Impresszum. Budapest, január 22

Impresszum Kiadja: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium A Weöres Sándor Centenáriumi Év fővédnöke: Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Felelős szerkesztő: Balatoni Monika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár A Weöres Sándor Centenáriumi Év projektvezetője: Bernát Orsolya Tördelés: Tamási Ákos WS100 arculati koncepció: Buzás Dániel Budapest, 2014. január 22.

Ars poetica Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat. Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget: bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked? Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat s aki feléje fordul, egy percig benne éghet. Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged. Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti: vesd le nagy-költőséged, ormótlan sárcipődet, szolgálj a géniusznak, add néki emberséged, mely pont és végtelenség: akkora, mint a többi. Fogd el a lélek árján fénylő forró igéket: táplálnak, melengetnek valahány világévet s a te múló dalodba csak vendégségbe járnak, a sorsuk örökélet, mint sorsod örökélet, társukként megölelnek és megint messze szállnak.

2

3

A zsenialitás egyszerűsége Weöres Sándornak ez az 1962. október 26-án egy egyszerű írólapra írt négysorosa kicsiben felvillantja mindazt, ami csodálatos és pótolhatatlan a költőben. Egyszerűség, zsenialitás, játékosság és közvetlenség. Talán voltak, akik éppen játékossága miatt nem vették komolyan, holott senki nem érte el azt, amit ő: magyarok nemzedékei nőttek fel a Bóbitán, hogy aztán A teljesség felé haladva megpihenjenek Psyché és Ungvárnémeti Tóth László szerelmén. Weöres zseni volt. Mint minden zseni, ő is tudta, nemcsak költeni kell, nevelni is. Babits és Szerb irodalomtörténetet írtak, Weöres antológiát szerkesztett. A Három veréb hat szemmel azonban így is irodalmi tudásunk alapművévé vált. Tisztelet a költőnek. Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes

„Fénykép alatt egy gondolat: Ez benn marad, az kinn szalad.”

„Benned a létra” Zsenialitás, sokrétűség és egyszerűség – ez Weöres Sándor életműve. Weöres a Bóbitától A teljesség felé című művén át a Psychéig mindenkihez szól, egyúttal kisajátíthatatlan és megkerülhetetlen. Weöres művészete alkalmas arra, hogy generációkon átívelő módon látásmódbeli és értékrendi határokat nyisson meg. Weöres költészete ily módon határtalan, felhívja a figyelmet az összetartás fontosságára, ezzel pedig olyan értékrendet közvetít, amely a kormányzat számára példamutató. Utánozhatatlanságából következik, hogy életműve és az általa közvetített értékrend kisajátíthatatlan, mindenkihez szól, és mindenki figyel

4

rá. Zsenialitását és életművének gazdagságát bizonyítja, hogy aligha van olyan ember, aki felé ne közvetítene értéket. Amikor pedig anyanyelvi kultúráról beszélünk, akkor Weöres költészetének nyelvi játékossága megkerülhetetlen. Ez az oka annak, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium életre hívta a Weöres Sándor Centenáriumi Évet, amelynek célja kezdettől fogva, hogy keretet biztosítson azoknak az önmagukban is értékes kezdeményezéseknek, amelyek Weöres életművének gondozását tűzték zászlójukra. Az elhagyott versek kötetének bemutatója, az emlékérem és emlékbélyeg kibocsátása, Psyché-filmvetítés, a Weöres-oratórium bemutatói, a Csiribiri-pontok, a Megmozdult szótár kiállítása és számos más programelem mind egy irányba mutatott: minél szélesebb körben ismertessük meg a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének életművét. Cél, hogy tudatosítsuk, nemcsak „Izzik a galagonya…”, hiszen legfontosabb meséjét, melyet minden korosztálynak a maga nyelvén tolmácsolt, kevesen ismerik: bölcsessége egy sor csupán, „...a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Nekünk, a centenárium szervezőinek a legfontosabb feladatunk felfelé segíteni a létrán mindazokat, akiket Weöres is segített volna. Márpedig Weöres Sándor az egész magyarságnak szól időtlenül és modernül. Megtanít, hogyan találjunk vissza önmagunkhoz, ezáltal teremtve biztos talajt saját létránknak. Öröksége a mi örökségünk. Kultúrája a mi kultúránk. Ezért feledhetetlen számunkra Weöres. Balatoni Monika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

5

2013. június 5. – Budapest Elindult a hivatalos centenáriumi év Centrál Kávéház, Elhagyott versek Weöres Sándor költészetének kevéssé ismert vonulatait, a politikus költőt, a magánéleti lírikust, az utolsó időkből származó verseket ismerhetik meg az olvasók a Helikon Könyvkiadónál megjelent új kötetből, amelynek bemutatójával hivatalosan is elindult a Weöres Sándor Centenáriumi Év. Az Elhagyott versek című kötettel lezárult a kiadó Weöres-életműsorozata. A kötetet bemutató sajtóreggelin Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kijelentette: a politikának az értékmegőrzés is feladata, ezért nem maradhatott a Weöres Sándor-évforduló kormányzati szerepvállalás nélkül. Elmondta, hogy terveznek Weöres-témavonatot, a Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet ad ki, és terveik szerint a határokon túl is lesznek programok. Az emlékév következő eseményének a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) ad helyet, itt nyílik június 7-én a Weöres Sándor színháza című kiállítás, amely az alkotó színházi műveit dolgozza fel archívumok anyagaiból merítve. Halmos Ádám, a Helikon Könyvkiadó ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a kiadó a 2000es évek elején kezdte el a Weöres-életművet feldolgozni és kiadni, az utolsó kötet a kiadatlan verseket tartalmazza. Steinert Ágota irodalomtörténész – több mint ötven Weöres-kötet szerkesztője – elmondta, hogy maga Weöres Sándor vetette fel, hogy ki kellene bővíteni az egybegyűjtött írásait tartalmazó kötetét, a könyv megjelenését azonban már nem élhette meg. A szerkesztő felidézte, barátként rá hárult a feladat, hogy az életművet sajtó alá rendezze, ami nem volt könnyű feladat,

6

7 Fotó: Burger Zsolt

hiszen több mint 30 ezer oldalt kellett feldolgoznia. Mint megjegyezte, Weöres Sándor és felesége, Károlyi Amy „nem a polgári rend szerint éltek”, lakásukban mindenhol kéziratok hevertek, ráadásul nemcsak a házaspár művei, hanem más íróké is. Kiemelte, az Elhagyott versek megjelenésével teljesítettnek tudhatja Károlyi Amynak tett vállalását. A több mint hétszáz oldalas könyvről elmondta, hogy a címnek kettős értelme van, hiszen egyszerre utal a tudatosan kihagyott és az elkallódott versekre. Szerinte Weöres Sándor sok kéziratát elajándékozta, ezért még számos szöveg lappanghat. Szólt arról is, hogy az Elhagyott versek darabjait a költő nem minőségi okokból hagyta ki a korábbi válogatásokból. A most megjelent fiatalkori versek például akkoriban rangos irodalmi lapokban láttak napvilágot. Weöres elhagyta az életében megjelent gyűjteményekből azokat a műveket is, amelyeket túlságosan személyes hangvételűnek ítélt, például a feleségéhez vagy a kortársaihoz írt verseket. Az irodalomtörténész szerint Weöres – a közhiedelemmel ellentétben – nem volt apolitikus költő, több művet írt például az 1956-os forradalom idején. Ilyen témájú versei kötetben most olvashatók először. Weöres kevéssé ismert arcát mutathatják a közérzeti versek – hangsúlyozta Steinert Ágota. A szerkesztő szerint az alkotót bántotta, hogy méltatlanul háttérbe szorították, például a Kossuth-díjnak is csak a második fokozatát kaphatta meg, miközben az irodalmi Nobel-díj esélyeseként emlegették.

8


„Nagyságát talán még ma sem fogjuk fel eléggé”

Életem egyik legnagyobb élménye, hogy megismerhettem Weöres Sándort, és vele munkakapcsolatba, majd baráti viszonyba kerülhettem. 1972-ben a Magvető Kiadó kezdő szerkesztőjeként a kiadótól azt a megbízatást kaptam, hogy kétkötetes Egybegyűjtött Írásainak háromkötetesre való bővítésében legyek a segítségére. Én 32 évesen végtelenül nagy megtiszteltetésnek éreztem a feladatot, hiszen jól tudtam, hogy az ebben az időben már 59 éves költő nemcsak alkotói pályájának csúcsán áll, de a magyar irodalom klasszikusa, sőt a világirodalom egyik legjelentősebb alkotója is. Gyermekkoromtól fogva a vers volt számomra a legjobban szeretett művészi kifejezési forma, ez érdekelt, evvel kívántam magam is mint lektor vagy kritikus foglalkozni, hát hogyne vonzott volna a lehetőség, hogy e terület egyik zsenijéhez személyesen is közel kerülhetek, megfigyelhetem alkotói módszereit, láthatom műhelymunkáját, meghallgathatom véleményét az irodalomról, kortárs és régi magyar vagy külföldi költőkről, filozófiai kérdésekről. Megtisztelő volt, hogy Weöres Sándort az első perctől érdekelte a véleményem, megbeszélte velem művészi megoldásait, köteteiben a versek sorrendjét, szerkezeti felépítésüket, s ha terjedelmi okokból a kiadó valamilyen kihagyást kért, belevont a válogatásba. Mindig nagyon kedves és szívélyes volt, nagyon sokat tanultam tőle. Káprázatosan hatalmas tudását magától értetetődő természetességgel osztotta meg környezetével. Gyakran csak egyetlen jelzővel, félmondatos megjegyzéssel tette helyére a dolgokat, de előfordult, hogy egy-egy témát bővebben is kifejtett. Egy ízben, mikor Egybegyűjtött műfordításait szerkesztettem, hoszszan beszélt arról, hogy mit jelent neki Dante, és hogy fordítása során mennyi mindent tanult tőle, milyen eszközöket sajátított el az olasz mestertől. Máig sajnálom, hogy nem volt nálam magnetofon, hogy megörökíthettem volna színes és szellemes előadását. Lassan kialakult, hogy rendszeresen megfordultam előbb Törökvész, majd Muraközi utcai otthonukba. Amikor külföldre mentek, ott laktam náluk, hogy értékeik, macskájuk ne maradjon őrizetlenül, s mikor élete utolsó évében Sándor már nagyon beteg volt, segítettem ápolásában feleségének, akit ugyancsak nagyon megszerettem. Megszerettem, mert nőként hozzá még közelebb

10

kerültem, nemcsak köteteinek szerkesztője, de életének, mindennapjainak tanúja is lehettem. Otthonuk légköre rendkívül vonzó volt. Általában éjszaka dolgoztak, délig aludtak, és délután fogadták munkatársaikat, intézték az irodalmi élettel kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat. Sűrűn keresték fel őket külföldi és hazai vendégek is. Megfordult náluk az egész hazai szellemi élet: zeneszerzők, képzőművészek, írók, költők, irodalomtörténészek, szerkesztők, újságírók. Érdekes beszélgetéseknek voltam tanúja, amelyek során megcsodálhattam Weöres remek érvelését, csillogó szellemét, azt, hogy soha semmiféle divat nem érdekelte, függetlenségét, szuverenitását mindig megőrizte, nem hódolt be semmiféle hatalomnak, nem érdekelte a siker és a pénz, annál jobban maga az alkotás. Született költő volt, akinek nagyságát talán még ma sem fogjuk fel eléggé, bár azt remélem, hogy a születésének 100. évfordulója alkalmából kiadott könyvek, színi előadások, tudományos konferenciák és más rendezvények sokat segítettek abban, hogy megismerhessük az igazi Weöres Sándort. Steinert Ágota irodalomtörténész, a Weöres-életmű szerkesztője

Steinert Ágota

Az utolsó felvétel Weöres Sándorról (a fotó Steinert Ágota tulajdona)

11

2013. június 7. – Pécs A költő színháza Weöres Sándor színpadi művei: Theomachia (1941), Holdbeli csónakos (1941), Shelley, Percy, Bysshe: A megszabadított Prometheus (1960) fordítás és utószó, jegyzetek, Hold és Sárkány (1967), Octopus (Szent György és a sárkány), Csalóka Péter. „(…) régóta írok színdarabokat. Azzal vígasztalom magamat, hogy a Bánk bán, Az ember tragédiája, a Csongor és Tünde, a Kegyenc, a IV. Henrik király, vagyis majdnem minden jelentős magyar színpadi alkotás évtizedekig parlagon hevert, míg végre előadták. Hagyomány ez nálunk, de egyáltalán nem haladó hagyomány s ideje volna ezzel a szomorú hagyománnyal gyökeresen szakítani.” – nyilatkozta a Film Színház Muzsika hasábjain a költő. Sok színdarabot írt már Weöres Sándor, amikor 1971-ben sor került az első hivatásos színházi bemutatóra, a Kazimir Károly rendezésben színre kerülő Holdbeli csónakos-ra. „(…) 1941-ben írtam a Holdbeli csónakost, egy akkor induló bábszínjátszó csoport részére. De részben a darab bábelőadásra túl bonyolultnak bizonyult, részben az akkor tervezett bábszínház meg sem alakult. A Holdbéli csónakost azután Németh Antal vette szárnyai alá az akkori Nemzeti Színházban, de a háború vihara miatt a darab nem jutott el az előadásig. A Holdbeli csónakos aztán nagyot aludt, majd három évtizedet, hálás vagyok Kazimír Károly barátomnak, hogy felébreszti hosszú álmából. Kazimír Holdbeli csónakosa nem azonos a könyvben kinyomott szöveggel, az ő rendezése sok mindennel gazdagítja. Egy másik színdarabomból, az Endymion-ból iktat bele részleteket, továbbá lírai verseket is. Az egész egybesült csirkéből töltött csirkét alakít, érdekes kísérlet.” – Weöres Sándor Az első színpadra alkalmazást követően számos feldolgozást ért meg azóta is a Holdbeli csónakos. A költő születésének 100. évfordulóján a Weöres Sándor színháza kiállításon

12

13 Fotó: Takács István


Fotó: Takács István

látható tizennyolc Holdbeli csónakos-előadás kapcsán elmerenghettünk azon, hogy egy mű hányféleképpen adható elő. A jó színház az, ahol a közönség jól érzi magát. De vannak nehezebb, értékes művek – szemben a nagyobb népszerűségnek örvendő színpadi műfajokkal –, ahol a mondanivaló első hallásra nehezen értelmezhető. A színpadról szóló szavak kimondva hatástalanok. Amíg Weöres versbe foglalt szavait, gondolatait többször átolvasva, újra meg újra elővéve fogjuk fel, Weöres színpadi műveinek esetében a koronkénti újragondolás, újraértelmezés formájában tud testet ölteni időről időre. A kiállítás egyfajta szakmai összegzés az elmúlt korszakok fényében, egyben figyelemfelhívás a jövő felé: értékes üzenetsor vár felfedezésre még Weöres színpadi műveiben. Korokon átívelő, egyetemes gondolkodása az emberi értékek állandóságára figyelmeztet meg-megújuló felfogású kerettörténeteiben. A kiállítás Weöres Sándor kevéssé ismert alkotói énjét mutatta be a nagyközönségnek s a színházi szakmának egyaránt. A Nemzeti Színház Valló Péter rendezésében 2003-ban színre került Holdbeli csónakosa túl a 160. előadáson a jelen repertoár része. A bemutató idején Kaszás Attila alakította a Holdbeli csónakost, ma – tragikus halála után – már jószerével a Kaszás Attila-díj kapcsán beszélünk róla. A díjat hatodik alkalommal, ezúttal a POSZT idején ítélte oda a kuratórium. A darabbeli Jégapó alakítója, Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze nyitotta meg a Weöres Sándor színháza című kiállítást, Bertók László Kossuth-díjas költő pedig Weöres Sándor pécsi életét elevenítette fel a hallgatóságnak.

15

2013. június 19. Petőfi Irodalmi Múzeum Megmozdult szótár A megmozdult szótár – Weöres Sándor 100 éves címmel nyílt interaktív kiállítás 2013. június 19-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban; a tárlat játékos módon mutatja be a költő életét és műveit.

Fotó: Burger Zsolt

Az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvöző tárlatról Hegyi Katalin irodalmi muzeológus, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: szórakoztató és a belső tartalomra figyelő játékok segítségével tették izgalmassá a kiállítást.

16

Weöres Sándor egész élete a versírás, a nyelv zeneisége – hangzása, ritmusa – körüli kísérletezésről szólt, a gondolat megjelenítéséhez kereste a tökéletes formát, és virtuóz módon használta ki a magyar nyelv adta lehetőségeket. „Munkámat használni lehessen, ne szájtátva csodálni” – írja Nagyság című versében. Ennek a kívánságának felel meg a kiállításnak az a része, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) közösen hoztak létre. A kurátor kiemelte: Weöres Sándor költészetét a nyelvi játékokon alapuló szoftverfejlesztésekkel mutatják be, a 10 játékon összesen 150 vers szerepel. Ezek a közönséget bevonó feladatsorok a hároméves gyerekektől kezdve az egyetemistákon keresztül mindenkinek nyújtanak valamit. A Weöres Sándor szövegeiből kiinduló játékok aktív gondolkodásra késztetik a közönséget, és lehetővé teszik, hogy az olvasó jobban megismerje a költő verseit. A Weöres költészetét és életét bemutató interaktív installációk a MOME Kreatív Technológia Laborjának közreműködésével készültek. A látogatókat versfoltozás, versrajz, keresztöltés és gondolatfújás, 3D-s versleképzés és sok más feladat várja. A kurátor elmondta: a Keresztöltés című vers 16 szóból áll, amelyeket különbözőképpen lehet összekötni, és újabb és újabb verseket létrehozni belőlük – a kiállításon a közönség is összeállíthatja saját variációit. A versfalon a költő kézírásos verseskönyvéből, a Magyar etűdökből látható három rajz, amelyek előtt elhaladva az a vers szólal meg, amelyhez készültek. A versfoltozóban pedig a versekből kihagyott szavakat kell a helyükre tennie a játékosnak. Weöres Sándor utazásait is egy játék segítségével mutatják be. Hegyi Katalin felidézte, hogy a költő híres, 1937-es keleti útja mellett 1959-től New Yorktól Sanghajig bejárta az egész világot. Az installáció bemutatja, mikor merre járt, és az adott úthoz, városhoz tartozó dokumentumok – levélrészletek, naplófeljegyzések, versek, kéziratok, fényképek – is megjeleníthetők.

17

18


20

A kurátor kiemelte: a kiállítás fogadófalán a tárlat címét adó vers, A megmozdult szótár olvasható, amelynek Weöres által alkotott különleges szavai animációként elevenednek meg. A kiállítás hagyományos részét – amelyben bepillantást engednek a költő életébe – tíz, kéziratokkal, fényképekkel illusztrált tábla adja, amelyeken különböző témákat dolgoztak fel. Készítettek válogatást a családról, a mesterekről, a versek születéséről, az irodalmi életet szervező Weöres Sándorról, a költő és a zene kapcsolatáról, a gyermekversekről, a közélettel foglalkozó versekről, Öröklét címmel a témával foglalkozó műveiről, melyekkel együtt a költő feleségének, Károlyi Amynak emléket állító tábla is megtalálható a kiállításon. A kurátor szólt arról, hogy a kiállításon képzőművészeti gyűjtemény is látható: könyvillusztrációkat, Weöres Sándor-ábrázolásokat és általa készített rajzokat is bemutatnak. Emellett hagyományos olvasósarkot rendeztek be, ahol a költő műveit olvashatják és a róla szóló dokumentumfilmeket nézhetik meg a látogatók.

Fotó: Burger Zsolt

A Weöres Sándor születésének századik évfordulója alkalmából létrehozott kiállítás június 19től 2014. június 1-jéig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ezt követően pedig vándorkiállításként szeretnék bemutatni az ország más pontjain is.

21

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2010–2011-ben mutatta be nagy sikerrel a Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón című kiállítását. Az e kiállításon szereplő, 19 – 20. század fordulóján élt költők, írók műveikben s nem egyszer életükben is ötvözték a valóság és az álmok, a fantáziabirodalom és a mesék világát. A szöveggel dolgozó írók hamar értő társra leltek a képalkotó festők, grafikusok oldaláról, s valós nagyvárosi írott, festett jeleneteikben rokokó angyalok, középkori szerzetesek, Don Quijote-figurák jelentek meg. Volt, aki egy személyben ötvözte, uralta a vonal, a szín, a hanE. Csorba Csilla gulat képi és írásos megjelenítését – gondoljunk a zenében, rajzban is tehetséges Csáth Gézára vagy középkori itáliai kisvárosok hangulatát festményen, rajzban s novellákban is megörökítő Gulácsy Lajosra. E kiállításban a korszak alkotásainak a közönség által történő befogadását csak különleges, új, a víziót erősítő médiumokkal tudtuk lehetővé tenni: szózongora, színorgona, virtuálisan mozgó vízfelület, digitális képkeretek stb. segítették megértetni a kor összművészetének mibenlétét. Gulácsy Lajos írásait olvasva ekkor figyeltem fel a Weöres Sándorral való párhuzamra. „Kerestem módokat a kifejezésre… Jobban érdekelt a hogyan, mint a mi” – írta Gulácsy. „A verssorok az értelmüket nem önmagukban hordják, hanem az általuk szuggerált asszociációkban; az összefüggés nem az értelemláncban, hanem a gondolatok egymásra villanásában és hangulati egységében rejlik” – rímel rá Weöres. Talán önkényes dolog Gulácsy prózáját, festészetét „a magyar szó egyik legnagyobb varázslója”, Weöres költészetével összehozni, de erre a költő maga is alkalmat ad a Dalok Na Conxy Panból című versével. Álarcok, érzetek és érzékek kavalkádja, átlényegülés, víziók, játékos szomorúságok, valós és irracionális képi összetételek, asszociációk mindkét oldalon. Mások által meg nem élt, teremtett világok, nakonxipáni hangulatok itt is és ott is. S mint a Ködlovagoknál a metaforikus tartalmak átadására, a weöresi költészet közvetítésére is újszerű formai, installációs, mediális elemeket éreztünk közelinek a hallás, látás, tapintás érzeteinek közvetítése érdekében, ezért fordultunk a fiatalokhoz, a MOME tanáraihoz és hallgatóihoz.

22

Fotó: Burger Zsolt

Egy kiállítás margójára

A Weöres Sándor-évfordulós megemlékezés újra feladta számunkra a leckét, hiszen ő maga, a költő tiltakozna leginkább egy hagyományos kiállítás ellen. Ő, aki valami olyasmit kezdett el, amit őelőtte senki se csinált, akit Lengyel Balázs szerint „játékossága folytonosan arra űzi, hogy mindig új és új köntöst felöltve közelítse meg az ábrázolt világot… aki verseivel úgyszólván felszólítja az olvasót, hogy vetítsen bele bármit, amit akar” – csak újfajta installációs eszközökkel, modern módszerekkel megközelíthető. Ezt az érzést csak erősítette bennünk pár életrajzi vonatkozású megnyilvánulás, mint például amelyik arról szól, hogy Weöres Sándor levetette magáról környezete darabjait, nem érezte közel magához az élettelen környezete tárgyait, magát átlátszó testként a lét–nem lét határára helyezte : „Barátom, ki azt mondod,/ ismersz engem,/ nézd meg szobámat:/ nincsenek benne díszek,/ miket magam/ választottam; nyisd szekrényemet:/ benn semmi jellemzőt sem találsz.” Üvegszerűen átlátszó személyiségének láttatása csak pár fontos életrajzi dokumentummal lehetséges, s az életrajz helyett a teljességre, a mindenség felé mutató versek közvetítése lehetett a célunk. Weöres versei úgyszólván felszólítják az olvasót az állandó megújulásra, az interaktivitásra, hogy „vetítsen bele bármit, amit akar, az ilyen vers jelentését nem önmagában, hanem olvasójában hordja”. Ekképpen Paul Valéry 1930-as években írt sorait véltük magunkénak: „Minden művészetben van egy fizikai rész, melyet többé nem szemlélhetünk és tárgyalhatunk úgy, mint eddig; ez a rész nem vonhatja ki magát többé a modern tudomány és a modern gyakorlat behatásai alól. Sem az anyag, sem a tér, sem az idő húsz év óta már nem ugyanaz, ami korábban volt. El kell készülnünk rá, hogy az ilyen nagymérvű újítások megváltoztatják a művészetek egész technikáját, ezáltal befolyásolják magát az invenciót, s végül is talán odavezethetnek, hogy a legvarázslatosabb módon megváltoztatják magának a művészetnek a fogalmát.” Mindezt, Weöres költészetének a változó világhoz való alkalmazkodókészségét felhasználva döntöttünk úgy, hogy a hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözzük. Kollégáim, Hegyi Katalin muzeológus és Mihalkov György kiállításrendező terveihez adott hathatós segítséget a MOME Kreatív Technológia Laborja Ruttkay Zsófia vezetésével. E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója

23

2013. június 20. – Budapest Bélyeg a költő tiszteletére A Magyar Posta alkalmi feláras bélyegkisív kibocsátásával köszöntötte Weöres Sándor születésének századik évfordulóját. A centenáriumra megjelent kisív Nádi Boglárka tervei alapján a Pénzjegynyomdában készült harmincezer példányban. A kisíven Weöres Sándor műveiből származó idézetek és illusztrációk grafikai kompozíciója szerepel. A bélyeg tervezője, Nádi Boglárka, „első bélyeges” fiatal grafikus. Az ifjú tervező székesfehérvári, tavaly diplomázott Sopronban, az Alkalmazott Művészeti Intézet tervezőgrafika szakán. Jelenleg ugyanitt mesterképzésen vesz részt. A bélyegtervezésben példakéNádi Boglárka pe a közelmúltban elhunyt világhírű grafikusművész, Kass János. Diplomamunkájában magyar népmesékhez tervezett különleges bélyegsorozatot, így közel állt hozzá a Weöres-centenárium tiszteletére kiírt bélyegtervezési pályázat témavilága. A centenáriumi bélyegkisív grafikájáról az alkotóművész a következőt mesélte: „Amikor megkaptam a feladatot, rengeteget gondolkoztam azon, hogyan tudnék Weöres Sándorhoz méltót alkotni. Olyan bélyeget szerettem volna tervezni, amit, ha még élne, ő is szeretne. Vagyis szeretném azt képzelni, hogy szeretné. A Magyar etűdök kötetének bevezetője adta az ötletet, amiben a felesége a következő sorokat írta: »Ez a könyv ajándék. Én is ajándékba kaptam. Fiatal házas korunkban W. S. rajzolta és írta számomra, annyiféle tintával, ahányféle színt kapott. Ezért lett

24

olyan tarka, mint a színes tojás. Nekem mindmáig legkedvesebb ajándékom. Azt mondják, a szeretet annál inkább növekszik, mennél inkább osztogatják. Ilyen szeretettel adom olvasói kezedbe ajándéknak ezt a könyvet.« Miután ezt elolvastam, és alaposabban áttanulmányoztam a kötetet, már biztos voltam benne, hogy a kalligráfiát kell választanom, és olyan szellemiségben megfestenem a bélyegeket, amilyen szeretettel ő illusztrálta és kalligrafálta a könyvet Károlyi Amynak. Remélem, sikerült.”

25

Emlékérme Weöres Sándor születésének 100. évfordulójáról érmével emlékezett meg a Magyar Nemzeti Bank. A költő formabontó játékosságát Tóth Zoltán ötvösművész mintázta meg. Az emlékérme előlapjának szélén, felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alsó köriratban a 5000 FORINT értékjelzés olvasható. A felső körirat alatt jobb oldalon a „BP.” verdejel, bal oldalon a 2013 verési évszám látható; a középmezőben a költő nevének betűiből álló kompozíció van. Az emlékérme hátlapján a WEÖRES SÁNDOR körirat olvasható az alsó íven. A középmezőben ábrázolta a tervező a költő öltönyös, mezítlábas alakját kissé előrehajló, jobb oldalra kitekintő, a lábait hanyagul keresztező, ülő helyzetben. Alakja egy négyzetes mezőben (keretben), annak alsó vonalára ültetve helyezkedik el. A négyzettől/kerettől balra 1913, jobbra 1989 évszámok. Az EuroStar logó baloldalon a láb mellett, a művész mesterjegye jobb oldalon, a keret alatt látható. A Magyar irodalom alakjai sorozat s egyben az Európa nemzetközi gyűjtőprogram részeként is szereplő emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 20 gramm, átmérője 34 mm, széle recézett. Az emlékérméből 5000 darab készíthető, különleges – ún. proof – technológiával.

26

Gerhardt Ferenc beszéde a Weöres Sándor Centenáriumi Év ünnepi megnyitóján hangzott el. A rendezvényen a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan forgalomba bocsátotta a költő születésének 100. évfordulója tiszteletére készült Weöres Sándor-érmét. „A Magyar Nemzeti Bank az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei, évfordulói kapcsán emlékérméket jelentet meg. Az értékek ily módon történő közkinccsé tételével az MNB emlékérme-kibocsátási tevékenysége ismeretterjesztő, hagyományápoló és értékőrző szerepet is betölt, amit a jegybank szakmai céljai mellett szintén fontosnak tartok. Weöres Sándor a magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja, így születése 100. évfordulójának megünnepléséhez a jegybank méltán csatlakozik ezüst emlékérme kibocsátásával. A Weöres Sándor-emlékérme az MNB-nek a magyar irodalom kiemelkedő alakjait bemutató, immár emlékérme-sorozatnak is mondható darabjai közé sorolható be.”

27

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

2013. június 22. – A születésnap Szombathely, Csönge, Budapest A Weöres Sándor-év kiemelkedően fontos állomása a költő születésnapja. Ezen a napon indították útjára – a MÁV Zrt. közreműködésével elkészült – Weöres Sándor Centenáriumi Év mozdonyát, melyet Hende Csaba honvédelmi miniszter avatott fel Szombathely vasútállomásán reggel 9 órakor. A mozdony 11 órától 17 óráig megtekinthető volt az állomáson. A szombathelyi városháza adott otthont a költő születésnapi ünnepi műsorának, amelyen többek között részt vett Harangozó Bertalan megyei kormánymegbízott és Puskás Tivadar polgármester is.

28

A mozdonyavatás után a költő szülőfalujába, Csöngére várták az ünnepelni vágyókat. Itt Fabiny Tamás evangélikus püspök tartott istentiszteletet a falu evangélikus templomában. A Kossuth Rádió e jeles napon Csöngéről közvetítette a déli harangszót. Június 22-én este két budapesti programmal is emlékeztünk Weöres Sándorra: a Balassi Intézet Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából az író– költő–műfordító spiritualitására és a kínai kultúra iránt érzett nagyfokú tiszteletére kívánta ráirányítani a figyelmet a Múzeumok éjszakáján. Időtlen derengés címmel Xi Xinmin kortárs kínai festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás, melyet a Weöres Sándor Centenáriumi Év fővédnöke, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Xiao Qian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete nyitott meg, majd ezt követően Teljesség felé címmel koncertet adott Gryllus Dániel neves művészek közreműködésével.

Weöres Sándor: Vas megyei üdvözlet Sokszor megyek Szombathelyre, gondjaimtól szabad helyre, és mellette Oladon békességem fogadom, sűrű fák közt Kámonban elmerülök álomban, és ha vágyom völgyre, hegyre, tovább utazom Kőszegre, - végtére hazatérek Csöngére.

Vallomás (részlet) Örülök, hogy részesei lehetünk a Weöres Sándor Centenáriumi Év rendezvénysorozatának, így tiszteleghetünk a 20. század egyik legnagyobb költője előtt. A centenárium kapcsán helyet adtunk a Weöres Sándor Valse triste című verséhez kötődő országos konferenciának, mely alkalomból kiváló előadók különböző aspektusokból mutatták be a sokoldalú tehetséget, kinek életműve az egyik leggazdagabb a magyar

29

Baranyai Ernő

irodalomban. Méltó epizód és felemelő érzés volt, amikor itt, a Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékház előtt 600 gyermek szavalta el a költeményt. Weöres Sándor virtuozitása az egyszerűségében rejlett. „Végtére hazatérek Csöngére” – szól a mindannyiunk által jól ismert Vas megyei üdvözlet sora. Életének meghatározó szakaszát, gyermekkorát is itt töltötte, itt kezdett el verselni, tehetsége itt kapott szárnyra. Ő maga azt írja: „Amit használok, ott, a falun tanultam azalatt a közel húsz év alatt, amit nagyrészt Csöngén töltöttem.” Szülőföldje, dajkáló, gyermekkori élményeket adó otthona volt a mi falunk. S mi erre büszkék vagyunk. Weöres Sándor életünk részéve vált. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy nálunk találhatott otthonra a költőházaspár hagyatéka. Nagy segítségünkre volt ebben a hagyaték gondozója, Károlyi Alice. Ő szorgalmazta, hogy a Weöres család birtokában lévő ház felújítási terve elkészüljön. Önkormányzatunk sikeres pályázatának köszönhetően pedig megújulhatott az épület, mely így az örökhagyók akaratának megfelelően a nagyközönség számára is látogatható lett. A kiállítás irodalmi anyagának összeállítását dr. Steinert Ágota irodalomtörténész asszony vezetésével végezték el, anyagi támogatásában szintén Károlyi Alice asszony vállalt nagy szerepet. Utólag is köszönet mindenkinek a közreműködésért, hiszen így nemcsak településünk gyarapodott egy kinccsel, de a hagyatékot is méltó módon tudtuk a nagyközönség elé tárni. A Weöres Sándor-ünnepségsorozat megszervezésében, melynek részese lehet Csönge is, sokan vállaltak szerepet, kiváltképp Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Bokányi Péter, Tóth Péter irodalmárok, a Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékének Ápolása Alapítvány, valamint Mesterházyné Jánosa Magdolna. Aki hozzánk eljön, az kap egy történetet tőlünk, mely mozaikdarabbal kiegészítheti a maga Weöres-képét. Megmutatjuk a hozzánk látogatóknak az egykori lakóházat, szüleinek nyughelyét, az emléktáblát, mely a Kodály Zoltánnal való találkozásra emlékeztet. Weöres Sándor hagyatékának ápolását kötelességünknek tekintjük, s örömmel tesszük. Épp olyan megbecsüléssel mesélünk itt, Csöngén arról az emberről, aki nálunk nőtt fel, mint amekkora elhivatottsággal kutatják az irodalmárok a máig tartó életművet. Baranyai Ernő, Csönge polgármestere

30

Fotó: Burger Zsolt

Ünnepi köszöntő (részlet) A szülőföldünket nemcsak a személyes élményeink és emlékeink emelik közel a szívünkhöz, hanem az ott élő emberek megbecsülése, a táj szeretete és történelmének ismerete, valamint az onnan származó kiemelkedő személyek tisztelete. Közéjük tartozik a 100 éve született Weöres Sándor. Hallottunk már arról, milyen nyelvi zseni volt. Weöres Sándort azonban nagy utazóként is jegyzik. Már huszonévesen beutazta egy díjnak köszönhetően a fél világot. Garabonciásként vándorolhatott bármerre, sodródhatott bárhova, szívében a szülőföldje mindig kiemelt helyet foglalt el. Számos versében vall erről. Ez a falu, ahol most együtt lehetünk, valóban egy kis békés szigetet jelenthetett számára, erről tanúskodnak barátai visszaemlékezései is. Amerikából való hazatérése után a kérdésre: „Milyen volt hát az az Amerika?” így válaszolt: „…tudod, az azért nem Csönge!” Weöres Sándor életműve minket is büszkévé tehet szülőföldünkre, Vas megyére. Üzenete azonban nem csak nekünk szól. Életműve minden emberé, hiszen éljünk bárhol, legyünk bármilyen élethelyzetben, találhatunk olyan művet tőle, amely kalauz lehet számunkra. Weöres Sándor tehát: mindannyiunké. A gyerekeké, akik már óvodáskorban fejből tudnak tőle legalább négy-öt verset. A szerelmeseké, akik esküvői meghívóra is illő gondolatokra lelnek nála. Az útkeresőké, akiket a teljesség felé irányíthat, ahogy fogalmaz: „…egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Ágh Péter országgyűlési képviselő, Fidelitas-elnök

31

Ágh Péter

Szent György és a sárkány TRAGIKOMÉDIA KÉT RÉSZBEN DÍSZBEMUTATÓ A költő így vall 1965-ben született művéről: „…nem végzetdráma, hanem az emberek kavarta viharok futása, különböző célok küzdelmének következményeként örök-forgású örvénnyé kavarodva. Sem a sárkányölő Szent György, sem a sárkány hívei nem diadalmaskodnak végérvényesen, mert mikorra győzne valamelyik, az örvény már másutt és másként sodor. Itt nem győz más, mint az a forró atmoszféra, mely mindent szerelmesen fojtogat és mindent gyilkosan fölemészt, de könyörtelen örök forgásában mégis a szakadatlan életet jelenti.” Arról pedig, hogy mit kíván üzenni drámájával a közönségnek, ekképp beszélt egy rádióinterjújában: „Azt, hogy az élet sokkal bonyolultabb, sokkal ellentmondásosabb, mint ahogy mindennapjainkban érzékeljük. Annyi sárkánnyal kell a ma élő embernek és a ma élő fiatalnak megvívni, erre vonatkozik tulajdonképpen a darab. Megoldást nem ad, csak az ellentmondásokat, az ellentéteket, a kérdéseket veti fel. A megoldást a saját életének megfelelően mindenkinek saját magának kell megtalálni.” A drámát a szerző századik születésnapján, 2013. június 22-én mutatta be a Weöres Sándor Színház Valló Péter rendezésében, a címszerepben a szombathelyi születésű Fekete Ernővel, a Katona József Színház tagjával.

32

Fotó: Mészáros Zsolt

Szereplők: GIORGIO lovag (Szent György).................. FEKETE ERNŐ m.v. CANNIDAS, Silene királya ......................... TROKÁN PÉTER INGANGA, százéves anyakirályné .............. KISS MARI UTTAGANGA királykisasszony ................... NAGY CILI LAURO, a király unokaöccse ..................... CZUKOR BALÁZS ISBEL hercegnő, Lauro féltestvére ............. SODRÓ ELIZA MIRON, a Sárkány főpapja ........................ JORDÁN TAMÁS SIRIO, silenei lovag ................................... KÁLMÁNCHELYI ZOLTÁN ATHANAS, a király minisztere, valamint DRINUS réthor, nyomorék ......................... OROSZ RÓBERT BARDANES, a király minisztere, valamint BATRACH, kocsmáros és hajós. ............... SZERÉMI ZOLTÁN LYDIA, udvarhölgy, a Sárkány jegyese ........ FEKETE LINDA CYNTHIA, udvarhölgy, a Sárkány jegyese .. VARGA DÓRA BARBARA, udvarhölgy, a Sárkány jegyese . KORPONAY ZSÓFI NELLA, piaci árusnő ................................. ALBERTI ZSÓFI REDVULFUS, SCOTTUS, AFER, római katonatisztek, illetve BRUTO, DURO, SILVANO, silenei katonák............... HORVÁTH ÁKOS KELEMEN ZOLTÁN KOVÁCS GERGELY A sárkány KÉT PAPJA és KÉT PAPNŐJE ... BUDAI DÁVID POPPRE ÁDÁM LÉVAI TÍMEA OSTYOLA ZSUZSANNA

33

Díszlettervező: HORGAS PÉTER Jelmeztervező: BENEDEK MARI Dramaturg: DURÓ GYŐZŐ Zeneszerző: MELIS LÁSZLÓ Korrepetítor: FALUSI ANIKÓ Kellékes: JENEI ÁGNES Súgó: BALOGH LÍVIA Ügyelő: NÉMETH ÉVA A rendező munkatársa: M. KAPORNAKI RITA Rendező: VALLÓ PÉTER Centenáriumi díszbemutató: 2013. június 22., Nagyszínpad

Szubjektíven Weöres Sándorról – a centenárium margójára A Magyar Orpheus 100 éve született. 80 éve jelent meg első kötete. 70 éve költözött Budapestre. 40 éve jelent meg Ha a világ rigó lenne és a Tizenegy szimfónia. 30 éve látott napvilágot a Színjátékok, 20 éve a Sok tünemény posztumusz kötet. És 10 évvel ezelőtt indult meg az életműsorozat a Helikon Kiadónál; lezárult 2013-ban. Az évfordulók mentén az első dátum a legfontosabb, hiszen június 22-e maga a centenárium, de évforduló 2013 júniusa a kiadás tekintetében is: az életműsorozat záró darabja, az Elhagyott versek mintegy életműlezárásként teszi fel a koronát a költői Parnasszus csúcsára: miről másról is szólna, mint a kiadatlan és datálatlan művek bemutatásáról, korábban szerzői öncenzúrán átesett és gyűjteményes kötetekből kimaradt versek, töredékek, prózadarabok, csupán folyóiratokban fellelhető költemények sokaságáról. De ki is volt a költő, író, műfordító, irodalomtudós Weöres? Valóban századunk meghatározó lírikusa? Mítoszteremtő és művészlét-láttató egyszerre? Szürrealista stílusvirtuóz? Talán így együtt mind. Egy kicsit. Vagy nagyon. A teljesség maga.

34

Fotó: Kövesdi Andrea

Aki műfordítóként is egészen kivételes teljesítményt nyújtott. És hogy itt is a teljesség? Persze: angol, német, francia, olasz, latin, orosz szerzőktől közvetlenül (közvetítéssel más nyelvekből is) tolmácsolt művekkel kijelölte a magyar fordításirodalom útját. És irodalomtörténete? A Három veréb hat szemmel mint poétikatörténet: a teljesség maga. Keresztényi és platóni. A szemlélet, mely nyugatos időszakától kezdve végigkíséri. És a játékosság, az ősi szellemiség, a naiv, de nyitottságát el nem veszítő szemlélődés, harmóniák és ritmusok törvényeihez igazodó alkotó, művészi tevékenység; valóban a teljesség, mondjuk ki bátran. A teljességet ápolni és gondozni több mint kiadói vállalás. Küldetés és kultúrmisszió. De ez egy másik teljesség, ami ma érett be. 2013. június 22. Kovács Attila Zoltán, a Helikon Kiadó főszerkesztője

35

Kovács Attila Zoltán

2013. június 22. – Balassi Intézet A Balassi Intézetben hangzott fel a születésnap estéjén új hangszerelésben a Weöres Sándor A teljesség felé című műve alapján készült oratórium.

36

Fotó: Botár Gergely – Balassi Intézet

Az óriásplakát kampány 2013 szeptemberében valósult meg.

37

2013. július 21–22. Budapest, Tusnádfürdő A 24. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor rendezvénysorozatára, Tusnádfürdőre indult a budapesti Keleti pályaudvarról a Weöres-mozdony. A témavonatként működő járaton Hűvösvölgyi Ildikó, valamint Csomós Lajos és Gulyás Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színészei olvastak fel a Weöres Sándor-életműsorozat utolsó kötetéből, amely Elhagyott versek címmel jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában. Az írásokhoz irodalomtörténeti összefűzést Kovács Attila Zoltán, a kiadó irodalmi főszerkesztője adott. Azt mondjuk, hogy Weöres Sándor költészete határtalan: ez az utazás pedig azt mutatja meg, hogy miképpen lehet a határokon átívelő kultúrával megjelenni, megérkezni és elindulni, ennek a végtelennek a részévé válni – mondta Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a vonat indulása előtt. Mint fogalmazott, mérföldkő ez számukra, hiszen olyan gazdag kultúrkincset tudnak eljuttatni a határon túlra a művészet közreműködésével, amely nemcsak a nyelvi játékosságot és a magyar nyelv gazdagságát, hanem értékrendet is közvetít. A Weöres Sándor Centenáriumi Év programjával Tusnádfürdőn a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Posta sátraiban találkozhattak az érdeklődők. A színházi sátorban kialakított Weöres Sándor-olvasósarok a teljes életműsorozattal, valamint Weöres színházi írásait és kortársait bemutató válogatással várta az olvasókat. Az előadások előtt Weöres Sándor színházi témájú szövegeiből kapott ízelítőt a közönség dr. Steinert Ágota, a Weöres-életmű szerkesztőjének válogatásában. A Versfélóra című program keretében Németh Kristóf, Kolti Helga, Császár Angela színművészek tolmácsolták Weöres költeményeit. A Magyar Posta sátrában gyermekprogramokkal, illetve a centenárium alkalmából kiadott bélyeget népszerűsítő képeslapakcióval várták a látogatókat.

38

39 Fotó: Cseh Gábor

Fotó: Kovács Márton

Fotó: Cseh Gábor

A teljesség felé… 1971-ben, amikor a Kaláka még csak kétéves volt, megkértem Weöres Sándort, akinek a verseit a kezdetektől énekeltük, hogy dedikálja összegyűjtött verseinek kötetét. Nagy meglepetés volt, hogy ezt írta: Gryllus Dánielnek köszönettel Weöres Sanyi. Akkor még nem tudtam, hogy ez nála nem gesztus volt, hanem a lényéből fakadó természetesség. Később többször jártunk nála, mindig megmutattuk az új dalokat, melyeket örömmel fogadott. Egyszer az is Gryllus Dániel előfordult, hogy két sort javított a kötetben, mondván, ez így jobban illik a dallamotokra. A változtatott szöveggel vettük fel lemezre, és azóta is így énekeljük. Mikor 1981-ben meséltem arról, hogy dalsorozatot tervezek A teljesség felé című költői prózájának mondataiból, kis gondolkodás után azt mondta, ezt nem tudja elképzelni, de miért ne. Nagy öröm volt, hogy a 75. születésnapjára meg tudtam jelentetni és ajándékként átadni. Meghallgatta, és ez volt a megjegyzése: „Sok kimaradt belőle, de a lényege benne van.” Akkor még nem sejtettem, hogy a századik, centenáriumi évben rangos előadói gárdával, Samu fiam hangszerelésében előadjuk a Balassi Intézetben, Szombathelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és végül az év zárásaként a Művészetek Palotájában. A jubileumi év számos alkalmat kínált, hogy Weöres Sándor-verseket énekeljünk. A Kaláka együttes is több felkérést kapott Weöres Sándor-koncertre, és hangversenyeinken, turnéinkon mindig kiemeltük az évforduló jelentőségét. Külön megtisztelő felkérés volt, amit Fabiny Tamás püspök úrtól, a csöngei születésnapi istentisztelet igehirdetőjétől kaptam, hogy énekeljek abban a templomban, ahol Weöres Sándort keresztelték. Erre az alkalomra új dalok is születtek. Kiadóként is beszámolhatok újdonságokról. Megjelent A teljesség felé DVD-kiadása, és két ikerlemez, a Kaláka–Weöres és a Sebő–Weöres. Ikerlemez, mert a két komponista-előadó több mint negyven éve énekli a Weöres-dalokat – volt miből válogatni –, a zárókoncerten is együtt lépnek közönség elé. Nagy öröm, hogy a centenárium alkalmat adott arra, hogy a magyar költészet egyik legnagyobbjára kicsit többet figyeljünk, olvassuk, hallgassuk. Versei épülésünkre, lelki gazdagodásunkra szolgálnak.

40

41 Fotó: Raffay Zsófi

2013. szeptember 7., 14., 21., 28. Duna Csiribiri sziget névvel gyermekprogram-sorozatot indított a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Weöres Sándor-év keretében. A BKV menetrend szerint járó Pest-Buda hajója erre az időszakra szimbolikusan felvette a Csiribiri nevet, és a Weöres Sándor-év arculatába „öltözött”. Minden állomásnál Weöres Sándor-versrészletek hangzottak el, amelyeket Blaskó Péter, Hegyi Barbara, Pogány Judit és Reviczky Gábor adott elő. A foglalkozások célja Weöres Sándor költészetének élményközpontú megismertetése, az irodalmi anyag személyes feldolgozása volt.

42


2013. szeptember 17. Országos Széchényi Könyvtár A TEREMTÉS DICSÉRETE WEÖRES SÁNDOR és ILLÉS ÁRPÁD Tolnai Ottó nyitotta meg a költő és a festő barátságát, alkotó együttműködését bemutató kiállítást, melyen a közönség által még soha nem látott Weöres-kéziratok, rajzok, izgalmas dedikációval útjukra bocsájtott kötetek, ritkán látható Illés Árpád-festmények és -metszetek kerültek egy térbe, föltárva és értelmezve a két életmű metszéspontjait. Az 1929/30-as tanévet Weöres a Révai Miklós Reálgimnázium tanulójaként kezdte meg Győrben, itt ismerkedett meg Illés Árpáddal. Illés Árpád 1935 után Weöresnek több könyvét tervezte és illusztrálta, majd hamarosan valódi közös munkákba kezdtek. Elkészült A holdbeli csónakos Illés színpadi terveivel, abszurd játékuk, a Tyunkankuru Illés jelmezterveivel; de nagy elhatározással fogtak bele a csak maguk számára készülő „kék, barna és sárga könyvbe” is. Weöres-versek születtek Illés-festményekre, és Illés-képek a költő szövegeire. Nyilatkozataik, teoretikus megnyilvánulásaik egészen pontosan rávilágítanak erre az alkotáslélektani, alkotástechnikai közelségre, és megfogalmazzák a műalkotásról mint a világban megjelenő, alkotott és újrateremtett, sajátos valóságról kiérlelt gondolataikat. Alkotástechnikai közelségüknek bizonyos értelemben kulcsa egy harmadik művészeti ághoz, a zenéhez való viszonyuk. Weöres verselméleti gondolkodásának kezdettől fogva központi kategóriája a zeneiség kérdése, munkáinak elsődleges építőelemei zenei elemek, ritmus, tónusok, motívumok, hangzás, a legrövidebb verssortól a nagyívű kompozíciókig. Illés nagy zenehallgató, zene mellett fest, és jeles kortárs zeneszerzőkkel kerül kapcsolatba, akik műtermét látogatják, és munkáit szívesen használják fel lemezborítóikon.

44

A kiállítás megnyitását követő pódiumbeszélgetés-sorozat – tágasabban rátekintve a két életműben megfogalmazódó alkotói kérdésekre – kép és szöveg kapcsolatát járta körül, különös tekintettel a 20. századi és kortárs magyar művészetre. A rendezvénysorozat része volt egy kamarakiállítás a Képzőművészeti Egyetem grafikushallgatóinak munkáiból, Weöres-szövegekre készült metszetek, valamint az OSzK Zeneműtárának kamarakiállítása, a Weöres-szövegek megzenésítései.

Október 3. „a legszebb alkotás a séta” – kép/írás Vendég: Lábass Endre és Várnagy Tibor November 5. „Gulácsy emléke kísért” – valóság és varázslat Vendég: Cserjés Katalin és Lajta Gábor December 5. „nem újak, nem is régiek” – archaikum és modernség Vendég: Keserü Katalin és Szántó F. István

45

2013. szeptember 17–18. Petőfi Irodalmi Múzeum „tánc volnék, mely önmagát lejti” Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete közös konferenciát szervezett. Bartal Mária – Térkonstrukciók poétikai vonatkozásai Weöres Sándor költészetében Pataky Adrienn – Térbeliség és temporalitás Weöres Sándor szonettjeiben Harmath Artemisz – Mediális mozgások az ötvenes évek Weöres-verseiben 14.00 Nagy L. János – Regionalitás és vernakularitás egy szövegtípusban. Valse triste Papp Ágnes Klára – Karneváli nyelv- és szubjektumfelfogás Weöres Sándor költészetében Dobos Marianne – Weöres és a Szent István album Acél Zsolt – „Valami mássá válva” – Weöres Sándor költészete és a görög-római irodalom Próteusz-képe 17.00 A TEREMTÉS DICSÉRETE WEÖRES SÁNDOR ÉS ILLÉS ÁRPÁD Kiállításmegnyitó az Országos Széchényi Könyvtárban

Program Szeptember 17. 9.00 A konferencia köszöntése E. Csorba Csilla főigazgató (Petőfi Irodalmi Múzeum) Dr. Sepsi Enikő dékán (Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar) Dr. Schein Gábor egyetemi docens (ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék) 9.30 Kabdebó Loránt – Kozmikus bukolika Kulcsár-Szabó Zoltán – Érthető morgás. A személytelenség kérdéséhez Weöresnél Lapis József – Szubjektumkonstrukciók Weöres Sándor korai költészetében Horváth Csaba – A pre- poszt-modern költő. Poétika és személyiségkép Weöres költői tükrében 11.20 Bednanics Gábor – Tér és kép a Weöres-lírában

46

Csekő Krisztina – Weöres Sándor szakrális színháza Géher István László – Ritmikai szimmetriák és fraktálok Weöres Sándor Magyar etüdök-verseiben Visy Beatrix – Őrült-e minden fűszál? – a vers minimuma (Weöres Sándor egysoros költeményeiről) 15.40 Dezső Csaba – „Szekfüviráglehelet-zuhatag”: Weöres műfordításai a szanszkrit irodalomból Thimár Attila – Rongyok, szőnyegek, mintázatok – A keleti világszemlélet bogai Weöres költészetében Józan Ildikó – Variábilitás és rögzítettség, „valódi vagy vélt megértés” – Fordításművek Weöres Sándor lírájában zárszó: Palkó Gábor 18.00 Felolvasás és beszélgetés Weöres Sándor költészetéről A beszélgetés résztvevői: Kovács András Ferenc és Parti Nagy Lajos A beszélgetést vezeti: Horváth Csaba

Szeptember 18. 9.30 Schein Gábor – A „cigány” és a „női” identitás kölcsönössége a Psychében Porczió Veronika – A kis-asszony a fekete ördög – A Psyché újraolvasási lehetőségeiről Szabó Anita – „Hogy vágyódást ne keltne, arczát elfátyolozta” – Weöres Sándor Psyché című művének néhány motívuma 11.00 Szilágyi Márton – A magyar őstörténet ironikus mitizálása (Dugonics-, Sajnovics- és Arany-nyomok A holdbeli csónakosban) Molnár Eszter – A remitologizáció jelensége Weöres Sándor Bolond Istók című mesés elbeszélésében Hermann Zoltán – Weöres Endymionja és a pásztorjáték a XVIII–XIX. századi magyar irodalomban 14.00 Jákfalvi Magdolna – A nemzet sárkánya. Zsámbéki, Ascher, Zsótér Octopus-rendezései

47

488

Zárszó A Weöres-recepció sajátos paradoxona, hogy miközben a költőnek tulajdonított egyik leggyakoribb jelző a sokszínűség vagy sokhangúság, a közkézen forgó Weöres-képet a bevett sémák egy nem is olyan széles készletének viszonylag kiszámítható redundanciája jellemzi. Nem véletlen tehát, hogy a konferencia szervezői néhány ilyen sémát meg is nevezve az újraolvasás, a beavatkozás vágyát explikálták a recepció irányának megváltoztatására. Ez a vágy persze némi joggal idézheti fel a vágyakozást a holdbeli csónakosra, olyan bénító vágy tehát, amely nem elősegítője, hanem épp akadálya a vágy beteljesülésének, a boldogságának. De ki mondta, hogy az irodalomtudományi kutatás a boldogságról szólna? Az újraolvasás vágya még akkor sem küszöbölhető ki az irodalomtudományos diskurzusból, ha tudjuk, a hatástörténetben valóban hullámot vető olvasatok, konferenciák és kötetek a hatás kiváltásának vágyától legtöbbször függetlenül „történnek meg”, és magát a hullámzást vagy akár a csónakot megrázó vihart lehet ugyan akarni, de előidézni azt éppolyan kétes kimenetelű vállalkozás, mint a táltosok varázstánca, az esőcsinálás. A következőkben, amikor tehát néhány aspektust kiemelek a konferencia pontosan kéttucatnyi előadásából és az azokat követő diszkussziókból, akkor a recepció olyan jövőbeli képét tartom szem előtt, amely a jelen produktívnak tűnő szempontjait és olvasatait projektálja. Jóslat, amely önmaga beteljesítésére tör. A Weöres-recepció egyik olyan sémája, amelytől az eltávolodás esélye feltűnhet, a személyesség és személytelenség dichotómiája. Ha ugyanis a személytelenséget nem pusztán a lírai én antropomorf hangjának kioltásaként azonosítjuk, hanem a szöveg tropológiai mozgásait követve a hang keletkezésének mikroszintjén a mechanikus, animális és antropomorf képzetek – vagy másképpen a különféle mediális effektusok – összjátékára és elmozdulásaira összpontosítunk, akkor a személytelenség kiszabadulhat a kettős ellentét szorításából.

49

Másrészről persze a mediális jellemzők vagy médiumváltások deiktikus hozzárendelése a versszövegekhez maga is olyan sémává válhat, amely mintegy kikényszeríti az újraolvasást, a versszöveg és a neki tulajdonított modell szembesítését. Mint ahogyan a versszövegekhez rendelt térszerkezet is tekinthető olyan erős olvasatnak, amely a horizontfüggő versolvasás egy adott szerkezetét másolja rá a versszövegre. A verbális műalkotás – és az erős olvasatot létrehozó, a térszerkezetet argumentatív-narratív módon stabilizáló tanulmány – primer és szekunder irodalom párbeszédébe mindeközben újszerű mediális effektusként lép be ma a számítógépes – vagyis bináris, nem verbális kódot működtető, térillúziót keltő – modell. Lehetséges továbbgondolása lehet a versek térszerkezetét kutató, a konferencián igen hangsúlyos kutatási iránynak, ha a versszöveget magát olyan heterotópiának tekintjük, amely – akár a könyvtár Foucault-nál –, miközben maga is térszerű, materiális képződmény, minden effektusa egy rajta kívül álló diszkurzív tér leképezése vagy megképzése, a szöveg ennyiben heteronóm térképzetek egymásra, egymásba írása. A mitológiai, a keleti, az antik hatások és összefüggések feltárása különösen erős és jelentős vonulata a konferenciának. Azért érezhetünk, érzünk különös hálát az ilyen elemzések szerzői iránt, mert – ahogyan finom iróniával erre történt is az első napon utalás – a modern költészet kutatója nemegyszer bizony kézikönyvek limitált tudására támaszkodik ezek kapcsán, holott, és ezt éppen ezek az előadások bizonyították, releváns olvasat nehezen nélkülözheti a szövegszerű és szövegszintű intertextuális kapcsolódások vagy szemléleti rájátszások feltárását Weöresnél. Akkor válhatnak azonban csak a recepció ható tényezőivé ezek az érvelések, ha a majdani szövegelemzések megkerülhetetlen, vitára késztető alapanyagává válnak. De mindez igaz a mediális váltások azonosítására, a térszerkezet modelljeire vagy épp a maszkkészítés és az alakváltások kontextusba helyezéseire is. A recepció alapanyagává válni: pontosan ez lehet a konferencia alapján készülő kötet legfőbb törekvése is.

50

A konferencia azonban több, mint a kötet – annak materiális teste által kitörölt – előképe. Bár a szóbeli előadások jóval kisebb körben hatnak, mint a kinyomtatott tanulmányok, a hangzó szövegek és a kialakuló diszkusszió éppen azoknak a tanulmányoknak a végső megszövegeződésére vannak hatással, amelyek majd a kötetet alkotják. Ennek jegyében szeretném megköszönni a közreműködést azoknak, akik nélkül a konferencia nem jöhetett volna létre. Mindenekelőtt a 24 előadónak, a szekcióelnököknek, a konferencia szervezőinek (Bartal Máriának, Papp Ágnes Klárának, Horváth Csabának és Kulcsár-Szabó Zoltánnak), a PIM munkatársainak, a technikusoknak és végül, de nem utolsó sorban a kitartó és népes közönségünknek. Palkó Gábor, a PIM tudományos titkára

51

2013. július 19–22. – Veszprém Mesefesztivál A fesztivál fő vendége a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatásával létrejött Csiribiri programfolyam, amelynek célja, hogy a Weöres Sándor Centenáriumi Év apropóján a Weöres-életművet közelebb vigye a gyerekekhez. Babanap és konferencia a Kabóca Bábszínházban Július 19. 9:30 Megnyitó 9:35 Előadás: Irodalom és művészet a legkisebbek életében – Gyöngy Kinga Phd., ELTE 10:00 Pepita – babaszínházi előadás 11:00 Játékon innen és túl – kiscsoportos foglalkozás babáknak és szülőknek. Vizuális műhelyfoglalkozás: festés, ismerkedés a festményekkel 12:30 Előadás: A Kabóca Házikó szerepe a bábszínház életében 14:00 Előadás: Bemutatkozik a Rainbow könyvközösség 14:30 Alkotó tevékenységek a bölcsődékben – bemutatkozik a Regionális bölcsőde 15:00 Állatok farsangja – babaszínházi előadás 16:00 Szakmai párbeszéd az elhangzottakról, látottakról – kerekasztal-beszélgetés 9:00–15:00 Mesebusz Július 20. 9:00–14:00 Csiribiri sziget – Interaktív drámajáték 14:00–18:00 Továbbképzés pedagógusoknak: bábkészítő workshop 17:00 Irodalmi kerekasztal Weöres Sándorról az Utas és holdvilág Antikvárium szervezésében

52

Fotó: Takács István

Július 21. 14:00–17:00 Csiribiri sziget kézműves foglalkozás gyerekeknek 15:00 Csiribiri koncert – Kovácsovics Fruzsina 17:00 Zöld Petike – Berecz András mesemondó mesél családoknak Július 22. 11:00 Órajáték – Pályi János bábelőadása 16:00 Biztonságos internetezés – előadás szülőknek

53

54


2013. szeptember 21. Uránia Nemzeti Filmszínház A teljes Psyché

Fotó: Horváth Ernő

Bódy Gábor filmrendező úgy halt meg 1985-ben, hogy nem tudhatta, nem semmisült meg nagyszabású filmje, a Weöres Sándor verses regénye motívumaiból építkező Psyché középső, Lengyelországban játszódó része. A megcsonkított film is megkapta a Filmszemle kiemelt rendezői díját 1981-ben, valamint több nemzetközi elismerést is szerzett. A cenzurális okokból eltüntetett fejezet csak 1990-ben került elő. A Weöres Sándor-emlékév alkalmából az Uránia Filmszínházban levetítették a teljes, több mint négyórás alkotást. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett díszbemutató előtt Csaplár Vilmos, Bódy írótársa, Cserhalmi György színművész és Vidovszky László zeneszerző emlékezett a rendezőre, valamint a nagyvonalú költőre, aki szabad kezet adott a filmes alkotóknak.

56


PSYCHE CONFESSIOJA. Buda, 23. Oct. Anno Domini 1814. Bolond Atyám hívott Psychének, Ez harmadik kereszt-nevem. Mindég Amor karjában égek, A Lélek és a Szerelem Külön nem válható sohsem. Míg másúlásiban reménylek, Hívságos forgalomban élek, Tarka s vidám az életem; S ha majdan eggyszer tsendre térek, Nem forgok többé: meg-lelem, Hogy Szerelemre vált a Lélek S Lélekre vált a Szerelem.

57

2013. szeptember 28. – Bárka Színház EGY BÁRKÁBAN A Bárka Színház estjének kiindulópontja a 100 esztendeje született Weöres Sándor tizenkét verse, melyeket szimfóniáknak nevezett. A produkció rendezője és az est házigazdája: Seress Zoltán, a Bárka Színház ügyvezető igazgatója Zenei vezető: Gryllus Samu Elhangzó szimfóniák, részt vevő művészek: 1. szimfónia: Gryllus Samu – Hungarian Soundpainting Orchestra – zene 2. szimfónia: Mispál Attila filmrendező – kisfilm 3. szimfónia: Hungarian Soundpainting Orchestra – zene 4. szimfónia: Bárka Színház társulatának tagjai – felolvasás 5. szimfónia: Ladányi Andrea táncművész, valamint Borlai Gergő zenész – zene, tánc 6. szimfónia: Bárka Színház társulatának tagjai – felolvasás 7. szimfónia: Bárka Színház társulatának tagjai – felolvasás 8. szimfónia: Gryllus Samu – Hungarian Soundpainting Orchestra – zene 9. szimfónia: 30Y zenekar – Beck Zoltán – zene, próza 10. szimfónia: Mispál Attila filmrendező – kisfilm 11. szimfónia: Bordos Zsolt, filmes – 3D film + zene (Gryllus Samu) 12. szimfónia: Gryllus Samu – Hungarian Soundpainting Orchestra – zene Az előadásban felhangzottak a Kaláka, Melis László, Decsényi János, valamint Sáry László zeneszerzők művei is.

58


…, tizenhat éves voltam, és először tettem a lábam a bűnös földre (bűvös?). Először voltam Nyugaton – Belgiumban. Versenyre utaztunk a kecskeméti röplabdacsapattal vonaton. Határ, eldugott pénz (talán 30-40 márka, nem a keleti), aztán tovább, Brüsszel csak egy villanás, az Atomium, igen, mondjuk Atomium-villanás, Brugge csoda, vízutcák, csipkeverő asszonyok, biztos úgy, mint Halason (a Kiskunságon). És egy Roeselare nevű kisváros… mérkőzések, séta, egyik este két liter pálinkáért akartunk mozijegyet venni (bizony, a magyar a jég hátán is …hogy megél, azt nem tudom, de akkor már Seress Zoltán régóta próbáltuk ezt itt Európa hidegebb felén). Nem kaptunk jegyet, a pálinkát nem ittuk meg, holnap meccs lesz, összetörtem, kidobtam az üveget, ha jól emlékszem, ott már akkor is a belga szelektívbe. És aztán történt velem még valami. Te jó ég, a világ legnagyobb játékboltjába mentem… Láttak már belga játékboltot? Igen, igazi játék, sok-sok színes, gurul, zenél, elmegy-visszajön, távirányítás (wireless talán). Aztán gyanús lettem az eladóknak, már egy órája benn téblábol a bajuszos fiatalember. Szeretettel figyeltek – nem úgy, mint a gorenjés honfitársaimat néhány rendszerváltás évvel később. Azon gondolkodtak, hogy flamand vagy vallon, vagy csak sérült, aztán megnyugodtak… nem lop ez, csak játszik. Igen, nem lopok. Engem loptak meg, elvették a gyerekkoromat… nem, ez nem igaz, boldog gyerekkorom volt. Titkokkal, játékkal, szerelmekkel s így tovább, és így tovább, és így tovább, eddig! … De nekem most Weöresről kellene beszélnem. Száz éve született, tudjuk, erről nincs új információm… akkor? Mit mondhatok én, mikor mások annyi mindent elmondtak már, s el fognak mondani még a 100 esztendőről. Akkor hát? Hiszen róla beszélek… azt hitték, ellophatják, eldughatják „a kicsit” egy kicsit a gyerekversek mögé, de nem lehetett, mert a gyerek mindent lát, és mindent kimond. Játszik. Csapong, és közben átlát rajtunk. Weöres volt nekünk a világ legnagyobb játékboltja. A Teljesség

60

Fotó: Dudás Szabolcs

Csak így…

játékboltja, s miközben elmerültünk az Ő játékaiban, figyelt, és megmutatta az árnyékos oldalnak, hogy nem vagyunk Majmok. Seress Zoltán, a Bárka Színház igazgatója 2013. szeptember 4.

Fotó: Pereszlényi Erika

Megmagyarázhatatlan fény Szombathelyen, ha járok, általában meglátogatom a Weöres Sándor-szobrot (Veres Gábor munkája). Ül egy padon, simogatja a macskáját, és van mellette egy hely, ahová le lehet ülni. Egy embernek. Nagyon szeretem ezt. Leülni oda, ahol ketten vagyunk, persze a macskát nem számítva. A verseivel is így lehet egyedül/ketten lenni. „Birkózzék velem, mint kisgyerek az apjával, és a birkózásban erősödjék” – írta az utókorról (Köszöntés). Ez, azt hiszem, különösen is igaz, ha zeneszerzőként fordulok a munkáihoz. Birkózás, amiben erőGryllus Samu södöm. Eddigi talán legintenzívebb találkozásunk a 2005-ös évben Palya Beával közösen készült Psyché-lemez kapcsán volt. A több mint egy éven át tartó munka során végig éreztem azt a megmagyarázhatatlan fényt magamban, amiben ez a birkózás tánc és szertartás is, a győzelem pedig csendes és békés, mint a megértés. Weöres-szövegekkel foglalkozni így különös erőt ad. Így van ez a Teljesség felé előadásainál, vagy most is, amikor a Bárka Színházban készülünk az életművön végigívelő szimfóniák feldolgozásainak bemutatójára. A Psyché a Hangzó Helikon-sorozat lemezének megjelenése után csak három évvel, 2008ban került nyilvános előadásra, az akkori koncertkörút műsorfüzetébe Esterházy Péter írt rövid mondatokat nekünk. Az egyik pontosan írja le, amit a Perint-parti szoborpadon ülve érzek: „Mindenkié ő, minden olvasójáé, és senki másé. Talán az utolsó igazi, nagy nemzeti költő, első az egyenlők közt; akit soha senki nem tudott kisajátítani. Weöres Sándor egymaga élő bizonyítéka, élő bizonyítéka most is, az ember fönségének.” (Esterházy Péter: W.S. mondatok) Gryllus Samu 2013. szeptember 4. 61

2013. október 15. – Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége A tapintható vers


A Fehér bot nemzetközi napján Weöres Sándor Braille-írással készült válogatott verseit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházában Balatoni Monika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára mint a Weöres Sándor Centenáriumi Év koordinátora, Soltész Miklós, az EMMI szociális és családügyért felelős államtitkára és Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke mutatta be. A versválogatást Steinert Ágota, az életmű gondozója készítette.

62

2013. december 7. – Millenáris Száncsengő: karácsonyvárás Weöres Sándorral Ez az adventi rendezvény, amelyre több száz óvódás, gyermek és szülő látogatott el, kifejezetten a kicsikre figyelt. Célja az volt, hogy a Weöres-életmű megjelenítésén és feldolgozásán túl megismertesse a gyerekeket a képző- és iparművészet különböző ágaival, és erősítse bennük a kreativitást, a kíváncsiságot, a nyitottságot, az asszociációs képességet. A rendezvény játékállomásainak tartalmi felépítésében és kialakításában a Kompánia Színházi Társulat, a Mesemúzeum, az Egyszervolt.hu, az Óperenciások és a Holnap Kiadó működött közre.

Éj-mélyből fölzengő - Csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling Tél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló - Kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kop Csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő - Csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling Tél öblén halkan ring.

Állomások: 1. Információs pult Itt kapták meg a gyermekek a pontgyűjtő füzetet, amelybe a sikeresen elvégzett feladatok után pecséteket szerezhettek. A tíz állomás teljesítése után itt vehették át az ajándékukat. 2. Kutyatár A Kompánia Színházi Társulat állomásán a gyerekek találkoztak Kutyafülű Aladárral, aki Weöres Sándor-verset szavalt a gyerekeknek, majd meginvitálta őket a téli kutyabálba, de sajnos eltévedt, és nem tudta pontosan, hogy merre kell menni. A gyerekek az állomás feladatait végigjárva jutottak el a kutyabálba.

63

Kedves 7^jRGWIRKř:IRH

qK

,EPPSXXjPQjVE, EVETYXGEVzP# 3XXR]uPMOEOYX]E XjV /EVjGWSR]M/YX]E FjP 7ÎKqR]/YX]EJP %PEHjV WuTTEPHSFFEPQI VVIQIRNIR# ;I}VIW7jRHSV K]IVQIOZIVWIMRIO WÎVITPřMZIP WÎQqP]IWIRMWXEP jPOS^LEXW^ LE/YX]EJP%PEH jVVEPXEVXEW^ E,EVETYXGEJI Pq ELSPqTTIRQSWX OI^HřHMO E/EVjGWSR]M/YX ]EFjP 8EPjPOS^zE^-WOSP EO}^RqP E^XjRjXE4PIX]OE XqVIR E6MXQYWWqXjR]Rj PFEPVE &zFMXEO}VXSRWq XjPNZqKMK qWQjVSXXZEK], EVETYXGEEPEXX

IX

NXƞJ^

ƺ 4SRXK]

1

jPPSQjW

SO

PPSQjW

IRKřj

7^jRGW

jW

jPPSQ

IRKř 7^jRGW Mz JSVQjG

-R -RJSVQj R E^ RKƞ jPPSQjWSK E 7^jRGWI GWIRKƞ QI WMOIVI % 7^jR PXRjP OETSH FI E GWIR EQIP] GMzW TY ƞ JÎXIX O YXjR 7^jR QMRH ƺNX JIPEHEXS LIXW^ ,E TSRXK] WÊ qKÎXX VI^ qW ZMW XE WIR IPZ XIOIX WÎ H uXI QY GWq XIPNIW S^ FI Kƞ TI jPPSQjWX GMzW TYPXL QjVMW XMqH E Xu^ SVQj JÎXIX E^ MRJ XqVZI TSRXK]ƺNXƞ HqO RKƞENjR XSH E ^jRGWI PIWÊ7

jPPSQjW

/YX]EXjV ,EE/YX]EXjV jPPSQjWSRXFE MKEûXSHEÎPXqZIH X /YX]EJPƺ%PEHjVX QjVMWXMqHPILIXE 7^jRGWIRKƞTIGWq X

4PIX]OEXqV

jW

jPPSQ

^ SPEO}

-WO

FERPƞ ^ OSPETEH IRE^MW PXEPjPOS^LEXW PEO}^F VVI %^-WOS X(}Q}X} IZIVQIKIW^M IPj 7ILEPPW MRHIRX}WWÎO MWWÊEXMRXjX IK IQ Q EOMQ EX XR QM PETSO PKSÊXE JINqX EO}R]Z RIK]HS EVNEE E /I^qFI SPHERM:EO XEPjPNE IO IQ IK WR VR XYHQ MOWENRS W^(}Q}X} S^ SPO IKuXI KSRH MqHE WX,EW ÊXjXX QIKSPHj RMEHSPKS IGWqX řT QIKuV H RK 7^jRGWI MTVzFjPLEXS NjX jWSRO VzMWOSPj M %^jPPSQ P}RPIKIWYK jPR qKMKYKV X}VO (}Q} VSWjZEPOIPPZ EQMRTj

/I^HřHLIXE /EVjGWSR]M/YX]E FjP

2

5

4

jW

jPPSQ

]

WWqXjR

6MXQY

XSW

&jRE % 4PIX]OE XqVIR IK] XEPjPOS^LEXW^ .YPM IE ]SR RqRMZIP qW /EXMRqRMZIPEOMOq IWûXIXX TTEW^SOjWSWZqKI WqXjR EXWÊOMIPZ SKNE uK] FIW^qPKIXqWOIX PjXLEXEXPER 6MXQYW JSP]XEXNjO IK] PjPOS^L SRLSK]J WSR]M TEHSR PZI % XIVVIPXE REK] 4PIX]OjPREOEVVzPL E OEVjG HW^ /EVQIW WPEOSHMO SK]QM RM XY VXE & X}VXqRXELqXIRTPIX]O WEO8I QIKXE jPREO OzVYWjX IX¬' VIOOIP EVVzP LSK] XEZEP] OSRGIVX X}FFMK]I EXSW QM ME P]IR ENjRHqOSX WIKuXIR IW^XIOE&jR qW OETXEO OEVjGWSR]VE XMP OzVYWE 4PIX]O IK]XX O}^FIRIPQSRHNjOE jPjW XIV N 4PIX] /EVQIW OjPzEWW^SR]SOGuQƺ VE ZIVWIX ÎRIOE XMqH MW YXjRE IK]WÎ WXIVRIO VVI OI^HIRIO QIWqPR W/EVQI WqX X}VXqRIXIX QENH M IK]IK] IWÔFI NYX LSK] &jREXS ř4IG E K]IVIOIOIX MWQIKOIPPXERuXERM KuXIWÊ ^jRGWIRK ETPIX]OjPjWVEE,SK ,EWI EFF7 IPINqR#GuQƺNjXqOO ]ZSPX E^ ÎK]N EP%NjXqOPqR]IKIL PIW EPOSXZE IK] LSWWÊ SK]O}VX FF QSRHEXSX E QjWMO JPqFI OIPPWKRMqWTSRXS WERE^XOIPPXSZjFF EHRMEQMX LEPPSXXjP/MHIVPQ MQEVEHEZqKqR QIRR]MVIZjPXS^MOQ IKEQSRHEXLE W^jNVzPW^jNVEZqKMKN jVNEE^YXEX

6

7

a másik fülébe kell súgni, és pontosan azt kell továbbadni, amit hallottak. Kiderül, mi marad a végén, mennyire változik meg a mondat, ha szájról szájra végigjárja az utat. 5. Ritmus sétány A Kompánia Színházi Társulat állomásán a gyerekek egy bánatos karmesterrel találkoztak, aki elveszítette a kórusát. A gyerekek segítettek rajta, ők lettek az új kórus. Taps és ritmushangszerek segítségével a kánon zenei formáját ismerhették meg. 6. Bóbita körút A Kompánia Színházi Társulat ezen állomásán Bóbita nagy párnák és takarók között feküdt, de nem akart elaludni, ezért anyukája segítséget kért a gyerekektől. Megpróbálták meggyőzni a hisztis és fáradt Bóbitát, hogy térjen nyugovóra. A játék keretében a gyermekek megtanulták a Bóbita című altatódalt. 7. Egyszervolt.hu Az Egyszervolt.hu állomásán a gyermekek eldönthették, hogy a Mesekocka-kirakó, a Rímfogó vagy a Lengőteke játékban teszik próbára ügyességüket.

3. Iskola köz A Kompánia Színházi Társulat ezen állomásán a gyerekek az iskolapadban ülő Sehallselát Dömötörrel találkozhattak, aki mindent öszszekevert, megette a könyvlapokat, megitta a tintát. Kezében egy dolgozat volt, amit nem tudott megoldani. Végül a gyerekek segítettek Dömötörnek megírni a dolgozatát, majd kipróbálták Dömötör különleges ugróiskoláját. 4. Pletyka tér A Kompánia Színházi Társulat ezen állomásán a gyerekek találkoztak Juli nénivel és Kati nénivel, akik épp a szokásos végeláthatatlan beszélgetésüket folytatták egy padon. Pletykáltak arról, hogy mi történt a héten, pletykáltak arról, hogy tavaly milyen ajándékot kaptak karácsonyra, és pletykáltak mindenről, ami eszükbe jutott. Pletykálás közben elhangzott a Pletykáló asszonyok című vers is. A végén egyszerre kezdtek mesélni egy-egy történetet, majd eszükbe jutott, hogy a gyerekeket is meg kell tanítani pletykálásra a Hogy volt az elején? című játékkal. A játék lényege, hogy kört alkotva egy hosszabb mondatot

64

7^jRGWIRKř8qVO 8

qT

jPPSQjW jPPSQjW

&zFMXEO}VX &zFMXjREO RIQ EOEVzH^MO E^ EPZjW REK] TjVRjO qW XEOEVzO O}^}XX JIOW^MOHIRIQE OEVIP ER]YOjNE WIKuXWqKIX EPYHRMI^qVX OqV E K]IVI OIOXƞP /MRIO ZER IK] Nz }XPIXI LSK]EREPXEWWYOI P&zFMXjX#,SK]ER K]ƞ^ÔQIKEJ jVEHX&zFMXjXLSK] ZqKVIXqVNIRR]Y KSZzVE# ,EWMOIVPIPEPX EXRSH&zFMXjXI K] NEFF 7^jRGWIRKř TIGWqXXIP PIWÎP KE^HEKEFF

SPXLY

jR PSQjW PXLYjP qO WÎVZS NjX %^)K] K]IWWqKM LjVSQ OMVEOz OE SG E1IWIO KzZEK]E JS E6uQ řXIOI 0IRK EXW^ jPEW^XL WuXIH PZ ^ O} PNI X ]MOIXXI řTIGWq ,EEÎK 7^jRGWIRK ]NEFF XMqHIK

jW

jPPSQ

,SPRET/MEHz ,

jW

jPPSQ

VZ )K]WÎ

Î YQ qW 1IW *IQ IPLƞPIW

%,SPRET/MEHzjPPS QjWjR O OqXJIP EHEXO}^PZjPEW^XLE XW^

ƞ *IPLƞPIW Wq 6ENÊVEN^L 6EN N LS^³,EVETY /IHZIW VQMZIVW .jXqOEOqTIOOIP) VjRFj EHSXX;I}VIWZIVWLI E K] NjXqOWS qKqWPSKMO ^XEVXS^MOOqXMPPYW^X KIH% LEWSRPzO HI WXuPYWj IWW VjGMz QIP]IO ZYRO8q RqQM}XPIX FER OMGWMX QjWSO LSK] QIKXEPjPNYO ^^j % JIPEHEX E^ VWNjXqOVELu LS PqK E TjVSOEX (qPYXj V #%OOS R 1 zVjXzP EOjV :I EPEOYPLEX) OqTIOVEN^SPzMXzPMW E WÎRjPPW^ tassunk, OqVLIXXIOEWIKuXWqK /q IX yere vág nk,

“G ghassu sose nyu IPMXjNSR WIF XjZSPMQIvégül már De ha nál, E belefáradEVE^jPSQ¶ IP]IO XEO FI EÊ EX¶ EQ GWIRKř QIRNL X WÊZEO 7^jR

7^zOqT ³ 0MFE

TqO ;I}VIW 7jRHS ZIVWIMFƞP SP]ER V NzP MWQIVX OIZqWF EQMOIX}WWÎ OIPPTj q MWQIVX WÊZEOEX ZjPSKEXXYRO VSWuXERMELS^^jXEVX /P}R OjVX]EPETSR S^zVEN^SOOEP E W^z OP}R OjVX]EP JIPIHEXQIKXEPjPRME ETSR E OqT E TjVSOEX

Az állomások teljesítése után édemes a Holnap Kiadó szigetére visszatérni, ahol a gyerekek délután 13 órától a nap végéig

találkozhatnak a Holnap Kiadó Weöres-köteteinek KVEÁOYWEMZEP

ÊPEH PIW^ E E ÆW^qXW qW XMqH QIW QIK O jRqVHI 8EPjPH P LMjR]S^RE PNIWuXqWIYX M XI Fř ZIVWIO ^jPPSQjWSO IZMWWÊXqVR XRIIO LI O XqV TIGWqX% ÎYQW^MKI FEOI^H JÎXXIP KjW Q VWJEVE ^XEXz E1IWI IOIOZI qO¶JSKPEPOS ]IV EK NjX ELSP PIWƞZIVW EÆ*IPLƞ

jPPSQjW

ÑTIVIRGMjWSO iHZ}^PROE^ÑTIV IRGMjWSOOVIEXuZjPP %XMÎHMOjPPSQjWSRE SQjWjR JIPEHEXSHIK]OEVjG WSR]JEHuW^ IPOqWûXqWIEQIP]IXE ^RRITIOYXjR O}R]ZNIP^ƞOqRXMWXY HW^LEW^RjPRM 6ENXEEJqWÎOW^MQF SPM^jPNEE^SXXLSRQI EGWEPjHFqOqNqXqWR PIKqX qPOP}^LIXIXPIRWqKq X )^ÎPOuZjRYROQMRH IROMRIO REK]SRQIKLMXXRR ITIOIX 0qK]XIMWÑTIVIRGM jW fVHIQIWE^ÑTIVIRGM teljesítése után is visszalá jWjPPSQjWVEEJIPEHEX togatni, mert a kreatív ZIVWZMXSVPjWXqWOEVj szigeten GWSR]MOqTZIVWIXPILI XOqWûXIRM

PjPSO

+VEXY

XEH KMKNjV jWX Zq ¶ELSP W jPPSQ }WWÎ Æ/YX]EFjPFE jVE ,E E^ VQ LEXWÊ ÎRIOE IPMRHYP FE}PX}^}XX E R Hj EFYR VIMXLERKSPN zVjXzPzVj E qW LERKWÎ PzHLEXWÊ PEXWjKF WS GSW QY &IOETG LEXW^ HYPz XjR OqRX MR GSOEXXERYP jR P TX QI Rq N JIPEHEX R]Z EPQEW /} EPERM^K 1zVE %W^jQX S^LEXW^ E MEHzZEPZEPE jPO / ZEP PIXX XEP P E,SPRET Hz OME ]Z EO OMEHzZE PMOSR/}R FM^XSWuXER X ,I O QMRXE O PILIXřWqKI XIXIXX QĳZI Hz PIR OEVj % OME QIKNI MRX E EPYO PEQ Xq jPX ZE qV R E^ VI EPE QIVqWq qZIP W^jQX OEP qO RH QIKMW HX }ÎPI ENj GWSR]O RHqO}XPIXXIP ENj OIW SHLEXW^ KE^HEK

%WSOWûRIWJIPEHE XQIPPIXX W^zVEOS^XEXzOSRGI VXIO ÎRqWJSKPEPOS^XEXz TVSKVEQSO MWZjVNjOEK]IVIOIO IXqWEGWEPjHSOEX /jR]jHM7jR PIWÊ1)7)1Õ>) HSVuVz 91W^MKIXZIRHqKI

fZOIVqO8jVWYPEX 4EVMTjQGWYHEW^qT TINOzGuQĳIPřEHjW E +YP]jW%RRE/MWW /VMW^XMjR 1zWIVÊHjQIPřEH jWjFER

7IFřIK]XXIWÆ,EX ZERLEX¶GuQĳ QĳWSVEEWûRTEHS R

/SZjGWSZMGW*VY^WM RE)PJIPIHIXXQqÎ WGWzO GuQĳOSRGIVXNIEW^ uRTEHSR 8EPPMjR1EVMERRIqW 0j^jV&EPj^WÎRq WZIVWIW TVSHYOGMzNEEWûR TEHIPřXX

/jVjW^)W^XIVqWE^ )7>8)60Ê2' 1IWIÎRIOEVOSRGI VXNIEWûRTEHSR %FIPqT qWHuNXEPER

9

10

11

12

14

15

10. Óperenciások Az Óperenciások állomásán a gyerekek az értékes pecsétért karácsonyi díszt készíthettek el, amely versrészlettel ellátott könyvjelző is egyben. A pontgyűjtő feladaton kívül Vers-vitorlást vagy Karácsonyi képverset fabrikálhattak.

8. Holnap Kiadó A Holnap Kiadó Kutyafülű Aladár címmel jelentette meg az évfordulóra Weöres Sándor gyermekverseit, mégpedig rögtön két önálló kötetben. Az egyiket Domján-Udvary Melinda, a másikat Igor Lazin pompás rajzai díszítik. A Harap u. 3. című feladatban a gyerekeknek a két grafikusművész rajzait kellett a versekhez társítaniuk. Ha elakadtak, a rajzolók is segítettek nekik. A Szó-kép – Liba pék feladatban Weöres Sándor jól ismert verseiből kevésbé ismert szavakat párosítottak össze a hozzájuk tartozó rajzokkal. A Verskirakó- Paripám csodaszép pejkó feladat során egy szétdarabolt Weöres-verset kellett jó sorrendben összerakniuk a gyermekeknek. 9. Mesemúzeum Ezen az állomáson a gyerekeknek meg kellett találniuk a „szétszaladt szavakat”, amelyek a versekből hiányoztak. Erre az állomásra visszatérve versfaragásba kezdhettek a Felhőleső versjáték foglalkoztató füzettel.

Az állomásokat végigjárva a gyerekek eljutottak a Kutyabálba, ahol a bundába öltözött zenekar már a hangszereit hangolta. A táncos mulatságban a kicsik néptáncokat is tanulhattak. A sok színes feladat mellett szórakoztató koncertek is várták déltől a gyerekeket és a családokat. Fellépett az Évkerék Társulat Paripám csudaszép pejkó című előadásában Gulyás Anna, Kiss Krisztián, Móser Ádám, a Sebő-együttes Hatvanhat című műsorával, Kovácsovics Fruzsina Elfeledett mézescsók című koncertjével, Tallián Marianne és Lázár Balázs zenés-verses összeállításával, valamint Kárász Eszter és az ESZTER-LÁNC Mesezenekar.

65

16

66


Kiállítás a Metró Galériában Bóbitától a Psychéig címmel október 24-én kiállítás nyílt a Metró Galériában a Weöres Sándor Centenáriumi Évhez kapcsolódóan. A tablók a 100 éve született Weöres Sándor életútját, életművét idézték fel versek, versrészletek, rövid írások, egykori fényképek, színlapok és a költő rajzainak segítségével. A kiállítást december 24-ig láthatták az érdeklődők a 2-es és 3-as metró szerelvényeiben. A Weöres Sándor Centenáriumi Év célja volt, hogy a költő gazdag életművét minél teljesebben és minél szélesebb körben megismertesse a közönséggel. A Metró Galéria kiállítása ehhez járult hozzá, hiszen naponta több százezer metrón utazó nézte meg a tablókat, amelyek Weöres Sándorra és műveire hívták fel a figyelmet. A kiállítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából készült. Kurátorai: Hegyi Katalin muzeológus, irodalomtörténész és Kirschner Péter szerkesztő, létrejöttében közreműködött a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Helikon Kiadó, a Móra Kiadó, az Országos Színházi Intézet és Múzeum, a Weöres Sándor Színház és a Katona József Színház.

68

69

2014. január 22. – Művészetek Palotája A centenáriumi év zárónapja a magyar kultúra napján, a költő halálának 25. évfordulóján 10 és 11.30: Fesztivál Színház Rock and Roll A költő azonos című versétől ihletett ősbemutató, a Kultúrpart Csoport előadóinak zenés-táncos, interaktív gyerekműsora Novák Péter főszereplésével. Az előadás a kiskamaszokat várja a közönség soraiba, a 9–14 évesek korosztályát, akiknek egyébként szinte soha nem szól semmi. Most azonban igen, és nem csak rock and roll! Legyen az értékrend s a mértékrend a trend! – hirdeti az ezen a napon hatodik születésnapját ünneplő Kultúrpart színházi koncertje. 17: Előadóterem Bódy Gabor: Psyché A Weöres Sándor művére épülő film vágatlan – 4,5 óra időtartamú –, digitalizált kópiájának vetítése. 19: Fesztivál Színház A Weöres-év ünnepi záróestje a költő életművének sokoldalúságát és zsenialitását hivatott megidézni, különös tekintettel zene és irodalom, költészet és tánc, nyelv és filozófia kapcsolatára munkásságában, gondolkodásában.

70

Rock and Roll a taxi a praxi a gyerünk zabálni a füstölgő tüzes Cotopaxi a jöhet akármi Lóri ma kiköpöm a zagyvelőm fölakasztom a hátgerincem fazékba kilugozom a tüdőm de a tollas bőrödet is kimosom a csinos ing meg a nyakke- a nyakkebeleidet én ma kitaposom meg a bádogminták is mi vagyunk a taxi a praxi a gyerünk zabálni a füstölgő tüzes Cotopaxi a jöhet akármi

Az ég-sapkájú ember Akinek azt mondják: „rosszkor születtél, kotródj az anyád méhébe vissza”: e véráztatta kapun nem dönget, az csak egyszer nyílt, zárva találja; elindult a hosszú kettős fasorban, végén kilép a az üres világba, s a fején jelként (hogy a rablók ne bántsák, úgy sincs semmije) kerek kék sapka. Kék sapka, tetején taréja nincsen, simára húzva, körül beszegve, két kis vakond-prém hajlik a fülre, alul az állán tök-inda tartja, az útról nem szed melléje virágot, s ahogy vándorol tájakat temetve, mindenütt fedi a sima kék sapka, holtig eltart a kerek kék sapka. A volt otthonból, két szellő közt, fátyolos szemmel, tündér-tekintettel, bandukol a hosszú kettős fasorban, jobbról-balról függő zöld falban, végül kilép az üres mezőre ahol a határ határát veszti: onnan mindég van tovább hova menni, ottan többé nem ismeri senki.

71

ELSŐ FELVONÁS Az énekelt Weöres Válogatás klasszikus és új Weöres-megzenésítésekből a Kaláka együttes és Sebő Ferenc együttesének előadásában. Közreműködő játszótársak a mester előtt izgalmas, vadonatúj Weöres-átiratokkal tisztelgő kortárs költők: Lackfi János, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna és Kiss Judit Ágnes. MÁSODIK FELVONÁS Weöres Sándor–Gryllus Dániel–Gryllus Sámuel–Horváth Csaba: A teljesség felé Weöres Sándor harminckét évesen adta ki A teljesség felé című metafizikai kötetét. A nyolcvanas évek elején komponált rá először zenét az akkor harmincas éveiben járó Gryllus Dániel. A művet előadták színpadon is, ennek dramaturgiáját Kőváry Katalin rendező, a zeneszerző felesége állította össze. Apja hatvanadik születésnapjára Gryllus Samu a mai zenei elvárásoknak megfelelően újrahangszerelte a művet, s ennek előadására több generáció kiválóságait kérték fel. A Weöres-mű eredeti, teljes, a Fesztivál Színház technikai adottságaihoz igazodva átdolgozott változatát a magyar zenei élet neves művészei szólaltatják meg. S hogy Weöres művészetfelfogásának szellemében a művészeti ágak összhangja még teljesebb s látványosabb legyen, az előadáshoz a Müpa felkérésére Horváth Csaba készített koreográfiát. A fellépő művészek: Gryllus Dániel (ének, citera, furulyák), Szalóki Ági (ének), Bognár Szilvi (ének), Both Miklós (ének), Pálhegyi Máté (fuvola), Borbély Mihály (klarinét, szaxofon), Frankie Látó (hegedű), Balázs Gergely (brácsa, hegedű, mridangam), Kovács Zoltán (nagybőgő), Balogh Kálman (cimbalom), Bolya Mátyás (citera, brácsa), Bizják Gábor (kürt), Tömösközi László (ütőhangszerek), Jávorka Ádám (brácsa), Szirtes Edina Mókus (ének, hegedű), Ferenczi György (szájharmonika), Sebestyén Márta, Sebő Ferenc (ének), Seress Zoltán (próza). Közreműködnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. Vezényel: Gryllus Sámuel Rendezte: Harsányi Sulyom László

72

73

Kiadványok az emlékévben

Weöres Sándor: Elhagyott versek (Kiadatlan és az Egybegyűjtött költeményekből hiányzó versek – az életműsorozat záró, 13. kötete) Helikon Kiadó

Weöres Sándor válogatott versei

Weöres Sándor: Füves könyv

Holnap Kiadó

Helikon Kiadó

Weöres Sándor: Bóbita Móra Kiadó

Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (Berg Judit átdolgozása) Helikon Kiadó

Weöres Sándor: Kutyafülű Aladár

Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor

Holnap Kiadó

Kossuth Kiadó

74

Három kötet az ifjú nemzedékeknek

„Vers-palástos W. S. Mester” Tarbay Ede: Árnyék és kóc

Weöres Sándor, akinek nagyra tartom újító költészetét, nemcsak kiadóvezetőként fontos számomra, hanem az olvasást szerető emberként és anyaként is. Weöres verseit nem kell vérrel-verejtékkel megtanulni, rímre, ritmusra, zenére épülő, remekül komponált sorai játszi könnyedséggel megjegyezhetők, s újra meg újra elismételhetők. Felejthetetlen élményeim közé tartoznak a gyermekeimmel való együttolvasás meghitt pillanatai, amikor Weöres fülbemászó sorai is sokszor előkerültek. Weöres Sándor olyan nagyszerű és egyedi gyermekköltészetet hozott létre, amely a szépirodalomban egészen új hangot hozott, annak ellenére, hogy kényszerűségből fordult a gyermekirodalom felé, mivel az 1950-es évek kulturális döntéshozói elszigetelték a megjelenéstől. A Holnap Kiadó rendkívüli hangsúlyt fektet Weöres Sándor centenáriumára, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy többéves műhelymunka előzte meg az idén megjelent három Weöres-kötet közreadását. A százéves évfordulóra jelentek meg a költő Válogatott versei és a Kutyafülű Aladár gyerekversgyűjtemény kétféle kiadásban, mivel két remek illusztrátorunk egészen más képi eszközökkel jelenítette meg Weöres sajátos szövegvilágát. Épp ennek a nyelvi világnak a mai gyermekek számára történő továbbhagyományozása a célom a versek újrakiadásával. Dr. Milkovich Eszter, a Holnap Kiadó vezetője

75

Milkovich Eszter

Az élet virága Az univerzum jelképének tekintett „élet virága” szimbólum Weöres igaz metaforája. Indiától Dél-Amerikán és a Kárpát-medencén át Egyiptomig szinte minden ősi kultúrában a Szent Geometria egyik legfontosabb jelképe. A Szent Geometriáé, mely (sz)épségét sugározva puszta létével is képes a teljességről tanítani. Az univerzum jelképeként tekinthetünk rá, melyből kiolvasható a végtelen törvénye. Ez az eredendő vizuális költészet, mely minden dimenzióban értelmezhető. Ezt volt merszem felhasználni azzal a nem titkolt céllal, hogy az ívek közt lappangó bölcsesség újra eljusson néhányunkhoz – akár mindnyájunkhoz –, ezúttal egy éven át méltó módon emlékeztetve „madártestű” halhatatlan bölcsünkre is. A lebegő háromszögek játékos táncát – mely tökéletes rendben zajlik – csupán halvány, szigorú ölelés fogja közre, mint a derengő, szeretetteljes szigor Weöres bolondos, gyermeki verseiben. Csakúgy, mint a filozofikus komolyságot újra és újra feloldó életre hívás humora a felnőtteknek szóló weöresi világban. Buzás Dániel (a Weöres 100 arculattervezője)

76

77

79

Tartalomjegyzék 2013. június 5. – Budapest, Elindult a hivatalos centenáriumi év 2013. június 7. – Pécs 2013. június 19. – Petőfi Irodalmi Múzeum 2013. június 20. – Budapest 2013. június 22. – A születésnap 2013. június 22. – Balassi Intézet 2013. július 21–22. – Budapest, Tusnádfürdő 2013. szeptember 7., 14., 21., 28. – Duna 2013. szeptember 17. – Országos Széchényi Könyvtár 2013. szeptember 17–18. – Petőfi Irodalmi Múzeum Zárszó 2013. július 19–22. – Veszprém 2013. szeptember 21. – Uránia Nemzeti Filmszínház 2013. szeptember 28. – Bárka Színház 2013. október 15. – Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2013. december 7. – Millenáris Kiállítás a Metró Galériában 2014. január 22. – Művészetek Palotája Kiadványok az emlékévben

80

6 12 16 24 28 36 38 42 44 46 49 52 56 58 62 63 68 70 74

Impresszum. Budapest, január 22

Recommend Documents