KöZIGAZGATAS1 ÉS IGAZ5AGÜGY I MINISZT ЁRIUM

KöZIGAZGATAS 1 ÉS IGAZ5AGÜGY I MINISZT Ё RIUM DR

NAVRACSICS Т 1 ROR minísztв r

~k&

U s н 1v31tLl

1mffiáгtysz~m 1~:r1~tt

0

2 ,Г

ки 1-13/1 s3/t( /2013 .

2е13 0ЕC t 3.

Kövér László úrnak , az Оrszággy űlés elnöke Budapest

Tisztelt Clnök Úr !

Kormány nevében az egyes házszabály ~ rendelkеzésekról szóló 46/1994 . (I Х . 30.) ООУ határozat 107. § (1) bekezdés Ьj pontja alapján az egyes törvényeknek az Polgári Tiit•vénykönyv hatálybalépésével összefiigg8 módasitásár6 szóló T/12824 . szám ú törvényjavaslat T/12824/24 . számú egységes javaslatához а mе11ék1et szerinti zárószavazá s el őtti módosító javaslatot terjesztem elö . А

I3udap еst, 2013 . дeccmbеr „

.”

Tisztelettel :

1055 Budapest, Kossuth Lajos t& 4 . Telefon ; (061) 795 3033

ме11е1ден 1. A javaslat 28 . §-a а következők szerint m бdosиl: „28. §

(1) А vizikőzlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (а továbbiakban : Vkt.) 87. §-a а következő 5а. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) „5a. gazdálkodó szervezet : а polgári perrendtartásról szóló tSrvé йу szerinti gazdálkodó szervezet ;”

(2)А Vkt. 11 . & (3} bekezdés d) pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (А Iаistrombaа következe”, az úsznléteзátményhez kapcsolódó - iogszabаdуоп. bírósági vagy hatósági döntésmvalamintszerződésenаdapudó - iagvkat kell а vonatkozóokmányok

benyújtásával bejegyeztetni:) „d) ielzálogjog, ”

(3)А Vlct. 11 . § (3) bekezdésЛ pontja herébe а következő rendelkezés lép : (А lajstromba а kővetkező, az úszólétesítményhez kacsolódó -jogszabályon, bírósági vag y hatósági döntésen, valamintszerződésen alapиlá -jogokat kellа vonatkozó okmányok

benyújtásával bejegyeztetni:) elö- vagy visszavásárlási jog, vételi és eladási jog," Hatályát veszti а Vkt.

а) 10. § (1) bekezdés b) pontjában а „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” , b) [11 . § (3) bekezdés d) pontjában az „( ű ná116 zálogjog)»,]

c)] 13. § (1) bekezdés b) pontjában а „ , valamint jogi személyiség nélküli gazdaság i társaság”

szővegrész . [(3)] J,S,} Hatályát veszti а Vkt. 11. § (6) bekezdése.”

2. А javaslat 31 . §-a а kővetkezők szerint módosul : „31. §

(1) Az elektroпikцs hírközlésről szóló 2003 . évi C . törvény (а továbbiakban : Eht .) 133 . § (1) bekezdése helyébe а kővetkező rendelkezés lép: ,,(1) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató helyébe (а továbbiakban : régi szolgáltató) – а szolgáltatónak а Ptk. szerinti átalakцlása, egyesülése, illetve szétválása, vagy а szolgáltatás nyújtásának adott területen történő megszüntetése vagy szerződés kбvetkeztёьеп – más szolgáltató (а továbbiakban : új szolgáltató) lép, az érintett el őfizetők felé а régi szolgáltató е törvénynek az

2 előfizetői szerződés szolgáltató általi egyoldalú módosítására vagy az előfizetői szerződés szolgáltató általi felmosdására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni " (2) Az Eht. 142 . §-aа következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki : „(3) Számla kiállítására csak o1Yaп informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amel у biztosítjaа díjak hibátlan kisгаmitását és megakadályozza а számlázásirendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, ésа számlázási ínformációk észrevétlen módosítását .А számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelrnéпyekпеk. Ennek érdekébenа szolgáltatónak adrniпísztrativ, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosftani kell a z általános információbiztonsági zártsági kővetelrnények teljesülését .

(4) А (3) bekezdésben meghatározo tt követelmények vaiá megfelelést tanúsító szervezet által e történő,а számlázásireпdszeпe vonatkozó tanúsítással kell igazolni .А számlázási rendszerr vonatkozó kővetelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalásít б szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkr ditált tanúsító szervezet által kiállíto tt tanúsítvánnyal igazolható . (5) Az (4)bekezdés szerinti tanúsítást а szervezet.'

két egymást kővető naptári évben -nem végezheti ugyanaz

~3)) Az Eht. 1 8 8. §-a а következd 31/3.. ponttal egészül ki : (E törvény aIkаlтazá dьаи:) „31/a. Gazdálkodó szervezet : а polgári perreпс tartásro1 szóló törvény szerinti gazdálkod ó SZC1 VeZеt.”

([314) Aг Eht. 18 8 . § 109 . pontjában а „Рtk. 81 . §-a” szövegrész helyébe а „Рtk. 2:47. §-а” szöveg lép. {[415} Hatályát veszti aг Eht. a) 188. § 14 . pontjában а „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”, b) 188. § 22. pontjában az „illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” , c) 188 . § 26. pontjában а „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”, d) 188. § 110 . pontjában а „ , valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság ” szövegrész .”

3 . A javaslat 35 . §-a а következők szerint módosul :

„35. § (1) А villamos energiáról szóló 2007 . évi LXXXVI. tőrvény {a továbbiakban : Vet.} 3. §-a а következő 20а. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmаzásábaп) „20a. Gazdálkodó szervezet : а polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkod ó szervezet;”

3

(2) А Vеt.43 .§-а kövеtkеző (4)--(6)bekezdéssel egészül ki : „(4) Számla kiáhítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával keriilhet sor, аmely biztosíфaа díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza а számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és а számlázási információk észrevétlen módositását .А számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelmé пуеkпеk. Ennek érdekébenа szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell a z általános információbiztonságiг ártsáщi kővetelméпуеk teliesűlését. (5) А (4) bekezdésben mеghatárvzott kővetelmények való megfelelést ta пúsitó szervezet által történő,а számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni .А számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállitvt t tanúsítvánnyaligazolható . (6) Az (5)bekezdés szerinti tanúsítást – két egymást követ ő naptári évben – nem végezheti ugyana z a szervеzet.” ( А Vet. 92. § (4) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép: „(4) Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltаtái, szervezett villamosепergiа-piaci engedélyes esetében а Рtk. 3 :49. § (1) bekezd ёséЪeп és 3 :50. §-áЬаn meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés s еmrnis, továbbá eze n engedélyesekre n еm alkalm аzható а Рtk. 3 :62. §-а.” ([3]4) А Vet. a) 59. § (6) bekezdésében а „Polgári Törvénykönyvr ől szóló 1959 . évi W . törvény” szövegrёsz helyében а „Polgári Törvénykönyvről szbló 2013 . évi V. törvény” szöveg, N 63/А. § (8) bekezdésében az „a közintézményi felhasználó геппtartба а közintézményi felhasználó а moratórium alatt keletkezett tartozásaiért а Btk. 274 . § (1) bekezdése» szövegrész helyébe az „а közintézményi felhasználó fenntartója а közintézményi felhasználónak а moratórium alatt keletkezett tartazás аiért а Рtk. 6:419. §-a” szöveg, с) 92. § (1) bekezdéséьеп az „a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) " szövegrész helyébe а „Ptk. gazdasági társaságokrа vonatkozó” szöveg, d) 92. § (2) bekezdёsёben а „Gt. 70. § (1)” szövegrész helyébe а „ Рtk. 3:39. § (1)” szöveg, e) 100. § (1) bekezdésében és 102 . § (2) bekezdésében а „Gt.” szövegrész helуébe а „Ptk” szöveg, fi 102 . § (6) bekezdésében а „Gt. 38. § (1)” szövegrész helyébe а „Ptk. 3:124. § (1)” szöveg, g) 102. § (6) bekezdésében а „Gt.-ben” szövegrész helyébe а „ Рtk.-ban” szöveg, h) 103. § (2) bekezdés с) pontjában а „Рtk. 685/B. § (1) bekezdés ” szövegrész helyébe а „Рtk. 8:2. §” szöveg, i) 159 . § (1) bekezdés 15 . pontjában а „Gt. szerinti átalakulását,” szövegrész helyébe а „Рtk szerinti átalakulását, egyesülését, illеtve szétválását,” szöveg , j) 170. § -(2) bekezdés 7 . pontjában а „[Рtk. 81 . § (2) bek .]” szövegrész helyébe а „[Рtk. 2:47. § (1) bekezdés]” szöveg lép. ([4]5) Hatályát vеszti а Vet.

4

а) 2 . § (1) bekezdés d) pontjában a „ ,jogi személyiség nélküli jogalany о k”, b) 3. § 68. pontjában а „Polgári Törvénykönyv 6 8 5. § c) pontja”, c) 88 . § (2) bekezdésében а „jogi személyiséggel rendelkező” szövegrész."

4. А javaslat 37. §-a а következők szerint módosul : „37. §

(1) А földgázellátásról szóló 2008 . évi XL. tőrvény (а továbbiakban : Get.) 3 . §-a а következő 34. 130ntta1 egészül ki :

(Е törvény аlкаlпшгаваЬап :) „34а. Gazdálkodó szervezet : а polgári perrendtartásról szóló tőrvény szerinti gazdálkod ó szervezet.” (2) А Get.100.§-а а következ ő (1Ь)-{1 д) Ьekezdésselegészül ki: „(1 ъ)Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, arne1 Y biztosítjaа díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza а számlázásirendszerhez történő iogasulatlan hozzáférést, ésа számlázási információk észrevétlen módosítását.А számlázási rendszernek meg kelt felelni az általános információbiztonsági zártsági k ővetelménveknek . Ennek érdekébenа szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és lо.gikai intézkedésekkel Ъiztosítani kell az általános információbiztonságizártságikővetelmények teljesülését . (1с)Az (lb) bekezdésben meghatározott kővetelmények való megfelelést tanúsító szervezet álta l történő,а számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni .А számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósít ó szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállitvt t tanúsítvánnyal igazolható. z ld Az lc)Ьekezdés szerinti tanúsítást — két egymást követő naptári évben — nem уég` ugyanazа szervezet.” (3) А Get. 122 . § (4) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép: „(4) А rendszeгilzemeltetői, аz egyetemes szolgáltatói, és а szervezett ftildgázрiaci engedélyesek esetében а Ptk. 3 :49. § (1) bekezdésében és 3 :50 . §-óban meghatározott uralmi szerz ődés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis . Е bekezdésben meghatározott engedélyesekre а Btk. 3 :62. §a nem alkalmazható .” ((3)4) А Get. (I) 64/A. § (8) bekezdésében az „ а közintézményi felhasználó fenntartója а közintézményi

felhasználó а moratórium alatt keletkezett tartozásaiért а Polgári Törvénykőnyv 274. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a közintézményi felhasználó fenntartója а közintézményi felhasználónak а moratórium alatt keletkezett tartozásaiért а Ptk. 6:419. §-a” szöveg , h) 120/A . § (1} bekezdésében, 121/13 . § (2) bekezdésében és 122 . § (1) Ьekezdésében az „ a Gt.” szövegrész helyéh az „a Ptk .” szöveg,

5 c) 1211$. § (6) bekezdésében az „ а Gt. 38 . § (1)” szövegrész helyébe az „ а Ptk. 3 :124. § (1)” szöveg, d) 121/11 § (6) bekezdésében az „a Gt .-ben” szövegrész helyébe az „а Ptk.-Ьаn” szőveg, e) 121/11. § (2) bekezdés c) pontjában а „Ptk. 6858 . § (1)” szövegrész helyébe а „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (а továbbiakban : Ptk.) Ptk. 8:2. § (1)” szöveg, fl 122 . § (2) bekezdésében az „ а Gt. 70. § -ának (1) bekezdésében” szővegrész helyébe az „ а Ptk. 3:39. § (1) bekezdésében” szöveg , g) 127 . § s) pontjában а „Polgári Тörvéпуköпуvról 826 16 1959. évi rv. törvény 81 . § (2) bekezdésében meghatározot t” szövegrész helyébe az Ptk. 2:47. § (1) bekezdésе szerinti” szöveg , h) 133. § (1) bekezdés 5. pontjában а „[Ptk. 81 . §-ának (2) bekezdése]” szövegrész h еlуéье а „[Ptk . 2:47. § (1) bekezdése]” szöveg

„а

lép. ([4]5) Hatályát veszti а Get. а) 3. § 30. pontjában u „а Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi 1V. törvény (а továbbiаkЬаn: Ptk.) 685. § c) pontja szerinti”, b) 3. § 33. pontjában а „[Ptk. 685 . § c) pont]” , c) 28. § (3) bekezdésében а „dogi személyiséggel rendelkező” szövegrész."

5. A javaslat 39 . §-а а következők szerint módosul: „39. § (1) А víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011 . évi ССIХ . tőrvény (а továbbiakban : Víziközmú tv.) 2. §-a а kővetkező [29.] 31. ponttal egészül ki : (E törvény alkalтaz6sában :) „[29] 31 . gazdálkodó szervezet : а polgári pеrrеnдtаrtásrбl szóló tőrvény szerinti gazdálkod ó szervezet .”

(2) А Víziközmí'i tv . 63 .$-a а következő (5)-{7) bekezdéssel egészül ki : „(5) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, am еlY biztosítjaа dijak hibátlan kiszámítását és m еgаkadályozzaа számlázási rendszerhez tört ё nő jogosulatlan hozzáférést, és а számlázási információk észrevétlen módosítását .А számlázás i rendszernek m ся kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követeiméпуеkпеk. Ennek érdekében а víziközm ű-szolgáltatónak adminisztratív, fizikaié s logikai intézkedésekkel biztosítan i kell azáltalános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését . (6) Az (5) bekezdésben meghatározott kővetelméпуеk való megfelelést tanúsító szervezet álta l történő.а számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni .А számlА7Аsi rendszerre vonatkozó követelmények teliesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósít ó szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal i яu оlható.

6 (7) .A (6) bekezdésszerinti tanúsítást — két egymást k ővető naptári évben — nem végezheti ugyana z а szervezet."

ffi А Víziközmú tv. aj 2. § 24 . pontjában, 34 . § (5) és (7) bekezdésében, 51 . § (4) és (5) bekezdésében, 52 . § (3) bekezdésében, 53 . § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, valamint az 53 . § (1) bekezdés a) és c) pontjában és (2) bekezdésének nyitó szövegrészében, 58 . § (I) bekezdés a) és c) pontjában, valamint (9) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében, 68 . §-ában, 69 . § (1) bekezdés a) pontjában, 74. § (1) Ъekezdёs 10. pontjában, továbbá 83 . § (4) bekezdésében а „közüzemi” szövegrész helyébe а „közszolgáltatási” szöveg, b) 2. § 26. pontjában а „kőzüzemiszerződés-kötés” szövegrész helyébe а „közszolgáltatási szerződés-kötés” szöveg, c) 42. § (1) bekezdésében а „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe а „Polgári Törvénykönyv” szöveg, d) 51 . § (3) és (7) bekezdésében, 54 . § (2) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében а „közüzemi” szövegrészek helyébe а „közszolgáltatási” szöveg, e) 58 . § (1) bekezdés e) pontjában а „közüzemi szerződést” szövegrész helyébe а „közszolgáltatási szerződést” szöve g lép .

([31 4) Hatályát veszti а Víziközmú tv . a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (2) bekezdés Ь) pontjában а „neki felróhatóan,”, Ь) 42 . § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban együtt : átalakulás)” , c) 45 . § (3) bekezdésében а „Kiszervezés esetében а vizikőzmú-szolgáltató úgy felel а jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott k ő telezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné .” szövegrész. (1415) Hatályát veszti а Víziközmű tv.( 22. § (2) bekezdése]

a) 22 . § (2)bekezdése, Ь)63. (4) bekezdése c) 74. 1i (1)bekezdés17. pontja ." 6. A javaslat 61 . §-a а következők szerint módosul : (1) А Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012 . évi CXXУТ. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 2. § 6) pontja helyébe а következő rendelkezés lé р: (E törvény alkalта%ásábaп)

„Ь) gazdálkodó szervezet : Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppe l rendelkező &I) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendsz еrben nyilvántarto tt és agrárgazdasági tevékenységet folytató, ЬЬ) а ha) pont szerinti feltételek hiányában agrárgazdasági tevékenysége t főtevékenységként folytató,

7

Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozás;' (2) Az Akty. 2. V) pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazйзаьаn) közeli hozzátartozó: а Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó ;' (3) Az Akty .14 . §-aа következő (7)bekezdéssel egészül ki : „(7)Аг agrárkamara külön jagszabály Ьan meRhatárazottуes igazhatási feladataitа fаlugazdász hálózat útján látja el .” (4) Az Aktv. 1V. Fejezet 1 . alcímeа következő 15/А.§-sal egészül ki: „15/A. § (1)Аг agrárkamara által azőstermelők részére megállapított tagdíj magában foglalja аz őstermelői igaгolvány kiállításának és érvényesítésének а díját. (2)Аz agrárkamara az őstermelő i igazolvány kiadását, érvényesítését az agrárkamara tagját terhel ő tagdíj megfizetéséhez, illetve az adatszolgáltatási köteleze ttség teljesítéséhez köti .” (5) Az Akty .а következő 16/А.$-sa1 egészül kí : „16/А . § Az agrárkamara kiállítja а mező gazdasági termékek és élelmiszerek vonatko7 Аап а Köгösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkoz ó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993 . július 2-i 2454/93/EG К bizo tt sági rendelet 48 . cikke szerinti származási bizonyítványt .”

(б)AzAkty .53 . &-a helvébeа következórendelkezés 1éр : „53. $ (1) Felhatalmazást kap а Kormány, hagy rendeletben határozza m еg

а)az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, а mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás i szerv ésа mezőgazdasági szakigazgatási szerv általi, uagrárkamara részére térítésmentesen történő adatszolgáltatási kő telezettség szabályait; I» az agrárkamara hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok ellátásával és azo k elvégzésének díjával kapcsolatosrészletesszаóálуоkat. (2) Felhatalmazást kapa Кormány, h оgу egyesagrárigazgatásihatósági feladatok tekintetében e1}áгó hatóságként egyes feladatok tekintetében mez ő_gazdasági igazgatási szervként az agrárkamarát rendeletben ki}elölje és megállapítsa е hatósági feladatok ellátásáért fizetend ő igazgatásiszolgáltatási díjat, valamint megfizetésének szabályait .”, [(3)](7) Hatályát veszti az Akty. 30. § (6) bekezdésében az „a Ptk . szerinti” szövegrész ." 7. А javaslat 63 . §-а а következők szerint módosul: ,,б3. § (1) А szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseir ől szóló 2012 .

8 évi CXXVIII . törvény (a továbbiakban : Szakmaközi tv.) I . § (I) bekezdés b) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (E tőrvény hatrzXya kiterjed) „b) az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó természetes személyre és családi gazdálkodóra, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezetre, ”

(2) А Szakmaközi tv. 12. § (1} bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép: „(1) А jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott végrehajtás i bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind а kötelezett, mind а vállalkozás vezetőjével szemben egyidejülеg is ki lehet szabni .” 1 (3) А Szakmakőzi tv.19/A. § (1) bekezdése helyébe а kővetkező rendelkezés lép : „(1) А mezőgazdasági termény ltetakarítása alóli kőtőit azon szerződésre, amellyel а termény tulajdonjogát ruházzák át, а Polgári Tőrvénykönyvnek а saját termelés ű, illetve а vevő kőzrеmákődésével eIёаllitatt mezőgazdasági áru szolgáltatására kőhitt adásvételi szerz ődésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni .»]”

8. А javaslat 67. § (2) bekezdése а következők szerint módosul: „(2) А Hvt. 27. alc mе а következ ő 42/А. §-sal egésziil ki : „42/A. § А honvédelemért felel ős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésé) еп lévő, а nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent őségű nemzeti vagyonnak minősülő ingatlanon Magyarországnak u Észak-atlanti Szerz ődés Szervezetében való tagságából eredő szlivetségеsi kötelezettségének teljesítésével össz еfiiggésbеn nemzetközi szerveze t vagy nemzetközi katonai parancsnokság javára szolgalom, vezetékjog, használati jog, valamin t osztott tulajdon létesíthető. "' 9. А javaslat 67 . § (4) bekezdése а következők szerint шбdosиl : „(4) А Hvt. 83 . §-a helyébe а következő rendelkezés lép : „83 . § E törvény a) I–V. Fejezete а 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével, [a] VII–IX . Fejezete, NI 48 . alcíme, [a] 49. alcíme= [és az] 52. alcimе és I . melléklete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45 . cikk (5) bekezdése, valamint 54 . dkk (4) bekezdése, b) 42/А. §-a az Alaptörvény 38 . cikk (1) és (2)bekezdése alapján sarkalatosnak rninősíil”" 10. А javaslat 83 . §-a а következők szerint módosul: „8З .

§

9 (1) Magyarország helyi ö пkormáпугаtair61 szóló 2011 . évi CLXXXIX . törvény (а továbbiakban : Mötv .) 41 . § (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép: „(1) А helyi önkormányzat jogi személy, а Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jog i szem ёlyekге vonatkozó rendelkezéseit az е tőrvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni . А kёpvise164estületet а polgármester, а megyei közgy űlés elnöke, а főpolgármester képviseli .” (2) Az Mőty.108/A. &-a helyébeа következő rendelkezés lép: . CXCVI . törvény 13 . &(1)Ьkezdése szerinti ,.108/A . & (1) А nemzetiуаuоnró1 szóló2011.évi versenyeztetés mellőzhető:

а)а helyi önkormányzat tulajdonábanállónemzeti vagyon gazdasági társasát részére, nem pénzbeli vak,yoni hozzáiáruláskёnt történő гendelkezésreЬocsátásakort b) а helyi önkormányzat tulajdonában lév ő nemzeti vagyon állam részére történő értékesitése vagyаllammal kőtőit csereügylet esetén és c) а helyi önkопnáпуzаt tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréj e esetén . (2) Az (1) bekezdés c} pontfa esetén, ha а cserével érintett önkormányzati va yoп értékeа versenyeztetésre vonatkozó tőrvéпуьеп elő irt értékhatárt meghaladja, az illetékes városi vagy megyеí kormányhivatal dönt а csereügylet j6váhagvásár61 .А kormányhivatalа csereügyletet jóуаьаgу а.ha az egyes vagYOntárgуаk értékére és а szerződésben foglalt e gyéЬ vagyon i kötelezettségvállalásra tekintettel az értékaгапyossáR követelménye megvalósul és egyébként a z ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása vagy gazdasági érdeke i szempontjából indokolt."

ffi Az Mötv. а) 41 . § (6) Ьekeгdésében а „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe az „a polgári

perrendtartásról szótó törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (а továbbiakban : gazdálkodó szervezet)” szöveg, b) 2. melléklet „A rёsz” Н. poгt 4., 7., 8 ., és 9. alpontjábaл а „köztisztviselői” szövegrés z helyébe az „ , a közszolgálati tisztvise16kr ől szóló törvény szerinti” szöve g 1éр." 11. А javaslat 89. §-a а következők szerint módosul : ,,89. §

(1) А pártok m űködéséről és gazdálkodásáról szóló 1989 . évi=II. törvény(а továbbiakban : Ptv.) I. Fejezeteа következő 1/A . §-sal egészül ki : „1 /A.4А pártra — haе törvény eltérően nem rendelkezik — az egyesülési jogról, а közhaszn ú ioQаllásról, valamiitа civil szervizetek mííkődéséгёl és támogatásáról szóló 2011 . évi CLXXV. törvénynek (а továbbiakban : Ectv.)а civil szervezetek felszámolási és уёgеlsz6iво1 .si eljárására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Ecty . 11 . & (3), (6) és (7) bekezdésének а civil szervezetekr e irányadó rendelkezését megfele16en alkalmazni kell .”

(2)А Ptv. III . Fejezeteа következő 3/A—З/г. 4-sa1еgészű l 1(1 :

10

„ 3/A. $ (1)А párt megsz űnése esetén egyszerűsített tőrléci eljárásnak nincsen helye. (2) А párt e11en cs ődeljárásnak nincs helye. (3) А párt fizetésképtelenségétnem 1ehеt megállapítaniа csődeljárásrólésа felszámolásieljárásról szóló 1991. évi XLIX. tőrvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. (2) bekezdésa) pontja szerinti,továbbá az Ecty. 10. § (3) bekezdése szerinti esetekben. (4) А Csty. 27. § (2)bekezdés b) és c) pontja sгerínti esetekben akkor lehet kezdeményezni а párt felszámolását, haа tartozása eléri vagy meghaladja а 10 millió forintot. (5) А Csty .26. § {3} bekezdését nem kellаlkalmaгni,nEcty. 10 . § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy haа búóság által –а párt kérelmére. tartozásai kifizetésére— engedélyегstt határidő 1ejártа а választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgy űlési képviselők általános választása kampányid őszaka kezdetétőlаг országgyűlési képviselők általános választása eredményének ingerős megállapitásáiR tartó id őszakra esik,а bíróság által engedélyeze tt fizetési haladék аг országgy űlési képvisel ők általános választása eredményén еk jogerős megállapításáig meghosszabbodik. (6) А választásieljárásról szóló tárvényszerinti, aг országgyűlésiképviselő k általános választás a kampányidő szaka kezdetétőlаг országgyűlési képviselőkáltalános választása eredményének in gő s megállapftásáig tartó időszak alattа párt felszámolása nem rеndelhető el,а felszámolási eljárást elrendelő v ёgzésésаг е végzést másоdfokon elbíráló végzés meghozatalára а Csty-ben meghatkогоtt határidő ezen időszakkel meghassгabbadik . 3I13. §А геlsгйmоlás körébeа párt felszámolásának elrendelésekor а tulajdonában lévő ésа felszámolási eljárás alatt szerzett vagyon tartozik. 31C. § (1)А pártа felszámolás elrendelését követ őenаг 5. $ sгerintí támogatásra nem jogosult . (2) А párt felszámolás kőrébe tartoг á vagyonának és kőteleгейségállomáпуапаk megállapítása érdekébenа bírósága felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilváno s mеghallgaiást tart .А meghallgatásra megidéziа рárt felszámolása elrendelését megel őzően 10 éven belüli vezető tisztségviselőit,а felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyel őt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került .А párt vezető tisztségviselőjeа meghallgatáson tes z elegetа Csty. 31 . §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi köteleze ttségeknek,а korábbi vezet ő tisztségviselőkа biróság kérё sére nyilatkozatot tesznekа párt vagyonára és köteleze ttségeire vonatkozó . а vегеtésük alatt i időszak adatаir61 . А párt vezető tisztségviselője а meghallgatáson adja átа felszámolónakа zár61вltárt,а tevékenvset lezáró mérle gre irányadó szabályok szerin t elkésгitett záró bes гйma16t,аг е törvény előírásai szerint készített beszámolót,а törtévre vonatkozóan is .А párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy а párt eleget tett az, adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási k ötelezett ségének is . (3) А biróságа (2) bеkezdésben meghatározott kőteleгеьs ek megszegése eseténа párt vezető tisztségviselőjére (korábbi vezet ő tisztségviselőjére) 100 000 Ft-tót 900 000 Ft-ig terjed ő összegű pénzbírságot szab ki .А birság ismételten is kiszabható . 3lD. § (1)А párttal szemben egyszerűsített felszámolásnak nincs helye . (2) А felszámolási eljárásban а párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot — а Csty-ben fеlsoroltаkan kívül -

11

а)а pártnak,а párt által alapíto tt gazdasági társaságnak ésа párt általa 9/A . § szerint аlapított alapítványnak а vezető tisztségviselője, ó}а párt felszámolása elrendelését megel őzően 10 éven belüli idő szakban vezető tisztségviselő tisztséget betölt ő személy, c)а párt által alapftott са)gazdasági társaság, cb)9/A . §alapján alapíto tt alapítvány , d) az a}-b)pontban említe tt személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóin .

А párt felszámolásának befejeződését k ö vető en fennmaradt vagyontа bíróságа 8. § szerinti alapítvány részére adja át . 3/F. § Haа párt jogutód nélkül megszűnik,а hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítés i énvt éгУёпусsithetnek apáit vezető tisztségviselőivelszemben,а szerződésen kívül okozott t károkért való felel ő sség szabályai szerint, haа párt vezető tisztségviselőjeа pár ." fizetésképtelenségével fenyeget ő helyzet beállta utána hitelezői érdekeket nem vette figyelembe [(1) А pártok m űködéséről és gazd яlkodásáг61 szótó 1989 . évi XXXII I. tőrvény (a továbbiakban : Ptv.)] (3)А Ptv.6 . § (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : „{3} А párt egyszemélyes korlátolt felel ő sségei társaságot alapíthat, azonban más gazdaság i társaságban részesedést nem szerezhet .” [(2)] (4)Hatályát veszti а Рtv. a) 4. § (1) bekezdésében а „vállalat és”, valamint ó)1 . számü mellékletének „A pártok beszámolója Bevételek :” cím alatti 5 . pontjában а „vállalat és” szövegrész .

(5) Hatályát veszti а Ptv. 2. § (6) bekezdése ." 12 . A javaslat 100 . §-a а kisvetkezők szerint módosul : „100. § (1) Az ügyvédekr ől szóló 1998 . évi М. törvény (a továbbiakban : Üt.) 8 . §-a а következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) Az ügyvédi kamara által indíto tt fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben, — ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó ada t megismerése — az ügy tárgyához kapcsolódóan az ügyvédet az eljáró kamarai szervek és bírásá g előtt nem terheli titoktartási köteleze ttség.”

(9) Az Üt. 30 . § (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép :

12

vagyontárgy és pénz letétként való átvételére vonatkozó jogügyletet az ügyvéd írásban, а Magyar Ügyvédi Kamara szaъаIyzatábaп meghatározott [tartalmú] tartalmi elemeket is magában, foglalóletéti szerződésben köteles rögzíteni ” „{2}

А

(10) Az Üt . „A 1etétkezеlés szabályai” alcíme

а következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) А területi ügyvédi kamara а pénzletétek biztonsága, valamint а letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrzése érdekében а pénzletétekről elektronikus nyílváлtartást (a továbbiakban : letéti nyilvántartás) vezet . (2)

А Ietéti nyilvántartás

a) az átvett letét összegét, b)а letét opusát, с) а letéteményes ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát, d)а letéti szerződés megkötésének dátumát , e) а letét ősszegét is érintő letéti szerződés módosítás esetén ennek tényét és megváltozott összegét, f) а letéti szerzöдés megszűnésének dátumát, valamint g) а letét letéti nyilvántartás szerinti azonosító számá t

а

letét

tartalmazza. (3) А letéti nyilvántartása (2) bekezdés szerinti adatokat а letéti szerződés megszűnё sét kővető 1 0 évig tartalmazza. Ezt követően а terWeti kamara gondoskodik az adatok törléséről .

а)d)

(4) Az ügyv ёd а letét átvételével egyidej űleg köteles а letéti szerződés (2) bekezdés paтtjaiЬaп megjelölt adatait а 1еtéti nyilvántartásban rőgzítení és а rögzítés tényét igazoló – а (2) bekezdésben meghatározo tt adatokat tartalmazó – iratot а letevőnek átadni. Ha а pénzletéte t átutalással fizetik meg, а letét letéti nyilvántartásban történ ő rögzítésére az ügyvéd а letéti számlán történő jóváírását követő napon köteles. (5) А Ietét adatainak а letéti nyilvántartásban való rögzítése а területi kamara által erre а célra biztosított elektronikus felületen keresztül hivatalos elektronikus aláírással és id őbélyeggel ellátott nyilatkozat megtétel ёvel történik . А területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy а nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára – az üzemszer ű karbantartás idejét 1eszámitva – folyamatosan еlérhető legyen . (6) Az iigyvéd а letét összegének változását és а letét megszűnését haladéktalanul. de legkésőbb három munkanapon belül rögzíteni köteles.

а

Ietéti nyilvántartásban

(7) А 1еtéti nyilvántartásból letevő saját 1etétj е ellenőrzése céljából а nevét, címét, letevői minőségét és а (2) bekezdés a)-d), valamint g) pontjaiban szereplő adatokat tartalmazó nyilatkozattal а letét adatait, b) а fegyelmi eljárást lefolytató, illetve а letétkezelés szabályainak megtartását ellen őrző kamarai szerva fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, az ügyvéd által kezelt letétek kezel ősére vonatkozó szabályok megtartásának ellen őг ése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezel t letétek adatait, с) а letéteményes ügyvéd az általa kezelt letétek adatai t

a) а

megismerheti .

13

(8) А területi kamara а letéti nyilvántartásból а letét típusáról és összegéről statisztikai adatgyűjtés céljából adatat szolgáltat а Мagyaz LUgyvédi Kamara részére "

(29) Az Üt. а következő 130/8 . §-sal egészül ki: „13018. § (1) Е tőrvénynek az egyes törvényeknek az új Рalgári Tőrvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013 . évi . . . törvénnyel (а továbbiakban : Módív.) megállapíto tt 20. § (4a) bekezdését, 76 . §(6а)bekezdését, 76 . § (7а)-(7с) bekezdését, valamint 76 . § (7e)-(7h) bekezdését [rendelkezéseit] а 2014 . március 15-6 követően kezdeményezett jogutód nélkül i megszüntetésre irányuló eljárásokban kell alkalmazni . Е törvénynek а М6dty.-ve1 megállapított 76. & (7d) bekezdését azе rendelkezés hatálybalépésekor folvamatЬaл lévő csődс_U árásb аn és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.

(2) Е tőrvénynek а Módív.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltakat – а (3) bekezdésben foglalt kivétellel – а 2014. december 31-ét követően megkötött letéti szeri6дё5еkre kell alkalmazni . (3) Az ügyvéd а 2015 . január ^6.1 hatályos összes pénzletétre vonatkozó ügyvédi letéti szerz ődését köteles 2015. június 30-ige törvénynek а Módív. 30/А. §-fan foglaltak szerint а területi kamara letéti аyilvántartásában rögzíteni .

(4) Е törvénynek а Мódty.-el megállapított 68 . § (8) bekezdése, valamint 116 . § (9) bekezdés e szerinti, u ügyvédi irоda számviteli beszámolójának beküldésére és közzétételére vonatkoz ó kötelezettséget először а 2014 . évi számviteli beszámoló tekintetében kell teljesíteni . (5) А Magyar Ügyvédi^mm ésа területi kamarákа Мódty .-vel megállapíto tt 25/A. § (1 ) bekezdésben, 25/8. &-ban, valamint 30/8 . §-ban meghatározott feladataik ellátására Rаzдasági társaságot hozhatnak létra ;а gazdasági társaság tagi а kizárólag területi kamara, illetve а Magyar Űgyvédi Kamara lehet .” (з0) Аг Út.

а) 8. § (4) bekezdésében а „megfelel ő en irányadó” szövegrész helyébe а „, valamint a z ügyvédi titok körébe es ő adatot is tartalmazó elektronikus vagy papíralapú okiratok tárolását , azchiválását, őrzését vagy u аbbаn foglalt adatok feldolgоzását végző természetes és jogi személyekre megfelelően irányadó” szöveg, b) 12 . § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „érdekképviseletével kapcsolatos ” szövegrész helyébe [а „minőségbiztosításйval, valamint érdekképviseletével kapcsolatos”] az „érdekképviseletével, valamint az űgуvédi tevékenységgel összefüggő joQiigyletek biztonságával . kapcsolatos” szöveg, c) 13 . § (4) bekezdés e) pontjában és 20 . § (2) bekezdés (I pontjában а „korlátozó vagy kizáró gondnokság„ szövegrész helyébe az „érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal ” szöveg, d) 21 . § (2) lekezdésében а „egy országоs napilapban а kamara közzéteszi” szövegrész helyébe u „ а kamara honlapján közzéteszi” szöveg , e)76 . § (3) bekezdésében а „68 . § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe а „68. § (2) bekezdés а), illetve b) pontjában” szöveg, f) 77. § (6) bekezdésében а „gazdasági társas4okrб1 szóló törvény átalakulásra” szövegrés z helyébe а „Polgári Tőrvényk&nyvnek agazdasági társaságok átalakulásá га, egyesülésére é s szétválására” szöveg,

14

,g) 891E. § (1) bekezdés g) pontjában а „névjegyzékbe vételének id őpontját, а határozat számát” szövegrész helyébe а „névjegyzékbe vételének időpontját, а határozat számát, az ügyvéd kamerai azonosító számát” szöveg , h) 116 . § (1) bekezdés g) pontjában az „eskütétel és а nyilvántartásba bejegyzés idejét, а határozat számát „ szövegrész helyébe „е kйtёtel és а nyilvántartásba bejegyzés idejét, а határozаt számát, az ügyvéd anyakönyvi számát” szöveg lép.

(31) Az Üt .

a) 25/А. § (1) bekezdésében а „mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld {a továbbiakban : fold} tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz” szövegrész helyébe a z „okiratokhoz” szöveg, az „az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez” szövegrész helyébe az „a papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez, valamint az ügyvéd i meghаtalmazáshoz” szöveg, b) 25/A. § (2) bekezdésében а „fiild tulajdonjogának átruházására irányuló vagy föl d tulajdonjogát érintő más jogügylet okirati ellenjegyzéshez” szövegrész helyébe az „ügyvéd i meghatalmazáshoz vagy okirati е11enjеgyzéshez” szöveg, c) 25/8. § (1) bekezdésében az „ellenjegyzéssel egyidejúleg” szövegrész helyébe a z „ellenjegyzéssel, illetve а meghatalmаzás elfogac1 sóval egyidejűleg – а külőп akirаtьа foglalt ügyvédi шеghаtalmazás esetében pedig három munkanapon bel ől " szöveg, d) 251B. § ([4]) bekezdés c) pontjában а „kamarai azonositó számát,” szövegrész hеlyéьс а „kamarai azonosító számát, valamint а biztonsági jellel ellátott okirat megjelölését (meghatalmazás , ellenjegyzett okirat)” szöveg, e) 26 . § (1) bekezdésében az „írásba foglalták” szövegrész helyébe az „írásba foglaltá k biztonsági je11e1 ellátták és а biztonsági jelet а törvénybegy előírt határidőn belül aktiválták” szöveg, 26. § (2) bekezdésében az „aláírt” szövegrész helyébe az „aláirt és biztonsági jelle l ellátott” szöveg , ,) 27. § (5) bekezdésében а „ РЫ 1 tulajdonjogát érintő jogügyletet tartalmazó papír alapú okirat” szövegrész helyébe az „A papír alapú okirat” szöveg, h) 30. § (3) bekezdésében а „készpénzt és értéktárgyat” szövegrész helyébe а „pénzt és vаgyвntárgyat” szöveg, i) а XVI. Fejezet címében а „MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK ELLEN бRZÉSE” szövegrész helyébe а „MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK, AZ ÜGYVÉDI LETÉTEK KEZELÉSÉNEK ELLENbRZÉSE” szöveg

fj

lép."

13. А javaslat 116 . §-a а következők szerint módosul :

„116. § (1) А kisajátításról szóló 2007: évi 00(I11. tőrvény (a továbbiakban : Kstv.) 24. §-а а következő (9) bekezdéssel egészül ki : „{9} А kisajátítást kérő és а megbízásából eljáró személy részére az ingatlanügyi hatósá g adatátviteli eszközzel vagy számításte сhnikai adathordozón, az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszalgáltаtásra vonatkozó szabályok szerint, az ingatlan bíró adatain fel ől а kisajátítási eljáráshoz szükséges alábbi adatokat adhatja át:

15

a) а kisajátítással érinte tt ingatlan aa) t иlajdoпоsának neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada,

а tulajdonszerzé s

jogcíme, ab) tulajdoni lapján széljegyzett jogosultak adatai ,

b) а kisajátítással érintett ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcím e (székhelye), a jog megszеrzéséпеk jogcíme."

(2)А Ksty. 38 . & (1)Ьеkezdése helyébe а következő rendelkezés léр: „(1)А kisajátítás előtt az ingatlanan el őmunkálatot csak különösen indokolt esetekben, az ingatla n гепdеítеtésszerű használatát а lehető legkevésbé korlátozva lehet végezni. Az el őmunkálatok célja а kisajátítás el őkészítése érdekében szükséges mérések, vizsgálatok elvégzése lehet . Az Apty. szerinti gvorsfor almi út építése, valamint а nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent őségű ügynek minősített ber цházások esetében el őmunkálatnak minősülа l őszermentesítés és а próbafeltárás, valamintа megelőző régészeti feltárás is, amennyiben az nem eredményezi az ingatla n helyreállíthatatlan változását. Amennyiben az ingatlan kisajátítására nem kerül sor, az előmunkálatok végzésére jogosult kőteles az ingatlant а rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.”

(3)А Ksty.38. & (4) bekezdéseЬеIуёьeа következő rendelkezés lép : „(4)Az Apty . szerinti gyorsforgalmi út építése. valamintа nemzetgazdasági szempontból kiemel t i е1еп őséltű üg ynek minősített beruházások cé fiára tőrtévő kisajátításhoz szükséges el őmunkálat eseténа kisajátítást kérő öтi 116аn is kérheti az előmunkálat engedélyezését.”

[(2)]ffi А Ksty. 21 . § (4) bekezdésében а „polgári tőrvénykönyv” szövegrész helyébe а „Polgári Tőrvénykвnyv” szöveg, Ь) 29/А. § (2) bekezdésében а „Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek” szövegrész helyébe а „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg (2)

lép. [(3)] {5) Hatályát veszti а Ksty . 25. § (1) bekezdésében а „– részleges kisajátítás esetén а kisajátítási tervet is mell ékelve °' szövegrész.” 14. А javaslat 118. § (1) bekezdése а következő k szerint módosul: ,,(1) Az egyes közjegyzői пеmpеres eljárásokról szóló 2008 . évi XIV . törvény (a továbbiakban : Kj прtv.) а következő alcímmel, valamint I2/A. és 128 . §-sal egészül ki : „Hirdetményi kézbesíté s 12/A. § Ha а kérelmező, i lletve –azokban az eljárásokban, melyekben а kérelmezőnek ellenfelet kell megjelölnie – az ellenfél képviselő vel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely а kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha а kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illet őleg ha а kézbesítés megkísérlése már elő re is eredménytelennek mutatkozik, [továbbá ha а kérelmező, illetve az ellenfél képviselő vel nem rendelkezik,] а kézbesítést hirdetmény útján kell teljesiteni .

16

12/13. § А hirdetmény tartalma, közzététele, а közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása , továЬЬá а hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében а Ьagyatéki eljárásról szóló 2010 . évi XXXVIII. tőrvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kel l тegfelelőeп alkalmazni ."" 15. А javaslat 130. § (22) és (23) bekezdése а következők szerint módosul : ,,(22) А Cnyty. 99. §-a а következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) 12014. $йlius] 2015 . január 2. napjától az ezt megelőzően bejegyze tt , nemzetiségi egyesület а bíróság részére – változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkйl –bejelentheti, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, ha alapszabályában rögzített célja а nemzetiségek jogairó l szóló 2011 . évi CIХХIX. tőrvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete és alapszaЫálya szerint az ado tt nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét látja e1 vagy а nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefügg ő tevékenységet lát el . А bíróság а bejelentés alapján az egyesület formáját akkor jegyzi Ьe а nyilvántartásba, ha az alapszabály szerint az egyesület nemzetiségi egyesület. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilye n módon bejegyzett adat eltér а bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szerepl ő adattót, а nyilvántartásban szerepl ő adat kijavítására а Рр. 224. § (1) és (2) bekezdését kel l megfeI е16eп alkalmazni azzal, hogy а kijavításról nem kell végzést hozni ." (23) А Cпуty. 105, §-a helyébe а következő rendelkezés lép : „105 . § (1) Ha а szervezetnek а Ьeszaшо1б és közhasznúsági jelentés vagy közhasznúsági mellékle t Ьeпyаjtásí kötelezettségének [2014 . július] 2015 . január 1-je előtt kell eleget tennie, а beszámolót és а közhasznúsági jelentést vagy közhasznúsági mellékletet papír alapon kell az ОВН részére benyújtania. Ha а 12014 . július] 2015 . január I . napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet а rá irányadó határidőt elmulasztva, а beszámolót és а közhasznúsági jelentést [2014 . július] 2015 . január l je után nyújtja Ье, azokat elektronikus úton kell az ОВН részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi . (2) На а beszámold benyújtására kőteles szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység 2013 . január I . napja és 2014 . május 30. napja között а korábbi két év beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is benyújtja az ОВН részére, azt az ОВН az országos névjegyzékben közzéteszi”"

16.А javaslat 145. alcime elhagyásra kerül, egyidejűleg а javaslat további szerkezeti egységeinek számozása és а javaslat önmagára vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ёе п változik: 1145. А hitelintézetekről és apénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. türvénу módosítása 145 . §

(1) А hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi СXII. tőrvény (а továbbiakban : Hpt.) 3. § (1) bekezdés gj pontja helyébe а kővetkező rendelkezés lép : (Péю ziigyi szolgáltatás devizában, valutában :)

а

következő tevékeпys4gek űzletszeг

уёgzí$е forintban, illdд7еg

17

„g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása ;» (2) А Нpt. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe а következő rе ndelkеzés lép: (giгárбCag h 1е1iпtéiet jogosult)

„а) betét gyűjtésére, valamint saját t őkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vag y állam általa visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetend ő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,» (3) А Hpt. 8. § (2) bekezdése helyébe а kővetkező rendelkezés lép : „(2) А pénzitui intézményre, pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsát ó intézményre а Polgári Törvénykönyvről sz616 2013. évi V. törvény (a továbbiakban : Ptk.) szеmélуеkrе vonatkozó rendelkezéseit, а Лókteleр formájában működő pénzügyi intézményre , pénzforgalmi iиtézméпyrе és elektronikuspénz -kibocsátó intézményre аz Fkt. rendelkezéseit az е törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni .„ (4) А Hpt. 20. § h) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Az М1VВ engedélye sz űkségen esetekben :)

а

hitelintézetek alapszabályának m бdosftásához

а

kővetkezői

„h) szövetkezeti hitelintézetnél az egy tag számára kötelez ő, valamint 1e Ь~ еtséges vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása.„ (5) А Rpt. 73. § (3) bekezdése Ielуébe а kővetkező rendelkezés lép : „{3} А hitelintézet jegyzett tő kéjének leszállítása esetén, ha а hitelintézet tőkemegfelelése а jegyzett tőke leszállított értéke tekiateté Ьen пет éri el а 76. § (1) bekezdés b} pontjában elő írt mértéket, de а leszállítást elreadеlő közgy űlés egyidej űleg dönt а tőkeemelésrő l is, amelynek következtében а hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja а 76 . § (1) bekezdés b) pontjában elő~ rt mértéket, akkora hitelintézettel szemboa fennálló k ővetetéseket а Ptk. személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal еllátattоak kell tekinteni és а Ptk. 3^312-3^313. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni .„ (6) А Hit. 80. § (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : „(3) А 2. számú melléklet I . fejezet 10 .2. рoat d} alpontja szerinti kockáz аtvállalások tekiпtetébeп а 79 . § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket а jelzálog-hitelintézet á1ta 1 megvásárolt ónálló zálogjoggal Ыiztositott egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, а zálogjog megvásárlásának id őpontjára vonatkozóan, továbbá azokra az egye s ügyfélkő vetelésekre, amelyeket а jelzálog-hítеlintézetге átrцházott, külőп vált zálogjog biztosit.„ (7) А Hpt. 82 . § (1) bekezdése ЬеIуёьe а következő rendelkezés lép: „(1) А hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél а hitelintézet vagy а hitátintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagság i jogot megtestesít ő értékpapírt, alapvet ő kölcsöntőkének, járulékos köles őntőkéпek vagy alárendelt kötcsöntóké пek minősülő értékpapírt, valamint szövetkezeti részesedés t vásá го ljon.”

18

(8)А Hpt. 8711,. § (1) bekezdése helyébe а kővetkező rendelkezés lép: „(1) А pénzforgalmi intézmény az ügyfélt ől vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatát бl fizetést művelet érdekében átve tt pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, azt betétként ne m kezelheti, аz а pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén — а Csty. rendelkezéseitől eltérően — пeт része а felszámolás körébe tartozd vаgyоnnяk.”

(9) А Hpt. 8711,. § (3) bekezdés Ь) pоatja helyébe а kővetkező rendelkezés lép : (На а péп^гоrgalmi iпtézтéпy а fizetési mйуеe et érdekében átveИ péпzeszköц az átvételt kővető' iuпkaпap végéig а fizetési mfíуelet végrehajtásaként пет utalja át egy vásik péп2Гorgalтi szolgáltatóhoz, vagy пет frzeti kd а kedvezményezettnek, akkor)

„ Ь) а pénzügyi kötelezettségvállalása aem teljesítésének esetére а pénzforgalm i intézménytől eltérő csорorthоz tartozó, аz Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézеttel, biztosítóval оlyаn garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, aтеlу Ьa) az а) pont szerint elhelyezend ő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és 66) а fedezet nyújtója által еgyolдаlúaп 1еgalább hatvannapos határidővel szűntethető meg.”

(10)А Hpt. 87/1'. § {3) bekezdés b) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Аz elektronikuspénz kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása ellei иЬeп átvett és vissza пет váltott péпzeszkiizt)

„ Ь) а 0=4211 kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénzkiьосsátó intézménytől еltéгё csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellye l гсаdеlkező hitelintézettel, biztosítóval olyan garancia- vagy kezesi biztosítási szerz ődést köt, amely ba) аz а) pont szerint elhelyezend ő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, é s bb) а fedezet nyújtója által еgyaldalúаa 1egaláb Ь hatvannapos határidővel szűntethető meg.”

(11)А Hpt. 216 . § (2а) bekezdése helyébe а kővetkező rendelkezés lép : „(2a) Szövetkezeti hitelintézet részére teljesíte tt v а~gyoni hozzájárulásról értékpapírnak ne m minősülő okirat állíthat б ki. Szövetkezeti hitelintézet esetében az egy tag számára k űtеlеző vagyoni hozzájárulás mértéke nem h а~ladhatja meg а tízezer forintot.”

(12)А Hpt. 216 . § (4) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés léр: "(4) Szövetkezeti formában működő hitelintézet határozatképtelensége mia tt megismételt közgy űlése nem dö nthet az egy tag számára kőtelező vagyoni Ьozzájárulás mértékéne k felemeléséről."

(13)А Hpt. 2. számú melléklete а 3. melléklet szerint módosul. (14)А Hpt. а) 66/A. §-ában az "ellenőrző testületet" szövegrész helyébe а „felügyelő bizottságot ” szöveg, az „Az ellen őrző testillat” szövegrész helyébe az „А felügyelő bizottság” szöveg,



19

Ь) –egyes adótörvények és azzal összefiiggő egyéb t őrvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVI. tőrvénnyel megállapftott – 691F. § (2) Ьekezdésé Ьen а " Gt. 311 . §-a" szövegrész helyébe а „ Рtk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései” sz őveg, а „ С . részvénytársaságot és közgyűlést emlit” szövegrész helyébe а „ Рtk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései részvénytársaságot és közgy űlést emlfteaek” szőveg, c) 73. § (1) bekezdésében а „gazdasági társaságokról szóló t őrvényi readelk еzések” szővegrész helyébe а „ Рtk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései” szőveg, d) 78. § (3) bekezdése c) pontjában а "Gt.-ben" szövegrész helyébe а „ Рtk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben” szőveg, e) 133. § (1) Ьekezdésébeп а "gazdasági társaságokról szóló tőrvénynek" szövegrész helyébe а " Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek" szöveg , 157 . § (7) Ьekezdéséье n а „ Gt:től” szővegrész helyébe а „ Рtk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseitől” szőveg, g) 161. § (1) bekezdésébeп а „hozzájárulása” szővegrész helyébe а "jognyilаtkozatа" szőveg, h) 175/A. § (1) Ьekezdésébe и ~ а " gazdasági társaságokról szóló tőrvény" sz ővegrész helyébe а "P& jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit" sz őveg, i) 216 . § (5) bekezdésében az „a részjegyek névértékének” szövegrész helyébe az „ аz egy tag számára kőtelező vagyoni hozzájárulás mértékének szőveg, j) 216. § (10) bekezdésében а " szővetkez еtekгёl szóló 2006 . évi X . tőrvény 20. § (2) bekezdés e) pontját" sz ővegrész h еlуéЬe а „Ptk. 3 :335. § (2) bekezdés e) pontját” szőveg, k) 216/A. § (1) bekezdésében а "részjegye ősszegére" szövegrész helyébe а " vagyon i hozzájárulása mértékére" sz őveg, I) 216/A. § (2) bekezdésében а " részjegy ősszegének" szővegrész helyébe а " vаgyoní hozzájárulás mértékének" szőveg, m) 2161B. § (3) Ьekezdés ben а "részjegytőkét" szövegrész helyébe а "lókét" szőveg, а „részjegyek ősszegét” szővegrész helyébe а "vаgyani hozzájárulás mértékét" szöve g

ё

lép. (15) Hatályát veszti а Hpt.

а) 5/E. § (2) bekezdésében а ,jogi személyiség nélküli gazdasági társaság» szövegrész, Ь) 8. § (4) bekezdésében a " , személyiség nélküli gazdasági társaság” sz ővegrész, c) 8. § (6) bekezdésében a " ,jogi személyiséggel rendelkez ő" szövegrész, d) 13/E . § (1) bekezdésében а " , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság " szövegrész,

e) 22 . § (4) bekezdésében az " ,illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal" szővegrész, f) 41/A. § (3) Ьеkezdésébe п а " vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak" szövegrész, g) 43. § (1) bekezdés а) pontjában а "vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság" szővegrész , h) 44. § (7) bekezdésében аz » а gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi W. törvény (а továЬЬlя k Ьаn: Gt.) 295 . §-ának (2) bekezdésétől eltérően – " szővegrész , i) –egyes adótörvények és azzal ősszeíйgg8 egyéb törvények módositásáról szólö 20 11. évi CLVI . törvénnyel megállapított – 69/F. § (3) bekezdése, j} 200. §-а és 216. § (7) és (9) bekezdése.]

17. А javaslat 148 . §-а а kóvetkezók szerint módosul :

20 „148 . §

(1) А társadalombiztosítás ellátásaira és а magánаyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997 . évi LXXX . törvény (а továbbiakban : TЬj.) 4. § а) pont 2 . alpontja helyébe а következ$ rendelkezés lép: (E törvény allkcxlmazйэйbап: гаglаtkoztаtó:) „2. а szakképzésrő l szóló törvényben meghatározott tanulószerz ődés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén а tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet, ”

(2)А Tbj. 5. § (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : „(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszon y keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki : gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, kőztestűlet, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdaság i egyesülés, európai területi együttm űködési csoportosulás, vízgazdálkodási társulat, erd őbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég , szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata , vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönö s bíztosító pénztárak, magánnyugdíjpéпztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy е szervezetek feliigyelőbizottságаааk tagja; helyi (telepiil ёsi) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képez ő jövedelemnek minősül© tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pantjában meghatározo tt összeget.”

(3)А Tbi . а)5. § (1) bekezdés b) pontjábanа „szővetkezetеlcr6 1 szóló törvényben meghatározo tt” szövegész helyébe а „szociális szövetkezetben”, b) 16. § (1) bekezdés w) pontjában а „szociális szövetkezetben а szövetkezetekről szóló tőrvényben meghatározott” szövegrész helyébe а „szociális szövetkezetben”, c) 19. § (2)Ьekezd ёsében az „a szövetkezetekről szóló törvényben mеghatárvzott tagi” szövegrész helyébe а „tagi”, d) 19. § (4) bkkezdésébenaz „a szövetkezetekrő l szólótörvénybenmeghatározott tagi” szövegrészhelyébeа „tagi ", e) 398.§(1) bekezdésében az „A szövetkezetekr őlszóló torvénybenmeghatározo tt tagi” szövegrész helyébe а „Tagi”, f) 44/A. (За)bekezdésében а „szociális szövetkezet а szövetkezetekr ől szóló törvényben meghatározott” szövegész helyébeа „szociális szövetkezet” szöveg lép . [(3)] (4)Hatályát veszti а TЬj . 4 . § а) pont I . alpontjában а „jogi személyiséggel ne m rendelkező gazdasági társaság,” szövegrész ."

18. A javaslat 157 . §-a а következők szerint módosul : „157. §

21

(I) А jövedéki adóról és а jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szól ó 2003. évi CXXVII . tőrvény (a továbbiakban: Jöt.) 29. § (2) bekezdés a) pontja helyébe а következő rendelkеzés lép: [.4 27. § (1)—(2) bekezdése, а 28. § (1) Ьеkezdésе és е § (1) Ьkeidése reпdelke%éséпek alkЫlmazasa során aппаk megítéléséhez, hogy а Ьelfldre Ьehozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termé k kereskedelmi célú vagy magánszemély saját felhasználására szolgál, aа alábbiakat együttesen , уаiатint а (3) Ь ekezdesbeпfoglaltakat kell ,fagyedembe venni:J „a) а jövedéki termék tulajdonosa olyan, а polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó sz еrvezеt), amely az adott jövedéki tеrmékkel folytat gazdasági tevékenységet;” (2)А Jöt.„Аtmeпеti rendelkezések” alcíme а következő 128/1. §-sal egészül ki : „128/I. & Azа személy, akiа 103. § (1) bekezdése alapján а 62/A. & (1) bekezdése szerinti kenőоlajjal, illetve az 52 . $ (1) bekezdés j) ponja szerinti, 5 kil оgramrnnál nagyabb kiszerelés ű palackba töltött csеppfolyósíto tt szénhidrogénnel fоlytаtоtt jövedéki engеdélyеs kereskedelmi, export- és imparttevékеnység enedélvez 6e iránti kérelmét 2013 . december 31-igЬeny4^ tott a, az engedélyezni kért tevékenységet 2013 . december 31-ét követő enа kérelemről történő dSntésig végezheti .” ([21) А Jőt. 82 . § (6) bekezdésében а „közeli hozzátartozók” szövegrész helyébe а „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók, valamint az élettársak” szöveg lép . ([3]4) Hatályát veszti а Jőt. 1168. § (1) bekezdésében а „ , jogi személyiség nélkül i gazdasági társaság” szövegrész."

19. А javaslat 170. § (4) bekezdése а következők szerinti módosul: „(4) А Gfl I. „Átmeneti rеndеlkezések” alcíme а kővetkező 62/C . §-sal egészül ki : „62/C . § [A 3. §-nak az] Az еgyes tő rvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséve l törvénnyel [(a továbЫakban: М6дty.}] összefüggő módosításáról szóló 2013 . évi megállapított [17а. és 171). poпtjаьаn] 3/А. $-Ьan foglaltak а [MÓdty. hatálybalépését] 2014. ” március 15-é п és ezt követően Ьekövetkezett káresemények vonatkozásában alkalmazandók . 20. А javaslat 175 . § (18) bekezdése а következők szerint módosul : ,,(18) А Kttv. 171 . §-a helyébe а kővetkező rendelkezés lép : „171 . § (1) А kártérítés összegének kiszámításánál le kell venni a) а társadalombiztosftás vagy az önkéntes kölcsön ős biztosító pénztár által nyújt o tt ellátást, n Ь) amit а kormáауtisztvisе16 megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóa megkerеshetеtt volna, e) amihez а kormánytisztviselő (hozzátartozója) а megrongálód оtt dolog hasznosításáva l hozzájutott , d) amihez а jogosulta károkozás folytán megtakaríto tt kiadásоk eredményeként jutott hozzá .



22

(2) [Az elmaradt jövedelem kiszámításánál а társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot 1e kell venni .] А kártérítés alapjául szolgáló jővedelem meghatározásánálа jövedelmet— а jagosultаtа társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő — járulékkal csőkkеntettősszegben kell figyelеmЬе venni.""

21. А javaslat 177. § (2) bekezdése а következők szerint módosul : ,,(2) А Кttvá. I . alcíme а következő 191[D] F . §-sal egészút ki : „191[1] F. § А Ktty.-nek az egyes t őrvéпyеknek az új Polgári Тörvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013 . évi törvénnyel [{a továbbiakban: Мódtv.2.) ] megállapított, а személyiségi ogok megsértésével kapcsolatos jogkövetkezményekre vonatkozó szabályait [a Мбdty. 2. hatálybalépését] а 2014.március 15-61 ésеzt követően történt jogsértésekre kell alkalmazni.”" 22. А javaslat 179 . §-a а következők szerinti módosul: „179. §

А munka törvénykönyvérői szóló 2012 . évi T, törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymádositásokról szóló 2012 . évi LXXXVI . törvény а következ ő 1$/B. §-sal egészül ki: „18/B . § Az Mt.-nek az egyes törvényeknek az új Рolgári Törvénykönyv hatálybalépésével törvё ппуеl [(a továbbiakban : Мбdtv.2 .)] összefüggő módosításáról szóló 2013 . évi megáll арitott, а személyiségi ogok megsé rtésével kapcsolatos jogkövetkezményekre vonatkoz ó szabályait M&Itv.2. hatálybalépését] а 2014 . március 15-61 és ezt követően történt jagsértésekre kell alkalmazd " 23. А javaslat X . Fejezete а következők szerint módosul, egyidejűleg а javaslat további szerkezet i egységeinek számozása és а avaslat önmagára vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölés e megfelelően változik :

„X. Fejezet Egyes jоgí személyеket szabályоzó törvények módosítása

181. А Polgári Tőrvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tőrvény módositása 181. §

А Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 741 . §-a а kővetkező (8) bekezdéssel egészül ki : „(8) А búóság az alapító jogainak gyak оrlása során е jogok gyak оrlására maga helyett — а kezelő szerv (szervezet) j аvаslatáпаk figyelernbevétеlével — más személyt jelölhet ki . E személyre az

23

alаpi 6m vonatkozó rеndelkеzésеk az irányadóak. А kezelő szerv (szervezet) által egyhangú döntéssel javasait személy kijeIёlёsе nem tagadható meg, ha ennek t őrvényi akаdályа nincs." [182. А társadalombiztosítás ellátásaira és а magánnyugdíjra jogosultakról, valamint е szolgáltatások fedezetérát sz616 1997 . évi LXXX . tőrvény módosítása 182. §

А társadalombiztosítás e llátásaira és а magánnyugdíjra jogosultakról, valamint е szolgáltatások fedezetérát szóló 1997. évi LХХ =. törvény a) S. § (1) bekezdés b) pontjában а „szövetkezetekről sz616 tőrvényben meghatározott” szövegrész helyébe а "szociális szövetkezetben" , 16. § (1) bekezdés w) pontjában а " szociális sz ö vetkezetben а szóvetkezetekről szóló tőrvényben meghatározott" szövegrész helyébe а „szociális szővetkezetbeп”, c} 19. § (2) bekezdésében az „a szövetkezetekr ől szóló törvényben meghatározott tagi ” szövegrész helyébe а „tagi”, d) 19. § (4) bekezdésében az "a szövetkezetekről szóló tőrvényben meghatározott tagi" szövegrész helyébe а " tagi e) 39/13 . § (1) bekezdésében az „A szövetkezetekről szóló tőrvényben mеghаtározatt tagi” szövegrész helyébe а „Tagi”, f) 44/A. § (3а) bekezdésében а " szociális szövetkezet а szővetkezetekról szóló törvényben meghatározott" szövegrész helyébe а " szociális szövetkezet " szöveg 1é).] [183.] 182. А szövetkezetekr ől szóló 2006 . évi X. törvény módositása [183. §] 182.§

(1) А szövetkezetekről szóló 2006 . évi X . törvény (а továbbiakban : Szövtv.) I. és II . Fejezete helyébe а követkеző I. és II. Fejezet lép : „I. Fejеzеt [Általános rendelkezések] А Pofaári Tőrvénykönyvhöz kapcsolódó rendelkezése k [1. А Polgári Tőrvénykönyv alkalmazás a 1. § Az е törvényben szabályozott sajátos szövetkezetekre az е tőrvényben foglalt eltérésekkel а Polgári Tőrvénykönyvnek (а továbbiakban : Ptk.) a szövetkezetekre vonatkoz ó rendelkezéseit kell alkalmazni .] 1 . §Е fejezеt relldelkezéseit а Роlааri Törvénvkönywel (а továbbiakban :Ptk.)еgyűttkell alkalmazni . 2. А Ptk.szőveikezeti tagsággal kapcsolatos általános тendelkezései alapján kizáróla g szövetkezetek tagságával másodlagos szövetkezet is alapítható és mfiködtethet ő.

24

3. §А szövetkezet ésа tag között kötött tagsági meщállаяо dásban határozhatóak meg – az alapszabály keretei között – а szövetkezet ésа tag gazdasági együttműködése keretében teljesítendő felаdatоk és vállalások, valamint а tag által igénybe vehető szövetkezeti szolgáltatások köre . 4. § Haа tagа szövetkezet részére kölcsönt nyújt, а tagi kölcsönről szóló szerz ődést közokiratba vagy teljes bizonyító erej ű magánokiratba kell foglalni. 5. lz (1) А szövetkezetek -- mind а maguk, mind а szövetkezeti tagok érdekeinek védelme érdekébe n -érdekképviseleti szervezeteket szövetkezeti szövetségeket hozhatnak létre . (2) Az érdekképviseleti szervezetek, szövetkezeti szövetségek feladata lehet különösen : a)а szövetkezetek alapításának és míiködésének tám оgаtásа; b) а szövetkezetek integrációs, területi vagy szakmai szempontok szerint történő еgyüttműkődésének előm о zditás a c) а szövetkezetekЬel- és külföldre irányuló gazdasági tevékenvs éпеk elősegítése; d) tanácsadás és oktatása szövetkezetek, illetve azok tagisi részére ; e) а feladataikhoz kaаЁсsolódva oktatási létesítrn ёnyek alaпítása, tamogatasa, ismeretterjesztő tevékenység folytatása folyóiratok és egyéb kiadványok útján ; fiа szövetkezetek szociális je11egü tevékenységének támogatás a .) kavcsolаtttа tós, együttrnúkő dés hasonló célúЬеI-ёs külföldi szervezetekkel, illetve eze k támogatása; h)а szövetkezeti tevékenység egyes ter űlеteiпеk kutatása., II. Fejezet Egyes sajátos szövetkezetek

1 .А Рolgári Tőrvénykönyvalkalmazása 6. § Az e tőrvényben szabályozott sajátos szövetkezetekre az e t őrvéпуьсп foglalt eltérésekkel kell а Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni . 2. Iskolaszövetkezet [2. §] 7. § (1) Az iskolaszövetkezet а nemzeti köznevelésről szóló 2011 . évi СХС. törvény szerinti középfokú iskolával, kollégíш nmal, alapfokú mfiivészeti iskolával (a továbbiakban együtt : nevelésioktatási intézmény) tanulói jogviszonyban á11ó tanulók, továbbá а nemzeti felsőoktatásról szól ó 2011 . évi CCIV. törvényben meghatározo tt felsőoktatási intézménnyel hallgatói j оgviszоnyban álló hallgatók számára lehetőséget biztosít а mцnkаvégzési feltételek megteremtésére, valamin t gyakorlati képzésük elő segítésére . (2) Az iskolaszövetkezetnek а nevében viselnie kell az „iskolaszövetkezet' megnevezést . (3) Az iskolaszövetkezet tevékenységének összhangban kell állnia а nevelési-oktatási intézmény, а felső oktatási intézmény pedagógiai és képzési célkit űzéseivel, az nem veszélyeztetheti а пevelésíoktatási, а felsőoktatási intézmény m űködését, а nevelési-oktatási, а felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat .

25

(4) Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat anevelési-oktatási intézmény, illetve а felsőoktatás i intézmény nevel б és oktató munkájához szükséges feltételek javításához . Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat а tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez . (5) Amennyiben az iskolaszövetkezet nevelési-oktatási intézmény tagja szakiskola vag y szakközépiskola, а gyakorlati képzés feladatait részben vagy egészben az iskolaszövetkezet i s elláthatja, feltéve, hogy rendelkezik а gyakorlati képzés megszervezéséhez szűkségen Feltételekkel. (6) Az iskolaszövetkezet kőzhasznü jogállású lehet . 13. §] 8. § (1) Az iskolaszövetkezet alapításában és m ű ködésében nevelési-oktatási intézménynek tagként részt kell vennie. А nevelési-oktatási intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, h a ezt alapító okirata lehet ővé teszi és а tagsághoz а nevelési-oktatási intézmény fenntartój a hozzájárul .

(2) Felső oktatási intézmény is lehet iskolaszövetkezet tagja, ha а szenátus ezt támogatja, és а tagsághoz а felsőoktatási intézméпy fenntartója hozzájárul . (3) Az iskolaszövetkezetnek а természetes személy tagjain kívül nevelési-oktatási intézmény é s алnak fenntartója, valamint fels őoktatási intézmény lehet а tagja. (4) Az iskolaszövetkezet tagjainak legalább nyolcvanöt százaléka olyan természetes személy, aki nevelési-oktatási intézménnyel tanulói vagy fels őoktatási intézménnyel hallgatöi jogviszonyban áll . (5) Az iskolaszövetkezetnek – а nevelési-oktatási intézményen és annak fenntartóján, valamint а felsőoktatási intézményen kívül –nem lehet személyes közrem űködést nem vállaló tagja . [4. §] 9. $ (1) Az iskolaszövetkezet felügyelő bizattságáaak egy-egy tagja az alapításában résztvevő nevelési-oktatási intézmény, továbbá а nevelési-oktatási intézmény fenntartója által delegál t személy. (2) Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez а nevelési-oktatási intézmén y гаmtartój .лаk jóváhagyása sziikségеs. Az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyása abban a z esetben tagadható meg, ha az jogszabályba ütközik, vagy ellentétes anevelési-oktatási intézmén y szervezeti és mű ködési szabályzatában, illetve más bels ő szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti а nevelési-oktatási intézmény m űködését. [5. §] 10. $ (1) Az iskolaszövetkezet közgyűlésére meg kell hívnia korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag törvényes képvisel őjét. А törvényes képviselő távalmаraдása а közgyűlés határozatképességét nem érinti . (2) Korlátozottan cselekv őképes kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez а törvényes képviselje beleegyezése szükséges . Е rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha а tagok а közgyűlés összehívása nélkül, írásЬаn szavaznak. (3) Az iskolaszövetkezet közgyűlésén és а felügyelő bizottság illésén tanácskozási joggal rész t vehet а) az iskolaszövetkezet nevelési-oktatási intézmény tagjában működő iskolai szüléi szerveze t (közösség) és diákönkormányzat képvisel ője, b) az iskolaszövetkezet felsбaktаtási intézmény tagjában működб hallgatói öakorm ё.луга képviselje .

26

[6. §] 11 . § (1) Ha az iskolaszövetkezet tagja а tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, a z iskolaszövetkezet üzletszer ű gazdasági tevékenységében személyes közrem űködésére – ideértve а munkaviszony, illetve а polgári jogi jogviszony keretében történ ё munkavégzés esetét is –csak а munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tőrvényben foglalt, valamint а fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor . (2) Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közrein űkő désre munkaviszony, illetve polgári jogi jogvíszo пу létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkeze t tizenhatodik életévét Ьe nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat e], amelyet а vele jogviszonyban álló nevelési -oktatási intézmény pedagógiai programja alapján а tanftási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik а nevelési -oktatási intézmény létesítményeine k rendeltetésszer ű müködésév еl összefüggő, а tanulói jogviszonyból származó kőtelezettségeinek teljesítéséhez. (3) Ha а gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg, а tag és az iskolaszövetkezet gazdasági еgyiittmükődése keretében – az alapszabályban – meg kell ьаdгоzпí а gyakorlati képzés során el őállított termékek értékesítésével és az ebb ől származó nyereség szétosztásával kapcsolatos kérdéseket. Ha az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg а gyakorlati képzést, az iskolaszövetkezet а tagjaival – а szakképzésr ől szóló törvény rendelkezése i szerint – tanulósгеггёdést is köthet. [7. §] 12. § (1) А nevelési-oktatási intézmény, továbbá а felső oktatási intézmény azt а vagyonát viheti be az iskolaszövetkezetbe, illetve azt а vagyonát bocsáthatja az iskolaszövetkeze t rendelkezésére, amellyel az alapító okiratának megfelel ően vállalkozhat, feltéve, hogy ez ne m veszélyezteti az alapító okiratában meghatározat alaptevékenységét és ebb ől fakadó kőtelezettségeinek teljesítését . (2) Аг (1) bekezdésben foglaltakon túlmen ően, ha а nevelési -oktatási intézmény а szakképzési hozzájárulás teljesitése keretében fejlesztési támogatást kap, az ebb ől szarmanó vagyon – külö n megállapodás keretében – az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható, feltéve, hogy a z iskolaszövetkezet [alapító okirata] alapszabálya szerint részt vesz а gyakorlati képzés feladataina k аz ellátásában, és ezt а célt а fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos megállapodásba n rögzftik.

(3) А nevelési-oktatási intézmény, illetve а felsőoktatási intézmény által az iskolaszövetkeze t rendelkezésére bocsátott vagyon nem rninósithető az iskolaszövetkezet fel nem osztható vagyonává .

(4) Ha az iskolaszövetkezet j оgutód mélkiil megszűnik, az а vagyon, amelyet а nevelési-oktatási intézmény, illetve а felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdés alapján bocsátott a z el а пеуеl ёsi-oktatási intézményt, illetve а felsőoktatási intézmény t iskolaszövetkezet rendelke гésér illeti meg. (5) Аг iskolaszövetkezet alapszabálya nem jogosith аtja fel а közgyűlést arra, hogy а szövetkeze t veszteségének fedezésére pótbefizetést írjon elő. [8. §] 13. § (1) Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony is megszűnik а tanulói vagy а hallgató i jogviszony megszűnésével. (2) Az iskolaszövetkezet nem alakulhat át gazdasági társasággá . Az iskolaszövetkezet csak má s iskolaszövetkezettel egyesülhet .

27

(3) Az iskolaszövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, nem iskolaszövetkezetként val ó továbbm űködéséről, jogиtód nélküli megszűnéséről való döntéshez anevelési-oktatási intézmény illetve а felsőoktatási intézmény hozzájárulása szükséges . Anevelési-oktatási intézmény ~lletve а felsőoktatási intézmény u iskolaszövetkezet ezen döntéseihez akkor járulhat hozzá, ha а döntés következtében а nevelési-oktatási intézmény illetvе а felsőoktatási intézmény által a z iskolaszövetkezetbe а [7. §] 12. szеrint bevitt, illetve átengede tt vagyon fel etti rendelkezési jog továbbra is iskolaszövetkezetet illet meg, vagy az visszaker йl az azt szolgáltatóhoz . (4) Az iskolaszövetkezet megszűnik, ha anevelési-oktatási intézmény megsz űnik, vagy anevelésioktatási intézmény kilép az iskolaszövetkezetb ől és а megszűnéstől vagy kilépéstől számít ott hat hónapon belül nem lép Ъe tagként másik nevelési -oktatási intézmény. 3 . Szociális szövetkezet és foglalkoztatási szövetkezet [9. §] 14 . §(1) А szociális szövetkezet célja а hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése . (2) А szociális szövetkezetnek а nevében viselnie kell а „szociális szövetkezet” megnevezést . (3) А szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.

[10. §[ 15. § (1) А szociális szövetkezetnek а természetes személy tagjain kívül helyi önkormányza t vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségín társ Ыlása {a továbbiakban egy (а : önkormányzat), továbbá jagszabályъаn meghatározo tt karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet lehet а tagja . (2) Szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továb ьá karitatív tevékenységet ellátó közhaszn ú jogállású szеrvеzet tag kivételével – nem lеhеt személyes közreműködést nem vállaló tagja . (3) А szociális szövetkezet es еtébeп а nem teпnészetes személy tagok száma nem haladhatja meg а

taglétszám hиszaпöt százalékát. [11. §] 16. § (1) А szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállás ú szervezet tagjának tagsági jogvisz опуа megszűnik, ha e tag közhasznú jogállása megsz űnik. (2) А szociális szövetkezet karitatív tevékenységet еllátó közhasznú jogállású sгeгvеzеt tagja а közhasznú jogállásának megszűnéséről kőteles haladéktalanul tájékoztatni а szociális szövetkezet vezető tisztségvisel őjét. [12 . §] 17.§ (1) А foglalkoztatási szővеtkezеt olyan szociális szövetkezet, amelynek legalább ötszáz természetes személy és legalább egy országos пemгеtiségi önkormányzat а tagja . (2) А foglalkoztatási szövetkezet а hátrányos helyzetben lév ő tagjai számára а mиnkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre а munkaerő-kölcsönzésre, а közhasznú kölcsönzőre vonatkozó, valamint а magán -munkaközvetítő i tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályo k rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy а saját tagjai tekintetében mиnkaеrő-kölcsönzési tevékenységet láthat el .

28

[13. §1 1$. § (1) А szociális szövetkezetek esetében а személyes közreműködés sajátos fоrmájа а közös termelésbe gy való, а tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közrem űködés (a továbbiakban : tagi munkavégzés) .

(2) А tagi munkavégzés ónálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt sza Ьályazó törvény hatálya alá nem tartozó jogvisza лу, amelyben u elvégzett munka ellentételezése а tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben а tagok által közösen megtermelt java k természetben történő átadásával is megvalósulhat . (3) Tagi munkavégzésre iráпуиlб jogviszonyt а foglalkoztatás elősegítéséről és а munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regiszl тált álláskereső , illetve а közfoglalkoztatási jogviszo пyьап lévő személy létesíthet és tarthat fenn. [14 . §] 19. & (1) Ha а szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban íévő tagja munkavégzésre irányuló más jagviszonyt létеsít vagy tart fenn, е más jogviszony fennállása alatt а tagi munkavégzési jogviszony szünetel. (2) А szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kel l

a) а tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag által teljesítend ő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának lп ó bаt, és b) а munkafeladat teljesítéséhez igazadóan а szövetkezet által megte пnelt javakbál történ ő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását . (3) А (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyen

a) а tag teljesítményének figyelembevételére és b) а megtermelt javakból való részesedés teljesítménnyel arányos meghatározására ." (2)А Szövty. 20-24 . &-a helyébeа következő rendelkezés lép : „[15. §] 20.§ (1) Tagi munkavégzés esetén а tagnyilvántartásnak tart аlmaz пia kell а tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megsz űnё sének időpontját, szüneteltetésének kezd ő és végső időpontját is. (2) Tagi munkavégzési jogviszony esetén а tag sági jogviszony keletkezését és megsz űnését követő öt napon Ьelűl а tag, illetve а volt tag részére а nyilváпtaтtás személyére vonatkozó ada ttartalma alapján igazolást kell kiállítani . [16. §] 21 . & (1) А szociális szövetkezet alapszabálya а tagi munkavégzési jogviszonyban álló k számára előírhatja, hogy а tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem kSte1e s szolgáltatni, hanem azt а tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven felül – az e alapszabályban meghatá гоzott időpontban és mádon – köteles а szőуеdсеzet részére rendelkezésr bocsátani. А nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez а rendelkezés akkor alkalmazható, ha a z alapszabály értelmében а tag а nem pénzbeli hozzájánаlást а szövetkezetben végzett munkavégzés e során megteпnelt és а tulajdarába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti . n (2) Ha а szociális szövetkezet alapítói közö tt tagi munkavégzési jogviszonyt létesítő olya személyek is vannak, akik а vagyoni hozzájárulásukat az (1) bekezdés szerint teljesítik, е személyeket а сёgъ egyzéskor а vagyoni hozzájárulás megfizetése és а v аgyoпi hozzájárulás teljesftésének határideje vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni .

29

4. Agrárgazdasági szövetkeze t

[17. §] 22. & (1) Az agrárgazdasági sz ö vetkezet а mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely f ő tevékenységként

a) tagisi tevékenységét e16mozditá je11eggеltagjai számára –azok elsődleges agrárgazdasági termeléséhеz, termékeinek piacra juttatásához – szolgáltatásokat nyújt, vagy tevékenységet folytat , amelynek sorá n аа) а termeléshez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzését, а termés közös értékesítésé t Sz ervezi ; ab) а termés tárolását, feldolgozását végzi ; ас) а termeléshez, illetve а feldolgozáshoz kapcsolódó gépi szolgáltatásokat nyújt; b) termelő jelleggel tagjai vagy mások mező- vagy erdőgazdasági 181djét hasznosítv a agrárgazdasági tеrmelést folytat. (2) Az agrárgazdasági szövetkezetnek а nevében – az elsődleges tevékenységének megfelelően – а „mezőgazdasági”, az „erdő gazdasági”, illetve az „élelmiszeripari” kifejezést fel kell t űntetnie. (3) Az agrárgazdasági szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell а tevékenységének megkezdését szolgáló m űködési alap létrehozásáról és а működési alap felhasználásának szabályairól . (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet а tagjával kötött szerződéses jogviszonyban nem törekedhet nyereség elérésére.. [18. §] 23 .§ (1) A[z] 22. §(1) bekezdés b) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet személyes közreтeiködést nem vállaló tagjai számának megállapításikor а társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi nyugdíjasnak min ősülő tagokat figyelmen kívül kell hagyni . (2) Az (1)bekezdés szerinti esetben az agrárgazdasági szövetkezet bejegyzésekor а cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell а vezető tisztségviselő nyilatkozatát а személyes közrem űködést nem vállaló nyugdíjas tagok megjelölésér ől. [19. §] 24. § (1) Az agrárgazdasági szövetkezet súlyos érdeksérelmének kell tekinteni, ha а tagnak а kizáтásа iránti kereset megindítására okot adó tevékenysége vagy mulasztása az Európai Unió vag y а költségvetés által fшaпszírozott támogatásnak az agrárgazdasági szövetkezet általi igénybevételé t hiúsítja meg vagy az igénybe vételét veszélyezteti . (2) А bíróság soron kívül határoz а tag tagsági jogаinаk felfilggesztéséről, ha az agrárgazdasági szövetkezet а kizárást az (1) bekezdés szerinti okból kezdeményezte ." [(2)] f А Szővty. 108 . §-a helyébe а következő rendelkezés lép : „108. § E törvénynek az egyes t őrvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséve l összeftlggő módosításáról szóló 2013 . évi . . . törvénnyel (a továbbiakban : Ptk.htv .) megállapított rendelkezéseinek aPolgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . éví V . törv пу hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekr ől szóló 2013 . évi CLXXVII . törvényben (a továbbiakban : Ptké.) foglaltak szerint kell megfelelni azzal, hogy а Ptk .hty.-vel megállapított [10 . §]

ё

30

1 5. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást а BtI^ hatálybalépésekor acégjegyzékbe bejegyzett, vag y а 1tk6 . szerint bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet esetében ne~ kell alkalmа7пi, azonban а Ptk . rendelkеzéseivel összhangban álló továbbm űködés időpontját követően е szociális szövetkeze t tagsága nem változtatható meg úgy, hogy а tagok számának aránya а [10. §J 15 . § (3} bekezdésében foglaltaktól – а változást megelőző állapothoz képest – nagyobb arányban térjen e1 ." [(3)] L4_1 I~аtályát veszti а Szővty.

а)20. § -átmegelőző „III. FejezetА SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI”

fejezetcíme , Ь)20. §-átmegelőző akime t c) 25-41 ._§-a ésа szakaszokatmegelőző alcímek, [a)I d^ [ц1J IV-X. Fejezete, [Ь)j 107 . § (3) és (4) bekezdése, Cc)I^ 109. §-a . [184.] 183. Az egyes adótőrvéayek és « azzal ósszefűggó egyéb tárvények módosításáról szól ó 2011 . évi CLVI . törvény módosítása

[184. §J I 83.§ Az egyes adótörvények és az azzal összefiigg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVi . tőrvény 455 . § (3) bekezdés c) pontja helyébe а következő rendelkezés iép : (Nem erеdményez adófizetési kvtelezettséget) „c) а szociális szövetkezetnek а tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennáll ó jogviszonya .” [1851 184. А Polgári Tőrvénykönyvről szó14 2013 . évi V. tőrvény 1аtályЬ alépésёvel összefűggS átmeneti és felhatal таzb rendelkezésekrő l szóló 2013 . évi 0XXV11. törvény módosítás a

[185.§] ,184. § (1) А Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 . évi V. hírvény hatálybalépésével ősszefiíggö

átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013 . évi CLXXVII . törvény (a továbbiakban : Рtké.) 21 . §-a az "Szív. átalakított befektet ői részjegyre vonatkozó rendelkezései" szövegrés z helyett az "Szív . átalakított befektetői részjegyre vonatkozó, 2014. március 14-én hatályo s rendelkezései" szöveggel lép hatályba. (2) Nern lép hatályba а Ptké. 67. §

(I)

pontja."

24. А javaslat 187 . §-ának (9) bekezdése elhagyásra kerül, és egyidej űleg а javaslat további szerkezeti egységeinek számozása és а javaslat őmnagára vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ően változik :

„[(9) А М . 3:240. §-a а kővetkező szfivеggel lép hatályba : „3:240. § [Egyéb részvényfajták és az átváltozó kёtvényJ

31

(1) А részvénytársaság аz е törvényben meghatáгоzottakoп kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja e1, ha аz alapszabályban meghatározza а kibocsátandó részvények által megtestesíte tt tagsági jogok tartalmát és mértékét . (2) А részvénytársaság alaptőkéjének feléig fвrgalamЬa hathat olyan névre szótó kötvényt , amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul á t (átváltató kötvény). (3) А részvénytársaság közgyűlёsе felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására.»]"

25. A javaslat 187 . § (11) bekezdése а következők szerint módosul : „(11} А Ptk. 3:261 . § (4) és(5) bekezdése а következő szöveggel lép hatályba : „(4) А zártkörűen míxkődö részvénytársaságnak együttesenа szavazatok legalább öt százalékával rendelkezd részvényesei,а nyilvánosan mükö дő részvénytársaságnak egv űttesenа szavazatok legalább egy százalékával rendelkez ő részvényesei, valamintа részvénytársaság azon hitelez ői akiknekа kifizetés időpontjábanmég nem esedékes követeléseeléri az alaptőke tíz százalékát,а kifizetéstót számíto tt egyéves jogvesztő határidő lejártáigа költségek megelőlegezésével egyidej űleg kérhetik а nyilvántartó bíróságtól ká пуwizsgá16 kirendelését а kifizetés jogszerúségé пеkmegvizsgálásaеёhй ёl. (5) Azokat а kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, а részvénytársaság fеlszólitására а társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy а társaság bizonyít}a, h оgу а részvényes а kifizetés feltételei fennállásán аk hiányáról tudott vagy tudniа kellett” 26. A javaslat 187 . § (18) és (19) bekezdése а kSvetkezök szerint módosul : „(18) А Ptk. 3:343 . §-a а következ ő szöveggel lép hatályba: „3:303. § [Feltételes alaptőke-emelés] (1) А részvénytársaság feltételes alapt őke-emelést határozhat e1 átváltoztatható[, illetve[ vBaУ átváltozó kötvények forgalomba hozatalával. (2) А forgalomba hozott átváltoztatható [és] v_gX átváltozó kötvények [összesített] névértékének összege nem haladhatja meg а részvénytársaság alapt őkéjének felét. (3) Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározo tt feltételek szerint а kötvényes kérésére részуётmуё kell átalakítani . Az átváltozó kötvényа kötvényben meghatározott feltéte l bekövetkezése esetén alakul át részvénnyé . 1(4) Az átváltozó kötvény egy kés őbb bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte eseté n részvénnyé alakul át.] [(5)]

(A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgy űlési határozatban meg kell határozn i a) azt, hogy а kötvény kibocsátása zártkbrűen vagy пyilvá пosaп történik;

32

Ь) а kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, а kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét; с) а kötvények részvénnyé történő átalakításának[, illetve] vagy átalakulásának feltételeit, időpontját; d) а kőtvény futamidejét, а kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit ; e) kötvény zártkörű kibocsátása esetén а kötvények átvételére jogosult személyeket és a z általuk jegyezhet ő kötvények számát, névértékét, kibocsátási értékét és sorozatát ." (19) А Ptk. 3 :345. §-a а következő szöveggel lép hatálуbа:

„3:305. § [[Átváltoztatható kőtvény IeIуеtt részvény igénylése ёs átváltozó kőtvény átalakulása]] jKÖtvény helye tt részvény igénylése és а kötvény részvénnyé történő átváltozása] (1) Az átváltoztatható kőtvény tulajdonosai] а kötvény futamidején ЬeIйi , а közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban – nyomdai úton el őállított kötvények esetén а kötvényekne k az igazgatóság részére történő benyújtásával – kötvényei[k] helyébe részvényt igényelhet[ nek] . [Ha а kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb ősszeggel bocsátották ki, а kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidej űleg köteles а kőtvény és а részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet а részvénytársaságnak megfizetni. А nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá vétik részvényutalványra .] (2) [Az átváltozó kötvény az alaptőke felemelését átváltozó kőtvény kibocsátása útján elhatározó közgyűlési Ьatáг«аtban foglalt oьjеktfv feltételek bekövetkezte alapján alakul á t részvénnyé. Az átváltoz б kőtvény tulajdonosai az objektív feltétel bekövetkeztét kővető en, а közgyűlés által meghatározott id őtartam alatt írásban – nyomdai úton e1 őá11йstt kötvények esetén а kötvényeknek az igazgatóság részére tőrtéпő benyújtásával – kőtvény еik ielyёbe részvényt igёnуеlьеWеk. А kötvénytulajdonos az objektív feltétel bekövetkeztév е1 jogosulttá válik részvényutalványra. А kőtvény átváltozása а törvény erejénél fogva következik be .] Az Л. kötvény átváltoztatásáról szóló nyilatkozat mentételével, az átváltozó kötvén y bekövetkeztével а kötvénytulajdonos jogosulttá válik átváltozására előírt feltétel részvényutalványra. (3) [A kötvényt kibocsátó közgy űlési határozatban foglaltaknak megfelel ően az (1) és (2 ) bekezdés szerinti bejelentés megtételére rendelkezésre *116 idő tartam lejártát, illetve a z objektív feltétel bekövetkeztét követő első közgyű lésen vagy а közgyűlési határozatban meghatározott időpontban kell az alaptőke felemelésérő l dönteni, és ennek megfelelően а részvénytársaság alapszabályát módosítani.] Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételér e rendelkezésre álló időtartam lejártát vagy az átváltozó kötvény átváltozására el őírt feltétel bekövetkeztét kSvetöen az igazgatóság – az átváltozó kőtvény eseténа feltétel bekövetkeztének mezállapítása mе11ett -- haladéktalanul intézkedik az alaptő ke-emelés nyilvántartásba történő bejegyzése iránt azzаl .hogy az alapszabály módosítására nincs sz űkség. Az alaptöke-emelés soránа nyilvántartásba vételre ésа résуvёnv kiadására, jóváírására vonatkozó rendelkezéseket megfelel ően alkalmazni kell .'”' 27. А javaslat 189. §-a а következők szerint módosul :

„189. § (1)А Р .5 :138. § (1) 6 (2) bekezdése а következő szöveggel lép hatályba:



33 „(1) Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszamla-követelés, t őzsdei vagy eavéb

nvilváпо sаn jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időbontóan az értékpapírban foglalt feltételek szerint а felektől fiiggetleniйl meghatározható értékkel rendelkező péл zkövetelést megtestesitő értékpapír,а zálogjogosulta kielégítési joga megnyílásakor а zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - а biztosított kővetetésősszege erejéig -а zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt а kőtelezettségét, hogyа kapott óvadékkal egyez ő fajtájú és meппуisёffií vagyontárgyat ruházzoЁ átа zálogkötelezettre. {2}А zálogiogos иhа közvetlen kielégítési jog gyakorlását követ ően késedelem nélkül köteles а zálogkötelezettei írásban elszámolniésа biztosított követelést meghaladó fedezetet а zálogkötelezett részére kiadni . Az elszámolás soránа pénztésа fizetésiszámla követelést anna k névértékén, az értékpapiтt nyilvános forgalmi vagy az (1) bekezdésben foglaltak szerint felekt ől függetlenüleghatároza tt értékén kell figyelembe vend” Nem lép hatályba а Ptk. 5:96. § (3) bekezdésében az „A zálogjogosulti bizományos kérheti, hogy az ingatlan -nyilvántartás, а lajstrom vagy а hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogjogosultként feltüntesse .” szövegrész."

28. A javaslat 193 . §-a а kővetkezők szerint módosul: „193. § (1) Ez а törvény - а (2)-[(8)](10) bekezdésben meghatározo tt kivétellel - [a kihirdetését követő 8. napon] 2014 . január 1 jén lép hatályba, és 2015 . dесеmber 31-én hatályát veszti . [(2) А 77 . § (2) bekezdése, valamint а 85. § (5) és (11) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.] [(3)J

А 77. § [(1) és] (5) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba.

[(4)] Az 1-30. §,а 31 .§ (1) és (3'5)bekezdése,а 32-34.§,а 35. § (1) és (3)-{5 ) bekezdése, а 36.&,а 37.§(1) és (3)-(5) bekezdése, а 38. §,а 39.§(kés (3)-{5}bekezdése, а 4059. §, а 60. § (1) bekezdése, а 61. § {1), (2) és (7) bekezdése, 62-66 . §, а 67. § (5) bekezdés (1)-d) és g) роit^а, а 68. § (1)-(3), (10) és (12)-{15} bekezdése, а 68. § (1 7) bekezdés 1 ., 2., 4 ., 6-8 ., 10-13 ., 15., 16., 18-20 . és 25. pontja, а 69-76. §-a, а 77. § (3) és (4) bekezdése, а 78-82 . §,83. § (1) és (3 ) bekezdése,84. §, а 85. § (1)-(4), (6)-(10), és (12)-(37) bekezdése, а 86-88 . §,а 89.§ (3)-(4) bekezdés,90-99. §, а 100. § (2) és (3), (6), (8), (12)-(17), (24)-(26) bekezdése, а 100. § (30) bekezdés c)-h) pontja, а 100. § (32) bekezdés b)-d) pontja, а 101-111 . §, а 112. § (1)-(3), (5)-(9), (11)-(31), (34)-(42), ( 45)—(47), (49), (50) [és] (52)[—(55)] és(531 ье1ezaése, ( 54)ьekсzdés 1-29 ., valamint 31 .és 32.pontja, (55) bekezdése а 113-1129. §] 115. &,а 116.§ (1), (4) és _(5)bekezdése, а 117-129. §, а 130. § (1)-(7), (9)-(15), (17)-(21) és (24)-(27) bekezdése, а 131 . §, а 132. § (1) és (2) bekezdése, valamint (4) bekezdés Ь) pontja, а 133- 154. §, а 155. § (1)-(14) és (16)-(20) bekezdése, а [156-174. §,] 156 . §,а 157.§ (1),(3) és (4) bekezdése, а 158- 174 .§, а 175. § (1)-(10) és (13)-(24) bekezdése, а 176 . §, а 177. § (2) bekezdése, а 178-[184. §]180. §,а 182-184. $, [a 186. §, а 187. § (1)-(32) bekezdése, а 188-192. §,J а 194. § a)-b) pontja, valamint сl)-п) pontja és а 195 . § 2014. március 15- 61 lép hatályba .” 1(5)l f А 35 . § (2) bekezdése, а 100. § (4), (5), valamint (7) bekezdése 2014 . május 1 jén lép hatályba.

34

[(б)] (S) А 112. § (4), (10), (32), (44), (48) és (51) bekezdése, (54) bekezdésének 30 . pont$ а[t valamint а 130. § (8) és (16) bekezdése] 2014 . július 1 jén lép hatályba. [(7) А 130. § (22) bekezdése 2014 . július 2411 lép hatályba.] [(8)] (7)А 31 .

(2) bekezdése ésа 37. § (2) bekezdése 2014 . szeptember 1 jén lép hatályba .

(8)А 39. § (2) bekezdése 2014. december 31-én lép hatályba. ffi А 77. §(1) és (2) bekezdése,а 100. § (9) és (10), (19), (23), (28), valamint (31 ) bekezdése, а 112. § (33) bekezdése, а 130. § (8) és (16) bekezdése és а 155. § (15) bekezdése 2015 . január 1 jén lép hatályba. (10)А 130. § (22) bekezdése 2015 . január 2-án lép hatályba." 29. А javaslat 194 . §-a а következők szerint módosul: „194. § Е tőrvény a) 38 . §-a az Alaptörvény 38 . cikk (1) és (2) bekezdése, b) 66. § (2) bekezdés a) pontja az Alaptörvény 38 . cikk (1) bekezdése, с) 67. § (2} bekezdése az Alaptörvény 38 . cikk (1) és (2)bekezdése , d) 67 . § (3) bekezdése,(5) bekezdés a), с)ц) pontja az AIарtőrvény [38 . cikk (1 ) bekezdése ]T) cikk (1) bekezdése, XXXI . cikk (3) bekezdése, 45 . cíkk (5) bekezdése, valamint 54 . cikk (4) bekezdése, e) 69. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése, fi 70. §-a az Alaptörvény 46 . cikk (6) bekezdése , g) 83 . § (1) és (2) bekezdése, valamint [és а (2)] (3), bekezdés a) pontja az Alaptörvény 31 . cikk (3} bekezdése, h) 8 9 . §-a az Alaptörvény VIII . cikk (4) bekezdése , i) 93. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése , j) 123. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, k) 125 . §-a az Alaptörvény IX . cikk (6) bekezdése és 23 . cikke, 1) 127 . § (1)–(14) bekezdése és (] 7) bekezdése az Alaptörvény 25 . cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk {1} és (2) bekezdése, m) 128. §-a az Alaptörvény 2 9. cikk (7) bekezdése , n) 12 9. § (1)–(8) bekezdése és (14) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7} bekezdés e alapján sarkalatosnak minősül."

30. A javaslat 1 . melléklet 3 . pontja а kővetkezők szent módosul : ,,3. А Ctv. I . számú melléklet II .2. d) pont йа) alpontja helyébe а következg rendelkezés lép ésа d) pontа következő db)alponttal egészül ki ^ [Il. Ha а bejegyzési (vált оzйзЬеjegyzési) kérelem tartalmára tekintettel ktitelezó, az egye s cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok :

35 d) részvéпytirrsasírg tőkeváltoгásaval kapcsolatbaпJ

„da) а tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldánykivonatok, é s az igazgatáságnak arra vonatkozó [nyilatkozatát] nyilatkozata, hogy а társaság eleget te tt а hitelezők biztasitékadаsi kötelezettségének , db)аtvаltoztatható vagy átváltozó kötvények forgalomba hozatalát k ővető alaptőke-emelés esetén az igazgatóság nyilatkozata arról . hogy az átváltoztatható kőtvények tulajdonosai milyen összеgben kérték az átváltoztatást, az átváltozó kötvény esetén arról, ьолу а feltétel bekövetkeze tt , részvényfajtánkért tovаbbá nyilatkozat az alaptőke-emelés össze;éról, valamint (részvénvosztálvonként) az új részvények számáról és névértékéről ; "

31. А javaslat 3. melléklete elhagyásra kerül, egyidejűleg а javaslat további szerkezeti egységeine k számozása és а javaslat бппiа фra vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelelőe n változik : (3. melléklet а 2013. évi ... törvényhez 1. А Нрt 2. szánú mеlléklеt I. fejezet 2 . pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : „2. Betét : а Pt1c. szerinti betétszerződés vagy а takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerej ű ~itelintézetnél а rendelet szerinti takarékbetét szerz ődés alapján fennálló tartozás, ideértve а Ь fizetésiszáml а-szerződés alapján feniálEб pozitív számlaegyenleget is .” 2. А Нpt. 2. számú melléklet I. fejezet 3. pontja helyébe а kővetkező rendelkezés lép : „3. Betét és más, а пyitуkпоsságtól származó visszafizetend ő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg el őre meg nem határozott személyektől tőrtévő gyűjtése oly módon, hogy azzаl а betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – ka таttаI, Тás elő ny biztosításával vagy anélkűi – visszafizetni. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének а) а kűlёп jogszаЬályЬan weghatározo tt feltételekkel és korlátokkal tőrtévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, b) а pénzforgalmi intézmény és az et еktronikuspénz-kibocsátó intézmény álul átvеtt péпхeszkőz fizetési sхámláп tőrténб nyilvántartása és c) az elektraпikuspéпz- kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátás a elleп ёbea átvett pё nzeszköz .” 3. А Нрt. 2. számú me11ék1et I . fejezet 5.2. pontja helyé Ьe а kővetkező rendeIkezés 141^ „5.2. Elektronikus рéпz: az elektronikus рéпz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – idеértvе а mágneses tárolást is –összeg, amelye t pénzeszköz á tvétele ellenében bocsátanak ki а pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szól ó törvényben meghatározo tt fizetési m űveletek teljesftése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kiЬоcsát6ján kíviil más természetes és személy és egyéni válialkozó is elfogad. Nem minősül elektronikus pénznek а 9.1. pont k) alpontja szerinti eszközőr tárolt vagy 1) pvntjáЬan rögzített fizetési m űveletekre Ь~asznált érték.” 4. А Hpt. 2. számú me11éklеt III. fejezet 10.1 . pontja c) alpontja helуé Ье а következő rendelkezés lép :



36 (Kockázat, iCCetóIе: kockázatvállalás :)

„с) а hitelintézet által adott gагапсiа, bankkezesség és аz egyéb biztosíték, ideértve а hitelintézet bármilyen más, j ővőьепí vagy függő kStelezettségét, vállalt garanciáját , kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is ;” 5. А Hpt. 2. számú melléklet Ш. fejezet 18. pontja helyébe а kővetkező rendelkezés lép ; „18. Személy : а természetes személy és а

személy.”

6. А Hpt 2. számú melléklet III. fejezet 23 . pontja helyébe а kővetkező rendelkezés lép : 43. Vállalkozás : а gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyén i vállalkozó ." 7.A Hpt. 2. számú melléklet Ш. fejezet 25. pont e} alpontja helyébe а kővetkező rendelkezés lép: (Уezety áltusú személy:)

„е) az alapítványi formában m űködő pénzügyi vállalkozás esetén а kuratórium tagja, а felügyelő bizottság elnöke, valamint az ügyvezet ő;” 8. А Hpt. 2. szám ú melléklet Ш. fejezet 41 . pontja a) alpontja helyébe а következő гсmыkezёs lép: (Kiszervezés:)

„a) hitelintézet esetén, h$ а hitelintézet а pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltаtási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét , amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem őйiiIбаn végzi, hane m annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére t őle szervezetileg független személlye l kizárólagos szerz ődést kőt;"j

37

IaTDOKOLÁ S

1 .} А vízikőzlekedésг61 szóló 2000. XLII . törvényben szerepl ő felsorolásban а ,^elгálog" szó helyett а ,jelzálogjog" kifejezés feltüntetését а jogszabály szabatos megfogalmazásána k köteleze ttsége indokoly (а „jelzálog” kifejezés ugyanis az elzálogosíto tt úszólétesítményre ital, és nem az azt terhelő jelzálogjogra) . Az eladási jognak а víziközlekedési törvényben tőrténő felhintetése а hajólajstrom közhitelességének biztosítását szolgálja . Az eladási jog intézményét az új BtI^ vezeti Ье, együtt szabályozva azt а hajólajstromban jelenleg is felt űntetni rendelt el ő-, visszavásárlási és vételi joggal . А vízikőzlekedési t őrvény hajólajstromra vonatkozó szabályozása а hajót terhelő esetlege s jelzálogjog, továbbá más dologi jog megismerhet őségét, а hajólajstrom közhitelessége é s пyilváлossága alapján biztosítja. Aг új Ptk. 6:226 . § (2) bekezdésében foglaltak szerint а közhiteles nyilvántartásban nyilvántarto tt ingóságra szerződéssel létesített elővásárlási, visszavásárlási, vételi vagy eladási jog az ilyen dolgon jogв~t szerző szеmé11ye1 szemben akkor hatályos, ha azt а jog szerzését megelőzően а közhiteles nyilvántartásba bejegyzik . Az eladási jog hajólajstromban tórténő felhintetése hiányában а hajólajstromban а dologi jogok nem teljes kör űen szerepelnek . 2-5.) А rezsicsökkentés keretében fontos egy megbízható számlázási rendszer felállítása, azaz, hogy а szolgáltató által kiszámlázott tételek а tényleges fagyasztási adatokhoz igazodjanak, és utóla g azokon semmilyen módosítás ne lehessen végrehajtani . Erre tekintettel kellő informatikai biztonsággal bíró számlázási rendszer kialakítása indokolt . А megbízható számlázási renдszепе vonatkozó egységes szabályozás meglávánja, hogy а polgárok széles kör által igéпуъе vett elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében is bevezetésre kerüljenek e rendelkezések .

6.) А falugazdász hálózat 2014 . január 1 jével átvételre kerül а járási hivat аloktál а Nemzeti Agrárgazdasági Kam аráhв~z (NАК) . Ezzel összefiiggésben szükséges szabályozni, hagy а NAK az igazgatási fеladatait а falugazdász hálózat útján is elláthatja, valamint felhatalmazást keU ьiztosítaпi а Kormánynak, hogy а hatósági igazgatási feladatok ellátására és mez őgazdasági igazgatási szеrvkéвt а NAK-ot kijelölje. 141611 felhatalmazás sz űkségen а Kormánynak, hogy megállapítsa а hatósági igazgatási feladatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat . Ugyanakkora NAK által az ősteгmelőkпek megállapított tagdíj magában fogja foglalni az őstermelői igazolvány kiá113tásá паk és érvényesitéséп ek а díját is . А NAK n őstermelő i igazolvány kiállítását és érvényesítésé t ugyапаkkог а tagdíj megfizetéséhez köti .

7.) А javaslatból e1 kell hagynia szakmaközi szervezetekr ől és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012 . évi CXXVIII . törvény 19/А. § (1) bekezdésének а módosítását, mert а 19/А.§-t 2014 . március 15-ei hatállyal teljes egészében újraszabályozza az egyes agrártárgy ú törvények módosításáról szóló 'f/l 2959. számú tőгиényj avasiat.

8.) А módosítás szővegpoпtosító jеllegíí. 9.) А módosítás szövegpontosító jelleg ű, valamint а jogszabály sarkalatossági követelményekne k való megfelelését szolgálja .

10.) А javaslattal mödв~sított Möty . 108/A . § (1) bekezdés b) pontja szerint ame ппyiben а helyi

önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon átruházása az állam részére történik –akár értékesítés, akár csereügylet keretében – а versenyeztetés minden további koriátozás nélkü l mellőzhető.

38

Az (1) bekezdés c} pontja mell őzni engedi а versenyeztetést а helyi önkormányzat tulajdonába n lévő nemzeti vagyon nem állammal lel опуо 1itott csereügylet útján történő átruházása tekintetében, de kizárólag társasági részesedés, illet őleg ingatlan esetén. А (2) bekezdés pedig az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet érvényességét — amennyiben а kűlёп tőrvényben (központi költségvetésről szóló torvény) meghatározott értékhatárt а cserével érintett vagyontárgyak közötti értékkülönbözet meghaladja — а kormányhivatal jóváhagyásához köti . А csereügylet táгgyát képez ő vagyontárgyak közötti értékarányosság ilyen eset Ьeп jellemzően pénzbeli kompenzációval valósul meg, а nemzeti vagyonról szóló törvény 13 . § (1) bekezdésében előirt szolgáltatás é s e11enszolgáltatás közötti értékarányosság követelménye értelemszer űen továbbra is érvénybe n marad. 11 .) А módosítás egyértelműen rendezi, hogy а pártra az egyesülési jogról, а közhasznú jogállásról , valamint а civil szervezetek m űködéséről és támogatásáról szóló 2011 . évi CLXXV. törvény (Eсtv .) rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha а pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989 . évi XXXIII. torvény (Ptv.) eltérően nem rendelkezik. Ezzel egyidej űleg felsorolja, hogy az Ecty . mel y szabályai irányadóak а pártok tekintetében . Е körben részletesebb szabályozást igényel а pártok jogutód nélküli megszűntetésére irányadó szabályozás. Főszabályként itt is az Ecty. rendelkezései az irányadók. Figyelmet érdemel, Ьogy az Ectv.•nek а jogutód nёlkűli megszüntetési eljárásokra vonatkozó Н. fejezetében azoka szabályok szerepelnek, amelyek eltérést fogalmaznak meg а cégeljárási törvény és а csődtörvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetési eljárások szabályaihoz képest. Egyebekben а с égeljárási törvény és а csődtörvény általános szabályait kell аlkalmaгni. А рtv. megállapítja а pártok megszűnésének eseteit . А jogutód nélküli eljárások tekintetében a z t Ecty. irányadó, de néhány sajátos szabály megalkotására szükség van а Ptv.-ben is, különösen а pár fizetésképtelensége esetén, а hitelezők érdekeinek és а közpénzek védelme érdekében . Ezeket is tartalmazza а módosftб javaslat. А módosító javaslat értelmében а párt ellen csődeljárásuk nincs helye. Nincs helye egyszerűsitett felszámolásnak sem . А párt fizetésképtelenségének bírósági megállapítására, а felszámolás elrendelésére sajátos szabályok irányadóak, k űlőпёsen amiatt, hagy az eljárás az általáno s aгszággyúlési választások idöszakába п (а kampányidőszak kezdetétől az országgyűlési képvisel ők általános választása eredményének joger ős megállapításáig tartó id őszak alatt) ne induljon meg. А párt felszámolásba vonható vagyonának megállapítása, а vagyonra, jogokra, kötelezettségekr e vonatkozó dokumentumok átadása érdekében а bíróság а Рр. szerinti meghallgatást tart, ahov á megidézi а párt vezetőit (а korábbi vezetőket is) . А párt vagyonának а felszámolási eljárás alatti értékesítése során nem szerezhet vagyont olyan szervezet, illetve azok vezet ői (а vezetők hozzátartozói), amelyek (akik) а párthoz köthetők. А felszámolást követőeп а hitelezők számára а kielégítetlen követelésükkel összefi'zggö kártérítési igények а párt vezet ő tisztségviselőivel szemben hasonlóképpen érvényesithetök, mint ahogyan az új Polgári Törvénykönyv az egyesületek vezet őire voпаtkozóan rendelkezik . 12.) А javaslat az ügyvédekről szóló 1998. ёvi Ю. törvényt (а továbbiakban: üt.) módosító 100. § tekintetében az ügyvédi titok meglévő szabályaival való összhang megteremtése érdekébe n egyértelműbben határozza meg, hagy u ügyvéddel szemben lefolytatott fegyelmi, vizsgálati é s e11enórzési ügyben milyen okból és m еlу körben nem terheli az ügyvédet titoktartási kötelezettség. Az ügyvéd bizonyos esetekben önhibáján kívül nincs abban а helyzetben, hogy а nála elhelyezett letéti összegek változását vagy а letét megszú лését azonnal rögziteni tudja а nyilvántartásban, ezért а javaslat három napos határid őt biztosit ennek megtételére, segítve а jogalkalmazást . А letéti szerző dés kötelező tartalmi elemeivel összefüggő rendelkezést akként pontosítja а javaslat, hagy abból immár egyértelm űen kiдеrűl, а kamarai szabályzat csak а 1еtéti szerződés minimum tartalmi elemeit szabhatja meg, azon túl а felek szabadon állapodhatnak meg а letéti szerződés további

39

tartalmáról. А javaslat еmеll еtt pontosítja az Üt. alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezéseket, illetve а jogértelmezést segí fi, а szabályozás egységességét biztosító néhán y módosítást, pontosítást tartalmaz .

13.) А kisajátításráf szóló 2007 . évi CXXIII . törvényben а nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházásokat indokolt az előmunkálatok végzésének privilegizál t esetei között szabályoznia kiemelt beruházások minél hatékonyabb megvalósítása érdekében .

14.) А javaslata hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályozás szövegéпсk pontosítását tartalmazza, а normavilágosság, а jogszabály egységes értelmezése érdekében . А mbdositá javaslat alapján egyértelm űvé válik, hogy а Kjnpty . hirdetményi kézbesités ге vonatkozó szabályai – а többi feltétel megléte esetén is –csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha а kézbesítést а kérelmező vagy az ellеnfél részére közvetlenül kellene teljesíteni, vagyis ha а kérelmező, illetve az eIlenfél képviselővel nem rendelkezik. 15.) Az egyes igazságügyi, jogállási és Ьelűgyi tárgyú tőrvények mádosítasáгбl szóló T/13217 . számú törvényjavaslat módosítja а civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összеШggö eljárási szabályokг61 szóló 2011 . évi CLXXXi . tőrvény (a továbbiakban: Cnytv .) egyes rendelkezéseit, melynek eredrnéпyeképpеп а Cnyty. egyes rendelkezései nem 2014. július I . napján, hanem 2015 . január I . napján fognak hatályba tépni. E törvényjavaslat és az egyes törvényeknek a z új Роlgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefügg ő módosításáról szóló 1/12824 . számú törvényjavaslat közö tti összhang megteremtése érdekében szükséges, hogy а Cnyty. utóbb i törvényjavaslatt al megállapításra kerülő azon rendelkezései, melyek а Cпуty. eredetileg 2014 . júliu s 1 . napján hatályba lépő гепdelkezё sivel függnek össze, ugyancsak 2015 . január I . napján lépjenek hatályba. 16.) Az új Р olgáтi fórvénykönyvvel történő összhang megteremtését az időközben benyújtott, а hiteiintézetekгő l és а pénzügyi vállalkozásokról szóló T/13080 . számú törvényjavaslat biztosítja , valamint egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül а törvényjavaslattal módosítani javasolt hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII. törvény .

17.)А társadalombiztosítás ellátásaira és а magánпyugdijга jogosultakról, valamint е szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX . törvény (TЬj .) szövegcserés módosításai а javaslat X. fejezetéből átkerülnek a javaslat azon rendelkezésébe, mely már módosítja а TЬj-t. 18.) А módosító indítványa zökkenőmentes hatályba lépést és а gazdálkodóknak való kell ő felkészülési idő biztosítását célozva átmeneti rendelkezésként építi bele a jövedéki törvénybe, hog y aпп ak 62/4.. §-a szегiпti kenőolajjal, illetve 52, § (1) bekezdés ])pontja szerinti, 5 kilogrammná l nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósíto tt szénhidrogénnel jövedéki engedélye s kereskedelmi, eхрогi- , illetve irnрorttevékeп ységet végezni kívánó személy 2013 . december 31 . után jövedéki engedély nélkül is folytathatja tevékenységék, ha az engedély iránti kérelmé t december 31-ig benyújto tt a а vámhatóságnak, de arról döntés még nem született .

19.)А törvényjavaslat 170. § (1) bekezdésének korábbi módosításával összefüggésben szükséges а 170. § (4) bekezdésének módosítása is, ugyanis а 170. § (1) bekezdés alkalmazhatósága k еzd8 iдброп áгó1 rendelkezik .

20.) А módosítása törvényjavaslaton belőli kоherenciát szolgája, а Ktty-nek az Mt-ve1 való összhangját termeti meg, tekintettel a jogintézmМyek hasonlóságára. 21.) Egyszerre három törvényjavaslat is módosítani kívánja а közszolgálati tisztvisel őkről szóló törvénnyel összefüggő á tmeneti, módosuló és hatályát veszt ő szabályokról, valamint egyes

40

kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012 . évi V . törvényt 19/11 §bei llesztésével, ezér t szükséges а § jelölésének megváltoztatása . Másrészt а rendelkezéseknek illeszkedniük kell az új Ptk. hatályba lépési időpontjához, fgy а koherencia megteremtése érdekében indokolt а törvényjavaslat 177 . §-át pontosítani.

22.) А munka tőrvénykönyve módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseknek illeszkedniü k kell az új Ptk . hatályba lépést időpontjához, így а koherencia megteremtése érdekében indokolt а törvényjavaslat 179. §-át pontosítani .

23.) А szövetkezetekről szóló 2006 . évi X. tő rvényben célszer ű а Ptk. alapvető normatartalmáb a nem tartató, de ugyanakkora szövetkezetek alapítását és m űködését elősegítő, оriепtáló rendelkezések meghatározásával támogatnia szövetkezeti j оggyakarlatot. Az agrárgazdasági szövetkezet esetében további kiegészítő sajátos szabályok segítik е speciális szövetkezett forma alapítását és m űködtetését.

24.) А módosító javaslat elhagyja а Ptk. 3 :240. §-ának módosítását, mert az abban foglal t rendelkezések а 3:303. §-b» épülпеk be, illetve а 3 : 294 . §Ьól egyébként is következnek, fgy külö n kimondásuk felеsleges.

25.) А módosítás orvоsоlja, hogy az eredeti normaszöveg indokolatlanul tartalmаzatt дирla határidőt а könyvvizsgáló kirendelésére. А határidőt а kifizetéstál indokolt számítani. 26.) Az átváltoztatható és átváltozó kötvény részvénnyé alakításával megvalósuló alapt őke-emelés szabályai pontosításra kerülnek annak érdekében, hogy а tőkeemelési eljárás ne rójon а részvénytársaságra indokolatlan terhet . Így а második közgy ű lés megtartására és az alapszabály móдоsítására nincs sz űkség ahhoz, hogy а tényleges részvény-igénylés, illetve átváltozó kötvén y esetёben az objektív feltététel bekövetkezése miatti t őkeemelés а cégjegyzékben átvezethetővé váljék. А cégbíróság felé az igazgatóság nyilatkozatban igazolja а tőkeváltozással összefilgg ő adatokat. А változásbejegyzést kérelemhez csatolt egységes szerkezet ű létesftő okirat tartalmazzа а váltatásokat.

27.) А módasítá javaslat óvadék esetén а közvetlen kielégítési jog gyakorlásának lehet őségét а tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapírokon túlmenően kitеrjеszti az olyan pénzkövetelést megtestesít ő értékpapírokra is, amelyeknek ado tt idápontb аn az értékpapírban foglalt feltételek szerint а геlеktőC fiiggetleпйl meghatározható értéke (ára) van, ezzel kellően körülhatárolt módon - számos további óvadékként lekötö tt értékpapír esetében biztosítj a а zálogjogosult számára а közvetlen kielégítés lehetőségét, amely egyfelől megfelel az üzleti forgalom igényeinek, másfe161 pedig а zálogkötelezett számára is kellő garanciát nyújt .

28.) А törvényjavaslat kihirdetésének várható id őpontjára tekintettel szükséges а javaslat fő hatályba lépési dátumának módosítása annak érdekében, hogy а (szabály legyen а törvényjavaslat legkorábbi hatályba lépési id őpontja.

А cégnyilvánosságról, а bírósági cégeljárásról és а végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény mбdosftásában, а 112. § (54) bekezdés 30 . fontjában tаlálhat6 módosítás а Ctv. 2014 . július 1 jével módosuló 117/A. §-áhоz kapcsolódik, ezért е rendelkezést is 2014 . július 1 jével kell hatályba léptеtni .

А jelen módosító javaslattal а javaslat 116 . §-ába (а kisajátításról szóló 2007 . évi CXXIII . törvény módosításába) beiktato tt két új rendelkezésnek а törvényjavaslat legkorábbi hatályba Iépési

41

idöpontjával kell hatályba lépnie, а kiemelt beruházások még köшiуеЪЬ megvalósíthatósága érdekében .

А Polgári Törvéпykőпyvről szóló 1959. évi IV . törvény módosításának (javaslat 181 . §) is а törvényjavaslat legkorábbi hatályba lépési id őpontjával keli hatályba lépnie annak érdekében, hogy а szabály már az új Ptk . hatályba lépése előtt, vagyis 2014. március 15- е előtt is érvényesüln i tudjon . А Polgári Tőrvénykönyvről szóló 2013 . évi V . tő rvény (Ptk.) eltérő szöveggel történő hatályba lépéséről szóló rendelkezéseknek (186-192 . §) még а Ptk. hatályba lépése, vagyis 2014 . március 15e eIótt kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy egyértelm ű legyen, hogy а Ptk. milyen tartalmú szöveggel lép hatályba. А §-t érintő módosító javaslat m ~пdeгеken felül а zárószavazás el őtti rnódositások következtében szükségessé váló további módosításokat is tartalmaz, melyek célja а hatályba léptető rendelkezések és а normaszöveg koherenciájának biztosítása.

29.)А módosítása sarkalatossági kövеtelméауеlmеk való megfelelést szolgálja. 30.) Аг átváltoztatható és átváltozó kötvény részvénnyé alakításával megvalósuló alaptőke-emelés esetén а Ptk. rnödosuló rendelkezése alapján az átváltással, átváltozással bekövetkez ő tényleges alaptőke-emeléshez közgy űlési alaps гaЬály-módosítás nem szükséges . А közgyűlési határozat helyett а megemelt alaptőke bejegyzéséhez elegendő, ha az igazgatóság а releváns tényekről nyilatkozatot csatol а változásbejegyzési еljárásban . 31.) Al új Polgári tőrvéпyköпyvvеl történő összhang megteremtését az időkőzbeп benyújtott, а hítеlintézеtekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló T113080 . számú törvényjavaslat biztosítja , valamint egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül а törvényjavaslattal rnódositaпi javasolt hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról sz616 1996 . évi CXII . törvény .