Együttműködés a közlekedésfejlesztésben A CATCH-MR INTERREG IVC projekt eddigi tapasztalatai
2011.05.09.
A CATCH-MR projekt •
Cooperative Approaches to Transport Challenges in Metropolitan Regions („A nagyvárosi régiók közlekedési kihívásainak együttműködésen alapuló megközelítései”)
•
A projekt fő célja: „Fenntartható közös mobilitási megoldások támogatása nagyvárosi régiókban; a forgalom csökkentése a mobilitási lehetőségek csökkentése nélkül és a környezetbarát közlekedés arányának növelése”
•
Bevált megoldások és tanulságok megosztása
•
12 partner 7 nagyvárosi régióból; 6 EU-tagállamból és Norvégiából
•
•
Budapest Főváros Önkormányzata
•
BKSZ
•
Külső szakértő: Városkutatás Kft.
A projekt időtartama: 2010. január – 2012. december
Page <>
2011.05.09.
A CATCH-MR projekt – részcélok és a találkozók témai •
•
•
•
A régiókon belüli utazási kényszer mérséklése a közlekedés- és területfejlesztés összehangolásával •
A városszétterülés (urban sprawl) megértése
•
Új tervezési megoldások kialakítása
A közösségi közlekedés kínálatának és használatának bővítése •
Intermodalitás, P+R
•
Úthasználati díjak
A megújuló energiaforrások használatának bővítése a közlekedésben •
Megfizethető technológiák
•
Az infrastruktúra fejlesztése
Finanszírozás, irányítás és megvalósítás
Page <>
2011.05.09.
Összehangolt tervezés A bécsi találkozó eredményei •
A városszétterülés (urban sprawl) szempontjai •
Sűrűség: az alacsony sűrűségű beépítés térnyerése az intenzív, sűrű területhasználattal szemben
•
Funkciók: a városi funkciók és szolgáltatások szétterjedése
•
Struktúra változása: a kompakt, egyközpontú térszerkezet feloldódik
•
Területhasználati hatások: negatív hatások, pl. termőterületek elvesztése, növekvő utazási távolságok
•
Adminisztráció: nincs (hatékony) tervezés, a tervezési célok jelentősen és tartósan sérülnek
Page <>
2011.05.09.
Összehangolt tervezés •
A szétterülés okai •
Telekárak különbségei
•
Javuló elérhetőség, közlekedési kapcsolatok
•
Életkörülmények
•
Autóhasználathoz való viszony
•
Hatáskörök nem megfelelő elosztása
•
Koordinálatlan fejlesztések
Page <>
1990
2000
02 01
03
2006 06 02 01
07
03 05 04
Terület #
Megjegyzés, magyarázat
1
Klasszikus magas státuszú szuburbanizációs terület
2
Klasszikus magas státuszú szuburbanizációs terület
3
A város nyugati kapuja; nagy léptékű logisztikai, kereskedelmi és lakófejlesztések
4
Spontán szétterülés, részben korábbi hétvégi házas területek beépítése
5
Részben korábbi hétvégi házas területek beépítése
6
Vegyes fejlesztések: a lakóhelyi szuburbanizáció második hulláma, de munkahelyek is (ipar, K+F)
7
Az M0 hatása: logisztikai és kereskedelmi fejlesztések végig a nyomvonal mentén
8 9 10
2011.05.09.
Összehangolt tervezés •
Együttműködési modellek a város és az agglomeráció kapcsolatában 1.
Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs – Alsó-Ausztria)
2.
Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió)
3.
Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg)
Page <>
2011.05.09.
1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs – Alsó-Ausztria) •
Helyzetkép, kihívások •
Településtervezés: Bécsben a város (a kerületek nem), Alsó-Ausztriában a települések hatásköre
•
Funkcionálisan összetartozó várostérség, adminisztratív határokkal szétszabdalva
•
Regionális szintű problémák (szétterülés, torlódások, zöldterületek beépítése)
•
Összetett intézményi rendszer, szétforgácsolt erőforrások
•
Növekvő népesség
•
Együttműködés szükséges a szereplők között
Page <>
2011.05.09.
1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs – Alsó-Ausztria) •
Az együttműködés kialakulása •
1974: együttműködés a regionális jelentőségű szabadidős területek védelméért
•
1978: Planungsgemeinschaft Ost (PGO) – Bécs, Burgenland és Alsó-Ausztria együttműködése a területi tervezésben
•
1984: Verkehrsverbund Ostregion (VOR) – közlekedési szövetség
•
1988-2006: Bécs északi és déli városkörnyékéért felelős regionális menedzserek. Cél: a városi, régiós és helyi szereplők munkájának összehangolása
•
2006: a Stadt-Umland-Management (SUM) BécsAlsó-Ausztria intézményesítése
Page <>
2011.05.09.
1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs – Alsó-Ausztria) •
A SUM (Stadt-Umland-Management) szervezete •
A regionális menedzserek tevékenysége hasznosnak bizonyult, de szilárdabb alapokat kívánt
•
Hivatalosan Bécs és Alsó-Ausztria együttműködése
•
Politikai vezetők: a két tartomány területi tervezésért felelős vezetői. Irányító bizottság a két tartomány politikusaiból és hivatalnokaiból.
•
Két operatív vezető (észak és dél)
•
Évi 200 000 € költségvetés
•
Partnerek: települési polgármesterek, tartományi hivatal és jogalkotók, PGO, körzetek vezetői, városi tanácsnokok és hivatalnokok…
Page <>
2011.05.09.
1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs – Alsó-Ausztria) •
A SUM (Stadt-Umland-Management) tevékenysége •
•
•
Együttműködés és közvetítés •
Az érintett települések, kerületek együttműködésének elősegítése a területi tervezés és konkrét projektek megvalósítása során
•
Közvetítés a határon átnyúló vitás kérdésekben
Információcsere •
Információcsere biztosítása regionális jelentőségű kérdésekben
•
Őszinte eszmecsere lehetőségének biztosítása a szereplők számára, fókuszban az egész várostérség közös jövőképe
Problémamegoldás •
Határokon átnyúló kihívások regionális szinten is előnyös megoldásainak kidolgozása a szereplőkkel közösen
•
Szakterületek: településpolitika, tájtervezés, infrastruktúra, üzleti telephelyválasztás, területi tervezés, környezetvédelem, klímavédelem…
•
www.stadt-umland.at Page <>
2011.05.09.
1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs – Alsó-Ausztria) •
•
Előnyök •
Információcsere
•
Szakértelem biztosítása
•
Katalizátor szerep a problémamegoldásban
•
Kölcsönös bizalom és közös nézőpont erősítése
Hátrányok •
Kényszerítő erő hiánya
•
Pénzügyi ösztönzés hiánya
•
Összetett jogi környezet
•
Időigényes folyamat, sok különböző érdek egyeztetése
•
Versengés a szereplők (önkormányzatok) között
Page <>
2011.05.09.
2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) •
Helyzetkép, kihívások •
Regionális tervek 1944 óta 19 évente
•
1960-as évektől: az elővárosok közlekedésének autóra szervezése (6-8-10 sávos bevezető autópályák terve)
•
Szuburbanizáció, szétterülés, növekvő mobilitás, dugók…
•
Problémák rövid távú megoldása, más ágazatokra való hatásuk figyelembe vétele nélkül
•
Egymástól függetlenül működő önkormányzatok, érdekellentétek
•
A nagyszabású, komplex tervek rugalmatlanok voltak és kevés befolyással voltak a valóságra
Page <>
2011.05.09.
2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) •
•
2001: új megközelítés, paradigmaváltás •
Szabályok helyett közös nézőpont
•
Ágazati helyett átfogó látásmód
•
Rendszerszemlélet
• A fenntarthatóság a súlypont, minden cél ezt szolgálja Göteborg Régió önkormányzati szövetség •
13 önkormányzat szövetsége
•
• •
Az önkormányzatok tervezési jogaik egy részét a közös szervezetre delegálták Konzultációs folyamat Politikai megegyezés •
Regionális struktúra
•
Minden önkormányzat a maga területén ezt a struktúrát építi
Page <>
2011.05.09.
2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) •
A konzultáció eredményei •
•
• A regionális szintű folyamatok jobb megértése Sikertényezők •
•
Növekvő részvétel
Egyenlők közötti párbeszéd (önkormányzati politikusok)
• Állandó folyamat, idő a bizalom felépítésére Gyengeségek •
Távol a napi döntéshozataltól
•
Nehéz követni és ellenőrizni a megvalósítást
•
Politikusok vesznek részt – – a hivatal részvétele gyenge, és a megvalósítás során a szektoriális szemlélet újra előtérbe kerülhet
Page <>
2011.05.09.
2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) •
•
Előnyök •
A regionális szint képviselete
•
Világos keretek a megbeszélések és a tervezés számára
•
Világos döntéshozatali felhatalmazás
•
Állandó folyamat
•
Ágazatokon átívelő felelősség
Hátrányok •
Távol a mindennapi döntésektől
•
Kényszerítő erő hiánya
•
Időigényes folyamat, sok különböző érdek egyeztetése
•
Az ország kulturális hagyományaitól függ
•
Versengés a szereplők (önkormányzatok) között Page <>
2011.05.09.
3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) •
Helyzetkép, kihívások •
1990: német egyesítés, Berlin és Brandenburg egymásra talál
•
Szuburbanizációs nyomás
•
1993: megállapodás a két tartomány között az együttműködésről
•
1996: a két tartomány közös tervezési hatóságának létrehozása, tartományközi szerződés alapján
•
(1996: népszavazás a két tartomány egyesüléséről – elvetették, de a hatóság megmaradt)
Page <>
2011.05.09.
3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) •
•
A hatóság feladatai •
Tartományi fejlesztési tervek
•
Területi tervezés helyi szint feletti feladatai
•
Kisebb térségi tervek jóváhagyása
•
Önkormányzati szintű tervek összehangolása
• Monitoring Informális feladatok •
Tartományok közötti viták moderálása
•
Az új BBI repülőtér környezetének koncepciója
•
Fórum Berlin és a szomszédos önkormányzatok együttműködésére
Page <>
2011.05.09.
3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) •
Berlin-Brandenburg tartományi fejlesztési terve (2009) •
Tartományi szintű szabályozás a tervezési hierarchiában •
Települések
•
Szabad területek
•
Közlekedési hálózatok
•
Koncentráció a központokban és vasúti tengelyek mentén („berlini csillag”)
•
Ezen kívül szigorú korlátozás
•
Nagyobb kereskedelmi egységek csak a központokban
Page <>
2011.05.09.
3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) •
•
Előnyök •
Erős és szigorú tervezési rendszer
•
Világos szabályok között szabadság
•
Hosszú távú célok elérése
•
Egy, közös hatóság és terv az egész városrégióra
Hátrányok •
A kisebb települések kevéssé azonosulnak a régióval
•
Kevés kommunikáció az alsóbb szintekkel
•
Automatizmusok, merev, rugalmatlan megközelítés
Page <>
Egy további példa a városfejlesztés és közlekedés kapcsolatára: MONTPELLIER Franciaország déli részén gyorsan fejlődő városi térség Elaprózott település-hálózat Egymással rivalizáló települések, amelyek mind az új befektetőkért és a középosztályi lakosságért versenyeznek Következmény: a beépített terület gyors növekedése a laksűrűség erős csökkenése a központi város problémáinak súlyosbodása A problémák kezelése az igazgatási és a tervezési rendszerek átalakításával Város-környéki kooperáció ösztönzése Új tervezési hierarchia kialakítása
Montpellier városi térségének gyors fejlődése és szétterülése
Forrás: PLUREL (FP6) Montpellier esettanulmány
A város-környéki kooperáció ösztönzése új törvénnyel Franciaországban az 1980-as évek eleji decentralizálás a település-fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseket (pl. területek átminősítése) a helyi önkormányzatokhoz telepítette Franciaországban 36 ezernél több helyi önkormányzat van, a településszerkezet nagyon elaprózott Kulcskérdéssé vált a települések társulásainak ösztönzése. Ez eleinte csak a legnagyobb városok környékén és központi, kötelező eszközökkel történt 1999: új törvény a települések társulásairól, három alapvető forma bevezetésével Communauté urbaine: 500 000 fő feletti városi térségek számára Communauté d’agglomération: 250 000 fő feletti városi térségek számára (ezek közé tartozik Montpellier Agglomération is). Communauté de communes: nem városi térségekben, illetve 250 000 fő alatti városi térségek számára
A települések társulásainak ösztönzése nem kötelező módon A települések maguk dönthetik el, melyik társuláshoz csatlakoznak Minden település csak egy társuláshoz tartozhat, a csatlakozást az államot képviselő prefektusnak is jóvá kell hagynia A kialakított önkormányzati társulásokat a települések polgármestereiből álló tanács vezeti Habár az önkormányzati társulások létrehozása és az azokhoz való csatlakozás önkéntes, ha ez megtörténik, a társulásoknak bizonyos törvényi szabályozásokat alkalmazniuk kell Az önkormányzati társulásoknak kötelező kidolgozniuk egy területi koherencia tervet (SCOT). Emellett még városi mobilitási (PDU) és lakásépítési tervet is kell készíteniük, amelyeknek a SCOT-al összhangban kell lenniük Minden 2500 főnél nagyobb helyi önkormányzatnak kötelezően helyi fejlesztési tervet (PLU) kell kialakítania, amelynek a SCOT-al összhangban kell lennie. (2000 óta érvényes az a szabály is, hogy minden településen az évi lakásépítés 20%-ának szociális lakásnak kell lennie.)
Montpellier városi térség innovatív SCOT terve Montpellier SCOT terve a városi szétterülés lassítását tűzi ki fő célul A terv szerint 15 év alatt maximum 3 ezer hektár terület urbanizálása lehetséges (a SCOT nélkül ennek legalább duplája következne be) Az új lakásépítési területek három laksűrűségi kategóriában kerülnek kijelölésre, amelyeknél 50 lakás/ha, 30 lakás/ha, illetve 20 lakás/ha a minimális laksűrűség, attól függően, hogy a terület hol helyezkedik el a közösségi közlekedési vonalakhoz képest A helyi önkormányzatok által kialakítandó helyi fejlesztési terveknek a SCOT-al összhangban kell lenniük. A tervezést a Communauté d’agglomération segíti és ugyanakkor ellenőrzi is (nehogy bekövetkezzen a tervezettnél nagyobb terület átminősítése vagy a megszabottnál alacsonyabb laksűrűség engedélyezése)
A villamos-hálózat fokozatos kiteljesedése
SCOT: a három beépítési sűrűségi fokozat
Az innovatív terv kialakításának folyamata: eredmények és problémák Montpellier funkcionális városi térsége kutatások eredményei szerint 93 települést ölel fel A 2001-ben létrejött Montpellier Communauté d’Agglomération eredetileg 38 települést tartalmazott, végül a szavazási arányok feletti vita során 7 település kilépett A SCOT kialakítása 2002-2005 között négy évet vett igénybe, végül a várostérségi tanács egyhangú szavazással fogadta el. A 31 település a hosszas viták után végül megértette, hogy egy nagyobb térség érdekeinek megfelelően kell saját tervét kialakítania Az elfogadott SCOT 15 évre szabja meg a térség fejlődését. A funkcionális városi térség kimaradt részein is kialakításra kerülnek (alacsonyabb szintű) települési társulások, azok is dolgoznak a koherencia terveiken, de a Montpellier SCOT-al való összhang nem biztosított Franciaország összes félmilliónál nagyobb lakosságszámú városi térsége létrehozta önkormányzati társulását. A SCOT-ok tartalma természetesen különböző, a helyi kihívásoknak megfelelően más-más célokat tűznek ki
Forrás: Pestterv Schuchmann Péter
Tanulságok a budapesti város-térségre nézve Budapest funkcionális városi térsége legalább a mai agglomeráció 82 települését lefedi, de egyes helyeken túl is nyúlik Magyarországon is elaprózott a település-szerkezet és a települési önkormányzatok döntési autonómiája kivételesen nagy, nálunk is tendencia a szétterülés A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve az egyetlen olyan felsőbb szintű terv, amely néhány év óta gátat szab a területek átminősítésének A fenntartható fejlődés érdekében nagy szükség lenne nálunk is a térségi érdekek közös meghatározására. Ehelyett az önkormányzati önállóság magas foka a települési érdekek kizárólagosságához vezet, az önkormányzatok rövidlátó, csak az adott településérdekeit szolgáló, a hosszabb távú megfontolásokat nélkülöző terveket fogadnak el A helyzet megváltoztatása csak a legfelsőbb szintű jogszabályok (pl. Ötv) módosításával lehetséges. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az önkormányzati társulások kialakításában az önkéntesség, a térségi tervezésben pedig a helyi sajátosságok megfelelő mértékben figyelembevételre kerüljenek
Köszönjük a figyelmet!
Ekés András – Gertheis Antal – Tosics Iván Városkutatás Kft.
[email protected] [email protected] [email protected]
