(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

Vadgazdá Vadgazdálkodá lkodási ökonó konómia

Ökonó konómiai alapok



Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? -

Ökonó konómiai (kö (közgazdasá zgazdasági) alapok

• Az emberi igények határtalanok. • Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk elégíteni őket, korlátozottak. • Ez elvezet minket a szűkösség problémájához. A közgazdaságtan vajon ad megoldást?

Bleier Norbert -SZIE MKK VMI- Gödöllő



A közgazdaságtan: • Leírja és elemzi a módot, ahogy a társadalmak (egyének) igényeik kielégítése érdekében a szűkös erőforrások közül választanak. Minden társadalmi jelenség egyének cselekedeteiből és köztük kialakuló kölcsönhatásokból származik, s az egyének a várható pótlólagos hasznokat és költségeket figyelembe véve választanak.

• Nem csupán pénzről, nyereségről és üzletről szól, az emberek választásait és a választások nem szándékolt következményeit is vizsgálja.



A közgazdaságtan nem azt feltételezi, hogy az emberek önzők, anyagiasak és kizárólag csak a pénz érdekli őket. Amikor az egyének várható hasznuk és költségeik alapján döntenek, akkor minden attól függ, hogy mit tekintünk haszonnak és költségnek. A közgazdasági gondolkodásmódot három területen alkalmazzák: • a cselekvések, a kölcsönhatások és a következmények

elemzésében. Heyne et al. 2004; Shapiro et al. 1990

Heyne et al. 2004



A cselekvéseket elsősorban szempontjából vizsgálja. A gazdaságosság az felhasználását jelenti.

a

erőforrások

gazdaságosság legelőnyösebb



A gazdaság az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, kereskedelmével és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatásaik összessége.

A gazdaságosságot a szűkösség teszi szükségessé.

Két végpont: Termelés

A legtöbb esetben a pénzügyi forrásaink végesek, nem vásárolhatunk meg mindent, bizonyos dolgokról le kell mondanunk. De még a multimilliomosoknak sem végtelen a lehetőségük, hiszen az idő számukra is véges.

Fogyasztásra az embert anyagi javak és szolgáltatások iránti belső hiányérzet sarkallja.

Végső felhasználás (fogyasztás)

SZÜ SZÜKSÉ KSÉGLET Heyne et al. 2004

Molnár és mtsai. 2000

1



A közgazdaságtan a gazdasági tevékenységekkel összefüggő szükségletekkel foglalkozik. A gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei a javak, javak a kielégítés mozzanata a fogyasztá fogyasztás. A javak azon tulajdonsá tulajdonságainak összessé sszességét, amelyek szü szüksé kséglet kielé kielégítésére alkalmassá alkalmassá teszik őket, hasznossá hasznosságnak nevezzü nevezzük.



SZABAD JAVAK A nem emberi munkával előállított, természet adta javakat nevezzük szabad javaknak. A természet készen, közvetlenül fogyasztható állapotban és „korlá korlátlanul” tlanul” nyújtja az emberiség számára. Ez azért napjainkra már erősen kérdésessé vált.

JAVAK SZABAD JAVAK

GAZDASÁGI JAVAK





GAZDASÁGI JAVAK


Gazdasági javak másik csoportosítása:

A termeléssel létrehozott javakat gazdasági javaknak nevezzük. 1, Termékek: amelyek megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükséglet kielégítésére alkalmas hasznos tulajdonsággal (pl. kenyér, autó, ruha, stb.). 2, Szolgáltatások: lehetnek anyagi (pl. szállítás, raktározás, csomagolás) és nem anyagi jellegűek, amikor valamilyen tevékenység közvetlenül elégít ki emberi szükségletet (pl. tanár, orvos, színész, stb.). Molnár és mtsai. 2000



Magánjavak

Közjavak

Egyének fogyasztják. Ha valaki elfogyasztja, más már nem tudja.

Mindenkinek rendelkezésére állnak. Használatukból senki sem zárható ki.

Korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.

Ezek a javak nem oszthatók, vagy mindenkinek a rendelkezésére áll vagy senkinek sem.

A magánjavak fogyasztásából egyesek kiszorulhatnak, így versengés folyik azokért.

Pl. közbiztonság, közvilágítás.



A gazdasági javak nem állnak szabadon és korlátlanul az ember rendelkezésére. A szükségletek kielégítése tehát szinte teljes mértékben attól függ, hogy mit és mennyit termelünk.



TERMELÉSI TÉNYEZŐK • Munka-munkaerő (az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, melyet a termelés során felhasznál)

• Természeti tényezők (termőföld, vizek, erdők, A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata.

stb.)

• Tőkejavak (eszközök, épületek, gépek, energia, amelyeket a termelésben használnak fel.)

Ehhez termelési tényezőket kell felhasználni.


• Vállalkozó (feladata az összes termelési tényező egységbe szervezése, irányítása)


2



A gazdálkodás – választás A termelési tényezők (erőforrások) szűkössége behatárolja a lehetőségeket. Viszont a szükségletek lényegében korlátlanok. Ez az ellentmondás gazdálkodásra késztet. Gazdálkodáson a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználását értjük, melynek eredményeként a szükségletek „a lehető legmagasabb fokon” elégíthetők ki. A gazdálkodás sorozatából áll.

választások

és

döntések



A döntések túlnyomó többségénél előnyök és hátrányok, haszon és áldozat egyaránt előfordul. Ha a korlátozott jövedelmet szórakozásra költjük, nem tudunk lakást venni. Az egyik alternatíva választása egyben egy, vagy több másikról való lemondást is jelent.

Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával jár. A gazdálkodás szükségleteink rangsorolását is jelenti egy adott időben.







A közgazdaságtan az embereknek, embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében (forgalmazásban) és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány.

Mit termeljek?

A gazdálkodás három fő kérdése:

A javak és szolgáltatások előállítása során az erőforrásokat, a termelési tényezőket milyen kombinációban használjam.

• MIT termeljek? • HOGYAN termeljek?

Kik lesznek a fogyasztóim? Milyen elvek alapján osztják el a megtermelt javakat és a keletkezett jövedelmeket a társadalom tagjai.




A modern gazdaságokat a munkamegosztás és a specializáció jellemzi. E nélkül tömegtermelés nem létezne. A munkamegosztás miatt többet, jobbat és

„olcsó olcsóbbat” bbat” fogyaszthatunk, mintha mindent magunknak kellene előállítani. A munkamegosztásból ugyanakkor következik a kooperáció szükségessége. A kooperáció a munkamegosztás alapján elkülönült termelők és termelő szervezetek tudatos együttműködése.


Hogyan termeljek?

Kinek termeljek?

• KINEK termeljek?


A gazdaság szereplői milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és minőségét állítsák elő?



A specializáció és munkamegosztás, valamint a kooperáció felvet egy további kérdést, a gazdasági tevékenységek összehangolásának problémáját. A gazdaság résztvevői között egyre erősebben jelentkezik a kölcsönös függés. A résztvevők más számára termelnek, saját szükségleteiket pedig szinte teljes mértékben mások által előállított javakkal elégítik ki. Hogyan valósul hát meg a koordináció? Milyen koordináció típusokat különböztetünk meg?


3





Etikai koordináció

Agresszív koordináció

A gazdasági kapcsolatokban a társadalmi erkölcsi normák, tradíciók érvényesülnek. Ezek magukban foglalnak hagyományokat, szokásokat, stb. és a gazdaság szereplői számára kötelezőek, megsértését a közvélemény szankcionálja. Ma is előfordul, de általában kisebb közösségekben (család, lakóközösség).

A gazdasági szereplők között szigorú alá- és fölérendeltségi viszony van. A fölérendeltek nyers erőszakkal kényszerítik az alárendelteket az általuk kívánt gazdasági cselekvésre.

A gazdaság egészének koordinációs folyamatában csak kiegészítő funkciója van.



Ritka és kivételes körülmények között fordul elő, pl. hadigazdaság, gyarmatosítás. A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai: a piaci, a bürokratikus (centralizált), és a vegyes koordináció.





A piaci koordináció (piacgazdaság) A gazdaság szereplői a piaci kapcsolataikban egymás mellé rendeltek, „egyenrangúak”, a közöttük megvalósuló cserekapcsolat a pénz közvetítésével történik. Alapvető céljuk a pénzben kifejezhető gazdasági eredmény elérése.

KINEK? piac

piac

MIT?

HOGYAN? piac

A piacgazdaságban a szereplők számára a döntéseikhez szükséges legfontosabb információkat a pénz közvetíti.

A piaci koordináció sémája







Mit termeljek?

Centralizált koordináció

A választ a piac közvetíti. Mi a nyereséges, mi hozza a legtöbb profitot.

Tudatos, központi tervek és utasítások alapján működik. A gazdaság szereplői között alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak. A gazdasági kapcsolatokban kevés szerep jut a piacnak.

Hogyan termeljek? A termelési tényezők olyan kombinációját keresik amelyik a legkisebb költséggel történő előállítást teszi lehetővé.

KINEK?

Kinek termeljek?

KÖZPONT

Meghatározóak a jövedelmi viszonyok. MIT?


HOGYAN?


4





Vegyes gazdaságkoordináció

A piaci szereplők

Egyszerre, együtt vannak jelen a piaci és az állami koordináció elemei. Meghatározó szerepe azonban a piacnak van.

Mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési, vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat.

A mai fejlett gazdaságok jellemzője.

Vásárlók, eladók, állam és intézményei A piaci szereplők vagy vesznek vagy eladnak, vagy más módon gyakorolnak befolyást a piaci folyamatokra. Közös jellemzőik: racionális gazdasági cselekvés, önérdek, gazdasági hatékonyság







Racionális gazdasági cselekvés

Kereslet és kínálat

Az eladó és a fogyasztó igyekszik a cserében a számára legelőnyösebb pozícióba kerülni.

A keresleti függvény egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében.

Önérdek Feltételezzük, hogy az egyének azt az alternatívát választják, amelyik a legjobb eredménnyel jár számukra. Gazdasági hatékonyság Adott ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt megvalósítani. Ez a vásárló és eladó tekintetében ellentétes érdeket jelent. Molnár és mtsai. 2000

A keresleti függvény megmutatja valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Általában csökkenő ár esetén nő, növekvő ár esetén csökken az adott termék keresett mennyisége.






A kínálati függvény azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon. Általában tartozik.

növekvő

árhoz

magasabb

kínálat

A kínálati függvény helyzete és alakja a termelők számától és a termelés költségeitől függ alapvetően.



5



Felhasznált irodalom: • Heyne P., Boettke P. és Prychitko D (2004) A közgazdasági gondolkodás alapjai. 519pp. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Molnár J., Farkasné Fekete M., Illés L., Hustiné Béres K. és Tömpe F (2000) Közgazdaságtan. Egyetemi jegyzet. SZIE GTK, Gödöllő •Shapiro H T., Dawson G G. és Antell G (1990) Alkalmazott közgazdaságtan. 211pp. Junior Achievement Magyarország.

6

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

Recommend Documents