a szakmai s~fera szoros politikai kontroll

~1
intezme~aranc~ is

es

biztositani kiva;:

t-~ a pOrrtl-Ra=r celokbol kozvetlenlil nem levezetheto szakmai szempontok ervenyeslileset. A szakmai autonomianak ez a rehabilitalasi kiserlete termeszetesen kozvetlen

hat~st

gyakorolt az

otvenes evek elsa feleben elsosorban politikai kontrollfunkci6t ellato felligyelet es a nevelok viszonyara. A demokratizalodasi folyamat megteremtette azt a szakmai nyilvanossagot is, melyben megindulhatott a feltigyelet es a nevelok viszonyanak az ujraertekelese es nyilvanoss~g ~

felv~zolodhattakegy uj

szerzodes korvonalai. E

mindenekelott a korabbi evek felUgyeleti stilusa ~

~""':::"'T_C

ellen lazado neveloknek adott hangot, akik az elitelt felilgye~ti modellel szembeallltva prooaltak meg korvonalazni az alta-

luk kivanatosnak tartott mintat. A lazadok kozott nemcsak a beosztott nevelok voltak jelen, hanem a tantigyiranyitasi hierarchia legalso iranyitoi posztjat elfoglalo iskolaigazgatok lsv akik kader lettikre legalabb annyira szenvedtek az otvenes evek elejenek felligyeleti gyakorlatatol, mint neveloik. Az igazgat6knak ezt a szinre

lepeset erdemes kihangsulyoznunk, mivel a

kesobbiekben is jelentos szerepet jatszottak a felligyelet es az iranyitas

alakitasaban~

Az emlitett nyilvanossagot a "Kozneveles' cimU folyoirat

teremtette n~h~ny ilH'CJ&

Az

meg,

amely az oktatasiigyi 'parthatarozattal egyidoben

a feIUgyelet temajat targyalo olvas6i levelet jelentetett

els6 levelet egy falusi iskola iqazgat6ja irta azzZll

d

""" 39 --

·sz'nd~kkal,

a miniszt'riumot "t'j~koztassa" ar , hogyan mUkodik a felugyelet. 29 .! Leveleben egesz tantestulete lemehogy

. ny~t kiv'ntaelmondani, beosztott kolleg6i maguk irt4k Ie azt, amit gondoltak,s az igazgat6 ezt szoszerintaternelte a .levelebe, s

~zekhez csak

saj~t

hozzatette sajat velernenye't. Az igaz-

gato" egy brigadlatogatas emle'ket idezte fel: "Rossz volt latni, ahogyan ~z egyik brigadtag i?kolank tanulmanyi vezetojet a Rendtartasb61 viszgaztatta. \.Ross,z volt hallan! azt a kijelentest,

am,! t nekem szegezett ugyan,ez a'bi±gadtag

ill

BarmeiyikUnk iskolaj a

. kUlonb, mint a tied.~' A ,leveliroa konfliktusok forrasat a felUgye16k szerepteveszteseben 16tta: hA feliigye16i munkanak harmas celja ~an: a h~b~k fel~ar'sa, a tanlt's j6 oldalanak kiemel'se,

es harmadszor : j o tanacsok, ujmodszerek

es

.

,

a 9yakorlatban be-

valt ujpedag6giaitapasztalatok atadasa . . Felu9?eloink legnagyobb resze az elso szempontot tekintette feladatanak ....... Ii ugyanakkor· a felligyelet k6zponti iranyitasanak is hibajaul

r6j~

fel, hogy

nem dolgozta-,ki a f~liigyelet iranyelv.eit, s a ,felUgyelok szerep....

valasztasaban nagy zoknek ... n

.....

t~ret

engedett a szubj ektiv,

az ilyen. celz atu latogatiis nem lehet

esetlegestt~nye-'

epi to ........ A hi-

ba nem a briga.dtagokban volt, hanem azokban, akik nem adtak kel .... 16 utbaigazita$t a latogatas helyes vegrehajt'sahoz . " Megjelenik ebben az igazgat6i levelben ,a felUgyelet hibas miik6desenek egy olyan okmagyarazata is,

amely a kes6bbiekben gyakran visszater,

s amely az oktatasiranyit6knak nem keyes fej,i;orest okozott: VIA hibak okat abban is latom, hogy a felUgyeleti szerveknek·nem jut eleg idejilk az' iskolak es neve16k kereseinek a meghallgatasara ...

I}"

A foly6i~at kovetkezQ szamaban megjeleno iskolaigazgatoi

levelek egy resze ugyancsak a felilgyelet idohianyat p az apparatus

-

40 -

.

'le't:szambelielegtelenseget jelolte mega hibak okakent: " •••. a fe:LiJgyelok

sokszore'vekig nem' jutnak vissza a mar egyszer

meglatogatott'iskolahoz. Ez •••• nemcs~ka kozvetlen segitseg elrnaradasat jelenti, hanem 'a helyes altalanositast ismegakadal.y0zza ... 30./ .. ~. '.' .. a latogatasok igen rovid idore terjedtek es - e~iatt felUletesen 'a1 taianpsi totb3ktapasztalataikat. i. 3 l./ Egy~kettanari level-

a felUgyelokviselkedeset biralta:'

" ... a feliigyel,6k' k6zUtsokan merevek v.oltak, ,nem sz..i vesen engedtek te'ret,

a kezdemenyezesekneK"

~6dszertanitapasztalatokat. 'I

ezta fajta

m~revseget

a

32 '/' •

torvennye tettek bizon,Yos /Meg kell j egyezni, hogy

k6zponti e16irasok is er6sitettek, hi-

szen bizonyos tanitasi m6dszereket a neve16k szamara kotelez6ve tettek, s ezekmegkoveteleset af~lligye16k.reszere,is e16irtak./ " ••• nem egyszer clz vol t a j ellemzo, hogy a felUgyel6 klilso szemelyiseg gyanant jelent' itt meg, korlilotte villamossaggal, telt meg a leveg6, s ve9lil ismerttetelekbol, pedag6giai as didaktikai elVekb61 reszeslilttink nyomatekos kioktatasban." 53./ " •••. hat ev alatt harom felligyelom is volt. esetleg

ket~zer

~venkent

egyszer,

latogattak meg iskolankat. Elso tanitasi evem-

ben nem is lattam csak a nevet hallottam

.~.,Pedig

kezdo eveim-

ben igazan ,nagy szliksegem lett volna a segitsagere ••• Altalaban kaptunk biialatot. Tudtuk mit csinalunk j61, mit rosszul. De hogy hogyan kell megjavitanom pl. az olvasasi keszseg fejIesz-

teset, erre nem kaptam utmutatast. Engem ez a biralat nem elegi-' tett ki. Hat ev alatt - azt lehet mondani - semmit nem fejlodtern. Nem volt, aki tobbszor utbaigazitson es ellenorizze a fej15desem." 34./ Talan a biralo megjegyzeseknel is fontosabbak azok, amelyek

-

~ozitiv

p~ld~kat

rajzolj~k

161

fel

id~znek

fel vagy az idedlis feltigye16

~s megpr6b~lj'k

viselked~s

41 ...

k~p~t

megfogalmazni a helyes felUgye-

szabAlyait:

"Gyakor16 evem u- an b6 tapasztalatom meg nem lehetett a felUgyeletrol. Eloszar feltem tole, mert att61 kellett tartanom, hogy rneglatjak Ugyetlensegemet, s ezt szegyeltem ..• Az elso latogataskor raj6ttem, hogy a felUgyeletnem szUkseges rossz, hanern szUkseges es j6 is. Igyekeztern az iranyitas haladni, annak nyornan munkam k6nnyebb

es

er~dmenyesebb

.sz~rint

lett

....

a dicseret 6nbizalmatadott, mert mutatta, hogy van erzekem a tanitashoz, neveleshez. Tovabbra is szeretnern, ValOm, 'hogy munkamat ilyen helyesen iranyitsa a felUgyelet. A hibakat tapinta-;-r~_"":",,,"",:"--:---;-----

tosan vetesseeszre, mint eddig, mindig a j6t

18 ki~melve

es

igaz1 tson el a tovabbiakranezve. Igy rnunkakedvUnk fokozodik, tanitasunk, nevelesUnk, rnodszereink es eredmenyeink megjavulnak... It 35./ II'

a·.latoga.to ismerj e a nevelot, annak egyeniseget,

felke szUl tseg i foka t ,.erenyei t e s hibai t. Egy evben egyfelUgyeleti l~togatas erre nem ad lehet6seget." 36./ "A feltigye16 legyen a pedag6gia novist~ja",

es

a didaktika "sztaha-

aki atadja rnunkam6dszereit tarsain~k es ennek nyoman

nagyot ernelkedik a munka szinvonala .••• akik felUgyeleti munk'~ ra vallalkoznak alland6an erezzek, 6k is a katedra mell61 j6ttek el .. ,,37 .. / A felligyelok

etlenitett hivatalnokki valasat es a

h i ~ ~ ~sukilaasat jeloli meg a hibak egyik legfonto-

sabb ,

okak~nt

a vitat elindit6 i9azgat6 .~._/

leual~'v"""

a felil-

g~~~mu hianyossaga a felligyeletnek abbo1 a rendsze-

J

-

42 -

'rebel fakad, amely a felUgye16t kiemelte a pedag6giai munkab61

e,s

hi vatalnokka tet te .. 19 38. j A levelir6k koze ket felligyelo is csatlakozik, akik sajat

peldajukon mutatjak be, milyen a neve16k altaI is elfogadott pozitiv felligyeloi viselkedes. 39 . j A szakmai nyilvanassag ezen apr6 szeletenkeresztlil hozz~veto1eges

kepet aikothatunk arr61, hogy mikeppen viszonyultak

a neve16k es az igazgat6k a karat

otven~s

eveknek ahhoz a felU-

gyeleti rendszerehez ,'ffiedyre a "parancsolgatas", a "tomeges szernelycserek" es a lima rajtuk, holnap'pedig rajtunk a sor" lesza . . . ' l eg ' k"are vo 1 t a·]e . 11 emzo, ,., 4 0 • / 'es l at ' h atmo l 0'..es zsa, k manyszerzo N

'juk azt is, milyen felUgyel~ti stiluskialakitas'ra iranyultak a

nev~loi

kovetelesek. A kivanatoskent kirajzo16d6 felligyelet

legfontosabb j ellemzoi a szakrnai t~st

hozzaerb~s,

a tapintatos segi-

leheteve tevo lelektani felkeszliltseg, a neve16i.

hivatas~oz

val6 hUseg, az igazgat6kkalva16 egyUttmUk6desi keszseg, s a kello' letszarn es ida a megfelelo altalanositasokat lehetove tevo gyakori latogatasokhoz. A rnegnyilatkozasokbol lathato, hogy ennek a kivant modellnek az elernei az otvenes evekben is tovabbeltek, s hogy maganak a felUgyeleti apparatusnak i$ egy resze egy ilyen rnodellt partolte szakmai

A

felUgyeletet nagy telkeszUltseget igenylo

tevekenys~gkent

felfog6

felilgY~16ket

feltehetoen kelle-

rnetlenUl erintette ptesztizsUk elvesztese es a neve16k felol az

ir~nyukba rnegnyilv~nu16 gyanakv~s

es ellenszenv .. Maguk a

feltigyelok is panaszkodtak rossz munkafelteteleik, tulzott leterheltseglik, kozlekedesi

nehezs~geik 'es

alacsony

rnegbecsalt~

segUk rniatto Az uj felligyeloi viselkedesrninta kialakitasara iranyu16

-

'neveloi kovetelesek

43 ...

az 1953 utani demokTatiza16dasi legkor-

ben feltehetoen jelentos nyomast tasra, amely

azonbar~

gyako~oltak

az oktatasiranyi-

ekkor meg nem sz abalyoz ta a feli.igyelc5k vi-

selkedeset. A felilgyeloi magatartask6dex funkci6t betolto szaba1yozas kiadasara - ami,. mint lattuk, szinten a neveloi kivans'gok k6z6tt szerepe1t - csak 1957-ben kerlilt sor, amikor az oktatas

5zferajatis erasen erint6 1956-05 politikai valsag meg nagyobb sulyt adott e koveteleseknek ..

A

neveloi kovetelesekmegleheto-

sen sok. irrealis e1emet is tartalmazt.ak. Ezek kielegitese azt: jelentettevolna, hogy egy igen nagy letszamu

es

valobbj.aibol verbuvalt testilletet hoznak letIe.

a szakma legkiAz

igazgatas

racionalizalasara iranyu16 kormanypo1itika azonban ebben az id6ben inkabb a jogilag

~zabalyozhato

konkret

szerv~zeti

kerdese-

ket helyezte eloterbe. 1953 juLiusaban a helyi tahacsokat kivontak a belUgyminisz-

terium felilgyelete al01 esletrehoztak a helyiigazgatast61 fUggetlen ugyeszi szervezetet, melynek a torvenyesseg vedelme

lett az egyik

fo

kongresszusa a

feladata ..

t8rv~nyesseg

A

kovetkez6 ev majusaban azMDP es a lakossagi-testUleti kontroll

elvet ervenyesit6 tanacsi reformr61 hozott hatarozatot. A kozgondolkodasban egyre j elentosebb szerepet jatszott a jogi racio.... nalitaskerde:5e

r

es

megjelent annak az igenye, hogy az otvenes

evek elejen letrej6tt allamigazgatasi-politikai strukturat a jogrendrol kialakult hagyomanyos elkepzelesekkel 6sszhangba hozzak. Az ezzel kapcsolatos vitak az oktatasiranyitast is elertek

es

kiserlet tortent olyan elvek megfogalmazasara, rnelyek ebben

a szferaban is 1ehetove teszik racionalis jogi es szervezeti strukturak kialakitasat. Ekkor fejtette ki a jogaszMartonyi

-

44 -

Ja.nos azt az elm6letet, amely a kulturalis igazgatas szfe-

ra.Ja

ai · otvenes evekb~k'~ri~at':

an megpro al ta me

lall~evart atlam

hatihatt,

m~.az-__

--------

~migazgatasi szerveketes az intezeteket. Eszerint az Allam

----

eppugy nem iranyithatja kozvetlen eszkozokkel ''--------~------...,....---------:-:---

~~nysegek-~tahogyan a gazdasag sZfer.~J,aban.~Il1li-

J~.9d5 va.l~t.oke~.. 41 ,,/ "'w,.." ..... ~ ......

~

,;:;;z

k6zvetlen tartalmi iranyitast vegzQ tulcentralizalt

felUgyelet mlikode senek disz funkcioi t az ok tate3sligyi saj t6ban is elemeztek: '"A klilonbozQ fokufelligyeleti szervek gyakran a kozvetlen ellenorzeslik alatt alia vezetok helyett oldottak meg feladatokat, ahelyett, hogy ezeket a veze~oket tettek volna k~~ pesse sajat feladataik megoldasara@,

A

ja.rasi felligyelok - alta-

laban az igazgatok helyett - kimeritoen, reszletesen foglalkoztak minden egyes neve16munkajaval a biralattola k6zvetlen segitsegadasig.

A

megyei felligyelok a jarasok oktatasi csoport-

vezet6inek es felUgye16inek .az iranyitasa helyett sokszor meri.iltek el az .egyes altalanos iskolak munkajanak k6zvetle,n' resz .... letes elernzeseben

.e".

hafask6r~be

a megyek oldott~k,

az OM felUgyelok is gyakran hyultak bele

azzal,hogy a

sokszor az ilyen

probl~m~kat

~rtelemben

k6zvetlenill meg-

'jelentkez6 igeny alapj'n

g

maskar e nelklil vagy ennek ellenere. u 42./ Altalanosan el.\~9g,ad~ tehat a hataskorok racionalis megosztasanak es 'decentralizalasanak a sziiksegessegeo EZt. ~'z"" in-

~~ iranYitasik~t tette. mag.ieva~&a£-'rets-->J-6z-ser\re-· ",.. ,

zette Kozak tatasUgyi Miniszterium helyebe lepo vezette

Oktatasli~yi

ErdeY:-'G.rJJ~?;

. ?;Jp..o r

Miniszterium, amely a tanacstorvenyt kovet6en

utasitasban szaba.lyazta az Oktatasiranyitas belso szervezetet. 43 ./

- 45 -

~..-:=:::..1::.-9.55-os

szabalyozast ket szempont hataroz ta meq: az ~s

egyik a kozigazgatas altalanos racionalizalasara ""W." .•,

tasi

decentraliz~lci6ra

t6rekvo

korm~pypolitika,

az

-

ir~nyi~_

..,..,."~-""'""-

illetve az

kereteit kijelolo tanacstorveny; a masik az altalanos iso ak politikai tamogatasa.

Ennek

~rdek~ben

----iot....:::~rtokat osztalyokkci' fejl~sztettek es

a jarasi okta-

a szakfelUgyelet

jelentos reszet - kUlon vcilasztva az alta1cinos iskolai es kozepiskolai felilgyeletet - ide decentralizaltak."Nem va.lt be az a modszer - irta az intezkedes egyik kommenta16ja - hogy a /miniszteriumi/ iskolai foosztalyok a /miniszteriumi/ felUgyeleti osztalyon keresztUl tajekozodnak a

rpoble~akr61,

es adnak instruk-

ci6kat a megyei oktata~i osztalYOknaka"45./ A miniszt~riumban megszlintettekaz ona116 felUgyeleti osztalyt, ennek. megmarad6 feladatait atadtak az iskolai fooszta1yoknak, s helyebe egy koordinaci6s csoportot allitottak, melynek feladata a tanacsokkal vale kapcsolattarb3s lett. A tanci"cstorveny megnovelte a tanacsi szakigazgatasi osztalyok ona11osagat, amelyek jelent6s koltsegvetesi

~s

beruhazasi feladatokat kaptak.

Az OM

utasitasa fenntart6i,irahyitoi jogokat adott a koz-·

segi es varosi tanacsoknak, nehany targy szakfelugyeletet leszamitva teljeskorll felligyeleti jogokat adott a jarasi tanacsoknak es biztositotta a tanacstorvenyt kovetoen megyei joguva valt v&-· rosok szamara a kozepiskolak feletti altalanos felUgyelet jogato Mindezek kozGl legjelentosebb a jar-cisi ====~

ne k

az

' OM 1gen

nagy

--'-'~

. 1 entoseget ..., Je

jogo,k·,"·"·k.,-i-s~ssn::::ami

' tu 1 aJ.d onl

-

46 .. /

·'·"8i

sz~k-

--- s azt, --~~~~~.

szempont az 1953 utan onallo erdekcsoportonkent jelent-

-

kez6 falusi neve16k

k5vetel~sei

46 -

k6z5tt szerepelt.

47

./ Maga

~z

.

utasitas kUlon nem emliti az iskolaigazgat6k jogait, de 1954-et kovetoen ezek kiterjesztese is jellemzove valt. A sz6banforgo utasit~s

hatalya nem terjedt ki a f6varosra, amely meg6rizhette

a Budapesti

Pedag6gus Tovabbkepz6 Intezet altaI mUkBdtetett

sajat centralizalt szakfelUgyeletet. Adatok

~s

beszarno16k hijan nehez rnegitelni, rnilyen valto-

zasok zajlottak Ie az iranyitasi es felilgyeleti rendszerben az 1954-55-6s szabalyozasok hatasa~a. Nern va16szinU azon~an, hogy az iranyit6k es neve16k kapcsolata radikalisan megvaltozott voln~.

Az 1956-os politikai valsagot kBvet6en az uj

szerz6d~s

megk5tese eppugy napirenden'volt, mint 1953 utan,s az akkori oktatasiranyit6k hajlottak is arra, hogy ennek erdekeben jelentos engedrnenyeket tegyenek. Az oktatasligyi rniniszterhelyettes a "K6zneveles" 1957-es elso szarnaban ilyrnodon vazolta fel nyaban

szUks~ges

valtozasokat:"

a neve16k es iranyit6k viszoa mult hibas gyakorlataval

szemben az igazgat6knak, felilgye16knek, valarnennyi ellen6rz6 szervnek tudomasul kell vennie a pedag6gusok vilagnezeti kil16nbsegeit, s ennek tanitasukban val6 elkerUlhetetlen jelentkezeset. Ha egy pedag6gus, aki nem all', vii&gh~zetileg a tudornanyos materializrnus

alapj~n,

tanitasi

6r~in

igyekszik hUen visszaadni

a tantervileg el6irt anyagot 1 .. 1, abb61 mas kovetkeztetes nem vonhat6 Ie, mint hogy igyekezni kell megismertetni a tudomanyos rnaterializrnussal

g

•••

o

Tobb

6nalI6s~got,

szabadsagot kell bizto-

sitani az oktatas es neveles modszereiben. Le kell szamolni azzal a hibas gyakorlattal, hogy a

tov~bbkepz6

tanfolyamok, peda-

g6giai es m6dszertani kiadvanyok anyagit ugy tekintjUk, mint a

- 47 -

hivatalos es rnindenki altaI kovetett

elja~asok

foglalatat, s

a pedag6gusok rnunkajanal dante szempontnak tekintjUk ezek a1-

ka1mazasat vagy figyelmen kivUl hagyasat / •.

~/ A

pedag6gusok

munkajanak a megitelese, ertekelese, melyet elsosorban az igazgatok

es

fe1Ugyelok fo1ytatnak, a jovaben maskeppen ke11, hogy

tortenjen, mint eddig. Azerteke1es :alapja az kell, hogy legyen: hagyan sikerUlt a pedag6gusnak a k6telez6en el6irt anyagot megfelela nevela hatassal atadnia a tanul6knak. Bogy milyen modszerreI erik el, az masodrendU kerdes ••••. m6dot kell adni a peda~ g6gusnak arra, hogy a pedagogiai irodalomb61.ismert modszerek k6-

~

zUl maga valassza ki azt a m6dszert, amelyet a. legcelravezet6bb---------......;;;...------------------.......;..,.--.-=----.--:------. ......

---

_._-....;.;"'~.,.-

nek tart, s ezt a modszertpedagogiai. kul turajanak, tapasztal t-

"~;aganak,

.

•

egyenisegenek megfelelaen alkalmazza

es

szinezze. n48 . /

A miniszterhelyettes irasa utal arra, hogy a nevelai k6ve-

telesek egy resze meghalaata azt a merteket, amelyet elfogadhatonak tekintett. Ilyen voltpe1daul a hivata10s tankonyv figyelmen kivUl

hagyas&na~

az engedelyezese.

1956 utan az

oktatasiranyita~ haj~ott

tehat arra, hogy olyati

uj szerzodest kosson a nevelai szakmavali amely ez ut6bbiak sz&.mara jelentos mertekU szakmai auton6miatbiztosit, s amely a szakma feletti politikai kontrollt a korabbinal joval szUkebb korre vanja vissza! Az 1957

februa~jaban

felligyeleti utmutat6, amely 1945

ut~n

kiadott altalanos iskolai e16szor

~zabalyozta

kime-

rit6 reszletesseggel a felligye16k viselkedeset, ennek az uj szerz6desnek fontos

dokumentuma~

Az uj utmutat6, mint 1atni fogjuk,

olyan viselkedesbeli normakat allitott a felUgye16k ele, amelyek megfeleltek az

au~oriter

felUgyeleti stilus ellen lazado nevelak

elvarasainak. Az iranyit6k es iranyitottak kapcsolataban azonban

radik~lis v~ltoz~s

megsem t6rt~n~. K~llai Gyula MUve16d~sligyi

Miniszter 1957 m~jus~ban~gY9rsz~9osp~~ag6gus U

rtaktivin

j radef inL31 j a a szakma e spol i t i ka vi szonya t: megall~pit"J:~'

"1957 januar-februar h6napban az iskola valt az egyik fo fcontta abban a harcban, melyet a forradalom es ellenforradalorn eroi vivtak ll es az oktatasUgyi fohat6sagnak

szemere Yeti

tulzott liberalizmusat. A pedag6gusoknak nyujthat6 m6dszertani szabadsaggal

kapcsolatban megallapitja, hogy "A

c~l,

es

f~la­

dat eleresehez vezet6 utat szabadon keresheti a pedag~gus, va-

laszthat a kUl6nb6za pedag6giai m6dszerek k6zott", ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy

.. k"ote 1 eZQ. tartasa N

II

lI

a tantervallami torveny, melynek be-

49./

Mindezeknek megfelelaen a nevelai szakma esaz

oktatasir~­

nyitas kozott 1956 utan megkotott uj szerzades, melyet a felugyelet mlikodesenek1957-es szabalyozasa tokroz, fenntartotta a politikanak a szakma feletti teljeskoru ellenorzesi jogat, de hagyott egy qlyan onal16sagi margot, rnelyen bellil a nevelok viszonylag szabadon mozoghattak.

~felligyelet

elveszitette azt a jo-

gat, hogy a nevelokre meghatarozott m6dszertani rnegoldasokat kozI

vetl~nUl rakenyszeritsen, illetve ha megisa nevelai gyakorlat megvaltoztatasara torekedeit, akkora'szakmai ervek, a meggyozes es a lelektani befolyasolas eszkozeire kellett tamaszkodnia. A kozvetlenkenyszerites joga

hata~esetekre

tovabbra is fennmaradt,

ezzel azonbanegyre ritkabban eltek. A felUgyelet rnlikodeset szabalyozo 1957-es dokumentumok hivatalosan tobb, mint masfel evtizeden keresztUl ervenyben maradtak

v

bar helyi jellegU vagy

ide~g-

lenes szabalyozasokra mar a hatvanas evek kozepetol sor kerUlt. A felUg~1et

mUkodesenek a szabalyoza saval egyidoben egy

- 49 -

() 1 Y d

~3 ze r v e ze t

n

Ponto::; okaira

tc:\ni

~

i v i..i 1. to zas i s tor ten t

es

a z ira n y ita : :) ban,

TIl (:;.1

yn c k

hatasaira ez a tanulmany nem tud f(?nyt de.ri-

1957 aprilisaban egyreszt liszemelyi problemak II

f

illetve

" po litikai es szervezeti okok" miatt, masreszt kbltserJvetesi " . .Intez k· e d" .. k a JaraSl ." I k 08sag1 ta(ar<e I es k"ent. 5 0 • / megszuntette okJ

J

J

J

tat6si 'Qsztalyokat, fe1adataikat pedig a megyekhez

•

centraliz~l­

- ta~Ez a rendezes a jarasi hataskorok 1961-es visszaa11itasaig ~

.""'"

maradt ervenyben. 1957 es 1961 kozott az a1ta1anos

neve1~si

fe-

art'··,'.....

lUgye1et gyakor1ati1ag nem kUkbdott, s az iskolakat f61eg a me-

-

~i szakfelUgye10k latogattak. Ez azonban m~gyenken~a~ ______ .

--Eer6en a1aku1 t .. 5t. / Lassuk mQst konkretan, hogyanszabalyoztak a felligye1etet

a'~1957-~iadott dokumentumok. A fe1ugye1et szabalyozasaval kapcsolatban feltehet6en ket kUlonbozQ allaspont volt' .. 52.1 Az egyik olyan, az

------------

igazgatas~;·i

kereteibe beilleszthet6 ellen6rz6 szervezetet l~tott a felUgyeletben, amelynek

mlikod~s~t racion~lis feladatmegoszt~sokkal, ha-

t'skori

tiszt~zassal, feladatk6rUlhat~rolassal, 8tb.

lyozni,

~s

amely egy

t6bbe-kev~sbe

kell

szab~-

ont6rvenyli rendszer felettgya-

korol ellenorzest. A masik a felUgyeletJ;;>,..en. a

neveJ.~s jobbit~sanak

eszkozet, a pedagogiai eszm~k terjeszt6jet, a'fej16des motorjat l~tta,

igy

ink~bb

e mUkodes alapelveinek es

galmazas~ra

~

nem annyira mUk6desenek jogi

beszabalyoz~s~ra,

alapert~keinek

mint

normativ megfo-

t6rekedett.

A ketfP]o

felfogag~ket

klilonbozQ

iskolafajt~hoz

kapcso-

l6datt. Az elso a szakt~rgyi differenci~las elveit orzQ k6zepis"-----------_..........-:::~-------------=---~ kalai sZferat jellemezhette, ahal az altal~nos nevelesi szempon~~----------

---..._--==

t.oknak kisebb, a szaktargyiaknak nagyabb jelentoseget tulajdonit-

- 50 -

.------

hattak. A m~sodik a n~piskolai h~gyom&nyt orz6 .<al&nos i~koIai 'l~si

~c.

ir~nyit&s

lehetett jellemz6, amely €ppen az

szempontoknak tulajdonitott nagyobb

~ltal'nos

jelentos~get

renci< szakt&rgyi szempontokka1 szemben. A

k~t

neve-

a diffe-

iskolatipusnak

ez a megklilonboztetese, iranyit6ik szemleleti killonval~sa ~z 1956 utani id6szak rovid id~ig tart6 eleme lehetett. /A hatvanas

evek elejen az egyseges

nevel~s

jegyeben miniszteriumi f60sztalyi

szinten megszlintettek a ket kli16nbozoisko1atipus iranyitasanak szervezeti klilonallasat./,1957-ben ennek megfeleloeri ket killon-

b6z5, egymast61 stilusukban es szabalyozas szliletett a

va16szinill~g hat~sukban

koz~piskolai ~s

elt~r6

is

az altalanos iskolai fe-

~.

koz~piskolak 'felilgyeletet

lligyeletre.

miniszteri utasitasba

kozz~tett formalisszab&lyzattalszabalyozt~k,55./m igaz altal~-

----------_.

...........~.,."~

............

szakm~va1

nos'iskolak sz&mara egya .

•

-

.

"

..

•

"

megvitatott, foosztalyi

szi~­

-.........

_.,.-

~ogalmazott utlI\utat6t=--bocsatottakki~4./

~iSkoiaT-n=ii9ye-.::tsZabalY~..~Y'e­ lett ':l:Jlnkcionak kisebb jelentoseget tulajdoni tO~.t..,"'·,,·-s ezt elsosor_.-'

~.:~""-:~'=:': .~-:.;=., •. _._-".,•._.•_ ..~.- ......".... --,,~ ..-.....- .._....- .. _._._--_..•,,_....__.~-_._."'_.__._ _...~...-

ban adminisztrativ igazgata"si feladatkent ertelmezte. Ezzel szemben az altalanos iskolai utmutat6 elsa verzi6ja a szakfelligyeleti feladatokr61 alig tesz emlitest, es elsosorban az altalanos felligye16i funkcio pedagogiai

jelleg~t

hangsulyozza. Az altalanos

iskolai felligye1eti utmutat6 masodik _ _ _ w _

"-

valtozat~ta

----

........' •..,

miniszteriumi. _ _ _ _ _ - -• • • •

~alY azuta~satotta kl;-6;gi begyiljtotte a szakmai kozvelemenynek az elso valtozatra vale reagalasait. Ezek hatasara a szakfelligyeletr61 8z610 reszek terjedelme sokszorosara nott es a korabban elsosorban altala.nos pedagogiai jellegli utmutat6 a szakta.rgyi el1enorzes rn6dszertani dokumentumava is valt. Az elsa verzi6b61 sokan - feltehetoen az iranyito posztokonjlevok - hia-

------------

-::::,::~,_. --

- 51 -

nyo'Lhattak a formalis szervezeti szabalyozast, erre azonban ............._~

az

altal~nos

iskolai

ir~nyit6k

----------ez az utmutato normaITv ~~

~.

vo1.na:

r

nem voltak hajland6ak, hiszen

vlselkedesformalo jelleget sertette

" azo kat az egyebkent sok tekintetben helyes eszrevete-

_.~_....-----'"'~',

leket voltunk kenytelenek mellozni - irtak az utmutato masodik valtozatanak szerkesztoi -, amelyek az igazgatasi

es

felUgyeleti

szervezetre, valamint a jogviszonyok megallapitasara vonatkoz-

~.

nak.,,55./

~ ~ t is~~Yetemi vegzett-

segben

["s 6-8 eves tanari gyakorlatban szabja meg az altalanos

felUgyelo kinevezesenek kriteriumait. Megyei es miniszteriumi szakfelUgyeletet klilonboztet meg,a megyei varosoknak nem ad szakfelUgyeleti jogot, de beleszolast enged nekik ~ szakfelUgyelok szemelyenek a kivalasztasaba/.

~

szakfelligyelok tanitasi

kotelezettseget maximum 10 6raban szabja meg, de a miniszteriumi felUgyelok kozott van teljesen

fliggetlenite~t

is. A szabalyzat

a szakfelUgyeloket az altalanos felligyelo iranyitasa ala rendeIi, ezutobbinak viszont elsosorban adminisztrativ iranyit6, koordinalo szerepet szan es nem pedagogiait. A megyei kozepiskolai altalanos fe16gye16nek a szabalyzat ertelmeben ketevenkent atfogo ertekelest kellett keszitenie a megye kozepiskolainak helyzeterol. ~vente 4-5 iskolaban kellett teljeskorU vizsgalatot folytatnia, melybe a szakfelUgye16ket is bevonhatta. A szakfelUgyeloknek evente 2 jelentest kellett

---

--

keszitenilik. A szakfelUgyeloknek a szabalyzat megadta a tanarok

-----

es az igazgatok utasitasanak a jogat, de ezt mersekelni igyekezett

.-----es az igazgatonak

formalis lehetose et biztositott az altala

tartott utasitasok rnegf@ll@bbegcscre.

----)

,- 52 lAz :~1- t:.,~.l{~~~~_ i ::> k21.d i

~ltal~nos

felilgye16

.----.:.:..--

f e.dJd3.yel et i

-----. --

tev~kenys~g6t

u tmu ta

to . mi ndek e 1. cSt t

kiv&nta normaszerUen

Ez az utmutat6 egyfajta felUgyeleti

az .::::::::::::---

e1.6irni~ ---......,..... ..,

magatart~sk6dex

volt, amely

fe~trgye~pen k~i 5e1-

ref321eteF,en ei6'Irta, ho-gy- et?Jl'

kednie az iskolakban tett latogatasa saran. A felUgye16 viselkedes~nek

ez a normativ szabalyozasa, mint lattuk, a neveI6knek

az iranyitassal szemben megfogalmazott kivansagai k6z6tt szerepe1t~

Az altalanos 1sko1ai

fogadtak e neve16i

ir~nyit6k

k5vetel~seket ~s

az utmutat6 kiad's'val el-

egy szakmailag kiva16, ta-

pasztalt, tapintatos, az emberekkel banni tudo

es

nernely szern-----, pontbol kiveteles k,epessegekkel rendekelkezo felUgye16i modellt

-----.

-_.,~--_.------

jeloltek meg kovetendokente \Az oktatasiranyitas ezzel, akarva\ akaratlanul, megtette az elsa lepest a felUgyeleti rendszer fel"

bOinlasztasa fele . A felugyelettol megszabadulni kivano neve16k ------------~-- ---:-----r~_:_-_;_::_:___:_:_-_:_.,.__;_ __ akarva sern talalhattak valna jobb eszkozt celjaik eleresere, -mtnE"""fiogy k~enyszeritettek egy idealizaIt, megVa16sithata:::n

J.

minta hivatalos rangra emeleseto A szakma valarni ilyesfajta alkut ajanlott fel iranyitoinak: "Rendben van, elfogadjuk a felUgyeletet, de akkor legyenek felUgyeloink o1yan boles akikre va16ban

felnezhetUnk~"

peldakepek~

Az iranyit6k, ugy tlinik, nem ismer-

tek fel az artatlan kivansag mog6tt rejlo esapdat, e~ 01yan dol-

gok nyujtasara k6teleztek el magukat, melyeket nyujtani nem alIt hatalmukban . Az Utmutat6 masodik, tehat a neveloi kivansagok integrala-

sa utani verzi6ja a felUgyelovel szemben allitott kovetelmenyeket az 1935-os szabaIyozasra emlekeztetve, igy hatarozza meg: "Gonddkodasaban, erzesvilagaban

es

minden megnyilatkozasaban

az iskolak vezet6jenek, tanit6inak, tanarainak, ifjusaganak igazi neve16je legyeno E16re is tudja

m~rlegelni

minden

szav~nak

- 53 -

pedagogusra tetthatasat. Eszreveteleinek nevelesi

egy···egy

jelent.osegevel erositsehivatalies egyeni tekintelyet. Ja,

vasla tainak, ,tanacsainak

,

'

'meg'C)koIthak,kov'etl<'~'zetesnek,s

adot t hel.:lzetbence'lra\ieze~6r:tek" ·~el1,lennii.ik. n

az

56 ,./

A feliigyelofeladatainak esellenorzesi modszereinek a ,

,

meghatarozasabanszintena jara'si feli.igyele,ti ,apparatus

lehe~6-

segeinek az irrealis tul,er·te'kelesejelenikmeg • Az"utmutato , szerkeszt6i aztvarjak "'~,felilgye16t61,,hogy, gy6z6djonmeg rola, v,ajon lIismerik-ea

tanu16~csaladl,

lskolai kornyezetilket,

hazank foldjet, nepet, kiilonos ertekei t, nepszokasai t, nepi jeitekait, nepdalait ,neprniiveszeti, fO'rradalrnih~gyomanyait es a )

,

Jelen eredmenyeit. Korukhoz kepest ismerik-e' nemzetilnknernzetkozi helyzeb§t"a dolgozok erdekazonossagat, szolidaritasat minden mas dolgozoval .... 57 ·/A felugyelokrolk'iilonos megfigyeloi er zekenyseget fel tetelezve jelolik' kL megfigyelesi modszereiket: "Az iskola nevelomunkajat" szellemetl,egjobbana tanuloknak egymassal, tanitoikkal, tanaraikkal esai iskol'ban megfordu16

ide~

I'

'I

genekkel valo erintkezesiik,fellepestik, szokasaik, s a tanitas-

.

,

ban vale cselekv6reszveteliik, keszsegtik mutatja meg. It,a feliigye16 abbol'~ szempontb61 ~igyeli a tanu16kfellepeset, magatartasat, fegyelmezettsegeti a

tantesille~

nevelomunk'jat, s ha

a merevseget, felenkseget, k~z6ny5sseget, .. ridegseget,' szerte~

lenseget, udvariatlansagot tapasztalna, nem elegedhetik meg ezek' meglatasaval; hanem keresnie kell ezek okat is~~58.I, Az Utmutat6 szerkeszt6i ,tudataban

alighan~m

voltak az alta-

1Uk allitott magas szintii minosegi' kovetelmenyeknek, es talan annak is, hogy a felligyelet letszamanak a novelese koltsegvetesi korlatokba litkozne, ezert a mennyisegi szempontrol a rninosegire

-

hel ye ztek a hangsu,lyt:

54 -

Iranyad6~ak

II

lligyelet eredmenyessege nem

kell tekinteni,' hogy a fe':"

az ellenorzesek szamatol, hanem a

4... • "" " "tlfFl foougg. .. 59./ A mlnosegne · 'k ez a mennYl'se'ggel ··, I e~mlnosege f e 1 ugye 0 IV"

szenbeni hangsulyozasa a masodik verziobol valo, es feltehetoen valasz azokra a felUgyeloi ~s

leterheltseg

melJ~tt

visszajelz~sekrep

melyek adott

l~tszam

nehezen megvalosithatonak tartottak a

kitU26tt feiadatokatoAfeltigye16knek a

terhel~sUk

cs8kkent'sere

es letszamnormativak meghatarozasa-ra iranyu16 k8vetelesei, mint ~lobukkannak,

latni fogjuk a kesobbiekben is gyakran

ezeket azon-

ban a miniszterium hoI tudatosan, hoI kenysz~rilsegb61 visszautasitja. Az Utmutato a neveloi kovete£eseknek megfeleloen kil18nos gonddal probalja meg szabalyozni a felilgyelqk es'nevelok kapcsolatat, vedve aneveloket az autoriter felilgyeloi s a felilgyeloktol boles tapintatossagot varva. &. feliigyeloket ~---.

arra hivja

~leE3Y

fle"'"

-----

R~rJek a nevelokt61 a tanora tervezett

targyanak a megvaltoztatasat, ne tegyenek fel kerdeseket a nevel6knek a tanitas k6zben, vagy a tanulok e16tt, s az ora alatt csak akkor sz6ljanak a tanulokhoz, ha ebben a nevelovel elore megallapodtak. A m6dszertani autonomiaval kapcsolatban azt javasolja, hogy "az elore

~s

irasban

elk~szitendo

tanitasi vazlat

megoldasanak ktilso alakja, formaja 9 terjedelme u belso tartalma tekinteteben a pedagogus szabad takozz~k

elhata~ozasa ~rv~nyesiilj6n,

bon-

ki szabadon a pedag6gus egyeni felfogasa, onallosaga,

""· egyenlsegeo ,., ,,60./ neve 1 01

Hasonlo elvek tiszteletben tartasat, megerosito paternalista joindulatot kivan meg az Utmutat6 a nevelok ertekeleseben 'is:

~A

felUgye16 ne csak a hibakat

~s

a

t~ved~seket

keresse,

.... 55 -

hanem vegye eszre a tanit6, tanar eljarasanak j6

oldal~t

is.

Sot eloszor lehetoleg azt emelje ki, hogy 19y a tanit6, tanar lassa munkaja.nak

ert~ket,

s ezzel is fokozza

munkakedv~t,

bizalmat. A hibak es fogyatekossagok kozBtt azok oka

~s

6n-

sulya

szerint tegyen kli16nbseget. Ha a negativumok olyantermeszetliek, amelyek a klilso k6~illmenyekb61, objektiv okokb61 vagy a tanit6, tanar .eln~zesebol, kisebb, de'p6tolhat6 fogyatekossagab61 szarmazTlak, j6indulatul~ iranyitassal beszelje meg a teendoket ••• ,,61./ Ennek megfeleloen

~lyan.

eloirasok is megjelennek az

Utmutat6b~n,

melyek az ertekeles 1ebonyolitasanak formalis rendjere is tartalmaznak javaslatokat. Megjelenik egy masik erdekes elem is, ame1y a nevelok es felligye16k kapcso1atat k6zvetlenlil

eri~ti.

A felligyelok jogot

kapnakarra, hogy asz·aktanar helyett orat tartsanak, tehat a'

---------::"--~-----=--~-----:------...;:..

amodell-szerepet vallalni kepes felligyelok kiszorithattak a csuI .

., .yan verbal is u tasi tasok adasara kepestar saik~!,! f6.szb~eve-., 10k is garanciat kaptak az ut6bbi felligye10 tipussal szemben, hiszen joggal mondhattak neki: "Mutassa is meg, ha olyan Jol tu . A felligyelet stilusat es mlik6desenek egesz jelleget megha-

taroz6 valtozast jelent az, hogy megklilonboztettek a teljeskorli es a reszleges vizsgalatokat, s az ut6bbit az elobbi terhere gyakoribba kivantak tenni. A teljesk6rli vizsgalat iskolai elet'valamennyi elernere kiterjed. A nevelok kGlonosen ezzel szemben - s ennek is leginkabb a sokat biralt es az Utrnutat6 altaI melloz-

-

56 -

javasolt brig~dl!togat~s form~j~val szemben -nyilv~nitott~k

ni

ki ellenerzesUket.

A teljeskorli vizsgalata kontro11nak va16-

ban legkhllernetlenebb forrnaja, hiszen azellen6rzes

t~rgya

de-

finialatlan, az ellen6rzesi helyzet strukturalatlan, ami az ellen6rzottekbenleginkabb valt ki szorongast. Ez a fajta e11en6rz~s valiklegk6nnye~6en altalanos hibakeresesse, 'es ebben nyilva-nul meg leghatarozottabban az iranyit6knak az a szandeka, hogy az intezmeny eletenek minden mozzanatat feltetel nelkUl kontrollaljak. A reszleges vizsgalat az ellen6rzes racionali~abb, konynyebben indokolhat6 es

korlilhat~roltsaga miatt

kevesbe

szoron~

gaskelt6 formaja. Ilyen ertelemben ennek az e16terbe helyezese szinten a felUgyeletnek a neve16k szamara elviselhet6bbe tetelet jelentette. Meg kell jegyezni azonban, hogy a ternatikus ellen6rz~sek az oktataspolitikaik~mpanyfeladatokvegrehajtasanak az

eszk6zeill is szolgaltak, amely ennek a formanak a racionalitasat is gyakran kerdesesse tehette. felGgyeleti utmutat6 masodik verzi6ja a szerkeszt6knek

,A

a szervezeti kerdesekt61 val6 bizonyos

szervez~si,

tett igazgat&si

idegenkedes~

ellenere tartalmazott

hat&skBreloszt&si szempontokat iso Az emli-

atszervez~snek

megfeleloena megyei

oszt~lyvezeto

felligyeletiranyit6 es koordina16 szerepet kihangsulyoztak. A megyei szakfelilgyelet integra16das&t

sZ~lgalta.

a megyei vezet6 -_._===-~

~ Y e 1 5 k lU n e 17 ezAse, aki az MM AS a megyek kOZ~i ka~o-

-

_.e-2ieknek~nt

rat egyik fantos elerne 1 {

orszagos

----targyi

eligazitasok~!:.-szervezni es

'

-------.. -1\

szakkerd~sekbe

lalt

'tollik

a kesobbiekben , -'-~."-_.,,._~

-------_

~

hogy a tan-

-------_

61]~spQntjat

..." ....

lefele k6zvetitik@ ...--._----_.~"

megyei vezet6 szakfelilgyelokt61eves jelenb~sek keszi teset

Vartak. Szaba.lyoztak az alacsonyabb es magasabb szintli felilgye16k

- 57 -

kapcsolatat is, a magasabb szintunek nem'az iskolak, hanem az alacsonyabb szintU felugyelok ellenorzeset 'szabva meg feladatul. A szakmanakes a foleg politikai szempontokat kepviselo iranyitasnak a viszonya igy az otvenes evek vegere nemileg

at-

alaktilt. A politikai szempontokat kernenyenervenyesito, autoriter felligyeleti modellt egy olyan telyi viszonyok radikalis

valtotta fel, amely a tekin-

atalakit~sa

nelkUl integralta az 1953

utan megfogalmaz6do szakmai igenyeket. A neve16k es iranyit6ik kozott ilymodon m6dosult kapcsolatrendszer azonban a kesobbiekben sem volt problemamentes, sot tobb szernpontb61 a korabbiaknal is ellentrnondasosabb lett. Az iranyitas, azzal hogy gyakorlatilag irrealis viselkedesbeli kovetelrnenyeket szabott meg sajat felligyeleti apparatusaval szemben, meglehetosen nehez helyzetet teremtett a maga szamara. Az egyseges nevelesi szernpontok ervenyesiteset az oktatasligy vezet6i tovabbra is alapvet6 kovetelmenynek tekintettek, sot a hatvanas evek elejen, mint latni fogjuk, az Oktataspolitika meg a korabbiaknal 'is jobban kihangsulyozta ezt. Ugyanakkor az ehhez szUkseges tekintelyviszonyok ekkorra mar elveszitettek legitimitasukat.

A

hatvanas evek elejenek offenziv

oktataspolitikajat vegrehajt6 oktatasUgyi vezet6k ilym6don kellemetlenUl nehez helyzetbe kerUltek, ha olyan

el~eket

es rn6dszere-

ket kivantak elfogadtatni a nevelokkel, melyeket ezek nem nagy orommel fogadtak: ugy kellett kijelolniUk a "szabad" es a

Ul

nem

szabad" hatarait, hogy kozben ne sertsek meg az iranyit6k es iranyitottak kozott ervenyben lev6 iratlan szerz6des szabalyaito

-

V..

58 -

A HATVANAS EVEK

A hatvanas

~vek oktat~spolitik~j~t ~s oktat~sir~nyit~si ~~~~~a~a~p~v~eto dolog

(fJ

e

0

hatarozta meg. AZ

espolitikaja volt, amely

a t&rs~da om ideo16giai ~gys~gesit~s~t tilzte ki c~lul, s amelynek oktataspolitikara v~16 'leforditcisa az egys~ges s20cialista neve16iskola

megteremt~s~re

iranyu16

t6rekv~s

lett.

A

masodik

az a gazdasagpolitikai prioritasrendszer volt, amely nagy sulyt a gazdasag szakk~pzett munkaer6vel val6 ella~asara~ ~s

helyezet

;;

amely a gazdasagiranyito szaktarcaknak, s a gazdasagi tervezesnek is jel~nt6s sulyt biztositott az oktataspolitika m~ghatarozasaban. A harmadiknak pedig

z igazgatasi rendszer decentralizacios ten-

~~kinthetjilkq melyek

------------

a hatvanas evekben mindvegig jelen

voltak es az evtizedvegere klilonosen nagy jelentosegre tettek sze rt . Az ifjusag es a tarsadalom eg~sze szocialista neveleset

missziojanak tekinto oktatasiranyitasnak tovabbra is szamolnia kellett azzal, hogy az oktatasi rendszer jelentos

h~nyada

f610tt

,

nem rendelkezik k6zvetlen

ir~nyitoi

keresebben eppen a nevelesert valo

jogokkalo E

jogok~rt

fele16sseg~nek

a kihangsulyo-

oktat~spolitikai

zasaval klizdhetett, igy a korszak

legsi-

ideologiaja-

ban a neveles t6bbszor6sen is erthet6 prioritasra tett szerto A MUvelodesi

~iniszterium

~

dalmi- nyillvanossag

1959-61 koz6tt kido1gozott es a tarsa-

po1i~iI~ailag aktiv-~adtatottok-

t:~i reforrnkonc~ioja 61yan e~~~yita3 a~:t~16--' "--C~Jl.~ert

vazol t fel,rnelybeQ az -

--,

f.-..

al tal.~nos

es a szakkepzes az

~-'-

egys-eges pol i techn i kai kepz~sben in tegralodot t valna.. Ennek a ~-

-,.

._-----------,

~.

-

59

~~

refot"'mkonc(:)pci6nak a neveben ~lgOzta~a szocj~i~~=,~eles formalize)} t. rendszeret

amely a szakmai

es

ideologiai sze~;;n·::-,~-._-_.::,

!

tokat egyseges logikava QtVQZQ uj tantervben es a tantervekhez hason16 modon kialakitott nevelesi tervekben olt6tt testet. Ezek bevezetese 6s vegrehajtasuk ellenorzese a felligyeleti apparatus aktivizalasat ~ivanta meg. A reformkoncepci6 rnogottmeghuz6d6 ideo16giai es politikai elkepzeleseket tlikrBzi egy vezet6 oktataspolitikusnak megyei oktatasiranyit6k elatt tartott eloadasa: " •••• a kommunista es munkaspartok ertekezleten

11960~banl

megallapitottak: a szocia-

lizmust epit6 orszagok tobbsegeben egy es ugyanazon atortenelmi idoszakban jutnak el akommunizmusba, akkor ez a 20 eves perspektiva a roi szam:;'k~a:.;s-nagyon

~

SOK~.o'Fl·cl..

~

a gyermek, akit rna oktatunk, nevelUnk a

enti, hogy az----"~

kom~unista

tarsadalom

munkasa lesz, tehat szocialista, kommunista emberre kell at formalni 1 ... 1 Hisz vagy otven ev mulva ennek a nernzedeknek a gyerffiekei vagy unakai szilard, kikristalyosodott tarsadalmi viszonyokba, ennek megfeleloen szilard, szelesen elterjedt, az egesz tarsadalmat atitato vilagnezetbe szliletnek, s olyan termeszetesnek veszik ezt, mint ahogy tavasszal a fa rligyezik.

Eze~et

a viszonyo-

kat ke11 megteremteni a szamukra",,62 .. 1 Ezeknek a politikai es ideologiai elveknek az alapjah zajlott az uj tantervek es nevelesi tervek kidolgozasa es ennek alapj~n

a felUgyelet mlik5deset is ujra kivantak szabalyozni .. A

Mlivelodesligyi Miniszterium egyik tisztvise16je mar 1960-ban beszamolt arrol, hogy folyik egy uj felligyeleti 'utmutat6 megszerkesztese, arninek soran abbol a kovetelmenybol indulnak ki, hogy "veget kell vetni a szaktudas egyoldalu - a politikai-vilagnezeti

k6vetelm6ny os fele16ss~g rov~s~ia t6rt~n6 - fetisiz~l~s~­ nak 0,,63./ A

hat anas evekelejen az offenziv oktataspolitikat foly-

tat6 MGve16desUgyi Miniszterium jelent6s politikai konszenzust maga rn6gott. Sz~rnithatott a megyei ~sals6bb szintU

tUdhatott

Oktat~siranyit6 appar~tusnak

~~s

a politik&javal va16 azonosulasara,

fontos erdeke is lehetett~ hogy a terepenottlev6, hatekonyan

dekoncentralt iranyitasi rendszert

meles es

h0220n

letre. Ernellett

a

ter-

az oktatas osszekapcsolasara epli16 iskolakoncepcioja

meg iskivanta a helyi-terUleti d6ntesi szintek 6nallosaganak a noveles~tf

mivel az iskolak tizemi kapcsolatait es a szakkepzest

is folytat6 intezrnenyek profiljat a k6zpontb61 nern hatarozhatta meg. A terlileti es helyi mtive16desiranyit6 ~pparatus ekkor meg

kettos iranyitas alattallt, tehat a miniszterium gyakorlatilag sajat apparatusanak tekinthette~ Mindennek megfeleloen az MM

a hatvanas evek elejen sajat iranyit6 hatalmanak n6velesevel osszeegyeztethet6nek tartott egy decentralizaci6s iranyitasi stra-

tegi&t f arnit - mint korabban lattuk - az oktatas egeszenek az ellen6rzesere t6rekv6 oktatasiranyit~s a gazdasagi szaktarcakkal szemben is hasznosnak tekintetto Az MM kozoktatasi miniszterhelyettese szernleletesen fej-

tette ki a decentralizalassal kapcsolatos elkepzeleseit megyei Osztalyvezet6k e16tt: lWAz a nezetunk ugyanis elvtarsak, a magunk munkastilusara vonatkoz61ag

ff

hogy az oktat~sligy - ha szabad ilyen

k6zlekedesi hasonlattal elni - nern olyan, mint a repU16gep, hogy a vezet6nek a szeme a mUszereken, keze" a kormanyon - es f61szallast61 a leszallasig folyton be kell avatkozni, hogy az feltetlenUl

c~lba ~rjen

1 .... / Egymas kozott gyakorta mondogatjuk, hogy

- 61 -

a tanev akkor is befejezodne f ha a Szalay utca 12-bol az emberek elmennenek tart6s szabads~gra /~*@/ Nagymertekben torekszUnk minden vonatkozasban a decentralizalasrao Nem akarunk hataskoroket, feladatokat az MM kezeben esak azert, hogy legyen.,,64@/

~~lym6dOn aktivan

bekapcsolodott a hatvanas evek ele-

jen decentralizalasi politikajaba. Tobb jogszabalyt bocsatott

(

.--....

ki a mUvelodesUgyi hataskorok rendezeserolegy sor hat6sagi

------

----...;;:..;-------_:_-----

jogkort a megyeknek adott at, illetve a megyekkel atadatott az

~~rve'l6d6

Hrasi.

.

.. . .

QktOlt~taly~a~(es rendezte

franyitasban dolgoz6k kepesitesi kovetelrnenyeit ..

6S

az

.. / 1962-ben

pedig atfog6an szabalyozta a killonboz0 iranyitasi szintek kozotti feladatmegoszlast,66./ ami 1968-ig ervenyben maradt .. Ez a szabalyozas felhatalmazta a megyei mtivelodesligyi osztalyokat arra, hogy "eves es tavlati mtivelodesi programot" keszitsenek, ami a megyei szintU oktataspolitikai integra16dasanak a kereteit teremtette meg

'ziumok

Megyei feladatkent hataroz

----

szakmai profi Janak a kialakitasat, az iskolakkal egylittmtikod6 ...esehez javaslat keszitese , a helyi-in~nyt-"]1ttvagy kerettantervek jovahagyasat. A megyei altal~nos

felUgye16 feladatkent hatarozta meg a "mas f6hatosagokhoz

tartoz6 technikumokban a kozepiskolai oktatas, neveles egyseges u elvi szempontjai ervenyestilesenek az ellenorzese"-t .. Az

1962/63-as tanevben tiz megyeben Tovabbkepz6 Tanacsado

TestUletet hoztak letre, amely az ideologiai kepzes rendszerehez tartozott, de amely pedag6giai jellegU tovabbkepzest is szervezhetett. A miniszterhelyettes igeretet tett arra, hogy ilyet minden megyeben elobb utobb letrehoznak

y

s hogy ezekben a legki-

va16bb szakfelUgye16k tevekenykedhetnek. 67 ./

- 62 -

A hatvanas

~vek elej~re

a

jo~i

szab~lyozas

is meger6si-

tett~ a megyei oktat~sir~nyit~s n5vekv6 auto~6mi'j't. A megyei oktat~sir'nyit'son belUl

egys~ges

integr~ci6ja,

ekkorraelindult az irdek

megyei koncepci6k kezdtek kialakulni is j61 k6rvonala-

zott megyei erdekek jelentek ,·meg, rnelyeknek a megyei vezet6k .

hangot is adtak. A oszt~s

'

Muvelodesiigyi Miniszterium az uj hataskorel-

ut'n ertekezletet tartott a megyei

~Uve16destigyi

osztaly-

vezet6knek, akik nemcsak k~rd~seket"te~tek fol es ~ligazitast v~rtak, hanem 'll'spontuka~ 'i~ kifejtettekes igenyeiket 'hangoz-

tattak. Az egyik megyei osztalyvezeto igy szamolt be megyeje egyre hatarozottabban korvonalazodo

oktatasiranyit~si

es

-tervezesi

tevekenyseger61:, "Pontosan kiszamitbttuk ~ ~zakmu~k's-, a kozep'k~der szUksegletet, ~magasankvalifikalt'szakemberig~nytis. Ehhez mereteztuk k6zepisk61aink fejlesztesi ,programjait. Rajot-

tUnk arra, hogy vannak alyan b~n

maris

'tultermelnek'

iskolafajt~k,

amelyek a mi

megy~nk-

/peldaula kozgazdasagi technikumok/,

hogy egyes iskolaigazgat6k az u~n. divatos"szakmak utan szaladnak, hOlott '/ •••• / a

megyeb~n

nincsen letjogosultsaguk." ,

Mas megyei vezet6k konkret igenyeket £ogalmaztak meg a kozponti iranyitis fele: "Hi&nyoljuk, ho~y nin~s sz6 a"megyei tovabbk~pzesi k6zpontok alak{t's~r61, a megyei mUve16desi osztalyoknak

lebontott, differencialtpedag6gus-tovabbkepzest kellene szervezniUk ..

II

Foglalkoztak a felugyeletkerdeseivel is: twErdekes es £i- . .

gyelmezteto volt, ahogyan /apedag6gusok/ az

u.n~

.

hosszulatoga-

tasak, brigadlatogatasok, vagy kulonfele neven nevezett akciok eltBrlesere valaszoltaks A megnyugvas nagyjab61 egyertelmil volt .. De Voltak, akik megjegyeztek: az ellenorzesnek ez a "lazitasa" nero

- 63 ....

k6vetkezm~nnyel,

j&r-e azzal a

fogjuk megfele16en ismerni,

adminisztr~ci6s

tudnak

~rt~kelni•••

el~gg~.tulterheltek.

felUgye16k dai

hogy a pedag6gus

kell6k~ppen

munka nagyoo

":

munk'j~t

nem

"A.j~r~si ~ltal~nos

Mindennel foglalkoztak. Az irolekB~i 6ket.F~16,

eleget tenni annak,

hogy nem

ami~rt l~trehivt~k

6ket .. " 68./ A felUgyelet gat~shoz

decentraliz~16d'~a ~s ~

val6 szorosabb

hozz~kapc~ol6d~sa a

helyi-terilleti igazhatvanas

~vek

e1e-

jen sajatos val tozasokat indi tottel .. ,A helyi .... terii1eti igazgat'as,

kozvetlen

intezmenyira~yit6 funkci6jab61'fakadoannagyobb

jelen-

t6seget tulajdonitottaz igazgatasi jellegUaltalanos felligyeletnek, mint a

~agyomanyosana

kozpontitantervikontrolltszol-

ga16 szakfelUgyeletnek .. Ennek k6vetkezteben, elve azzal s lehet6seggel, amely mar korabban is iranyitasilag az altalanos felUgyelok ala rendelte a szakfelugyeloket, egyre inkabb altalanos felUgyeleti

c~lokra

hasznalta felaz ut6bbiakat.'Ugyanakkor az MM

is, elter6 meg,fontdasokbol az al talanos felGgyelet priori tasat hangsulyozta. Az MM elkepzeleseben az altalanos felugye16k kepvi- ' seltek azt a

szintetiz~16

nevelesi-ideo16giai funkci6t, amelyet

a szaktargyakon belGl is rendez6elvve kivanttenni a hatvanas evek oktataspolitikaja. Ennek megfelel6en szives~n lattak azt, hogy a szakfelilgyelok tevekenysegeben is a

szoro~ szakt~rgyi.-m6dszertani

probl~mak helyett az altal~nos nevelesi kerdesek kerUlne~ el6terbe ..

A tanacsok es a miniszterium k6z?tt igy konszenzus alakulhatott _. ~ ..--ki a felilgyelet ertelmezeset illet1oen: ~tQt:f::ek abba", hogy--~

----~-'

az altalanos felilgyeletnek ala kel~ rendelni a'szakfelilgyele Ez azonban meg~ivanta, hogy a helyi-terUleti igazgatas elfogadja az altalanos felilgyelet 01yan ertel~ezeset, amely az igazgatasi

- 64 -

.

£u~kci6k

mellett e16ke15 helyet ad a

ci~knakg

Er6sithette eztaz als6

nevel~si-ideo16giai

~s k6z~pfoku

funk-

felilgyeletnek

ebben az id6ben jellemz6 6ssze~on'sa is. 69./

Az ~ltal~nos,felilgyeleti niszt~riumi/ ~rtelme~~se

funkci6k~tf~jta

k6z6tt komoly

ellentmond~s

~vek v~ge fel~

amely azonban csak a hatvanas egeszet meghatarozo problemava

0

/tan'csi ~s mi-

feszillti

v'lt a felUgyelet

A tanacsi igazgat'si 'szfera

a hatvanas evek kozeperi megprobaltaezt . az .ellentrnondast athidalhat6v~

tenni azzal, hogy integralta sajat gyakorlatabaa

neveleskozpontusagot0 Err61 'erteSUlhetlink a Minisztertanacs Titk~Is~ga Tan~csszervek Oszt&ly~nak

amelyet megyei a nevelesi

~s

egy munkatarsa e16adasab61,

eln6khelyette~eknek

tartott1966-ban. Az e16ad6

igazgatasi szempontok osszeegyeztethetoseget,

illetve az elobbiek prior i tas~it kiserel te. meg igazolni hallga~

t6s aga e16tt: "~oo~e az, hogy tan&csi testUleteink figyelm~t

most fokozatosan ii'ny&ba n~csi

~s

kiv~njuk

szintenkent

forditani,

differenci~ltfg~nnyel tartalom

semmik~ppen

nem jelenti,hogy ta-

testGleteinknek szervezesi kerdesekkel, a mukodes feltete-

leinek a biztositasaval nem kell torodniilk, vagy hogy a szervezeti u mukodesi feltetelek jelentoseget lebecslilhetik. De azt jelenti, hogy a szervezeti kerdeseket is

mindink~bb

a tartalmi

munka oldalar61 kell kozelitenilik."70./ Mindez a tanacsi munkamodszerek megvaltoztatasat igenyli:

"Mivel tanacsi

testilleteink fo funkci6ja az

nyit6 munkaban pedig a kulturpolitika

ir~nyitas,

tekintet~ben

az ir'-

a tartalorn a

lenyeg, iranyit6 tevekenysegUkben a tartalommal vale foglalkozasnak kell eloterbe kerUlnie

es

/~~gg/

A fenti kovetelmenyek nehez

sok tekintetben ujszerU kovetelmenyek ele allitjak a testtile-

.... 65 ....

tek vezet6it

~s

a

szakappar~tust.

Ez~rt

alapvet6

szeml~leti

valtozasora, rnunkajuk soran uj modszerek es uj munkastilus kia-

lakitas~rakell t6rekedni. u71 ./ A testiiletek kompetenciahianyat

0

azMTTO eload6ja a MU-

velodestigyi szakigazgatas. iranyitoi szerepenek novelesevel velte

ellensulyozhat6nak:uFel~etodika

kerde~,

hogy a nem pusz-

tan szakemberekbolallo vegrehajt6 bizottsag kepes lesz-e az oeredmenyek, a hatasok, az

inte~menyekben

foly6 munka kella

melysegii megismeresere ••• Avb-iileseken jelen van a kulturalis igazatot feliigyelo vb-vezet6, a szakapparatusvezet6je~ az

'1-

land6 bizottsag eln6ke es a testlilet tagjai k6ziil meg nehany szakember. E s~emelyekOjelenletefeltetlen biztositekot nyult arra, hogy az el6terjesztesekben szereplo reoszletesebb

es

me-

lyebb szakmai ismeretek ·megitelese helyesen t5rtenjek." 72&/ A fenti koncepci6inak /melynek kifejtoje ahatvanas evek elejen az MM munkatarsaovolt, majd kesobb az MM-MTTO vitakban a tanacsi er~ekek e~yik megfogalmaz6ja! az vol~ °a lenyege, hogy a tanacsoknaktartalmi iranyit6i kompetenciara kell szert tenni-' tik, mert adecentralizalt oktatasiranyitasi es felligyeleti rendszer csak i1ym6don mUkodtetheto. A fe1Ugyeletes a tartalmi iranyi ta-s tanaesi szintU integra16dasar61 to

----

,I

derek,in ir6dott ofe1ii.gye10i 'beszamo1°6istanusko :-.,

felligyelo arr61 szamol be, hogy megyejebena szakfelilgye1et

evek 6ta "magara volt .hagyva" es "5na116 eletet elt", csupan az orszagos ertekezletek fogtak ossze, mignem a megye 1963-ban ugy dontott, hogy atszervezi. A szakfelUgyelok jelent6s reszet a jarasi altalanos felilgyelok alaosztottak be, aki altalanos fe1Ugye1eti teendoket is rajuk biztak. A megyei szinten a megyei

- 66-

ve2~t6'

szakfelilgye16k a

nyit'sa alatt

v~gezt~k

mlive16p~~ligyi oszt~ly

k8zvetlen

ir~­

a feladatukat. M's megy&khez hason16an

. , 1 "'"k az ata "1 1 anos ' , k"" · k 0 lal ' sza k f e I""ugye 1 ete t 'lS. 73 • / 1ntegra_ta es ozeplS

Egy

m~sik megy~ben megpr6b~lt~k

kil16nv'lasztani az igaz-

gatasi es pedagogiai jellegli felligyeletet, hogy az ut6bbitez-

zel is er6sits~k.74./ ~·terilleti szintU felUgyeletir'nyit&snak Budapesten voltak a legnagyobbhagyomanyai. A ru e16tt is szinte

6n~116

oktatasi

fov~ros

mar a habo-

rendszerrelrendelk~~tti mely-

ben a tartalmi iranyitashoz szil.kseges szakmai kornpetencia a Fo-

v'rosi Pedag6giai Szeminarium intezm~nyeben megta1alhat6 volt. A hatvanas evekben a budapesti iranyitas ona116 pedag6giai fe1G-

.

(,

.

~J eLi

1ntezmPnyt alatit:eet;. Id, aliieI!:t

Kc)ZVet1eniilta~alm"hag

iranyitott v s amelynek a segi tsegevel az orszagos hat6saggal is I

.~. -

konkumilva gya or·.

agcimUlot:a~,n~eles~nt~-

l.

k-at ervenyesithetett a;iskolaiban.

75

.. /

A hatvanas evek vegen a

1:6-,raroslIranyi~~zabalyzatokat adtak ki",

melyekben je161tek

konkr~t ki~

nevelesi

~s oktat~si ellen6rz~si

szempontokat

Ilym6don aktiv szaktargyi iranyitastis folytattak,

meghat~rozt~k a

tant~rgyak kivana~os sulypontjait, m6dszertani

javaslatokat adtak, a felilgyelettel szorosan osszekapcsolt, kiterjedtpedag6gus-tov~bbk~pzestfolytattak

16 terUleti feliigyeleti

csak

r~szeben

Az ehhez szilkseges va~os

~s

.. Abudapestihez hason-

tartalmi ira-nyi tas'i rendszer a megyek-

escsak a hetvenes evek soran alakult ki.

intezm~nyi b~zissal

is hosszu ideig csak a f6-.

rendelkezett. Budapesten alakitottak, ki a hatvanas evekben

a mUkodesi allomanyban

l~vo

altalanos '/pedag6giai/ felilgyelet

rendszeret, ami kesobb az oktatasi

~s

tanacsi szfera kozotti ira-

nyitasi konfliktusok egyik legfontosabb pont java valt.

-

67 -

A hatvanas evekben az iranyit6k es"a nevelok kapcsolataban is jelent6s politikaesa

v~ltozasok

kezd6dtek

dec~ntraliz~16d6

el~

Az offenziv oktatas-

felilgyelet

nevel~si

jellegenek.

. a kihangsulyozasa a neve16itevekenyseg k8zvetlen ellen6rzes~nek

a

f~nnmaradasava~~~-n-~z-I~·v-e-b~··~b~~~~4=1~a=s~&=~=~~i~j~a~~-.~E~z-t~a~k~5-z-v-e~t--~~-(\

'--ten ellenorzestimmar a

tanacs~

i~g~a16d6, a::;:=-

szervezetbe

a munkamodszeret ohatatlanul atvevoapparatus latta .el, amely

=

a bUrokratikus hat6sagi kontroil eszkozeivel kivanta vegrehajt~az

offenziv oktataspolitika altaI kiszabott feladatokat. '''-'-'-'''''"---''-'~''''''''''''':-='''"''';'''-='''''''<=>:'''~

~tekintelyi viszonyoknak tottabba valasa

~s

a

.

'~

,

ta~sadalom e~eszere jellernz6 nyi-

ennek a szoros kontrollnak az ezzel egyid6-

ben torteno fenntartasa vagy kiterjesztese ujabb

~~ls'gokater~d­

menyezett a nve16k es iranyit6ik kapcsolataban. E valsag miIt, r'~",

deneke16tt az iskolaigazgat6i funkci6 k5rUl

es

az 1963-ban beve-

-'~et"e~_~:~~les1 Te!\II'~i §~baR--~e~eh:==~ A hatvanasevek elejen a t'rsadalorn politikai viszonyaiban jelent6s m6dosulasok, tBrtentek. AZ MSZMP VIII. kongresszusa meghirdette a nernzeti egyseg Ietrehozas~ra iranyul~sz8vetsegi politikajat, eltBr51tek a szarmazas szerinti kategorizalast, s az ideo16gia

sZferaj~ban

1965-ben az

MSZ~P

is liberaliza16dasi

folyamato~

indultak ele

olyan ideo16giai allasfoglalasttett

kBz~e,

amely a'szocialista tarsadalom atrneneti j~11~g~b61 fakad6 reali-

tasok figyelembe vetelet hangsulyozza ki. 1~€5-ben revidealtak -"-~ - ::=::::s :::, --: a~-~e~s~o~k~t~a;t~a;'s;·~i_r~e~fo~rrn~~e~l~v~e.i~.t~~il~- indult a piac szerepet el~

\ •.

'.,

ismera uj gazdasagi mechanizrnus kidolgozasao Eliberaliza16dasi tendenciakkalegyid6ben t6rtent a szocl-

alista neveles elveit

es

modszereit egysegbe foglalo nevelesi

terv kibocsatasa, amely a tantervekhez'hason16 allami dokurnen-

\

!

- 68 -

,tunkent kivanta szabalyozni a neye16i tevekenyseget. Az allami iranyitas igy egy korabban formalisan nem szabalyozott, jellegebol fakadoan nehezen szabalyozhat6 tekeit,

es

a nevelok egyeni

beallitottsagat_kozvetle~lilerinto

er-

terUletre avatkozott

be, ami konfliktusok sorozatat inditotta el. A nevelesi terv kidolgozasabanaz ideol6giai kiha~gsulyoz6

sat

kai celok priori

es

politi-

iranyit6 hat6sagok

es

az

ez ekkel intezmenyesen i.s szorosan osszefonod6 szakmai-tudomanyos k6rBk vettek reszte 76o / Ennek a szakmai~tanUgyiranyit6i bUrokracia altaI letrehozott dokurnentumnak es a benne lefektetett

nevelesi elveknek &1 tali

es

fogad~s~r61

azi be nem

vezett~k9

m6dszereknek a szelesebb szakmai k6r6k ezert nemsokat lehetett tudni addig, amig

A dokumentumban

rehajtasaert az iranyitasi kezet~ben term~szetes

IOS/f ~s

es

feladatok

v~9­

felGgyeleti rendszer adott szer-

modon a felligyeleti

appar~tusvolt

fele-

ez folyamodva probal ta meg eloirni

bevett m6dszer nevel~si

ellen6rizni a

megsza~ott

terv

~egrehajt~~ate A

tanacsi i9az9a-

t6i rendszerbe integra16dott felUgyelok tehat egy alyan feladat v~grehajtasahoz

eszk6zeikk

fogtak hozza a rnaguk 9yakran hat6sagi jellegli

, melynekszakmai

legitirnit~sa

a neve16k elott lega-

labbis bizonytalan volte Ez kielezte a nevei6k

~s

a felilgyelet

viszonyat es magat a felUgyeleti apparatust is nehez helyzetbe

~~atas kozponti

szakrnai iranyitoi maguk is ketertelmil

poziciot ~ltak ell s allasfogla~al f~het6en tovabb ,~~t.el:.t.ek_~ felligyelet l helyzetet .. A

--"""",--

.

.'

f e 1 ~ 16 s

-a-.---f-e-l-ti

se eS

0

kirobbant.k -

ifttusokeit

f i nom .Q~·rnKcl:6k-r·a----v ale

ke pes se get, mag a tar ta sb el i 3®..t-t-&a-qaIC3"f---·l{"(:>v;t ~i t-ek-rne~-to1 U-k~-

C~5'lY~k~~ek~m~~-=-~~!l<;.!.."-~h~k .~~~gye--

- - -

I'

-

69 -

.

'~'~r~ert

let! apparatustolvar

.,.. • L. ,.......," t · 1 . '" 1, . ......, .t!:: t, -. 'I ~~ .... e's e J~ a ~gJ tJmJ.t-a~l.gazo ·Js;tD a nev~~ ~. . .~_..---=··",.----rlletve azt kivantak f hogy a felilgyelok eles erzekkel kiilonboz-

'.. tessek mega meggy6z~st igenylo helyzeteket azokt61,melyek kenys~erit&st

igenyelnek. Mindez'a nevelesi terv bizonytalan,

igy is es ugy is ertelrnezhet6.jellegeben jelent meg$ Az. OPI igazgatoj a nNe legyen felreertes U cimii "Kozneve-

lesll ... cikkeben igy mutatta, be a nevelesi terv

bevezeb~se

koriili

bonyodalmakat: "Igazgatoi ertekezleteken,.. mas pedagogus ossz.ejoveteleken egyes kollegak· feltettek a kerdes,t: mar' megint nem

latunk tisztan, mihez istartsuk,magunkat:a miniszteri tanev. nyi to

~tasi tasnak

a nevelesi tervvel osszefiiggo instrukci6jahoz-e, "

. amely'szerint'kU16n nevel~sitervet~s irasban r5gzitett szintfelmereseket megkovetelni nern szabad' vagy pedig a sz6banforgo tovabbkepzesi kiadvany sugallmazasaihoz

es

javaslataihoz, melyek-

bol az' kovetkezik, hogy neveltsegi szint,eket rogziteni, nevele-

s1 tapasztalatokat feljegyezni, pedagogiai terveket Lrasban is kimunkalni n~m basz6ntalan. n77 ./ Az emlitett tanevnyito utasitas instrukci6janak a megfo-

galmazasara azert kerUlt sor, mert a tanfelUgyelok a nekik adott szakma1 eligazitasnak rnegfeleloen .... irott nevelesi ·tervek

ke-

szitesere k6teleztek a neve16ket, akik kU16nb6z6 csatornakon kifejezesre juttattak emiatti felhaborodasukat ..

Az

MMaltalanos

iskolai foosztalyanak vezetoje ezert egyertelmilen Ie kellett,

hogy sz5gezze a feltigye16k szamara, hogy a legfontosabb "a fe-~ lligyeleti munka indirekt modszere. Lenyege a k6vetkezo: ne vasalja be mindenaron a nevelesi terv tevekenysegi formait a ne-

ve16kt61'

,,78 .. /

Az

emlitett foosztalyvezet6 azt probal·ta meg-

-

~rtetni

a felilgye16kkel, hogy

fontos a kommunista nem eleg

h~bekony,

70 -

an~vel~si

nevel~s,de

tervcsak eszk6z. A

mivel ezt 6nmag&ban el6irni

kell valami, ami al&tamasztja.

A

nevelesi

terl1 ilyen ertelemben kenyszerit6 eszkozkent is funkcional, amivel azonban nem szabad elni, csak veg's6 ·esetben. A feliigyeloknek ilymodon probal'taezt megmagyarazni:

uA

neveles hat&s-

talansagaeseten derliljon ki, mia hatastalansag oka?·A nevelo tudatlansaga? - lustasaga?- objektiv okok?- fegyelritetlenseg? ellenerzes? S a vizsgalat utan jojj6n a nevelesi terv'olyan ~r­ telmezese, hogy aki nem tud vagy nem akar legal&bbanevelesi

terv tendenciai szerint nevelni, ai tegye meg azt a nevelesi terv a~apdokumentum jellegebolfakado k6telezosege folytan. n79 . / A nevelesi terv korOl kirobbant konfl-iktusok mogott az ir~nyitasi

rendszernek

a~t

a sajatossagat kell keresntink, amely

nem egy demokratikusan szervezod6

sz~kmai

nyilvanossagra blzta

a nevel~~ alapelveineka megfogalmazasat, hanem egy gyakorlatilag irany.itoi funkciokat betolto,felig hivatali, felig szakmai- \ tudomanyos testUletrec Ez ut6bbi az altala kidolgozott elveket I

az igazgatasi bUrokraciaba olvadt felUgyeleti apparatuson keresztiil kozvetitette a neve16k fele, amely a. rendelkezesere allo kvazi-hatosagi eszk6zokkel hajtatta vegre a nevelokkel a kituzott feladatokat@ Ugyanakkor,

az iranyito hatosag, amelyerzekelte

ennek a feladatvegrehajtatasnak a nehezsegeit, tovabbra is ra-gaszkodott

ehhez a strukturahoz, hiszen vegsosoron ebben latott

garancfa.t az altala kituzott celok eleresere. A konfliktusokat eszlelve a dokumenturnot kidolgoz6 szakmai-tud;manyos ~ntezmeny

~6j e megprobal ta finomi tani

a feladatmeghatarozas egyes .ele-

,---~--------------------:----

meit: "elismerem - nyilatkozta - hogy az anyagban stila.ris okok-

_.,,~

- 71 ....

hoi es nero elvi

roegfcintolaSOkb~osansok. a

ken)

s

ennek kove'tkezteben. keletkezhetett olyan benyomas, hogy utasitani, nem pedigo

aj~nlani kiv~nunko

kat, hogy fogalmazzanak nak

~s

a

~ell'helyett

~t

ezt

Nagyon

k~rjUk koll~g~in­

egy kicsit minden i1yen sort magukolvass~k,

igy

erts~k,

a tervszerUen

dolgoz6pedag6gus ezt teszi, vagy ha nem tud jobbat, ezt tehet!

0

De teheti maskeppen, jobban is, .. ,,80 .. / A nevelesi tervvelkapbs01atos konfliktusok sok felUgye-

lot is kellernetlen helyzetbe hoztak .. Mivel a .kozponti oktatasiranyi t6k nem kivantak egyertelmilen allast foglalni abban a kerdesben,hogy a tervben kiszabott feladatok k6telezoek-e

vagy

sem, illetve a.kotelezoseg formalis visszavonasat egyeb nyil'atkozataikban megca fol tak, az ellentmondasos helyzet 'terhei t rna.... guknak a feliigyeloknek kellett viselniiik .. Az MM illetekese ezt a helyzetet a feltigyeloistatusz termeszetes velejar6janak minositette

es

azt tanacsolta a felUgyeloknek, 6rizzek meg a tantigy-"

iranY"itas·. iranti lojalitasukat, t6vabbra is szallitsak neki a fontos informaci6kat,

ugyanakkor~allaljak e

b~l-

tanUgyiranyitas

lepeseit a neve16k. elott. Tehat nemcsak kozvetit6, hanem egy-' fajta iltk6zQ szerepet is szant a felligyeloknek a neve16k

es

az

iranyitas kozott: " ..... a felilgye16 minden, a 'pedagogusok reszeral elhangz6 megjegyzesre figyeljen, meg akkor is, ha azt egy kisebbseg mondja. Ez annal is inkabb fontos~ mert a felligyelo kozvetit6 szerv a pedag6gusok es a fels6bb hat6sagok kozott. Utasitasokat hajt vegre, ertelmez, intezkedesek~t j6vahagy, biral, dieser, s ebben a minosegeben a pedag6gusok sZemeben reszfelelosseget vallal a felsobb hat6sagok intezkedeseiert. Becsliletesen mast nem is tehet, s e felelosseg szamara - a szemelyi kontaktus

=

72 -

.miatt - igen kinas lehet, hiszen. egy leg e16zetes, de meg nem hallott t~sait

~melyek

-

rendszerint

k~s6bbi

id6pontban eset-

jelz~sek ut~n

konkr~tak

-

elobbi utasi-

k~nyszerlil megv~ltoz­

tatl1i .. nS11

A felUgyelet Utk6z6~szerep~nek a kihangsulyoz~sa a nevelesi terv korlili konfliktusokert vale felelosseg egy reszenek

a felligyelokre

h~rit~s~t

is

jelentette~

Mag a a felUgyelo is hi-

bas, mivel a nevelok ellenallasat eszlelve, ahelyett hogy a 'f6hat6sag rendelkezeseit csondben szabotalva varta volna azok visszavonasat, a kivanatosnal jobban azonosult iran'yi t6ival, akia b~vedhetetlenseg nehez szerepebe kenyszeritett,

ket ezz

megnehezitve kesobbi visszavonulasukat .. Ebben a felelossegathari tasban a felUgyelettel szemben'olyan ospzetett szerepelvaras

jelenik meg, aminek nernigen lehet megfelelni. E teljesithetetlen szerepelv&r~s,

mint

ttuk, irnm'r hagyomanyokra tekinthetett

vissza. Az ezeknek va16 megfelelni nem tudas vit~i

miatt bek6vetkezett

annak, hogy a hatvanas a figyelem

~vekkozep~re

k6z~ppontj~ba

hanem a felUgye16k is

tekint~lyveszt~s

~s

a

nevel~si

terv

fontos okai lehettek

a felligyelet

k~rd~sei

ujra

kerliltek, s ezuttal nerncsak a neve16k,

hat~rozott kiv~ns~gokkal l~ptek

fel.

A hatvanas ~vek kBzep~n kibontakoz6 f~lUgyelet-vitat az

emiai hagyomanyu

I egyik

targgyal

f

Itortenelem/ foglalkozo tanszekvezet6je inditotta e

e~ eve es' cikkeben.. ' szekvezet6 az altala megla., .,_.,--~-~ .... 'yg:§1:6Ft szaktanarok velemenyet kivanta kozvetiteni. Cik~~{~

-

hangot

-

73 ....

riter, hanem paternalista elemeit is

megkerd6jelezv~.

"",-tanszekvezeto megkerdojelezte a felU9ye16k szakmai '",

&j~t ~s

'----

~

AzOPI

k ~~ 0

- ---

------------~~:----------: ............

erre vezette vissza afelligye16knek a forrn&lis elemek

-';;",-'-"-' .,,-

kellemetlenked6 szamonkeresere valo hajlarnat:

~leg nem mer hozzasz61ni, 82 .. /

funkci6 ertelmet ~-

.

e~emeit

Ie

a feliigye16

ert a dolgok lenyegehez' - 'i'rta .... , ezert nem ~zert

es

vizsgalja csup'n a.

tan~ri

munka formalis

a felGgyelet munkastilusaban az otvenes

~

velte felfedezni. Megallapitotta, hogy a nevelok

felnek a felilgyelokt61, noha a felUgyeletnek semmi alapja nines f~lett

arra, hogy a neve16k

szakmai kontrollt gyakoroljon: "Fel-

tetelezhetjilk, hogy a neve16 azert kapta a kepesiteset, ~ert alkalmasnak talaltatott az o~tat6-nevel~munkara.o•• Nero vezet sehova az az ut, amelynek f6 jell:emzoje, hogy a serii sajat kepere

es

feliigy~16

megki-

hasonlatossaga.ra atgyurni a neveloket ...

o

Ki vallalkozhat arra, hogy abszolut ervennyel folmerj e neve16tar-

~

munkajat?U 83 . /

Feltehetoen ekkor kapott eloszar nyilvanos-

sagot o!yan ,velemeny, arnely szerint a felUgyelo eppolyan 16, mint a tobbi, igy

ne~

neve~

lehet legitim hatalma azok elbirala-

sara .. Olyan velemeny tehat, amely nem a szakmai kivalosaga alapjan kivalasztott felUgye16 paternalista

mintaj~ra, ha~em

az egyen-

rangusag elvet kihangsulyozo kollegialitas elvere hivatkozott. Az 1964-65-ben kibontakozott felilgyeleti vita legfontosabb jellemz6je az, hogy ebbe aktivan bekapcsolodtak gye16k is

es

maguk a felU-

megfogalmazodtak a f~lGgyelettel.szemben tamasztott

irrealis kovetelmenyeket bira16, illetve a feliigyelet helyzetenek It

a javitasara iranyulo velemenyek i~

.

A felUgyelet ellentmondasos

- 74 -

'helyzetet legreszletesebben egy lskolaigazgato

fej~ette

-----:-~_.::.---=:::::::=:--..

ki.

iS~16, ~~··b6i~ssegenek

Hozzaszolasat a neveloket

az atadasara torekvo jarasi felligyelo kepenek a nosztalgikus felidezesevel kezdi, amely kep a fe1ligyeletrol gond01kodek jelent6s reszet befo1yasolta ebben az id6szakban. 84 ./ A legendas jarasi fe1ilgye16 ideje eta az.iskolak es a neve16kszama megsokszorozodott, de maga a fe1ligyeleti apparatus valtozatlan 1etszammal mlikodott. Az igazgato'beszamoi arre1, hogy iskolajaban 12 eve nem jart altalanos felligyel6, pedig neki igenye lett

vol~a

erre. Hasonlo

is: "Szakfelligyelet

problem~k

r~ndszeri.ink

jellemzik a szakfelligyeletet

strukturalisan elmaradott. Az

igenyek es kovetelmenyek tulnottek a szakfe1ligyelet jelenlegi 5Z

ervezetenek legtagabb es esetleg meg ki n"em hasznal t "lehet6-

segein is. II A szakfelUgyelok nem tudnak megfelelni a vellik szemben tamasztott irrealis kovetelmenyeknek, ami a helyzetliket 'ellehetetleniti: "A szakfelUgyel<5 ugyanolyan pedagogus, mint ~

"', mi 7YUnk. ~saK annyival tobb,· hogy emberileg, pedag6giailag

erettebb, tobb tapasztalattal es szakdidaktikai tudassal rendelkezik . Megis, amennyivel tobb, annyival tobb munkat is kell vegeznie - ez kettos feladatabol kovetkezik. De <5 is pedagogus, o is ember! Az 0 telj esi tokepessegenek a hatara semmivel sines tavolabb, mint a mienk. Indokolt, hogy erejet, lehet6segeit, idejet meghalado kovetelmenyeket tamasszunk vele szemben? Semmike pp en .. 85 · / II

fogalmazn~k

Hason16 kivansagokat kell~ne

meg masok is: "Tisztazni

a felilgyelokkel szemben tamaszthato konkret igenyeket

es ennek megfeleloen strukturalis valtoztatasokat kezdemenyezni a feliigyelet rendszereben .

II

-

irj a egy jar-asi mlive16desi osztaly-

... 75 ....

'vezet6 86./ Egy tanar irrealises a felUgy'eloket kellemetlen co

helyzetbe hazo kovetelroenyt kifejez6 elemnekmiri6s1ti cit .felU....

9yelc5knek azt az·/1957 .... ben kapott/ jogat, hogy atvehetnekorat a neveloktol:

n

neheza"'b'eugro'feliigyelod,?lga" Nernnagyon,'

.. ""

isrneri, az osztalyt esaz egyes tanu16kat.

eo

E tenybol ad<Sdik

azutan a ba~siker, vagya v!szonYlag gyenge eredmeny .....

e

A be-

mutat6 felUgyelo tehat mindig kockaztatja a tanitas'sikeret az idegen vagy kevesbe

smert osz.talyban ~Az ilyentanitasnak

azutannincsenmeggyOz6 erej e 'a latogatott kartars szamara

es

nem terern bab~r~ a felUgye16nek sem .. ,"87~1 Ugyanakkor a felUgyelok sajat szakmai auton6rniajukat is hianyolj4k

es.~z

iranyit6 apparatusnaka szemere vetik, hogy a

szakmai velemenyUket semmibe veszi:

If ......

vallom ,hogy ~feli.i­

gyelettel bcij van'" Lenyege.ben megsztint ez' aszervezet" Ha tartanak is igenytelem~& munk&nkra az iranyit6 shat6s'gok,in~'bb a

megadott szempontok alapja'n ve9z~tt feltaro rnunkankra kivan-

csiak, de. kezdemeny~zeseinknek, javaslatainknak csak ritk.an e's kil zdelmek aran adnak, helyt .. Munkank hatekonysagat erosen csok-

kenti, 60gy at ev alattegyetlen egyszer sem kerte ki semmilyen forum

a velemerlyemet kartarsak kiemelese, e161eptetese, jutalma-

zasa alkalmaval,,"88,,/ A vitanak, melyet a felligyelet ellen lazong6 neve16k velemenyet kifejez6 irasok inditottak el, az lett a folytatasa, hogy maguk a felU~ye16k jelentkeztek realis kBvetelmenyekre es letszambeli meger6sitesre letlazitasa~aka

iranyu16 kBveteleseikkelo A

f~lUgye­

lehetetlenseget egy megyei oktatasiranyit6 a

neve16k munkafegyelmenek a hianyossagaira hivatkozva elvetette: ."Megyenkben meg mindig tBbb helyen nem tartanak rendesen enek-,

- 76 -

.rajz- es testneveles 6rat .. Egyik ·masik nevelo meg rnindig a regi tanterv alapjankeszitett tanmenetb61 tanit~ Akad olyan iskola, ahol3-4 honapon keresztUl nem irnak jegyet a naploba, ahol a testi fenyites a f5 fegyelmezesi eszkoz az iskolaban .. II Ugyanez a megyei vezeto, a nevelok es felUgyelok emberi kapcsolatanak aj avi tasabanlatja a k'onfliktusok megoldasanak a modjat. A kollegalitas er6siteset javasolja, annak elismereset, hogy a felUgye16 nemcsak 'tanit, hanem tanulhat is ;nNem szegyelli megmondani, hogy

ez

nalam nem mindig sikerlil igy" Ide mind'ezt' a kontroll hatarozott fenntartasa mellett. a9o ; Talan nem rossz iranyban tapogat6zunk, ha feltetelezziik.,

hogy a hatvanas evek kozepenek felUgyeleti vitajaban az iskolarendszer egy szerkezeti problemaja is szerepet jatszott. Noha a hozzasz61ok csekely szama es azonositasuk nehezsege megakadalyozza a hatarozott velernenyalkotast, feltetelezhet6, feladas~t

ternalista feillgyeleti stilus

h09y~~a~~~

els6sorban a k8zepisko-

'.. .-. """:=-~::::::_" . -----:7~-;7:~:J;;:==-==~=;:::::::~:::;:;~::::?~~~:::__. lainevelok kove:telhette - V .. o;. 69 .. jegyzet '-,hogy a megyek a hatvanas evek elejen az

es

tek, hogy integraljak az also

~lli

tarnogatasaval arra toreked-

k6zepfoku feltigyeletet. Ez fe1-

tehet6en a felUgyelet egeszeben erositett olyan m6dszereket es stilusbeli elemeket, amelyek az alsofoKu - illetve anepiskolai hagyomanyban

gy5kereztek..

E

hagyomanyra a paternalizmus ink'bb

jellemezhet6 lehetett, mint a kollegialitast erosebben kihangsulyoz6 es a neveloi szakmai auton6miat inkabb tiszte16 kozepiskola;i hagyomanyra. nagyob~

Az

autonomiara es a szemelyes szakmai kompetenciara

sulyt helyez6 tudomanyegyetemi .kepzesbol kikerUlt k8zep-

iskolai tanarok kevesbe fogadhattak el az uralkod6 felUgyeleti stilust .. Ugyanakkor az altalanos iskolai oktatas hianyossagaival

... 77 -

leva es azokat. akar fegyelmeze'ssel is vano megyei es orszagos oktatasiranyftas, amely

·tisztaban

megold~ni

ki- .

I,

az oktatasi

rendszer egysegesseget tovabbra isalapvetonek tartotta, ragasz ..... kodott a ,felUgyelet ellenorz6-szamonkerostilusahoz .. Bizonyos i

viselkedesi jegyek meg~~ltoztatas'~ lehetsegesnek tarthattak, de nero egyezhettek bele a kantroll;

rad~alis

lazitasaba. 11y-

m6don az iskolaszerkezet differe~cialtsagab61fakad6sajatossagokat kevesse figyelembe vevooktatasiranyitas e differencialatIan szemlelettel is tart6sitotta a feltigyelet-i rendszer ellentmondcisai t

I>

kovetoen az MM uj, ideiglenes felligyeleti szabal zatot bocsatott ki

I

de ebben i

egyse esenszabal oztak az also

es-!ozePfOkUfelUgyeletet.90{<10liniszteriUm a felUgyelet kerdesetaltalaban azaltalanosiskolak iranyitasi kerdesekent kezelte .. Afeliigyeleti vitat.lezaro uKozneveles n cikkb61 kideriil,

hogy a miniszterium nem vallalta f61 a felUgyelet letszaminak az

emele-sere .iranyulo koveteleseket, es nstrukturalis" valtozasok helyett iiszemleletbeli WI

ve

val tozasokat

tartott kivanatosnak, illet-

zig a-z gat ok ell::;.·;::;en~o:::::."".:.r!:.z~o--!::::!s~~~~o:J.k~a~n:.:..:b::.· v.:.~el::e:::.'.::s:.e.:t_.:.j.:a~v.:a:.:s:.:o:.::l:..:t:.::a:.:::...-.'_':..· ~

a felUgyelet hatekonysagatsokan a felligyelet

lesetol varjak, rnertugy velik, hogy igy segitseg is, az intenzivebb ellenorzes is.

letsz~ma~ak

a n8ve-

lehetove valik a fokozott A

kerdes nero ilyen

egyszerG /.8./ Az iskolaban fo1y6 munkaert az igazgat6 a felelos. Ez a felelosseg nem ruhazhat6at a szakfelUgyeletre .. n91 ./ To~~bbra is

fenntartott~k,

I

hogy a

felGgy~let

.

legfontosabb funkci6ja a

nevel~s ellen~rz~se, s hogy a sza~felUgyeleteri bellil is a nevel~s ~rtekel~sere

~gyetert61eg

kell a hangsulyt helyezni. A vitat lezar6 cikkir6 ,I id~zte az egyik vita~~kket, melynek szerz6i a szak-

- 78 ...

. felUgyelet legfontosabbfeladatkent azt jeloltek meg, hogy el~ len6rizze, az egyes t~rgyak tanit~sa "mik~ppen kapcso16dik a ·k· " · ' hez..· · ,,92 .. / A neve I omun" a egesze N

'kkb"'l c~" 0

k"d "'1· h og~ ~~ MM . . to...: .. 1 eru,

----r

'bbra is fenn kivanta tartani ciz 1957-ben rogzitett ideal!~----~----====~-------------------~.---.

A felUgyelettel kapcsolatos megnyilatkozasokahatvanas evek elej e ota gyakranemlitik egy ujfeli.igye~eti szabalyzClt il~tekesei

megalakotasanak a szliksegesseget es azMM ez

k~szli15ben

tottak egy ideiglenesnek

min6sit~tt

be is jelentik, hogy

gyakran

fs bocsa-

b ej e1 en t e t t ek egy u j u-m~lu"';' '-a'-' t:-o''-'-:.k:-.1:-;-a---d7"a7, ..... sa7'n-ak=-- a s z ande kat..

Az ..~j'"

szabaly?at az aJ.ta1ano~, nevelesi felilgyelet elsodlegessegenek az elvet hangsulyozta ki ,ami t termino16gia~·aban· is .erzekel tetni kivant .. Szandekosan naltalanos felligyelonek "aTtal.~nos tanulmanyi felUgye16t ", mivel

n

.

kereszteltek .at az.

a ntanulmanyi n j e1zo

nagyon arasan hoz?~itapadt a tanacsi-hat6sagi jel1eghez. Engedelyeztek a

~lik6d~si allomanybanl~v6,

tehat.a tanacsi

appar~tusb61

kiszakad6 es pzakmai pozici6f betolto a1talanos feliigy~let kia1aki tasa to A szabcilyozasba t6bb olyan elern kerlil t, ame:!-yrneg1evo helyzetet kivant szentesiteni

I'

es

ame1yek elfogadasat tanacsi

vezetok szorgalmaztak. Az

MM kozoktatasi foosztalyanak a vezetoje igy 5zarno1t be

a megyei erdekek ervenyesUleserol: "Csak nehany peJdat ideznek annak igazolasara, hogy rnilyen fontos kerdesekben segitettek

~l­

lasfoglalasunk kialakulasat az eln6khelyet~esek es a mil~e16desl osztalyok .. Meggy6z6 ervekkel tamasztottak ala peldau1 a szakfelilgyelet decentralizalasanak a szilksegesseget .. SokretGen bizonyi-

- 79 -

"tott~k

<al~nosfelligyeletnek f~lfliggetlenitett

az

; , ••. k e 1 va 1 0~ megerosltesene k 'in d 0 k 0 1 tsagat N

•

,

,

er

felUgyelok-

93 ./

Az uj szabalyzat legkenyesebb pontjat a felUgyelet letszamkeretenek a meghatarozasa jelentette. A Penztigyminiszterium ~s

a Tanacsszervek Osz talya beleegyezese nelklil az MM nem hata-

rozhatott meg "letszamkereteket, igy a szabalyzatban csak "fiktiv" letszarnigenyt probaltak meg jelezni. Ezzel egyid6ben £elsz61itott~k

a tanacsokat, hogy a felligye1et

letszamszliks~gletet, a

PM-mel valo egyeztetes celjabo1, 1966 nyaran nyujtsak be az "MM-nek. A kesobbiekben ezen egyeztetes nehezsegei valt az egyik legfobb okava annak, hogy a szabalyzat veglegesitesere nem kerlilt

sor~

Az 1965-6t k6veto idoben a Mlivelodesligyi Miniszteriurn

~'"

.

kormanyzati "po-zt'c16Ja nem voltolyan, hogy-ateltigye~e~sza~'. ""~~tte vagy egyalt,alc~n.normatlve eloithatta volna. Erre csak az .·l~k~J.kai. p;r;;thata~

hetett~

.'~_"'4-~

ovetoen keriil-·

...

Jelen1.6s konfliktusok forrasa,a valt az ideiglenes szabaly-

----------=:;...,...--~ s

zat altaI elismert rnUk6desi allomanyu

.-.

fc;;LiiEilyelet-rs •

Ennek a szentesiteset olyan tanacsirnlivelodeslig galmaztak, akik szakmai-politikai elk6telezettseglik ~~

gattak

.

~ITI~nem

------------,...-------:-

'

~

r~ven t~mo-

i, hanem ped..-ag_Ogiai j el-

l-f?9:"ve tetelere iranyulo t6rekveset, es akik ezeket az erdeke-

"~sajat

hat6sagukon beIi.l! slRerrel kepviseltek. Ugyanakkor a

tanacsi szfera egyeb elemci sajat kontroll-lehetasegeinek a tamadasat lattak a mUk6desi, tehat iskolai allomanyban leva felugyelet intezmenyeben. Maga a tanacsi erdekek kormanyzati szintli erdekkepviseletere hivatott szerv, a Tanacsszervek

Oszt~lya

is azt

az allaspontot tette magaeva, hogy a tanacsi apparatuson belul

- 80 ...

·dolgoz6 felligye16ket kell

nevel~si'jellegU

feladatok

ell~t~-

sara alkalmassa tenni* Ennek megfeleloen ragaszkodtak a tanacsi j elleget k i fejez6 ntanulmanyi It feliigyelo terminushoz es nem ta-

mogattak a mlikBd~si ~11om4nyu felilgyelet kia1akitas't. Az

ideiglenesszabalyzat kibocsat6i 0 feliigye16k es neve-

16k 'kap'c'so-r~n:-anak~"'a~~kErr-de5eben"a--pat:e[naT1sta ,modet:rnek 'egy-~ke--- vesbe

efZe1:

111'int inkabb technikai etemek~el alataUlasztott val-

1"

------::t::o-=z-:a::t~a~',-=rn~e:-:il-:;l~e:-';t:-:t~f;o~g-:l;,:-al~,:t:a:k"";,,7a-;1'1"':2a-::s:J:t~,-,~e~9;;:y';'":lf~o~"'r::::m:::a~'n::""',~e::'-1"hi:'"--=ai:t7a::r::o"1::v:-::a:--:"=m:"5ia~g-urt.Inr"-='f:'

-----

az aUEoriter

~sa

':,

","-"

"

,

"'"~

- nevezzilk ,1gy -liberalistendenciakt61:

"Sulyos MM-tisztviselo -, mintha a felligyelo' valamifele autokrata, felsobbrendii sz emely 'voln.a .. Nem erthetiinkegyetazonban azzal a .

ne-

"

zettel seml U hogy mivel afeiUgye16 ugyanoly'an pedag.6gus, mint barmelyik nevelo, 'nines joga latogatni a neve16ket, eszrevetelez~ ni, sot utasitani.$ Igaz

l?

a felUgyelo.maga

is pedagOgus, de sok-

fele orszagos zin'tU tajekoztatast.is kap, feliigyeloi tevekenys~get. a tanacs megbizasaes utmutatasa alap~an vegzi, indokol t

as

jogos

tehat,

hogy'a

neveloket.nevelhesse, s ha sziikseg'es uta-

sithassa 6ket~"94$1 A hat~anas evek igazgatasi as feliigy~leti viszonyait megha-

taroz6 t6rten'sek k8zUl meg

eg~et

meg

~el1

emliteniink. A tekinte-

lyi viszonyok atalakulasanak egyik jele a feltigyelet-vitat megelozoen az a vita volt, amely az igazgat6krol 'folyt anKozneveles"ben. A vita ugy ·indult,hogy afoly6irat egyik munkatarsa cikkeben biralt egy autoriter igazgat6t es kiailt a d~mokratikusabb

vezetesi m6dszerek melletto A bira16 cikkre egy igazgat6 valaszolt, aki vedelmebevette a hatarozott, kemeny igazgat6i m6dszereket .. "A

kesobb

hozz~sz616

igazgat6k egy

i~sze

hajland6nak mutatkozott

... 81 -

arra, hogy

fele16ss~g~t ~s hatalm~t tant~stillet'vel .

;

megossza,

,

~-- tobbe~at< a· veleffl~ek .adta~.__.h&Ul.g.o..t..,--aegy-sziik;eges -==-.." az igazgat6itekintely fenntartasa es elitelendo a tulzottan engedekeny vezetesi stilus. A vita vegso kicsengese az volt, , - :::::::::=::=-hogy azigazgatoknak meg kell orizpiiik azegyszemelyi felelosse-

--.......,........--~~~---

.:~

,

,c,,"~ket, ~okratikusabb modsze~ell hasznalniuk.

A vi ta b?oye, jelezte a mereyl, autoriter ig~zgat6j hl-agatart~s

valsagat. Ugyanakkor

jelentkeze~t

az igazgat6knak az a ka~hassanak

kovetelese, hogy ok maguk is nagyobb bele'szolast

az

i ranyi tas es feliigyelet kerd'eseibe, hogy novekedjek on·allosaguk.

Ez a koveteles kiilonosen eros volt a fovar-osi igazgat6k koreben,

akik

t

,

1966-tol rendszeresenmegtartott fovarosl

. "'~anacskozas intezrn~nyeve~ fontos erdekkifejezo ·foruinot,sezzel az ,',

"

'.

"

"

..

.

"

.

.""'i"';;

~

.

'--ok"tataspoli tika alaki tasab'a v.alokozvetlen beleszola.si leheto-

seget kaptak. Az oktatasiranyi,ta's a hatvanas evekben hajlandonak mbtatkozottaz igazgat6k

~nallosaganak

a

n8v~lisire"de

ezt 6sz-

szekotott~ az· igazga:t6i alkalrnassag'a korabbinal alaposabb vizs-

galatanak es az az in tezmenyen beltili iranyi tas! stilus demokratizalasanak a megk6vetele~eve18 Mindezek k6vetkezt~ben a hat-

vanas evekben indult meg az igazgat6i onallosagnak.az a

kisz~le­

sedese, amely kes6bb a felilgyeleti rendszer egeszenek az alakulasat befolyasolta.

- 82 --

. VI .. :DEC!2NTRALIZALAS, KONFLIKTUSOK,' UJ SZABALYOZAS

Az.~j

gazdas6gi

igaz9at~si

16

m~chanizrnus bevezet~s'vel

egyid5ben zaj-

decenttalizal's az Qktatasir'nyitast

~s

'rin-

tette.. A hatvanas ev:ek vegen azoktatasir'nyitases a feliigyelet .

.I

legmozgalmasabb·id6szaka kezd6dOtt

el~

amely1973 ~6rUl, uj sza-

balyozasok sorozatanaka kibocsatasaval vegz5dott. j

sz~gi

•

1.-

kormanyz

'-----

_

•

szer eg~szeb~n jelent6s' m6dosul'sokatered-

---------_ -.-----..

-

.

'~;egvaltoztatv;a--'k6;~';;nti-"~';~-lok·a;[ls iranyit's viszo.

'-nyatTs~yszeritvea miniszteriumok iranyit's stilusanak

-:---"-------

--..

..---..P . .···,#..·-:·....~-""''''''~----.

fokozatos atalakulasat .. A vonatkozokorm'nyhatarozat a vegrehaj...:.;""·

-------===",._.._..:-.

tob"lzott:S'a<JoJt"kozvetlen Ifelelossegeve. tette az egyes agazati politikak vegrehajtasat t~riurnokkal'azonos n~csokat$

es

a kormanyzatiszferaban csakhem a minisz-

szintil hatalmi tenyez6kkeemelte a megyei ta-

A miniszterek iranyitasi eszk8zeit normativ jellegU

'-----' . . . . --....:.-...;~---~,:...------,-,=~-~~=--_.~ 5Z abatyoz,asok '.e s -ei;-i'-~llasfoglalasok k ib6dsll.[s·a""('~r:::x:eduKalJ;a" ---

'---'--- ------------... .

'

•

.

,

minimalisra korlatozva az eseti jellegil . fft7gz-L~k es a rnegyei, v~grehaj

to

ut~sitasi

.

,

jogot. A mi-

~.-:". __..-:-:..,'""";;;::;:/

bizottsagok k8z8tti velemeny..... Ugyanakkor

et biztositott a rniniszterium'~o~k~n~a:~k~-~a~:r~r~a;-,~~~~~~~~~

terliletUkhoz tartoz6 intezmenyeknel k8zvetlen ellenorzeseket is .. , ,. . folytassanak. Az int~~·Y~~~~~v~~~~~_kont-

~,...~-~.- -"'''~~ .....

~-'"'----

ro 11 1 eh e toJi.e.g.e--M:i-rOrra!:ren-·;2i'Z·~·ok-fa-fa-sT"-es"~"eg·e"Sz·se~ij.g¥i"

--_. ..... Ina-radt..·..f en n ~

~_...

v.·,···..;·

"'---~...~.-''''

..... - ' '

. .ag az,a..t.ba,n·

,

"

E valtozasok eredmenyekeppen elvileg beszilkillt a minisz~e-

.". 83 _.

."riumok attetel nelkUli, operativ iranyitasi lehetosege es ra- ~ kenyszerUltek arra,hogy olyan'uj ir~nyitasi strategiat alakit-

sanak ki, melyb~rr a korm~ny agazati politikajanak a befoly~so­ lasa foglaljael a legeloke16bb helyeta Ennek az ir'nyitasi stilusnak a kialakitasa csak hosszti idd alatt sikerUlhetett, s a hetvenes evek elejenek ~entralizaci6s tendenciai egy idore ..."'......

.

vissza is forditottak ezt ·a fejlodest .. A centralizalt iranyitas

hagyomanyait 6rz6 oktatasligyi

~arca

kU16n6sen nehezen alkalmaz-

kodott az iranyitasi viszonyok atalakulasahoz .. A stilusvaltast akadalyozta az

is~

hogy a t'rcakormanyzati

jelent6seg~nek

a nB-

vekedesere es aktivitasanak a fokoz6disara eppen a decentralizaeios idoszakban, 1972.korUl kerillt;·.sor.,

Az iranyitasi rendszert atal~kit6 korm'nyhat'rozat v~gre­ hajtasa soran ·az MM maga is ujra

sZ~balyozta

az oktatasiranyitas

egeszet . 1968-ban egy sor egyedi 'hataskor decentralizalasarol

dont6ttek 96 ./ es"atfogo hataskorelosztasra is sor kerUlt, ami az 1962-es szab~lyozast valtotta fei. 976 / Az uj sz~balyozas kil15n6sen az int~zmenyha16zat fejlesztesevel, szerkezeti alakitasaval es oktatastervezesi jogk6r6kkel

gazdagitotta a

megye~

iranyitas

hataskoret, ami a megyei mUve16desi osztalyok kes6bbi tevekenysegeben meghatarozo val tozasokat indi tott el, a' tartalmi j ellegil iranyitas terhere novelve a tervezesi jellegU feladatokat. Ugyanakkor 9yengillt a miniszt~rium ko~vetlen felUgyeletiranyit6 tevekenysege is, hiszen a

felligyelet~

apparatus.konkret

immar csak a tanacsok szabhattakmeg .. 1969-ben a

feladatait

miniszb~rium

a

helyi /nagyk6zsegi/ szintli oktatasiranyit~st'is szab~lyoztae98./ Az uj iranyitasi rendszer megnovelte a helyi szintil tanacsok

onal-

losagat is, tehat egy olyan iranyitasi szintet, amelyen a legke-

'vesbe lehetetta szakmai, jellegU ·szempontok ervenyesUlesevel

sz'rno~niG A~8zs~~~.!~~~'116s~~~~i-~.

agg6d~s

~-."~.

.

"

ezutanaz oktatasiigyi vezet6k egyik gyakori temaj a lett .. alizalast61 az igazgatasi letszam cs6k-

<

keneset varta, ami afelUgyeletiapparatsut is erintette volna .. Az MM' azonban afelUgye16k letszamanak a csokkentesebe nem akart

belemen'ni, 99 "/,

hisz~n ,' .... mint lattuk -,

a felUgye16k es az iskola-

igazgat6k' et;JY' reszeevek' ota e letszamemeleset kivanta. Ez' egy,

,

reszt arra kenyszer~~ette aminiszteriurnot, hogy megpr'6balja

meghatarozni a felUgyeletiletszamnorrnativakat, masreszt arra, . ,

'

hogy felkarolj a nehtinymegyene~' .... esfoleg afovarosnak - az't a torekve~et, hogy mUkodesi allomanyban leva altalanos felUgyelok,et

alkalmazzanak . Ez utobbi ,torekvesek tamogatasa' azert is fontossa valt a miniszterium, szamara, m~rt a decentraiizaci6 kovetkezteben a tanacsi szervez etben,doigoz6, feliigyelet feletti rend~lkezesi ,

,

lehetosegei beszUk,Ul tek, 'ugyan,akkor a ,miikodes~ allo~anYban lev6 feltigY,elok m~nt' iskolaidolgozoktovabbra is ,~z MM ~ fennhat6saga

ala tartoztak,volna~ E problernaOsszetettseget novelte azonban

az, hogy amig atanacsifelugyelok nem azoktatasiigyi koltsegvetest terheltek, a mti,kodesi allomanyban lev6ket a pedagogus ber-

keret terhere kellett rnunkaltatnia A,

letszarnnormativak ~eghata~ozasara, m~nt arr61 sz6 volt,

mar a hatvanas evek

k6z~pen kiadott,ideiglene~

felUgyeleti sza-

balyzatban kiserlet t6rtentg 1967-ben az MM ajanlast adott ki,

------'--..

rnelyben' az iskolak szamat61 tette fi.iggov~~l~j:.sz;a'. ... rna t~t)7f-m"'A-~~~t:e·t-t--~"szronn-ornicrti:"-ak~,,osotc-treTy·ei1"

~._'''.''''_'''_.''''''~''~~''''."''''''''''':'''''''''_'''''''''.'~fl''''~

,

,-----

~--...~~ ,

,~gl.e..g4~~-4t~?-mit~-m.~

,leva felilgyelok beallitasaval

~'""

_,,_._,,~-~

'a"Te'Es z am

csak lutikt5ttesJ. al1o~yb_~n

SZO~~""E~iS1t\,e'3'kJ..vanta

-

'azonban, hogy a

85 -

miniszt~rium el~lljon

kBvetel~sek t~mogat~s~t61,

igy

egy~b b~rkeret

terhe16

p~ld6ul iskolatitk~rok

alkalrna-

zasa t 0PI .. 101" I P

P

A milk6desi allomanyban levQ altalanos ffieny

z-

kiepitese az MM sz

ezzel

atta volna a nevelesi felligyelet, altaI oly fontosnak tartus altalanos felugyeloi ugyanis ~~-att1sagi

jellegu feladataik rniatt nem voltak kepesek

ennek az eredetileg nekik szant funkcionak a betoltesere".E

to-

megtort egyreszt az allamikol

rekves azonban

megterheles~t61tart6,Penztigymini

masreszt a Tanacs-

szervek Osztalya, il1etve kesobb az, MTTH ellenallasan .. Ez ut6bbi

/__Bz-e'rvek-·-a-,miik.Q,a,~st'"'"·-a·ITom-a'nyu·""&Itara·rlo-s'-'f~itigy-;i-;"t,w~'ki~-plile

s~ b ~~-~-'.-_.

annak fun-kei

,---......., .

-

.

.

apparatus megjelenesenek 'a veszelyet lattak, ezert azon .'

.'

.

'

.

.

.....~--...:.....~~~-""""'"""""~ ......_""'....-..~~-"'.""', ..._.",.."..... ,--"-><"-~.'.¥

_....

az allasponton vo~ak~~h~~~~-41~ tanulmanyr-IelUgyelet _-------.' .'.',' .' . ...---. .. .IO(_..... .. . .,. . . . ..-,-~

_~._

_,,~'""'

....-..-.~ _.'4"'~,.~_ _~

'

kialakult funkci6j.inak az atertelmezese elfogadhabatlan., °Ezt az

'~'-iliaspontot kovetkezetesen kepvis egyezteb~seken

4

tek 'a.

ki.i·lonboz-6~ . :~·t·cff~OZi

..

A felilgyeleti

hat~sk6r6k ujraelosztas~t

MM rendelkezesegyeztetesekor igy

szabalyoz6 1968-as

tette ki' ezt a Tanacsszervek

Osztalyanak illetekes e16ad6ja: "Az alt~lanos~felligyeleti cia e szakaszban lefektetett meg'oldaS'<3val kapcsolatban

az rnUkodesi allomanyban laesa

funk-

It "i" hogy

fel.adatat - H"G .. / elvi fenn-

tartasaink vannako Nezetunk szerint az altalanos' felUgyeleti' te-

vekenyseg hivatkozott szakasz szerinti ellatasa a szakigazgatasi szerv pozici6janak, s bizonyos szempontb61 mukodese hatekonysaganak meggyengUlesehez

vezetne~

Az altalanos felilgyelonek magas

- 86 ....

szakmaikepzettsegen tulmenoen szUksege van arra a poziciona- , lis elonyre is, hogy 0 a. szakapparatus tagja es kezvetlen kepvise.laj e.·' Az inte·zmenyeknel F~kodtetett u.n. felfilggetleni tett &1 talanos feliigyelok' foglal~oztatasa eseten meggyengUlne ez a kezvetlen j e11egU informaci'6s csatorna, ame1y az osztalyvezet6, ;: I . 1'II etve.a

" ' b an'·f e 1;tet ' 1 enu"1· vblranya

"k' ,,103./ ~zuseges..

A Tanacs'

szervek·Oszta1yan.em ertetit egyet azzal sem, hogy az MM e16irja ~1

! .

a letszamokat, mlvel ezt atanacspk hataskerebe tartozonak tekintette. Az 'MM ill e te k e s e i ~.,

ez z el~:"~E~~~",,~,_2~.d~g~j. ~.1_£J.Y.9.k 0 r1~t t 61

--

.

nem e'rszakado, iskolai a1ka1mazasban al16altalanos feli.igy~..!9k ......'-....

"

alka1:~as'ti~~~t's't • •

,',

'."

_t'.

,

~~~

__

lb"'=~:.w._ _ ....""".. _,~~, '_ _ ~""'_"""'~~~""'~'''''~'''WM<.' __
~

ir:;;".

Ennek erdekeben el kivantak' killeni tenianat6sagi es a nevelesi -'}'ellegU felUgyeleti fu·nkci.6kat: itA Kozoktat~si foosztaly, de az eg~sz

revizios terUlet

eg~6ntetilen

azon a velemenyen van, hogy

a tanacsi apparatus mint 'igazgatasi szerv iranyitja az oktat6neve~6

d~

rnunkat, a jarasokat stb.,

a pedagogiai iranyitast az

alta1anos felUgye16ken keres~~Ul kel1 megva16sitani. Igy'az a velernenylink, hogy a tanUgyigazgat~si foeloadok /alsofoku, gimnaziumi/ el~6sorban igaz~af6si Ugyekkel foglalkozzanak, a megyei altalanos es szakfelUgyelakpedig ' ra' st, 1"II etve az

0

ped~gogiailag

iranyitsak a ja-

k tato-neve " , I' 0 mun k'a t .',,104." / N

'.

Noha a hetvenesevek elejen, kUlonosen ~;--l~~-es oktatas,

politikai parthatarozatot

,.----------

--.....""'=,,,.

z MM kormany? a ti paz!,,' ,. a ero-

sodott, ta1an meg jobbp~zicioba kerUlt.az e11entetes all~§l?-Q!1_ton

~

-

-------

,

leva e s az 1971-es tanacsltorvenyt 'kovet6en szervezetileg is meg"---..

-..,~

-

87 -

.idejen is valtozatlanul a tanacsi apparatuson beltili feltigye-.

let koncepci6jat vedtea Az MTTH illetekese igy velemenyezte az MM 1972-es

utasitastervezetet:

tanulm~nyi

felUgyeletet, mint szaklgazgatasi tev~kenys6get a

Tanacstorvenyelveivel kU16nvalasztja a vetol .. Az

es,

tan~cs

altal~nos

II ......

a

tervezet az altalanos

egyes rendelkezeseivel ellentetesen

vb . rnQve16desUgyi szakigazgatasi szer-

tantilmanyi feltigyelet

milk8d~si

letszamra

torteno kihelyezese a fentieken kivlilnem.helyettesitheto a kovetkezok miatt: - indokolatlan feszilltsegetteremt atanulmanyi felilgye~ let, valarnint a nepmlivele~i es gazdasagi felUgyelettel foglal-

kozok koz8tt, mert anyagiakban az tltobbiak lenyegesen hatranyosabb helyzetbe kerUlnek; - nagyar'nyu

fl~ktuiciot

okoz, mert a

mUve16d~stigyi

appa-

ratus tanulrnanyi felUgyelettel foglalkozo dolgozoi kozill varhat6an sokan eltavoznak az ·apparatust61; - a fluk1;:uaci6 nagymertekben gyengiti a mUvelodesUgyi appa-

ratust, ami ketsegesse teszi az' intezmenyek es a szakfelligyelet szinvonalas

ir~nyita~at;

- az intezmenyi &llomanyb~n mUkod6 altalanos tanulm~nyi felGgye16t sern miniszteri utasitassal, sern testUleti hatarozattal

nem lehet intezkedesi es utaeitasi joggal felruhazni /fegyelmi felelosseg, stb .. /&" 105 .. !

A tanacsi szfera a mukodesi allomanyban levQ felUgyelet ki-

ePiil~~p.~.Qtt~a~mihoelodesirarlyit6 ...._,........,............._'-'........_"'~~_.

-"'~~"""'"'

~_

tusanak a dezintegralodasat61, az intezmen·yek. feletti

appara. ,.

..............._ .

~,.,_ _.~_"<._J

ko:n~roll""

lehetosegenek a besztiktileset61, altalaban sajat hatalmanak a

csokkeneset61.

Az

agg6d~sa

kifejez6d6tt abban is, hogy milyen je-

f

... 88 -

lentosegettulajdonitott a terrni'nologiai kerdesek tiszteizasa-,

nak: " ........ kerern - irta az MTTH illetekese

~

hogy mindenutt,

ahol az 'altalanos felUgye16'megjeloles szerepel, egesztiljon ki a 'tanGlmanyi'kifejezessel jaltala:nos t~nulmanyi felUgye16/ .~. es~tlegzavart

okozhat, ha az eddigi /altalanos tanulmanyi felii-

gye10/ megjelolest meg'valto?:tatjuk" ,,106 .. / Hasonlo terminol6giai tisztazast kivan az MTTH egy masik' II . . . . . "

'MM-he~

kGldott 'atirateiban:

nem tartom szerencsesnek .... jegyzi meg az atirat iroja .... a

'pedagogiai 'fel~gyelet kifejezes hasznalata:t, mert leszilkiti az altalanos'tanulmanyi felligyeletnek a pedag6giai felligyeletnel sokkal sZ~lesebb,/eszmei~politikai/tartalm~t .. "107./ ~

dokumentumok tanulmanyoz6janak aza benyomasa, hogy az ,

'

iskolarendszeregeszenek

eg~seges nevel~si,'szernpontok

szerint

torteno ellen~rzesere,'toreked6 orszagos oktatasiranyitok vesze .... lyeztetve lattak c~ljaik ~l~r~s~taz 1968 ritan eliridu16 es az

1971-es tanacstorvennyel megerositett. decent:ralizalodasi folyamatban. E decentralizaladasi folyamataz oktatas feletti tanacsi kontroll novekedesevel jart es az oktafasiranyitak attal tartotpolitikakat'eg~seges terilleti

tak, hogy a killonb6zQ agazati tikava

inte~ralo tanacso~

poli-

kevesbe lesznek fogekonyak az oktat's-

politikai celkitUzesek irant, mint az "az apparatus volt, amelyet

----..

1968 e16tt az MM megkozvetlentil is iranyithatott

utan a tanacsoknal e16te~be kerUlt az egyseges terlileti lnfra~strukturafejlesztesi politika

se~egrehajto bizottsagok bevontak a tarta ~

.

•

I "

_-..;..."

_

r n

1

as! fela ....

_~.............--" .._----~_"""'....,.".•

~-t-o-k-'a-t--l-·n-k-a-'b-b--rn--a-g-U~k-enak __erz6 rntiv~16desugyi osztalYOka~. A hatvanas

~vek

saran az

-----

MM~nek

'

-

mar tapasztainia kellett,

hogy a tanacsi apparatusba integralodo es az ez altaI megszabott

'.~

- 89 -.

feladatokat vegrehajt6 felUgyelet, noha ~ tanacsok maguk is megprob~lt~k maguk~v~

tennia a tartalmiszemleletet, egyre inkabb ,.

kicsuszik az iranyitasa alol. Ez is szerepet j&tszhatott abban, hogy 1968-ban, az MM es'az altalanos felUgyelet kapcsolatat javitand6, or§zagos

'vtak Bssze az a1tala.nos felUgye-

16k et ~···~z-m-;r;L~te-:i:--ltT-azf"kiva.nj:akmegh_t.et~· ... ,,,," ..~._.::"": .._._m"~ """

.

.....--

, _~~:::::.:~==~:=~~:.~.~ ~

min ip'.Z::t:@.rJ.um i r any ~lY-e:.L,.~~c-16ra"-"":fe·:lii"9'ye-re-f-s~~ama'r·a--··t~" ~_.:':~':~.~::::~"",,,:~::~:~:::~:-""'<"'".

'''-''''

_--_.__.------_ .

vabbr'B"'i's' kotelezo ervenyilek e.s hogy a ."pedagogiai fclyamat" ira-

··-r1'y. lt~a-s·a- . ·.m.e.gk.i.\ta.ni.9..--a.-."mi.ni"s.zj;._er ium pedagog i ai ----..._-""----' a fen n tar ta sat. 1 0 9 •/

.

.

.

i I'any ito 5Z er epenek .'

.

A pedag6giai folyamat k6zvetlen. iranyitasa folyamatosan fontostorekve.se volt a miniszteriumnak, de a tartalmi megujul~st celul kitUz~ 1972~~s oktaf&spolitikai p~rthat'rozat ut~~, .

ez a t6rekves a kor'bbiaknal is jelent6sebb hangsulyt kellett, hogy kapjon. Az uj offenziv

oktatasp~litikai

terium kozvetlen iranyit6i funkci6janak az

szakasz a minisz-

er6site5~t

hiszen az ekkor meghatarozott oktataspolitikai

kivanta,

c~lokmaganak

a

neveloi tevekenysegnek kozvetlen atalakitasat celoztak. A tanany ag.-c.sOkk-en·te-s-;·an·eveIo"t-·..·s.ti,,! u$n ak

'<~'~'--~« :>

~": ..,:::;;...:;;:..:

a ha t r anyo s _-_ .• , -'.. _ __ _ "._.." _,.._ ",. .. _

_

h elyz e til ~t~~,

~ .. _,

,.._.--_ - .•••.".._.-.

atalaki tasa ,'az ~-rtek:·ele-sitti6d-sz erek ugyanilyen -.-----. ------------.. --_ .._..•.

r,ek ek~..t __.. . t§,JnQg at6 .'

_."....,..:.."'...

..

iranyu megreforma1asa mind az e1 tek ..

..._--'-'"_....-."....,~---"--_.

Az MM,

'

~_...:., ..,_."..

.... _.. "

__ ..

oszt~Yb&k~~nyulo beavatko-

ha meg ak art 'feleloi az el~be·""'~ilitott

politikai feladatoknak, nem nyug6dhatott bele abba, hogy a fe1adatvegrehajtas

oroszlanresz~t

csuszik az ellen6rzese

vallalo fe1ligye1eti apparatus ki-

a161."~~~anacstorveny es ..f·" \

~z

1972-es okta-

taspo1itikai parthatarozat szellemet az oktatasi vezetok gyakran e11entmondonak erezhettek. Egyebek rnellett jellegzetes peldaja ennek a tanacstorveny

vegrehajtas~t

.--_.~-......",

-------,---....-.. .-"..~-'-- . -----------..-..- .--

szorgalrnaz6 MTTH-nak

es

az

-

90 -

oktataspolitikai hatarozatra hivatkozo MM-nek az a konfliktusa,

-'

-

- -

amely a,-kozepfoku uskolak iranyi tasanak a kerdeseben j elentke~. .... .. zett. Az MTTH ezek~ az iskolaknak a varosokhoz vale decentra.

lizalasa

....

.

.

"".

tamogatta, szemben azMM-mel, ame1y ezt mar a hatvanas

\....---_._~

evek vegen-" is En

1972 utan pedig a partn t.at:ozatra

'~hiva tk;z va' u t ;~i~t t a-~-i;·s·z·a··:l.~.l ...,l......",-,.. . _~_._ . _---·-----~, .., ' ~,

,

~

__

--------.~

y~~

Hason16 j ellegu kOlrfiik tus az, amely a megyei varoso~ ok tatasiranyit6 szerepenek.a megite1eseben mutatkozott az MM kozott. A megyei varosok a megyekkel egyenrangu toi

szerepe~

MTT~

es az

ok~atasiranyi-

koveteltek maguknak a tanacstorvenyt k6vet6en is,

teljeskoril szakfelilgyeleti jogokkal /s6t ilyen kovetelesei kisebb varosoknak is vOltak/. 112 ./ Az MTTH a varosoknak a kozepiskolak fe1etti altalanos felUgyslefi jogat vedte es a varosoknak a szakfelUgyelet feletti kontrolljat is nemileg nove1nikivanta. 113 ./ Az MM ezeket is a parthatarozatban elfogadott iranymutatasokra hivatkozva utasitotta vissza. A miniszterium att6l tart~

hatott, hogy a felligyelet szetapr6zodasa megneheziti az oktataspolitika altaI kijelolt feladatok vegrehajtasat, ezert a hetvenes ~vek

elejen a szakfelligyelet es a pedagogiai jellegU altalanos

felUgyeletnek a megyei szinten torteno centralizalasara torekedett. Ez jeIent.meg az I972-ben kiadott uj

felli~yeleti

szabaly-

zatban is, amelyre meg visszaterUnk. NezzUk meg elobb azonban, hogyan alakultak ebben az idoszakban a felUgyeIet munkakorlilmenyei, a feIUgyeI6k es neve16k kapcsolata, iIIetve az ezeket meghatarozo tekintelyi viszonyok. A szakmai sajtoban zajIo vitak arra utalnak, hogy a korabbi kon-

fliktusok fennrnaradtak, sot sok szempontbol erosodtek iso Mint Iattuk, a hatvanas evek kozepenek oktatasiranyitoi nem k6nnyi-

f

felU9?e16k h.ely~.ete~. Nemmeglepo tehcit, hogy a ' het\renes evek· ~lej.erlek.,yitaib.an.;? avafeszt magukafelUgye16k '.

".

'.,

'I

i'

probaltaknteg tif;1ztazni'~sajat he1yzetUket • ".

. .•.• " •.

. . . .• > . , : . . . ' / "

.. '

,,'

a nevelokhoz vale

..:....! . . "..,. . '" . . .'

.' ..' ..

10k' ir'anyab61fele. j·Uk·!ram16elleris. , . ,. i zenv rniattirossz erzeseiket •.

Ah a·t·t7affa'·s~e-vl!J{·"'.veg~ ____~M_

M

N

etUnktanui: 'annak, hogyaz uj onnan meg,

;

sz ervez(iao'--'sz-l~ugti-tudomanyostest:u e en, a --............

I

'.

<

.•

-~.~~:;:;:~~

__

•

Pedagoglal-

Magy~r

'

TarSa~agOnbelill'~a~y~o~~at~~~~i~:~s~~ze".

.' .•. '.

.':

~~~,--"---_;.,.::

~n·-'-1:e1ket~~kepes \--~----

.

.., ".~ ,.. .••'. ",,:. -':'----.

.•

~,.....:..:.-"'c

. ""'.,.:.·

~·.·:·"

erdekCS0150l"'t'ta .k·~zdenek forma16dni, '.

.........•. ,~

~....•... - - : . . . : >

:

ona116 problelnakQrkent fel vetve afeliigyelet;kerd~Magaban a

szakmainyilvanoSs~gban

eRRor·.

teret .kap eprpblemakqr,

m1nden~~i' szelesebb : _.' '_"E'""~"''''

..

tisztabb~n.kirajzoloc;lnak az

es allaspontok, s megj elenik a kerdesek' a.tfog6

---

erz'elmek

s racion.alis

.terminologic3val torteno rnegfogalmazasanakazigenye .. 1969-ben a"Kozneve~n_~jq~t~indul-t_~_!.~U9ye'

.'

.

.....•.

'

....

.

.

'

letr61~A felUgye16~ es nevelok kapcSOl~tanak aprob.lemajeit

ezuttal e.9Y ~egyei ',felUgyelo vetette fel "N~psz erUtlenemberek

aZiskolakban"cimU,cik~eben.114~/A~cikk szerz6je, aki mar a hatvanas

~vek

k6zepenzaj16felUgyeletvitaban

i~

kifejtette

allaspontjat, a kovetkezoket irt.a: ",; ... joggal vetodhet fel a szakfelUgyeletben:

~

Mi, a pedagogusoknak eddig is legnepszeriit-

lenebb csoportja, ahajnalban kelak nepe~ gard~jai a 'kellemet-

len'5zern~lye~, a pedag6gusok koz~tt affele 'fin'ncoknak~tekin­

tett ernberek,. vagyunk-emeg olyan fontosa, 'mint amilyennek kellene lennUnk?'A szakfelUgye16k egy!.reszenek / •.•• /

es az altalanos iskolakban az a

~atarozott

tel.yUk csokkent, pedig szorgalmuk A cikkir6 szerint",

a kozepiskolakban

benyomasa, hogy tekin-

es j6akartuk

aszakfelUgyeii~~ helyzete

nem

valtozott.l~

a hat6sagi statu-

.... 92 -

'8zukboL. fakadoan hatarozottabb .',identi tassal rendelk ez6 altala-

nOSfelii9yel~kneJ;:,is·ro~szabb.let't

es,afelilgeiok'VisZ'onya'i~ ,ga

J e,en

'>

II

,Ugyanakkor ...i~zi skolavez ~.tc5k

a.

m6don:a~ut6bbiakatp'arto

",

. '." " , ' '",,'.', ,'<'.. '., " .,-.-~----"""", t ej:me szetesnekt
jats~~f~lett .A. me~Qldasta megyei .!e. ~.i.igY~16'"tobbek.' kozo~t ~bP~n' la t t~--ez.t-;az elozu vi ta u~

. repet

.' ,,'.",.,...... ""

',"

~al~k uitMM-~ll-r;pont

,

"

" . '

'

,~<.

i

s·:~a~t~lma~ t.aro~r'··~· ,h.ogYa'

~'"',",·,,,·i'-::·,·\:'

elsosorbann~.

,'a'

.,..::.-~---------~-

'';'';''

"

f'eliigyelok

'~

.tanaro~at~ haneI1} a

--~

enorizzek.A

tanu16i~eljes.i tmEini"'ellen6rze~e

entalaSaegy'~+·.felilgYeJ.e''t.:~ ',kor1cepc.i6 'eleme ,v:Ol t'," amely aionb an ....

,

'.

:

,

'

.

,

-

hianya~an. Akp.d,alyozt~·azonban,ennek,aterj ede'set, aZig~zgat6k·.

as a nevelok'ellenailasa is;.':akik'ebbengyakran az ellenorzes . '.

'

•

..

"

.

~'; '.'

•

'-..

,

rneg k el~emetl-enebbformaj at.l~ t t~k.l15.!

egy

A tanuloiteljesitxnenymeresr:e .eptilo ellenorzest a fel~gye­ 10k sem fogadtak',osztatlan lelk.e'sedesseie A vitaindit6 ci'kkre ,

•

,

reagalvaegy sz.akf~iU9yelo, elutasi tottaezt a, felUgyelok es ne.... .

'~.

'

. ."

....•

'.,

ve16k_ls-Qzlit-ti . Qmberi~solatokat.

figy~~nkiViil

hagy6

.~.~

szert ~s saj't gyakoriat&t bemutatva igazol~~,.hogy fontos~bb ennel a felUgye16neka nev,elore va16 sz emelyes rahatasa. A neve....

16ket segito, buzdit6 feltigye16 ~~al!.sta elerneket tartalmaz6 k~peh~z ragaszkod6 cikkir6 emberseg~s feliigye16k kivalasztasaban

es kepzeseben latta a megoldast" uLehet-:.ee:t:-·;)'61 --i:-~stri~ I~ .

,

---~~

.

,:....---" -

, t 8. 116./ A Vl-a· ' t ' t e l'1n d't' , ; f e 1"ugye1""1 - lr 1 0 megyel 0 va aSZC1'kk'b e en to....

vabbra is kL3.11 t a tanuloi telj esltmenyt

mere

feltig'yeletikoncep-

£io mellett.1~7./

A keto koncepci6 vitajanal erdemes meg egy kicsit idoznUnk.

-

93 -

AZ egyik, mint lattuk a felUgyelok

es

neve16k kapcsolataban

mutatkozo ellentmondasokat olymodon probalja meg feloldani, hogy az a

k~t

ellenorz~~t

technikai jelleglive teszi,ami reduk'lja

fel szemelyes erintkezeset, tehat igyekszik kiszUrni az

ebbal fakado konfliktusokat. A masik ellenben a szemelyes erintkezes javitasaval probalja meg,ezeket elsimitani. Az elso egy technokrata jellegli megoldas, amely erzekelven a paternalista mintan alapulo szemelyes kapcsolat es altalaban a paterna1ista jellegli tekintelyviszonyok valsagat egy radikalisariuj e11en6rzesi mintat javasol. A masodik e tekintelyviszonyokat fenntarthatonak tartja azzal a feltetellel, hogy az abban meg fennmaradt autoriter elemeket meg 'jobban kiszUrjek'

es

a paternaliz-

musnak az emberseges, segit6 vonasait erositsek. A 'paternalista jellegU kontroll a tekintelyi'viszonyok egyerte1mliseget, tehat az ellenorzok

es

ellenorzottek ertekrendjenek az azonossagat

felb?telezi. Valsaga igy a tarsadalom ertekvalsagaival is osszefUgg.

A

tekintelyi viszonyok

es

az ertekek valsaga idejen a tech-

nokrata modell, amely uj, homogen ellen6rzesi elveket aj'nl, megfelelo megoldasnak tUnhetett. Ez a

problemakor a kesobbi' idokben is tovabbelt. Mivel az ebben az altalanos, nevelesi jellegU e1ses m6dszerek kesobb ide

s

ehatol-

("

tak, itt azonban ~tobb ellentmondast okoztak, mint amennyit eny-

hitettek, hiszen a leginkabb ertek-erzekeny teruleten a rneresek modszertani objektivitasa sern oszlathatta el az ellentmondasokat. A hetvenes evekben a szakmai-tudomanyos 5zfera elkezdte kidolgoz-

ni a "nevel tseg i 5Z in t

If

vagy az "erkolcsi tUdatossag

II

mere se re

alkalmas eszk020ket es az altalanos felligyelok alkalmazni kezd-

' - 94 -

'tek ezeket az iskolakban . A legi timi tasat elveszto erkolcsi idealizffiusnak ez a technikai eszkozokkel valo feloltozteteset ~--

"'"-==--~~~~~'"'"""'"''''''''~''''''''''''''"''"'~'''''-'''''''''''''''~

azonbananeve15k nagy resze a korabbinal is erosebb szkepszis-

-----,s~el fogadta .118 /Of Ezzel azonbanmat' napj aink problemaihoz jutunk el. ' Ami az 1969-ben indult "Kozneveles"-beli vitat illeti, ez kisebb-nagyobb sztinetekkel

1970~benis

folytat6dott. Egy

iskolaigazgato az autoriter elemeknek, a paternalista' felugyeleti gyakorlatban val6 tovabbele~et mutatta. be. irasaban, biralva egy az iskolajat ,meglatogat6 feliigyel0 viselkedeset: "Mikozben ballagtunk a tanterem fele, megkerdezte a kollegat: Aztan keszGltel-e az 6rara, kis,komam?~/ •• './ s a ~kiskomam 'mogorvan kij elentette, hogy nem! S csak n~hjny perces huzavonautan volt bajlando megtartani az orat .,.119 .1 Ilyen korillmenyek kozott a cikkir6 , , termeszetesnek talal ta, hogy II az igazgat6nak valoban a veto

.....

doiigyved'szerepet'kell vallania. Biszen a feliigye16 jott, s megy, de mi,evek~~ at egyUtt dolgozunk a kartarssal." Egy szakfeltigye16 ironikus hangvetellel irott cikkehen igy probalta meg erzekeltetni a feliigyelokkel szemben tamasztott itI

rea1is elvarasokat: "Volt id6, hogy ugy latszott, a feliigye16t valami mai illem-

~s

Aranysz~ju

Szent Janosb61

~eg

egy

delfin-egyess~gU

tanctanarb61 kellene Bsszegyurni, hogy j6 legyen ••• ~

Ugyanebbena,cikkben a nevelok es feliigye16k Rozotti rossz viszonyr61, a felligye16

tekint~lyenek

a szetfoszlasarol es felti-

gyelo ta.rsainak ezt cinikusan tudomasul vev6 attitiidj~r61 is irt az emlitett szakfelUgye16: "Akkortajt; hogy feltigyelni kezdtem, ezzel allitott meg egy baratom az utcan: 'Miket hallok rolad, Gyurikam, hisien volt neked rendes szakmad!'Talan latott rajtarn

/\'----

-

valami

95 -,

elszontyolod~s-f~l~t, mert r6gt6~

meg is vigasztalt,

aminek az volt a lenyege, hogy bar a beosztas nem valami hencegnival6, vallalasat kar lenne magis szegyelni, hiszen irva vagyon: ami van, annak lennie kell." Majd igy folytatta: "••• .~-~-~

egy idosebb kollega 'fogottel r6gton az elso hozzaszolasom utan egy megyei ertekezlet vegen: ""Szepen szaggatod az istrangot, oesem. Nem is akaroken ebbe belebeszelni, de Jopb, ha tudod: a feliigy,elo arra kell, hogy az emberek 'tudjak, hogy van

es

bar-

mikor j6het. Lehet ,hogy haszna is van annak, .'ha megy, deezmeg nines bizonyitva" •.• ,,120./ Egy errea cikkrereagalo iskolaigazgat6 az iranyi tok elvarasaira haritja a fele16ssegeta~~r't,hQglya feliigyelok hibakereso es parancsolgato ellenormodjei'raviselkednek:, "Ma

meg

hat6-

sag aink egy re, sz e nez.n. .~c3.rtj a j6 feliigyelon e,~"..~?!.~t ,aki j egyzokony,.' . i' ":' -':'--'. ''',' .~.~. -,'" -', ". .,._ ... ""

.CO"

.'~

•..• '. ,. __ " .. ,; . .

>.,.. ,••;_«;:.. ~_,... ,.,..,o.~.~ ...-.• ~., .. _.~'~' .''''~--,.-.'"/''--:-~~'': ...... _,,"

-.

. -.

.

veben nem sorblfeltetelesen egy's.or hianyossag'ot, s nem szab ki ennek alapjan l~galabb egy tucat ·~vegrehajtand6"'feladatot.

'.

.

,

A feliigyelonek azutan a visszatero latogatas soran kimeletlenlil szamba kell vennie az adott feladatok

~~e9rehajtasat

...... Ez nem·

is esoda, hiszen ezt kivanjakt61e." Megoldaskent.a feliigyelet feletti hat6s'gi kontroll lazit~sat'es a feliigyelok szakmai auton6rniajanak a noveles'et javasolja: "Feltetleniil'valtoztatni kellene a feliigyelok jelenlegi - helyenkent,tul merev - iranyita.

,.-

san is. Sokkal nagyobb onallosagot, rugalmassagot kellene a resziikre biztositani 1 ... 1 Az iranyit6 hatosagok a tUrelmes, segi\'

to munkat, a feliigyelo

es'

a nevelo j 6 munkakapcsolatat soha ne'

rninositsek rnegalkuvasnak, a dolgok 'elkene~~qek"'.••• " 121./

A szelesebb nyilvanossag elott zajI0 vitaval egyidoben szii,kebb szakmai k6rokben is olyan vitak folytak, melyek rnegprobaltak

-

fogalmilag

tiszt~zni

~s

eredm~nyek~nt

amelyek

ci6k is szUlettek. -----.~16d6

96 -

a felUgyelettel kapcsolatos

-Az

probl~rn~kat

koherens, reformokat javas16 koncep-

iranyitas

es

a felugyelet kerdesei irant.

szUkebb szakmai nyilvaftOssag a hatvanas evek vege fele

kezdett szervezodni, elsosorban k6zepszintil oktatasiranyit6kbal, elmeleti erdek16d~sti feltigye16kbol es iskolaigazgatokbol.

E

nyilvanoss~g

formalasaban f61eg a budapesti oktafasiranyitok

jiitszottak font()s szerepet, akik tudataban voltak a fovarosnak az oiszagost61 sok szempontb6l elUto iranyitasi viszonyainak

~s

akik

mar a hatvanas evekben 6nal16 iranyitasi koncepci6val rendelkeztek. A

Magyar Pedag6giai Tarsasag megalakulasa utan a Tar$..a.s.ac!;tQn

~::;~

bellil "p'edagoglal vezetesi szakosztaly" is letesu

.-----

~"i-:'

.......-- nok e a favarosi tanacs ok tatasi kerde selben =<:'i"":: 'l""'l :'I-e"""':t"""e'-"k es--elnt)t
-

.~ ..

~volt,

s vezetoinek tobbsege favarosi lranylto v-o-l,t. Ez

-----------------a szakosztaly kezdetben elsosorban ------

foglalko2ott, de

-....... <:::::::;;»

az iskolavezetes problemaival

k~s5bb ~rdek16des~nek

tatasiranyitas es a

felUgyel~t

e16terebe kerUltek az ok-

atfog6bb kerdesei. A visszaemle-

kezesekb61 kidertil, hogy e kerdesek felvetesevel szemben a hagyom~nyo~

pedag6gia mlive16i es altalaban az oktatasiranyit6k resze-

-

illetve az ennek

97 -

~rt~krendj~t ~s

terrnind16gi~j~t haszn~16 kor~­

~;--'--'-~--r-"'....--;"--;-~;-;-;-~;-;-7~--;-"'"""";---;--:;-:;--;-:---;---......-::-~_

jelentse~

bell bktatasiranyitas szamara kihivast kellett, hogy

Az

ir~nyitasi t~ma

~----ff'mf-Ao·-r-tcl--8.-s--t

ugyanakkor az 6sszes to

en~

vetetl fel, s i l t jelenLek meg a legkritikusabb hangu

megnyilatkozasok. A tema egyik szakertoje - egy

f6va~osi

oktatas-

Ugyi vezeto - az oktatasiranyit6k sulyos mulasztasanak minositette azt a tenyt, hogyaz ir~nyitas strat~giai jelent6segil ker-

deset elhanyagolteik es olyan,a kor oktatasiigyi es pedag6giai vezet6i altaI gyakrafi elharitottpragmatikus kerdesek

felvetes~t

javasolta, mintaz oktatas tenyleges allapotanakdiagnosztikus bemutatasara vagy a kitliz6tt oktataspolitikai celok

~s

a rendel-

al16.anyagi lehetosegek kozotti 6riasi elb~res.123./

kezesre

A Pedag6giai Tarsasag vezetesi. szakosztalyaban osszegyUlt ok tatasiranyi t6k megpr6bal tak' empirikusan is igazolni a felUgye10k munkakoriilmenyeivel, terheivel es szakmai szinvonalaval kapcsolatos

problemakat.

feliigyelok sz~ma

helyzet~t

es

1~68/69-ben

hat ,megyeben megvizsgaltak a

meg~llapitott~k,

hogy a felUgye15k I't-

fUggetlen az ellenorzesUk ala tartozo iskolak, iIletve ta-

nU16csoportok szamat61: taialtak olyan altalanos iskolai feIilgye16t, aki

al~

70 tanul6csoport tartozott, es olyat is, aki ala

tobb, mint 600. MegHlapitottak, hO gyeelUgyel6k bere javal ala-

csonyabb az altaluk ellen5rzott igazgat6kenal, hogynern teritik --nekik vissza megfelelokeppen a kiszall~si koltsegeket, hogy roszsz ak a

lak~skorUlmenyeik,

sok ingyen tulora t vegeznek

feladatok terhelik Ie oket, stb.Hianyosnakmin6sitettek a feliigyeLok kepzettseget, elegtelennek

I~ttak

a tovabbkepzesUket, bi-

ral tak a "pedag6gus sz emleletm6d" hianyat e s az t, hogy a felUgye16k kivalnak a szakmai szferab6l: nero kaphatnak oktatasiigyi kitUn-

---

- 98 -

'tetest, nem lehetnek

a

pedag6gus 5Z akszervezet tagj ai stb.

Me.9-

allapitottak, hogy a felUgyelok jelentos resze visszamenekUl az iskolakhoz es hogy kivalasztasuknal kontraszelekci6

erv~~

- - - - - - - : :..:-:-1--l1-52~4r::.,7'-' ------------------------;-------------.:\.~

nyesu .

Az iranyitas'es a felligyelet problemainak a rendezesere es az igazgatasi, illetve szakmai erdekek 6sszeegyeztetesere valo torekves arra kesztette a kerdessel foglalkozokat, hogy megprobaljanak kialakitani valamilyen koz6s latasmodot. Az .Y. Nevelesligyi Kongresszusnak

az iranyitassal foglalkoz6 temabizott-

saga elkeszitett egy olyan jelentest, amely tobbe-kevesbe

k~berens

*'

egysegbe foglalta az lentes

szerke5zt6~

.'

iranyite~s

es a felUgyelet kerdeseit. A, je-

megprobaltakfogalmilag elkUloniteni az ira-

nyi tas "tartalmanak II kUlonb6zQ elemei t. Leir'tak a kozok tataspolitika rnegalkotasariak

a folyamatat - fontosszerepet biztosit-

va a terUleti tanacsoknak -, meghataroztak a "pedagogiai szakiranyitas" tartalmat -- melynek legfontosabb elemenek az iskolak kozotti niveIIalasat tekintettek -, es:azonositottak egy sor igaz..... , . " . ~_1~

gatasi jellegU feladatot .. Meg:g.x;:cgbaltak leirni a terliletre Ieg-

__.. .;,..-=::::::::::=:,',.,":..:::=~, ..~_. ,'"

----._._-~----_.

jellemz6bb problemak~~~n~ze~_k~il~k~~fO~-

--

_E~~~~~.t. A

dokumentuffi gyakran mesterkelt fog,almi egysege jeIzi,

hogy a szerkesztok egy onall0 letjogosultsaggal biro tudomanyag " .. k d te k ~ 125./ e If oga d tatasara toree

A koherens fogalmi rendszer kialakitasanak igen nagy jeIen-

t6seget tUlajdonitottak. A Kongresszus iranyitasi

temabizott-

saganak vezet6je igy beszelt ennek a fontossagar61: "Azzal is egyet lehet erteni, hogy teljes

vilago~saggal

fogalmazzunk, hogy

tisztultabb, tudomanyos megalapozast igenylo fogalmi apparatussal dolgozzunk, hogy rneghatarozott fogalmak tartalrnat azonosan ertel-

-

99 -

mezzUk, mert ugy tUnik, mintha - adott

e~etben

t.akba is bele ke11ene bocsa.tkoznunk . ,,126 .. / nak

~s

az

~rt.elmez~s egys~g~nek

az

ig~nye

A fogalmi tisztazas-

nem egyszerUen a

')' " t" k ' e""1 € I d t,iC111em h comanyoc:sagra va 1" OGre ves 0 ~a{a

csoportok

~rdekeit

- fogalmi vi-

k"t" b" au~on

tu-

ozo lranylto H

,

is kifejezte. KU16n5sen fontos volt a fenn-

tart6i ~s a szakrnai jellegli felUgyelet megkli16nb6ztet~se, amit

a fogalmi ni

f

tisztaz~sra

t6rekvok

elm~letileg

is meg akartak alapoz-

rnegkU16nb6ztetve az iskolak u.n. "elsodleges" es "masodlagos"

mUkod~si

viszonyait. Az

lI

e l sodleges" mlikodesi viszonyok a nevelai

tevekenyseg tartalmi oldalat alkottak, a "masodlagosak" pedig ennek praktikus intezmenyi kereteit. A ketfele "rnUkodesi viszony" eltero szabalyozast, kli16nb6z6 iranyitasi mechanizmusokat kivant . 127 ./ Ezek a megkUlonb6ztetesek, melyek a hetvenes evek elejere valtak egy egyseges ertelrnezesi keret

elerneive, az iranyitasi

rendszer felepiteseben lezajlott valtozasokat es az ennek rnegfele16 erdekstrukturakat fejeztek ki. A tanacsi decentralizaci6 kovetkez teben az inb:?zmenyek k6zvetlen iranyi t6iva egyre inkabb a helyi tanacsok valtak, ugyanakkor a kozponti

oktatasiranyit6k

fenn akartak tartani magunknak a "pedag6giai iranyitas" jogat es lehet6seget . A megyei tanacsok oktatasiranyit6i ragaszkodtak a tanacsi decentralizaci6hoz, ugyanakkor a "pedagogiai iranyitas" fontossagat kihangsulyozva maguk is kozvetlen kontrollt kivantak gyakorolni az

intezrn~nyek

felett. A ketfele "mlikodesi vi-

szony" rnegkUlonbozteteseben es hierarchikus felfogasaban - ami az " e l so dleges" fontossagat hangsulyozta ki - keveredett a: szakmai iranyit6knak az iskolai iranyitas hatosagiva valasatol vale me,

a

megyei oktaL3siranyitoknak a tanacsi iranyitas

eg~szen

f~lel-

- 100 -

bellili szakmai onallosagra vale torekvese es az az igeny, hogy a centralizalt nevelesi kontrollt osszeegyeztessek a decentralizalt hatesagi iranyitassal.

-----------'I\-.....--....-h~~h..._.~~.._._.!___*__=___=_<;~~~~~~_..._r~~t_;;;_~~~~:_:;:_:~~.____--

Az oktatAsirgnyitAs

probl~m&l

oncillo temakent szerepe!-

tek az~972-es oktataspolitikai parthatarozat elokeszitese so-

iranyitJs kerdeseivel. Az 'ezt kovetoen kialakulo es-a

--gyakOrlat

tart;~::~lasat celzQ

offenziv

Qktataspoliti~a~

nak megfeleloen a megyei szintU tartalmi iranyit6 funkci6 hangsuIyozedott ki, ~~i tovabb erositette a szakmai-nevele·~s~l~~~~egU ":""'<'<~~---------------------------=--

~lUgyeIet

megyei integraci6jat.

------

A kUlonbozo felUgyeleti vitakban sokszor felvetodott annak az igenye, hogy az MM bocsasson ki olyah uj szabalyozast, amely tUkrozi az oktata.siranyitas szerkezetenek a hatvanas evekben zajIo atalakulast. Az alapkerdesekben vale konszenzus hianya, mint la.ttuk, ezt megakadalyozta. Az erdekek ellentmondasossaga a hetvenes evek elejere sern csokkent, sot a tanacsi decentralizaci6nak a tanacstorvennyel is meger6istett tenye, illetve a k6zponti pedagogiai iranyitast kihangsulyoze offenziv oktataspolitika uj lendUlete meg novelte is ezt. Ugyanakkor a problemak koherens rendszerbe foglalasara es a kUlonbozo iranyitasi jogk6rok racionalis megkUlonboztetesere es felosztasara vale torekves lehetove tette egy olyan szabalyozas kibocsatasat, amely vegillis rogzitette a kialakult helyzetet. 1972-ben a MUvelodesUgyi Miniszteriumban az illetekes miniszterhelyettes vezetesevel egy munkabizottsag alakult, amely nyilvanos szakmai vitat kivant inditani az iranyitas kerdeserol es ennek alapjan akarta

rne~fogalmazni

az uj szabalyozas elveit.

- 101 -

E munkabizotts&g k~rd~sfeltev~seit feltehetoen egy olyanj&-

b';kb';r hatarozta meg, melynek legfcmtbsabb elemei a miniszte~

C if;

rium, a tanacsok e.saz .iskolak, illetve anevelok voltak. Az MM a szakmai-pedag6giai iranyitast kivanta erositeni ~-+-I"''"Orruvel

szemben I

ez~rt

a hatosa

i

aZlskolak es a nevelok szakmai Onal16-

~

sagat hangsulyozta ki, amit.a tanacsokkal

. akart.

-

Ezert a feltigyelettemaja.val azooos sulyunak tekintette az is-

kala"{"'demokratizmus erosi t~s~t esa oeve16knek az igazgatasi j ellegti feladatok alol t6rtenomentesiteset.Maguka tanacsokra-

g~ kad t~z i skola k f ele t t meg szerz e t Leii-:e=-=n~O~'r:::-':z-:':T-e' .=-s'!"'i"'-·.:!"j-:::"o-::g~a-:!l-r-k~h""'o"""z-,--... '..-'.-.'-.'.~. __~-",~._.:" .. ~,,_..----.....,.

--------~7-··

~.:~~ el fogadtak, bogy pedagogiai jellegij_ ir~nyi t~si kompetenci-=---

./------

ara k ell.

5Z

ert~iUk .•'fl..

~·--vonasataz· MM

tanacsi kontrolljogosul tsag ke·tsegbe-

nem tilzhette ki celkent,ezertegyolyasfajta min-

tat k'ellettelfogadnia ,a.mely a tanacsiiranyi tason beltil teremti 'meg az altala befolyasolhato pedagogiai jellegii ellen6rzest. Az, MM

munkabizottsaga 'e16zetes elveJ.benegyolyan iranyi.

.

• '

t
es

a sz akmai . i ranyi te~st;az elobbi t a tanacsi ok tatas-

iranyit6 apparatusra kivantak bizni, aZ'ut6bbit pedig a megyei szinten szervez6d6 tovabbkepzesi kabinetek munkatarsaira es a szakfelUgyelet helyebelepo szakmetodikusokra. 128 ./ Az MM vitafelhivasara legaktivabban

~

budapestioktatas-

iranyit6k reagaltak. A Fovarosi Tanacs mUve16desUgyi foosztalya maga is

munkabiiottsag~kat alakitott,

melyekegy

atfog6'korszerU~

sitesi koncepciot dolgoztak ki. Az ebben resztvevok egy resze korabban jelen volt a partfelGlvizsgalat megfele16 temabizottsagaban es elkepzeleseik er6sen befolyasoltak a szakmai nyilvanossagot& Kifejtett koncepciojuk tobb kozos vonast mutatott az

- 102 ....

'MM

elkepzeleseivel.

A f6v~ros.i ok,tatasira~~it?k, akik a hatvanas evekben ~ .......-P"

~

,+9yekeztek erosi teni ~zi.s~<>,1'~t9§lzga~c?konal16saga-t,ahet~

,~~,~

__---'--r-:--'---c--

~

.,-L-~~1~*~~~7----

n esevekre tulzot tan~eios;'~i9ciz'gat6ih~'.ta~9In,kiepUleset61 esa

~·~esttilet~k.·dezi~t~~r~16da·sat61•tarthattak.••••.·•· . Hatarozot~ tarn~ gattaktehataz isRolan belUli ,dem~kr~ci~ noveleset. Az i9azga-

t~.ta1ltlatnov eloin te z k eds's ek

irtak-"

azi'sko~i~

.---------

---...... mokratizalasa nelkGl veszeiy.t is· rejtenekmagukbart, mert: no-~-----------_ -----.;.-.--~-----.-.~----------"j. vekedhet a pedag6gusok fUgg6sege, kiszolgaltatottsaga; csokken--..:

.

.'

....

-----

het az igazgat6k fUggese a'tantestGlett61, elte~j~dhet az autok-

rativ vezetes, az egyeni hatalmaikodas, ares2rehajlas es a klikkezes; megszakadhata ne\elOtestUletek kozossegeve valasanak a folyamata, elsorvadhatnaka tes;.iileti szervezetek ,csokkenhet a pedagogusok fele16ssege

es

be1esz61a~a'az

iskola Ugy'einek az in-

tezesebe" .. 129 .. 1 En:nekmegfeleloen az igazgat6kes~neve16kko-" ......,. ,

zottihatalommegoszlasnak az:tit6bbi.qL,jAva'ra·.tQrt~:ioQ.elbillenf~~ -

~-~--_._-

kozossegveze,tokv41asztascinak eloirasavalklvantak' novelni. Az igazgat6i allomanyon,.belUl felfrissitest szorgalmaztak: egy igazgat6i szakmai. testUlet velemenyet61 is fUgg6ve' kivantak tenni az igazgatok kinevezeset. Ugyanakkor, miri'tegy ellensulyozaskeppan - nem ~eghatarozott id6tartalmu,'hanem ~'~le~es igazgat6i, kine-

vezest j avasoltak. A felilgyeletet illetoen a favarosi oktatasiranyi tok a Budapesten eKf{O~ :~rmiikOd6 'fela-g e etl modellelfogadasat java-

soltak,

arninek a' lenyegemukodesi allomanyban leva es kozvetlenUl

-----------------:---------.. ,. .~-_.=::::::::::::::.. .

- 103 --

'a fovaros szakmai iranyitasa alatt allo'altalanos feltigyelok

\"

alkalmazasa volt. A szakfelUgye 1 etet a budapest! javaslat is

r-----_----.--szakmetodikusi hal

atra kivanta atvaltoztatnic

~nYilvanos vita

',<-

meglehetosen csekely eredmennyel

jart. A hozzaszolok tobbseget az iskola belso eletenek a problemai foglalkoztattak, a vita - amint azt kes6bb a miniszterhelyettes osszefoglalojaban emlitette - tligazgat6k6zpontu" volt. Az

igazgat6i reagalasok nagy resze a vezet6i tekintely elvesz-

tesetol felt, a demokratizalasi torekveseket ellenUk.iranyulonak ereztek. 130 ./ A keves kifejezetten felUgyelettel es tanacsi iranyitassal kapcsolatos hozzaszolasbol az derlilt ki, hogy az MM szabalyozasi kiserlete elkesett es ekkor mar kesz helyzettel kellett szarnolnia:

81 . . . . .

j 6 lett valna - irta egy felUgyelo -

ha ez a kozos toprenges 1-2 evvel korabban elkezdodik, meg a k6zigazgafas atszervezese e16tt, mert akkor elejet vehettUk vol-

na a felUgyelet kerdeseben eluralkodott bizonytalansagnak, nyug,,131./ Egy rnegyel. vezetonsa]at ., ,." k a pe· "ld'a" ta l ansagnak. megyeJene jan azt ffiutatta be, hogy a megyei iranyitas onrnagaban is kepes hatekony felUgyeleti rendszer kiepitesere es sajat keretein bellil is el tudja kUloniteni a kUlonbozo feltigyeleti funkci6kat. 132 .. /

A szakmai-pedag6giai jellegU felUgyeleti funkcionak a tana-

csi

igazgatasi apparatusr61 vale levalasztasat, mint lattuk,

a tanacsigazgatas kormanyzati erdekkepviselete sern tarnogatta . Az MM igy vegUlis alyan szabalyozasi tervezetet dolgozott ki, amely a tanacsi apparatuson bellil kivanta erositeni az altalanos felUgyeleti funkci6t . 133 ./ A kidolgozott tervezet alyan kompromisszumos rnegoldas volt, amely nem tUkrozhette megfelelokeppen a felUgyelet Upedagogiaiva ll b?te1ere iranyulo szakmai t6rekveseket.

- 104 -

Az

ezzel szembeni e1egedetlenseg- fogalmazodott mega .""=,,,,,,,,,,,~",~,,,...~....

ped~=-

"'"

,".........

ft ......._

.........._ . ' ' ' ' ' '• .-''''''".~~

gusok Szakszervezetenek az MM felligyeleti utasitastervezetere ---. adott velemenyeben, amikor kifogasoltak az "ujszerU" szakmai edagogusok onallosaganak a nem kielegito tamogatasat, az MM koncepciojanak tabbe-kevesbe keny;;~~U-~ei;~seg~t es konzervativizmusat. 134 ./ Az 1972 decembereben kiadott felligyeleti utasitas /a nap-

jainkba~6l~es·~me~"megYik felligyeleti szerepet,

ezen beilil is az egyszerre hCit9sa9i es

5

nevelesi jellegU aitalanos felUgyeleti funkciot.

Az utasitas

tovabbra is az innovaciot elosegito tanacsado es a neveloket

.

/iIletve igazgat6kat/ e11enori6 hat6sagi ember ellentmondasos szerepeit ruhazta az altalanosfelUgye16kre. A szakfelligye16ket tovabbra is a tanacsi altalanos fel lyezte es tobb altalanos felUgyeleti feladattal bizta meg oket. A

------

-----

felUgyelok hosszu ideje hangoztatott kereset teljesitve sza-

--

balyozta a fe1UgyeIeti

-

l~tB"z,amQt,

husz iskolaban hatarozva meg

az egy altalanos felUgyelo altaI ellenorizendo intezmenyek, illetve ISO-ben az egy szakfelUgyo altaI latogatand6 tanarok szamat. A felUgyelok tovabbkepzeserol vagy specialis kepzettsegi kovetelmenyeirol az utasitas nem rendelkezett. 1973-ban az MM felUg eleti utmutatokat is kiadott, killan az altalanos iskolak, a kozepiskolak es a szakkepzo intezmenyek szamara. Az utmutatok magatartask6dex-jellege megszUnt, e1so:.:.--=-.:=-=:-:-..::..-::.~:....::.:...:...:.;..:;;....-==-~:.....;;,;----------,

~~~~o~nurket

--....~,

feladatrneghatarozasra, hataskori elhatarolasokra

,~nakkor a

'felUgyeloknek legf6bb feladatanak to-

vabbra is meghatarozott oktataspolitikai prioritasok es ertekek kepviseletet es ezek erventesiteset jeloltek meg. Az utmutatok keszitoi, ha a korabbiakna1 nagyobb sulyt is tulajdonitottak a

- 105 -

-pragmatikus, szervez~si k~rd~seknek ~s .~ mUk6d~s racion~lis szab~lyoz~s~nak, fenntartott~k

tott irrealis Mindezek

a felUgye16kkel szemben

t~masz­

szerepkoveteles~kete k6vetkezt~ben

az

o~tatasir~nyites es

a felUgye-

let ellentmondasaia hetvenes evekben is v~ltozatlanul fennmaradtak~

Az uj szabalyozas intezmenyesitette a hatvanas evek so-

ran kialakult es szamos konfliktusos elernet tartalrnaz6 szerkezetet, megprobalva r6gziteni az igazgatasi es a szakmai-agazatpolitikai erdekekbizonytalan egyensulyat. Ezt az egyensulyt a hetvenes evek folyaman mindket

f~l

igyekezett a maga javara

kibillenteni. Az igazgatasi szfera tovabbra is a kli16nb6z6 szakigazgatasi erdekek tanacsi integraci6jat,. az igazgatas ennek megfelelo racionalizalasat a helyi igazgatas egysegenek az erositeset tekintette celjanak. E celok egy

sz~rUsitesi evekbe

foly~matos

igazgataskor-

k£rmanYPolitikaba integia16dtak, amely a nyolcvanas

atnyuloan is korulhatarolta a szakagazati erdekek ervenye-

sitesi lehet6segeit. E kormanypolitika legfontosabb kormanyzati kepvisel6je a Minisztertanacs Tanacsi Hivatala es a Penzugyminiszterium volt, amelyek t6bb atfog6, a t6bbi szakminiszterium szamara is feladatokat megszab6 programot

dolgozta~

ki. A kozpon-

ti oktatasiranyitas a hetvenes evek foiyaman folyamatosan torekedett az 1972/73-as szabalyozas

~evizi6jara,

klilon6sen a neve-

lesi felUgyeleti funkcio onallosaganak a megteremtesere. Ugyanakkor a hetvenes evek vegere megkerd6jelez6d6tt egy sor olyan nevelesi elY, melyek egy ilyen funkci6

in£egri£a~at

alatamaszt-

hatnake Mindez azonban mar a kovetkezo resz temajau

- 106 -

'VII. TOVABBELO ELLENTMONDASOK, UJ KEZDEMENYEZESEK

Az

oktatasiranyitasnak es a felligye1etnek 1972-74 korOl

ce::.-.- - - - . - -..........-=--

•

kialakult szabalyozasa egy olyan belyzetet rogzitett. amely nem _____

.

,_volt ..........---------:--mentes a korabbi feszultsegektol. ~--;~

'

E szabalyozas a

.

""'7

meg~

"'.,.,

SZlntet megeroslto decentralizalt hatosagi-i mai-neve1esi feladatokkal megbizott i ~ st"

/"pedagog i ai

szegzo/ felUgy@letet, tat:tosi tva rninda-

zokat az e11entmondasokat, melyeket ez a szerkezet magaban rejzek az e11entmondasok az evtized soran a korabbihoz ha-

---..",...-:---;-::-----;----:-----:-:-----

sonIa elesseggel vetodtek fol.

---_. --------nem tul meresz az a

hipotezistink, hogy a hetvenes

"

evek elejen

t6r~ent

szabalyozast k6vet6 id6szak torteneseit

alapvetoen ket elem hataroztameg: az egyik egy meg1ehetosen koherens igazgataskorszertisitesi kormanypolitika volt, amely az

- -----------------------------

-...,;..~

ege szidosz akban 'fo1yamatosan hatott, a masik- pedig egy koherens'

~ , es konszenzusra tamaszkodo ok igazgataskorszerilsitesi politikajanak az elemel lenyegesen nem valtoztak, legfeljebb o1yanokkal egeszultek ki, melyek a korabbiakhaz jal hozzai1leszthetok vo1tak. Ezek az elemek a decentra1izalas, a hatosagi es vallalati jellegil feladatok kulonvalasztasa, a belyi szintil igazgatas integralodasanak az elosegitese, az Ugyintezes egyszerUsitese va1tak, majd - kU16n6sen a hetvenes evek kozepetol - az allami koltsegvetes novekedesenek a visszafagasa. Ezzel egyidoben az oktataspalitikat legfeljebb a retorika szintjen jellemezte koherencia. A hetvenes evek e1ejen format 61to offenziv oktataspalitika zarojelbe tett egy sar alyan kerdest,

107 ...

=

,melyek mar az elozQ evtizedben feszit6 erovel hatottak, i1letve a megvalaszolasukat jel~zhetjtik

l'sszerUen

sobbi idckle tolta ki. Csak uta-

itt, hogy a hatvanas

~vek

sodik fele-

ben az oktatasi rendszer szerkezetevel kapcsolatban merUltek fel a legjelentosebb kerdesek, s hogy az ambici6zus

politikai

es

ig~nyek

kulturpolitikai

oktataspolitikanak szamos eleme valt

szakban0 1972 utan a gazdasagban v~gbement

es

it~s~re

ki

rsada,lom-

vallalkoz6

rdesesse ebben az idoa tarsadalom sz

ez eteben oktat~s

valtozasok gyakorlatilag nem fordit6dtak Ie az

nyelveree Az ekkor hozott oktataspolitikai parthatarozat elvetet~e

es

az iskolaszerkezet megvaltoztatasanak a programjat

"

elRovetkezQ eyek feladatava tette akoherens tavlati

tab3.Spo-

litikai koncepcio kidolgozasate Ismeretes, hogy erre tobb let is t6rtent eredmenyt~

tak

G

amelyek azonban a hetvenes Az oktataspoli

k~sok ~s

~vek

az

kiser~

soran nem hoz-

a szakrnabeli

kozott

egyarant alapvet6 kerdesekben hianyzott a konszenZUS0 Mindehhez hozza kell tenni! hogy az oktataspoli ez a

vals~ga

nem csupan magyarorszagi

jelenseg~

Az 0

vegen kialakult expanziv oktataspolitika, amely rendki ci6zus tarsadalrni legtobb

es

orsz~g~ban

kultur~lis

valsagba

c~lokat

kerUlt~

ttiz6tt maga

Ugyan

Kanak es evek 1 ambi, a

vil~g

a 9 azdasag i. val

altaI Slzorongatott kormanyok mindeniitt kenytelenek voltak kozvals~gelh~rit6 racionaliz~l~si

vetlen

ami n6velte az ebben

programokat kidolgozni,

~rdekelt igazgat~si

szervek

korm~nyzati

sUly~t ..

Lassuk azonban konkretan, hogyan alakultak a felGgyelet ~s

az

oktaf~sir~nyitas

Az

1~73-ra

viszonyai a hetvenes evekben orszagunkban

kialakult billenekeny egyensulyi helyzetet tilkr6zi az a

- 108 -

Magyar Pedagogiai Tarsasag altai szervezett liles, melyen a tan~cstorvenyn~

az oktat~sigazgat~sra gyakorolt hat~sarol

vitatkoztak a resztvevoko A Pedagogiai Tarsasag vezetesi szakosztalya az Ulesre egy vitaanyagnak szant terjedelmes tanulm~nyt

zetben

keszitett, amely megprob~lta fagalmilag egyseges szerkefelv~zolni

az 1971 utan kialakult iranyitasi

struktur~t,

jelezve egy sor alyan ellentrnondast is, amely e strukturaban fennmara~t.A

dokumentum vitajan reszt vett a Minisztertanacs

Tanacsi Hivatalanak elnbke, az illetekes oktatasi miniszterhelyettes, tbbb iskolaigazgat6, tanacsi vezet6, felUgyelo es erintett szakember. A vita szervezoi es maguk a vitatkozok kozos nyelv

es

egyseges latasmod kialakitasara torekedtek, de az ellentmon-

dasok erezhetok

voltak~

Az ertelmezesek es a latasrnodok elterosege legjobban a terminol6giai kerdesek

vit~jabol

tlinik ki. Lattuk,' hogy a "pe-

dagogiai vezeteselmelet li kidolgozasara torekvok nagy hangsu1yt helyeztek egy kovetkezetes es egyseges fogalmi rendszer kialakitasara, j61 tudvan, hogy a dolgok rnegnevezese befolyasolja magukat a dolgokat i80 Az onallo logikaju es igy szervezeti autonomiara is igenyt tart6 pedagogiai

felUgye~et

megteremtesere

valo torekves fejez6dott ki abban az elmeletben, am ely - mint mar emlitettUk -

az iskolak "mUkbdesi viszonyait" kivanta 1eirni,

megkUlonboztetve az " e l so dleges" es az ezeknek alarendelt "rnasodlagos" mUkodesi viszonyokat. Ugyancsak ez fejezodott ki a "fenntart6i "fe1ligye1etnek a szakmai j ellegU feli.igyelettol valo rnegkU16nbozteteseben es az igazgatasi-j6gaszi szfera kepvise16inek a fillet serta egyeb fogalomhasznalatokban. Az MTTH-nak a vitaban resztvevo elnoke azt kivanta, hogy

109

ek

talan, a jogi sz

soi ta a vi ""_"_~"N tipus Wli megj elo1esrmelloze

defini'lt "szerv",illetve Szin

elvetette

a-fenritar

f~nntart6~feltigYele.t termino16gi~t

",w

,az a felelemszulte,' 'hogy

tektelenul beleavatkozzanak az

:iranyitasaba,. felUgyeletebe, , i . A szakmai-pedag6iaf latasmod kepviseloi f~

seget'~ tulajd'onitottak ~ kialaki nak~

.

'

altalhaszn'lt

. lyoztak

i~dialek tikus

..,--'--'-""'"

KISZ KB

egesen

82;·...... '1>£ ......, ....

ellen""'''''''.,..·''''....

a(·okt~taspolitikai

................--~

intette az

I

'arnot a hat6sagi esa

meglevo

~

Tabbert kihangsu~

tFv.

peldaul

~.~~"~~t,.

10k

.'

jelenl'~ ~itk'ra~,~c:ak:1~·_.:k:i:e:m=e~1~~_~=~~~_~~~~~~~~_~~

egyet, akik

a vitaban a

ir,ant· igeny fo~

hogy milyen iskolat akarunk, m i , ' ~'

"

ltartasa-

terminologia,

Egy altalanosfelligye16

alla~igazgatasi, jog

vet

j elento-

~

~"",-,~----~;_

.. _.....,..,,:,,-'"

rnazodott. meg' a part

ar6videbb taVu

"-""..__".."7'---------"------:---'----. ~ u.,.~ o.k.ta.tacpo 111~ l k 8'1 hata:roz ataban "

_

Y

ti

'"

j' 137!iii'.·,

Mas

n

asanak es~ az

oktat~spolitik

ezeket megalapozo kutatasoknak a

,

tak ki,

tos ak"

'alkalmazkodni a decentral

1.

si r

'1;

A

sz

- 110 -

·teriumban onal16 tanacsi f60sztaiyt hoztak 1etre,' amely a tana.' '-.-.~.:<;W~

/'

~

/ p " . . - '..............._ _

.=-~.~.

'"

csokkalvalo kapcsolatt~rtas miniszter'iurnon bellili koordinala,

I

sanak a feladatat ,kaptameg Ii, A miniszterium munkamOdszerei

ko-

zott fontossavalta:megyekben lefolytatott'at;fog6 felligyeleti vizsgalatokszervezese, melyek saran" egy megye ok tatasUgyenek .. '.

•

valamennyi'elemet igyekez'tekertekeln:L ~" 'A¢niszterium vezeto 4

~

,tisztviseloirendsz,eresen megjelentek a megyei tanacsok va

e-

az okt~tassalfoglalkoz6Ul~sein ~s tobb"::;"

,

,

ha azok megfeleltek asajat"elkepzeleseiknek~ A megyei oktatas~

---,--------

iranyi to apparatus sok megy~benkicsere16dott,az ujemberek ki.'~-""

-,' ,-,.,".,.' , ."',

":""'.

',',,",", .,,'<, "-,' ,', '".,'"

."'~

valasztasata minisztetiumnak nemigen,tudta kontrollalni.

~.

' .

.

..

. ' .

..

•

•

.,'

' .

--....~

'

, Ugyan~kkor az 1972~e~ oktataspolitikai hatarozat utan a rniniszterium tovabbra is, fontosnak t~rtotta a kozvetlen "pe'dago':" 'giai' i'ranyitast n ,hiszen legfontosabb torekvese az osztalytermekbenzajlo'neveloigyakorlat megvaltoztatasa volt. Noha a tar .... talrni megujulasnak akkor kitUzott celj'a aszakmai korok jelenEos ,

'

reszenel tamogatasra tala.lt, ne'm 'keyes lehet,ett azoknak a neveloknek a sz~ma, 'akik ezt,. skUlonosen az ehhez kapcsol6d6 konkret intezk,edeseket nem szivesen fogadtak.

A

miniszteriumnak

teha.t fontos vol t ,hog'y egy a neve16i gyakorl~t kozvetlen ellen .... 6rzesere kepes',hatakony felUgye~eti apparatust·mU~odte~sen.

---_

1973-banaz Orszagbs. Pedag6giaf Intezetben egy kozponti feJIUgye-

.-----------leti szervezetet hoztak lette, -._..._----_....._-.........

amelynek az lett volna a feladata,

'::

¢~ot'J'Z_Uj

eti egyseg

TOvabbKepzesi . KozpOh'~ teladatat

il1etekes mini

---

terhelyettes

gy hat'rozta meg: "olyan

amely

kazokt~t~s ~llami i

zl

rehajtas soran

a

tani fel',

a ~I

es uj fe1ti51yel e'~i kozpon t' umUkode

latkoz to',

anaak igazgatoj a- kl.terj ed' af'enntartotol, fuggetl ~

9iai

tev~kenyseg

.a n evelomunk a

~.,I

mint a tantarg;ypedag6gia 'viz

szab'lyoz'saban0 n139 .,! A

a-

t

vesz a pedag ,

as k

5Z

sor

,teset 1975-re ·te.rveztek, azonban

kormany

,"

igazga~'sracional

6

A

a keretein

"',",

~z 01?I-t1976;;"'ban atszerv.eztek. p S?:z uj j;snt@'zethen ez mar nero ~

miikodott .. A

vale

i tana.csi ir8nyi

hata

6dae mel1ett fel

miatt

11

sulyoza

rekve Ehhez azint:ez;menyhez

f'

mint lei

es

. hagyomanyol(

nosztalgia is tap

ik

a

. 1975-ben helyteleni

1

h!vatalok milvel~-

nagyobb mer.tekben vissza:fejlesztetb~k a ja

de si osz talyat" Tobb helyen. A

sem maradt

miniszteriumi eload6

hek az iskolak tartalmi iranyi

szakmai

t an

PI

es

a

i

. . . 112 -

"hibajaul r6tta fel, hogy az icsupa.n a szervezeti .viszonyokat szab'lyozt~: "Nagyon ishasznos hagyomany szakadt m~9 ezzel az ok-

tat-ae!

intezmenye~ igazgat~saban. Az

iskolak feliigyeletenek tor-

teneteb~n kor:?z,ak()s .vivmcinYVolt· az ,intezme.nyek szakmai ....pedag6iai .

.

,

teveken-yseget 'Segitoj ell~norzo, utasitasi jogko'rre1 rendelkez6

'a1 talanostanulmanyi feli.igyel~t roegtererotese1950-ben.· Az al tal.anos tanu~manyi:fetUgyeleti jogaz 'intezme,n¥:ek: .szakmai-pedag6'91ai tevekenysegenek kpzve·~len iranyita§:iabol :ered." A velemet,lyb61

h09Y)~~~~~~~~

az. is kiderUl,

, fontosszerepet szant a "pedagogia.i iranyi tas" teren: "Az elmul t If\..-' .'

. '. '.' ,".' .'. . . , .'

'.~"'->""~~~..,~,~"~/~--'~""_/'~-"~'~"~

.

negy evbenegyertelmUen igazo16dott,hogy a mlive16desilgyi sZ~kigazgatas'ter'iileten - masag'azatokk'al :szemben ..., .. a jarasi hivatal. .

nak az oktatas t,erUleb~n nero a ha£osagi tevekenyseg a legfobb I

feladata, hanem.az' intezm~nyek felUgyelete~ k6zvetlen i~anyita­ sa'on140 .. I E t6rekveseknek megfele16en

a miniszteriuro 1975-ben kiadott

egy a jar'si iranyitast ujraszabalyoz6 utasitast 1201/1975 .. /~ .

"

Ilym6don amikor a nyolcvanas evek e.lejen ujra napir~ndre keru~t

. '. ,/~'/,--~,-/~/",_/r""""--//'"",-// ..~~,.",,,",,/,r"""~/'"''"/~'''''j/""", . a jarasok megsziintetese, az oktatasiranyitas volt'legir;kabp""e'r~/~y"('/'~r"'-'~"~,/"·"~o'/"""'-.:'-""/'-"" ..j"."~'_,,< /~,-:-~., . ~,,/.,.~:~, ..,/"

Vdeke1t azok fennta~tasaban.

"'~

"'.............

,";,

.

'v~~"'-~"'~ . ,.r,· ' A neve19i tevekenyseg~' szoros tartalmi ellenorzesere iranyu-'

16 t6rekves 1972 utan a

fe~ligyelet iranyita~aert

immar teljes

felelosseggel' tartozo megyei iranyit6kra is jellernz6 vol~.

Az

f 9 ff enz i v.

ok tataspoli tikaval azonosul~me~.¥~i ·o.~ta~~sir~ny~~6k..... "_~"_ . .~ . t/'"~~"" ..• ". ~.,..... ,,/' "-..,...... ,,/ ""'. . . . . . . /..", , ' . / . . . ".. ,. ~ ,....-----..... .~...-,~,,/---'.'~-"""~ "",,~,,-__ .../" ~ /'" .

...

" , -

,-.,..;..,"'"

,

attittlidjet j ellemzi az

egy~k

,"

.

-......,.;.

-

"'-..",

",

-

'-'

megye eS,ete ,ahol a felUgyelok egy

f~/-/-~//-~-'/'/-'-'''_''''''''/'''-'''''''''.'''''/-·-~_' ... , / '.."'~""'"

, ...,.."....,,'...

'.,/.-~-_",.

i.·---. ...'· . "-',,··.., , .r',.. ,·'_"--~-_

v~~~~~~~~~~~~~/~~~~"~~ ~ve{tek 1972-6t es. tarnadast inditottak·-·.a passziv l1.ev~16k".ak"ti'v:iza-

<.~~~---. -'~'~""----

<-

/'..

-._~.

/.. .

~'''~"--,-_

. "', . . ,.' '. ' '_.

,,~--~,//.

'''''<"".,,-j

'""'<."•._-,../

........",.",.'

k a r a : ,,"Nehanya~~em is ~"'talljak'"kirnondani - olvashatjuk eves

{

~/

i

... 0'

mozg Hor11

KUlonosen hangsulyt

es tek

ennek

vezetoket if

ite t nem

latttik be .. 14~.1

sz

t'elett 9yakor,olt

Az iskolak

deset azonbannemcsak a felligy hanem a

kozep~ok~

offenz

attitUdje

megyeii

oktatas

kulasa is .. A .megye~ ,alyan r

a kiala-

ismegsz

oktat'si struktura ki~laki

foku a megyei

ekedtek,

zesl erdekekhez,idomult

tura

Qkozt~,

helyen.a

radik'lisitszervez~set

tezmenyek j elan

s re-.

szenek 'talaki~ettak 'a kepzesi

alaki tottak i

ki

csak az in

~menyek feletti azoros-

II

modesi tott.a·k a

t .. Mindez

hatott meg ..

megyei

1 ta f ,hanem tura atszerveze 142 .. / tis"

ku at hajta

almazo'orsz

t

igen

E

szer

e

apparatusnak: a megyei i ki az uj iranyit'si nos felUgye16 is

re'-

a

t

nem

ith

~zerkezetet" I

el~gtelenn

a

k

s sza.rnu alt

bi

a sz akfelilgyele--

t Ij

tit is ennek megfele16en orient~l~~k, ann metodikusi It

v

min t inkabb "

n

j

1.

nem annyira t

k

n

sz

i tva",

n

en

~sok'~t segit nekUnk a szakfeltigyelet' ,;,. nyilatkozta 1975-ben

·e<.Jymegyei oktatas'iigyi vezeto -, a kaderkivalasztasban e Ket uj "

intezmenyUnk :is" raj,tolt"ebben, ,a~, evben,

,

'az

'ezekkel kapcsolatos

sz~m~lyi prblemcikat, a szakfeI(igyelet, kozremUkO
mego,l~anl."l4~·/Az ·iranyi~6. feladatokban vale

k.b.·. Zre.mUk8destanalcib. nek

tekintetb~k e,

an, ~agUk·~. SZ~~.!i9Y~.e. r.• ~~·

. . .,,,.,,r""-~ __~",,~~':"" ~'-....",,/ . ~,..-","-' ~,//"'-~/',~".",,''''''''~t Egy szakfelUgye15 velemenye szerint "az al ta-

/~~~""_?"~_~.~"

,

.

,

lanos,tanulmanyi felUgyelok, ritkan jutnakel

az

iskolakhoz, as

,gyakran 'csa~', papii'on keresztUl, tudnak velUk erintk'ezni. Mi, viszpnt minden haten,' az' isk~laban ,vqgyunk, szemelyes ,kapcsolata,ink' sokszaluak,' igy sUrUn es rendszeresen hordhatjuk az osz-

a

talyra., hireket, jelenthetjiik' a bajokat, panaszkokat; gondokat'.n 144 ~/ A sZ~k felUgye!etnek az intezme'nyek feletti iranyi toi kontrollt segitofunkcioj~t.me9 finomabbanmutatja be eza ve"lemeny: "Mivel mi szakfelGgyelok nem va~yunk hatosag, minket az ±skolaban altalaban baratoknak, kart'rsakn~k tekintenek. NekGnk t.ehat olyan panaszokat, problemakat is elmond.anak, amelyeket esetleg az igazgatonak meg sememli tenek. Olyan rej tett problemakro! is tudomast szer~zhetUnk, amelyekrol sem a helyi, sem a megyei vezetes'nem tude Amegyenel mindent'oszinten elmondhatunk, ez t varj ak t61iink - 'seg! tsegken t. ,Meg 'soha nem fordul t e16, hogy a megye visszaelt

vo!na~izalm~nkkal,6szin~esegUnkkel.,,145./

Az· informacioaramlasnak ezeket az· apro, am annal fontosabb informalis csatornait,az egyseges megyei 'kontroll-rendszer kiepi~ tesere torekvo, rn·egyei iranyit6k nem nelkUlozhettek. Ezert, amikar a hetvenes evek vege fele6megtortent a kozepiskolak fenntart6i·jbgainak t6vabbidecentralizalasa, ragaszkodtak ahhoz, bogy az iskolakat es a tanarokat latogato felUgyelok iranyita-

- 115 .....

. s~nak a joga tovabbra is naluk

mar&djon~

Ugyanakkor" a k6zvet-_

len tartalrni iranyi tasnak folyamatosan .nagy j elentoseget· tulajdonito orszagos oktatasiranyit6k maguk sern ertettek egyet 'a megyeinel alacsonyabb szintre torteno/iranyitasi decentra.... ftM ' . lizeici6val.A .etvenes. e V e k V e g ~ ~ ~

. ",. . ~ v ~ ~ m. . 'Lmin.~U~lH..t.ell-.i*. az 'ellenorzesiik ~lol k~C'susz:p~~~, ira~~_~:~~.t:~~'"~"! __~ ".-.=-~.,.-,-,.

"-

~~",.,,<--

~~~c~~a41J.i.teiseit.

.

~~ny, t'· azgatasra~~onalizalasVr~~.=-. -~.~",.",.,

"'"

""

, ' . ,

,~~""""t

,-

lokestadt~k~z,ekkorjelentkez6gazda-

nes evek kozepenujabb

,_.-_=..

~~~~""".~"'."'~".""'"

sagi valsagj elen'seg~k.'

A. P~nziigyrniniszt~-riurne;~z'MTTH~"Itfog6 ' ~~~-~,.' v racionalizal'~i tervezetet~olgo2ottki, amelyeta korrnany 1977-' "

ben

elfogadott~

hogy

kidolgoz~a

Ezvalarnennyi

korrn'n~.zervet kBt~lezte

arra,

amagaes$zerUsitesi programja,t. Ennek a terve-

zeset velemenyezveaz Ok tatasi Miniszteriumtobb vezetoj e a '

centralizeici6mell

~~~-~,.

vezetoje igy.

fejte~te

ki ezt:

itA

~

'

kozepfoku oktatasi intezmenyek

kozvetlen ir'nyi,t'sanak a'/varosokhoz!va16 decentralizalasat nem tartjuk szerencsesnek. E decentralizalas

kgvetkezteb~n

tul-

leptUnk azon az also hataron, aho! meg -ha nem is teljes "mertekben, de - lehetseges volt az iskolak k~zvetlen ir'nyitas~nak szakszerU es gazdas'gos megszervezese.' /A szakmai" k6zvetlen iranyitasba rendeleseie . '

~.

a

s~akfeliigyelet

megyei ke~et sem volt eleg'

.

seges nagysagrend •.•• / A koz'pfoku oktat'si intezmenyek k6zvetlen iraoyi tasanak 9azdasagos~bba, szakszeriibbe £etelet veleme .... nyUnk szerint inkabb acent~all~AiA~ iranyaban kellene keres: nUnk.

A

kozvetlen iranyit6 egysegek olyan nagysagrendilve t6rteno

~sszev9n'sa

volna kivanatos,amely lehet6ve tenne az

iranyit~si

.

~}.

- 116 ...

-korzeten beltil az altalanos es szaxmai feltigyelet set, a sztikseglet es szakkepzes, az iskolaepitesek

megszerveze~ ~

fejleszte-

sek termelo bazi,sokkal vale jobb osszehangola'sat~ a' kozvetlen iranyitas szakszerilbb~·tetelet" a 9yako17lati kepzes v411alatok-, 7 , ' t es.e ' ' t .,,14 ra epl . ' ./'. Hasonlevelemenyt 'alakitottak ki ,az alsofoku oktatas i17a, nyi toi: "A' problemak rna 'mar" abba1 a¢lodnak ~ hogy az (o17szagosan

egysege~ nevelesi-oktatasi terveken, rendtartasoko~ es jogi eszkozokon kiviilmas'eszkQzokk$1 /szervezettel! a fohatosag nem rendelkezik a k9zpon~i akarat ervenyesiteseben. ,i148./ A rniniszterium vezeto ·tisztviseloiben,a hetvenes evek vegere az az

/'_, ;. /.. "~,,,.~_,~_.-?~

.elkepzel's alaku1t ki, hogy a :kozponti iranyitas hatekonysagat .

.

·A·

~ .~.~ ......r-~/~.. _"",~',.' ,--~ , " ,~~ '. "-;;",,,"

.,/'-,~:.

'=""

a. l.eg ink. a.bb egv a .13!A9.Y YEek;, ~.Olot. t~"erv . e,~,~nd~J '. t. ~~~e. . r.i.I.'.le..t.-.j .~1.1~~~ii.

/ ......-~/~~ "'-~/~.r/"'''-.~<',-,./.,,".~/ ,~.,/ "",,~_,,/"''''''.jr'''''''-''''--'/ ",,~~_. iranyitas~ends~~eJ:'ki.alakitasa szolgalna. Ezek az elkepzelesek L/'-'-';/"'~"'" ~..... .........."_....--~-"~ . ./#.~.-~_._'"'-'".""--.."","-----,,-,-""'=-""'---""- . . . /~.-',,,.~~,#"~"~""--,,--'~-~

-azonban

ell~ntetesek

p __

voltak az idoszak kormanypolitikajaval, s

/~~._'"---,,---".<,?'" ~<""-"--'-----. . "",=".~." ••/"~'"'~., ...__..""'''''~'~,,,, .•.:""·"~,,,,~,, .._f""~"''''''''·''·~''''~'':''''''''''''''''''::''':··"''''''''''~'''''':'_'''''''''",':;:I!

mivel nem maradtak rej tve azaltaluk kozvetleniil erintett megyei iranyitok elot:t sem, ez utobbiak igyekeztek ellene hatni. Ovatosak lettek tehat mJ.nden olyan· kezdemenyezessel szemben, amely a . feliigyeletet Ie kivanta valasztani az igazgatasi szervezettol. 149 / A hetveri~s ~vek vegefele, amikorra' a nagyatszervezese~ idoszaka lez~rult /lezajlott az altalan6s iskolai korzetesitesek ,

,

jelentos reszees kialakult az egy~egeS megyei k6zepfoku kepzesi szerkezet/ amegyeknek az intezmenyek feletti kozvetlen ellenorzeseben vale e17dekeltsege csokkent. Ugyanakkor a fenntartoi jogoknaka helyi tanacsokhoz va16decentraliialas~val a megyei ir~­ nyitasban a korabbinal is nagyobb sulyt, kapott a tartafmi-pedag6g1a1 elem .. M1ndezek hozzajarulhattak' ahhoz, hogy a megyek egy. reszeben ebben az idoszakban.6vatos kezdernenyezesek indultak olyan szakmai irany~tasi forrnak kialakitasara, arnelyek a korabbinal

.... 117

orA'

'nagyobb onallosaggal es k

!athattak valna el a

I'

tartalrni-pedagogiai iranyi elevenitv~ kis~rle~ek-

hatvanas evekben

bekezdtek

tartalmi orientalasara all
G>

Ugyanakkor a megyei ira"';'"

,nyit6k gondosan ilgyeltek arra, hogy'mindez amegyei

i~az9atasi

koritroll alatt tort6njeri. ,Az or8z'g08 oktat'siranyitas ezek'et a kis~rleteket tamo-

gattaa Jovaha9yta a ~egy'kfelilgyeleti kis~rlei inditasara ira~ nyu16 kerelmei tea igyekezett ezeket ~oor'dinalni, ezek alapjan valamilyen egyseges koncepciot, esetleg szabalyozast kialaki ....

tani. 150 ./ E folyamatr6l nem ~ikernlt eleg adatot 6sszegyUjteni, de feltet~lezhetjilk,. hogy az egyolyan jat~kterb~n zajlott, mely. . nek a resztvev9i egyreszt a kozpon

lesere torekv6 minisz

,pedagogiai kontroll nove-

rium, masreszt az ett61 J tart6, am a peda-

909iai jellegli kontroll fontoss~g~t elismer6 m~gyei'vezet6k, harmadreszt pedig a ketto kozott laviroz6 megyei mlivelodesi osztalyvez et6k vol tak • A miniszterium tamogatta a pedagogiai felUgyeleti kiserleteket, rnivel a felUgyeletnek hatosagib61 pedagogiai jellegtive I

va-

.

lasa es - ami szinben eleme volt a' kise

etekneK "'" a felUgyelok-

nek tanacsl emberbol iskolai alkalmazasban al16vcl valasa kedvezett az erdekeinek. A kiserletet tamogato'megyei vezet6k felteheII,. ' ,I

I

toen azert alakitott·ak ki pozitiv:;attitUdot a pedagogiai felUgye-

- 118 --

letint~zm~ny~vel

szemben, mert iehet6s~get l&ttak benne,hogy

a megyei iranyitas szferajan beltil tortenjen meg a szakmai es hatosagi jellegU feladatok altaluk is szUksegesnek tartott kis~rleteket ~enedzse16

valasztasa. A

sz~t­

megyei mUve16desi osztaly-

vezetok. pedig alyan lehetoseget lathattak a pedagogiai felUgyelet intezmenyeben

/I

amely lehetove teszi szamukra egyreszt a szakigaz-

gatasi agazatokat egyre inkabb integr'alo tanacsi szer
mege~yezes

zettszabalyozasra nem kerliltsor. A ben is

~int

A

kontroll-Iehetoseg~k

nem sikerUlt, a terve-

kiserlet~k

a nyolcvanas evek-

kiserletek folytatodtak.

megyek altaI kezdemenyezett kiserl~tek elinditasaban

jelentos szerepe volt annak, hogy a felligyelet kronikus bajai a hetvenes evek elejen t6rtent szabalyozast k6vetoen

se~

enyhliltek.

A 150/1972. szarnu felligyeleti utasitas es a hozza kapcsolodo ut-

mutat6k, ha enyhebb formaban is, de fenntartottak a felligyelettel szemben allitott teljesithetetlen kovete1menyrendszert .

~9§p~kkOr

a feltigye16k korabban iszaj16 kontraszelekcioj a val to-

zatlan maradt. Allandosult egy jellegzetes

y~zetokiva~tasi se-

rna, amely a vezet6i feladatokra vale szocializacionak is sajatos formajat eredmenyezte . A

t~nacsi

apparatusba' bekerlilo altalanos

felligyelok altalaban ket-harom evet toltottek e1 ezen a poszton, majd megpalyaztak egy iskolaigazgatoi allast. Ilymodan a vezetesre va1lalkozok jelent6s resze ugy valt igazgat6va v hogy egy darabig e1 ke11ett jatszania sajat fonokenek a szerepet. Ez a furcsa beavatasi szertartas egyszerre alakithatta ki a jeloltekben az iianyitasi hierarchiaval szembeni lojalitas erzeset

es

az ennek

- 119 -

a

kij~tsz~s~ra l

k~pess~get. A felUgy~l6b61 lett igazgat6 . ~~~'~-'--"'-'-'-~'"-'-"""-"-'-"'~"""-'"'''~--'''

val6 .

tudta, hogy parancsnoki posztjat klnek k6sz6nheti, ugyanakkor tiszt&ban volt azzal is, hogy az latlan

tan~csi

~ltal~ban

fiatal 68 tapaszta-

felUgye16t nem kell komolyan vennie. A felUgye-

,

:~---=---_/

lot inkornpetens .embernek tekintette, akinek a hata1mi visZOrLllO..,

~---~"..-...,.

. . .-

~~'"

'.

......

.....

. ' .. '

./"~"~~'~

"""'---~~~---'-'-'~"",,,."""-

-----.-

.....

···::··c,C":c·,

kat tis~~t~~5~J1 tar,~~va engedetmes.~,=~~ett, d~. . Glki~.~~~_atek~.~J:: . §,..!~,~t

".~"..,..,/

~.~." . ~.""",-" . . .r-~ ••"",,,..· . ~"""..,=~=~ ~,."

~~~.....

-,,,,,,,,,,,,.

n em fogadta 'e1 • .~~~/

A hetvenes

jol

mutatj~k

~vek

felUgye1ette1 kapcsolatos

nyilv~nos vit~i

a tekintelyviszonyok &talakulasat, arniben nem kis

szerepelehetett az imentemlitetteknek.Az igazgat6i hatalom

, ~ •..,-._.,--~ •. ,=.._"".=

;>..,

i~9~~G~~~3J~·_~.mo.g at t a a ~.~z pon ~o~ ok ta ta sir an~.~~~~.~_!.. . .,,_ ~.:~ .,,, .

,

-"._~ ...

---~._- ~--~••....-"'''=''''''-''''''_'''''"'''''''''''''''-

.

ebben latva a tan~csi-hat6sagi kontroll n6veked~s~~ek az e11ent~-:--~----:-"""-~"-""~"N-"""'~~-~~~~'-'--"_~·--:'''''''''''_,e"./-"-''"'"' '''~''"'":"'_"'-~~'"-.,,~--~'''~---~,~::.. szeret. es ezt segltettee10 az 19azgatok es a tantestuletek kap-

~~a valtozasa

is. A hetvenes evek vegere ez utobbiban

az autoriter elemeket kiszoritottak a paternalizmus es a kollegalitas elemei, s az igazgatokat a tantestGletUkhoz valo viszonyuknal jobban izgatta tanacsi iranyit6ikhoz val6 viszonyuk. A tanacsok es az igazgatok viszonyat a szembena11.3.s es alojalitas kUlonos kettossege hatarozta meg. A "K6zneveles" 1977-ben uj ra feleleveni tette az igazgatok es neve16k kapcsolatarol szolo vitat. Egy provokativ cikk inditotta el a hozzaszolasok sorat, amelynek iroja tarsadalomlelektani ervekkel probalta igazolni az iskolaigazgatok es a beosztott tanarok k6z6tti konfliktusok szliksegszerUseget. A cikkre nagyon sokan valaszoltak,s a hozzaszolasok t6bbsege cafolta a

vit~t

e1-

indito erveket. A feltett kerdes korlilbelUl az' volt, hogy az igazgate

ink~bb

fonok, vagy inkabb kollega, s a valaszok nagy resze

az ut6bbi mellett szolt. A cikkirok kihangsulyoztak, hogy iskola-

- 120 -

jaban az oktataspolitika kepvise16je es az iranyit? hierarchia, tagjakent vegre kel1 hajtania a neki adott utasitasokat, de ezt em~ersegesen

ke1l csinalnia, nem leplezve ellenerzeseit sem.

"A ritkan elofordulo konfliktusos hel:i-.z~tekben - o1vashatjuk a ....-'/~J~/~~".-,o..,~~~.,.,~~.;._-'''~·'''_· ---""""'~""'"''~''''''-''''''''''''''~'''''''''''''''''''''''''''''''''''..."'' ,,'.....,','','',,'''''''''.'''''.'''~ ..''''...,..

vitazaro. cikkben - a pedagogiai vezet6 akk<1t: cse1ekszik helye-

/~

~'-'-'''~''/'''''''-'--'-''--'''''''''''''''''''''''''-''--''''--,,~ .....",.....,'/

sen, ha e11envelemenyet a. fe1sobb

,-"""",._""''''-"."'''p,o'''''....".".,." . ,'''~''',...,,'',,.,,'' ,.,.,."'." ..,.,.,."

f6r~mokon ....e lmondj

a es kollegtiJ

.~,,"'--.........._~/""""'''''''~_,_''''.''.''''''-~.~ ......'"''"_.''''-'''''''."".,"""'" ---;:_~~"/"" ~""'"''''_,,,''''''''', •.., /.•''''''...''''',~''',,.,,.,/''.''''',,,''''' .,,-i""'·"

",.

~/~~. .~,~~~J~~", . ,~/.",,~.eQ~tel~~_~._~~,~,,~~~ .. ,,""'''~:?~~:~,~e= . . " zetten vegrehajtja. n151 ./ Mar a vita folyaman javasoltak a ho~~a­

~~"'-~~/""

/

szal6k, hogy az igazgatok es a tantestUlet kapcsolata helyet~ inkabb az igazgat6k es tanacsi iranyitoik kapcsolatarol nyissa-

nak vitat, leven az tobb problemat felvet6 tema. Az uj vi tat egy keriilet.~.~~J.i.:v~~_~l-~:,:-:~,~,~vez:~~ny~tot/ - - - - - -

,../~-----~-'

-~"""-"-,,

""~"".." ".....,,,,

....,.........,...>

ta meg/, aki a feiUgyeleti apparatus felkesziiletlensegeben latta a konfliktusok egyik forrasat:

n •••

az esetek nagy tobbsegeben

vezetoi gyakorlattal nem rendelkezok ellenorzik es ertekelik az iskolavezetok munkajat,

jelolik meg a tovabbi feladatokat."l52./

Hasonlo velemenyen vol t egy nyugdij as iskolaigazgato:

"A mai,

fiatal tanulmanyi feliigyelok"egy resze nem tud, sot neha nem is akar felnani a hivatasahoz. Egy-ket evig funkcional, utana mar nem megy vissza tanarnak, hanem - miutan lakasugye rendezodott -

. bb JO

b eosz t;as . u t'an nez.. ; ,,153. I"gyanez u t a kon fl'"1 kt us f arras ; t

hangsulyozta ki egy jelentosebb szakmai tekintellyel is biro megyei miiv"elodesiigyi oszb3lyvezeto:; " •••• a legtehetsegesebb, legtapasztaltabb intezmenyvezet6k csak sajat erdekeit elleneben vallalhatnanak altalanos feliigyeleti es iranyitasi feladatot 1 ...1 Az sem kivanatos, hogy azokkapjanak feliigye16i es osztalyvezet6i a.llasok utan, akiknek a hatalom a fontos; elni es nem szolgalni akarnak vele. Es az sem, hogy elegseges tapasztalatok nelkiili

- 121 -

kezdok vegyek keztikbe az iskolak

sorsa~

e's

azt lessek, hal lire-:-

.'.. d e' 1 mezo bb . Igazga '. tosag~ '" It 15 se d 1. k -Jove '.4 . / iii'

A hozzasz61ok ketsegbe vontak a felligyeloknek azt a kepes~eget,

hogy a tanarokrol objektiviteletet mondjanak es arra va-

16 jogosul tsagat., hogy ennek alapjan belesz61j anak a tanarok jutalmazasaba . Inkompetensnekes '''rraradliha~:'' minositettek a fel,

'"

'

---~~~.~~/~_.....

ligyeletet: az egyik igazgat6'riaszt6 peldakent emlitettemeg,'

.....

f~~

hogy a felligyelo ideologiai okokb61 Ie akartavetetni

az iskola

falar61 egy oda kiakasztott milemlekjellegU.templom kepet. Mindezze1

I

megkerd6jeleztekafelligyel~knek' azt

ajogat is, hogy ne-

.

•

.

~~~t6k. J.

iral-_--_ tak a tanacsi iranyitas szervezetienseget; s feltet~Tek·-·bizto·: "'-..,

~e~munka 'tt'kel's'nek a szubj ektivi tasat. Kifej tetb~k ,hogy. a' tanac.si felUgyeI6knek hogyan kellene viselkednilik: alaptalannak minositettek az utas1 tasi jogukat., a fe1ligyelet szolgaltab3s-j elleget hangsulyoz"tak ki, aztkivantak,

hog~

a felligyel6 elegitse ki az .igazgatok

. f ormaclolgenyet, " . ". , ,," In st b .. 155. /

A

mar emlitett megyei .osztalyvezet6

az

igazgat6i bira1a-

tokra es k6vetelesek~e valaszolva az iranyitas es a fe1ligyelet nehez' helyzetet probalta meg bemutatni es megertest kert az igazI

gat6kt61. "Nehez a htiseg" az

6nf~laldozast

klvan6

i~~nyit6i

poszt-

hoz - irta .. Nehez megb1rk6zni a "pedag6gus-erzekenyseg"-gel es nehez "nem"-et mandani a jogos

fejleszt~si ig~nyekre.

Az igaz-

gat6k egy resze ezt olvasva va16szinlileg megetezte, hogy a tekintelyi viszonyok ja a fat.

Az

radik~lis kets~gbevon~s~val'maga alatt

is

v~g­

egyik hozzasz616 megvallotta, hogy ennek a cikknek

a hatas&ra ~bredt ra arra: k6z6sek az ~rdekeko Az auton6miat .

-

k6vetel6

~s

az

ir~nyitasi

kontroll ellen

1~zong6

irasok mellett

_)

... 122 ....

megjelentek azok, melyek a konfliktusok nyitoi htalomnak a tanacsiak eloszt~sat

~s

elsimit~s~t ~s

igazgatok kozotti

az

ir~-­

melt~nyosabb

kivantak'. Az igazgatonak is nehez" irta valaszkepp

az egyik hozzaszol0, mertUkimarad abbo1 a gondoskodasb61, em- . I

beri figyelem~61, melye~ af~ntesttilet minden tagja megkap / •••• / Ugy

latszik, mirltha az igaz9atora~fe1iilrol'vigyciznanak .. Ennek

a vigyazasnaka'megszerveze'e azonban aligha lehetseges, hiszen az ig azg.atoknincsenek egy' helyen, nem' ta:+alkoz'nak napan ta egy'" massal, sem az osztalyvezetovel, meg az illetekes eloadoval ~~m .. ,,156 .. A legutobbi

~egnyilatKoz~s f~lfoghat6

olyan ilzenetkent,

amely azt kivanja kqzolni, hogyaz igazgat6k nem kivanjak a l?a-:ternali~ta

konttollmechanizmusok felborulasat,csupan reszesiilni

kiv'n~akarinakelonyeib61 iQ

ha. a tantestulettel, valo

. A

paternalizfuus.~~detts~get

koll~gialis

ad, s

kapcsolat kialaki tasanak

a nehezsegei miatt ez onnan nem varhat6, akkor a feletteseknek kell nyuj taniuk .. A

ke t fel kozott nem konnyii a valasz tas, igy

termeszetes 1l16don jelenik meg az igazga£6knak<;lz az igenye istl

~."",~--,,--.--~,_~~._ ••"-··~·~~ ..,r''"·"'''·-''-·~'~~'~'''.···''"',."--,,,,_,_,,":"",,., ..?,/ """,'.,~,,/

hogy az iranyi,t6k testGletkent

•

.

~

A

iranyitas

szamolJ,,~k v.~~ijk ..

, '.' " "" "."'''''~''''-'-"''''''''''''''''-''''''''''''''' . '." . ,,,,.~~ , . vib~t e~e;j?z'~'~ta le, amelyet a fovarosi oktatas-

r~ ~~

ve~et6jevel

co""."...",....,

keszitettek .. 6 maga

i~

a felUgye16i appara-

tus kepzetlenseget es gyakorlatlansagai jelolte meg a konfliktusok legfobb okakent, de az igazgat'6kat figyelmeztette a tekintelyi viszonyok tisztel€t~en tartasara. A "K6zneveles" hasabjain lazado igazgatoknak elutasitotta ugy az auto~6miara, mint a pater-. nalizmusnak megfelelo melt~nyosabb hatalommegosztasra iranyulo igeriyeit ... Tarthatatlann~k kin6sitette az~igazgatoknak azt

a rea-

galasat, hogy elutasitjak a "pedagOgiai iranyitas" altaI javasolt III'

megoldasokat azzal, hogy az'~kat nir6aszt~1 mellett talaltak kin I:

I

'>

- 123 ....

es

~zgat6k,

elfogadhatatlannak tartotta az igeny~t:

1 atok' i:t"an

"$~~O

nem lahet

inform'lis kapcso-.

egyetert~ni

azzal, hogy

az ugynevezett emberi kapcsolat helyettesitse a tanacs iranyit6 funkci6jat~

tanacsok

ig~ny

Nern realis az ai

szakig~zgatasi

latuk'legyen .

n

sem, hogy az isko16knak a

szerveivel 'mindennapos szemelyi kapcso-

Na.gyobb ko!csonos tiszteletet javasolt, illetve

"dernokratikusabb

kapcso~atokat",

de "nagyobb

fele16ss~gtudat~

tal. u 157 .. /

A felilgyeletre

es

rany! tasra j'ellernzo tekinte-

az ok

lyi viszonyok merevsegenek az ,akai

~ozUl,

egyikre ravi1agi t az

a konfliktus, amely ugyancsak a het.venes evek vegen foglalkoztatta a szakmai kozve,lemenyt~ Egy videki ,i~kolaban a ,szakfeliigyelo az ora vegen atvette az 6rat tart6 tanart61 az osz

. vezeteset

es

a tablan kijavitotta a tanar altaI hibasan felirt kepzeleteket. A tariar ezt megalaz6nak erezte es a uKoznevelesn..... t hivta segit- ,

segUl" ,KiderUlt, hogy az erintett tanar,tobb ''teves informaci6t k()~

z61t a tanu16kkal es a felUgye16:k6teles~egenek erezte; hogy ezeket kij avi tsa"" Az esettel kapcso1.atban egyesek a nevelo! sze":"

melyiseg vedelmet tekintettek fontosnak, masok a korrekt isrneretek ~tadas~t" Az es~tet bemutat6 cikk ir6ja ~ltal levont kBvet. kezteb~s azt sugallt.a, hogy amig objek v okokb61 szakmailag hLa,

nyosan felkeszUlt neve16ket ke11 foglalkoztatni, addig a felilgye-

leti' kontroll

fenntart&s~n

nem lehet lazitani, de igyekezni kel1

ezt elfogadhat6va tennie 158e / A

hetvenes

~vek v~gefel~

az

oktatasiranyit~s

kr6nikus

konfliktusai egy ujabbalgazda.godtak, amely azonban mar nero koz/

vetlenUl a fe.lUgyelettel k apcsolatos e A kormany emii tett, 1977-

ben elfogadott

igazgatasreciOQ~lizalasi prograrnja

- foleg az alla-

.... 124 -

roi

?

k~ltsegvetes

erdek~ben-szorga}.:::

novek,edesenek a lelassitasa

~~~~~

ezt kovetoen elindult folyamatok, elsosorban az u.n. gazdasagi .~//~

o>

mliszakiell't6~~~~~s_

~~~~~J~/~"~""~~~""}~~ _~ ...

.

6rz~st. Azoktat~s

kozponti iranyitasa nem rendelkezett olyan

~~"'\

[,./

52

akmai programmal, am ely szamol t volna ennek az efsosorban penzr

ligyies tanacsi iranyit6k <al szorgalmazott kenyszerU

kor~any-

politikanak a hatasaival .. Inkabb kesleltetni igyekezett a vegrehaj tasat, ami kesobb meg kielezettebbe tette a helyi szintii iranyitas konfliktusait,,159.//' Kozvetlenlil a felligyeletet

~rinti a

hetvenes evek vegenek

es a nyolcvanas evek elejenek egy masik fej1'emenye, amelyr'e azonban itt legfelj ebb vazlatosan lehet utalni .. Az 1972

ute~ni

offen-

ziv oktataspolitika, amely erosen hangsulyozott bizonyos tarsadalompolitikai celokat es ideologiai erb2keket, a hetvenes evek sor~n

az

iskol~k ~let~be

vale er6teljes

beavatkoz~sokkal j~rt.~

'felugyeletnek az elrnult evtizedben kialakult 'rendszeret es' stilu-

sat ez a beavatkozo oktataspolitika hatarozta meg . A mogotte levQ ertekek ~s s~akmai megfontolasok azonban a nyolcvanas evek ~le­ jere gyakran ,alapj aikban megkerdoj elezodtek

vatkozasonalapu16

ir~nyitasi m6d~zerek

f

ami a radikalis bea~'

legitimitasanak a megin-

gasat is magaval hozta . Ezek a folyamatok ktilonosen az altalanos felilgyeleti

ciot tettek ellentmondasossa .

Az oktatasir~nyitas

funkc~

az altalanos

felUgyeletet nevelesi jellegti felligyeletnek tekintette, melynek

azt adta feladatul, hogy egy meghatarozott

ertekek~n

nyugvo szo-

cializaci6s modell koveteset ellenorizze az iskolakban. E modell

)

- 125 -

kidolgoz~s~ra

a

neve1~s pedag6gi~ja

lett Noina hivatott, ame1y.

egy ideologikus, idealis emberkepbol vezette Ie mindazt, amit e model1

tartalmazott~

zonytalans~g

A nyolcvanas evekre kialakult ertekbi-

es egy sor korabban abszolut ervenyunek tekintett

ideo16giai elem megkerdojelez6dese magat a kidolgozott szocializacios modellt is hasznalhatatlanna tette. Ennek helyebe azonban nem lepett semmilyen minta, amire egy nevelesi jellegU felUgyelet a tevekenyseget

alapozhatn~.

A nevelesi funkci6ttovabb-

~---~_ ..,"/-~.,...,~~--~~

~~~~~~~~o~a .

vesztett mlntakat kovetlka gyakorlatukban,

legi:m~~~~~~

a~~rlatl1ag.

~ .. ~_ ..,------"~ ....~~_ ....,-,--....,~.--.".,..,-~--....---,.,.".-~_.----_.,,"~~~---~

,/ e1lehetetleniti ezt a funkci6t. A nyo1cvanas evek oktatasiranyi../ ......'"'--_.---_."._-• ~

:~~~ egy~;

....",-""'._"'-_.,-,~>/.',."~.,.--

legnagyobb

problem~ja, .va16szinUleg

a funkci6 uj-

radefinialasa 1esz. A masik alapproblemat minden bizonnyal egy olyan iranyitasi stilus kia1akitasa 'fogja jelenteni, ame1y alkalmazkodik a decentralizalt es sokaguva valt iranyitasi rendszerhez. Ez a rendszer nem alkalmas offenziv es az egysegesseget tulhangsulyoz6 oktataspolitika vegrehajtasara. A szervezetileg differencialt' es eltero erdekek, altaI strukturalt iranyitasi rehdszer olyan iranyitasi stilust k6vetel, amely sz~mot vet a helyi k6zigazgatas, a klilonbozQ nevelai csoportok,' a t~rsadalom egyes csoportjai es a kli16nb6za kormanyzati tenyezak erdekeivel, s ink'bb ezek integralasara es szakmai elemekre'va16 leforditasara-torekszik, mintsem egy er61tetetten homog~n szakmai ~rt~kren~ misszi6szerU kepviselet~re.

- 126 -

JEGYZETEK

1./ Az iskolak feletti a11ami el1enorzes kerdeserol resz1etesebben irtam az alabbi ket tanulmanyban: "Iskola es allam, I-II.", Yilagossag, 1981/5. es 1981/6., i11etve "Az infrastruktura1is

agazatok intezmenyi-politikai iranyitasanak

tendenciai"

/Kezirat~

tortE~neti

MSZMP KB Tarsada1ombtudomanyi Intezet,1983/

2./ v.o. Jaszi ,Oszkar, A Habsburg birodalom ·'fe1bomlasa, Gondolat, Budapest, 1982, 533-581. o.

3./ v.o. Vig Albert, 'Magyarorszag iparoktatasanak tortenete az uta1so szaz evben, ktilonosen 1867 ota, MTA, Budapest, 1932, 569 .. o.

4 .. / Ezt mutatja be a

9azdasagpo1~tikaban

Berend T. Ivan,

Gazdasagi utkereses 1956-65 c. konyveben /Magvet5, Budapest ,1983/.

'5./ Az 1972-ben letrejott akta,taspolitikai kanszenzus mogott huzodo el1entetek egy metszetetprobalom bemutatni "Az aktataspo1itika szerkezete a hetvenes evekben" eimU tanu1manyomban /Kezirat, Oktataskutato Intezet, 1984.

20~30

es 39-47. 0./

6./ A szakma, a tudomany es a po1itika viszonyanak 1945 utani

torb~neb~hez

L3.sd Nagy Maria "IIinovacio es oktatasUgyben"

cirnU tanulmanyat /Kezirat,,1984,

19-40~

a./; a kozpanti szakmai

kontrol1 mUkodesehez pedig Saska Geza "Az iskolai tUdas kij e101esere es e11enorzesere szervezett ket kozponti intezmeny /MM es OPI/

- 127 szervezeti kapcsolatanak va1tozasai a hetvenesevek tantervi munka1atai megkezdese e1ott, 1962-73 " eimU tanu1manyat /Kezirat, 1984/.

7./ Az oktatasugyi tarcanak es a gazdasagi szaktarcaknak a szakkepzes feletti rendelkezesi jogert vivott korai kuzdelmeit mutatja be Darvas Peter, Oktatas es tervgazda1kodas 19491953 cimG tanu1manyaban /Medvetanc 1983/4-1984/1. szam, 59-69.0./

8.1 v.o. Arthur Blumberg, Supervisors & Teachers: A private Cold War, McCuthan Publ. Corp. Berkeley, 1980.

9.1 Nemzeti Munkaterv, 1983. X. fejezet, 84-85. pont. 10.1 A Pedagogiai Lexikon szakfe1tigye1etro1 8z010 szo-

cikke szerint 1935-36 ota beszelhetilnk a mai ertelernben vett fe1tigyeletrol. Mezei Gyula "A felilgye1et szerepe az iskolai munka korszeriisib~seben"

cimG konyveben csaknem szoszerint veszi at

Homan Ba1intnak az Eotvos utani felUgyeleti rendszerrol mondott bira1atat ITankBnyvkiado, Budapest, 1980, 69. 0./. A szerzo szeririt" .... ezek a felligye1eti utasitasok ujkorszakot nyitottak meg a kBzoktatasi fe1ilgye1et tevekenysegeben. Rakcios iskolarendszer, reakcios tartalmu iskolai munka felilgye1etet szabalyoztak, de megis a

felUgye1e~i

tevekenyseg egyseges koncepeio-

jeit fogalmaztak'meg." lid.m. 71. h.l. Az 1945 .. utarii elso felilgyeleti szaba1yozas je1entos

resz~en

a Homan-fele utasitasok

alapjan tortent. I

11./ Homan Balint: A kBzokta,tlasi.igyi igazgatas atszervezese,

- 128 -

. VKM, 1 9 3 5, 5. 0

•

12./ id.m. 6.0.

1~./

id.m. 19-21. o.

14./ id.m. 21. o.

15./ "utasitas az 1935. evi VI. t.e. 14. §-a alapjan a nepoktatasi intezetek

tanulmany~

ellenorzesevel megbizott kor-

zeti iskolafelUgye16k es kira1yi tanfe1Ugye10 hivata10k iskolalatogat:6 tagjai reszere", Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 1936,

4 .. 0.

16./ u.o.

17 .. / id.m. 12. o.

18./ 7001/1935. e1n.sz. VKM rendelkezes, in: Dezso Lip6t, Nepiskolai rendeletek gyUjtemenye, A Dunantu1i Nepmlive16 Kiadohivata1a, Szombathely, 1936.

19./ V.Ca 4156/1949 /152/ Korm. rende1et

20./ v.o. 4155/1949 /152/ Korm. rende1et /a ket rendeletet egy napon bocsatotta ki Ra.kosi Matyas'miniszterelnok-helyettes/

21./ v.o. 1200/k/13/1949 /224/ VKM

5Z.

rende1et

- 129 -

22./ v.o. Vadasz Ferencne, Az ipari technikumok atadasa~ rol, Kozneveles, 1951/12. 528. o.

,23./ u.o.

24./ v.o. l2l2-F-l/1951 IV. K.M. sz. rendelet /Kozoktatas-

ligyi Kozlony, 19?1/2./

25./ u.o.

26./ v.o. Banyat Lajos, Az oktatasUgyi igazgatas szervezetenek idoszeru problemai, Allam es Igazgatas, 1959/9 681. o.

27./ v.o. 8533-2.038/1952 KM.

5Z.

utasitas /KozoktatasUgyi

Koz1ony, 1952/17.

28~/

v.a. Banyai Lajos, id.m. 682. o.

29./ Szij Lasz16,

A

tanulrnanyi felUgyeletr61, Kozneveles,

1954/4.

30./ v.o. Kozneveles, 1954/5. 117.0.

31./ u.o. 118.0.

32./ u.o. 117. o.

33./ u.o.

-130,-

34./'v.5. Szij ,L'sz16

id~zett

cikke

36./ v.5. 'K8znevel~s, 1954/5. 117. o • .

.;

37./ u.o. 118. 9.

38./

·39./

sok

a

v.o.

Szij iLas~-16 id~zett cikke'

v.q:. 'Kozneveles,

1954/6.13.6-138.0.

40./

v~o.

~1.1

Martonyi Janos, Szervtipusok

Banyai Laj6s

id~zett

cikke

~s

szervezeti v'1toz'-

ku1turalis igazgatas terlileten, A11ames Igazgatas,

1954/12. 42./ TdldyMargit, Az altalanos iskolafelUgyelet az uj szer-

vezeti felepitesben," Kozneveles, 1954/24 ..

430/ v.o. 33/1955 /O.K.B./ OM sz. utasitas

44./ v.o" Rajnai Rudolf, Az oktatasUgyi igazgatas raciona-

lizalasa, Kozneve1es, 1954/17.

45./ u .. o ..

46 .. /

v "0,, . Hencz Aurel, A mUve16desi intezmenyek

es a mUve....

... 131 -

'1odesigazgatas fej16dese 1945-1961, KJK,' Budapest, 1962, 125.0.

47./ A falusi neveI6k 1954 november 15-16-~n orszagos I

konferenciat tartottak Budapesten.

48 .. / v.o. Joboru Magda, Az oktatasUgy.".idoszer{J kerdesei,

Kozneveles 1957/1. 3-5. o.

I

49./. v.o. Kallay Gyula , Eloadas az orszagos p~dag6gus part-

aktivan, Tankonyvkiado, Budapest , . 1957 /A "Kozneve1es" majus 15-i

szamariak me11eklete/

50 .. / v.o. 20/1957.MM. sz. utasitas. Az idez.'ett· okokat Banyai j

Lajos emliti idezett cikkeben /683.'0./

51./ v.o. Mezei Gyu1a, A magyar kozoktatasiranyitas fej16-

desenek t6rteneti attekintese, 9PKM, 1975 /1/, 64-66.

o~

52./ u.o .. 68. o.

53./ v.o. 72/1957 IM.K.13./ MM .. sz. utasitas

54./ Utmutat6 a manyi felUgyelok

es

"j~r'si"

/varosi, kerlileti/ altalanos tanul-

szak felUgye1.ok szamara, MM . Al t .. 1sk .. FOoszt .. ,

1957 illetve: Utmutat6 a tanulmanyi

a mtivelodesiigyi

oszta~yok

Al t" I sk.. Fo 0 sz t

.. , 1958 ..

~s

szakEelUgyelok,valamint

iskolalatogat6 dolg'oz6i reszere, MM

- 132 -

55./

v.o.

1958-as utmutatd,5.o.

56,,/ u.o" 9.

0 ..

~7./

v.o.

58 .. /

U .. o

59,,/

v.o .

1958~as

60 .. /

UeO"

15 .. o.

1957-es utmutat6, 13" o.

.. 12.

61. / U.. o" 28 ..

62 .. / a megyei

0"

0 ..

Kurucz Imre /MSZMP KB TKO aloszt .. vez,,/ hozzaszo1asa

mlivel6d~sligyi

tekezleten,

Utmutat6, 7-9" o.

osztalyvezet6k 1962 juniusaban tartott

Koznevel~s,

1962/13 .. 395.

63 .. / v"O. Juhasz Gyula, idoszerli

kerd~sei,

Az

~r­

0 ..

alta1anos isk01ai felligyelet

Kozneveles, 1960/9. 581. o.

64 .. / Lugossy Jeno miniszte~hely~ttes hozzaszolasa a megyei mlive16desligyi oszta1yvezetok ertekezleten /v.a. 62. jegyzet/, Kozneveles, 1962/13.398.

65 .. / v.o. 164/1961'/M.K.22 .. / MM.

S2.

utasitas; 1/1961

/XI.17./ MM" sz .. rende1et; 128/1961 /M.K.ll .. / MM.sz. utasitas .. I

I

- 133 -

66~/

v.a. 143/1962 IM.K.13./ MM. S2. utasitas

67 . / v" o. 64. j egyz et, 399.

0 ..

68 . / v . 0 •. 6 4.. j eg y z e t, 3 91- 3 9 3. o.

69./ " ..... nehany megyeben az iskolai csoportokat olyan iranyban fejlesztik, hogy a csoport minden tagja kepes legyen az also

es kozepfoku intezmenyek iranyitasara es felligyeleterei

hasonlo torekvesek mutatkoznak a szakfelligyelet vonatkozasaban is" /Az 1962/63. tanev ertekelese es az uj tanev feladatai, Kozneveles, 1963/13. 388 .. 0

70./

v.c .

..

Zagyva Imre: A kulturalis iranyit6 munka szin-

vona1anak emelese tanacsainkna1, Allam es Igazgatas, 1967/2. 139.

0"

71./ v.o. 150. o.

72.1 u.o. 144-145. o.

73./ Balogh Viktoria, A szakfelilgyelet munkajanak iranyitasa Reves megyeben, Kozneve1es, 1964/8.

74./ Karoly Istvan, A megyei fe1ligye1et korszerlisitese Borsodban, Kozneveles, 1964/11.

75./ Perlai Bela - Mezei Gyula, A fovarosi szakfelligyelet

- 134 -

nehany tapasztalata,- Kozneveles, 1964/9 .

76./ v.o . Saska Geza idezett tanulmanyut /6. jegyzet/ az

opr es az MM kapcs01ataro1 a tantervi kontroll terUle€en 77./ Szarka Jozsef, Ne legyen felreertes, Kazneveles,

1964/18. 681.0 ..

78 .. / Fekete J6zsef, A felligye16kon is mulik, Kozneveles, 1 96 3/21. 6 9 2.. o.

79./ u.o .. 693. o.

80./ Szarka J6zsef, idezett cikk, 681. o.

81./ Fekete J6zsef, idezett cikk, 692. o.

82./ Szabolcs Otto, Fe1ligye1et es papir, Kozneveles, 1964/ 22. 868.0 ..

83./ v.a. Kozneveles, 1964/24. 946. o.

84./ E felUgye16kepet egy evtizeden

at

rendszeresen feli-

dezi irasaiban F6nay T.ibor, bira1va a hivatalnoRiv;i valo es "elsziirkiilest" okoZQ fe1iigyeleti rendszert .. A szakmai kozve1emenyben nagy tekinte1ynek orvendo pedagogus-felUgye16 valoszinUleg nagy hatassal volt a felUgye1etrol alkotott elkepzelesek a1akulasarao

- 135 -

85./F~bulya Laszlo, Hogyan lehetn"e konnyiteni a felti-

gye16k terheit,

K6~nevel's,

1965/2

64-65~

-

o.

86./ Lengyel Sandor, Aktatologatas, bira1gatas vagy feliigyelet, Kozneve!e s,1965/4.

87./ B. Saar Zsuzsa, Beugorj,ek-e a " szaki '? Kozneveles, .

1965/10.

88 ./ Dr. Balint Bela, Szakf,e1i.igyeloi gyakorlatom,Koznevele s, 1965/5. , '

89. / T'ar i

Janos, A j6 feliigye16 portrej a, Koznevele s,

1965/5.

90.f Fekete Jozsef,Az' ~deiglenesfeli.igyeleti szabalyzat:-

rol, Kozneveles, 1966/4. /Ezt a szabalyzatot nem sikerillt rnegta1alnom. Tartalmi je1lemz6iro1 e cikk szamol be resz1etesen./

91./ Kalman Gyula, Munkank nehany tartalmi kerdese, Kozneve1es, 1965/11. 424. o.

92./ v.o •.Per1ai-Metei, idezett cikke

93./ v.o. Fekete Jozsef, idezett cikk '/90. jegyzet/, 151.0.

94./ u.o. /Az ideig1enes szaba1yzat·t6rekedett a szakfelUgye10k kozvetlen utasitasi joganak a korlatozasara./

.... 136 --

95./ v~a. L023/1967 /VIII.8./ Korm. sz. hatarozat

9.6 . / v.c. 187/1968/M .. K.. 23./ MM .. sz .. utasitas (/

97 .. /

v.a.

188/1968 /M.K.23./

98 .. /

v.a.

178/1969

MM. sz. utasitas

/M . K.. 21 .. / MM .. sz .. utasitas

99,,/ Az MM 1967 IX .. 1-i miniszterhelyettesi ertekezletenek dokurnentumai /MM irat.tar/ ...

·100 . ! A 107 .. 221/1967 s·z .. "Ajanlas amlivelo.desUgyi szakigazgatasi szervek letszamanakes munkak6renek 40 altalanos iskola alatt 4,.

40~60

~

megallapitasahoz"

kozatt 5', 60 felett 6-7 f6

jarasi felUgyelo beallli.tasat javasolta /MM irattar/. 1967 szeptembereben

az

.

-

MM miniszterhelyettesi ertekezlete elfogadott egy

e16terjeszt'st, amely a kesobb 188/1968-as szammal je161t utasit~ssai a kovetkez6 1etszamot kivanta e16irni: a megyei oszta-

lyokon kb .. 15 fot !ebbol 6 tanu1manyi felGgyelo/, a megyei varosokna1 ugyanennyit, a jarasoknal atlag 47 fot, a jarasi jogu

va-

rosoknal 1-3 fOt. Ilymodon, rnindent o~szeveve a helyi-terli1eti rnUvelodesiranyit6 apparatus 1etsz'ama 1160 f6 lett volna, nehanynyal tobb a tenyleg alkalmazasban 1evoknel . /Az 1967 szeptember 4-i miniszterhelyettesi ertekez1et anyagai, MM irattar .. /

101./ v.a. az MM kozoktatasi revizios terU1etenek 1968 VIa 2S-en tartott foosztalyvezet6 ertekezletenek anyagai /MM iratta

- 137 -

102 .. / v .. c . a 150/1972.... es

MM

utasit'as e10keszitesenek anya.. .

gai., Ezekbol kideriil, hogy az MM mar 1970-ben probalta elfo.... gadtatni a felUgyelet

szab~1yoz~sat,: de levet£~k

a napirend-

r01, mer t a "nagy feli.igyeleti 1etszamige~y miatt n a PM az t nero

tamogatta /MM i!attar/.

10~ .. /

VeC ..

Az MTTO velemenye az MM utasitastervezeterol

/a 18S/196B-as utasitas e16keszitesenek anyagai, MM

iratt~r/.

104,,/ u .. o ..

105,,/

Vep . 28596/1972 szarnu tigyirat /MM irattar/.

106 .. / u .. o ..

107 .. /

"l ..

o.

106 . 142/1972 szamu tigyirat /MM irattar/.

108 .. / Ezt a folyamatot probalom bemutatni egy megye pe1~n

m&r

kezete " .. .,

id~zett

/v.5. 5. jegyzet/ "Az oktataspolitika szer-

cimU tanulmanyomban, ktilonosen a 48-50 .. aidal ..

"Wi

109 .. / Altalanos feltigyelok tanacskozasa !Az MM Kozoktatasi

Foosztalya rnunkatarsainak referaturna,

110 .. / v .. o. a 103.

111./

v~o~

jegyzetb~n

1968.

emlitett irat:

a 150/1972-es utasitas elokeszitesenek anyagai I ~

IMM irattar/ .

~PKM,

- 138 -

112./ voco a 106142/1972 szamu Ugyirat /MM irattar/

113. voc .. a 150/1972-es utasit's

e16k~szit~s~nek

anya-

gai /MM irattar/.

114./ Tari Janos, Nepszertit1en emberek az iskolaban, Koznevel~s, 1969/~3.

115./ v.C. Kovacs Lajos,

Neh~z

htiseg, Tank.kiad6, Budapest,

1982. 148.0.

~16./

Benko Istvanne, Szak feliigyelet-tudas-embers~9,Koz-'

neveles, 1969/20.

117./ Tari Janos, Az

asszegz~s

iirtigy~n,

Kazneveles,

1970/1.

118./ v.a .. pl. Altalanos felUgye16k pedagogiai vizsgalat~i

/szerk.

Ligetin~

Verebaly Anna/,

~PI,

Budapest, 1972. vagy

Az isko1a p~dag6gi~i tevekenys~genek ellen6rz~se es erteke1ese tanu1manyi felilgye16k tapasztalatai/szerk.

~ltet6

Gaborne/,

FPI, Budapest, "1975. E gyakor1at 'va1sagava1 kapcsolatban az FPI

igazgat6janak szemelyes k6z1eseire hivatkozhatom.

119.1 "Nepszerilt1en emberek u

,

igazg"at6i hozzaszolasa, Kaz-

neve1es, 1970/10 6.0.

120./ Kisbalazs Gyorgy, Mire valo a fe1ilgye1et? Kazneveles g 1970/13 .

- 139 -

121./ Baranyai Jozsef, Korszeruseg es fe1Ugyelet, Kozne~

veles, 1971/24. 6.0.

122./ v.o. Kiss Gyula, A pedagogiai vezetesi szakosztalya, in£: Egy

~~tized

a szocialista

nevelesUgy~rt,

A Magyar. Pe-

!-d"a,sQgiai Tarsasag szakosztalyainak, tagozatainak tevekenysege,

MPT, Budapest, 1979.

89 ..

0.

123./ v.o. Kajan Lasz16, k~rd~se,

Az

oktatasligyi iranyitas nehany

Budapesti Neve16, 1970/1

124.1 v.o. Csicsai Jozsef, Egy fe1meres tapasztalatai,

Allam es Igazgatas, 1969/7.

125.1 A kozoktatasi iranyitas korszerilsitese - az V. bizotts~g

t~ma­

je1entese, in:6todik NevelesUgyi Kongresszus I. Iszerk.

Kiss Arpad/,MPT, Budapest, 1971 129-147.

126.1 Hantos Janos zarszava az iranyitasi szekci6 GIesen

lid.m. II. k6tet, 244, o.

127./ v . o. Mezei Gyula,

Okt~tasi Int~zmenyek

iranyitasa,

Allam es Igazgatas, 1973/4; vagy a Magyar.Pedag6giai Tarsasag vezetesi szakosztalyanak vitaanyaga lin: A tanacstorveny kozoktatasi iranyitas, MPT, Budapest, 1973/;

Az

es

a

oktatasiranyitas

sajatos jogi viszonyainak elemzesehez ebben az idoszakban 1asd meg Madarasz Tibor, E1meleti prob1emak az

int~zmenyiranyitas

koreben /Al1am es Igazgatas, 1972/2 . / cimti tanulmanyat.

- 140 -

128./ Az isko1ai elet dernokratizmusarol, a felUgyeletrol

es

az Ugyvitel egyszerUsiteserol !Az MM rnunkabizottsaganak " pro b-

1emavaz1ata u / , Kozneveles, 1972/5"

129 .. /

Fovarosi rnunkabizottsagok javas1atai, Budapesti

Neve16, 1972/1 .. 62 ..

130./

V"Dc

0.

Gosztonyi Janos beszede a budapesti pedag6giai

tanacskozason, Kozneve1es 1972/13. 7.0.

131 .. / Kelemen E1emer, A fe1Ugyeletro1, Kozneve1es, 1972/5. 11"

132 . / Kovacs Lajos, Zala megyei tapasztalatok, Kozneveles, 1972/ ..

133 .. / v"o. Gosztonyi Janos idezett beszede /130. jegyzet/.

134 .. / v.a,,1 28596/1972.

5Z.

ligyirat /MM irattar/

135 / v .. c. A tanacstorveny es a kozoktatasi iranyitas MPT, Budapest, 1973.90-91. o.

136./ u.o. 92 . o.

137./ u.o. 123. o.

138./

6 .. 0.

v.a.

interju Gosztonyi Janossal, Kozneve1es, 1973/41.

- 141 -

.

:

139./ Bodo Laszlo, Az orszagos Szakfelilgyeleti es Tovabbk~pz6

K6zpont,

Koznevel~s,

1973/33. 11., o.

140./ Orban ,Sandor, A jarasi hivata10k a tanUgyigazga-

tasban, Kozneveles, 1975/15. 6.0.

141./ v"o. a

mar

idezett "Az oktataspo1itika szerkezete

a hetvenes evekben II c. tanu1many, 91.0.

142./ Err61 reszletesebben ugyancsak az eloz6 jegyzetben em1itett tanu1manyban.

143./ Az alta1anos es szakfelUgye1eti rnunkar61 /A Kozne"';' ve1es kerekasztala Fejer rnegyeben/, Kozneveles, 1975/43.'7. o.

144 .. /

u~o.

145./ u.o.

146./

v.c.

3324/1977 5Z. kormanyhatarozat

147./

v.c.

1234/1979 sz. Ugyirat /MM irattar/'

148./u.o.

149./ Ez befo1yaso1ta a rnegyeknek a megyei pedag6giai intezetek kialakitasaval kapC501atos attittidjet. v.o. Verebelyi rmre, A k6zoktatas es a k6zigazgatas kapcsolatrendszere, I-II., Allam

es

Igazgata5, 1980/9.

es

10.

. . , 142 -

150./ 46266/1979

v.o.

es

46168/1979,

461~7/1979,

46218/1979, 46239/1979,

55091/1979 sz" Ggyiratok /MM irattar/

151 .. / v.o. Kozneveles', 1977/44" 5.0.

152./ Tolnai J6zsef, Az igazgat6k es a

mUvel6d~si oszt'lyo~

kapcsolgta, 1979/9. 15.0.

7.,

1539/

K~1m~nc~eyTibor,

154./

Kov~cs

Kapcsolataink,

Kozneve1~s,

1978/13.

0 ..

Lajos,

Neh~z hlis~g, Kozneve1~s,

155./ Thoman Marton, A tevedes

joga~rt

1978/15. 3.0.

/1978/16/, Kiss

Zoltan, Hivatalbol vagy hivatasb61 /1978/17/, Bujdoso Laszlo,'

Hatso gondo1atok nelkUl /1978/18/ es Za1ka Gyorgy, Az igazgatoi munka minosi tese /1978/21/ DDKoznevelesu-cikkek.

156./ Meavegy Antal, Koze1ebb egymashoz, Kozneveles, 1978/18. 7.0-.

157./ Demokratikusabb kapcsolatokat nagyobb fe1elosseg-

tudattal, Interju Mezei Gyu1ava1, Kozneve1es, 1978/22. 22-24. o.

158./ Kulcsar Ildik6, Mindenki j6t akart /1978/16/,Pa1o-

tai Mihaly, Gondolatok a

qzakfelUgyele~r61

/1978/21/

"K6znevel~s"­

cikkek . 159./ Err61 r~szletd~fbben irok egy "Gazdas~gi-milszaki ell~t6 szervezetek probl~rn~i" cimli tanul~anyban /ASZI, 1984/