Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja

Pályázat címe: Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja Pályázati azonosító: TÁMOP-6.1.5-14-2015-0004

Egy lépés az egészségünkért – Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja

KUTATÁSI JELENTÉS Lelki egészség felmérés 1000 fő Csongrád-megye 7 járásában élő felnőtt lakos felmérése

Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet

1

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.hu


KUTATÁSI JELENTÉS A kutatás résztvevői (kutatócsoport) az SZTE, JGYPK, Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet részéről (Intézet): Dr. habil. Benkő Zsuzsanna, szociológus, intézetvezető főiskolai tanár Dr. habil. Tarkó Klára, szociológus, intézetvezető-helyettes főiskolai tanár Dr. Lippai László Lajos, szakcsoportvezető szakpszichológus, főiskolai docens Kiindulási helyzet A magyar lakosság fizikális és pszichés egészségi állapota rendkívül kedvezőtlen. E helyzet javítása szempontjából kiemelt fontosságú az egészségkultúra fejlesztése, a fizikális és pszichés egészséget egyaránt erősítő életmód kialakítása. A közösségi szintű beavatkozás elemi feltétele a célpopuláció aktuális lelki egészségi állapotának jellemzése. Az így nyerhető empirikus adatok jó támpontot nyújtanak a közösségi programok kialakításához, a prioritások kijelöléséhez. I. A kutatás célja és menete I.1. A kutatás célja Lelki egészség felmérés - 1000 fő Csongrád-megye 7 járásában élő felnőtt lakos felmérése. A munkaerőpiacon helytállni tudó munkaképes lakosság jelenlétéhez lelkében is erősíteni szükséges a munkavállalókat. A állapotfeltáró kutatás nyomán feltérképezhető a Csongrád-megyei lakosság lelki egészsége és megfogalmazhatók azok a területek, amelyek népegészségügyi szintű beavatkozást igényelnek. I.2. Mérőeszköz A kutatás mérőeszköze asszisztált strukturált kérdőíves interjú volt, melyet az Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet készített el, és pszichológus munkatársai által felkészített kérdezőbiztosok kérdeztek le a vizsgálati csoport jellegétől függően csoportos vagy egyéni formában. A lelki egészség felmérésére kidolgozott kérdéscsoport a „Felnőtt lakosság lelki egészség felmérése és környezet-egészségügyi állapotának monitorozása” című, etikai engedéllyel rendelkező kérdőív része (1. sz. melléklet). Elemzésünk tehát 13 szocio-demográfiai kérdés és 17 szakmai kérdés megválaszolásából eredő adatbázis feldolgozásán alapul. A feldolgozás az SPSS20 statisztikai programcsomag segítségével történt. A Kérdőív felépítése: 1. szocio-demográfiai kérdések (1-13.) nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, lakóhely, foglalkozás, beosztás. 2. Mentális állapotot jelző egészségmutatók (14-21.) Az ebben a részben található kérdések segítettek azonosítani azokat a lelki egészséget érintő, és az azt veszélyeztető tényezőket, panaszokat, amelyekkel a megkérdezettek találkoz(hat)nak. 3. A lelki egészség alakulásában szerepet játszó erőforrások feltérképezése (22-30): A kérdéscsoport a legfontosabb erőforrások feltérképezését tűzte ki célul, mint a társadalmi integráció, társas támogatás, vallás, széles értelemben vett kultúra; valamint vizsgálta további felsorolt erőforrások dinamikus alakulását az egyén életében.

2



I.3. Minta I.3.1. Mintaválasztás indoklása Csongrád megye 7 kistérségére reprezentatív minta összeállítása kiemelt pályázati indikátorként szerepelt. A reprezentativitás meghatározása az alábbi népszámlálási statisztikai adatokon alapult: 1. táblázat. Csongrád megye lakossága járásonként a 2011. január. 1.-i népszámlálási adatok tükrében (fő és %) Népesség (fő)

Népesség (%) 100

Csongrád megye

417 456

Csongrádi járás

22 996

5,51

Hódmezővásárhelyi járás

56 560

13,55

Kisteleki járás

18 185

4,36

Makói járás

45 138

10,81

Mórahalmi járás

28 986

6,94

Szegedi járás

204 263

48,93

Szentesi járás

41 328

9,90

I.3.2. A minta bemutatása A vizsgálati minta elemszáma 1171 fő. Járásonkénti megoszlása: 2. táblázat. A minta megoszlása járásonként (fő és %) Járás fő % Csongrádi járás 78 6,7 Hódmezővásárhelyi járás 66 5,6 Kisteleki járás 53 4,5 Makói járás 136 11,6 Mórahalomi járás 126 10,8 Szegedi Járás 605 51,7 Szentesi járás 106 9,1 Total 1170 100,0 Az egyszerű véletlen mintavétel közelítőleg eredményezte a járásonkénti valós arányokat. 3. táblázat. A minta megoszlása nemek szerint (fő és %)

3



fő férfi nő

% 390 779

33,4 66,6

A mintába került válaszadók 33,4%-a férfi, 66,6%-a nő. A válaszadók életkorát a vizsgálat céljainak megfelelő pszichológiai csoportokba osztottuk, melyek megoszlása az alábbi képet mutatja. 4. táblázat. A minta megoszlása életkori csoportok szerint (fő és %) Életkorcsoport fő % 18-25 (ifjúkor) 193 16,6 26-45 (fiatal felnőtt kor) 517 44,4 46-65 (fenntartás kora) 386 33,2 66 felett (hanyatlás kora) 68 5,8 A minta 16,6%-a 18-25 éves, 44,4%-a 26-45 éves, 33,2%-a 46-65 éves és 5,8%-a 66 év feletti. A kérdőívben a családi állapot megjelölésére felkínált válaszkategóriákat az elemzés szempontjából összevontan kezeltük és egyedülállónak vettük a hajadon, nőtlen, özvegy és elvált válaszadókat, és nem egyedülállóként szerepeltek a házasok és az élettársi kapcsolatban élők. 5. táblázat. A minta megoszlása családi állapot szerint (fő és %) Családi állapot fő % egyedülálló 513 44,0 nem egyedülálló 654 56,0 A minta 44%-a egyedülálló és 56%-a nem egyedülálló. 6. táblázat. A minta megoszlása iskolai végzettség szerint (fő és %) Iskolai végzettség fő % kevesebb, mint 8 általános 2 0,2 8 általános 49 4,2 szakmunkás bizonyítvány 149 12,8 középiskola érettségivel 412 45,4 főiskola, egyetem diplomával 551 47,4 A mintába bekerült személyek 2%-a kevesebb, mint 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 4,2%-a 8 általánost végzett, 12,8% rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, 45,4% érettségizett és 47,4%-a diplomás. 7. táblázat. A minta megoszlása munkaerőpiaci aktivitás szerint (fő és %) fő % dolgozik 945 80,9% nem dolgozik 223 19,1%

4



A minta 80,9%-a dolgozik, míg 19,1%-a nem dolgozik, egyéb megélhetési lehetőségei vannak, mint nyugdíj, anyasághoz kapcsolódó ellátások, segélyek vagy eltartottak stb. II. A lakosság mentális állapotának egészségmutatói II. 1. A Csongrád-megyei minta mentális egészségét leíró csoportok kialakítása és jellemzése Vizsgálatunkban célul tűztük ki a Csongrád megye lakosság mentális egészségi állapotának feltárását, egyfajta térkép készítését a lakosság pszichés jellemzőiről. A lelki egészség meghatározásakor abból indultunk ki, hogy az egészséges (normális) ember az, aki önálló életvezetésre képes, aki élethelyzetéből adódó szerepeit elfogadja, képességeinek megfelelő munkát végez, és mindeközben (tehát nem legvégül) örömszerzésre képes, életét más emberekkel együtt közösségi, társadalmi céloknak megfelelően éli. A mentális egészség, a pszichés normalitás legérzékenyebb indikátora, az életörömökre való képesség, amely azt jelenti, hogy az egyén biztonságosan jól érzi magát a világban és „saját bőrében”, békében van a környezetével (objektív és szubjektív környezet) és önmagával, komfortérzéssel rendelkezik. Képes az élet által felkínált örömforrások kihasználására, és képes küzdeni ezek eléréséért. Ez hatja át életvezetését, életmódjának szervezését, jövőjének megtervezését. A mentális egészség állapot felmérésének 1 módszertana a kutatócsoport (Lippai és Erdei, 2014) tanulmányának módszertanára épült. A fenti kategóriák felhasználásával a kapott eredmények alapján, Csongrád megye lakosságából a megkérdezettek mentális egészségi állapotára vonatkozóan az alábbi értékeket kaptuk: 1. ábra – Csongrád megye lakosságából a megkérdezettek (N=1097) megoszlása mentális egészségi állapot szerint

1

Lippai, L. & Erdei, K. (2014). Lelki egészségfejlesztő programok előkészítése városi szinten — a hódmezővásárhelyi lelki egészségfelmérés elemzésének tanulságai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(4), 351-371.

5



Eredményeink alapján tehát megállapítható, hogy az értékelhető választ adó megkérdezettek (N=1097) 44,9%-a a mentálisan egészséges, 43,8%-a a sérülékeny és 11,3%-a veszélyeztetett csoportba sorolható.

II. 2. A Csongrád-megyei lakosok szociodemográfiai változók mentén

mentális

egészségét

leíró

csoportok

elemzése

Az előző alfejezetben leírt három - a mentálisan egészséges, a sérülékeny és veszélyeztetett – csoportról további jellemzők állapíthatók meg a szociodemográfiai változók szerinti elemzéssel. A továbbiakban tehát a nem, az életkor, az iskolai végzettség, Csongrád megyei lakóhely (járás), munkaerőpiaci aktivitás és a családi állapot szerinti bontásban elemezzük a panaszlista szerinti kategóriák megoszlását. Elsőként nemek szerinti bontásban elemezzük a kapott eredményeket, melyeket az alábbi 2. ábra tartalmaz. 2. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása (N=1095) nemek szerinti bontásban

Az ábráról leolvasható, hogy a férfiak 56,00%-a tekinthető a mentálisan egészséges csoportba tartozónak, szemben a nők esetében megállapítható 39,20%-al. A férfiak 37,00%-a került a sérülékeny, 7,006%-a pedig a veszélyeztetett csoportba, míg a nők 47,20%-a a sérülékeny, és 13,60%-uk pedig a veszélyeztetett csoportokba sorolható. Kijelenthető tehát, hogy a nők adatai lényegesen kedvezőtlenebbek a férfiakéhoz képest.

6



Életkor szerinti bontásban a 3. ábrán látható eredmények születtek. Az életkor szerinti elemzés során az életkori kategóriák kialakítás során a Hungarostudy vizsgálatok során alkalmazott korosztályi 2 besorolási rendszert vettük alapul (Kopp és Kovács, 2006) 3. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása (N=1090) életkor szerinti bontásban

Megállapítható, hogy a 18-25 éves korosztály és a fiatal felnőtt (26-45 éves) korosztály fele (47,10% és 48,80%) a mentálisan egészséges kategóriába tartozik A 18-25 éves korosztály 43,90%-a a sérülékeny, és egytizedük (9,0%) a lelki egészség szempontjából veszélyeztetett csoportba sorolható. A hasonló arányokat mutató 26-45 éves korosztály esetében annyi a változás, hogy a sérülékeny csoport aránya 40,70%, a veszélyeztetett csoport aránya enyhén nagyobb (10,5%) a fiatalabb korosztályhoz képest. A 46 év feletti korosztályokban a válaszadók 40,8%-a tartozik a mentálisan egészséges kategóriába, a 66 év felettieknél viszont már csak a válaszadók harmada 29,8%. Enyhén nagyobb a sérülékeny csoport aránya a fiatalabb korosztályokban mért arányokhoz képest, vagyis a 46-65 évesek körében a sérülékeny csoport aránya 46,8%, a 66 év felettiek esetében pedig 50,9%%. Drasztikusan nagyobb viszont a veszélyeztetett csoport 66 év felettiek esetében (19,3%, míg a 46-65 év közöttieknél ez az arány 12,40%. Összegezve a fenti eredményeket, kiemelendő, hogy az életkor előrehaladtával az életkori kategóriákon belül fokozatosan csökken a mentálisan egészséges csoport részaránya, miközben a sérülékeny és a veszélyeztetett csoport részaránya nő. A 46-65 éves korosztály esetében a

2

Kopp, M., & Kovács, M.E. (szerk., 2006). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó

7



sérülékeny kategória, míg a 66 év felettieknél a veszélyeztetett kategória esetében tapasztalható jelentős mértékű romlás a megelőző életkori csoportokhoz képest. Az iskolai végzettség szerinti bontásban kapott eredményeket a 4. ábra tartalmazza. A korábbi eredmények, és szakirodalmi tapasztalatok alapján arra számítottunk, hogy nagyrészt érvényesül az a tendencia, hogy minél magasabb iskolai végzettségű csoportokat vizsgálunk, annál nagyobb a mentálisan egészséges csoport aránya és annál kisebb a veszélyeztetett csoport aránya. Ez a tendencia nagyrészt megfigyelhető, bár eredményeinket torzíthatja, hogy az iskolai végzettség szempontjából meglehetősen eltérő létszámú csoportok eredményén alapulnak. Alulreprezentáltak az általános iskolai végzettséggel rendelkezők (44 fő), és túlreprezentáltak a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők (524 fő). 4. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása iskolai végzettség szerinti bontásban (N=1089)

A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányai a legkedvezőtlenebbek a mintában. Egyharmaduk sorolható csak a mentálisan egészséges csoportba (38,6%), egyharmaduk veszélyeztetett (29,5%), a sérülékeny csoport relatív aránya pedig 31,8%%. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők körében közel azonos a mentálisan egészséges csoportba sorolhatók aránya (41,5%). Kisebb a veszélyeztettek aránya (12,6%), de a sérülékeny csoport aránya szintén jelentős (45,9%). A középiskolai érettségivel, valamint a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők arányai közel azonosak. Mindkét iskolai végzettségű csoportba tartozó válaszadók közel fele a mentálisan egészséges kategóriába sorolható (érettségivel rendelkezők – 46,4%, diplomával rendelkezők 45,6%). A sérülékeny csoportba tartozók aránya némileg magasabb a diplomával rendelkezők

8



körében (érettségivel rendelkezők – 42,2%, diplomával rendelkezők – 45,2%). A veszélyeztetett csoportba tartozók aránya viszont enyhén az érettségizettek körében magasabb (érettségizettek – 11,4%, diplomások – 9,2%). Összegezve, a magasabb iskolai végzettség védőhatása a lelki egészség szempontjából eredményeink alapján is kimutatható. Járások szerinti bontásban az 5. ábrán látható eredmények születtek. Mintavételi eljárásunk sajátosságai következtében a járások szerint kapott eredmények a reprezentatívhoz közelítőnek tekinthetőek. 5. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása járások szerinti bontásban (N=1096)

A mórahalmi járás igen kedvező (mentálisan egészséges 57,10%, sérülékeny 34,50% és veszélyeztetett 8,40%) és a makói járás (mentálisan egészséges 38,10%, sérülékeny 42,10% és veszélyeztetett 19,80%) rendkívül kedvezőtlen eredményeinek magyarázata további feltáró vizsgálatokat igényelne.

9



Eredményeinkből kitűnik, hogy Csongrád megyén belül járási szinten is jelentős eltérések, különbségek azonosíthatóak a mentális egészség vonatkozásában. Ez a települési, járási szintű adottságok, körülmények fokozottabb figyelembe vételének fontosságát hangsúlyozza. A családi állapot szerinti megoszlást a 6. ábra tartalmazza. Az elemzés során két kategória kialakítására törekedtünk. Az „egyedülálló” csoportba azok a válaszadók kerültek, akik magukat a nőtlen, hajadon, elvált vagy özvegy kategóriába sorolták. A „nem egyedülálló” csoportot pedig azok számára képeztük, akik magukra a házas, vagy a párkapcsolatban élő kategóriát tartották megfelelőnek. 6. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása családi állapot szerinti bontásban (N=1093)

Megállapítható, hogy a mentális egészségi állapot szermpontjából jelen vizsgálatunkban a válaszadók körében jelentős eltérés nincs a családi állapot szempontjából, mindkét kategória értékei közelítenek a teljes minta esetében azonosított arányokhoz. A munkaerőpiaci aktivitás szempontjából, azt a szempontot értékelve, hogy a válaszadó jelen van-e a munkaerőpiacon, az alábbi eredményeket kaptuk a lelki egészség vonatkozásában.

10



7. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása a munkaerőpiaci részvétel szerinti bontásban (N=1095)

A munkarőpiaci részvétel szerint elemezve megállapítható, hogy akik nincsenek jelen aktívan a munkaerőpiacon, azok körében magasabb a veszélyeztetettek aránya. Mintánkban a munkaerőpiacon jelen nem lévők 41,3%-a sorolható a mentálisan egészségesek csoportjába, és közel ötödük (17,0%) a veszélyeztetett csoportba tartozik. A sérülékeny csoport aránya 41,7%. Eközben, az aktív munkaerőpiaci szereplőként jellemezhető válaszadók körében hasonló arányban (44,3%) vannak a sérülékeny csoportba tartozó válaszadók, a mentálisan egészség csoportba tartozók aránya némileg magasabb (41,3%), a veszélyeztetett csoportba tartozók aránya viszont kedvezőbb, miután a válaszadók egytizede (9,9%) ebbe a kategóriába sorolható. III. A lakosság erőforrásai A legtöbb egészségfejlesztéssel, mentálhigiénével foglalkozó szakirodalomban elfogadott általános nézet szerint az, hogy az emberek sikeresen küzdenek meg a stresszorokkal vagy sem, az Általános Rezisztencia Erőforrások (ÁRE) erejétől és számától, valamint a Koherencia Érzetüktől (KÉ) függ, amit szubjektíven élnek meg. Az Általános Rezisztencia Erőforrások olyan biológiai, materiális és pszichoszociális tényezők, amelyek könnyebbé teszik az egyének, csoportok, altársadalmak számára, hogy életüket konzisztensnek, strukturáltnak és érthetőnek lássák. Tipikus ÁRE-k a pénz, a tudás, a tapasztalat, az önbecsülés, az egészségtudatos magatartás, az elköteleződés, a társas támogatás, a kulturális tőke, az intelligencia, a hagyományok az életszemlélet stb. Minél magasabb helyet foglal el valaki a különböző erőforrások alkotta kontinuumon, annál valószínűbb, hogy ez a személy olyan élettapasztalatokra tesz szert, amelyek egy erős koherencia érzetet támogatnak. Minél alacsonyabban helyezkedik el valaki egy ilyen kontinuumon, annál valószínűbb, hogy olyan tapasztalatokra tesz szert, amelyek egy gyenge koherencia érzetet támogatnak. A Csongrád-megyei lakosság körében az alábbi erőforrások alakulását vizsgáltuk a válaszadók szubjektív érzetére támaszkodva:

11



1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kapcsolati rendszer - Család. Kapcsolati rendszer – Barát. Anyagi helyzet. Egészségi állapot. Tanulás és munka. Környezet.

III.1. Család, barátok, anyagi helyzet, egészségi állapot, tanulás - munka, környezet ÁRE-k Az adott ÁRE mutató minimális értéke -2, maximális értéke +1 volt. A 8. ábra az egyes erőforrások alakulását mutatja a teljes mintára nézve. 8. ábra. A Csongrád-megyei lakosság erőforrásai a teljes mintára nézve.

Jól látható, hogy kielégítetlen szükségletet az anyagi javak jelentenek. Pozitív erőforrást jelentenek a baráti és családi kapcsolatok, a lakókörnyezet, az egészségi állapot és a tanulás-munka. A hat erőforrásból képzett összesített adat (ARE_Szumma) minimális értéke -12, maximális értéke +6. Az ábrán jól látható, hogy az összesített érték a pozitív tartományba esik. Nézzük meg szocio-demográfiai változók mentén, hogyan differenciálhatók ezek az erőforrások.

12



9. ábra. A Csongrád-megyei lakosság erőforrásai járások szerint

Az összesített erőforrások tekintetében a Hódmezővásárhelyi járásé (1,83) a vezető szerep, majd a sorrend a következőképen alakul: Mórahalomi járás (1,75), Kisteleki járás (1,46), Szentesi járás (1,42), Makói járás (0,99) és Csongrádi járás (0,74). Az egyes erőforrások esetében a család vezető szerepe a Kisteleki járásban a legmagasabb (0,52), a barátoké a Hódmezővásárhelyi járásban (0,58), akárcsak az anyagi helyzet tekintetében (-0,17), az egészségi állapot mint erőforrás a Mórahalomi járásban a legkedvezőbb (0,38), a lakókörnyezettel a Hódmezővásárhelyi járásban élők a legelégedettebbek (0,42) és a tanulás-munka erőforrás is itt a legmagasabb (0,18).

13



10. ábra. A Csongrád megyei lakosság erőforrásai nemek szerint

Nemek szerint a nők vannak enyhén hátrányosabb helyzetben az összesített erőforrások tekintetében (1,49). A férfiakhoz viszonyítva előnyös pozícióban csupán a család, a barát, és a tanulás-munka esetében mutatkozik némi előny.

14



11. ábra. A Csongrád-megyei lakosság erőforrásai életkori csoportok szerint

Életkorok szerint a 66 év felettiek rendelkeznek a legkevesebb erőforrással. Egyedül a lakókörnyezet ARE esetében van enyhe pozitív vezető szerepük; az egészségi állapot tekintetében ők rendelkeznek a legkevesebb erőforrással. A család és a barátok erőforrás tekintetében is a legalacsonyabb értékkel rendelkeznek, elmagányosodásra utalva.

15



12. ábra. A Csongrád-megyei lakosság erőforrásai családi állapot szerint

Az egyedülállóak a baráti kapcsolatok, az egészségi állapot és a tanulás-munka kivételével minden erőforrás és az összesített erőforrások esetében is hátrányos helyzetűnek bizonyultak.

16



13. ábra. A Csongrád-megyei lakosság erőforrásai iskolai végzettség szerint

Iskolai végzettség szerint az összevont erőforrások tekintetében a kevesebb, mint 8 általános végzettségűek vannak a legrosszabb helyzetben (megjegyzés: az elemszám mindössze 2 fő, 2%). Az anyagi helyzet szempontjából a 8 általános végzettségűek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az egészségi állapot a kevesebb, mint 8 általánost végzettek esetében a legalacsonyabb erőforrás. A legjobb pozíciót a diplomások érték el az összesített és az egyenkénti erőforrásokat tekintve is.

17



14. ábra. A Csongrád-megyei lakosság erőforrásai életkor, nem és iskolai végzettség szerint

Adataink finomelemzésével megállapítható, hogy a 46-65 éves és a 66 év feletti 8 általános végzettségű férfiak, valamint a 66 év feletti alacsony iskolai végzettségű (szakmunkás bizonyítvány és alatta) nők képezik az összesített erőforrások negatív tartományát. A főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők közül a 66 év feletti férfiak összesített erőforrásai a legalacsonyabbak.

18



15. ábra. A Csongrád-megyei lakosság erőforrásai munkaerőpiaci aktivitás szerint

A nem dolgozók rosszabb helyzetben vannak az összesített erőforrások, ezen belül is a család, az egészségi állapot és a tanulás-munka tekintetében. Nézzük meg, hogy milyen összefüggés mutatkozik a válaszadók erőforrás készlete és mentális egészségi állapotuk között. 16. ábra. A mentális egészséget leíró csoportok átlaga az általános erőforrások mentén (N=1171)

Összefüggés mutatkozik az ÁRE és a mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett státusz között. A 16 ábrán jól látszik, hogy minden ÁRE esetében a mentálisan egészségesek rendelkeznek a

19



legmagasabb erőforráskészlettel, őket követik a sérülékenyek és a legkevesebb erőforrása a veszélyeztetetteknek van. Összefoglalóan az alábbi megállapításokat tehetjük: - Az összesített erőforrások tekintetében a legkevesebb erőforrással rendelkeznek a Csongrádi járásban élők, a nők, a 66 év felettiek, a 8 általánost és az alatt végzettek, azok, akik nem dolgoznak és az egyedülállóak. - A család, mint erőforrás esetében kedvezőtlenebb helyzetben vannak a Csongrádi járásban élők, a férfiak, a 18-25 év közöttiek, a 8 általánost és az alatt végzettek, azok, akik nem dolgoznak és az egyedülállóak. - A barát, mint erőforrás esetében hátrányosabb helyzetben vannak a Csongrádi járásban élők, a férfiak, a 66 év felettiek, a 8 általánost és az alatt végzettek, azok, akik dolgoznak, és akik családban élnek. - Az anyagi helyzet, mint erőforrás mentén a leginkább hátrányokat élnek meg a Makói járásban élők, a nők, a 46-65 év közöttiek, a 8 általánost és az alatt végzettek, a dolgozók és az egyedülállóak. - Az egészségi állapot, mint erőforrás tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben vannak a Makói járásban élők, a nők, a 66 év felettiek, a kevesebb, mint 8 általános végzettségűek, azok, akik nem dolgoznak, és a nem egyedülállóak. - A tanulás-munka mint erőforrás mentén kedvezőtlenebb helyzetűek a Csongrádi járásban élők, a férfiak, a 18-25 év közöttiek, a 8 általánost és az alatt végzettek, azok, akik nem dolgoznak, és a nem egyedülállóak. - A lakáskörülmények, lakókörnyezet mint erőforrás esetében kedvezőtlenebb a helyzete a Szentesi járásban élőknek, a nőknek, a 26-45 év közöttieknek, a 8 általánost és az alatt végzettek, azoknak, akik nem dolgoznak és akik egyedülállóak. -

-

-

-

A járások mentén 3 esetben tapasztalható elmaradás a Csongrádi járásban élőknél: Család, barát, tanulás-munka; 2 esetben a Makói járásban élőknél: anyagi helyzet, egészségi állapot; és 1 esetben a Szentesi járásban élőknél: lakáskörülmények-lakókörnyezet. A férfiak így összesen 3 esetben maradnak le: család, a barát, és a tanulás-munka. A nők ugyancsak 3 esetben maradnak le: anyagi helyzet, egészségi állapot, lakókörnyezet. A 18-25 évesek 2 esetben maradnak le: család és tanulás-munka, a 26-45 évesek a lakáskörülmények-lakókörnyezetben, a 46-65 évesek az anyagi helyzetben és a 66 év felettiek a barátok és az egészségi állapot tekintetében. A 8 általános és az alatti végzettségűek elmaradása mind a 6 erőforrás mentén vezető. Azok, akik nem dolgoznak, kevesebb erőforrással rendelkeznek a család, az egészségi állapot, a tanulás-munka és a lakáskörülmények-lakókörnyezet dimenziókban, míg a dolgozóknál hiány mutatkozik a barátok és az anyagi helyzet tekintetében. A nem egyedülállóak a baráti kapcsolatokban, az egészségi állapotban és a tanulásmunkában mutatnak hátrányokat, az összes többi kategóriában az egyedülállóak helyzete kedvezőtlenebb.

20



III.2. A lakosság elvárásai A kérdőív utolsó kérdésében arra kérdeztünk rá, hogy nehéz élethelyzetben, létfontos döntés esetén fordulna-e a válaszadó valakihez segítségért. A kapott válaszok azt mutatják, hogy a szociodemográfiai változók szerinti bontástól függetlenül magas az igen válaszok aránya (a teljes minta 90,9%-a), tehát a lakosság körében igény és hajlandóság mutatkozik a szakszerű külső segítség iránt. A nők magasabb arányban jelöltek igen választ (92,6%), míg a férfiaknál az igen válaszok aránya kevesebb,87,5%. Iskolai végzettség szerint a szakmunkás végzettséggel rendelkezők esetében a legalacsonyabb az igen válaszok aránya (84,0%). 8. Táblázat A Csongrád megyei válaszadó nehéz helyzetben, létfontosságú döntés esetén valakihez segítségért, járásonkénti bontásban Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalomi Szegedi járás járás járás járás járás Járás igen 92,2% 89,1% 78,4% 86,6% 90,3% 93,3% nem 7,8% 10,9% 21,6% 13,4% 9,7% 6,7%

fordulna-e Szentesi járás 89,5% 10,5%

A fenti táblázatból jól látható, hogy a legmagasabb fogadókészséget a szegedi járás mutatja, a legalacsonyabbat pedig a kisteleki járás. 9. Táblázat A Csongrád megyei válaszadó nehéz helyzetben, létfontosságú döntés esetén fordulna-e valakihez segítségért, életkori bontásban 18-25 (ifjúkor) 26-45 (fiatal 46-65 (fenntartás 66 felett felnőtt kor) kora) (hanyatlás kora) igen 94,2% 92,4% 87,5% 87,9% nem 5,8% 7,6% 12,5% 12,1% Életkori csoportonként a legalacsonyabb arányokat azok az életkorcsoportok jelölték meg, akiknek az eredményei a legtöbb segítségre szorulást indikálnak.

21



Beleegyező nyilatkozat beavatkozással nem járó vizsgálatok számára 1. A kutatás azonosító adatai: A téma címe:

Felnőtt lakosság lelki egészség felmérése és környezet-egészségügyi állapotának monitorozása

A kutatás azonosító száma: 0211/15 A kérelmező neve, munkaköre és beosztása: Dr. Varga Csaba PhD, tanszékvezető helyettes, egyetemi docens Dr. Paulik Edit PhD, tanszékvezető egyetemi docens 2. A kutatást lefolytató intézmény: Szegedi Tudományegyetem 3. A résztvevő adatai Név:

….…………………………………………………

Szül. hely és idő: ……………………………..……………………. Lakcím:

……………………………………………………………………………..

4. A kutatás vezetőjének, illetve a tájékoztatást adónak a neve, beosztása, munkaköre A kutatás vezetőjének neve: Dr. Varga Csaba PhD, tanszékvezető-helyettes egyetemi docens A kutatás vezetőjének neve Dr. Paulik Edit PhD, tanszékvezető egyetemi docens A tájékoztatást adó neve: ………………………………………………………... Beosztása és munkaköre: ………………………………………………………... Kijelentem, hogy a kutatásban történő részvételre vonatkozó beleegyezést előzetes tájékoztatást követően, önként, befolyástól mentesen adtam meg annak tudatában, hogy az bármikor, szóban vagy írásban indoklás nélkül visszavonható.

Az aláírással egyidejűleg a beleegyező nyilatkozat és a tájékoztató egy-egy eredeti példányát átvettem. A tájékoztatóban foglaltakat megértettem, szóbeli kérdéseimre kielégítő válaszokat kaptam.

22



…………………………… kutatásvezető/tájékoztatást adó

…..…………………………… résztvevő aláírása

Kutatás résztvevői számára készült tájékoztató 3

beavatkozással nem járó vizsgálatok számára

4

1. A kutatás azonosító adatai: Cím:

Felnőtt lakosság lelki egészség felmérése és környezet-egészségügyi állapotának monitorozása Azonosító szám: 0211/15 A kérelmező neve, munkaköre és beosztása: Dr. Varga Csaba PhD, tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens 2. A tervezett vizsgálat lényege, célja, várható időtartama, helye, a bevonni kívánt személyek száma, illetve köre Jelen vizsgálat célja, hogy azon kilátástalannak tűnő élethelyzetekre – amelyek nemzetközi tekintetben is jelentős lelki problémákat generálnak (pszicho-szociális háttér, szuicid cselekmények) – keressünk olyan, ha lehetséges preventív megoldásokat, amelyek birtokában a lakosság életszemlélete pozitívabbá, optimistábbá válik. Az adatfelvétel módszere: kvantitatív kutatás (önkitöltős kérdőíves megkérdezés); Keresztmetszeti vizsgálat, a kutatásba bevonni kívánt felnőttek száma mintegy 1500 Csongrád megyében élő 18 év feletti személy. 3. A vizsgálat alanya vagy mások számára várható előnyök Képessé válnak környezetük és egészségük, valamint együttélésük (kommunikációjuk és kapcsolataik) színterein is akarni és tenni önmagukért és a helyi közösségekért, ezzel a célterületen a közömbös életfelfogás is csökkenhet. 4. A vizsgálat alanya számára a részvételért járó költségtérítés, ha van ilyen Nincs

3

A 23/2002. (V. 9.) számú EüM rendelet 20/B. § g) és h) pontjai szerint: g.) beavatkozással járó vizsgálat (interventional trial): fizikai beavatkozással járó orvostudományi kutatás és minden olyan beavatkozással járó kutatás, amely a vizsgálati alany lelki egészségére nézve kockázattal jár 4 Ez a nyomtatvány a 23/2002. (V. 9.) számú EüM rendelet 4. § (4) bekezdésének 2008. szeptember 1-jén hatályos szövege alapján készült.

23



5. A vizsgálati alanyok adatainak kezelésére, az ahhoz történő hozzáférésre vonatkozó 5 szabályok A vizsgálatban való részvétel önkéntes. A kérdőíves vizsgálat során rögzített az adatokat kódolva kezeljük, azokból a megkérdezett egyén személyazonossága nem lesz megállapítható. 6. A vizsgálatért felelős személy(ek) megnevezése, beosztása és munkaköre Dr. Varga Csaba PhD, tanszékvezető-helyettes egyetemi docens Dr. Gálfi Márta tanszékvezető főiskolai tanár Dr. Tarkó Klára intézetvezető-helyettes főiskolai tanár 7. A vizsgálat kérelmezőjének neve és székhelye Dr. Varga Csaba PhD, tanszékvezető-helyettes egyetemi docens SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék 6726 Szeged, Közép fasor 52. A résztvevők beleegyezése a kutatásban történő részvételbe önkéntes és minden befolyástól mentes. A beleegyezés bármikor, akár szóban, akár írásban indoklás nélkül visszavonható. A beleegyezés visszavonása a résztvevő számára semmilyen hátrányt nem eredményez. A tájékoztatót elolvastam és megértettem, a kérdéseimre megfelelő válaszokat kaptam. A tájékoztató egy példányát átvettem. Szeged, 20... …………………. hó …….. nap

…………………………… tájékoztatást adó

…..…………………………… résztvevő aláírása

5

A Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. (2) Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. 24



1.sz melléklet TÁMOP-6.1.5/2014 Területi emberi erőforrás fejlesztési komplex programok támogatása Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja

Kérdőív Csongrád-megye felnőtt lakossága részére

A kitöltő azonosítója:

2015

25



Tisztelt Válaszadó! Kérdőívünk Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja kidolgozására irányuló TÁMOP 6.1.5./2014 programrészét képezi. Válaszait szövegesen vagy a megfelelő válaszhoz tartozó szám bekarikázásával jelölje. Kérjük, hogy őszinte válaszaival segítse munkánkat. A válaszait bizalmasan kezeljük. Köszönjük a segítségét! Szegedi Tudományegyetem munkatársai

1. Mi az Ön neme? (Kérjük, válaszát karikázza be!)

1. férfi

2. nő

2. Hány éves Ön? (Kérjük, hogy válaszát írja a vonalra!) _____________ év 3. Mi az Ön családi állapota? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ!) 1. Nőtlen, hajadon 4. Özvegy 2. Házas 5. Élettársi kapcsolat 3. Elvált 4. Hány fő él az Ön háztartásában Önt is beleszámítva? (Kérjük, hogy válaszát írja a vonalra!) __________fő 5. Hány generáció él az Ön háztartásában? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ!) 1. Egy generáció – egyedül, vagy férjjel, feleséggel, élettárssal 2. Két generáció – gyermekkel/gyermekekkel 3. Két generáció – szülővel/szülőkkel 4. Három generáció – nagyszülővel/nagyszülőkkel, gyermekkel/gyermekekkel 6. Mennyi az Önnel egy háztartásban élő kiskorú gyermekek (0-17 év) száma? (Kérjük, hogy válaszát írja a vonalra!) __________ fő 7. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ!) 1. kevesebb, mint 8 általános 4. középiskola érettségivel 2. 8 általános 5. főiskola, egyetem diplomával 3. szakmunkás bizonyítvány 8. Mely településen van az Ön állandó lakóhelye?_________________________________ 9. Mi az Ön nemzetiségi/etnikai hovatartozása? (Kérjük, válaszát karikázza be!) 1. magyar 4. német 7. egyéb (Kérjük, írja a vonalra!): __________________ 2. szlovák 5. román 3. roma 6. szerb 10. Dolgozik-e Ön jelenleg? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ!) 1. igen, ideértve alkalmi munkát, vállalkozói tevékenységet is 2. nem (Kérjük, folytassa a 13-as kérdéssel!)

26



11. Amennyiben a 10. kérdésre igennel válaszolt, kérjük, karikázza be, hogy mi az Ön főfoglalkozása a főmunkahelyén? 1. közepes és nagyvállalkozó 2. diplomás szabadfoglalkozású (pl. ügyvéd, fogorvos) 3. egyéni vállalkozó, bt-jében, kkt-jában dolgozó, kisiparos, kiskereskedő 4. gazdálkodó, mezőgazdasági kisvállalkozó 5. értelmiségi 6. egyéb szellemi (Kérjük, írja a vonalra!): _______________________________________ 7. szolgáltató, kereskedő 8. szakmunkás 9. betanított- vagy segédmunkás 10. mezőgazdasági fizikai dolgozó, idénymunkás

27



12. Amennyiben a 10. kérdésre igennel válaszolt, kérjük, karikázza be, hogy mi az Ön beosztása a főmunkahelyén? 1. felső vezető (főoszt. vez. és felette) 2. középszintű vezető 3. alsó vezető, csoportvezető, művezető 4. beosztott 5. egyéb (Kérjük, írja a vonalra!): ______________________________________________ 13. Amennyiben a 10. kérdésre nemmel válaszolt, kérjük, karikázza be, hogy miből él Ön jelenleg? 1. nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíj) 2. eltartja a házastársa, szülei stb. 3. gyermekneveléshez kapcsolódó juttatásokat kap (pl. gyed, gyes, gyet, gyermeknevelési támogatás) 4. munkanélküliséghez kapcsolódó ellátást kap 5. egyéb segélyeket kap 6. alkalmi üzletekből stb. vagyonból, lakáskiadásból stb. 7. egyéb válasz, éspedig (Kérjük, írja a vonalra!): ________________________________

28



LELKI EGÉSZSÉG 14. Milyennek értékeli a saját anyagi helyzetét? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ!) nagyon jó jó kielégítő rossz nagyon rossz nem tudom megítélni 1 2 3 4 5 6 15. Kérjük, becsülje meg, hogy az elmúlt két hét során érezte-e magát…(Kérjük, minden sorban karikázza be a megfelelő választ!) az idő az idő az időnek egyáltalá kevesebb legnéha több mint mindig n nem mint nagyobb felében felében részében 1. vidámnak és jókedvűnek 5 0 1 2 3 4 2. nyugodtnak és ellazultnak 3. aktívnak és élénknek 4. ébredéskor frissnek és kipihentnek 5. úgy, hogy a napjai tele voltak érdekes dolgokkal.

0

1

2

3

4

0

1

2

3

4

0

1

2

3

4

0

1

2

3

4

5 5 5 5

16. Kérjük, karikázza be minden sorban, hogy ebben az évben milyen gyakran tapasztalta az alábbi panaszokat! egyáltalán nem ritkán gyakran 1. alvási problémák 0 1 2 2. tartós fejfájás 0 1 2 3. szapora vagy rendetlen szívműködés 0 1 2 4. szívtáji nyomás, mellkasi fájdalom 0 1 2 5. kifejezett ok nélküli félelem, szorongás 0 1 2 6. hangulatváltozás, főként lehangoltság 0 1 2 7. testsúly csökkenése 0 1 2 8. testsúly növekedése 0 1 2 9. tartós hasmenés, székrekedés 0 1 2 10. gyomorfájdalom (orvosi vizsgálat negatív) 0 1 2 11. szédülés, ájulás 0 1 2 12. szexuális vágy csökkenése 0 1 2 13. tartós, 1-2 hétig tartó türelmetlenség 0 1 2 14. a munkaképesség 1-2 hétig tartó csökkenése 0 1 2 15. indokolatlan fáradtságérzés, kimerülés 0 1 2

29



17. Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és karikázza be minden sorban, hogy milyen mértékben voltak jellemzőek Önre az elmúlt időszakban! egyáltalán alig jellemző teljesen nem jellemző jellemző jellemző 1. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt. 3 0 1 2 2. Semmiben sem tudok dönteni többé. 3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam, és nem tudok újra elaludni. 4. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak. 5. Annyira aggódom a testi-fizikai panaszaim miatt, hogy másra nem tudok gondolni. 6. Semmilyen munkát nem vagyok képes ellátni. 7. Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog változni. 8. Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok. 9. Állandóan hibáztatom magam. 10. Sötéten látom a jövőmet. 11. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 12. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. 13. Általában unatkozom.

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

0

1

2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

18. Kérjük, olvassa el az alábbi állításokat és karikázza be minden sorban, hogy igazak-e Önre? 1. Gyakran érzem fáradtnak magam. Nem Igen 2. Gyengének érzem magam. 3. Kedvetlenebbnek érzem magam annál, mint amilyen régen voltam. 4. Jobban zavarnak az apróbb dolgok, mint régen. 5. Néha úgy érzem, hogy a testem olyan, mint egy kimerülő elem.

Igen Igen Igen Igen

Nem Nem Nem Nem

30



19. Kérjük, karikázza be minden sorban, hogy milyen mértékben ért egyet az alábbi állításokkal! egyáltalán kevéssé ért inkább teljesen nem ért egyet egyetért egyetért egyet 1. Nem esik nehezemre, hogy kitartsak 3 0 1 2 szándékaim mellett és elérjem céljaimat. 2. Megfelelő erőfeszítéssel majdnem minden 3 0 1 2 problémára találok megoldást. 3. Biztos vagyok benne, hogy jól tudok boldogulni 3 0 1 2 a váratlan helyzetekben. 4. Bármi történik, általában kezelni tudom a 3 0 1 2 helyzeteket. 20. Kérjük, karikázza be minden sorban, hogy Önre vonatkozóan mennyire érzi igaznak a következő állításokat! egyáltalán igen, igen, nem néha gyakran 1. Úgy érzem, hogy életem egy nagyobb terv része. 0 1 2 2. Az életben sok minden okoz nekem nagy örömöt. 0 1 2 3. Képes vagyok megbocsátani magamnak és másoknak. 0 1 2 4. Kétlem, hogy az életemnek bármilyen jelentősége volna. 0 1 2 5. Az értékeim és a hitem vezérelnek mindennapjaimban. 0 1 2 6. Összhangban vagyok a körülöttem lévő emberekkel. 0 1 2 7. Meg vagyok békélve helyemmel az életben. 0 1 2 8. Szükséges, hogy magyarázatot keressünk az élet lényeges 2 0 1 kérdéseire. 21. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (Kérjük, karikázza be a válaszát minden sor esetében!) nem teljesen egyálta- többnyi inkább tudom inkább többnyi egyetlán nem -re nem nem eldönte igen re értek ni 1. A legtöbb szempontból az életem 7 1 2 3 4 5 6 közel áll az ideálishoz. 2. Az életfeltételeim kitűnőek. 7 1 2 3 4 5 6 3. Meg vagyok elégedve az életemmel. 4. Eddig még mindent elértem az életben, amit csak akartam. 5. Ha újra élhetném az életemet, nem változtatnék szinte semmit.

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7 7 7

31



22. Mit gondol, mi a legfontosabb oka a meglehetősen magas halálozási aránynak a felnőtt lakosság körében Magyarországon? Kérjük, csak egy választ karikázzon be! 1. egészségtelen táplálkozás 7. vitaminhiány 2. stressz 8. elhízás 3. nehéz életkörülmények 9. öröklött tényezők 4. túl megerőltető munka 10. túlzott alkoholfogyasztás 5. dohányzás 11. nem megfelelő egészségügyi ellátás 6. a fizikai aktivitás hiánya 12. egyéb, éspedig:_____________________________ 23. Milyen gyakran tölti szívesen szabadidejét az alábbi személyekkel/csoportokkal? (Kérjük, hogy válaszát karikázza be minden sorban!) egyáltalán évente havonta hetente naponta nincs nem néhányszor egyilyen kétszer 1. szülő 1 2 3 4 5 6 2. házastárs 1 2 3 4 5 6 3. élettárs 1 2 3 4 5 6 4. gyermek 1 2 3 4 5 6 5. unoka 1 2 3 4 5 6 6. rokon 1 2 3 4 5 6 7. barát 1 2 3 4 5 6 8. iskolatárs, munkatárs 1 2 3 4 5 6 9. szomszéd 1 2 3 4 5 6 10. segítő foglalkozású 1 2 3 4 5 6 11. egyházi csoport 1 2 3 4 5 6 12. egyesület, egyéb 1 2 3 4 5 6 csoport

32



24. Mi az, ami jó az Ön jelenlegi életében? Kérjük, hogy karikázza be a válaszának megfelelő számo(ka)t! 1. baráti kapcsolatok 9. munkahely 2. párkapcsolat 10. egészségi állapot 3. szülőkkel való kapcsolat 11. lakáskörülmények 4. saját gyerek(ek)kel való kapcsolat 12. lakókörnyezet 5. saját család 13. nyugalom, kiszámíthatóság 6. anyagi helyzet 14. aktív, mozgalmas, változatos élet 7. tanulás 15. egyéb, éspedig: _______________________ 8. munka

25. Mi az, ami rossz az Ön jelenlegi életében? Kérjük, hogy karikázza be a válaszának megfelelő számo(ka)t! 1. baráti kapcsolatok 9. munkahely 2. párkapcsolat 10. egészségi állapot 3. szülőkkel való kapcsolat 11. lakáskörülmények 4. saját gyerek(ek)kel való kapcsolat 12. lakókörnyezet 5. saját család 13. nyugalom, kiszámíthatóság 6. anyagi helyzet 14. aktív, mozgalmas, változatos élet 7. tanulás 15. egyéb, éspedig: _______________________ 8. munka

26. Nehéz élethelyzetben kinek/minek a segítségére számíthat? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz(oka)t!) egyáltalán keveset átlagosan mindig nincs ilyen nem 1. szülő 0 1 2 3 4 2. házastárs 0 1 2 3 4 3. élettárs 0 1 2 3 4 4. gyermek 0 1 2 3 4 5. unoka 0 1 2 3 4 6. rokon 0 1 2 3 4 7. barát 0 1 2 3 4 8. iskolatárs, munkatárs 0 1 2 3 4 9. szomszéd 0 1 2 3 4 10. segítő foglalkozású 0 1 2 3 4 11. egyházi csoport 0 1 2 3 4 12. egyesület, egyéb csoport 0 1 2 3 4 13. munka 0 1 2 3 4 14. zene 0 1 2 3 4 15. mozgás, sportolás 0 1 2 3 4

33



16. kertészkedés 17. irodalom 18. kézimunka/barkácsolás és egyéb hobbitevékenység

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

34



27. Függetlenül attól, hogy jár-e templomba vagy sem, Ön …….. tartja magát? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ!) 1. vallásos embernek

2. nem vallásos embernek

3. meggyőződéses ateistának

28. Úgy érzi-e, hogy erőt és nyugalmat kap a vallástól? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ!) 1. igen

2. nem

3. nem tudom

29. Mi az, ami jó lesz az Ön életében 10 év múlva? Kérjük, hogy karikázza be a válaszának megfelelő számo(ka)t! 1. baráti kapcsolatok 9. munkahely 2. párkapcsolat 10. egészségi állapot 3. szülőkkel való kapcsolat 11. lakáskörülmények 4. saját gyerek(ek)kel való kapcsolat 12. lakókörnyezet 5. saját család 13. nyugalom, kiszámíthatóság 6. anyagi helyzet 14. aktív, mozgalmas, változatos élet 7. tanulás 15. egyéb, éspedig: _______________________ 8. munka 30. Nehéz helyzetben, létfontos döntés esetén fordulna-e valakihez segítségért? 1. igen

2. nem

35



KÖRNYEZETGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK 31. Milyen házban/lakásban lakik jelenleg? 1. magánház 2. társasház 3. panel 4. egyéb: ............................................................................. 32. Hogyan jellemezné lakásuk környezetét? 1. nagy forgalmú út melletti 2. forgalmas út melletti 3. kisforgalmú terület 4. egyéb, éspedig…………………………………………… 33. Milyen típusú fűtésük van? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

gázkonvektor kéménybe kötve gázkonvektor ablak alatti kivezetéssel szén vagy fatüzelésű kályha központi fűtés radiátorral (gáz- vagy vegyes tüzelésű kazán) padlófűtés távfűtés egyéb: ……………………………………………………………………….

34. Van-e a lakásukban? JELÖLJE MEG AZOKAT, MELYEK VANNAK! TÖBB VÁLASZ IS LEHETSÉGES! 1. macska, kutya 2. díszmadár (papagáj, stb) 3. kisállat (hörcsög, tengerimalac, stb) 4. állatbőrök (birka, vaddisznó, szarvas, stb) 5. padlószőnyeg 35. Nagyon poros-e a lakása? 1. igen 2. nem 36. Milyen gyakran végez portalanítást (porszívózás és törölgetés, stb.)? 1. hetente többször 2. hetente 3. ritkábban, mint hetente 37. Nyirkos-e a lakás (Penészesek-e a falak?)? 1. igen

36



2. nem 38. Milyen a pollenek előfordulása a lakás környezetében (100-500 m)? 1. 2. 3. 4. 5. 6.

állandóan magas időszakosan magas közepes alacsony egyéb: ............................................................................. nem tudja

39. Dohányzik-e valaki a lakásban az ott együtt élő családtagok közül? 1. igen 2. nem 40. Van-e allergiája? 1. igen 2. nem 41. Ha igen, nevezze meg típusát! __________________________________________________________________________ 42. Milyen levegőszennyezések fordulnak elő a lakókörnyezetében? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ/válaszokat!) 1. gépjárművek kipufogógázai (nitrogén-oxidok) 2. ózon 3. tüzelőanyagok elégetésével keletkező gázok (SO2, CO2) 4. szálló por 5. szerves szennyezők 43. Milyennek ítéli meg a levegőszennyezettség mértékét lakókörnyezetében? 1. nagyon szennyezett a levegő 2. kevésbé szennyezett a levegő 3. viszonylag tiszta a levegő 4. egyéb: ............................................................................. 44. Lakókörnyezetében Ön szerint melyik tevékenységcsoport használja leginkább a környezetet? 1. ipar 2. mezőgazdaság 3. szolgáltatás 4. egyéb: ..............................................................................

37



45. Milyen közlekedési eszközt használ a leggyakrabban? 1. gyalog járok 2. kerékpár 3. motorkerékpár 4. tömegközlekedés 5. autó 46. Ismeretei szerint, a közvetlen környezetében található ózon szerepe megegyezik-e az ózonréteget alkotó molekulák szerepével? 1.igen 2.nem 47. Ismer-e olyan betegségeket, amelyek a környezetszennyezés következtében alakulhatnak ki? 1. igen 2. nem 48. Ha igen, akkor írja le ezeket a betegségeket! __________________________________________________________________________ 49. Mi a véleménye az alábbi megállapításról? „A tisztább környezet összefügg bizonyos allergiák és autoimmun betegségek nagyobb kockázatával. Szükségünk van tehát a baktériumokkal való érintkezésre egészségünk megőrzése érdekében. Túlzott higiénia többet árt, mint használ.” 1. Egyet értek vele. 2. Nem értek vele egyet. 50. Milyen vegyszereket használ Ön vagy a családja otthonában vagy a ház körül? 1. mosogatószer 2. mosószer 3. fertőtlenítőszer 4. rovarirtószer 5. általános tisztítószer 6. műtrágya 7. növényvédőszer 51. Az alábbi vegyszerek közül melyiket próbálták már öko/eco (környezetbarát) anyaggal helyettesíteni? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ/válaszokat!) 1. 2. 3. 4. 5.

mosogatószer mosószer fertőtlenítőszer rovarirtószer általános tisztítószer

38



6. műtrágya 7. növényvédőszer 52. A felsoroltak közül melyek vesznek részt az elektroszmog kialakításában? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ/válaszokat!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

mobiltelefon villámlás rádiótorony elektromos háztartási készülékek wifi villamos, trolibusz UV-sugárzás röntgensugárzás

53. Jellemezze öt (5) jelzővel, hogy mit jelent az Ön számára az egészséges lakókörnyezet! 1._________________________________________ 2._________________________________________ 3._________________________________________ 4._________________________________________ 5._________________________________________

39


Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja

Recommend Documents