Kulcskompetenciák és komplexitás Komplex foglalkozás a 3.b osztályban egy projekthét keretén belül Az Emberismeret c. foglalkozás tervezete

Kulcskompetenciák és komplexitás Kerületi továbbképzés 2007. 11.19-én, a kerületi pedagógiai hét nyitónapján a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnáziumban Komplex foglalkozás a 3.b osztályban egy projekthét keretén belül – Vezeti: Solymos Andrea és Dévai Anikó Az „Emberismeret” c. foglalkozás tervezete – tanító: Márkus Csilla Testnevelésóra – 3. évfolyam – tanító: Dittrich Márta

Veszprémi Ildikó

Kulcskompetenciák és komplexitás Kerületi szintű továbbképzés és bemutatók az ÚPSZK szervezésében, a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium alsó tagozatán A kulcskompetencia eleve kulcsszó volt az idei pedagógiai héten, mi csak a komplexitás-t tettük hozzá, amikor felkérést kaptunk arra, hogy továbbképzés keretében tartsunk bemutatót 2008. november 19-én a Károlyiban. Tettük ezt főleg azért, mert 1998. óta – amikor kompetenciaközpontú szöveges értékelési rendszerünket kidolgoztuk, s ennek kapcsán megismerkedtünk a kompetencia fogalmával - folyamatosan tapasztaljuk, hogy a gyerekek kompetenciáinak fejlesztése mint kijelölt cél önmagában még semmit nem jelent. Folyamatos szakmai műhelymunkánk során tisztáztuk, hogy mivel e fogalom maga is összetett, hiszen nemcsak a képességek, hanem legalább ennyire a szokások, rutinok és a motívumok TUDATOS fejlesztését is jelenti, a gyakorlatban csak akkor fog érvényesülni, ha módosítjuk, kitágítjuk, fejlesztjük saját szemléletünket is a tanulásirányítás tervezésével, nyomon követésével, mérésével és értékelésével kapcsolatban. A szándékos tudatosítás eredményeként még nagyobb hangsúlyt fektettünk a különböző módszerek, munkaformák kipróbálásába és elterjesztésébe, valamint abba, hogy a motiválás eszközeinek tárházát bővítsük. Észre kellett vennünk, hogy a legfőbb motivációs erő maga a pedagógus, aki magával tudja ragadni, bűvkörébe tudja vonni a gyereket, mert elhiteti az adott tevékenység értelmét és örömét. BEAVATJA őt saját fejlesztésébe, és érzelmileg is azonosul a „tananyag” témájának érdekességével. Minden egyéb motiválási lehetőség, a játékosság, a szemléltetés, a tevékenykedtetés, a humor, az alkotási lehetőség biztosítása csak ezután jön számításba hosszú távon. A szemléletváltozás hozadéka az is, hogy a tanulási kudarc frusztráló hatását nem fokozza a pedagógus a szankciók fenyegető kilátásba helyezésével, hanem igyekszik a lehetséges sikerre irányítani a gyerek figyelmét, és megtanítja őt segítséget kérni és igénybe venni. És meg kellett értenünk még valamit: Hogy a személyiségre minden tevékenység komplex módon hat, akár akarjuk, akár nem. Tehát hogyha ezt a hatást fokozni szeretnénk, egyértelműen tudnunk kell, mit miért csinálunk. Ahhoz, hogy a gyerekek kompetenciáit alakítsuk, ugyanolyan fontos egy-egy időszakban valamely képességet, részképességet, rutint, motívumot fejleszteni kiemelten, mint életszerű, vagy éppen szokatlan de érdekes keretben, komplex módon lehetőséget adni a gyerekeknek megszerzett tudásuk kamatoztatására, kipróbálására, bővítésére. Ez utóbbira szerettünk volna három példát mutatni a mi gyakorlatunkból. Az egyik egy komplex foglalkozás volt a 3.b osztályban két órás időtartamban, mely betekintést engedett egy projekthét folyamatába. (Vezette: Solymos Andrea és Dévai Anikó) A másik a 3.a osztály testnevelés-órája volt, melynek bemutatásával szerettük volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy a tantárgyi szempontból szakszerű óravezetés mellett mennyi más kompetenciaterületet fejleszthet a tanító tudatosan. (Vezette: Dittrich Márta) A harmadik foglalkozás a 2.c-ben folyt. Ez az osztály második éve az ÉKP-ból ismert emberismeret tárgyat is tanulja, a környezetismeret kibővítéseként, mint tantárgyi modult. A foglalkozás érdekessége viszonylagos „szokatlansága” mellett az volt, hogy az óra aznap szorosan összekapcsolódott az időben előtte zajló testnevelés-órával, tekintve, hogy a gyerekek előre megadott szempontok alapján konkrét megfigyeléseket végeztek a mozgásszervek működésével kapcsolatban harmadikos társaikon. Ezt követően ők megfigyeléseiket felhasználva foglalták össze saját foglalkozásukon, amit e tárgykörben eddig elsajátítottak. (Vezette: Márkus Csilla.) Az egész program elméleti megalapozása és megerősítése céljából a jelenlevők megfigyelési szempontokat és írásos szakanyagot kaptak kézhez, mely tartalmazta az érintett fogalmak definícióit, valamint az egyes bemutatókhoz fűződő háttérinformációkat és eszmefuttatásokat. Az anyagot Veszprémi Ildikó állította össze.

1


Komplex foglalkozás a 3.b osztályban egy projekthét keretén belül Vezeti: Solymos Andrea és Dévai Anikó Elméleti háttér A projektoktatás lényegi jellemzője a komplexitás. A tantárgyi tartalmak, a tevékenységek, a módszerek tekintetében éppúgy, mint a munkaformák alkalmazásában. Természetes módon vonódnak be olyan tevékenységek, amik nem köthetők tantárgyakhoz, és a hagyományos, tantárgyakra és konkrét tanítási órákra szabdalt tanulásszervezéskor nem is mindig valósíthatók meg − a kötött időkeretek miatt. Nagy előnye minden projektoktatási formának, hogy a tanítók erősen támaszkodnak a gyerekek előzetes ismereteire és tapasztalataira, maximálisan mozgósítva ezzel a meglévő képességeket, készségeket is. A jól megvalósított projekt mint folyamat olyan tanulási légkört hozhat létre, melyben a gyerekek valóban magukénak élik meg a kisebb döntéseket, élvezik a kezdeményezés lehetőségét, az együttműködést, a vitát, a kísérletezést és az egymástól tanulást. A tanító partnerként és segítőként van jelen. Sokkal több alkotó jellegű tevékenységre van lehetőség, mert van idő azok előkészítésére, a közbülső korrekciókra, az igényes kidolgozásra. Nem kell tevékenységet váltani 45 percenként, de nem is kell feltétlenül 45 percig tartania semmilyen tevékenységnek, ha az nem indokolt. Érdekes megfigyelni, hogy az ismeretek sokkal mélyebben rögzülnek a gyerekek fejében, ha azokat maguk gyűjtik, egymással megbeszélhetik, egymásnak elmagyarázhatják, vagyis folyamatos a gyerekek közötti szabad kommunikáció. A jól megvalósított projektoktatási forma sikeressége arra bizonyíték, hogy az aktív tanulás sokkal kevésbé fárasztó (megterhelő) a gyerekek számára, mint a frontális irányítással többnyire együtt járó, passzív befogadásra kényszerítő tanulás. Hatékonyabb is a projektoktatás, mert ugyanannyi idő alatt sokkal többféle konstrukciós folyamat játszódhat le az agyban − jó esetben egyetlen gyerek számára sincs üresjárat a tanítási órán. Eredményesebb is lehet, mert a gyerekeknek képességeiket, készségeiket folyamatosan használniuk kell valamilyen konkrét cél érdekében. A projektoktatás módszereit meg lehet tanulni minden pedagógusnak. De eleinte rengeteg többletmunkát jelent a felkészülés, és többletenergiát igényel a megvalósítás is. Egészen addig, amíg nem érzi át ennek a tanulási formának az örömét maga is, és nem szerez némi rutint az eljárások tekintetében. Megkönnyíthetik a sikerhez vezető utat a pedagógus saját személyiségjegyei (habitusa, temperamentuma, nyitottsága, kreativitása, szellemi és fizikai állóképessége stb.) Mindez segítheti a hatékony tanulási környezet létrejöttét.

2


Komplex foglalkozás a 3.b osztályban egy projekthét keretén belül

Projektbemutató harmadik osztályban Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Tanítók: Solymos Andrea és Dévai Anikó A projekt témája: A Föld A projektbemutató témája: Az ember keletkezése, az emberfajták kialakulása A projekt felépítése: 1. nap: A Föld keletkezése. A Nap és a Föld viszonya (éghajlat, évszakok, napszakok). Égtájak, földgömb. 2. nap: Kontinensek vándorlása. A mai felszín kialakulása (a szél és a víz munkája). Felszíni formák, vizek. A domborzati térkép. 3. nap: Növények és állatok a földön (éghajlat és felszíni formák befolyásoló szerepe). 4. nap: Az ember keletkezése, az emberfajták kialakulása. 5. nap: A projekt zárása, értékelése. Beszélgetés az emberiség és a Föld jövőjéről.

A foglalkozás előkészítése 1. Egy 6 fős csoport elolvassa Az ember teremtése című fülöp-szigeteki mítoszt. (2. számú melléklet) Azt a feladatot kapják, hogy tervezzék meg a mítosz táncos megjelenítését. A zenét is meghallgatják hozzá jónéhányszor. 2. 2 tanuló ismeretterjesztő szöveget kap, melynek témája az ember keletkezése, az ősemberek kialakulása. Azt a feladatot kapják, hogy készüljenek fel „kiselőadásra” a szöveg alapján. (3. számú melléklet) 3. Egy 6 fős csoport önállóan dramatikus jelenetet alkot. A jelenet címe: Jelentés egy távoli bolygó vezetőjének arról, hogy hogyan néznek ki a földlakók. A jelenethez különböző emberfajták fotóit és azok rövid leírásait kapják. (4. számú melléklet) 4. 4 tanuló párban álmítoszt ír az emberfajták keletkezéséről. Segítségül földrajzi enciklopédiából gyűjtünk Afrikára és az Északi-sarkra jellemző adatokat. (Az elkészült mítoszok a 5. számú mellékletben olvashatók.) + Az 1-4. feladatokból kimaradt 6 tanuló párban szöveget alkot arról, hogy milyennek képzelik a Földet ezer év múlva (tekintettel a környezetszennyezésre vagy az éghajlatváltozásra vagy a technikai fejlődésre). Ezeket az írásokat a projekt zárónapján olvassák föl az alkotók.

3


A foglalkozás leírása 1. Témamegjelölés: „Mai témánk kulcsszava a keresztrejtvény megfejtésekor derül ki.” Minden gyerek megfejti a keresztrejtvényt, melyben a kérdések az előző napok ismereteinek felelevenítésével válaszolhatók meg. Megfejtés: Az ember. (1. sz. mell.)

2. Táncimprovizáció: „Az emberek régóta keresik a választ saját eredetükre. Különböző népek más- és másképpen képzelték el az ember teremtését. Egy fülöp-szigeteki mítoszt fogtok most látni táncban előadva. Figyeljétek a történetet!” (2. sz. mell.) (Zene: Kövi Szabolcs Kék bolygó) A tánc alapján a nézők felépítik a történetet. A táncosok pontosítják az elhangzottakat. 3. Kiselőadás: „A tudomány fejlődésével sok minden kiderült az ember keletkezéséről. Erről hallhattok beszámolót 2 társatoktól.” (3. sz. mell.) A beszámolók után kérdések, kiegészítések meghallhatása. 4. Kérdésfelvetés dramatikus játékkal: „Az ember kialakulásán túl más, az emberrel kapcsolatos kérdésekre is keresték a választ az emberek. Mi lehetett az egyik ilyen kérdés?” A jelenet szerint egy távoli bolygó követei érkeznek a Földre. Különböző földrészeken szállnak le, ahol megfigyelik az embereket, majd visszatérnek saját bolygójukra. Ott jelentést adnak a bolygó vezetőjének arról, hogy hogyan néznek ki a Föld lakói. Egymásnak ellentmondanak az információk. A bolygó vezetője felteszi a kérdést: Most ki mond igazat? A nézők rájönnek az elhangzott információk alapján, hogy a „látogatók” különböző embertípusokat láttak. A kérdés: Miért különböznek külsőleg az emberek? (4. sz. mell.) 5. Álmítoszok meghallgatása: ”Már egész korai időkben keresték a magyarázatot a fenti kérdésre az emberek. Attól függően, hogy hol és hogyan éltek, magyarázatot is adtak a kérdésre. Ezeket a szövegeket is mítoszoknak nevezzük. Az „igazi” mítoszokhoz hasonlóan, két páros is alkotott magyarázatot. Próbáljátok meg kitalálni, hogy melyik földrészen élhetnének azok az emberek, akiknek a bőrébe bújva írták a szövegeket!” (5. sz. mell.) A hallottak megbeszélése. „Természetesen később a tudomány is megalkotta a maga magyarázatait. Olvassátok el a következő ismeretterjesztő szövegeket!” 6. Ismeretterjesztő szövegek olvasása: A Múltunkról jelenünkről című tankönyv szövegének kissé bővített változatát elolvassák a tanulók: I. Miért és hogyan alakultak ki a különböző emberfajták?(6.a sz. mell.) – Magyarázatra szoruló kifejezések tisztázása. – A megértést ellenőrző feladat csoportmunkában: Állítások igazságtartalmának eldöntése; hamis állítások igazzá tétele. (6.b sz. mell.) II. Rasszok jellemzői. Minden csoport egy emberfajta leírását kapja meg. (6.c sz. mell.) Feladatuk, hogy sok-sok fényképből válogassák ki azokat, amelyek megfelelnek a csoport emberfajtájának leírásának. - A megértést ellenőrző feladat: írásvetítőn kivetítjük a fényképeket, amelyeket a gyerekek kaptak. A csoportok felolvassák az ő rasszukra jellemző leírást, és jelzik, hogy mely képeket választották.

4


III. Az II. feladattól azt is várjuk, hogy lesznek olyan képek, amelyeket több csoport is választott, és lesz, amelyiket senki sem sorolt be. Megbeszéljük, hogy ma már kevés olyan ember van, aki tisztán hordozza a fajtájára jellemző jegyeket az emberek vándorlása, keveredése miatt. 7. A foglalkozás ismeretanyagának összegzése játékkal. Egy UNICEF által forgalmazott játékban különböző népek emberkéi láthatók saját népviseletükben, jellegzetes jegyeikkel. Az emberalakok kalap-fej-ruha-cipő részekre vannak darabolva. Az összetartozó darabokat a nemzet zászlója jelzi. A tanulók 4 csoportot alakítanak, ezek versenyeznek egymással: Minden jól megválaszolt kérdésért választhat a csoport az emberdarabok közül. A cél, hogy a játék végén minél több jól összeállított emberkéjük legyen. A kérdések zöme a mai foglalkozással kapcsolatos, kis részük az előző foglalkozások ismeretanyaga.

Mellékletek 1. számú melléklet: Keresztrejtvény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. Annak az égtájnak a neve, amerre a lemenő napot látjuk. 2. A Föld háromnegyed részét ez borítja. 3. Csillagkép neve, a tömegmérés eszköze is. 4. Hányadik bolygó a Föld, a Naptól számolva? 5. Az építő munkán kívül ilyen munkát is végez a szél. 6. A Föld egyszerre kering és forog. Mi körül forog? 7. A felszíni formák együttes neve. 2. számú melléklet: Az első emberpár (Mítoszrészlet a Fülöp-szigetekről) Hajdanában nem élt az egész földkerekségen egyetlen ember sem. Csupán Tuglay és Tuglibon létezett, két hatalmas lény, akik a világot is teremtették. (…) Egy napon azt mondta Tuglay Tuglibonnak: - Hallod-e, asszony, nem lenne jobb, ha emberek is élnének a világon? - Valóban jobb lenne – mondta Tuglibon. – Legalább lenne, aki örüljön ennek a szépséges világnak, amit teremtettünk. Tuglay vett egy kevéske kukoricalisztet, öntött hozzá vizet, és gyúrta, dagasztotta, majd emberi alakokat formált belőlük. Végül pikkellyel borította őket, és életet lehelt beléjük. Amint a teremtmények lábra álltak, bizony nagyon esetlenek voltak, Hiányoztak az ízületeik. Tuglay egyszerűen megfeledkezett róluk. Kezük és lábuk merev, járásuk botladozó volt. Ezen kívül túlságosan kicsire sikerült szemük, a fülük csak félig látszott. Ujjaik merevek voltak, nem tudtak velük semmit megfogni. Inkább hasonlítottak a hüllőkre, mint az emberre. - Nem tetszenek nekem ezek az emberek – jelentette ki Tuglibon. – Próbálj másokat csinálni helyettük! Tuglay azonban elégedett volt. – Azt hiszem, nem hiányzik róluk semmi – mondta az asszonynak.

5


- Milyen világ lesz az, amit ilyen csúf lények népesítenek majd be? Azt akarom, hogy az emberek tetszetősen járjanak, s testüket ne pikkely takarja, mint a hüllőkét. - Ez a kettő az én művem, eszemben sincs, hogy valamit megmásítsak rajtuk – jegyezte meg hidegen Tuglay. Tuglibon nem szállt többé vitába a férjével, de egyszer egy marék kukoricalisztet dobott Tuglay szemébe, aki így nem látott. Ekkor gyorsan meggyúrta a tésztát, és emberi alakokat formált belőlük. A csontok közé csuklókat, ízületeket rakott, nagy fénylő szemeket, formás füleket és orrot, szépen ívelt szájat formált. A bőrük felületét egyenletesre simította, hogy finom és bársonyos legyen, pikkelyt csak az ujjak végén hagyott. Végül mindegyikbe csinált egy nagy szívet, hogy kölcsönösen szeressék egymást, aztán életet lehelt beléjük. Ahogy végzett a munkával, kimosta Tuglay szeméből a kukoricalisztet. Tuglay először nagyon feldühödött, amikor meglátta, mit művelt a felesége. Hanem ahogy jobban szemügyre vette a felesége alkotta emberpárt, belátta, hogy sokkal szebbek, mint az övéi. - Örülök, hogy így történt – mondta. – Ők és utódaik uralkodnak majd a földön. - Szeretik majd a szépet, és óvakodnak a rossztól – tette hozzá Tuglibon. Kedvüket lelik majd a madarak énekében, testüket források és folyók friss vizében fürösztik majd. Szeretni fogják egymást, s ha nappal a Napba néznek, éjjel a Holdra meg a csillagokra, biztosan minket is a szívükbe zárnak, mert mi teremtettük őket. (…)

3. számú melléklet: Kiselőadások szövegei 1. szöveg: Az ember kialakulása, ősemberek Az emberiség bölcsője Afrikában ringott, ott emelkedtek ki az állatvilágból és jelentek meg az első emberfélék 4 és fél millió évvel ezelőtt. Ők valószínűleg már felegyenesedve közlekedtek napközben a földön, de még a fákon aludtak. Afrikában alakult ki a mai modern ember a Homo sapiens (homó szápiensz) kb. 130 ezer évvel ezelőtt. A Homo sapiens előtti emberféle (Homo erectus) egy csoportja kb. 1 millió évvel ezelőtt vándorolt el Afrikából 2 másik földrészre: Európába és Ázsiába. De fejlődésük zsákutcába vezetett, kipusztultak. Az Afrikában maradt emberfélékből több lépcsőben alakult ki a Homo sapiens. Ezeknek egy része is kivándorolt Afrikából Európába és a Közel-Keletre. A mai modern ember kb. 40 ezer évvel ezelőtt az egész Földet benépesítette. Az emberek Földön való elterjedését a kontinensek korábbi helyzete, a kiszáradt Földközi-tenger, az eljegesedett területek is segítették. 2. szöveg: Az ősemberek élete Az emberek ősei használták a talált fahusángokat és köveket, de eleinte csak úgy, ahogy a természetben megtalálták. Csak hosszú idő múlva találták ki, tanulták meg, hogy úgy alakítsák, formálják át azokat, hogy a céljaiknak igazán megfelelő szerszámmá, fegyverré váljon a kő vagy a fa. Ezekkel kezdtek el dolgozni, vadászni. Amikor megismerték, használni kezdték a tüzet, ezzel űzték el a vadállatokat, világítottak vele, melegedtek mellette, és ezzel sütötték az elejtett álatok húsát. Eleinte csak őrizni és táplálni tudták a tüzet, csak nagyon sok idő elteltével lettek képesek ők maguk is a tűzgyújtásra. Csapatokban éltek, mert csak így tudtak hatékonyan védekezni a vadállatok ellen, és élelmet szerezni. Táplálékuk főleg az összegyűjtött bogyókból, gyümölcsökből, magvakból állt, de az egyre ügyesebb szerszámokkal egyre több állatot is el tudtak ejteni, ezért táplálkozásuk bőségesebbé vált. A folyók mellett élő emberősök halászni is megtanultak. Ezt is eleinte csak a kezükkel, majd egyre ügyesebb halfogó eszközöket készítettek. A szerszámkészítés és a közös munka során az ember gondolkozni és beszélni kezdett. Gerince kiegyenesedett, keze ügyesebb, ujjai fürgébbek lettek, agykoponyája megnövekedett. Egyre inkább megismerte a természetet, és képessé vált, hogy alkalmazkodjon hozzá. 4. számú melléklet: Milyennek látták az embereket az űrlények? 1. Az emberek karcsúak, magasak vagy középmagasak. Bőrük sötétbarna, majdnem fekete, szemük sötét, hajuk göndör, gyapjas. Fejük hosszúkás, orruk széles, arcuk előreálló. Ajkuk széles, duzzadt.

6


2. Igen változatos kinézetűek: termetük közepes, bőrük színe a fehértől a világosbarnáig mindenféle lehet. Arcuk középszéles vagy keskeny. Hajuk egyenes, hullámos, göndör, színe szőke, vörös, barna, fekete. Szemük színe változatos: kék, zöld, barna, fekete. A szemük nagy. Orruk keskeny, kiáll az arcból. 3. Zömökek, alacsonyak. Bőrük világos bronzos, sárgás. Fejük rövid, arcuk széles, lapos, kiugró az arccsontjuk. Orruk kicsi, lapos, alig emelkedik ki az arcból. Szemük sötét, egymástól távol álló, ferde állású, szemnyílásuk keskeny. Hajuk fekete, erős, vastag szálú, egyenes. 4. Középmagasak, hosszú lábúak az emberek. Fejük nagy, hosszú, keskeny. Szemöldökvonaluk erős, szemöldökszőrzetük vastag. Orruk széles, ajkuk vastag. Hajuk göndör és sötét színű. Testszőrzetük erős. 5. számú melléklet: Álmítoszok Fülöp Lili – Lipták Panna: Miért különböző az emberek színe? (Afrikai álmítosz) Fekete Malawi isten meghívta istenbarátait - Arany istent, Zebra istent, Földimalac istent – egy teára. Mielőtt megjöttek volna az istenbarátai, Malawi szórakozásból emberkéket faragott kesudióból. Ezeket a vendégváró asztalra tette. Amikor megjöttek a vendégek, a teába rumot tettek, és berúgtak. Ezért nem figyeltek oda, hogy mit csinálnak: az emberszobrokat leöntötték teával. Így lettek a sárga bőrű emberek. Malawi isten pedig megharagudott, és elzavarta az isteneket. Másnap ismét emberkéket faragott, majd vendégeket hívott: kariba istent, Vízesés istent, Bárka istent. Most kókuszitalt ittak. Ezek az istenek pálinkát kértek az italba. Ők is berúgtak, és leöntötték a szobrocskákat kókuszitallal. Így lettek a fehér bőrű emerek. Harmadnap is készített emberkéket malawi, és vendégeket is hívott: Gnú istent, Zsiráf istent, Elefánt istent. Most elővigyázatos volt, és a szobrocskákat letakarta a fekete mamba kígyó bőrével, hogy le ne öntsék kávéval, mert kávézni hívta meg barátait. De a bőr rátapadt a szobrocskákra, nem tudta róluk leszedni. Így lettek a fekete bőrű emberek, a négerek. Malawi nem tudta, mit tegyen az emberszobrocskákkal, ezért elhívta Gepárd istent, hogy segítsen neki. Ő azt tanácsolta, hogy élesszék fel a szobrokat, és küldjék le őket a földre, hogy ott éljék világukat. Fekete malawi isten még azt is hozzátette, hogy más-más földrészre helyezi őket, hogy ne keveredjenek a különböző bőrű csoportok. Így lett a fehér, a sárga és a néger ember. Karvai Dániel – Tallér Péter: Miért különböző az emberek színe? (Eszkimó álmítosz) Arktisz, a hideg istene sötétséget varázsolt az Északi- sarkra. Amikor a sötétség már nagyon sokáig tartott, elunta, és bezárta egy gömbbe. Unalmában hóból emberszobrot készített. Tetszett neki, büszke volt rá, ezért bevitte a jégkunyhójába, hogy ott díszelegjen neki. Jó sok idő múlva megint unatkozni kezdett, mert egyedül volt a Földön. Ezért készített még 3 szobrot. Az elsőt fehéren hagyta, mint azt, amelyik a kunyhójában volt, de életet varázsolt az élettelen hószoborra. Ez lett a fehér bőrű ember. A második szobrot másmilyenre akarta csinálni, ezért ráöntötte a gömbbe zárt sötétséget. Büszke volt rá, mert ilyen még addig nem volt a világon. Ez lett e fekete bőrű ember. A harmadik szobrot utódjának adta, akit Antarktisznak hívtak. Antarktisz kissé sárgás bőrű volt, hogy könnyebben a jegesmedvék közelébe férkőzhessen. Antarktisz – magához hasonlóra – sárgára varázsolta a szobrot, s élettel ruházta fel. Így lett a sárga bőrű ember. Egy ideig ott éltek, szaporodtak az emberek az Északi-sarkon, de a legtöbben nagyon fáztak. Ezért elvándoroltak melegebb vidékekre. Csak a sárgás bőrűek egy része maradt ott, ezek lettek az eszkimó. 6. számú melléklet: Szövegek szövegfeldolgozáshoz a) Miért alakultak ki az emberfajták? Földünkön több, mint 4 milliárd ember él. Az egész emberiség a Homo sapiens fajba tartozik. A különböző környezeti hatások és az öröklődő tulajdonságok változásának következtében ez az egységes faj külsőleg

7


különbözően néz ki. Az embertannal foglalkozó tudósok, az antropológusok 4 nagy csoportra (rasszra) osztották fel az embereket a külső tulajdonságaik alapján: negrid, europid, mongolid, ausztralid. A külső tulajdonságokat olyan környezeti, természeti jellemzők alakították mint az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a hőmérséklet, a táplálkozás stb., mert ezekhez az embereknek alkalmazkodniuk kellett a fennmaradásuk érdekében: - Amikor a korai Homo sapiens kivándorolt Afrikából Európába, a kevesebb napsugárzás miatt a sötét bőrszín hátránnyá vált, mert pl. a világosabb bőrszínű emberek szervezete könnyebben állította elő a csontképződéshez szükséges D-vitamint, ezért a világosabb bőrszínű egyedek terjedtek el; - a hideg, szeles vidéken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő; - a testalkat összefüggésben van a hő tárolásával: az eszkimók zömökek, hogy minél kevesebb hőt adjon le a testük, a négerek magasak, mert a nagy meleg miatt nagy testfelületen kell leadniuk a hőt. b) Ellenőrző feladat Igaz vagy hamis? A hamis állításokban húzd át és cseréld ki a hamis szót, vagy húzd ki azt a részt, amely hamissá teszi az állítást! 1. Az emberiség egy része a Homo sapiens fajba tartozik. __ 2. Az emberek különbözően néznek ki, mert különböző környezeti hatások érték őket. __ 3. Négy emberfajtát különböztetünk meg kinézetük szerint: mongolidok, negridek, europidek, antropológusok. __ 4. A természeti jellemzőket az ember külső tulajdonságai alakították. __ 5. A Homo sapiens kivándorolt Afrikából Európába a kevesebb napsugárzás miatt. __ 6. Ahol sokat fúj a szél, ott mongolredő alakult ki a szem védelmére. __ c) Rasszok jellemzői: 1. csoport: NEGRID Testi felépítésük a forró égövhöz alkalmazkodott: karcsúak, magasak, középmagasak. A sötét színek jellemzik őket: bőrük sötétbarna, majdnem fekete, szemük sötét, hajuk göndör (spirálos), gyapjas. Fejük hosszúkás, orruk széles, arcuk előreálló. Ajkuk széles, duzzadt. Testszőrzetük ritka. 2. csoport: EUROPID Igen változatos kinézetű típus: termetük közepes, bőrük színe a fehértől a világosbarnáig mindenféle lehet. Arcuk középszéles vagy keskeny. Hajuk egyenes, hullámos, göndör, színe szőke, vörös, barna, fekete. Szemük színe változatos: kék, zöld, barna, fekete. A szemnyílásuk nagy. Orruk keskeny, kiáll az arcból. 3. csoport: MONGOLID Testalkatuk zömök, alacsonyak. Bőrük világos bronzos, sárgás. Fejük rövid, arcuk széles, lapos, hangsúlyos a járomcsontjuk. Orruk kicsi, lapos, alig emelkedik ki az arcból. Szemük sötét, egymástól távol álló, ferde állású, szemnyílásuk keskeny. Jellemző a mongolredő. Hajuk fekete, erős, vastag szálú, egyenes. 4. csoport: AUSZTRALID Középmagas, hosszú lábú emberek. Fejük nagy, hosszú, keskeny. Szemöldökvonaluk erős, szemöldökszőrzetük vastag. Orruk széles, ajkuk vastag. Hajuk göndör és sötét színű. Testszőrzetük erős. (Fotókat az interneten kerestünk, és onnan nyomtattunk.)

8


Az „Emberismeret” c. foglalkozás tervezete Téma: A mozgásrendszer. Osztály: 2. osztály. Tanító: Márkus Csilla 1. A foglalkozás előzménye Testnevelés óra megtekintése megfigyelési szempontok alapján Megfigyelési szempontok: „Figyeljétek meg, melyik gyakorlat bemelegítését szolgálta a csuklók mozgatása?” „Figyeljétek meg, melyik gyakorlat volt a leginkább balesetveszélyes!” „Figyeljétek meg, melyik testrész izmait vették igénybe a legtöbbször!” „Figyeljétek meg, hány gyakorlat volt a CSIVIT során, amikor a combizmokat vették a leginkább igénybe!” 2. A foglalkozás előkészítése a) mimetikus játék b) gyorsolvasási gyakorlat c) az izmokról tanultak felidézése 3. Csoportmunka a megfigyelési szempontok alapján Szóbeli szövegalkotás a megfigyeltekről.

A csoport

B csoport

C csoport

Csontok és izmok kapcsolata

Sérülések

Gyakorlatok és izmok

1.képkiegészítés 2.jelölések rajzon 3.ízületek mozgásának bemutatása csontvázon

4.igaz-hamis 5.párosítás 6.szituációs játék

7.rejtvény 8.párosítás 9.csoportosítás

D csoport A mozgás és az egészséges életmód 10.írott szöveg feldolgozása 11.sportágak és piktogramjaik

4. A csoportok összefoglalója 5. Érdekességek, mérések Hasizom vizsgálata Izmok mérése, táblázatba foglalása Ízületi modellek felismerése, megnevezése 6. Értékelés (elsősorban a csoporton belüli együttműködés szempontjából) --A célok: Megfigyelőképesség fejlesztése szempontok alapján. Szóbeli szövegalkotás fejlesztése. Önálló munkavégzés, együttműködés, segítőkészség fejlesztése a munkaformákon keresztül. Mérés képességének fejlesztése. Kommunikációs képességek fejlesztése a tájékoztatók során.

9


Testnevelésóra – 3. ÉVFOLYAM Általában előkerülő (hangsúlyozott vagy érintett) kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok: Anyanyelvi kommunikáció  Hallott szöveg értése, fogalmak, gondolatok értelmezése  Érzések értelmezése és kifejezése Szociális kompetenciák  Közösségi beilleszkedés  Együttműködés  Kivárás  Tolerancia  Konfliktuskezelés  Sportszerűség  Metakommunikációs eszközök használata Énkép, önismeret  Önmegismerés, önkontroll  Felelősség önmagunkért  Önállóság  Önfejlesztés, önértékelés Testi és lelki egészség A mai óra kiemelt célja: gyorsaság és ügyesség fejlesztése Fejlesztési feladatok: • Testtartást javító, talpboltozatot erősítő gyakorlatok • Fogójátékok – rövidtávú gyors futások irányváltással is • Egyszerű alapformájú gimnasztika gyakorlatsorrá kapcsolva – CSIVIT • Utánzó járások – támaszhelyzetek • Átfutás akadály felett • Ferde padon felfutás, leugrás – egyensúlygyakorlat • Guruló átfordulás • Váltóverseny a gyakorolt mozgásokra • Labdajáték – dobások, elkapások, célzás álló és mozgó társra Eszközök: •

6 db zsámoly

•

3 db bója

10


•

3 db tornapad

•

3 db tornaszőnyeg

•

2 db gumilabda

A TANÓRA RÉSZLETES ISMERTETÉSE 1. Boka- és csuklóízület lazítása, combizom nyújtása szétszórtan elhelyezkedve 2. Fogójáték  Futás térdemeléssel  Futás saroklendítéssel A játék leírása: Két fogót választok, megkülönböztetésül gumilabda van náluk. Akit megérintenek, azok lesznek az új fogók, ők viszik tovább a labdát. Játék közben mindenkinek törekednie kell arra, hogy térdemeléssel illetve saroklendítéssel fusson. 3. Gimnasztika A CSIVIT1 nyolc gyakorlatból álló szabadgyakorlatát kiegészítjük fejkörzésekkel, a guruló átfordulás előkészítésére. 4. Talpboltozatot erősítő gyakorlatok  Járás lábujjon magastartással  Járás sarkon csípőre tett kézzel

 Járás külső talpélen 5. Utánzó járások  Négykézlábjárás  Pókjárás  Rákjárás  Nyusziugrás A CSIVIT nyolc gyakorlatból álló szabadgyakorlata „pálcikákkal” ábrázolva

Tanítási cél: Gyors haladás a támaszhelyzetekben. 6. Átfutás akadály felett

Három pályát alakítunk ki egymás mellett, melyeknek egy-egy részletét használjuk a 6., 7., 8. feladatban (egy pálya rajza látható a 9. pontnál). A csapatokat előre megválasztották a gyerekek, hogy időt takarítsunk meg. (45 perces tanítási órába természetesen ez is kényelmesen belefér.) A feladatot háromszor ismételtetem. 1

CSIVIT: CSupa Izom, Vidámság, Torna. Ez a sportverseny öt versenyszámból áll: kötélmászás, együttes szabadgyakorlat, cigánykerék, szekrényugrás, kötélhúzás.

11


Tanítási cél: A zsámoly felett térdlendítéssel futás, párhuzamos láb- és karmozgás. 7. Felfutás, leugrás Rézsútos padon futás felfelé, leugrás egy lábról egy (esetleg két) lábra, futás tovább bójakerüléssel. A feladatot háromszor ismételtetem. 8. Guruló átfordulás előre  Helyből guggolótámaszba, guggolásba (két sorozat)

 Nekifutással, futás tovább bójakerüléssel (három sorozat) 9. Váltóverseny (A kerületi sor- és ügyességi váltóverseny 5. feladata.) A játék leírása: A csapatok a rajtvonal mögött oszlopokban helyezkednek el. Jelre az első versenyzők elindulnak, végigfutnak a 4 m-es emelt padon, leugranak, majd futás közben a zsámoly fölött átugranak, továbbfutva a tornaszőnyegen guruló átfordulást végeznek előre, futnak tovább, megkerülik a bóját, egyenesen visszafutnak. Kézérintéssel váltanak.

10. Játék: Partizán (Tűzharc) Az eredeti szabályokat némileg módosítottuk, így izgalmasabb, gyorsabb, több figyelmet és ügyességet kíván a játék.  Nem rakunk ki padokat, csak a vonalakat használjuk, így kisebb a balesetveszély.  A vonalon át szabad nyúlni, hasalni, vetődni, a labdát ki lehet „kotorni”, át lehet „piszkálni” a túloldalra.  Ha nagy a játéktér, ténylegesen bekerítjük az ellenfelet, mert nem csak szemből és hátulról, hanem két oldalról is tudunk támadni.

 Két labdával játszunk. 11. Játék: Pókfogó A játék lényege: A két fogónak minél rövidebb idő alatt kell megfognia (kézzel megérintenie) az összes játékost. Mindenki pók- vagy rákjárásban haladhat. Budapest, 2008. március Dittrich Márta, tanító

12

Kulcskompetenciák és komplexitás Komplex foglalkozás a 3.b osztályban egy projekthét keretén belül Az Emberismeret c. foglalkozás tervezete

Recommend Documents