KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. Mecíleiil liiiei szerdái és szsi&atoi

VIII. évfolyam.

Budapest, 1898 évi julius hó 6.

54. (704.) szám

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Ai enzágog m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nen t&gelmak előfizetési díj : Bgéw í r r e 1« frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

A torontálmegyei emlékirat. A ,Köztelek" 50-ik s z á m á b a n ismertettük a Torontálmegyei Gazdasági Egyesület nagy körültekintéssel ós kitűnően megokolt emlékiratát, mely a mezőgazdasági válság enyhítése s munkásbajok szanálása érdekében óhajtandó törvényhozási intézkedések egész sorozatát tárgyalja. Az emlékiratban elősorolt óhajok n e m csak Torontál vármegyében, h a n e m az ország nagy részére nézve is aktuálisak; midőn tehát Gáspár Izsó úrtól, Torontál vármegyéből az alább közölt s a m e m o r a n d u m ellen irányuló kritikát vettük, foglalkozunk vele mint olyannal, mely n e m csupán helyi érdekeltséget, h a n e m országos jelentőségű elvi kérdéseket érint. A kritika súlyos ős szinte szokatlanná teszi azt e helyen az indokolatlanul csípős modor s a szőrszálhasogatásig m e n ő ellentmondási t ö r e k v é s ; hogy mégis helyet adtunk annak, tettük ezt n e m csak azért, mert közérdekű ügyekben a nyilvános kritika gyakorlásától senkit visszatartani n e m akarunk, h a n e m főként azért," mert jól tudjuk, hogy azok a nézetek, amelyeknek Gáspár ur kifejezést adott, nem csupán az övéi, h a n e m tetszetősek mindazok előtt, akik pusztán a theoretikus okoskodások látszólag csalhatatlan fonalán igyekezett eljutni a való élet igazságaihoz. Alkalmat adtunk azonban egyúttal a torontáli memorandum szerkesztőjének is arra, hogy a Gáspár ur észrevételeire megfeleljen s midőn a választ szintén közöljük, konstatáljuk, hogy nekünk abból elvenni, vagy ahhoz hozzátenni valónk nincsen. Megjegyzések

a torontálmegyei

emlékiratra.

Hálára kötelezte a „Köztélek" szerkesztősége a magyar olvasóközönséget, és — mint e közönség egy szerény porszemét — csekélységemet is azzal, hogy egész terjedelmé-

Mecíleiil liiiei szerdái és szsi&atoi

Sierkeutőséff «• kiadóhivatal: B l i l f t l t (K « U « l - * t »*. H á A Kéziratokat a szerkeutfaég nem küld •

ben közölte a torontálmegyei gazdasági egyesületnek á kormányhoz intézett emiéiratát „szép megokolásával együtt". Végtelenül tanulságos az ily „hivatott körökből" eredő megnyilatkozás ; tanulságos annak is, a ki csak a sorokat betűzi, kétszeresen tanulságos annak, a ki a sorok között is tud olvasni, de mindenképpen tanulságos azért, mert az ilyen megnyilatkozásokból lehet legeslegjobban megítélni gazdáink vezetőinek véleményét a fönforgó viszonyokról és képességüket, tudásukat e viszonyok megértésére, megítélésére és meggyógyitására. De bármily hálás vagyok is érte a tek. szerkesztőségnek, e hála nem kötelezhet arra, hogy szót fogadjak a t. szerkesztőségnek a tekintetben, hogy „tiszteletben és elismerésb e n " kell részesítenie mindenkinek azt az emlékiratot. Nem fogadhatok szót pedig azért, mert lehetetlenség tiszteletben és elismerésben részesítenem a felületességet, a következetlenséget, az eredeti eszmékben való tökéletes szegénységet, a tudomány és a tényleges viszonyok ismeretében való teljes járatlanságot, a mely vádakat mind rátudom olvasni a torontálmegyei gazd. egyesület vezetőire és betudom bizonyítani a kormányhoz fölterjeszlet emlékiratuknak minden sorából, gondolatából. Igaz, oly vádak ezek, a melyek alól m a n a p s á g kevés embert lehet fölmentem azok közül, a kik gazdasági viszonyainkkal, a föld és a föld népének válságos helyzetével foglalkoznak. Oly vádak ezek, a melyeket bátran emelhet az ember .,röpiróinktól" és zsurnalisztáinktól kezdve a nagyságos képviselő és nagyméltóságú miniszter urakig mindazok ellen, a kik m a nálunk az agrárius kérdéseken s különösen az agrárszocziálizmuson, ezen a mi saját külön vesszőparipánkon lovagolnak. De hogyha még ezekkel a többé-kevésbé hívatlan embereknek sem lehet az ily nagy, noha általános, hibákat megbocsátani, mennyivel súlyosabban kell azokat az oly férfiaknak beszámítani, akiknek hivatásos kötelességük, no meg egyéni érdekük is azt parancsolja, hogy e viszonyokat behatóan, a t u d o m á n y ismeretével, a kutató konzekvencziájával, a kötelességtudás alaposságával fölfegyverkezve tanulmányozzák, a tudós orvos

a MAGYAR MEZŐGAZDÁK

éles szemével fenekére nézzenek a bajnak, a diagnózist helyesen állapítsák meg, hogy igy azután képesek legyenek, biztos gyógyítószereket tartalmazó reczeptet írni, ha „emlékiratot" akarnak fölterjeszteni a m a g a s kormánynak. Megokolom vádjaimat. Felületességgel, a tudomány és a tényleges viszonyok ismeretében való járatlansággal vádolom a torontálmegyei emlékirat szerkesztőit elsősorban azért a nagy szarvashibáért, hogy „Tcommunisztikus" irányúnak állítják földünk népének szocziális mozgalmát. Igaz, nem egyéb ez a hiba, mint túlzása annak a régebbi hibának, mely e mozgalomnak „agrárszocziálizmus" elnevezésében nyilvánult. Nem t u d o m kitől ered ez az elnevezés. H a a mi fővárosi szoczíáldemokratáinktól, akkor ez elnevezés párttaktikából elkövetett egyszerű hamisítás, ha n e m tőlük, akkor csak oly ember csinálhatta, aki épp oly felületesen foglalkozott e mozgalom lényegével, mint a torontálmegyei emlékírók. Mert mit is kiván a szocziálizmus ? A termelési tényezők szocziálizálását, társadalmusitását, magyarán közössé tételét. Azt akarja, hogy a társadalom, vagy — h a ugy tetszik — az állam, az emberi társadalomnak emez eddig legmagasabb alakulata, legyen a kizárólagos tulajdonosa m i n d a m a tényezőknek, a melyek a munkát a termelésben t á m o g a t j á k ; a t á r s a d a l o m é legyen t e h á t a föld, a viz, a bánya, a nyerstermény, a szerszám, a gép, a közlekedési eszköz, egyszóval mind az, amit a nemzetgazdaságtan a tőke és a természeti termelőerők gyűjtőneve alatt összefoglal. Az agrárszocziálizmus t e h á t nem''lehet egyéb, mint a föld n é p é n e k : a földmives munkásoknak s a kisbirtokosoknak (parasztoknak) az a társadalmi törekvése, hogy közössé tegyék, szocziálizálják m i n d a m a tényezőket, amelyek a mezőgazdasági termelésnél a m u n kát támogatják, annak föltételeit képezik és produktivitását emelik. Az agrárszocziálista tehát mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés feltétlen természeti t e r r e n u m á t : a földet a k a r j a közössé tenni. A torontálmegyei emlékirat szerkesztői nyomatékosan is kiemelik, hogy a mi földünk

SZÖVETKEZETE

Budapest, V. ker., Alkotmány-utcza 31. sz. Mai Mámnak 30

oldal.

i 002

KÖZTELEK, 1898. JÚLÍCJS HO 6

népének mozgalma ilyen „agrárszocziálisztikus, igazabban komminisztikus mozgalom,'1. (Emlékirat bev. 3. sor). Ez az állítás pedig a leghatározottabb ellentmondásban van a tényleges viszonyokkal, az igazsággal. Nem akarom ezúttal hosszasabban fejtegetni, hogy a földmunkások sehol sem hajlanak a kommunizmusra, hanem ellenkezőleg anarkisztikus irányú mozgalmakban nyilvánul a tényleges viszonyokkal, a föímálló renddel való elégedetlenségük. A tudomány ezt már rég eldöntött ténynek ismeri el (]. Sombart, der Socialismus stb.) s csak arról folyik még a vita, hogy miért ? Mondom, nem szándékozom e. kérdést e helyütt bővebben fejtegetni, nincs is szükségem a tudomány tekintélyére, hogy bebizonyítsam megyém fiainak, hogy tévedtek. Utalok arra a közismertségü tényre, hogy földünk proletárjai mindenütt Hódmezővásárhelyen meg Orosházán éppen ugy, mint Szabolcsban és a Jászságban, Vasmegyében ugy, mint a Bánságban földosztó tendencziákkal indították meg mozgalmukat. Lám, hiszen a torontálmegyei emlékirat szerkesztői is beszélnek földosztást hangoztató munkásokéról (Emlékirat VIII. 2-ik bekezdés). Már pedig, kérem, mindenki beláthatja a szocziálizmusról s különösen az agrárszocziálizmusról mondott kevés szavamból is, hogy földosztás és földszocziálizálás egymást teljesen kizáró, egymássál homlokegyenest ellenkező két fogalom. A földosztás anarkisztikus törekvés, egyik túlzása amaz individualisztikus iránynak, amelyen ma fönnálló társadalmi rendszerünk is alapszik ; a föld szocziálizálása pedig kommunisztikus törekvés, kifolyása, logikus következménye a szocziálisztikus tendeneziáknak, melyeknek altouisztikus iránya (szövetkezetek alapítása stb:) napról-napra erősebben nyilvánul a mai társadalomban is. Nem igaz tehát, hogy tévesen úgynevezett agrárszocziálístáink a magántulajdont elakarják törölni (Emlékirat VIL 1 ső bekezdés); ők mai birtokelosztást akarják fölforgatni, ugy, hogy akinek ma többje van, annak kevesebbje legyen, akinek meg kevesebbje van,'vagy semmije sincs, annak többje legyen; egyenlőség a föld birtoklásában: ez az ő követelésük; közösség a föld birtoklásában : ez a kommunizmus követelése.

ben a leghatározottabban megczáfolják a toron- | tálmegyeiek véleményét. Ezért mondhattam én, hogy az ő véleményük felületes s azt mind a tudomány, mind a tényleges viszonyok ismeretében való teljes járatlanság jellemzi. Természetes, hogy a viszonyokat alaposan meg nem értve, a tényeket teljesen félreértve, képtelenek a torontálmegyei gazdák vezetői, a földmunkások szocziális betegségének diagnózisát helyesen megállapítani. Már pedig helyes diagnózis nélkül nem lehet üdvös gyógyító szereket ajánlani. S ha mégis vannak a reczipéjükben helyes és üdvös gyógyitószerek, mint pl. a szövetkezeti ügy pártolása, a különösen a szegényebb néposztályra nehezedő adónemeknek eltörlése, az adómentes létminimum megállapítása s egyéb, annak magyarázata, hogy nem a saját fejük, hanem már eléggé ismert reczipék után indultak. Ezért . vádoltam én őket azzal, hogy nincs emlékiratukban egyetlenegy eredeti eszme sem. De felületesen és • következetesség nélkül jártak el az emlékirat szerkesztői egyébben is. Következetlenek pl. akkor, a mikor tanácsolják a kormánynak a középeurópai vámunió eszméjének támogatását, mondván, hogy csak az védhet meg minket a tengerentúli versenytől, „mely az európai gabonapiaczokon főleg a magyar búzát szoritotta ki és állatkivitelünket majdnem tönkretette" (Emlékirat I. 2. bekezdés.) és egy füst alatt követelik az osztrák-magyar vámközösség felbontását, mert az „mezőgazdaságunkra káros állapot", mivel „nagyobb előnyöket biztosított a kifejlett iparral bíró Ausztriának, mint országunknak.11 (Emlékirat I. 4., bekezdés.) Az ellentmondás, mely egy« idegen állammal, még pedig szintén középeurópai állammal már létező vámunió felbontásának és egy középeurópai vámunió létesítésének- követelése közt van, oly szembetűnő, hogy arra kár akár csak egy betűvel is többet vesztegetnem. Szerencsére, ezt a hibát sem lehet egészen a torontálmegyeiek kontójára, írni. Ok csak felületesen dolgozó, jobbrabalra kapkodó politikai napisajtónk nyomán haladtak, a melyből nap-nap után szekérszámra lehetne gyűjteni az ilyen' inkonzekvens eszmék egész halmazát. I Az egyetlen eredeti eszméje az egész

A tényleges viszonyok tehát teljesen megfelelnek a tudomány álláspontjának, ellen- | emlékiratnak, hogy

TÁRCZA A nemzetközi czukorkonferenczia után. Ami előrelátható volt, az valósággal be is következett. A czukorprémiumok nemzetközi megszüntetésére irányzott tárgyalások mint eredménytelenek, ismét csak megint félbeszakittattak. A czukorjutalom kérdése ugyanazon holt ponthoz jutott, melynél a londoni konferenczia is hajótörést szenvedett. A nyílt jutalmak megszüntetésére nézve ugyan megegyezés létesült, mindazonáltal a rejtett kiviteli bonifikácziók ismét csak azon noli me tangere-nek bizonyultak be, , melyek minden megegyezést semmivé tettek. Franczia- és Oroszország kiküldöttei a konferenczia szétrobbantásával fenyegetőztek azon esetre, ha a belső adótörvényhozás egyáltalában vita tárgyává tétetnék. A többi államok képviselői önként érthetőleg kevés kedvet mutattak sáját kiviteli prémiumaik megszüntetésére azon esetre, ha Orosz- ós Francziaország nagyon is tetemes rejtett jutalmaikat fentartani akarnák. így tehát a konferenczia eredménytelenül, minden feltűnés nélkül szétoszlott. Formai elnapolás nem történt és csakis az lett nyilatkoztatva : hogy a megkezdett tárgyalások az egyes kormányok által közvetlenül lesznek folytatandók. Ezen viszonylagos eredmény pedig diplomácziai lepel, mely a konferenczia meghiúsultátkíméletesen takarja.

„köznépünk

54. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. alakítására kevés hajlammal Ur.1' (Emlékirat II. 7. bekezdés.) E tekintetben a nyitramegyei gazdasági egyesület fényes sikereire, a Károlyirféle szövetkezetek folytonos terjedésére ós kedvező állapotára, valamint a Zalamegyében legújabban megindult katholikus irányú erős, szövetkezeti mozgalomra figyelmeztetem a. torontálmegyéiket s- .azonfelül figyelmükbe ajánlom azt a körülményt, hogy nálunk igazában még nincs is nagyobb szabású szövetkezeti mozgalom, csak a szövetkezeti törvényjavaslat életbelépése után várható ilyen. A torontálmegyei emlékirat Ítélete tehát legelább is elhamarkodott. S miután maga az emlékirat is elismeri, hogy a gazdasági egyesületek „a nép széles rétegével összeköttetésben nem állanak" (Emlékirat VII. 2. bekezdés), nem is tartom hivatottnak a torontálmegyei gazdasági egyesületet, hogy népünkről ily kedvezőtlen Ítéletet mondjon : nem tartanám hivatottnak még akkor sem, ha a nép viszonyainak ismeretében való járatlanságáról nem tett volna már egyebütt is fényes tanúbizonyságot. Folytathatnám a kritikát még jó darabig, így bebizonyilhatnám, — ha ugyan rászorul a bizonyításra, — hogy nem igaz, hogy a földjáradék sülyéd, mint azt az emlékirat állítja, (III. 1. és 4. bekezdés) és figyelmeztethetném ezzel kapcsolatban az emlékirat szerkesztőit arra a nagy veszedelemre, mely azzal jár, ha oly igaz dolgot, mint amilyen a földadó leszállításának követelése, oly hamis argumentumókkal akarnak támogatni, mint amilyen a földjáradék sülyedésének állítása. A földadó leszállítását annyi igaz és kétségbevonhatatlan tény sürgeti, hogy kár a föidadó-redukczió elleneseinek hamis argumentumokkal uj fegyvert adni a kezükbe. Bebizonyíthatnám továbbá, hogy emlékirat szerkesziői ismét a következetlenség bűnébe esnék akkor, amikor, egyrészt a szegényebb rféposztályra nehezedő adónemek eltörlését-ajánlják, másrészt pedig azt javasolják, hogy „az 1896. XXII. tcz. 132. %-ában foglalt szabály a községekre is kiterjesztessék

jogukban áll jövedelmeik szaporítása czéljából a területükön létrejött adásvételek, örökösödések , után mérsékelt átiratási illetéket szedni.11 (Emlék- irat IV. 6. bekezdés.) Nem is szólva arról, hogy körül semmi szövetkezetek a községeknek" az átírások

Bizonyára minden jutalom nemzetközi eltörlése a közgazdasági eszménynek tekintendő. Mert a jutalom a túltermelést előmozdítja, „melegházi ipart" növel és egy termelési ágazatot az össztermelés, az adózók és a belföldi fogyasztók rovására előnyben részesít. A jutalmaknak minden czukrot, termelő országban való megszüntetésével, annak a . világpiaczokoni versenye is megszűnnék mesterséges lenni és oly irányt követne, mely életképes ipar fejlődéséhez vezetne. Mindazonáltal nézetem szerint ezen esemény soha eléretni nem fog és az mindenkor csak utópia marad. Egyrészt 34 évi folytatólagos nemzetközi tárgyalások daczára oly adórendszeralap, mely a répaczukornak minden országban a legkülönbözőbb termelési viszonyoknak megfelelő egyenlő megadóztatására nyújtana módot, még fel nem táláltatott és a legjobb akarat feltételezése mellett sem fog soha feltaláltatni. Ha pedig oly rendszer látszólagasan teremhető volna is, en esetben oly nemzetközi ellenőrzés gyakorolható nem volna, amely minden rejtett kiviteli jutalom kizárását biztosítaná. Rejtett jutalom lesz mindaddig, mig a nemzetközi verseny fennáll, Mert azon pillanatban, midőn egy állam sem lesz. jogosítva kiviteli jutalmak engedélyezésére, azon államok fogják a világpiacz versenyében a diadalt ünnepelhetni, melyekre a répatermelésre legalkalmasabb talaj- és .éghajlattal rendelkeznek, okszerű gazdálkodási üzemük által a legmagasabb fokú ós legolcsóbb répát termesztik, tökéletes czukorgyártási tech-

nikájuk által csekély előállítási költségek mellett a legjobb minőségű czukortermelvényt nyújtják és elvégre kiterjedt kereskedelmi összeköttetéseket tartanak fenn, sürü hajózási forgalom és a legolcsóbb szállítási dijak állandósítása mellett. Ezen tényezők előnyei a gaz daságilag előrehaladottabb, erősebb államokat oly nevezetes természetes jutalmakban részesiti, hogy a gazdaságilag gyöngébb államok versenye azok mellett mesterséges jutalom nélkül fenn nem állhat. Azon esetben tehát, hogy a répáczukor egyöntetű megadóztatására nézve lát : szólagosan nemzetközi egyezmény létesíthető volna is, ezen egyezmény nemsokára titokban megkerültetnék és amellett a mesterséges jutalom sokkal nagyobb mérvben mutatkoznék a vámés kereskedelmi politikában, ugyanaz rejtve jelentkeznék a- kiviteli országok kiváltságos czukorszállitási dijak és refakcziákban, valamint végre a beviteli országok nyilt és rejtett különbözeti vámkiváltságaiban. Meg kell tehát különböztetnünk az elvi, eszményi állásponton kivül egy a körülmények által reánk erőszakolt gyakorlati álláspontot is.' A prémium oly baj, melynek szüksége a kiviteli állam részére azáltal okoltatik meg, hogy a külföldi piaczokon versenyzők szinte jutalmakat adnak. A jutalom az egyes államok irányában értékét csak akkor veszti el, ha azt a közgazdasági előnyt, melyet az általa előmozdított czukórkivitei nyújt, a pénzügyi áldozatok nagysága túlhaladja. Ezt előrebocsátva a magyar nemzet és államgazdaságra nézve, utólag mint megelőzőleg egy fő- és kőt alternatív kérdés merül

23

56. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1898. JULIUS HO 13.

gazdasági egyesülettel szemben érzett felelősség nem ösztönözne arra, hogy az előzőkben felhozott súlyos vádakat kellő értékükre szállítsam le. Az említett felterjesztés czikkiró szerint felületes, következetlen, eredeti eszmékben tökéletesen szegény, a tudomány és a tényleges viszonyok ismeretében való teljes járatlanságot bizonyító. E halmozott vádak súlyos voltát czikkiró azzal igyekszik elviselhetővé tenni, hogy azok oly vádak, amelyek alól m a n a p s á g csak kevés embert, tán egyedül ö n m a g á t ? lehet felmenteni azok közül, a kik gazdasági viszonyainkkal, a föld és a föld népének válságos helyzetével foglalkoznak stb. és ennélfogva arra szorítkozhatnék, odautalni, miszerint az általa kifogásoltak általánosan elismert igazságok; mindazonáltal reflektálni akarok minden egyes kifogására. Felületességgel a tudomány és a tényleges viszonyok ismeretében való járulatlansággal vádolja czikkiró a felterjesztés szerkesztőit „azért a nagy szarvas hibáért, hogy — helyesebben — mert kommunisztikus irányúnak állítják földünk népének szocziális mozgalmát." Czikkiró szerint ez állítás a leghatározottaban ellenmondásban van a tényleges Ezek azok a gondolatok, melyek bennem viszonyokkal, az igazsággal, mert állítása szerint a torontálmegyei gazdasági egyesület emlék- • a földmunkások sehol sem h a j t a n a k a kommunizirata az első elolvasás közben ébresztett. musra,' h a n e m ellenkezőleg anarkisztikus irányú Azokat, akik az emlékiratot elolvasták, kérem, mozgalmakban nyilvánul a tényleges viszonyokvessék össze az ott olvasottakkal az itt el- kal a fennálló renddel való elégedetlenségük. mondottakat s aztán legyenek bírák közöttünk: Állítása, kifogása t á m o g a t á s á r a utal arra, hogy a torontálmegyei gazdasági egyesület és csekély-, földünk proletárjai mindenütt földosztó t e n d e n ségem közt. De h a Ítéletük kedvezőtlen találna cziákkal indították meg mozgalmukat. is lenni r e á m nézve, gondolják meg, hogy* a Czikkirónak az agrárszoczializmus elneveközérdek iránt való lelkesedésem adta kezembe zésére, a n n a k czéljáira vonatkozó terjengős a tollat. Dixi et salvavi animam meam. elmélkedéseinek méltatása n e m n e m t a r t o z v á n a dologhoz, nagyhangú kritikájára csak annyit Gáspár Izsó. kívánok válaszolni, hogy a torontálmegyei Válasz a kritikára. gazdasági egyesület tagjai közvetlen személyes utján felismerték, miszerint több A torontálmegyei gazd. egyesület tárgyalt tapasztalat felterjesztésének túlnyomó része tőlem eredvén, községnek félrevezetett népe azon hiszemben élt,, hogy a szoczialisztikus mozgalmak czélja megokolásáért pedig kizárólag én levén felelős, a t. szerkesztőség szívessége folytán megra- az uradalmi birtokok közössé tétele. E jelenség felismerése mellett az észlelt gadom az alkalmat a fenti kritikára vöviden válaszolni, bár annak h a n g j a a tárgyilagos mozgalmakat teljes joggal minősíthették kommunisztikusoknak, h a b á r egyes helyeken, az vitatkozásra való hajlamot nem ébreszti fel. Ép ez oknál fogva tartózkodtam volna elégedetlen elemek az uraságtól elveendő tea czikkiró ur vádjaira felelni, ha a fennemlitett rületeknek azonnali szétosztását tervezték és így általánosságban véve tudományos értelemben az emiitett mozgalmak földnépünk komfel : Vájjon elvileg kívánatosnak mutatkozik-e, munizmusra való h a j l a m á t n e m bizonyították hogy nálunk a ezukor — a konjunktúrák és noha az izgatók által félrevezetett n é p küszemelőtt tartása mellett — nemcsak a bellönböző vágyait tudományos mezbe nem földi szükséglet fedezésére, h a n e m még azonburkolta. felül is, tehát oly mennyiségben termeltessék, Czikkiró különben akkor, midőn nagy garhogy annak kivitele szükségessé válik. *) Ha ral emiitett kifogását bizonyítani iparkodik, ez szükséges, vájjon a magyar gyártmány versenye a világpiaezon jutalom nélkül lehetsé- feltűnő ellenmondásba keveredik, a mennyiges-e, vagyis vájjon Magyarország a gazda- ben először t a g a d j a azt, hogy földnépünk mozgalma kommunisztikus, m á j d ismertetvén az sági fejlődés azon fokán áll-e, mely a jutalom egyoldalú megszüntetését a czukorkivitel ve- agrárszocziálisták törekvéseit, kinyilatkoztatja, „hogy azok a m a i birtokeloszlást akarják felszélyeztetése nélkül lehetségesiti, vagy szükséforgatni, ugy hogy a kinek m a többje van, günk van-e j u t a l o m r a ? S h a végül a jutalomra vagy semmije sincs, annak többje l e g y e n ; szükségünk van, vájjon Magyarországnak esetröl-esetre minő prémiumpolitikát kell-e követnie, egyenlőség a föld birtoklásában : ez az ő követelésük; közösség a föld birtoklásában: ez a hogy a kiviteli országok versenyviszonyait és a világpiacz konjunktúráit s z e m e l ő t t tartva — kommunizmus követelése. A tényleges viszokivitelét a legcsekélyebb pénzügyi áldozatok nyok tehát teljesen megfelelnek a tudomány á r á n fentarthassa és.illetőleg tovább terjesz- álláspontjának, ellenben ' a leghatározotabban megezáfolják a torontálmegyeiek véleményét." tesse ? Czikiró t e h á t egy lélegzetben leszólja Ezen kérdésekre n e m egyes érdekek szempontjából, h a n e m csak minden gazdasági felterjesztésünket, meri az észlelt mozgalmatényező tekintetbe vételével adható helyes kat kommunisztikusoknak minősítettük, noha azok csak „földosztó tendencziák" voltak, válasz. Ennél azonban első sorban is a mezőviszonyok a gazdaság jön tekintetbe oly országban, mely m a j d kijelenti, hogy a tényleges kommunizmus követélésének teljesen megfelelnek, •— mint Magyarország — nemzeti jövedelmét a belföldi termesztésre alapította, m e r t elvégre igazolják a tudomány álláspontját és ' a legh a t á r o z o t a b b a n czáfolják v é l e m é n y ü n k e t ! i s : a ezukor termelője mégis csak m a g a a Hol itt a logika ; a következetesség ? mezei gazda. Wiener Moszkó. Közbevetőleg czikkiró felterjesztésünk VII. •*) Az első kérdésre"már régen készen vagyunk pontjának első bekezdését is helyteleníti, azt az „igen" felelettel; a másik két kérdésre adandó fe- állítván, hogy „nem igaz tehát, hogy tévesen lelet attól függ, hogy milyen ezukoripar pártoló politi- úgynevezett agrárszocziálístáink a magánkát követnek a versenyző külállamok, mert sajnos, a mai viszonyok között egyoldalulag nem mellőzhetjük a tulajdont elakarják törölni ; ők a mai birtokeloszlást akarják felforgatni, ugy hogy akinek prémium rendszert. Szerk.

olyas teendőjük nincs, amely az illeték szedését csak némiképpen is jogosulttá tenné, csak a r r a akarom az emlékirat szerzőit figyelmeztetni, hogy az ilyen átirási dijak éppen a legszegényebb osztályt sújtják, amelyben az ingatlanok forgalma sokkal nagyobb, mint a földbirtokos osztály legadózóképesebb tagjainál, a nagybirtokosoknál s éppen akkor a legnagyobb, mikor legnehezebbek a megélhetési viszonyok: válságos vagy Ínséges esztendőkben. Az ily forgalmi adóval tehát csak azt érnék el a toronlálmegyeiek, hogy mig az egyik •villáról leveszik a szegény kisbirtokos terhét, addig a másik vállára ismét ráraknák. De helytelen volna az ily forgalmi adók kreálása m á r azért is, mert ismeretes tény, hogy mennyire haragszik a mi parasztnépünk m á r az eddigi átiratási dijakra i s ; s valóban nevetségesnek kell találni az átiratási illetékek emelését akkor, a mikor az osztrák pénzügyminiszter a vagyonátruházási illetékekről külön törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, mely éppen a kisgazdák érdekében változtatja meg az eddigi eljárást és pl. 500 frtiól 2500 frtig emeli föl az illetékmentesség értékhatárát, a 2500 frttól 5000 frtig terjedő értéknél pedig leszállítja az eddigi lVa'Vo-öt W / o - r a .

m a többje van, annak kevesebbje legyen, akinek m a kevesebbje van, a n n a k többje legyen; egyenlőség a földbirtoklásban: ez az ő követelésük." Ha czikkiró e követelést a magántulajdon fogalmával összeegyeztetni képes, akkor arról egészen sajátos fogalma lehet, a tulajdonnal birók bizonyára tagadnák, hogy a föld birtoklásában való egyenlőség jelszava mellett felosztott magántulajdonuk megóvatott. A dolog lényegére nézve különben teljesen mindegy, hogy a szocziálizmus sokféle válfajának melyike fejlesztette a ' földnépünknél észlelt szóbanforgó törekvéseket, a kérdés az, vájjon azok kapcsolatba hozhatók-e azon gazdasági bajokkal, melyekre a torontáli gazdasági egyesület utalt és melyek megszüntetését, orvoslását sürgeti. Czikkiró nézete szerint az emiitett egyesület képtelen volt „a földmunkások szocziális betegségének diagnózisát helyesen megállapítani" és azért az üdvös gyógyító szereket sem ismerte fel, s ha mégis vannak a reczipében helyes és üdvös gyógyszerek, annak magyarázata az, hogy nem a saját fejük, h a n e m már eléggé ismert reczipék után indultak. Erre alapítja azon állítását, hogy a kritizált felterjesztésben egyetlen egy eredeti eszme sincs. Annak megítélését, vájjon a gazd.egyesületünk által ajánlott gyógyító szerek alkalmaztatásuk esetén kedvezően befolyásolnák-e munkás népünk anyagi helyzetét, megnyugvással bízom e lap olvvasó köznönségére; az ellen pedig, hogy a felterjesztésben egy eredeti eszme sincs, nem is akarok védekezni; mert eltekintve, hogy szocziális és gazdasági bajaink orvoslása kérdésében ''„eredeti" eszmével birni, annyi hivatott és hívatlan orvos tanácsának ismerete mellett nem kis feladat: vámegyénk gazdasági egyesületének intéző férfiai, nem „eredeti" eszmék kutatásában és lanczirozásában keresték az általuk felismert bajok orvoslását, hanem abban, hogy minden oldalról megvitatott, az élet és tapasztalat által helyeseknek felismert eszmék, gyakorlatilag hasznosaknak bizonyult dolgok nálunk is megvalósíttassanak. Czikkiró epés kifakadása tehát csak akkor volna érthető, ha az általam fogalmazott felterjesztés egyetlenegy sorából is kiolvasható lenne, miszerint az egyesületünk által ajánlott eszmék az eredetiség czégje alatt hozattak forgalomba. Felületesség és következetlenséggel vádol czikkiró azért is, mert akkor, midőn az európai vámunió eszméjének támogatását kérjük, egy füst alatt az osztrák-magyar vámközösség felbontását követeljük. Látszólag igaza van czikkirónak és az, ki az olvasottak fölött n e m gondolkozik, kifogásolt tényünkben ellenmondást fog találni. Pedig ez ellenmondás csak látszólagos, mert eltekintve attól, hogy a középeurópai vámunió kérdésének az a r r a hivatott tényezők által való tárgyalásától még nagyon meszsze vagyunk és az előreláthatólag csak akkor fog bekövetkezni, ha Amerika magát az ipar minden számbavehető á g á b a n az európai ipartól függetleníteni és az utóbbira kivetett védvámokkal az érdekelt nagyipara európai államokat az emiitett vámunió létrehozására kényszeríteni fogja : a középeurópai vámunió keretében is, az ahhoz tartozó államok, mint külön gazdasági tényezők képzelhetők és a vámunió azok gazdasági és kereskedelmi érdekeinek minden tekintetben való közössé tételét, általánosítását n e m követeli meg. Egyetlenegy eredeti eszmét mégis felfedezett czikkiró felterjesztésünkben, azt .,hogy köznépünk szövetkezetek alakítására kevés h a j l a m m a l bír." Sajnálom, hogy e részben sem oszthatom nézetét, mert az idézett állítás nem eszme, h a n e m éppen csak állítás, melynek alapos voltát a czikkiró által telhozott példák a legkevésbé ingatják meg, mert abból, hogy a gróf Károlyi és társai tevékeny, lankadatlan

i 002 m u n k á j a folytán közel két évtifced alatt néhány száz szövetkezet alakult és legutóbb a Nyitramegyei gazdasági egyesület alapitott több községi szövetkézetet, még n e m lehet azt következtetni, hogy népünk szövetkezetek alakítás á r a hajlammal bir és hogy idézett állitásunk elhamarkodott volt. A torontálmegyei gazd. egyesület és m a g a a törvényhatóság m á r évek előtt hozzáfogott szövetkezeték létesítéséhez. Czélját azonban csak akkor érte el, midőn Í896. évben tisztán saját és lakossága erejéből egy nagy, közel negyed- millió forint üzletrésztőkével bíró megyei központi hitelszövetkezetet sikerült alakítania. E hitelszövetkezet minden eszközt felhasznált arra, hogy a vármegye községeiben hitelszövetkezetek alakíttassanak, a megalakultaknak azonnal hitelt nyújtott és az eredmény az volt, hogy összesen eddig 14 községi hitelszövetkezet alakult. Ez kétségen kivül kedvezőtlen eredmény és annál inkább feljogosított annak állítására, miszerint népünk szövetkezetek alakítására kevés hajlammal bir, mert m á s törvényhatóságok területén, ottani központi szövetkezetek hiányában csak elvétve alakult egy-egy községi szövetkezet. Egyesületünk tehát d a c z á r a annak, hogy a n é p széles rétegével oly szoros és tegyük hozzá folytonos összeköttetésben nem, áll, mint a szövetkezetek állnak, mégis tapasztaltak alapj á n tette kifogásolt állítását, melyet mindazok elfognak ismerni, kik szövetkezetek alakításával foglalkoztak, kiknek alkalmuk volt meggyőződni arról, hogy népünk idegenkedik a szövetkezetek erkölcsi alapját képező többszörös vagyoni felelősség elvállalásától és általában véve a takarékosságra kifejlett h a j l a m m a l n e m bir. Szemrehányólag emliti fel a czikkiró azt is, hogy a földadó leszállítása iránti kérelmet egyesületünk a földjáradék apadásával indokolta, m e r t szerinte ez hamis argumentum. E ráfogás igazán nagy bátorságra vall és mezőgazdaságunk súlyos helyzetének n e m ismerésére. Gsak az, ki szemet huny az igazság előtt, ki n e m akar tudomást szerezni arról, hogy a gabonaárak évtizedek óta csökkentek, a termelési költségek pedig emelkedtek, hogy a nagy bérletek után elérhető haszonbérek tetemesen kisebbek, mint az évekkel ezelőtt fizetett haszonbérek, sőt hogy a kisebb haszonbérleteknél is a haszonbérek némi a p a d á s a konstatálható : állithatja nagy merészen azt, hogy a földjáradék n e m apadt. Következetlenségnek minősíti czikkiró azt is, hogy a többször emiitett felterjesztésben az kérelmeztetik, miszerint a községek jogosíttassanak fel jövedelmeik száporitása czéljából a területükön létrejött vagyonátruházások után mérsékelt átiratási illetéket szedni. Távol áll tőlem czikkirónak az említett átiratási pótilleték ellen felhozott állításait ezáfolni, mert m a g a m is elismerem, hogy a forgalom tárgyát képező ingatlanok átruházását eléggé terhelik a kincstári illetékek, mindannak daczára fentartom azt, hogy kívánatos lenne, ha gazd. egyesületünk említett javaslata illetékes helyen figyelembe vétetnék, mert a sok helyen m a j d n e m elviselhetlen magasságra emelkedett pótadók apasztását lehetne a szóbanforgó átiratási illetékek szedésével elérni és ez által a közteherviselés a szegényebb osztályúak előnyére átháritható lenne azokra, kiknek van mit eladni, illetve venni, kik személyes tevékenység nélkül ajándékozás, örökség utján jutnak vagyonhoz. Hogy paraszt népünk haragszik az eddigi átiratási dijak miatt, az n e m lehet ok a különben és tegyük hozzá csak ki-, vételes esetben a kormány előleges engedélyévél kivethető átiratási dijak mellőzésére, mert akkor minden közterhet meg kellene szüntetni. Hosszabban nem bocsátkozom czikkiró aggályai alaptalanságának kimutatásába, mert érzem, hogy olvasóim türelmével m á r is visszaéltem és mert bizom abban, hogy czikk-

KÖZTELEK, 1898. JÚLÍCJS HO 6 iró, felterjesztésünk első olvasása közben t á m a d t és valószínűleg sebtében leirt g o n d o latainak értékét eléggé megvilágítottam s felterjesztésünk kifogásolt részeinek helyességét kimutatni szerencsés voltam. Poroszkay Béla, mint a torontálmegyei gazd. egyesület igazgató-választmányi tagja.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

A sörárpa előállítása. Ö Az a r a t á s küszöbén állva, azt hiszém nem lesz érdektelen, ha a figyelmet a sörárpa előállítására fordítom, midőn egyrészt elmondom saját véleményemet s eljárásomat, másrészről pedig felkérem a gazdaközönséget az e tárgy fölött való eszmecserére. Ugyanis sokan gazdáink közül — köztük m a g a m is — érthetetlennek tartják, hogy némely években miért hajszolják a sörgyárosok az árpavételnél a n n a k fehér szinét, tekintet nélkül a súlyra, midőn máskor figyelmen kivül hagy va a szint, a használhatóság megbirálására a minőség és suly a mérvadó. Tehát tisztázni kell ezt a dolgot, hogy mi az igazság, hogy a gazdaközönség t u d j a és lássa, mely elvek vezéreljék a sörárpa előállításánál s milyen terménynek v a n sörárpa becsértéke. Szerény véleményem szerint az á r p a fehér színének kevés köze van a sörgyártáshoz, han e m ennek követelése csak üzleti fogás, hogy a különben kifogástalan alakú, egészséges és súlyos, de sárgás szinü á r p a vételárát leszorítsák. Hogy pedig ezt a véleményemet indokoljam, nézzük az á r p a szerepét a sörgyártásnál. Az á r p a s z e m n a g y j á b a n két részből áll, u. m. a külső burok- és a belső lisztes részből. A burok (a héj) celuloseból áll s a külbehatásoktól védi a c s i r á t ; m á s szerepe alig van. Itt tehát a fehér szin teljesen közömbös. Egyedül fontos szerep a lisztes résznek jut, mely szintén 2 részből áll és pedig a keményítő- és proteinből. A keményítő tudjuk, hogy hideg vízben nem oldódik, de felmelegített vízben keményitőcsirizzé lesz, melyhez ha 55° R. mellett á r p a c s i r a d a r a jön, o'dhatóvá lesz s változást szenved s e hőmérséken hosszabb ideig tartva, a csirában^ levő erjanyag — diastas — h a t á s a alatt czukorrá, m a j d szeszszé változik át. A protein annyiban bir szereppel, hogy ebből lesz az élesztő s ez erjeszti meg a sörlét. Fontossága főleg a csiráziatásnál lép előtérbe, amennyiben belőle képződik a diaslase nevü erjedő anyag. Ezek szerint a sörlé előállításánál az á r p á b a n foglalt lisztes rész mennyisége és minősége jut érvényre s igy a színből a belső tartalom mennyiségére következtetni apodektice n e m lehet. A lisztes rész az á r p á b a n akkor lesz a legtöbb és legjobb, ha az á r p a teljesen kifejlődött, tehát megérett. Az által, hogy az á r p a megsárgul, akár későbbi aratás, akár harmat, vagy gyenge eső miatt, — feltéve, hogy sem n e m dohos, sem n e m csirás, — keményítő és protein tartalma n e m változik, mert ezen változás csak erjedés és csírázás következtében állhat be. Mig, h a az árpát fél érettségében aratjuk, ez által aczélosabb, üveges törésű lesz, de kevesebb liszttartalommal fog birni, jólehet színe szép fehér. Könnyen belátható, hogy mig az utóbbi esetben a fehér szinü á r p a tartalmilag kevesebbet ér, addig az egyenletesen sárga szinü, egészséges á r p a a sörgyártás szempontjából értékesebb. Másként bírálandó meg az á r p a színe az ápa csiráztatását illetőleg. Elismerem, hogy a szép fehér szinü á r p á r a rá lehet mondani, hogy teljesen zárazon

54. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. takaríttatott be, mig a sárga színből az á r p a ázott voltára lehet következtetni. Ha tehát fehér és sárga szinü, vagy különböző érettségi fokú á r p a van összekeverve, ugy a sörgyártásnál szükséges á r p a csírázása n e m lesz egyenletes, mert mig a fehér későbben csírázik, addig a sárga — ázott — h a m a r a b b j ö n csirba s nagyobb csirát hajt, mint a fehér, s igy mig a fehér a kellő csirfokot eléri, addig a sárga fölösleges proteint fogyaszt csirképzésre, ami tiszta veszteség, tehát az ilyen kevert á r p a a sörgyártásnál használhatlan. Ezt érteni vélem. De hogy egyenletesen sárga szinü, e g é s z s é g e s árpa, mely egyforma viszonyok közt egyszerre csírázik, miért volna értéktelen a sörgyártásnál, az érthetetlen kifogás és a termelők kijátszása. Hogy tényleg az, megmutatták a mult évi sörárpavásárok s megmutatta a velem történt eset is, hogy mig ugyanazon vevő, ugyanegy időben az én Chevalierárpámat, mely 64 kgros volt 7 frt 50 kr. vette meg, addig szomszédomtól a különben sárga szinü, de duzzadt szemű s 66 kgros H a n n a á r p á t 8 frtért vásárolta m é t e r m á z s á n k é n t . Miért? Mert az eddig oly igen megkövetelt fehér szinü prima á r p a drága volt, de a sörfőzés czéljainak megfelelvén a különben sárga szinü olcsó árpa, igy tehát ez is jó volt. Dicséret legyen érte a ,Köztelek" t. szerkesztőségének, hogy ilyenforma ügyletekre a gazdák figyelmét annak idején fel is hivta. A sörfőzésre, alkalmas jó árpát, igenis, külső jelekből meg lehet Ítélni, de ismétlem, hogy a szin csak a fentemiitett körülmények kö"zt irányadó. A külső jelek, melyeket a jó sörárpától megkívánunk s melyekből a lisztes rész béltartalmára s az á r p a egyenletes csiráztatására következtetni lehet, a következők: 1. Az árpa térfogati súlya hektoliterként 62 kilón felül legyen. 2. Az á r p a szine egyenlő fehér, vagy szalmasárga l e g y e n ; különösen a szem két vége is ily szinü legyen, tehát ne legyenek azok vörösek, vagy barnák (Spitzbrand). 3. A szem duzzadt, vékony héjú s lehetőleg egyenlő fejlettségű legyen. 4. A szemnek törése lisztes és belseje szép fehér legyen. 5. Legyen az á r p a szaga friss és egészséges, tapintata száraz. 6. Az á r p a garmada egyenletes szinü, tehát vagy egészen fehér, vagy egészen szalmasárga legyen, de «emmi esetre sem tarka. 7. Idegen gabonával ne legyen keverve, m e r t n e m lehet egyforma csirát kapni. ' 8. A gyommagvaktól teljesen tiszta legyen, 9. Az á r p a vén ne legyen, legfeljebb 2 éves lehet. 10. Különböző idejű á r p a .ne legyen összekeverve, mert igy nem csírázik egyszerre. Azt hiszem e tiz pontot minden sörgyáros elfogadja s nagyon fontosnak tartja, de ennél többet nem kívánhat. Tehát látni való, hogy a színnek bírálata nagyon kevéssé jut érvényre. Ezek előrebocsátása u t á n , nézzük, menynyiben bírja a gazda a sörárpa előállítását befolyásolni. Elsősorban figyelembe kell venni az időjárási és talajviszonyokat. Igy csapadékdus, ködös és r o z s d a j á r t a vidéken, völgyben sörárpát produkálni n e m lehet. Friss trágyába, vagy laza h u m u s b a n gazdag földbe vetni nem szabad, mert könnyen megdűl és másod sarjh a j t á s a i lesznek, igy az a legjobb időjárás mellett is egy^nletlen érésű és szinü lesz. Legjobban sikerül tengeri, burgonya, vagy répa után, de az őszi szántást megköveteli. Tavaszszal, a föld alkata szerint extirpálás vagy boronálás után vetése korán s lehetőleg ritkán eszközöltetik. Legjobb az a talaj, mely m. holdanként egy hl. magot megdülés és s a r j h a j t á s nélkül megbír s megnevel.

56. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 13.

Söráípának szánt árpát, lehetőleg ne kell, nehéz minőségi sulylyal biró árpát előhasználjunk védő növényéül a lóher vagy lu- állitáni. czernának, mert mint könnyen fülledők az . Ezek lévén szerény tapasztalataim s az á r p a vörösödését előmozdítják. A vetést mé- ezekből eredő álláspontom, a kezelésem alatt lyen kell alátakarni s kikelése után, h a 6 — 8 levő gazdaságban az árpatermelés körül igy is cm. magasságot elért, hengerezni nagyon járok el. Azonban n e m zárkózom el mások ajánlatos, ezzel védekezve a megdülés ellen. tapasztalataitól, sőt azt hiszem, velem együtt A t u l b u j a fejlődésü árpából ritkán lesz jó tisztelt g a z d a t á r s a i m is köszönettel veszik, ha s ö r á r p a , még ba megsarlózzuk vagy lekaszál- az e téren tapasztalt gazdák és szakértő vejuk is, mert erős visszapótló ereje és sarjád- vők, az ő álláspontjuk megvilágításával is z á s a . l é v é n , ismét megdűl. hozzájárulnak az eszme tisztázásához és a M. F. Legkényesebb f e l a d a t az aratás pontjának közjó előmozdításához. meghatározása és a betakarítás, cséplés mikénti keresztülvitele. Kedvező időjárást feltételezve, az aratással várni kell, mig a szalma a kalászon alól legalábbb 10 cm.-re megsárgult s az á r p a szemei annyira megkeményedtek, Rovatvezető: ifj. Sporzon Pál. hogy k ö r ö m m e l még ketté lehet vágni. A tul• éréstől azonban óvakodni kell, mert a kalász nagyon törékeny lévén, a. legjobb szemek k á r b a vesznek. Az a r a t á s t legjobb a reggeli' és a délutáni órákban eszközöltetni és pedig Kevés gépcsoport bir annyi különböző gereblyés kaszával rendekre vágni, hol 2 — 3 alakú s r e n d s z e r ű gépegyedekkel, mint a n a p o t igy renden hagyva,*) (10 kévés) keresz- gabonatisztitó-gépek csoportjá. S ez m u t a t j a

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Egy ujabb gabonatisztitó-gép.

77. ábra. A Kayser-féle kombinált gaboi .tisztítógép. tekbe rakatni, mert nagy keresztekben esetleg összefülled. Ha biztos száraz idő ígérkezik, így keresztekben kint m a r a d h a t a mezőn egy hétig is ' s csak ha jól kiszáradt, lehet kazalba rakni, m e r t kazalban az á r p a könnyen melegszik, a szem visszalágyulva vörös hegyet k a p s megdohosodik. A mennyiben pedig az idő bizonytalan s a teljes kiszáradást a keresztekb e n bevárni n e m lehet, inkább legyen csak egy napig keresztben s hordassék egyenesen a gépre elcséplés végett. A szalma ha talán megfülled is, az még elhasználható, de a szem a m a g t á r b a biztosítva van, hol vékony kerítés, .gondos és folytonos lapátolás és szellőztetés mellett egyenletes szinü egészséges sörárpa nyerhető. N e m kevésbé fontos mivelet a sörárpa .előállításánál a .lelkiismeretes és többszöri rostálás, osztályozás, mely utóbbi müvelet, a suly szerint, osztályozó szelelővel sikeresen végrehajtható. Az osztályozásnál a fösvénység mindig a veszteséggel jár, mert m á r amint •eddig láttuk, a sörgyáros nem annyira a szint, mint inkább a súlyt fizeti s ezért iparkodni *) A 2—3 napig renden való fekvés legritkább .esetben használható. Sov aivézciő.

1003 teljesen tiszta, idegen magvaktól ment g a b o " nánál vihető keresztül p o n t o s a n s pedig azért, mert vannak olyan gyommagvak, melyeknek súlya megközelíti a gabonaszem súlyát s így asuly szerint való elválasztás n e m tiszta gabonánál n e m vezethet mindenkor jó eredményre. A suly szerint való elválasztásra az egyszerű, tisztán csak szélárammal dolgozó u. n. szelelőrostákon kivül a gabonaezentrifugokat is alkalmazták, melyek közül a Bergféle tényleg szép munkát végzett. E gabonaczentrifugok elve a b b a n áll, hogy a gabonát egy gyorsan forgó vízszintesen elhelyezett korongra, vagy t á n y é r r a eresztik csövön át. A t á n y é r r a hulló szemeket a tányér forgása következtében ellöki magától. Mivel pedig a központtól futó (czentrifug) erő nehezebb testekben több, mint a könnyebbekben, azért a nehezebb gabonaszemek meszszebb repülnek szét a forgó tányértól, mint a könnyebbek. A legnehezebb szemek legmesszebb hullnak le, mig a legkönnyebb tisztátlanságok már a forgó tányér közelében esnek a földre. Ilyenformán mintegy kör képződik a forgó tányér

78. ábra. A Kaysei éle kombinált gabonatisztitógép. Hosszmetszet.

leginkább, mily szüksége van a gazdának éppen ezen gépekre, melyek nélkül sem vetőmagot, sem eladásra szánt terményt előkészíteni nem tud. De tény az is,- hogy a gabonatisztítás m u n k á j a némely esetekben oly nehézségekkel van egybekötve, hogy azt egyféle tisztitógéppel jól elvégezni lehetetlen s többféle gép alkalmazása válik szükségessé. Legegyszerűbb példa erre a jó vetőmag kiválasztása, melyhez elsősorban szelelő-rosta szükséges s az itt" nyert legtisztább gabona, még a trieüron is áteresztendő, hogy teljesen tiszta, egyöntetű vetőmag legyen nyerhető. Bármily jó legyen, is e két . gép szerkesztve s bármily jól legyének is azok m u n k á r a beállítva, azért az általuk elért eredmény mégsem mindenkor kielégítő. Még pontos és jó trieurözós után is lehet az u. n. első osztályú, tehát legtisztább s legnagyobb magvak közt apróbb, vagy törött magot találni. Vagy h a itt nincs, ugy van a harmadik osztályban sok első osztályú mag. Szóval a szétválasztás n e m tökéletes, sem a magvak súlya szerint, sem azok nagysága és alakja szerint. S mivel éppen a magvak súlya az, ami azok jóságának tanújele, a suly szerint való szétválasztás elve nevezhető a legmegbízhatóbb szétválasztásnak. De az csak

körül, melynek kerületén a legnehezebb magvak helyezkednek el. Ez oly pontosan s m e g b í z h a t ó a n működik, hogy a szétválasztás egész p o n t o s a n végezhető vele suly szerint. D e nagy helyre v a n szükség s mint m á r előbb is említve lett, a gyommagvakat n e m választja ki teljesen. A nagyság szerint való szétválasztást a rosták szitái végzik, de n e m megbízható eredménynyel. Hisz az u. n. vak szemek, vagy az üszögös , buzaszemek külsőleg alig különböznek nagyságra nézve az ép, egészséges szemektől, ugy hogy igen gyakran, különösen n e m helyes szitabeállitás vagy gyenge széláram mellett az ép magvakkal együtt kerülnek ki a rostából. Az alak szerint való szétválasztás pedig, mint m á r előbb is említve lett, egyedül szintén nem elegendő a teljes és tiszta szétválasztásra. Ilyenformán tehát legtöbb e s e t b e n két különbözően működő gépre v a n szükség, hogy a szétválasztás némileg tökéletes legyen. A szétválasztás előbb leirt h á r o m módját, t. i. a nagyság, suly és alak szerinti szétválasztást egy gépre összpontosította Kayser H e r r m a n n lipcse-plagwitzi gépgyáros, ki a

i 002 gabonaczentrifugot ellátta trieurrel s rostával s igy gépével egyidejűleg mindhárom szétválasztást végzi. Mellékelt 77. és 78.,sz. ábrák mutatják e gépet nézetben és . hosszmetszetben. Munkaelve a következő: A tisztítandó gabonát a gép A garatjába öntik (lásd hosszmetszet) melynek fenekén vályuszerü mélyedés fut végig. A gabona tolóajtóvaL zárható nyilason át e vályúba kerül, honnan azt a 5 szóróesiga a C rostára juttatja. E C rosta alá az E szelelőböl jut légáram, mely a gabonából a port, törek s polyvarészeket a D rosta felfelé hajló s nyílásokkal nem biró toldalékán végigfújva a gépből kiviszi. A D rosta nyílásai oly nagyok, hogy azon a legnagyobb gabonaszemek is áthullhatnak, de az ennél nagyobb tisztátlanságok, kavics, borsó stb. rajta maradnak s lejutnak az F rekeszbe, mely leakaszthatóan van a gép keretére erősitvé. A D rosta a B csiga minden fordulatánál a csiga tengelyén lévő bütyök vagy nyúlvány segélyével 6 milliméter magasra felemeltetik" s hirlelen leesik, ráütve a gummiból készült ütköző vánkosra. Ezáltal a rosta rázómozgásba jő s igy a rostálási müvelet erélyesebbé válik. A gabona átesve a D rosta nyílásán, lejut a rosta alatt elhelyezett G trieurbe, mely a tört szemeket, gyommagvakat stb. kiválasztja, melyek a trieur meglehetős meredek vályúján át leperegnek a H rekeszbe, mely szintén leakaszthatóan van a gep keretére szerelve. Hogy a vályúról kiválasztott tisztátalanságok még biztosabban leperegjenek, egy kis kalapács ráüt minden trieor fordulatnál egyszer a vályúra szerelt gummiból készült ütővánkosra s igy megrázódva a vályú, róla az anyag lecsúszik. A trieurön átment gabona a J csö.vön át lefolyik a gép alsó részét képező K czentrifug dobba. Annak fenekén levő nyílásain a forgó dobból a gabona a központtól futó erő következtében kitódul a dobot körülvevő L köpeny falához s azon ugyancsak a czentrifugális erő következtében mindig feljebb száll, mint az a vázlaton látható. Az L köpenyt, mely együtt forog a K dobbal s ugyanoly csonka kúpalakú, mint amaz, egymás mellé fektetett sodronypálczák alkotják, melyeknek alsó végét a K dob fenekéhez csavarral leszorított fenékgyürü szorítja hozzá s felső végük a köpeny tetején körülfutó s megfelelő hornyokkal ellátott peremkarikába van beakasztva. E felerősítési módon kivül a pálezák hosszúságúk közepén ki vannak görbítve a köpenyt középtájon körülfogó vezető gyűrűhöz, mint az a hosszmetszeti ábra mellett balról vázolva van. E czentrifug végezi a végső osztályozást, a magvak suly és nagyság szerint való együttes elválasztását. A L köpeny pálezái ugyanis, melyek 2'5 miliméter vastagok, ugy állnak egymás mellett, hogy alul csak 1*8 miliméter a köz, középen már 2 - 6 miliméter s fent 3"4 miliméter. A felső peremgyürü és a középen levő vezetőgyűrű képezik a válaszfalat a különböző, ez esetben három osztály között. Amint ugyanis a gabona a K dobból kijutott, a czentrifugális erő következtében felfelé száll az L köpeny pálezái mentén, de nem tömegesen, hanem csak egymás után, mert a K köpeny aljából kinyúló szegletvaskarika nem ereszti az egész gabonamennyiséget egyszerre fel, mint az a rajzon is látható. A gabona felfelé haladtában hozzányomatik a köpeny pálezáihoz s mihelyt oly magasságra ér, hol már kibújhat a pálezák közén, a forgó erő következtében kinyomatik s lehull egy rekeszbe, melyből kivezető csöveken át lejut a gép alá. A köpeny alsó felén hullnak ki a kisebb szemek az M rekeszbe, a felső felén a nagyobbak az N rekeszbe s végre a legnagyobb s legsúlyosabb szemek a köpeny peremén túlemelkedve az 0 rekeszbe hullnak. Hogy pedig a szemek ne ékelődhessenek, esetleg a pálezák közé, két kis gummival bevont s rugóval leszorított gördülő karika

KÖZTELEK, 1898. JÚLÍCJS HO 6

54. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

nyomja forgás közben befelé a pálezákat, működni s a vonórúd közvetlenlép funkezióba,. miáltal a közéjök szorult szemek kiszabadul- illetve a gép megáll a nélkül, hogy az ütközés benne kárt tehetne. hatnak. A géppel elsősorban is 'igen sürü ésAz egész czentrifug vastag bádogköpenynyel van körülvéve, melyen egy helyen toló- magas, kissé megdőlt zabos bükköny kaszáltaajtó van vágva s azon át hozzáférhető a tott lejtős kötött talajú 2 középerős lóval. A czentrifug függélyes-tengelyének csapágya ola- munka minden fennakadás nélkül legtökéletesebben ment végbe. jozás czéljáböl. Ezután luezerna-kaszálásra került a sor,. Ennyiből áll- e kombinált tisztitó-gép szerkezete, melynek ha munkaelvét nézzük, azt mely szintén kifogástalanul sikerült. Végül a vizenyős réti fű kaszálása — dataláljuk, hogy tényleg ily módon a kiválasztás egyszeri munkával mindenesetre nagy pontos- czára annak, hogy a gép kerekei mélyen besüppededtek a talajba — szintén a legjobb < sággal végezhető. A teljes szerkezet egy hajtó-tengelyről eredménynyel volt bemutatható. A jelenvolt érdeklődők, többek közt bárójön mozgásba, olyformán, hogy a forgatyus tengely lánczkereke hajtja a szóró csiga ten- Prónay Gábor, Zaleski Jenő, Segesváry Jenő, gelyét, melyről nagyobb szijkerékről a szelelő Lipcsey Sándor, Zemling, Kossuth, Saáry,. lapátok tengelye hajtatik, másik oldaláról pedig Haader, Weiner stb. kivétel nélkül teljes a triuer. A centrifugdobot a tengelyén levő elismerésüknek adtak kifejezést a bemutatott végtelen csavarral ugyancsak a forgattyús ten- u j fükaszálógép kitűnő munkaképessége ésgelyen levő csavarkerék hajtja. Az áttétel ugy czélszerü szerkezete felett s különös feltűnést: van megválasztva, hogy mig a forgattyús ten- keltett a csekély vonóerő-igénylet, valamint a: gely egyszer fordul, addig a czentrifug dob 8, gépnek minden körülmények között szép ésa szóró-csiga 2'19, a szelelő 17-74 és a trieur egyenletes vágása, a tiszta rendek s könyii. 0 - 18 fordulatot tesz. A hajtótengely normális kezelhetősége. fordulatszáma perczenként 50 lévén, a ezentrifug-dob tehát perczenként 400 fordulatot tesz, ami elegendő czentrifugális erőt ád a gabona- Kosárbetét cséplőgépek számára. szemek suly s nagyság szerintikiválasztásához. A „Köztélek" f. évi junius hó 15 én megA gép ára két szitával és két trieurrel 360 jelent 48-ik számában ifj. Sporzon Pál ur márka. „Kosárbetét cséplőgépek számára" cz. közleE géppel a szász gépkisérleti állomás ményében azon aggályának ad kifejezést, hogy mult évben Strecker tanár vezetése alatt vájjon ezen, általam feltalált kosárbetét szákísérleteket végzett, melyek szerint munka razgabona cséplésnél nem fogja-e a szemet, birása búzánál 4"89, rozsnál 5\50, árpánál törni, esetleg zúzni? 4 44 és zabnál 4'44 hektoliter volt óránként. Miután erre vonatkozólag oly számosai* A gép rendkívül pontos működéséről kerestek fel érdekeltek és érdeklődők, hogytanúskodik azon eredmény, hogy megtrieurözött jelen elfoglaltságom mellett teljesen képtelen árpát beleöntve 10 kgr.-ból a gép 0'760 kgr. vagyok a hozzám érkezett tudakozódásokra, elsőosztályu, '5 - 700 kgr. másodosztályú, Í'OIO minden egyesnek külön-külön levelet irr.i és a kgr. harmadosztályú és 320 gramm tört magot fent jelzett czikkben felemlített aggályokat eloszlatni; azért a t. szerkesztőség engedelméválasztott ki. Strecker tanár terjedelmes és részletes vel megnyugtató válaszomat ezen lap rovatájelentésében nagy dicsérettel emlékezik meg ban hozom nyilvánosságra. e gépről, azt mondván róla, hogy abszolút Ifj. Sporzon Pál ur azon megjegyzésében,, biztonsággal választja szét a gabonát a hozzá hogy t. i. nem töri-e s nem sérti-e meg a nem tartozó anyagoktól. E czélból 15 kgr. szemet a kosárbetét? rám hivatkozik, mint árpa közé 125 szem borsót kevert, majd 10 feltalálóra, ki ez ügyben felvilágosítást és m e g kgr. buza közé 10 szemet s a munka végez- nyugtatást nyújthat. Ezt a felvilágosítást s a j á t tével ugy az első, mint a másik esetben pon- érdekemben is sietek megadni. tosan külön lett választva a borsószem. Az általam feltalált dobkosárbetétnél t e l Az ottani kísérletek alapján tehát e gép jesen ki van zárva azon eshetőség, hogy a tényleg bevált s vele legelső minőségű vető- száraz szalmásgabona cséplésénél a szemet, magot tudtak minden esetben nyerni. Ily gépre törné vagy csak sértené is. Mert a betéten, nálunk is nagy szükség lenne, mert a jelen- végighúzódó rovácskos. sinek, éppen olyan borlegi gabonatisztitó és osztályozó gépekkel csak dázottak, mint a dob léczei. Legömbölyített. többszöri átmunkálással sikerül egyöntetű jó fogakkal vannak ellátva, hol a dob a szalmás vetőmag kiválasztás. Mindenesetre kívánatos gabonát berántja a betét felületére s az a folenne kisérleteket tenni a géppel, megtudandó, gak közé vágódva a kalász és szalma okvetetlen kidörzsöltetik. Ott a kalász megszorul,, mennyire válna az be nálunk. mindig más irányban rángattatván a dob által, i f j . Sporzon Pál. mig a szem sehol meg nem szorulhat. Még akkor sem, ha a kosárbetétemet Egy uj „Adriance" fükaszálógép egészen a dob felületéhez veszszük is. Mert a szem, a mag, a fogak közé csuszamlik és bemutatása. onnan a betéten látható lyukakon keresztül a. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, rostára esik anélkül, hogy legkisebb sérülést mely már évek óta foglalkozik a jó hírnév- is szenvedhetne. nek örvendő „Adriance" arató- és fűkaszálóA gabona zuzódása csakis az eredetid gépek elárusitásával, e hó 19-én Brüli Mór ur kosaraknál —- vagyis az eddig használatban. kéri bérgazdaságán egy teljesen rekonstruált levőknél — fordulhat elő és pedig leginkább szerkezetű Adriance-féle fükaszálógépet mu- akkor, ha vonult, nedves vagy pláne herével tatott be munkaközben. vagy luczernával termelt gabonát csépeltetünk. Ilyenkor ugyanis a kosarat közvetlen a A bemutatott uj főkaszálógép — Adriance Buckeye No. 8. — mely f. hó elején a rei- dob felületéhez kellett venni, hogy a szemet nachi (Svájcz Argan canton) nagyobb szabású kidörzsölje, mikor a kosárban lévő sima széfükaszálógépversenyen is és az első díjjal lett les sinek és a dob között megszorult a szalma . kitüntetve, 4"6" széles vágású, tehát szélesebb, és szem, melynek ott azután okvetlen tömi, mint a többi Andriance fükaszálógép s különös zúzódni kellett. előnye, hogy a vonórúd 2 elmésen alkalmaIly esetnél pedig a gépnek igen nagy zott rugókészülékkel van ellátva, melyek erőt kellett kifejteni, hogy csak némi tekintetegyike a metszőkészülék emeltyűjével, másika ben is dolgozni képes legyen. pedig magával a metszőkészülékkel áll összeEltekintve a szijjak lehullásának gyakori > köttetésben s vonóerő hatását egyengeti. kellemetlenségétől, de legrosszabb esetben a Ha tehát a gép kaszája valamely akadályba gép belső szerkezete is a tolulás miatt kárt ütközik, ezen utóbbi rúgókészülék megszűnik vagy esetleg törést is szenvedett,

56. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. Már most tekintettel arra, hogy minden ; g a z d a arra törekszik, hogy termése minél •előbb zsákba és a m a g t á r b a kerüljön, mily hátrányt okoz annak egy napi késedelmö is. Az általam szerkesztett és s z a b a d a l m a zott kosárbetét használható bármely szalmás gabonanemhez akár száraz, akár nedves vagy áztatott is legyen az — egész b á t r a n és nyugodtan, mert még akkor sem zúzza a szemet, h a esetleg a dob súrolná is a kosárbetétet. Az általam szakértő t a n u k előtt eszközölt különféle próbáknál teljesen bevált és a kísérlet számításomon felül jól sikerült. Egyébként nyugodtan alávetem tanulmányomat a bírálatnak, mert meg vagyok róla : győződve, hogy az jó és teljesen sikerült.*) Erős hitem és meggyőződésem tehát, • hogy fáradságom siker koronázza. Bajzáth Ignácz. urad. gépész.

A gyapjú vámról. A gyapjút megszoktuk oly árunak tekinteni, melynek nemzetközi forgalmát semmi tekintetben n e m szabad megszorítani, hogy az ipar olcsó nyersanyagban valahogy hiányt ne szenvedjen. A juhtenyésztésre s a vele kapcsolatos érdekekre j ó f o r m á n ügyet sem vetettek, vagy csak a tizenharmadik ó r á b a n jajdult a k fel, mint Podbiélsky német államtitkár, hogy bizony nagy hiba volt, hogy annak idején, mikor még a németországi juhtenyészt é s t megmenthették volna az elzülléstől, elmulasztották a nemzeti termelést védvámokkal támogatni. A természetes, valamint a m á r fésült : gyapjú ezidőszerint v á m m e n t e s : Angolországban, Belgiumban, Dániában, Görögországban Németalföldön, az Osztrák-Magyar monarchiái ban, Romániában, Svéd- és Norvégországban •és Victoria ausztráliai gyarmatban. Hogy az oly országok, melyeknek ugy gyapjutermelésük, mint textiliparuk teljesen alárendelt jelentőségűek, vagy melyek ezen ipart a belföldi termékkel ellátni éppen n e m képesek, a gyapjuvám kérdése iránt közönyösek, az még érthető, de m á r alig igazolható, «ha csak a Manchesteriskola álláspontjára n e m helyezkedünk, hogy mint nálunk, ugy a nyersáru, valamint a félterméke semmi szabályozás alá nem vonatott. Utóbbi tekintetben — jóllehet itt is csak a belföldi iparra tekintettel — a nyersgyapju behozatala mellett némely államok szükségesnek tartották a fésült és ' festett gyapjút, valamint a kártkóczöt megvámolni. Ezek F r a n c i a o r s z á g , Olaszország, Németország és Brit-India. A franczia 1892-ik évi vámtarifa szerint - b. fésült és simított gyapjú festetlenül s a töm e g b e n festett nyers gyapjú és kártkócz 100 kgmja az általános vámtarifa szerint 32"5,' a kedvezményes szerint 25 frankot, fizet a festett fésült vagy simított gyapjúra nézve, a vámtétel -35, illetve 27'5 frank. Olaszország az ő 1888-ki v á m t a r i f á j á b a n a festett és gyaratolt gyapjút, valamint a festetlen mügyapjut 10 lírával vámolja meg, a festetlen fésült gyapjút 15, a gyaratolt és festett, valamint a festett mügyapjut 20, végül a festett fésült gyapjút 25 lírával, miből látnivaló, hogy a mügyapju veszélyes volta az olaszok figyelmét n e m kerülte el ugy, mint nálunk és Németországban, mely csak a fésült gyapjút vámolja meg 100 kgját 2 márkával. Brit-Indiában a fésült gyapjú értékének -5%-át fizeti vámképpen. Különösen érdeke-sek Kanada idevonatkozó intézkedései, melyek a vámhivatalnokoktól oly képességeket követelnek, miket nálunk lehetetlennek t a r t a n á n a k . Oly gyapjak, melyektől n e m féltik a belföldi juhtenyésztést u. i. vámmentesek, de *) Ha a mag törése dolgában kifejtett aggályaim alaptalanok, csak köszönettel vehetem tudomásul fenti helyreigazító sorokat. Movatvezeto.

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 13. mindazon gyapjak, melyek a kanadaiakkal versenyezhetnének, mint p. a Leicester, Lincolnshire, Cotswold, Sonthdown s hasonló fénygyapjuk 100 kgr.-kint 15'88 aranyforint beviteli vámot fizetnek. ü g y a természetes, valamint a fésült gyapjúra és gyapjuhulladékokra már is 10 nagyobb állam vetett ki vámot, amelynek téleleit a jobb összehasonlítás kedveért német márkákban fejezzük ki az alábbi kimutatásban, nyers fésült gyapjú vámja pro q. márka É.-A. Egyes.-Államok . 3 7 — 1 0 0 183—276 Oroszország . . . . 40—60 89—119 Brazília 20—61 71*10 Spanyolország . . . 14—36 65—81 Törökország . . . . 6'65 15—18 Portugália . . . . 1-35—36 13-50—54 China 370 370 Svájcz 024 0-49 Argentína 25% .25% Japán 5% 5% Elsősorban ismerkedjünk meg az 1897. évi julius 24-iki Dingley-tarifával, mely ránk nézve sok tanulságot rejt m a g á b a n ; nevezetesen arra a kifogásra is megfelel, hogy v á m technikai nehézségek kizárják annak lehetőségét : a gyapjút minőségileg osztályozva megvámolni. A Dingley-tarifa m a g á n á l a t e r m é s z e t e s gyapjúnál is m á r h á r o m osztályt állit fel, az I. osztályba sorozva a Merino és merinómesztiz gyapjakat, a Down és hasonló gyapjút, ideértve a Bagdad-gyapjut i s ; továbbá a chinai bárány gyapjút, a Castle Branca, drinápoli bőrgyapjut és oly minőségeket, a melyek eddig közönségesen Buenos-Ayres, UjSeeland, Ausztrália a Jóreménvség foka, Oroszország, Egyiptom, Marokko és NagyBritánniából hozattak be az Egyesült-Államokba. Ezen minőségek vámtétele 11 cents angol fontonkint. A II. osztályt az angol vérű juhok, u. m. Leicester, Cotswold, Lincolnshire, Downfésüs gyapjú ós hosszú kanadai gyapjú alkotják, úgyszintén idetartoznak a teve, kecske, alpada szőrök s melyek pro font 12 cm. vámot fizetnek. Az III. osztályba két alosztályozással sorolvák az orosz Donskvi, a dél-amerikai Cordova, Valparaiso és Smirnagyapju, mely u t á n pro a. font 3 cents fizetendő, h a értéke fontonkint 12 cents vagy kevesebb, b) h a ezen értéket meghaladja, akkor pro a. font fizet 7 centst, A gyapjurongyok, mungo és nyiredék v á m j a 10 cents, kártkócz, fonal- és czérnahulladék, valamint m á s n e m ű részben vagy egészben gyapjúból álló hulladékok vámtétele 20Ó cents, de különösen s ú j t j a a Dingley-tarifa a shoddyt, a fésült gyapjú hulladékait, szövőfátyol s hasonló hulladékokat, melyek 25, illetve 30 cents vám alá e s n e k , mivel természetesen egyenesen kitiltják. Azon, hogy a vámközeget nem hagyja cserben a tudományok, mi különben n é h a ott is bekövetkezik, hol az kizártnak tartják, a fővámhivataloknál mintagyüjteményeket helyeztek el az összes gyapjuminőségekből, melyeket a kincstár titkárja időnkint megújíthat vagy szükség szerint kiegészíthet. Dr. RodiczTcy

Jenő.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 282. sz. k é r d é s . Kérek szives választ arra a kérdésre, mennyi gubacs lehet egy kat. hold tölgyerdőn, mennyit ér egy kat. hold gubacsa ? Kőtelek. Sch. V. 283. sz. k é r d é s . Helyes alap-e egy iparral össze n e m kötött gazdálkodásnál a n a p számot, mint alapot venni s ezen összeghez,

1005 mint összes kezelést 6 0 0 — illetve az előző év eredménye u t á n több vagy kevesebb — % - o t adni, hogy az egyes termények előállítási költségét vagyis jövedelmezőségét megtudhassuk ? Martinczi. B. R.

VEGYESEK. Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Oldal A torontálmegyei emlékirat • 999 A gyapjuvámról. Dr. Bodiczky Jenő. 1005 Tárcsa. A nemzetközi czukorkonferenczia után 1000 Növénytermelés. Sörárpa kiállítás. M. F. _ 1002 Gazdasági gépészet. 1003 Egy ujabb gabonatisztitó-gép. i f j . Sporzon Pál. Egy uj „Adriance" fiikaszálógép bemutatása,... ... 1004 Kosárbetét cséplőgépek számára. Bajzáth Ignácz. 1004 Levélszekrény 1005 Vegyesek. 1006 Kereskedelem, tőzsde 1007 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarbavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — 1008 Németországi tanulmányut. Rubinele Gyula és Szilassy Zoltán OMGE. titkárok e hó 4 - é n érkeztek visszá a n é m e t gazdasági egyletnek Drezdában rendezett évi gazdasági kiállításáról, mely alkalommal egyúttal a hallei szövetkezeti gabonaraktárt is megtekintették. Nemes p é l d a a d á s . Hírlapok értesülése szerint József főherczeg két torontálmegyei község lakóinak 9000 hold földet ugy adott bérbe, hogy az 25 év múlva a bérlők tulajdonává lesz. Nem lep meg bennünket, hogy népszerű kir. herczegünk nevéhez u j a b b bizonyítéka fűződött annak, hogy a magyar földmivelö nép sorsát csakugyan szivén hordja, m a azonb a n kellő értesülés hijján, n e m vagyunk m é g a b b a n a helyzetben, hogy ezt a tényt a m a g a egész jelentőségében méltányolhatnánk. Ezt t e h á t legközelebbré tartjuk fenn. Hírt vettünk egy másik szép tettről is, mely méltó arra, hogy példaként állittassék élő. Ugyanis Edelsheirn Oyulay Lipót báró, aradmegyei nagybirtokos, azzal a czélzattal, hogy a kisgazdák j ó földbérlethez: jussanak és hogy esétleg másodkézből ne béreljenek drága á r o n birtokot, két* aradmegyei kirtokát apró bérletekre parczellázt a t j a . Ezek a szapáryligeti és az ü j p a n á t i birtokok. A telepes község helyzetén sokat j a v i t e z az elhatározás. A gróf egy nagybérlőtől előnyös a j á n l a t o t kapott, de az ü j p a n á t i parasztgazdák akiknek szőlői és vetései tönkrementek, d e p u táczióval arra kérték a grófot, hogy szintén parczellázza birtokát. A gróf megbízásából Dittfurth Nándor báró jóSzáigazgató és Lukácsy Lajos uradalmi ügyész a napokban tiz-husz holdas birtokokra osztották fel a nagybirtokot, amelylyel most hetven-nyolezvan parasztcsalád jut kedvezőbb helyzetbe. Ez bizonynyal olyan tett, amely önmagát dicséri legjobban. Benne van bizonyos jelentékeny haszonról való lem o n d á s s ami ezt értékessé t e s z i : ez a lem o n d á s annak a néposztálynak j a v á r a szolgál, melynek segítségre a legnagyobb szüksége van s mely ezt a segítséget a legnagyobb közh a s z o n r a értékesiti. Itt kezdődik az igazi n e m z e t i egység, ez a gazdasági érdekek egybeolvadása, mikor a főúr a nép előtt, mint az ő érdekeinek hagyományos letéteményese jelenik meg, b e n n e n e m csupán a termelés elősegítésére szolgáló munkaerőt látja, h a n e m jó, rossz sorsának osztályosát, mig a kisember benne természetes védőjét találja fel s ez a t u d a t közöttük szilárd érdekközösséget létesít. Mintha a régi partriarkalizmusnak egy kedves vonását látnánk felelevenedni, amelyet m á r - m á r kitörültek az idők a m o d e r n társadalom arczu-

i 002 ]aljáról. És mintha ez az egyéni nemes érzület előre bevilágítaná a jövő földbirtok politikájának irányát, mely óriási területeknek egyetlen nagy exisztenczia fészkévé való konczen-trálása helyett abban keresi feladatát, hogy a kis exiszteneziáknak biztosítson tűzhelyet, mert ezeknek a tűzhelyeknek a békéje s megvédése legfőbb biztositéka egyúttal a társadalom nyugalmának, is, konzerválása az emberanyag őserejének, a nemzetgazdaság s az állam érdekeinek szempontjából. Nagybirtokosaink az Edelsheim-Oyulay gróf nyomán haladva, egy csapással gátat vethetnének a szocziálizmus forrása elé és sikeresen megoldanák a telepítési politika gordiusi csomóját is. Bodrogkö i gazdaszövetség. Jelentős mozgalomról veszünk hirt Zemplém vármegyéből, mely a bodrogközi szocziális bajok szanálása érdekében indult meg s melynek egyik kiindulás pontját e hó 2-án a gróf Mailáth József perbenyiki kastélyában tartott értekezlet képezte, Megjelent a háziuron kivül báró Sennyei István, Miklós és Béla, gróf Szirmay György, Szmrecsányi János, Szerviczky Ödön, Szerdahelyi Vincze, báró Vécsey Sándor, Kossuth Lajos, Miklós Béla, Farlcas Róbert, Bencsik István, Révy Géza, Ölbey János református lelkész, Lahowinski Adolf plébános, a Magyar Gazdaszövetség részéről Bernát Islván. Tárgyalás ítlá került a társadalmi és agrárbajok orvoslása végett alakítandó gazdaszövetség szabályainak kidolgozására kiküldőtt bizottság j elentése, melyet báró Sennyei Miklós adott elő. Az iránt nem volt nézeteltérés, hogy a gazdáknak ugy saját érdekeik megóvása, valamint a fölmerült ellentétek kiegyenlítése czéljából szervezkedni és tömörülni szükséges, arra nézve azonban, vájjon ez egymáshoz kapcsolandó csoportok, vagy falusi szövetségek utján történjék-e, élénk eszmecsere indult meg. A szervezet végleges megszövegezését gróf Majláth József vállalta magára, kinek a szocziális téren kifejtett működése már legfelsőbb helyen is érdeklődést keltett és elismerést vívott, ki. A Bodrogközi Gazdaszövetség, mely a maga nemében a legelső ilyen vidéki alakulás lesz, csatlakozni fog az oisiágos Gazdaszövetséghez. Az aratás. A junius végei jégviharok után természetes érdeklődéssel várta az egész ország a földmivelésügyi miniszter hivatalos jelentését a vetések állásáról, mert eddig csak szórványos tudósításokból alkothattunk képet az országszerte szenvedett veszteségek felől. A junius 30-iki állapotokról szóló jelentés e hó 4-én jelent meg és meglepett bennünket. Olyan nagy károsodásokat jelentettek az ország minden vidékéről, hogy a legrosszabbra is elvoltunk készülve. Ezzel szemben a miniszteri jelentés meglehetős kedvező állapotokról számol be, amennyiben e szerint az összes gabonatermésnek csak mintegy 5°/o-a esett volna áldozatul, ami számokban kifejezve annyit jelent, hogy az összes gabonanemekben szenvedett veszteség nem több 3 5 millió métermázsánál. Kívánjuk, hogy ez a becslés ne bizonyuljon optimisztikusnak. Legtöbbet szenvedett az árpa (veszteség 7—8u/o) azután a buza.' (5%), a rozs (4%) s a zab (2—3%). Legnagyobb a veszteség gabonanemüekben és gyümölcsösökben Fejér, Komárom, Sopron. Vas, Veszprém, Bars, Heves, Pest, Arad, Csanád, Háromszék, Hunyad, Esztergom, Zemplén, Borsod — továbbá Nógrád, Abauj-Torna, Bereg, Kolozs, Zólyom vármegyék több járásaiban, illetve községeiben és jóval kisebb már a kár Hont, Liptó, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Baranya, Moson, Somogy, Tolna, Csongrád, Bács-Bodrogh, Sáros, Szepes, Ung, Bihar, Szatmár, Szabolcs, Besztercze-Naszód és Aranyos-Torda vármegyék egyes járásaiban, illetve községeiben. Általában tehát a kedvezőtlen időjárás sok kárt okozott és ha ezen körülmények daczára a termés-kilátások nagyobb mérvben nem csökkentek, azt leginkább a termények korai fejlettségének lehet köszönni. A gabonanemüeket ugyanis a tropikus hőség a leg-

KÖZTELEK, 1898. JÚLÍCJS HO 6 több helyen olyan időszakban érte már, amikor a buza és rozs félig, sőt néhol egészen is érett volt. Az árpa szeme is csak szórványosan szorult meg. Minőségileg ugy a buza, mint a rozs országos átlagban közép és jóközép termést igér, legjobbak a terméskilátások az Alföldön s leggyengébbek az erdélyi vármegyékben, továbbá a jógvert községek területein : a Duna jobb és balpartján s végül a Tisza jobbpartján. A tavaszi kalászosokban, továbbá az összes tavaszi veteményekben szintén visszaesés mutatkozik természetesen azokon a vidékeken, ahol a jégeső, vihar és nagy záporeső pusztított. Az árpa és itt-ott a zab erősen megsínylették a jégesőt, de szenvedtek a kukorícza, répa, burgonya, különösen pedig a dohány, kender, len, kertiek, szőlők és gyümölcsfák, és részben a zöldtakarmánynak vetett csalamádé, muhar, zabosbükköny, lóhere és luczerna. Ahol az időjárás kedvezőbb volt s külünösen jó kiadó esőzés váltotta fel a szárazságot, ott a növényzet általában a legszebben gyarapodik s kedvező terméáre nyújt kilátást. A jelentés statisztikai adatai a következők :

Buza jun. 30. 4.798,355 » 20. 4.963,846 Rozs jun. 30; 1.564,820 1.600,000 Árpa jun. 30. 1.930,567 • „ „ 20. 2.000,000 Zab. jun. 30.

6.62 6.74 6.02 6.14 6.75 6.99

31.797,618 I 33.471,189 9.433,692 9.831,573 12.927,148 i,030.051 13.9! 18,626 3.546,540 6 59 33,323

Segély a gazdáknak. Az ország nagy részében előfordult jégverések által okozott kár lehető enyhítésére és hogy azokon a helyeken, ahol a vetések teljesen elpusztultak, ezek alkalmas veteményekkel pótoltathassanak, a földmivelésügyi miniszter intézkedett az iránt, hogy a jég által ilyen mértékben sújtott kisgazdák, akik alkalmas vetőmaggal nem rendelkeznek, köles-, muhar- és tarlórépamaggal ugyanazon módozatok mellett láttassanak el, mint a mult évi rossz termés következtében vetőmagban hiányt szenvedett kisgazdák. A jég által leginkább károsított vidékekre ily állami támogatásra rendelt köles- ésí; muharmagszállitmánvokat már útnak is indították. Pályázat a budapesti kertészeti tanintézet kertészképzö tanfolyamára. A budapesti m. kir. kertészeti tanintézet hároméves kertészképző tanfolyamon 10 rendes tanuló felvételére az igazgatóság pályázatot hirdet. Felvételi kellékek: a) Legalább 16 éves, legfeljebb 20 éves életkor, mely születési bizonyitványnyal igazolandó; b) orvosi bizonyivány arról, hogy pályázónak ép, erős testalkata van ; teljesen egészsége s; védhimlővel újra be van oltva ; undorító vagy fertőző betegségben nem szenved ; látóképessége mindkét szemén külön-külön és: együttvéve kifogástalan ; nem túlságosan közel, vagy távollátó s ezenkívül hallószerve is ép. e) Iskolai bizonyítvány négy közép, vagy polgári iskolai osztály sikeres elvégzéséről, d) Hiteles bizonyítvány arról, hogy folyamodó valamely kertészetben egyfolytában két évet, mint kertésztanuló töltött és a kertészeti foglalkozáshoz szükséges képességet tanúsított. e. Illetőségi bizonyítvány arról, hogy a pályázó büntetlen multu és kifogástalan magaviseletű, f ) A szülő vagy gyám hiteles nyilatkozata arról, hogy a felvett tanulót a szükséges ruházattal ós taneszközökkel a tanfolyam egész tartamára ellátja a saját költségén s az évi 200 forintnyi tartásdijat a szabályszerű időben és részletekben megfizeti. Pályázók kötelesek a földmivelésügyi m. k. miniszterhez czimzett s kellően felszerelt és bélyegezett kérvényeiket f. évi augusztus hó l-ig az intézet igazgatóságához beküldeni. A földmi-

54. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. velésügyi m. kir. miniszter minden egyes évfolyamra 4, összesen 12. ingyenes helyet alapit, melyre szegénvsorsu, vagy árva, de jó magaviseletű tanulók pályázhatnak. Kik ilyen ingyenes helyre pályáznak, kórvényük mellé még hiteles szegénységi bizonyítványt is tartoznak mellékelni. A pályázat eredményéről annak idején a m. kir. kertészeti tanintézet igazgatósága utján (I. Gellérthegy, Ménesi-ut 45.) értesülnek a folyamodók. . Tenyészszarvasmarha kiállítás Kis-Ujszálláson. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdasági egyesület által a földmivelésügyi miniszter támogatásával rendezett idei első tenyészszarvasmarha-dijazás m. hó 25-én Kisújszálláson tartatott meg s fényes eredményekkel végződött. A kiállításra csupán hazai szarvasmarhák vezetteltek elő s . képviselve voltak a vármegye több nevezetesebb törzsgulyáin kivül a vidéki gazdák tenyészállatai ésegyes kiváló csoportokban a környék köztenyészetei, még pedig a tenyésztés minden korjárataiban. Kiállíttatott tenyész- és. növendékbika; borjas tehén és üsző, összesen 38S drb. Dijakul kiosztatott 700 arany korona és 16 drb különböző osztályú díszoklevél. A kiállítás megtekintésére a vármegyéből több ezerre menő gazdaközönség gyűlt össze, akik nevében az elnök Darányi minisztert táviratilag" üdvözölte. A jelenvolt miniszteri kiküldött legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott a nagyarányú kiállításról, valamint az elővezetett, anyag kiváló minőségéről. Adomány a Festeti!s szoboralap javára. A magyar-óvári gazdasági akadémiát 1888-ban végzett, „Szélrózsa" családtagjai, fogadalmukhoz képest 10 év multán pünkösd napján Budapesten összejővén, a Festetits-szobor avára 6 frtot adtak, melyhez Nagy Gyula, Hoffmann Miksa és Stankovics János 2—2 frltal járultak. U j magyar találmány. „Siculia részvénytársaság" czimen uj vállalat van alakulóban Kolozsvárit, mely egy magyar találmány reálizálását tűzte ki feladatául. Deák Gyula f.-boldogasszonyfalvi mérnök ugyanis egy olyan gyümölcsfeldolgozó gépet konstruált, melylyel, mint a „G. T'." írja, egy ember erejével, naponta 15 métermázsa bármily fajta gyümölcs dolgozható fel, gyümölcsízzé és bori á. A gép rendkívül egyszerű és a gyümölcs héját, szárát, magját, szóval: szilárd részeit egész tökéletesen szétválasztja, annak húsától és a hust a létől. E gép a gyünmcsértékesités, feldolgozás és népélelmezés terén jelentős és jótékony változásokat fog előidézni. A társulat 500 drb 50 frt névértékű részvénynyel fog megindulni a jövő hóban. A találmány minden európai államban szabadalmazva van. Részvények julius 15-ig jegyezhetők. Mezőhegyesi tájfajta fiók-méntelep BégaSzent-Györgyön. A Torontálmegyei Gazdasági Egyesület Béga-Szent-Györgyön egy mezőhegyesi' tájfajta fiók-méntelepet óhajt létesíteni, mely czélból junius hó 5-én tartatott meg a helyszíni szemle, melyben részt vettek gróf Csekonics Endre v. b. t. tanácsos, gróf D'Oísay Olivér, a mezőhegyesi méntelep parancsnoka, Bónay Ernő, dr. Dellimanics Lajos, gróf Bethlen Miklós, gróf Csekonics Pál, Dörmann százados stb. Gróf D'Orsay Olivér, a mezőhegyesi méntelep parancsnoka, a szomszédos és e czélból^ szövetségre lépett községekből elővezetett lóanyagokat a mezőhegyesi tájfajta tenyésztésre alkalmasnak találta és miután kellő átalakítás mellett a meglevő épületek is alkalmasnak mutatkoztak, ennélfogva remélhetőleg a mezőhegyesi tájfajta fiók-méntelep Béga-SzentGyörgyön létesülni fog. A gazdasági egyesületnek az a terve, hogy az esetben, ha BégaSzent-Györgyön ez évben létesülni fog a méntelep, ugy a jövő évben Török-Becsén fog egy hasonlót kreálni. Összehajtható kasza. Aratáskor naponkint olvashatni szerencsétlenségekről, melyek.

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 13.

56. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. 'kaszák s c á ü t á s a k o r esnek m e g . Ezern •szerencsétlenségeket r é s z b e n az •illeték vigyázatlansága okozza, a legtöbb esetbem a ; emiitett szerszám nehéz kezelhetőségéből s z á r m a z n a k . Pataky H . és W . budapesti szabadalmi irodájának jelentése szerint legújabban oly kasza szabadalmaztatott, melynek pengéje használaton kivül egy kézifogantyu segélyével a kaszanyélre h a j t h a t ó , miáltal a kasza veszély nélkül szállit•ható, annál is inkább, mert ® pengének önkéntelen ibe- vagy kihajlása m u n k a ill. szállítás köziben ki van zárva. A-z aratóm unkások érdekében figyelmet érdemül e z e n találmány.

Í R Ó G É P E K v i l á g h í r ű e k . |

IPIPIP ^^LjpgSjjj^

VALLÁS- ss KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister

K z|önybö1

°

S

i ^^SHivatai°s

| —

ű tábla' Budapest, Győr stb. — Gr?Károlyi Imre uraítigaV W I a t ő s t á ^ ' Mágoes. - Magy. Mezőgazdák szövetkezete Kéler Zoltán, gróf Festetich^rad. ügyésze®Budapest,< Győii püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. államv. társ. urad. igazg. Budapest. Ziohy Nándor gróf urad. számvevői hivatala Bpest., I., Krisztlna-u. 1 Továbbá'sz"mtaúnI1é?ziÍt?zftaéiaZgaá'Sá'8: k^eakedSk | nél, iparkamaránál, ügyvédeknél^megyékné'l, városoknál,

Néhány év óta több százezer darab használatban.

j Remington i r ó i í S i S ^ 6 ^

«•" "

Patkányok <ell;en. HammerseHmiát C siegburgi gyógyszerész, uj s biztos hatású szert talált fel a patkányok teljes kiirtására. Ezen szer, melyet a feltaláló a német birodalomba®.95,277 sz. a. szabadalmaztatott, ikotbász alakban jön forgalomba s olyan szaga van, ihogy a rágcsáló állatok nagy -mohósággal falják fel. Mig a házi állatokra ezen szer teljesen ártalmatlan, a rágcsáló állatoknak, mint patkány, hörcsög, egér stb. még a legkisebb mennyiség is halált okoz. Ezen szert Ausztria-Magyarország, a balkán allamok, Svájcz ré•szére Duensing és Buehrucker, gyógyászati készítmények gyára, Linz a/D állitja elő.

„ R E M I N G T O N "

Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin|(3 fezetek részére leendő beszerzésre ajánlja. l'O ti 2 sá JH Jo) ig) ISlü Ij •w ívP

ségünkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak, saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.

" " f

'

F e s t é k p á r n a mellőzve. — 4 - s z e r e s billení y ü 8-szoros h e l y e t t . — L e g f i n o m a b b a c é l s z e r k e z e t . — K ö z i s m e r t nag-y t a r t ó s s á g . — K ö z p o n t i v e z e t é k n é l k ü l . — Telj e s m a g y a r és n é m e t billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Légn a g y o b b sokszorositó k é p e s s é g g e l . A RBMINGTONT nagy sikerrel használják, A magyar bosnyák, horvát, osztrák, franczia, angol orosz és az amerikai kormányok, - A magy. kir. bel-, a földmivelés-, oz igazság-, a honvédelmi-, és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok, -Fiumei kormányzóság, Magyar parlament, - Magy. kir. államvasutak igaz-

&L0&0WSKI és Társa Remington írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

mfffffffPfim KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti

gabonatőzsde.

(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1898. julius 2. A lefolyt hét időjárása nagyobb részében a növényzetre éppen nem volt -kedvező. Nyomasztó hőség mellett az ország sok részében erős zivatarok és jégverés volt, mely nagy károkat okozott. Különösen megsínylették ezt a felvidék és a keleti, megyék, úgymint a Dunántul nagyobb része mig az Alföld és a déli vidékek valamint Erdély nagyobbára még kiméivé maradtak. A terméseredmény néhány százalékkal gyengébb leend, mint azt eddig vártuk és a földmivelési minisztérium ma megjelent kimutatása a kevesbletet ÜZLET: számszerűleg tünteti ki. Külföldön a várható termésVI. ker., Andrássy-út 2, ("Fonciére palota). eredmény nagyobbára változatlanul kedvező ; FrancziaGYÁR: ország és az Unióból azonban panaszok érkeztek. VI. ker., Révay-utcza 16. A külföldi piaezokon tartósan csendes hangulat A cséplőidény küszöbén, ajánlom a gépeknél a nm. Az áralakulás azonban tekintettel a készbelügy- és kereskedelemügyi minisztériumok által tartar.- uralkodik. áruban levő gyenge készletekre inkább megállapodott. dóknak előirt A fogyasztás továbbra is csak legszükségesebb bevásárlásaira szorítkozik. Amerikában a folyó, határidő többszörös ingadozás után a hét végével megszilárdult és az őszi terminusok is mérsékelten emelkedtek. A látható készletek tetemes csökkenést tüntetnek fel. kötszereimet pléhdobozban. Angliában az üzlet továbbra is csendes, csökkenő árak Kötszerdobozaimnak a nm. belügyminisztérium által mellett, éppúgy mint franczia piaezokon is, bár a veelőirt tartalma: tések állása felől sűrűbbek voltak a panaszok Az 1. Egy „Esmarch"-féle pólya, I mtr. hosszú tömlővel. eddig felfüggesztett gabona- és lisztvámot rövidesen 2. Vashalvagos gyapot. újból behozzák. 1A többi continentális piaezokon az 3. lodoform-gaze. üzlet változatlan árak mellett szük keretben maradt 4. Bruns gyapot, karbólgyapot és 2 calicot-pólya. . Nálunk sem fejlődött élénkebb forgalom, tekintettel az iránt, hogy a kereslet éppúgy mint a kinálatÁra 6 f r t 5 0 k r .

Magyar általános kötanyaggyár.

Schottoía Ernő, Budapest.

„Első

s e g é l y "

1007 állandóan gyenge. Az érdeklődés buza körül összpontosul, mig a többi czikkekben az üzlet kismérvű maradt. Az egy ünnep által .megszakított üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza hazai árnbáii csak gyengén kerül a piaezra és aa itt beraktározott román és szerb szokványára kínálata, is apadt. A hét kezdetével a malmok jó vételkedvet tanúsítottak, mert kedvezőtlennebb h;rek a vetések felöl vételkedvre ösztönöztek; a lisztkészletek szintén fogytán vannak és tetemesen szilárdabb határidők által támogatva, a készárutulajdonosok igy jóval felemelt árakat érhettek el. A hét vége felé ismét ellanyhult a piacz és evvel kapcsolatosan az árelőny egy része is veszendőbe ment. ^Mindazonáltal a mult héthez viszonyítva mégis' 30 krral magasabb árakat jegyzünk, a heti forgalom 50,000 mm., a hozatalok 9400 mm.-ra rúgnak. Rozs a helyi fogyasztásnál továbbra is el van hanyagolva. Ó áruból néhány kocsirakomány a vidékre való elszállítás czéljából minőség szerint 8-20—30 frt között volt forgalomban. Uj rozsban szintén volt már üzlet és szokványminőségért -juliusi szállításra Budapest távolságában átvéve 7-3Ó-50 frt között fizettek; A hét vége felé a hangulat csendesebb. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) csak kisebb tételekben — maradékokban kerül a piaezra és minőség szerint 66"50 frt között jegyez. Zab árában alig változott. A kínálat aránylag. . gyenge és a piaezra hozott mennyiségek gyorsan találtak elhelyezést. Szin cs tisztaság szerint 7-20—7-00 frt között fizettek helyben. ' ." Tengeri 10—15 krral a folyó határidő árán felül ' volt forgalomban. Állomásokon a kereslet lényegesen csökkent, a mult heti árak azonban alig változtak. A Tiszavidéken — Szarvas-Mezőtur-Mezőberény — 5-— frt körül fizettek. Olajmagvak Káposztarepczében még nem volt forgalom és névleg helyben 12-40 frtöt jegyez. Határidörepeze 12-45—30 frt között tartósan csendes hangulatban maradt Záróárfolyam 12-25—12-35. Vadrepcze rendkívül jó termést igér és igy annak árát nagyon alacsonyan taksálják. Lenmag 10-50 frt. Uj bánáti repeze kisebb tételekben Budapest távolságában átvéve 11-80 frton jegyez. Hüvelyesek : Báb e héten ismét teljesen üzlettelen maradt és kereslet nem mutatkozott. Jegyzéseink tehát névlegesek : Gyöngyösön T— frt. Szegzárd 6-75 frt, Baján 6'8Ö frt, ó barna babot Kalocsán 5-50 frt, uj 6-— frt. Új szedett törpe bab augusztusi 25, gömböiyü' szállításra Gyöngyös-Félegyházán 8bab Baja, Zomboron 7 50 frton van kínálva. Köles hazai, áruban nem kerül piaezra. Oláh áru transito helyben 4.50 frtot jegyez. Vetőmagvak : Vöröshere változatlan, a forgalom jóformán szünetel. Minőség szerint bánáti 32- r35-— frt., durvaszemü felvidék áruért 3740'— frtot fizetnek. Luczernát csak szórványosan kínálnak és házai termésű áru 3542-— frton jegyez. Muliarmag o6-25 frtot ér el helyben. Bükköny üzlettelen, helyben 5'50 frton jegyez. Ma búzát gyengén kínáltak, a vételkedv szintén gyenge volt, az irányzat csendes maradt, elkelt circa 8000 mm. honi buza változatlan, oláh 20 krral olcsóbb

Napi .jelente* I8Í>8. julius 5. A mai határidő üzlet némileg lanyhább iránvzat keretében forgott s őszi buza tegnapi jegyzés mérten 10 krral csökkent. Határidőre következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Szept. buza . . . 8'90-"91—"84—-83—-80 8-77—78 Szept. rozs . . . 6'69—-70—-65--64 6 60—62 Jul.-aug. tengeri . 5"20—'17—'18 5"16—17 Máj. tengeri (1899.) 4'50—• • 4 48—49 Káp.-repcze aug.-szept. —•—1 —• Készáruban a malmok tartózkodása folytán üzlet nem köttetett.

Szeszüzlet. 8zesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején az üzletmenet, nem volt kielégítő és csak néhány tétel kelt el változatlan áron. A vidéki szeszgyárak Va frttal olcsóbb ajánlatot tettek finomított szeszben, de üzlet nem létesült. G-alic'.iából finomított szeszt 55.— frton ajánlottak ottani állomásokhoz tartályokban szállítva. Mezöqazdasáqi szeszgyárak által kontingens nyersszeszt e hétnek elején 18—18.50 frton ajánlottak felsőmagyarországi állomásokhoz szállítva, de üzlet magas ár folytán nem létesült. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19-50— 19-50 forint. Bécsi jegyzés 19 40-19-60 frt kontingens nyersPrágai jegyzés 55'50 —55"5/s frt adózott és 19-— forint adózatlan szeszért.

i 002 Trieszti jegyzés 13'25—13;50 frt kiviteli szeszért 90 százalék. A kivitel e hétnek elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Baja, Temesvár, Arad, Losonez, N.-Várad 13, a többiek ' 25 krral olcsóbban zárulnak. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 57 75—58-— frt, élesztőszesz 57"- '57'50 frt, nyersszesz adózva 5675—57— frt, nyersszesz adózatlan (exkontihgens) 16-25—16-59 frt, denaturált szesz 22"50 •—23'-— frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 189S. julius hó 2-án. A magyar mezőgazdaság szomorú emlékezetű napjait éltük át e hét második felében, mert az elemi csapások, széles területen, éjjelen át tönkretették a gazdagnak Ígérkezett termést, esztendei munkának fáradságos gyümöfcsét. A kárról tiszta képet ma még nehéz alkotni s hegy kihatása az élelmiszerforgalomban ezideig még nem nyilvánult, azt annak tudhatjuk be, hogy a legjobban sújtott vidékek nem fővárosunkat, hanem Bécset alimentálják s igy egyes czikkek drágulására is majd csak közvetett befolyást gyakorolAz üzlet képe részleteiben imigyen alakult: Husnemüek forgalmá a megcsappant fogyasztás folytán jelentéktelen volt, az árak észrevehető változása nélkül. Szarvas és őz keresettek. Baromfiban valamivel javult az üzlet, mert a kínálat nem volt sürgős. Elértünk: Magyar tyúkért "1—1.25 frtot,' csibéért 50—1.10 irtot, sovány libáért 2—2.60 forintot, sovány kacsáért 1—1.30 frtért párját, eladózva értve. Néhány vágott poulard 1—1.30 írtjával fogyott párja. Tojásban megszűnt az áruhiány és minthogy a külföld folytonos árhanyatlást jelez, vevőink nagy tartózkodást tanúsítanak, de azért az eddig beérkezett tételek még simán el voltak helyezhetők. Az ár 32—32:50 írtról egész 30.50^31 forintra szállott alá és olyan a hangulat, hogy a további ár-, esést valószínűnek kell jeleznünk. Vaj nagyon lásson fogy és a készletak felhalmozódása alig akadályozható meg. Az árképzés teljesen a vevők kezében van s friss főzővajért 70—75 krnál, teavajért 85—90 krnál több, a nagybani forgalomban el nem érhető. Uj burgonya jó kelendőségnek örvendett s minthogy a külföld is vevő gyanánt szerepel, az árak tartottak. Szép rózsaburgonyát 2.25—2.40 frttal helyeztünk el waggontételekben. Sárga 0.50—1 frttal drágább. Gyümölcs valamivel kevesebb érkezett és fajmeggy 20—24 frttal, közönséges 10 írtjával volt forgalomban, cseresnye ugyanugy. Sárga baraczknak az ára 20 írtról 24 írtra javult, mig az őszi baraczk mázsája 50—00 forint. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen tése. Budapest, 1898. julius 4-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—58, II. oszt. 50—56, III. oszt. 48—50, eleje I. oszt. 50—52, II. oszt. 48—50, III. oszt. 44—46, borjúhús hátulja I. oszt. 56—60, II. oszt. 52—56, eleje I. oszt. 46—50, II. oszt. 40—44, birkahús hátulja I. oszt. 46—48, II. oszt. 40—46, eleje,I. oszt. 38—40, II. oszt. 36—38, bárány eleje 1 db 0. 0'—, hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 58—60 0, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki 53—50, sertéshús pörkölt szalonnával — :"0, sertéshús szerb , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) — , sonka nyers 1 kg. 60—80, füstölt belf. csonttal -60—0'90, csont nélkül 0'80 —0-90, sonka füstölt külf. csont nélkül —• -•—, szalonna sózott 1 q 57 0—61"0, füstölt 62—64", sertészsír hordóval 61"0--61"5, hordónélkül 60 0—60 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 140 —150, külföldi , malacz szopós élő 1 db —"0—0"—, tisztított 0"70—90. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-00—1.20, csirke 0"50—1'20, kappan hizott • . sovány • , récze hizott 160—2"40, sovány l'OO—1"20, lud hízott 3-50—6"—, sovány 2 00—2'40, pulyka hizott —0"—, sovány —"0—0"00. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-——0"—, 1 kg. , csirke 1 db 0 45—0"60, 1 kg. — - — , kappan hizott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 0 90—1-20, 1 kg. .félkövér 1 dJb 0-70—0-85, lud hizott 1 db 2 00—2-50, 1 kg. 6 8 - 0 7 0 , félköv. 1 db 1-50—2 00, 1 kg. , pulyka hizott í db 00-—, 1 kg. , félkövér 1 db 0" 0"—, i kg. , ludmáj 1 db 10— 0 40, 1 kg. 1-20—1-50, ludzsir 1 kg. 70—1-00, idei liba 1 db —•—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt Q-60—1-00, csuka 0-60 —0-80, ponty (dunai) 0"30—0'50, süllő —• "—, kecsege 0-—0-0, márna —'40—-50, ezompó 0"40—0'50, angolna 00—, apró kevert 0-20—0 25, lazacz , pisztráng —• •—.

54. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. JÚLÍCJS HO 6 Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín 00"—, tejföl 0"20—0'30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0 80—1-10,1. rendű 0 70—0"80, II. r. 0-60—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 0- -0-—, tehéntúró 0 04—0-16, jühturó 45—45, liptói 0-44—0-54, juhsajt 0'48—48, emmenthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-72—0-72. l i s z t és kenyérnemii. Fehér kenyér 1 kg. frt 18-0—20-0," barna kenyér 14"0—15"0, rozskenyér 14 0 —14 0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —"—, 1 —*—, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18, stokeraui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, nagy 8—12, színes 8"00—13. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 29-0—30-50 ü. oszt. (1440 db.) —• •—, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-5Ó—3-—, törött tojás 0-——0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.40—5-—, 1 q 0•, Petrezselyem 100 kötés 2-0—6—, 1 q 00-0——-0 zeller 100 drb 0-50—0"6, karalábé 0"8—l"60 vöröshagyma 100 köt. —-80—2-50, 1 q 6-5—8-—. foghagyma 100 köt. 10—25"0,1 q 8-—10—, vörösrépa 100 drb 0"70—0-80, fehérrépa , fejeskáposzta 3"0—5 00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-60, vörös káposzta 0•— fejessaláta "1-00— 1-60, kötött saláta 1-0—1-60, burgonya, rózsa 1 q 2-20 2 50, sárga 3-50—4-00, külföldi —• -, fekete retek 100 drb i 00—2-00, uborka nagy salátának 100 db 8—10'—, savanyítani való 100 db 0"4—0'6, savanyitott 1 00—1-20. zöld papr. 0-5—1-2, tök főző 8"—10"0, zöldbab 0"3—0 06 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —-04—-10, fejtett 1 lit. 10—-30, tengeri 100 cső ••—•karfiol 100 db 15"—20"—, paradicsom 1 kg. 010—O'lö, spárga 00 —, torma 1 q 12—16. , köz. alma 16—20, Gyümölcs. Fajalma 1 q frt fajkörte———, közönséges körte 12 — 18, szilva magva, váló —•——•—, vörös —, aszalt , cseresnye faj 15—20, közönséges 8—15, meggy faj 28—32, közönséges 09—12, ringló 10"—15, baraczk kajszin 20—30, őszi 50 — 60, dinnye görög nagy 100 db —, kicsi , sárga faj 0"20—1"40, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. —• •—, csemege , dió (faj, papirhéju) , közönséges 25—30, mogyoró 25—28, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 db —"0—0"0, pugliai 4"5—5"0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1-00—1-80, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 2022, datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—65, egres 1 lit 4—10, eper 1 kg. 20—"50 kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 25—50, II. rendű 10—20, csöves , (szárított) . köménymag —, borfókamag — - . mák 1 q. frt 38—40, méz csurgatott 0-25— 0-45, sejtekben 1 kg. —•——'—, szappan szin '20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —••—, ásványvíz palaczkban

Borjú és birkavásár vontatott lefolyású volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürű 19-0—23-0 frtig páronkint, 22-0—24-00 frtig 100 kiló élősúly s: frtig, kiverő juh 12-50—15-75 páronkint, 18-19,'kiv. •— frtig súlyra, bárány —, kecske —0'—, anyajuh —, suly, angol keresztezés , romániai —, durvaszőrü •— frtig páronkint, 100 kiló után — frt. Bécsi vágómarhavásár. 1898. julius 4. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 5189 db. Ebből magyar 3765 db galicziai 697 db, bukovinai 108, németországi 619 db hizott 3514 db, legelő 258 db, fiatal 1417 db, ökör 3720 db, bika 512 db, tehén 674 db, bivaly 283 db. Szombaton a vesztegvásárra 395 drbot hajtottak fel, körülbelül 250 drbbal többet a mult hetinél. A mai vásár ugyanolyan képet nyújtott, mint az utolsó, amennyiben kezdettől végig nagymérvű vontatottság volt észlelhető a forgalomban. Gyenge kereslet folytán nagyon lassan folyt az üzlet és csak nagy nehezen érhették el a multheti árakat. A vásár utolsó óráiban nagy árcsökkenés állott be s ennek következtében aránylag csak kevés maradt eladatlan. Arak: príma magyar 32—34"50 (—•—)frt, szekunda 29—31 frt, tertia 25—28 frt. Galicziai príma 34". 36-50 (—•—) frt, szekunda 31—33 frt, tertia 26—30 frt. Német príma 36—38-— (—.—), szekunda 32—35, tertia 28—31 írt. Konzervökrök . 20-—28-— é. s., rosszabb minőségű 22—26 frt é. s. Bika 23—34-—0 frt é. s., tehén 20—31 frt és bivaly 18—24-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, h azon eladó, a jobb minőségű állatok krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások: Magyar hízó ökrök. Eladók Ár Ar Grubitsch Pál u 29 — 28—27 Hacker Miksa, Sopron 31 — — Hacker és Engel, Győr 33 — 31 Löwinger Sal. Nyögér 29 — 27 Neumann testvérek, Arad 34 — c2 . Erdélyi hizó ökrök. Eladók: Bors báró és társa M.-Vásárhely .34 — 32Ví Német liizóökrök. Blau testvérek, Temesvár Frisch.F., Versecz Hacker Miksa, Sopron __ Neumann testvérek, Arad

Eladók : ... ... 38 ... ... 37'rá 36 ... .....37

— — — —

37 '35»/s .33 35 V

: — — — — — — — — — —

Az, álsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy áz ;e.ddig minden hét hétfőjén megtartott- vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére . mégérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő, vármegyék vannak tüdő vész miatt zár alá helyezve es csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárrá és pedig: Árva, Liptó,, Nyitra,. Pozsony -(Csallóköz határa kivételével), Szepeg, Trencsén és |urócz, továbbá : Pozsony sz. kir. város és Masonymegye Rajka járása.

Bndapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. julius, 6. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság' jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 148 szekér réti széna, 0 szekér muhar, 22 zsupszalma, 10 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 60 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zábosbükköny, köles súi.), 700 zsák szecska. A forgalom - élénk. Arak vq-ként a Bécsi sertésvásár. 1898. julius 5-én. (SchleiffeU következők: réti sfcéna 190—270, muhar uj — , der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Közzsupszalma 140—160, alomszalma .130—150, egyéb ' telek" részére). takarmány , lóhere , —-—-—, takarmányFelhajtás : 3459 lengyel, 3357 magyar sertés, összeszalma jj , tengeriszár — t -.,; luczerna 240— sen 7.016 drb. 280, sárju —0 0, szalmaszecska 220—230, széna Az üzlet igen lanyha. , uj —, zabosbükköny 200-250. összes Ára kilónként élősúlyban fogyasztási . adó nélkocsiszám 247, suly 197600-kg. kül : primá 52—53 kr, kivételesen 53 50 kr, közepes 45—51"—kr, könnyű 45—51 kr, süldő 38—52 kr.

Allatvásárok. Bndapesti sznrómarhavásár. Julius hő 5-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság ielentése. Felhajtatott: 945 drb belföldi, db galicziai, — drb tiroli, — db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjú és bárányvásár hangulata élénk lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi —• frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—40 frtig, kivé telesen 42—44 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi — frtig, tiroli — frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 00-— frtig, bécsi ölött borjú , kiv frtig súlyra. Élő bárány — •——•— frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü Budapesti julivásár. 1898. julius hó 4-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztelek" részére). Felhajtatott : Belföldi hizlalt ürü 1313, feljavított juh 285, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány , kecske —, szerbiai —, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü — db.

Bécsi szurómarliavásár. 1898. julius 1-én. Felhozatott: 3490 borjú, 1062 élő sertés, 693 kizsigerelt sertés, 182 kizsigerelt juh, . 230 bárány. A borjuyásáron nyomott hangulat uralkodott és az árak is hanyatlottak. Kizsigerelt sertések üzlete szilárd volt és árai 2'krral javultak. Többi áru jelentéktelen. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú ——— kr., prima kr., primissima kr., élő- borjú 3 0 - 3 8 kr., prima 40—48 kr., primissima 50—54 (—) kr., fiatal sertés 38—52 kr., kizsigerelt sertés nehéz 54—62 kr., süldő 50—60 kr., kizsigerelt juh 24—38 kr., bárány páronkint 5—12 kr. Bécsi juh vásár. 1898. julius hó 1-én. Felhajtás db juh. Lanyha üzletmenet mellett csekély árcsökkenés állott be. 1 Árak : export juh páronként 2325-—, kivét. —•—, raczka -—-—, selejtes juh 20—22-— frt. 951

Ai

O r s i . magy. gazd. egyesület tulajdona.

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0 . M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bnday Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.

54. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897: JULIUS HÖ 6.

W

JF

W

legkitűnőbb bel-

CSEPLESRE^SZEN ~ m—m I - a o s x t r a n i k é t s z e r m o s o t t k o i á c i n z é i i ü § i EADNTAY KÁROLY-nál w - p ^ í « * < > . kőszén és coaks

nagykereskedő.

Egy és több vasú egyetemes

aczéiekéim

és

talajmivelő eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek, minél fogva gyártmányaimra a t. gazdaközönség figyelmét felhivom. Árjegyzékekkel és árajánlattal szivesen szolgálok.

Bacher

Rudolf

cs. és kir. kizárólagos ekegyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: S z ű c s Z s i g m o n d . Az

„2ínicum egyetemes sorbavetogép

$hiü"

sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában

a legjobb hírnévnek és legnagyobb kelencLóségnek örvend, minélfogva az összes eddigi vetőgépek között az

első helyet foglalja el. Árjegyzék és b ő v e b b felvilágosítással szolgál:

Melichar

készséggel

Ferencz

cs. és kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s v e t ő g é p g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68,

sl El o Irt

KÖZTELEK.

1898. JÜLIUS HO -

6. i

|

5 4 . SZAM. 8-ik

ÉVFOLYAM.

>

Most jeleni meg

3 Amerikai : mezőgazdaság. | |

MÁSODIK

'pd

KIADÁS. Irta:

S2»tASSy ZOLTÁN

& J

az O M G E . s z e r k e s z t ő t i t k á r j a , a „Köztelek"; felelős s z e r k e s z t ő j e . (jj| E r e d e t i f é n y k é p e k és V l a d á r E r n ő

festőművész rajzai után

készült számos képpel.

% — S o l t i ^

ára 4

frt.

OMGE. t a g o k n a k é s a „ K ö z t e l e k "

előfizetőinek

kedvezményes ára 3 frt 50 h |fí #

&

Megrendelhető „ K ö z t e l e k "

ká

a

k i a d ó h i v a t a l á b a n

( B u d a p e s t , IX. Üllöi-ut 2 5 .

sz.)

..ví M E S W E M

JVTegretti m e F Í n o

j

aRyabirka eladó. Ezer

darab

fajtiszta

anyabirka,

tenyészkosokkal

az

azokhoz beosztott

együtt eladók a

v é g v á r i

g g

u r a d a l o m n á l ,

U

Végvárott (Temesmegye).

Lapunk bekötési táblája i

f r t

3 8

93.235/98. szám.j ^ y . kir. államvasutak. Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a szolnoki műhelytelepen előállítandó mozdonyszerelő-, eszterga-, kazánkovács- \és . rézműves műhely, anyagszertár,- faraktár, munkás-árnyékszékek, munkás-éttérén', • irodaépület, kapus-lakás, őrbódé, Iritze-féle víztorony, tűzoltó szertár és csatornázás létesítéséhez szükséges építési munkák végrehajtására. A tervek, a költségvetések, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött föltételek, Budapesten, a magy. kir. államvasutak igazgatósága magasépftményi ügyosztályában (Teréz-körut 5(i. sz., III. cm.. 14. sz.) ós Aradon az üzlolvczctos'é.^ páivafentartási osztályában a hivatalos órák alatt megtekinthetők.

k:i»éi»t (

kapható kiadóhivatalunkban. I^egixjabb

helybővitési munkáira-" Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását mégelőző napon, vagyis 1898. évi julius hó 18-áh déli . 12 óráig-10,000, azaz tízezer o. é7 frl. bánatpénz teendő le a magy. kir. államvasutak, főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. 'földszint) ákár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas crtékpapirokban.. A bánatpénzről szóló lététjegy az ajánlathoz nem • csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számíttatnak, de névér- , téken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak: a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevönynyel adandók fel." ; Budapest, 1898. június hóban: (Utánnyomás nem dijaztatik.) Az igazgatóság.

s z e r k e z e t ű

szabadalmazott

terményiosta

többszörösen első kitüntetést nyertek és mintfen gazdaságban a legjobbnak elösmérve. Legolcsóbb fti-ak. A z eddig l á t o t t a k a t felnimül j a ugy m u n k a , minősége, mint e g y s z e r ű s z e r k e z e t é b e n .

Kalmár Zsigmond, Á r j e g y z é k iag-yesi és

Tsérmeatve.

Turkeve.

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 6.

54. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM-

1011

Haszonbéri hirdetmény. pjj A Mezőgazdasági i p a r - r é s z v é n y t á r s a s á g k a p o s v á r i ra b é r u r a d a l m a e l a d á s r a b o c s á t 6 © d a r a b g l V a éves, k i v á l ó s z é p , t e n y é s z t é s r e a l kalmas, fehér kondorszőrü

Nemeskéri Kiss Miklós ur tulajdonát képező zólyommegyei Véghesi uradalomban, melynek területén a Budapest—Ruttkai államvasút keresztül halad s melynek 4 vasúti állomása jelesen : Krivány-Gyetva, Gyetva, VéghlesSzalatna és Nagy-Szalatna közül Krivány-Gyetván és Véghles-Szalatnán a gyorsvonat is megáll 1898. évi novem11 ni e i- s c S> in í cl t C. ber hó 1-től gyógyszerész-féle

PATKÁNY-KOLBÁSZ

12 évi bértartamra haszonbérbe adatnak

• 95277 német DM. siaüaialom ' 76Ö24 G. M. S. szabadalom a következő birtoktestek: általánosan legjolblí- 1. fsztrussa, melynek területe: nak elismert patkányrétekben 1200 • öles 1025 h. 552 • öl irtószere a világrnak. szántóföldekben „ 1126 „ 730 „ Embernek és háziállatoknak legelőben „ 860 , 1001 „ absolut ártalmatlan, minden intravillánban „ 17 „ 1181 „ rágcsáló állatra még a legterméketlenben „ 40 „ fi „ kisebb adagban is okvetlen Bővebbet a 3070 h. 1070 D-el halálthozó. Kolbászok i .45 tr.,75 í r . és frt 1,50. 2. Matild major, melynek terülele: rétekben 1200 • öles 166 h. 1 6 1 ' d ő l Kapható: gyógyszertárakban, szántóföldekben , 276 „ 614 „ drogéria és nagyobb vegyeslegelőben „ 369 ; 904 „ kereskedésekben. kaposvári béruradalma, intravillánban , — , 185 „ Egyedül^jogosított gyárosok: terméketlenben „ 1 „ 721 „ DuensingésBuchrucker 814 h. 185 • öl l i i i z a/D. 49255/A. I. 98. szám. Magyar királyi államvasutak. 3. Kriványi major, melynek területe : Gazdasági egyesületek előny Hirdetmény. rétekben 1200 • öles 56 h. 689 • öl árban részesülnek. szántóföldekben „ 198 „ 115 „ A magy. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetőségének (brassói forgalmi főlegelőben „ 703 „ 176 4 nökség) kezelése alá tartozó kis-küküllővölgyi h. é. vasút küküllöszög-bonyhai vonalintravillánban „ 1 „ 615 „ része Szépmező, Zsidve, Küküllővár, Dicső-'Szt.-Márton és Bonyha állomásokkal, terméketlenben „ 1 ,. 763 „ Abos-Gálfalfa rakodó állomással, valamint Szancsal, Bolkács, Dombó, Deésfalva és Mikefalva-Csávás megállóhelyekkel f. évi junius hó 16-án a nyilvános forgalomnak Hirdetmény. 960 h. 1158 • öl átadatott. melynek területe: Gács-magyar közös forga- 4. Hajnikova, Az állomások és" Abos-Gálfalva rakodó állomás az összes a később megnyi- lom. rétekben 1200 DöIes. 595 h. 1123 • Öl lap kiadása tandó Sövényfalva megálló rakodóhely a személy-, podgyász- és kocsi rakományi az I. Helyesbítő szántóföldekben „ 525 „ 493 „ rész I. díjszabási füteheráru forgalomra (elszámolás nélkül) a megállóhelyek pedig csupán személy- és zethez legelőben . „. 213 „ 764.(rovatolási díjtépodgyászforgalomra vannak berendezve. intravillánban „ 1010 „ telek.) Egyidejűleg megnyittatott az összes forgalomra a nagyvárad tövis-predeáli voterméketlenben „ 9 . 877 ,. nalon Karácsonfalva és Balázsfalva állomások között az előbbitől 5'1, az utóbbitól A gács-magyar közös 1354 h. 667 • öl pedig 2-6 kilométernyi távolságban létesített „Küküllőszto" állomás is, mely a m. forgalom II. rész 1. díjkir. államvasutak tulajdona és melyen a kis-küküllővöljR h. é. vasút a magy. kir. szabási füzetéhez folyó évi 5. Huszova, melynek területe : rétekben 1200 Döles 68 h. 1103 q öl államvasutakhoz csatlakozik. julius hó ' 1-től, illetőleg szántóföldekben -127 „ Budapest, 1898. junius 17-én. Az igazgatóság. díjemeléseknél folyó évi legelőben 73 » augusztus hó 1-től való intravillánban érvénynyel helyesbítő lap kerül kiadásra, melylyel az 272 h. ,84qöl Örló (Leluhon) országhatár és Zwaedonra fönnálló álVasmegye Sárvári járásában a Pozsony-Szombathelyi lomási díjszabásokban a szántóföldekben h. é. vasút vonalán fekvő Alső-Szelestei uradalom mintegy magyar vonalakat illetőleg legelőben foglalt egyes díjtételek heintravillánban 6 „ 667 ., lyesbittetnek. 1178 h.. 856 • ül melyből 3400 m. hold szántó, Ezen helyesbitőlap a 7. Nagy-Szalatna, m olynek területe : végpályák igazgatóságainál rétekben 1200 • öles . 129 h. 465 • öl 1898-iki o k t ó b e r hó 15-ikétőI és a részes állomások utszántóföldekben „ 329 „ .590 „ ján példányonldnt 6 fillérJegelőben „ 134 , 626 „ 12 é v r e b é r b e adatik. ért kaphatók. , intravillánban , § » 467 „ terméketlenben „ 3 , 364 , Bővebb felvilágosítások nyerhetők Kis ííyula földbirtoBudapest, 1898. jun. 21. 605 h. 112 • öl kos hitbizományi gondnok urnái Keinéiiy-Egerszegeii, u. p. A m. kir. államvasutak, 8. Aladár major, melynek területe : Hegyfalu (Vasmegyében). a részesvasutak nevében is. rétekben 1200 • öles 210 h. 1040 • » (Utánny. nem dijaztatik.) szántóföldekben „ 346 „ • 655 „ legelőben » 536 „ 2 „ 1003 h. 497 • öl , 9. Margit major, melynek területe: rétekben 1200 • öles 38 h. 618 • öl szántóföldekben „ 133 „ 979 . „ Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: „ 450 , 643 , legelőben

mangalicza faj kant. ipar

Bérbeadási hirdetmény.

4 0 0 0 m. holdnyi területe,

A sertés javitásaés hizlalása m

gazdák és hizlalók használatára.

Irta K. Ruffy Pál. Ára portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j e z i r .

k

Gazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PONYVÁK,

622 h. 1040 • öl 10. Sándor major, melynek területe: rétekben 1200 • öles 48 h. 175 • öl szántóföldekben „ 133 , 755 „ legelőben „ 122 „ 167 a intravillánban „ — „ 229 „ terméketlenben „ 1 . 692 , 310 h. 818 • öl egészben tehát: 10,283 h. 487 • öl Psztrussai majorsághoz 424 hold", a Hajniltovaihoz tartozókon 208 hold, a Zselobuzaihoz tartozókon pedig 57' hold az országos kulturmérnökség által mesterséges öntözésre van berendezve. Az égy&ttésen ii

zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritök.

Tornaszerek, fűggöágyak és mindennemű hálók ipartelepe.

'SEFFER ANTAL Budapest,

200 drb disznó valamint a gazdasági felszereilés, gépek s egyéb leltári készletek készpénzfizetés mellett megváltandók. Komoly reflectánsok haszonbérleti ajánlataikat ; benyújthatják alólirt jószágigazgatóságnál, a hol ép ugy, mint Kollár

IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. m ~ L A W SJ&ri N - Tr a kEt á rNa . N I S Í M Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék, szerint.

Z D E B Ö R S K Y JÓZSEF aVéghlesi Uradalom jószágigazgatója, Véghlesu.p. Zólyom vm. Ügynökök kizárva. Utánnyomás nem dijazt.

1012

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8. Eln3

m i l T f l Q W %Mm B . U 0

földbirtokosok, gazdák és raktárvállalatok stb.-nek.

ponyva-üölcsönző intézetem

TELEKI GÉZA gróf. Igazgatósági tágok:

S S K S p o n w á k a t Vezérigazgató: SZŐNYI ZSIGMOND.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tiiz- mint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki 'magának, az

épület és á t a l á n y (pausclial) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek -mellett mint a szövetkezetnél. K f Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. " W 9 Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

83310/98. szám.

Magyar királyi államvasutak.

Hirdetmény. O s z t r á k - m a g y a r vasúti kötelék. • (Helyesbítések.) kt ÖSZtrák-magyar vasúti kötelékben kéreg és cserhéj, valamint a C osztályba és á külön díjszabásba tartozó fa közvetlen szállítására 1898. évi április hó 1-től érvényes kivételes díjszabás 5-ik oldatán a szövegből 1893. évi január hó 1-én kiadott" és továbbá a 6-ik oldalon a 3. pont alatt „1893. január hó 1-töl érvényes" szavak törlendők. Továbbá ezen díjszabás 46., 49. és 52. oldalain, illetve az ezen kivételes díjszabáshoz 1894. évi augusztus hó 1-én kiadott I. pótlék 4., 7., 10. és 13. oldalam foglalt, egyrészt a cs. kir. szab. Kassa-oderbergi vasút állomásai Csácza kivételével, másrészt pedig a cs. k. szab. Ferdinánd császár északi vasút Bisenz, Pisek és Hradisch állomásai között érvényes díjtételek 1898. évi julius hó 15-iki érvénynyel törlendők. Végül ezen kivételes díjszabás 60—33. oldalain Lubochna állomás neve „Fenyőháza"-ra, az előbb emiitett pótlék .0., 11. és 12. oldalain pedig Lucsivna állomás neve „Batizfalu"-ra helyesbítendő. Budapest, 1898. junius hó. (Utánnyomás nem dijaztatik:)

BAJZÁTH IGNÁCZ szabadalmát képező uj találmány. Ezt a kosárbetétet 1898. április hó 24-én bizottság előtt' kipróbálták olyan gabonával, a mely már három napig vizben ázott és mégis tisztán kidörzsölte a szalmából a szemet. A meghívott bizottság a legnagyobb megelégedését nyilvánította a tiszta munkáért. Ennek a kosárbetétnek még az a nagy előnyetis meg van, hogy a gőzgép sokkal könnyebben hajtja a cséplőgépet, mivel a kosarat nem szükséges közvetlenül a dob felületéhez szorítani, mert ez a kosárbetét csak a kosár alsó részére van csavarokkal erősítve, a kosár, egyharmad ..részét foglalja el, a hol a teljes kidörzsölést végzi. A kosárbetét éppen ugy van ellátva rovátítás sínekkel mint a dob és a kosár felső részében megterül a szalma, mert az meglehetősen a szükséghez képest nyitva van és igy teljes menetben lehet a gépet járatni, mert nem szorul meg a dob és a kosár között a szalma; igy a rosták teljesen rázódnak
• mtr. nagyságú lelite.lt E J • ' kazalok, vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására, továbbá 12D mtr. nagyságú behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvának í beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén z s á k o k is k ö l c s ö n ö z t e t n e k i g e n olcsó árak és előnyös fel- ^ tételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és í I minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb.

I " M i n d e n 50%-kaI o E c s é b b m i n t b á r h o l .

N A C E L ADOLF, BUDAPEST, | V . , A r a n y J á n o s - u t c z a 12.

Van szerencsénk ajánlani szavatolt tisztaságú legmagasabb dijakkal kitüntetett

homasfo^zfátlisztet

szavatolt 15—20°/o citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüelc, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. L e g j o b b , l e g h a t á s o s a b b és l e g o l c s ó b b f o s z r o r s a v t r á g r y a tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az ö s s z e s s z u p e r f o s z f á t o K a t . A citrátban oldható foszforsav-tartalomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál

A csehországi T l o i a s m M Drágái foszfátliszt eladási Irodájának veiértéBYiselősége a magyar korona orsz. területén

K A L M Á R VILMOS, „, Í T T S . M a r t e l l i n alegfinomabb doh.í n y n e m e s i t ő t r á g y a kizárólagos eladása.

90566/98. sz. C. II.

Kosárbetét cséplőgépek számára.

10 lóerejü géphez 8 "

I |

W Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert

ANDRÁSSY CÉZA g

B

54. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTÉLEK,, 1898. JUILÜS HÓ 6.

35 frt' 30 „

A J Z Á T H I G N Á C Z uradalmi főgépésznél SZÉKELYHÍD (Biharmegye).

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény.* Osztrák—magyar—bajor vasúti kötelék. (IV, pótlék életbeléptetése a III. rész 2. füzethez.) Folyó évi julius hó 1-ével az 1894. évi november hó 1-től gabona stb. szállítására érvényes kivételes díjszabáshoz a IV. pótlék lép életbe, mely a díjszabási határozmányok és díj ételek módosítását tartalmazza. Amennyiben fuvardijdrágulások állanak be, az eddigi díjtételek még folyó évi julius hó 31-ig maradnak érvényben. Ezen pótlék a részes vasutigazgatóságoknál-példányonkint 35 fillérért kapható. Budapest, 1898. évi junius hóban. M. kir. államvasutak, a részes vasutak nevében is. (*Utánnyomás nem dijaztatik.)

Haszonbérleti hirdetmény. A Gróf S z a p á r y I s t v á n ú r ő N a g y m é l t ó s tulajdonát képező pestmegyei Esői birtoka f. 'é.. s: tember hó l-jétől, kezdve 10 évre haszonbérbe adatik, I A birtok a Budapest-Lajosmizsei vasútvonal két állomásától 72 órányira, B u d a p e s t t ő l p e d i g 52 k i l o m é t e r n y i távolságban fekszik. A birtok nagvsága 1100 hold és pedig: szántóföld 350 hold rét 400 „ legelő 200 „ . erdő 150 * „ t e j g a z d a s á g r a és marhanevelésre igen alkalmas. Részletes felvilágosításokat R I E D L K Á L M Á N uradalmi tiszttartó A l b e r t i - I r s á n szolgál, a hol a részletes szerződési tervezetek bármikor betekinthetek, eon

5 4 . SZAM. 8 - i k

KÖZTELEK

ÉVFOLYAM.

isi™ ár 15 saéig 30 kr., ezen felül minden 3 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlésénél minden beiktatásnál 80 kr. bélyeeilleték.

1898. JULIUS H ö 6

KIS HIRDETESEK,

Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszi K é r j üli mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, (jeligés hirdetés czimét nem közölhetjük), hogy azokhoz eredeti okiratokat ne csatoljanak, mert azokért semmi felelősséget nem vállalunk. Az ajánlatok megfetelő levélbélyeggel látandók el, mert a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbítja. Egyúttal félreértések kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkkal, \ogy kiadóhivatalunk állás közvetítéssel nem foglalkozik s az üresedésben levő állásokat sem tartjuk nyilván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij előleges beküldése melleit. A k i a d ó h i v a t a l .

izükségeg Wélbélveget vagy levelezőlapot küldenek.

takaró kölcsön-ponyvák ÁLLÁST KERESŐK, Ispán,

úvatalban. 6071 ÁLLATOL Megvételre hágőképes teliv

int 2*

kohnÍstein a l t és ponjragjáii raktáriban BUDAPEST, V. B é l a - u t c z a 5 .

Helyettesítés. földbirtokosokat az > esetben

4

ia!n4k,eS5ánlkozikBIel6fe0gesen negállapitandő tisztelet-dijjért,

darab

ía«iS4fkitüá?sik!??ellvéIBIűKertész,

Segédtiszt,

Elhizottság,

tarlórépamagot,

kiadó

növendék ökör és üsző borjakat mepételro ajánlanak KLEIN ÉS SPITZER

gyakorlattal bir, felfogadtatik. Csak oly pályázók jönnek tekinírí 1k\ kik a l»«»wtotn'inol ják s kik megbízhatóságukat

JSirtoKbérlet

muharmagot, mustármagot, paprikakölest stb.

LsWka. Bövébb°f Mvl'ágo^ gazdaság, posta :'Cpiinozófeseh.

legmagasabb

vásárol árakon:

mustármagot, 950 szántóföld, 250 legeli és kaszáló holdankint ö forinton

átment

tenyész kanok és koczák eladók

IKS

nyári repczét,

e^fogadiataak.11' Vészen

h i b o r h e r é t ,

Kmönls^eíadd^an kancza^1" ÍÖ^ibVbelovagolt 4 Erdélyei faj_gulya:

egy ^1872 kath. beildas igen eladó, esetleg k ö l csönöztetnek. Czim a kiadóhivatalban.

Mauthner Ödön

csuz, köszvény, gyomorbaj, ideg-, bőr és női betegségek biztosan és gyorsan csász. és kir. udvari szállító gyógyíthatók villamos fényfiirdö, vizkura, napfürdő és magkereskedése svéd gyógygimnaszli'ca segítségével Dr. Palócz Ignácz BUDAPESTEN gyógyintézetében (rendelő intézet) Budapest, IX. ker., ajánl: vámház-körut 7. Rendelés: 10—12-ig, d. óráig. Haszonbérbe

,ett, húszéves praxissal biró is a legjobb bizonyítványokkal

BETÖLTENDÖ ÁLLÁS.

Cutk mMögaidik é» a továbbá állást keresők Tétetnek fel e kedvei

S z t . Iván r o z s o t ,

csomós ebirt, biborherét,

árpa és buza

HALDEK Pa,-PATA (N.-SÍ B u d a p e s t , K á r o l j - k ö r u t 9. vásárol

nyári ropczét,

mustár magot, szt,-Iván rozsot, csomós ebirt,

bibor heremagot, l l p f i t

rp örleszt. 1

Piff alisi

?;áslSssTSsrc!

1014

KÖZTELEK,

1898. JULIUS.'HO

5 4 . SZÁM. 8-ik

6

ÉVFOLYAM.

Gőzmivelés.

Nagyobb területek szántását gézekével

szövet-gyár

fcajlandó vagyok elvállalni j épúgy méíyrigolozást

szőlő-telepiíésekhez.

legnagyobb és legrégibb az országban. ALAPÍTTATOTT 1831. 46 k i t ü n t e t é s .

Érdeklődök kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. gőzszántási vállalkozó

Wolff Ernő, Budapest-Kelenföld. A „Szegedi Kenderfonógyár részvény-társaság' Szegeden

gazdasági kenderzsákjait

Vízmentes t a k a r ó k (ponyvák)

melyek tisztán saját fonógyárában előállított valódi kendcrfonalakból készítve, rendkívüli tartósságuknál fogva az u. n.,csabai zsákoknál' is sokkal jobbak. Ugyanott mindennemű gazdasági kötéláruk legjobb minőségben és . leg• olcsóbb árban kaphatók. 6067

A szőlő és gyümölcsfák szági tapasztalatok szerint a

permetezésére,

ELSINGERM. J . F l A I BUDAPEST, TELFS, BÉCS, V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a 10. ( T i r o l . ) I. V o l k s g a r t e n g . 1.

ajánlja

francziaor-

kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra, olcsóbb és legjobb, elpusztíthatatlan minőségben, továbbá Repcze-ponyvák, maggyüjtő-ponyvák, kender-tömlők, csőköpenyek és öltönyök k a u t s c h u k k a l és a n é l k ü l . Gabona és lisztes zsákok, Ingót! és lógótól! Tűzi és itatóvedrek. Sátrak. Árjegyzék és minták ingyen és bérmentve. Leggyorsabb kiszolgálás. Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják és szíveskedjék határozottan l LSl\(iil lt gyártmányt kérni.

rézszappan

a b i z o n y u l t a l e g h a t á s o s a b b s. v i s z o n y l a g a l e g o l c s ó b b s z e r I nek. (Lásd Mezey Gyula gazd. akad. tanár úr ismertetés é t a' „ K ö z t e l e k " m u l t é v i 5 8 - i k s z á m á b a n . ) I 1 0 0 liter r é z s z a p p a n - h a b a r é k o t , melegités segélyével I a v í z e n k i v ü l J /2 k l g . r é z g á l i c z b ó l é s 1 klg. g y a n t a s z a p p a n b ó l ; hideg utón pedig 2 c s o m a g gyantalisztes kecskea m é t i p o r b ó l é s Vs klg. m é s z b ő l l e h e t e l ő á l l í t a n i . E g y c s o I m a g gyantalisztes k e c s k e m é t i p o r n a k az á r a 2 5 kr., a ! súlya 85 g r a m m , s tartalmaz 250 g r a m m gyantalisztet n és 6 0 0 g r a m m kecskeméti port. E z e n anyagok a rézszap! pan elkészítése és alkalmazására vonatkozó utasítással együtt ] M A Y E R F I ZOLTÁNTÓL Kecskeméten szerezhetők be.

sf

K

A

I

N

oagfteis és Megrendelhető

a* Országos hivatalánál

I

57S8

T

s

kicsinyben.

Magyar Gazdasági Egyesület (Budapest Köztelek).

titkári

S n p e r f o s z f á t o k állati és ásványi eredetűek, i legmegbízhatóbb,

a legjobban bevált é s a

nélfoaifizhetetlen a i

A.

vetéseknél.

S C H R A IVE

P r á g a .

Központi iroda: H E I N R I C H S G A S S E 2 7 . Kénsav és műtrágyagyár Ludenburg-Themeneau és Rostok melletti Lissekben

i r á l y i álla«vsrasvi.tals.

79.684/08. szám.

Hirdetmény. (Az utipodgyásznak a házból való elfuvarozása és feladása a budapesti városi meneljegy-iroda által.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint az utazó közönség kényelmére a „Budapesti városi menetjegyiroda" (Hungária szálloda) az ott személyesen vagy telefon utján történő bejelentésre a feladandó utipodgyászt az illetők lakásán veszi át és azt áz alábbi fuvarozási illeték beszedése mellett a njegjelölt vonatokhoz az illető budapesti pályaudvarra kiszállítja s a kívánt vonathoz feladja. A fizetendő fuvarozási dij a következő : 25 kg. összsúlyig 38 kr. " minden további 10 kg,-ért. 3 kr. Az átvett podgyászra vonatkozó hivatalos vevény, valamint a szükséges vasúti menetjegy a fentnevezett irodában kiszolgáltatik. 'Budapest, 1898. junius 27-én. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)'

HIRDETÉSEK FEHÉR MIKLÓS gépgyára felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, f aiői-Ht 2 5 - d i k s z á m .

őszi

'Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s ammoniákot, kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t k a p á s és k a l á s z o s n ö v é n y e k alá, tliemenaui szab. s z n p e r f o s z f á t gypszet b e r é s e k t r á g y á j á u l és az i s t á l l ó t r á g y a k o n z e r v á l á s á r a ; t a k a r m á n y m é s z stb. b á r h o v á v e r s e n y k é p e s á r o n szállítja:

X£a.efya.r nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 f r t , z s á k b a n szállítva 130 f r t . A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomás o k szerint 130—140 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l egyesületi t a g o k részére 2 f r t 80 k r . , n e m t a g o k n a k 8 f r t . A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénzt á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.

legolcsóbb

f o s z f o r s a v a s t r á g y a s z e r e k , minden t a l a j r a a l k a l m a s a k . Tartalmaznak 10—20°/o vízben oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. — Száritva és finoman őrölve. Gyors hatásáért szavatolunk; Legmagasabb hozamképesség.

„ S , .

Ajánlja Massey-Harris elsőrangú aratógyárának legújabb rendszerű

ÜlT „Smperiál"

marokrakó

aratógépeit,

""Üb

önműködő és változtatható lerakó villákkal, továbbá 1. A . ~Z\.-t A .. .. . » i jobboldali vágással, 5 láb metszési szélességben, újított eleváK t í v e i i u i u torral, bármily gabona hosszúságra, görgő hengeres csapágyakkal, igen szilárd, könnyű és tartós kivitelben előnyös t rak és feltételek mellett. Ajánlja továbbá mindennemű m e z ő g a z d a s á g i g é p e i t é s e s z k ö z e i t . Á r j e g y z é k i n g y e n és b é r m e n t v e . Á r j e g y z é k i n g y e n és b é r m e n t v e . .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).