KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA
2016. október 26.
A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai szociális rendszerbe, és az lett a főelv, hogy a társadalmi szolidaritásért cserébe a nehéz helyzetben lévőktől közmunkát vár el a kormány. Ennek hatására folyamatosan növekedett a közfoglalkoztatottak száma, miközben a minimálbérnél is alacsonyabb bért kaptak az ebben a rendszerben dolgozók. Az ellenzék folyamatosan kritizálta a rendszert, miközben megítélésünk szerint nem tudott valódi alternatívát kínálni helyette. A volt az ellenzéki narratíva, hogy a közmunkásokat kizsákmányolja a kormány, akik szavazataikkal majd fellázadnak a hatalommal szemben, és a kormányváltásra voksolnak. A 2014-es választások után közzétett átfogó elemzésünkben már bemutattuk, hogy a 20 ezer fő alatti településeken (kisvárosok és községek) fogyott el a baloldal pártjainak támogatottsága, míg erősödött a Fidesz-KDNP és a Jobbik. Sőt az is egyértelműen kimutatható a települések egyenkénti vizsgálata alapján, hogy a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő falvakban szerepelt a legrosszabbul az MSZPEgyütt-DK-PM-LMP közös lista. Azaz éppen azoknak nem tudták átadni az üzenetüket, akik társadalmi helyzetük alapján a legnagyobb bajban vannak és hagyományosan a baloldal bázisát jelenthetnék.
1. tábla: Szavazók aránya településtípusonként Településtípus főváros megyei jogú városok város ebből: - 20 ezer fő felettiek - 20 ezer fő alattiak község
szavazók aránya (%) 17,0 20,6 32,2 10,5 21,7 30,1
Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a gazdaságilag nehéz helyzetű települések és a közmunka nagysága között jelentős összefüggés van. Így tehát már korábban is érzékelhető volt, hogy a közfoglalkoztatottak számára kevés az az üzenet, hogy a közmunka kizsákmányol, és nem jó. A Policy Agenda a kormányzati adatbázisok feldolgozásával megnézte, hogy ha a közmunkával jelentősen érintett településeket megnézzük a választási eredmények alapján, akkor mennyire igazolódik vissza a korábbi feltételezésünk. A Belügyminisztérium adatbázisa (http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/) települési szinten tartalmazza, hogy aktuálisan mennyi az adott évi átlaglétszám. A legfrissebb adatok a 2016. év első nyolc hónapjának átlagát tartalmazták, ezért ezzel számoltunk.
1
2. tábla: Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma
Ország összesen
2013 év
Mindösszesen:
2016 0108.hó
126 668
178 852
208 127
227 116
1,82%
2,58%
3,03%
3,44%
6 950 709
6 908 407
6 861 759
6 609 458
Közfoglalkoztatási mutató Munka-vállaló korúak (15-64) létszáma
2014 év 2015 év
(forrás: Belügyminisztérium)
A településeket három csoportra osztottuk:
Az elsőbe azok tartoznak, ahol a munkavállaló korú lakosság (15-64 év közötti) 10%-nál kevesebb a közfoglalkoztatottak száma. Őket nevezetük közmunkával enyhén érintetteknek. A második csoport a munkavállaló korúak 10% és 20% közötti kategória, amely közmunkával erősen érintett településeket jelenti. Ez kb. azt jelenti – nyilvánvalóan régiónként eltérő -, adott település összes foglalkoztatottjának 17-34%-a közmunkásként dolgozik. A harmadik csoportba azon településeket soroltuk, ahol a munkavállaló korú lakosság több mint 20%-a közfoglalkoztatott. Ez a falvakat nevezzük közmunkával nagyon erősen érintett településeknek.
Az ország 3155 településéből (ebből 2809 község) 993 olyan volt, amelyekben az aktív korúakon belül 10% felett volt a közfoglalkoztatottak száma. Ha politikai szavazatokra számítjuk át, akkor az látszik, hogy 690 ezer választó él olyan településen, amely közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett. Ez a kistelepülési választók 17%-a, amely alapvető befolyásoló erővel bír. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy nagyon egyenlőtlen a megyék közötti megoszlása a közfoglalkoztatottaknak. Az alábbi ábra megmutatja, hogy 2016. I. negyedévben Szabolcs-SzatmárBereg megyében a foglalkoztatottakon belül a 16,8%-ot jelentettek a közfoglalkoztatottak, míg GyőrMoson-Sopron megyében 0,6%-ot. Azaz a keleti és a nyugati országrész között hatalmas különbség van. De majd 10%-os a differencia Baranya és Győr-Moson-Sopron megye között.
2
1. ábra: Közfoglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak között (megyei adatok)
forrás: Belügyminisztérium
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy mennyi választó él azokon a településeken, amelyek erősen érintettek közmunkával: 3. tábla Közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett településeken élők választók aránya
megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú
választók aránya (%) 2 14,3 21,2 27,7 2 0,6 0 19,7
Heves
7,4
Jász-Nagykun-Szolnok
13,6
Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala
0 10,6 0,03 13,7 42,9 5,3 0,5 1 3,5
(készítette: Policy Agenda) 3
A fenti táblázat jól mutatja, hogy Budapesten kívül három megyében (Győr-Moson-Sopron, Komárom, Pest) egyáltalán nincsen, vagy nagyon minimális azon települések száma, ahol jelentősebb közfoglalkoztatás lenne. Ezekkel a későbbiekben nem is foglalkozunk.
Választási adatok Megnéztük, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon, és a 2016-os népszavazáson észrevehető-e különbség a közmunkával való érintettség és a kormánypártok támogatottsága között. A közmunkával enyhén érintett településeken a Fidesz-KDNP országos listára a szavazók 42,3%-a adta le voksát. Ez a közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett településeken 49,7% volt. Azaz 7,4%-kal több támogatást kapott ezeken a településeken a kormánypárt, mint máshol. Ha pedig csak a közmunkával nagyon erősen érintett falvakat nézzük, ott 53,1%-os támogatottsága volt a kormánypártoknak.
4. tábla: Megyénként a Fidesz-KDNP lista támogatottsága - 2014 erősen közmunkás településeken Fidesz-KDNP országos lista támogatottsága (%) - 2014
nagyon erősen közmunkás településeken Fidesz-KDNP országos lista támogatottsága (%) - 2014
Bács Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Hajdú Heves
52,5 48,4 48,9 44,2 47,4 57,9 48,1 47,1
51,9 51,9 47,8 50,5 47,7
Jász-Nagykun-Szolnok
51,8
75,5
Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
49,3 52,9 54 54,8 61 52,9 49,3
48,8 55,6 60,5 59,1 58 43,1
megye
közmunkával enyhén érintett településeken Fidesz-KDNP országos lista támogatottsága (%) - 2014 49,7 37,6 42,2 36 41,1 45,3 45 38,2 37,9 41,5 43,2 40,9 45,8 51,4 45,7 44,2
Az őszi népszavazáson is megfigyelhető egy erős különbség az érvényes részvételt tekintve a közmunkás települések és a közmunkával kevésbé érintett települések között. Ez utóbbiaknál az érvényesen szavazók aránya 40,9% volt (ha Budapestet nem is számoljuk ide, akkor 42,3%). A közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett települések esetén ez az arány 43,1% volt. Azaz van különbség itt is, de már nem olyan jelentős. Mint ahogy a közmunkával nagyon erősen érintett 4
települések esetében az érvényes részvételi arány 43,5% volt, amely nem mutat olyan jelentős különbséget, mint a két évvel korábbi országgyűlési választáson.
5. tábla: 2016 őszi népszavazáson az érvényes szavazatok aránya
megye
Bács
erősen közmunkás településeken érvényes szavaztok aránya (%) 2016 42,1
nagyon erősen közmunkás településeken érvényes szavaztok aránya (%) 2016 -
közmunkával enyhén érintett településeken érvényes szavaztok aránya (%) 2016 43,8
Baranya
42,7
42,3
37,6
Békés
40,6
42,9
40,9
Borsod-Abaúj-Zemplén
40,4
39,9
39,2
Csongrád
50,7 -
41,2
Fejér
44,5 -
42,4
Hajdú
42,4
41,8
40,8
Heves
45,1
45
43,5
Jász-Nagykun-Szolnok
39,8
46,2
40,4
Nógrád
44,9
43,9
42,7
Somogy
43,6
46,5
42,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg
45,8
50,6
40,1
44
46,9
43,5
Tolna Vas
56,3 -
49,5
Veszprém
51,7
71,7
44,9
Zala
51,6
50,4
45,9
Azt mutatják az országos adatok, hogy 2014-ben kifejezetten hátországot jelentett a Fidesznek a közmunkával érintett települések, 2016 őszén már nem tudták saját politikai céljaiknak megfelelően mobilizálni ezt a réteget. Érdemes megnézni, hogy miképpen alakultak megyénként a különbségek, mutat-e ez bármilyen változást. (Az összehasonlíthatóság kedvéért kivettük a megyei adatok közül Pest megyét, ahol egy település van, amelyik 10% feletti közmunkás aránnyal rendelkezik, és ez elenyésző a teljes lakossághoz viszonyítva.)
5
6. tábla: Közmunkás hatása a szavazatokra 7.
megye
Bács Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Hajdú Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
2014-es különbség (közmunkával érintettközmunkával enyhén érintett) százalékpont 2,8 10,8 6,7 8,2 6,3 12,6 3,1 8,9 13,9 7,8 9,7 13,1 9 9,6 7,2 5,1
2016-os különbség (közmunkával érintettközmunkával enyhén érintett) százalékpont -1,7 5,1 -0,3 1,2 9,5 2,1 1,6 1,6 -0,6 2,2 1,4 5,7 0,5 6,8 6,8 5,7
8,425
2,975
átlagos különbség
Azt látjuk, hogy 2014-ben megyénként átlagosan 8,4%-kal szerepelt jobban Fidesz a közmunkával érintett településeken, mint a többi településen. 2016-ban ugyanakkor csak 3%-kal adtak lett több érvényes szavazatot a nagy közmunkás réteggel lévő településeken, mint a többin. Kilenc megyét azonosítottunk (Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy), ahol ebből az aspektusból sokkal rosszabbul mobilizálta a Fidesz a közmunkás településeket 2016-ban, mint 2014-ben.
6
Következtetések Az adatokból két dolog következhet, és ezek más-más politikai forgatókönyvet igényelnek a kormány és az ellenzék részéről. Vitathatatlan, hogy a közmunkának van politikai szavazatszerző ereje. Még azok körében is, akik közvetlenül érintettjei a rendszernek, és még akkor is, ha úgy tekint a közmunkára az ellenzék, mint a kizsákmányolás eszköze. Ez a „kampányeszköz” működött a kormánypártok számára 2014-ben. Az őszi kvótanépszavazáson ugyanakkor nem működött ez a fegyver. Ez pedig véleményünk szerint két dolgot jelent:
2014 óta a közmunkával érintett településeken veszített erejéből a Fidesz, amely következményekkel járhat a 2018-as választásokon, akár egyéni képviselői helyek is múlhatnak ezen. automatikusan nem használhatóak mindenre ezek a szavazók. Azaz csak azért, mert a kormánypártok szeretnének egy politikai akciót végrehajtani, nem tudják megmozgatni a „közmunkás szavazókat”.
Van egy harmadik következtetésünk az általános politikai helyzetképre. Teljesen egyértelmű, azok számára, akiknek az egyetlen bevételi forráslehetőség a közfoglalkoztatás nem politikai válasz az, hogy „nem jó a közmunka”. Arra is szeretne nagyon kézzelfogható választ kapni, ha nem adnak neki közmunkát, akkor mi lenne vele. Ezzel a válasszal láthatólag sem 2014-ben, sem most nem készült el egyik ellenzéki párt sem, és/vagy nem tudta ez elmagyarázni az érintetteknek.
7