Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat)
Budapest, 2011. február 22.
Colosseum Budapest Kft.
Tartalom
I. Bevezetés
II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége
IV. A munkanélküliség mérése V. A munkanélküliség okai, típusai
VI. A munkanélküliség természetes rátája VII. A hazai munkaerőpiac jellemzői Colosseum Budapest Kft.
2
I. Bevezetés: munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója
Gazdaságpolitikai eszközök
Makroökonómiai modellek Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelem politika Külgazdaság politika Szabályozás és intézmény rendszer
Külső változók
világgazdaság időjárás
Magánfogyasztás (C) Beruházás (I)
Stb….
Kibocsátás, növekedés, gazdasági ciklusok
Aggregált Kereslet (AS)
Kormányzati fogyasztás (G) Nettó export (NX)
AS és AD kölcsönhatása
Munka (L)
Aggregált Kínálat (AD)
Foglalkozta -tottság, munkanélküliség
Infláció, árszínvonal stabilitás
Tőke (K)
háborúk kultúra, etika, hagyomány
Indukált változók
Technológia, természeti erőforrások
Árfolyam stabilitás, külső egyensúly
II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (1) A nagyarányú munkanélküliség időszakaiban elszenvedett kiesések a modern gazdaság legnagyobb dokumentált veszteségei. • •
A munkanélküliség okozta kibocsátásvesztés sokszorta nagyobb, mint amit az olyan piactorzulások okoznak, mint a szabad kereskedelem korlátozása (vámokból, kvótákból adódó veszteségek), vagy a monopóliumok létrejötte. a magas munkanélküliség az igénybe nem vett kapacitás, a meg nem termelt potenciális kibocsátás magas szintjéhez társul.
átlagos munkanélküliség 1930-39 között
18,2 %
Elveszett kibocsátás milliard USD (1984. az időszak évi árakon) átlagos GNP-jének százalékában
2100 md USD
340 %
II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (2) A legismertebb számszerű összefüggést a munkanélküliség és a kibocsátás alakulása között Okun törvényének nevezik. A reál GDP százalékos változása = 3 - 2 ˣ Munkanélküliségi ráta változása
Mit jelent ez? • Ha a munkanélküliség nem változik, akkor az USA reál GDP évente mintegy 3 százalékkal emelkedik (empirikus megfigyelés) • 1 százalékos növekedés a munkanélküliségben 2 százalékkal csökkenti a reál GDP-t.
II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (3) Okun törvénye néhány egyszerű számpéldán A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ Munkanélküliségi ráta százalékos változása
1.) Ha a munkanélküliség 6-ról 8 %-ra nő milyen reál GDP növekedés várható minden más feltétel változatlanság esetén • A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ (8%-6%) = - 1 % • Így a GDP 1 %-os visszaesése várható
2.) Nagyjából mekkora éves kibocsátás veszteséget eredményezhet a magyar gazdaságban a munkanélküliség 1 százalékpontos emelkedés Okun törvénye alapján? • így a reál GDP várható százalékos változása = 3% - 2 ˣ 1 % = 1 % • Ez 2 százalékpontos relatív kibocsátás csökkenés • Mivel a magyar GDP jelenleg mintegy 130 md USD, ezzel 2,6 milliárd USD (kb. 500 md Ft) bruttó kibocsátás-növekmény veszik el.
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (1) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez a szociológia és a pszichológia szolgáltatja a legfontosabb érvanyagot.
- Marie Jahoda: Marienthal – a legtöbbet idézett mű a munkanélküliség, társadalmi lélektani következményeivel kapcsolatban. - Mareinthal egy szociográfia a 30-as évek Ausztriájában: „…. "... a marienthali élet átfogó leltárát igyekeztünk elkészíteni, s emellett megpróbáltuk a komplex pszichológiai tényezőket objektív kritériumok szerint, számszerűen igazolható módon megjeleníteni. Minden olyan utat bejártunk, amely tárgyunkhoz közelebb vihetett."
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (2) A munkahely elvesztése, a munkakörülmények kedvezőtlen változása a legjelentősebb stresszhatások között van az ember életében Az állástalansággal és más életeseményekkel összefüggő stresszhatások Életesemény
Házastárs halála Börtönbüntetés Elbocsátás Közeli barát halála Kényszerszabadságra küldés Iskolai bukás Gyerek önálló életet kezd Mukakörülmények jelentős kedvezőtlen változása
Az eseménnyel összefüggő stresszhatás szintje (%) 100 66 49 47 40
Egy konkrét számítás (Harvey Brenner): ha a munkanélküliség az USA-ban 1 százalékkal megemelkedne és ez 6 éven keresztül így maradna az 37.000 ember korai halálához vezetne. Ha jó ez a becslés, mit jelentene egy ilyen mértékű és nagyságrendű munkanélküliségi ráta emelkedés Magyarországon? (37000/31 2000 fő)
37 29 20
Forrás: T.H. Holmes: The Social Readjustment Rating Scale in Journal of Psychosomatic Research, 1967
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (3) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy a munkának számos kulcsfontosságú funkciója van az egyén életében a pénzkereseten túl. Melyek a munka kulcsfontosságú funkciói?
1.) A személyes identitás forrása
2.) Közös élmények megszerzése, megosztása
- A munka az egyéni identitás egyik legfontosabb forrása. - A munka nemcsak a dolgozónak, hanem családjának a statusát is jelzi (pl.: házasságok: titkárnő-főnök, ápolónő-orvos stb.). - Hatást gyakorol a gyermek iskolában elfoglalt helyére, és ezáltal annak önképére is (Pl.: a pedagógus hogyan ítéli meg).
- A munka elvesztése gyakran önértékelési zavarokkal párosul.
4.) Kreativitás, az alkotás öröme - Még a kevéssé kielégítő munka is lehetőséget nyújthat a teljesítmény sikerélményének átélésére. - Az egyén azt érezheti, hogy neki is szerepe van egy termék létrehozásában, vagy egy szolgáltatás megvalósításában. - A mentális és fizikai aktivitást hiánya rosszkedvhez, depresszióhoz vezet.
- A társas érintkezés az ember alapvető szükséglete
3.) Pénzkereset
- A munka biztosítja a társas szükségleteket a családon kívül is! - A munkahelyi kapcsolatok fontos szerepeket tölthetnek be a nehéz élethelyzetekkel történő megküzdésben is. - A munka elvesztése szociális izolációhoz vezet, felerősíti a lelki problémákat, növeli a depresszió esélyét.
5.) A munka strukturálja az időt - A munka sturktúrálja a napot, hetet, hónapot, sőt akár az évet is. - E struktúra elvesztése az időben történő tájékozódás zavarához vezet. - A munkanélküliek kevésbé képes hasznosan tölteni az idejét, kevésbé céltudatos, ez növeli a depressziós megbetegedés esélyét.
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (4) A munka elvesztése jelentős életmódbeli, érzelmi, anyagi és személyiségformáló hatásokkal jár
Melyek a munka elvesztésének legfontosabb hatásai az egyén szintjén?
Életmódbeli hatások
Érzelmi hatások
- A napi aktivitás megváltozása
- Reményvesztettség
- Mivel töltsem a szabadidőmet
- Kiábrándultság, apátia, levertség
- Csökkenő aktivitási szint
- Frusztráció
- Több idő alvással, tévézéssel
- Érzelmi hullámzás
- Fizikai mozgástér beszűkül, több idő a családon belül
- Reménytelenség a jövővel szemben - Unalom érzése - Az idő szétfolyása felett érzett nyugtalanság
A gazdasági hatások
A személyiségre gyakorolt hatások - Romlik az önbecsülés
- Jövedelem csökkenése
- Csökken az önbizalom
- Gazdasági kényszerhelyzet
- Kisebbrendűségi érzés
- Elszegényedés
- Az állást vesztett személy elkezdi negatívabban látni magát, mint a környezete
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (5) Empirikus kutatások bizonyítják a munkanélküliség romboló egészségügyi, családi és közösségi hatásait. Melyek a munka elvesztésének fő negatív következményei? Függőségi állapot - Alkoholfogyasztás - Dohányzás - Drogfogyasztás
Családi kapcsolatok romlása - Válások száma nő - Megváltozik a családi légkör, a háztartási kapcsolatok minősége romlik - Feszültség levezetése a házastársi, gyermek-szülő kapcsolatokban
Bűnözésre való hajlam - Empirikus kutatások alapján a(Catalano 1993) a munkanélküliek 6x hajlamosabbak voltak erőszakos cselekedetekre - A munkanélküliek relatív gyakorisága az áldozatok között is nagyobb.
Közösségi aktivitás csökkenése - Baráti kapcsolatok lazulása
- Elmaradnak az ismerősök Kapcsolat megszakítása a volt munkatársakkal -Kimutatták, hogy a munkanélküliség hatására a helyi politikai, civil szervezetek taglétszáma is csökken
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (6) A munkanélküliség elviselése, feldolgozása a legnehezebb azoknak a középkorú, fehér galléros, vezető beosztású állástalanoknak, akik kevésbé fejlett piacgazdaságokban (pl. Kelet-Európa) élnek. Hogyan befolyásolják a szociológiai tényezők a munkanélküliség feldolgozását? Életkor - Középső korosztály viseli legnehezebben a munkanélküliséget.
- Nyugdíj előtt állók viselik legjobban (kifelé megy a munkaerőpiacról) - Fiatalok helyzete is kedvezőbb (család támogató szerepe, optimizmus)
Nemi különbségek - Kutatások nem találtak erre vonatkozó különbséget. - Az önálló családfenntartó nők lényegében ugyanúgy reagálnak, mint az önálló családfenntartó férfiak.
Kulturális jellemzők - A fejlettebb országokban, a kialakult piacgazdaságokban az emberek jobban bíznak abban, hogy munkát találnak, több a személyes pozitív példa, fejlettebb az állami foglalkoztatási infrastruktúra
Iskolai végzettség - Legnehezebben a munkanélküliséget a „fehér gallérosok” és a vezető beosztásúak viselik.
- Esetükben a munka relatíve nagyobb szerepet tölt be a személyes identitásukban
IV. A munkanélküliség mérése (1) Fontosságuk és érzékenységük miatt a foglalkoztatottság és a munkanélküliség adatai a leggondosabban kialakított, legátfogóbb mutatók között vannak. •
Magyarországon két típusú mérés történik: o Központi Statisztikai Hivatal (KSH) : reprezentatív munkaerő felmérés alapján megkérdezéssel o Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ : regisztráció alapján
•
KSH : reprezentatív munkaerő-felmérés fő jellemezői: o Reprezentatív felvétel, az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján a 1574 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. o Az 1992 óta végzett felvétel negyedévente mintegy 33 ezer háztartás ill. 66 ezer személy adatait tartalmazza. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlagai.
IV. A munkanélküliség mérése (2) Azok akiknek van munkájuk a foglalkoztatottak. Azok akiknek nincs munkájuk, de munkát keresnek: munkanélküliek. Azok akiknek nincs munkájuk, de nem is keresnek munkát: nem számítanak bele a munkaerő állományba - gazdaságilag inaktívak Mutató
Mutató
Inaktív
• 15-év alatt • nyugdíjas és/vagy 74 év felett • tanulók • háztartásbeliek • más okból inaktívak (lényeg: nem keres munkát)
Aktívak
• foglalkoztatottak vagy munkanélküli • együtt: munkaerő állomány
Foglalkoztatottak
• megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (lehet akár regisztrált munkanélküli is!), • vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, sztrájk) távol volt.
Munkanélküli
• az adott héten nem dolgozott, • nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg távol volt, • a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, •két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna állást. • pillanatnyilag nem dolgozik, de már talált munkát, amit 90 napon belül elkezd
Definíció
Munkanélküliségi ráta
• munkanélküli/gazdaságilag aktívak • munkanélküliek/munkaerőállomány • munkanélküliek/(munkanélküliek + foglalkoztatottak)
Foglalkozata tási ráta
• A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) meghatározása szerint a foglalkoztatottaknak a teljes munkaképes korú népességhez viszonyított százalékos aránya.
Definíció
IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (1) Sorolja, be az alábbi szereplőket a fő munkaerő piaci kategóriákba! Inaktív Péter előzetes letartóztatásban van mert 3 napja egy vita hevében kilökte a főnökét az ablakon Emma állása elvesztése után egy évvel már nem keres munkát, de nagyon hiányzik a rendszeres elfoglaltság
Rudi bácsi a három napja elbocsátott parkőr a rokkantnyugdíjazás feltételeit vizsgálja. Zoli vasúti alkalmazott, 2 éve kényszerszabadságon Gábor, aki ételért, italért rendszeresen rendben tartja a szomszédok kertjét Pál, aki regisztrált munkanélküli legurul a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat lépcsőjén és 4 hétre fekvőgipszbe kerül Zita légiutas kísérő, már 3 hónapja sztrájkol Imre elbocsátott szövetségi kapitány épp körbetelefonálja az NBI-es klubbokat, hogy nincs-e szükség a munkájára Károly a 76 éves nagyapa és Leó a 12 éves unokája minden páratlan nap négykezes zongora koncertet ad, alkalmanként 150 ezer Ft-ért XY BKV igazgató felmondását követően tanácsadói visszafoglalkoztatására tesz javaslatot egykori főnökének
Foglalkoztatott
Munkanélküli
IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (2) Egy képzeletbeli kisvárosban 2010-ben 10.000 fő élt. Ebből 4.000 fő volt gazdaságilag aktív. A munkanélküliek száma 400 volt. 2001-ben a válság hatására 1000 fő háztartásbeli megjelent a munkaerőpiacon. Az év végéig 40 százalékuknak sikerült elhelyezkedni. Egészítsük ki a táblázat hiányzó celláit. 2000.
2010. 10.000 fő
10.000 fő
Gazdaságilag aktív
4000 fő
5.000
Gazdaságilag inaktív
6.000
5.000
Foglalkoztatott
3.600
4.000
Munkanélküli
400 fő
1.000
Munkanélküliségi ráta
10 %
20 %
Népesség
V. A munkanélküliség okai Milyen okok vezethetnek munkanélküliséghez?
önkéntes munkanélküliség
Ennyi pénzért? Na, ne…
rugalmatlan bérek
Feléért is elvezetném a repülőt…
frikciós munkanélküliség
Nem is tudtam, hogy a szomszéd takarítónőt keres
strukturális munkanélküliség
Mit jelenthet magyarul a skills gap?
konjunkturális munkanélküliség
Dekonjunktúra: a szomszéd ot kirugták Recesszió: engem is kirúgtak
V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (1) Önkéntes munkanélküliség jellemző esete, ha az adott bérszínvonal elmarad a munkaerő állomány egy részének várakozásaitól 1.) Nézzünk egy egyszerű munkaerő piaci modellt! Egy képzeletbeli gazdaságban a heti bérszínvonal 100 és 1000 dollár között változik. A munkaképes korú, aktív népesség 100 fő. A munkaerő kereslet és kínálat az alábbiak szerint alakul a bérszínvonal függvényében: Bérszínvonal USD/hét Munkaerő kínálat (fő) Munkaerő kereslet (fő)
100
150
200
250
300
350
500
600
800
1000
10
20
30
40
55
60
70
80
90
100
100
90
80
70
55
50
40
30
20
10
2.) A táblázat megmutatja, hogy adott bérszínvonalon hány főt vennének fel a vállalatok és hányan akarnak elhelyezkedni? - Pl. Ha az átlagbér 100 USD/hét a vállalati munkaerő kereslet 100 fő, ennyi pénzért viszont csak 10-en helyezkednének el 3.) A fenti adatok alapján hol van az egyensúlyi bérszínvonal? Mennyi az a heti bér amikor a munkaerő kereslet kiegyenlíti a kínálatot? 4.) Mennyi az önkéntes munkanélküliség?
V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (2) A számpéldában az önkéntes munkanélküliség, tehát 45 fő: ők azok akik csak 300 USD-nél magasabb bérért helyezkednének el. Egyensúlyi béren foglalkoztatott: 55 fő
Munkaerő állomány: 100 fő
1100
Az önkéntes munkanélküliség nagysága: 45 fő
1000 900
300 USD/hét
átlagbér (USD/hét)
800 700 600
Munkaerő kereslet
500
Munkaerő kínálat
400 300 200
100 0 0
10
20
30
40
50
60
70
80
Munkaerőállomány (fő)
55 fő
90
100 110 120 130
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (1) A 600USD/hét szinten rögzített reálbér, csak 30 fő elhelyezkedését teszi lehetővé. 50 fő ezért a bérért szívesen dolgozna: ők a „kényszerű munkanélküliek”. Adott bérszínvonalon foglalkoztatott: 30 fő
Kényszerű munkanélküliség nagysága: 50 fő
Munkaerő állomány 100 fő Önkéntes munkanélküliség nagysága: 20 fő
1100 1000 900
600 USD/hét
átlagbér (USD/hét)
800 700 600 Munkaerő kereslet
500
Munkaerő kínálat
400 300 200
100 0 0
10
20
30
40
50
60
70
80
Munkaerőállomány (fő)
90
100 110 120 130
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (2) Belátható, hogy teljesen rugalmas bérek esetén lényegében nem létezne kényszerű munkanélküliség. A valóságban azonban a bérek rugalmatlansága a jellemző. Ennek három fő oka van.
Minimálbérek
Szakszervezetek
Hatékony bérek elmélete
Munkabérek rugalmatlansága
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - minimálbér A minimálbérek leginkább a fiatalok foglalkoztatása esetében fejtenek ki tényleges hatást. Szociálpolitikai eszközként kevéssé hatékonyak, de szerepük lehet a gazdaság kifehérítésében. Minimálbér és a bérek rugalmatlansága A minimálbérszabályok kötelezően előírt minimum szinteket határoznak meg a vállalatok által az alkalmazottaknak fizetett bérekre. A fejlett ipari országokban a minimálbér az iparban általában az átlagbér 30-50 százaléka körül található. A legtöbb alkalmazott számára ez a bérszint a gyakorlatban semmit nem jelent, de elsősorban a tapasztalatlan és alacsony képességű alkalmazottak bérét az egyensúlyi szint fölé emelheti. Kutatások alapján a minimálbérnek legjelentősebb szerepe a tizenévesek relatíve magas munkanélküliségében van (alacsony bérek a tapasztalatszerzés, betanítás, gyakornoki státusz miatt): a minimálbér 10 százalékos emelése 1-3 százalékkal csökkenti a munkával rendelkező tizenévesek számát. Fontos lenne az általános minimálbér hatálya alól kivonni a fiatalokat, esetükben ez nem szociális kérdés: a minimálbért kereső fiatalok nagy része az USA-ban középosztálybeli fiatal, aki jövedelem kiegészítésért, zsebpénzért dolgozik. A magasabb minimálbér támogatói szerint • így növelhető a dolgozó szegények jövedelem, • a gazdaság kifehérítéséhez vezet. Az ellenzők szerint a dolgozó szegények támogatásának a minimálbérnél hatékonyabb eszköze az adójóváírás (egy adott százalékot a dolgozó szegények levonhatnak az adó összegéből. Szélsőséges helyzetekben a jóváírás az adó összegét is meghaladhatja. A minimálbérrel ellentétben az adójóváírás nem növeli a vállalatok bérköltségét, így nem csökkenti munkaerő keresletüket sem.)
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - szakszervezetek A szakszervezeti tagok bérét a kereslet-kínálat egyensúlya már csak részlegesen határozza meg: sokkal jelentősebb a szakszervezet és a cégvezetés közötti kollektív alku. A szakszervezetek és a bérek rugalmatlansága A szakszervezetek a munkavállalók érdekvédelmi tömörülései. A bérre, illetve a foglalkoztatásra gyakorolt befolyásuk mértéke ágazatonként és országonként is változó. Akaratukat többnyire a vállalatok vezetésével vagy azok képviselőivel kötött kollektív szerződések révén érvényesítik. A kollektív szerződésben a jövőbeni bérekre vonatkozóan általában direkt megállapodások szerepelnek, míg az alkalmazotti létszám fenntartására, illetve növelésére a szakszervezetek többnyire indirekt eszközökkel (például elbocsátási tilalommal) törekszenek. Gyakori cél még a egészségügyi– munkavédelmi szabályok szigorítása is; előfordul, hogy közvetve ez is a foglalkoztatási szint fenntartását szolgálja. A szakszervezetek olyan cégeknél is befolyásolhatják a bérszintet, ahol még nem dolgoznak szervezett alkalmazottak, hiszen a cégeket a szerveződés veszélye is béremelésre ösztönözheti. A szakszervezetek által okozott munkanélküliség a munkavállalók különböző csoportjai (insiderek, outsiderek) közötti feszültséget erősíti: az insiderek magas bérének költségét, részben az outsiderek viselik, hiszen alacsonyabb bérek mellett esetleg munkához jutnának.
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága – a hatékony bérek A hatékony bérek elmélete szerint a cégek - racionális megfontolásból - az egyensúlyi szint felett tartják a fizetéseket és így végső soron hozzájárulnak a bérek rugalmatlanságához. A hatékony bérek elmélete A hatékonysági bérelmélet szerint a vállalatok saját döntésük alapján az egyensúlyinál magasabb bért fizetnek, és dekonjunkturális időszakokban is vonakodnak csökkenteni a béreket, mert a béremelés kisebb kiadás, mint ami az ellenőrzési, motivációs költségek csökkenéséből befolyik így növelik a munkavállalók elkötelezettségét, (ha úgy érzik, hogy a szükségesnél jobban bánnak velük képesek teljesen azonosulni a vállalat céljaival) emelik a teljesítménykényszert: a magasabb bér növeli a munka termelékenységét. a magasabb bérekkel csökkenthetik a munkaerő fluktuációját: ha magasabb fizetésekkel a vállalat csökkenti a kilépések gyakoriságát ezzel jelentős időt és költséget takarít meg, ha a vállalat csökkenti a béreket, akkor először a legjobb, legpiacképesebb alkalmazottak mennek el, ez a cég számára kedvezőtlen kontraszelekcióhoz vezet.
V. A munkanélküliség okai: frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A frikciós munkanélküliség abból ered, hogy az alapvető munkapiac tranzakciók időigényesek. Így természetes, hogy a munkaerő állomány bizonyos százaléka átmenetileg mindig munka nélkül van. Lényegében a munkahely váltás időigénye (információhiány, kiválasztási folyamat stb.) miatt kialakuló munkanélküliséget nevezzük frikciósnak. A frikciós munkanélküliség néhány oka: az emberek változtatják állásukat, mert elköltöznek, életciklusuk új szakaszába lépnek, vagy egyszerűen csak mást akarnak csinálni. az állástkeresők és a szabad munkahelyek párosítása időt vesz igénybe, az álláskeresőkkel és a betöltendő álláshelyekkel kapcsolatos infromáció nem tökéletes a keresési folyamat kitolódik, az: álláskeresők nem mindig fogadják el az először felajánlott lehetőségeket
V. A munkanélküliség okai: strukturális munkanélküliség A strukturális munkanélküliség lényege, hogy a munkaerő kereslet és kínálat képzettségi és földrajzi jellemzők miatt nem illeszkedik.
Strukturális munkanélküliség: A munkakereslet és munkakínálat szakmai szerkezet nem fedi egymást. A képzési intézményekből kikerülők nem rendelkeznek egy adott munkakör ellátásához szükséges általános (pl. kommunikációs, prezentációs készség, szorgalom stb. és specifikus szakmai ismeretekkel (skill gap analízis) A munkakereslet és munkakínálat földrajzi szerkezete nem fedi egymást. A technológiai fejlődés és a termékek iránti kereslet változásai gyorsabb, mint az átképzések, vagy a lakóhely változtatás.
V. A munkanélküliség okai: ciklikus (konjunkturális) munkanélküliség A ciklikus munkanélküliség oka a konjunktúra kedvezőtlen alakulása: az összkereslet csökkenése miatt esik a nemzetgazdaság munkaerő iránti kereslete Ciklikus munkanélküliség szemléltetése, USA adatok alapján Months Since Peak
0,0% Percent Change (0=Peak)
-0,5% -1,0%
1990 Recession
-1,5% -2,0% 2001 Recession
-2,5% -3,0% -3,5% -4,0% -4,5% -5,0%
Current Recession
1981 Recession
-4.7% or 6.5 million jobs
VI. A munkanélküliség természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája a munkanélküliségnek az a legalacsonyabb fenntartható szintje, amely még nem vezet ár-, bérinflációhoz és biztosítja, a nemzet potenciális kibocsátási szintjének elérését Munkanélküliség természetes rátája az USA-ban 8% 6% 4% 2% 0%
6%
5%
4%
60-as évek 70-es évek 80-as évek Elhelyezkedési esélyek a munkanélküli segély lejártának függvényében .08
.06
Probability
a természetes rátát döntő részt a frikciós munkanélküliség magyarázza: empirikus megfigyelések alapján szintje 4-5 százalék körülire becsülhető. a természetes ráta enyhén növekvő tendenciát mutat, mert • a tizenévesek és a nők megjelenése a munkaerő állományban (alapvetően magasabb munkanélküliséggel jellemezhető csoportok) • munkanélküli segély: a munkások, ha segélyt kapnak kevéssé szorgosan keresnek munkát, empirikus kutatások alapján a munkanélküli segély elvesztésével megduplázódik annak a valószínűsége, hogy az állástalan munkát talál. Hogyan csökkenthető a munkanélküliség természetes rátája • állami és piaci munkapiaci közvetítő szolgáltatások javítása • képzési lehetőségek javítása (life long learning concept) • állami akadályok eltörlése (minimal bér, munkanélküli segélyezés újra gondolása) • közmunka lehetőségek teremtése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára
.04
.02
.00 25
20
15
10
5
0
-5
Weeks Until Exhaustion of Benefits
-10
-15
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (1) Jelenleg Magyarországon a 10 milliós lakosságból mintegy 4.1 millióan végeznek fizetett, legális tevékenységet. Közülük kb. 800 ezren a költségvetési szférában dolgoznak (minisztériumok, önkormányzatok, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) 10
Teljes lakosság
1,5 4,1
6,8
0-14 év
Foglalkoztatott
1,7
15 – 64 év
0,33
Munkanélküli
65 év +
2,2
Inaktív
Versenyszéra
Közmunka
Költségvetés
Tanuló
Nyugd. járulékos
GYES, GYED
Egyéb*
3,0
0,14
0,8
0,7
0,88
0,24
0,4
*pl, háztartásbeli
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (2) A magyar munkanélküliségi ráta átlagosnak tekinthető európai összehasonlításban. A foglalkoztatási ráta kirívóan alacsony szintje viszont súlyos társadalmi gazdasági problémákat jelez.
Foglalkoztatási ráta
Munkanélüliségi ráta
M.o. (2013)
59,2 %
9,8 %
EU 28 (2013)
64,5 %
10,5 %
N.o.
73,6 %
5,2 %
Hány új munkahelyet jelentene ha a magyar foglalkoztatási ráta elérné az EU-27 átlagát (magyar munkaképes korú lakosság: 6,8 millió fő és jelenleg 3,8 millió a foglalkoztatottak száma)?
6,8 millió * 0,053 = 360 (ezer) Foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak/munkaképes korúak = 3,8 millió / 6,8 millió = 0,55 Munkanélküliségi ráta = munkanélküliek/munkaerőállomány = 0,4 millió/4,2 Millió = 0,9
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatáspolitika számára további fontos kihívást jelentenek a regionális egyenlőtlenségek, az alap és középfokú végzettségűek és a nők foglalkoztathatósága, valamint a rugalmasabb (pl. részmunkaidős) foglalkoztatási formák lassú terjedése Foglalkoztatási ráta végzettség szerint, 2010
alapfok
Középfok
Regionális foglalkoztatási ráták, 2007 51,2 %
felsőfok
53,2 %
Mo
30,8
61,6
78,5
EU-27
46,2
78,1
81
61,4 %
60,9 % 66,0 %
Rugalmas foglalkoztatás részaránya, 2009
Egyéni vállalkozó
56,9 %
Részmunkaidős
Határozott idejű szerződéses
M.O
12,4 %
4,1 %
7,3 %
EU-15
15,7 %
20,9 %
14,8 %
56,0 % Foglalkoztatási ráta nemek szerint, 2009
Férfi
Nő
Mo
61,6
49,9
EU-27
70,7
58,6
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) Életkor szerinti foglalkoztatás és a külföldi mukavállalás adatai.
Foglalkoztatási ráta életkor szerint, 2014
15-19
2,3
20-24
33,8
25-29
Külföldön dolgozók számának becslése, 2014
Ország
Fő (ezer)
69,8
Egyesült Királyság
300
30-34
72,7
Németország
135
35-39
76,5
Ausztria
63
40-44
79,6
Szlovákia
9
45-49
79,6
Hollandia
9
50-54
74,8
Egyéb
50-100
55-59
58,6
60-64
15,5
Forrás: kftkreator.hu
KSH: 2013-ban 100-120 ezren dolgoztak külföldön (csak a magyar háztartáshoz tatozókat nézi!)
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatás növekedés összetevői 2011-14-ben:
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (4) Összességében az alacsony aktivitási, foglalkoztatási szint Magyarországon elsődlegesen strukturális, szerkezeti problémákkal magyarázható • • •
A munkaerő-kereslet és -kínálat szerkezeti eltérése A szakképzési rendszer minőségi hiányosságai középfokon és a felsőoktatásban A munkaerő-piacról kiszorulók menekülése a szociális ellátásba - Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj - Rendszeres szociális segély – rendelkezésre állási támogatás - Gyermekellátás megélhetési célú igénybevétele
•
A magyar munkavállalási korú népesség kettészakadása - Akar és képes is dolgozni, akár áldozatok árán is - Nem is akar és nem is képes dolgozni Egyéni alkalmatlanság Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés Kirekesztettség A munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára
•
