Kutatás az üzemben lévő szakmai továbbképzési rendszerekről a Leonardo BeWeBe projekt keretében

Kutatás az üzemben lévő szakmai továbbképzési rendszerekről a Leonardo BeWeBe projekt keretében

Felelős szerkesztő: Krén Ildikó Szerzők: Illés Máté, Selymeci Viktor Solution4.org Andrássy út 76. H-1062 Budapest Tel./Fax.: ++ 36 1 301 9070 Mobil: + 36 20 330 5665 E-mail: [email protected]

Készült az EU támogatásával

2010. 1

Tartalom 1 A KÉPZÉS/SZAKKÉPZÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA (KÉPZÉSI SZABADSÁG, ÉS MÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÓK) ........................................................................................................................... 3 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 2

A KÉPZÉSI/SZAKKÉPZÉSI IGÉNYEK MEGJELENÉSE A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEKBEN 6 2.1 2.2 2.3

3

A SZAKSZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI FÓRUMA KÉPZÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE ...................... 12 VASAS SZAKSZERVEZET SZEREPE A VÁLLALATI KÉPZÉSBEN ............................................................... 14

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG TARTALMA / FAJTÁI / EREDMÉNYEI ...................... 15 5.1 5.2

6

A MAGYAR FELNŐTTKÉPZÉSI PIAC SZEREPLŐI ..................................................................................... 10 VÁLLALATI RÉSZVÉTEL A KÉPZÉSBEN ................................................................................................. 11

A LEGJOBB MAGYAR PÉLDÁK .......................................................................................................... 12 4.1 4.2

5

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ÉS A SZAKKÉPZÉS ......................................................................................... 6 A SZAKSZERVEZETEK KÉPZÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE ...................................................................... 8 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK (RFKB) .............................................................. 9

A KÉPZŐK: BELSŐ VAGY KÜLSŐ (SZOCIÁLIS PARTNER, MAGÁN, ETC.) ........................... 10 3.1 3.2

4

A MAGYARORSZÁGI SZAKKÉPZÉS FELÉPÍTÉSE ....................................................................................... 3 ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS ........................................................................................................... 3 FELNŐTTKÉPZÉS .................................................................................................................................... 4 OKJ-SZAKKÉPZÉSEK .............................................................................................................................. 4 ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT (ÁFSZ) KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE ......................................... 5

A FELNŐTTKÉPZÉS LEGFONTOSABB STATISZTIKAI JELLEMZŐI ............................................................. 15 VÁLLALATON BELÜLI KÉPZÉSEK.......................................................................................................... 16

KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK FINANSZÍROZÁSA ........................................................................... 18 6.1 6.2

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ............................................................................................................. 18 EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A KÉPZÉSBEN .................................................................................... 19

7

RÉSZVÉTELI FORMÁK, EGYÜTTDÖNTÉS ÜZEMI SZINTEN ..................................................... 20

8

KÉPZÉSI /SZAKKÉPZÉSI INTÉZKEDÉSEK A GAZDASÁGI VÁLSÁG KAPCSÁN ................... 21 8.1 8.2

VÁLSÁGREAKCIÓK ............................................................................................................................... 21 A SZAKKÉPZÉS VÁRHATÓ IRÁNYAI ..................................................................................................... 21

2

1

A képzés/szakképzés törvényi szabályozása (képzési szabadság, és más törvényi szabályozók)

1.1 A magyarországi szakképzés felépítése Magyarországon a szakképzést alapvetően az alábbi öt törvény szabályozza: • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról • 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről Természetesen más törvények is kapcsolódnak a képzés törvényi szabályozásához, mint például a 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, amely a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok felállításáról rendelkezik. A szakképzés felépítésének fő elemei: • Iskolarendszerű szakképzés o Országos Képzési Jegyzék (OKJ) -s képzés o Felsőfokú szakképzés • Felnőttképzés o OKJ-s szakképzés o Szakmai kompetenciák képzése, betanító képzés 1.2 Iskolarendszerű szakképzés Iskolai rendszerű képzés megjelölés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmát a szakképzésről szóló törvény tartalmazza értelmező rendelkezései között. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. Az iskolai szakképzés forrásai sokrétűek: • Állami költségvetés • Munkaerő-piaci Alap • a Gazdaság szereplőinek képzésre fordított kiadásai (szakképzési hozzájárulás és azon kívüli források) • Fenntartó önkormányzatok Az iskolarendszerű szakképzés lehetséges formái: Szakiskolai képzés (érettségi nélkül): 9-10. évfolyam: közismereti képzés és szakmacsoportos szakmai alapozás 11–12–13. évfolyam: szakképzés (2006-tól szakképzésre felkészítő évfolyam(ok) után is be lehet lépni a szakképző évfolyamokra) Szakközépiskolai képzés: 9–12(13). évfolyam: közismereti képzés és szakmacsoportos szakmai alapozás 13–14. évfolyam: szakképzés Felsőfokú szakképzés: Felsőoktatási akkreditációval rendelkező, érettségi utáni szakképzés

3

1.3 Felnőttképzés A felnőttképzés fontos területe a munkahelyi képzés, a munkavállalók munkahelyükön és munkájuk mellett folyó képzése. Munkáltatói oldalról egy általános képzés, amely a munkahelyen növeli a munkavállaló termelékenységét. A felnőttképzés típusai közé tartozik az általános és a szakképzés egyaránt. A felnőttképzés többszintű, kiterjed az általános iskolai, a középiskolai, illetve a felsőoktatásra is. A felnőttképzésnek több területe van: • iskolai rendszerű felnőttképzés (Pl.: felsőfokú szakképzés, technikus képzés, második, harmadik, stb. szakma megszerzése) • munkaerőpiaci képzés (Pl.: szakma megszerzésére irányuló képzés, munkanélküliek képzése, Állami Foglalkoztatási Szolgálat támogatott képzései, Humánerőforrés Operatív Program (HEFOP), Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). Lépj Egyet Előre Program (LEE) • vállalati továbbképzés (Pl.: minősítő képzések, betanító képzés, hatósági bizonyítvány/engedély megszerzése) • egyéb képzés, továbbképzés (Pl.: nyelvi képzések, nem szakismeretek megszerzése) 1.4 OKJ-szakképzések Magyarországon az államilag elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék szabályozza (1/2006. (II. 17.) Oktatásügyi Minisztérium rendelet). Az OKJ meghatározza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő maximális időtartamát (szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot) és a szakképesítések körét illetve szakmacsoportját. Jelzi az adott szakképesítés bekerülésének idejét a jegyzékbe, meghatározza a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket. Az OKJ nyolc féle tanulmányi területet határoz meg: Oktatás; Humán tudományok és művészetek; Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések; Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések; Műszaki, ipari és építőipari képzések; Mezőgazdaság; Egészségügy és szociális gondoskodás; Szolgáltatások. A szakképesítés körével az OKJ a szakmák moduljainak mellé- és alá-fölé-rendeltségét határozza meg: • Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. • Rész-szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. • Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. • Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

4

A nem iskolarendszerű OKJ-s képzésekben résztvevők számát a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)1 felvétele alapján mutatjuk be szakmacsoportonként. OKJ-s képzésbe beiratkozottak száma szakmacsoportonként 2009. évben2 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem- vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar Összesen

2217 2632 1592 468 7673 1863 3385 380 7074 323 343 148 116 595 11466 1468 20767 4196 15141 6826 555 89228

1.5 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) képzési tevékenysége Az ÁFSZ a 7 regionális Munkaügyi Központot irányító hivatal, amely fő célja az álláskeresési juttatások szétosztása, a munkaközvetítés, foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítása, valamint felnőttképzés. Az ÁFSZ a – hozzávetőleg 70-80 milliárd Ft (250-280 millió euró) éves forgalmú – felnőttképzési piac egyik legjelentősebb szereplője és az egyik legjelentősebb finanszírozója is egyben. Az ÁFSZ részesedése az éves felnőttképzési piacból 28-30 milliárd forint. Az ÁFSZ képzéssel kapcsolatos legkiemelkedőbb feladata az álláskeresők számára olyan képzések szervezése, amelyek elősegítik az álláskeresők (tartós) elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Ehhez szükséges a munkaerő-piaci igények ismerete, illetve akkreditált képzőintézményekkel való kapcsolatok kialakítása. Az ÁFSZ-nek a felnőttképzés területén tájékoztatási, szakmai és irányítási feladatai vannak. Az ÁFSZ által kezelt képzési támogatások: • Munkaügyi Központok decentralizált képzési programjai • Regisztrált álláskeresők képzése 1

Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programhoz (OSAP) tartozó 1665. felnőttképzési statisztika országos összesítését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) látja el. Ezt az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról rendeli el) 2 Forrás: OSAP 1665 Felnőttképzési Statisztika 2009

5

• • • • •

Preventív vállalati képzések támogatása „Lépj egyet előre” 1. és 2. felnőttképzési programok (egyéni) TÁMOP vállalkozásoknak szóló képzési pályázatai (belső vállalati képzés) Közigazgatási reformhoz kapcsolódó átképzések támogatása (egyéni) Regionális Átképző Központok képzési programjai

2

A képzési/szakképzési igények megjelenése a kollektív szerződésekben

2.1

A kollektív szerződés és a szakképzés

A kollektív szerződés – ha az Mt. másképpen nem rendelkezik – az Mt. 71-193. § közötti szabályoknál a munkavállalók javára kedvezőbb juttatásokat állapíthat meg. A kollektív szerződésben leggyakrabban szabályozott tartalmak KSZ felmondása KSZ módosítása Szakszervezeti jogok Szakszervezet működése Létszámleépítés Jogvita rendezése Kollektív vitarendezés Sztrájkszabályozás Próbaidő Felmondási idő Felmondási korlátozások

Felmentési idő Rendkívüli felmondás Végkielégítés Munkarend Helyettesítés Rendkívüli munkavégzés Munka díjazása Szociális-jóléti alap Kárfelelősség Oktatás, képzés

Egy a kollektív szerződéseket vizsgáló tanulmány3 szerint az egy munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződések 84%-ában van szó oktatásról, képzésről, ezzel szemben a több munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződéseknek csupán a 10%-ában. A képzéssel kapcsolatos megállapodásokat jellemzően a tanulmányi szerződésekben való megállapodásokra bízzák a felek. Tanulmányi szerződésekre vonatkozó rendelkezést számos kollektív szerződés is tartalmaz, melyek többnyire a Munka Törvénykönyve szabályainak megismétlésére szorítkoznak. Az egyes ágazatokban kötött kollektív szerződések elemzéseit tartalmazó résztanulmányok rámutatnak, hogy tartalmi elemeik a képzés témakörében leginkább a tanulmányi szerződés, a képzéshez kötődő munkaidő-kedvezmény és egyéb juttatások szabályozásával foglalkoznak. A tanulmányok szerzői szerint csak néhány esetben térnek el a törvényben leírtaktól. Három ágazatban (villamos- és gépjármű-gyártás, kohászat, gépipar) szabályozza a kollektív szerződések egy része a munkáltató részéről történő kötelezéssel végzett tanulmányokat. Külön kell megemlíteni az oktatásban kötött kollektív szerződéseket. Az ágazatban a nyilvántartott kollektív szerződések kb. 60 %-a tartalmaz oktatásra, továbbképzésre vonatkozó valamilyen szabályozást. A tanulmányi szerződés témakörével a kollektív 3

Fodor T. Gábor – Nacsa Beáta – Neumann László: Egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések összehasonlító elemzése. (SZMM, 2008)

6

szerződések 40 %-a foglalkozik. A kollektív szerződések mintegy fele rendelkezik a közalkalmazottak továbbképzéséről. Az élelmiszeripari ágazat helyi kollektív szerződései – néhány kivételtől eltekintve - a továbbképzéseket, a tanulmányokkal kapcsolatos szabályokat igen mostohán kezelték, a legtöbb esetben egyáltalán nem rendelkeztek róla.

7

2.2

A szakszervezetek képzést befolyásoló szerepe

A kollektív szerződésekben vállalati szinten a szakszervezetek a képzéssel kapcsolatos munkajogi szabályok (munkaidő kedvezmény és a képzéshez kapcsolódó juttatások) garantálására törekednek. A továbbképzés, szakképzés szakmai irányát illetve a képzések rendszerét befolyásoló kezdeményezések magasabb szintre tolódnak: ezek a stratégiai jellegű feladatok az országos és az ágazati érdekegyeztető fórumok feladatkörébe tartoznak, valamint esetenként a képzési akkreditációs bizottságokban is képviseltetik magukat a szakszervezetek. AZ OÉT az országos szociális párbeszéd legmagasabb fóruma. Tripartit tanács, melybe a munkaadók, munkavállalók illetve a kormány delegálnak tagokat. A hat szakszervezeti konföderáció egy-egy képviselője vesz részt az OÉT üléseken. A munkaadói oldal kilenc szervezete is egy-egy képviselőt delegálhat az OÉT-be. A kormány tárgyalócsoportjában a tárgyalt napirend függvényében kapnak képviseletet az egyes minisztériumok. A tárgyalócsoporton belül a kormány általános felhatalmazással rendelkező, állandó képviselője a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) konzultációs és véleményformálási területei: • foglalkoztatáspolitika • társadalombiztosítási befizetések és ellátások • bérpolitika • vállalkozásokat és • munkajogi szabályozás munkajövedelmeket terhelő • munkavédelem adók és járulékok • munkaügyi ellenőrzés • az éves költségvetés • munkaügyi kapcsolatok • gazdaságpolitika • oktatás- és képzéspolitika • szociálpolitika Az OÉT munkatervében a képzéssel kapcsolatos témák Év

Témák

2009 • Szakképzési törvény módosítása; 2008

2007 2006 2005

• Iskolarendszeren kívüli képzés; szakképzési hozzájárulás; • Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkáját segítő szakképzési projekt • Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok tevékenysége • A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása • Nemzeti Akcióprogram (az oktatás és mobilitás fontossága) • Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítása • A munkavállalói oldal tiltakozott az ellen, hogy csökken a Munkaerő-piaci Alapból a foglalkoztatási és képzési támogatásokra fordítható összeg • A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges egyes törvények módosítása • Emberi erőforrások fejlesztésének operatív programjának megvitatása • Tiltakozás a felnőttképzés adómentességének eltörlése miatt • Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosítása • A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat megvitatása • A felnőttképzésről szóló törvény módosításának megtárgyalása • Az egész életen át tartó tanulás stratégiai programjának tárgyalása • Az oktatást érintő egyes törvények módosításának megtárgyalása • A munkahelyi képzésekről szóló megállapodásokra vonatkozó módszertani eljárás megvitatása

8

2004 • A foglalkoztatást elősegítő és a munkaerő képzettségét javító intézkedések megvitatása • Az egész életen át tartó tanulás fejlesztésének stratégiájának megvitatása • A szakképzés fejlesztési stratégia megtárgyalása 2003 • A szakképzésről szóló törvény módosításának megtárgyalása • A felnőttképzésről szóló törvény módosításának megtárgyalása • Az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerének javítására kidolgozott koncepció és stratégia megtárgyalása

Az OÉT tárgyalási tematikájából látható, hogy a tanács ülésein a képzéssel kapcsolatos kérdéseket törvényi és koncepcionális-stratégiai szinten tárgyalják az oldalak. Egyedi esetek csak kivételes esetekben kerülnek megtárgyalásra (az előforduló esetek nem képzési ügyekben történtek). 2.3 Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) A közoktatásról szóló törvény (1993. évi LXXIX. törvény) 2007. szeptember 1-jén, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló (2003. évi LXXXVI. törvény) törvény 2008. január 1-től hatályba lépő módosításai, a keresletvezérelt szakképzés rendszerének kialakulása érdekében, a szakképzés fejlesztés regionális koordinációjában jelentős szakmai hatáskörökkel ruházták fel a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat (RFKB). Az RFKB-k a Regionális Fejlesztési Tanács munkájához kapcsolódnak és összetételénél fogva alkalmasak arra, hogy adott régión belül meghatározzák a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait. Az RFKB-k összetétele Az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkaadói oldal szervezetei Az OÉT-ben képviselettel rendelkező szakszervezeti konföderációk Nem OÉT-tagok • Magyar Agrárkamara • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Állami oldal: • Oktatási és Kulturális • Intézményfenntartó Minisztérium önkormányzatok (3 fő) • Szociális és Munkaügyi • Regionális Munkaügyi Tanács Minisztérium • Regionális Munkaügyi Központ • Oktatási Hivatal • Regionális Fejlesztési Tanács Az RFKB-k feladatai: • az RFKB közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, • kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, • közreműködik az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, • meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, • részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok készítésében és lebonyolításában, • részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, • a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását.

9

Szakképzés-szervezési társulás:4 a társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja az RFKB által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.

3

A képzők: belső vagy külső (szociális partner, magán, etc.)

3.1 A magyar felnőttképzési piac szereplői Magyarországon dinamikusan nő a felnőttképzést (is) folytató intézmények száma. 2009-ben mintegy 8800 regisztrált felnőttképzéssel foglalkozó szervezetet regisztráltak. Ezek közül 1392 akkreditált intézmény, 2996 akkreditált programmal. A képző szervezetek területi eloszlása egyenetlen mind országos, mind regionális szinten. Az intézmények több mint fele a közép-magyarországi régióban van, a régiókban pedig a megyeszékhelyeken koncentrálódnak a képző helyek.5 A vállalaton belüli képzéseket leggyakrabban megvalósító képzési szervezetek típusai: • Akkreditált képző szervezet • Saját belső képzés • Regionális Képző központ • Regionális munkaügyi központ • Nem akkreditált képző szervezet • Szakiskola • Felsőoktatási intézmény Képzési igények és pályakezdők alkalmazása céljából a vállalkozások iskolarendszerű (ezek lehetnek közép-, vagy felsőfokúak) és nem iskolarendszerű képző helyekhez fordulhatnak. A vállalkozások képzőhelyekhez való fordulása6 Szereplő megnevezése

Aránya (%)

szakiskolához szakközépiskolához technikus képző főiskolához, egyetemhez munkaügyi kirendeltséghez Regionális Átképző Központhoz Összesen

15,3 11,3 4,6 13,5 52,6 2,6 100

A legtöbb vállalkozás munkaerő fejlesztése céljából a munkaügyi központok kirendeltségeihez fordul, közel 53%-uk vette fel a kapcsolatot a munkaügyi központokkal. Ez gyakran az ott elérhető támogatott képzések és támogatott foglalkozások elérése érdekében történik. Ugyanakkor a vállalkozásoknak legtöbbször nem egyféle szakemberre van

4

A kezdeményezés alapvető célja a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzés megvalósítása, a szakképzés rendszerének összehangolása. A társulás további szakmai feladatai közé tartozik többek között a pályázatok, fejlesztési projektek megvalósítása, az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a pályaválasztási, pályaorientációs és karrier-tanácsadási rendszer megszervezése, a pedagógusok továbbképzése, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat támogató rendszer kiépítése. 5 (Forrás: FSZH, NSZFI adatok alapján) 6 Forrás: 3K Consens Iroda Válasz nélkül, 2002

10

szükségük, a sokféle szakember sok iskolát is jelent, így kényelmesebb és praktikusabb a munkaügyi központokhoz fordulni. A Regionális Képző Központok (RKK) meghatározó képzési szereppel bírnak a felnőttképzési piacon. A regionális képző központok a felnőttképzés állami szervei. Tevékenységük elsősorban a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők, illetve veszélyeztetett állásúak képzésére irányul, melyeket a munkaügyi központokkal közösen szerveznek. Az álláskeresők képzésén túl erősödik a szerepük a vállalkozásoknak nyújtott képzési szolgáltatásban, belső betanító és szakmai képzések lebonyolításában. RKK-t fontosabb tevékenységei: • Központi képzési programokban meghatározott rétegek (csoportok) képzése • Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek képzése • Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs célú képzése • Alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztató képzése, • Felnőttképzés-fejlesztési feladatok • Felnőttképzési szolgáltatások 3.2 Vállalati részvétel a képzésben Az elmúlt évtizedekben a több évtizedes múltú magyar nagyvállalatok összeomlásával a gyakorlati képzés feltételrendszere is összeomlott. Ezek a vállalatok működtettek gyakorlati képző helyeket saját utánpótlásuk biztosítására. Ezen vállalatok felaprózódásával vagy megszűnésével a gyakorlati helyek nagy része is megszűnt. Ezáltal az iskolák többsége elveszítette vállalati gyakorlóhelyei jelentős részét. A gyakorlati képzés megszervezése az iskolákra hárult, lényegében az iskolai tanműhelyekbe húzódott vissza. Ugyanakkor csak lassan kezdett szerveződni a magán-, illetve kis-, és középvállalkozások részvétele a gyakorlati képzésben. A kamarai és az Oktatási Minisztérium közleményei alapján azt mondhatjuk, hogy ma már a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók mintegy egyharmadának gyakorlati képzését a kis- és középvállalkozások oldják meg.7 A szakképző intézményeknek nem fűződik érdekük a gyakorlati képzések vállalkozásokhoz való kiszervezéséhez. Ennek két alapvető oka van, az egyik, hogy a gyakorlati képzést folytató helyek normatívát kapnak a náluk képzett tanulók létszáma alapján, s az iskoláknak minden fillérre szükségük van. A másik ok, hogy az elkülönült gyakorlóhelyeken nincs biztosítva az egységes szakmunkásvizsgára való felkészülés minden feltétele. Tanműhelyt működtető vállalkozások a vállalat nagysága szerint8 Nem működtetnek Vállalkozások Működtetnek tanműhelyt tanműhelyt 9 fő és alatta 3,5% 96,5% 10-19 fő 3,4% 96,6% 20-49 fő 4,0% 96,0% 50-249 fő 9,6% 90,4% 250 fő és felette 29,8% 70,2% 7

Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Statisztikai adatok (http://db.okm.gov.hu/statisztika/ks08_fm/index.html) 8 Az adatok a „Foglalkozási-szakmacsoportok iránti kereslet jellemzői, előrejelzése” című –a Foglalkoztatási helyettes Államtitkárságnak készített– kutatási jelentéből származnak (3K Consens Iroda)

11

Összesen

9,4%

90,6%

A korábban a legnagyobb számban tanműhelyt működtető nagyvállalatok összeomlásával, leépülésével a vállalati tanműhelyek száma minimalizálódott, ennek ellenére a működő tanműhelyek 30%-a nagyvállalatoknál (250 fő és felette) van. Minél kisebb egy vállalat, annál kisebb valószínűséggel találunk ott tanműhelyt, a 20 fő alattiaknak alig több mint 3%-a működtet tanműhelyt. A csoportos képzésre szolgáló tanműhelyt működtető vállalkozások több mint a fele (56%) a termelő ágazatokban működik, 22%-a szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozik. A mezőgazdasági vállalkozások részvétele is jelentős a csoportos gyakorlati képzésben, 11%. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon lévő multinacionális vállalatok többsége végtermékgyártó, vagy főbeszállító, érthető, hogy közöttük magasabb a tanműhellyel rendelkező vállalkozások aránya. A felnőttképzési Intézet 2009-es adatgyűjtése szerint a vállalati belső továbbképzésekben résztvevők aránya a teljes felnőttképzésen belül 19%. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik felnőttképzésben résztvevő belső képzésen, továbbképzésen vett részt. A képzést folytató intézmények száma - 2009. évi adatszolgáltatások alapján9 Képzési típus Képzések száma Résztvevők száma (1) belső képzés 167 93258 (2) vegyes képzés 328 52502 nem meghatározható 981 346071 Összesen 1476 491831

4

A legjobb magyar példák

4.1 Szakszervezetek Együttműködési Fóruma képzést befolyásoló szerepe A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 32 tagszervezete több mint 250 ezer tagot tart nyilván. Ez a magyarországi munkavállalók megközelítőleg 6%-át teszi ki. A SZEF a hat szakszervezeti konföderáció egyike. A közoktatásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közgyűjteményekben, a kulturális és művészeti intézményekben alkalmazottak, az állami és önkormányzati közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közrendvédelmi és közbiztonsági szerveknél dolgozók munkavállalói érdekképviseleteit tömörítő szakszervezeti szövetség. Magyarország egyik legnagyobb szakszervezeti konföderációja. A szakszervezet a hagyományos participatív érdekképviselet mellett érdekérvényesítő szerepét ágazati szinten is, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretében gyakorolja. Magasabb szintű ügyekben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviseli a munkavállalók érdekeit a szociális partnerekkel szemben. A szakszervezet által lefedett ágazatok közfeladatot látnak el, képzési és továbbképzési szempontból ezek a munkaterületek eltérnek a gazdaság egyéb szereplőinek, a vállalkozásoknak a továbbképzési gyakorlatától. A szervezet vezetőjével végzett interjúból10 kiderült, hogy a SZEF által lefedett területek döntő többségében a továbbképzéseket törvény szabályozza. A törvény előírja a továbbképzések gyakoriságát és tematikáját, gondoljunk csak az orvos továbbképzésre, vagy 9

Forrás: OSAP 1665 Felnőttképzési Statisztika 2009 Az interjú Varga László a SZEF elnökével készült 2010 áprilisában

10

12

a köztisztviselők vizsgarendszerére11. A pedagógusok továbbképzését12 szintén jogszabályok határozzák meg (7 év alatt 150 kredit), esetükben azonban nagyobb a választási lehetőség a képzések tematikája és ütemezése területén. Természetesen a képzési kínálat befolyásolja, hogy az adott pedagógus milyen továbbképzést választhat. A szakszervezet jelen van ezeken a munkahelyeken, de csak a képzésekhez kötődő juttatások és munkaidő-kedvezmények alakulására gyakorolhatják hatásukat. A jogszabály vezérelte belső továbbképzések rendszerére magasabb szinten van befolyása a szakszervezetnek. Ezek az ágazati és az országos érdekegyeztető tanácsok, ahol a szervezet képviselteti magát (OÉT), továbbá az akkreditációs bizottságokban is képesek továbbképzési folyamatokra hatást gyakorolni. A konföderációhoz tartozó szakszervezetek – más területekhez viszonyítva – jelentősebb számban kötöttek kollektív szerződéseket. A szervezet elmondása szerint azonban ezek a kollektív szerződések általában, a képzéseket is beleértve szűkebb mozgásterűek, mint a vállalkozási szférában kötött kollektív szerződések. Ennek az az oka, hogy továbbképzésekhez hasonlóan a juttatások rendszerét is jogszabályok határozzák meg, ezért ezek a kollektív szerződések a juttatásokra kevésbé terjednek ki. A törvényi minimumtól magasabban ritkán állapodnak meg. A konföderációhoz tartozó szakszervezetek többsége olyan oktatási-, egészségügyi-, államiés önkormányzati intézménynél működik, amelyek a törvény szerint nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni, így a konföderáció által lefedett intézményeknek csak kisebb része kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére, azonban jellemzően befizetik a 100%-át. A szervezet elnöke úgy véli, hogy hiba lenne változtatni a közszférában bevált továbbképzési gyakorlaton, csak tartalmi változtatásokat szeretnének elérni az akkreditációs bizottságokon keresztül. Korábban az érdekegyeztető tanácsban sikeresen változtattak néhány képzéssel kapcsolatos szabályozáson. Példaként említhető a szakvizsga lehetőségének megteremtése, vagy a szociális területen a továbbképzés költségeinek biztosítása a központi költségvetésből. A regionális képzési bizottságok által szabályozott szakmák köre többségében nincsen hatással a közszférára, mert a SZEF által lefedett intézményekben törvény szabályozza a belső továbbképzéseket és az feladatok ellátásához szükséges szakmákat és iskolai végzettségeket. A szervezet a képzéssel kapcsolatos információkat a Központi Statisztikai Hivataltól, illetve az Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kapja, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) üléseinek? előkészítése kapcsán jut információhoz. A közszféra és a versenyszféra szakszervezetei között mind a lehetőségek, mind a gyakorlatok szignifikánsan eltérnek. Más szakszervezetekkel, szakszervezeti tömörülésekkel elméletileg együttműködnek (pl.: képzés, továbbképzés témakörben), de leggyakrabban az érdekegyeztető tanács ülés előtti oldalegyeztetésen folyik az együttműködés.

11

A köztisztviselőknek a munkába állást követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenniük. Ez alól csak a jogi / államigazgatási előképzettség adhat felmentést. 12 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról.

13

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Pedagógiai Tanszéke Közoktatási Vezető továbbképzést működtet, mely a Pedagógusok Szakszervezetének és a tanszéknek a megállapodása alapján érdekvédelmi-szakszervezeti kiegészítő képzéssel bővült. 4.2 Vasas Szakszervezet szerepe a vállalati képzésben A szervezet szakképzésért és felnőttképzésért felelős vezetője13 elmondta, hogy a szakszervezet fontosnak tartja az általuk lefedett vállalkozásoknál a dolgozók továbbképzésének elősegítését. Ugyanakkor a regionális fejlesztési és képzési bizottságokon keresztül az iskolarendszerű szakképzésre is hathatós befolyásuk van. A szakszervezet a képzési, felnőttképzési irányok meghatározásánál az esetek többségében szövetségesre talál a munkaadókban, hiszen a felmerült továbbképzési igények nem csupán a technológia megújulása miatt szükségesek, hanem az iskolarendszerű szakképzés hiányossága miatt is. A szakszervezet képzést befolyásoló szerepe a kollektív szerződéssel lefedett vállalkozásoknál nyilvánvaló, hiszen azokban rögzítve vannak a vállalati továbbképzéshez kötődő megállapodások. Ez a Vasas Szakszervezet működési területén kb. 60%-os. Továbbá a kollektív szerződésben rögzítve vannak az üzemi tanácsnak biztosított azon jogosítványok is, amelyek a vállalati képzési tervek készítésére vonatkoznak. Szinte minden vállalkozásnak van vállalati képzési terve. A képzési tervek készítése során kikérik a szakszervezet véleményét, valamint a szakszervezet és az üzemi tanács között nagyon szoros együttműködés van (nagyon sok helyütt személyi átfedések is vannak), így az üzemi tanácsokon keresztül érvényesítik a szakszervezet képzésre vonatkozó elképzeléseit, elvárásait. A szakszervezet kezdeményezi, hogy a munkaadó a dolgozók számára egy életpályamodellt vázoljon fel, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a munkahelyre való belépésétől kezdve egy általa befutható életpályát lásson maga előtt. (A szakszervezet véleménye szerint ellenkező esetben a munkavállaló motiválatlan lesz). A szakszervezet elképzelése az egész életen át tartó tanulásról az, hogy a vállalati tanműhelyben kiképzett pályakezdőt felvéve a munkahelyre elindul egy a vállalat által meghatározott és rendszerbe foglalt életpályamodell, amely segítségével a felnőttképzés lehetőségeit kihasználva és az egymásra épülő modulrendszerben megszerezhető képzések sorozata után akár felsőfokú végzettséget is szerezhet. A vállalatoknál a képzések forrása a szakképzési alap törvény által meghatározott része, valamint vállalati források. A szakszervezet becslése szerint a vállalkozások képzésre fordított pénze a személyzeti költségek 5%-át teszik Ki. A szakszervezet egyformán fontosnak tartja a vállalati továbbképzések és az iskolarendszerű szakképzés befolyásolását, sőt a munka társadalmi elismertetését is a zászlajára tűzte14. Ma az iskolarendszerű képzés hiányosságait a felnőttképzés segítségével próbálják korrigálni. A szakszervezet érdeke az, hogy az alapképzésből a modern technológiát befogadni tudó szakemberek kerüljenek ki. A szakszervezet szerint a jelenlegi munkavállalók csak a felnőttképzés, vállalati továbbképzés keretében tehetők alkalmassá a minőségi munkavégzésre.

13

Az interjú Papp Jánossal készült a Vasas Szakszervezet közép-magyarországi vezetőjével, 2010. ápriliában Az interjúalany saját –RFKB részére készített– felmérése szerint a megkérdezett ezer általános iskolában végzős diák ( 14 éves) 82%-a nem akart fizikai munkát végezni.

14

14

A szakszervezet képzési elképzeléseit nehéz érvényesíteni a vállalatoknál? mivel a tömegtermelést folytató vállalkozások a minimálbér környékén próbálják tartani a béreket, és a továbbképzés során kvalifikáltabbá váló dolgozóknak emelni kellene a bérét. Jelenleg a vállalkozások többsége nem látja be, hogy az alacsonyabb képzettségű munkavállaló rontja a hatékonyságot. A szakszervezet véleménye szerint a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál jobban megértik a továbbképzésben rejlő előnyöket, mint a tisztán hazai vállalkozásokban. A szakszervezet mindkét típusú képzés befolyásolásában eredményesnek érzi magát. Az RFKB-ben közvetlen döntési pozícióban vannak, s mivel a szakszervezeten keresztül közvetlen információik vannak a vállalkozások valós szakemberigényéről, jó döntéseket tudnak hozni. A nem vállalati felnőttképzést a Regionális Munkaügyi Tanácsokon keresztül tudják befolyásolni a források prioritásának kialakítása révén. A vállalaton belüli képzéseket pedig a vállalati képzési terveken keresztül tudják hatékonyan befolyásolni. A Vasas Szakszervezet az Országos Érdekegyeztető Tanács elé kerülő anyagokat véleményezi, így a képzéssel kapcsolatos stratégiai törekvéseik is érvényre juthatnak. Az interjú során a szakszervezet képviselője kifejtette, hogy a szakszervezet képzést befolyásoló szerepének hatékony, a munkavállaló érdekeit figyelembe vevő érvényesítéséhez stratégiát, koncepciók kell kidolgozni és azt jól felkészült szakemberek segítségével a megfelelő fórumokon képviselni kell.

5

A felnőttképzési tevékenység tartalma / fajtái / eredményei

5.1 A felnőttképzés legfontosabb statisztikai jellemzői A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet adati szerint 2009-ben közel félmillió fő iratkozott be valamilyen felnőttképzési tanfolyamra, de csak kevesebb, mint a fele vizsgázott le sikeresen a tanfolyam befejezése után. Ennél az aránynál azonban figyelembe kell venni, hogy nem mindegyik tanfolyam zárul vizsgával. A képzés eredményességének követése csak az utóbbi 4-5 évben érhető el az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet OSAP 1665 (Felnőttképzési statisztika) adatfelvételnek köszönhetően felnőttképzések egyre szélesedő körében. Felnőttképzés létszámadatai a képzés jellege szerint 2009. évi adatszolgáltatás alapján15 A sikeresen Sikeresen A képzésbe A képzést vizsgát vizsgázók aránya a Képzések fajtái beiratkozottak befejezők tettek képzést bejezettek száma száma száma között (%) szakképesítést megalapozó 4799 4661 1769 38,0 szakmai alapképzés állam által elismert OKJ 81193 77573 72109 93,0 szakképesítést adó képzés munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ 58436 57609 39706 68,9 szakképesítést adó képzés szakmai továbbképzés 150070 148773 42725 28,7 hátrányos helyzetűek 2818 2461 834 33,9 felzárkóztató képzése elhelyezkedést, vállalkozást 20811 20749 596 2,9 15

Forrás: OSAP 1665 Felnőttképzési Statisztika 2009

15

segítő képzés hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés nyelvi képzés általános felnőttképzés megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése informatikai képzések Összesen

23484

21895

19651

89,8

77765 50657

66244 48985

9145 11898

13,8 24,3

708

689

85

12,3

21090 491831

20836 470475

5158 203676

24,8 43,3

A sikeresen vizsgázók aránya a szakképesítést adó OKJ-s képzésben (93%) és a hatósági jellegű képzésben (89,8%) volt a legmagasabb. A regionális munkaügyi központok és az átképzési központok vezetnek statisztákat a képzésekről, illetve a képzésben résztvevőkről. Az RKK-k által szervezett képzéseken mintegy félmillió résztvevő volt 2009-ben, ebből 250260 ezer volt a regisztrált álláskereső16. A képzést befejezők közel 95%-a (240 ezer fő) szakmát szerzett. Az RKK-k 2009-ben mintegy 40-45 milliárd Ft-ot fordítottak képzésre. A regionális képző központokban szakmát szerzett álláskeresők átlagosan 45-50%-a három hónapon belül elhelyezkedik, ez függ a megszerzett szakmától és a térség gazdasági fejlettségétől is. Hiányszakmák esetében ez az arány mintegy tíz százalékponttal magasabb. 5.2 Vállalaton belüli képzések A Nemzeti Felnőttképzési Intézet adatai szerint a vállalaton belüli képzéseken résztvevők kétharmada (66%-a) szakmai továbbképzésben vett részt. További 17%-uk az adott munkakörhöz szükséges nem OKJ-s képesítést adó – többnyire betanító – képzésre járt. A nyelvi képzésben és a OKJ-s szakképesítést adó képzésben résztvevők aránya 3% felett volt 2009-ben. A képzésben résztvevők száma - 2009. évi adatszolgáltatások alapján17 Vállalaton belüli Összes Képzési típus képzésben képzésben résztvevő résztvevő elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés 22 20811 hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés 1629 23484 hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése 83 2818 informatikai képzések 1835 21090 megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése 0 708 munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó 15924 58436 nyelvi képzés 2855 77765 szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés 265 4799 szakmai továbbképzés 62133 150070 állam által elismert OKJ szakképesítést adó 3201 81193 16 17

A regisztrált álláskeresők száma 2009. márciusában országosan 563.9 ezer fő volt. Forrás: OSAP 1665 Felnőttképzési Statisztika 2009

16

általános felnőttképzés Összesen

5311 93258

50657 491831

Egy, a vállalatok által szervezett képzések feltárását célzó kutatás18 szerint a vállalkozásoknak kevesebb mint fele, 41,5%-a kezdeményezett vagy támogatott az alkalmazottaknak valamilyen típusú képzést. A képzést támogató vállalkozások közül legnagyobb arányban azok a vállalkozások vannak, amelyek a mindhárom (vezetők, szellemi foglalkozásúak, fizikai foglalkozásúak) foglalkoztatási kategóriában szerveztek képzéseket. Ezek a képzést szervező vállalkozások egyharmadát, az összes vállalat 13,8%-át jelentik. A képzést szervező vállalkozások 7,2%-a csak a vezetőknek szervezett képzést. A képzést szervező vállalkozások 64,4%-a szervezett képzést a vezetőinek, ide értve a más dolgozói csoportokkal együtt való képzés-szervezést is (ez az összes vállalkozás 26,7%-a). Szellemi foglalkozású dolgozóiknak az összes vállalkozás 30,1%-a szervezett valamilyen képzést (ez a képzést szervező vállalkozások 72,6%-a). A kizárólag szellemi foglalkozásúaknak képzést szervező vállalkozások aránya az összes vállalat 5,9%-a. A képzést szervező vállalatok 63,4%-a (ez az össze vállalat 26,3%-a) szervezett képzést a fizikai foglalkozású dolgozóinak, ezen belül a csak számukra képzést szervező vállalkozások aránya 11,5%.

Képzést támogató vagy kezdeményezõ vállalatok megoszlása a képzés célcsoportjai szerint volt képzés nem volt képzés

v ezetõk és f izikaiak 8,7% 41,5

mindhárom csoport 33,3%

szellemiek és f izikaia 9,9% csak f izikaiak 0,7% csak f izikai csoportok 6,0% csak egy -egy f izikai 4,8%

58,5

csak v ezetõk 7,2% nem v ezetõ szellemiek 14,2%

v ezetõk és szellemiek 15,2%

Szervezett-e a vállalat képzést?

A vállalat dolgozóinak képzést szervező vállalkozások közel négyötöde (78,4%) szakmai jellegű képzést szervezett, 12,4%-a készségfejlesztő jellegű, és 9,2%-a mindkét típusú képzést szervez. A csak vezetőknek szóló képzések között találjuk a legkevesebb szakmai és a legtöbb készségfejlesztési tartalmú képzést (a vegyes tartalmú képzések aránya is jelentős. A csak fizikai foglalkozásúaknak szervezett képzésekben erőteljesen dominál a szalmai jelleg, kis számban találunk készségfejlesztési képzéseket. 18

Az adatok a „Foglalkozási-szakmacsoportok iránti kereslet jellemzői, előrejelzése” című –a Foglalkoztatási helyettes Államtitkárságnak készített– kutatási jelentéből származik (3K Consens Iroda) 2004.

17

6

Képzési tevékenységek finanszírozása

A Nemzeti Felnőttképzési Intézet adatai szerint a vállalaton belüli képzés költségeire jellemző, hogy a résztvevők 85%-a olyan tanfolyamon vett részt, amelynek egy főre jutó képzési költsége 30 ezer forintnál (kb 110 euró) kevesebb volt 2009-ben. További 7%-uk egy főre jutó képzési költsége 30 és 50 ezer forint között volt (kb. 110-180 euró). A vállalaton belüli képzésben résztvevők 1,5%-a vett részt 300 ezer forintnál többe kerülő képzésben. A képzésben résztvevők száma - 2009. évi adatszolgáltatások alapján19 Összes Képzési típus Vállalaton belüli képzésben képzésben résztvevő résztvevő 30.000 Ft vagy kevesebb 79314 216488 30.001 - 100.000 Ft között 9217 157126 100.001 - 300.000 Ft között 3358 92218 300.001 Ft-nál több 1369 25999 Összesen 93258 491831 A vállalaton belüli képzés finanszírozása –az önerőn túl– egyrészt a szakképzési hozzájárulás terhére történhet, másrészt a munkaerő-piaci alapból lehet pályázni a munkaügyi központokhoz vállalaton belüli képzési támogatásért (ennek forrása végső soron szintén a szakképzési hozzájárulás). 6.1 Szakképzési hozzájárulás A szakképzési, felnőttképzési tevékenység legfontosabb forrása a vállalkozások által befizetett szakképzési hozzájárulás, melynek célja az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő állam által elismert szakképesítések, munkakörhöz kötődő egyéb képesítések és más szakmai ismeretek megszerzéséhez a források biztosítása. Továbbá a szakképzési hozzájárulás az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztésére szolgáló képzésekhez is pénzalapokat nyújt. Magyarországon a szakképzési hozzájárulás intézménye biztosítja azt a lehetőséget minden munkáltató számára, hogy az általa kifizetett éves bruttó munkabér 1,5%-át kitevő szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott százalékát saját munkavállalói képzésére fordítsa. A szakképzési hozzájárulást a 2003. évi LXXXVI. Törvény szabályozza. Mikro- és kisvállalkozások a fizetendő járulék maximum 60%-át, egyéb hozzájárulásra kötelezettek a fizetendő járulék legfeljebb 33%-át fordíthatják saját munkavállalóik képzésére. A munkaerő-piaci alapba befizetett szakképzési hozzájárulás alkotja a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprés Képzési Keretét, melyet felnőttképzési és szakképzési célokra használnak fel.20

19 20

Forrás: OSAP 1665 Felnőttképzési Statisztika 2009 SZMM Munkaerő-piaci Alap 2008. évi beszámolója

18

2003 2004 2005 2006 2007

Szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzések és a résztvevők száma Év Képzések száma Résztvevők száma 7377 71744 10292 82616 12865 101825 14514 104494 15153 94131

6.2 Európai Uniós támogatások a képzésben Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) A HEFOP 1.1. intézkedése azt tűzte ki célul, hogy a program által meghatározott célcsoportok21 tagjainál új típusú megközelítéseket és támogatásokat, szolgáltatásokat is alkalmazva segítse elő a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást. A feladat végrehajtására a munkaügyi központoknak kell elvégezni/ végzik el/ valósítják meg (vagy valami más aktív mondat, a Foglalkoztatási Hivatal szakmai irányítása és koordinációja mellett. A program keretében egyéni akcióterveket dolgoztak ki, képzéseket indítottak és szolgáltatásokat nyújtottak a résztvevőknek. Képzési programok • Személyiségfejlesztő és motivációs tréning • Felzárkóztató képzések • Szakképzés • Nyelvi képzés A képzéseket a regionális munkaügyi központok szervezik a velük szerződésben lévő akkreditált képzőintézményeken keresztül. A program nem hozta a tőle elvárt eredményeket, a képzést bejezők elhelyezkedési aránya elmaradt az előzetes elvárásoktól, a programot befejezők kevesebb mint 20%-a dolgozott a befejezést követő 180. napon. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” elnevezésű program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A kormány a válság hatásainak enyhítésére új célcsoporttal bővítette ki a programot: a gazdasági válság miatt állásukat elvesztők is részt vehettek a programban. A TÁMOP 1.1.2 programot a regionális munkaügyi központok valósítják meg. A lehetséges program elemek:

21

Pl. nők, fiatalok, tartós munkanélküliek

19

• • • • •

Képzés Bértámogatás Munkakipróbálás, munkatapasztalatszerzés és munkagyakorlat-szerzés Önfoglalkoztatás támogatása Szolgáltatás

• •

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat költségeinek megtérítése Képzéssel kapcsolatos alkalmassági vizsgálat költségének megtérítése

A TÁMOP 1.1.2 program jelenleg is tart.2011-ig 48 ezer főt a terveznek bevonni, akik közül legalább 38 ezernek sikeresen kell befejezni a programot. A programban résztvevők legalább 60%-ának képzésben (is) részt kell vennie. Az egyéni program befejezése utáni 180. napon foglalkoztatottak száma a sikeresen befejezők 33%-át kellene elérnie. Lépj Egyet Előre (LEE) A „Lépj egyet előre!” (LEE) képzési program elsősorban a szakképzetlen, legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű felnőttek számára nyújt lehetőséget, hogy térítésmentesen?olyan szakmai képzettséget szerezzenek, amelyek aktuálisan a legkeresettebbek az adott régió munkaerőpiacán, illetve megszerezzék a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciákat. A program keretében lehetőség van a képzési költség térítésére, valamint a képzés ideje alatti, vagy a képzés sikeres befejezése utáni pénzbeli juttatás nyújtására. A programból finanszírozható továbbá tananyag is. A program népszerűsége már az induláskor érezhető volt, a jelentkezők száma néhány hónap alatt kitöltötte a tervezett keretet, ezért hamarosan újabb források bevonására és a létszámkeret kibővítésére került sor. A 2008. decemberi adatok szerint a 20 ezer fő támogatott hallgató számára összesen 5,214 milliárd forintnyi képzési támogatás és ösztöndíj került kifizetésre. Az egy főre eső támogatási összeg így 259,3 ezer Ft-ot jelent (ca. 1000 euró).

7

Részvételi formák, együttdöntés üzemi szinten

A munkaadó köteles a döntés meghozatala előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni –többek között– a munkavállalók továbbképzését szolgáló programokat is. Az üzemi tanács jogosítványai alapvetően a munkáltatói döntések előkészítéséhez, nem pedig azok meghozatalához kapcsolódik. Az üzemi tanács véleménye a munkaadóra nézve nem kötelező jellegű. Az üzemi tanácsot megilleti a tájékoztatáshoz való jog a munkaadó gazdasági helyzetét és beruházásait, továbbá a béreket, a foglalkoztatást és a munkafeltételeket érintő kérdésekben. Együttdöntési jog illeti meg az üzemi tanácsot a munkaadó jóléti célú eszközeinek a felhasználását illetően, ha a munkaadóval kollektív szerződést kötöttek, és ebben ilyen célú alapot, illetve intézményt létrehoztak. A szakszervezet képzést befolyásoló szerepe a kollektív szerződéssel lefedett vállalkozásoknál nyilvánvalóbb, hiszen azokban rögzítve vannak a vállalati továbbképzéshez kötődő megállapodások. Továbbá a kollektív szerződésben megjelennek az üzemi tanácsnak biztosított jogosítványok, amelyek a vállalati képzési tervek készítésére vonatkoznak. A vállalkozások jelentős részének van vállalati képzési terve, melynek kialakításában az üzemi tanácsok is részt vesznek. 20

A szakszervezetek szinte valamennyi vállalatnál együttműködési megállapodásban rögzített szabályok szerint dolgoznak együtt az üzemi tanácsokkal. Az üzemi tanácsban a munkavállalóknak javaslattételi és véleményezési joga van, a döntést a munkaadó hozza. Ugyanakkor a dolgozók nagyobb csoportját érintő ügyekben a szakszervezetnek is vannak ilyen jogosítványai, a vállalati képzések többsége esetén a munkaáltató közvetlenül a szakszervezet elé is köteles bevinni például a képzési terveket.

8

Képzési /szakképzési intézkedések a gazdasági válság kapcsán

8.1 Válságreakciók A gazdasági válság kezelésére hozott intézkedések között számos képzést, szakképzést érintőt találunk. Ezek többsége a támogatott képzésekbe bevonható célcsoportok kiegészítése azokkal a személyekkel, akiket a válság következtében bocsátottak el. Például a TÁMOP 1.1.2 program a válság kezelésére meghatározott egy ilyen új célcsoportot. A válságból való kilábalásban a foglalkoztatáspolitika fontos szerepet szánt a képzésnek, hiszen olyan támogatások mellé is rendelt képzési támogatási lehetőséget, amely alapvetően nem azt célozta meg, mint például a Munkahelymegőrző támogatás, melynek célja munkavállalók képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. A program keretében a következő három komponensre külön pályázhattak a nagyvállalkozások, a közepes, kis- és mikro vállalkozások: TÁMOP-2.3.3.A-09/1 nyertes pályázatainak száma Forrás Nyertes Program komponens neve nagysága pályázatok Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és 20 milliárd Ft 368 db képzéssel kombinálva (KKV) Nagyvállalkozások képzéseinek támogatása 10 milliárd Ft 16 db Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva 5 főnél kisebb mikro vállalkozásoknak a Közép-magyarországi 2,5 milliárd Ft 4 db régióban 8.2 A szakképzés várható irányai Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésével minden év őszén sor kerül a Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis kutatásra. A prognózis célja a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző és munkaerő-piaci döntéseit megalapozó vállalati empirikus információk elemzése. A 2009 őszén végzett adatfelvétel során 7151 cég vezetőjét kérdezték meg. A kapott válaszokat vállalatméret és gazdasági ág együttes eloszlása alapján súlyozták. A kutatás keretében rendszeresen elkészül a munkaerőpiaci barométer, melyben bemutatják a legkeresettebb foglalkozásokat. A feltárt keresett foglalkozások segítséget nyújtanak a regionális munkaügyi központoknak a munkaügyi képzések irányainak kialakításához.

21

A leggyakoribb, tartósan betöltetlen álláshelyek a hiányzó foglalkoztatottak száma szerint (csökkenő sorrendben)22 Eladó Tartósítóipari munkás, gyümölcs-, zöldségfeldolgozó Növénytermesztő Tehergépkocsi-vezető Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó Lakatos Műanyag-feldolgozó Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói Szabó, varrónő, modellkészítő Kőműves Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) Hegesztő, lángvágó Üzletkötő Egyéb vas- és fémipari foglalkozások Gépjármű- és motorszerelő, javító Forgácsoló

A hiányzó foglalkozások között nagy számban találunk szakképzetlen vagy betanítást igénylő gyártósori összeszerelőket, illetve különböző ágazatokban dolgozó gépkezelőket. Bár ezek a foglalkozások nem igényelnek OKJ-s szakmai végzettséget, a munka elvégzéséhez hosszabbrövidebb betanítási tanfolyamra van szükség. A hiányszakmák megszüntetésére hosszútávon a megoldás egyik fontos eleme változatlanul a képzés. Középtávon felértékelődhetnek a következő szakmák: • Személyi és egyéb szolgáltatásokkal összefüggőek (pénzügyi, gazdasági szolgáltatások, vendéglátás) • A gazdasági növekedés beindulásával megnő a kereslet a termelői ágazatokban hasznosítható szakmák iránt (változatlan lesz az építőipari szakmák kereslete, nő a gépipariaké) Hosszú távon felértékelődik a globális változásokra, kihívásokra válaszképes tudást nyújtó olyan szakmai ismerek jelentősége, mint a korszerű agrártechnológia, az ökológiai ismeretek, a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó ismeretek, valamint a vízgazdálkodás.

22

Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (Munkaerő-piaci barométer) 2009.

22