E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

TERVEZET – A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Szám: 6089/2008-SZMM

E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyéb fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tartalmazó törvények módosításáról

Budapest, 2008. február

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit

Látta: dr. Lakatos Hedvig dr. Horváth Sándor

Jóváhagyta: Simon Gábor

2 TERVEZET – A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az „Új Magyarország” kormányprogram kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók védelmére. Az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. A program alapján ennek érdekében a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket szigorítani kell, a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét szélesíteni szükséges, korszerűsíteni kell továbbá a bírságolás rendszerét, bővíteni a szankcionálás lehetőségét és az üzletbezárást. A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) számos, törvényi szintű jogalkotási feladatot határoz meg a fogyasztóvédelem eszközrendszere tekintetében. Így a Korm. határozat II/1. pontja elrendeli, hogy a feladat- és hatásköri szabályozás módosításával általános fogyasztóvédelmi hatáskört kell biztosítani az integrált Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (az integráció hatályba lépését követően: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) számára. A II/2. pont, valamint az I/5. pont értelmében el kell végezni a békéltető testületek eljárása szabályozásának korrekcióját a működés hatékonyságának növelése érdekében, továbbá ügyszámarányos finanszírozásának biztosítását, a II/3. pont szerint pedig a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok döntéseinek a lehető legnagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a jogsértések mind szélesebb körben történő ismertté válása, és ezáltal a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében. A feladatok végrehajtása a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) nagyobb terjedelmű módosítását, továbbá több, ágazati törvény módosítását is igényli. A módosítások összhangban vannak a 2036/2007. (III. 13.) Korm. határozattal elfogadott, a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: UCP irányelv) átültetésére vonatkozó szabályozási koncepcióval. Tekintettel arra, hogy az UCP irányelv átültetésére irányuló, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (a továbbiakban: Fttv.), továbbá a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvénytervezetek tárgyában készült előterjesztés és jelen előterjesztéssel szoros összefüggésben állnak, indokolt, hogy a Kormány és ezt ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

követően a Parlament is azonos időintervallumban tárgyalja azokat, továbbá a módosuló törvények irányadó szabályainak hatálybalépése is igazodjon egymáshoz. A törvénymódosítás lényeges elemei a következők: 1. Értelmező rendelkezések Az UCP irányelv átültetésével szükségessé válik néhány meghatározás (így különösen a fogyasztó, vállalkozás) pontosítása oly módon, hogy valamennyi érintett jogszabály azonos módon, azonos fogalmi körrel definiáljon. 2. A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme A kisebb terjedelmű módosítást az Európai Parlament és a Tanács általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvében foglaltak indokolják. 3. A fogyasztók tájékoztatása Tekintettel arra, hogy az UCP irányelv maximumharmonizációt ír elő, és a fogyasztók tájékoztatásának szabályai az Fttv-ben kerülnek teljes körűen szabályozásra, a vonatkozó fejezet az Fgytv-ben lényegesen módosul, és a jövőben a forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással összefüggő különös követelményeket tartalmazza. 4. A gyermekek és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések A kormányzati szándékkal összhangban szigorításra kerülnek a gyermekés fiatalkorúak védelmét szolgáló, tiltó rendelkezések. Tekintettel arra, hogy ezek döntően nem kereskedelmi, hanem fogyasztóvédelmi jellegű szabályok, kikerülnek a kereskedelmi ágazati szabályozásból, az Fgytv-ben külön fejezet tárgyalja azokat. 5. Panaszkezelés, ügyfélszolgálat A módosítás indoka a hatékonyabb jog- és igényérvényesítést célozva a vonatkozó kereskedelmi és fogyasztóvédelmi szabályok összhangjának megteremtése, illetve azok Fgytv.-ben való elhelyezése. 6. Békéltető testületek Az eljárási és a működéssel kapcsolatos szabályok módosításának célja a békéltető testületek eljárása hatékonyságának növelése. A szabályozás egyszerűsítését segíti elő, hogy pl. a delegálás szabályai a jövőben kormányrendeleti szinten történnek. 7. Közérdekű igényérvényesítés A keresetindítási szabályok pontosításra kerülnek, elválik és külön szabályozásra kerül a hatóság és a társadalmi szervezetek hatáskörébe tartozó keresetindítási jog. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

8. Tudatos fogyasztói magatartás A kormányzati szándékkal összhangban a jövőben az állam kiemelten támogatja a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében végzett tevékenységét. 9. A fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzés és eljárás hatáskörének rendezése Az Fttv. megalkotása – amely alapján a fogyasztóvédelmi hatóság UCP hatóság lesz -, továbbá az általános fogyasztóvédelmi hatáskör deklarálásának szándéka indokolja a hatásköri rendezést. A módosítás értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság látja el a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzését, és jár el azok fogyasztót érintő megsértése esetén. A hatékonyabb hatósági fellépést biztosítja a hatóság üzletbezárási jogkörének szélesítése, a bírságszabályok módosítása, a hatósági határozatok nyilvánosságra hozatala esetköreinek bővítése. 10. Bírságszabályok módosítása A bírságolási rendszer egységesítése érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott anyagi jellegű bírságok a jövőben egységes elnevezése fogyasztóvédelmi bírság lesz. A bírságszabályok szigorításával egyidejűleg a jelenlegi gyakorlattól eltérően a jövőben a tervezet értelmében meghatározásra kerül a bírság alsó és felső határa is, a vállalkozás nettó árbevételét figyelembe véve négy kategóriában, differenciáltan kerülhet sor bírság kiszabására 30 ezer forinttól 1 milliárd forintig. 11. Ágazati törvények módosítása A hatásköri rendezés indokolja, hogy valamennyi ágazati szintű jogszabály monitoring vizsgálatára illetve szükséges módosítására sor kerüljön. A jogszabályok módosítása során egyértelműen meg kell határozni, hogy az adott ágazati szabályok közül melyek a fogyasztóvédelmi rendelkezések, továbbá rendelkezni kell arról, hogy ezek megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik ellenőrzési és eljárási jogkörrel. Jelen előterjesztés az Fgytv. módosításával egyidejűleg tartalmazza azon ágazati szintű törvények hatásköri rendezésre irányuló módosítását, amelyek szabályozási tárgyát az UCP irányelv átvétele érinti. A további és az alacsonyabb szintű jogszabályi rendezésre külön előterjesztés keretében kerül majd sor. Meg kell jegyezni, hogy az előterjesztés 2. számú mellékletét képező ágazati törvényi módosítások tartalmilag részben már 2007. őszén egyeztetésre kerültek az Fttv.-vel összefüggésben a gazdasági , illetve igazságügyi tárca gondozásában. A mostani, ismételt egyeztetésre azért van szükség, mert a törvénytervezetek kiegészültek a fogyasztóvédelmi hatóság feladat- és hatáskörének rendezését ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

szolgáló szabályokkal. Ezen törvényi rendelkezések a Kormányhoz, illetve a Parlamenthez történő benyújtás során nem a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításához kerülnek beépítésre, hanem az Fttv. részeként. Ennek megfelelően történt a kormány-előterjesztés határozati javaslatának a megfogalmazása is. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Kormány „Új Magyarország” című programja „Igazságos Köztársaság” témakörében kifejtett, „Védelem a fogyasztóknak” című fejezetével. III. Előzmények A Korm. határozat II/1. pontja elrendelte a feladat- és hatásköri szabályozás módosítását, II/2. pontja a békéltető testületek eljárása hatékonyságának növelését, II/3. pontja a hatósági döntések nyilvánosságra hozatalának szélesítését. A kormányprogram célul tűzte ki továbbá a bírságolás rendszerének korszerűsítését, a szankcionálás lehetőségének és a nyilvánosságnak a bővítését. IV. Várható szakmai hatások A fogyasztóvédelmi hatóság eljárási és ellenőrzési jogköre tisztázásával olyan egyértelmű helyzet megteremtésére nyílik lehetőség, amely növeli a jogbiztonságot, azaz az eljárások és ellenőrzések során mind az eljáró hatóságok, mind az ellenőrzött vállalkozás, mind a fogyasztó számára egyértelmű lesz, hogy adott jogsértés esetén mely hatóság jogosult eljárni és szankciót alkalmazni. A fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének terjedelme alapvetően az ügyek fogyasztóvédelmi jellege szempontjából határozható meg. Olyan esetekben indokolt a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének megállapítása, amikor a hatóság tevékenységére elsődlegesen a fogyasztói érdekek védelme céljából kerül sor. A fogyasztóvédelmi bírság mértékét az Fgytv. korábban nem határozta meg, és ez mind a jogalkalmazó hatóságok, mind az ügyfelek számára bizonytalanságot jelent. Ezért garanciális szabályként szükséges a fogyasztóvédelmi bírság alsó és felső határának megállapítása. Ennek során természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a bírság mértéke a nagyobb szolgáltatók, kereskedelmi üzletláncot fenntartó cégek számára is alkalmas ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

legyen a jogkövető magatartás elérésére, de a kisebb vállalkozások helyzetét ne lehetetlenítse el. Biztosítani kell azonban azt is, hogy továbbra is lehetőség legyen a mérlegelésre. Azaz a bírsághatárt oly módon kell meghatározni, hogy a hatóság a konkrét jogsértés jellegéhez, súlyához, körülményeihez tudja igazítani az adott esetben kiszabott bírság összegét. A jogsértéseket folyamatosan és ismételten elkövető cégek esetében valódi visszatartó erejű bírságokra van szükség. A fogyasztóvédelmi hatóságok döntéseinek nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani. Az elmúlt évek fogyasztóvédelmi kommunikációja is azt mutatja, hogy a nyilvánosság preventív módon hozzájárul a jogsértések számának csökkenéséhez. Ezért konkrétabban kell meghatározni, hogy milyen feltételek mellett hozható nyilvánosságra egy jogsértő vállalkozás neve, és nevesíteni kell azokat, akik a fogyasztói érdekek figyelembe vétele nélkül végzik tevékenységüket. V-VI. Várható gazdasági, társadalmi hatások A fogyasztói közérzet javítása érdekében szükség van a fogyasztóvédelem irányításának erősítésére, a fogyasztóvédelem széles körű társadalmi alapokra helyezésére, törekedve a tudatos fogyasztói magatartás és a mainál erősebb civil érdekérvényesítés elősegítésére, az alternatív vitarendezés fórumainak működtetésére, valamint a hatósági tevékenység és a békéltető testületi eljárás fejlesztésére. A fogyasztói biztonság garantálása elsődleges feladat. A termékek választéka bővül, az ellátási lánc hossza és tagoltsága növekszik. A biztonságosságot az ellátási lánc teljes hosszában kell garantálni, ez pedig rugalmasabb és gyorsabb ellenőrzési gyakorlatot, hatékonyabb jogérvényesítést igényel. A fogyasztói kiszolgáltatottság elsősorban azáltal csökkenthető, hogy a fogyasztók érdekeit érintő ügyekben a nyilvánosságot a lehető legszélesebb körre terjesztjük ki. A nyilvánosság nemcsak fegyver a piaci helyzetükkel visszaélő kereskedőkkel és szolgáltatókkal szemben, de egyben érdeke a tisztességes piaci szereplőknek. A közérdekű adatok nyilvánossága hozzájárul a fogyasztói jogok érvényesüléséhez, az információk nyilvánossága elősegíti a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülését, a fogyasztóvédelmi hatóságok tevékenységének átláthatóságát. A bírságolási rendszer egységesítése, valamint a fogyasztóvédelmi bírság alsó és felső határának meghatározása, a vállalkozás nettó árbevételéhez ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

igazítása kiszámíthatóbbá teszi a fogyasztóvédelmi hatóság bírságolási gyakorlatát, ugyanakkor kellő mérlegelési lehetőséget biztosít a hatóság számára. A gyermekek és a fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések külön fejezetben történő tárgyalása és a kereskedelmi jellegű szabályokból történő kiemelése lehetővé teszi, hogy a jövőben a fiatalkorú személyek, mint kiemelt fogyasztói kör, fokozott védelemben részesüljenek. A békéltető testületek tevékenysége egyre elismertebb, azonban éppen a fokozódó terhek, valamint a folyamatosan változó gazdasági körülmények indokolják a békéltető testületek szabályozásának módosítását és finanszírozásának biztosítását. A tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a jövőben az állam fokozottan támogatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek ez irányú tevékenységét. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség - az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól - az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, továbbá a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvénytervezetek tárgyában készült előterjesztéshez, továbbá az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény valamint az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tárgyában készült előterjesztéshez.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletét képező törvénytervezet törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadója: dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1. számú melléklet a 6089/2008-SZMM. számú kormány-előterjesztéshez

2008. évi …. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról 1. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E törvény hatálya − külön törvény eltérő rendelkezése hiányában − a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.” 2. § Az Fgytv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § E törvény alkalmazásában: a) fogyasztó: az a természetes személy, aki – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül – árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos tájékoztatás, ajánlat címzettje, b) vállalkozás: aki az 1. § szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi, c) gyártó: ca) a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel; vagy cb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, d) forgalmazó: az a vállalkozás, amely a forgalmazás során a terméket közvetlenül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja, vagy számára felkínálja, e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége, f) termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, g) szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan – ellenszolgáltatás fejében végzett – tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában, h) közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás, így különösen villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, elektronikus hírközlési vagy postai szolgáltatás, i) pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás, j) nyugdíjpénztári szolgáltatás: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatás, k) biztosítási szolgáltatás: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, l) áru: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás, m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, n) egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár, o) fogyasztási kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet vállalkozás fogyasztó részére nyújt termék vagy ingatlan megvételéhez, illetve szolgáltatás igénybevételéhez, p) fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés, q) kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti kereskedelmi kommunikáció, r) forgalmazás: valamely termék vállalkozás által – értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása, vagy felkínálása, s) forgalomból történő kivonás: olyan intézkedés, amelynek célja a nem biztonságos termék forgalmazásának, bemutatásának, illetve a fogyasztó számára történő felajánlásának megakadályozása, t) visszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a fogyasztó számára forgalmazott nem biztonságos termék visszaszolgáltatása, u) honosított harmonizált szabvány: európai szabványügyi testület által az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében megállapított eljárással összhangban az európai követelmények meghatározása céljából elfogadott, kötelező erővel nem bíró műszaki leírás, amelyet nemzeti szabványként közzétettek, v) szexuális termék: olyan birtokba vehető forgalomképes dolog, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve a – rendeltetése szerint – szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével, w) dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti dohánytermék.” 3. § Az Fgytv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (1) Csak biztonságos termék forgalmazható. (2) A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról. (3) A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. (4) A forgalmazó a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles elősegíteni az általa forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését, és a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a hatóságokkal együttműködni. Ennek során köteles különösen a) a termék által jelentett veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, b) a termék származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre bocsátására, valamint c) annak biztosítására, hogy a gyártó – 4/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében – a forgalmazott termék biztonságosságát ellenőrizhesse. (5) Az a gyártó vagy forgalmazó, akinek a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kell, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg a 4. § (1) bekezdésében meghatározott biztonságossági követelménynek, a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani különösen a fogyasztókat érintő veszély elhárítására tett intézkedéseire vonatkozó adatokat.” 4. § Az Fgytv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat – ideértve adott esetben az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. (2) A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a) a termék (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei, b) a terméknek más termékre gyakorolt – az együttes használat során ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

ésszerűen várható – hatásai, c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra. (3) Ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott tulajdonságai tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek megfelelő terméket az ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni. (4) A honosított harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek megfelelő termék biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében vélelmezni kell. (5) A termék biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.” 5. § Az Fgytv. a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Ha a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó felmérhesse a termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót a termék biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól. (2) A gyártó köteles a forgalmazott termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen a) a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, b) a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni, c) a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni, d) a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni, e) a terméket a forgalomból kivonni, illetve − a külön jogszabályban meghatározottak szerint − visszahívni.” ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

6. § Az Fgytv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) E fejezetet az olyan termékre – ide nem értve a pénzt és az értékpapírt – kell alkalmazni, amelyet a fogyasztóknak szántak, vagy bár nem erre a célra szánták, de fogyasztók által ésszerűen előreláthatóan használható, és gazdasági tevékenység keretében új, használt vagy helyreállított állapotban forgalmaznak. (2) A fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása során, azzal összefüggésben a fogyasztó számára forgalmazott termékre is. (3) Nem kell alkalmazni e fejezet rendelkezéseit, ha a forgalmazó a termék forgalmazásakor egyértelműen közli a fogyasztóval, hogy a) a termék régiség, vagy b) a terméket használat előtt meg kell javítani, rendbe kell hozni, illetve helyre kell állítani. (4) E fejezet alkalmazásában – a 2. § c) pontjában meghatározottakon túlmenően – gyártó az értékesítési láncban részt vevő valamennyi egyéb olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége a termék biztonságosságát befolyásolhatja. (5) E fejezet alkalmazásában − a 2. § d) pontjától eltérően − forgalmazó az értékesítési láncban részt vevő valamennyi vállalkozás, feltéve, hogy tevékenysége a termék biztonsági jellemzőit nem befolyásolja.” 7. § Az Fgytv. III. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép: „Fogyasztási kölcsön” 8. § Az Fgytv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„(7) Ha a fogyasztási kölcsönt nyújtó vállalkozás, illetve a vállalkozás által nyújtott fogyasztási kölcsönt közvetítő harmadik személy kereskedelmi kommunikációjában szerepel a fogyasztási kölcsön kamata, bármilyen költsége vagy törlesztőrészlete, vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármely utalás, azzal megegyező módon közölni kell a kereskedelmi kommunikációban a (2) bekezdés e) pontja szerinti éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót is.” 9. § Az Fgytv. IV. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép: „A forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással összefüggő különös követelmények” 10. § Az Fgytv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) Külön jogszabályban meghatározott termék csak használati és kezelési útmutatóval forgalmazható. (2) Az ilyen használati és kezelési útmutatóban a fogyasztót magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a termék rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a termékhez csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.” 11. § Az Fgytv. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „A megfelelőség értékelése 13. § Azok a termékek, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőségértékelési kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók.” 12. § Az Fgytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § (1) A fogyasztót − a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel − a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak forgalmazott termék eladási áráról és egységáráról, illetve szolgáltatás díjáról. (2) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit régiség és műalkotás értékesítésére, továbbá az árverés útján értékesítendő termékre, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató meghatározza. (3) Az eladási árat és az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. (4) Az eladási árat, az egységárat, illetve – pénzügyi szolgáltatás kivételével – a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifejezve minden esetben fel kell tüntetni. (5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. (6) Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát, az egységárat is meg kell adni a külön jogszabályban foglaltak szerint. (7) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a fogyasztó kérésére a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.” 13. § Az Fgytv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

termék minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét.” 14. § Az Fgytv. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Különös felelősségi szabályok 16. § (1) A használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, valamint a csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást nyújtó vállalkozás köteles. (2) Ha a gyártó nem tesz eleget az (1) bekezdésben említett kötelezettségeinek, a forgalmazó köteles azt pótolni. (3) Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy a használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, a csomagolásra, illetve az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett. (4) A fogyasztó, ha nem kapta meg a használati és kezelési útmutatót, illetve a megfelelőségi tanúsítványt vagy a megfelelőségi nyilatkozatot, annak pótlását a forgalmazótól is kérheti, függetlenül attól, hogy az megnevezte-e a gyártót. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.” 15. § Az Fgytv. a következő IV/A. fejezetcímmel és 16/A. §-sal egészül ki: „IV/A. Fejezet A gyermek-és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések 16/A. § (1) Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, illetve ezek ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

felhasználásával készült termék kivételével – alkoholtartalmú italt kiszolgálni, illetve rendelkezésre bocsátani. (2) Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szexuális terméket kiszolgálni, illetve rendelkezésre bocsátani. (3) Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket kiszolgálni, illetve rendelkezésre bocsátani. (4) Az e §-ban meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a fogyasztó felhívható életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék kiszolgálását, illetve rendelkezésre bocsátását meg kell tagadni.” 16. § Az Fgytv. VI. fejezete „A fogyasztói jogok érvényesítése” fejezetcímet követően a következő 17/A.-17/C. §-okkal és az azokat megelőző alcímmel egészül ki: „Panaszkezelés, ügyfélszolgálat 17/A. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével –, és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. (2) A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. (3) A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról jegyzőkönyvet köteles felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak átadni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a (4) bekezdésben írtak szerint köteles eljárni. (4) Az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. (5) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. 17/B. § (1) A közüzemi, az elektronikus hírközlési, a pénzügyi, a biztosítási, illetve a nyugdíjpénztári szolgáltatási tevékenységet folytató, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére valamint a fogyasztók tájékoztatására az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben ügyfélszolgálatot köteles működtetni. (2) Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a vállalkozás úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az ügyfélszolgálat megközelítése, az ahhoz való hozzáférés – az ellátott fogyasztók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel – ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztók számára. Ennek keretében a vállalkozás köteles biztosítani legalább, hogy a) az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján este 20 óráig nyitva tartson, illetve telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján 20 óráig elérhető legyen, b) az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében a fogyasztóknak lehetősége legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, c) az elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan elérhető legyen. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozások tevékenységére vonatkozó külön jogszabály az ügyfélszolgálat működésére vonatkozóan ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

további részletes szabályokat állapíthat meg. (4) A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát személyesen jelenti be és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. (5) Az ügyfélszolgálat a fogyasztói panaszok intézése és a fogyasztók tájékoztatása során köteles együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel. 17/C. § A 17/A. § és a 17/B. § alkalmazásában az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.” 17. § Az Fgytv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termékek minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatások minőségével, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. (2) A békéltető testület a területi kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület. (3) Az állam a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.” 18. § Az Fgytv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. (2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. (3) Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület, a (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található. (4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes. (5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara illetékességi területéhez igazodik.” 19. § Az Fgytv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § (1) A békéltető testület elnökből, – szükség szerint – elnökhelyettes(ek)ből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll. (2) A békéltető testületi tagok személyére egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tesznek javaslatot. A javasolt személyek közül a testületi tagok kijelölésére külön jogszabály szerint kerül sor. A testületi tagok száma testületenként legalább tíz, ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

legfeljebb harminc, illetve amennyiben a testülethez a tárgyévet megelőző évben benyújtott kérelmek száma az ötszázat meghaladja, negyven fő. (3) A javaslattétel, továbbá a kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek – a 25. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelmények betarthatósága érdekében – kellő számban legyen olyan tagja, aki e követelményeknek megfelel. (4) A békéltető testületi tagok megbízatása négy évre szól. A tagok ismételten kijelölhetők. (5) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.” 20. § Az Fgytv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § (1) Az elnököt – a testületi tagok közül – a békéltető testület választja meg. A választás eredményéről a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül a békéltető testület nem választ elnököt, az új elnököt a fogyasztóvédelemért felelős miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet. (2) A békéltető testület elnöke – ha a testület munkaterhe azt indokolja – legfeljebb két elnökhelyettest jelölhet ki a testületi tagok közül. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetve az erre kijelölt elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.” 21. § Az Fgytv. a következő 23/A. §-sal egészül ki: „23/A. § A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakterületük és a tagot javasló szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.” 22. § Az Fgytv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot javasló szervezet véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, vagy – az elnök tekintetében – a békéltető testület tagjai közül választott, a kamara és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt tagokból álló három fős testület állapítja meg.”

23. § Az Fgytv. a következő 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.” 24. § (1) Az Fgytv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A békéltető testület – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok 23/A. §-ban meghatározott listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét.” (2) Az Fgytv. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre változik: „(3) Az eljáró tanács legalább egy tagja jogi végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.” (3) Az Fgytv. 25. §-ának – a (2) bekezdéssel átszámozott – (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél – az általa az (1) bekezdés szerint jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt javasló kamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.” 25. § Az Fgytv. a következő 26/A. §-sal egészül ki: „26/A. § A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, ezek kikényszerítése lehetőségeiről és a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.” 26. § Az Fgytv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.” 27. §





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Fgytv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. (2) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, c) – ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát, d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. § (1) bekezdésében előírt feltétel teljesítéséről, f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított, g) a testület döntésére irányuló indítványt. (3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozásnak a 17/A. § (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 17/B. § (4) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről. (4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. (5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a kérelmet – annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.” 28. § Az Fgytv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik. (2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi. (3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. (4) Az elnök a kérelmet − meghallgatás kitűzése nélkül − elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. (5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a 23/A. § szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik. (6) A 25. § (4) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, egyben köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy e testület háromtagú tanácsban járjon el. (7) Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. (8) Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. (9) A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át. (10) Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.” 29. § Az Fgytv. a következő 29/A. §-sal egészül ki: „29/A. § A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.” 30. § (1) Az Fgytv. 30. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki: „A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelességeiről tájékoztatja.” (2) Az Fgytv. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha a nyilvánosság részvételéhez mindkét fél hozzájárul.” 31. § Az Fgytv. 31. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

[A tanács az eljárást megszünteti, ha] „d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból − ideértve a kérelem megalapozatlanságát is − nincs szükség.” 32. § Az Fgytv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve – a 36/C. § (4) bekezdése szerinti esetben – kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el.” 33. § Az Fgytv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra, és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. (2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben − a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel − igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). (3) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. (4) A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

teljesítésére rendszerint – a határozat kézbesítését követő naptól számított – tizenöt napos határidőt kell szabni. (5) A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek. (6) A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított nyolc napon belül közölheti a békéltető testülettel, hogy az ajánlásban foglaltakat magára nézve kötelező határozatként elfogadja. Ebben az esetben az eljáró tanács az ajánlás hatályon kívül helyezése mellett az abban foglalt döntésről – az (1) és a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával – kötelezést tartalmazó határozatot hoz, és annak írásba foglalt egy-egy példányát a vállalkozás alávetésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül megküldi a feleknek.” 34. § Az Fgytv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. (2) A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3) bekezdésben meghatározottak szerint. (3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a 18. § alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. (4) A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(5) A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. (6) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. (7) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I–XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.” 35. § Az Fgytv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A határozat, illetve az ajánlás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatában, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.” 36. § Az Fgytv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozással való közlésétől számított harminc nap elteltével – nyilvánosságra hozni. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha a 34. § (2) és (3) bekezdése szerint annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult. (3) Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. (4) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a 18. § alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.” 37. § Az Fgytv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Fgytv. a következő 36/B.-36/C. §-sal egészül ki: „36/A. § A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (a továbbiakban: MKIK) megküldi. Az MKIK az összefoglaló tájékoztatókból országos jelentést készít, melyet február 15-éig megküld a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek. 36/B. § A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó − a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú − nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az érdemi határozathozatalt. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni. 36/C. § (1) A vállalkozás székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – az MKIK-nál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja. (2) Az MKIK a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet. (3) A békéltető testület az illetékességi területén székhellyel rendelkező vállalkozások nála megtett alávetési nyilatkozatairól nyilvántartást vezet. (4) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést arra tekintettel kötötte, hogy a vállalkozás kereskedelmi ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a vállalkozást e nyilatkozata – az abban meghatározott feltételekkel – köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A vállalkozás mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.” 38. § Az Fgytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Fgytv. a következő 37/A. §-sal egészül ki: „37. § (1) A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. A békéltető testület eljárási szabályzata nem lehet ellentétes a (2) bekezdés szerinti országos eljárási szabályzat rendelkezéseivel. (2) A békéltető testületek az egységes gyakorlat kialakítása érdekében valamennyi békéltető testület képviselőjének részvételével az eljárás egészére vagy egyes eljárási kérdésekre vonatkozóan országos eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá. 37/A. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter – a békéltető testületek által megküldött adatok alapján – az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről: a) a békéltető testületek címe és telefonszáma, b) a békéltető testületek tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott listái, c) a 26/A. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a békéltető testületek eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás, d) a 36/A. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók alapján az MKIK által a békéltető testületek működéséről készített országos jelentés, e) a békéltető testületek eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 36/B. §ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke, f) az egyes békéltető testületeknél a 36/C. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke az alávetés esetleges korlátozásának megadásával, valamint az MKIK által a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett jegyzék, továbbá g) a 37. § szerinti eljárási szabályzatok.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(2) Az MKIK honlapján közzé kell tenni a) a békéltető testületek címét és telefonszámát, b) a békéltető testületek tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott listáit, c) a 36/C. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás alapján a nála általános alávetési nyilatkozatott tett vállalkozások jegyzékét az alávetés esetleges korlátozásának megadásával, továbbá d) a 37. § szerinti eljárási szabályzatokat.” 39. § Az Fgytv. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép, egyidejűleg az Fgytv. a következő 39/A.-39/B. §-sal és az azokat megelőző alcímmel egészül ki: „Közérdekű igényérvényesítés 39. § (1) Az ellen, akinek a 45/A. §-ban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezéseket sértő tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő hátrányt vagy a fogyasztókat érintő jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti keresetben a jogsértés megtörténtének megállapítása és a jogsértést megelőző állapot helyreállítására kötelezés mellett a fogyasztóvédelmi hatóság kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg azt a minimális összeget (átalánykártérítés), amelyre a jogsértés miatt a bíróság ítéletében meghatározott feltételek megléte esetén a fogyasztó kártérítésként mindenképpen igényt tarthat. (3) A perindításra a fogyasztóvédelmi hatóság csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt eljárását már megindította. Ha az eljárás folyamatban van, a hatóság kérelmére a bíróság a per tárgyalását az eljárás befejezéséig felfüggeszti. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő három éven belül nyújtható be. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának időtartama. (5) A bíróság ítéletében meghatározza az ítéletbeli kötelezés alapján ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

teljesítés követelésére jogosult fogyasztók körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza. (6) A jogsértő köteles az (5) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztónak az ítéletben megállapított jogalapon fennálló igényét kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti a) az ítéletben megállapított átalánykártérítés bírósági végrehajtását, vagy b) az a) ponttól eltérő igénye bírósági megállapítását. (7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja. (8) Az e § szerinti eljárás nem érinti az (5) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét önállóan érvényesítse. Közérdekű keresetindítás 39/A. § (1) Ha a 45/A. §-ban megjelölt fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek a fogyasztók széles körét érintő, vagy a fogyasztókat érintő jelentős nagyságú hátrányt okozó megsértése tekintetében az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket keresetindítási jog illeti meg az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében. (2) Ha a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértése miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, keresetindítási jog illeti meg az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek. (3) Az (1) illetve a (2) bekezdés szerint keresetindításra jogosult szervezet a keresetben a következőket követelheti: a) a jogsértés megtörténtének megállapítását, ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, c) azt, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, illetve d) a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását. (4) Az ilyen perben a (2) bekezdés szerinti feljogosított egység minden esetben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik. 39/B. § A 39-39/A. § szerinti kereset nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.” 40. § Az Fgytv. 43/A. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [A fogyasztóvédelmi hatóság látja el a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében:] „k) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 41. § Az Fgytv. IX. fejezetének címe helyébe az alábbi fejezetcím lép: „A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek” 42. § Az Fgytv. 45. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy] ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„h) a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók információhiányának kiegyenlítése érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szervezzenek,” 43. § Az Fgytv. X. fejezete „A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása” fejezetcímet követően a következő 45/A.-45/B. §-sal egészül ki: „45/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, b) a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, megfelelőség-értékelésére, megfelelőségi jelölésére, kezelésére, tárolására, szállítására, c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok, kifogások intézésére, e) az áru jogosulatlan visszatartására, továbbá f) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. 45/B. § A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztességesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.” ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

44. § Az Fgytv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) eljárása során – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A hatóság eljárását ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében ügyfélként kezdeményezhetik a) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetve b) a 43/A. § (1) bekezdés a)-c), e) és f), valamint h)-k) pontjában említett irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek. (3) A hatóság eljárása a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” 45. § Az Fgytv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „47. § (1) Ha a hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. §-ban megjelölt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi intézkedéseket teheti: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást, azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a hatóságot, d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru értékesítését, illetve a termék forgalmazását, e) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, f) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, vagy a vállalkozás jogsértéssel érintett tevékenységének felfüggesztését ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, h) a 16/A. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az ott meghatározott termékek forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki. (2) Külön jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további intézkedéseket állapíthat meg. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések együttesen is alkalmazhatók. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, valamint a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapozhatja meg. (5) A hatóság az üzlet bezárásának elrendeléséről értesíti az üzlet működési engedélyét kiadó kereskedelmi hatóságot. (6) A hatósági ellenőrzés, illetve a hatóság eljárása során a vállalkozás köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos – az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges – adatokat. Ha a vállalkozás ezen adatokat a hatóság felhívására nem közli, vagy valótlan adatot közöl, vele szemben eljárási bírság kiszabásának van helye. (7) A hatóság jogosult jegyzőkönyv ellenében minta és ellenminta vételére a termék jelölésének, minőségének, illetve összetételének vizsgálata ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

céljából. A mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi, illetve az egyéb vizsgálatok költsége eljárási költség. (8) A (7) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg. (9) A hatóság termék vagy szolgáltatás tekintetében próbavásárlást végezhet.” 46. § Az Fgytv. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „47/A. § (1) A próbavásárláshoz a hatóság alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy önkéntes jogviszony keretében közreműködő személyt (a továbbiakban együtt: közreműködő személy) vehet igénybe. (2) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely vállalkozásnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. (3) A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. (4) Próbavásárlás esetén a hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja. (5) Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a vállalkozás képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni. (6) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költség, amelyet a jogsértésért felelős vállalkozás visel, ha a szolgáltatás az előírt követelményeknek nem felel meg.” 47. § Az Fgytv. a következő 47/C. §-sal egészül ki:





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„47/C. § (1) A hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a) a jogsértés hatóság által történő jogerős megállapítását követő két éven belül a vállalkozás – amennyiben telephellyel rendelkezik, ugyanazon telephelyén – ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette (a továbbiakban: ismételt jogsértés), b) a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, továbbá c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek érdekeinek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor. (2) A bírság összege a) ha a vállalkozás éves nettó árbevétele a 250 millió forintot meghaladja: 300 ezer forinttól 1 milliárd forintig, b) ha a vállalkozás éves nettó árbevétele az 50 millió forintot meghaladja, de legfeljebb 250 millió forint: 50 ezer forinttól 25 millió forintig, c) ha a vállalkozás éves nettó árbevétele a 10 millió forintot meghaladja, de legfeljebb 50 millió forint: 40 ezer forinttól 5 millió forintig, d) az a)-c) pontok alá nem tartozó esetben – ide értve azt az esetet is, ha a vállalkozás nem tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá – 30 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet. (3) Egy eljárás során feltárt több jogsértés esetén a bírság a jogsértések együttes mérlegelésével egy összegben is kiszabható. (4) A (2) bekezdés szerinti nettó árbevételt az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. (5) Amennyiben a vállalkozás a beszámolóban az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor – újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján – érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.”





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

48. § Az Fgytv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „49. § (1) A hatóság az ügydöntő határozatának meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal elrendelheti a 47. § (1) bekezdésének a)-b), illetve g) pontjában foglaltakat, ha arra a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának valószínűsíthetősége miatt halaszthatatlanul szükség van. E döntését a hatóság soron kívül hozza meg. (2) A hatóság első fokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja a) a Ket. 101. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben, b) a 47. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti intézkedés alkalmazása esetén, c) közegészségügyi vagy környezetvédelmi okból, d) a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá e) a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében.” 49. § Az Fgytv. 51. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hatóság határozatát – jogorvoslatra tekintet nélkül – közzéteszi, amennyiben a) a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el a 49. § (2) bekezdése alapján, b) a határozathozatalra azért került sor, mert a hatóság az 55. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kiadott kormányrendelet szerinti eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, c) a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, a vállalkozás jogsértéssel érintett tevékenységének felfüggesztését, vagy a termék forgalmazásának megtiltását rendelte el, vagy d) a határozat meghozatalára a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek érdekeinek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt került sor. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(2) A hatóság közzéteszi a 49. § (1) bekezdés szerinti végzését. (3) A hatóság jogerős határozatát közzéteszi, amennyiben a) határozatában egymillió forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki, b) a határozat meghozatalára ismételt jogsértés tekintetében került sor, c) a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó határozatát a 43/A. § (1), illetve (2) bekezdése vagy a 46. § (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta, vagy d) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.” 50. § Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésének a)-d) és i)-j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „a) e törvény II. fejezetének végrehajtására, valamint a megjelenésükben másnak látszó és ezáltal a fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékek forgalmazására és ellenőrzésére, továbbá az alkalmazható intézkedésekre, b) a mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi, illetve az egyéb vizsgálatok költségének mértékére és megfizetésére, c) az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekre, valamint az ezzel összefüggő reklámra, d) az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekre,” „i) a békéltető testületi tagok személyére történő javaslattételre, illetve a testületi tagok kijelölésére, j) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének végrehajtása céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzékre való felkerülése céljából lefolytatandó eljárásra,” [vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.] 51. § ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Fgytv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „56. § Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó termékek forgalmazására alkalmazandó követelményeket, biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön előírásokat, az egyes termékek megfelelőség-értékelésének módját, valamint a megfelelőségi tanúsítványokat kiadó szervezetek körét, vagy az ilyen szervezetek köre meghatározásának szabályait rendelettel meghatározzák.” 52. § Az Fgytv. 56/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a fogyasztóknak forgalmazott termékek ára és egységára, illetve szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályait együttes rendeletben állapítsa meg.” 53. § Az Fgytv. „Felhatalmazás” alcíme a következő 56/B. §-sal egészül ki: „56/B. § Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a 39/A. § (2) bekezdésében említett irányelv mellékletében felsorolt, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében, illetve a 46. § (2) bekezdésében meghatározott uniós jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.” 54. § (1) Az Fgytv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-d) pontok jelölése c)-e) pontra változik: [Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „b) az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

fogyasztóvédelemről [a 14. § (1)-(3), (5) és (6) bek., az 56/A. § (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];” (2) Az Fgytv. 57. §-a (1) bekezdésének – az (1) bekezdéssel átszámozott – c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „c) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 39/A. § (2)-(4) bek., a 46. § (2) bek. b) pontja, a 47. § (1) bek. a) és b) pontja, a 49. § (1) bek., valamint az 51. § (2) bek., (3) bek. c) pontja, (5)-(6) bek.];” 55. § (1) E törvény 2008. július 1-jén lép hatályba. (2) A békéltető testületi tagok 2008. december 31-én fennálló megbízatása 2011. december 31-éig meghosszabbodik. Az Fgytv. e törvénnyel módosított 21. §-ának (2)-(4) bekezdésében és e törvénnyel megállapított 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat 2011. december 31-ét követően kell alkalmazni. 56. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fgytv. a) 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „áru vagy szolgáltatás” szövegrész helyébe a „termék vagy ingatlan” szöveg, b) 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „ellenszolgáltatás” szövegrész helyébe az „ár” szöveg, c) 7. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „hiteldíjat” szövegrész helyébe a „hiteldíjmutatót” szöveg, d) 7. §-a (2) bekezdésének f) pontjában és (3) bekezdésében a „hiteldíj”, illetve a „hiteldíj mutató” szövegrészek helyébe a „hiteldíjmutató” szöveg, e) 7. §-a (2) bekezdésének h) pontjában az „az áru ára vagy a szolgáltatás díja” szövegrész helyébe az „a termék vagy ingatlan ára” szöveg, f) 7. §-ának (6) és – e törvénnyel átszámozott – (8) bekezdésében, valamint a 7/A. §-ának (3) és (5) bekezdésében a „hitelező” szövegrész helyébe ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a „vállalkozás” szöveg, g) 7/A. §-ának (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, h) 7/A. §-ának (2) bekezdésében a „hitelezőnek” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak” szöveg, i) 7/A. §-ának (4) bekezdésében a „hitelezőtől” szövegrész helyébe a „vállalkozástól” szöveg, j) 15. §-ának (2) bekezdésében az „Az áru” szövegrész helyébe az „A termék” szöveg, k) 24. §-ának (3) bekezdésében a „jelölésére” szövegrész helyébe a „kijelölésére” szöveg, l) 26. §-ának (6) bekezdésében az „érdemi határozatot” szövegrész helyébe a „kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást” szöveg, m) 31. §-ának (1) bekezdésében, valamint 51. §-a (6) bekezdésének f) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg, n) 31. §-ának (2) bekezdésében a „hozhat határozatot” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, o) 31. §-ának (5) bekezdésében a „határozatot hoz” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, p) 31. §-ának (6) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg, q) 35. §-ának (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, r) 35. §-ának (2) és (3) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat, illetve az ajánlás” szöveg, s) 43/B. §-ában, valamint 56/A. §-ának (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg, t) 2007. évi XXII. törvény 11. §-ával megállapított 47/B. §-ában, valamint 51/A. §-ának (1) bekezdésében „Az eljáró hatóság” szövegrész helyében az „A hatóság” szöveg, u) 56/A. §-ának (2) bekezdésében a „hogy a miniszterrel” szövegrész helyébe a „hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel” szöveg, v) 56/A. §-ának (3) bekezdésében a „forgalomba hozható áruk” szövegrész helyébe a „forgalmazható termékek” szöveg, w) 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „2. § d) pontja” szövegrész helyébe a „2. § o) pontja” szöveg, x) 57. §-a (1) bekezdésének − e törvénnyel átszámozott − d) pontjában a „2. § j), k), n), valamint o) pontja” szövegrész helyébe a „2. § c)-d) és s)-u) pontja” szöveg, z) 57. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „51. § (2) bek. c) pontja, ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

valamint (5) és (6) bek.” szövegrész helyébe az „51. § (2) bek., (3) bek. c) pont, (5)-(6) bek.” szöveg lép. 57. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Fgytv. a) 6. §-a, b) 7. §-át megelőző alcím, c) 8. §-a és az azt megelőző alcím, d) 9-11. §-a és az azokat megelőző alcím, e) 17. §-ának (4) bekezdésében az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész, f) 19. §-a, g) 27. §-ának (2) bekezdése, h) 30. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, i) 38. §-a, j) 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése, k) 45. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „jogszabály-módosítást” szövegrész és (2) bekezdése, l) 2007. évi XLIV. törvény 2. §-ával megállapított 47/B. §-a, m) 48. §-ának (1)-(2) bekezdése, n) 48. §-a (3) bekezdésének első és második mondatában, valamint (4)-(6) bekezdéseiben, továbbá 50. §-ában a „fogyasztóvédelmi” szövegrész, o) 51. §-ának (4) bekezdése, p) 55. §-ának (2) bekezdése, q) 56/A. §-ának (1) bekezdése. 58. § (1) E törvény 1-54. és 56-57. §-a 2008. július 10-én hatályát veszti. (2) E § 2008. július 11-én hatályát veszti.





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2. számú melléklet a 6089/2008-SZMM számú kormány-előterjesztéshez

Fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tartalmazó egyes törvények módosításáról A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Felhatalmazást kap a mérésügyi szerv irányítását ellátó miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel, és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben a mérésügyi hatóság részére a mérésügyi eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, rendeletben állapítsa meg.” Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Felhatalmazást kap a sajátos építményfajta szerinti illetékes miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg az építési hatósági feladatokat ellátó hatóságok kérelmére indult eljárásaival kapcsolatos szolgáltatási díjakat.” A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása § ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 14. §-a (1) bekezdésében a „nem ömlesztett formában − a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fvt.) foglalt követelmények megfelelő alkalmazásán kívül −” szövegrész helyébe a „nem ömlesztett formában,” szöveg lép. (2) A Kbtv. 17. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények felirata (címkéje) nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére.” (3) A Kbtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § Veszélyes anyag és veszélyes készítmény reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék 3. § szerinti veszélyességi osztályának egyértelmű megjelölését.” (4) A Kbtv. 32. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki: [Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzését] „e) a tárolás, szállítás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a fogyasztóvédelemről szóló törvény 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint, f) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (a továbbiakban: Fttv.) értelmében vett fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság az Fttv. szabályai szerint” [végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén]





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(5) A Kbtv. 32. §-ának (2) bekezdésében a „az (1) bekezdés b)–e) pontja” szövegrész helyébe a „az (1) bekezdés b)–f) pontja” szöveg lép. (6) A Kbtv. 32. §-ának (3) bekezdésében a „az (1) bekezdés b)–e) pontjai” szövegrész helyébe a „az (1) bekezdés b)–f) pontjai” szöveg lép. (7) A Kbtv. 32. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az (1) bekezdés e) fogyasztóvédelemről szóló 1997. fogyasztóvédelmi rendelkezések.”

pontjában említett rendelkezések a évi CLV. törvény alkalmazásában

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 3. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő s) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „r) forgalmazó: terméket viszonteladónak, illetve felhasználónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet; s) felhasználó: aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja.” (2) A Hgt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A gyártó köteles tájékoztatni a termék felhasználóit a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, annak elhasználódása vagy hulladékká válása esetén kezelésének lehetőségeiről. (2) A gyártó köteles a terméken, illetve annak csomagolásán jól látható módon jelölni a termék, illetve csomagolás hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható voltát, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagi összetételét, betétdíjas vagy letéti díjas forgalmazását.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás és a (2) bekezdés szerint a terméken, illetve annak csomagolásán feltüntetendő jelölés módjáról, tartalmi és alaki követelményeiről külön jogszabályok rendelkeznek.” (3) A Hgt. a 10. §-át követően a következő 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § Ha a gyártó nem tesz eleget a 7. §-ban előírt tájékoztatási kötelezettségének, a forgalmazó köteles azt pótolni. E rendelkezés nem érinti a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.” (4) A Hgt. a 45. §-át követően a következő 45/A. §-sal egészül ki: „45/A. § (1) A felhasználók tájékoztatására, illetve a terméken és a csomagoláson feltüntetendő információkra vonatkozóan a 7. §-ban előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el. (2) A 8. § (1) bekezdésben, valamint a 10. § (1) és (3) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” (5) A Hgt. a) 4. §-ának m) pontjában a „fogyasztók” szövegrész helyébe a „felhasználók” szöveg, b) 8. §-a (1) és (3) bekezdésében, valamint 10. §-a (3) bekezdésében a „fogyasztótól” szövegrész helyébe a „felhasználótól” szöveg, c) 10. §-a (1) és (2) bekezdésében a „fogyasztóktól” szövegrész helyébe a „felhasználóktól” szöveg, d) 10. §-a (3) bekezdésében, 12. §-át megelőző alcímben, 12. §-a (1) és (3) bekezdésében, valamint 13. §-a (4) bekezdésében a „fogyasztó” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg, ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

e) 12. §-a (2) bekezdésében a „fogyasztói” szövegrész helyébe a „felhasználói” szöveg lép. (6) A Hgt. 10. §-a (1) bekezdésében a „termék vagy szolgáltatás forgalmazója (a továbbiakban együtt: forgalmazó)” szövegrész helyébe a „forgalmazó” szöveg lép. A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény módosítása § (1) A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény (a továbbiakban Grüft.) 1. §-ának (1) bekezdésében a „gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.)” szövegrész helyébe a „gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi ... törvényben (a továbbiakban: Grt.)” szöveg lép. (2) A Grüft. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Az 1. §-ban foglalt követelmény megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Grt. szabályai szerint. (2) A 2. §-ban a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közlemények megjelenítésére vonatkozó követelmény megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint. (3) A 2. §-ban az üzlet elnevezésének megjelenítésére vonatkozó követelmény érvényesülését az üzlet működési engedélyét kiadó jegyző ellenőrzi, és annak megsértése esetén – az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljárva – intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(4) A 3. §-ban foglalt követelmény érvényesülését a) a felirat helye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, b) közforgalmú közlekedési eszközön elhelyezett felirat esetén a közlekedési hatóság az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint ellenőrzi, és a rendelkezés megsértése esetén intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről. (5) Az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog − ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket −, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje, vagy más módon történő igénybevétele;” (2) Az Ektv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni: a) a szolgáltató nevét, b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét, c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát, e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt, f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát; g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében: ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja; gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte; gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára.” (3) Az Ektv. 5. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok” (4) Az Ektv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.” (5) Az Ektv. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt] „d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;” ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(6) Az Ektv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.” (7) Az Ektv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.” (8) Az Ektv. 14. és 14/A. §-a és az ezeket megelőző alcímek helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek, és a törvény a következő 14/B. és 14/C. §-okkal egészül ki: „Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok 14. § (1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy – a beszédcélú telefonhívás kivételével – elektronikus hírközlés útján közölt: a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi ... törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának c) pontja szerinti reklám, vagy b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás. (2) Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése. (3) Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím, b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(4) E törvény alkalmazásában a) Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli; b) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt; c) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi; d) Elektronikus hirdetés közzététele: az elektronikus hirdetés megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára. (5) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elektronikus hirdetésre és a (2) bekezdés szerinti közlésekre. (6) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyetemlegesen felel. 14/A. § (1) Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmű tájékoztatást kell adni: a) az elektronikus hirdetés e jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára; b) az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára; c) az eladásösztönző ajánlat – így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék − ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről; d) az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ajánlott előny igénybevétele, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az (1) bekezdés c) és d) pontjának és (2) bekezdésének megsértéséért az elektronikus hirdető felel. 14/B. (1) Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak: a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját; és b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét. (2) A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás jogerős lezárását követő 60. napig, illetve a döntés bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerős lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából. (3) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével együtt felel a Grt. 6. §ában meghatározott kötelezettségek megsértéséért. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért a közvetítő szolgáltató az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével egyetemlegesen felel. 14/C. § (1) A szabályozott szakmát információs társadalmi szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy mint elektronikus hirdető érdekében végzett elektronikus hirdetési tevékenységre vonatkozóan a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, így különösen a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák által- a saját tagjaikra vonatkozóan megállapított magatartási szabályok – az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül – szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket határozhatnak meg. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, a szakmai titoktartás védelmére, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására alkothatók.” (9) Az Ektv. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerint biztosított ügyfélszolgálat a szolgáltató panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit köteles indokolással ellátva írásba foglalni és azt a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül a panaszosnak elektronikus úton megküldeni.” (10) Az Ektv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „16/A. § (1) A 6. §-ban és a 15. §-ban foglalt rendelkezések – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztót érintő – megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az Fgytv. szabályai szerint. (2) A 4. §-ban, az 5. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló szóló 2008. évi (...) törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság az Fttv. szabályai szerint jár el. (3) Az (1), illetve a (2) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. (4) A 14/B. §-ban és a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértő elektronikus hirdetések esetén a Hatóság jár el.” (11) Az Ektv. 16/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Hatóságnak a 14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárására (a továbbiakban: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a közigazgatási hatósági ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.” (12) Az Ektv. 16/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Hatóság kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.” (13) Az Ektv. 16/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Hatóság kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárása a jogsértő elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg.” (14) Az Ektv. 16/D. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hatóság a 14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. § -ában foglalt rendelkezések megsértése esetén] „d) felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja,” (15) Az Ektv. 16/D. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Hatóság az elektronikus hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint az elektronikus hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a 14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában meghatározott rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolására hívhatja fel.”





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(16) Az Ektv. 16/E. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép: „A Hatóság a 14/B §-ban vagy a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése tárgyában hozott jogerős határozatát – az igénybe vevő, illetve az elektronikus hirdetés címzettje személyes adatainak törlése vagy olvashatatlanná tétele mellett − honlapján közzéteszi, ha” (17) Az Ektv. 16/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a) 5., 6. és 10. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében − az Fttv.-ben meghatározottak szerint − a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal, b) 7. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a Hatóság, c) 11. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.” (18) Az Ektv. a) 2. §-a t) pontjában a „gazdasági vagy szabályozott szakmának minősülő szakmai” szövegrész helyébe az „önálló foglalkozásával vagy gazdasági” szöveg, b) 2. §-a v) pontjában a „gazdasági vagy szakmai” szövegrész helyébe az „önálló foglalkozásán és gazdasági” szöveg, c) 15. §-ának (1) bekezdésében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közüzemi, elektronikus hírközlési” szöveg, d) 16. §-a (3) bekezdésében a „14/A.” szövegrész helyébe a „14/C.” szöveg lép. e) 16/C. §-a (3) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg, f) 16/D. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében a „14. §-ban, illetve a 14/A. §-ban” szövegrész helyébe a „14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában” szöveg, ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

g) 16/D. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „14. §, illetve a 14/A. §” szövegrész helyébe a „14/B. §, illetve a Grt. 6. §-a” szöveg, h) 16/D. §-a (2) bekezdésében az „igénybe vevők” szövegrész helyébe az „igénybe vevők, illetve az elektronikus hirdetés címzettjei” szöveg lép. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § Tilos a növényfajta jogszabályi előírásoknak nem megfelelő használata és a szaporítóanyag hamisítása.” (2) Az Nftv. 21. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A szaporítóanyag csomagolása, jelölése (címkézése) 21. § (1) Vetőmagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a vetőmag minőségének megóvását, valamint nem teszi lehetővé a vetőmag kivételét, kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül. (2) A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható. (3) A címkén a külön jogszabályban meghatározott adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni.” (3) Az Nftv. 23. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A növénytermesztési hatóság] ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„l) eljár – a 23/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel – az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megsértése esetén.” (4) Az Nftv. a következő 23/A. §-sal egészül ki: „23/A. § (1) A szaporítóanyag csomagolására, jelölésére (címkézésére) vonatkozóan e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult, ha a jogsértés az Fttv. 2. § -ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv. szabályai szerint jár el. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” (5) Az Nftv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § A növénytermesztési hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseinek megsértése esetén a) eltilt a 15. § előírásainak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználásától és forgalomba hozatalától, illetve a jogosulatlanul előállított szaporítóanyagot zár alá veszi, b) a külön jogszabály szerinti szigorított minősítést rendel el, c) az előállító költségére elrendeli a más célra fel nem használható szaporítóanyag megsemmisítését, d) a jogsértő tevékenységét meghatározott időre megtiltja, és ennek tényét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, e) az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta használata esetén a faiskolai, illetve palántanevelő üzemi engedélyt visszavonja, illetve f) minőségvédelmi bírságot szab ki.” (6) Az Nftv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A növénytermesztési hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott szaporítóanyag ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

nem felel meg az előírt követelményeknek.” Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A piacfelügyeleti eljárás keretében feltárt, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a hatóság a fokozatosság elvét követve, a jogsértéssel arányos szankciót alkalmaz.” (2) Az Eht. 126. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A képviselőhöz bejelentéssel élhet bármely előfizető, felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében az előfizetőt, illetve a felhasználót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. (3) A képviselő az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat. (3) Az Eht. 126. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A képviselő a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján] „d) más hatóságnál – a bejelentő egyidejű értesítése mellett – megfelelő ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

eljárás megindítását kezdeményezheti.” (4) Az Eht. 129. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a természetes személy előfizetőnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást fogyasztóként (egyéni előfizetőként) vagy nem egyéni előfizetőként veszi igénybe. Ha az előfizetői szerződést nem írásban kötik, a szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető egyszerű módon és ingyen megtehesse az egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozatát. A nyilatkozat megtételének módját, annak határidejét egyebekben a szolgáltatói általános szerződési feltételek határozzák meg.” (5) Az Eht. 130. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hatóság az általános szerződési feltételeknek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőségét a piacfelügyelet keretében rendszeresen vizsgálja.” (6) Az Eht. 138. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az előfizető a szolgáltató által felszámított díj összegét vitatja, a szolgáltató a bejelentést (díjreklamációt) haladéktalanul nyilvántartásba veszi. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. §-ának (3) és (4) bekezdése, illetve 17/B. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a szolgáltató a bejelentés megvizsgálásának befejezéséig nem jogosul az előfizetői szerződést a 134. § (7) bekezdésében foglaltak szerint felmondani.” (7) Az Eht. 138. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az előfizetői panasz elutasítása esetén követendő eljárást egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei határozzák meg az Fgytv. 17/A– 17/C. §-ában foglaltakkal összhangban.” (8) Az Eht. A következő 150/A. §-sal egészül ki: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„150/A. § (1) A 130. § (2) bekezdésében, továbbá a nyilvánosságra hozatal és az elérhetővé tétel tekintetében (3) bekezdésében, a 138–142. §-ban és a 144. § (1)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezések fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az Fgytv. szabályai szerint. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelmi törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” (9) Az Eht. 188. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „10. Egyéni előfizető: az a természetes személy előfizető, aki úgy nyilatkozott, hogy az előfizetői szolgáltatást fogyasztóként veszi igénybe.” (10) Az Eht. 188. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „28. Fogyasztó: az a természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célból nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ vagy igényel.” (11) Az Eht. a) 109. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében és c) pontjában a „fogyasztók” szövegrész helyébe a „felhasználók, előfizetők” szöveg b) 126. §-a (6) bekezdésében a „fogyasztók” szövegrész helyébe a „felhasználók” szöveg, c) 144. §-a (5) bekezdésében az „a fogyasztók” szövegrész helyébe az „az előfizetők, illetve felhasználók” szöveg, lép. A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

§ A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 3. §-a 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „10. Hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, a fogyasztóvédelemről szóló törvényben szabályozott békéltető testületek, valamint a magánnyugdíjpénztárak által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel.” A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésében a „fogyasztói forgalomba” szövegrész helyébe a „közfogyasztásra forgalomba” szöveg lép. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § A fogyasztóvédelmi hatóság: a) az önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján véleményezi a távhőszolgáltató üzletszabályzatát, b) eljár a 11. § (2) bekezdésben, a 36. §-ban, a 40. § (2) bekezdésében, a 43. § (1)–(4) bekezdésében, a 46. §-ban, valamint az 53. §-ban foglalt rendelkezések lakossági felhasználóval szembeni megsértése esetén. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(2) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (a továbbiakban:Fgytv.) kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” (2) A Tszt. 10. és 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „10. § Az önkormányzat jegyzője a) megküldi előzetes véleményezésre a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a felhasználói érdek-képviseleteknek a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztések tervezetét, b) ellenőrzi a távhőszolgáltató ármeghatározó tényezőinek, költségeinek indokoltságát. 11. § (1) A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttműködni az engedélyező hatósággal, valamint a felhasználókat, illetve a díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdek-képviseletekkel. (2) A távhőszolgáltató köteles az általános szerződési feltételeit az ügyfélszolgálatán könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.” A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a következő d) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „d) forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék vagy szolgáltatás értékesítés, fogyasztás vagy használat, illetve igénybe vétel ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása, illetve felkínálása;” (2) A Kertv. 5. §-ának (4)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzések kapcsán a kereskedő a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles eljárni. (5) Üzlet nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység esetén a kereskedő köteles tájékoztatni a vásárlót a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, illetve az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, a tevékenységre, kereskedelmi formára vagy módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. (6) A kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyeket, illetve a falusi szálláshelyeket szolgáltatásaik színvonalától függően – a külön jogszabályban foglaltak szerint – osztályba kell sorolni, illetve minősíteni kell. A kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshely osztályáról, illetve a falusi szálláshely minősítéséről a vendégeket tájékoztatni kell. (7) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás olyan módon nyújtható, továbbá táncrendezvény olyan módon szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal. (8) A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, és ilyen módón az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja. (9) Egyes termékek forgalmazását külön jogszabály további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötheti.” (3) A Kertv. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó vállalkozások a beszállítókkal való kapcsolataikban a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az abban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására kötelesek. Az etikai kódexet a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.” (4) A Kertv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseinek megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi és – a (2) és a (3) bekezdésben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított kivételekkel – eljár ezek megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint – az 5. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, valamint az 5. § (6) bekezdésében a vendégek tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén. E rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. (3) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza. (4) A 3. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott szerv látja el. (5) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések megsértése esetén a kereskedelmi hatóság – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a) elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását, b) elrendelheti az üzlet azonnali bezárását, c) ha a kereskedő tevékenysége a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedő tevékenysége hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

pihenéshez való jogának biztosítása érdekében ca) korlátozhatja vagy megtilthatja az üzlet éjszakai nyitvatartását, cb) korlátozhatja vagy megtilthatja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet, cc) korlátozhatja vagy megtilthatja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát, d) megtilthatja az engedély nélkül folytatott tevékenység végzését, termékkör értékesítését, e) visszavonhatja az üzlet működési engedélyét, illetve f) bírságot szabhat ki, valamint g) alkalmazza a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.” (5) A Kertv. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „a) az üzletek működési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletben történő árusítás feltételeit, az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok körét, az engedélyben foglaltak megtartása ellenőrzésének szabályait, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályait,” [rendeletben állapítsa meg.] (6) A Kertv. 12. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „f) a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének és ellenőrzésének rendjét, g) a kereskedelmi hatóság által kiszabható bírság megállapításának, mértékének és felhasználásának részletes szabályait,” [rendeletben állapítsa meg.] (7) A Kertv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő n)–p) ponttal egészül ki: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „n) az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeit, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, o) az egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység feltételeit, p) a közerkölcs és a közrend védelme céljából, illetve közegészségügyi okokból egyes termékek forgalmazásának feltételeit és korlátait” [rendeletben állapítsa meg.] (8) A Kertv. 12. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy] „f) az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az irányítása alá tartozó kereskedelmi hatóság részére az e hatóság által lefolytatott eljárásokért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint az annak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat” [rendeletben állapítsa meg.] (9) A Kertv. 12. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy – a kereskedelemért felelős miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a vendéglátás szakmai feltételeit.” (10) A Kertv. a) 2. §-a c) pontjában az „az árura” szövegrész helyébe az „a termékre” szöveg, az „árut” szövegrész helyébe a „terméket” szöveg, b) 2. §-a r) pontjában az „értékesítő helyeket” szövegrész helyébe az „értékesítő helyeket, továbbá a mozgóboltot” szöveg, ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

c) 12. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „áruk” szövegrész helyébe a „termékek” szöveg lép. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) az 56. §-át követően a következő alcímmel és 56/A. §-sal egészül ki: „A felhasználók tájékoztatása 56/A. § (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni. (2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó egyetemes szolgáltatótól, villamosenergia-kereskedőtől. (3) A villamos energia felhasználók részére történő értékesítéséhez kapcsolódóan a felhasználókat tájékoztatni kell az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg. (4) A Hivatal honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.” (2) A Vet. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a törvény e §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

57. § (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén − a Hivatal 159. § sz) pontja szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett − a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. (2) Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 143. § (5) és (6) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. (3) Az (1) fogyasztóvédelemről rendelkezések.

és (2) bekezdésben említett szóló törvény alkalmazásában

rendelkezések a fogyasztóvédelmi

(4) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználókkal szembeni megsértése esetén a Hivatal jár el.” (3) A Vet. 62. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új e) ponttal egészül ki, és a jelenlegi e)–g) pontok megjelölése f)–h) pontra változik: [Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

szolgáltatóval vagy a kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia] „d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára, e) a szolgáltatás díját, valamint a választható fizetési módokat meghatározó üzletszabályzat elérhetősége,” (4) A Vet. 62. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia] „i) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő ilyet biztosít.” (5) A Vet. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének kikérését követően a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti.” (6) A Vet. 73. §-ának (4)−(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a felhasználó jogosult – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződés felmondására. (6) Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést. (7) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosítására, amely új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely díja csökken. (8) Az üzletszabályzat módosításának részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg. (9) A (4)−(8) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergiakereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.” (7) A Vet. 143. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)−(7) bekezdések számozása (6)−(8) bekezdésre változik: „(4) Az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó árváltoztatási szándékát és a javasolt árakat 45 nappal előre jóváhagyásra be kell jelentenie a Hivatalhoz. A Hivatal a javasolt árakról 30 napon belül határoz. (5) A jóváhagyott árakat alkalmazásuk kezdete előtt legalább 15 nappal az egyetemes szolgáltató a honlapján, valamint két országos napilapban közzé teszi, továbbá a felhasználókat a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesíti. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.” (8) A Vet. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „145. § A 142−144. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértő ár, illetve díj további alkalmazását és kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, b) kötelezi az engedélyest a 142−144. §-okban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történő ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és c) bírságot szabhat ki.” (9) A Vet. XVIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép: „ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM” (10) A Vet. 159. §-ának r)−sz) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében] „r) az egyes engedélyesekre - a jogszabályban meghatározott keretek között - határozatban állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket, s) eljár a csatlakozásra, a hálózathoz való hozzáférésre, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezéseknek az elosztói, átviteli engedélyes általi megsértése esetén; ellenőrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki, sz) eljár az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználókkal szembeni megsértése esetén,”





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(11) A Vet. 170. §-ának (1) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „41. a műszaki-biztonsági hatóságok kijelölését” [rendeletben állapítsa meg.] (12) A Vet. 170. §-a (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy] „5. a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók - az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő – tájékoztatásának, valamint a Hivatal által a honlapján közzéteendő – a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról szóló – tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,” [rendeletben állapítsa meg.] (13) A Vet. a) 62. §-a (3) bekezdésében a „143. § (4) és (5) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „143. § (5) és (6) bekezdésében” szöveg, b) 73. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „jelen törvény 62. § (2) bekezdésében, 141. § (7) bekezdésében és 143. § (4)–(6) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „62. § (2) bekezdésében, a 141. § (7) bekezdésében, valamint a 143. § (4)–(6) bekezdésében” szöveg lép. § Ez a törvény 2008. július 1-jén lép hatályba.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a Kbtv. 17. §-ának (8) bekezdése, 21. §-ának (1) és (2) bekezdése, b) a Kbtv. 21. §-át megelőző alcímben a „, lakosság- és fogyasztóvédelem”, valamint a „, termékfelelősség” szövegrész, c) az Ektv. 2. §-ának p)−r) pontja és 2/A. §-a, d) az Ektv. 5. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegében az „az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően” szövegrész, 16/C. §-a (2) bekezdésében a „6. és” szövegrész, valamint a 18. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „a 2/A. § és 14. § (9) bekezdése” szövegrész, e) a Grüft. 2. §-ának (1) bekezdésében a „fogyasztók védelméről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott” szövegrész, f) az Eht. 21. §-ának (3) és (6) bekezdése, 68. §-a (5) bekezdésének e) pontja, 126. §-ának (9) bekezdése, g) az Eht. 68. §-a (5) bekezdésének c) pontjában az „, a fogyasztók tájékoztatása céljából” szövegrész, 68. §-a (5) bekezdésének d) pontjában a „fogyasztói” szövegrész, h) a Tszt. 7. §-a e) pontjának utolsó mondata, i) a Kertv. 2. §-ának p) pontja, 12. §-a (2) bekezdésének d) pontja, j) az egyes, a gyermek- és fiatalkorúak egészségének védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2007. évi XLIV. törvény 2. §-a, k) a Vet. 45. §-a és 153. §-a, továbbá l) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetőséget teremtő jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet, valamint az azt módosító 1/2005. (II. 1.) IM rendelet, 7/2006. (II. 8.) IM rendelet és 14/2007. (III. 13.) IRM rendelet. (2) Ez a törvény 2008. július 2-án hatályát veszti. § (1) A (...) §-ok a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják: a) a Tanács 87/102/EGK irányelve (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

közelítéséről, 1. cikk (2) bekezdés a) és c) pont, − a 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított − 3. cikk [a ], b) az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről, 2. cikk a) és b) pont, 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdés, 4. cikk (1) bekezdés és 10. cikk [a ], c) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a ], d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról, 2. cikk a), b), e), f), g) és h) pont, 3. cikk (1) és (2) bekezdés, 5. cikk [a ], e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról [...]. f) a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről (a ... §). (2) A (...) §-ok a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják: a) a Tanács 67/548/EGK irányelve (1967. június 27.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, − a 92/32/EGK tanácsi irányelvvel módosított − 23. cikk (4) bekezdés és 26. cikk [a ….. § (2) és (3) bek.], b) az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, 10. cikk 5. pont és 13. cikk [a …. § (2) és (3) bek.], c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól, 2. cikk f) pont, 5. cikk (1) bekezdés, 6. cikk, 7. cikk, 10. cikk, 11. cikk (3) bekezdés [a …. §], d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 3. cikk (6) bekezdés, A melléklet [a ...... § (1), (3), (4) és (6) bek.], (3) A (...) §-ok a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdése, (6) bekezdésének e) pontja, és mellékletének 16. pontja végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az előterjesztés szöveges része I.

A fogyasztóvédelmi törvény módosításának indoka

Az „Új Magyarország” kormányprogram kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók védelmére. Az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. A program alapján ennek érdekében a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket szigorítani kell, a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét szélesíteni szükséges, korszerűsíteni kell továbbá a bírságolás rendszerét, bővíteni a szankcionálás lehetőségét és az üzletbezárást. A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) számos, törvényi szintű jogalkotási feladatot határoz meg a fogyasztóvédelem eszközrendszere tekintetében. Így a Korm. határozat II/1. pontja elrendeli, hogy a feladat- és hatásköri szabályozás módosításával általános fogyasztóvédelmi hatáskört kell biztosítani az integrált Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (az integráció hatályba lépését követően: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) számára. A II/2. pont és az I/5. pont értelmében el kell végezni a békéltető testületek eljárása szabályozásának korrekcióját a működés hatékonyságának növelése érdekében, továbbá ügyszámarányos finanszírozásának biztosítását, a II/3. pont szerint pedig a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok döntéseinek a lehető legnagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a jogsértések mind szélesebb körben történő ismertté válása, és ezáltal a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében. Az előterjesztés célja a fogyasztói jogbiztonság erősítése, a fogyasztói kiszolgáltatottság csökkentése, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a gyermek- és fiatalkorúak, mint fokozott védelemben részesített fogyasztói csoport védelme, az alternatív vitarendezési fórum hatékonyságának növelése. Mindehhez olyan jogi környezet biztosítása szükséges, amelyben a vállalkozások jogkövető magatartásának hatékonyabb kikényszerítése a jelenlegi szabályozásnál kiszámíthatóbb módon történik. A hatásköri rendezés kapcsán egyértelművé válik, hogy melyek a fogyasztóvédelmi rendelkezések, amelyek ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, továbbá a bírságolási rendszer egységesítése, valamint a fogyasztóvédelmi bírság alsó és felső határának meghatározása, a vállalkozás nettó árbevételéhez igazítása ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

kiszámíthatóbbá teszi a fogyasztóvédelmi hatóság bírságolási gyakorlatát, ugyanakkor kellő mérlegelési lehetőséget biztosít a hatóság számára. A fogyasztói kiszolgáltatottság csökkentése érdekében cél, hogy a fogyasztók érdekeit érintő ügyekben a nyilvánosságot a lehető legszélesebb körre terjesszük ki. A nyilvánosság nemcsak fegyver a piaci helyzetükkel visszaélő vállalkozásokkal szemben, de egyben érdeke a tisztességes piaci szereplőknek. A közérdekű adatok nyilvánossága hozzájárul a fogyasztói jogok érvényesüléséhez. A kormányprogramban és a Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtása, továbbá a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv (a továbbiakban: UCP irányelv) átültetése is igényli a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) nagyobb terjedelmű módosítását, s ehhez kapcsolódóan több ágazati törvény módosítása is szükséges. A hatásköri rendezés indokolja, hogy valamennyi ágazati szintű jogszabály monitoring vizsgálatára illetve szükséges módosítására sor kerüljön. A jogszabályok módosítása során egyértelműen meg kell határozni, hogy az adott ágazati szabályok közül melyek a fogyasztóvédelmi rendelkezések, továbbá rendelkezni kell arról, hogy ezek megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik ellenőrzési és eljárási jogkörrel. Jelen előterjesztés az Fgytv. módosításával egyidejűleg tartalmazza azon ágazati szintű törvények hatásköri rendezésre irányuló módosítását, amelyek szabályozási tárgyát az UCP irányelv átvétele érinti. A további és az alacsonyabb szintű jogszabályi rendezésre külön előterjesztés keretében kerül majd sor. II. Az előterjesztés fontosabb rendelkezései Jogharmonizációs kötelezettségből fakadó módosítások Az Fgytv. jelen módosításának egyik célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. Ennek körében az UCP irányelv átvétele kapcsán átdolgozásra kerül az Fgytv. egész fogalmi rendszere és hatályon kívül helyezzük a törvény azon rendelkezéseit, melyek – miután maximumharmonizációt célzó irányelvről van szó – a továbbiakban nem tarthatók fenn. Megjegyezzük, hogy ezen rendelkezések jórészének megtartása a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen szembeni gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi… törvény (a továbbiakban: Fttv.) általános szabályai alapján továbbra is megkövetelhető lesz. (Az Fttv. az Fgytv. módosításáról szóló törvénnyel ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

egyidejűleg lép majd hatályba.) Közösségi jogi alapja van a termékbiztonságról szóló II. Fejezetben szereplő rendelkezések irányelvnek megfelelő pontosításának is. Panaszkezelés, ügyfélszolgálat Az Fgytv. VI. Fejezetében (A fogyasztói jogok érvényesítése) a tervezet szerint egységes szabályozást nyer a panaszkezelés, azon belül pedig az ügyfélszolgálatok szabályozása. A vállalkozásnak címzett egyes panaszkezelési normák jelenleg a kereskedelmi szabályozás körében találhatók, azonban indokolt e körben a fogyasztók alapvető érdekeit védő egységes szabályozás kialakítása és az Fgytv.-ben történő elhelyezése. A vállalkozást a tervezet szerint a panaszügyintézés helye és módja tekintetében minden esetben írásbeli tájékoztatási kötelezettség terheli. A fogyasztók szóban bejelentett panaszát köteles azonnal megvizsgálni és szükség szerint orvosolni. Amennyiben a fogyasztó a panaszkezeléssel nem ért egyet, vagy panaszának orvoslása nem lehetséges, a vállalkozás jegyzőkönyvet köteles felvenni. A tervezet szerint az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül minden esetben köteles írásban megválaszolni, és a panasz elutasítása esetén a fogyasztót tájékoztatnia kell arról, hogy panaszával mely szervhez (fogyasztóvédelmi hatóság, illetve békéltető testület) fordulhat. A fogyasztói panaszintézés és tájékoztatás fórumaként a tervezet szerint a közüzemi, az elektronikus hírközlési, a pénzügyi, a biztosítási, illetve a nyugdíjpénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás ügyfélszolgálatot köteles működtetni, továbbá külön törvény egyéb területeken is állapíthat meg ilyen kötelezettséget. A tervezet további újdonsága, hogy a vállalkozás nemcsak a panasz elutasítása esetén, hanem minden esetben köteles – tizenöt napon belül – megválaszolni a fogyasztó panaszát, amely kötelezettség alól csak a fogyasztó személyesen bejelentett és azonnal orvosolt panasza jelent kivételt. Békéltető testületi eljárás szabályai A békéltető testületi eljárásra vonatkozó szabályok jelentős mértékben átalakításra kerülnek: A módosítás főbb elemei a következők: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- Átdolgozásra kerültek a békéltető testületek illetékességére vonatkozó rendelkezések. - Módosulnak a békéltető testületi tagok kamarák, illetve fogyasztóvédelmi civil szervezetek által történő javasolására és kijelölésére vonatkozó szabályok, ezeket azonban csak a következő, 2011-ben esedékes békéltető testületi megbízások esetében kell majd alkalmazni. Ehhez kapcsolódik, hogy a nagyobb ügyteherrel rendelkező testületeknél a kijelölt tagok száma nő, így több eljáró tanács alakítására lesz lehetőség. A békéltető testületi tagok megbízása, szintén 2012-től, három helyett négy évre szól majd. A javaslattétel és a kijelölés részletes szabályai kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra. - A tervezet bevezeti a két elnökhelyettes kijelölésének lehetőségét a testület munkaterhének függvényében. - A döntések szakmai színvonalának növelése érdekében 2012-től szigorodnak az eljáró tanácsok összetételére vonatkozó feltételek, eszerint az eljáró tanácsok legalább egy tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie. - Az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása céljából a testület elnöke tanácsban történő eljárás helyett egyedül eljáró testületi tagot jelölhet ki, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy egyszerű megítélésű. Ehhez kapcsolódik a felek azon lehetősége, hogy ennek ellenére tanácsban történő eljárást kérjenek. - Az eljárási határidők hosszabbodnak, amelyet a növekedő ügyteher tesz szükségessé. - Az eljárások a jövőben csak abban az esetben lesznek nyilvánosak, ha ahhoz mindkét fél hozzájárult. - Egyértelműbbé válik a békéltető testületi döntések rendszere. - A döntések nyilvánosságra hozatalának szabályainál garanciális elemek kerülnek beépítésre. - Lehetővé válik a passzív, nem együttműködő vállalkozások listájának közzététele. - Kidolgozásra kerültek az alávetési nyilatkozatok megtételének, visszavonásának, nyilvántartásának részletes szabályai. - Bővül a békéltető testületekkel kapcsolatos, közzéteendő közérdekű adatok köre. Közérdekű igényérvényesítés, közérdekű keresetindítás ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tervezetben átalakításra kerültek a keresetindításra vonatkozó rendelkezések is oly módon, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek keresetindítási lehetősége a jövőben elkülönül egymástól. A közérdekű igényérvényesítés körében a fogyasztóvédelmi hatóság kizárólag a hatáskörébe tartozó kérdésekben és csak akkor indíthat pert a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha az adott ügyben eljárását már megindította. Konkrétan meghatározásra kerül az is, hogy a keresetben mi követelhető. A jogsértés megállapításán, valamint a jogsértést megelőző állapot helyreállítására kötelezésen túl, átalánykártérítés megállapítása is kérhető a jövőben. A fogyasztó az átalánykártérítés összegére a bírósági ítéletben meghatározott feltételek fennállása esetén mindenképpen igényt tarthat. A bírósági ítéletek nyilvánosságra hozatalának bíróság általi elrendelése, valamint a fogyasztó jogsértővel szembeni önálló igényérvényesítésének lehetősége továbbra is fennmarad. A közérdekű keresetindítás joga a jövőben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket illeti meg. Erre azonban kizárólag bírósági hatáskörbe tartozó ügyekben lesz mód, a fogyasztóvédelmi vagy más hatóság hatáskörébe tartozó kérdésekben kizárt a közérdekű kereset indítás. Közérdekű keresetindítással lesz követelhető a jogsértés megtörténtének megállapítása, a jogsértés abbahagyására kötelezés, a további jogsértéstől való eltiltás, az eredeti állapot helyreállítása, továbbá a jogsértő részéről történő elégtétel adása, illetve az ehhez kapcsolódó nyilvánosságra hozatal. Hatósági intézkedések Az Fgytv. eljárási szabályainak módosítása körében sor kerül a fogyasztóvédelmi hatóság jogsértés esetén alkalmazható intézkedéseire vonatkozó szabályok átalakítására. Az intézkedésekkel összefüggésben mérlegelési szempontok kerültek meghatározásra a szankcionálás kiszámíthatóságának erősítése érdekében. Eszerint az intézkedéseket a fogyasztóvédelmi hatóság az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny mértékének – figyelembe vételével állapíthatja meg. A jogsértés súlyának mérlegelésére a következő főbb szempontok kerültek meghatározásra: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, valamint a jogsértő magatartás kiterjedtsége. A hatályos szabályozásban e mérlegelési szempontok a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásának szabályai között szerepelnek, a tervezet azon túlmenően, hogy a mérlegelési szempontok alkalmazási körét valamennyi intézkedésre kiterjeszti, pontosítja is meghatározásukat. Az alkalmazható intézkedések köre kibővült a hatósági ellenőrzések, illetve eljárások során feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezés lehetőségével oly módon, hogy az ezek kiküszöbölése érdekében tett lépésekről a vállalkozás a hatóságot meghatározott időn belül értesíteni köteles. Ezen hatósági intézkedés lehetőséget biztosít a kisebb súlyú jogsértések gyors és egyszerű megszüntetésére. Bevezetésre kerül az áru értékesítésének, illetve a termék forgalmazásának feltételhez kötése vagy megtiltása. Ezen intézkedés a jogszerű állapot vállalkozás által történő mielőbbi helyreállításának hatékony ösztönzője lehet. Az üzlet ideiglenes bezárásának lehetősége a jövőben nem csak a fogyasztók életét és egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények esetén áll fenn, hanem bármely olyan jogsértés esetén, mely a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti. Emellett az olyan gazdasági tevékenység esetén, melyhez üzlet nem szükséges, bevezetésre kerül a vállalkozás jogsértéssel érintett tevékenysége felfüggesztésének lehetősége. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy az üzletbezárás, illetve a tevékenység felfüggesztésének elrendelése kizárólag a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra rendelhető el, vagyis a fogyasztóvédelmi hatóság jogosítványa e tekintetben korlátozott. A speciális érdekeket védő, a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló értékesítési tilalmak megsértése esetén alkalmazható intézkedések -ja a termék forgalmazásának megtiltása, illetve ismételt megsértése esetén az ideiglenes (legfeljebb harminc napra történő) üzletbezárás - lehetősége továbbra is fennmarad azzal, hogy e tilalmak köre, s így az intézkedések alkalmazásának köre a dohányterméken és az alkoholtartalmú italon felül kiterjesztésre kerül a szexuális termékekre is. A mérlegelési szempontok meghatározása és egyidejűleg a lehetséges intézkedések körének bővülése és egyben szigorúbbá válása egyrészt lehetővé ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az egyes jogsértések jellegének, súlyának leginkább megfelelő intézkedéseket hozzon, másrészt visszatartó hatásával a fogyasztóvédelmi szempontok nagyobb mértékű érvényesülését mozdítja elő. Fogyasztóvédelmi bírság Az intézkedések körében említett fogyasztóvédelmi bírsággal kapcsolatos szabályozás is jelentősen módosul a tervezet szerint. A fogyasztóvédelmi hatóság – mérlegelési jogkörében – bármely fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetén fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki, ugyanakkor meghatározásra kerülnek azok a kiemelt jogsértések, amikor a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kötelező. Ilyen kiemelt eset a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezések megsértése, a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés, a fogyasztók széles körét érintő jogsértés, továbbá az ismételt jogsértés is. A bírság kiszabásának mérlegelési szempontjai megegyeznek a többi intézkedésnél alkalmazott, a korábbiakban ismertetett szempontokkal. Emellett azonban alkotmányossági (jogbiztonsági) indokokból szükségessé vált a fogyasztóvédelmi bírság minimumának és maximumának törvényi rögzítése. A kiszabható bírság mértékének alsó és felső határa főszabályként a vállalkozás előző évi nettó árbevételének függvényében, sávosan kerül meghatározásra. Az így szabályozott bírságösszeg határok biztosítják, hogy a vállalkozás piaci jelentőségével és a potenciálisan érintett fogyasztók számával arányos szankció kerüljön megállapításra. A bírságmaximum sávos, az adott vállalkozás nettó árbevételéhez igazodó meghatározása ugyanakkor védelmet jelent a kisebb vállalkozások számára a bevételükhöz képest aránytalanul magas bírságszankció alkalmazásával szemben. Akárcsak az Fgytv. hatálya, a bírságszabályok alkalmazási köre is kiterjed valamennyi vállalkozásra, ennek megfelelően a nettó árbevétellel rendelkező vállalkozások mellett azon vállalkozásokra (pl. egyéni vállalkozókra) is, amelyek nem tartoznak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá. Esetükben a bírsághatárok a legalacsonyabb sávnak megfelelően kerültek meghatározásra, vagyis a kiszabható bírság összege 30 ezer forinttól 2 millió forintig terjed. A kiszabható bírság alsó és felső határa a tervezetben a következőképpen került meghatározásra: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- ha a vállalkozás éves nettó árbevétele a 250 millió forintot meghaladja: 300 ezer forinttól 1 milliárd forintig, - ha a vállalkozás éves nettó árbevétele az 50 millió forintot meghaladja, de legfeljebb 250 millió forint: 50 ezer forinttól 25 millió forintig, - ha a vállalkozás éves nettó árbevétele a 10 millió forintot meghaladja, de legfeljebb 50 millió forint: 40 ezer forinttól 5 millió forintig, - az előbbi pontok alá nem tartozó esetben – ide értve azt az esetet is, ha a vállalkozás nem tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá – 30 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő összegben lesz kiszabható a fogyasztóvédelmi bírság. Többszörös jogsértés esetén – vagyis ha eljárása során több fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértését tapasztalja – a fogyasztóvédelmi hatóságnak továbbra is lehetősége lesz arra, hogy a jogsértéseket együttesen mérlegelje, és azok miatt egy összegben meghatározott bírságszankciót állapítson meg határozatában. Nyilvánossági szabályok A vállalkozások jogkövető magatartásra való ösztönzését nagymértékben elősegíti a hatóság döntéseinek nyilvánosságra hozatala. A nyilvánosságra hozatal vonatkozásában az Fgytv. jelenleg is differenciált szabályozást tartalmaz, így rendelkezik a határozat jogorvoslatra tekintet nélkül történő kötelező közzétételéről, a jogerős határozat kötelező közzétételéről, a jogerős határozat közzétételéről a hatóság mérlegelése alapján, továbbá a végzés közzétételéről. A tervezet kibővíti a jogorvoslatra tekintet nélkül közzéteendő határozatok körét az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő, a vállalkozás jogsértéssel érintett tevékenységének felfüggesztését elrendelő, a termék forgalmazását megtiltó, továbbá a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott határozatokkal. A jogerős határozatokat a jelenlegi eseteken túlmenően a jövőben kötelező lesz közzétenni akkor is, ha a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti. Emellett jelentősen bővül a végzések kötelező közzétételének esetköre is. Ugyanakkor a jövőben nem lesz mód a hatóság mérlegelése alapján közzétételére. A közzétételi szabályok átalakításának fő célja a szigorítás, az ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

egyszerűsítés és a kiszámíthatóság megteremtése. Egyéb kapcsolódó törvények módosítása Az Fgytv. módosítása mellett egyéb törvények módosítására is sor kerül annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének alapjául szolgáló fogyasztóvédelmi rendelkezések az egyes ágazati törvényekben egyértelműen megjelölésre kerüljenek. Az előterjesztés 2. számú melléklete azon ágazati törvények szükséges módosítását tartalmazza, amelyek az Fttv.hez, illetve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényhez kapcsolódnak. - A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) rendelkezései kapcsán a tervezet szerint a fogyasztóvédelmi hatóság nemcsak mint az UCP irányelvet végrehajtó „UCP hatóság” jár el, hanem – jelenleg gyakorolt hatásköreihez hasonlóan – a tárolás, szállítás szabályai tekintetében is, ha azok megsértése a fogyasztók biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén. - A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) módosítása szintén az egyéb fogyasztóvédelmi rendelkezések kapcsán is rögzíti a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét. - A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény (Grüft.) módosítása értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság a jövőben nemcsak reklámjogi vonatkozású rendelkezések megsértése esetén jár el, hanem a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közlemény megjelenítésére vonatkozó, a Grüft. 2. §-ában szabályozott követelmény megsértése esetén is. - Az elektronikus kereskedelemi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) kapcsán a tervezet szerint a fogyasztóvédelmi hatóság „UCP hatóságként” és egyéb fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén is eljárhat. Ez utóbbi rendelkezések körében – az Fgytv. ezirányú módosításával összhangban – az ügyfélszolgálati szabályok korrekciójára is sor kerül. - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (Nftv.) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Várallyay Emőke dr. Ábrahám Edit




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

UCP irányelvvel érintett rendelkezései kapcsán a jövőben „UCP hatóságként” jár el a fogyasztóvédelmi hatóság. - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben (Eht.) – amely jelenleg a Nemzeti Hírközlési Hatósággal való együttműködés okán említi a fogyasztóvédelmi hatóságot – szintén egyértelműen kijelölésre kerültek a hatóság hatáskörének alapjául szolgáló fogyasztóvédelmi rendelkezések. - A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Tszt.) szabályainak pontosítására is sor kerül, a tervezet egyértelműsíti a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) mind az UCP irányelv átvételéhez, mind az Fgytv. módosításához kapcsolódóan módosul, és konkrétan megjelölésre kerül a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre. - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben (Vet.) a tervezet egyértelműen elhatárolja a Magyar Energia Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét, mely utóbbi nemcsak „UCP hatóságként”, hanem mint általános hatáskörű fogyasztóvédelmi hatóság is eljár majd a tervezet szerint megjelölt fogyasztóvédelmi rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2008. február „

„

Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter

Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter

Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter




E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Recommend Documents