Témakörök Gazdasági szabályozás 12. hét Jó és rossz szabályozás
• Milyen a jó szabályozás? • Jobb szabályozás • Egy szabályozási kudarc
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Milyen a jó szabályozás?
Milyen a jó szabályozás? • Legitimitás – jogszabályi környezet
• Öt szempont • • • • •
Legitimitás – jogszabályi környezet Beszámoltathatóság Megfelelő eljárások Szakszerűség Hatékonyság
Milyen a jó szabályozás? • Beszámoltatás
• Törvényi felhatalmazás • Mandátum kérdése • Többnyire széleskörű döntési jogkör • A törvény értelmezési lehetőséget kínál • Pl. a törvény előírja a fogyasztói érdekek védelmét, de a hogyan nincs meghatározva • Törvényhozók nem ismerik a döntéshez szükséges részleteket • Ma még nem látható problémák megoldása
Milyen a jó szabályozás? • Megfelelő eljárás • Igazságos • Egyenlő, azonos elbánásmód
• Hozzáférhető • • • •
Az érintettek részvétele Megvitatható döntés Megindokolt döntés Ismert szabályok
• Nyilt Forrás: The Regulatory State: Ensuring its Accountability [2004] 20.o.
• Erősíti a legitimációt
1
Milyen a jó szabályozás? • Szakértelem • • • • •
Indokolni kell a szakértők igénybevételét Vélemény részletes indoklása A vélemény kialakítási folyamatának bemutatása Világos megfogalmazások A szakértői függetlenség biztosítása
Milyen a jó szabályozás? • Hatékonyság • Döntések a legkevesebb erőforrás és a legkisebb költség felhasználásával • Minél általánosabban szól a felhatalmazás, annál nehezebb mérni a teljesítményt • A társadalmi célok követése és az allokatív hatékonyság egyaránt mérce kell legyen
Milyen a jó szabályozás? • Az öt szempont egyaránt fontos • Javítani lehet a felhatalmazás értelmezésén, parlamenti jóváhagyást lehet kérni az egyértelműbb feladatokra • Parlamenti bizottságot lehet létrehozni a hálózatos szolgáltatások felügyeletére • Az eljárások szabályait nyilvánosságra kell hozni • A szakértelmet a hatóságoknál képzésekkel kell javítani • A felhatalmazások pontosabb megfogalmazásával növelni lehet a hatékonyság számbavételének esélyét
Jobb szabályozás
Jobb szabályozás • Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa • OECD javaslatok a jobb szabályozásra Szabályozási hatásvizsgálat (Regulatory Impact Assesment – RIA) A nyilvánosság erősítése A szabályozás terheinek csökkentése Egyszerűsítési intézkedések A hagyományos szabályozás helyettesítése alternatív megoldásokkal • A szabályozási időszak lezárulásának törvénybe foglalása
• • • • •
Jobb szabályozás
• Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás) • RIA • Áttekinti a lehetséges közpolitikai válaszokat • Megállapítja a célokat, kockázatokat, költségeket és hasznokat • Megmutatja • • • •
A célok elérésének módját A kisvállalkozásokat érintő hatásokat Az érintettek véleményét Az ellenőrzés és értékelés módját
Forrás: OECD [2008] 17.o.
2
Jobb szabályozás
Jobb szabályozás
Jobb szabályozás
Jobb szabályozás
• Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás)
• Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás)
• A szabályozás könnyítésének, a kevés beavatkozás hívei előnyben részesítik a • Szakmai szervezeteket • Önszabályozást • Vállalkozásokon belüli ellenőrzést
• A RIA elsősorban egy adott szabályozási lépés költséghaszon elemzésére alkalmas, alternatív megoldások egyenlő súlyú elemzése nem várható el tőle
Jobb szabályozás
• A RIA-k értékelése az Egyesült Királyságban A National Audit Office (NAO) által 2004-ben vizsgált esetek Felében volt a célok világosan meghatározva 10-ből 7 esetben nem vizsgáltal alternatív megoldási lehetőségeket Egyetlen esetben sem vizsgálták a szabályozás elmaradásának lehetőségét • Egyetlen esetben végeztek érzékenységi vizsgálatot • Tízből csak háromban készült a várható haszonra számszerű becslés
• • • •
Egy szabályozási kudarc • A villamosenergia-ipar kaliforniai deregulációja • US általában sikeres • De: a deregulációs lépések egymáshoz való viszonyának alakulására ügyelni kell, a liberalizálódás csak az egyes szabályozási lépések közötti összhang esetén lehet eredményes
• A kaliforniai szabályozási kudarc • Visszaélés a piaci erővel • Járadékvadászat • Megoldatlan • • • •
Kockázatkezelés Villamosenergia rendszerek összekapcsolása Elegendő szállítási kapacitás biztosítása Rendszerirányítás koordinálása
Forrás: NAO [2007] 5.o.
3
Egy szabályozási kudarc
Egy szabályozási kudarc
• Dereguláció az Egyesült Államok villamosenergia-iparában • Az áram termelésének, szállításának és szétosztásának korábbi vertikálisan integrált fázisai, államonként különböző mértékben, többé-kevésbé szétváltak • Versenyző áramtermelők jelentek meg a nagykereskedelmi piacokon • A különböző mértékig szabályozott részpiacok között sok helyütt nem sikerült megteremteni a verseny hatékonysága érdekében szükséges koordinációt, ezért • Kapacitáshiányok • Szállítási torlódások jöhettek létre • Kereslet-kínálat egyensúlyának a villamosenergia-iparban - a tárolás lehetetlensége miatt - kezelhetetlen megbomlása alakulhatott ki
Egy szabályozási kudarc
Egy szabályozási kudarc
• Költség - haszon • A haszon ott lehetett a költségeknél nagyobb, ahol a következetes reformot vezettek be • Itt– az államok felében - a költségek és az árak is csökkentek
Forrás: Joskow [2005] 48.o.
Egy szabályozási kudarc
Forrás: Joskow [2001] 38.o.
Egy szabályozási kudarc
Forrás: Joskow [2001] 40.o.
4
Egy szabályozási kudarc • Tanulságok • Korábbi piaci problémákat nem vettek figyelembe • A jelentős piaci erővel rendelkező erőművek könnyen visszaélhetnek helyzetükkel, ezt a szabályozási környezet kialakításánál figyelembe kellene venni • Nagykereskedelmi szabadpiac mellett a kiskereskedelmi árak kötöttek voltak • Kapacitáshiány a termelésben, árak emelkednek • Szolgáltatók csőd közeli helyzetbe kerülnek • Szállítási kapacitások növekedése elsősorban • Az erőművek szállítóhálózatra való csatlakozása • A rendszerek üzembiztonsági követelményei
• Kevés szállító kapacitás épült ki • A rendszerek összekapcsolásához • A regionális rendszerfelügyelethez
Egy szabályozási kudarc • 2008 Government Accountability Office (GAO) vizsgálata • Nem állapítható meg egyértelműen, hogy a liberalizálás milyen hatással volt a villamosenergia szektorra • Elemzésükhöz 13 korábbi tanulmányt használtak, ezekből hét pozitív hatást állapított meg, három szerzői úgy látták, hogy a költségcsökkenések hasznát a fogyasztók nem élvezhették, további három nem tudott egyértelmű következtetésre jutni • A tanulmányok értékelésénél figyelembe kellett venni, hogy nyolcat az iparág valamelyik szereplője rendelt meg.
5
