EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERSZAK

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR

EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERSZAK TÁJÉKOZTATÓ 2016.

Szerkesztette: Dr. Szoboszlai Katalin szakfelelős, Kósa Szilvia oktatásszervező

A kézirat lezárva: 2016. szeptember 1. Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre dékán

© DE-EK, 2014 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő

5

Általános információk

7

Amit a Bolognai folyamatról tudni érdemes Amit a kreditrendszerről tudni érdemes Egyetemi vezetés és a kar központi egységei

7 8 10

Általános információk a mesterszakról

16

Egészségügyi Szociális Munka mesterszak Az Egészségügyi Szociális Munka mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei A mesterszak tantervének sajátosságai, azaz hogyan tervezzem meg saját tanrendemet Nemzetközi kapcsolatok – Erasmus Program Tudományos élet a szakon Mintatanterv – nappali tagozat Mintatanterv – levelező tagozat

17 18 21 22 23 27 30

Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi programjai – Kötelező tárgyak

33

Egészségpolitika Egészségügyi rendszerek és menedzsment ismeretek I-II. Alkalmazott kutatásmódszertan I-II. Egészségügyi és szociális jog I-II. Egészségszociológia Egészségpszichológia és mentálhigiéné I-II. Szociális munka kliensei és módszerei Egészségügyi és nyugdíjbiztosítási rendszerek Minőségbiztosítás szociális és egészségügyi rendszerekben Egészségügyi szociális munka gyakorlat I-IV. Rehabilitáció I-II. Szociális környezet és epidemiológia Egészségügyi szociális munka területei és módszerei I-II. Deviancia és magatartászavarok

34 37 40 52 55 57 59 61 63 65 75 78 82 85

Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi programjai – Kötelezően választható tárgyak

87

Fogyatékosság és társadalom I-III. Gerontológia és klinikai geriátria I-II. Esélyegyenlőség és társadalmi integráció Közösségi gondozás és team munka I-II.

88 93 96 99

Pszichiátriai betegellátás I-II. Szociális munka idősekkel I-II. Szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel I-II. Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel I-II. Európai gazdaság és szociálpolitikai ismeretek

102 105 108 111 114

Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi programjai – Kiegyenlítő modulok

116

Szociális munka ismeretek I-II. Szociálpolitikai ismeretek I-II. Egészségügyi ismeretek I-II.

117 122 125

Elektronikus leckekönyv A szakdolgozatok elkészítésének általános rendje Szakdolgozatok tartalmi-formai követelményei Szakdolgozati témalap Záróvizsga szabályozása az Egészségügyi Szociális Munka mesterszakon

128 130 138 139

Tisztelt Első Éves Hallgatónk! Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt karunk elsőként akkreditált és engedélyezett mesterképzésén. Az Egészségügyi szociális munka mesterszak országosan is egyedülálló kezdeményezés, hiszen ilyen tartalmú képzés nem létezett hazánk felsőoktatási kínálatában 2008-ig. Ha valaki ilyen végzettséget akart korábban szerezni, igen távoli országokba kellett utaznia. Mesterszakunk tantervét is külföldi minták alapján dolgoztuk ki, hiszen vannak olyan országok – többek között az Egyesült Államok – amelyek több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. Annak érdekében, hogy képzésünk tartalma és színvonala megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, a szakterület ismert és elismert professzoraiból létrehoztunk egy nemzetközi tanácsadó testületet (International Council Board), akik folyamatosan figyelemmel kísérik oktatásunk minőségét. A testület tagjai: Prof. Dr. Thomas R. Lawson

Kent School of Social Work – University of Louisville, Kentucky

Egyesült Államok

Dr. Steve Drewry

Capital University, Columbus, Ohio

Egyesült Államok

Prof. Dr. Rainer Greca

Katholische Universität, Eichstätt

Németország

Prof. Dr. Valeria Tothova

South Bohemian University, Ceske Budejovice

Csehország

Prof. Hannu Pietiläinen

University of Oulu

Finnország

A Nemzetközi Tanácsadó Testület segíti a szak curriculum-fejlesztési, tananyag fejlesztési programját, közreműködik összehasonlító kutatási programok lebonyolításában, illetve a képzést segítő szakkönyvsorozat egyes köteteinek szerkesztésében és kiadásában. A nemzetközi minták és tapasztalatok adaptálása természetesen nem jelenti azt, hogy egy új szakma születésekor szakunk oktatói gárdája ne közösen alakítsa ki a hazai szociális és egészségügy területén végzett szociális munka szakmai jellemzőit a szak hallgatóival. Ehhez az alkotó jellegű szellemi kalandhoz hívom partnerül első éves hallgatóinkat, akik sikeresen teljesítették a felvételi követelményeket. Legyen büszke arra, hogy a felvételi eljárásban sikerült bekerülnie Egészségügyi Karunk mesterképzésére, amely a Debreceni Egyetemnek, az ország egyik leghíresebb, legelismertebb felsőoktatási intézményének a kara. A megtisztelő érdeklődésnek természetesen minden szempontból igyekszünk majd megfelelni, egy olyan hallgatóbarát környezet megteremtésével, amely biztosítani fogja a nyugodt tanulást, felkészülést. Kívánom, hogy érezze magát jól karunkon, töltse minél tartalmasabban újabb tanulóéveit, gazdagodjon minél több hasznos tapasztalattal, élménnyel, tudással, használja ki mindazokat a lehetőségeket, amelyeket intézményünk kínál a hallgatók számára.

Azt kérem hallgatóinktól, hogy a szaki tájékoztatót és egyéb kiadványainkat gondosan tanulmányozzák át, ismerkedjenek meg velük, így tanulmányaikat egy ismert világban kezdhetik el. Kívánom Önnek kedves Hallgató, hogy kitűzött céljait – amiért az Egészségügyi Kart választotta – maradéktalanul és sikeresen valósítsa meg. Sok sikert, eredményes tanulmányokat, jó erőt, egészséget kívánok.

Dr. Semsei Imre dékán

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AMIT A BOLOGNAI FOLYAMATRÓL TUDNI ÉRDEMES A Bologna-folyamat a felsőoktatási rendszer nagyszabású európai átalakítása. Az eddigi duális szerkezet (a főiskolai és egyetemi, egymás mellett párhuzamosan létező képzési szisztéma) helyett teljes körűen bevezetésre került 2006. szeptemberétől a többciklusú, lineáris, egymásra épülő szerkezet, minden ciklus végén lezárt végzettséget és szakképzettséget adó kimeneti lehetőséggel. Ez az új képzési rendszer az angolszász képzési modell megvalósítása, amely az egységes Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozást szolgálja. A lineáris, többciklusú képzés fő ciklusai a következők:    

Felsőoktatási szakképzés Felsőfokú alapképzés: Felsőfokú mesterképzés: Doktori képzés:

Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés BSc./BA. képzés (bachelor) MSc./MA. képzés (master) PhD. képzés (tudományos minősítést, doktori fokozatot ad)

(BSc., MSc. az egészségtudományi képzések, BA. MA. a társadalomtudományi képzések felsőfokú alap- illetve mesterképzéseit jelentik.)

A Bologna-folyamat jellemzői, céljai:  könnyen áttekinthető végzettségek és jól összehasonlítható oklevelek bevezetése  hallgatói, oktatói mobilitás, átjárhatóság elősegítése  összehasonlítható kritériumok, módszerek kifejlesztése az európai együttműködés támogatása és a minőségbiztosítás területén.

Felsőoktatási szakképzés Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását. Alapképzés Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc), mely (alapképzési szaktól függően) 6-8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az adott alapképzésben. Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett főiskolai oklevél egyenértékű az alapfokozatot nyújtó oklevéllel. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Mesterképzés A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. E képzés 2-4 féléves. A mesterképzés elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett egyetemi oklevél egyenértékű a mesterfokozatú oklevéllel. Doktori képzés A tudományos ismeretek bővítésére a mesterszak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) való részvételre van lehetőség. Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.

AMIT A KREDITRENDSZERRŐL TUDNI ÉRDEMES A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról a Kormány 200/2000. (XI.29.) Korm. rendelete intézkedik. A fenti rendelet szerint 2002. szeptember 1-jével a képzéseket kreditrendszerben kell meghirdetni. A kreditrendszer alapja a kredit, amely a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége; 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek, amely magában foglalja a tanórákat (kontaktóra oktatóval) és az átlagos egyéni tanulmányi munkaidőt (felkészülési idő). Egy adott tantárgyhoz, gyakorlathoz rendelt kreditponton (mennyiségi mutató) túlmenően a hallgató a tárgy eredményes teljesítésekor érdemjegyet (minőségi mutató) kap. A kreditpont megszerzésének feltétele az eredményes vizsga. Egy tanulmányi időszakban átlagosan 30 kreditpontnyi teljesítményt kell nyújtani a kötelező, a kötelezően választható, a szabadon választható tantárgyakból. A kreditrendszerben való eligazodást segíti a mintatanterv, amely a tantárgyaknak olyan elosztása félévekre, amelyet az átlagos ütemben előrehaladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30-at megközelítő, illetve túlhaladó kreditet teljesít és tanulmányait a képesítési követelményekben leírt képzési idő alatt befejezi. A kreditrendszerű képzés rugalmasabb, mint a mintatanterv teljesítése, ugyanis a hallgató számára választási lehetőséget is kínál. Megvalósítható az egyéni ütemben történő előrehaladás, egyes tantárgyaknak más felsőoktatási intézményben, vagy külföldön való teljesítése. A kreditrendszerű képzés elősegíti az intézményen belüli szakváltoztatást (pályamódosítás), azonos szakon az intézményváltoztatást. A kreditgyűjtésre vonatkozó szabályok miatt a félév, illetve évismétlés fogalma értelmetlenné válik. (Bizonyos teljesítmény elérése esetén nincs elveszett félév vagy tanév a hallgató számára). A kreditrendszer lehetőséget ad – a hallgató egyéni felelősségének hangsúlyozása mellett – egyéni tanulmányi rend kialakítására. Egy-egy szak mintatantervében meghatározásra kerül a kötelező, kötelezően választható és a hozzárendelt kreditpontok mennyisége. Ugyanez meghatározásra kerül a teljesen szabadon választható tantárgyaknál is. A választható tárgyak megválasztása lehetővé teszi célirányos szakmai ismeretek megszerzését. A kreditrendszer rugalmassága nem idézheti elő a képzési idő meghosszabbítását, hanem az a cél, hogy a hallgató ésszerű ütemezéssel, minél jobb eredmények elérésével használja ki a kreditrendszer adta lehetőségeket. A kreditrendszer bevezetésével együtt működésbe lép a hallgatói informatikai rendszer; itt lehet válogatni a tantárgy kínálatból, ha egyéni tanulmányi rendet akar valaki kialakítani. Elektronikus úton kell megadni a regisztrációs héten a választott tanrendet, itt jelenik meg a visszajelzés a jelentkezés elfogadásáról, majd a tanulmányi időszak végén így történik a vizsgára való jelentkezés is, így valamennyi hallgató elemi érdeke, hogy elsajátítsa az információs rendszer működését és felhasználásának lehetőségeit.

AZ EGYETEMI VEZETÉS ÉS A KAR KÖZPONTI EGYSÉGEI A Debreceni Egyetem vezetése PROF. DR. SZILVÁSSY ZOLTÁN PROF. DR. JÁVOR ANDRÁS PROF. DR. BARTHA ELEK PROF. DR. CSERNOCH LÁSZLÓ

- REKTOR - ÁLTALÁNOS REKTORHELYETTES - OKTATÁSI REKTORHELYETTES - TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar vezetői DR. SEMSEI IMRE DR. FÁBIÁN GERGELY DR. KISS JÁNOS DR. SÁRVÁRY ATTILA DR. SZEGEDI JÁNOS DR. HORVÁTH LÁSZLÓ DR. TAKÁCS PÉTER NAGY MIKLÓS MÁTHÉ KATALIN RUSINNÉ DR. FEDOR ANITA DR. KÖDMÖN JÓZSEF

- DÉKÁN - ÁLTALÁNOS ÉS FEJLESZTÉSI DÉKÁNHELYETTES - TUDOMÁNYOS DÉKÁNHELYETTES - OKTATÁSI DÉKÁNHELYETTES - KLINIKAI GYAKORLATOK IGAZGATÓJA - SZOCIÁLIS SZAKVIZSGA, SZAK- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT VEZETŐ - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT VEZETŐ - TANULMÁNYI ADMINISZTRÁCIÓS ÉS DIÁKTANÁCSADÓ IRODA VEZETŐJE - DÉKÁNI HIVATAL VEZETŐ - SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET, INTÉZETIGAZGATÓ - EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI INTÉZET, INTÉZETIGAZGATÓ

A mesterszak képzésében résztvevő kari tanszékek: Társadalomtudományi Tanszék Tanszékvezető: Dr. habil Fábián Gergely PhD főiskolai tanár, Tanszéki oktatók: Dr. Mádi Sarolta mestertanár Dr. Marsi Edit főiskolai docens Dr. Sipos László PhD címzetes főiskolai tanár Rusinné Dr. Fedor Anita PhD főiskolai docens Dr. Ludescher Gabriella PhD adjunktus Dr. Jóna György PhD adjunktus

Szociális Munka Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szoboszlai Katalin PhD, főiskolai docens Tanszéki oktatók: Dr. Hüse Lajos PhD, főiskolai docens Balogh Erzsébet tanársegéd Fucskó Mónika gyakornok Pszichológiai Tanszék Tanszékvezető: Tanszéki oktatók:

Dr. Kiss János PhD főiskolai tanár Dr. Sárváry Andrea PhD főiskolai docens Dr. Kovács János mestertanár Mohácsi Bernadett tanársegéd

Elméleti Egészségtudományi Tanszék Tanszékvezető: Tanszéki oktatók:

Dr. Kalapos István főiskolai tanár, Ph.D. Dr. Lipóczki Imre főiskolai docens Molnár Mónika mestertanár

Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kósa Zsigmond PhD főiskolai tanár Tanszéki oktatók: Dr. Ádány Róza egyetemi tanár, DSc. Rákóczi Ildikó mestertanár Jávorné Erdei Renáta gyakorlati oktató Gyulai Anikó gyakorlati oktató Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus Vezető nyelvtanár: Tilki Ágnes Nyelvtanárok: Biszkuné Orosz-Tóth Ildikó Deák Lászlóné Kovács Ilona Sivadó Márta Toldiné Bélteki Andrea Gerontológiai Tanszék Tanszékvezető: Tanszéki oktatók:

Dr. Semsei Imre tudományos tanácsadó, dékán Dr. Huszti Éva PhD főiskolai docens Dr. Horváth László PhD főiskolai docens Dr. Papp Katalin PhD főiskolai docens Patyán László főiskolai docens Dr. Kovács-Nagy Klára tanársegéd

Dékáni Hivatal CÍM: NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI ÚT 2-4, 'D' ÉPÜLET

EMELETI IRODA

Tel:42/404-403, Fax: 42/408-656 DÉKÁNI HIVATAL VEZETŐ: MÁTHÉ KATALIN MUNKATÁRSAK: KOVÁCS GYÖRGYNÉ, MÓRICZ JÁNOSNÉ Hivatali fogadóórák: Dr. Semsei Imre dékán: egyeztetés alapján Dr. Fábián Gergely általános és fejlesztési dékánhelyettes: egyeztetés alapján Dr. Kiss János tudományos dékánhelyettes: egyeztetés alapján Dr. Sárváry Attila oktatási dékánhelyettes: egyeztetés alapján A Dékáni Hivatal a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának adminisztrációs és végrehajtó szervezeti egysége. A Dékáni Hivatalt a dékán irányítja. A Dékáni Hivatal előkészítő tevékenységével segíti a Kari Tanács, a dékáni és vezetői testületek és a dékánhelyettesek munkáját. Koordinálja a szervezeti egységek hatáskörébe tartozó adminisztratív, szervezési feladatokat. Az oktatói és hallgatói beadványokat a Kar Iratkezelési Szabályzata alapján továbbítja a beadvány tartalmának megfelelő vezetőhöz. A beadványok általános elintézési és válaszadási határideje 30 nap, melynek lejártára a hivatal figyelmeztet. Dékáni Hivatal része a Könyvtár, a Kollégium, a Hallgatói Információs Szolgáltató és Diáktanácsadó Iroda és az Oktatásfejlesztési Csoport.

A Tanulmányi Adminisztrációs és Diáktanácsadó Iroda munkájáról A Tanulmányi Adminisztrációs és Diáktanácsadó Iroda végzi a felsőoktatási szakképzés, az alapképzés, mesterképzés és szakirányú továbbképzés tanulmányokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Ezek mellett a diáktanácsadói és információs feladatok keretében tanulmányi tanácsadással és ügyintézéssel, jogi-, adó-, diákhitel-, egészségügyi-, mentálhigiénés-, esélyegyenlőségi tanácsadással-továbbküldéssel áll a hallgatók rendelkezésére.

A tanulmányi adminisztrációval foglalkozó munkatársak személyes ügyintézésre hétfőtől péntekig délelőtt 8.30 – 11.30 között és csütörtökön délután 13.00 - 15.00-ig is fogadják a kar hallgatóit. A munkatársak elérhetősége a kar honlapján megtalálható. Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy a kar életét meghatározó legfontosabb szabályzatok teljes szövege megtalálható az Egyetem www.unideb.hu és az Egészségügyi Kar honlapján www.de-efk.hu. http://www.de-efk.hu/tanulmanyi-osztaly

Könyvtár CÍM: NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI ÚT 2-4, 'B' ÉPÜLET FÖLDSZINT Tel:42/598-264, Fax: 42/408-656 VEZETŐ KÖNYVTÁROS: KOVÁCS ÉVA MUNKATÁRSAK: POKARECZKI ILONA A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Könyvtára könyvkölcsönzéssel, folyóirat helyben olvasással, Internet használattal és fénymásolás szolgáltatással áll a hallgatók rendelkezésére. A DE-EK Könyvtára a következő tudományterületek irodalmát gyűjti a könyvtár: orvos- és egészségtudomány, pszichológia, informatika, számítástechnika, szociológia, szociális munka, szociálpolitika, jog, szépirodalom, nyelvkönyvek. Dokumentumtípus szerint könyvekre, folyóiratokra, szakdolgozatokra, elektronikus adathordozókra (CD, CD-ROM), videokazettákra terjed ki a gyűjtőkör. Nyelvi megoszlás szerint az állomány magyar, angol, német, latin nyelvű dokumentumokból áll. Használók köre: - a kar nappali és levelezős hallgatói - a kar oktatói - a kar valamennyi dolgozója - külső olvasók Beiratkozás - A beiratkozáshoz szükséges dokumentum: személyi igazolvány - (külföldi olvasó esetén útlevél). - Az olvasónak a beiratkozáskor a következő adatait kell közölnie: név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma, szak, évfolyam, tagozat, munkahely. Az adatok megváltozását az olvasó köteles bejelenteni. - Az olvasó az olvasójegy aláírásával elfogadja a könyvtárhasználat szabályait. - A beiratkozás érvényessége: - hallgatóknak a tanév elejétől a tanév végéig - dolgozóknál a munkaviszony kezdetétől a munkaviszony végéig - külső olvasóknál 1 naptári évig - Beiratkozási díj: jelenleg nincs A könyvtár nyitva tartása: Hétfő-péntek: 8-16 óra; További infók: http://www.de-efk.hu/koenyvtar A könyvtár szolgáltatásai 1. helyben olvasás: a be nem iratkozott olvasók számára is biztosított

2. kölcsönzés · könyvek: 1 alkalommal 4 kötet 4 hétre kölcsönözhető. Az olvasóteremben található könyvek nem kölcsönözhetők. A kölcsönzési határidő egyszer hosszabbítható, újabb 4 hétre. A leggyakrabban keresett könyvek esetén a hosszabbítás nem lehetséges. · folyóiratok: csak a kar oktatói, dolgozók számára kölcsönözhetők. · egyéb könyvtári dokumentumok (pl. szakdolgozatok): nem kölcsönözhetők 3. Tájékoztatás: faktográfiai, bibliográfiai és közhasznú információk adása. 4. Irodalomkutatás: egy adott téma magyar és külföldi irodalmának megkeresése 5. Fénymásolás: A nem kölcsönözhető dokumentumok fénymásolásra elvihetők. 6. Számítógép használat: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, CD-leolvasó, Internet, 7. Könyvtár és irodalomhasználati bemutatók, órák tartása 8. Katalógus használat: · szakkönyvek, szépirodalom: szerző- és cím szerinti katalógus · szakdolgozatok: szerzői és tárgyszó katalógus

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A MESTERSZAKRÓL

EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERSZAK Dr. Szoboszlai Katalin Ph.D. tanszékvezető főiskolai docens, szakfelelős fogadó órája: az aktuális félévre vonatkozóan a kar honlapján található időpontban telefon: 0642 598 240 e-mail: [email protected]

A SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET TITKÁRSÁGA A szak titkársága a kar „A” épületében a II. emelet 312-es szobában található. Az alábbi ügyfélfogadási időben áll a hallgatók rendelkezésére: Hétfő-kedd-szerda-péntek: 8.00-11.30 Csütörtök: 12.30-16.00 A hivatal munkatársai: Név Kósa Szilvia

Beosztás Oktatásszervező

Elérhetőség 06/42-523-066

A hallgatói ügyek intézését a Tanulmányi Osztály és Az Intézet titkársága mellett az oktatók közül Balogh Erzsébet főiskolai tanársegéd segíti. Balogh Erzsébet tanársegéd – hallgatói ügyekért felelős oktató Fogadó órája: az aktuális félévre vonatkozóan a kar honlapján található időpontban

EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1.

A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi szociális munka

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: -végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles egészségügyi szociális munkás -a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Health Worker 3.

Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. 4.1.

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szakok. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, társadalmi tanulmányok, szociológia, politológia, pszichológia, pedagógia. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

4.2.

4.3.

5.

A képzési idő félévekben: 4 félév

6.

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. 6.2. 6.3.

Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit; A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-60 kredit; A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 35-50 kredit; A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 5 kredit; A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %.

6.4. 6.5. 6.6.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészség- és társadalomtudományok területén megszerzett elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek az egészségügyi és szociális problémák kezelésére a szakmai, a társadalmi és az ágazatközi együttműködés során. A végzettek aktív résztvevőivé válnak a preventív tevékenységeknek és az akut problémák megoldására irányuló tevékenységi formáknak, illetve az utógondozásnak. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: – az egészségi állapotot meghatározó egyéni, társadalmi, epidemiológiai és jogi feltételrendszerek összefüggéseinek, kutatásának és elemzésének komplex ismerete, – szolgáltatástervezési és evaluációs ismeretek, – egészségtudományi ismeretek, – alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek, – rehabilitációs ismeretek, – a szociális munka ismeretei, – az egészségügyi menedzsment ismeretei; b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az integrált szakmai ismeretek felhasználására és gyakorlati alkalmazására, – az egészségügyi és szociális problémák egyéni és társadalmi összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok kidolgozására, – önálló segítő folyamatok kidolgozására és kivitelezésére, – az egészségügyi és szociális problémák komplex kezelésére, – szociális diagnosztika és terápia kidolgozására és alkalmazására, – az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet között a hatékony problémamegoldás érdekében egyéni és környezeti erőforrások feltárására, mozgósítására és együttműködés kialakítására, – szociális segítő feladatok ellátására speciális egészségügyi és mentális problémákkal küzdő csoportok esetében, – a rehabilitáció részeként szociális fejlesztő programok kidolgozására és alkalmazására a speciális rehabilitációt igénylő betegségek és csoportok esetében, – team–munkában való részvételre. c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – jó kommunikációs készség, – kreativitás, rugalmasság, – probléma felismerő, elemző és megoldó készség, – információ–feldolgozási képesség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – igény a szakmai továbbképzésben való részvételre, – kezdeményezőkészség, – személyes felelősségvállalás, – döntéshozatali képesség, – rendszerszemléletű gondolkodásmód, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit – az egészségi állapot társadalmi összetevői és a jóléti ellátások: a társadalmi státus, az egészségi állapot és az életmód összefüggései, epidemiológiai, demográfiai alapismeretek, egészségpolitika és gazdaságtan, az egészségügy jogi szabályozása, betegjogok, egészségszociológiai, egészségpszichológiai ismeretek, jóléti politikák, biztosítási és finanszírozási rendszerek; – szociális munka ismeretei:

az egészségügyi szociális munka alkalmazott módszerei és beavatkozási technikái, a szociális munka gyakorlata; – egészségtudományi ismeretek: környezet-egészségügyi ismeretek, valamint munka- és élelmezésügyi ismeretek, humán ökológia, egészségfejlesztés, egészségpedagógia, egészségmegőrzés; 8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 50-60 kredit – szociális munka ismeretei: szociális munka idősekkel, szociális munka egészségkárosodottakkal, krízisintervenció, szociális és egészségügyi prevenció, egészségügyi szociális munka, a szociális segítés etikája és gazdaságtana; – alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek: szociálpszichológia és szociálpszichiátria, a deviancia lélektana, a családlélektan alapjai, a betegség lélektana, ápoláslélektan, veszteségpszichológia, pszichiátria, mentálhigiénés, pszichiátriai és pszichoterápiás ismeretek; – rehabilitáció és társadalmi integráció: rehabilitációs ismeretek, speciális csoportok rehabilitációja; – menedzsment ismeretek: egészségügyi menedzsment, projektmenedzsment, kutatás-módszertani ismeretek, szolgáltatások tervezése és evaluációja; – egészségtudományi ismeretek: speciális csoportok egészségügyi és szociális jellemzői, egészségügyi és szociális szolgáltatások; 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 35-50 kredit differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei: – öregedéstudomány: az öregedés biológiai és élettani jellemzői, az idősödő társadalom társadalompolitikai vonatkozásai, az öregedés lélektana, az egészséges öregedés esélyei, ökológiai gerontológia, pszichiátriai betegségek időskorban, a környezet, a munka a táplálkozás és a társadalom szerepe az öregedés folyamatában, időskori egészségmegőrzés, a szociális munka speciális feladatai az idősgondozásban; – fogyatékosságtan: fogyatékkal élők helyzete és életminősége, esélyegyenlőség és társadalmi befogadás, befogadást segítő programok, fogyatékosok rehabilitációja; – mentális és szenvedélybetegségek: mentális és szenvedélybetegségek egészségügyi és társadalmi jellemzői, egyéni, családi, közösségi hatásai, kulturális összetevői, megelőzés és kezelés, terápiás és mentálhigiénés módszerek, rehabilitáció; – szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel: krónikus fertőző, illetve nem fertőző betegségekkel küzdők helyzete, veszélyeztetett csoportok, a megelőzés, a célzott hatékony segítségnyújtás és a rehabilitáció eszközrendszere, haldoklás és gyászfeldolgozás. diplomamunka: 20 kredit. 9. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat követelményei: A képzéshez intenzív terepgyakorlat kapcsolódik, legalább 15 kredit értékben, 400-450 óra időtartamban. Az intenzív terepgyakorlat megosztható a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai anyag ismeretkörei között.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. A MESTERSZAK TANTERVÉNEK SAJÁTOSSÁGAI, AZAZ HOGYAN TERVEZZEM MEG SAJÁT TANRENDEMET Tantervünk számos választási lehetőséget kínál hallgatóinknak. A kötelező tárgyakat (illetve azoknak a hallgatóinknak, akik nem szociális munkás, vagy szociálpedagógus diplomával rendelkeznek, az ún. kiegyenlítő modulokat) természetesen mindenkinek teljesítenie kell, azokat követően azonban alaposan át kell tanulmányozni a kínált „étlapot”, hiszen azon kötelezően választható és szabadon választható tárgyak szerepelnek. Hogyan érdemes válogatni? Ha valaki például az idősgondozás területén dolgozik, vagy ezen a területen szeretne a későbbiekben elhelyezkedni, a felkínált tárgyak közül felveszi a Gerontológia és klinikai geriátria I-II. című tárgyat, valamint a Szociális munka idősekkel I-II. a Pszichiátriapszichoterápia I-II. és/vagy a Segítő kapcsolat és tanácsadás pszichológiája I-II. tárgyakat. Hallgatóinknak természetesen lehetősége van arra is, hogy intézményen kívüli gyakorlatukat olyan terepen töltsék, ahol megismerkedhetnek az adott terület sajátosságaival, illetve szakdolgozatukat is a választott szakterület problematikájából készítsék el. Így a hallgató egyrészt teljesíti azokat a formai jellegű követelményeket, melyek szerint minden tantárgytípusból meghatározott számú kreditpontot kell teljesítenie, illetve megismeri egy – egy szakterület sajátosságait, speciális ismeretekre szert téve. A tanterv több szakmai területen kínál hasonló választási lehetőséget, ilyen többek között a fogyatékos ellátás, a kórházi szociális munka, a szenvedélybetegségek, stb. Ha valaki bizonytalan abban, mely szakterületen szeretne a későbbiekben elhelyezkedni, természetesen a modulárisan felépített tanterv arra is lehetőséget ad, hogy minden szimpatikusnak tűnő szakterülethez tartozó tárgyból felvegyen néhányat a hallgató. Ebben az esetben nincs szó „specializációról”, ugyanakkor az egyes szakterületek jellegzetességeinek megismerése biztosított, így a hallgató könnyebben ki tudja választani azt a szolgáltatást, ellátási formát, ahol a későbbiekben szívesen dolgozna. A kötelezően választható tárgyakhoz társulnak az ún. szabadon választható tárgyak. A tantervben kizárólag az ebből a körből teljesítendő kreditpontok szerepelnek, hiszen ebben az esetben a hallgató abszolút szabad választásán alapul, milyen tárgyakat vesz fel. Elméletileg a Debreceni Egyetem és a Kar által ilyen módon meghirdetett tárgyak közül bármelyik kiválasztható. Ugyanakkor szakunk minden félévben hirdet meg szabadon választható tárgyakat, oly módon, hogy azok tematikusan illeszkedjenek a mesterképzés tartalmi felépítéséhez. Ehhez a körhöz kapcsolódva indítjuk el a „Félév vendégprofesszora” című előadássorozatunkat, amelynek keretében neves hazai előadók tartanak majd kurzusokat azokból a témakörökből, amelyek a mesterképzés tartalmi súlypontjai. A vendégprofesszori kurzusok teljesítésével szabadon választható kreditpontok megszerzésére is lehetőség nyílik. Hasonló módon szerezhető kreditpont a tavaszi félévben a Nemzetközi oktatói hét keretén belül is, amikor hallgatóink külföldi vendégoktatók kurzusain vehetnek részt. A mesterképzés egy másik specialitása a doktori tanulmányokra való felkészítés. Azok a tantárgyak, amelyek alapvetően ezt a célt szolgálják (pl. Alkalmazott kutatásmódszertan) a kötelező tárgyak csoportjában szerepelnek, biztosítva ezzel azt, hogy bárki részt vehessen később doktori programban. Ugyanakkor, ha valaki tudja, milyen kutatási téma érdekli, mely

doktori iskolában szeretne a későbbiekben továbbtanulni, a választható tárgyak listáiból ezt a szempontot követve is válogathat, előkészítve ezzel PhD tanulmányait.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - ERASMUS PROGRAM Szociális munkás képzésünk évek óta kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a hallgatók külföldi partnerintézményekben is folytathassanak tanulmányokat. Kétoldalú együttműködési szerződések teszik lehetővé, hogy a szak Európa több országában lévő partnerintézményekkel folytasson elmélyült hallgatói és oktatói csereprogramokat:

Gesamthochschule, Kassel – Németország Katholische Stiftungsfachhochschule, München – Németország Fachhochschule Braunschweig-Wolfenbuettel – Németország University of Oulu, Oulu – Finnország Kajaani Polytechnic - Finnország University of Ostrava – Csehország Jihoceska Univerzita V Ceskych Budejovicich – Csehország University of Applied Sciences FH Campus Wien – Ausztria University of Trnava – Szlovákia Lucerne University of Applied Sciences and Arts – Svájc Instituto Superior Politécnico De Viseu – Portugália Universitatea "Babes-Bolyai" Din Cluj-Napoca - Románia Kent School of Social Work, University of Louisville, Kentucky- USA A tudományos kutatás területén igen intenzív kapcsolatok alakultak ki, többek között az alábbi intézményekkel: Universitá degli Studi di Trento, Trento – Olaszország Aston Business School, Aston University, Birmingham – Anglia Katholische Universität Eichstätt – Németország University of Applied Sciences, Nürnberg – Németország Fachhochschule München – Németország Kaunas University of Technology – Litvánia

Hecettepe University Ankara – Törökország L’Institut Régional du Travail Social Poitou-Charentes – Franciaország University of Silesia – Lengyelország Partiumi Keresztény Egyetem – Románia University of Alabama – USA Capital University – USA A felsorolt intézményekből rendszeresen fogadunk vendégoktatókat is, akik segítik az elméleti és gyakorlati képzést. Intézményünk egyik kiemelt nemzetközi eseménye a minden évben megrendezett Nemzetközi oktatói hét, amelynek keretében meghívott külföldi vendégelőadók tartanak kurzusokat hallgatóinknak, akik szabadon választható tantárgy formájában vehetnek részt a nemzetközi előadásokon és szemináriumokon. A széleskörű nemzetközi kapcsolatokból adódóan hallgatóink számára rendszeresen lehetőség nyílik arra is, hogy ösztöndíjat pályázzanak és gyakorlatukat külföldi intézményekben teljesíthessék. Az Erasmus+ ösztöndíjra pályázhat a Debreceni Egyetem valamennyi beiratkozott hallgatója. Erasmus+ ösztöndíjra pályázhat az a hallgató, aki részképzésben vagy gyakorlati képzésben szeretne részt venni külföldi partnerintézményben. Az Erasmus+ ösztöndíj európai országban használható fel tanulásra, szakmai tapasztalatszerzésre. Másik lehetőség ösztöndíj elnyerésére a Campus Hungary pályázat, amit a diákok féléves részképzésre, szakmai gyakorlatra, rövid tanulmányútra egyéni és csoportos formában pályázhatnak meg. További hasznos információk: http://erasmus.unideb.hu/ http://www.tpf.hu/palyazatok/114/ceepus / Az ERASMUS+ programmal és a pályázati rendszerrel kapcsolatban bővebb információt lehet kérni a szakon Dr. Szoboszlai Katalin Ph.D. tanszékvezető főiskolai docens, szakfelelősnél.

TUDOMÁNYOS ÉLET A SZAKON Tudományos Diákkör A Tudományos Diákkör (TDK) a hallgatók önkéntes szerveződése, tevékenysége a képzés kötelező elfoglaltságon túli részét képezi. A TDK célja a hallgatók bekapcsolása a kutatómunkába, valamint az elért eredmények számára szakmai nyilvánosság és megítélés biztosítása. Szakunkon országos, valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetőség nyílik, amelyek eredményeit a hallgatók minden évben – általában a tavaszi szemeszterben - TDK konferenciákon mutatják be. A hallgatók megfelelő értékelésekkel, pályamunkájukkal Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is szerepelhetnek.

A TDK dolgozat elkészítése a szakdolgozatéhoz hasonlóan történik: a hallgató kiválasztja azt a témát, amelyben elmélyült kutatómunkát kíván folytatni, majd felkeresi a témavezető oktatót, aki segíti a színvonalas pályamunka elkészítésében. A témát ki lehet választani a szakdolgozati témajavaslatok sorából, ahol a témavezető oktató neve is szerepel, de emellett lehetőség van egyéb, saját témák feldolgozására is a tudományágon belül. A sikeres pályamunkát külön eljárással el lehet fogadtatni szakdolgozatként is. A szakdolgozattól eltérően TDK pályamunkát több hallgató is készíthet közösen, viszont szakdolgozatként való elfogadtatása a közös munkán dolgozó hallgatók közül csak egyikük esetében történhet. A TDK Szabályzat szerint a pályamunkák beadási határideje minden évben január 15. Az elkészített pályamunkát a beadási határidőtől függetlenül folyamatosan be lehet nyújtani bírálatra. A szak támogató javaslata mellett a helyi TDK konferencián való részvétel feltétele egy 1 oldalas abstract elkészítése a tervezett előadásról. A kivonatot minden évben február 28-ig kell leadni. Az anonim pályamunkák opponálásra kerülnek, ami azt jelenti, hogy két, az adott területen jártas oktató, illetve szakember bírálja a dolgozatokat. Az opponensi értékelések a pályamunka végső bírálatát alapozzák meg. Az eredményben ezen kívül nagy szerepet játszik a TDK konferencián elhangzó előadás, prezentáció minősége, a hallgató szakmai felkészültsége, a felmerülő kérdésekre adott válaszok színvonala. A TDK konferenciára hallgatóink jelentkezhetnek előadással, anélkül, hogy pályamunkát készítenének. Természetesen ezek az előadások nem fogadtathatók el szakdolgozatként, de abban felhasználhatók. TDK pályamunkára jelentkezni a szakon Balogh Erzsébet főiskolai tanársegédnél lehet.

Kutatási programok Karunk szociális munkás képzésének történetében számos kutatási programot bonyolítottunk le. Ezek között megtalálhatóak a nemzetközi együttműködésben megvalósult empirikus kutatások, hazai adatfelvételekben való közreműködés, illetve a helyi - regionális felmérések. Ezekben a programokban számos jelenlegi, illetve volt hallgatónk működött közre. Több, egyéb pályázatokon elnyert kutatási program témavezetői voltak a szak oktatói, többek között az Egészségügyi Tudományos Tanács, a Soros Alapítvány, az MTA Bolyai János ösztöndíjprogramja, az MTA Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Tudományos Testülete, Nyíregyháza megyei Jogú Város, valamint a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány támogatásával.

1993 óta, alapító tagként vesz részt a szak több oktatója a LOSS – Project (Local Organisation of Social Security) elnevezésű nemzetközi kutatócsoport munkájában, melyben német, angol, olasz, finn, lengyel és amerikai felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek működnek együtt, az utóbbi években tematikus kutatási részprojektek formájában is. A szak számos alkalommal volt szervezője és házigazdája a kutatási program eredményeit bemutató nemzetközi konferenciáknak. A kutatás legfontosabb eredményeiből a szak oktatói és külföldi partnereik több alkalommal közöltek publikációkat magyar, angol és német nyelven, többek között a kar által alapított „Tudományos Közlemények” című könyvsorozatban is, 1999-ben pedig önálló kötettel jelentkeztek „Peremvidék – Szociális kutatások Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében” címmel, melyben a lokális és regionális kutatási eredményeket tették közzé. A kutatási programhoz kapcsolódóan a szak oktatói számos alkalommal publikálták kutatási eredményeiket és tartottak előadást külföldön és hazánkban. A „Tudományos Közlemények” című könyvsorozat második kötetében a kutatási programban résztvevő külföldi partnerek közölték írásaikat, angol és magyar nyelven. A tematikus kutatási programok során a szak oktatói folyamatosan törekedtek arra, hogy interdiszciplináris témák vizsgálatára is sor kerüljön az egészségügyi és a szociális szféra együttműködésében. Ilyen kutatási program volt az „Öngyilkossági trendek Szabolcs– Szatmár–Bereg megyében” című projekt, mely a szak, a kar egészségtudományi képzési szakjai, valamint több egészségügyi intézmény együttműködésében valósult meg, illetve a „Szociális munka az egészségügyben” elnevezésű program, melynek eredményeképpen a szak valamint a Jósa András Oktató Kórház együttműködésében került megrendezésre Magyarországon először - egy olyan tudományos konferencia, amely az egészségügyi szociális munka témaköreit dolgozta fel. A szak oktatói tudatosabban és célorientáltabban végeztek regionális, megyei és helyi kutatásokat, hiszen több szervezettel együttműködve olyan programok lebonyolításában vettek részt, mint pl. „A Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei lakosok szociális helyzete és egészségi állapota”, illetve ezen kutatási program folytatásaként „A megye roma lakosságának egészségügyi helyzete” és a „Hajléktalanság és egészségi állapot” című kutatási programok.. Az egészség- és szociálpolitikai kutatási programok fejlesztése érdekében a kar 2004-ben együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetével. A kutatási programokból számos publikáció született, illetve kiinduló pontját adta annak, hogy a szak elindítsa új könyvsorozatát „Az egészségügyi szociális munka könyvtára” címmel. Hosszabb távra tervezett kutatási programunk a nyíregyházi lakosok életminőségét feltáró panelvizsgálat, amely 2008-ban indult, s amelyet közösen végzünk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szociális Osztályával. A vizsgálatot 2 évenként megismételjük, így lehetőség nyílik arra is, hogy tendenciákat mutathassunk ki az életminőség változásának területein. Karunk hívta életre a Párbeszéd szociális munka – folyóiratot, mely periodika a szociális munka elméletének, gyakorlatának és kutatásának cikkeit, tanulmányait közli. A folyóirat oktatók, szociális munkások és hallgatók írásait is közli. A folyóirat online jelenik meg negyedévente: http://parbeszed.lib.unideb.hu/index.php Kutatási programjaink nyitottak hallgatóink számára, ők is részt vehetnek a kutatásban érdeklődésüknek, választott szakterületüknek megfelelően. Természetesen a szak arra is lehetőséget ad, hogy az egyes vizsgálatokban résztvevő hallgatók, a kutatási eredményeket felhasználva készítsék el tudományos diákköri pályamunkájukat, vagy szakdolgozatukat.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI

KÖTELEZŐ TÁRGYAK

AJÁNLOTT TANTERV NAPPALI TAGOZAT A szak fejléce

Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak

Iktatószám Hatályos

2016.

Tagozat

Nappali

MINTATANTERV

Javasolt félév (1)

kódja (2)

neve (3)

számonkérési formája (aláírás, gyak.jegy, kollokvium) (4)

A tantárgy óraszáma/ félév elm. (5)

gyak (6)

kreditértéke (7)

jellege (köt., köt. vál.) (8)

felvétel előkövetelménye/i (a tantárgy kódja) (9)

I.

EKTT-121-00N

Egészségpolitika

kollokvium

28

0

3

kötelező

-

I.

EKEI-105-01N

Egészségügyi rendszerek és menedzsment ismeretek I.

28

0

3

kötelező

-

I.

EKTT-122-01N

Alkalmazott kutatásmódszertan I.

kollokvium kollokvium

14

0

2

kötelező

-

I.

EKEE-101-01N

Egészségtudományi ismeretek I.

kollokvium

28

14

4

kötelező

-

I.

EKTT-123-01N

Egészségügyi és szociális jog I.

kollokvium

14

0

2

kötelező

-

I

EKTT-124-00N

Egészségszociológia

gyak.jegy

14

14

3

kötelező

-

I.

EKPT-104-01N

Egészségpszichológia és mentálhigiéné I.

kollokvium

28

0

3

kötelező

-

I.

EKTT-125-00N

Szociális munka kliensei és módszerei

gyak.jegy

14

14

3

kötelező

-

I.

EKTT-126-00N

0

2

14

0

2

kötelező kötelező

-

EKTT-157-00N

kollokvium gyak.jegy

14

I. I.

EKTT-127-01N

Egészségügyi és nyugdíjbiztosítási rendszerek Minőségbiztosítás szociális és egészségügyi rendszerekben Egészségügyi szociális munka gyakorlat I.

gyak.jegy

0

28

2

kötelező

-

7k+4gy

196

70

29

-

Kiegyenlítő modul

I. I.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

I.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

összesen

31

I. II.

EKKE-101-01N

Rehabilitáció I

II.

EKTT-122-03N

Alkalmazott kutatásmódszertan III.

kollokvium gyak.jegy

14

14

3

kötelező

-

0

14

1

kötelező

-

Egészségügyi és szociális jog II.

gyak.jegy

II.

EKTT-123-02N

II.

EKPT-104-02N

0

14

1

kötelező

EKTT-123-01N

Egészségpszichológia és mentálhigiéné II.

gyak.jegy

14

14

3

kötelező

II.

EKVM-103-00N

EKPT-104-01N

Szociális környezet és epidemiológia Egészségügyi szociális munka területei és módszerei I.

gyak.jegy

14

14

3

kötelező

EKEE-101-01N

II.

EKTT-129-01N

kollokvium

28

0

3

kötelező

EKTT-125-00N

II.

EKTT-127-02N

Egészségügyi szociális munka gyakorlat II.

gyak.jegy

0

42

3

2k+5gy

70

112

17

kötelező

EKTT-127-01N

kötelező kötelező

EKEE-101-01N

Kiegyenlítő modul II.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

II.

Köt.vál.

Kötelezően választható tárgyak*

II.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

összesen

27

II. III.

EKKE-101-02N

Rehabilitáció II.

III.

EKEE-101-05N

III.

EKTT-129-02N

8

gyak.jegy gyak.jegy

14

14

3

0

28

2

0

28

2

-

III.

EKPT-105-00N

Egészségtudományi ismeretek V. Egészségügyi szociális munka területei és módszerei II. Deviancia és magatartászavarok

kollokvium

14

14

2

kötelező

EKPT-104-02N

III.

EKTT-127-03N

Egészségügyi szociális munka gyakorlat III.

gyak.jegy

0

112

5

kötelező

EKTT-127-02N

1k+4gy

28

196

14

kötelező

EKTT-127-03N

gyak.jegy

III.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

III.

Köt.vál.

Kötelezően választható tárgyak*

III.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

összesen

24

III.

EKTT-129-01N

8

IV.

EKTT-127-04N

Egészségügyi szociális munka gyakorlat IV.

gyak.jegy

0

240

8

IV.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

1gy

0

240

8

IV.

Köt.vál.

Kötelezően választható tárgyak*

IV.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

összesen

18

IV.

kötelező

8

KIEGYENLÍTŐ MODUL I.

EKTT-193-01N

Szociálpolitikai ismeretek I.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

-

I.

EKTT-194-01N

Szociális munka ismeretek I.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

-

I.

EKVM-132-01N

Egészségügyi ismeretek I.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

-

II.

EKTT-193-02N

Szociálpolitikai ismeretek II.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

EKTT-193-01N

II.

EKTT-194-02N

Szociális munka ismeretek II.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

EKTT-194-01N

II.

EKVM-132-02N

Egészségügyi ismeretek II.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

EKVM-132-01N

I.

EKTT-128-00N

0

28

0

krit.köv.

KRITÉRIUM KÖVETELMÉNY Testnevelés

aláírás

SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK*

teljesítendő

8 kredit

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK*

teljesítendő

II.

EKTT-131-01N

Fogyatékosság és társadalom I.

kollokvium

28

0

3

EKTT-130-01N

Gerontológia és klinikai geriátria I.

kollokvium

14

0

2

köt.vál. köt.vál.

-

II.

-

24 kredit

II.

EKTT-132-01N

Közösségi gondozás és team munka I.

gyak.jegy

28

0

3

köt.vál.

III.

EKTT-131-02N

Fogyatékosság és társadalom II.

gyak.jegy

0

28

2

köt.vál.

-

28

0

3

köt.vál.

-

Közösségi gondozás és team munka II.

kollokvium gyak.jegy

0

28

2

-

EKTT-133-00N

Esélyegyenlőség és társadalmi integráció

gyak.jegy

28

28

5

köt.vál. köt.vál.

III.

EKPT-106-01N

Pszichiátriai betegellátás I.

kollokvium

28

0

3

köt.vál.

-

III.

EKTT-134-01N

Szociális munka idősekkel I.

kollokvium

28

0

3

köt.vál.

-

III.

EKTT-135-01N

Szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel I.

kollokvium

28

0

3

köt.vál.

-

III.

EKTT-136-01N

Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel I.

kollokvium

28

0

3

köt.vál.

-

III.

EKTT-137-00N

Európai gazdaság és szociálpolitikai ismeretek

gyak.jegy

14

0

2

köt.vál.

-

IV.

EKTT-131-03N

Fogyatékosság és társadalom III.

gyak.jegy

42

28

5

köt.vál.

-

IV.

EKPT-106-02N

Pszichiátriai betegellátás II.

gyak.jegy

14

28

4

köt.vál.

-

IV.

EKTT-134-02N

Szociális munka idősekkel II.

gyak.jegy

14

28

4

köt.vál.

-

IV.

EKTT-135-02N

Szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel II.

gyak.jegy

14

28

4

köt.vál.

-

IV.

EKTT-136-02N

Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel II.

gyak.jegy

14

28

4

köt.vál.

-

322

224

55

köt.vál.

III.

EKTT-130-02N

Gerontológia és klinikai geriátria II.

III.

EKTT-132-02N

III.

Megjegyzések: A *-gal jelölt kötelezően választható tárgyakat külön táblázat tartalmazza, melyből 24 kreditet kell megszerezni. **A szabadon választható tárgyakat aktuális félévi meghirdetés szerint kell felvenni.

Az oklevél megszerzéséhez 120 kreditet kell teljesíteni az alábbiak szerint: Kötelező tárgyak kreditértéke: 68 kredit Kötelezően választható tárgyak kreditértéke: 24 kredit. Szabadon választható tárgyak kreditértéke: 8 kredit Szakdolgozat: 20 kredit

-

AJÁNLOTT TANTERV LEVELEZŐ TAGOZAT A szak fejléce

Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak

Iktatószám Hatályos

2016.

Tagozat

Levelező

MINTATANTERV

Javasolt félév (1)

kódja (2)

neve (3)

számonkérési formája (aláírás, gyak.jegy, kollokvium) (4)

A tantárgy óraszáma/ félév elm. (5)

gyak (6)

kreditértéke (7)

jellege (köt., köt. vál.) (8)

felvétel előkövetelménye/i (a tantárgy kódja) (9)

I.

EKTT-121-00L

Egészségpolitika

kollokvium

10

0

3

kötelező

-

I.

EKEI-105-01L

Egészségügyi rendszerek és menedzsment ismeretek I.

10

0

3

kötelező

-

I.

EKTT-122-01L

Alkalmazott kutatásmódszertan I.

kollokvium kollokvium

5

0

2

kötelező

-

I.

EKEE-101-01L

Egészségtudományi ismeretek I.

kollokvium

10

5

4

kötelező

-

I.

EKTT-123-01L

Egészségügyi és szociális jog I.

kollokvium

5

0

2

kötelező

-

I

EKTT-124-00L

Egészségszociológia

gyak.jegy

5

5

3

kötelező

-

I.

EKPT-104-01L

Egészségpszichológia és mentálhigiéné I.

kollokvium

10

0

3

kötelező

-

I.

EKTT-125-00L

Szociális munka kliensei és módszerei

gyak.jegy

5

5

3

kötelező

-

I.

EKTT-126-00L

0

2

5

0

2

kötelező kötelező

-

EKTT-157-00L

kollokvium gyak.jegy

5

I. I.

EKTT-127-01L

Egészségügyi és nyugdíjbiztosítási rendszerek Minőségbiztosítás szociális és egészségügyi rendszerekben Egészségügyi szociális munka gyakorlat I.

gyak.jegy

0

16

2

kötelező

-

7k+4gy

196

70

29

-

-

Kiegyenlítő modul I.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

I.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

összesen

31

I. II.

EKKE-101-01L

Rehabilitáció I

0

3

kötelező

EKTT-122-03L

Alkalmazott kutatásmódszertan III.

kollokvium gyak.jegy

10

II.

0

5

1

kötelező

-

II.

EKTT-123-02L

Egészségügyi és szociális jog II.

gyak.jegy

0

5

1

kötelező

EKTT-123-01L

II.

EKPT-104-02L

Egészségpszichológia és mentálhigiéné II.

gyak.jegy

5

5

3

kötelező

EKPT-104-01L

II.

EKVM-103-00L

gyak.jegy

5

5

3

kötelező

EKEE-101-01L

II.

EKTT-129-01L

Szociális környezet és epidemiológia Egészségügyi szociális munka területei és módszerei I.

kollokvium

10

0

3

kötelező

EKTT-125-00L

II.

EKTT-127-02L

Egészségügyi szociális munka gyakorlat II.

gyak.jegy

0

24

3

2k+5gy

70

112

17

kötelező

EKTT-127-01L

kötelező kötelező

EKEE-101-01L

Kiegyenlítő modul II.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

II.

Köt.vál.

Kötelezően választható tárgyak*

II.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

összesen

27

II. III.

EKKE-101-02L

Rehabilitáció II.

III.

EKEE-101-05L

8

gyak.jegy gyak.jegy

5

5

3

0

10

2

III.

EKPT-105-00L

Egészségtudományi ismeretek V. Egészségügyi szociális munka területei és módszerei II. Deviancia és magatartászavarok

kollokvium

5

5

2

kötelező

EKPT-104-02L

III.

EKTT-127-03L

Egészségügyi szociális munka gyakorlat III.

gyak.jegy

0

48

5

kötelező

EKTT-127-02L

1k+4gy

28

196

14

kötelező

EKTT-127-03L

III.

EKTT-129-02L

gyak.jegy

0

10

2

III.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

III.

Köt.vál.

Kötelezően választható tárgyak*

III.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

összesen

24

III.

kötelező

EKTT-129-01L

8

IV.

EKTT-127-04L

Egészségügyi szociális munka gyakorlat IV.

gyak.jegy

0

96

8

IV.

Köt.

Kötelező tárgyak összesen

1gy

0

240

8

IV.

Köt.vál.

Kötelezően választható tárgyak*

8

IV.

Vál.

Szabadon választható tárgyak összesen**

2

KIEGYENLÍTŐ MODUL I.

EKTT-193-01L

Szociálpolitikai ismeretek I.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

-

I.

EKTT-194-01L

Szociális munka ismeretek I.

gyak.jegy

0

5

kiegy.modul

-

I.

EKVM-132-01L

Egészségügyi ismeretek I.

gyak.jegy

14 14

0

5

kiegy.modul

-

II.

EKTT-193-02L

Szociálpolitikai ismeretek II.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

EKTT-193-01L

II.

EKTT-194-02L

Szociális munka ismeretek II.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

EKTT-194-01L

II.

EKVM-132-02L

Egészségügyi ismeretek II.

gyak.jegy

14

0

5

kiegy.modul

EKVM-132-01L

teljesítendő

8 kredit

teljesítendő

24 kredit

II.

EKTT-131-01L

SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK* KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK** Fogyatékosság és társadalom I.

kollokvium

10

0

3

EKTT-130-01L

Gerontológia és klinikai geriátria I.

kollokvium

5

0

2

köt.vál. köt.vál.

-

II. II.

EKTT-132-01L

Közösségi gondozás és team munka I.

gyak.jegy

10

0

3

köt.vál.

EKTT-125-00L

III.

EKTT-131-02L

Fogyatékosság és társadalom II.

gyak.jegy

0

10

2

köt.vál.

EKTT-131-01L

III.

EKTT-130-02L

Gerontológia és klinikai geriátria II.

10

0

3

köt.vál.

EKTT-130-01L

III.

EKTT-132-02L

Közösségi gondozás és team munka II.

kollokvium gyak.jegy

0

10

2

EKTT-125-00L

III.

EKTT-133-00L

Esélyegyenlőség és társadalmi integráció

gyak.jegy

10

10

5

köt.vál. köt.vál.

-

EKTT-121-00L

EKPT-106-01L

Pszichiátriai betegellátás I.

kollokvium

10

0

3

köt.vál.

EKEE-101-01L

III.

EKTT-134-01L

Szociális munka idősekkel I.

kollokvium

10

0

3

köt.vál.

EKTT-130-01L; EKTT-125-00L

III.

EKTT-135-01L

Szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel I.

kollokvium

10

0

3

köt.vál.

EKEE-101-01L; EKTT-125-00L

III.

EKTT-136-01L

Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel I.

kollokvium

10

0

3

köt.vál.

EKEE-101-01L; EKTT-125-00L

III.

EKTT-137-00L

Európai gazdaság és szociálpolitikai ismeretek

gyak.jegy

5

0

2

köt.vál.

-

IV.

EKTT-131-03L

Fogyatékosság és társadalom III.

gyak.jegy

15

10

5

köt.vál.

EKTT-130-01L

III.

IV.

EKPT-106-02L

Pszichiátriai betegellátás II.

gyak.jegy

5

10

4

köt.vál.

EKPT-106-01L

IV.

EKTT-134-02L

Szociális munka idősekkel II.

gyak.jegy

5

10

4

köt.vál.

EKTT-134-01L

IV.

EKTT-135-02L

Szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel II.

gyak.jegy

5

10

4

köt.vál.

EKTT-135-01L

IV.

EKTT-136-02L

Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel II.

gyak.jegy

5

10

4

köt.vál.

EKTT-136-01L

55

köt.vál.

125 Megjegyzések: A *-gal jelölt kötelezően választható tárgyakat külön táblázat tartalmazza, melyből 24 kreditet kell megszerezni. **A szabadon választható tárgyakat aktuális félévi meghirdetés szerint kell felvenni.

Az oklevél megszerzéséhez 120 kreditet kell teljesíteni az alábbiak szerint: Kötelező tárgyak kreditértéke: 68 kredit Kötelezően választható tárgyak kreditértéke: 24 kredit. Szabadon választható tárgyak kreditértéke: 8 kredit Szakdolgozat: 20 kredit

80

Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi programjai Kötelező tárgyak

A tantárgy neve: Egészségpolitika A tantárgy angol neve: Health politic Tanszék neve: Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Zsigmond PhD Ajánlott félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

rendszerek reformjairól, a finanszírozás kérdéséről. A hallgatók ismerjék meg az egészség-gazdaságtani elemzések és egészséghatás vizsgálatok módszereit. I. EKTT-121-00N EKTT-121-00L 2+0 10+0 3 Kollokvium -

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Egészségügyi szociális munka MSc: kötelező Ápoló MSc: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka mesterszak Ápoló mesterszak A tárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az egészségpolitika főbb területeit és prioritásait, a magyarországi lakosság egészségi állapotát bemutató demográfiai mutatókat, betekintést nyerjenek az egészségi ellátórendszer működésébe, finanszírozásába, ismereteket szerezzenek a az egészségügy

Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni "vevőelégedettség" vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 70 % - 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás modern prezentációs technikákkal. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A szakirodalom folyamatos feldolgozása. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A tananyag elsajátítása után a hallgatók egészség-gazdaságtan megközelítés szempontjából képesek legyenek bemutatni, hogy egyes országok egészségügy ellátórendszere mennyire hatékony, mik a döntő regionális, illetve országok közötti különbségek, tudják értékelni az egészségpolitikai intézkedések hatásait.

A rendelkezésre álló és alkalmazható gyógyító-megelőző eljárások hatásosságát, illetve költséghatékonyságát tudják vizsgálni. A tantárgy részletes leírása: Nappali tagozat 1. hét: A hazai demográfiai helyzet és a lakosság egészségi állapota. I.: a hazai demográfiai és egészségügyi helyzet; gazdasági és szociális tényezők; a kockázati tényezők kezelése, megelőzése. 2. hét. A hazai demográfiai helyzet II.: a lakosság és a szakma egészségügyi képzése. 3. hét: Egészségpolitikai alapfogalmak. Az egészségpolitika tárgya. 4. hét Az egészségpolitika elemzésének összetevői. Az állam és a piac szerepe az egészségügyben. 5. hét: Az egészségügyi finanszírozás gazdaságtana. Egészségügyi szolgáltatások a vegyes gazdaságban. 6. hét: Az egészségpolitika reformjának főbb kérdései. A forrásteremtés és az erőforrások elosztásának alapelvei, típusai. 7. hét: Az egészségügy szereplői és az egészségpolitikai folyamat jellege. 8. hét: Az egészségügyi kiadások alakulása, kiadás-korlátozások. A fenntartható finanszírozás kérdései. 9. hét: Az egészségügy hatékonysági problémái. A szolgáltatások finanszírozási módszerei. A fejlesztések finanszírozása. 10. hét: Decentralizáció és privatizáció a magyar egészségügyben. 11.hét: Az magyar egészségügyi rendszer egyenlőtlenségeinek összetevői. 12. hét: Egészség-gazdaságtani elemzések. 13. hét: Egészségpolitika az Európai Unióban. 14. hét: Egészséghatás vizsgálatok. Levelező tagozat 1-2. óra: A hazai demográfiai helyzet és a lakosság egészségi állapota. I.: a hazai demográfiai és egészségügyi helyzet; gazdasági és szociális tényezők; a kockázati tényezők kezelése, megelőzése.

3-4. óra: Egészségpolitikai alapfogalmak. Az egészségpolitika tárgya. Az egészségpolitika elemzésének összetevői. Az állam és a piac szerepe az egészségügyben. 5-6. óra: Az egészségügyi finanszírozás gazdaságtana. Egészségügyi szolgáltatások a vegyes gazdaságban. Az egészségpolitika reformjának főbb kérdései. A forrásteremtés és az erőforrások elosztásának alapelvei, típusai. 7-8. óra: Az egészségügy szereplői és az egészségpolitikai folyamat jellege. Az egészségügyi kiadások alakulása, kiadáskorlátozások. A fenntartható finanszírozás kérdései. Az egészségügy hatékonysági problémái. A szolgáltatások finanszírozási módszerei. A fejlesztések finanszírozása. 9-10.óra: Egészség-gazdaságtani elemzések. Egészségpolitika az Európai Unióban. Egészséghatás vizsgálatok. Kötelező irodalom: - Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? (Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái) Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest. 2001. - Orosz É.: Költségmegosztás a társadalombiztosítás és a betegek között - hatások és mellékhatások. Lege Artis Mediciane (LAM) 2009;19(10):617-622. - Orosz É.: Globális és hazai egészségügyi kihívások és egészségpolitikai törekvések a XXI. század elején. In: Globális kihívások, Millenniumi Fejlesztési Célok és Magyarország. ENSZ Akadémia 2008. Magyar ENSZ Társaság, 2008, p.89-115 - Orosz Éva (szerk.): Egészség-gazdaságtan. Szöveggyűjtemény, Budapest, 2000. - Gulacsi L: Egészség-gazdaságtan 2005, Medicina Könyvkiadó, Budapest - Kósa Zs.: Egészségpolitika 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010_0020_egpol _magyar/adatok.html - Bíró K., Bányai G., Nádházy Zs., Papp Cs., Zsuga J.: Bevezetés az egészségügyi menedzsmentbe 2014

-

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010_0020_mene dzsment_magyar/index.html Boncz I.: Egészségügyi finanszírozási, menedzsment és minőségbiztosítási alapismeretek (2012) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0061_boncz_eg_fin _ebook/adatok.html

Ajánlott irodalom: - Anthony J. Culyer: Egészségbiztosítás és egészségügyi szolgáltatások. In.: A jóléti állam politikai gazdaságtana. (szerk.: Csaba Iván – Tóth István György) Osiris Kiadó, Budapest, 1999. - Losonczi Ágnes: Utak és korlátok az egészségügyben. MTA. Budapest, 1998. - Kaló Z., Nagyjánosi L., Inotai A., Bodrogi J.: Egészség-gazdaságtani fogalomtár, Medical Tribune Kiadó, 2009 Jogszabály: - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény Ajánlott honlapok: www.eski.hu egk.tatk.elte.hu/index.php?option=com_content Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: írásban

A tantárgy törzstantárgy

A tantárgy neve: Egészségügyi rendszerek és menedzsment ismeretek I-II. A tantárgy angol neve: Health and Management Systems I-II. Tanszék neve: Egészségügyi Informatikai Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Takács Péter PhD I. II. Ajánlott félév EKEI-105-01N, EKEI-105-01L EKEI-105-02N, (Ápolás mesterszak, EKEI-105-02L Tantárgyi kód Eü.szoc.munka (Ápolás mesterszak) mesterszak) Nappali tagozat heti 2+0 3+0 óraszáma Levelező tagozat félévi 10+0 20+0 óraszáma 3 4+0 Kredit kollokvium kollokvium Vizsgakövetelmény EKEI-105-01N, Kötelező előtanulmányi EKEI-105-01L rend Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Ápolás mesterszak Egészségügyi szociális munka mesterszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: A táblázatban megjelölt félév szerint. Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: A Tanulmányi Osztály beosztása szerint.

státusza:

Kötelező,

alapozó,

differenciált

szakmai

Oktató/-k/ névsora: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános és speciális céljai: Megfelelő szemlélet és tudás kialakítása a mai társadalmi és gazdasági, ezen belül a nemzetközi és hazai egészségügyben zajló folyamatokban való eligazodáshoz, a fő tendenciák, törvényszerűségek felismeréséhez. A vezetéstudomány legújabb eredményeinek átvitele az ápolásba. Az MSc képzés hallgatója legyen képes a modern marketing szemlélet ismeretében az ápolás menedzselésére, vezetésére. Ismerje a marketing szerepét, jelentőségét, használja fel mindennapi munkájában a szolgáltatás-politika megtervezésekor, elemzésekor. Ismerje meg a korszerűen megszervezett projektmenedzsment előnyeit, lehetőségeit. Tudja alkalmazni ápolói munkája során a kivitelezésre kerülő különféle tervek, feladatok adott idő, költség és teljesítménykeretek között, magas minőségi szinten és határidőre való megvalósításában. Oktatás típusa: Előadás. A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni "vevőelégedettség" vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit.

A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 35 – 65% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás modern prezentációs technikákkal. A felkészülést az oktatók által kiadott oktatási segédanyag segíti. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Az egészségügyi menedzsmenttel kapcsolatos szakdolgozatok, TDK-dolgozatok, szakmai cikkek támogatása. A tantárgy részletes leírása: A tantárgy tartalma: Az előadások tematikája Egészségügyi irányítási és működési rendszerek I. 1. Egészségügyi ellátás története. Az egészségügyi ellátás struktúrája (prehospitalis, hospitalis ellátás). 2. Praxis működése, finanszírozása. A praxissal kapcsolatos új elvárások. 3. Járóbeteg-szakellátás működése, struktúrája, kompetencia szintjei, finanszírozása. 4. Fekvőbeteg-szakellátás struktúrája (aktív, krónikus), kompetencia szintjei, finanszírozása. 5. Szakmai integráció, progresszív betegellátás jelene, jövője. 6. Kontrolling helye és szerepe az egészségügyi ellátásban. Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák: Ismerjék meg az egészségügy fejlődésének történeti vonatkozásait, az egészségügy irányításával, működésével, finanszírozásával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat. A társadalombiztosítás, betegbiztosítás rendszerét, a jelen problémáit és a jövő kihívásait.

Mihályi Péter: Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába. Veszprémi Egyetemi Kiadó. 2003. A betegút-szervezés nemzetközi tapasztalatai http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2011/betegut_szervezes_nemze tkozi.pdf Az egészségügy irányítása, közegészségügyi, járványügyi feladatokkal foglalkozó intézetek, szervezetek az EU tagállamokban http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2009/eu_iranyitas.pdf Egészségügyi rendszerek az EU régi tagállamaiban http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2007/4-Nyugat_Europa.pdf Egészségügyi rendszerek Kelet-Európában http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2005/2-kelet-europa.pdf Háziorvosok finanszírozása az EU tagországokban http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2008/Haziorvosok_%20finansz irozasa_%20az_%20EU_%20tagorszagokban.pdf Gyógyuló Magyarország Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére http://www.kormany.hu/download/3/c4/40000/Semmelweis%20Terv%20s zakmai%20koncepci%C3%B3%202011.%20j%C3%BAnius%2027..pdf Orosz É.: Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Budapest, 2001. Egészséges Magyarországért Egyesület. Évközi tanulmányi követelmények eredményes zárthelyi dolgozat megírása

értékelésük

módszere:

Az aláírás megszerzésének feltételei: órákon való aktív közreműködés, eredményes zárthelyi megírása A vizsgára bocsátás feltételei: lásd a fentieket Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga Ajánlott irodalom:

Kötelező irodalom:

és

Nyitrai Ferencné: Egészségügyi helyzet és reformok a fejlett piacgazdaságokban és Magyarországon. KSH. Bp. 1996. Kornai János: Az egészségügy reformjáról. Közgazdasági és jogi Könyvkiadó. Bp. 1998. Kincses Gyula: Egészség(?)-gazdaság(?). Praxis Server Bp. 1999. Egészségügyi irányítási és működési rendszerek II. 1. Bevezetés a projektmenedzsmentbe 2. A becslés, a tervezés és az ütemezés 3. A projektmegvalósítás és a beszerzés 4. A költségmenedzsment 5. A változások és a munkafolyamat menedzselése 6. Marketingdiagnózis 7. A marketing szerepe, alapfogalmai, jelentősége 8. Marketing stratégiák megvalósítása az egészségügyben 9. Jogi és etikai megfontolások az ápolásmarketingbe 10. A fogyasztó (páciens) érdekvédelme 11. A páciens döntéseit befolyásoló tényezők elemzése 12. Az ápolásmarketing elemzésének módszerei, hatékonyság-elemzés 13. Az ápolásmarketing kutatási lehetőségei, szolgáltatás- termék kapcsolat 14. A marketing, mint filozófia az ápolásban Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák: A hallgató ismerje az egészségügyi menedzsmentet, a vezetéshez, irányításhoz szükséges ismereteket, módszereket. Legyen alkalmas programtervezésre, és azok lebonyolítására. Kötelező irodalom: Janice R. Ellis - Celia L. Hartley: Az ápolás irányítás és összehangolása. Medicina Könyvkiadó Rt. 1997. Bauer András - Berács József: Marketing. Aula Kiadó. 1999. Philip Kotler: Marketing, menedzsment. KJK-Kerszöv Kft. 2004. Görög Mihály: Bevezetés a projektmenedzsmentbe. Aula Kiadó. Bp. 1996. Daniss Lock: Projektmenedzsment. Panem Kiadó. Bp. 2004.

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint.

módszere:

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadók. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: Írásban és/vagy szóban

A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy neve: Alkalmazott kutatásmódszertan I.-III. A tantárgy angol neve: Applied Research Methodology I.-III. Tanszék neve: Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. habil. Fábián Gergely PhD I. II. III. Ajánlott félév EKTT-122-01N EKTT-122-02N EKTT-122-03N Tantárgyi kód EKTT-122-01L EKTT-122-02L EKTT-122-03L Nappali tagozat 1+0 0+1 0+1 heti óraszáma Levelező tagozat 5+0 0+8 0+5 félévi óraszáma 2 1 1 Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

Kollokvium

Gyakorlati jegy

Gyakorlati jegy

-

-

-

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzstantárgy Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka mesterszak tanterve; Ápolás mesterszak mintatanterv

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvantitatív és kvalitatív társadalomtudományi és egészségtudományi kutatások logikájával, speciális módszereivel és elemzési technikáival. Specifikus cél az ismeretek önálló megszerzésére és az aktív, önállóan történő, illetve csoportos alkalmazására való nevelés. A tantárgy hozzájárul a PhD képzésre való felkészítéshez is. Oktatás típusa: előadás, szeminárium Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé válik arra, hogy önállóan, illetve team munkában bonyolítson le társadalom-és egészségtudományi kutatásokat, felméréseket. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: Nappali tagozaton 35 : 65 %; Levelező tagozaton 13 : 87 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: az oktatók által összeállított oktatási segédanyagok segítik a tananyag elsajátítását Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása. A tantárgy részletes leírása: Alkalmazott kutatásmódszertan I. 1. A társadalomtudományi kutatások típusai, lépései 2. Adatfeldolgozás, az adatok előkészítése. Mérési szintek, adatrögzítés és adattisztítás.

3. A változók belső szerkezete, gyakoriságok, Mérőszámok, középérték, szórás. 4. Változók közötti kapcsolat, a hipotézisvizsgálat. 5. Kereszttábla elemzés és korrelációszámítás. 6. Adatredukciós módszerek. (főkomponens és faktorelemzés, klaszterelemzés) 7. Magyarázó modellek. Regresszió és varianciaanalízis. 8. Skálák – reliabilitás és megbízhatóság. 9. A kvalitatív kutatások fő elvei és területei. 10. Adatfelvételi módszerek a kvalitatív kutatásokban. 11. Az interjúk típusai és jellemzőik. 12. A tartalomelemzés jellemzői és módszerei. 13. A megfigyelés jellemzői és területei. 14. A strukturált és a résztvevő megfigyelés. Kötelező irodalom: Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005. Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó, Budapest, 2002. Jennifer Mason: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest, 2005. National Health Insurance Fund: Egészségügyi szükséglet- és szolgáltatásfelmérés megyénként. Budapest, 1997. I.1 Heltai Erzsébet – Tarjányi József (1999): A szociológiai interjú készítése http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/html/a509.html Ajánlott irodalom: Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában TÁRKI, Budapest, 1988. Ádány Róza: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003. Alkalmazott kutatásmódszertan II. 1. Egészségtudományi kutatások sajátosságai. A statisztikai elemzések folyamatának áttekintése. 2. Irodalomkutatás és információszerzés. Könyvtári ismeretek. Számítógépes adatbázisok. 3. Problémafelvetés, munkahipotézisek felállítása. Modellalkotás. 4. Mintavétel és kapcsolódó eljárások. Adatbázisok létrehozása. Munka statisztikai szoftverekkel. Adattisztítás, adatátvitel. 5. A mérési szintek és kapcsolódó elemzési kritériumok. Leíró statisztika. Középértékek, szóródás, alaktani mutatók. A „Három szint” megközelítés. 6. Elemző statisztika. Nominális skálák elemzése. 7. Sorrendi skálák vizsgálata. Nem-paraméteres próbák. 8. Intervallum és arányskálák elemzése. Paraméteres próbák. 9. Túlélésanalízis. 10. Logisztikus regresszió 11. Metaanalízis. 12. Diszkrét valószínűségi változók vizsgálata, az epidemiológiai elemzések sajátosságai. 13. A diagnosztikai vizsgálatok és statisztika. 14. Az eredményközlés formái, jelentések, beszámolók. Prezentációs ismeretek. Kötelező irodalom: Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. I.2 Reiczigel Jenő, Harmos Andrea, Solymosi Norbert: Biostatisztika, nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi, 2007. Ajánlott irodalom:

Ketskeméty László – Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2005. Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest, 2007. Patricia Ann Dempsey, Arthur D. Dempsey: Kutatómunka az ápolásban, Medicina, 1999. Budapest Dr. Boncz Imre, Dr. Buda József: Kutatásmódszertan és egészségügyi statisztikai alapismeretek PTE, 1991. Dr. Belágyi József* A biometria elemei. POTE, jegyzet, Pécs. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Budapest Balassi Kiadó 2003. Alkalmazott kutatásmódszertan III. 1. Egészségügyi kérdőív összeállítása. 2. Standardizált kérdőívek az egészségi állapot mérésére (EuroQol) 3. Standardizált kérdőívek az egészségi állapot mérésére (Betegség percepció kérdőív) 4. Standardizált kérdőívek az egészségi állapot mérésére (SF-36 kérdőív) 5. Standardizált kérdőívek az egészségi állapot mérésére (OLEF, HAQ) 6. Standardizált kérdőívek az egészségi állapot mérésére (HBSC, Gyermek Depresszió Kérdőív, ESPAD) 7. Standardizált skálák és jellemzőik 8. Bartel index, Katz-ADL index, IADL skála 9. Kognitív státusz - MMSE 10. Depresszió vizsgálatok – GDS skála, Beck depresszió kérdőív 11. FIM skála, RANKIN skála 12. NIH stroke skála, skandináv stroke pontozó skála 13. Hospice RSE skála, haláldepresszió, halálfélelem és halál iránti attitűd skálák, Maslach Burnout Inventory 14. A szociáldiagnosztika és alkalmazásának lehetőségei az egészségügyi szociális munkában Évközi ellenőrzés: szemináriumi referátum készítése és prezentálása

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadások látogatása ajánlott, a szemináriumok látogatása kötelező. A szemináriumok több mint egyharmadáról való hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. Referátum készítése és bemutatása. A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II és III. félévben: önálló kismintás adatfelvétel lebonyolítása szabadon választott kutatási módszer alkalmazásával, elemző dolgozat készítése az eredményekből.

A tantárgy státusza: Kötelező, alapozó, szakmai, differenciált törzstantárgy Oktató/-k/ névsora: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

A tantárgy neve: Egészségtudományi ismeretek I-V. A tantárgy angol neve: Health Science Studies I-V. Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Cseri Julianna CSc Ajánlott félév Tantárgyi kód

I. I. EKEE-101-01N, EKEE-101-01L

III. V. EKEE-101-05N, EKEE-101-05L

2+1

0+2

10+5

0+10

4 kollokvium

2 gyakorlati jegy EKEE-101-01N, EKEE-101-01L

Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

-

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Egészségügyi szociális munka mesterszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: A táblázatban megjelölt félév szerint. Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: TADI beosztása szerint.

A tantárgy általános és speciális céljai: Elmélyítse és a gyakorlatban alkalmazhatóvá tegye azokat az élettani, kórélettani ismereteket és klinikai vonatkozásokat, amelyeket az Egészségtudományi ismeretek I c. tantárgy tartalmaz. A két tantárgyi egység ismeretanyaga megalapozza az egészségügy területén végzett szociális munkát, alkalmassá teszi a hallgatót az ápolási team munkájában való részvételre. Specifikus cél az ismeretek önálló megszerzésére és interaktív feldolgozására nevelés. A tantárgy hozzájárul a PhD képzésre való felkészítéshez is. Oktatás típusa: Előadás, gyakorlat, szeminárium, blended learning A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni "vevőelégedettség" vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 35 – 65%

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás modern prezentációs technikákkal. A felkészülést az oktatók által kiadott oktatási segédanyag segíti.

6. hét 7. hét

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgy részletes leírása: Előadások tematikája Egészségtudományi ismeretek I. Előadás: 1. hét Egészség és betegség fogalma. Az egészségi állapotot meghatározó biológiai és környezeti tényezők. Élettani és kórélettani alapfogalmak, bevezetés az orvosi terminológiába. Az ápolási team felépítése és feladatai. 2. hét Az emberi szervezet felépítése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. Az egészséges szervezet működése, szabályozó mechanizmusok. A kóros működések kialakulása. Betegségek etiológiája, lefolyása. Mikrobiológiai alapismeretek. Megelőzés, gyógyítás és rehabilitáció. Fogyatékosság fogalma. 3. hét A mozgási szervrendszer felépítése és működése. A csontok felépítése, a kalciumháztartás egészséges és kóros körülmények között. Az ízületek funkciói. A vázizomzat működése. Kórélettani és klinikai vonatkozások (ízületi megbetegedések, a vázizomzat működészavarai). 4. hét A keringési szervrendszer felépítése. A vér mint keringő testfolyadék. Vérszegénység. A szív működése: ingerképzés, ingerületvezetés, pumpaműködés. Vizsgálati lehetőségek. Ingerképzési, ingerületvezetési zavarok, szívelégtelenség. A szív vérellátása. Szívinfarktus. 5. hét Az érrendszer felépítése és működése. Az artériás vérnyomás jelentősége, az artériás vérnyomást befolyásoló tényezők. Magas vérnyomás (hipertónia) kialakulása, szövődmények. Alacsony vérnyomás, ájulás, perifériás keringési elégtelenség (vérkeringési sokk). Artériás és vénás keringési zavarok.

8. hét 9. hét 10. hét

11. hét 12. hét

13. hét

14. hét

A légzési szervrendszer felépítése. A légzés mechanikája, a légzési gázok cseréje és szállítása. A légzési szervrendszer kóros működése, leggyakoribb megbetegedései. A gyomor-bélrendszer felépítése. A tápcsatorna emésztő működése. A tápanyagok és ásványi sók, vitaminok felszívódása. A tápcsatorna kóros működése, leggyakoribb kórképek. A máj élettani szerepe. Májgyulladás, cirrhosis. Táplálékfelvétel szabályozása. Az egészséges táplálkozás jellemzői. Vitaminok és nyomelemek. Mennyiségi és minőségi éhezés. Túltápláltság és következményei. A kiválasztó szervrendszer felépítése és működése. A veseműködés zavarai, veseelégtelenség. Só- és vízháztartás élettani és kórélettani vonatkozásai. Hormonális szabályozás. A belső elválasztású mirigyek rendszere, a hormonális szabályozás jellemzői. A szénhidrát háztartás hormonális szabályozása. A cukor-betegség kialakulásának okai és szövődményei. Az idegrendszer mozgató működése. A mozgás akaratlagos és reflexes szabályozása, mozgáskoordináció. Bénulások. Vegetatív szabályozás. A szervek vegetatív beidegzése, a vegetatív szabályozás sajátságai. Az idegi és a hormonális szabályozás kapcsolata. Vészreakció, adaptációs szindróma. A táplálékés folyadékfelvétel vegetatív szabályozása. Hőszabályozás. Az idegrendszer érző működése. A fájdalomérzés élettani jelentősége, jellemzői. Érzékszervek működése. A látás élettana, a szem fénytörési hibái, csökkent látás, vakság, a színlátás zavarai. A hallás élettana, nagyothallás, süketség. Alvás, ébrenlét, figyelem. Érzelmi reakciók élettani alapjai. Motivált magatartási reakciók. Magasabb rendű idegi tevékenység. A tudat működése. Tanulás és emlékezés.

Gyakorlat: 1. hét: Követelmények ismertetése. Referátumok témáinak kiosztása.

2. hét: 3. hét: 4. hét: 5. hét: 6. hét: 7. hét: 8. hét: 9. hét: 10. hét: 11. hét: 12. hét: 13. hét: 14. hét:

Az ápolási team felépítése és feladatai. Konzultáció egy ápolási team tagjaival. Mikrobiológiai alapismeretek. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció. Immunológiai alapismeretek (a szervezet védekező mechanizmusai, védőoltások, immunhiányos állapotok, AIDS). Kapcsolódó referátumok. Konzultáció. A szív vérellátásának zavarai. Rizikófaktorok. Kapcsolódó referátumok. A keringési szervrendszer életkorfüggő sajátosságai. Kapcsolódó referátumok. Légúti allergiás megbetegedések. Tüdőrák rizikófaktorai. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció. Dietetikai alapismeretek. „Étrendszerkesztés” (dietetikus közreműködésével). Az alkoholizmus testi következményei. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció. A „belső környezet állandósága”. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció. A hormonrendszer egyensúlyának megbomlása, a hormonok túltermelésének és hiányának következményei. Kapcsolódó referátumok. A táplálék- és folyadékfelvétel vegetatív szabályozása. Hőszabályozás. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció. Az agyi keringés zavarai. Stroke kórélettani alapjai. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció. Az idegrendszer működése (konzultáció). A referátumok értékelése.

válik integrált szakmai ismeretek elsajátítására, team munkában folytatott tevékenységre az egészségügyi-szociális ellátásban, az egészségügyi és szociális problémák összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok kidolgozására, ismereteinek doktori képzésben való bővítésére. Ajánlott irodalom: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. 3. kiadás, Medicina, Budapest, 2008. (kijelölt fejezetek) Dr. Ormai Sándor (szerk.): Élettan-kórélettan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005. (kijelölt fejezetek) Szollár Lajos: Kórélettan. 5. kiadás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005. (kijelölt fejezetek) Ajánlott honlapok: http://tavoktatas.med.unideb.hu Évközi ellenőrzés: Referátum készítése és prezentálása, feladatok megoldása. Az évközi munka alapján szerzett kollokviumi jegybe 25 %-os arányban beszámítanak. Az modulban elfogadott referátumok szóbeli prezentálásával bónuszpont szerezhető.

e-learning pontok a e-learning további 5

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadások látogatása ajánlott, a szemináriumok látogatása és az e-learning feladatok elvégzése kötelező. A szemináriumok több mint egyharmadáról való hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. A vizsgára bocsátás feltétele: Az aláírás megszerzése

Kötelező irodalom: Egészségtudományi ismeretek egészségügyi szociális munkás hallgatók számára (Jegyzet). Szerk.: Dr. Cseri Julianna Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga. Értékelés az alábbiak szerint:

0-59%: (1) elégtelen, 60-69% (2) elégséges, 70-79%: (3) közepes, 80-89%: (4) jó, 90-100%: (5) jeles. Egészségtudományi ismeretek V. Szeminárium: 1. hét Kardiovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásai I. A népegészségügyi szempontból legjelentősebb szív-betegségek patomechanizmusa és tünetei. 2. hét Kardiovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásai II. A népegészségügyi szempontból legjelentősebb szív-betegségek életminőséget befolyásoló hatásai 3. hét Kardiovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásai III. Az érrendszer népegészségügyi szempontból legjelentősebb megbetegedéseinek patomechanizmusa és tünetei. 4. hét Kardiovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásai IV. Az érrendszer népegészségügyi szempontból legjelentősebb megbetegedéseinek életminőséget befolyásoló hatásai. 5. hét A légzési szervrendszer megbetegedései I. A leggyakoribb megbetegedések patomechanizmusa és tünetei. 6. hét A légzési szervrendszer megbetegedései II. Prevenciós lehetőségek. 7. hét A gyomor-bélrendszer leggyakoribb megbetegedései. 8. hét Hepatitisek, a megelőzés lehetőségei. 9. hét A kiválasztó szervrendszer megbetegedései. 10. hét Veseelégtelenség, dialízis, veseátültetés 11. hét Diabetes mellitus patomechanizmusa, tünetei, szociális hatásai 12. hét Az idegrendszer leggyakoribb megbetegedései 13. hét Az idegrendszeri betegségek életminőséget befolyásoló hatásai. Fizioterápiás és ergoterápiás lehetőségek 14. hét Mozgásszervi megbetegedések patomechanizmusa, életminőséget befolyásoló hatásai Kötelező irodalom: Egészségtudományi ismeretek II egészségügyi szociális munka mesterszak hallgatói számára (Jegyzet). Szerk.: Dr. Cseri Julianna (előkészületben)

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé válik integrált szakmai ismeretek elsajátítására, team munkában folytatott tevékenységre az egészségügyi-szociális ellátásban, az egészségügyi és szociális problémák összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok kidolgozására, ismereteinek doktori képzésben való bővítésére. Ajánlott irodalom: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. 3. kiadás, Medicina, Budapest, 2008. (kijelölt fejezetek) Dr. Ormai Sándor (szerk.): Élettan-kórélettan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005. (kijelölt fejezetek) Szollár Lajos: Kórélettan. 5. kiadás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005. (kijelölt fejezetek) Ajánlott honlapok: http://tavoktatas.med.unideb.hu Évközi ellenőrzés: Referátum készítése és prezentálása, feladatok megoldása. Az évközi munka alapján szerzett kollokviumi jegybe 25 %-os arányban beszámítanak. Az modulban elfogadott referátumok szóbeli prezentálásával bónuszpont szerezhető.

e-learning pontok a e-learning további 5

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadások látogatása ajánlott, a szemináriumok látogatása és az e-learning feladatok elvégzése kötelező. A szemináriumok több mint egyharmadáról való hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. A vizsgára bocsátás feltétele: Az aláírás megszerzése A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

Vizsgáztatási módszer: Írásbeli vizsga

A tantárgy neve: Egészségügyi és szociális jog I-II. A tantárgy angol neve: Health and Social Law I-II. Tanszék neve: Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Sipos László PhD I. Ajánlott félév EKTT-123-01N; Tantárgyi kód EKTT-123-01L Nappali tagozat heti 1+0 óraszáma Levelező tagozat félévi 5+0 óraszáma 2 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

II. EKTT-123-02N; EKTT-123-02L 0+1 0+5 1 Gyakorlati jegy EKTT-123-01N; EKTT-123-01L

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező alapozó és szakmai törzs Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munkás Mesterszak mintatanterve A tárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Általános célkitűzés a tantárgy oktatása során, hogy a hallgató megszerezze azokat az ismereteket, amelyek – a szociális jogi szabályok mellett - az egészségügy jogi szabályozását meghatározzák. Megismerhetik a hallgatók a képzés keretében az egészségügy törvényi szintű szabályozásának kialakulását, azt a társadalmi és jogi környezetet, amely a hatályos szabályozás megalkotásához vezetett, kitekintve az európai szabályozás területére is. A képzés részét képezi a törvényi szintű szabályok alapjainak megismerése. A második félév célkitűzése, hogy a hallgató az előtanulmányi rend szerint megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának készségét sajátítsa el. Speciális célkiűzés, hogy – különösen a betegjogok és kötelezettségek köréből - a konkrét jogok tartalmát megismerjék a hallgatók, s ezen tudás birtokában elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek útján maguk is eligazodhatnak abban, hogy a jogérvényesítés mely lehetőségét alkalmazhatja a beteg, ha jogait megsértik. A betegjogok körében külön ismerkednek a hallgatók az általános betegjogokkal (Eü. tv. II. fejezet), illetve a törvény későbbi fejezeteiben található speciális betegjogokkal. Ugyancsak célként tűzi ki a képzés, hogy a hallgatók átlássák az egészségügyi vállalkozás szabályozását, továbbá megismerjék az egyes szociális szolgáltatást nyújtó intézmények működését (Idősek Otthona, integrált intézmények). A második félév speciális célkitűzése, hogy gyakorlati példákkal, konkrét jogesetekkel ismerkedve eljusson a hallgató arra a szintre, hogy maga is képes legyen felvázolni egy eset megoldásának lehetséges módozatát. Ismerje, ezen túlmenően értelmezni és végrehajtani tudja a szakmai területére vonatkozó bírósági határozatokat. Cél a képzés során az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése kapcsán - utalva a törvényi szabályozás kapcsolódására a szociális és egészségügyi szféra között (beteg-, ellátotti jogok, felelősség a jogok megsértéséért, stb.) – a szabályozás összefüggéseinek áttekintése, s ennek megfelelő alkalmazása.

Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás. Az oktatás az első félévben alapvetően elméleti, de az elméleti ismeretekkel a gyakorlat-centrikus alkalmazási lehetőséget indokolt megalapozni. Az oktatás a második félévben gyakorlat centrikus. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a tantárgy oktatóinak, illetve más elméleti szerzők munkáinak feldolgozása is a képzés részét képezi. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: Kontaktóra: heti 1 óra, órán kívüli terhelés: heti 2 óra Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: előadás, tankönyv, jogszabályok, iratminták – lehetőség szerint elektronikus úton történő alkalmazása. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása: I. 1-2. Az egészségügy törvényi szabályozása, a változásokat előidéző társadalmi, jogi környezet bemutatása 3. Az egészségügyi szolgáltatók működése 4. Az egészségügyi vállalkozások szabályai 5. Ellátási rendszer az egészségügyben 6. A szociális ellátások intézményei és működésük szabályai 7. Polgári nem – peres eljárások az egészségügyben 8. A betegek jogai és kötelezettségei a hatályos szabályozásban, a betegjogi képviselő 9. A pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása 10. Szerv, szövetkivétellel, -átültetéssel kapcsolatos szabályok 11. Az emberi reprodukcióval kapcsolatos eljárások szabályai

12-13. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei 14. Adatvédelem az egészségügyben II. 1. Jogviszonyok, amelyekben egészségügyi dolgozó foglalkoztatható 2. Az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége 3. A felelősségi szabályok polgári jogi vonatkozásai 4. Az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai felelősségének munkajogi vonatkozásai 5. Az egészségügyi szolgáltató alkalmazottainak felelősségére vonatkozó büntetőjogi szabályok 6. Bírósági rendszer, a bírósági peres és nem-peres eljárások rendszere 7. Bírói közreműködés az egészségügyi és szociális intézmények működésében 8. A szociális és egészségügyi területre vonatkozó bírói határozatok típusai és jellemzői 9. Jogesetek és bírósági döntések a szociális intézmények működésének területéről 10. Joggyakorlati esetek az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi felelősségéről 11-14. Bírósági tárgyaláson való részvétel, a bírósági tárgyalás tapasztalatainak megbeszélése Jogszabályok: 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről Eü.tv. 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1997. évi XLVII. tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 2003. évi LXXXIV. tv. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes feltételeiről 96/2003.(VII.15.) Korm. sz. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról

1992. évi XXII. tv. a munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról

Kötelező és ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: - Gyekiczky Tamás: Újraállamosítás. Idősotthonok Magyarországon 1993 – 2008. Gondolat – Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karának kiadványai. Budapest, 2009. - Iratok a polgári peres és nem peres eljárások köréből (szerk.: Dr. Gyekiczky Tamás) Debreceni Egyetem, Kossuth Kiadó, Debrecen, 2003, - A polgári nem peres eljárások joga (szerk: Varga István). ELTE Eőtvös Kiadó. Budapest, 2010. (29. – 89. old, 1084. – 1094. old.) - Szociálpolitika és egészségügy a vidéki Magyarországon c. tanulmánykötetben Jogi alapok; nemzeti, helyi szabályozás Magyarországon és néhány EU államban (AGROINFO Kiadó 2001.) - Dósa Ágnes: Az orvos kártérítési felelőssége. HVG ORAC, Budapest, 2004. - Gyöngyösi Zoltán: Az élet és a test feletti rendelkezés joga. HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2002. - Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Hippokratésztől a klónozásig. Szent István Társulat 2007. - Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog. Semmelweis Kiadó és Multimédia Kiadó, 2008. - Köles Tibor: A nem vagyoni kár HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 1997. - Köles Tibor: Orvosi műhiba perek HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 1999. - Ifj. Lomniczi Zoltán: Az orvoslás joga. Kommentár a gyakorlat számára. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest 2009. - Sándor Judit: Gyógyítás és ítélkezés. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 1997.

- Sótonyi Péter: Orvosi felelősség. Semmelweis Kiadó és Multimédia Kiadó, 2006. - Kőszegfalvi Edit: Egészségügyi jogi kézikönyv (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999.) - Marsi Edit: Egészségügyi jog; betegjogok- és kötelezettségek, a betegjogok érvényesítésének szabályai az egészségügyben (egyetemi jegyzet, kiadás alatt) Évközi ellenőrzés: TVSZ rendelkezései szerint Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a tantárgy felvétele Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga (levelező tagozaton írásbeli) II. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumokon való részvétel. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: a hallgatónak a számára kiadott jogesetet meg kell oldania. Nappali tagozaton – az írásbeli elkészítés mellett – szóban elő kell adnia, érvelnie kell a hallgatónak a jogeset megoldása mellett. Levelező tagozaton írásban kell ugyanezt megtennie a hallgatónak.

állapotának szociológiai jellemzőivel, az egészségszociológia módszertani eljárásaival, a „mainstream” és a legfrissebb kutatási eredeményekkel. Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás

A tantárgy neve: Egészségszociológia A tantárgy angol neve: Sociology of Health Tanszék neve: Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. habil. Fábián Gergely PhD Ajánlott félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A magyar és nemzetközi társadalom- és szociálpolitika kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. I. EKTT-124-00N EKTT-124-00L 1+1 5+5 3 Gyakorlati jegy -

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka szak tanterve A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: E tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek a magyar lakosság egészségi

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás. Alkalmazott módszerek az témafeldolgozás.

oktatás

segítésére:

előadás,

önálló

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: a magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása: 1. Az egészségszociológia és professzióinak kialakulása. 2. Az egészség, betegség, fogyatékosság fogalma. A betegszerepek jellemzői. Orvosszerepek jellemzői. 3. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai modelljei. Egészség- és betegségfilozófiák.

4-5. Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága. Az iskolázottság és a halálozás összefüggése Magyarországon. Az egészségi állapotban jelentkező különbségek kezelése hazánkban és Európában. 6-7. A magyar népesség egészségi állapotát meghatározó legfontosabb szociológiai tényezők. Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot. 8-9. Egészségi állapot és társadalmi kirekesztettség. Kirekesztődő társadalmi csoportok jellemzői, főbb népegészségügyi mutatói. A hazai roma lakosság egészségi állapotának jellemzői. 10-12. A deviáns magatartás és az egészségi állapot összefüggései. 13-14. A magyar lakosság egészségi állapotának és szociális helyzetének főbb mutatói, az állapot mérésére szolgáló szociáldiagnosztikai módszerek, standardizált tesztek és kérdőívek. Kötelező irodalom: Egészségfelmérés 2009 ELEF (2010). Statisztikai Tükör. Budapest: KSH. Eke Edit – Girasek Edmond – Szócska Miklós (2009): A migráció a magyar orvosok körében. Statisztikai Szemle, 7-8: 795-827. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_07-08/2009_0708_795.pdf Pikó Bettina (2002): Egészségszociológia. Budapest: Új Mandátum Kiadó. Szántó Zsuzsa – Susánszky Éva (szerk.): Orvosi szociológia. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2006. Ajánlott irodalom: Győrffy Zs, Ádám Sz, Kopp M (2005): A magyarországi orvostársadalom egészségi állapota – országos reprezentatív minta alapján. Orvosi Hetilap, 146. évfolyam 26. szám (2005. június 26.): 1383-1393. Győrffy Zs, Ádám Sz, Kopp M (2009): A pszichés morbiditás prevalenciája és háttértényezői a magyarországi orvosnők körében. Népegészségügy , 87 (2) : 884-94. Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel Speciális tanterem igény: projektor és laptop szükséges

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga.

A tantárgy neve: Egészségpszichológia és mentálhigiéné I-II. A tantárgy angol neve: Health Psychology and Mental Hygiene I-II. Tanszék neve: Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János PhD I. II. Ajánlott félév EKPT-104-01N EKPT-104-02N Tantárgyi kód EKPT-104-01L EKPT-104-02L Nappali tagozat heti 2+0 1+1 óraszáma Levelező tagozat félévi 10+0 5+5 óraszáma 3 3 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Követelmény EKPT-104-01N Kötelező előtanulmányi EKPT-104-01L rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, alapozó és törzstárgy Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Általános cél: Általában az egészséggel és különösen a lelki egészséggel, mentálhigiénével kapcsolatos szociális reprezentációk alakulásának oki megértését biztosító, ezzel hallgatóinkat egészségfejlesztési és prevenciós programok kialakítására és implementálására alkalmassá tévő tudásanyag hozzáférhetővé tétele, az ehhez elengedhetetlen készségrendszer elsajátítására való igény felkeltése. Specifikus cél: 1. Az önismeret fontosságának felismertetésével, a saját mentális egészség fenntartásának hangsúlyozásával a kiégés, mint segítő-foglalkozási betegség elkerülési módjaiban való jártasság igényének felkeltése. 2. A klinikai pszichológusi munka alternatívájaként az egyértelműen egészséghangsúlyú szociális team-munkában való tevékeny részvétel szükségességének felismertetése és módszertanának elsajátíttatása. Oktatás típusa: előadás, szeminárium Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kom-petenciák leírása: Az egészségügyi szociális munka gyakorlata közvetlen emberi kommunikációt érintő, a team munkát segítő, az ellátottak elégedettségét fokozó vetületének komplex megjelenítése és szemináriumokon való, saját élmény alapú megbeszélése. Mindezzel a társas áthatoló képesség, és részkompetenciáinak mérésekkel követhető növelése. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Releváns szakirodalmi szöveggyűjtemény, egészpszichológiai kézikönyvtár. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Az empátia genezisének több szempontú elemzése, a veleszületett szocialitás és szocializált individualitás vizsgálata, a közvetlen emberi kommunikáció finomszemcsés elemzése különös tekintettel a társas áthatoló képesség alakulására.

A tantárgy részletes leírása: I. félév: 1. Egészség és lelki egészség: az egészségpszichológia, mint diszciplína alakulástörténete. 2. Az egészségpszichológia alapkérdése és főbb területei 3. Magatartási rizikó faktorok: „viselkedéses pathogének” A „tanult tehetetlenség” jelensége, kialakulási mechanizmusa. 4. Magatartási „immunogének”: a rizikóviselkedés feladása, pozitív pszichológia, „áramlás”, humor. 5. Az egészséggel-betegséggel kapcsolatos nézetek áttekintő, kritikai elemzése. 6. Kommunikáció - döntéshozatal – együttműködés. 7. A mentális egészség általános modelljei. 8. Egészségfejlesztési modellek. 9. Az egészségpszichológia egészségmagatartási modelljei. 10. Az egészségpszichológia további modelljei. Kognitív-, viselkedési, észlelt kontrollt érintő, magatartási-szándékot, normákat érintő elképzelések. 11. Igények metszéspontján: az egészségpszichológia megfelelése a társadalmi igényeknek vs. az egészségügyi szociális munka igénye az egészségpszichológiával szemben v.s. belső törvényszerűségekmenti fejlődés. 12. Egészségpszichológia és self-management. 13. Az egészségügyi szociális munka tárgyi és emberi környezete. Az ABX modell érvényessége. 14. Krónikusan beteg, rokkant, haldokló emberek szociális ellátásának egészségpszichológiai és mentálhigiénés aspektusai. II. félév: 1. Pszicho-vegetatív kölcsönhatások egészségpszichológiai szempontból. 2. Humán etológia: kultúrák közti magatartási invarianciák a közvetlen emberi kapcsolatokban, az alapemóciók. 3. Agresszió és altruizmus: egészségpszichológiai vetületük. 4. Az ún. evo-devo megközelítés foglalata.

5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14.

Kölcsönös niche-konstrukció és empátiafejlődés: a „kötődéstörténet” meghatározó volta. Empátia: gyökerei, alakulása, szintjei, pszichofiziológiája. Az empátia megjelenési formái a segítő kapcsolatban. A kiégés: segítő személyek foglalkozási betegsége. Mechanizmusa és prevenciójának lehetőségei. A „veleszületett szocialitás” jelensége, frusztrációjának oki szerepe szociopátiás folyamatok, mentálhigiénés problémák kialakulásában. Evolúciós pszichológiai megfontolások egészségügyi szociális programok szervezésében. Prevenciós és egészségfejlesztési aspektusok. Magatartás-epidemiológiai jelenségek az egészségügyi szociális munkában. Az egészségpszichológia hazai megjelenése/fejlődése/körké-pe: Kulcsár Zsuzsa és Oláh Attila professzorok munkássága. Egészségpszichológiai és mentálhigiénés szempontok egészségügyi szociális munkások hivatás személyiségének alakulásában.

Kötelező irodalom: Csabai Márta – Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, 2009. Kulcsár Zsuzsa: Egészségpszichológia. EL TE, Eötvös Kiadó, 1998. Ajánlott irodalom: Csabai Márta: Az egészségpszichológia, mint diszciplína. In: Buda Béla, Kopp Mária, Nagy Emese (szerk.): Magatartástudományok. Medicina, Budapest, 2001. Évközi ellenőrzés: Szemináriumokon való aktív részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadások szemináriumokon való aktív részvétel. A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése

követése,

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: szemináriumi részvétel alapján A tantárgy neve: Szociális munka kliensei és módszerei A tantárgy angol neve: Clients and methods of social work Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Andrea PhD I. Ajánlott félév EKTT-125-00N; EKTT-125-00L Tantárgyi kód 1+1 Nappali tagozat heti óraszáma 5+5 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény nincs Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, alapozó Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tanterve A tárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy célja a rendszerszemléleti gondolkodás kialakítása, vagyis, hogy a hallgató a vele szakmai kapcsolatba kerülő egyén problémáján keresztül az egész család

működésére betekintést nyerjen. Az elméleti és gyakorlati órák során a hallgató egyrészt ismereteket kap bizonyos betegségek és pszichés problémák következtében megjelenő családi zavarokról, és a családi működés patológiás dinamikájáról, másrészt módszerspecifikus technikákat ezek feltárására és kezelésére. Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató az elméleti és gyakorlati ismeretek révén képessé válik az egyénen túlmutató, az egész család működésének, dinamikájának átlátására, melynek következtében képessé válik az egész családra kiterjedő gondozás megtervezésére és megvalósítására. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás modern prezentációs technikákkal, gyakorlatok kiscsoportos formában, tömbösítve A tantárgy részletes leírása: Elmélet órák témái: Családi rendszerszemlélet (a család, mint rendszer, alrendszerek, határok A „tünet” rendszerszemléleti megközelítése:  Amikor a gyermek a tünethordozó  Amikor a felnőtt a tünethordozó Családi életciklusok, a normatív krízisek pszichológiai feladatai Sérült személy családja, és működése

Rekonstruált családok jellemzői Haldoklás, halál, gyász családi dinamikája Strukturális és kérdezési technikák a családban

Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. („A pszichiátria aktuális kérdései” sorozat) Telkes J., 1984, A családterápia irányzatai I. A pszichodinamikus és élménycentrikus családterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 1., 2139.Telkes J., 1984, A családterápia irányzatai II. Magyar pszichológiai Szemle, 2., 93-108.

Gyakorlati órák: A gyakorlati órák során az elméleti ismeretek gyakorlati elmélyítése, feldolgozása történik különböző technikákkal, pl. esetfeldolgozás, filmelemzés, szituációs játékok, helyzetgyakorlatok.

Komlósi, P., 1997, A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére. In: Gerevich J. (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula Egyesület, Budapest. 13-34.

Kötelező irodalom:

Budapest.

Sárváry, A., 2011, Egyén a családban – A családpszichológia alapjai. Debreceni Egyetemi Kiadó. Ajánlott irodalom: Balogh, K., 2003, A gyermekkori pszichés zavarok és a trianguláció. In: Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. („A pszichiátria aktuális kérdései” sorozat) Bakó T., 1992a, Öngyilkosság-öngyilkossági kísérlet. Adatok és tények. Animula Kiadó, Budapest. Bakó T., 1992b, Titkok nélkül. Lélektani vizsgálódások az öngyilkosságról. Cserépfalvi Kiadó, Budapest. Bakó T., 1996, Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi Kiadó, Budapest. Blága, G., 2003, Elmebaj a családban. In: Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. („A pszichiátria aktuális kérdései” sorozat) R. Fischer és W. Ury, 1997, A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár Kiadó. Tóth Miklós, 1989, Házasságterápia.11-80. Gondolat Kiadó, Budapest. Kast, V. 2002, A gyász. Egy lelki folyamat stádiumai és esélyei. Park Könyvkiadó, Budapest. Hardy, J., Baráth, K., Horti, M., 2003, A női szerepek és a pszichiátriai zavarok. In: Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia.

Kübler-Ross, E., 1988, A halál és a hozzávezető út. Gondolat Kiadó, Van Kessel, L., és Sárvári, Gy., (szerk), 1996 A szupervízió koncepcionális kérdései. , Supervisio Hungarica Füzetek: Tanulmányok a szupervízió Köréből II. Onnis, L., 1993, A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Családterápiás Olvasókönyv Sorozat. III. Budapest. Családterápiás olvasókönyv sorozat I. kötet. 1990, Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest.Tomm, K., 1990, Az interaktív (beavatkozó) interjúzás. In: Családterápiás olvasókönyv sorozat I. kötet. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest. 74-117. Évközi ellenőrzés: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon és a gyakorlaton való aktív részvétel A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nappali tagozaton 1 darab írásbeli esettanulmány készítése, levelező tagozaton: 1 db sikeres Zh megírása.

társadalombiztosítási rendszer kialakulását, fejlődését. A hallgató megismerje a szociális ellátó rendszer társadalombiztosítási területének szabályait, illetve segítséget nyújtson a legfontosabb jogszabályok és ezek alkalmazási elveinek elsajátításában. Oktatás típusa: előadás A tantárgy neve: Egészségügyi és nyugdíjbiztosítási rendszerek A tantárgy angol neve: Health and Pension Insurance Systems Tanszék neve: Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Semsei Imre I. Ajánlott félév EKTT-126-00N; EKTT-126-00L Tantárgyi kód 1+0 Nappali tagozat heti óraszáma 5+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a magyarországi szociális ellátórendszer és

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kom-petenciák leírása: Speciális célkitűzése a tárgynak, hogy oly módon szerezzék meg az ismeretanyagot a hallgatók, hogy alkalmasak legyenek az egészségügyi szociális munka gyakorlati részében a megismert jogszabályi rendelkezések alkalmazására, különösen az egyén -kliens- védelme érdekében. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 80 – 20% Tanulmányi feldolgozás.

segédanyagok,

az

oktatás

segítése:

szakirodalom

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása: 1. A szociális ellátási rendszer fogalmának meghatározása, jellegzetességének néhány vonása. 2. Az állam fellépése a szociális ellátási rendszerek megszervezése színterén. A társadalombiztosítás és az egyéb szociális ellátások fogalmának meghatározása. 3. A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása, fejlődésének főbb állomásai. 4. A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után. 5. A társadalombiztosítási jog alapelvei és elhatárolása más jogágaktól. 6. A védett személyek köre és a társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét és igazgatását végző szervek. 7. A társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások finanszírozása.

8. 9. 10. 11.

12. 13. 14.

Magán- és társadalombiztosítás, valamint a hozzájárulási elv. Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról. Az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról. Az 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről. Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól. Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról. Az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról.

Kötelező irodalom: - A. B. Atkinson: Magán- és társadalombiztosítás, valamint a hozzájárulási elv. In.: A jóléti állam politikai gazdaságtana. (szerk.: Csaba Iván – Tóth István György) Osiris Kiadó, Budapest, 1999. (254273.o.) - Augusztinovics Mária - Gál Róbert Iván – Matits Ágnes – Máté Levente – Simonovits András – Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után. In.: Közgazdasági szemle, XLIX. éÉvf. 2002. június (473-517.o.) - Czúcz Ottó: Szociális jog I. UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2003. - Mádi Sarolta: Társadalombiztosítási jogi ismeretek. Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza, 2003. Ajánlott irodalom: Augusztinovics Mária: Miről szól a nyugdíjvita. INFOTársadalomtudomány, 37. szám (1996. augusztus) Balogh Gábor – Szűcs László: Alkalmazott társadalombiztosítás-tan. Budapest, Osiris 1998., 127-222. o. Ferge Zsuzsa: A magyar nyugdíjreform édesbús története. In: Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. A Szociális Szakképzés Könyvtára. 2000.

Ferge Zsuzsa: Tiszta és homályos társadalmi szerződések. In: Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíjrendszerről. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2000. Gál Róbert Iván: Jelentés a magyar nyugdíjrendszerről. In.: Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás. I. évf. 2005/1.sz. (94108.o.) Stiglitz, J.E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK, 2000. Szabó Sándorné: Nyugdíjrendszerünk1929-től 1997-ig. In: Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíjrendszerről. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2000. Jogszabály: - Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról. - Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról. - Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól. - Az 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről. - Az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról. - Az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról. Ajánlott honlapok: www.eum.hu; www.oep.hu; www.szmm.gov.hu Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga

szemlélet kialakulása mellett a hallgatók képesek minőségbiztosítási elvek gyakorlati alkalmazására is.

legyenek

a

Oktatás típusa: előadás A tantárgy neve: Minőségbiztosítás szociális és egészségügyi rendszerekben A tantárgy angol neve: Quality Assurance in Social and Health Systems Tanszék neve: Szociális MunkaTanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Szoboszlai Katalin PhD I. Ajánlott félév EKTT-157-00N; Tantárgyi kód EKTT-157-00L 1+0 Nappali tagozat heti óraszáma 5+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény nincs Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: E kurzus keretében a hallgató megismerkedik az alapvető minőségbiztosítási rendszerekkel, az ehhez kapcsolódó alapfogalmakkal. Cél, hogy a megfelelő szakmai

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a minőségbiztosítás nemzetközi és hazai elveiről, gyakorlatáról, valamint a szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható módszereiről. Konkrét szakmai minőségbiztosítási rendszerek elemzése, a minőségfejlesztés lépéseinek elsajátítása. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70-30% Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, fénymásolt segédanyag, tömbösített időrend, gyakorlati feladatok végzése. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása: 1. A minőség, minőségbiztosítás, minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés alapfogalmai. A minőségügy története. 2. A különböző szemléletű minőségirányítási rendszerek áttekintése. 3. Minőségirányítás és minőségfejlesztés a szociális és egészségügyi szférában. Előzmények, jelenlegi helyzet. 4. Minőségirányítási rendszerek. ISO (International Organization for Standardization). ISO 9001:2008. 5. A teljes körű minőségirányítás (TQM-Total Quality Management). Fogalma, alapelvei. 6. Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok.

7. A minőségirányítási rendszer működtetésének jogi, szakmai, gazdasági háttere és társadalmi környezete. 8. Minőségirányítási rendszer működtetése egészségügyi intézményben (feladatok, lehetőségek). A minőségügyi dokumentációs rendszer. Minőségirányítási Kézikönyv. Eljárás utasítások, előírások. Külső és belső dokumentumok. 9. Folyamatszabályozás, a folyamatos fejlődés módszerei. A belső és külső audit. 10. Partnerazonosítás: ki lehet a vevő? Külső és belső partnerek meghatározása. Partnerelégedettség vizsgálat, közösségi, társadalmi szerepvállalás. 11. A betegellátás színvonalának megítélése, mérése napjainkban. 12. Indikátorok kialakítása és alkalmazása. 13. Értékelési rendszerek: vezetőségi átvizsgálás, stratégiai és operatív tervezés. A minőségügyi rendszer, mint döntés előkészítést támogató eszköz. 14. Minőségfejlesztés az Európai Unióban. Nemzeti Minőségfejlesztési Program. Kötelező és ajánlott irodalom: A.R.Tenner-I.J.DeToro: Teljes körű minőség-menedzsment. TQM. Műszaki Könyvkiadó 1997 Dézsán Imre: Minőségbiztosítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000. Feigenbaum A.V. : Teljes körű minőségszabályozás. Ex Qualitas Libri Kft. Bp., 1991. Gergely Tamás, Szőts Miklós: Minőség az egészségügyben. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. Dr. Gődény Sándor: A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó, Budapest, 2007. Gulácsi László: Minőségfejlesztés az egészségügyben. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer. Aktuális gyakorlati tanácsadó minőségirányítási szakembereknek. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt. Budapest

Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. TÜV Rheinland InterCert, Budapest, 2005. MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. MSZ EN ISO 9004:2010 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a minőség fejlesztéséhez. Szabó Judit-L. A.Olesen-Huber Béla: „Harc a minőségért” a szociális szektorban (in: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerk.: Kozma Judit) Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit: Minőségmenedzsment. Campus Kiadó, Debrecen, 2005. Évközi ellenőrzés: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez elemző dolgozatot készítenek a következő témák közül választva:  Az egészségügyi ellátás területén a minőségirányítási rendszer működtetésének gyakorlati előnyei, hátrányai intézményi szinten és országos viszonylatban, annak lehetséges hatásai a betegellátás színvonalára.  A vezetés mely döntéseihez használhatók fel a minőségirányítási rendszer adatai? Ezek az adatok milyen módszerekkel állíthatók elő?  Dolgozói SWOT készítése, vezetői döntések meghozatalára alkalmas dolgozó elégedettségi mutatók kidolgozása, az értékek alakulásából levonható következtetések.  Az egészségügyi intézmények által követett gyakorlat különbözőségének elemzése az Egészségbiztosítási Felügyelet nyilvános minőségértékelési rendszere alapján.

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

Ajánlott tanterv:

Vizsgáztatási módszer: írásbeli

A tantárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános és speciális céljai: A hallgató ismerje meg az egészségügyi szociális munka intézményeit, szolgáltatásait a szociális és egészségügyi rendszerekben. A tantárgy felkészíti a hallgatókat az egészségügyi szociális munka területén dolgozó szakemberek kompetenciáira, a szolgáltatásokban dolgozó szakemberekkel való együttműködésre, a problémakezelésben és a prevencióban alkalmazott módszerekre, felmérések kezdeményezésére, project munkák készítésére, elemzésére.

A tantárgy neve: Egészségügyi szociális munka gyakorlat I.-IV. A tantárgy angol neve: Health Social Work Practice I-IV. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Hüse Lajos PhD I. II. III. IV. Ajánlott félév Tantárgyi kód EKTT-127- EKTT-127- EKTT-127- EKTT-12701N 02N 03N 04N nappali tagozat Tantárgyi kód EKTT-127- EKTT-127- EKTT-127- EKTT-12701L 02L 03L 04L levelező tagozat Nappali tagozat heti 0+2 0+3 0+8 0+17 óraszáma Levelező tagozat 0+16 0+24 0+48 0+96 félévi óraszáma 2 3 5 8 Kredit Gyakorlati Gyakorlati Gyakorlati Gyakorlati Vizsgakövetelmény jegy jegy jegy jegy EKTT-127- EKTT-127- EKTT-12701N; 02N; 03N; Kötelező EKTT-127- EKTT-127- EKTT-127előtanulmányi rend 01N 02L 03L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag

Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve

Oktatás típusa: Terepgyakorlat, feldolgozó szeminárium és esetmegbeszélés. Alapozó terepgyakorlat az első félévben, kiscsoportos bontásban működik, ahol a hallgatók terepmegismerő, külső szakmai gyakorlaton vesznek részt, és megismerik az egészségügyi szociális munka területén működő intézmény szakmai programját, egészségügyi szociális munka klienskörének jellemzőit, a szociális munkában alkalmazott módszereket, munkaformákat. A szeminárium csoportbontásban kerül megtartásra, melynek célja a terepgyakorlaton megismert intézmény működésének, a klienskör problémáinak, a beavatkozás módszereinek és a szolgáltatások működésének feldolgozása, az egészségügyi szociális munka kompetenciák megfogalmazása. Második félévben a hallgatók elmélyítő típusú terepgyakorlaton vesznek részt. A terepgyakorlat kiscsoportos bontásban működik, ahol az egészségügyi szociális munka egy-egy intézményében mélyrehatóbban foglalkoznak a szakmai munka megismerésével tereptanár irányítása mellett, egyénre szabott feladatok önálló elvégzésével. A félév során a hallgatók bekapcsolódnak a klienseknek nyújtott szolgáltatásokba, felméréseket készítenek (pl. interjú, környezettanulmány) a szolgáltatásokat igénybevevők szociális státuszáról. A szeminárium csoportbontásban kerül megtartásra, melynek célja a klienskör problémáinak, a beavatkozás módszereinek és a szolgáltatások

működésének feldolgozása, az egészségügyi szociális munka kompetenciák megfogalmazása. Harmadik félévben folytatódik az elmélyítő szintű gyakorlat, amikor a hallgatók egyéni terepgyakorlaton vesznek részt, ahol az egészségügyi szociális munka módszereivel dolgoznak különösen a közösségi gondozás, rehabilitáció, életminőséget javító és esélyegyenlőséget megvalósító szakmai programokban, szolgáltatásokban. A hallgatók gyakorlatát közvetlenül tereptanár segíti. A terepgyakorlat helyszínét előre megadott tereplistából választják ki a hallgatók, a gyakorlatot megelőző első bevezető szemináriumon. A szeminárium csoportbontásban kerül megtartásra, melynek célja a klienskör problémáinak, a beavatkozás módszereinek és a szolgáltatások működésének feldolgozása, az egészségügyi szociális munka kompetenciák megfogalmazása. A negyedik félévben a hallgatók intenzív típusú terepgyakorlaton vesznek részt, ahol a hallgató tanulását közvetlenül tereptanár segíti. Az intenzív terepgyakorlat célja az egészségügyi szociális munka ismeretetek, szakmai készségek és kompetenciák integrálása. A terepgyakorlat helyszínét előre megadott tereplistából választják ki a hallgatók, a gyakorlatot megelőző első bevezető szemináriumon. A hallgatók az egészségügyi szociális munka klienseivel közvetlenül foglalkoznak a szolgáltatásokban, és alkalmazzák a szociális munka módszereit a kliensek életminőségének javítására, a problémák kezelésében. Az intenzív terepgyakorlat mellett a hallgatók esetmegbeszélő csoportban dolgozzák fel a terepgyakorlat szakmai tapasztalatait. A feldolgozást segítő módszerek: terepnapló írása, szóbeli beszámoló, írásbeli dolgozatok készítése, szakirodalom feldolgozás és prezentáció, a terepgyakorlat tapasztalatainak megfogalmazása, esetmegbeszélés. Az írásbeli munkák elkészítése, a feladat teljesítése órán kívüli terhelést is magában foglal. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, szakirodalom-feldolgozás, terepmunka előkészítése, terepnapló készítése. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:

Hajléktalanok egészségügyi jellemzőinek regionális kutatása Hajléktalan nők élethelyzetének kutatása Időskorúak szociális problémáinak kutatása TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása I. félév: A terepgyakorlat célja: Az alapozó terepgyakorlat célja, az egészségügyi szociális munka intézményei közül egészségügyi szakellátási (kórház, klinika) és szociális alapszolgáltatást, szakellátást nyújtó intézmények megismerése, különös tekintettel, az idősekkel, fogyatékkal élőkkel, szenvedélybetegekkel, pszichiátriai betegekkel, hajléktalanokkal foglalkozó intézményekre, szolgáltatásokra. A terepgyakorlati helyek kiválasztásánál szükséges figyelembe venni az intézmények többszektorúságát (önkormányzati, non-profit, egyházi fenntartású intézmények). A terepintézményeket és az időpontokat tartalmazó gyakorlati táblázat a félév első óráján kerül a hallgatókhoz. A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:  Résztvevő megfigyelő pozícióból információgyűjtés az intézmény működéséről, szolgáltatásairól, kliensköréről: egyénekre, közösségekre jellemző szociális és egészségügyi problémákról, az egészségügyi szociális munka eszközeiről, módszereiről, a team-ek működéséről, a szociális munkások feladatairól, a munka adminisztrációjáról, a minőségbiztosítás formáiról, lehetőségeiről.  Aktív részvétel: kérdések megfogalmazásával tájékozódik a hallgató szakmai módszerekről, kérdésekről.  Lehetőség szerint kapcsolatfelvétel és beszélgetés a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel, szakemberekkel. A terepgyakorlatot vezeti: A terepintézményben dolgozó szakember, aki tereptanárként (külső óraadóként) kapcsolódik be az oktatásba. Szeminárium:



Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak több szempontú megbeszélése, az egészségügyi szociális munka kompetenciák megfogalmazása, kérdések feltevése a hallgatót érdeklő szakmai területekről, alkalmazott módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.  A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakirodalmi anyagok feldolgozása, hallgatói prezentáció. A szemináriumot vezeti: A képzés által felkért szociális munka elméletben és gyakorlati módszerekben jártas oktató. Terepgyakorlaton kívüli feladat:  A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk dokumentálása terepnaplóban.  A gyakorlathoz kapcsolódó témában dolgozat elkészítése. A klienscsoport aktuális problémáihoz, szükséglethiányhoz , szociális ellátáshoz szorosan kapcsolódó szakirodalom, publikáció elemző feldolgozása, illetve a hallgatói dolgozat prezentációja a zárószemináriumon/. A dolgozat témákat a hallgatók a szemináriumon beszélik meg. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kom-petenciák leírása: A hallgató megismeri az alapozó terepgyakorlaton és a hozzákapcsolódó szemináriumon az egészségügyi szociális munka területeit, képes lesz a team-munka és a minőségi munkavégzés szakmai megfogalmazására, gyakorlati tapasztalatok feldolgozására. Kötelező irodalom Magyar Zsófia: A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében. Esély 2004/4. 44 – 71.o. Habusik Ferenc: Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban. Esély 2004/4-5. Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospice-szellemű ellátásban. Esély, 2000/6.

Mester Szilvia: Szociális munka a szülészeti osztályokon. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. p. 223-239. Simon Ildikó: Szociális munka a pszichiátrián. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996. p. 215-234 Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. p. 140-156. Szociális munka és egészségügy. Szerkesztette: Csató Zsuzsa. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994. Urbanekné László Judit: Szociális munka a kórházakban. Esély, 1992/1. p. 76-83 Szász Anna: SM-klub a külvárosban. Esély 2004/1. 95 – 102. o. Az egészségügy peremén. HAJSZOLT Hírlap 1998. 4-6. Prof. Dr. Iván László: „Öregedés: örök ifjúság” in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 2-5. Dr. Szabó Lajos (szerk): Szempontok a mentálisan hanyatló idősek vizsgálatához és készségfejlesztéséhez Kiadja: Fővárosi Módszertani Osztály Bp. 2002. Dr. Szabó Lajos: Szociális készségszint felmérés mentálisan hanyatló idősek vizsgálatában Kiadja: Fővárosi Módszertani Osztály Bp. 2003. Dr. Szabó Lajos: Mentálisan hanyatló idősek pszichoszociális segítése a szociális ellátórendszerben in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 24-27. Bakos Anita: Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása az Egyesült Királyságban. Esély, 2001/1. p. 77-90 Oross Jolán: „A szabadság rád fagy” Hajléktalan emberek egészsége, hajléktalan emberek halála. In: Esély 1995/5. p. 81-98 Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (Cigány anyák az egészségügy kapcsolatrendszerében) Esély 1998/2. p. 20-56 Ajánlott irodalom: Új terápiás programok in. Periféria Füzetek IX. évfolyam 2 – 3 .szám Kiadja: ESzCsM, NCsSzI, Bp. 2002.

Bódy Éva: Pszichiátriai közösségi ellátás az alapellátások struktúrájában in. Szociális Menedzser 2002/3. p. 2-3. Kelemen Gábor – Csákiné Király Lívia: Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása (Hallgatói segédanyag) NCsSzI Bp. 2005. Fegyveres Emőke: Demens betegek foglalkoztatásának egyfajta lehetősége in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 7-8. Hídvégi Katalin: Demens betegek intézeti gondozása in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 9-10. Csoó Lászlóné – Kovacsics Zsuzsanna – Endrődy Zsuzsanna: Demens betegek jogai in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 14-17. Bajzáthné Kómár Mária: A gyakorlati szociális munka és az idősgondozás kompetenciái in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 43-48. Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek, ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. p. 11 – 36. Ombudsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély 2001/2. p. 91-97 Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis, Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek. Jogszabályok: Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről 77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárásra vonatkozó szabályokról Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu; www.szmm.gov.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók terepnaplót készítenek, egyéni munkában a terepgyakorlatokon megismert témákból választva dolgozatot készítenek a szorgalmi időszakban. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló és a dolgozat elkészítése. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség. A tantárgy részletes leírása II. félév: A terepgyakorlat célja: Elmélyítő terepgyakorlaton az egészségügyi szociális munka intézményei közül egészségügyi szakellátást (kórház, klinika) és szociális alapszolgáltatást-és, szakellátást nyújtó intézmények - különös tekintettel, az idősekkel, fogyatékkal élőkkel, szenvedélybetegekkel, pszichiátriai betegekkel, hajléktalanokkal foglalkozó intézmények - közül egy terepintézményben szakmai feladatok végzése tereptanár közvetlen irányítása, oktatása mellett. A terepgyakorlati

helyek kiválasztásánál szükséges figyelembe venni az intézmények többszektorúságát (önkormányzati, non-profit, egyházi fenntartású intézmények). A terepintézményeket és az időpontokat tartalmazó gyakorlati táblázat a félév első óráján kerül a hallgatókhoz. A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: Elmélyítő szintű terepgyakorlaton szakmai feladatok részletes megismerésével, önálló feladatok elvégzésével bekapcsolódik a hallgató az intézmény munkájába. A hallgató alábbi feladatokat végzi: - A szociális munka eszközeinek, módszereinek, eljárásainak, protokolljainak megismerése az intézmény működési szabályzataiból, szakmai programokból, a minőségbiztosítás érdekében kialakított eljárásokból, protokollokból. - Kapcsolatfelvétel és szociális anamnézis elkészítése legalább kettő kiensnél. - A szociális anamnézis készítéséhez felmérési módszerek alkalmazása (interjú, adatgyűjtés, dokumentumelemzés), az anamnézis dokumentálásához szükséges adminisztráció elkészítése. - A szociális anamnézis elkészítéséhez együttműködés kezdeményezése és megvalósítása szükség szerint más szakemberekkel, a kliens környezetében élő személyekkel. - A terepmunka dokumentálása a terepintézményben szokásos módon, és a terepgyakorlat követelményeinek megfelelően terepnaplóban. A terepgyakorlatot vezeti: A terepintézményben dolgozó szakember, aki tereptanárként (külső óraadóként) kapcsolódik be az oktatásba. Szemináriumon:  Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak feldolgozása, az alkalmazott szakmai módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.  Szakmai készségfejlesztés: a segítő kapcsolat működéséhez szükséges módszerek, technikák labor gyakorlata, a terepgyakorlat feladatainak sikeres elvégzése érdekében.



A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakmai anyagok feldolgozása, hallgatói prezentáció.

A szemináriumot vezeti: A képzés által felkért szociális munka elméletben és gyakorlati módszerekben jártas oktató. Terepgyakorlaton kívüli feladat:  A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk, felmérések dokumentálása terepnaplóban.  Szociális anamnézis dokumentálása legalább kettő kliensről.  A gyakorlathoz kapcsolódó szociális anamnezisek elkészítése és prezentációja a záró szemináriumon. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kom-petenciák leírása: A hallgató megismeri a terepgyakorlaton és a hozzákapcsolódó szemináriumon az egészségügyi szociális munka módszerei közül a szociális anamnézis elkészítésének alkalmazását, képes lesz felmérési módszerek alkalmazására, szociális anamnézis készítése érdekében együttműködésre a kliens környezetébe tartozó személyekkel és a problémakezeléshez kapcsolódó szakemberekkel (team munka erősítése), gyakorlati tapasztalatok feldolgozására. Kötelező irodalom: Kézikönyv a szociális munkásoknak szerk. Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához szerk. Somorjai Ildikó, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.

Jogszabályok: Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet. 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről 77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárásra vonatkozó szabályokról Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu; www.szmm.gov.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók terepnaplót készítenek, és dolgozat formában elkészítik legalább kettő kliensről felvett szociális anamnézist a szorgalmi időszakban. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése.

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség. A tantárgy részletes leírása III. félév: A terepgyakorlat célja: Elmélyítő szintű terepgyakorlaton az egészségügyi szociális munka intézményei közül egészségügyi szakellátást (kórház, klinika) és szociális alapszolgáltatást-, szakellátást nyújtó intézmények - különös tekintettel az idősekkel, fogyatékkal élőkkel, szenvedélybetegekkel, pszichiátriai betegekkel, hajléktalanokkal foglalkozó intézmények - közül 1 intézményben szakmai feladatok végzése tereptanár közvetlen irányítása, oktatása mellett. A terepgyakorlati helyek kiválasztásánál szükséges figyelembe venni az intézmények többszektorúságát (önkormányzati, nonprofit, egyházi fenntartású intézmények). A terepintézmények listáját és az időpontokat tartalmazó gyakorlati táblázatot a félév első óráján (bevezető szeminárium) kapják meg a hallgatók és ekkor választják ki a gyakorlat helyszínét A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: Szakmai feladatok részletes megismerésével, önálló feladatok elvégzésével bekapcsolódik a hallgató az intézmény munkájába. A hallgató a külső gyakorlati helyen az alábbi feladatokat végzi: - A szociális munka eszközeinek, módszereinek, eljárásainak, protokolljainak megismerése az intézmények működési szabályzataiból, szakmai programokból, a minőségbiztosítás érdekében kialakított eljárásokból, protokollokból. - Kapcsolatfelvétel, szociális anamnézis készítése, probléma többszempontú megfogalmazása és cselekvési terv (gondozási terv) kidolgozása egy kliensnél. - Az anamnézis készítéséhez felmérési módszerek alkalmazása (interjú, adatgyűjtés, dokumentumelemzés), az anamnézis dokumentálásához szükséges adminisztráció elkészítése.

-

-

A cselekvési terv elkészítéséhez, a klienshez kapcsolható információk probléma szempontú értékelése, team munka kezdeményezése, a team működés dokumentálása, a cselekvési terv kidolgozása. A terepmunka dokumentálása a terepintézményben szokásos módon, és a terepgyakorlat követelményeinek megfelelően terepnaplóban.

A terepgyakorlatot vezeti: A terepintézményben dolgozó szakember, aki tereptanárként (külső óraadóként) kapcsolódik be az oktatásba. Szemináriumon:  Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak feldolgozása, az alkalmazott szakmai módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.  Szakmai készségfejlesztés: a segítő kapcsolat működéséhez szükséges módszerek, technikák labor gyakorlata a terepgyakorlat feladatainak sikeres elvégzése érdekében.  A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakmai anyagok feldolgozása, hallgatói prezentáció. A szemináriumot vezeti: A képzés által felkért szociális munka elméletben és gyakorlati módszerekben jártas oktató. Terepgyakorlaton kívüli feladat:  A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk, felmérések és a team-munka dokumentálása terepnaplóban.  Szociális anamnézis és a cselekvési terv leírása legalább egy kliensről egy dolgozatban. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató alkalmazza a terepgyakorlaton és a hozzákapcsolódó szemináriumon az egészségügyi szociális munka módszerei közül a kapcsolatfevételt, a szociális anamnézist és megismeri a cselekvési terv elkészítését. Képes lesz felmérési módszerek alkalmazására, szociális anamnézis és cselekvési terv készítésére együttműködve a kliens környezetébe tartozó személyekkel és a problémakezeléshez kapcsolódó szakemberekkel, gyakorlati tapasztalatok feldolgozására. A terepgyakorlaton a hallgatók a

segítő kapcsolatra épülő munka mellett megismerik az esélyegyenlőség, társadalmi integráció érdekében készített pályázatokat, megvalósuló programokat. Kötelező irodalom: Kézikönyv a szociális munkásoknak szerk. Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához szerk. Somorjai Ildikó, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek. Jogszabályok: Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet. 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről

77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárásra vonatkozó szabályokról Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu; www.szmm.gov.hu; http://www.eu2004.hu/ Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók terepnaplót készítenek, ahol dokumentálják a segítő kapcsolatban alkalmazott módszereket, a team munka működését. Dolgozat formában a hallgató elkészít egy kliensről felvett szociális anamnézist és cselekvési tervet a szorgalmi időszakban. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség. A tantárgy részletes leírása IV. félév: A terepgyakorlat célja: Intenzív terepgyakorlaton az egészségügyi szociális munka intézményei közül egészségügyi szakellátást (kórház, klinika) és szociális alapszolgáltatást-, szakellátást nyújtó intézmények - különös tekintettel, az idősekkel, fogyatékkal élőkkel, szenvedélybetegekkel, pszichiátriai betegekkel, hajléktalanokkal foglalkozó intézmények - közül egy intézményben szakmai feladatok végzése tereptanár közvetlen irányítása, oktatása mellett. A hallgatók terepgyakorlatát kísérő szakmai segítés az esetmegbeszélés, amelynek célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a kliens problémák rendszerszerű megfogalmazására, adekvát problémakezelési módszerek kiválasztására, reflexióra a kliensek működésével

kapcsolatban, önreflexióra a szakmai munkáról, a felmerülő etikai kérdések megbeszélésére. A terepgyakorlati hely kiválasztása egy a képzés által összeállított kínálati tereplistából történik. A kínálat összeállításánál szükséges figyelembe venni az intézmények többszektorúságát (önkormányzati, nonprofit, egyházi fenntartású intézmények). A terepintézményeket tartalmazó kínálati tereplista a a IV. félév elején kerül a hallgatókhoz. A hallgatók a tereplistából kiválasztott intézményben előzetesen tájékozódnak, a tereptanár és az intézmény-vezető által aláírt fogadónyilatkozattal igazolják a terepgyakorlati hely kiválasztását a képzés felé. A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: A hallgató önálló feladatok elvégzésével bekapcsolódik az intézmény munkájába. A hallgató a külső gyakorlati helyen egészségügyi szociális munkához kapcsolódva az alábbi feladatokat végzi: - A szociális munka eszközeinek, módszereinek, eljárásainak, protokolljainak megismerése az intézmények működési szabályzataiból, szakmai programokból, a minőségbiztosítás érdekében kialakított eljárásokból, protokollokból. - Kapcsolatfelvétel, szociális anamnézis készítése, probléma többszempontú megfogalmazása, cselekvési terv (gondozási terv) kidolgozása és a problémakezelés megvalósítása segítő kapcsolatban, szociális munka módszereinek alkalmazásával. A kliens problémájának megismerését követően a probléma kezelését hatékonyan segíteni képes módszer kiválasztása után, a hallgató a szociális munka alábbi módszereivel dolgozik: a. A szociális esetmunkához szükséges felmérési módszerek alkalmazása (interjú, kliens kapcsolati rendszerek és környezet felmérése, adatgyűjtés, dokumentumelemzés), az esetmunka dokumentálásához szükséges adminisztráció elkészítése. Szükség szerint team munka kezdeményezése, a team működés dokumentálása. b. Szociális csoport munka alkalmazása problémakezelésben vagy prevenciót megcélzó szolgáltatásban, szakmai programban: pl. team-munka, terápiás csoport munka vezetése, feladatcsoportban való részvétel.

c. Közösségi szociális munka alkalmazása problémakezelésben vagy prevenciót megcélzó szolgáltatásban, szakmai programban: pl. szolgáltatástervezés, szolgáltatásfejlesztés, szükséglet felmérés, lakossági/ellátotti csoportok bekapcsolása egészségügyi prevenciós programba. - A terepmunka dokumentálása a terepintézményben szokásos módon. és a terepgyakorlat követelményeinek megfelelően terepnaplóban. - Az intenzív terepgyakorlat zárásához 1 esettanulmány elkészítése: Klienssel kialakított segítő kapcsolatban alkalmazott szociális munka módszer(ek) alkalmazásának és a segítő kapcsolat működésének elemző ismertetése esettanulmányban. A terepgyakorlatot vezeti: A terepintézményben dolgozó szakember, akit tereptanárként (külső óraadóként) kapcsolódik be az oktatásba. Esetmegbeszélés: Kiscsoportban, 8-10 hallgató részvételével, szociális munka gyakorlat oktató vezetésével. 

Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak feldolgozása, az alkalmazott szakmai módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.  Szakmai készségfejlesztés: a segítő kapcsolat működéséhez szükséges módszerek, technikák közös átgondolása.  A hallgatók alkalmazzák a reflexiót, önreflexiót a kliensek helyzetének minél jobb megismeréséhez, és a saját szakmai munka és hatékonyság elemzéséhez. Esetmegbeszélést vezeti: A képzés által felkért szociális munka elméletben, gyakorlati módszerekben és esetmegbeszélő csoport vezetésében jártas oktató. Terepgyakorlaton kívüli feladat:  Kliensekhez és szolgáltatási programokhoz kapcsolódó szakmai munka dokumentálása terepnaplóban.  Dolgozatok elkészítése (2 dolgozat): egy esettanulmány, valamint Prevenciót, rehabilitációt vagy esélyegyenlőséget szolgáló szakmai

programterv elkészítése a terepintézmény egy szolgáltatásához, kliensköréhez kapcsolva. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kom-petenciák leírása: A hallgató alkalmazza az egészségügyi szociális munka végzéséhez szükséges szociális esetmunka, szociális csoport munka és közösségi szociális munka módszereit. Képes lesz rendszerszemléletű és interdiszciplináris gondolkodásban a kliensek szociális problémáira adekvát módon problémakezelést végezni, és egészségügyi prevenciós programban szociális munkásként közreműködni. A terepgyakorlatot kísérő esetmegbeszélés során a hallgatók jártasságot szereznek a munkaforma működésében, reflexiók kifejezésére, az önreflexió alkalmazására, a prevencióban vagy a korrekcióban alkalmazható újabb alternatívák keresésében. Kötelező irodalom: Kézikönyv a szociális munkásoknak szerk. Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához szerk. Somorjai Ildikó, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Szociális munka elmélete és gyakorlata 1-4. Bárczy Gyógypedagógiai Főiskola Pataki Éva: Reflexiók a terepen folyó szociális esetmunkához, az esetmegbeszélések tapasztalatai alapján Esély 2002/5 p 45-56 Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.

Jogszabályok: Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet. 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről 77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárásra vonatkozó szabályokról Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu; www.szmm.gov.hu; http://www.eu2004.hu/ Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók terepnaplót készítenek, ahol dokumentálják a segítő kapcsolatban alkalmazott módszereket. Az intenzív terepgyakorlat zárásához 2 dolgozat elkészítése. 1. Klienssel kialakított segítő kapcsolatban alkalmazott szociális munka módszerek és a segítő kapcsolat működésének elemző ismertetése esettanulmányban. 2. Prevenciót, rehabilitációt vagy esélyegyenlőséget szolgáló szakmai programterv elkészítése a terepintézmény egy szolgáltatásához, kliensköréhez kapcsolva. Tereptanári értékelés, a hallgatók szóban megvédik a dolgozatokat.

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton és az esetmegbeszélésen való részvétel, a terepnapló elkészítése. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A dolgozatokra és a dolgozatok megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség

A tantárgy státusza: Kötelező Alapozó törzstantárgy, szakmai törzstantárgy, differenciált szakmai tárgy (MsC) Oktató/-k/ névsora: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

A tantárgy neve: Rehabilitáció I.-II. A tantárgy angol neve: Rehabilitation I-II. Tanszék neve: Klinikai egészségtudományi tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Papp Katalin PhD II. III. Ajánlott félév EKKE-101-01N EKKE-101-02N Tantárgyi kód EKKE-101-01L EKKE-101-02L Nappali tagozat heti 1+1 1+1 óraszáma Levelező tagozat félévi 10+0 5+5 óraszáma 3 3 Kredit kollokvium gyak.jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend Ápoló MSc köt. Eü. Szoc. Munka köt. Eü. Szoc. Munka köt. Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Ápolás mesterszak Egészségügyi Szociális Munka mesterszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: A táblázatban megjelölt félévben Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: Tanulmányi osztály beosztása szerint

A tantárgy általános és speciális céljai: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a rehabilitáció értelmezési kereteivel, fogalomrendszerével. A kurzus során sor kerül a speciális problémákkal küzdő csoportok komplex rehabilitációjának elméleti, módszertani és gyakorlati megközelítésére. Az alapvető rehabilitációs elméletek, a fogyatékos személyek jogai és társadalmi helyzete illetve a rehabilitáció nagy területeinek, mint a foglalkoztatási, a szociális, a pedagógiai és az egészségügyi (orvosi) rehabilitáció kapcsolatrendszerének a megismerése a cél. A rehabilitáció átfogó, komplex szemlélete, a környezettel való kölcsönhatás fontossága, a segítő technológiák és személyek szerepének megismerése is a tárgykörbe tartozik. A rehabilitáció területei közül az orvosi rehabilitáció kerül elsősorban oktatásra. E tárgy keretében az egységes szemléletű rehabilitációs medicina alapvető diagnosztikai (állapotfelmérés) és terápiás módszereit valamint a specifikus szubdiszciplinákhoz illetve programokhoz kapcsolódó egyedi sajátosságokat kell megismerjék a hallgatók. Mindezt a rehabilitációs szemléletű ápolás megértése és elsajátítása érdekében kell tudják hasznosítani. A tárgy hozzájárul a hallgatók gondolkodásának, az ápolás és a szociális munka cselekvési eszközeinek, módszereinek kiszélesítéséhez a rehabilitációs programok megismerésén keresztül a társadalmi befogadás megvalósítása érdekében. A tantárgy segíti a hallgatókat esélyegyenlőség és társadalmi integráció témákban saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok előkészítéséhez. Oktatás típusa: Előadás, gyakorlat A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tantárgy keretében olyan irányelveket ismerhetnek meg a hallgatók, amelyek kellően bizonyított eljárásokon alapulnak. Az Egészségügyi

Minisztérium által kiadott érvényes irányelvek és protokollok, illetve nemzetközileg elfogadott szakmai ajánlások kerülnek oktatásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás modern prezentációs technikákkal. A felkészülést az oktatók által kiadott oktatási segédanyag segíti. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása (14 hetes bontásban): Az előadások tematikája I. félév: Előadás: 1. A rehabilitáció története 2. A rehabilitáció elmélete 3. A fogyatékosság előfordulása, a rehabilitációs tevékenység jellemzői 4. A rehabilitációs team, a tagok kompetenciái 5. A rehabilitációs szolgálatok rendszere 6. Funkcionális vizsgálatok 7. Az ápolás a rehabilitáció során 8. A táplálás jelentősége a rehabilitációban 9. A fizioterápia lehetőségei a rehabilitációban 10. Ergoterápia 11. Testközeli és testtávoli eszközök ismerete 12. Beszédterápia a rehabilitációban 13. Konduktív pedagógia módszerei a rehabilitációban 14. Pszichoterápia a rehabilitációban

Gyakorlat: 1-2. Ismerkedés a rehabilitációs osztályon folyó tevékenységgel (kórház, rehabilitációs osztály)

3-4. Anamnézis felvétele rehabilitációs osztályon szakápoló irányításával (rehabilitációs osztály) 5-6. FIM felvétele (rehabilitációs osztály) 7-8. Részvétel gyógytorna foglalkozáson (rehabilitációs osztály) 9-10. Részvétel rehabilitációs foglalkozáson (rehabilitációs intézet) 11-12. Részvétel ergoterápiás foglalkozáson (rehabilitációs osztály adaptált környezetű ergoterápiás helyiséggel) 13-14. Részvétel gyermekrehabilitációs osztályon végzett munkában (gyermekrehabilitációs osztály) II. félév: Előadás: 1-2. Rehabilitációval kapcsolatos alapfogalmak rövid áttekintése, általános rehabilitációs ismeretek. 3-4. Orvosi rehabilitáció lényege, eszközei. 5-6. Állapotfelmérés és tervkészítés az orvosi rehabilitáció folyamatában. 7-8. A team munka jelentősége, a szociális munkás szerepe a rehabilitációban. 9-10.Rehabiliáció egyes kiemelt szakágazatokban: kardiológiai rehabilitáció, reumatológiai betegek rehabilitációja. 11-12. Foglalkozási rehabilitáció célja és folyamata. 13-14. Megváltozott munkaképességűek rehabilitációja. Gyakorlat: 1-10. Rehabilitációban részesülő beteg/kliens segítésének megfigyelése, a szakember munkájának elemzése 11. Speciális csoportok segítését célzó rehabilitációs programok elemzése . 12-13. Esettanulmányok. (A rehabilitációs folyamat jellemzői, buktatói egy kliens esetjellemzésén keresztül) 14. Munkaerő-piaci szolgáltatások bemutatása. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Önálló anamnézis felvétel; FIM részének felvétele; heti és

napirend összeállítása; rehabilitációs osztályon tartózkodó személy elbocsátásához szükséges tennivaló ismerete; team megbeszélés vezetése; rehabilitációs osztályon tartózkodó személy állapotáról áttekintő referálás. A rehabilitáció értelmezési és fogalmi kereteinek elsajátítása. Rehabilitációt, integrációt célzó programok elemzése, új program tervek készítése. Speciális csoportok rehabilitációjával kapcsolatos ismeretek szerzése.

www.smtarsasag.hu http://www.c3.hu/~lanc/index.html http://www.strokeline.hu/public/bet_aszelutes.shtml www.euagazat.hu/portal/server.pt/gateway/ www.feantsa.org

Kötelező irodalom: 1. Vekerdy-Nagy Zs: Rehabilitációs orvoslás. Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2010. 2. Heckl W.R., Ade G., Shell W.: Rehabilitáció és betegápolás. Budapest, 2000. Medicina 3. Kállayné Öry Cs.: A mozgásszervi betegségben szenvedők ápolása. Budapest, 2005. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 4. Potter P.A., Perry G.P.: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest. 1996. Medicina 5. Márkus E: Teammunka a rehabilitációban In: Huszár Ilona- Kullman Lajos-Tringer László (szerk): Rehabilitáció az orvosi gyakorlatban SOTE Bp. 1999. 6. Huszár Ilona- Kullman Lajos - Tringer László (szerk): A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Bp. 2000. 7. Dr. Tauszigné Czakó Zsuzsanna (szerk) (2002): Rehabilitációs modellek 2. Magyar Távoktatási Alapítvány, Bp.

Az aláírás megszerzésének feltételei: I. félévben: Saját munkát igazoló dokumentáció bemutatása: 1 kiválasztott személynél FIM felvétele (ápolási rész A-H), a teljes rehabilitációs ápolási dokumentáció kitöltése, a rehabilitációs folyamat nyomon követése (leírás egy oldalban) és teljes körű ügyintézés (távozási) bemutatása. A vizsgára bocsátás feltételei: Az elméleti órák 80%-án és a gyakorlatok 100%-án való részvétel és a jelzett saját munka elkészítése.

Ajánlott irodalom Vízvári L. (szerk.): Bevezetés a stroke betegek ápolásába. Budapest, 1997, Népjóléti Minisztérium, PHARE-Iroda Ajánlott honlapok: www.rehabilitacio.lap.hu

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A gyakorlatokon való részvétel, a csoportos gyakorlatról hiányzás pótlása egyéni konzultáció formájában; egy személy rehabilitációs folyamatának nyomon követése.

Vizsgáztatási módszer (szóban, írásban): I. félévben A fenti dokumentumok személyes bemutatása az utolsó gyakorlaton vagy azt követően. Az aláírás megszerzésének feltételei: II. félévben: előadások látogatása és gyakorlatokon való aktív részvétel. Számonkérés a II. félévben a gyakorlati jegyért: zárthelyi dolgozat a szorgalmi időszak végén.

A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

A tantárgy neve: Szociális környezet és epidemiológia A tantárgy angol neve: Social Surroundings and Epidemiology Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Attila PhD II. Ajánlott félév EKVM-103-00N Tantárgyi kód EKVM-103-00L Nappali tagozat heti 1+1 óraszáma Levelező tagozat félévi 5+5 óraszáma 3 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKEE-101-01N; EKEE-101-01L Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Szociális munka mesterszak tanterve

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatók a kurzus során értsék meg a szociális környezet és az egészség közötti kapcsolat koncepcióit, ismerjék a társadalmi státusz egészségre gyakorolt hatásait egyéni és populációs szinten. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a szociális környezet és a legfontosabb nem fertőző és fertőző betegségek közötti kapcsolat tanulmányozásának lehetőségeivel, a Magyarországon társadalmilag hátrányos helyzetben lévő csoportok egészségi állapotával, az egészségi állapotukat meghatározó társadalmi háttértényezőkkel és a populáció egészségi állapotának javítására alkalmazott hazai és nemzetközi programokkal. A hallgatók képessé válnak a szociális környezet illetve a populáció egészségi állapota közti összefüggés komplex értelmezésére. Oktatás típusa: előadás, gyakorlat Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése az egészségügyi szociális munka elméletéről és alkalmazási területiről. Rendszerszemlélet erősítése. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 40 – 60% A tantárgy részletes leírása: 1. hét: A szociális epidemiológia kialakulása. 2. hét: Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Szociális indikátorok. 3. hét: A magyar lakosság halálozási viszonyai, a halálozás területi egyenlőtlenségei. 4. hét: Kistérségek halandósági különbségei a szociális tényezők függvényében. 5. hét: Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggése Magyarországon

6.

7.

8.

9. 10.

11.

12.

13. 14.

I. 30 és 60 éves életkorban várható élettartam iskolai végzettség szerint. hét: Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggése Magyarországon II. Ischaemiás szívbetegségek, emlőrák, keringésrendszeri betegségek okozta halálozás alakulása iskolai végzettség szerint. hét: Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggése Magyarországon III. Daganatos betegségek, külső okok és elkerülhető okok miatti halálozás alakulása iskolai végzettség szerint. hét: Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggése Magyarországon IV. Régiós halálozási különbségek iskolai végzettség szerint. hét: Az anyai és csecsemőhalálozás gazdasági-társadalmi meghatározottsága. hét: A magyarországi cigány lakosság iskolázottsága. A magyarországi cigány lakosság foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyai. hét: A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota a szociális tényezők függvényében I. hét: A magyarországi cigány lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése. hét: Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága. hét: Az egészségi állapotban jelentkező különbségek kezelése Európában és Magyarországon.

Gyakorlat 1. hét: Az egészség társadalmi-gazdasági hátterű egyenlőtlenségeinek mérése I. Epidemiológiai adatok forrásai. 2. hét: Az egészség társadalmi-gazdasági hátterű egyenlőtlenségeinek mérése II. Szociális-gazdasági adatok forrásai. 3. hét: A társadalmi-gazdasági helyzet mérése.

4. hét: Kistérségek halandósági különbségeinek vizsgálata a szociális tényezők függvényében I. (tanulmány). 5. hét: Kistérségek halandósági különbségeinek vizsgálata a szociális tényezők függvényében II. (tanulmány). 6. hét: Az iskolázottság, mint az egészségi állapot meghatározója. 7. Budapest lakosságának egészségi állapota és a szociális helyzet vizsgálata (tanulmány). 8. hét: Az iskolázottság, mint az egészségi állapot meghatározója. 9. hét: A családi állapot, mint az egészségi állapot meghatározója. 10. hét: Hallgatói beszámolók. 11. hét: Hallgatói beszámolók. 12. hét: Hallgatói beszámolók. 13. hét: Hallgatói beszámolók. 14. hét: A kurzus értékelése. Levelező tagozat 1. óra: A szociális epidemiológia kialakulása. 2. óra: Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Szociális indikátorok. 3. óra: A magyar lakosság halálozási viszonyai, területi egyenlőtlenségei. 4. -5. óra: Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggése Magyarországon I. 30 és 60 éves életkorban várható élettartam iskolai végzettség szerint. 6. Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggése Magyarországon II. 30 és 60 éves életkorban várható élettartam iskolai végzettség szerint. 7. óra: Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggése Magyarországon IV. Régiós halálozási különbségek iskolai végzettség szerint. 8. óra: Az anyai és csecsemőhalálozás gazdasági-társadalmi meghatározottsága. 9. óra: A magyarországi cigány lakosság iskolázottsága, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyai.

10. óra: A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota a szociális tényezők függvényében. 11. óra: Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága. 12. óra: Az egészségi állapotban jelentkező különbségek kezelése Európában és Magyarországon. Kötelező irodalom: Babusik F.: Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2005. Babusik F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély 1: 3-23, 2007. Kovács K., Hablicsek L.: Iskolázottság és halandóság. KSH, Budapest, 2006. Kopp M., Skrabski Á.: Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Demográfia, 43: 252-278, 2000. Skrabski Á.: A társadalmi tőke és a középkorú halálozás összefüggései. Demográfia, 46: 95-103, 2003. Ajánlott irodalom: Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Kiadó, Budapest, 2006. Klinger A.: Újabb adatok a vidéki kistérségi és a budapesti kerületek halandósági különbségeiről (I.). Demográfia, 49: 197-231, 2006. Klinger A.: Újabb adatok a vidéki kistérségi és a budapesti kerületek halandósági különbségeiről (II.). Demográfia, 49: 342-365, 2006. Babusik F. (szerk.): A romák esélyei Magyarországon. Kávé Kiadó – Delphoi Consulting, Budapest, 2002. Klinger A.: Halandósági különbségek Magyarországon iskolai végzettség szerint. Demográfia, 44: 227-258, 2001. Klinger A.: A kistérségek halandósági különbségei. Demográfia, 46: 9-44 (2003). Kovács K.: Az özvegyek, az elváltak és az egyedülállók egészségi állapota. Arányos vagy koncentrálódó terhek? Demográfia, 49: 7-45, 2006.

Juhász A, Nagy Cs, Páldy A.: Az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezők által meghatározható területi egyenlőtlenségek Budapesten, a 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Budapesti Népegészségügy, 3: 217-229, 2005. Berkman LF, Kawachi I (Eds). Social Epidemiology.Oxford University Press, New York, 2000. Oakes JM, Kaufman JS (Eds). Methods in Social Epidemiology. JosseyBass, 2006. MacLachlan M: Culture and Health: A Critical Perspective Towards Global Health, 2nd Edition, Jossey-Bass, 2006. Tóth I Gy. Jövedelemegyenlőtlenségek: tényleg növekszenek vagy csak úgy látjuk. Közgazdasági Szemle L. évf: 209-234 (2003). Tóth I Gy. Jövedelemeloszlás. In: Szívós P. – Tóth I Gy (szerk.): Stabilizálódó társadalomszerkezet. TÁRKI Monitor Jelentések 2003. Budapest, TÁRKI, 33-54 (2004). Krieger N: A glossary for social epidemiology. J Epidemiol Community Health, 55: 693-700 (2001). Anderson LM, Scrimshaw SC, Fullilove MT, Fielding JE. The Community guide’s model for linking the social environment to health. Am J Prev Med, 24: 12-20 (2003). Geyer S, Hemström Ö, Peter R, Vågerö D: Education, income, and occupational class cannot be used interchangeably in social epidemiology. Empirical evidence against a common practice. Journal of Epidemiology and Community Health, 60: 804-810 (2006). Kopp M, Skrabski Á, Szántó Zs, Siegrist J: Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary. J. Epidemiol. Community Health, 2006 60: 782-788. Environment and health risks : the influence and effects of social inequalities : report of an expert group meeting, Bonn, Germany 9-10 September 2009. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 2009. Early child development : a powerful equalizer: final report for the World Health Organization's Commission on the Social Determinants of Health Human Early Learning Partnership, 2007. Closing the Health Inequalities Gap: An International Perspective. WHO Regional Office for Europe, 2005.

Environment and health risks: a review of the influence and effects of social inequalities. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 2010. Equity, social determinants and public health programmes. WHO, 2010. Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health: final report: executive summary. WHO, 2008. Ajánlott honlapok: www.oszmk.hu; www.medinfo.hu; www.euro.who.int; www.ksh.hu; www.delphoi.hu; inequalities.eu; www.oefi.hu

www.health-

Az aláírás megszerzésének feltételei: a gyakorlatokon való részvétel kötelező. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Nappali tagozatos hallgatók: előre megadott szempontok szerint elkészített beszámoló elfogadása. Levelező tagozatos hallgatók: az előadásokon tárgyalt témákból zárthelyi dolgozat formájában történik a számonkérés. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

Ajánlott tanterv:

Egészségügyi Szociális Mesterszak tanterve

Munka

A tárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

A tantárgy neve: Egészségügyi szociális munka területei és módszerei I-II. A tantárgy angol neve: Fields and Methods of Health Social Work I-II. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Hüse Lajos PhD II. III. Ajánlott félév EKTT-129-01N EKTT-129-02N Tantárgyi kód EKTT-129-01L EKTT-129-02L Nappali tagozat heti 2+0 0+2 óraszáma Levelező tagozat félévi 10+0 0+10 óraszáma 3 2 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKTT-125-00N EKTT-129-01N Kötelező előtanulmányi rend EKTT-125-00L EKTT-129-01L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az egészségügyi szociális munka nemzetközi hátterét és hazai gyakorlatát. A kurzus során a hallgató megismeri az egészségügyi szociális munka fő alkalmazási területeit, a szakmai beavatkozás módszereit és a szakmai gyakorlat főbb dilemmáit. A kurzus gyakorlati foglalkozásai során a hallgatók a területen végzett kutatások eredményeit dolgozzák fel, valamint önálló kutató munkát végeznek az érintett területeken. A kurzus célja továbbá, hogy orientálja a hallgatót az egészségügyi szociális munka alkalmazási területei felé, melyeket a későbbi félévekben kötelezően választható kurzusok formájában választhat. Oktatás típusa: előadás, szeminárium Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése az egészségügyi szociális munka fő területeiről. Az alkalmazott ismeretek elsajátítása, cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható módszereinek megismerése. Az alkalmazási területeken végzett programok elemzésének készsége, új kutatások végzése, illetve az ehhez szükségek készségek fejlődése. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 30 – 70% Módszerek az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, kutatás másodelemzés, TEAM munka (szeminárium), csoportos elemzés, feldolgozás Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:

-

-

Fábián Gergely – Imre Sándor (szerk.) (2006): Őszülő Társadalmak. Az Egészségügyi szociális munka könyvtára I. szám. Kiadja: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szociális Munka Alapszak. LOSS Project nemzetközi összehasonlító kutatás Szociális munkások pályaképe és professzionalizációja c. OTKA kutatás

A tantárgy részletes leírása: I. félév: 1/. A szociális munka professzionalizálódása, a segítő szakmák történeti egymásba ágyazottsága. 2/. Egészségügyi és szociális rendszerek kapcsolódási pontjai, hazai és nemzetközi modellek. 3/. Az egészségügyi szociális munka hazai kialakulása és gyakorlata. Interdiszciplináris segítő munka modellje. 4/ Az egészségügy szervezete és szervezetszociológiája 5 - 7/. Kórházi szociális munka gyakorlati modelljei (feladatok, elvárások, kompetenciák, speciális területek, eljárási gyakorlatok, dilemmák) 8 - 10/. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jellemzői 11 - 14/. Az egészségtől, egészségügytől való megfosztottság, mint a társadalmi kirekesztődés formája és a szociális munka feladatai. II. félév 1/. Az egészségügyi szociális munkás szerepe és feladatai a kirekesztődő társadalmi csoportok komplex segítésében. 2 - 5/. Prevenció, elérési programok, kezelés, gondozás, utógondozó és rehabilitációs modellek az egészségügyi szociális munkában 6 - 9/. Magas kockázatú csoportok segítésének módszerei (roma népesség, hajléktalanság, szenvedélybetegek, prostitúcióból élők segítése, stb.) 10 - 14/. Speciális betegségcsoportok elemzése az egészségügyi szociális munka szemszögéből (pszichiátriai betegséggel küzdők, szenvedélybetegek, tartós betegségekkel küzdők), az intézményes támogatórendszer és a szociális munkás kompetenciái. Önsegítő

szerveződések szerepe speciális betegséggel küzdők körében, a szociális munkás feladatai A célcsoport számára működtetett intézményes szolgáltatások, valamint pályázati projektek elemzése (feldolgozás csoportokban, kutató munka, az eredmények bemutatása – szemináriumi gyakorlat) az alkalmazott módszerek megismerésével. Kötelező irodalom: 1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésének összefoglalója a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Budapesten. Esély, 2001/2. 91–97. o. 2. Babusik Ferenc (2004): Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban I - II. Esély 4. (71-99) 5. (40-46) 3. Bakos Péter: Hajléktalan emberek társadalmi integrációját célzó gyakorlatok az Európai Unióban www.hajlektalanokert.hu 4. Bakos Péter (szerk): „Összetett problémák összetett megoldások: A hajléktalanok integrációja a foglalkoztatás által Magyarországon” FEANTSA kutatás beszámolója 2007. http://www.refomix.hu/cikkek/Hungary_empl_report_2007_HU.pdf 5. Gyermekjóléti központok, ill. gyermekjóléti szolgálatok által biztosított kórházi szociális munka módszertani kérdései. Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Gyermekvédelmi Főosztály www.ncsszi.hu 6. Gurály Zoltán: A Budapesten élő hajléktalan emberek egészsége. Kapocs, II. évf. 6. szám 2003. december. 7. Gurály Zoltán – Török Ágnes – Udvarhelyi Éva Tessza: A kihűlésről. Kapocs, II. évf. 6. sz. 2003. december. 8. Gyukits György: A romák egészségügyi ellátásának szociális háttere. In. Horváth – Landau – Szalai: Cigánynak születni, Új Mandátum kiadó Bp. 2000. 471 – 489. 9. Gyukits György – Keresztes Cecília (2000): Szociális munka a hospice-szellemű ellátásban. Esély, 6. 10. Jávor István (2005): A kórházi és rendelőintézeti szervezet alaphatalmi szervezete Szociológiai Szemle 2. 3 – 39.

11.

12. 13.

14. 15. 16.

17.

18.

19.

20. 21. 22. 23.

Kovács Benedek – Gálig Zoltán – Vályi Réka (2005): Miért nem jeleznek a háziorvosok? A háziorvosok és a házi szociális gondozás együttműködésének lehetőségei és korlátai Szociológiai Szemle 4. 36 – 55. Magyar Zsófia (2004): A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében. Esély 4. 44 – 71.o. Mester Szilvia (2001): Szociális munka a szülészeti osztályokon. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 223-239. Pikó Bettina (2002): Társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségi állapot. In. Egészségszociológia, Új Mandátum kiadó Bp. 21 – 49. Péterné Molnár Gizella (2007): A kórházi szociális munka működési keretfeltételei Esély 5. 99 – 119. Prónai Csaba (2000): A magyarországi cigányok egészségi állapota a XX. század utolsó évtizedében Kisebbségkutatás 4. www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2000_4/cikk Simon Ildikó: Szociális munka a pszichiátrián. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996 Thomas R. Lawson – Fábián Gergely (szerk): Szociális munka az egészségügyben. DE – EK – Kent School of Social Work, University of Louiville, Nyíregyháza, 2009. Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 140-156. o. Szociális munka és egészségügy. Szerkesztette: Csató Zsuzsa. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994. Urbanekné László Judit: Szociális munka a kórházakban. Esély, 1992/1. Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (Cigány anyák az egészségügy kapcsolatrendszerében) Esély 1998/2. Gyukits György: Betegjogi képviselet a kórházban Esély 2001/6. (58-81)

Ajánlott irodalom: 1. Gyukits György: A palliatív ellátás társadalmi és kulturális háttere. Esély 2002/5. (30-35) 2. Dunkel, Joan – Hatfield, Shellie: Viszontindulat-áttétel kérdései az AIDS betegekkel foglalkozó személyek esetében. Esély 1992/6 (25-33) 3. Hoffman István – Krémer Balázs(2005): Amit a SZOLID Projekt mutat. Esély, 3. 29-63. 4. Bakos Anita: Egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása az Egyesült Királyságban. Esély 2001/1 (77-90) 5. Szász Anna: SM-klub a külvárosban. Esély 2004/1. 95 – 102. o. 6. Szakmai beszámoló a „Modellkísérlet indítása és bonyolítása a hajléktalan beteg emberek kórházi ágyon történő elhelyezésére és kórházi kezelést igénylő betegség után a lábadozó hajléktalan személyek ellátása érdekében” megnevezésű szakmai programról http://www.hajlektalanokert.hu/szakmaibeszam.htm 7. Visszailleszkedési – támogatott lakhatási lehetőségek az ún. hajléktalan-ellátásban (Szerk.: Dr. Győri Péter - Budai Erzsébeth – Kiss Szilvia – Tamás Tünde), 2004., BMSZKI http://www.bmszki.hu/kivezetoutak/tamogatott-lakhatas Ajánlott honlapok: http://www.hajlekatalan.lap.hu/ http://fogyatekos.lap.hu/ http://www.fgyk.hu/ www.feantsa.org http://www.hajlektalanokert.hu/szakmaibeszam.htm http://www.3sz.hu/jm/Szakmai+anyagok/8)T%C3%B6r%C3%B6kJudit.ht m http://5mp.eu/web.php?a=eudszm http://www.naswdc.org/practice/standards/NASWHealthCareStandards.pdf www.szmi.hu http://www.eudszm.hu/ Évközi ellenőrzés:

I. félév: nincs II. félév: szemináriumi dolgozat készítése, kiselőadás tartása, megvédése Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása, évközi követelmény teljesítése. Vizsgakövetelmény az I. félévben: szóbeli vizsga A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II. félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat, kiselőadás elfogadása, sikeres megvédése. A tantárgy neve: Deviancia és magatartászavarok A tantárgy angol neve: Deviance and Behaviour Disorders Tanszék neve: Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Andrea PhD III. Ajánlott félév EKPT-105-00N Tantárgyi kód EKPT-105-00L 1+1 Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi 5+5 óraszáma 2 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény EKPT-104-02N; EKPT-104-02L Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tanterve

A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy célja az egészségügyi és bentlakásos szociális ellátásban megjelenő deviáns magatartásformák kialakulásának, és folyamatának ismertetése, a beavatkozási lehetőségek áttekintése. A tantárgy tartalmának meghatározása során a BSc. képzésben ismertetett alapfogalmakra építünk, a gyakorlati, módszer-specifikus vonatkozásokat hangsúlyozzuk az intézményi kompetenciák tisztázásával. Oktatás típusa: előadás Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A képzésben a hallgató átfogó ismereteket szerez a deviáns viselkedésformák működéséről, melynek eredményeként a gyakorlati munkája során képessé válik a devianciákkal kapcsolatos megfelelő magatartás kialakítására, továbbá aktív cselekvő részvételre a megelőzés elsődleges, másodlakos és harmadlagos szintjein. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70–30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadások az ehhez szükséges oktatástechnikai eszközök segítségével. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szakdolgozati és TDK munkák A tantárgy részletes leírása: 1. A deviánsviselkedés mikro-, és makroszociális tényezői I. (Családi zavarok, családon belüli szocializáció szerepe a megelőzés, kezelés és rehabilitáció összefüggésében.)

2.

3.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A deviánsviselkedés mikro-, és makroszociális tényezői II. (Iskolai ártalmak, kortársi szocializációs hatások szerepe a megelőzés, kezelés és rehabilitáció) Társadalmi hatások és következmények, szociális krízishelyzetek és devianciák összefüggése (mentális betegségek, devianciák és a munkanélküliség, válás, egészségügyi állapotváltozás, rokkantság, egyéb szociálpolitikai kérdések) A drogfüggőség elsődleges megelőzése, a kezelés lehetőségei, rehabilitáció eszközei A nők alkohol és drogproblémáinak speciális kérdései A fiatalkorúak és időskorúak alkoholfogyasztásának speciális kérdései A fiatalkori bűnelkövetés megjelenése a gyermekvédelemben, beavatkozási lehetőségek, kimenetek Pszichopáthia és antiszociális magatartás megjelenése az intézményi ellátásban. Hajléktalanság és a devianciák összefüggései, megjelenése az ellátás során A homoszexualitás társadalmi megítélése, megjelenése a szociális ellátás, gyermekvédelem területén Viselkedésfüggőségek és devianciák, munkalkolizmus, játékszenvedély, veszélykereső magatartások A devianciák kezelésének intézményi struktúrája, rendszerszemléleti megközelítése. (egészségügyi és szociális ellátás, egyházi, állami és nonprofit szféra, primer, secunder és tercier prevenció) Egészségtervek, Drogstratégia, ágazatok együttműködése.

Kötelező irodalom: Münnich Iván, 1988. Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (szerk.), Kossuth Könyvkiadó Andorka Rudolf, 1974, A deviáns viselkedés szociológiája (Szerk) Gondolat Dr. Rácz József, 1988, A drogfogyasztó magatartás. Medicina, Dr.Rácz József, 1999.: Addiktológia. HIETE

4. 5.

Szenvedélybeteg a családban és az intézményi ellátásban, szerepek, játszmák. Az elsődleges megelőzés speciális szempontjai, a kezelés folyamata, módszerei, rehabilitáció eszközei az alkohol probléma kezelésében

Levendel L, 1987, Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása. Akadémia Kiadó. Bennett és Münnich, 1985, Bűnöző fiatalok. (szöveggyűjtemény, szerk.:) Tankönyvkiadó, Budapest Popper P., 1989, A kriminális személyiségzavar kialakulása (Beilleszkedési zavarok szgy.) Valkai Zs., 1986, Miért isznak a nők? Magvető Ajánlott irodalom: Hardy Júlia, Baráth Katalin, Horti Mária, 2003, A női szerepek és a pszichiátriai zavarok. In: Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. („A pszichiátria aktuális kérdései” sorozat) Bagdy E 1986, Családi szocializáció és személyiségfejlődés. Tankönyvkiadó, Budapest Szenvedélybetegségek c. folyóirat Bakó T., 1992: Titkok nélkül. Animula Évközi ellenőrzés: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírása szerinti óralátogatás. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli + írásbeli vizsga

Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi programjai Kötelezően választható tárgyak

A tantárgy neve: Fogyatékosság és társadalom I-III. A tantárgy angol neve: Disability and Society I-III. Tanszék neve: Szociális Munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László PhD II. III. IV. Ajánlott félév EKTT-131EKTT-131-02N EKTT-131Tantárgyi kód nappali 01N 03N tagozaton EKTT-131EKTT-131-02L EKTT-131Tantárgyi kód levelező 01L 03L tagozaton 2+0 0+2 3+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 0+10 15+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 2 5 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati Vizsgakövetelmény jegy Fogyatékosság FogyatékosKötelező és társadalom I. ság és előtanulmányi rend társadalom I. Érvényes: 2014. szeptembertől felmenő rendszerben A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: aktuális órarend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható, szabadon választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka mesterszak tanterve – kötelezően választható I-III. Egészségügyi Gondozás alapszak – védőnő szakirány – kötelezően választható – I. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az egészség- és társadalomtudományi elméleti alapokra építve az egészségügyi szociális munkás felkészítése a fogyatékos személyek társadalmi, családi

körülményeinek megértésére, szükséglethiányainak felmérésére és a számukra biztosítható segítő folyamatok megtervezésére, megvalósítására és az ehhez kapcsolódó team munkában és a fejlesztő folyamatban való alkotó részvételre. A hallgatók ismerjék meg a fogyatékos személyek egészségügyi és szociális ellátásához való hozzáférésének, illetve kirekesztődésének társadalmi, szervezeti, jogi hátterét. A tantárgy megismerteti a fogyatékosságtan korszerű elméleti és gyakorlati ismereteit, azok felhasználását az egészségügyi és szociális ellátások keretében. A tantárgy előkészít további speciális ismeretek megszerzésére, szabályozottan és szabadon választott tantárgyak keretében való szakmai elmélyítésére. Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a fogyatékosságtanból, segítő folyamat önálló irányítása és végzése családokban, a fogyatékos személyeket ellátó intézményekben és szolgáltatásoknál. Képes az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet között a hatékony problémamegoldás érdekében egyéni és környezeti erőforrások feltárására és mozgósítására, koordinációra, együttműködés kialakítására. Önállóan képes komplex szakirodalom kutatás, másodelemzés készítésére.

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 – 50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: segédanyag a tantárgy előadásai alapján. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Fogyatékos gyermekek és családjaik segítése A tantárgy részletes leírása: Fogyatékosság és társadalom I. 1-2. A normalizációs elv 3. Korai felismerés és korai fejlesztés 4-5. Az integráció és a befogadás /inklúzió/ elve, Salamancai Nyilatkozat 6. Az ésszerű alkalmazkodás elve 7. Az egyetemes tervezés 8-9. A Tajgetosztól az esélyegyenlőségig. 10-12. A fogyatékos személyek életminősége, helyzete a társadalomban. 13-14. ENSZ Egyezmény és a hazai megvalósulása Fogyatékosság és társadalom II. 1. Hazai törvénykezés 2. Országos Fogyatékosügyi program 3. A fogyatékosság fogalma és annak fejlődése 4. A fogyatékosság számszerűsítése 5. A szociális segítés korszerű folyamata a fogyatékos személy és környezete vonatkozásában 6. Szükségletfeltárás, a fogyatékos személyek megismerése 7. Korai felismerés 8. A fogyatékos személy családban való segítése. 9. – 10. A fogyatékos személyek családból való kikerülésének okai. 11-14.Szakmai programok elemzése Kötelező irodalom:

Kálmán Zsófia – Könczei György: A Tajgetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Könyvkiadó, Budapest, 2000. 2–18., 22–46., 78–91., 197–200. o. - Dr. Hatos Gyula – Kisgyörgyné Cziráki Andrea – Dr. Stollár János: Fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja. NCSSZI Budapest 2005. - Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv. ENSZ, 2006. december 13. - Réthy Endréné: Integrációs törekvések Európában. Az ép és sérült (fogyatékos) gyermek együttnevelésének elmélete és gyakorlata. Szociális Munka, 2000/1. sz. 9–22 o. - Európai Fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020. Szociális Menedzser 2011/2. sz. 60-67.o. - Kereki Judit-Fogarasi András: Koragyermekkori ellátás fejlesztése és támogatása a TÁMOP 6.1.4 projekt keretében. Népegészségügy, 2013. 2. sz. 139-144.o. Ajánlott irodalom: - Kövér Ágnes-Gazsi Adrienn: A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége Magyarországon. – Jogok és realitások 2005-ben. Kapocs, IV. évf. 2005/2.sz. 18-33.o. - Dr. Lovászy László: Szemelvények a fogyatékosság megítélésének történetéből a 17. századtól napjainkig. Kapocs, V. évf. 2006/3.sz. 4043.o. - A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. Egészségügyi Világszervezet. 2004. Budapest. - Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata (Medicina Kiadó, Budapest 2000) - Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 2000. 15–38. 81– 116, 151–210, 357–573, 629–654. o. - Nirje. B.–Perrin, B.: A normalizációs elv és félreértelmezései. ÉFOÉSZ Budapest, 1998. - Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek Kiadja: ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. p. 11 – 36. -

-

-

-

-

-

-

-

Seidel Michael: A funkcióképesség és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). In Szociális Munka, XVI.évf. (2004) 2.sz 70 – 78.o Szinten tartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás. Szerk. Dr. Göllesz Viktor. Budapest, 1993. SZMA 65. sz. kiadványa. 70–83. o. A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai 1994. In: A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése. MEOSZ, Budapest, 1997. 343–372. o. Lányiné Engelmayer Ágnes (szerk.): Kiscsoportos lakóotthonok. Hol is tartunk? Két munkakonferencia tapasztalatai. Soros Alapítvány, Budapest, 2002. Madridi Nyilatkozat. ÉFOÉSZ kiadványa. Jegyzet. Scwarte, Norbert – Oberste, Ralf - Ufer: LEWO – Életminőség a felnőttkorú értelmi fogyatékosok lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztéshez. Bass László: Szüljön másikat?! Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok életkörülményei Magyarországon. Kapocs, III. évf. 2004/5.sz. 26-44.o. Dr. Lovászy László: A fogyatékos emberek helyzetéről – a filozófiától a demográfiáig. Kapocs, V. évf. 2006/1.sz. 2-13.o. Fogyatékos személyek jogai vagy fogyatékos jogok? A magyar civil Caucus párhuzamos jelentése az ENSZ egyezményről. SINOSZMDAC-FESZT. Budapest, 2010. Bugarszki Zsolt - Eszik Orsolya - Soltész Ágnes - Sziklai István: ”Egy lépés előre, két lépés hátra”. A nagy létszámú intézmények kitagolása és az önálló életvezetés támogatása Magyarországon, az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználásával. ELTE TáTK-Soteria Alapítvány. Budapest 2010.

Jogszabályok: - 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról. - 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. - 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról

Fogyatékosság és társadalom III. 1. A fogyatékos személyek különböző csoportosítása, funkcióképesség és az egészség nemzetközi osztályozása. Hazai módszerek a fogyatékos személyek megismerésére, csoportosítására. Funkcióképesség és fogyatékosság. 2. Mozgásában akadályozottak segítése családban, helyi környezetben és intézményekben. 3. Hallássérültek segítése családban, helyi környezetben és intézményekben. 4. Látássérültek segítése családban, helyi környezetben és intézményekben. 5. Értelmileg akadályozottak segítése családban, helyi környezetben és intézményekben. 6. Oktatási, képzési kötelezettség megvalósulása a fogyatékos gyermekek esetében. 7. Autista személyek segítése családban, helyi környezetben és intézményekben. 8. Biztonságos társadalom és környezet. Szociális biztonság és fogyatékosság. Befogadást elősegítő programok. 9. Fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítésére szervezett programok, a foglalkoztatás formái, a foglalkoztatás szervezés gyakorlata 10. Kölcsönös segítségnyújtást biztosító szervezetek szerepe a fogyatékkal élők támogatásában, érdekvédelmi szervezetek tevékenységének támogatása (csoportos programelemzés) 11. Fogyatékos személyek szociális segítését elemző kutatási programok vizsgálata (csoportos elemzés) 12. Fogyatékkal élők integrációját célzó hazai és külföldi módszertani programok, kísérleti projektek elemzése I. 13. Projektmunka bemutatása (egy kiválasztott célcsoport társadalmi helyzetének komplex rendszerben történő bemutatása) I. 14. Projektmunka elemzése, megvédése

Kötelező irodalom: - Bass László: Szüljön másikat?! Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok életkörülményei Magyarországon. Kapocs, III. évf. 2004/5.sz. 26-44.o. 150 - Dr. Hatos Gyula: Értelmileg akadályozott felnőttek pedagógiai kísérése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 2000. - Hatos Gyula: Vizsgálati lehetőségek az értelmileg akadályozott felnőttek életkörülményeinek feltárására. Rehabilitáció, 1995. 4. szám. 510–518 o. - Dr. Hatos Gyula – Kisgyörgyné Cziráki Andrea – Dr. Stollár János: Fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja. NCSSZI Budapest 2005. - Gordosné Szabó Anna /szerk./: Nevelés és terápia. Medicina Kiadó, Budapest, 2004. - Günzburg, H.: Pedagógiai analízis és curriculum a szociális személyiség fejlődésének mérése értelmi fogyatékosoknál. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest 2002. - Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata (Medicina Kiadó, Budapest 2000) - Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. /Az adott csoportra vonatkoztatható és az általános részek./ ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 2000. - Kullman Lajos: A fogyatékos emberek és rehabilitációjuk In:Katona F,Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999 - Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek Kiadja: ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. 11 – 36.o. - Szinten tartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás. Szerk. Dr. Göllesz Viktor. Budapest, 1993. SZMA 65. sz. kiadványa. 70–83. o. - A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai 1994. In: A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése . MEOSZ, Budapest, 1997. 343–372. o. - Lányiné Engelmayer Ágnes (szerk.): Kiscsoportos lakóotthonok. Hol is tartunk? Két munkakonferencia tapasztalatai. Soros Alapítvány, Budapest, 2002. - Lányiné Engelmayer Á: Gyógypedagógia és rehabilitáció In: Katona F,Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999

- Madridi Nyilatkozat. ÉFOÉSZ kiadványa. Jegyzet. Scwarte, Norbert – Oberste, Ralf - Ufer: LEWO – Életminőség a felnőttkorú értelmi fogyatékosok lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztéshez. - Márkus E: Teammunka a rehabilitációban In: Huszár Ilona- Kullman Lajos-Tringer László (szerk): Rehabilitáció az orvosi gyakorlatban SOTE Bp. 1999. - Méhn Ágnes: Mozgássérültek kapcsolatai intézetben és lakóotthonban. Kapocs, V. évf. 2006/3.sz. 44-57.o. - Réthy Endréné: Integrációs törekvések Európában. Az ép és sérült (fogyatékos) gyermek együttnevelésének elmélete és gyakorlata. Szociális Munka, XII. évfolyam, l. sz. 9–22 o. Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról - 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről Ajánlott irodalom: - Bánfalvy Csaba: A felnőtt értelmi fogyatékosok életminősége Bp. 1996 - Csató Zsuzsa: Fogyatékkal élő emberek csoportjai. Tanulmányok. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete Bp. 1994 - Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. Szociális Szakmai Szövetség Sorozat, Bp. 1997 - Illyés Sándor(szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek ELTE Bárczi Gusztáv FK. Bp. 2000 - Információs Füzet súlyos, halmozott sérülteket nevelő családoknak, Kézenfogva Alapítvány, Bp. 2004 - Kálmán Zsófia: Bánatkő. Sérült gyermek a családban Bliss Alapítvány Keraban K. Bp. 1994

- Kullman Lajos: Feladat és felelősség megosztás a fogyatékos emberek integrációjában Rehabilitáció 1992/4 - Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban. Gondolat K. Bp. 1992 Ajánlott honlapok: www.nefmi.gov.hu eselyegyenloseg.lap.hu fogyatekos.lap.hu www.fgyk.hu www.fogyatekos.hu fogyatekos.linkcenter.hu www.szochalo.hu www.serultek.hu

A tantárgy neve: Gerontológia és klinikai geriátria I-II. A tantárgy angol neve: Gerontology and Clinical Geriatrics I-II. Tanszék neve: Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Semsei Imre II. III. Ajánlott félév EKTT-130-01N EKTT-130-02N Tantárgyi kód EKTT-130-01L EKTT-130-02L 1+0 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 5+0 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 3 Kredit Kollokvium Kollokvium Követelmény EKTT-130-01N Kötelező előtanulmányi rend EKTT-130-01L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A születéskor várható átlagos élettartam, az idősek számának és arányának növekedése nagy kihívást jelent az egész emberiség, s ezen belül a magyar társadalom számára is.

Az idősek ápolása, gondozása és betegségeik korai felismerése mellett az egészségügyi szociális munka speciális célkitűzése az egészséges időskor feltételeinek megismerése és lehetőség szerinti biztosítása. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A minőségbiztosítás fontos eleme az oktatók oktatási és szakmai tapasztalata, tudományos minősítése. A tananyag folyamatos fejlesztése, új tudományos eredmények beépítése, a munkaerőpiaci ill. hallgatói visszajelzések felhasználása biztosítja a tantárgy oktatásának megfelelő minőségét. Oktatási segédanyagok készítése, megfelelő irodalomjegyzék összeállítása szolgálja a tantárgy tartalmi és módszertani fejlesztését. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé válik integrált szakmai ismeretek felhasználására, team munkában folytatott tevékenységre az egészségügyi-szociális ellátásban, azon belül az idősgondozásra specializálódott intézményekben, az egészségügyi és szociális problémák összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok kidolgozására, ismereteinek doktori képzésben való bővítésére. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadásokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk. Jegyzet, segédjegyzet. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgyfelelős gerontológiai és geriátriai kutatásokat folytat. A tantárgy részletes leírása: I. 1. A gerontológiai alapismeretek

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Gerontológia a statisztika tükrében I: a lakosság öregedésének folyamata Gerontológia a statisztika tükrében II: a halandóság alapirányzatai A gerontológia rendszerszemlélete Biogerontológia: alapvetések Biogerontológia: öregedési elméletek Biogerontológia: kísérletes gerontológia Biogerontológia: öregedés és betegségek Geriátria: Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Geriátria: Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II Szociális gerontológia: Gerontopszichológia Szociális gerontológia: Az idősödés társadalompolitikai vonatkozásai Prevenció és öregedés Az öregedés lassításának lehetőségei

Kötelező irodalom: Semsei Imre: Gerontológia. DEOEC Egészségügyi Kar Jegyzetek. Nyíregyháza, 2008. Székács Béla: Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest. 2005. Ajánlott irodalom: Imre Sándor: Klinikai Gerontológia Alapjai. Medicina Könyvkiadó Rt. Iván L. Ne féljünk az öregedéstől, SubRosa Kiadó, Bp. 1997. Gerontológiai ápolás (szerk. J.F. Needham) Medicina Kiadó Rt., Bp.,1998 Időskori egészségmegőrzés. Nonparel Kiadó, Debrecen, 2000. Ajánlott honlapok: http://gtkk.de-efk.hu www.oregedes.hu www.geronto.hu A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése

A gyógyszeres kezelések sajátosságai időskorban Az időskori vérkeringés és betegségei A légzőrendszer öregedése és betegségei Vese- húgyúti működések és időskori betegsége A gyomor-bél és emésztés időskori jellegzetességei és betegségei Az időskor endokrinológiája Csont- izületi- kötőszöveti rendszer időskori elváltozásai és betegségei Az időskor neurológiája, pszichológiai és pszichiátriai zavarai Időskori infekciós betegsége Az öregedő bőr és betegségei Fogászati és szájüregi betegségek, fül- orr- gégészeti betegségek időskorban Időskori szemészeti problémák

12. 13. Aneszteziológia és intenzív ellátás, az idősek sebészete és

traumatológiája 14. Időskori nőgyógyászat 15. Az idős betegek ápolása és gondozása

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: írásbeli és szóbeli vizsga

A tantárgy neve: Esélyegyenlőség és társadalmi integráció A tantárgy angol neve: Equality and Social Integration Tanszék neve: Szociális Munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Hüse Lajos PhD III. Ajánlott félév EKTT-133-00N; EKTT-133-00L Tantárgyi kód 2+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 5 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve A tárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az esélyegyenlőség és a társadalmi integráció Európai Uniós és hazai területeit, az érintett társadalmi csoportok szociális jellemzőit és az integráció eszközeit, különös tekintettel, a stratégiákra és nemzeti programokra. A tantárgy épít a hallgatók szociálpolitikai ismereteire (fogalmak, értékek, alapelvek, technikák), a társadalmi kirekesztődés és befogadás kapcsán megtanult alapfogalmakra, folyamatokra. A tantárgy hozzájárul a hallgatók gondolkodásának és a

szociális munka cselekvési eszközeinek, módszereinek kiszélesítéséhez rehabilitációs és integrációs programok megismerésén keresztül a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében. A tantárgy segíti a hallgatókat esélyegyenlőség és társadalmi integráció témákban saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok előkészítéséhez. Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése az esélyegyenlőség és a társadalmi integráció Európai Uniós és hazai eszközeiről, valamint a szociálpolitika, szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható módszeriről, jó gyakorlatokról. Rehabilitációt, integrációt célzó programok elemzése, új program tervek készítése teamben. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi feldolgozás.

segédanyagok,

az

oktatás

segítése:

szakirodalom

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása: 1. Társadalmi egyenlőtlenségek természete és okai 2. Sérülékeny társadalmi csoportok kirekesztődése 3. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az Európai Unióban

4. Fejlesztési tervek és források a sérülékeny társadalmi csoportok integrációja érdekében Magyarországon 5. Kirekesztődés helyett társadalmi befogadás 6. Munkanélküliség kezelése: pályakezdő és idősödő korosztályok, megváltozott munkaképességű emberek 7. Munkanélküliség kezelése: nők, romák, hajléktalanok 8. „Cigánynak születni” – életesélyek, problémák és lehetőségek 9. Lakásban élni, a hajléktalanság felszámolása 10. Fogyatékkal élők integrációja 11. Települési esélyegyenlőségi programok elemzése 12. Jó gyakorlatok ismertetése 13. A hallgatók által készített programtervek bemutatása I. 14. A hallgatók által terepen készített programtervek bemutatása II. Kötelező irodalom: Az Európai Parlament nyilatkozata az utcai hajléktalanság felszámolásáról http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=//EP//TEXT+TA+P6-TA-2008-0163+0+DOC+XML+V0//HU Csengeri kistérség roma integrációs stratégia Partners Hungary Alapítvány, 2012. http://www.csenger.hu/dokument/2013/eselyegyenloseg/roma_strategia.pd f Bass Lász – Darvas Ágnes – Ferge Zsuzsa – Simon Mihály: A gyermekszegénység csökkentése továbbra is kulcskérdés. A Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program első két évéről, Esély, 2008/4. 25-52. Babusik Ferenc: A romák foglalkoztatási diszkriminációja a munkaerőpiacon, Esély, 2008/2. 47-70. Csoba Judit (szerk.): Munkaerő-piaci változások, leszakadó társadalmi csoportok Szociotéka, Debrecen, 2011. http://www.szocioteka.hu/files/konyvek/csoba_judit_munkaeropiaci_valtozasok_leszakado_t.pdf Csoba Judit: „Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?” A munkanélküliek munkavállalási képessége és hajlandósága, Esély, 2009/5. 3-19.

Daly, Mary: Merre tart az EU szociálpolitikája? Számvetés és értékelés a liszaboni társadalmi befogadási folyamat alakulásáról, Esély, 2009/1. 5170. Halmos Szilvia: Fizikai akadálymentesítés a munka világában, Esély, 2009/6. 27-44. Juhász Gábor – Taller Ágnes: A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban Esély, 2005/6. 23-65. A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram (EU dokumentum) Esély, 2002/2. 90-98. Juhász Gábor: A szociális védelem megújítása az Európai Unió szociálpolitikai programjában Esély, 2004/2. 62-83. Kardos Gábor: A szociális jogok az EU-ban, különös tekintettel a magyar csatlakozásra Esély, 2004/2. 84-106 Laki Ildikó: Esélyek és lehetőségek a fogyatékos fiatalok és fiatal felnőttek társadalmi integrációjában. In: Veda pre vzdelanie - Vzdelante pre vedu Tudomány az oktatásért - Oktatás a tudományért (konferenciakötet) nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nitra 2011. http://www.socio.mta.hu/dynamic/laki_ildiko___fogyatekos.pdf Lelkes Orsolya: „Kinn is vagyok, benn is vagyok” A társadalmi kirekesztés mérése az Európai Unióban és Magyarországon Szociológiai Szemle, 2003/4. http://www.mtapti.hu/mszt/20034/006.pdf Sziklai István – Szikra Dorottya: A Strukturális Alapok forrásainak felhasználási lehetőségei a társadalmi befogadási stratégia végrehajtásában Esély, 2004/2. 107-132. Virág Tünde: Szegények a kistelepülések fogságában – a szociálpolitika mindennapi gyakorlata egy hátrányos helyzetű térség településein, Esély, 2009/4. 38-54. Ajánlott irodalom: A hajléktalanság felszámolása lehetséges! http://www.feantsa.org/files/freshstart/Campaign_2010/background_docs/ 100130_campaign_leafelt_HU.pdf A madridi nyilatkozat „A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés.” http://www.fogyatekos.hu/main/news-116.html

Bánfalvy Csaba: A felnőtt értelmi fogyatékosok munkavégzési jellemzőiről Esély, 1997/4. 43-52 Ferge Sándor: Múlt vagy jövő – Szövetkezetek az új évezredben http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view =file&id=186%3Aferge-sandor-mult-vagy-jovo-szovetkezetek-az-ujevezredben&lang=hu Gábos András: A gyermekszegénység csökkentését célzó kormányzati beavatkozások: irodalmi áttekintés, Esély, 2009/5. 48-67. Lakhatásközpontú válaszok a közterületen élő hajléktalanság felszámolására az USA-ban http://www.diszpecserportal.hu/component/content/article/72kitekintes/1130-lakhataskoezpontu-valaszok-a-koezterueleten-elhajlektalansag-felszamolasara-az-usa-ban.html Rövid helyzetkép a súlyosan-halmozottan sérült emberek magyarországi életlehetőségeiről (Kézenfogva Alapítvány) Esély, 2003/6 pp 103-109 Ajánlott honlapok: http://www.eu2004.hu/ http://fogyatekos.lap.hu/ http://www.bmszki.hu/tanulmanyok http://www.gyerekesely.hu/ http://www.gyere.net/ http://www.foglalkoztatas.hu/ Évközi ellenőrzés: Esélyegyenlőséget magába foglaló program terv készítése team munkában (3-5 fős kiscsoportban) szabadon választott témában. Az aláírás megszerzésének feltételei: az órák látogatása, és aktív részvétel az órai munkában A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók 3 fős kiscsoportban esélyegyenlőségi programtervet készítenek célzottan területre és célcsoportra. A gyakorlati jegy a programterv értékelésére és a bemutatásra kapott jegyekből áll össze. A prezentációban a hallgatók ppt

bemutatót készítenek, előadást tartanak és a felmerülő kérdésekre válaszolnak a kurzus résztvevői előtt. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: nincsen

A tantárgy neve: Közösségi gondozás és team munka I – II. A tantárgy angol neve: Community Care and Team Work I-II. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Prof. Dr. Bakó Gyula II. III. Ajánlott félév EKTT-132-01N; EKTT-132-02N; Tantárgyi kód EKTT-132-01L EKTT-132-02L 2+0 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 2 Kredit Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKTT-125-00N EKTT-132-01N; Kötelező előtanulmányi rend EKTT-125-00L EKTT-132-01L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a szociális problémák közösségbe ágyazottságát, képesek legyenek a helyi közösség erőforrásait bevonni a szociális programok tervezése során. A szakmai programok tervezése, szervezése és megvalósítása során megismerjék a program potenciális együttműködőit, és azokkal hatékonyan tudjanak csapatmunkát végezni. A kurzus segíti a hallgatókat a fenti témákban saját kutatási lehetőségek megfogalmazásában.

Oktatás típusa: előadás, szeminárium Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Helyi közösség megismerése, szükségletek és erőforrások feltárása, helyi partnerekkel való együttműködés készségének fejlődése. Projekttervezés, feladatok megosztásának, valamint a team szervezés készségének fejlődése. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 30 – 70% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása. Helyi közösségfejlesztési programok elemzése, szociális projektek beszámolóinak elemzése megadott szempontrendszer szerint, team – helyzetek modellálása valós projektleírások alapján. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Greca Rainer – Hannu Pietiläinen – Fábián Gergely – Tomas Lawson – Giczey Péter: LOSS (Local Organisations of the Social Security) Fábián Gergely: Globalizáció modernizáció és a helyi szociális szolgáltatások esélyei (1999) Fábián Gergely – Nyírcsák János: Természetes támogatórendszerek Nyíregyházán (1999) Yossi Korazim Kőrössi – Pattyán László: Közösségi munka árvíz sújtotta településeken (2001) László Patyán: State responsibility during the floot and rehabilitation (2001) TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása: I. félév: 1/. Helyi közösségek, a közösségfejlesztés módszerei 2/. A természetes támogatórendszer működése, helyi támogatórendszerek

3/. A közösségi szolgáltatások szervezési színterei és a helyi közösség feladatai (szomszédsági, települési szintű, kistérségi, térségi és regionális programok) 4/. Közösség és intézmény. Intézményesülés és intézménytelenítés. 5/. Közösségi ellátások értelmezési keretei 6/. A helyi közösség szükségleteinek megismerése, helyi közösség által szervezett jóléti programok 7/. Szomszédsági segítségnyújtás, támogató programok 8/. Önkéntes segítségnyújtás szerepe és jelentősége 9/. Közösségi ellátás gyakorlata (időskorúak, fogyatékkal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, leszakadó csoportok közösségi ellátásának elvei, módszerei) 10/. Helyi közösség támogató funkciójának elemzése (szemináriumi gyakorlat) 11 - 12/. Helyi közösség részvételén alapuló társadalmi integrációt segítő projektek elemzése (szemináriumi gyakorlat) 13/. Befogadó közösségek (közösség tagjaival készített interjúk elemzése) 14/. Gyakorlati dolgozatok bemutatása, megvédése II. félév: Team – munka gyakorlat 1/. A team – munka alapjai 2/. Interdiszciplináris team jellegzetességei, szerepek, kompetenciák a teamben 3/. Az intézményi és a projekt teamek 4-5/. Team tervezés gyakorlata (program elemzés - szemináriumi gyakorlat) 6-9/. A team működése (felelősség, szerepek, kompetenciák, módszerek) (tréninggyakorlat) 10-14/. Problémák a teamben, problémamegoldás jellemzői, rugalmasság, alkalmazkodás, stratégia változtatás (program elemzés – tréninggyakorlat) Esettanulmány (egy komplex projekt bemutatása és elemzése a team munka jellegzetességeire fókuszálva, elemzés)

Kötelező irodalom: I. félév: - Büki Péter: A befogadó falu program In. Embertárs 2006/1. - Bugarszki Zsolt: Intézménytelenítés Magyarországon a mentális problémák kezelése területén Esély 2010/2. - Kelemen Gábor – Csákiné Király Lívia: Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása. Segédanyag a szociális szakvizsgához. NCSSZI Bp. 2004. 15 – 62.; 93 – 104.o. - Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 2001. (www.adata.hu) - Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak (www.adata.hu) - Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. (módszertani Füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete (www.adata.hu) - Huszár Tibor (2002): Közösségi ellátáson alapuló reszocializációs gondozási projekt in. Periféria Füzetek IX. p. 21 – 41. - Szakmai iránymutatás Alacsony küszöbű szolgáltatások a szenvedélybetegek szociális alapellátásában ISzCsM Bp. 2006. www.szmi.hu - Szakmai iránymutatás Szenvedélybetegek nappali intézménye a szociális alapellátások körében ISzCsM Bp. 2006. www.szmi.hu - Szakmai iránymutatás Közösségi ellátás a szenvedélybetegek számára ISzCsM Bp. 2006. www.szmi.hu - Intézménytelenítés és közösségi lakhatás – szakmai állásfoglalás Esély 2010/2. - Bugarszki Zsolt – Gordos Erika – Marketti Judit(2008): Szakmai ajánlás a közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére SZMI – FSZH Budapest, www.szmi.hu - Marketti Judit (2002): Terápiás közösség: Lakóönkormányzat in. Periféria Füzetek IX./2-3. p. 5-21. II. félév - Baharevné Nádudvari Katalin: Team munka lehetősége a kórházi logopédiai munkában aphásiás betegek kezelésénél http://nadudvari.freeweb.hu/baja.html

-

-

Meredith Belbin(1998): A team, avagy az együttműködő csoport. SHL Hungary Kft. Bp. Somorjai Ildikó (szerk.): Amivel még nem számoltunk. Interprofesszionális együttműködés és szociális munka. Széchenyi István Főiskola – Kávé Kiadó Budapest – Győr 2001. Talyigás Katalin: Változásmenedzselés a szociális munkában in. Kézikönyv szociális munkásoknak szerk: Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség Bp. 2002. p. 68 – 88.

Ajánlott irodalom: - Szalai József: A szociális intézményi menedzsment működésének aspektusai, Szociális menedzser 2003/5.11-14. - Segédlet a települési önkormányzatok számára a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez Kiadja: ESzCsM – Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Külsővat Bp. 2004. - Ajánlás a településfejlesztési koncepciók elkészítéséhez. Szerk: Beke Pál – dr. Kováts Flórián, BM kiadó, 1995. in. Településfejlesztési füzetek 14. 59. p. Ajánlott honlapok: www.adata.hu www.ncsszi.hu http://www.onkentes.hu/alap.php www.hilscher.hu Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése, megvédése Az aláírás megszerzésének feltételei: szemináriumok látogatása A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása

A tantárgy neve: Pszichiátriai betegellátás I-II. A tantárgy angol neve: Tanszék neve: Pszichológia Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János PhD III. Ajánlott félév EKPT-106-01N Tantárgyi kód EKPT-106-01L 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi 10+0 óraszáma 3 Kredit Kollokvium Követelmény EKEE-101-01N Kötelező előtanulmányi rend EKEE-101-01L

megértése. A pszichiátriai betegekről a közvéleményben és a médiában kialakult kép megértése és a tudatos formálás képességének megszerzése. Oktatás típusa: előadás, szeminárium

IV. EKPT-106-02N EKPT-106-02L 1+2 5+10 4 Gyakorlati jegy EKPT-106-01N EKPT-106-01L

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Pszichiátriai alapismeretek megszerzése, a gondolkodásmód (ezen belül az orvosi modell) ismerete. A vizsgálóeljárások, a diagnosztika és a terápia fő formáinak megismerése. A legfontosabb klinikai tünetcsoportok ismerete. A pszichiátriai betegek helyzete a társadalomban, a stigma, a jogi összefüggések világos

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé válik integrált szakmai ismeretek felhasználására, team munkában folytatott tevékenységre az egészségügyi-szociális ellátásban, azon belül a pszichiátriai intézményekben, az egészségügyi és szociális problémák összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok kidolgozására, ismereteinek doktori képzésben való bővítésére. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadásokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, regisztrált hallgatók számára on-line elérhető témaösszefoglalók, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgyfelelős pszichiátriai kutatásokat folytat. A tantárgy részletes leírása: Pszichiátria-pszichoterápia I. 1. A pszichiátria hazai és nemzetközi története, fejődése, előzményei, viszonya a medicina egészéhez. 2. A pszichiátria alaptudományai (neurobiológia, genetika, pszichológia, szociológia, epidemiológia, farmakológia, stb.) és kapcsolatrendszere. 3. A pszichiátriai betegség fogalma és szemléletmódjai: biológiai, pszichodinamikai, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítések (pszichiátria és „anti-pszichiátria”). 4. Neurobiológiai alapfogalmak: neuronok, receptorok, kémiai hírvivő molekulák, gének, idegfejlődés, plaszticitás, stb. 5. Pszichiátriai diagnosztika (BNO, DSM). Diagnosztikus rendszerek és módszerek, operacionális eljárások.

6. Pszichopatológia, skálák és vizsgáló módszerek (klinikum, képalkotó eljárások, pszichológiai tesztek, stb.) 7. A pszichotikus betegségek (szkizofrénia, paranoid és egyéb specifikus zavarok) 8. A kedélybetegségek (különféle depressziók, a bipoláris betegség és spektruma) 9. A szorongásos zavarok (pánik, fóbiák, generalizált szorongás, poszttraumás betegség, kényszerbetegség) 10. Személyiség, személyiségmodellek és személyiségzavarok 11. Az „organikus” pszichiátriai zavarok (demenciák, delirium, kognitív zavarok, más betegséghez társult egyéb tünetcsoportok) 12. A kémiai szerfüggőségek (alkohol és különféle „drogok” okozta pszichiátriai zavarok) 13. Szomatizáció és egyéb pszichiátriai zavarok (anorexia, bulimia, disszociatív zavarok, stb.) 14. A pszichiátria intézményrendszere: kórházak, szakambulanciák, gondozók, sürgősségi ellátás, nappali és éjszakai kórház, közösségi központok, telefonsegély, stb. Kötelező irodalom: A pszichiátria magyar kézikönyve (rövidített „paperback” kiadás). Ajánlott irodalom: Füredi-Németh-Tariska (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, 2003. „Pszichiátria az ezredfordulón” sorozat: Szkizofrénia, Pánik és fóbiák, Hangulatzavarok, Neuropszichiátria, stb. Medicina Bánki M. Csaba: Agyunk Fogságában ProDie Kiadó, Budapest, 2006. Évközi ellenőrzés: Két alkalommal írásos számonkérés (teszt) Az aláírás megszerzésének feltételei: Mindkét tesztben legalább 75–75% teljesítmény. Aki ezt nem éri el, szóbeli vizsgán javíthat. A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga Pszichiátria-pszichoterápia II. 1. A pszichiátriai terápiák áttekintése: történetük, formáik, fejlődésük. 2. Pszichofarmakológiai alapismeretek: a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek fő fajtái és hatásuk mechanizmusa 3. Nem-gyógyszeres biológiai kezelésformák: konvulzív terápiák, fényterápia, alvásmegvonás, elektromos és mágneses stimuláció, stb. 4. A pszichoterápia alapfogalmai: a mentális zavarok pszichoterápiás értelmezése, a terápiás folyamat elemei, terápiás szerződés, stb. 5. A pszichoterápia hatásmechanizmusa (az „orvosgyógyszer”-től a modern képalkotó eljárásokig). A pszichológiai beavatkozások agyi, neurobiológiai hatásai. 6. A dinamikus-analitikus pszichoterápia (pszichoanalízis, rövid terápiák, stb.) 7. A személyiségközpontú pszichoterápiák elmélete és gyakorlata 8. A kognitív modell és a kognitív pszichoterápiák alapjai 9. Viselkedésterápiák 10. A csoporthelyzet, a csoportelmélet és a csoportterápiák. 11. Szocioterápiák (szociális készségfejlesztés, verbális ás asszertív kommunikációs tréning, 12. Kreatív terápiák (művészet, könyv, zene, pszichodráma, stb.) 13. A pszichiátria és más segítő szolgáltatások (laikus csoportok, egyházak, alternatív gyógyítók, internet, stb.) kapcsolatának kérdései 14. A pszichiátria társadalmi, jogi és tömegkommunikációs vonatkozásai (betegjogok, szervezetek, stigma, gondnokság, stb.) Kötelező irodalom: Szőnyi – Füredi: A pszichoterápia tankönyve. Medicina, 2000. Ajánlott irodalom: Füredi-Németh-Tariska (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, 2003. „Pszichiátria az ezredfordulón” sorozat: Szkizofrénia, Pánik és fóbiák, Hangulatzavarok, Neuropszichiátria, stb. Medicina

Évközi ellenőrzés: Két alkalommal írásos számonkérés (teszt) Az aláírás megszerzésének feltételei: Mindkét tesztben legalább 75–75% teljesítmény. Aki ezt nem éri el, szóbeli vizsgán javíthat. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Az írásos számonkérés sikeres teljesítése, eredményeinek összesített értékelése.

A tantárgy neve: Szociális munka idősekkel I-II. A tantárgy angol neve: Social Work with Elderly People I-II. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. habil. Fábián Gergely PhD III. IV. Ajánlott félév EKTT-134-01N; EKTT-134-02N; Tantárgyi kód EKTT-134-01L EKTT-134-02L 2+0 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 5+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 4 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKTT-130-01N EKTT-130-01L EKTT-134-01N Kötelező előtanulmányi rend EKTT-125-00N EKTT-134-01L EKTT-125-00L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve A tárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

hozzájárul a témákban saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok előkészítéséhez.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az időskor társadalmi jellemzőit, az időseket megcélzó jóléti programokat, valamint az időskorúak életminőségét segítő szociális munka beavatkozási formákat. A kurzus során a hallgatók megismerik az időskorúak számára szervezett szociális programokat, valamint azok települési specifikumait. A kurzus kitér a speciális problémákkal küzdő időskorúak segítésének módszereire is. A kurzus

A tantárgy részletes leírása I. félév: 1/. A sikeres öregedés rendszerszemlélete 2 - 4/. Az idősödés társadalompolitikai kihívásai 5/. Időskorúak elszegényedése, szegénysége, szegénységkockázati faktorok 5 - 7/. Időspolitika az Európai Unióban 8 - 10/. Idősek életminősége, szubjektív jólétének jellemzői

Oktatás típusa: előadás, szeminárium Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése az idősgondozás Európai Uniós és hazai elveiről, gyakorlatáról, valamint a szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható módszeriről. Konkrét szakmai programok elemzése, szolgáltatásfejlesztés lépéseinek elsajátítása. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 30 – 70% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: - Szilvási H. – Tárczi B. – Szikszai Z. – Fábián G. – Imre S.: 90 évnél idősebb debreceni lakosok kognitív státusának és egészségi állapotának szociológiai felmérése (2006) - Patyán L: Idősek szociális problémái és a jóléti ellátások rendszere (2005) - Patyán László: Időskorúak Nyíregyházán (2010) - Patyán László: Időskorúak szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének jellemzői (2010) - Dr. Fábián Gergely: Nyíregyháza Város Életminősége Háztartáspanel kutatás(2008; 2010) - TDK, szakdolgozat

11/. Aktív időskor. Időskorúak foglalkoztatása 12/. Az időskorúak jóléti ellátásának rendszere 13 - 14/. Időskorúak számára szervezett ellátások szakmai módszereinek elemzése, ellátásokhoz való hozzáférés kérdései A tantárgy részletes leírása II. félév: 1-3/. Krízisek időskorban 4/. Időskor és magány 5-7/. Időskori abúzusok. A segítségnyújtás lehetőségei, családon belüli erőszak időskorú áldozatai számára 8/. Demens időskorúak gondozása, segítése, jogvédelme 9/. Többgenerációs családok segítése 10 - 12/. Munkamódszerek alkalmazásának lehetősége 13-14/. Esettanulmány (időskorúak szociális problémái – szociális munka beavatkozási lehetőségei esetek komplex elemzésén keresztül)

-

-

-

Kötelező irodalom: - Az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató Brüsszel, Belgium 2012. www.deinstitutionalisationguide.eu - Állami Számvevőszék 0015 és 0317 és 0820-as sz. jelentése www.asz.hu - Czibere Károly – dr. Egervári Ágnes – Pesti Györgyné – Skultéti József – Sümegi Endre: HGCS3 modellkísérlet projektbeszámoló 2011. http://szocialisklaszter.hu - Dögei Ilona – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea (2011): Idősellátás és gondozási szükséglet vizsgálat néhány európai országban I – II Kapocs 10. 1. és 10. 3. sz. - Ellen L. Csikai (2009): Átmenet az életvégi gondozásra in. Dr. Fábián Gergely – Thomas R. Lawson (szerk): Szociális munka az egészségügyben. DE – EK – University of Louisville, Nyíregyháza 86 – 104. - Hablicsek László – Pákozdi Ildikó (2004): Az öregedő társadalom szociális kihívásai. Esély 3. (87 – 119)

-

Hoffmann I – Krémer B.: Amit a SZOLID Projekt mutat. Dilemmák és nehézségek a szociális ellátások és az igazgatási reformelképzelések terén. Esély 2005/3 (19-59) Imre Sándor – Fábián Gergely (szerk), (2006): Őszülő társadalmak. Az egészségügyi szociális munka könyvtára I. Kiadja: DE-EFK Nyíregyháza. Gizci Johanna (2008): A szubjektív jólét időskorban. in: Aktív Időskor KSH Bp. Guillemard, A.M.: Megöregedés és kirekesztetté válás. www.c3.hu Gyarmati Andrea(2012): Demens betegek ellátásának körülményei, módszerei Kapocs XI. évf. 1.sz Gyarmati Andrea(2011): Nagyszülők és unokák – Az intergenerációs kapcsolatok jellege és változása Kapocs X. évf. 4.sz. Gyurkó Szilvia: Idősbántalmazás a családon belül. In. A családsegítés elmélete és gyakorlata szerk: Feuer Mária, Akadémiai Kiadó Bp. 2008. Keglevichné dr. Urbanics Kinga (2008): A szellemi hanyatlás időben történő felismerése. Memória Alapítvány, Budapest Keglevichné dr. Urbanics Kinga (2003): Hogyan alakíthatjuk át a beteg otthoni környezetét? Memória Alapítvány, Budapest Keglevichné dr. Urbanics Kinga (2003): A beteg önellátó képessége. Memória Alapítvány, Budapest Keglevichné dr. Urbanics K (2002): A család és az átmeneti intézmények szerepe a mentálisan hanyatlott idősek gondozásában. Tariska P (szerk.): Kortünet, vagy kórtünet? Mentális zavarok az időskorban, Medicina, Budapest, 438-461.

-

Dr. Kozma Judit - Dögei Ilona – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea – Vajda Norbert: A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének előzményei és hatásai (2009): Kapocs VIII. 4.sz.

-

Patyán László (2009): Az időskorúak szociális védelme az Európai Unió szabályozása tükrében in. Dr. Fábián Gergely – Thomas R. Lawson (szerk): Szociális munka az egészségügyben. DE – EK – University of Louisville, Nyíregyháza 72 – 86. Patyán László (2010): Időskorúak Nyíregyházán www.de-efk.hu

-

-

-

-

Pottyondi Péter – Széman Zsuzsa: Idősek otthon – megszokott környezetben, nagyobb biztonságban. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Budapest, 2006. Sáhó – Lukács: A család szerepe az egyén életében és öregedésében. In. Időskorúak. Szociális Segítő Bp. 1994. 84-92.o. Semsei Imre (szerk)(2008): Gerontológia DE – EK Nyíregyháza 8 – 35., 322 – 554. Nemzeti Idősügyi Stratégia. 81/2009. (X. 2.) OGY határozat Széman Zs.: Az idősek szegényedése. Infó Társadalomtudomány 2001. 54.sz. MTA Bp. Urbanics K.: A család és az átmeneti intézmények szerepe a mentálisan hanyatlott idősek gondozásában. Tariska P (szerk.): Kortünet, vagy kórtünet? Mentális zavarok az időskorban, Medicina, Budapest, 438-461, 2002. What can the European Union do to protect dignity in old age and prevent elder abuse? European Comission, 2008. Brussels

Ajánlott irodalom: - Bukodi Erzsébet (2004): Az idősek társadalmának rétegződése. In. Időskorúak Magyarországon, KSH Bp. - Idősellátás Magyarországon. Brit – magyar kutatási modellek. Szociális Innováció Alapítvány 1999. Szerk: Lévai Katalin - Somorjai Ildikó – Török Emőke (2006): A játék lendületbe hoz. Közösségi játékok időseknek. Kiadja: ISZCSM Bp. www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID - Szabó Lajos (2004): Foglalkozások vezetése mentálisan hanyatló idősek számára. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztály, Budapest Ajánlott honlapok: http://www.nyugdijaslap.hu/ http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1401 http://www.szmi.hu/idosugyi/fejlesztes.html http://www.euro.centre.org/procare/ http://www.age-platform.org/

http://www.cpa.org.uk/ageinfo www.szmi.hu www.szai.org http://odin.de-efk.hu/content/blogcategory/91/272/ http://helpguide.org/mental/elder_abuse_physical_emotional_sexual_negle ct.htm www.preventelderabuse.org www.elderabuse.org.uk www.ncea.aoa.gov Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II. félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.

A tantárgy neve: Szociális munka tartós és krónikus betegekkel I-II. A tantárgy angol neve: Social Work with Acute and Chronic Patients I-II. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Szoboszlai Katalin PhD III. IV. Ajánlott félév EKTT-135-01N EKTT-135-02N Tantárgyi kód EKTT-135-01L EKTT-135-02L 2+0 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 5+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 4 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKEE-101-01N EKEE-101-01L EKTT-135-01N Kötelező előtanulmányi rend EKTT-125-00N EKTT-135-01L EKTT-125-00L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a tartós betegséggel küzdők élethelyzetét, a betegség okozta életminőség változás társadalmi vonatkozásait. A hallgatók a kurzus során megismerik a tartós és krónikus betegségekkel küzdők szociális támogatásának lehetőségeit, valamint az integrációt

elősegítő programokat. A kurzus hozzájárul a témákban saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok előkészítéséhez. Oktatás típusa: előadás, szeminárium Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a tartós betegségek társadalmi hatásairól, valamint a szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható módszereiről. Konkrét szakmai programok elemzése, szolgáltatásfejlesztés lépéseinek elsajátítása. A célcsoporttal való együttműködés készségének fejlődése. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, kutatási beszámolók, a célcsoportok problémáit bemutató tanulmányok, tájékoztatók elemzése Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása I. félév: 1/. Krónikus betegséggel való együttélés mentálhigiénéje 2/. A betegséggel való együttélés szociális jellemzői 3/. Elszegényedés, kirekesztődés, szociális izoláció 4/. Krízishelyzet, krízisintervenció speciális jellemzői 5/. Szociális munka krónikus fertőző betegekkel I. - Kórokozó hordozó betegek segítése 6/. Szociális munka krónikus fertőző betegekkel II. - TBC fertőzöttek segítése 7/. Szociális munka krónikus fertőző betegekkel III. - Nemi úton terjedő betegséggel fertőzöttek szociális támogatása (HIV, Syhpilis) 8 – 11/. Szociális munka daganatos betegekkel. Szociális programok rákbetegek számára. Betegségélmény, életmód, szociális kísérés. 12 - 14/. Palliatív ellátás emberi, szakmai jellemzői, haldokló betegek kísérésének módszerei, a HOSPICE ellátás szabályai. Segítő munka feladatai a gyászfeldolgozásban.

A tantárgy részletes leírása II. félév: 1/. Krónikus vesebetegséggel együtt élők szociális segítése. 2 - 3/. Cardiovascularis betegséggel együtt élők segítése. 4 – 5/ Kölcsönös segítségnyújtást biztosító szervezetek szerepe a betegek támogatásában, érdekvédelmi szervezetek tevékenységének támogatása 6/. Krónikus betegek szociális helyzetét elemző kutatási programok vizsgálata (csoportos elemzés) 7/. Szakmai programok vizsgálata, elemzése 8 - 9/. Esettanulmány (szociális munka beavatkozási lehetőségei esetek komplex elemzésén keresztül) 10 – 13/ Tartós betegek integrációját célzó hazai és külföldi módszertani programok, kísérleti projektek elemzése 14/. Projektmunka bemutatása (egy kiválasztott célcsoport társadalmi helyzetének, a betegségből fakadó megfosztottságainak, a szociális támogatás, segítségnyújtás módszereinek komplex rendszerben történő bemutatása, prezentáció megvédése Kötelező irodalom: - Dunkel, Joan-Hatfield, Shellie: A viszontindulat-áttétel kérdései az AIDS betegekkel foglalkozó személyek esetében Esély, 1992/6. p. 2533. - Gyukits György: A palliatív ellátás társadalmi és kulturális háttere, Esély 2002/5 p.30-35. - Gyukits György: Nem félünk a TBC-től, Esély 2002/3 p. 55-74. - Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a Hospice – szellemű ellátásban, Esély 2000/6. 64-86. - Gyukits György – Millet Ilona – Afchaim, Sandrine – Lemasson, Céline: Az APRAE egy franciaországi civil szervezet, amely elősegíti az AIDS betegek társadalmi integrációját, Esély 2000/4 p. 82-106. - Hegedűs Katalin: Az emberhez méltó halál. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. - Hegedűs Katalin (szerk.): Halálközelben. Magyar Hospice Alapítvány, Budapest 1994.

-

-

Hegedűs Katalin (szerk.): Halálközelben II. Magyar Hospice Alapítvány, Budapest 1995. Kübler-Ross, Elisabeth: A halál és a hozzá vezető út. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1988. Olajos Józsefné (2005): Szociális helyzet és tuberculosis Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében, In. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Tudományos Közleményei III. szerk: Fábián Gergely, Kiadja: DE EFK Nyíregyháza p. 163 – 171. Polcz Alaine: Kit siratok? Mit siratok? (vallomások) Jelenkor, 2003. Polcz Alaine: Gyászban lenni Pont Kiadó, 2000. Tatelbaum, Judy: Bátorság a gyászhoz. Pont Kiadó, Bp. 1998.

Ajánlott irodalom: - Steve Drewry(2005): A modern dance macabre: Science, Ethics and the Protection of Human Being in Research, In. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Tudományos Közleményei III. szerk: Fábián Gergely, Kiadja: DE EFK Nyíregyháza p. 277 – 291. Ajánlott honlapok: - http://rakbetegseg.lap.hu/ - http://ilcoklub.uw.hu/ - www.vital.hu - http://www.leukemias.hu/ - http://www.hospicehaz.hu/rolunk-hir.html - www.hospice.hu - http://www.anonimaids.hu/ Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II. félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.

A tantárgy neve: Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel I – II. A tantárgy angol neve: Social Work with Mentaly Ill and Addicted Patients I-II. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János PhD III. IV. Ajánlott félév EKTT-136-01N EKTT-136-02N Tantárgyi kód EKTT-136-01L EKTT-136-02L 2+0 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 5+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 4 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKEE-101-01N EKEE-101-01L EKTT-136-01N Kötelező előtanulmányi rend EKTT-125-00N EKTT-136-01L EKTT-125-00L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak tanterve A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a mentális és szenvedélybetegségben szenvedők társadalmi jellemzőit, az őket célzó programokat, valamint az adott célcsoportokkal való szociális munka beavatkozási formáit,

lehetőségeit. A kurzus során a hallgatók megismerik a mentális és szenvedélybetegek számára szervezett szociális programokat, valamint azok települési specifikumait. A kurzus hozzájárul a témákban saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok előkészítéséhez. Oktatás típusa: előadás, szeminárium Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a mentális és szenvedélybetegségben szenvedőkkel való munka nemzetközi és hazai elveiről, gyakorlatáról, valamint a szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható módszeriről. Konkrét szakmai programok elemzése, szolgáltatásfejlesztés lépéseinek elsajátítása. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása I. félév: 1. Urbanizációs betegségek. Urbanizáció és egészségügyi következményei (magány, közöny, szeparáltság, stressz, depresszió). Lakóhely és egészségi állapot. 2. A társadalom és a pszichiátriai betegek kapcsolatai. 3. Az ellátandó csoportok jellemzői, a mentális és szenvedélybetegség típusai. Az alkohol- és drogfogyasztás nemzetközi tendenciái. 4. Az alkoholfogyasztáshoz vezető tényezők, a függőség kialakulás 5. A család és az alkoholbeteg. A család szerepe a mentális és szenvedélybetegségek kialakulásában, kezelésében. 6. A drogfogyasztás felismerése, kezelése. A drogfogyasztó magatartása a társas kapcsolatok rendszerében. 7. Az alkoholizmus és drogfogyasztás kockázata serdülőknél, fiataloknál.

8. Preventív beavatkozások, ártalomcsökkentés. 9. Alacsonyküszöbű szolgáltatások a szenvedélybetegek szociális alapellátásában. 10. Közösségi ellátás a mentális és szenvedélybetegek számára. 11. Mentális és szenvedélybetegek, demens betegek intézményi ellátása szakosított ellátási formák keretei között. 12. Terápiás modellek, kezelési alternatívák. Önsegítő szervezetek szerepe. 13. A rehabilitáció területei: az orvosi - egészségügyi rehabilitáció, oktatás, képzés szerepe a rehabilitációban, foglalkoztatási rehabilitáció, a terápiás és fejlesztő felkészítő foglalkoztatás, a foglalkoztatás elősegítése 14. Közösségi integrációt és esélyegyenlőséget elősegítő szolgáltatások és programok. A tantárgy részletes leírása II. félév: 1. Nemzeti Drogstratégia. A Nemzeti Stratégia 4 alappillére és céljai. 2-3. A Nemzeti Stratégia megjelenése helyi szinten. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF), térségi, regionális stratégiák. (kiscsoportos feldolgozó munka, elemzés) 4. Drogmegelőzési programok (kiscsoportos feldolgozó munka, elemzés) 5-6. A szociális munkás lehetséges eszközei, interdiszciplináris team munka lehetőségei a mentális és szenvedélybetegségben szenvedőkkel való munka során. 7-8. A szociális munkás szerepe és lehetséges feladatai, eszközei a mentális és szenvedélybetegségben szenvedők hozzátartozóival kapcsolatban. 9-10. Esettanulmány (mentális és szenvedélybetegek szociális problémái – szociális munka beavatkozási lehetőségei esetek komplex elemzésén keresztül) 11-12. Közösségi integráció lehetőségei, gyakorlata (kiscsoportos feldolgozó munka, elemzés) 13-14. Helyi szükségletfelmérés. Szociális térkép, mint a szociális szolgáltatás tervezés egyik eszköze. (gyakorlat)

Kötelező irodalom: A pszichoterápia alapkérdései. Országos Addiktológiai Intézet. Budapest 2001. Buda Béla: Szenvedélyeink SubRosa Bp., 1995 Rácz J.: Addiktológia. Tünettan és intervenciók. HIETE. 1999. Gordos E.: Oktatási segédlet a pszichiátriai betegek közösségi ellátásában dolgozó szociális szakembereknek. Periféria Füzetek 2004/2. NCSSZI Németh Attila: Pszichiátria másképp. Medicina, Budapest, 2003. Bugarszki Zsolt: Pszichiátriai betegekkel végzett szociális munka új lehetőségei. Esély 2003/1. Ajánlott irodalom: Benkő Zs: A családok életmódját meghatározó társadalmi tényezők. Szenvedélybetegségek. 2000. 8. Buda Béla (szerk.): Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi szerepzavarok. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest. 2002. Gerevich J., Bácskai E.: Protektív és rizikó-prediktorok a drogfogyasztás kialakulásában. Psychiatria Hungarica. 1994. 3. Gerevich József: Terápiák társadalma, társadalmak terápiája Magvető Bp. 1987. Gerevich József: Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp., 1998. Glatz F. (szerk.): Magyarország az ezredfordulón. MTA Stratégiai Kutatások, Népesség, orvos, társadalom, Budapest. 1998. Fallon, I.R.H., Coverdale, J.H., Roncone, R., : A mentális zavarok integrált biológiai és pszichoszociális terápiája: az optimális gondozási modell alapjai. Pszichoterápia, Supplementum, 1998. VII. Kopp Mária: A szorongás. Lege Artis Medicinae. 1991. 1. Kopp Mária-Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot Végeken Kiadó Bp. 1995 Kopp M., Skrabski Á., Lőke J., Szedmák S.: A magyar lelkiállapot az átalakuló magyar társadalomban. Századvég. Új folyam 1996. 2.sz.

Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása Akadémia Bp. 1987 Losonczi Ágnes: Ártó-védő társadalom. KJK. Bp. 1989. Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében. 2000 Patai Klára: Szenvedélybetegségek. Glaxo Kft. 1994. Pikó B.: A rizikómagatartás és a társas támogatás egyes összefüggéseinek vizsgálata. Egészségnevelés. 1997. 38. Rácz J. (szerk): A drogkérdésről őszintén. B+V Lap és Könyvkiadó Kft., Képzett Beteg könyvek sorozat. 2000. Rácz J., : Drogfogyasztó magatartás. Medicina, Bp., 1988. Dr. Rácz József-Hoyer Mária: Pörgés és punnyadás I-III. Szenvedélybetegségek 1995/4-5-6. Ritter I. (szerk.): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. 2002. Gyermek-, Ifjúsági-és Sportminisztérium Spéder Zsolt- Tóth Pál Péter: Emberi viszonyok Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó Bp. 2000 Szádóczky E., Rihmer Z. (szerk.): Hangulatzavarok. Medicina, Bp., 2001. Ajánlott honlapok: www.ndi-szip.hu; www.szmm.gov.hu; www.drogfokuszpont.hu www.nyirkef.hu; www.ncsszi.hu Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II. félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.

A tantárgy neve: Európai gazdaság és szociálpolitikai ismeretek A tantárgy angol neve: European Economy and Social Policy Knowledge Tanszék neve: Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. habil. Fábián Gergely PhD III. Ajánlott félév EKTT-137-00N; EKTT-139-00L Tantárgyi kód 14+0 Nappali féléves óraszám 5+0 Levelező féléves óraszám 2 Kredit gyak.jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

tudományos minősítése. A tananyag folyamatos fejlesztése, új tudományos eredmények beépítése, a munkaerőpiaci ill. hallgatói visszajelzések felhasználása biztosítja a tantárgy oktatásának megfelelő minőségét. Oktatási segédanyagok készítése, megfelelő irodalomjegyzék összeállítása szolgálja a tantárgy tartalmi és módszertani fejlesztését. A minőségbiztosítás fontos eleme a nemzetközi curriculumfejlesztő csoport rendszeres együttműködése, közös kurzusok tartása a tárgy témakörében.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: aktuális órarend szerint A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Egészségügyi Szociális Munka mesterképzési szak tanterve

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: Kontaktóraszám: 10: 30 % Kontaktórán kívüli terhelés: 20: 70 %

A tárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus során a hallgatók megismerik a nemzetközi gazdaság működési jellemzőit és társadalmi hatásait. Kiemelten foglalkozik a tárgy a szegénység és társadalmi kirekesztettség nemzetközi tendenciáival, a szociális szolgáltatók és intézmények helyzetével és jövőbeli perspektíváival a szociális gazdaság területén. Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A minőségbiztosítás fontos eleme az oktatók oktatási és szakmai tapasztalata,

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé válik arra, hogy megértse és elemezze a nemzetközi gazdaság stabilitásához szükséges feltételrendszert.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A Tanszéken folyó nemzetközi, hazai és lokális kutatások (LOSS-Project, Életminőség 20082010) eredményeinek és módszertani elemeinek feldolgozása. A tantárgy részletes leírása: 1. A nemzetközi gazdasági mechanizmusok működési jellemzői 2. A globális gazdaság kialakulása, jellemzői 3. A nemzetközi gazdaság működésének társadalmi hatásai 4. Az európai szociális modell 5. Jóléti politikák, gazdasági működés 6. Gazdaság, munkaerőpiac és szociálpolitika nemzetközi összefüggései 7. A gazdasági stabilitás és krízis nemzetközi jellemzői 8. Nemzetközi gazdaság és szociális védelem 9. Szegénység és társadalmi kirekesztettség – fogalmak és módszertan 10. Szegénység és társadalmi kirekesztettség – nemzetközi, hazai és lokális tendenciák

11. 12. 13. 14.

Jóléti állam – válság és krízis Szociális szolgáltatások és intézmények Szociális szolgáltatások – vegyes gazdaság A szociális szakma reakciói és jövője

Kötelező irodalom: Csaba Iván-Tóth István György: A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris, Budapest, 1999. Bódi Ferenc: Helyi szociális ellátórendszer. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest, 2008. Fodor Edit: Európai jóléti államok a globalizáció és a gazdasági és monetáris integráció kereszttüzében. Esély 2002/6, Jackson Andrew: Miért nem kell választanunk a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés között? Az egyenlőség-hatékonyság kompromisszum mítosza. Esély 2007/2. Hermann Imre: Európa neoliberális átalakításának demokratikus gazdaságpolitikai alternatívája. Esély 2007/3. Lorenz Walter: A szociális munka és az új társadalmi rend: a szolidaritást gyengítő neoliberalizmus elutasítása. Esély 2008/1. Daly Mary: Merre tart az EU szociálpolitikája? Esély 2009/1. Cerami Alfio: Változó Közép-Európa: a jólét és a szociális segélyezés kialakuló modelljei. Esély 2009/1. Jordan Bill: A szociális munka és a világszegénység. Esély 2009/4. Verdun Amy: Gazdasági és monetáris Unió. (www.de-efk.hu) Börzel A. Tanja: Európaisodás: kölcsönhatások az Európai Unió és tagállamai között. (www.de-efk.hu) Ajánlott irodalom: Csoba Judit: A tisztes munka. L’Harmattan, Budapest, 2010. Fónai Mihály-Pénzes Mariann: A migráció integrált társadalmi megközelítései. Észak-Kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület- Human Net Alapítvány, Nyíregyháza, 2009. Paul R. Krugman-Maurice Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budapest, 2003.

Robert J. Parro: A gazdasági növekedést meghatározó tényezők. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények. Aula, Budapest, 2002. Jóna György: Jóléti politikák. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza, 2007. Ajánlott idegen nyelvű szakirodalom: Pierre Pestieau: The Welfare State in the European Union. Economic and Social Perspectives. University Press, Oxford, 2006. Michael Artis: The Central and Eastern European Countries and the European Union. University Press, Cambridge, 2006. Hermann Ribhegge: Europäische Wirtschafts- und Sozialpolitik. Springer, Berlin, 2007. Michael Himmer: EU und soziales. Novum, Wien, 2006. Ajánlott folyóiratok: Esély Közgazdasági Szemle Journal of European Social Policy Wirtschaft und Gesellschaft Ajánlott internetes források: www.ksh.hu (a szociális ellátásokra vonatkozó folyamatos adatközlés) ERIS Web Journal IUC Journal of Social Work www.eroforrasterkep.hu EUROSTAT: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga

Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi programjai Kiegyenlítő modulok

Ajánlott félév

I.

II.

Tantárgyi kód nappali tagozaton Tantárgyi kód levelező tagozaton

EKTT-194-01N EKTT-194-01L

EKTT-194-02N EKTT-194-02L

Nappali tagozat heti óraszáma

14+0

14+0

A tantárgy általános és speciális céljai: Célja a hallgatók bevezetése a szociális munka professzionális végzéséhez szükséges elméletekbe, segítse a gyakorlat-elmélet egységének megvalósítását. A tantárgy feldolgozza a szociális munkás pályaképét, rendszerbe szedi a szükséges alapismereteket, az esetkezelés, a problémamegoldás, a krízisintervenció, a rendszerszemlélet lépéseit, a szociális munka történetét, etikai dilemmáit, kódexét, kitekintést ad az európai szociális modell alapelveire, összefüggéseire. A hallgatók megismerik a szociális munka módszereit, a szociális csoportmunka és közösségi szociális munka elméletét, módszertanát, technikáit, valamint információkat szereznek az egyes speciális célcsoportokkal végzett segítő munka jellemzőiről.

Levelező tagozat félévi óraszáma

14+0

14+0

Oktatás típusa: előadás, konzultáció, egyéni felkészülés

Kredit Vizsgakövetelmény

5 Gyakorlati jegy

5 Gyakorlati jegy

Kötelező előtanulmányi rend

-

EKTT-194-01N EKTT-194-01L

A tantárgy neve: Szociális munka ismeretek I-II. A tantárgy angol neve: Knowledge of social work I-II. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László PhD

Az ajánlott tantervben mely szakok szerepeltetik? Egészségügyi szociális munka mester Szociális munka szociális gazdaság A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kiegyenlítő modul A tantárgy oktatói: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 20 - 80 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanok egészségügyi helyzete Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja

Végzett hallgatók után követésének vizsgálata

-

A tantárgy részletes leírása: Szociális munka ismeretek I. 1. A szociális munka alapelvei, értelmezési keretei, céljai, értékrendszere, 2. A szociális Munka Etikai Kódexe, a szociális munka dilemmái 3. A szociális munka egyetemes története 4. A szociális munka hazai története 5. A szociális képzések kialakulása, rendszere 6. Új nemzetközi és hazai értelmezések a szociális szakmában 7. A szociális munka szereplői és jellemzésük 8. Szükségletértelmezések és a szociális munka 9. A szociális szolgáltatások és a szociális munka 10. A szociális munka módszerei, egyéni esetkezelés, krízisintervenció, rendszerszemlélet a szociális munkában, a strukturált gyakorlat modellje 11. Esettanulmány, környezettanulmány 12. A fogyatékosság társadalmi megítélése, történelme, nemzetközi és hazai értelmezése 13. A fogyatékossággal kapcsolatos törvények, rendeletek, intézmények 14. Fogyatékkal élők társadalmi befogadását segítő programok, szolgáltatások

-

-

Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. Pik Katalin: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990.) Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest A Szociális Munka Etikai Kódexe. Szociális Szakmai Szövetség, 2005. Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Európai szociális modell? Esély, 2004/3.sz. 3-25. Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: Alapkő-letétel.= Esély, 1990/4.sz. 5979.o. Az Európai Szociális Charta.= Esély, 1991/2.sz. 74-91.o. A szociális munkás képzés globális alapelvei. Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete. Budapest. 2006. 5-7.o. Horváth László: Fejlődési tendenciák a szociális képzésekben. DOTE EFK Tudományos Közleményei, Nyíregyháza, 1998/1.sz. 329-342.o. Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről Szociális Szakmai Szövetség Bp. 1997.

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a konzultáción való aktív részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: Az elemző dolgozat elkészítése legalább elégséges szinten a szorgalmi időszakon belül.

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban való megszemlélése

Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.szoszak.hu

Kötelező irodalom - Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I - III. kötet Semmelweis, Bp. 1994. - Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati kézikönyve. Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997.. - Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000.

Kötelező jogszabályok: - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. IV. fejezete Szociális szolgáltatások címmel. Jelen tanév szeptember 1-jén hatályos változata. - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról VI. Fejezet: Gyermekjóléti alapellátások - 1998. évi XXVI. tv. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók önálló irodalom feldolgozást végeznek az otthoni terhelés részeként. A konzultációkon a tapasztalataikat, észrevételeiket osztják meg, és a témaköröket feldolgozzák az oktatókkal. Az évközi értékelés zárthelyi dolgozat formájában történik. Érvényes aláírás Szociális munka ismeretek II. Szociális munka speciális célcsoportokkal. 1 – 3. Szociális munka családokkal 1. A család rendszerszemléletű értelmezése. 2. A családi kapcsolatok rendszere és működése. 3. A családokra irányuló szociális munka fogalmi értelmezése hazai és nemzetközi viszonylatban. 4. A problémakezelés folyamata és működése a család, mint kliens esetében. 5. A családokra irányuló szociális munka intézményei és szociális munka beavatkozást igénylő csoportok. 6. A szociális munka beavatkozási módszerei a családokkal végzett munka során. 7. A családokra irányuló szociális munka folyamatának dokumentálása. 4 – 6. Szociális munka gyermekekkel 8. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, értelmezései, szükségessége. 9. A gyermekvédelem jogi szabályozása. 10. A veszélyeztetettség okai és következményei. A megelőzésben érdekeltek köre és feladataik. 11. A gyermekvédelmi alapellátás intézményei és gyermekvédelmi tevékenysége. 12. A gyermekvédelmi szakellátás formái és intézményei. 13. Krízishelyzetek és káros szenvedélyek: az alkoholizmus, narkománia problémakörei, öngyilkossági kísérletek. 14. A fiatalkorú bűnelkövetés kérdései, kriminalitás, gyermekbűnözés.

II. 7. Hajléktalanság, hajléktalanok segítése - Hajléktalansággal kapcsolatos fogalmak, megközelítések, nemzetközi és hazai háttér - A hajléktalanság okai - A hajléktalanság kezelésére hivatott intézményrendszer jellemzői, új szakmai irányvonalai, hazai jogszabályi háttere - Hajléktalanpolitika - szociálpolitika - szegénypolitika - Hajléktalan családok, a hajléktalanság nemenkénti specifikumai - Szociális munka hajléktalanokkal, a munkához szükséges speciális ismeretek, készségek 8. Cigányság - A cigányság - eredete és története, a társadalom szerkezetében elfoglalt helyük - Többség - kisebbség társadalma: a cigányságról alkotott kép, előítélet, identitás, integrációs törekvések - Foglalkoztatási politika a cigányság körében, a rendszerváltás előzményei, negatív - pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban - Oktatáspolitika a cigányság körében: iskolázottság, szakképzettség, mint az esélytermelés eszközei, integráció, az oktatási, felsőoktatási lehetőségek a cigányság számára - A kulturális különbségek mérlegelése a szociális munka során - Társadalmi integráció és előítéletek. Integrációs programok, gyakorlati példák elemzése. 9. Csoportmunka és közösségi munka - A szociális csoportmunka I. - A szociális csoportmunka II. - Közösségi szociális munka alapjai - Közösségi munka hazai gyakorlata 10. Szociális munka idősekkel - A szociálgerontológia feladata, tárgya, vizsgálati köre - Az idősek a társadalomban - Az időskorúak ellátásának szociális kihívásai hazánkban - Az idősgondozás jelentősége, fogalma, feladata, feltételei - A szociális gondozás törvényi háttere, az ellátás területei - A demens időskorúak foglalkoztatása, mentálhigiénés segítése

11. Szociális munka munkanélküliek körében - Munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetű csoportok jellemzői a foglalkoztatásban, lehetőségek a munkaerőpiacra történő bejutásra: romák, pályakezdő fiatalok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, kisgyermeket nevelő anyák, fogyatékkal élők, alacsonyan kvalifikált munkavállalók. - Foglalkoztatási esélyek és lehetőségek a hátrányos helyzetű csoportoknál. A szociális munka eszközei, módszerei és intézményei a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszaillesztésére. - Civil szervezetek szerepe a munkanélküliség kezelésében - Tartós munkanélküliek segítésére létrejött programok elemzése - Munkaerőpiaci szolgáltatások, beilleszkedést segítő programok 12 – 14. Előadások megtartása

-

Kötelező irodalmak: - A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka csoportokkal szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Szöveggyűjtemény, Budapest, 1997. - Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest 1996. 44 - 132. oldal - Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 2001. (www.adata.hu) - Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak (www.adata.hu) - Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. (módszertani Füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete (www.adata.hu) Dr. Biró Sándor és Dr. Komlósi Piroska (szerk.) Családterápiás olvasókönyv 1. ANIMULA Kiadó, Budapest, 2001. Bárdos Kata: Alapvető eszközök a szociális munkában. In: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerkesztette: Kozma Judit. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. 128-156. o. Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In: Kézikönyv a szociális munkásoknak. Kozma Judit szerk. Szociális Szakmai Szövetség, 2002. 157 – 185. oldal

-

-

-

-

-

-

-

Gill Gorell Barnes: Családterápia és gondozás. Családterápiás olvasókönyv sorozat II. Budapest, 1991. Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal Családterápiás sorozat 5. ANIMULA Kiadó Budapest, 2000. Szilvási Léna (szerk.) Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Kézikönyv, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996. Gyuris Tamás – Hováth Olga – Oross Jolán: Hajléktalanellátás, Segédanyag a szociális szakvizsgához, Kiadja: NcsSzI Bp. 2004. Albert Fruzsina - Dávid Beáta: Ha elszakad a háló. Hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Kiadó: Új mandátum Bp. 2001. Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Második átdolgozott kiadás, Bp. 2001. Szociális Szakmai Szövetség (p. 104-139) (megjelent az Esélyben is.) Szoboszlai Katalin – Patyán László: Hajléktalanok a Keleti – régióban, Egy regionális hajléktalankutatás eredményeiről, Szabolcs – Szatmár Beregi Szemle 2004/1. Cigánynak születni (szerk: Horváth Ágota, Landau Edit, Szalai Júlia) Aktív társadalom Alapítvány, ÚJ MANDÁTUM Kiadó, Bp. 2000. (p. 177 – 491.) Kertesi Gábor: Oktatási reformterv a tanulási problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére az alapfokú oktatásban Esély 2002/1. (p. 89-103) Benedek László: Tanácsadás munkanélkülieknek In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális - Szakmai - Szövetség Bp. 1996. Bill Jordan: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a harmadik út Esély 2003/4 p. 3 – 22. Székely Vince: A munkanélküliek segítése In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, 2001. p. 69 – 94. Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség Esély 1998/4. (p. 3-19)

-

-

Imre Sándor – Fábián Gergely (szerk) (2006): Őszülő társadalmak Az egészségügyi szociális munka könyvtára I. Kiadja: DE EFK. Nyíregyháza Ombudsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély 2001/2. (p. 91-97) Ombudsmani jelentések az időskorúakat ápoló-gondozó otthonokról Esély: 1999/6.

Ajánlott jogszabályok: - 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” Ajánlott honlapok: www.periferiaegyesulet.hu; www.adata.hu Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató megismeri a tematikában jelzett célcsoportok speciális szükségleteit, a hozzá kapcsolódó szociális ellátásokat, valamint a szociális munka eszközeit, beavatkozási módszereit a célcsoportok ellátásában. Az önálló gyakorlatok során fejleszti adatgyűjtő, elemző és előadó készségét. Évközi ellenőrzés: konzultációkon való részvétel. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a konzultációkon való részvétel, valamint egy választott tématerületet feltáró előadás elkészítése, és megtartása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. Gyakorlati jegy megszerzése: Elemző dolgozat készítése egy előre egyeztetett témában a félév tematikájához igazítva. A téma a szociális munka módszereinek alkalmazása az adott területen. A dolgozat haladja meg a 15000 karakter terjedelmet. A sikertelen gyakorlati jegy javítására a TVSZ szabályai az irányadók.

A tantárgy neve: Szociálpolitikai ismeretek I-II. A tantárgy angol neve: Knowledge of social politics I-II. Tanszék neve: Szociális munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. habil. Fábián Gergely PhD I. II. Ajánlott félév EKTT-193-01N EKTT-193-02N Tantárgyi kód EKTT-193-01L EKTT-193-02L 14+0 14+0 Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi 14+0 14+0 óraszáma 5 5 Kredit Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKTT-193-01N Kötelező előtanulmányi rend EKTT-193-01L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kiegyenlítő modul Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka mesterszak tanterve A tantárgy oktatója: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus során a korábban társadalompolitikai, szociálpolitikai képzésben nem részesült hallgatók megismerik a szociálpolitika definiálásának különböző megközelítéseit, a szociálpolitika intézményeit és aktoraitl, illetve a más szakpolitikákkal való kapcsolatáról sajátítanak el ismereteket. Adekvát információkat szereznek továbbá a szociálpolitika értékeiről (egyenlőség, szabadság, szolidaritás, autonómia, igazságosság, tolerancia), ideológiáiról

(liberalizmus, szociáldemokrácia, konzervativizmus), alapelveiről és technikáiról (prevenció, korrekció, integráció, szegregáció, univerzalitás, szelektivitás, hatásosság, hatékonyság, szubszidiaritás). Oktatás típusa: előadás és szeminárium Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 30-70 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, tutorálás

Segédanyagok,

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: LOSS – Project A tantárgy részletes leírása: Szociálpolitikai ismeretek I. 1. A társadalompolitika fogalma. A társadalmi újratermelési modell. 2. A szegénypolitika jellemzői. A keresztény szociális gondoskodás sajátosságai Magyarországon. 3. Rerum Novarum. 4. A produktív szociálpolitika Magyarországon. 5. A magyarországi társadalompolitika 1945-1990 között. 6. A magyarországi társadalompolitika 1990-2000 között. 7. A magyarországi társadalompolitika 2000-2008 között. 8. A jóléti állam fogalma, típusai, funkciói, működési mechanizmusai. 9. Az angol jóléti politika. 10. Az amerikai jóléti program. 11. A német jóléti állam. 12. A svéd jóléti politika. 13. A jóléti állam kritikái. 14. A jóléti államok jövőjére vonatkozó szcenáriók. Szociálpolitikai ismeretek II. 1. A szociálpolitika fogalmi meghatározási lehetőségei, megközelítési szintjei, szereplői, ellátási szintjére ható tényezők.

2. A szociálpolitikára ható értékek – szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, igazságosság. 3. A szociálpolitikára ható ideológiák – liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus. 4. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában I. – abszolút – relatív biztonság, integráció – szegregáció, prevenció – korrekció, támogatások odaítélésének a kérdése. 5. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában II. – univerzalitás – szelektivitás, hatásosság és hatékonyság kérdése, finanszírozás, szubszidiaritás. 6. A jövedelmek elosztása és újraelosztása, szociálpolitika és gazdasági haladás 7. A szociálpolitika színterei – az állam és a TB szerepe, önkormányzat és szociálpolitika. 8. A civil társadalom újjászületése - non-profit szerveződések a szociálpolitikában. 9. Non-profit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás körülményei között. 10. Minőségbiztosítás a szociálpolitikában. 11. A helyi szükségletek és erőforrások megismerésének módszertani alapjai. 12. a ) Családok és a szociálpolitika, a szociálpolitika lehetőségei a gyermeki jólét biztosítása területén b) A szociálpolitika alapelvei a Szociális Törvényben 13. Ágazati szociálpolitikák – egészség-, foglalkoztatás- és lakáspolitika. 14. Szociálpolitika az Európai Unióban Kötelező irodalom: Szociálpolitikai ismeretek I: Cahnman, Werner – Schmitt, Carl (2008): A társadalompolitika fogalma. Esély, 2:71-82. http://www.esely.org/kiadvanyok/2008_2/CAHNMAN.pdf Csepeli György (2010): A mikrohitelezés mint szociálpolitikai innováció – egy kísérleti program eredményei. Esély, 3: 117-124. Egresi Katalin (2008): Szociálpolitika Magyarországon - Nézetek programok és törvények 1919-1939. Budapest: Napvilág Kiadó. 21-229. Ferge Zsuzsa (1986): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Budapest: Magvető Kiadó.

Jóna György (2007): Jóléti politikák. Nyíregyháza: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar. Szociálpolitikai ismeretek II: Ferge Zsuzsa (2010): Társadalmi áramlatok és egyéni szerepek: adalékok a rendszerstruktúra és a társadalmi struktúra átalakulásának dinamikájához. Budapest: Napvilág Kiadó. Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2000. 19 – 70. oldal, 411 – 441. oldal Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Európai szociális modell? Esély, 2004/3. Juhász Gábor – Taller Ágnes: A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban. Esély, 2005/6. Nárai Márta: Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás területén. Esély, 2005/1. Rádai Eszter (2010): „Nem szeretjük a szegények bankja elnevezést.” Élet és Irodalom, 1:5. http://www.es.hu/?view=doc;24934 Somlai Péter: Bizonytalanul (A családok helyzete Kelet-KözépEurópában). Esély 1995/2. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. TWINS, Bp. 1994. Ajánlott irodalom: Ferge Zsuzsa (1980): Társadalompolitikai tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó. 40-97., 285-312. Mányik Marianna 2002. A magyar szociálpolitika története. Távoktatási jegyzet, NCSSZI. Molnár Margit: Töredékek az ókori szociális gondoskodás történetéből. Esély. 1992. 3.sz. Dahrendorf, Ralph (1994): A modern társadalmi konfliktus. Budapest: Gondolat Kiadó. 237-244. p. Ferge Zsuzsa (1999): Mennyire fontos az egyesült Európa társadalmainak minősége? Esély, különszám. 3-13. p. Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. 19-49. és 363-441. Flora, Peter: Növekedés a határokig. In: Andorka-Hraldi-Peschar (szerk.): Társadalmi rétegződés. 503-528. p.

Freeman, R. B. (1997): Miért követ el sok amerikai férfi bűncselekményt, és mit lehetne tenni ellene? Esély, 6: 28-41. p. Gallai Sándor (1998): A skandináv modell. Budapest: Aula Kiadó. 151202. Gans (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély, 3: 3-18. p. Kovács Ilona (1994): Jövedelemelosztás és jövedelemegyenlőtlenség az Egyesült Államokban. Esély, 3: 19-38. p. Lévai – Kiss (1999): Merre tart a szociálpolitika? Esély, 5. Lévai Katalin – Ferge Zsuzsa szerk. (1991): A jóléti állam. Budapest: ELTE Szociológiai Intézet. Nyilas Mihály – Koncz János szerk (2003): Ausztria szociálpolitikája. Budapest: ELTE TáTK. 7-145. Tóth István György (1999): Félfordulat a jóléti rendszerekben. Népszabadság, Okt. 1. 12. Bujalos István: Igazságosság Amerikában. Esély, 2005/3. Sipos Balázs: A bürokratikus modernizáció és a szabadság. Esély, 2002/5. Csanády Dániel: Helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködése Skóciában. Esély, 2002/4. Ferge Zsuzsa: Új tagságunk az Európai Unióban – reményeink, kételyeink. Esély, 2004/2. Siebel, Wolfgang: A kormány és a nonprofit szektor közötti kapcsolat nemzetközi szintű összehasonlításban: Franciaország és az NSZK. Esély, 1991/1. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szocialpolitika.lap.hu Évközi ellenőrzés: konzultációkon való részvétel. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a konzultációkon való részvétel, valamint egy választott tématerületet feltáró előadás elkészítése, és megtartása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. Gyakorlati jegy megszerzése: Elemző dolgozat készítése egy előre egyeztetett témában a félév tematikájához igazítva. A téma a szociális

munka módszereinek alkalmazása az adott területen. A dolgozat haladja meg a 15000 karakter terjedelmet. A sikertelen gyakorlati jegy javítására a TVSZ szabályai az irányadók.

A tantárgy neve: Egészségügyi ismeretek I-II. A tantárgy angol neve: Health Studies I-II. Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Zsigmond PhD I. II. Ajánlott félév EKVM-132-01N EKVM-132-02N Tantárgyi kód EKVM-132-01L EKVM-132-02L 1+0 1+0 Nappali tagozat heti óraszáma 14+0 14+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 5 5 Kredit Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény EKVM-132-01N Nincs Kötelező előtanulmányi rend EKVM-132-01L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kiegyenlítő modul Ajánlott tanterv: Egészségügyi szociális munka mesterszak tanterve A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus során a korábban egészségügyi, népegészségügyi képzésben nem részesült hallgatók megismerkednek a magyar lakosság egészségi állapotával, az egészségi állapotot meghatározó környezeti és életmódbeli tényezőkkel. Részletesen hallanak a leggyakoribb nem fertőző betegségek epidemiológiájáról, ezen betegségek megelőzéséről. Megismerik a Magyar Népegészségügyi Programot, ezen belül kiemelten foglalkoznak a szűrővizsgálati programokkal. Az egészségesebb életmód kialakításában, az egészségre káros szokások megváltoztatásában a szociális munkásnak jelentős szerepe van. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a járványtani alapfogalmakkal és a

legfontosabb fertőző betegségek járványtanával, illetve a modern egészségfejlesztés alapjaival, koncepciójával és alkalmazott módszereivel. Oktatás típusa: előadás és szeminárium Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 30-70 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, tutorálás

Segédanyagok,

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A telepszerű körülmények között élők egészségi állapota A tantárgy részletes leírása: Egészségügyi ismeretek I 1. Bevezetés a népegészségtanba - A népegészségtan/közegészségtan múltja, jelene, jövője. - A megelőzés szintjei. 2. A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet Magyarországon. 3. Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre. 4. A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre. 5. Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a túltápláltság népegészségügyi jelentősége. 6. Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében. 7. A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre. A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei. 8. A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program. 9. A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana. 10. Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába. A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF). A dohányzás hatása az egészségi állapotra.

Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra. 11. A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája. A daganatos betegségek epidemiológiája. 12. A légzőszervi betegségek (bronchitis chronica, emphysema, asthma) epidemiológiája. Az anyagcsere betegségek (diabetes, osteoporosis, obesitas) epidemiológiája. 13. Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok bevezetésének kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és más országokban alkalmazott szűrések. 14. Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar Népegészségügyi Program Egészségügyi ismeretek II. 1. A fertőző betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A járványfolyamatok elsődleges (fertőző forrás, terjedés lehetősége, fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerői. Fertőző betegségek elleni védőoltások típusai, oltási naptár. 2. A légúti betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana. A gastrointestinális fertőzések (salmonellosis, dysenteria, campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertőzések) és a hepatitis A, B és C járványtana. 3. A szexuális úton terjedő betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana, klinikuma, a megelőzés lehetőségei. 4. A korszerű egészségszemlélet kialakulása, az egészségfejlesztés fejlődése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai (Lalonde –riport, Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek). 5. Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezői. Az egészségi állapot megítélése. Egyéni és társadalmi-gazdasági tényezők hatása az egészségi állapotra. 6. Az Ottawai Karta: Az egészség előfeltételei, az egészségfejlesztés tevékenységi területei. Az egészségfejlesztés hatásköre. Az egészségfejlesztés öt fő tevékenységi területe az Ottawai Karta alapján. 7. Egészséget szolgáló állami politika. Kedvező környezet kialakulásáért tett lépések.

Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák. 8. A közösség tevékenységének erősítése. Közösségi egészségfejlesztési programlehetőségek. 9. Egyéni készségek fejlesztése: Egészségkultúráltság, teherbíró személyiség. 10. Egészségkárosító magatartásformák. A rizikószemélyiség kérdései Dohányzás problémaköre 11. Egészségkárosító magatartásformák. Az alkoholfogyasztás Drogfogyasztás Segítségnyújtás az egészséget érintő döntések meghozatalában A Prochaska és Di Clemente modell 12. Az egészségnevelés általános módszertana. Színterek, szervezeti formák, célcsoportok. A személyiség működési területeire ható eszközök és eljárások. A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása 13. Egyéni képességek fejlesztése: Az egészségnevelés gyakorlata. Élőszavas eljárások, Írásos anyagok, Szemléltető eszközök 14. Egészségpolitika. Az egészségügyi rendszerek szerkezete és működése. A magyar egészségügyi rendszer felépítése és működése. Kötelező irodalom: Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina, Budapest, 2006. V. Hajdú P., Boján F.: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben. Literatura Medica, Budapest, 1996 V. Hajdú P., Ádány R. (szerk.): Epidemiológiai Szótár. Medicina, Budapest, 2003. Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina, Budapest, 2003.

Linda Ewels – Ina Simnett: Egészségfejlesztés, gyakorlati útmutató, Medicina, Budapest. 1999. Jennie Naidoo – Jane Wills: Egészségmegőrzés, gyakorlati alapok, Medicina, Budapest, 1999. M. Whitehead: Egyenlőség és egészség. Elvek és fogalmak. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája, Koppenhága. 1990. Ajánlott irodalom: Kertai P. Megelőző orvostan – A népegészségügy elméleti alapjai. Medicina, Budapest, 1999. Ajánlott honlapok: www.eski.hu www.ksh.hu www.oefi.hu Évközi ellenőrzés: konzultációkon való részvétel. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a konzultációkon való részvétel, valamint egy választott tématerületet feltáró előadás elkészítése, és megtartása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. Gyakorlati jegy megszerzése: Elemző dolgozat készítése egy előre egyeztetett témában a félév tematikájához igazítva. A téma a szociális munka módszereinek alkalmazása az adott területen. A dolgozat haladja meg a 15000 karakter terjedelmet. A sikertelen gyakorlati jegy javítására a TVSZ szabályai az irányadók.

Elektronikus leckekönyv (5/B. §) A DEBRECENI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA egységes szerkezetben (2011. június 23-i állapot) Forrás: http://www.unideb.hu/portal/hu/node/47 http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/TVSZ_2014.05.15.pdf (1) Az egyetem 2011. szeptembertől felmenő rendszerben az elektronikus tanulmányi rendszer használatával elektronikus leckekönyv vezetést alkalmaz, így a tanulmányi nyilvántartásban az elektronikus tanulmányi rendszerbeli adatok jelentik az elsődleges dokumentumot. A leckekönyv az elektronikus tanulmányi rendszerből kinyomtatott, hitelesített, összetűzött okirat. (C-típusú leckekönyv), amelyet az illetékes kar dékánja és oktatási dékánhelyettese aláírásával hitelesít. (2) Az egyetemi tanulmányaikat 2011. szeptember 1. előtt megkezdő hallgatók, kivéve az ÁOK, a FOK, a GYTK és az NK hallgatóit, hagyományos, papír alapú leckekönyvébe 2011. szeptembertől félévente az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerből kinyomtatott tárgyfelvételi és tárgyteljesítési etikettet ragaszt be a kari tanulmányi osztály (TO) és félévente gondoskodik a leckekönyv hitelesítéséről. Az ÁOK, a FOK, a GYTK és az NK egyetemi tanulmányaikat 2011. szeptember 1. előtt megkezdő hallgatói 2011. szeptembertől a papír alapú leckekönyvüket továbbra is hagyományos módon használják, azt a vizsgákra kötelesek magukkal vinni és abba beíratni az eredményeket. (3) A C-típusú és a ragasztásos leckekönyv használata esetén a számonkérésekről a papír alapú értesítés az egyetem logójával ellátott tanulmányi füzetbe (hallgatói dokumentum) történő bejegyzéssel teljesül. Ezt a tanulmányait 2011. szeptembertől megkezdő hallgató beiratkozáskor, a tanulmányait 2011. szeptember előtt megkezdő hallgató a 2011/2012. tanév I. félévi vizsgaidőszakának kezdetekor kapja meg, amelyet köteles a szóbeli számonkérésre magával vinni, illetve írásbeli vizsga esetén köteles az érdemjegyet az oktató által előre meghatározott és közzé-tett időpontban abba bevezettetni. Amennyiben a hallgató fenti kötelességének nem tesz eleget, önként lemond a vizsgákról kiadandó írásbeli értesítésről, s ezzel az elektronikus tanulmányi rendszerbe bevezetett érdemjegy utólagos ellenőrzésének a lehetőségéről. (4) Az oktató az érdemjegyeket a 2. számú mellékletben meghatározott eljárási rend szerint köteles az elektronikus tanulmányi rendszerben, a vizsgalapon és a hallgatói dokumentumban rögzíteni. (5) Az írásbeli érdemjegyek utólagos ellenőrzésére a dolgozat szolgál, amelyen az értékelésnek, valamint az értékelő aláírásának szerepelnie kell. (6) A vizsgaidőszak végét követő két héten belül a hallgató a tanulmányi rendszerben szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben a kurzusért felelős oktatónál/egységnél kifogással élhet. A kifogásolt érdemjegyet a hagyományos leckekönyvbe, a hallgatói dokumentumba, illetve a vizsgalapra, a dolgozatra írt jegy alapján - ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell.

(7) Ha a hallgató kifogását a kurzusért felelős oktató/egység nem találja alaposnak, és ezért elutasítja, e döntés ellen a hallgató elsőfokon a kari Tanulmányi Bizottsághoz, másodfokon a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsághoz fordulhat. (8) A hallgató félévente egyszer jogosult ingyenesen kivonatot kapni az elektronikus tanulmányi rendszerből kinyomtatott leckekönyvről. Az egyetemi tanulmányaikat 2011. szeptember 1. előtt megkezdő hallgatók a hagyományos, mindkét oldalon etikettel ellátott leckekönyvüket kizárólag indokolt esetben kérhetik ki a TO-ról. (9) Az elektronikusan vezetett leckekönyv alkalmazása során követendő eljárási rendet a 2. számú melléklet tartalmazza.

A Kari Tanács 42/2015. (10.13.) határozata A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 26. §-a írja le a diplomamunkával (szakdolgozat) kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra, hogy a részletes szabályokat a Kari szakdolgozat szabályzatban kell meghatározni. A DE TVSZ Kari melléklete 14. § foglalkozik a kari specialitásokkal. A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi Karán a szakdolgozat készítés általános rendje az alábbi: I.

A szakdolgozat készítés célja Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelő képesítési követelmények általános része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját. A szakdolgozat készítés fő célja a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása, a megszerzett ismeretek alapján szintetizálás, az adott kérdéskörben önálló, konstruktív véleményalkotás, valamint, hogy a hallgató az adott témakörben bizonyítsa a hazai és külföldi szakirodalmi tájékozottságát, elemző és értékelő készségét. További cél, hogy a hallgató bizonyítsa elméleti és módszertani felkészültségét az alap- és mesterképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben felvett tárgyakból.

II.

Követelmények

II.1.

A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplína aktuális problémakörét ölelje át.

II.2.

A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közleményt, amennyiben a témának van nemzetközi irodalma.

II.3.

A szakdolgozat terjedelme 70 000 - 126 000 karakter szóköz nélkül (kb. 25 - 45 oldal). A terjedelembe beszámít a dolgozat összes alkotóeleme kivéve a mellékletet (pl. címoldal, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, lábjegyzet, tárgymutató). A dolgozatot egyoldalasan, A4 méretű papírra, az alábbi beállításokat alkalmazva kell elkészíteni. Margók: belső, külső, felső és alsó 2,5 cm; kötésmargó spirálozáshoz 0,5 cm, kötéshez 1 cm.

Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman; címek, alcímek: Times New Roman vagy Arial Betűméret: szövegtörzs: 12 pont. Sortávolság: szimpla (1). Bekezdés: sorkizárt, az első sor 1,25 cm behúzással, automatikus elválasztással (elválasztási zóna 0.3 cm). Oldalszámozás: arab számokkal, alul, kívül. Fejezet- és alfejezetcímek: félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus, többszintű számozással. Lábjegyzetek: 8 pontos dőlt betűvel, mindig a hivatkozás oldalán. A maximált terjedelembe beletartoznak a szövegben szereplő táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat, amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná a fent meghatározott terjedelmet a szakdolgozat mellékleteként kell feltüntetni megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a szakdolgozat terjedelmébe. II.4.

A szakdolgozat általános formai követelményei: külső borítólap közepén: külső borítólap alsó harmadában:

Szakdolgozat a hallgató neve, alatta a beadás éve az első belső borítólap felső részén: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar az első belső borítólap közepén: a szakdolgozat címe, az első belső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve, alatta: a szak neve, alatta: a beadás éve. a második belső borítólap közepén: A szakdolgozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar …………………….Tanszékén készült. (Tanszékvezető:……………………………) Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a Kar oktatója) feliratok szerepelnek. A szakdolgozatok elkészítésének további formai követelményeit az 1. melléklet (A szakdolgozatok ajánlott szerkezeti felépítése, valamint a hivatkozások és az ábrák, táblázatok elkészítésének követelményei) tartalmazza. A szakdolgozat bekötött példányához csatolni kell egy nyilatkozatot, melyben a szerző aláírásával tanúsítja, hogy a szakdolgozat a saját, önálló munkája. A Plágium Nyilatkozatot a szakdolgozatban a Tartalomjegyzék elé kell bekötni (2. számú melléklet). II.5.

A szakdolgozatot 1 példányban bekötve, és 1 példányban elektronikus adathordozón (CD-n, egybe szerkesztett pdf fájlban, amelynek neve a szerző neve ékezetek nélkül) kell elkészíteni.

II.6.

A hallgató a tanszékvezető külön engedélye alapján angol, vagy német nyelven is írhatja a szakdolgozatot.

II.7.

A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empirikus módszertani követelményeit, az értékelés általános szempont rendszerét a témák meghirdetésével egy időben a Kar (az intézet) honlapján közzé kell tenni.

III.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által biztosított feltételek

III.1.

A Tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati témajegyzéket készítenek a konzulens nevének feltüntetésével. A témajegyzéket közzéteszik a Kar (intézet/tanszék) honlapján. A szakdolgozatok témáit oly módon kell meghirdetni, hogy azok a képzési céllal összhangban legyenek és kielégítsék a gyakorlati igényeket. A meghirdetett témákon kívül, tanszékvezetői jóváhagyással, más témák is választhatók. Kívánatos, hogy a szakdolgozati témák a képzésben oktatott főbb tudományágak témaköreiből kerüljenek ki.

III.2. A témalista nyilvánosságra hozatalának végső határideje március 15., illetve október 15. III.3. A választott téma kidolgozását a tanszékvezető által kijelölt konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a II.7. pontban írt kari követelmények teljesülését. III.4. A szakdolgozatot készítő hallgató használhatja az Egyetem és a Kar könyvtárát és annak szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön beosztás alapján a Kar informatikai lehetőségeit. III.5. A szakdolgozat előállításához, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez a kar nem nyújt külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli. III.6. Rendkívül méltányolandó esetben az Intézet a rendelkezésére álló osztott költségvetési keretből a szakdolgozat készítéshez külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat. IV.

A szakdolgozat elkészítésének rendje

IV.1. A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató alapképzésben, a hét féléves képzésben a IV. félév, a nyolc féléves képzésben az V. félév szorgalmi időszakának végéig, a mesterképzésben résztvevő hallgató a II. félév szorgalmi időszakának kezdetéig, szakirányú továbbképzésben a szorgalmi időszak 7. hetének végéig köteles a témaválasztást igazoló – a tanszékvezető és a konzulens aláírásával ellátott – szakdolgozati témalap egy példányát illetékes tanszékhez/intézethez leadni. IV.2. A szakdolgozatot készítőkről a téma és a konzulens megnevezésével tanszéki és intézeti nyilvántartást kell vezetni. IV.3. Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására alapképzésben a VI. félév végéig, mesterképzésben a II. félév szorgalmi időszakának végéig, szakirányú továbbképzésben az első félév szorgalmi időszakának végéig van lehetőség.

IV.4. A hallgató az illetékes tanszék vezetőjénél kezdeményezheti nem kiírt szakdolgozati téma választását. A tanszékvezető egyetértése esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A konzulens kijelöléséről az illetékes tanszék vezetője gondoskodik. IV.5. A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt rendszeresen kapcsolatot tart a konzulensével, de legalább három alkalommal köteles a konzulensével konzultálni, melyet a konzulens a Szakdolgozati témalapon (3. melléklet) aláírásával igazol. A konzulens irányítja és értékeli (amennyiben a szakdolgozat a mintatantervben tantárgyként szerepel) a hallgató munkáját, valamint eligazítást ad a szakdolgozat végső formájának elkészítéséhez. IV.6. A szakdolgozat benyújtásának végső határideje november 15., illetve április 15. A szakdolgozatot a II.5-ben leírtak szerint elkészítve átvételi elismervény ellenében a Tanulmányi Adminisztrációs és Diáktanácsadó Irodában kell leadni a Szakdolgozati témalappal együtt, melyen a konzulens aláírásával igazolja, hogy a szakdolgozat leadható. IV.7. A IV.6.-ban írt határidő jogvesztő határidő. Különösen indokolt esetben – kérvény benyújtásával - külön eljárási díj fizetése mellett további 10 munkanap haladék adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató a következő záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát. IV.8. A szakdolgozatok értékelését az illetékes intézet szervezi. A leadott szakdolgozatokat az Intézet azonosítóval látja. A bíráló személyét a témát kiíró tanszék vezetője jelöli ki. A bíráló az adott szakterületen jártas (lehetőleg egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező, kivételes esetben az adott szakterület elismert szaktekintélye) szakemberek. A bíráló 1 oldalas szöveges értékelést utalva az 1-5. fokozatú érdemjegyre. A konzulens és a bíráló nem lehet ugyanaz a személy. IV.9. Az értékelésben utalni kell: - a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság, ismeretanyag, interdiszciplináris megközelítés, logikai elemek, önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége, adatfeldolgozás korszerűsége, stb.) elemeire, - a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati alkalmazhatóságára, ill. kutatási értékeire. - a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatúra, helyesírás, szemléletesség, stb.) elemeire. IV.10. Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelő” lapon (4. melléklet) kell elvégezni, melyet a felkéréskor az intézet küld meg a bírálónak. Az értékelő lapot 1 eredeti példányban és elektronikusan kell a bírálónak kitölteni, aláírni és visszaküldeni. IV.11. A szakdolgozat védésre bocsátható, ha a bíráló legalább elégségesre értékelte a szakdolgozatot. Amennyiben a kijelölt bíráló elégtelenre értékelte a szakdolgozatot, a témát kiíró tanszék vezetője 3 munkanapon belül két újabb bírálót jelöl ki. Az újabb bírálatot az opponensek 3 napon belül elkészítik. Amennyiben az új bírálók közül legalább az egyik elégségesre értékelte a szakdolgozatot, a szakdolgozat védésre bocsátható, ha mindketten elégtelenre

értékelik a dolgozatot a hallgatónak a szakdolgozatot át kell dolgoznia vagy új szakdolgozati témát kell választania. A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon, ahol a szakdolgozat elkészítése és eredményes megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele – az illetékes intézet szervezi. A szakdolgozat megvédése legalább 3 tagú bizottság vagy – ahol a szakdolgozat védés a záróvizsga része – záróvizsga bizottság előtt történik. Ennek tagjai lehetnek: a tanszékvezető ill. helyettese, a tárgy előadói, a konzulens, az intézet/tanszék oktatói, az érintett szak felelőse, ill. helyettese, vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus professzora ill. docense, a DE TVSZ-ben rögzített záróvizsga bizottsági tag. A szakdolgozat megvédése nyilvános, az intézetnek nyilvánosságra kell hoznia a szakdolgozatok megvédésének időpontját. Erről tájékoztatni kell a tanszék, a szak oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat. A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra is – 1-5 osztályozási rendszerben kell értékelni. A szakdolgozat védéséről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, s a bizottság tagjainak aláírásával kell ellátni. IV.12. A szakdolgozat megvédése után az Intézet a szakdolgozat bekötött példányát megküldi a Kari könyvtárnak, az elektronikus adathordozót archiválja, az érékelő lapot, valamint a jegyzőkönyvet megküldi a Tanulmányi Adminisztrációs és Diáktanácsadó Irodának. IV.13. A záróvizsgákat szervező Intézet gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat a záróvizsgán kézhez kapják. A záróvizsga bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozattal kapcsolatban, - ha a szakdolgozat védés nem része a záróvizsgának – a hallgató által adott válaszok nem befolyásolják a szakdolgozat érdemjegyét. IV.14. A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett szakdolgozatokról a Kar honlapján hozzáférhető listát készíteni, amely tartalmazza a készítő nevét, a szakdolgozat címét, a tanszék nevét, ahol a szakdolgozat készült, valamint a konzulens nevét. IV.15. A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni TDK pályamunka – a hallgató kérésére – szakdolgozatnak minősíthető. IV.16. A TDK dolgozat diplomamunkaként történő elfogadásának folyamatát az EK TDK szabályzata tartalmazza.

Nyíregyháza, 2015. október 13.

Mellékletek 1.

melléklet

A szakdolgozatok ajánlott szerkezeti felépítése, valamint a hivatkozások és az ábrák, táblázatok elkészítésének követelményei II.1

A szakdolgozat ajánlott szerkezeti felépítése

1. Cím. Legyen rövid, érthető és a tartalmat jól kifejező. 2. Tartalomjegyzék. A fejezetek és alfejezetek felsorolása, oldalszámokkal. 3. Bevezetés: A téma elméleti és gyakorlati jelentőségének bemutatása, a témaválasztás indoklása, a saját vizsgálatok és célkitűzések indoklása. 4. Szakirodalmi áttekintés. A témával szorosan összefüggő irodalom feldolgozása, elemzése és értékelése. 5. Kutatási módszerek/Anyag és módszer. Amennyiben a szakdolgozat önálló, empirikus adatfelvételre, kutatásra épül, ebben a fejezetben kell bemutatni és indokolni a kiválasztott módszereket és a vizsgálat körülményeit. Amennyiben az önálló felmérés lebonyolításában problémák, nem várt akadályok merültek fel, ezeket is ebben a részben kell ismertetni. 6. Eredmények/Eredmények és megbeszélés. A fejezet a vizsgálatok és az elemzések részletes eredményeit tartalmazza. Fontos, hogy a szakdolgozó a kapott eredményeket pontosan és áttekinthetően rögzítse. Az eredményeket célszerű táblázatokban összefoglalni, és ábrákkal szemléltetni. Az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Ebben az esetben az eredményeket meg kell magyarázni és lehetőség szerint más vizsgálati eredményekkel össze kell vetni. 7. Következtetések és javaslatok/Megbeszélés. Ebben a fejezetben kell ismertetni a legfontosabb eredményeket, megállapításokat, az eredményekből levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot tenni azok gyakorlati alkalmazására, továbbfejlesztésére. Ha Megbeszélés a fejezet címe, az eredmények magyarázata és lehetőség szerint más vizsgálati eredményekkel való összevetése után kell a következtetéseket levonni, a javaslatokat megfogalmazni. 8. Összefoglalás. Itt kell röviden ismertetni a vizsgált téma hátterét, a kutatás során alkalmazott módszereket, a legfontosabb eredményeket, megállapításokat és következtetéseket. Maximum 1 oldal. 9. Irodalomjegyzék. Az Irodalomjegyzéknek tartalmaznia kell a dolgozat megírásához felhasznált összes szakirodalmat, jogszabályt, dokumentumot részletes bibliográfiai adatokkal. Az Irodalomjegyzék nem tartalmazhat olyan hivatkozást, amely a dolgozatban nem szerepel. A hivatkozás elkészítése kétféle módon történhet. 10. Mellékletek. Ide kerülnek azok a nagyobb méretű ábrák, táblázatok, fotók, dokumentumok, stb., amelyek szövegközi elhelyezése gondot okozott volna. A fenti szerkezeti felépítéstől, a témától függően, a konzulens engedélyével a szakdolgozó eltérhet. Fontos kiemelni, hogy a szerkezeti tagolásban megadott elnevezések nem kötelező fejezetcímek egyben. A „Bevezetés” és „Összefoglalás” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket célszerű (de nem kötelező) decimális rendszerű számozással ellátni: - a főfejezeteket egy számjeggyel (1., 2., 3., stb.), oly módon, hogy a szám után egy pont kerül.

Az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.), oly módon, hogy minden egyes szám után pont van. A számok után kezdődő fejezetcímeket a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdőbetűvel kell elkezdeni, a cím, alcím végén azonban nincs pont. -

II.2

Az irodalmi hivatkozás módjai

Az irodalmi hivatkozásokat kétféleképpen lehet elkészíteni. A két módot nem lehet egymással keverni. I. 1. A dolgozat szövegében a tartalmi jellegű utalás, hivatkozás, idézet esetében a felhasznált gondolat végén a szerző vezetékneve szerepel nagy betűkkel, majd a közlemény megjelenésének évszáma, pl.: (FERGE, 2002). Két szerző esetében mindkettő vezetéknevét ki kell írni, pl.: (FERGE és GAZSÓ, 1998). Három vagy több szerző esetében az első szerző pontos neve, és munkatársai szerepel, pl.: (FERGE és munkatársai, 2002). Mindegyik esetben nem a hivatkozást tartalmazó mondat végén szerepel a pont, hanem a zárójelbe tett hivatkozás után. 2. Szó szerinti idézet esetében az idézett szöveget idézőjelbe kell tenni és az oldalszámot is meg kell adni, az évszám után álló kettőspont után, pl.: (FERGE, 2002:25). 3. Több azonos tényt megállapító közlemény esetében a zárójelben a szerzőket pontosvesszővel választjuk el, pl.: (FERGE, 2002; GAZSÓ, 2003). 4. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás esetében: a szerző neve, az évszámok „a”, „b”, „c” stb. megjelöléssel. II.3

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni sorszámozás nélkül. Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amelyet a szakdolgozó felhasznált, és amelyre a szövegben is hivatkozik. A szerzők tudományos és egyéb címét (Dr. Prof. Habil., stb.) nem kell feltüntetni. Amennyiben egy műnek, kiadványnak nincs pontosan megadott szerzője, csak intézménynév áll rendelkezésre, az alapján kell besorolni az irodalmat, azaz pl.: a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai a K betűnél szerepelnek. Jogszabályok esetében is hasonló módon járunk el, a hivatkozott jogszabály kezdőbetűje számít. A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható, az alábbi módokon: 1. Könyvek esetében: a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye. Pl.: ANDORKA R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 2. Könyvfejezet esetében: a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a fejezet címe, pont, In: felirat, a szerkesztő neve

csupa nagybetűvel, a szerk. szó zárójelben, kettőspont, a kötet címe, pont, kiadó, vessző, a megjelenés helye, pont, oldalszámok, pont. Pl.: SCHMERTZ I. (2001): Statisztikai eljárások alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban. In: FÓNAI M., KERÜLŐ J., TAKÁCS P. (szerk.): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. 151-187. 3. Folyóiratokban megjelent közlemény esetében a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a cikk címe, pont, folyóirat neve, vessző, kötetszám vagy füzetszám, pont, oldalszám, pont. Pl.: LAKI L. (2006): A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó térségekben. Esély, 2. 4-29. Ha egy szerzőnek, vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk. Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a fenti eljárásmódot kell alkalmazni, azaz elsőként a családi név következik, azaz nem DAVID R(iesmand)., hanem RIESMAN D. Egyéb időszaki kiadványban megjelent közlemény esetében is a fenti eljárást kell követni, azaz a folyóiratokban, illetve könyvfejezetként megjelent írásművek esetében megadott formát kell követni. Internetes forrás a www-vel kezdődő, pontos címet is meg kell adni. Az internetes irodalomra a szövegben a következőképpen kell hivatkozni: (http 1), illetve (www 1) sorszámmal. Az internetes hivatkozásokat a többi hivatkozástól elkülönítve kell feltüntetni. Az internetes irodalom formai példái: http:// 1. eletetazeveknek.lapunk.hu/ (idézet az Életet az Éveknek szervezet lapjából; Látogatva: 2011. 05. 12.) 2. gtkk.de-efk.hu (a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ honlapja ; Látogatva: 2011. 05. 12.) www. 1. mypin.hu/hga/interjigeriatriadrivanl.php (Iván L.: Ma te, holnap én… őszintén az öregedésről; Látogatva: 2011. 05. 12.) 2. oregedes.hu (a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság honlapja; Látogatva: 2011. 05. 12.) II. A szövegben a mondat vagy a bekezdés végére a megjelenés sorrendjében zárójelbe kell a hivatkozott szakirodalmat tenni. Pl. Magyarországon a lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen (1). Ha több szakirodalomra hivatkozik a szerző, azokat vesszővel kell elválasztani egymástól (pl. (1, 2, 3)). A mondat végén lévő pontot a hivatkozás után kell kitenni. Egy irodalom csak egy sorszámot kaphat, ha később hivatkozunk rá, ugyanazzal a sorszámmal kell hivatkozni. Az Irodalomjegyzékben a hivatkozások a szövegben szereplő számozással együtt, annak megfelelő sorrendben (és nem az első szerzők ABC sorrendjében) jelennek meg. A hivatkozott művek, internetes oldalak formai követelményei megegyeznek a fent leírtakkal,

azzal a különbséggel, hogy az internetes oldalakat nem külön, hanem azokat is a számozásnak megfelelően kell feltüntetni, valamint a szerzők nevében csak a kezdőbetű nagybetű. A Szociális és Társadalomtudományi Intézethez tartozó képzésekben készített szakdolgozatoknál az I. típusú hivatkozás, az Egészségtudományi Intézethez tartozó képzésekben készített szakdolgozatoknál az I.-es és a II.-es típusú hivatkozás is preferált. Az irodalmi hivatkozások száma lehetőleg ne legyen 15-nél kevesebb és 50-nél több. Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg a tanszék által kiadott fenti követelményeknek, pl.: a szakdolgozó nem alkalmaz hivatkozásokat a szövegben, olyan részek is találhatók a dolgozatban, melyeket idéz a szakdolgozó, de nem hivatkozik azokra, nagymértékben hiányos az irodalomjegyzéke, stb., a dolgozat elégtelen érdemjeggyel kerül elbírálásra. Ebben az esetben az Intézet visszajuttatja a dolgozatot a szakdolgozónak, akinek javított példányt kell benyújtania a soron következő záróvizsga időszakig. II.4

A táblázatok és ábrák kezelése

1. Függetlenül attól, hogy a dolgozat mely részében szerepelnek, mind a táblázatokat, mind az ábrákat sorszámmal és címmel kell ellátni. 2. A táblázatokat és az ábrákat külön kell sorszámozni. 3. A táblázatokra és ábrákra a szövegben a megfelelő sorszám jelölésével hivatkozni kell. Más irodalomból, adatbázisból vett táblázatok, ábrák közlése esetében a táblázat alján zárójelben meg kell adni a pontos forrást, oldalszámmal együtt, pl.: (Forrás: Demográfiai évkönyv, 2004. KSH, Budapest, 2005; Forrás: Barkai L, Madácsy L: Kockázatalapú diabetesszűres serdülők körében: az első hazai vizsgálat eredményei. Orv. Hetil., 2010, 42:1742-1747.)

2.

melléklet

PLÁGIUM NYILATKOZAT Alulírott ………………….…………….…………………... (Neptunkód: ……………….) jelen

nyilatkozat

aláírásával

kijelentem,

hogy

a

……………………………………………………………………………………………..……. ……………………………………………………….…......................................................című szakdolgozat önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló törvény szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Munkám során csak olyan forrásokat használtam fel, amelyekre az Irodalomjegyzékben hivatkoztam, illetve, amelyeket a hivatkozott szöveg, táblázat mellett feltüntettem. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munkavégzés követelményét betartottam, a konzulenst ezzel kapcsolatban nem tévesztettem meg. Jelen

nyilatkozat

aláírásával

tudomásul

veszem,

hogy amennyiben

a

dolgozatot

bizonyíthatóan nem magam készítettem, illetve azzal összefüggésben megsértettem a szerzői jogra vonatkozó előírásokat, a szakdolgozat elégtelen érdemjegyű, és ellenem az intézmény fegyelmi eljárást indít. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét más felsőoktatási intézményben nem nyújtottam be szakdolgozatként/diplomamunkaként. Nyíregyháza, …………………………………………….. …………………………….. hallgató

3.

sz. melléklet

Szak: Egészségügyi szociális munka mesterszak

EKSZT/___________/2017.

SZAKDOLGOZATI TÉMALAP A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakdolgozattal kapcsolatos előírásait megértettem, a szakdolgozat elkészítésének általános rendjét ismerem. A szakdolgozat témáját a) a …………………………………….. tanszék témajavaslata alapján, b) egyéni megbeszélés alapján választottam. (A megfelelőt kérjük bekarikázni.) Név: __________________________________________ Neptun azonosító:______________ A szakdolgozat témája: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Nyíregyháza, 20___ év ___________________ hó _____ nap.

_______________________ témafelelős oktató neve

________________________ hallgató neve

_______________________ tanszékvezető neve

_______________________ aláírás

________________________ aláírás

_______________________ aláírás

Témafelelős e-mail címe (csak külsős témavezetőnél): …………………………………… A szakdolgozat beadási határideje: adott év április 15./ november 15. A konzultációk időpontja, a témafelelős oktató aláírása: 1. ……….……. év …………………. hó …… nap ……...…………………….……. aláírás 2. …………….. év …………………. hó …… nap ……...………………….………. aláírás 3. ………….…. év …………………. hó …… nap ……….……………….………... aláírás A szakdolgozat leadásához hozzájárulok. (Itt az elkészített a szakdolgozat leadása előtt kell aláírni!) 20___ év ____________________ hó ____ nap. __________________________________ témafelelős oktató aláírása

4.

melléklet

SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELŐ LAP A dolgozat címe: A bíráló (opponens) neve: Nyilvántartási szám: Azonosító szám: I. Témaválasztás, aktualitás Téma- és címválasztás (Fontos-e a tudományterület szempontjából? Megfelel-e a szerző felkészültségének, lehetőségeinek? Összhangban van-e a cím és a megadott téma a dolgozat tartalmával?) A kutatói kérdés (A kutatói kérdés újdonsága, jelentősége, önállóság a kérdés megfogalmazásában) 5 pontból ...... pont II. Módszerek, eredmények Adatgyűjtés és -feldolgozás (módszerek nehézségi foka, sokoldalúsága, leírásának pontossága, adekvát volta, megfelelő mintavétel és/vagy a források megfelelő köre; az adatok hitelessége, rendezettsége, rögzítésének és feldolgozásának megfelelő módja;) Eredmények bemutatása (Az eredmények ismertetése mennyire pontos, alapos, részletes, világos – a dokumentáció mennyire adekvát, szemléltető) 60 pontból ...... pont III. Formai kivitelezés Terminológia (Az adott tudományterület konvencióinak megfelelő illetve az adott elemzéshez szükséges fogalmi apparátus következetes alkalmazása.) Felépítés, előírt formai követelményeknek való megfelelés (A fejezetek arányai, a fő- és alfejezetek tagolásának logikája.) Stílus (A fogalmazás szabatossága és gördülékenysége.) Tipográfia (Javított/javítatlan elírások; megfelelő ékezetek a szövegszerkesztő programmal írt szövegben) 10 pontból ...... pont IV. Következtetések, javaslatok Az eredmények alkalmazása, érvelés (Az adatok, források értelmezése; logikai következetesség; kritikai reflexiók, korrektség a vélemények bemutatásában; összefüggések meglátása; új és koherens következtetések. Alternatív magyarázatok. Közölhetőség és/vagy gyakorlati alkalmazás; az ehhez szükséges változtatások.) 15 pontból ...... pont V. Hivatkozások, bibliográfia, mellékletek (A tartalmi idézetek korrektsége; formai következetesség a hivatkozásokban és az irodalomjegyzékben; a mellékletek és a dolgozat témájának kapcsolata; a mellékletek kezelhetősége, a témához kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalom feldolgozása.) 10 pontból...... pont Összesen:

100 pontból ...... pont

Az értékelés szöveges indoklása az értékelés pontjai szerint: (A szöveges indoklás nélkül sem az értékelést lehetővé tevő feltételek megállapítása, sem a pontozásos értékelés nem érvényes.)

A bíráló (opponens) által feltett kérdések (minimum egy kérdés kötelező): 1. 2. Érdemjegy (számmal és betűvel): ………………………… Dátum: ……………………………………. ……………………………………. a bíráló aláírása Érdemjegy:

0–60 pont 61–70 pont 71–80 pont 81–90 pont 91–100 pont

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

ZÁRÓVIZSGA SZABÁLYOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERSZAKON A záróvizsga célja: A hallgató az egészségügyi szociális munka mesterszakon végzett tanulmányait a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követően záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (szakmai készségek) ellenőrzése és értékelése, melynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Záróvizsgára bocsátás feltételei: A hallgató záróvizsgára bocsátható, ha teljesítette a mesterszak képzési és kimeneteli követelményiben meghatározott követelményeket és abszolutóriumot (végbizonyítványt) szerzett. A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató eredményesen megvédje szakdolgozatát. A szakdolgozatvédést a szak a záróvizsga időszakot megelőzően külön eljárásként szervezi meg. Védésre az elfogadott szakdolgozat bocsátható. Szakdolgozatvédést a dékán által megbízott személyekből felállított minimum háromfős bizottság előtt kell tenni. A dolgozat védésén részt vehet a témafelelős oktató. Szakdolgozatvédésre csak elfogadott szakdolgozat birtokában lehet jelentkezni. Elfogadott szakdolgozatnak a dolgozat akkor tekinthető, ha a témavezető és a bíráló is egybehangzóan elfogadta és legalább elégségesre értékelte a dolgozatot. A szakdolgozat védését a bíráló bizottság ötfokozatú érdemjeggyel értékeli. Záróvizsgára a hallgató akkor bocsátható, ha a szakdolgozat védés eredménye legalább elégséges eredményű. A záróvizsga formája: Az egészségügyi szociális munka mesterszakon a hallgatók komplex szóbeli záróvizsgát tesznek. Az elméleti vizsga a képzés során elsajátított egészségtudományi, az alkalmazott társadalomtudományi, valamint a szociális munka ismeretekből áll. A záróvizsga tematikáját, tételsorát a szak a hivatalosan megjelenő szaki tájékoztatóban, valamint a záróvizsga évében a szorgalmi időszak első napjáig teszi közzé a hallgatók számára. A záróvizsga során számonkérésre kerülő ismeretek köre: -

az egészségi állapotot meghatározó egyéni, társadalmi, epidemiológiai és jogi feltételrendszerek összefüggéseinek, kutatásának és elemzésének komplex ismerete; szolgáltatástervezési és evaluációs ismeretek; egészségtudományi ismeretek; alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek; rehabilitációs ismeretek; a szociális munka ismeretei;

-

-

-

az egészségügyi menedzsment ismeretei; az integrált szakmai ismeretek felhasználása és gyakorlati alkalmazása módszereinek ismerete; az egészségügyi és szociális problémák egyéni és társadalmi összefüggéseinek feltárásához és elemzéséhez, fejlesztési programok kidolgozásához szükséges módszerek ismerete; az egészségügyi és szociális problémák komplex kezeléséhez szükséges módszerek ismerete; szociális diagnosztika és terápia kidolgozásához és alkalmazásához szükséges ismeretek; az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet között a hatékony problémamegoldás érdekében egyéni és környezeti erőforrások feltárására, mozgósítására és együttműködés kialakítására szolgáló módszerek és technikák ismerete; szociális segítő feladatok eljárások ismerete speciális egészségügyi és mentális problémákkal küzdő csoportok esetében.

A záróvizsga értékelése: A komplex szóbeli záróvizsga eredményét ötfokozatú értékelési rend szerint minősítik. A záróvizsga egyéb szabályaira a DE EK TVSZ szabályozását tekintjük irányadónak. Diplomajegy: A diplomajegy része a szakdolgozat opponensi bírálatának értékelése, a szakdolgozat védésének értékelése, a záróvizsga eredménye, valamint a szociális munka gyakorlata IV. tantárgy érdemjegye. Az oklevél minősítésének kiszámítása során az értékelések számtani átlagát kell alkalmazni. (oklevél minősítése = szakdolgozat opponensi értékelés + szakdolgozat védés + záróvizsga értékelés + szociális munka gyakorlata IV. értékelés : 4) A diploma minősítésére a DE EK TVSZ szabályai az irányadók. DE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 129-139. oldal http://www.unideb.hu/portal/hu/node/47 http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/TVSZ_2014.05.15.pdf

Sikeres éveket kívánunk Önnek a képzésünkben!