Középkor
Középkor • Mi jut eszedbe a középkorról? • Milyen terület, milyen népek, országok? Milyen életmód, gondolkodásmód? • Hogyan, miből, éltek a középkori európaiak? • Mivel töltötték az idejüket? Volt-e, mennyi, és mivel töltötték a szabadidejüket? • Mit tudsz a vallásukról?
• A középkornak két korszakát különböztetjük meg, a korai és az érett középkort. • A művészettörténészek román és gótikus kornak hívják e kettőt. • Keress képeket (külső, belső, közeli, távoli) a neten a román stílusú speyeri dómról és a jáki templomról! Nézd meg, melyik mikor épült! • Keress képeket (külső, belső, közeli, távoli) a neten a gótikus stílusú reimsi katedrálisról és a Budavári Boldogasszony- (Mátyás-) templomról! Nézd meg, melyik mikor épült! • Milyennek látod ezeket a templomokat? Milyen különbségeket látsz? Mi lehet ezeknek az oka?
Román kor 11-12. század • A korai középkorban a kereszténység vált Európában az uralkodó vallássá. • A feudális társadalmi, hatalmi rend megszilárdulását a keresztény egyház tanításai és hierarchiája segítette. • A keresztény egyház az istenbe vagy a túlvilágba vetett hitet próbálta megerősíteni, kizárólagossá tenni. • Az egyházi tanítások táplálták a hitet, hogy a gonosz cselekedet legalább a túlvilágon elnyeri büntetését. Aki alávetette magát az isteni törvénynek és az egyházi fennhatóságnak az az isteni kegyelem reményében élhetett. Aki azonban nem eszerint él, örök kárhozat a büntetése. • A körülmények igen kemények voltak mindenki számára, még a gazdagok sem tehették igazán kényelmessé életüket. • A templom alkalmanként erőd is volt, a helyi lakosok ellenséges támadás esetén a környék egyetlen kőépületébe menekültek és oda menekítették kincseiket is. • A tömör, vastag falak, a lőrésszerű ablakok a kor fegyverei ellen biztos védelmet nyújtottak. Nagy részükre jellemző a boltozatok hangsúlyozása. • Az antik arányrendet vagy nem ismerték, vagy nem tartották tiszteletben, így a templomokat olyan magasra építették amennyire statikailag lehetséges volt.
Gótikus kor 12-15. század • A 12. századra megszilárdul a feudalizmus, kizárólagossá és erőssé válik a keresztény vallás. A királyi és egyházi hatalom egymással összefogva vagy rivalizálva az egyszerű ember felett állt. Ez a hierarchia mindenki számára világos volt. • A városok, az egyre erősödő polgárság, és a céhek jelentős tényezővé válnak az építészetben (megrendelőként, és építőként is). • A gótikus stílusban épült templomok függőleges tagoltsága, karcsú pillérei, magasba emelkedő tornyai, díszes kőrácsos ablakai a korábbi formavilággal szemben radikális különbséget mutattak. • A gótikus épülettípus legfontosabb jellemzője a pillérekkel megtámogatott összetett csúcsíves vagy legyező keresztboltozat, karcsúbb, magasabb oszlopok és támpillérek rendszere, használata lehetővé tette az egyre magasabb katedrálisok építését. • A falak teherhordó szerepére már nincs szükség, ezt a külső támpillér-hálózat biztosította. Megjelent a csúcsívesség tehát, nagy, keskeny, magas üvegablakokkal tagolt falak jellemzők. • A gótikában nagyobb hangsúlyt kap az építészmesterség virtuozitása. A könnyed légiesség, a finom csipkézettség, az egekbe törő tornyok az Isten (és a mester) dicséretét zengik.
Nézd meg Matthias Grünewald: Isenheimi oltárkép című festményét! • Mi a szárnyas oltár? Mi volt a célja? • Nézd meg a középső képet! Mit ábrázol? Kik vannak, kik lehetnek a képen? Miért van a képen, illetve mit szimbolizál a bárány a kereszttel, a kehely a kereszt tövében, a jobboldali alak mutatóujja, kezében a könyv? Milyenek a festmény színei? Milyennek látod az emberi alakokat? Hogyan ábrázolja a festő Jézust? • Milyen a kép hangulata? Mit fejez ki? Mit üzen a nézőknek, a hívőknek?
Matthias Grünewald: Isenheimi oltárkép A középső kép a Keresztrefeszítés jelenete, vagy Golgota. Az itáliai művészek fogalmai szerint nem sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye a szenvedés borzalmait: • Krisztus haldokló testét eltorzítják a kereszt kínjai, • ostor hasította gennyes sebek borítják egész alakját, • a sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek Jézus testének beteges, zöld árnyalatával, • ujjai merev görcsbe rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát. Tőle jobbra Keresztelő Szent János áll (aki jelképként van jelen, hiszen az esemény idején ő már halott), vele a keresztet hordozó bárány ősi szimbóluma, melynek vére az áldoztatókehelybe hullik. Szent János komor, határozott mozdulattal mutat a Megváltóra, míg föléje piros betűkkel írva olvashatjuk szavait: illum oportet crescere, me autem minui (annak növekedni kell, és nékem alászállnom kell). A kereszt bal oldalán Szűz Mária látható az özvegyi fátyolban, akit János tanítvány tart, mellettük a térdelő, rimánkodó Mária Magdolna. A Golgota alatti részen a Sírbatétel látható, ez már nem olyan drámai, mint a Golgota.
Keresd meg és nézd meg Giotto di Bondone: Keresztrefeszítés (Scrovegni-kápolna) című valamint Fra Angelico: Keresztrefeszítés című képeket! Hasonlítsd össze ezeket a képeket a Grünewald-képpel! Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz? Mi lehet a különbségek oka? Mire fókuszálnak az egyes képek, a történet mely momentumára emlékeztetnek?
Olvasd el Jacopone da Todi: Áll a fájdalomnak anyja / Himnusz a fájdalmas anyáról című versét Sík Sándor és Babits Mihály fordításában! Kérdések a vers elemzéséhez Hasonlítsd össze a két fordítást! Neked melyik tetszik jobban? Miért? A továbbiakban a Babits fordítással foglalkozunk. Miről szól a vers? Melyik evangéliumi történet újraírása a költemény? Kinek a nézőpontjából történik a lírai elbeszélés? Indokoljátok! Ki a lírai én? Kihez szól a versben? Tartalmilag hogyan építkezik a vers? Milyen részekre tagolható? Jézus élet- és szenvedéstörténetének mely mozzanatai bukkannak fel a versben? Mi lehet a szerepe az időben korábbi történések felvillantásának? Milyen viszonyt létesít a beszélő a felidézett történettel, Máriával és Krisztussal? Hányféleképpen nevezi meg a beszélő az Anyát, illetve a Fiút? Mi az eltérő elnevezések poétikai és jelentésbeli szerepe? Mit vár a beszélő Máriától és Krisztustól? Vizsgáld meg sorban a vers képeit! Milyennek találod azokat? Mi az alábbi képek szókapcsolatok különlegessége? „jajjal-tellett lelkét” „szívtépő kínok” „Kútja égi szeretetnek” „éreznem sebednek mérgét” „nyomd szívembe sebeit” „Szívem szíved keservében társad lenni úgy sovárg” „sebeit szívembe írnám” „Fiad sebe sebesítsen!” „Szent keresztje részegítsen és vérének itala.” „engedj győzelemre mennem anyád által” „lelkem dicsőn fogadja a pálmás paradicsom” Olvasd el az Ómagyar Mária-siralom című verset! Milyen hasonlóságokat találsz a két versben?
Jacopone da Todi 1230 körül – 1306. december 25.) olasz költő, akit születése helyéről, Todiról, a perugiai kerületben levő kis városról neveznek így. Családneve dei Benedetti. Eleinte ügyvédségre adta magát, de amikor fiatal nejét egy összeomló emelvény maga alá temette, szakított addigi életmódjával; minden vagyonát a szegényeknek, minden idejét a vezeklésnek szánta. Hihetetlen módon kezdte magát sanyargatni: arra vágyott, hogy az embernek minél inkább megvessék, utálják, kinevessék; örült, ha bolondnak tartották, és amiket tett, valóban igazolni látszott e hitet. Jacopone da Todi csatlakozott azokhoz a bíbornokokhoz, akik a pápával hadakoztak, de foglyul esett és Bonifác láncra verette és egy földalatti börtönbe csukhatta, ahol a szerencsétlennek öt évig kellett sínylődnie. Csak Bonifác utódja, XI. Benedek adta vissza szabadságát 1303-ban. Sokáig neki tulajdonították a Stabat Mater című költemény írását, ma ez már nem bizonyos.
Nézz utána az alábbi fogalmaknak! toposz Sínai-hegy Sion-hegy róráté
• toposz: egyfajta irodalmi vándortéma, vagy gyakran visszatérő motívum, mely újból és újból azonos (hasonló) értelemben jelenik meg a legkülönbözőbb korokban, legkülönbözőbb szerzők műveiben. Mi jut eszedbe a hegy, harang, batyu, út, álom toposzokról, milyen jelentéstartalmakat hordoznak? • Sínai-hegy: a mai Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén található hegycsoport, ahol a Biblia szerint Mózes kapta a Tízparancsolatot Istentől. • Sion-hegy: Jeruzsálem legmagasabb és egyben Izrael legszentebb dombja, itt épült fel Salamon király temploma • róráté: a katolikus liturgia (szertartásrend) szerint az adventi időszakban a mindennapi hajnali mise
Olvasd el Ady Endre: A Sion-hegy alatt és Álmom: az Isten című verseket! Kérdések Ady Endre: A Sion-hegy alatt című vers elemzéséhez • A hegytoposz milyen jelentései jutnak eszedbe? • Milyen nevezetes bibliai találkozást idézhet fel (evokálhat) Ady Endre verse? • Milyen gondolattársításokra, milyen szimbólumalkotásra ad lehetőséget a két hegyhez kapcsolódó képzetek összezavarása? • Ki a vers beszélője, milyen történetet mond el? • Valóságos a verscselekmény helyszíne? • Milyen a hely légköre, milyen kifejezésekkel jelzi ezt a költő? • Gyűjtsd össze a sajátos, különleges kifejezéseket, szókapcsolatokat, képeket, és jellemezd azokat! • Kik a vers szereplői? Melyiküket hogyan jellemzi a vers beszélője? Keresd ki a jellemző kifejezéseket! Milyenek az érzéseik? Honnan tudjuk ezt? Keress kifejezéseket! • Mi minden jelzi a szövegben, hogy a két szereplő keresi az "egymással való kapcsolat" felvételének lehetőségét? Mit "tesznek" ezért? • Miért nem jön létre ez a kapcsolat? • Mi a szerepe a lent ("alatt") és fent ("fölszaladt") szembeállításának a versben? • Fogalmazd meg, miről szól a vers!
Kérdések Ady Endre: Álmom: az Isten című verséhez • Milyen képek, toposzok jelennek meg a versben? Mi jellemzi ezeket a toposzokat, Neked mi jut eszedbe róluk, miket tudsz kapcsolni hozzájuk? Milyen fogalmakat társít Ady ezekhez a toposzokhoz? Milyen ezeknek a társításoknak a hatása? • Milyen cselekvések jelennek meg a versben? Nyelvileg milyenek ezek (szófaj, modalitás)? Milyen a jelentéstartalma ezeknek? Mit sugallnak, milyen hatást keltenek? Mit árulnak el a lírai énről? • Mit jelenthetnek ezek a sorok? „Nem bírom már harcom vitézül” „Megtelek Isten-szerelemmel” • Értelmezd a vers zárlatát! • Értelmezd a vers egészét! • Hogyan kapcsolódhat ez a vers A Sion-hegy alatt címűhöz? • Milyen Isten-kép, a hithez milyen viszony jelenik meg Ady Endre verseiben? • Mennyiben különbözik ez a korábban olvasott középkori vallásos versek Isten-lépétől, vallásosságától?
Ady Endre (Érmindszent 1877. november 22. –Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, aki megújította a magyar költészetet. Költői hangja, stílusa, megközelítési módjai modernsége miatt sokak számára megütközést keltőek voltak. Kicsapongó, a polgári közízlést figyelmen kívül hagyó életmódja visszatetszést keltett. Az utókor számára azonban nyilvánvaló irodalmi jelentősége, művészi nagysága. Ady istenes versei: Ady nem vallásos ember a szó hagyományos értelmében. Kötődik a református egyházhoz. Büszkén vallja magát kálvinistának, naponta olvassa a Bibliát, de nem tudja elfogadni az egyházi dogmákat, gyakran vívódik, a hinni akarás és a kétely egyszerre jelenik meg költészetében. A 10es években rászakadó magány, az ellene irányuló támadások, betegségének súlyosbodása lesznek Istenkeresésének mozgatórugói. Istenes verseit önálló ciklusba foglalva először az Illés szekerén című kötetében jelentette meg, és ettől kezdve 1912-ig minden kötetében van egy vallásos versciklus.
A továbbiakban a középkori művészet azon kicsiny, de létező szeletével foglalkozunk, amelyben az emberi élet, a mindennapok, az emberi gyarlóság, akár a bűnök kerülnek a középpontba.
Keresd meg és nézd meg alaposan Hieronymus Bosch: Az utolsó ítélet valamint a gyönyörök kertje című képeit! • Szerinted mit ábrázolnak a képek? • Milyen apró képeket fedezel fel a nagy képeken belül? Válassz ki egy részletet, és próbáld meg elmondani, hogy mit ábrázol? Milyen lények vannak a képen? Milyenek az emberalakok? Milyenek a tárgyak? Milyen szimbólumokat találsz? • Milyennek ábrázolja Bosch a világot, és benne az embert? • Milyen benyomásod van a képről?
Keresd meg és nézd meg alaposan Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca, Parasztlakodalom, valamint a Halál diadala című képeit! • Szerinted mit ábrázolnak a képek? • Milyen apró képeket fedezel fel a nagy képeken belül? Válassz ki egy részletet, és próbáld meg elmondani, hogy mit ábrázol? Milyen lények vannak a képen? Milyenek az emberalakok? Milyenek a tárgyak? Milyen szimbólumokat találsz? • Milyennek ábrázolja Bruegel a világot, és benne az embert? • Milyen benyomásod van a képről?
Az alábbi linkeken találsz elemzést a képekről: http://mageron.blog.hu/2014/12/14/bosch_az_utolso_itelet http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/m uveszettortenet-9-evfolyam/hieronymus-bosch/a-gyonyorokkertje
Hieronymus Bosch 1450 körül – 1516. augusztus 9.) németalföldi festő, a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja. Festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelme még a saját korában is sokszor homályos maradt. Bosch arra használta a démonok, félig emberi, félig állati alakok és gépek képeit, hogy félelmet és zavart idézzen elő, s az emberi gonoszságot ábrázolja. Művészete, amely hosszú évszázadokra feledésbe merült, végül ösztönzést adott a 20. század szürrealista mozgalmainak.
Idősebb Pieter Bruegel Breda, 1525? – Brüsszel, 1569. szeptember 9.) a neves flamand festőcsalád első, legjelentősebb tagja. Bár ma már szinte csak paraszti életképek művészeként ismerjük, Bruegel kortársainak elismerését elsősorban rajzolóként vívta ki. Olykor szatirikus, máskor erkölcsi célzatú, groteszk vagy fantasztikus képeket rajzolt. Festményei, beleértve tájképeit és paraszti életképeit, az abszurdot és a vulgárist hangsúlyozzák a lendület és a finom részletek teljességében, miközben leleplezik az emberi gyengeségeket és ostobaságokat. A falusi életről készített rajzok olyan részletességgel és realista módon elevenítik meg a 16. századi Flandriát, hogy történelmi dokumentumokként is felhasználhatók. Hírnevét A hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat szilárdította meg. Ő fedezte fel Hieronymus Bosch művészetét, amelynek stílusa erősen hatott rá.
Nézz utána a vágáns szó, vágáns költészet jelentésének!
A vágánsok csavargó, vándorló diákok (goliard). Művelt, egyetemet végzett, tudós emberek, akik nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni a társadalom rendjébe. Vándorolnak, csavarognak, éppúgy jelen vannak a köznép kocsmáiban, mint a főúri, királyi udvarokban. Szabad és független szellemű lázadók. A lázadás motívuma költészetüket is meghatározza. Szabadosak, szabadszájúak, nem ismernek el semmiféle tekintélyt. Tisztelik, követik az ókori szerzőket (főképp Ovidiust), kigúnyolják az egyházat, a papokat, az ostoba nemeseket, de van öniróniájuk, realitásérzékük is.
Carmina Burana néven ismeretes az a XIII. századi latin és alnémet szövegű versgyűjtemény-kódex, amelyet a bajorországi Benediktbeuren kolostorában találtak meg. Carl Orff zenésítette meg; 1937-ben, Frankfurtban adták elő. A gyűjtemény igen fontos a középkori irodalomtörténetben. Ezek a versek, melyeket vándordiákok és szerzetesek írtak – hol középkori latin, hol alnémet, néhány esetben pedig ófrancia nyelven –, egytől egyig világi témájúak. Megtalálhatók bennük a középkor hol gyengéd, hol a trágárságig vaskos, hol lírikus, hol humoros népies költészetének legjellegzetesebb képviselői. Ezek a vágánsdalok azonban nemcsak a nemzeti nyelv szempontjából fontosak: a latin költészet itt érkezik el a ritmikus és rímes verseléshez. Az antológia sokáig lappangott, csak 1803-ban került elő a benediktbeureni kolostor könyvtárából. S mivel a helység latin neve Bura Sancti Benedicti, innen ered a Carmina (dalok) szó után a Burana jelző. Felfedeztetése után nem azonnal jelent meg – szabadszájúsága ezt még ama felvilágosult korban is megakadályozta –, hanem csak fél évszázaddal később.
Olvasd el a Carmina Burana-ból kiválogatott verseket! Miről szólnak ezek a versek? Témájukban mennyiben különböznek a korábban olvasott középkori versektől? Jellemezd azt a kort, ahol ezen versek írói deviánsnak minősültek, a társadalom tekintélyes része kirekesztette, de legalábbis elkerülte őket! Mivel magyarázható, hogy ebben az elítélő, ellenséges közegben ezek a versek mégis megíródtak, és a gyűjtemény fennmaradt.
Hallgasd meg Carl Orff Carmina Burana című zeneművének első tételét (Ó Fortuna..) https://www.youtube.com/watch?v=txSoevpWUCk Ez a zenemű 1937-ben készült. A XIII századi (1200-as évek) versgyűjtemény ihlette meg Orffot, a szerzőt. Nézd meg az alábbi linken, hogy hogyan él tovább ez a közel 800 éve született, és 70 éve megzenésített vers! https://www.youtube.com/results?search_query=carl+orff+carmina+bura na+flashmob Hogy hatott rád? Milyen érzéseket, gondolatokat keltett a videó? Olvasd el még egyszer a versgyűjteményből az Ó Fortuna című verset és nézd meg az alábbi felvétel első 4,5percét! https://www.youtube.com/watch?v=PPz_AyM9Rpk Hogyan jeleníti meg az alkotó, Mundrucz Tamás vers tartalmát? Milyen összhatása van a vers-zene-látványnak? Mit gondolsz, miért, hogyan tud továbbélni évszázadokon átívelve, ez a mű? Mit mondd a mai kor emberének, nekünk? Neked?
