Kérelem. agrármérnöki mesterszak indítására

Kérelem

agrármérnöki mesterszak indítására

Mezőgazdaságtudományi Kar 2006. október

I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 3. Az indítandó mesterszak megnevezése: agrármérnöki 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles agrármérnök 5. Az oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése: A szakot indítani kívánó intézmény saját hatáskörében dönt az oklevélbe betétlapként bekerülő szakirány indításáról. 6. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése: Agrármérnöki MSc (szakirány megjelöléssel betétlapon) 7. A képzési idő • a félévek száma: 4 félév • az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit • a kontaktórák száma: 1050 óra • szakmai gyakorlat időtartama: 240 óra; jellege: termelőüzemi gyakorlat, munkaszervezési gyakorlat, vezetési gyakorlat, metodikai gyakorlat 8. A szak indításának tervezett időpontja: 2007. szeptember 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása Dr. Pepó Péter DSc egyetemi tanár, tanszékvezető 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Debrecen, 2006. október 17.

Prof. Dr. Nagy János rektor 11. Az adatlap mellékletei • A szenátus támogató javaslata – 1. melléklet • A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás – 2. melléklet • Felhasználói kapcsolatok és vélemények – 3. melléklet

2

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.) Európában Magyarországon folyik legrégebben rendszeres mezőgazdasági felsőoktatás. A történelem során többször átszerveződő agrár felsőoktatásban gazdasági akadémiák, felsőfokú mezőgazdasági technikumok, mezőgazdasági főiskolák és agrártudományi egyetemek képezték a felsőfokú végzettséggel/képesítéssel rendelkező mezőgazdasági szakembereket. Napjainkban egyetemi és főiskolai karokon folyik egyetemi szinten agármérnöki, főiskolai szinten mezőgazdasági mérnök képzés. A kétszintű képzés első lépcsőfokaként a mezőgazdasági mérnök BSc szak szakindítási engedélyének megszerzését követően számos intézmény indította el a 2005/2006-os tanévben a képzést. Az agrármérnök képzés indításának fontossága a többciklusú képzési rendszer keretei között sem kérdőjelezhető meg, de tartalmában és leginkább elnevezésében agrármérnök címen nyújtaná a Bologna folyamat által az agrár felsőoktatási intézmények felé támasztott követelményeknek való megfelelést. Az agrármérnöki MSc szak alapvető, tradicionális ismereteket nyújt, megújult formában és tartalommal az érdeklődők számára. Az agrármérnöki (MSc) szakra a lehető legszélesebb körből kívánjuk kiválasztani a leendő hallgatókat. Terveink szerint egyenes ágon jelentkezhetnek az agrár képzési ág szakjain végzett hallgatók, ugyanakkor nem kívánjuk kizárni a természettudomány területén végzett hallgatókat sem. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, a jogelőd intézményben már az 1868-as évektől kezdve indult mezőgazdasági jellegű képzés. Az 1970-es években indítottuk be az agrármérnök képzést, mely az 1980-as években jelentős változáson esett át. Az egyetemi szakhoz egyre több szakirány kapcsolódott, melyek egy részéből később önálló szakok fejlődtek, mint például az agrár mérnöktanári, az élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, az agrárkémikus agrármérnöki egyetemi szakok. A karon jelenleg működő agrármérnök szakhoz több, mint 15 féle szakirány kapcsolódik. A 2005/2006-os tanévben a mezőgazdasági mérnöki BSc szakot indítottuk el. A karon az okleveles agrármérnök képesítés megszerzése után lehetőség nyílik a PhD képzésben való tudományos tevékenység folytatására az Állattenyésztés-tudományi, a Növénytermesztési és kertészeti, valamint az Interdiszciplináris agrár- és természettudományi doktori iskolákban. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. Az agrártudományok egy-egy szűkebb szakterületén további szakismeretek elsajátítására, továbbá kellő gyakorlat megszerzése után alkalmassá válnak a szakterületükön a megfelelő speciális termelési folyamatok, illetve minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatások irányítási feladataira és azok felügyeletére. A hazai agrárvertikum igen jelentős átalakuláson ment keresztül – követve a nemzetközi trendeket, bizonyos időbeli késéssel – az elmúlt két évtized során. Az „iparszerű” mezőgazdaság koncepcióját feladva napjainkban a fenntartható, multifunkcionális mezőgazdaság megvalósítása jelenti a legfontosabb kihívást, mely célkitűzés a jövőben mér erőteljesebbé válik. A szűkebb értelemben vett mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak létszáma fokozatosan csökkent az

3

elmúlt időszakban, ezzel párhuzamosan nőtt a tágabb értelemben vett agrárvertikumban (szolgáltatások, feldolgozás, kereskedelem, marketing, input beszállítók, szaktanácsadás, kutatás, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás stb.) dolgozók száma, ill. felértékelődött a szakmai tudás, a termelési folyamatok szellemi inputja. Ez azt jelenti, hogy az oktatási koncepciójában és tartalmában radikálisan megújuló agrármérnök MSc oktatás olyan értelmiségi képzést vállal fel és valósít meg, mely mérnökrétegre hosszú távon is szükség van a hazai munkaerő piacon, különösen azokban az EU által is támogatott régiókban, amelyek továbbra is elsősorban vidékiagrár habitussal és termelési szerkezettel bírnak. Növekvő igény jelentkezik részben a hazai, részben a külföldi munkaerő piacon olyan agrármérnökök iránt, akik idegen nyelvet jól elsajátítva a mezőgazdasági termelési folyamatokat kreatív módon megtervezni, továbbfejleszteni, végrehajtani és ellenőrizni képesek. Az új típusú agrármérnök MSc képzés ezeket a munkaerő piaci elvárásokat felvállalva azokat képes lesz kielégíteni. A képzés jelentőségét aláhúzza, munkaerő-piaci szempontból erőteljesen indokolja, hogy jelenleg hazánkban mintegy 7000 gazdasági szervezet, vállalkozás és mintegy 700.000 egyéni termelő foglalkozik a mezőgazdasági termelés különböző ágazataival. Ezen vállalkozások és egyéni gazdaságok szakmai, szellemi potenciálja rendkívül heterogén képet mutat. Míg más EU tagországokban a gazdálkodás bizonyos terület, ill. állatlétszám esetén legalább középfokú, de több esetben felsőfokú képzettséghez kötött, addig hazánkban – sajnálatos módon – ez az egyetlen szakma, melyet mindenféle képzettség megkövetelése nélkül bárki művelhet. A magyar mezőgazdaság versenyképességének művelése elképzelhetetlen a szellemi háttér növelése nélkül annál is inkább, mivel az új termelési eszközök, precíziós technológiák, új tenyésztési rendszerek, a biotechnológia stb. alkotó alkalmazása MSc szintű végzettség nélkül nem valósítható meg. Számításba kell venni azt a szellemi kisugárzást is, melyet az agrárértelmiség jelent a rurális területeken, a vidékfejlesztés szellemi alapjainak kialakításában. 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. Az agrármérnök MSc szak oktatási struktúráját alapvetően jellemzi egyrészt a kreatív, mérnöki elméleti és gyakorlati tevékenységre való előkészítés, másrészt a megszerzett ismeretek birtokában annak lehetősége, hogy a tudományos felkészítési folyamatba, azaz a Ph.D. (doktori) képzésbe a végzett hallgató bekapcsolódjon. Az oktatott tantárgyak széles köre megalapozza részben a Ph.D. képzés ismeretanyagát, részben – bizonyos tantárgyak elsajátítása – módszertani, metodikai felkészítést nyújt a későbbi tudományos kutatómunkához, a Ph.D. tevékenység sikeres végrehajtásához. A karon indítandó agrármérnök MSc képzés keretében olyan minőségbiztosítási rendszer működtetése indokolt, amely lehetőséget nyújt a minőségi oktatásra, valamint a kutatóegyetem koncepciójának érdemben történő megvalósítására. Fontos szerepet játszik e célok elérésében a karon működtetett és a szak hallgatói számára rendelkezésre álló tehetséggondozó program (DETEP), a Tormay Béla Szakkollégium és a TDK munka. Kiemelésre méltónak tartjuk azt is, hogy a legkiválóbb hallgatók demonstrátorként bekapcsolódjanak a tanszéki feladatokba. A végzett agrármérnök MSc hallgatók számára a Ph.D. (doktori) tevékenység megkezdéséhez és minőségi folytatásához a Mezőgazdaságtudományi Karon (Növénytermesztési és kertészeti tudományok, Állattenyésztéstudományok, Interdiszciplináris agrár- és természettudományok), illetve az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karon (Interdiszciplináris társadalomtudományok) a doktori iskolák nyújtanak megfelelő feltételeket, mely doktori iskolák 1993. óta kiváló színvonalú tevékenységet folytatnak, melyet az eddigiekben lezárult akkreditációjuk bizonyított.

4

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Az agrármérnöki MSc képzés során kiemelt hangsúlyt fordítunk a tudományos diákköri munka népszerűsítésére, amelyet a TDT a tanszékekkel közösen végez. A képzés folyamán a szakmai modulok, továbbá a differenciált szakmai ismeretek köréből választott tantárgyainak lehallgatása során a kiemelkedő szakmai készségeket és érdeklődést mutató hallgatók minőségi oktatási igényeinek felfedése és felkarolása. A kiváló előmenetelt mutató hallgatók érdeklődésnek további szélesítése a tanszéki műhelymunkában, TDK tevékenység, diplomadolgozat-készítés. A tehetséggondozás eredményeként ezek a hallgatók az MSc képzés befejezésével alkalmassá válnak tanulmányaik PhD képzésben történő folytatására. A képzés során TDK- és diplomatervet készítő, helyi és országos versenyeken is jó helyezést elérő diákok közül a legkiválóbbak és a tudományos kutatás iránt is elkötelezettek a PhD képzésben folytathatják tanulmányaikat. A tehetséggondozás egyik fontos eredménye a PhD fokozat megszerzése. Ezek a hallgatók PhD tanulmányaik során már bekapcsolódnak az egyetemi BSc, MSc oktatásba a saját képzésük során kialakult szemlélet továbbadására képesek. Közülük választható utánpótlás a hazai és európai agrár oktatói és kutatói körbe. Nem elhanyagolható eredmény az MSc diplomát szerzett mérnökök pozitív hatása gyermekeik pályaválasztására. A hallgatók kutatómunkába történő bevonása mellett számos szakmai előadást szervezünk, állami forrásokból, a magánszférától pályázunk támogatásokra, amelyeket a hallgatói továbbképzésre használunk fel. Kiemelkedő jelentőségűk ebből a szempontból a különböző szakkollégiumok szerepe, ahol a hallgatók maguk szervezik az előadásokat szakmai érdeklődésük és kíváncsiságuk alapján. Ez a tevékenység többször kiegészül üzemlátogatásokkal, sőt a hallgatók maguk is végeznek – pl. környezetvédelmi – nevelőtevékenységet. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. A Mezőgazdaságtudományi Karon a 2006/2007. tanévben Mezőgazdasági mérnöki BSc, Növénytermesztő mérnöki BSc, Állattenyésztő mérnöki BSc, Környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc, Természetvédelmi mérnöki BSc, Élelmiszermérnöki BSc, Vadgazda mérnöki BSc szakokon folyik képzés. A Mezőgazdasági mérnöki MSc szak indításához szükséges szakmai és infrastrukturális háttér a kar rendelkezésére áll, mint azt a tantárgyi feltételek, tantárgyfelelős oktatók életrajzaiban bemutatjuk, illetve a tárgyi feltételek esetében ismertetjük. Az alap-, alapozó és szakspecifikus tárgyak oktatásában résztvevő tanszékek oktatói meghatározó többségben tudományos fokozattal és magas szintű oktatási, kutatási gyakorlattal rendelkeznek. A Mezőgazdaságtudományi Karon több mint 100 fő teljes munkaidős – akiknek döntő többsége fokozattal rendelkezik – oktató végzi az oktató-nevelő munkát és az MSc szakon az elengedhetetlenül szükséges tudományos kutató munkát. Az Agrármérnöki MSc szakon nappali tagozaton 90 fő/évfolyam hallgató beiskolázását tervezzük.

5

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv (melléklet III. 1.). – 4. melléklet 2. Tantárgyi programok – 5. melléklet Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. 3. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. -

Az agrártudományok területének főbb diszciplínáit magas szinten elsajátították és azok ismereteit komplex és integrált módon alkalmazni képesek. A fentieken túl a szakma gyakorlásához széleskörű természettudományi, műszaki, technológiai, társadalomtudományi, gazdasági ismeretekkel rendelkeznek és megfelelnek a PhD doktori képzésbe történő belépésre. Alkotó módon képesek részt venni a szakterületet érintő pályázati tevékenységben, innovációs, tervezési, fejlesztési folyamataiban, a termelési folyamatok végrehajtásában, ellenőrzésében, valamint a kutatási feladatok megvalósításában. Tevékenységük során érvényesítik a környezetvédelmi előírásokat, a fenntartható gazdálkodás és a minőségbiztosítás elveit, valamint a vidékfejlesztés végrehajtásának elvárásait. Rendelkeznek a mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges szakmai idegen nyelvi és kommunikációs ismeretekkel és készségekkel, szakmai felelősségtudattal.

Általános kompetenciák: - Önálló, kreatív munkára való képesség - Szakirodalomban való jártasság - Számítógépes ismeretek - Tárgyalóképes nyelvtudás - Mérnöki szinten megfelelő kommunikációs készség Szakmai kompetenciák: - A speciális mezőgazdasági termelő folyamatok szervezésére, irányítására való képesség - Szakterületük innovációs, fejlesztési, tervezési feladatainak magas szintű ellátására, problémák megoldására való képesség Az Agrármérnöki MSc szak a képzési területek multidiszciplinaritását igényli. Másik megközelítésben pedig, eltekintve az elsajátítandó kompetenciák megszerzését, egyaránt szükségesek az alaptudományi ismeretkörök, másrészt az állattenyésztési, növénytermesztési ismeretek integrált alkalmazásának ismerete. Ez utóbbi célt szolgálják a növénytudományi és állattudományi ismeretmodulok. A gazdaság és humán ismereti modul tartalmazza azokat az ismereteket, amelyek alapján a végzett mérnökök sikeresen vállalkozhatnak, vehetnek részt pályázatokban, illetve irányíthatnak mezőgazdasági projekteket. A környezeti és minőségbiztosítási modul keretében megszerezhető ismeretek alkalmassá teszik a végzetteket 6

a környezetvédelmi előírások, a fenntartható gazdálkodás és a minőségbiztosítás elveinek betartására. Ezen ismereteket a hallgatók részben az alapozó modul előadásain, a kapcsolódó laboratóriumi és szeminárium gyakorlatokon, részben a szakirányú modulok tantárgyi programjában megtartott előadásokon, kiscsoportos foglalkozásokon és a szakma specifikus üzemi gyakorlatokon, valamint a mezőgazdasági üzemekbe kihelyezett foglalkozásokon szerezhetik meg. A szakmai tudás elmélyülését a diplomamunka témakörét érintő egyéni feladatok, önálló kutatási tevékenység és a folyamatos konzultációk segítik. 4.

A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. Egy középfokú állami, vagy azzal egyenértékű „C” típusú nyelvvizsga.

5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) A tanulmányokhoz szükséges kritérium tárgyköröket attól függően kell megállapítani, hogy milyen BSc-ről pályázik a jelölt. Az MSc tanulmányok folytatásához szükséges kritérium ismeretek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gazdasági ismeretek köréből kerülnek ki. 6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. A Mezőgazdaságtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában leírtaknak megfelelően történik az értékelési és ellenőrzési módszerek bemutatása. A kari Tájékoztató kiadvány a következő internetes címen érhető el: www.mtk.unideb.hu.

7

IV. A képzés személyi feltételei1 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Dr. Pepó Péter Dr. Mihók Sándor

szf, zvf zvf

Tudományos fokozat /cím

Munkakör

Munkaviszony típusa

Hány mestersza k felelőse

DSc CSc

egyetemi tanár egyetemi tanár

T T

I I

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Alkalmazott biokémia

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Dr. Kiss Szendille

PhD egyetemi docens PhD egyetemi docens CSc egyetemi tanár CSs egyetemi tanár CSc egyetemi docens DSc egyetemi tanár DSc egyetemi tanár CSc egyetemi docens PhD egyetemi docens DSc egyetemi tanár CSc egyetemi tanár PhD egyetemi docens PhD egyetemi docens CSc egyetemi tanár

Alkalmazott Dr. Lévai László növényfiziológia Alkalmazott genetika Dr. Pepó Pál és biotechnológia Alkalmazott talajtan Dr. Kátai János Termelésélettan

Dr. Magyar Károly

Takarmányozástan

Dr. Tanyi János

Földművelésés Dr. Nagy János területfejlesztés Tápanyaggazdálkodás Dr. Sárvári Mihály Öntözéses Dr. Csajbók József gazdálkodás Integrált szántóföldi Dr. Pepó Péter növénytermesztés Állattenyésztés Dr. Mihók Sándor Környezettájgazdaságtan Marketing Kertészet

és Dr. Tamás János Dr. Kárpáti László Dr. Gonda István

Munkakör

A tantárgy oktatói MunkaA viszony tantárgy típusa előadója I/N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Moon

Termékminősítés Ágazati ökonómia I. Ágazati ökonómia II. Minőségbiztosítás Vezetési ismeretek Kommunikáció Kutatási módszertan

Dr. Győri Zoltán

DSc

egyetemi tanár Dr. Nábrádi András CSc egyetemi tanár Dr. Nemessályi CSc egyetemi Zsolt tanár Dr. Győri Zoltán DSc egyetemi tanár Dr. Berde Csaba CSc egyetemi docens Dr. Pakurár Miklós PhD egyetemi docens Dr. Csajbók József PhD egyetemi docens

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

A tantárgy oktatói Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör

Munkaviszony típusa

A tantárgy előadója I/N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N

Populációgenetika

Dr. Pepó Pál

CSc

T

I

I

Tenyésztésszervezés

Dr. Komlósi István

PhD

T

I

I

Biometria

Dr. Csajbók József

PhD

egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens -

T

I

I

E

I

I

egyetemi tanár egyetemi adjunktus egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi adjunktus egyetemi docens

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

E

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Takarmányismeret, gyártás Állattenyésztési politika Etológia

- Dr. Gundel János

CSc

Dr. Jávor András

CSc

Dr. Szabó Péter

Tej- és húsfeldolgozás Dr. Jávor András

dr. univ. CSc

Legeltetéses állattartás Dr. Béri Béla

CSc

Tartástechnológia

Dr. Béri Béla

CSc

Galambtenyésztés

Dr. Mihók Sándor

CSc

Nyúltenyésztés

Dr. Mihók Sándor

CSc

Sportlótenyésztés

Dr. Mihók Sándor

CSc

Kecsketenyésztés

Dr. Jávor András

CSc

Méhészet

Dr. Wladimír János

CSc

Alternatív Dr. Pepó Péter DSc növénytermesztési str Ökológiai gazdálkodás Borbélyné dr. PhD Hunyadi Éva Tájtermesztés Dr. Lesznyák PhD Mátyásné

9

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Moon

Vetőmagtermesztés Talajökológia

Dr. Lesznyák PhD Mátyásné Dr. Kátai János CSc

Gyógyés Borbélyné Dr. PhD fűszernövény term. Hunyadi Éva Fajtahasználat Dr. Zsombik László PhD Agroökológiai rendszerek Növénytermesztési szaktanácsadás Alternatív talajhasználat Integrált növényvédelem Szervesanyaggazdálkodás Projekt menedzsment EU ismeretek

Dr. Zsombik László

PhD

Dr. Csajbók József

PhD

Dr. Nagy János

DSc

Dr. Holb Imre

PhD

Dr. Sárvári Mihály

CSc

Dr. Nábrádi András

CSc

Dr. Szabó Gábor

DSc

egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi tanár

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

3. Az oktatók személyi-szakmai adatai – 6. melléklet 4. Nyilatkozatok ♦ Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról. – 7. melléklet ♦ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban) nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését. – 8. melléklet ♦ Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több munkaviszonya felsőoktatási intézményben nincs. – 9. melléklet (Ld. A hatályos Ftv. 84. §. (5) bekezdésében foglaltakat)

10

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán jelenleg három doktori iskola működik: Növénytermesztési – kertészeti, Állattenyésztési, Multidiszciplináris agrártudományok doktori iskolák. A Doktori iskolákban 70-80 PhD hallgató képzését végzi a Mezőgazdaságtudományi Kar. 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!): Az Agrármérnöki MSc alapszak indításának infrastruktúrális háttere a következő: -

Tantermek Előadók Laborok Idegennyelvi labor Hallgatói Önkormányzat Térinformatikai labor Állattenyésztési tanüzem Könyvtár (egyetemi, kari, tanszéki)

53 13 7 1 2

-

1 1

-

1,1,15

-

Informatikai labor Oktatástechnika Adminisztrációs háttér Tornacsarnok Színház, mozi, hallgatói klub Gépműhely Növénytermesztési tanüzem Kollégium

1 1 107 1 2 1 3 2

A Mezőgazdaságtudományi Kar infrastruktúrája Könyvtár A Mezőgazdaságtudományi Karon a könyvtári szolgáltatásokat az Egyetemi Könyvtár látja el. Informatikai Központ A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kara korszerű számítógép hálózattal rendelkezik. A hálózat multiprotokollos, menedzselhető, optikai gerincre épülő etherenet hálózat. A hálózatba a kar szinte minden számítógépe be van kapcsolva, az X25-ös országos, valamint az Internet világhálózat minden gépről elérhető. A kari hálózat része a debreceni felsőoktatási intézmények informatikai hálózatának, amely intézményközi optikai gerinchálózatból, CISCO routerekből és CABLETRON Ethernet eszközökből épül fel. A kari hálózatot az informatikai központ üzemelteti, valamint működteti a kari informatikai szolgáltatásokat. Az Agrár Műszerközpont A Műszerközpont mind a kutatásban, mind az oktatásban segítette a kari feladatok megoldását. A kutatásoknál önálló kutatási témáik voltak, illetve vannak, amely kiterjedt mind az állami alapfeladat, mind az OTKA, mind az OMFB mecenatúra tematikus és infrastruktúra pályázatokra, mind pedig a szerződéses kutatásokra. A Műszerközpont két nemzetközi COPERNICUS project felelőse, illetve részfelelőse. A Műszerközpont tantárgyfelelős 11

oktatóival vesz részt az agrármérnök képzésben, hallgatói laboratóriumi gyakorlatot vezetnek az egység munkatársai a FEFA molekuláris biológus képzés keretén belül. A Műszerközpont kutató, illetve szolgáltató munkája szorosan kapcsolódik a kar kutatási igényeihez, amely során műszeres analitikai mérésekkel segíti a növénytermesztési kutatásokat, valamint az állattenyésztési kísérletekhez kapcsolódva takarmány vizsgálatokat végez. A Magyar Szabványügyi Hivatal 501/0155 számon akkreditált Agrár Műszerközpont a régió legfontosabb nagyműszeres laboratóriuma nemcsak a hagyományos, hanem az egyedi vizsgálatokra is. Ezek az egyedi vizsgálatok, melyeket elsősorban a kutatásban hasznosítunk (vitaminok, aminosav, mikotoxin és nehézfém, valamint lisztminőség vizsgálatok) adják a Műszerközpont egyedülálló lehetőségét a vizsgálatok elvégzésére, illetve az oktatásban történő hasznosításra. Fontosabb műszereink: Plazma emissziós spektrofométer (ICP) Atomabszorpciósspektrofométer Folyamatos áramlású elemző készülék Nagy teljesítményű folyadékkromatográf (HPLC) Aminosav analizátor Röntgendiffraktométer Deviratográf Valorigráf Kjel-Foss N meghatározó készülék ZEEMAN háttérkorrekciós atomabszorpciós spektrométer (UNICAM 939 QZ) Oktatási műhely A Géptani Tanszéken a gyakorlati oktatás feltételei jelentősen javultak, 1971-ben új műhelyt, gyakorlót és bemutatótermeket alakítottak ki. Az 1995-ben elnyert FEFA pályázatnak köszönhetően egy vezetés oktatására is alkalmas traktort, 6 munkagépet, valamint fejőrendszerek bemutatására alkalmas modellt sikerült beszerezni. A tanszék gyakorlati oktatási bázisa 12.500 m2 területen helyezkedik el. A 720 m2 alapterületű géptárolóban képeztek ki 40 m2 alapterületű műhelyt, 25 m2 alapterületű gyakorlótermet, 65 m2 és 130 m2 alapterületű bemutatótermeket. Mind az oktatást, mind a kutatást segíti a fenti területen, tanszéki fejlesztéssel kialakított 1.500 m2 felületű, hazánkban egyedülálló műtrágyaszóró gép vizsgálópálya, mely kis módosítással függesztett és vontatott gépek vizsgálatához is alkalmazható. A vizsgálatok kiértékelése a méréssel párhuzamosan, számítógéppel történik a karon fejlesztett szoftver segítségével. Ugyancsak tanszéki fejlesztés eredménye a növényvédő gépek szerkezeti részeinek vizsgálatához, áramlási rendszerének méréséhez kialakított mérőpad. Tangazdaságok Az Állattenyésztéstudományi Tanszékhez tartozó állattenyésztési oktatási-kutatási telepek: ¾ Sertéstelep A Mezőgazdaságtudományi Kar Állattenyésztéstudományi Tanszéke 1990-ben PHARE pályázat keretében nyert támogatással 70 kocaférőhelyes dán technológiára épülő sertésfarmot létesített. A sertésfarm célja és feladata: bemutatni az egyetemi oktatásban, a szaktanácsadásban egy „farm méretű” sertéspopuláció keretei között a tenyésztés, a nemesítés, a szaporítás, a tenyészállat kiválasztás és a vágósertés-előállítás mozzanatait. Az oktatás igényli ezen túl a legelterjedtebb fajták egyidejű meglétét és bemutatását. E célból és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet támogatásával, fajtabemutatásra kantelepet létesítettünk a sertésfarmmal közös épülettömbben, a tanszékünk kismacsi kísérleti telepén. A kanok hasznosítására szintén az OMMI támogatásával és engedélyével mesterséges termékenyítő laboratóriumot, illetve állomást alakítottunk ki. 12

¾ Juhtelep A Mezőgazdaságtudományi Kar Állattenyésztéstudományi Tanszékének a kismacsi kísérleti telepére 1986 és 1988 között Új-Zélandból – James Innes Haldon Stationban lévő booroola merinó juhászatából – 1 kost és 3 anyajuhot, két magyar merinó juhállatból Csengerből és Törtelről – 90 magyar merinó x booroola merinó első- és második keresztezett nemzedékből származó jerkét vásárolunk és ebből az állományból törzsjuhászatot alapítottunk. ¾ Baromfitelep A telepen két baromfifaj kap helyet. Az egyik a fodros tollú magyar lúd, a másik a bronzpulyka. Mindkettő fajtafenntartást szolgál. A fodros tollú ludat 1975 óta, a bronzpulykát 1990 óta tartjuk a telepen. A fodros tollú lúd Kelet-Európában csak a Mezőgazdaságtudományi Kar Állattenyésztéstudományi Tanszékén található, míg a bronzpulyka szétszórva az országban tanyákon ugyan megtalálható, de ellenőrzött termelése csak az Állattenyésztéstudományi Tanszéken folyik. ¾ Ló Néhány ló is található az Állattenyésztési Kísérleti téren. Ezek kizárólagosan az oktatást szolgálják. Itt gyakorolják be a hallgatók a ló körüli mindennapos fizikai munkát, megtanulják a ló ápolását, ismeretet szereznek a gyakorlati takarmányozás, a tartástechnológia témaköreiből. A gyakorlatban tanulmányozhatják a ló hasznosításának néhány formáját. A Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszékhez tartozó oktatási, kutatási telepek A Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék oktatása meghatározóan kötődik a Pallagi Kísérleti Telephez és az egyetem területén belül elhelyezkedő Bemutató Kerthez. Az itt található gyümölcs, zöldség és szőlőkultúrák nemesítési, fajtafenntartási és termesztéstechnikai munkaműveleteinek bemutatása, bemutathatósága jelenti az alkalmazott élettan színtéziseinek elméleti és gyakorlati megalapozását. A naprakész ismeretek elsajátítását. A Pallagi Kísérleti Telep emberemlékezet óta a Mezőgazdaságtudományi Kar, illetve annak jogelődje kísérleti bázisaként funkcionál. A 70 ha-os terület talajviszonyai és éghajlata kiválóan reprezentálják az ország legnagyobb gyümölcs és kiemelkedő zöldség termesztőtájának ökológiai viszonyait. Az itt született eredmények adoptálhatóak az említett termőtájra elvi és gyakorlati vonatkozásokban egyaránt. A fejlett infrastruktúrával rendelkező telepen generációk tanulták és alkalmazták a tájjellegű zöldségfajok nemesítésének, fajtafenntartásának ismereteit, a fajtamegválasztás fontosságát, az igényes természtéstechnológia megvalósítását. Itt születtek, illetve az itteni munka eredményeként váltak ismertté a fajták, amelyek mai napig zöldségtermesztésünk meghatározó szortimentjében tartoznak (Hajdúsági fejeskáposzta, Paradicsom alakú zöld Pallagi paprika, Pallagi nagylevelű sóska, Indátlan fehér főzőtök, Nagydobosi sütőtök, Daki-802 magtermesztési tök, Mikepércsi vajretek, Marsowsky görögdinnye, Delicatess uborka, Monostorpályi zeller). Itt található az ország egyik legidősebb (5 éves) üzemi méretű intenzív almaültetvénye több, mint 1 ha-os felületen. A hazai, jelenlegi fajta és művelési rendszerváltás időszakában orientáló hatású az új vállalkozói gyümölcstermesztés optimális fajtaszerkezetének és művelési rendszerének kialakítására. Évenként egy alkalommal a Telep ad helyet az elméleti és gyakorlati vonatkozások országos hatáskörű rendezvény bemutatására. A különböző kultúrák, a patinás épületek, építmények (Canna-ház) a szociális létesítménye kiváló lehetőséget biztosítanak a TDK és Diplomatervi munkák elvégzéséhez. Ezt bizonyítja, hogy évente 3-5 végzős hallgató itt végzi kutatási kísérleti feladatait, rendszeres adatfelvételezési munkák alapján. Ehhez a Tanszék megalapozott elméleti és gyakorlati oktatásán kívül jó inspiratív hatású az igényes parkosítás, szép környezet, ami a fiatalok esztétikai igényességének fokozását (kialakítását) is segíti. Bemutatókert: az egyetemen belüli 3.5 ha-os felület terület elsősorban oktatást elősegítő feladatokat lát el. Mindazok a kultúrák, amelyek a Pallagi Telepen a kutatást és üzemi méretű 13

demonstrációt szolgálják, itt néhány fás (fajták), tőkés vagy néhány m2-en megtalálhatók. Ennek praktikus megfontolásokból fontos szerepe van, a gyakorlatok idejének korlátozottsága, illetve a távolabbi Pallagi Telep elérésének időigénye miatt. Ugyanakkor itt mutatható be a létesítményt igénylő igényes zöldség szaporítómódok (üvegházak, fóliaházak, termesztő berendezések), öntözési módok, és kisparcellás termesztéstechnológiai fejlesztések eredményei. 132 fajtából álló szőlőültetvény is itt található, amelyen e művelésmódok, metszésmódok bemutatásán túlmenően a fajtamegválasztásra is inspiratív hatásúak. A Növénytudományi, valamint a Földhasznosítási és Területfejlesztési Tanszékekhez tartozó növénytermesztési oktatási-kutatási telepek: A tanszéken folyó elméleti és gyakorlati oktatás meghatározó módon épül a tanszék szakmai irányítása alatt működő tanüzem, illetve kísérleti telepeken folyó oktatási-kutatási tevékenységek integrált hasznosítására. A Földhasznosítási és Területfejlesztési, valamint a Növénytermesztéstudományi Tanszék kutató munkái a Látóképi Kísérleti Telepen (tanüzem) és a Hajdúböszörményi Kísérleti Telepen folynak. Az eltérő ökológiai adottságok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanszéken folyó diszciplináris és interdiszciplináris oktatásban be tudjuk mutatni az agroökológiai, biológiai és termesztéstechnológiai tényezők növénytermesztési folyamatokban betöltött szerepét, interaktív hatásait. A Látóképi Kísérleti Telep területén számos szántóföldi növényfaj (őszi búza, egyéb kalászosok, kukorica, csemegekukorica, napraforgó, stb.) komplex termesztéstechnológiai modelljeinek a gyakorlati bemutatását valósítjuk meg a tanszéki oktatás keretében. A biológiai tényezők (fajta/hibrid) mellet lehetőség nyílik a vetésváltás, talajművelés, tápanyag- és vízellátás, növényvédelem stb. technológia műveleteinek a bemutatására. A gyakorlati képzés magas színvonalú megvalósítása mellett adottak a lehetőségek a hallgatók számára TDK és szakdolgozati témák művelésére és dolgozatok elkészítésére is. A Hajdúböszörményi Kísérleti Telep Debrecentől 40 km távolságra a 35. számú főközlekedési útvonal mellett helyezkedik el. A telep 11 ha. A telep rendelkezik az alaptevékenység végzéséhez, a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközökkel. A telepen lehetőség nyílik bemutatni azokat a növénytermesztési eljárásokat, műveleteket, amelyek a réti talajon történő gazdálkodás szempontjából különösen fontosak (vetésváltás, tápanyagellátás, fajtamegválasztás, stb.). A telep különösen fontos szerepet tölt be a szakirányú képzésben. Tanszéken folyó gyakorlati oktatást jelentős mértékben segíti az egyetem területén található Bemutatókert. Itt elsősorban az oktatott szántóföldi növények fajtagyűjteménye található, emellett azonban a hallgatók folyamatosan nyomon követhetik a termesztett növények növekedésének – fejlődésének egyes fenofázisait a vegetációs periódusban, valamint megtalálhatók a különböző talajművelési rendszerek is. A Tiszántúl térségében a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának nagyon jó szakmai, tudományos, gyakorlati kapcsolata van kis, közép és nagy üzemekkel, vállalatokkal, intézetekkel, amelyek kiváló hátteret biztosít a szakmai gyakorlatok lebonyolításához. 3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé. – 10. melléklet

14

Agrármérnöki MSc szak tanterve TERVEZET Szakvezető: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár Kötelező tantárgyak TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Alkalmazott biokémia Alkalmazott növényfiziológia Alkalmazott genetika és biotechnika Alkalmazott talajtan Termelésélettan

Takarmányozás Földművelés- és területfejlesztés Integrált szántóföldi növénytermesztés Tápanyaggazdálkodás Integrált szántóföldi növénytermesztés Öntözéses gazdálkodás Integrált szántóföldi növénytermesztés Állattenyésztés Állattenyésztés Állattenyésztés Környezet- és tájgazdaságtan Marketing Kertészet Termékminősítés Ágazati ökonómia Ágazati ökonómia Minőségbiztosítás

TÁRGYAK ÓRASZÁMA EGYÉNI ÖSSZES F.

28 28 28 42 14 28 28 42 14 42 14 28 42 42 28 14 14 28 28 42 42 28

ÉVEK, FÉLÉVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA, HETI ÓRASZÁM I. II. 1 15 1+1 1+1 1+1 2+1 1+0 1+1

2 15

3 15

KREDIT

4 14 3 3 3 4 3 4 2

1+1 2+1

4 2

1+0 2+1

4 2

1+0 2+0 2+1 2+1 2+0 1+0 1+0 1+1 1+1 2+1 2+1 2+0

3 4 4 3 2 2 2 2 3 3 3

23. Vezetési ismeretek 24. Kutatási módszertan 25. Kommunikáció Összesen: Diplomadolgozat Választható tárgyak

42 28 28 742

2+1

4 2 2

1+1 1+1

15

308

56

84

84

84

32

Kötelezően és szabadon választható tantárgyak

TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Populációgenetika Tenyésztésszervezés Biometria Takarmányismeret, -gyártás Állattenyésztési politika Etológia Tej- és húsfeldolgozás Legeltetéses állattartás Tartástechnológia Galambtenyésztés Nyúltenyésztés Sportlótenyésztés Kecsketenyésztés Méhészet Alternatív növénytermesztési stratégiák Ökológiai gazdálkodás Tájtermesztés Vetőmag termesztés Talajökológia Gyógy- és fűszernövény termesztés

TÁRGYAK ÓRASZÁMA EGYÉNI F. ÖSSZES 28 28 28 28 28 14 28 28 28 14 28 28 14 28 28 28 28 28 28 14

ÉVEK, FÉLÉVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA, HETI ÓRASZÁM I. 1 15 1+1

II. 2 15

3 15

4 14 1+1

1+1 1+1 1+1 1+0 1+1 1+1 1+1 1+0 1+1 1+1 1+0 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 1+0

16

KREDIT

3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Fajtahasználat Agro ökológiai rendszerek Alternatív talajhasználat Növénytermesztési szaktanácsadás Integrált növényvédelem Szervesanyag-gazdálkodás Projekt menedzsment EU ismeretek

14 28 28 28 28 14 28 28

1+0 1+1 1+1 1+1 1+1 1+0 1+1 1+1

17

2 3 3 3 3 2 3 3