Közgazdasági elemző mesterszak
Makrogazdasági elemző szakirány
Makrogazdasági elemző szakirány
Bod Péter Ákos
[email protected]
Miért van szükség makroelemzőkre?
A modern állam a gazdaságot elsősorban költségvetési és monetáris politikai eszközökkel szabályozza, ezek az eszközök pedig közvetlenül kihatnak az egyének, családok és cégek életére. Monetáris-, és fiskális politikai célokkal, eszközökkel, intézményekkel, és ezen intézmények működési gyakorlatával, valamint a döntési folyamat mögött meghúzódó elvekkel ezért nemcsak a gazdaságpolitikai problémák iránt érdeklődőknek kell mélyen foglalkozniuk; az üzleti ciklust sem érthetjük meg a fiskális és monetáris politikai vonatkozások ismerete nélkül. Szaktárgyainkat azoknak ajánljuk, akik szeretik a világos elméleti alapokon nyugvó, fejlett módszertani eszkökkel jól elemezhető, és egyben gyorsan változó közgazdasági problémákat, amelyek ezer szállal kapcsolódnak a valós gazdasági folyamatokhoz.
Makrogazdasági elemző szakirány
Alapok
Makroökonómia, modellépítési ismeretek, ökonometria.
Költségvetési politika Kutatási irányok a mai makroökonómiában. Még több fogalom, még tőbb módszer, még több releváns gazdasági kérdés.
Alkalmazott makrogazdasági elemzések Alkalmazott kutatás
Adó, adósság, intézmények.
Nyitott gazdaságok makroökonómiája Árfolyam, nemzetközi pénzügyek.
Monetáris makroökonómia Transzmissziós mechanizmus, DSGE modell.
Modellszerű, konzisztens gondolkodás. Problémafelismerő-, és elemző képesség. Diploma.
Kutatási irányok és módszerek Varga Gergely
[email protected]
Miről szól a tárgy?
A makroökonómiai modelleknek sajátos nyelvezete van, és a modellek megoldása során alkalmazott módszertani elemek is jól behatárolhatók. A kurzus célja ennek megfelelően azoknak a módszertani rutinoknak, elméleti alapösszefüggéseknek és empirikus eredményeknek a bemutatása, amelyek segítségével a makroökonómia számára releváns gazdasági kérdések megválaszolhatók. Alaptárgyról van szó. A szakirány további tárgyai erőteljesen építenek a Kutatási irányok és módszerek a modern makroökonómiában kurzuson megszerzett ismeretekre.
Miért érdemes ezzel foglalkozni?
Mert a módszertan pontos, és rutinszerű ismerete nélkül nem kaphatunk kvantitatív válaszokat kérdéseinkre, és mert a makroökonómiában a kérdések jelentős része tényleg kvantitatív válasz igényel. Az intuíció, a tapasztalat és a verbális kifejezőképesség persze hasznos, de az optimális infláció és a munkajövedelemre kivetett adó változtatásának fogyasztásra gyakorolt hatását ki kell számolni.
Kutatási irányok és módszerek a mai makroökonómiában
A feladat ´ es megold´ asa Az ´ ert´ ekf¨ uggv´ eny ´ es a d¨ ont´ esi f¨ uggv´ eny meghat´ aroz´ asa
Megold´as 2.
Ezekb˝ ol az optim´ alis viselked´est le´ır´ o egyenlet:
Milyen tankönyre épül a kurzus?
David Romer (2006) Advanced macroeconomics, McGraw-Hill Irvin, New York
Mikor lesz?
Közgazdasági elemző mesterszak, Makrogazdasági elemző szakirány, 2. félév.
Milyen képességeket fejleszt?
Alapozó kurzusról van szó, melynek anyagára a szakirány többi tárgya erőteljesen támaszkodik, így elsősorban a kvantitatív problémamegoldó képességet fejleszti.
1 1 =β x − x x − x
, vagy
1 1 =β c c A probl´ema teljes megold´ asaegy ´ altal´ anos t id˝ oszakra: 1 lim
T →∞
c 1 β T xT cT xt+1
1 ct+1
=
β
=
0
=
xt − ct , felt´eve, hogy 0 ≤ xt+1 ≤ xt
t
x0 adott
Varga Gergely Bevezet´ es Stiliz´ alt t´ enyek az u ¨zleti ciklusokr´ ol A szerepl˝ ok viselked´ ese Az egyens´ uly Impulzus v´ alaszok ´ ertelmez´ ese A szimul´ aci´ ok eredm´ enyei RBC modell korm´ anyzati kiad´ asokkal N´ eh´ any kieg´ esz´ıt´ es az RBC modellhez
Dinamikus programoz´ asi feladat
´ Atmeneti dinamika A technol´ ogiai sokkok hat´ asa
A t˝oke´allom´any ´atmeneti dinamik´aja Kamat
0
Bér
0.4 δ=0.05 δ=0.2
-0.02
δ=0.05 δ=0.2
0.35 0.3
-0.04
0.25
-0.06
0.2 -0.08
0.15
-0.1
0.1
-0.12 -0.14
0.05 0
10
20
30
40
50
60
70
0
0
10
20
30
40
50
60
70
Bérleti díj
0
δ=0.05 δ=0.2
-0.1
δ=0.05 δ=0.2
0.8
-0.2
0.7
-0.3
0.6
-0.4
0.5
-0.5
0.4
-0.6
0.3
-0.7
0.2
-0.8 -0.9
Tõke
0.9
0.1 0
10
20
30
40
50
60
70
0
0
10
20
30
40
50
60
70
Fontos azonban az is, hogy a hallgatók felismerjék a makroökonómia számára releváns gazdasági problémákat, rendelkezzenek olyan rutinokkal, amelyek segítségével hozzákezdhetnek a probléma megoldásához, valamint kifejlődjön bennük a verbális képesség a kapott kvantitatív eredmények elemzésére, tudományos összefoglalására.
Költségvetési politika
Németh András Olivér
[email protected]
Miről szól a tárgy?
Az EU országaiban átlagosan a GDP 50 százaléka átfolyik a költségvetésen adóbefizetések, illetve a másik oldalról költségvetési kiadások formájában. Ezzel összhangban a fiskális politika irányítása a kormányzat legfontosabb eszköze a gazdasági folyamatok befolyásolására, a gazdaságpolitikai célok elérésére. Ennek megfelelően elengedhetetlen annak megismerése, hogyan születnek a fiskális politikai döntések, milyen hatást gyakorolnak a gazdaság működésére, milyen kihívásokkal néz szembe a döntéshozó, illetve létezik-e optimális fiskális politikai lépés.
Miért érdemes ezzel foglalkozni?
Egy végzett makroközgazdásznak kiemelkedően fontos, hogy tisztában legyen a költségvetési intézkedések gazdasági hatásaival, az adóztatás elméleti hátterével, vagy azzal, hogy a valóságban miért figyelhetünk meg annyiszor az optimálistól látszólag eltérő költségvetési politikát. A fikális politikai lépések befolyásolják a döntési környezetünket akár egy kutatóintézetnél dolgozunk, akár pénzügyi közvetítőnél, akár valamely magánszektorbeli vállalatnál.
Költségvetési politika
A politikai u ¨zleti ciklusok A politikai elk¨ otelezetts´ eg modelljei A k¨ olts´ egvet´ esi kiigaz´ıt´ as
A politikai u ¨zleti ciklusok opportunista modelljei K¨ olts´ egvet´ esi ciklusok Az orsz´ agok k¨ oz¨ otti elt´ er´ esek
A Nordhaus-modell 4. A korm´ anyzat a r¨ ovid t´ av´ u Phillips-g¨ orbe ment´en optimaliz´ al
Forr´ as: William D. Nordhaus: “The Political Business Cycle”, Review of Economic Studies, XLII/2, 1975, 169-190. old. N´ emeth Andr´ as
Politikai u ¨zleti ciklusok, k¨ olts´ egvet´ esi kiigaz´ıt´ as
A politikai u ¨zleti ciklusok A politikai elk¨ otelezetts´ eg modelljei A k¨ olts´ egvet´ esi kiigaz´ıt´ as
Az Alesina-modell 2. A modell form´ alisan: A k´et p´ art c´elf¨ uggv´enye: uL = −(πt − π L )2 + bL · yt , illetve uR = −(πt − π R )2 + bR · yt , ahol π L > π R ´es bL > bR A szavaz´ ok c´elf¨ uggv´enye: ui = −(πt − π i )2 + bi · yt
A gazdas´ agi folyamatokat a v´ arakoz´ asokkal kieg´esz´ıtett Phillips-g¨ orbe ´ırja le: yt = y + γ · (πt − πte )
A p´ artok c´elf¨ uggv´eny´eb˝ ol ´es a Phillips-g¨ orb´eb˝ ol levezethet˝ o a p´ artok L , illetve πR∗ = π R + γ·b2 R , ahol optim´ alis infl´ aci´ os szintje: πL∗ = π L + γ·b 2 πL∗ > πR∗ A v´ alaszt´ asok ut´ anra v´ art infl´ aci´ o e k´et ´ert´ek s´ ulyozott ´ atlaga: ozelmi π e = P · πL∗ + (1 − P) · πR∗ , πL∗ > π e > πR∗ , ahol P a baloldal gy˝ val´ osz´ın˝ us´ege A v´ alaszt´ asok ut´ an a Phillips-g¨ orbe alapj´ an a gazdas´ ag kibocs´ at´ asa: Baloldali gy˝ ozelem eset´ en: yL = y + γ · (1 − P) · πL∗ − πR∗ > y Jobboldali gy˝ ozelem eset´ en: yR = y + γ · P · πR∗ − πL∗ < y
Milyen tankönyre épül a kurzus?
Benczes István, Kutasi Gábor (2010) Költségvetési pénzügyek, Akadémiai kiadó, Budapest
Mikor lesz?
Közgazdasági elemző mesterszak, Makrogazdasági elemző szakirány, 2. félév.
Milyen képességeket fejleszt?
A hallgatók megismerik a költségvetési politika fogalomrendszerét, képesek lesznek elemezni annak rövid- és hosszútávú hatásait, valamint eszközöket kapnak az aktuális gazdaságpolitikai lépések értékelésére.
Joseph E. Stiglitz (2000) A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-Kerszöv, Budappest
Megtanulhatják strukturáltan átgondolni a fiskális politikai intézkedések mozgatórugóit, azaz a kurzus segíti a modellalapú látásmód fejlődését, míg a követelmények részét képező házi dolgozat az elemzési-kutatási képességet javítja.
Nyitott gazdaságok makroökonómiája
Varga Gergely
[email protected]
Miről szól a tárgy?
Árfolyamról, fizetési mérlegről, nemzetközi pénzügyekről, ikerdeficitről, reálárfolyamról, cserearányról, szuverén kockázatról, a növekedés nemzetközi hatásairól, valamint a monetáris és a fiskális politika lehetőségeiről rugalmas és rögzített árfolyamrendszer mellett. A kurzus a fenti fogalmakat és eseményeket strukturált szemléletben vizsgálja, erőteljesen építve a szakirány korábbi tantárgyaiban már bemutatott módszertani elemekre.
Miért érdemes ezzel foglalkozni?
Még az Egyesült Államok sem tudja magát függetleníteni a “Világ Többi Részétől”, Magyarországnak kis nyitott gazdaságként még ennél is fontosabb a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi pénzügyi folyamatok hatásainak vizsgálata. Fontos tudni, hogy a gazdasági, gazdaságpolitikai, demográfia változások mennyiben hatnak másként egy nyitott gazdaságban, illetve hogy milyen csatornákon keresztül hatnak a gazdaságra a világgazdasági események, folyamatok.
Nyitott gazdaságok makroökonómiája
Fogalmak Alapmodell Fisk´ alis politika az alapmodellben Alapmodell t˝ ok´ evel K´ et gazdas´ agos modellek A megtakar´ıt´ asi f¨ uggv´ eny meredeks´ ege
Foly´ o fizet´esi m´erleg a GDP-ar´anyos egyenlege - EU12
Varga Gergely Bevezet´ es ´ Allapotf¨ ugg˝ o eszk¨ oz¨ ok bevezet´ ese a kis orsz´ ag modellj´ ebe A teljes AD-piac k´ etorsz´ agos (glob´ alis) modellje Nemzetk¨ ozi portf´ oli´ o-diverzifik´ aci´ o Alkalmaz´ asok
Intertempor´ alis kereskedelem ´ es a foly´ o fizet´ esi m´ erleg k´ et id˝ oszakos modellben Egyens´ ulyi eszk¨ oz´ arak Egyens´ ulyi fogyaszt´ asi szintek A teljes piac feltev´ es´ enek v´ egtelen id˝ oszakos kiterjeszt´ ese: dinamikus hat´ asok
Egyens´ ulyi eszk¨ oz´arak I Glob´ alis ´ altal´ anos egyens´ ulyban teljes¨ ulnek a k¨ ovetkez˝ o piaci egyens´ ulyi felt´etelek: C1 + C1∗
=
Y1 + Y1∗ = Y1w
C2 (s) + C2∗ (s)
=
Y2 (s) + Y2∗ (s) = Y2w (s)
s
=
1, 2, ..., S.
Az orsz´ agok Euler-egyenleteib˝ ol a piaci egyens´ ulyi felt´etelek felhaszn´ al´ as´ aval az s ´ allapotra vonatkoz´ o ´ert´ekpap´ır els˝ o id˝ oszaki egyens´ ulyi ´ ara: −ρ W Y2 (s) p(s) , s = 1, 2, ..., S. = π(s)β 1+r Y1W Az egyens´ ulyi eszk¨ oz´ arak felt´etelb˝ ol megkaphatjuk a m´elt´ anyos ´ arak felt´etel´et is: −ρ W π(s) Y2 (s) p(s) × = . p(s ) π(s ) Y2W (s )
Milyen tankönyre épül a kurzus?
Maurice Obstfeld és Kenneth Rogoff (1996) Foundations of international macroeconomics, MIT Press, Cambridge, Massachusetts
Mikor lesz?
Közgazdasági elemző mesterszak, Makrogazdasági elemző szakirány, 3. félév.
Milyen képességeket fejleszt?
A kurzus elvégzésével a hallgatók rutinosan fognak mozogni a nemzetközi pénzügyek, valamint a nemzetközi kereskedelem fogalom-, és összefüggésrendszerében, kialakul bennük az ahhoz szükséges látásmód, hogy a gazdaságban uralkodó hatásokból kiemeljék a fontosakat, és ezeket modellekben képzeljék el, amellyel fejlődik a problémamegoldó képességük, s módszertani ismereteik bővülnek. A kurzus egyik célja, hogy ösztönözze a hallgatókat arra, hogy egy-egy témában részletesebben merüljenek el, ismerjék meg a terület szakirodalmát, és azt, hogyan születnek a tudományos eredmények, s a szakmai közösség egyátalán mit tekint annak.
Monetáris makroökonómia
Szabó-Bakos Eszter
[email protected]
Miről szól a tárgy?
A monetáris makroökonómia kurzus bemutatja, mikor, hogyan és mekkora hatást képes a monetáris politikai döntéshozó gyakorolni a gazdaság működésére, mi készteti beavatkozásra, milyen céljai, eszközei vannak, s mely tényezők árnyalják a beavatkozás hatásosságáról alkotott képet. A kurzus az elméleti ismeretek mellett erőteljesen fókuszál a hatásmechanizmus kvantitatív vizsgálatára alkalmas eszközrendszer kiépítésére.
Miért érdemes ezzel foglalkozni?
Lehet ugyan az infláció, a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa, nominális rigiditás, inflációs célkitűzések rendszere, operatív cél, nominális árfolyam, inflációs torzítás, nyílt piaci műveletek és forward guidance fogalmak ismerete nélkül is elemezni releváns gazdasági kérdéseket, csak nem érdemes, és ha valóban fontos a kvantitatív eredmény, akkor nem is célszerű.
Monetáris makroökonómia
Árazási egyenlet
Milyen tankönyre épül a kurzus?
Carl E. Walsh (2003) Monetary theory and policy, MIT Press, Cambridge, Massachusetts
Mikor lesz?
Közgazdasági elemző mesterszak, Makrogazdasági elemző szakirány, 3. félév.
Milyen képességeket fejleszt?
A Monetáris makroökonómia abban hasonlít a szakirány összes többi kurzusára, hogy hangsúlyos célja a problémamegoldó képesség fejlesztése, a szakmai fogalomtár bővítése, valamint a modellszerű látásmód megerősítése.
Jordi Galí (2008) Monetary policy, inflation and the business cycle, Princeton University Press, Princeton and Oxford
y
0
−0.05
−0.1
10
20
30
40
w
−0.1
0.15
−0.1
0.1
−0.15
10
20
30
40
u
20
30
40
R
0
0.01
0.02
0.005 10
20
30
40
0
10
20
30
40
30
40
pi
−0.02 −0.04 10
20
30
40
30
40
I
0.015
0.04
−0.1
0
0.05 10
0.06
0
−0.05
0.2
−0.05
l
0
−0.05
0
−0.2
c
0
10
20
−0.06
10
20
Abban viszont különbözik, hogy a többi tárgynál erőteljesebben támaszkodik a MATLAB programok adta lehetőségek kiaknázására, így fejleszti a programozási képességet, valamint a kvantitatív eredmények értelmezésére, elemzésére, és a következtetések levonására vonatkozó rutinokat.
Alkalmazott makroökonómia
Vonnák Balázs
[email protected]
Miről szól a tárgy?
Az alkalmazott makroökonómia kurzus konkrét alkalmazásokon keresztül mélyebb betekintést ad a kurrens makroökonómiai témákba, a modellezés lehetőségeibe. Az egyes előadásokat olyan kutatók tartják, akik az adott témakör legnevesebb ismerőinek számítanak, így a hallgatók nem csak a fogyasztásról, beruházásról, inflációról és munkanélküliségről, a fiskális és monetáris politika hatásmechanizmusáról, szerezhetnek mélyebb ismereteket, hanem azt is megfigyelhetik, hogy e témekörök kutatási folyamatában hogyan lehet felhasználni a szakirány korábbi kurzusain tanult elméleti és modszertani elemeket.
Miért érdemes ezzel foglalkozni?
Mert a makroökonómiában a kérdésfelvetésnek, a kutatási folyamatnak, az eredmények értelmezésének sajátos dinamikája van, amelyet érdemes azoktól megtanulni, akik az egyes témakörök legnevesebb kutatóinak számítanak. Érdemes továbbá azt is látni, hogy a korábbi kurzusok fogalmi és módszertani keretrendszere hasznos abban az értelemben, hogy a megtanult fogalmakat, és a megtanult összefüggéseket egy adott téma vizsgálata során fel lehet, sőt fel kell használni.
Alkalmazott makroökonómia
NBER WORKING PAPER SERIES
Milyen tankönyre épül a kurzus?
A kurzus cikkekre, és előadás-vázlatokra épül.
Mikor lesz?
Közgazdasági elemző mesterszak, Makrogazdasági elemző szakirány, 4. félév.
Milyen képességeket fejleszt?
Problémafelismerő, problémamegoldó, és megoldás-értelmező-, és elemző képességek fejlesztésére szolgál a kurzus, illetve bemutatja, mit gondol a makroökonómia a kutatói képességről, mit tart jó kutatási témának, valamint hogyan képzeli el a kutatás folyamatát.
THE STATE OF MACRO Olivier J. Blanchard Working Paper 14259 http://www.nber.org/papers/w14259 NATIONAL BUREAU OF ECONOMIC RESEARCH 1050 Massachusetts Avenue Cambridge, MA 02138 August 2008
Prepared for the "Annual Review of Economics". Thanks to Daron Acemoglu (one of the editors), Ricardo Caballero, V.V. Chari, Ben Jordi Gali,Anil Kashyap, Jaewoo Laura Feiveson, Friedman, Lee, N.Greg Mankiw, Marianna Riggi, Julio Rotemberg, Robert Shimer, Andrei Shleifer, and Harald Uhlig for their very useful comments. The views expressed herein are those of the author(s) and do Bureau not necessarily reflect the views of the National of Economic Research.
© 2008 by Olivier J. Blanchard. All rights Short sections of text, not to exceed two paragraphs, reserved. may be quoted without explicit permission provided that full credit, including © notice, is given to the source.
Makrogazdasági elemző szakirány
Akadémiai pálya
Juhász Réka – Teaching Philo., Teaching Assistant, London School of Economics
PhD program
Kuncz Izabella, Nagy Erzsébet Éva, Mérő Bence – Közgadaságtani Doktori Iskola PhD hallgatói, BCE
Horváth Gergely – Assistant Professor in Economics, Institute of Labor Economics of the School of Public Administration at the Southwestern University of Finance and Economics, Chengdu, China
Hajdú Gergely, Pető Rita, Reizer Balázs – Master in Economics, CEU Marczel Kinga, Mosberger Pálma, Farkas Miklós - PhD Student in Economics, CEU Kovács Ágnes – PhD Student in Economics, Norwegian School of Economics Munkácsi Zsuzsa – PhD Student in Economics, Firenze Borsi Mihály – PhD Student in Economics, University Alicante Vigh Melinda – PhD Student in Economics, Tinbergen Institute Komáromi András – PhD Student, University of California, Berkeley Sándor László – PhD Student in Economics, Harvard University
Makrogazdasági elemző szakirány
Láda Ákos – PhD Student in Political Ecnomics and Government, Harvard University Tóbiás Áron - PhD Student in Economics, Yale University
Magyar Nemzeti Bank
Baksa Dániel Rácz Olivér Körmendi Gyöngyi Kaponya Éva Felcser Dániel Krusper Balázs Martonosi Ádám Várnai Tímea Horváth Norbert Ligeti Imre Lukács Miklós
Makrogazdasági elemző szakirány
Kiss Regina Várhegyi Judit Gyöngyösi Győző Kovalszky Zsolt Odorán Rita Hudák Emese Soós Gábor Aczél Ákos Kóczián Balázs Csortos Orsolya Sulyok András Szoboszlai Mihály Kiss Tamás Stricker Balázs
Makrogazdasági elemző szakirány Nemzetgazdasági Minisztérium
Nobilis Benedek Venyige Róbert Erdélyi Balázs Ádám János Huszár Edit
Századvég Gazdaságkutató Zrt Közpolitika Kutatások Intézete
Cseh András – tudományos munkatárs Virovácz Péter – tudományos munkatárs
Gáspár Attila Szentmihályi Szabolcs
Makrogazdasági elemző szakirány
Kopint-Datorg Zrt
Dabasi Tamás
Syreon Kutató Intézet
Zsólyom Adriána
KSH
Szoboszlai Mihály Gáspár Attila
Makrogazdasági elemző szakirány OTP Bank
Eppich Győző Dunai Gábor Gyáni Gergely Szaniszló Bálint
MOL
Iváncsó László
McKinsey
Horváth Norbert
Portfólió
Nagy Zsófia Rita
Makrogazdasági elemző szakirány
Google
Pogány Ákos Váradi Alexandra
Boston Consulting Group
Papp Zsolt
Ernst & Young
Nemes Anna
Budapest Alapkezelő Zrt
Habsz Dániel
Pogány Ákos
Makrogazdasági elemző szakirány Quaestor Colliers International TEVA
ING Befektetési Alapkezelő
Somlyai László
Falussy Dániel
Herpai Levente (stratégiai elemző)
Csikós György