E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER SZÁM: 56532-4/2011-NEFMI(SZ)

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról

Budapest, 2011. május Készítette: dr. Ecsédi Orsolya [email protected] 795-3011 dr. Maretta Zóra [email protected] 795-3147

látta: dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes [email protected] 795-3005 dr. Andráczi-Tóth Veronika főosztályvezető 795-3427 Nyitrai Imre helyettes államtitkár

jóváhagyta: Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja:

terv 2011. május 23. 2011. május 23. 2011. május 26. 2011. június 2. 2011. június 8.


2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

nem ért egyet



egyetért

nem ért egyet



egyetért

nem ért egyet



Miniszterelnökség BM HM KIM KÜM NFM NGM VM 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Adatvédelmi biztos

2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet

2.4. Egyéb szervezetek egyéb szervezet

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Magyarországi Baptista Egyház Nagycsaládosok

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 4 Országos Egyesülete Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete Szociális Klaszter Egyesület Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Egyesület Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete Szociális Intézmények Országos Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Magyar Gyermekés Ifjúságvédelmi Szövetség Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Szakmai Egyesülete Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete Átmeneti Gondozást

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 5 Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége Magyar Bölcsődék Egyesülete Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csodacsalád Egyesület


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja Az előterjesztés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) kisebb terjedelmű, de koncepcionális változásokat is tartalmazó módosítását tartalmazza. 2. Az igénybe vett eszközök

2.1. Az Szt. módosítása 2.1.1 A TAJ alapú nyilvántartás szabályainak pontosítása A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások igénybe vevőiről vezetendő nyilvántartás hatályos szabályozása jelenleg a jegyző által vezetett nyilvántartás egyes adataira hivatkozik vissza. 2011. január 1-jétől azonban új rendelkezések léptek hatályba a szociális szolgáltatások nyilvántartási rendszerére vonatkozólag. A törvényjavaslat ezekhez az új szabályokhoz igazodva módosítja a nyilvántartásban rögzítendő adatok körét. Törvényi szinten szükséges annak rögzítése, hogy mely szolgáltatások esetén nem kell adatot felvenni a TAJ alapú nyilvántartásba. Az előterjesztés ezen szolgáltatási kört az Szt. 20. §-a szerinti nyilvántartás vezetése alól mentesülő szolgáltatásokkal összhangban szabályozza. Ennek alapján a TAJ alapú nyilvántartásba való adatszolgáltatás kötelezettsége alól is mentesül a családsegítés, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható; a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a népkonyha, a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és az utcai szociális munka. Amennyiben családsegítés, nappali melegedő vagy éjjeli menedékhely igénybe vevője Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek hiányát kell rögzíteni a TAJ alapú nyilvántartásban, de a többi adatot ilyen esetben is fel kell venni a nyilvántartásba. 2.1.2 Kapacitásszabályozás bevezetése új szolgáltatások, férőhelyek létesítése és az ellátotti létszám növelése esetén 2012. január 1-jét követően új szolgáltatók, intézmények létesítése, már működő intézmények férőhelyeinek bővítése, illetve az ellátotti létszám növelése esetén a működési engedély megszerzése nem az egyetlen feltétele lesz a normatív állami támogatásra való jogosultságnak: a létrehozott új szolgáltatók, intézmények, valamint új férőhelyek és ellátottak vonatkozásában a törvényjavaslat bevezeti a normatív állami finanszírozásra való jogosultság többletfeltételeként a befogadás intézményét. A befogadási eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalban e célra létrejövő bizottság dönt a fenntartó kérelméről, mérlegelve, hogy az adott szolgáltató, intézmény vagy férőhely létrehozása, ellátotti létszám növelése az ellátási területen felmerülő igényekre tekintettel valóban indokolt-e. A befogadási eljárás alól kivételt képeznek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások. A befogadás részletszabályai és a befogadási kötelezettség alóli mentesülés esetei végrehajtási rendeleti szinten kerülnek meghatározásra.


2.1.3 A szolgáltatástervezési koncepció-készítési kötelezettség megszüntetése Az Szt. jelenleg kötelező jelleggel írja elő a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, a megyei önkormányzat, illetve a társulás számára, hogy a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készítsenek, melynek tartalmát kétévente felül kell vizsgálni. Az előterjesztés megszünteti a koncepciókészítési kötelezettséget, és ezzel összefüggésben megszűnik a helyi szociálpolitikai kerekasztal is, melynek feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése volt. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az önkormányzatok ennek a kötelezettségnek csak igen formális módon tettek eleget, így az a jogalkotó által elvárt céloknak nem felel meg, a szándék szerinti rendeltetését nem tölti be. Formalitására tekintettel, valamint az önkormányzati fenntartók további tehermentesítése érdekében indokolt a megszüntetés. 2.1.4 A megállapodás kötelező tartalmi elemeinek bővítése A pénzügyi hatósági ellenőrzés megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében az előterjesztés kibővíti a szociális szolgáltatások igénybevételekor kötendő megállapodás tartalmi elemeinek körét az igénybe vevő természetes személyazonosító adataival. 2.1.5 Az önkéntes térítési díj-fizetési lehetőség körének bővítése A törvényjavaslat megteremti annak jogszabályi lehetőségét, hogy ha az ellátott vagy más személy – főleg hozzátartozó – anyagi körülményei megengedik, akkor önként vállalhassa a részére megállapított személyi térítési díjnál magasabb összeg megfizetését abban az esetben is, ha a megfizetni kívánt összeg nem éri el a teljes intézményi térítési díjat. Ilyen esetben azonban a jövedelemvizsgálat alóli mentesítés visszaélésre adhat okot, ezért a jövedelemvizsgálatot el kell végezni. Az intézményi térítési díj vagy egy részének önkéntes megfizetése feltételezi, hogy az ellátott költőpénzéről maga vagy a hozzátartozója gondoskodik, figyelemmel a saját fogyasztási szükségleteire és a megmaradó jövedelem nagyságára. Erre tekintettel a törvényjavaslat szerint a költőpénzre irányadó rendelkezés nem alkalmazandó sem önkéntes vállalás, sem önkéntes részvállalás esetén. 2.1.6 Az utcai szociális munka állami finanszírozási körbe vonása 2009-től a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások, 2010-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozása három éves szerződés keretében valósul meg. 2012. január 1-jétől e három alapszolgáltatás mellett az utcai szociális munka finanszírozására is pályázati úton fog sor kerülni. A módosítás 2011. július 1-jei hatálybalépése biztosítja a fenntartók számára a megfelelő felkészülési időt, és megteremti a jogalapot a pályáztatás 2011. II. félévében történő lebonyolításához. Ezzel egyidejűleg, de 2012. január 1-jei hatálybalépéssel kikerül a kötelező önkormányzati feladatok közül az utcai szociális munka biztosítása.


2.2. A Gyvt. módosítása 2.2.1 A családi gyermekfelügyelet szolgáltatás megszüntetése Az előterjesztés 2011. július 1-jével megszünteti a családi gyermekfelügyelet szolgáltatási formát, mivel nem valósította meg igazi célját, nem tudta orvosolni a férőhelyhiányból fakadó problémákat. A Szociális Regiszter adatai alapján mindössze egy ilyen szolgáltató működik jelenleg az országban. A módosításra tekintettel családi gyermekfelügyelet szolgáltatás a törvény hatálybalépését követően nem hozható létre, a már működő szolgáltatónak 2011. december 31-éig át kell alakulnia valamely más napközbeni ellátási formává, vagy fel kell hagynia a tevékenységgel. 2.2.2 A krízisközpontok integrálása a családok átmeneti otthonának intézményébe, és a krízisközponti férőhelyek pályázati úton való finanszírozása Az előterjesztés az eddig kísérleti programként működő, a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került bántalmazott családokat segítő krízisközpontok férőhelyeit beemeli a Gyvt. családok átmeneti otthonára vonatkozó rendelkezései közé, és bevonja a pályázati úton finanszírozott ellátások körébe. A krízisellátás zavartalan működésének biztosítása érdekében feltétlenül szükséges a tevékenység jogszabályban történő szabályozása. A hozzátartozók közötti erőszak áldozatai speciális célcsoportot képeznek, speciális ellátást igényelnek, krízis-specifikus szolgáltatás igénybevételére szorulnak. A kialakult krízishelyzet a hagyományos támogató rendszerek együttműködésével sem kezelhető azonnal helyi szinten. A krízishelyzet megszüntetését komplex, maximum 8 hetes, szükség szerinti teljes körű ellátás biztosíthatja, amely az alapvető fiziológiai szükségletek ellátásának garantálásán túl szakemberek bevonását is lehetővé teszi. A félutas-kiléptető rendszer legfeljebb 5 év időtartamra lakhatást biztosít a bántalmazott számára, mely időtartam alatt az életvezetéséhez szükség szerinti segítséget vehet igénybe. A bántalmazottak három követelmény együttes fennállása esetén vehetik igénybe a szolgáltatást: bejelentett munkahely, részvétel az előtakarékossági programban és részvétel a társadalmi reintegrációt segítő programban. A félutas házak léte azért kiemelkedően fontos, mert a rövid távra nyújtott krízisellátás mellett, hosszú távú megoldást nyújt a bántalmazottaknak, és segítséget ahhoz, hogy a társadalomba reintegrálódva, ne kerüljenek vissza újra a krízisellátásba. A finanszírozás részletszabályai végrehajtási rendeleti szinten kerülnek meghatározásra. 2.2.3 A módszertani intézményekre vonatkozó szabályozás módosítása a gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás [Gyvt. 41. § (4) bek.], a helyettes szülő, valamint a gyermekek átmeneti otthona esetében a módszertani feladatok ellátása a gyakorlatban eddig nem működött megfelelően. Egyes alapellátások esetében más típusú alapellátást nyújtó szolgáltatók látták el a módszertani feladatokat, más esetben pedig nem is volt módszertani feladatok ellátására kijelölt szolgáltató. Az egységes módszertani szemlélet és a magas szakmai színvonalú feladatellátás biztosítása érdekében a törvényjavaslat a felsorolt alapellátások vonatkozásában a módszertani intézmények regionális, illetve országos szinten, pályázati úton való kijelölésének eddigi rendszerét megváltoztatja, és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet jelöli ki országos hatáskörrel a módszertani feladatok


ellátására, amely az egyes módszertani feladatokat az adott szolgáltatók, intézmények dolgozói közül kiválasztott szakértők bevonásával megfelelően képes biztosítani.

2.2.4 TAJ alapú nyilvántartás bevezetése a gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások esetében A már hivatkozott Szt. 20/C. §-a a szociális alap- és szakosított ellátások esetén előírja a TAJ alapú nyilvántartás vezetését. Annak érdekében, hogy a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában is rendelkezésre álljon egy, a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása szempontjából releváns, naprakész, országosan egységes információs bázis, az előterjesztés bevezeti a TAJ alapú nyilvántartást ezen ellátások vonatkozásában is, az Szt.-vel megegyező adattartalommal. Ehhez kapcsolódóan az előterjesztés megadja a felhatalmazást az adatkérésre a nyilvántartást vezető szerv számára az adatkezelés céljának meghatározásával. A központi nyilvántartási rendszerbe való jelentési kötelezettség részletes szabályai végrehajtási rendeleti szinten kerülnek rendezésre. Az Szt.-beli szabályozáshoz hasonlóan itt is meghatározza a törvényjavaslat, hogy mely szolgáltatások esetén nem kell adatot felvenni a TAJ nyilvántartásba: az alternatív napközbeni ellátás [Gyvt. 41. § (4) bek.] és házi gyermekfelügyelet mentesül a TAJ alapú nyilvántartásba való adatszolgáltatás kötelezettsége alól. Továbbá szakmai szempontból indokolt a mentesítés a gyermekjóléti szolgálat esetén, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható; valamint a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén. 2.2.5 Kapacitásszabályozás bevezetése új szolgáltatások, férőhelyek létesítése esetén Az előterjesztés a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen is bevezeti a kapacitásszabályozást: 2012. január 1-jét követően új szolgáltatók, intézmények létesítése, illetve már működő intézmények férőhelyeinek bővítése esetén a normatív állami finanszírozásra való jogosultság többletfeltétele lesz a befogadás. A befogadási eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalban e célra létrejövő bizottság dönt a fenntartó kérelméről, mérlegelve, hogy az adott szolgáltató, intézmény, illetve férőhely létrehozása az ellátási területen felmerülő igényekre tekintettel valóban indokolt-e. A befogadás részletszabályai és a befogadási kötelezettség alóli mentesülés esetei végrehajtási rendeleti szinten kerülnek meghatározásra. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem áll közvetlen összefüggésben a Kormány programjával. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés folyamatban levő előterjesztéshez nem kapcsolódik. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztésnek európai uniós kapcsolódása nincs.


6. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés egyeztetésre kerül a történelmi egyházakkal, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, a szociális, illetve gyermekvédelmi intézmények fenntartóinak és ellátottainak érdek-képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel, valamint az önkormányzati érdekszövetségekkel. 7. Vitás kérdések 8. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő/kezdeményező 2. Tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató: igen/nem Tárcaközlemény: igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató: igen/nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Több ponton, esetenként koncepcionális kérdésekben is változhatnak a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabályok. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által javasolt főbb módosítások a következők: - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, valamint a gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások terén Társadalombiztosítási Azonosító Jelen – továbbiakban: TAJ - alapú nyilvántartás bevezetése; 2012. január 1-jétől a finanszírozás ellenőrzése céljából mind a szociális, mind a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen működni fog a Társadalombiztosítási Azonosító jelen alapuló nyilvántartás. - a jövőben mindkét szóban forgó területen új szolgáltatók, intézmények létesítése, a már meglévő férőhelyek bővítése normatív állami finanszírozást csak abban az esetben kaphat, ha a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal annak indokoltságát megállapítja (kapacitásszabályozás); - 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka, valamint a krízisközpontok finanszírozása pályázati úton történjen, ezzel egyidejűleg az utcai szociális munka kerüljön ki a kötelező önkormányzati feladatok közül; - a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet lássa el országos hatáskörrel egyes gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások tekintetében a módszertani feladatokat; A TAJ alapú nyilvántartás alapvető szabályainak rögzítése megteremti a megfelelő jogszabályi hátteret egy országos szintű, egységes információs bázis létrehozásához. Ebben nyomon követhető lesz a szociális, valamint a gyermekjóléti, és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevétele, ezáltal lehetővé válik a szolgáltatások finanszírozásának a jelenleginél hatékonyabb ellenőrzése.


A kapacitásszabályozás révén javul a szolgáltatások arányos területi eloszlása, biztosítottá válik, hogy a szolgáltatások a ténylegesen felmerülő ellátási szükségletekre reagáljanak, továbbá racionálisabbá válik a szolgáltatásokra fordított állami normatívák felhasználása. A szolgálatok pályázati úton történő támogatása eredményességre, hatékonyságra, gazdaságosságra ösztönöz, és lehetővé teszi, hogy csak a megfelelő szakmai színvonalon működő szolgálatok kapjanak támogatást. A pályázati rendszerrel elősegíthető, hogy az ellátatlan területek csökkenjenek, illetve ne legyenek párhuzamosan ellátott területek, és a szolgáltató rendszer a tényleges szükségletekre tudjon reagálni. Egyes gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet módszertani kijelölésével erősödik az egységes módszertani szemlélet, biztosított lesz a magas szakmai színvonalú feladatellátás. Az előterjesztő részéről nyilatkozó:

Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár [email protected]

4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban dolgozók, valamint az ágazat által nyújtott szolgáltatásokkal érintett személyek és hozzátartozóik. Fő üzenet: Az országos szintű, egységes információs adatbázisként szolgáló TAJ-alapú nyilvántartási rendszer biztosítja a szociális, valamint a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének nyomon követhetőségét. Kommunikáció (lehetséges támadási pontok): 1) Az NRSZH milyen szakmai protokoll alapján dönt arról, hogy az adott intézmény férőhely létrehozása, valamint az ellátotti létszám növelése az adott ellátási területen valóban indokolt-e? 2) Az országos TAJ alapú nyilvántartásban nem lesz megfelelően biztosítva a személyes adatok védelme. 3) Miért pont az anyagban megjelölt szolgáltatások esetén nincs szükség a TAJ alapú nyilvántartásba adatok rögzítésére? 4) Az utcai szociális munka, valamint a krízisközpontok állami finanszírozásának pályáztatáshoz való kötésével sokkal kevesebb állami forrás jut majd ezekre a tevékenységekre, amely akár a szolgáltatás ellehetetlenüléséhez is vezethet. 5) A szolgáltatástervezési koncepció eltörlése, és a helyi szociálpolitikai kerekasztal megszűntetése hátrányos az önkormányzatokra, megszűnik az a fórum, ahol az érintettek véleményt nyilváníthattak, szakmai munkát végezhettek. Válaszok: 1) Ezt szakmailag nem érezzük támadási felületnek, mert a módosítás csak 2012. január 1-jével lép hatályba, addig végrehajtási rendeletben kidolgozásra kerülnek a részletes szabályok. Ez az információ egyébként szerepel a szöveges részben is. 2) A TAJ alapú nyilvántartás informatikai hátterének kiépítésekor fontos szempontnak tartjuk a személyes adatok védelmének biztosítását, és a működtetés során is törekedni fogunk annak érvényesítésére. 3) Szintén nem tartjuk támadhatónak. Az Szt. 20. §-a szerinti intézményi nyilvántartás


szabályai meghatároznak bizonyos kivételeket, melyek esetében nem kell adatokat felvenni a nyilvántartásba. Ezek a kivételek a szakma egyetértésével kerültek megfogalmazásra, és a 2010. decemberi törvénymódosítás társadalmi vitája során is egyeztetésre, elfogadásra kerültek. A jelenlegi módosítási javaslat csak megteremti az összhangot ezekkel a rendelkezésekkel. 4) A pályáztatási rendszerbe való átlépés esetén is ugyannyi forrással számolunk, mint normatív támogatás, illetve fejezeti előirányzatból történő támogatás esetén. Ugyanakkor a finanszírozás célzottabb, igazságosabb és a három éves finanszírozási periódusnak köszönhetően fenntarthatóbb is lesz, mint a jelenlegi rendszer. 5) A módosítás nem hátrányos az önkormányzatokra, sőt éppen hogy csökkenti terheiket, mivel a koncepció készítés csak formalitás volt a gyakorlatban, célját nem valósította meg, így ezzel a kötelezettséggel már nem indokolt terhelni az önkormányzatokat. A kerekasztal kiemelt feladata a szociálpolitikai koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérése volt, ennél fogva működtetésének kötelezettsége is okafogyott. E kötelezettség megszüntetése mellett az önkormányzatoknak a továbbiakban is lehetőségük van szakmai fórumok létrehozására. Tervezett időtartam: egyszeri Eszközrendszer: tárcaközlemény Anyagi ráfordítás: -


HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei Az előterjesztés módosítási javaslatainak megvalósulásához további kormányintézkedés nem szükséges. Az utcai szociális munka állami finanszírozási körbe történő bevonásához, illetve a kapacitásszabályozási rendszer működtetéséhez szükséges tárgyi és humánerőforrás rendelkezésre áll a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások esetében a módszertani feladatok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez való telepítéséhez szükséges személyi feltételek szintén adottak. II. A társadalmi hatások összefoglalása Az új szolgáltatók, intézmények létesítése, már működő intézmények férőhelyeinek bővítése, illetve egyes szolgáltatások ellátotti létszámának növelése esetére bevezetett kapacitásszabályozás eredményeképpen a szükségletek felmerülésének helyén az adott szükségletekhez jobban igazodó szolgáltatásnyújtás, illetve az arányos területi eloszlás hatékonyabb érvényesítése várható. Az utcai szociális munka pályázati úton való finanszírozásának bevezetése elősegíti a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, a szolgáltatásnyújtás területi szinten sokkal kiegyenlítettebbé válik, az ellátás színvonala javul. III. Társadalmi költségek Az intézményi térítési díj részösszege önkéntes megfizetési lehetőségének biztosítása kötelezettséget nem jelent a szociális szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve hozzátartozóik számára, de növeli a szolgáltatások finanszírozásában az egyéni öngondoskodás és a hozzátartozói felelősségvállalás szerepét, valamint kiterjeszti a fenntartók bevételi forrásainak körét, mely hozzájárulhat a biztonságos működtetéshez. IV. Költségvetési hatások Az Szt. és a Gyvt. módosításainak számszerűsíthető költségvetési kihatása nincs, ugyanakkor a kapacitásszabályozás eredményeképpen a normatív állami támogatás felhasználásának racionalizálása valósul meg. A pályázati rendszerben támogatott szolgáltatások körének bővítése következtében a rendszerben csak azok az utcai szociális munkát végző szolgáltatók maradhatnak és kaphatnak támogatást, akik tényleges szakmai tartalommal bíró, megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtanak. A krízisközpontok finanszírozása a jelenlegi rendszerben fog a továbbiakban is működni, azzal, hogy a forrás nem egyedi támogatásként, hanem pályázati úton kerül szétosztásra. (A 2011. évi költségvetésben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben a krízisközpontok működtetése a „Krízisellátó rendszer működését elősegítő tevékenységek támogatása” soron került tervezésre.)


V. Egészségügyi hatások A módosításnak egészségügyi kihatása nincs. VI. Környezeti hatások A módosításnak környezeti kihatása nincs.


HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezet törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a nemzeti erőforrás miniszter látja el.


Melléklet az 56532-4/2011-NEFMI(SZ) számú kormány-előterjesztéshez

2011. évi … törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza) „a) a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,” (2) Az Szt. 20/C. § a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.” (3) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni. (4) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.” 2. § Az Szt. 58/A. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:


„(2) A 131/A. §-ban nem említett szociális szolgáltatások esetében a) az új szociális szolgáltató, intézmény, b) étkeztetésnél és házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám, c) nappali és szakosított ellátásnál az új férőhelyek után a fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás. (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, a) amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást, vagy b) amelynek a fenntartója megváltozik.” 3. § Az Szt. 94/C. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza] „g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.” 4. § Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. (2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.” 5. § Az Szt. 131/A. § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:


„A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka működtetését az állam – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja.” 6. § Az Szt. 132. § (1) bekezdés j) és p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő w) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa) „j) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 20/C. § szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését;” „p) a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és az utcai szociális munka finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;” „w) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat.” 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 7. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 51. §-a a következő (4)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(4) A családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet. (5) A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles (a továbbiakban együtt: bántalmazott család). (6) A krízisközpont a bántalmazott család számára a) alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra aa) lakhatást biztosít és szükség szerint biztosítja a teljes körű ellátás [45. § (1) bek.] keretébe tartozó egyéb szolgáltatásokat, ab) közreműködik – a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében, b) kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.


(7) A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmenti otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget kell biztosítani. (8) A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a) a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák, b) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban való részvételt, és c) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő programban való részvételt. (9) A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni.” 8. § (1) A Gyvt. 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A miniszter pályázat útján, a fenntartó egyetértésével a) a bölcsődék, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó intézményt, b) a családok átmeneti otthona, a nevelőszülői hálózatok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.” (2) A Gyvt. 96. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A Kormány által kijelölt szerv látja el országos hatáskörrel a) a családi napközi szolgáltatással, b) a házi gyermekfelügyelet szolgáltatással, c) a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátásokkal, d) a helyettes szülői ellátással, e) a gyermekek átmeneti otthonával, f) a különleges gyermekotthoni ellátással, g) a speciális gyermekotthoni ellátással kapcsolatos módszertani feladatokat.” 9. § A Gyvt. 134. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A hatáskört gyakorló szerv)


„c) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás finanszírozásának ellenőrzése céljából adatszolgáltatást kérhet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó személyektől vagy intézményektől.” 10. § A Gyvt. 139. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre módosul: „(2) A Kormány által kijelölt szerv a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a személyes gondoskodásban részesülő személy aa) személyazonosító adatait, ab) hontalan jogállására, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot, ac) társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás vagy gyermekvédelmi szakellátás formáját, igénybevételének és megszűnésének időpontját, c) az intézmény, szolgáltató, hálózat ágazati azonosító jelét, d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját. (3) Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat a) a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátások esetén, b) házi gyermekfelügyelet esetén, c) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első megbeszélést követően tett intézkedéssel lezárható, d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén. (4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.” 11. § A Gyvt. 145. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2) A fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának feltétele a) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, b) gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás esetében az új férőhelyeknek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása. (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül,


a) amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást, vagy b) amelynek a fenntartója megváltozik.” 12. § A Gyvt. a következő 159. §-sal egészül ki: „159. § (1) 2011. július 1-jétől új családi gyermekfelügyelet szolgáltatás nem hozható létre. A 2011. július 1-jén működő családi gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtóknak 2011. december 31-éig szolgáltatásukat más, a gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó szolgáltatássá kell átalakítaniuk vagy tevékenységüket meg kell szüntetniük. (2) Családok átmeneti otthona az 51. § (4)–(9) bekezdése szerinti formában krízisközpontot 2012. január 1-jétől működtethet. 13. § (1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „o) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 139. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését,” (2) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „v) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, hálózatoknak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat, w) a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat.” Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – 2011. július 1-jén lép hatályba. (2) A 16. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A 2. §, a 11. § és a 18. § 2012. január 1-jén lép hatályba. 15. §


(1) Az Szt. a) 20. § (2) bekezdés e) pontjában a „természetes személyazonosító adatai” szövegrész helyébe a „neve, születési neve” szöveg, b) 20. § (5) bekezdés c) pontjában a „családsegítés” szöveg helyébe a „családsegítés, közösségi ellátások” szöveg, c) 102. § (1) bekezdésében a „94/D” szövegrész helyébe a „94/C” szöveg lép. (2) A Gyvt. a) 134. § (6) bekezdésében az „igazságszolgáltatási” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg, b) 138. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait és a gyermek társadalombiztosítási azonosító jelét,” c) 140. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a „139. §-ban” szövegrész helyébe a „139. § (1) bekezdésében” szöveg, d) 142. § (1) bekezdésében a „138–141. §-ok” szövegrész helyébe a „138. §, a 139. § (1) bekezdése, a 140. § és a 141. §” szöveg, valamint a „jogosultság” szövegrész helyébe a „jogosultság megszűnésétől” szöveg, e) 162. § (1) bekezdés f) pontjában a „102. §-ban” szövegrész helyébe a „96. § (8a) bekezdésében, a 102. §-ban” szöveg lép. 16. § Az Szt. 38. § (7) bekezdésében a „főre” szövegrész helyébe a „fogyasztási egységre” szöveg lép. 17. § (1) Hatályát veszti az Szt. a) 58/B. § (2) bekezdése, b) 90/A. §-ában a „ , különösen fenntartói feladatának, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének” szövegrész, c) 92. § (3)-(10) bekezdése, d) 92/B. § (1) bekezdés i) pontja. (2) Hatályát veszti a Gyvt. a) 41. § (3) bekezdésében a „családi gyermekfelügyelet vagy” szövegrész, b) 43/A. §-a és az azt megelőző alcím, c) 146. § (4) bekezdés b) pontjában az „a családi gyermekfelügyelet során,” szövegrész, d) 149. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „a családi gyermekfelügyelet,” szövegrész. 18. § Hatályát veszti az Szt. 86. § (2) bekezdés e) pontja.


INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A törvényjavaslat részét képezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásaira vonatkozó egyes szabályainak – néhány kérdésben koncepcionális, de kisebb terjedelmű – módosítása. A módosítások közül kiemelendő, hogy mindkét területen bevezetésre kerül a kapacitásszabályozás, amely új szolgáltatók, intézmények létesítése, meglévő férőhelyek bővítése, illetve ellátotti létszám növelése esetén a továbbiakban megalapozza a normatív állami hozzájárulásra való jogosultságot. Fontos továbbá, hogy a szociális ágazatban módosulnak a TAJ alapú nyilvántartás szabályai, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban is megteremtődnek a TAJ alapú nyilvántartás alapjai a finanszírozás ellenőrzése céljából kialakítandó egységes és nyomon követhető információs bázis érdekében. Változás lesz a módszertani feladatok ellátásában is: egyes gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet fogja országos hatáskörrel ellátni ezen feladatokat. A Javaslat a fentieken túlmenően tartalmaz néhány, a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült probléma megoldását szolgáló, pontosító rendelkezést.

RÉSZLETES INDO KOLÁS Az 1. §-hoz A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata egy olyan nyilvántartás vezetése, amely az ellátottak Társadalombiztosítási Azonosító Jelén alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egy országos szintű, egységes rendszerben nyomon követhető legyen. A módosítás a tevékenységadminisztrációhoz, illetve a szociális számla bevezetéséhez igazodó nyilvántartási rendszer hosszabb távú átalakításának első lépése, mely alapján a szolgáltatásokat nyújtók az Szt. 20/C. §-ában meghatározott adatokat egy központi nyilvántartási rendszerbe is bejelentik. E kötelezettség részletes feltételeit végrehajtási rendelet fogja tartalmazni. A 2. §-hoz A személyes gondoskodást nyújtó új szolgáltatók, intézmények létesítése, már működő intézmények férőhelyeinek bővítése, illetve egyes szolgáltatások ellátotti létszámának növelése esetére bevezetett kapacitásszabályozás indoka a ténylegesen felmerülő szükségletekre reagáló szolgáltatás-szervezés biztosítása, az arányos területi eloszlás érvényesítése, továbbá a normatív állami támogatás felhasználásának racionalizálása.


A 3. §-hoz A személyes gondoskodás igénybevételekor megkötött megállapodásban a módosítást követően fel kell tüntetni az igénybe vevő természetes személyazonosító adatait, melyeket eddig csak az igénybe vevőkről felvett nyilvántartás tartalmazta. A szolgáltatások pénzügyi ellenőrzése során, a megállapodások hiányos adattartalmára tekintettel azonban szükséges volt, hogy az ellenőrzést végző hatóságok a nyilvántartásokat is átnézzék ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személye kétséget kizáróan beazonosítható legyen. Ezt az ellenőrzést nehezítő, mind az ellenőrző szerv, mind az ellenőrzött munkaterhét növelő körülményt számolja fel a módosítás. A 4. §-hoz Az önkéntes fizetési lehetőség körének kiszélesítése azért indokolt, mert a tapasztalatok szerint sok hozzátartozó vállalna fizetést anyagi körülményeihez mérten, és ezzel az intézmény bevételei is növekedhetnének. Mindemellett biztosítottá válik az a törvényes lehetőség is, hogy az ellátott a jelentősnek nem minősülő pénzvagyonából is tudjon fizetni. Ha pedig rendelkezik terhelhető jelentős ingatlanvagyonnal, akkor az önkéntes fizetéssel csökkentheti ingatlanának jelzálogterhelését. Az 5. §-hoz Az utcai szociális munka normatív finanszírozása eredményeképpen a szolgálatok száma országszerte kimagaslóan megugrott. A szolgálatok pályázati úton történő támogatásával lehetőség nyílik arra, hogy csak a megfelelő szakmai színvonalon működők kapjanak támogatást. Ennél fogva a szolgáltatás kerül a középpontba, és jobban lehet a tényleges szükségletekre reagálni. Emellett eredményességre, hatékonyságra és gazdaságosságra ösztönöz. A pályázati rendszerben a jelenleginél magasabb éves támogatásban részesülhetnek a szolgálatok, és a nyújtott szolgáltatás színvonalának megfelelően differenciálható a támogatási összeg. Másrészt kiküszöbölhető, hogy ellátatlan területek maradjanak országosan, illetve a jelenleg párhuzamosan ellátott területek racionalizálhatóak. A 6. §-hoz A rendelkezés megteremti a felhatalmazást az utcai szociális munka finanszírozásának rendjére vonatkozó, a kapacitásszabályozás, valamint a TAJ alapú nyilvántartásba történő adatszolgáltatás részletes szabályainak végrehajtási rendeleti szinten történő megalkotására. A 7. §-hoz Krízisellátási tevékenység a jelenlegi formában 2005 óta folyik Magyarországon. Az ötéves kísérleti program 2010-ben véget ért. A krízisellátás zavartalan működésének biztosítása érdekében feltétlenül szükséges a tevékenység jogszabályban történő szabályozása. A hozzátartozók közötti erőszak áldozatai speciális célcsoportot képeznek, speciális ellátást igényelnek, krízis-specifikus szolgáltatás igénybevételére szorulnak. A kialakult krízishelyzet a hagyományos támogató rendszerek együttműködésével sem kezelhető azonnal helyi szinten. A krízishelyzet megszüntetését komplex, maximum 8 hetes, szükség szerinti teljes körű ellátás biztosíthatja, amely az alapvető fiziológiai szükségletek ellátásának garantálásán túl szakemberek


bevonását is lehetővé teszi. A szakemberek segítségével elvégezhető a krízishelyzetet előidéző tényezők pontos és részletes feltárása, az érintettek többszintű segítése, támogatása. A kríziskezelő központok a szociális munka eszközeivel képviselik a bántalmazottak érdekeit, családgondozást végeznek, együttműködnek a jelzőrendszer tagjaival és más, a bántalmazás során érintett intézményekkel, szervezetekkel. Ez a fajta ellátás az eddigi tapasztalatok szerint egy nagyon intenzív, sok költséggel járó gondozási folyamat, ehhez külön kiemelt finanszírozás szükséges. A félutas-kiléptető rendszer legfeljebb 5 év időtartamra lakhatást biztosít a bántalmazott számára, mely időtartam alatt az életvezetéséhez szükség szerinti segítséget vehet igénybe. A bántalmazottak három követelmény együttes fennállása esetén vehetik igénybe a szolgáltatást: bejelentett munkahely, részvétel az előtakarékossági programban és részvétel a társadalmi reintegrációt segítő programban. A félutas házak léte azért kiemelkedően fontos, mert a rövid távra nyújtott krízisellátás mellett, hosszú távú megoldást nyújt a bántalmazottaknak, és segítséget ahhoz, hogy a társadalomba reintegrálódva, ne kerüljenek vissza újra a krízisellátásba. A 8. §-hoz A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás [Gyvt. 41. § (4) bek.], a helyettes szülő, valamint a gyermekek átmeneti otthona esetében a módszertani feladatok ellátása a gyakorlatban eddig nem működött megfelelően. Egyes alapellátások esetében más típusú alapellátást nyújtó szolgáltatók látták el a módszertani feladatokat, más esetben pedig nem is volt módszertani feladatok ellátására kijelölt szolgáltató. Az egységes módszertani szemlélet és a magas szakmai színvonalú feladatellátás biztosítása érdekében szükséges a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kijelölése országos hatáskörrel a módszertani feladatok ellátására, amely az egyes módszertani feladatokat az adott szolgáltatók, intézmények dolgozói közül kiválasztott szakértők bevonásával megfelelően képes biztosítani. A gyermekvédelmi szakellátások közül a speciális és a különleges gyermekotthoni ellátással összefüggő módszertani feladatok ellátását szakmai szempontból szintén indokolt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez telepíteni. A 9. §-hoz A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások tekintetében nem rendelkezik felhatalmazással adatkezelésre, amely viszont szükséges a TAJ alapú nyilvántartás vezetéséhez. Ezt a felhatalmazást adja meg a rendelkezés. A 10. §-hoz A rendelkezés a szociális ágazathoz hasonlóan, az Szt.-vel megegyező adattartalommal a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában is bevezeti a TAJ alapú nyilvántartást. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban is fontos cél, hogy rendelkezésre álljon egy, a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása szempontjából releváns, naprakész, országosan egységes információs bázis. A 11. §-hoz Az Szt. módosításához hasonló tartalommal és indokkal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban is bevezetésre kerül a kapacitásszabályozás új szolgáltatók, intézmények létesítése, és már működő intézmények férőhelyeinek bővítése esetére.


A 12. §-hoz A családi gyermekfelügyelet elnevezésű szolgáltatás 2010. január 1-től szerepel a gyermekjóléti alapellátások között. A szolgáltatás bevezetésének célja a napközbeni ellátások egy új, igen rugalmas formájának kialakításával a gyermekek napközbeni ellátása terén mutatkozó férőhelyhiány mérsékelése volt. A szabályozás szerint a 2-4 éves kor közötti célcsoport számára a működtető egy tanfolyam elvégzését követően saját otthonában biztosíthat nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést legfeljebb 3 gyermek részére, a kistérségi népegészségügyi intézet vezető védőnőjének véleménye alapján kiadott működési engedély birtokában. A bevezetett új szolgáltatás azonban nem valósította meg igazi célját, a férőhelyproblémák megoldását: a Szociális Regiszter adatai alapján mindössze egy ilyen szolgáltató működik jelenleg az országban. Ez jól mutatja a szolgáltatási forma iránti bizalmatlanságot is. Az ellátás nyújtásának alacsony követelményei ugyanis nem biztosítják a szolgáltatás kellő szakmai színvonalon történő megszervezését. Tekintettel arra, hogy a gyermekek napközbeni ellátásának a szülők igényeihez igazodó, rugalmasabb formában való megszervezése a családi napközik keretében is biztosítható, ráadásul úgy, hogy eközben garantálhatóak a gyermekek számára a megfelelő színvonalú elhelyezési és szolgáltatásnyújtási feltételek, a családi gyermekfelügyelet fenntartása nem indokolt, sőt az az ellátási színvonal csökkenését eredményezi. Az átmeneti rendelkezés értelmében új családi gyermekfelügyelet szolgáltatás a törvény hatálybalépését követően nem hozható létre, a már működő szolgáltatónak 2011. december 31-éig át kell alakulnia valamely más napközbeni ellátási formává, vagy fel kell hagynia a tevékenységgel. A 13. §-hoz A rendelkezés megteremti a felhatalmazást a kapacitásszabályozás és a krízisközpont finanszírozásának rendjére vonatkozó, valamint a TAJ alapú nyilvántartásba történő adatszolgáltatás részletes szabályainak végrehajtási rendeleti szinten történő megalkotására. A 14. §-hoz A § a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. A 15-16. §-hoz A szociális szolgáltatások igénylőiről és igénybevevőiről vezetett nyilvántartásban nem szükséges és szakmailag nem is indokolt a kérelmező törvényes képviselőjére, továbbá megnevezett hozzátartozójára vonatkozóan a természetes személyazonosító adatok teljes körének rögzítése, ezért a törvényjavaslat ezen személyek vonatkozásában szűkíti a nyilvántartási kötelezettséget a név, születési név, a telefonszám, továbbá a lakó- és tartózkodási hely vagy értesítési cím adatokra. A törvényjavaslat továbbá megteremti az összhangot a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelettel. Mivel a rendelet szerint pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek közösségi ellátása esetén nem kell előgondozást lefolytatni,


nem is lehet az előgondozásra vonatkozó adatokat nyilvántartani. Ezért a törvényjavaslat szerint közösségi ellátások esetében sem kell az előgondozás időpontját nyilvántartani. A 17–18. §-hoz A §-ok a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák. Így a fentebb bemutatott indokok alapján hatályon kívül helyezésre kerülnek a Gyvt.-ből a családi gyermekfelügyeletre vonatkozó szabályok. Az Szt. 92. §-a kötelező jelleggel írja elő a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, a megyei önkormányzat, illetve a társulás számára, hogy a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készítsen, melynek tartalmát kétévente felül kell vizsgálni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok ennek a kötelezettségnek csak igen formális módon tettek eleget, így a jogalkotó által elvárt céloknak nem felel meg, a szándék szerinti rendeltetését nem tölti be. Formalitására tekintettel, valamint az önkormányzati fenntartók további tehermentesítése érdekében indokolt megszüntetni mind a koncepciókészítési, mind a helyi szociálpolitikai kerekasztal létrehozásának kötelezettségét.

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Recommend Documents