„Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat.”
Az emberről Szellemi kalandtúra • Álmodni jó • „Miénk itt a tér...”
fotó: Oravecz Péter
k vízió
„Csak a nehéz vállalkozásokat érdemes megvalósítani, mert van egy rejtélyes kapcsolat a nehéz és az értékes között.”
Mi a boldogság?
fotó: Gáspár Ildikó
Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.
Terjesztési helyek országszerte Az Új Akropolisz budapesti, egri, győri, pécsi, szegedi és székesfe hér vári központjaiban
További kiemelt helyszínek
A fővárosban: • BME, ELTE, Corvinus Egyetem • Magyar Nemzeti Múzeum • Művész mozi, Puskin mozi, Toldi mozi • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Vidéki városokban: • Eger: Prana Outdoor Túrabolt • Győr: Galgóczy Erzsébet Városi Könyvtár • Pécs: Pécsi Kulturális Központ Információs irodája • Szeged: Somogyi Könyvtár • Székesfehérvár: Ribillió kávéház
Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, bizonyára nem lenne két olyan ember, aki egyforma választ adna, és sokan egyáltalán nem is tudnának válaszolni. A boldogság olyan ideális állapot, amelyre ugyan vágyunk, de nem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden területét és ezzel emberi teljességünket. A legtöbb ember nagyon elvontan képzeli el a boldogságot; annyira messzire és magasra helyezi, hogy az elérésére tett minden kísérlet eleve kudarcra van ítélve. A cél homályos, meghatározása bizonytalan, az eszközök nem megfelelőek. Nézzük meg közelebbről, miről is van szó. Homályos a cél: nem tudjuk, miből áll a boldogság, amikor ugyanis azt gondoljuk, hogy elértük, rádöbbenünk, hogy mégsem értük el az álmodott teljességet. Az hirtelen kevésnek, szegényesnek tűnik, elveszítette a képzeletünk világában még rá jellemző varázst. Meghatározása bizonytalan: Hol a boldogság forrása? Az anyagi és érzéki élvezetekben? Az érzelmekben? A lelki békében? A felhalmozott ismeretben? A szellemi bizonyosságokban? Melyik emberi tudatszint felel a boldogságért? Csak az egyik, vagy mindegyik egyszerre? És ha az utóbbi igaz, hogyan lehet egyszerre mindegyiket kielégíteni, ha szükségleteik többnyire ellentmondóak?
A R I A D N É fo n a l a • megjelenik 2000 példányban kiadja az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület 1447 Budapest, Pf. 592 • ariadne@ujak ropolisz.hu • Tel./fax: 1/334-2756
fotó: Oravecz Péter Nem megfelelőek a boldogság elérésére használatos eszközök: ez annak a következménye, hogy a cél homályos és hogy nem tudjuk megfelelően meghatározni a boldogságot. Így nemcsak, hogy nem a megfelelő eszközöket használjuk, hanem gyakran egyáltalán nem használunk semmit. Megelégszünk a várakozással, hogy az élettől mindent készen kapjunk, ráadásul személyre szabottan. Vagyis át kell értékelni elképzeléseinket és a belőlük fakadó viszonyulásunkat. Világosan kell látnunk céljainkat: Mit jelent számunkra a boldogság? Sokkal hasznosabb lenne az egyszerű, elérhető és teljesen konkrét dolgokból kiindulni, legyenek akár a fizikai, akár a szellemi dimenzióban. Jó tudni, mit szeretünk: sétálni, olvasni, elmélkedni, elmélyedni... Ezekben vagy más lehetőségekben mindenki könnyen megtalálhatja azonnali boldogságadagját. Hol a boldogság? Ha elemezzük személyiségünk felépítését, megleljük boldogságunk összetevőit. Van, amit testünk szeret, és az általánosan elterjedt nézettel szemben ez nem mindig csak az érzékek kielégítésében merül ki. A pszichének is vannak követelményei, de a közhiedelemmel ellentétben boldogságunk nem abból származik, hogy szeretnek és megértenek, hanem abból, hogy a vak önzőség csapdáját elkerülve mi magunk tudunk szeretni és
megérteni, saját magunkat is beleértve. Az elme nem akkor boldog, ha ismereteket halmoz fel, hanem amikor kételyeket oszlat el: többet ér néhány jól megalapozott gondolat, mint ezernyi egymástól független, a mindennapi életben nem alkalmazható vélemény. Az alapvető létszükségleteket nyilvánvalóan nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a nyugodt és az új felé nyitott lélek mindennél jobban segít az intellektuális, érzelmi és anyagi boldogság elérésében. Rájövünk arra, hogy emberek vagyunk, s nem alkatrészek egymásra dobált összevisszasága. Hogy életünk túlmutat az érzéki élvezeteken. Hogy tudjuk úgy irányítani érzelmeinket, hogy közben nem sértünk másokat és saját magunkat sem. Rájövünk arra, hogy a világot szépség és harmónia hatja át, még ha nem is mindig nyilvánul meg egyértelműen. Mindebből mély belső derű fakad, amit méltán nevezhetünk boldogságnak. Ha egyszerű, kis dolgoknak örülünk, ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni, ha sietség és szünet nélkül haladunk céljaink felé, akkor boldognak nevezhetjük magunkat. Éljünk képzelőerőnkkel képzelgés nélkül, álmodjunk megvalósítható álmokat, vállaljunk értelmes kalandokat, szeressünk mérlegelés nélkül – mindezekkel elérjük a szilárd boldogságot. Delia Steinberg Guzmán
jorge a. livraga
az emberről
„Az ember nem olajfolt; az ember láng, amely a fellobogásra, a felemelkedésre és a fény árasztására született, arra, hogy eltűnjön a végtelen űrben, de nem előbb, minthogy megvilágította volna a földet és elégette volna az őt tápláló fát.” „Ha a tűz lángjának bölcsessége élne bennünk, nagyok lehetnénk. Mindegy merre fordítjuk, mindig függőleges. Aki képes megtartani függőlegességét az élet viszontagságai közepette is, megtalálja szívének nyugalmát.”
fotó: Rusznák György
„Az igazi idealista nagyságát nem termete, hanem álmainak magasztossága adja, és horizontjának nem a hegyek, hanem csak az önmagába vetett hite szab határt.”
„Az igaz és nehéz ügyek védelmezőjévé kell válnunk. Meg kell értenünk, hogy nincsenek lehetetlen vállalkozások, csak tehetetlen emberek.” „Az ember nem attól öregszik meg, hogy bőre ráncos lesz, hanem attól, hogy álmai és reményei kopnak meg.”
„Ne csak akkor tudjunk élni, amikor jól mennek a dolgok, hanem a nehézségek idején is.”
„Furcsa szerzet az ember! Alighogy megkötözik vagy bezárják pár napra, máris kétségbeesetten követeli a szabadságot. Azt viszont élvezi, ha saját indulatai, szenvedélyei és tudatlansága verik láncra. Testét, földi lakhelyét börtönné alakította, és saját szenvedéseit megkedvelve mindent megtesz azért, hogy el se kelljen hagynia.”
„Az embereknek az a hibája, hogy még azelőtt szeretnének megoldásokat, mielőtt a felmerülő kérdéseket mélyebben megvizsgálták volna.”
„Az ember testének, energiájának, érzelmeinek irányításával jut el a bölcsességhez – belső lényege határozza meg személyisége egészét.”
„Soha nincsenek egyedül azok, akiknek társaságát nagy gondolatok alkotják.”
„Az ember ura annak, amiről hallgat, és rabszolgája annak, amiről beszél.”
„Az ember nagyságát az határozza meg, amit valóra mer váltani.”
„A gyenge emberek nem írják a történelmet, legtöbbször nem is olvassák.”
„Csak azt nevezhetjük evolúciónak, amikor bensőnk átalakításáért fáradozunk. Nem várhatunk arra, hogy az idő mindent megoldjon. Magunknak kell elűznünk belső árnyainkat. Ha elménk egén sötét felhők gyülekeznek, eltakarják előlünk a Napot.”
„Az ember legyen olyan, mint a kard, a teste olyan, mint a kardhüvely. Egy nap meghal, és ekkor dalolva kell kiemelkednie a testéből, fényesen, mint a kard pengéje. Ekkor a kardhüvely üres, haszontalan lesz, és eldobják. De a kard, a csillagok fényének egy szikrája, amelyet addig a Föld tartott fogva, visszatér a csillagokhoz.”
„Nem a világot érdemes megváltoztatni, és erre nincs is szükség. Elég, ha megváltoztatjuk az ember világról alkotott képét. A kulcs az emberben van, és az ember mindennek a kulcsa.”
„A belső vívódás jót tesz az erős léleknek.” „Csak a nehéz vállalkozásokat érdemes megvalósítani, mert van egy rejtélyes kapcsolat a nehéz és az értékes között.” fotó: Oravecz Péter
Szellemi kalandtúra Programajánló – filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre
Hogyan lehet eligazodni egy olyan világban, ahol mintha minden a feje tetejére állt volna? Vannak kérdéseid és érdekelnek a mélyebb válaszok, összefüggések is? Fel akarod fedezni, milyen képességek rejlenek benned? Ha kíváncsi vagy a nagy szellemi mesterek útmutatásaira, akkor szívesen látunk az országszerte meghirdetett filozófiai tanfolyamunk szeptemberi nyitó alkalmain. A tanfolyam tizenkét témája során próbára teheted a filozófiai életmód tanításait és alkalmazhatóságát. Ha beválik, jobban látod majd, milyen sok minden rejlik benned, másokban és a világban, amit eddig talán nem is sejtettél. Vágj bele, próbáld ki magad! Az egyes témákhoz gyakorlatok is kapcsolódnak, hogy a frissen szerzett ismereteidet alkalmazhasd is – így a tiéd marad!
A TANFOLYAM TÉMÁIBÓL: • Az ember mint mikrokozmosz: részeink és a működésük • Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és életünkben: a karma tana • Mi az emberhez méltó boldogság? • Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján • A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában • Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai • Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása • Világév, világhónapok: történelem asztrológiai kulcsban • Korunk válsága – új középkor?
Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola 25 éve Magyarországon • születésnapi programcsokor •
Főnix Kultúrműhely • Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8. 2011. szeptember 12. hétfő 18.30–19.30 Civilizációk, ahol nem féltek a haláltól 20.00–21.00 Szenet – egyiptomi önismereti játék
2011. szeptember 13. kedd 18.30–19.30 Haiku – a lényeglátás művészete 20.00–21.00 Bushido – a japán harcos útja
2011. szeptember 14. szerda 18.30–19.30 Szent matematika 20.00–21.00 Szent építészet
2011. szeptember 15. csütörtök 18.30–19.30 Giordano Bruno képrendszere 20.00–21.00 Leonardo életelvei
2011. szeptember 16. péntek 18.30–21.00 Stand-up filozófia
2011. szeptember 17. szombat 10.00–11.00 Mandalák 11.00–12.00 Chi Kung gyakorlatok 12.00–13.00 Ji King – a Változások Könyve
Hunyadi Kultúrműhely • Budapest, I. ker., Attila út 29. 2011. szeptember 13. kedd, 18.30 Szellemi kalandtúra – filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre
2011. szeptember 26. hétfő, 18.30 J. S. Bach-est – a Szabolcsi Bence Zeneiskola művésztanárainak előadásában
Egri központ • Gyóni Géza u. 30.
Szeged
2011. szeptember 17. szombat Érsekkert
2011. szeptember 23. péntek Kutatók éjszakája
Eger Ünnepe 2011 – civilszervezetek bemutatkozása
Nikola Tesla – egy kivételes ember Nikola Tesla munkájának köszönhetjük többek között a többfázisú elektromos rendszer és a rádióhullámok használatát. Sajátos munkamódszere volt: képzeletében alkotta meg és próbálta ki találmányait, papírra már csak a hibátlanul működő változatot vetette.
2011. szeptember 21. szerda, 18.30 Helyszín: (keresd az oldal alján lévő webcímen) Szellemi kalandtúra – filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre
Győri központ • Babits Mihály u. 16. 2011. szeptember 15. csütörtök, 18.00 Oscar Pub, Baross G. u. 5. A Nyúl éve – kávéházi beszélgetés A belépés díjtalan. • Miért nyúl a macska, avagy a kínai gondolkodás rejtelmei • Asztrológiai szimbólumok: a természet törvényei állatbőrbe bújtatva
2011. szeptember 22. csütörtök, 18.00 Oscar Pub, Baross G. u. 5.
2011. szeptember 28. szerda, 18.30 Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a Szellemi kalandtúra – filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre
Székesfehérvár 2011. szeptember 26. hétfő, 18.30 Helyőrségi Klub, Malom u. 2. Szellemi kalandtúra – filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre
Szellemi kalandtúra – filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre
Pécsi központ • Tábor u. 12. 2011. szeptember 20. kedd, 18.30 Roxy kávéház, Király u. 36. Az ősz ünnepe A szellemi civilizációkban az őszi napéjegyenlőség (pl. Eleusziszban, Démétér ünnepén) azt időszakot szimbolizálta, amikor a bőség kezd visszahúzódni, és az élet látszólag hanyatlik. De az élet látható oldala mögött ott a Láthatatlan és Mérhetetlen, ahogyan az ember is a látható és a láthatatlan kettőssége. Az azonban ma is élő valóság: hogyan kapcsolható össze harmonikusan az anyag és a szellem világa?
2011. szeptember 27. kedd, 18.30 Roxy kávéház, Király u. 36. Szellemi kalandtúra – filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre
BŐVEBB INFORMÁCIÓ A PROGRAMOKRÓL: http://www.ujakropolisz.hu/minden_program
k vízió
Álmodni jó „A lélek akkor öregszik, ha már csak a földön járnak a vágyai, szárnytalanul.” 1. Cervantes Don Quijote című regényében egy olyan figurát jelenít meg, aki mindvégig az álmai világát látja valóságnak. A regény végén azt mondja, az a legnagyobb bolond… A) …aki, mint Don Quijote, nem látja, hogy azok a dolgok, amiket ő elképzel, valójában nincsenek, és olyasmikkel fárasztja magát, amik neki magának sem tesznek jót, de ráadásul senki sem érti, miért csinálja őket. B) …aki olyannak látja a dolgokat, amilyenek, és nem olyannak, amilyenek lehetnének.
2. „Álmodni azt jelenti, hogy megszabadulunk a középszerűségtől, amely akkor telepszik ránk, amikor életünket pusztán a túlélés legégetőbb szükségleteinek kielégítésével töltjük.” Mit jelenthet vajon ebben az összefüggésben a középszerűség? A) Középszerű vágyakat. Az ember sosem elégedhet meg azzal, amit már megszerzett, mindig keresnie kell az önkifejezés és önmegvalósítás új lehetőségeit, amelyek kiemelik őt az átlagemberek közül. B) Középszerű gondolkodást, amit teljesen betölt a saját életünkön és lehetőségeinken való töprengés, hogy nem marad benne hely sem másoknak, sem nagy és mes�sze mutató ideáknak.
„Miénk itt a tér...” 1.
nyitott szemmel a városban
Ma Budapesten az Erzsébet-téren látható a korabeli Magyarország négy fő folyóját ábrázoló Danubius-kút másolata. Az 1883-ban felavatott, Ybl Miklós tervei alapján készült, neoreneszánsz stílusú építmény a II. világháborúban erősen megrongálódott. Miután a szobrot felújították, a város másik pontján helyezték el.
2.
3.
1. Hol állt eredetileg a díszkút? (1. kép) 2. Jelenleg hol található (2. kép) és melyik folyót ábrázolja (3. kép) az egyetlen épen maradt, eredeti szobor?
Tippjeidet
küldd el nekünk postán vagy e-mailben szerkesztőségünk címére (2. old.). A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül. Részletek a honlapon: www.ujakropolisz.hu/ariadne
