VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Készült a „Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra” című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Egyeztetési változat

2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Készítők: Dobrocsi Tamás Géza Fehérvári András Károlyi János Kónya Krisztina Schuchmann Péter Tóth Anett Krisztina

2014. február

2 2014. február


TARTALOM

STRATÉGIAI PROGRAM ................................................. 7 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 7 2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT ELJÁRÁSAINAK, A TERVEZÉS TÁRGYKÖRÉNEK ÉS KÖRÜLMÉNYEINEK LEÍRÁSA ................................................................................... 8 2.1. A területfejlesztés intézményrendszerének, valamint tervezési gyakorlatának megváltozása, a megyei önkormányzat feladatai ................................................................... 8 A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a hatályos Tftv. alapján.................................. 8

2.2. Tervezési előzmények ismertetése ................................................................................ 10 Veszprém megye területrendezési terve......................................................................................... 10 Veszprém megye területfejlesztési koncepciója ............................................................................. 11

2.3. Társadalmasítás, együttműködés és partnerség Veszprém megye területfejlesztési koncepciója elkészítése során ............................................................................................... 14 2.4. A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat....................... 15 2.5. Veszprém megye területfejlesztési tervezésének lépései, mérföldkövek ...................... 16 3. CÉLRENDSZER: A JÖVŐKÉP, AZ ÁTFOGÓ CÉL ÉS A FEJLESZTÉSI ELVEK ALAPJÁN A SPECIFIKUS, HORIZONTÁLIS ÉS TERÜLETI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA, VISZONYRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA.......................... 17 3.1. Veszprém megye jövőképe: Vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása............ 17 3.2. A területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszer ................................................ 19 4. A JÖVŐKÉP, A CÉLOK ÉS A PRIORITÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK BEAZONOSÍTÁSA ............................................................................................................... 21 4.1. A stratégia prioritástengelyei......................................................................................... 23 4.2. A területfejlesztési stratégia horizontális céljai ............................................................. 24 5. A PRIORITÁSTENGELYEK AZONOSÍTÁSA ............................................................ 25 5.1. Prioritástengely - A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben ..................... 25 5.2. Prioritástengely - A sajátos területi - természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás ............................................... 33 5.3. Prioritástengely - Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése ............................................................................................................... 39 5.4. Prioritástengely - A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése ................................................................................... 46 5.5. Prioritástengely - A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése .......................................................................................................... 54 6. PARTNERSÉGI PROGRAM ........................................................................................... 60 7. VÉGREHAJTÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS MUNKAMEGOSZTÁS............................................................. 62

3 2014. február


8. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK, A VÉGREHAJTÁS ÉS A FINANSZÍROZÁS INTÉZMÉNYI ÉS ELJÁRÁSRENDI RENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ BEMUTATÁSA ................................................................. 63 9. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI TERV...................................................................... 64 10. A TOP-BAN MEGVALÓSÍTANI JAVASOLT KULCSPROJEKTEK MEGNEVEZÉSE ................................................................................................................... 65 10.1. Megyei gazdaságfejlesztési részprogram .................................................................... 65 10.2. Kistérségi projektcsomagok ........................................................................................ 66 Ajkai kistérség ............................................................................................................................... 67 Balatonalmádi kistérség ................................................................................................................ 70 Balatonfüredi kistérség.................................................................................................................. 74 Devecseri kistérség........................................................................................................................ 78 Pápai kistérség .............................................................................................................................. 79 Sümegi kistérség............................................................................................................................ 82 Tapolcai kistérség.......................................................................................................................... 84 Várpalotai kistérség ...................................................................................................................... 87 Veszprémi kistérség ....................................................................................................................... 87 Zirci kistérség................................................................................................................................ 89

11. AZ ÁGAZATI PROGRAMOKBAN MEGVALÓSÍTANI JAVASOLT ELEMEK . 91 Ajkai kistérség ............................................................................................................................... 91 Balatonalmádi kistérség ................................................................................................................ 93 Balatonfüredi kistérség.................................................................................................................. 95 Devecseri kistérség........................................................................................................................ 97 Pápai kistérség .............................................................................................................................. 97 Sümegi kistérség............................................................................................................................ 98 Tapolcai kistérség........................................................................................................................ 100 Várpalotai kistérség .................................................................................................................... 101 Veszprémi kistérség ..................................................................................................................... 102 Zirci kistérség.............................................................................................................................. 104

OPERATÍV PROGRAM ................................................. 107 1. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM .......................................................... 107 1.1. A részprogram általános logikájának bemutatása ....................................................... 107 1.2. Projektcsomagok ......................................................................................................... 113 2. KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK ................................................. 148 Ajkai kistérség ............................................................................................................................. 149 Balatonalmádi kistérség .............................................................................................................. 153 Balatonfüredi kistérség................................................................................................................ 158 Devecseri kistérség...................................................................................................................... 165 Pápai kistérség ............................................................................................................................ 166 Sümegi kistérség.......................................................................................................................... 172 Tapolcai kistérség........................................................................................................................ 175 Várpalotai kistérség .................................................................................................................... 179 Veszprémi kistérség ..................................................................................................................... 181 4 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Zirci kistérség.............................................................................................................................. 186

TERVEZÉST KÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK ........................... 190 I. TERÜLETI (TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI) HATÁSVIZSGÁLAT ................................................................................................................................................ 190 II. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS (KÜLÖN KÖTETBEN IS DOKUMENTÁLVA).... 202 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE.............. 202 1.1. A környezeti értékelés tematikája................................................................................ 202 1.2. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz ........................................................................................................................ 204 1.3. A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges megyei program alakulására .......................................................................................................................... 204 1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, a vélemények figyelembe vétele ........................................................................................... 205 1.5. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése ................... 206 2. A FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND ÉRVÉNYESÍTÉSE................................ 207 3. VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA.......................................... 213 3.1. Veszprém megye új Területfejlesztési Programja kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket.............................................................................................................................. 214 3.2. A programprioritásainak összevetése a közösségi, az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal ................... 216 Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2030 program környezeti prioritásaihoz ................................. 216 Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 környezeti céljaihoz................................................. 219 Illeszkedés a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III 2009-2014) céljaihoz ............. 220

3.3. A területfejlesztési program összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal ...... 226 Veszprém Megye Területrendezési Terve .................................................................................... 226 Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja 2011-2016 ....................................................... 227 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek ..................................................................................................... 229

3.4. A változatok közötti választások ................................................................................. 230 4. VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ......................................................................................... 230 4.1. A programprioritásainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása .................................................................................................... 230 4.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a Program tartalmával összefüggésben lévő elemeinek ismertetése.............................................................................................. 232 Környezeti jellemzők azonosítása, melyekre a Program hatással lehet ...................................... 232 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása - terhelhetőség ................................................. 234 A program megalapozása, illetve a prioritások meghatározása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a programban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg............................................. 236 5 2014. február


4.3. A program céljainak és prioritásainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása ............................................................. 238 A természeti erőforrások igénybevételét vagy környezetterhelést kiváltó tényezők..................... 239 Közvetett módon környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatokat kiváltó tényezők ....................................................................................................................................... 240

4.4. A program megvalósulása esetén várható, a környezetet érő hatások, következmények előrejelzése ......................................................................................................................... 240 Jól azonosítható környezet igénybevétel illetve hatások ............................................................. 240 Közvetett módon hatást kiváltó tényezők ..................................................................................... 241

4.5. A környezeti következmények alapján a területfejlesztési program értékelése .......... 245 5. A PROGRAM MEGVALÓSULÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE A PROGRAMBAN JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, TOVÁBBI SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................ 246 5.1. A Programban szereplő környezeti intézkedések értékelése ....................................... 246 5.2. Javaslat szükséges környezeti szempontú intézkedésekre........................................... 246 6. JAVASLAT A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVEKBEN FIGYELEMBE VEENDŐ KÖRNYEZETI SZEMPONTOKRA, INTÉZKEDÉSEKRE ...................................................................... 249 7. A MEGYEI PROGRAMBAN SZEREPLŐ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................................... 250 8. A 275/2004. (X. 8.) KORM. RENDELET 10. § (1) SZERINTI VIZSGÁLAT A NATURA 2000 TERÜLETEK VONATKOZÁSÁBAN ................................................... 250 9. ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 254

6 2014. február


STRATÉGIAI PROGRAM 1. Bevezetés A Veszprém Megyei Önkormányzat - jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve - a 20142020 közötti Európai Uniós programozási időszakra törtnő felkészülés részeként területfejlesztési dokumentumait megújítja. Ennek a tervezési folyamatnak részeként a megyei önkormányzat elkészítette Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepcióját. A hatályos jogszabályok a megyei jogú város támogatását is szükségessé teszik a megyei koncepció elfogadásához, ezért a Veszprém megyei Közgyűlés és Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése együttes ülésen tárgyalta és fogadta el a megyei területfejlesztési koncepciót. A Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót elfogadta. Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése 383/2013 (XII.19.) számú határozatával egyetértett a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióval. A területfejlesztési koncepcióval összhangban, arra építve megkezdődött Veszprém Megye Területfejlesztési Programjának kidolgozása. A területfejlesztési koncepció a megye hosszú távú céljait jelöli ki, és ezzel mintegy iránytűje a 2014-2020-as időszakra középtávú időszakra készülő területfejlesztési programnak. Jelen dokumentum ennek a középtávú programnak az egyeztetési változata. A területfejlesztési program stratégiai és operatív programból épül fel. A tervezés a megye teljes területét felöleli, kivéve Veszprém Megyei Jogú Város területét. Ennek ellenére a város és a megye párhuzamosan készülő fejlesztési dokumentumai egymással összehangoltan készülnek el. A megyei programkészítés és finanszírozás kereteit az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat jelöli ki, amely tartalmazza a megyék, továbbá azok kistérségei fejlesztését támogató források indikatív megoszlását. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Iránymutatást adott közre a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához. Az ebben foglalt ajánlások, valamint a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet „a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól” teremtik meg a megyei tervezés szakmai és jogszabályi kereteit. A programkészítés széleskörű partnerségen alapul. A megyei önkormányzat a programozás során is alkalmazza a területfejlesztési koncepció készítésekor megkezdett és eredményesnek bizonyult gyakorlatot, és a területfejlesztési program készítése is a települési önkormányzatok és a megye lakosságának széleskörű bevonásával készül.

7 2014. február


2. A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása 2.1. A területfejlesztés intézményrendszerének, valamint tervezési gyakorlatának megváltozása, a megyei önkormányzat feladatai A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.” A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény alapján pedig a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. Fenti törvényi módosítások eredményeként a korábbi öt területi szint helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szint került meghatározásra (megyei és országos), azzal, hogy ezen túl csak egy kötelezően megyék által létrehozandó kiemelt térségi tanácsot ismer a Balaton térségében. A korábban működő regionális fejlesztési tanácsok jogutódjai az adott NUTS II-es szintet alkotó megyék lettek, a területfejlesztési hatáskör címzettjei pedig a megyei önkormányzatok lettek. Ezzel a megye hosszú- és középtávú fejlesztését megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozása is a megyei önkormányzat feladatává vált. A fenti változások az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakítását igénylik. A változások érintik a területfejlesztés tervezését is. A megújított területfejlesztési szabályozások szerint a megyéknek két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni: (1) koncepciót kell készíteni, majd ezt követően (2) programozni.

A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a hatályos Tftv. alapján 11. § (1) A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, 8 2014. február


ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: ba) nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési programok végrehajtását, bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról, bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,

9 2014. február


cf) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.

2.2. Tervezési előzmények ismertetése A megyei önkormányzat a 218/2009. (X. 6.) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve, azzal összhangban készítette el Veszprém megye területrendezési tervét, valamint Veszprém megye területfejlesztési koncepcióját.

Veszprém megye területrendezési terve A területrendezési tervről szóló megyei közgyűlési rendelet célja, hogy meghatározza Veszprém megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. A területrendezési terv (és a közgyűlési rendelet) hatálya Veszprém Megye közigazgatási területéből a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli területekre terjed ki. A terv kidolgozásánál felhasználásra kerültek: - a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, - azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, - a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, - az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Veszprém megye Balaton Üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó elemei,

10 2014. február


-

a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Veszprém Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a tervezői munka eredményei.

A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket.

Veszprém megye területfejlesztési koncepciója A megyei területfejlesztési program készítésekor a megyei területfejlesztési koncepció tölt be megalapozó szerepet. Míg a területrendezési terv a fejlesztések lehetséges helyszíneit indirekt módon biztosítja illetve korlátozza szabályozási tartalma révén, addig a területfejlesztési koncepció 10 stratégiai célból és számos részcélból felépülő célrendszere a megye hosszú távú jövőképének elérését szolgálja. A területfejlesztési koncepció a törvényi meghatározás szerint: „Az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára”. A megyei területfejlesztési koncepció hivatott arra, hogy a megye egészének tervezési alapjait lerakja. Ezért a megyei területfejlesztési koncepció készítése úgynevezett teljes tervezés, mely kiterjed: - a megye társadalmi, gazdasági és környezeti alrendszereire egyaránt, beleértve a vidéki térségekkel kapcsolatos témakörökre; - a megye fejlődése szempontjából fontos témákra, ágazatokra; - a megyei szinten és a központi szinten kezelhető témákra és ágazatokra egyaránt; - az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra, de emellett számba veszi a gazdasági szereplők, a vállalkozások, a civil szervezetek, egyházak és egyéb társadalmi szerveztek felelősségi körébe tartozó feladatokat. Fentiek figyelembevételével Veszprém megye területfejlesztési koncepciójának feladata a megye fejlesztéspolitikájának megfogalmazása, Veszprém megye és térségei területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása, 11 2014. február


-

a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító megyei fejlesztéspolitika fő irányainak meghatározása, összehangolása,

-

a „jól lét” feltételeinek fokozatos biztosítása az itt élők és ide látogatók számára,

-

a lakosság egészségi állapotának javítása,

-

a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;

-

a hátrányos térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;

-

a környezeti feltételek javítása,

-

az innováció feltételeinek javítása a megye megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központjaiban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;

-

a Balaton üdülőkörzet, mint a kiemelt térség sajátos fejlődésének elősegítése;

-

a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásának keretei Veszprém megye új Területfejlesztési Koncepciójának készítése az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásával párhuzamosan folyt. A megyei koncepció – a sajátos megyei és térségi érdekek érvényesítésével - figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseket és épít azok indoklásaira is. Az Országos Területfejlesztési Koncepció pedig figyelembe vette és beépítette azokat a Veszprém megyei területpolitikai célkitűzéseket, amelyeket a megyei közgyűlés a munka kiindulásaként megfogalmazott és elfogadott. Ezek az – alábbi – Veszprém megyei fejlesztéspolitikai célok megjelentek – ezzel megerősítésre kerültek – az OTK-ban: - A közösségi közlekedést segítő kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra (8-as főút és vasútvonalak) hálózati fejlesztése, a városok közötti kapcsolat javítása. - A helyi gazdaság jelenlegi teljesítő képességének, hozzáadott értékének emelése, új perspektivikus ágazatok és a „tudásalapú ipar” megerősödése. - A megyében élők szaktudásának, képzettségi színvonalának növelése, a tudományos kutatás és fejlesztés feltételeinek, intézményeinek fejlesztése. - Az ipari zónák rehabilitációjának folytatása, a turizmus és koncentrált ipari tevékenységek környezetterhelésének minimalizálása. - A megye határain túlnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. 12 2014. február


-

A megye táji-, természeti- és műemléki értékeinek megőrzése, tematikus összekapcsolása, fenntartható hasznosítása, megismertetése. A kasztvíz ivóvízforrás védelmének fejlesztésével a környezet minőségének javítása és a Balaton védelmének növelése. A balatoni turisztikai körzet, mint rekreációs térség szolgáltatás- és minőségi kínálatának a szezonalitást oldó fejlesztése, koordinálása. A városok térségszervező szerepköreinek élénkítése, kooperálás; az aprófalvas és perifériális térségek komplex fejlesztése a népességmegtartás érdekében. A megyeszékhely és a városok a kultúra és az innovatív tudás központjai.

Az országos szinten megfogalmazott fejlesztési célrendszer és a megyei szinten támogatott fejlesztési irányok együttes figyelembevételével került megfogalmazásra Veszprém megye területfejlesztési koncepciója úgy, hogy az egyes fejlesztési célterületek meghatározásánál és lehatárolásánál figyelembe vételre kerültek a megyén belüli térségek speciális adottságai, eltérő fejlesztési potenciáljai. A megyei területfejlesztési koncepció feladatának tekintette, hogy a további területi tervezés (a várostérségek tervezése) felé közvetítse az országos szinten megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat. Ennek érdekében a megyei koncepció szövegszerűen is beemeli (beidézi) a „Nemzeti Fejlesztés 2030” dokumentum legfontosabb, a továbbtervezés – a stratégiai és operatív program készítése - során is figyelembe veendő, irányt mutató szakmai megfogalmazásait. A megyei területfejlesztési tervezés a következő (2014-2020-as) fejlesztési ciklus forrásfelhasználását is orientálja.

A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásának szakaszai A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása - a tartalmi követelményeknek megfelelően - két szakaszból, a helyzetértékelés és a koncepció kidolgozásából állt: A helyzetértékelés tárgya volt: - a megye társadalmi, gazdasági, stb. viszonyainak felmérése, - a megye területén zajló folyamatok vizsgálata, - a beavatkozást igénylő területek (földrajzi és tematikai értelemben egyaránt) azonosítása. A helyzetértékelés célja volt, hogy alapját és kiindulási pontját képezze a megyei területfejlesztési koncepciónak, majd pedig a megyei területfejlesztési stratégia és program kidolgozásának. A megyei dokumentumok elkészítése során figyelemmel kellett lenni az EU-nak a 20142020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabályaira. A helyzetértékelésnek alapvetően két fókuszt kellett szolgálnia. Egyrészt, hogy a tematikus célkitűzések figyelembe vételével kellő alapot adjanak koncepciót követő programok kidolgozására. Másrészt, hogy

13 2014. február


beazonosíthatók legyenek olyan területek, helyszínek ahol komplex, több alapból finanszírozható programok megvalósíthatók. A helyzetértékelés figyelembe vette a korábban készített koncepcionális-stratégiai elemzésekben leírtakat. Adatbázisa statisztikai alapú, idősoros elemzést tett lehetővé. A helyzetértékelésben bemutatásra került a 2007-2012 közötti időszakban felhasznált EU-s források területi megoszlása is, a dokumentum erre vonatkozóan szakmailag megalapozott elemzést tartalmaz. A koncepció része: Veszprém megye jövőképének megfogalmazása, valamint a jövőkép elérésének szolgálatába állított koncepcionális területfejlesztési és ágazati célkitűzések rendszere a „Nemzeti Fejlesztés 2030” tervezési dokumentumban megfogalmazott országos fejlesztési célrendszer figyelembevételével. A megyei területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan – a tervezési folyamatba illesztve a szükséges oda-visszacsatolás figyelembevételével - elkészült a – jogszabály szerint kötelező – „környezeti értékelés” munkarész is.

2.3. Társadalmasítás, együttműködés és partnerség Veszprém megye területfejlesztési koncepciója elkészítése során A partnerség megalapozására Veszprém megyében - az országban az elsők között - 2012. május 31-én megalakult a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium. A kollégium létrehozásának célja a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatai ellátásának elősegítése, a területfejlesztés szereplői együttműködésének megteremtése volt. A kollégium állandó tagja volt a koncepció készítésének időszakában a megyei önkormányzat, illetve a megyei kormányhivatal, Veszprém önkormányzata, a Pannon Egyetem, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács. Az együttműködés célja egyebek között a megye különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása a megyei célokkal; az elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítése, a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése volt. A területfejlesztési kollégium megalakulását követően a megyei önkormányzat kidolgozta azt a partnerségi tervet, amelyet először a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása, egyeztetése során valósított meg. Hasonló módon zajlik a területfejlesztési program partnerségi, társadalmasítási folyamata is.

14 2014. február


A helyzetértékelés véglegesítésével egyidejűleg kezdődtek meg a koncepció kialakításának egyeztető megbeszélései a megye térségközponti városaiban. Az egyeztetések helyszínei és időpontjai az alábbiak voltak: - 2012. október 11-én délelőtt Tapolca, - 2012. október 11-én délután Ajka, - 2012. október 16-án délután Veszprém, - 2012. október 17-én reggel Sümeg, - 2012. október 17-én késő délelőtt Devecser, - 2012. október 17-én délután Pápa, - 2012. október 18-án reggel Balatonalmádi, - 2012. október 18-án késő délelőtt Zirc, - 2012. október 18-án délután Várpalota, - 2012. november 9-én délelőtt Balatonfüred. A térségi megbeszélések – amelyeken a térségi és helyi önkormányzati és területfejlesztési szereplőkön túl részt vett a megyei önkormányzat főjegyzője, főépítésze, valamint a tervezők nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a koncepció célkitűzései a térségi potenciálok és sajátosságok figyelembevételével kerüljön megfogalmazásra. A megyei koncepció tervezete – a kormányrendeletben meghatározott körben és módon – 2012. november és 2013. január között széles körben került egyeztetésre az illetékes minisztériumokkal, a megye települései önkormányzataival (kiemelten és több lépcsőben Veszprém megyei jogú város önkormányzatával), valamint a megye meghatározó gazdasági és társadalmi szervezeteivel. Az egyeztetés során beérkezett észrevételek és javaslatok beépültek a koncepciót megalapozó helyzetelemzésbe, illetve a koncepció célrendszerébe. A 2013. áprilisi átdolgozás során figyelembevételre kerültek a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által a koncepció „minőségbiztosítás” keretében megfogalmazott (a 2013.április 16-án a NGM-ben lefolytatott tervezői egyeztetés során pontosított) javaslatok. A megyei területfejlesztési koncepció végső formába öntése előtt Veszprém megyei jogú várossal újabb egyeztetés történt. Veszprém megye területfejlesztési koncepciója elfogadására 2013. december 19-én, az OTK elfogadását követően - mindezidáig példa nélküli módon - Veszprém Megye Közgyűlése és Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének együttes ülése keretében.

2.4. A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat A kistérségi fejlesztési részprogramok a megyei szintű tervezési folyamathoz kiadott Iránymutatásban foglaltakkal összhangban a megye városaival folytatott konzultációt követően kerülhetnek kialakításra. A részprogramok tervezéséhez szükséges helyi/települési

15 2014. február


szintű egyeztetésekre 2014. januárjában került sor a megye térségi központjaiban. Az egyeztetés-sorozat menetrendje az alábbi volt: Egyeztetés helyszíne:

Egyeztetés dátuma:

Egyeztetés időpontja:

Balatonfüred

2014. január 8.

9.00

Balatonalmádi

2014. január 8.

13.00

Pápa

2014. január 9.

9óra30

Ajka

2014. január 10.

9.00

Várpalota

2014. január 13.

9.00

Devecser

2014. január 14.

9.00

Sümeg

2014. január 14.

13.00

Tapolca

2014. január 15.

10.00

Zirc

2014. január 16.

9.00

Veszprém

2014. január 21.

9.00

2.5. Veszprém megye területfejlesztési tervezésének lépései, mérföldkövek 1. Helyzetfeltáró dokumentumok (elkészült, elfogadásra került) 2. Megyei területfejlesztési koncepció (elkészült, elfogadásra került) 3. Megyei területfejlesztési program  3.a. megyei stratégiai program  3.b. megyei operatív program 4. Megyei területfejlesztési részdokumentumok:  4.a. a TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum (I. fázis) - megyei gazdaságfejlesztési részprogram (egyeztetési változat elkészült) - kistérségi fejlesztési részprogramok (10 kistérségi részprogram) 

4.a. a TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum továbbfejlesztése (II. fázis)



4.b. Ágazati OP-khoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum

16 2014. február




4.c. Környezeti értékelés



4.d. Társadalmi gazdasági hatásvizsgálat

5. Partnerség 6. Területi koordináció ellátása 7. Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése

3. Célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása Veszprém megye középtávú – a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra szóló területfejlesztési programjának célja és feladata a Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával elfogadott „Veszprém megye területfejlesztési koncepciója” részét képező nagytávú jövőkép elérését szolgáló középtávú programok megfogalmazása a hosszú távú területfejlesztési koncepcióban elfogadott fejlesztési célrendszer és a megye térségei és városai fejlesztési prioritásai együttes figyelembevételével.

3.1. Veszprém megye jövőképe: Vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása A jövőképben megfogalmazottak elérése érdekében Veszprém megye és térségei fejlesztésében a jóváhagyott területfejlesztési dokumentumok szerint prioritást élvez - a versenyképesség növelése, - a térség gazdaságának az itt élők megélhetését segítő fejlesztése, - valamint a megye lakossága életminősége javítása, „jól léte” biztosítása. „A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, 17 2014. február


a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek.” A megye jövőképe olyan távlatot rajzol fel, amelyben - a Nemzeti Fejlesztési Koncepcióban kitűzött országos szintű stratégiai célkitűzések megvalósulásától is függő ütemben és mértékben - Veszprém megyében: - a helyi erőforrások széleskörű kihasználásával erősödik a gazdaság úgy az ipari ágazatok, mint a mezőgazdaság, illetve a szolgáltatások vonatkozásában, - erősödik a gazdaság térségi beágyazottsága, nő a versenyképessége, - javulnak a lakosság életkörülményei, - a gazdaság minden versenyképes szektorában javulnak a fejlődési lehetőségek, - nő a foglalkoztatás, az aktív korú lakosság minden rétege és a tenni kívánók számára esély lesz a munkavállalásra, illetve a megélhetést biztosító önfoglalkoztatásra, - a XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények megyei jelenléte megerősödik; - a helyi szereplők együttműködése révén a megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a megyén belül marad, a térség gazdasági szereplőit és polgárait gazdagítja; - fejlődnek a települések, javul a környezet állapota és a lakosság életminősége, - nő a megye népességmegtartó és népességvonzó képessége, amelynek eredményeként csökkennek a megyén belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és érdektagolt helyi társadalom konfliktusai jól kezeltek. - javulnak a gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei úgy a K-Ny irányú közúti és vasúti, mint az É-D-i irányú közúti és vasúti (Veszprém – Győr) kapcsolatok vonatkozásában, - a belső közlekedési hálózat javításával valamint a közösségi közlekedés feltételei javításával javul a munkahelyek és az ellátást biztosító központok elérhetősége, - az információs társadalom legújabb vívmányai elterjedtek, és alkalmazásuk megjelenik a gazdasági és társadalmi életben, - megvalósulnak klímavédelmet és az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztések, nő a megújuló energia termelésének és felhasználásának súlya és aránya úgy a megye gazdaságában, mint településeiben és a háztartásokban, - a (Székesfehérvár) Várpalota – Veszprém – Ajka gazdasági és innovációs tengely a térségi gazdaságfejlesztés és a tudásipar meghatározó célterületévé válik, bővül Pápa gazdasága és Győr gazdaságával való együttműködése, - erősödik a táji-, természeti erőforrások fenntartható használata és a helyi potenciálokra és termelési hagyományokra, valamint a bővülő értékesítési lehetőségekre alapozva nő a helyben termelt és felhasznált egészséges élelmiszer mennyisége és aránya, - kialakulnak a térségi sajátosságokat figyelembevevő tájgazdálkodás feltételei, a táji, természeti adottságokra és kultúrtörténeti hagyományokra épülve, a helyi környezeti feltételekhez igazodva javul a vidéki térségek értékteremtő képessége, szerepe az e térségekben való megélhetésben, a vidék népesség- és képességmegtartásában, - kiteljesedik a térségi sajátosságokkal bíró szőlőtermesztés és borászat, a helyi karaktert adó egyedi termékek termesztése és feldolgozása, - a települések megőrzik és gazdagítják természeti- és épített értékeiket, ápolják helyi hagyományaikat, amelyek így a fejlesztés erőforrásaivá válnak, - javul a megye térszerkezete, azon belül javul az egyes települések szerkezete is, a társadalmilag indokolt és a gazdasági fejlődéssel összehangolt ütemben folytatódik a városközpontok funkcióbővítő megújítása és megkezdődik a vidéki településeken a helyi értéket és karaktert hordozó településközpontok és településrészek revitalizálása, 18 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat -

-

-

bővülnek a zöldfelületek, egyaránt növekszik azok használati értéke és biológiai aktivitása, fokozatosan kialakulnak a települések zöldfelületi rendszerei (hálózatai), tovább nő a megye erdősültsége, javul az erdők állapota és ez egyaránt hozzájárul a térségi gazdaság erősödéséhez, az ökológiai-, a turisztikai- és rekreációs potenciál növekedéséhez, bővül a turizmus, javulnak a vendégül látás feltételei, a Balaton-felvidék kihasználja a kiemelkedő turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségeket, kialakul a Balaton-felvidék és a Bakony turisztikai és fejlesztési együttműködése, Veszprém megyei jogú város integrálódik a Balaton Kiemelt üdülőkörzetbe, a Bakonyalja térségében bővülnek a falusi vendéglátás, a rekreáció lehetőségei, javulnak annak feltételei, térségi együttműködései, biztosítottak és elérhetők az alap-, a közép-, valamint a felsőfokú minőségi oktatás és a képzés, valamint a munkaerő-piaci igények változásához való alkalmazkodást biztosító élethosszig való tanulás feltételei, kialakul a lakosság sokoldalú ellátásának hatékony rendszere, biztosított az intézményhálózat elérhetősége, Veszprém erősödik, mint a felsőfokú képzés és a térségi gazdasággal együttműködő innováció regionális központja (Székesfehérvárral való együttműködésben), tovább nő a születéskor várható élettartam, a megye településein biztosítottak az egészséges élet megőrzésének, illetve a gyógyulás feltételei, megőrződnek a gazdag hagyományok és tradíciók, nő a kultúra szerepe a térségi és a helyi identitás erősödésében, nő a kultúra szerepe a térség és a települések fejlődésében (fejlesztésében),

Veszprém megye jövőképe egy dinamikusan megújuló harmóniát tükröz, annak megteremtését vetíti előre. Harmóniát, amelyet ez a táj - a Balaton part, a Balaton-felvidék, a Bakonyalja, a Bakony, a Somló – is tükröz, harmóniát a rendelkezésre álló sokszínű potenciálok és azok kihasználása között, harmóniát az itt élő emberek képességei, elvárásai és a térség és települései fejlődése között, harmóniát települési környezetben és harmóniát a társadalomban. A megyei fejlesztési koncepció átfogó célja tehát ennek a harmóniának megteremtése, olyan vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása, amely az itt élők, és az ide látogatók szélesen értelmezett „jól lét”-ének is feltétele. A megyei területfejlesztési stratégiai program a jövőkép elérését előmozdító hosszú távú célokhoz kapcsolódó prioritásokat és a középtávú, 2014-20 közötti időszakra szóló programokat határozza meg.

3.2. A területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszer Átfogó cél 1. Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés: Az átfogó célként megjelölt életminőség emeléséhez nélkülözhetetlen a gazdasági alapok megerősítése, a megye gazdaságának fejlesztése (a különböző térségi 19 2014. február


potenciálok és sajátosságok figyelembevételével), a gazdasági növekedés támogatása, versenyképes, innovatív, a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés, a megye és települései fejlesztésének gazdasági alapjainak megteremtése, a foglalkoztatás és a jövedelmek bővítésével a lakosság megélhetésének javítása, közvetve a megye térségei és települései népességmegtartó és népességvonzó képességének erősítése. Átfogó cél 2. A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése: Veszprém megye területfejlesztése csak akkor lehet eredményes és sikeres, ha az hozzájárul a megye településein élők életminősége javulásával, „jól létének” biztosításával. Az életminőség javításának célkitűzése ezért átfogja a koncepció egészét, az egészséges társadalom megteremtésétől a megélhetés feltételeinek javítását szolgáló gazdaságfejlesztésen, a szolgáltatások elérhetőségének javításán át a települési terek környezetminőségének javításáig Átfogó cél 3. A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet szerkezetfejlesztés, a várostérségek összehangolt fejlesztése:

segítő

Veszprém megye fejlesztésének fontos feltétele az összehangoltan, harmonikusan és fenntarthatóan működő, a meglevő térszerkezet rendszerét építő módon hasznosító és a környező makroregionális kapcsolatokban aktívan részt vevő gazdasági, társadalmi és területi térszerkezet megteremtése, amelyben együttműködő, értékeket teremtő és védő partnerként vehet részt a megye minden térsége és települése. Ennek megteremtése átfogó fejlesztéspolitikai célkitűzés. Az átfogó megyei célok átgondolt és célirányos fejlesztéssel, összehangolt beavatkozásokkal és széleskörű társadalmi együttműködéssel érhetők el. Veszprém megye fejlesztésének stratégiai célkitűzései az átfogó célok szolgálatában elsősorban azokra a terültekre koncentrálnak, amelyek befolyásolása megyei szinten is van lehetőség. A megyei területfejlesztési koncepció célrendszere kapcsolódik a nemzeti fejlesztési dokumentumokban foglalt azon törekvésekhez is, amelyek a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésével; a foglalkoztatás növelésével; az energiafüggetlenség megteremtésével, a népesedési fordulat elősegítésével, valamint a települések közötti integráció erősítésével kiemelten foglalkoznak. Veszprém megye ugyanakkor elkötelezett a természeti erőforrásainak és értékeinek védelmével, területének, gazdaságának és társadalmának érdekeivel egybeeső országos célok szolgálatában. A megye számít arra, hogy a „Nemzeti Fejlesztés 2030” dokumentumban megfogalmazott – az ország egésze átalakítására irányuló- változások megvalósulnak és eredményesek lesznek. Ezzel kedvezőbbé válik az a gazdasági-, a társadalmi- és a szabályozási környezet, amelyben a megye fejlődése megvalósulhat. A megye arra is számít, hogy érdekeltségi rendszer országos szintű megváltoztatása a megyei célok teljesülését is elősegíti majd.

20 2014. február


4. A jövőkép, a célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása Veszprém megye jövőképe megegyezik az elfogadott területfejlesztési koncepcióban meghatározott jövőképpel. Eszerint: A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek. A területfejlesztési program céljai a 2013. december 19-én elfogadott megyei területfejlesztési koncepció céljaihoz illeszkednek. Az elfogadott koncepció átfogó és stratégiai céljai a 2020ig terjedő időszakra szólnak, ami megegyezik a területfejlesztési program időtávjával. Emiatt a koncepció célrendszere a területfejlesztési stratégia számára is célrendszerül szolgál. Ennek megfelelően a stratégiai program célrendszerének egymásra épülését és a kapcsolódási pontokat a következő ábra szemlélteti.

21 2014. február


22 2014. február


A területfejlesztési program 5 prioritástengelyt határoz meg. A program 5 prioritástengelye Veszprém megye leginkább problematikus és leginkább fejlesztendő kulcsterületeire fókuszál. A területfejlesztési stratégiai program beavatkozási területeket rendel a megyei prioritástengelyekhez. A prioritástengelyek jelölik ki azokat a sarkalatos kérdésköröket, amelyek a megye fejlesztési stratégiáját meghatározzák. Ezek megvalósítása hosszabb folyamat. Hogy ebben a fejlesztési és problémamegoldó folyamatban 2020-ig meddig szándékozik eljutni a megye, ezt jelölik ki a program céljai. Ez az az összefüggésrendszer, amely a jövőkép, a célok és a prioritások közötti kapcsolatot meghatározza.

4.1. A stratégia prioritástengelyei 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben Beavatkozási területek: - Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - Turizmus kártya Veszprém megyében - Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban - Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása - Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok - Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése 2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - Veszprém megye egyedülállóan gazdag turisztikai potenciáljának hasznosítása - A megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása

23 2014. február


3. Prioritástengely: Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Városok ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - A városok az energiafüggősége csökkentéséért és a klímavédelemért, alternatív energia a településeken - A városok demográfiai problémáinak kezelése - A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Az elérhetőség fejlesztése - Térségi mobilitás biztosítása - Környezetbarát közlekedési eszközök használata - Intelligens közlekedési rendszerek - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

4.2. A területfejlesztési stratégia horizontális céljai -

Hatékonyságra törekvés a fejlesztések megvalósítása során

-

Helyi erőforrásokra való építkezés

-

Területi különbségek csökkentése

-

Társadalmi kohézió

-

Munkához jutás feltételeinek javítása, foglalkoztatás növelése

-

Az értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása

24 2014. február


-

Energiatudatosság, klímavédelem, fenntartható fejlesztés

5. A prioritástengelyek azonosítása 5.1. Prioritástengely - A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben Célkitűzések Átfogó cél: Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés elérése a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével és a foglalkoztatás bővítésével. Közvetlen célok: - Munkahelyteremtés a megye kisvállalkozásainak fejlődésével, a beszállítói hálózatok bővítésével. - A megye kiemelt iparágainak fejlesztése: járműalkatrész-gyártás, vegyipar, élelmiszeripar, fa- és bútoripar. - A természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése, természetközeli erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a térség tradicionális mezőgazdasági termelésének ösztönzése, termelési feltételeinek megőrzése. - Erőteljes marketing tevékenységgel, összehangolt piaci fellépéssel a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas külföldi forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében. - A Bakony-Balaton idegenforgalmi térségek szakmai (majd fejlesztési) együttműködésének létrehozása, közös fejlesztések megvalósításával komplex kínálat kialakítása. - A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével (kerékpáros-, kulturális és konferenciaturizmus, vízi- és horgászturizmus, wellness-, gyógy- és lovas turizmus, bor-, gasztronómiaturizmus, természetjáró turizmus, téli sportok, stb.), ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok kialakítása, megerősítése. - Bölcsődei-, óvodai férőhelyek bővítése a fiatal anyáknak a munka világába való könnyű visszavezetése, a gyerekek képességei fejlesztése érdekében. - A családok és a közösségek megerősítése, a közösségi és egyéni felelősségvállalás erősítése, az értékátadás kereteinek biztosítása, a fiatalok és a képzettséget szerzettek térségben tartása.

25 2014. február


Indoklás Veszprém megyében az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson mérve az elmúlt években rendre és erőteljesen elmaradt a Közép-Dunántúl átlagától és alacsonyabb, mint a megyék átlaga (Budapest nélkül). A különbségek csökkenésének jelei sem láthatók. Veszprém megye gazdasága az utóbbi 10 évben jelentősen fejlődött, szerkezete korszerűbb lett és jobban alkalmazkodott a világgazdasági trendekhez. A korábbi ún. nehézipari ágazatok szénbányászat, alumíniumkohászat, nehézvegyipar - helyét a feldolgozóipar vette át, s ezen belül is meghatározó lett a versenyképes járműalkatrész gyártás és gépipar. Veszprém megye gazdaságának legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő ágazata a gépipar, ezen belül pedig a járműalkatrész-gyártás. Ebben az ágazatban dolgoznak a leginnovatívabb cégek, amelyek folyamatosan fejlesztenek, s alkalmazzák a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit, a korszerű technológiákat. Ezen ágazat más szempontból is fontos a megye gazdaságában, jelesül nagyszámú beszállítót foglalkoztatnak. A jövőben erre a tevékenységre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hiszen a cégek többségénél a külföldi beszállítók vannak túlsúlyban, tehát ha magyarországi beszállítók arányát kismértékben is lehetne növelni, az komoly mértékben elősegítené a megye kisvállalkozásainak fejlődését és munkahelyteremtést. Veszprém megyében 9 Ipari Park működik, különböző nagyságrendben és színvonalon. Komoly hiányossága valamennyi Veszprém megyei Ipari Parknak a szolgáltatások hiánya. Ma a világon Európában, így Magyarországon is komoly verseny folyik az új befektetőkért, s csak azok a települések, ipari területeke, Ipari Parkok tudnak versenyképesek lenni, amelyek a befektetési terület mellett komplex szolgáltatást kínálnak. A gazdaság fejlődésének egyik fontos eleme a megfelelő szakember utánpótlás. A régióban folyó kutatási és fejlesztési tevékenység lényegesen kisebb mértékű a térség gazdasági súlyánál. Ezt jól tükrözi az a statisztikai adat, miszerint a K+F mutatók tekintetében a régió az országos átlagnál rosszabb helyet foglal el. A régióban egyedüli jelentős felsőoktatási és kutatási bázis a Pannon Egyetem, ezért szerepe fontos a régió fejlesztése szempontjából. Veszprém megyében az országos átlaghoz képest a gazdaságon belül nagyobb a súlya turizmusnak (kb. 10%). A megye idegenforgalmában a vonzó tényezők között a gazdag természeti, táji értékek és a kultúrtörténeti, építészeti emlékek, látnivalók egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be. A megye speciális idegenforgalmi adottsága a Balatonfelvidék és a Balatoni riviéra, amelyek a megyébe a legtöbb szálláshelyet is igénybe vevő vendéget, köztük jelentős számban külföldieket csábítanak.

Területi szempontok A prioritástengely tartalma a megye teljes területét magába foglalja. A beavatkozási területek specifikálják az egyes célterületekre a releváns intézkedéseket. A gazdaságfejlesztés 26 2014. február


elsődlegesen a megye hagyományos gazdasági körzeteiben és foglalkoztatási központjaiban indokolt. A foglalkoztatási központok erősítése a mobilitás támogatásával – mint megyei cél – együttesen elősegíti, hogy a vidéki térségekben élők számára is elérhetővé váljanak az ipari gazdasági központokban bővülő munkalehetőségek. Területi differenciálás szükséges annak érdekében is, hogy a gazdaságfejlesztés, új területkijelölések ne járjanak a megye ökológiailag értékes területeinek fogyatkozásához, értékcsökkenéséhez. Az önfoglalkoztatás növelése a vidéki térségek felzárkóztatását mozdítja elő.

Fő célcsoport, kedvezményezettek -

Települési önkormányzatok: városok, nagyközségek, községek Gazdasági társaságok: különösen ipar, K+F, idegenforgalmi ágazat, mezőgazdaság, kézműipar Oktatási, nevelési és képzési helyek Múzeumok, bemutatóhelyek TDM szervezetek Civil szervezetek

Beavatkozási területek 1. Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Alátámasztás A megyei gazdaság teljesítőképessége illetve a gazdasági potenciál a területfejlesztés meghatározó tényezője. A megye gazdasága a szerkezetváltást követő kilábalás szakaszában tart, megjelentek új, prosperáló ágazatok a gazdasági szerkezetben. Az alapanyagtermelés visszaszorult, helyüket a nagyobb hozzáadott értéket termelő iparágak veszik át. Az új iparágak integrálása a megye gazdaságába csak részleges. A dinamikus iparágak fejlesztési igényeihez igazodó háttér-infrastruktúra (humánkapacitások, területi feltételek, stb.) biztosítása nélkülözhetetlen. Indikatív művelettípusok - Veszprém „high tech” központtá, e célra kijelölt területének pedig vállalkozói tudásparkká fejlesztése a Pannon Egyetem valamint a városban és a megyében működő innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének bázisán. - A járműipari klaszter támogatása és kibővítése. - A Székesfehérvár – Várpalota – Veszprém – Ajka ipari- és innovációs tengely erősítése. Veszprém térségében a kutatási-, innovációs potenciál erősítésével a magas hozzáadott értéket adó ágazatok fejlesztésével, vállalkozásfejlesztési zóna kijelölése, fejlődésének támogatása. Várpalota és Ajka térségében a gazdasági szerkezetváltás kiteljesítése. 27 2014. február


-

-

-

A megye Ipari Parkjai fejlesztése, a parkok által nyújtott szolgáltatások bővítése. Inkubátorházak létrejöttének és szolgáltatásainak támogatása a foglalkoztatási központokban, a megye várostérségi központjaiban a mikro- és kis- vállalkozások megerősödésének elősegítése érdekében. Vállalkozások körének bővítése, a vállalkozások fejlődését és eredményes tevékenységét segítő megoldások támogatása. Az innováció terjedésének támogatása a kutatás-fejlesztés eredményeinek mielőbbi alkalmazásának elősegítése Veszprém megyei jogú város, a Pannon Egyetem valamint a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében, a kis és középvállalkozások innovációs potenciáljának erősítése érdekében. „Szabad Vállalkozási Zónák” kijelölése a térségek gazdasági fejlődése érdekében a helyi sajátosságokkal és hasznosítható erőforrásokkal összhangban álló, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a versenyképesség és a jövedelemtermelő képesség erősítése, valamint az infrastrukturális feltételek javítása.

2. Turizmus kártya Veszprém megyében Alátámasztás A megye turizmusfejlesztési céljai elérése érdekében minden olyan beavatkozás támogatott, melyek a vendégkör bővítését, a tartózkodási idők növelését és a turizmusból származó bevételek növekedését elősegítik. Támogatott: - a turizmusból származó jövedelmek növelése és a régión belül a turizmus tér- és időbeli szétterítése, - Veszprém megyei jogú városnak a Balaton kiemelt üdülőkörzet területéhez kapcsolása - a Balaton parti sáv, a Balaton-felvidék és a Bakony térsége összehangolt tervezése, illetve a fejlesztések összehangolása, az összehangolást biztosító szervezeti rendszerek erősítése, - közös, egymást kiegészítő turisztikai kínálat kialakítása, amely a Balaton térségében hozzájárul a szezonalitás csökkentéséhez, új vendégkör térségbe vonzásához, - a kultúra (ezen belül kiemelten a helyi kultúra) szerepének erősítése a turisztikai kínálat bővítésében, - a speciális helyi és térségi termékek előállításának, helyi termékláncba való integrálásának támogatása, - a falusi turizmus igényes szálláshelyeinek bővítése, a meglévő szálláshelyek vonatkozásában a szolgáltatás minőségének javítását, a térség vonzerejét növelő fejlesztések támogatása, - a Balaton-felvidék és a Bakony közötti közúti közlekedés feltételeinek javítása, - a balatoni regionális szerepkörű kerékpárhálózatra ráhordó, ahhoz kapcsolódó (jellemzően ÉD-i irányú) térségi kerékpárhálózat fejlesztése (részben új kerékpárutak építésével, nagyobb részben a kisebb forgalmú alsórendű közúthálózaton a kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelésével, a kerékpáros turizmust segítő szolgáltató infrastruktúra fejlesztésével,

28 2014. február


-

-

-

az egyházi turizmus fejlesztésével, a térség sokszínű egyházi emlékeit felfűző (hálózatba szervező) zarándokút rendszer kialakításával, kiépítésével, a szolgáltató infrastruktúra fejlesztésével, a térség átjárhatóságát (az egyes attrakciók és szolgáltatások elérhetőségét javító) közlekedéshálózat fejlesztés támogatása a 4 és 5 számjegyű mellékutak kötelező műszaki paramétereitől elmaradó (kitérőkkel egysávos) útkapcsolatok kialakításával, (ebben a helyi önkormányzatok szerepvállalásának növelésével.), a lovas turizmust szolgáló fejlesztések támogatása, a vadászturizmus fejlesztéséhez szükséges minőségi szálláshelyfejlesztés támogatása, csillagászati turizmus, geoturisztika lehetőségeinek kihasználása, a jelzett gyalogutak (turistautak) hálózatának bővítése, a gyalogos közlekedés biztonságának és kulturáltságának biztosítása a vidéki települések belterületein (a járdahálózat fejlesztésével) a vendégfogadásra alkalmas települési környezet kialakítása.

Indikatív művelettípusok Fentiek elősegítésének egy hatékony eszköze a turizmus kártya bevezetése. - A turizmuskártya a megye, mint „üdülő megye” területén biztosítana ingyenes vagy kedvezményes belépési lehetőséget több nevezetességhez és természeti látnivalóhoz. - A kártyát az idegenforgalmi irodákban meg lehet vásárolni, ingyenesen jár a megyében, ha a kártyapartner (szállodák, hotelek, panziók, apartmanházak, falusi turizmus szállásai, stb. aki csatlakozik a rendszerhez) egyikénél 2 vendégéjszakát eltöltenek. - A szolgáltatások, melyek ingyen, vagy kedvezménnyel igénybe vehetők pl: múzeumok, élményfürdők, gyógyfürdők, kerékpárkölcsönzés, állatkert, étkezés stb….

3. Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Tapolca-Sümeg, Zirc városokban Alátámasztás Balatonfüred, Pápa, Tapolca-Sümeg, Zirc a megye olyan turisztikai vonzerőket kínáló városai, amelyek kínálata jelenleg egymástól elszigetelt. Konkurenciát jelentő kínálati elemekkel is rendelkeznek. A vonzerők városokon átívelő rendszerbe szervezése javíthatja az idegenforgalom helyi gazdaságban betöltött súlyát. Indikatív művelettípusok - A kínálati elemek összehangolását marketingtevékenység minden formája.

elősegítő

fejlesztési,

programszervezési

és

29 2014. február


4. Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása Alátámasztás A megye táji adottságai sorában a történelmi borvidékek, melyekből három is megtalálható a megyében, az Észak-Dunántúlon nagy számban fennmaradt, mára változó állagú várak, kastélyok és kúriák, továbbá az egyre nagyobb népszerűségre szert tett egyházi és zarándokturizmus emlékhelyei kiemelkedő értéket és egyben ma még – részben kiaknázatlan – idegenforgalmi lehetőségeket hordoznak. Indikatív művelettípusok - A történelmi borvidékhez tartozó Somló és környéke, Balatonfüred-Csopak, illetve Badacsony fejlesztése: - további idegenforgalmi vonzerők - differenciált szálláskínálat - bor- és gasztronómiai turizmus vendégkörének kiszélesítése, külföldi vendégkört növelő intézkedések. - A borvidékek helyi borutainak összekapcsolása, rendszerbe szervezése - Komplex programcsomagok nyújtása. - Térségmarketing erősítése - A megye várai esetébe közös programok szervezésével, kiadványok megjelentetésével, vártúrák indításával a történelmi emlékhelyek népszerűsítése. - A megyét átszelő Mária-út zarándokhelyeinek rendszerbe szervezése, a zarándokút megyei szakaszának fejlesztése (háttérinfrastruktúra, vendéglátás, látogathatóság, információs pontok, stb.)

5. Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Alátámasztás Mai világunkban egyre több emberben fogalmazódik meg az igény arra, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolhassa élelmiszerét, természetes eredetű nyersanyagokat, lehetőleg háztáji, kiskerti termesztésből, illetve ezekből a nyersanyagokból hagyományos receptek alapján, lehetőleg vegyszermentesen, házilag vagy helyi manufaktúrákban készülő élelmiszert. Ennek az igénynek a kielégítése nagyon is egybevág azzal a szándékkal, amely a falusi közösségek jövedelemviszonyainak kedvezőbbé tétele érdekében fórumot (piacot) igyekszik teremteni a kis- és őstermelők számára, ösztönözve ezzel e tevékenységeket éppen úgy, mint a háztáji gazdálkodást. Fontos célja a kis helyi piacoknak a tehetséges kézművesek, alkotók felfedezése, portékáik népszerűsítése, értékesítése, ösztönözve ezzel a tehetség felszínre hozatalát.

30 2014. február


Indikatív művelettípusok - Helyi termékekhez kapcsolódó tudatosítás, fogyasztás ösztönzés, marketing tevékenység. Helyi termékek és termékcsomagok fejlesztése. Szakmai együttműködések létrejöttének támogatása. (részleteiben az operatív programban kerül meghatározásra)

6. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával – paktumok Alátámasztás A foglalkoztatás bővítése stratégiai cél, miszerint a gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével elérhető. Ennek érdekében létrejövő foglalkoztatást elősegítő intézkedések a paktumok. A paktumban való együttműködések megerősítése a vállalkozások hangsúlyosabb bevonásával, ezzel új foglalkoztatást elősegítő folyamatok, atipikus foglalkoztatási formák kialakítása és elindítása lehetséges Veszprém megyében. A vidéki térségek felzárkóztatásának kulcskérdése a helyben történő boldogulás feltételeinek megteremtése. Veszprém megye vidéki térségeiben cél a mező- és erdőgazdasági adottságok hasznosítása, illetve a tradíciók erősítése, szükség esetén újraélesztése. A vidéki térségek egyben a megye periférikus térségei is, amelyek a különböző – demográfiai, foglalkoztatási, megélhetési – válságjegyeket leginkább magukon viselik. Alapvető cél e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állításuk. Ehhez a meglévő gazdálkodási tradíciók hasznosítása a helyi foglalkoztatás bővítésében, a térségenként eltérő speciális adottságok hasznosítása és a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás képessége egyaránt szükségszerű. Indikatív művelettípusok - A munkaerő-piaci kínálat fejlesztése – a közvetett célcsoporthoz kapcsolódó tevékenységek: - Toborzás, kiválasztás, a közvetett célcsoport bevonása a projektbe, problémafeltárás és diagnóziskészítés, egyéni fejlesztési tervek elkészítése - A munkaerő-piaci kereslet fejlesztése – a közvetlen célcsoporthoz kapcsolódó tevékenységek - megyei foglalkoztatási fórum, - Önfoglalkoztatás, családi gazdaságok és a középbirtokok élénkítése - Fiatal helyi gazdák helyzetbe hozása - Mezőgazdasági termelés, felvásárlás, feldolgozás - Mezőgazdasági termékek feldolgozása helyben - Termelői piacok létrehozása - Helyi oktatási-nevelési intézmények számára alapanyagok, élelmiszerek biztosítása - Földtörvény változásából következő új helyzethez való alkalmazkodás - Piaci igényekhez igazodó termékskála 31 2014. február


-

Kapcsolódás a turizmushoz – termékutak kialakítása

7. Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Alátámasztás Veszprém megyében jónak értékelhető mind a felsőfokú, mind a középfokú infrastruktúra. A Pannon Egyetem, illetve a 22 középfokú szakképzéssel foglalkozó intézmény megfelelő lehetőséget biztosít a megyében, illetve a nagytérségben élő fiatalok számára. A jövő kiemelt feladata, hogy a képzések szerkezete jobban alkalmazkodjon a gazdaság és a társadalom igényeihez. El kell érni, hogy a végzős fiatalok túlnyomó többsége a szakmájában tudjon elhelyezkedni és találjon megélhetést. Lényeges a családok és a közösségek megerősítése, a közösségi és egyéni felelősségvállalás erősítése, az értékátadás kereteinek biztosítása, a fiatalok és a képzettséget szerzettek térségben tartása. Indikatív művelettípusok - A szakiskola, egyetem tehetséges hallgatóinak támogatása azok vállalati partnerei által. - Szakmai gyakorlati helyek biztosítása. - Foglalkoztatási jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, dokumentálása - Új eredményeket hozó projektek fejlesztése

Várható hatások A prioritástengely hatásai a leginkább összetettek, de alapvetően a megye gazdasági teljesítményének növekedését segíti elő. Az egyes beavatkozások felölelik a megye gazdaságának húzó, illetve megújulásra, dinamizálásra szoruló ágazatait is. A prioritásban foglaltak megvalósulása nyomán a megye gazdasági szerkezetváltása kiteljesedik, az alkalmazkodóképesség a gazdasági válság utáni évek új kihívásaihoz jelentősen javul. A foglalkoztatás lehetőségei jelentősen és érzékelhetően bővülnek. A megye lakossága számára is érzékelhetővé válik és részesül a megyei fejlesztések nyomán meginduló gazdasági növekedés eredményeiből az ellátás, a megélhetés feltételeinek lényegi javulásán keresztül.

Indikátorok -

Munkahelyek számának növekedése: 8% Az 1 főre jutó GDP növekedése: 10% Turisztikai programkínálat növekedése Vendégéjszakák számának növekedése: 20% (ebből 15% a Balatoni településeken) 32

2014. február


-

Önfenntartó családi gazdaságok számának növekedése: 10% Vállalati ösztöndíj együttműködések száma Helyi piacok létrejöttének száma

5.2. Prioritástengely - A sajátos területi - természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Célkitűzések Átfogó cél: A megye egyedülállóan gazdag és sokrétű természeti adottságainak a megye fejlődésének szolgálatába állítása a fenntarthatóság szem előtt tartásával. Közvetlen célok: - A megye felszíni vizeinek (kiemelten a Balaton) és felszín alatti vízkészleteinek (karsztvízbázis, ásványvízkincs) mennyiségi és minőségi megtartása. - A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton-térség jöjjön létre. - Az ásványkincsek hasznosítása ahol ez gazdaságosan megtehető, az új technológiák alkalmazásával. - A jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági térségekben a helyi termelők segítése az önfenntartó gazdálkodás feltételeinek megteremtése.

Indoklás Veszprém megye kiemelkedően gazdag természeti erőforrásokban, amelyek így a megye és térségei fejlesztésének meghatározó erőforrásai. Ezért a megyei fejlesztési koncepció és az abban foglalt keretek között kidolgozott stratégiai program csak olyan fejlesztési irányokat és beavatkozásokat támogat, amelynek eredménye nem jár a táji-, természeti potenciálok helyreállíthatatlan károsításával, a tájkép harmóniájának sérülésével, a biológiai sokszínűség elszegényedésével. Olyan fejlesztési irányok élveznek preferenciát, amelyek anélkül használják ki ezeket a potenciálokat a mai generáció érdekében, hogy azzal az értékek hosszú távú megőrzését veszélyeztetnék.

33 2014. február


Területi szempontok A prioritástengely tartalma a megye teljes területét magába foglalja. A beavatkozási területek specifikálják az egyes célterületekre a releváns intézkedéseket.


Települési önkormányzatok: városok, nagyközségek, községek Gazdasági társaságok: idegenforgalmi ágazat, mezőgazdaság, nyersanyagkitermelés TDM szervezetek Viziközmű szolgáltatók Civil szervezetek

Beavatkozási területek 1. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Alátámasztás A természeti táj gazdagsága, változatossága és harmóniája egyaránt fontos eleme (és feltétele) az itt élők életminőségének, a térséghez, a kiemelkedő karakteres vonásokkal bíró helyekhez való kötődésének, mint a vendégek fogadásának, a turisztikai potenciálnak. A természeti és a táji értékek védelme és fejlesztése az egész megye területén fontos. Kiemelten fontos a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, illetve a természetvédelmi oltalom alatt álló területek által érintett térségekben (két tájvédelmi körzet, természetvédelmi területek, ex-lege védett területek, Natura2000 területek), de a táj meghatározó erőforrás jellege miatt fontos a „nem védett” tájaink értékeinek és karakterének, és a földtani értékek megőrzése szempontjából is. Fontos ezért - a Magyarország által is ratifikált Európai Tájegyezményben ajánlott módon táji értékeink, eltérő tájkaraktert hordozó területeink számbavétele, a tájtervezés bővítendő eszközrendszerével tájaink fejlesztése. A tájvédelem és a tájfejlesztés terén fontos Veszprém megyében is a biológiai sokszínűség megőrzése, a biológiai aktivitásérték növelése a térség egésze hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Támogatott az ökológiai hálózatok rendszerének fejlesztése, folyamatosságának biztosítása úgy térségi-, mint települési léptékben. Az elmúlt évtizedekben a térségi erőforrások közül sokszor indokolatlanul háttérbe szorultak az ásványi nyersanyagok. Veszprém megye kivételes készletekkel rendelkezik barnaszénből, bauxitból valamint oxidos és karbonátos mangánércből, melyek korábban az ipari termelés meghatározó nyersanyagai voltak. 34 2014. február


Indikatív művelettípusok Vizek nyújtotta potenciálok kihasználása - A felszíni víztárolás lehetőségének kihasználásával (új domb- és hegyvidéki víztározók, szükségtározók létesítésével) javítható a térség vízgazdálkodása, növelhető a visszatartott vizek mennyisége és hasznosítása, egyúttal pedig csökkenthetőek a lezúduló felszíni vizek okozta károk. - A takarékos vízhasználat ösztönzése és támogatása a lakossági, ipari és a mezőgazdasági felhasználásban. - A karsztvíz bázis védelme, a karsztvíz kincs kihasználása mind nagyobb térségben az érintett lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítására. - Ásványvíz, mint térségi jellegzetes természeti érték (és fogyasztható egészséges ivóvíz) védelme és kihasználása, az erre épülő vertikum erősítése a Balaton-felvidéken, kiemelten Tapolca térségében. - A Balaton jó vízminőségének megőrzése, annak hosszú távú fenntartása az üdülési potenciál megőrzése érdekében, - Az egészséges ivóvíz biztosítása és biztonságos szolgáltatása a lakosság és az üdülőnépesség részére a megye egész területén, - A keletkező kommunális szennyvíz ártalmatlanítás javítása. Az ásványkincsek nyújtotta potenciálok figyelembevétele és kihasználása - A szén alapú energiatermelés lehetőségének megtartása (korszerűsödő, az energiatermelés hatékonyságát növelő, illetve a környezetet kevéssé terhelő technológiák alkalmazásával). - A szén vegyipari alapanyagként történő hasznosítása, amely új perspektívát jelenthet a közepes és az alacsony fűtőértékű szén hosszú távú hasznosításának. Ehhez indokolt kihasználni a kiemelkedő vegyészeti kutatási tapasztalattal rendelkező Pannon Egyetem tudásbázisát. - Tekintettel a bauxitra (és kiegészítő jelleggel import bauxitra) épülő gazdag tradíciókkal rendelkező alumíniumipar erős beágyazottságára Ajka, Devecser és Várpalota térségének gazdaságába, e térségekben az alumínium ágazat megőrzése és fejlesztése. Ez szolgálja a jelentős számú – bauxit feldolgozásra, illetve az alumíniumra alapozó - vállalkozás fejleszthetőségét is. - Szigorú környezeti feltételrendszer kidolgozása és biztosítása mind a szénkészletek – elsősorban vegyipari – hasznosítása, mind a bauxitra épülő alumíniumipari vertikum fejlesztése esetében.

2. Veszprém megye egyedülállóan gazdag turisztikai potenciáljának hasznosítása Alátámasztás A megye idegenforgalmában a vonzó tényezők között a gazdag természeti, táji értékek és a kultúrtörténeti, építészeti emlékek, látnivalók egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be. A megye speciális idegenforgalmi adottsága a Balaton-felvidék és a Balatoni riviéra, amelyek a megyébe a legtöbb szálláshelyet is igénybe vevő vendéget, köztük jelentős számban 35 2014. február


külföldieket csábítanak. A gazdag turisztikai potenciállal, vagy sajátos értékekkel rendelkező települések az idegenforgalom legfőbb haszonélvezői a megyében. Ezek a tradicionális turisztikai központok egyrészt a kiemelkedő történelmi múlttal rendelkező megyeszékhely, másrészt a Balatonhoz kapcsolódnak közvetlenül vagy háttértelepülésként. A megye több kisvárosa egyedi arculatával és speciális turisztikai kínálatával emelkedik ki (Tapolca, Sümeg, Zirc, Pápa). A Bakony összefüggő erdőségei, a Magas Bakony Tájvédelmi Körzet és a középhegység festői falvai együttesen a megye középső részének összefüggő idegenforgalmi körzetét alkotják. A Balaton, a Balatoni-riviéra és a Balaton-felvidék Veszprém megye legnagyobb jelentőségű turisztikai desztinációja. A Balaton térség olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. Turisztikai, mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság és a megyei gazdaság jelentős tényezője. Amellett, hogy mint kiemelt idegenforgalmi célterület, jelentős súlyt képvisel a megye gazdasági szerkezetében. A Balaton és a Balaton-felvidék olyan unikális brend, ami a hazai és a nemzetközi turizmus-piacon is versenyképessé tehető. A bakonyi erdők a pihenés mellett az aktív turizmus sajátos lehetőségét (lovaglás, vadászat, kerékpározás, gyalogos túrázás) is kínálják. A Magas-Bakony kiemelkedő turisztikai jelentőségű terület. A bakancsos turizmus országos jelentőségű célterülete, legfontosabb központjai Zirc és Bakonybél, ahol szállásférőhelyek bőséges kapacitása áll a vendégek rendelkezésére. A Bakonyban számos tanösvény létesült, amelyek a természetjárás népszerűsítése, az ismeretterjesztés szempontjából lényegesek. A megye téli turizmusában kiemelkedő az Eplény határában kialakított, hazai viszonylatban minden igényt kielégítő sícentrum. A szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban megtermelt GDP-részaránya a megyében magasabb az országosra jellemzőnél, a megye gazdaságában az idegenforgalom-turizmus meghatározó jelentőségű. A Balaton közvetlen környezete és a Balaton-felvidék országos jelentőségű üdülőterületek, emellett a Bakony települései veszik ki részüket az országos átlagot meghaladó mértékben a szálláshely biztosításból, vendéglátásból. A Balaton északi partját magába foglaló Balatonalmádi, Balatonfüredi és Tapolcai kistérségekben megközelítőleg 20 és 30% közötti a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások részesedése a regisztrált vállalkozások sorában. Ugyanakkor a megye többi kistérségében is 6,5 és 10% között van az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások aránya. Indikatív művelettípusok - A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire és erőforrásaira épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, valamint magas színvonalú szolgáltatások nyújtása annak érdekében, hogy a térség újra a gazdasági növekedésünk egyik kiemelt színtere lehessen. - A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése. 36 2014. február


-

-

-

-

-

-

-

Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és „értékesítése” a parttól távolabbi településeken. A Balaton, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a Balaton part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése. A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem). Ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók). A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése. A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése. A Balaton, mint fürdésre, vízisportolásra alkalmas tó hosszú és nagytávon való fenntarthatóságának biztosítása, a vízszint változások folyamatos figyelemmel kísérése és az üdülési potenciál alakulása szempontjából kedvezőtlen változások lehetőségének csökkentése. A Balaton-felvidék és a Bakony (Bakonyalja) fejlesztésének összekapcsolása a térség egésze turisztikai potenciáljának bővítése érdekében. A Bakony hegyvidéki jellege, aprófalvai települési és építészeti karaktere, a tájkép gazdagsága, a kiterjedt erdőségek, a gazdag vadállománya olyan potenciálok, amelyek – a térségek közötti kapcsolatrendszerek erősítése estén – jól egészítheti ki a Balaton térség turisztikai kínálatát. Az összehangolt fejlesztés hozzájárul a Bakony és a Bakonyalja potenciáljai kihasználásához, az érintett településeinek fejlődéséhez, a Balaton térsége vonatkozásában pedig a turisztikai kínálat gazdagításához, az üdülési szezon meghosszabbításához. Veszprém megyei jogú város területeinek és szolgáltatásainak teljes körű beintegrálása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe, (az üdülőkörzet határainak É-i irányba való kiterjesztése). A különleges táji- és kultúrtörténeti értékekkel, egyediséggel bíró kultúrtájak - azok között is kiemelten a történelmi borvidékek: a Badacsonyi borvidék, a Balatonfüred-Csopaki borvidék, valamint a Balaton-felvidéki borvidék - megőrizve fejlesztése, a szőlő és borkultúra fejlődése eredményeinek erőteljesebb kihasználása a turizmus fejlesztésében, a borutak integrálása a térség tematikus útvonalai rendszerébe.

37 2014. február


3. A megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása Alátámasztás Veszprém megye felszínének tagoltsága, az erdők jelentős kiterjedése miatt – a Kisalföld kivételével – országos összehasonlításban kevéssé alkalmas mezőgazdasági termelésre. A termőföld jelentette potenciál kihasználása mégis stratégiai jelentőségű a megyében is. A Kisalföld országos összehasonlításban kiváló és jó termőhelyi adottságú területein cél a racionális földhasználat kialakítása, a hatékony és eredményes szántóföldi gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A kedvező termőhelyi adottságú területen kiemelt jelentőségű az üzemi gazdálkodásra kevéssé alkalmas birtokméretek esetén a kiegészítő, háztáji gazdálkodás feltételeinek javítása, a felvásárló, feldolgozó hálózat kiépítése a termék-utak racionalizálása ennek a térségi szintű önellátás érdekében fontos gazdálkodási formának (egyúttal a termőföldi potenciál hatékony kihasználásának) bővítése érdekében. Indikatív művelettípusok Jó termőhelyi adottságú területeken: - a parlagterületek csökkentése, - a termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás támogatása, - a takarmánytermesztésre alapuló állattenyésztés és a feldolgozóipar (húsipar, tejipar) fejlesztése, - az energianövények termesztésének elkerülése az élelmiszertermelés elsődlegességének fenntartása érdekében. A megye közepes termőhelyi adottságú térségeiben: - a termőhelyi adottságoknak megfelelő gazdálkodás kialakítása és támogatása - a munkaintenzív kertészeti ágazatok támogatása - a kiegészítő, háztáji gazdálkodás feltételeinek javítása a termékek mind nagyobb részének helyben történő értékesítésével és feldolgozásával. A megye mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas - jellemzően dombvidéki – területein: - a rét- és legelőgazdálkodás támogatása, - az erdőterületek bővítése (elsősorban a megyei területrendezési terv erdősítésre alkalmas területi lehatárolása figyelembevételével) - a kisüzemi és ház körüli állattartás támogatása, a termékek helyi és térségi piacra jutásának biztosításával, a felvásárlás megszervezésével, - az erózió elleni védelem. Mindhárom célterületen támogatandó a belterületi lakótelkeken való saját célra, vagy kistermelői piacra szánt egészséges élelmiszerek termesztése (és azok piacra juttatása).

38 2014. február


A települési termőterületeken (kertek, zártkertek, gyümölcsösök) a trágyázás, műtrágyázás, valamint a kémiai növényvédelem környezetkímélő módjának alkalmazása (nem pazarló vegyszerhasználat), ezáltal a vizek tápanyag- és szervesanyag terhelésének csökkentése a cél.

Várható hatások A megye változatos táji adottságai, természeti erőforrásai zavaró hatásai mérséklődnek, a degradálódás kockázata csökken. A felszín alatti vízbázisok elszennyeződését és túlhasználatát okozó folyamatok lassulnak, megállnak. A Balaton vízminősége nem romlik, és idegenforgalmi szerepköre a szezon meghosszabbításának és az egész éves programlehetőségek bővülésének köszönhetően érezhetően javul. A térségben keletkező idegenforgalmi bevételek nőnek, és növekvő résszel járulnak hozzá a megye gazdasági teljesítményéhez. A fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a megőrzés szempontjai érvényesülnek. Az agrártérségekben a termőterületek növekednek a ma még parlagon lévő, nem művelt területek ismételt művelésbe vonásával. A termőhelyi adottságokhoz illeszkedő termesztési kultúrák mind hangsúlyosabb szerepet kapnak, a mezőgazdaságból megélni képes gazdák és családok száma növekszik, javulnak az önfenntartás lehetőségei a megyében.

Indikátorok -

A megyei Balatonpart településein eltöltött vendégéjszakák számának növekedése: 15% Közműolló zárása: 15% Újranyitott bányák száma: legalább 1 Művelésbe vont területek kiterjedésének növekedése: 10% Helyi termelők számának növekedése: 10%

5.3. Prioritástengely - Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Célkitűzések Átfogó cél: A megye várostérségei legyenek képesek az új kihívásokhoz alkalmazkodni összehangolt fejlesztések eredményeképpen Közvetlen célok: - Olyan intézkedéscsomagok foganatosítása a városfejlesztés során, amely hatékony megoldást nyújt a népességcsökkenés és a demográfiai problémák, a leszakadó városrészek és szegregátumok problémája megoldása, és a települési energiahatékonyság javítása terén. 39 2014. február


-

Cél a települések együttműködésén alapuló, harmonikus város-vidék kapcsolat kialakítása a helyi és térségi gazdaság fejlesztéséért. Az állandó és – ahol ez releváns – az ideiglenes népesség szükségletei együttes figyelembe vételével történjenek a fejlesztések.

Indoklás Bár a formálódó hazai területfejlesztési tervezési rendszer azt sugallja, hogy a várostérségek lehatárolása fő vonalaiban megegyezik a formálódó járásrendszer lehatárolásaival, azzal az eltéréssel, hogy egy-egy funkcionális várostérséghez több járás területe is tartozhat. A megyei tervezésnél azonban indokolt azokat a pontosításokat elvégezni, amelyek eredményeként a lehatárolások a valós térkapcsolatokat mutatják. Mint az „Nemzeti Fejlesztés 2030” munkaanyag is megállapítja: „vannak klasszikus, a megyehatárokon átlépő kis- és nagyvárosi vonzáskörzetek is, illetve olyan kisvárosi várostérségek, melyeket sokkal több szál fűz a szomszédos megye nagyvárosához, mint a megyeszékhelyhez. Mindez arra utal, hogy a megyei tervezést és fejlesztést is csak erős területi szemléletben, egymással együttműködő megyékkel lehet ellátni. „Például Pápa térsége inkább Győrhöz, mint Veszprémhez kötődik, Várpalota kapcsolatai Székesfehérvár felé legalább olyan élénkek, mint Veszprém felé”. Kiemelhető a Balaton körüli városok helyzete, melyeket – az egymás közötti kapcsolataikból, valamint hasonló lehetőségeikből és problémáikból adódóan – több szál köti össze egymással, mint megyeszékhelyeikkel”. Fenti tényezők azt bizonyítják, hogy míg a megye kisvárosainak várostérségei – a történetileg kialakult belső kapcsolatok erőssége miatt – meghatározhatók a megye közigazgatási határai között, a nagytérségileg jelentős több várost érintő várostérségek tervezése csak a külön-külön formálódó megyei területfejlesztési koncepciók összehangolásával vihető sikerre. Ezért Székesfehérvár, Veszprém, illetve Győr nagyvárosi térsége (a nagyvárosi térségek részét képező kisvárosi térségek sajátosságai figyelembevételével) megyeközi koordinációt igényel. Összességében Veszprém megyében törekedni kell a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítására.

Területi szempontok Veszprém megye várostérségei közül - az országos értékelések szerint – Veszprém, Várpalota és Ajka várostérsége „városias” a többi várostérség pedig „vidéki” besorolású. Köszönhető ez

40 2014. február


annak, hogy a várostérség együtt tartalmazza várost és környékét, a karakter meghatározásokra ez rányomja bélyegét. Az egyes várostérségek összehangolt tervezése – a várostérségen belüli differenciált fejlesztési célrendszer meghatározása - során – az együtt-tervezés és a közös érdekek érvényesítésén túl figyelemmel kell lenni azokra a belső különbségekre, amelyek az eltérő településméretből, a térség gazdaságában, foglalkoztatásában és a térségben élő népesség ellátásában betöltött eltérő szerepre utalnak. E miatt a „városias” karakterű várostérségeknek is vannak jellemzően vidékies jellemzőkkel, sajátos potenciálokkal rendelkező települései, a vidéki karakterű várostérségeknek pedig városi karakterű központjai. A várostérségek együtttervezése során teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A fejlesztések a térség egészének javát kell, hogy szolgálják. Veszprém megye funkcionális várostérségei: -

Veszprém nagyvárosi térsége, amelynek a veszprémi várostérségen túl része a várpalotai, a balatonfüredi és a balatonalmádi térség. (Utóbbiak együtt képezik a Balaton üdülőkörzet északkeleti térségét).

-

A veszprémi nagyváros-térségen belül – a sajátos üdülési-, rekreációs funkciók prioritása miatt – (a kiemelt üdülőkörzeten belül a tapolcai és a sümegi térséggel is együttműködve) önálló várostérségként fejlesztendő a balatonfüredi és a balatonalmádi térségek együttese.

-

A várpalotai várostérség – sajátos két nagyváros közötti fekvése és gazdasági kapcsolatrendszere miatt - több szálon kötődik Székesfehérvár nagyvárosi térségéhez is.

-

Ajka várostérsége Devecser térségével együtt a 8-as főút mentén szerveződő gazdasági tér magterülete

-

Pápa várostérsége nagy vonzáskörzettel bíró gazdasági, oktatási, kulturális központ (mely több szálon kötődik Győr nagyvárostérségéhez)

-

Tapolca és Sümeg ikervárosi várostérsége a Balaton nyugati kaputérsége

-

Zirc várostérsége a Bakony térsége


Települési önkormányzatok: városok, nagyközségek, községek Gazdasági társaságok 41

2014. február


-

Közlekedési szolgáltatók Civil szervezetek

Beavatkozási területek 1. Városok ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - A város és vonzáskörzetének szereplői közötti együttműködés fokozása. - A város szétterülésének megakadályozása. - A beépített területek összenövésének megakadályozása. - Központi városok belterületének vonzóvá tétele a koordinálatlan területi terjeszkedés megelőzése érdekében. - Az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése. - Szabadterületek, és zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése– a helyi adottságoknak megfelelően a városkörnyéki területeken egységes, rendszerszerűen kezelt rekreációs, ökológiai, tájesztétikai jellemzőkkel. - Közbiztonságot erősítő elemek a várostérségek térszerkezetének alakításában. - A városban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása: a nyitva tartás szervezése, a környéki parkolási lehetőségek biztosítása, a közösségi és alternatív, gyalogos és kerékpáros közlekedés általi megközelíthetőség lehetővé tétele, az elektronikus szolgáltatások kialakítása, kihelyezett vagy mobil szolgáltatások révén. Indikatív művelettípusok Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása - A többközpontúság kiépítése nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt. - Intenzív együttműködés elősegítése a szereplők között, hogy mérséklődjenek a közlekedési távolságok, és így korlátozódjon az urbanizált területek terjeszkedése a hatékony energia felhasználás szerint. - Fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése érdekében, a munkahelyek, lakóövezetek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedésének optimalizálása. - Környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése (vasút, elővárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi). - A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal. - A városi zöldterületek minőségi bővítése, hálózatba szervezése. - Magánberuházások esetén a barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítése, a városi és zöldmezős beruházások háttérbe szorítása. - Területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása. - Jövedelemtől és életkortól függetlenül használható, mozgásra, egészséges életmódra és kreativitásra ösztönző, tiszta (köz)területek - Egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, az épített és a kulturális örökségeinkhez.

42 2014. február


2. A városok az energiafüggőség csökkentéséért és a klímavédelemért, alternatív energia a településeken Alátámasztás A klímaváltozás alapvető okai és következményei nagyrészt a városi térségekben összpontosulnak. A városok mikro- és mezoklímája a globális változás hatásai nélkül is jelentősen eltérnek a kevésbé városiasodottabb térségekétől, ezek a különbségek pedig a klímaváltozás hatására a későbbiekben felerősödhetnek. Így a várospolitika klímaváltozásra adott reakciói napjainkban az európai gondolkodás részét képezik. A klímaváltozás hatásaira koncentráló megközelítésmód és az alkalmazkodóképességet célzó intézkedések (mitigáció és adaptáció) egyben lehetőséget is teremtenek az alternatív gazdasági növekedésre és a környezettudatosság növelésére. Indikatív művelettípusok Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a városokban - Helyi szabályozások, adók, pénzügyi ösztönzők és beruházások alkalmazása a városi klímavédelem érdekében. - A zöld gazdaság céljainak és elveinek követése, valamint a lokális erőforrásokra épülő helyi gazdaság erősítése. - Klímabarát építészeti megoldások előnyben részesítésének támogatása. - Jobb elérhetőség biztosítása kevesebb közlekedési szükséglettel optimális területhasznosítás révén. - Klímabarát, alacsony szén-dioxid kibocsátású, versenyképes és biztonságos városi tömegközlekedés kialakítása, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésével, valamint a szolgáltatások technikai alkalmazkodása a klímaváltozáshoz.

3. A városok demográfiai problémáinak kezelése Alátámasztás A városok demográfiai problémáinak kezelésére átívelő, integrált beavatkozások szükségesek, kiemelt hangsúlyt fektetve a megfelelő munkalehetőségek teremtésére, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás eszközeivel. Egyes társadalmi csoportok vagy akár egész városok további elszigetelődésének megakadályozása érdekében nemcsak a magas képzettséget igénylő munkahelyek megteremtése a cél, hanem figyelmet kell fordítani az alacsonyabb képzettségű rétegek munkalehetőségeinek bővítésére, valamint a hátrányos helyzetű – különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó – társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének fejlesztésére is. A városoknak és érintett szerveknek fel kell készülniük a társadalom korszerkezetének változásából következő új szükségletek kielégítésére is.

43 2014. február


Komplex megoldások a demográfiai kihívásokra - Helyi munkaerőpiaci programok megvalósítása az elöregedésből és elvándorlásból fakadó munkaerő kiesés elkerülése érdekében. - Korban, családszerkezetben, és társadalmi összetétel szempontjából vegyes lakóterületeket eredményező mechanizmusok alkalmazása. - Új és jobb minőségű szolgáltatások biztosítása az idősödő népesség számára (szociális ellátás, egészségügy, kultúra, közlekedés, akadálymentes környezet, stb.). - Közösségfejlesztő kulturális és társadalmi programok megvalósítása. A városoknak és érintett szerveknek fel kell készülniük a társadalom korszerkezetének változásából következő új szükségletek kielégítésére, felfedezve a helyzetből adódó kihívások mellett a lehetőségeket is. Ezzel párhuzamosan, a helyi szintről kiindulva támogatni kell a kiegyensúlyozottabb korszerkezetet célzó politikák bevezetését (beleértve a családbarát politikákat), valamint a magasabb gazdasági aktivitási arányt célzó intézkedéseket. Indikatív művelettípusok Családbarát városok kialakítása - Gyermekjóléti és családokat érintő oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások biztosítása megfelelő minőségben, kapacitásokkal és elérhető módon. - Családbarát foglalkoztatási és munkahelyi környezet megteremtése, távmunka lehetőségének biztosítása. - Akadálymentes, családbarát környezet kialakítása, és a családbarát társadalmi környezet erősítése. - A gyermekvállalás közösségi szerepének, fontosságának tudatosítása a helyi társadalom számára, a gyermeket vállalók megbecsülése, családbarát példák támogatása és népszerűsítése. - Családbarát foglalkoztatás és munkahelyek körülményeinek megteremtése. - Közbiztonságot erősítő elemek az épített környezet kialakításában, társadalmi összefogás keretében, esetenként pedig infokommunikációs és térinformatikai eszközök, rendszerek alkalmazásának ösztönzése a várostérségek működésében a bizalom és biztonság megerősödése érdekében. - Közösség és társadalom orientált városfejlesztés.

4. A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése Alátámasztás A városok nagy kihívásokkal néznek szembe, különösen a hálózatos gazdasági struktúrák és kapcsolatrendszerek változásával és a globalizációval összefüggésben. Különösen nagy probléma a magas munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés. Egy városon belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes városi területek gazdasági és társadalmi lehetőségeit illetően, vagy a környezetminőség változása szempontjából.

44 2014. február


Indikatív művelettípusok Szegregáció megelőzése a hanyatló városrészekben - A helyi közösség oktatási és képzési lehetőségeinek fejlesztése a gyermekekre és fiatalokra összpontosító proaktív politikákkal együtt. - A fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák kidolgozása. - Városi, városrészi léptékben a térben koncentrálódó társadalmi kihívások hatékony kezelése, szegregált területek kialakulásának megelőzése, a kialakult szociális problémák hatékony kezelésével.

Várható hatások A várostérségi szintű tervezés új kihívások elé állítja a településeket. A feladat a települések önkéntes társulásával oldható meg hatékonyan (erre a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 2011-ben módosított törvény lehetőséget biztosít). A valóságos koordinációban elkészülő várostérségi koncepciók és tervek (majd az ezek mentén kialakuló fejlesztési megállapodások) képezhetik az alapját a következő 2014-2020 közötti időszak fejlesztéseinek. Így biztosítható, hogy a források valóban a térség számára stratégiai fontosságú fejlesztésekre és beavatkozásokra fordítódjanak. A stratégiai célokat szolgáló, integrált megközelítéssel hozott későbbi fejlesztési döntések (a területfejlesztési programokról, a konkrét támogatott fejlesztésekről) pedig növelhetik a forrásfelhasználás hatékonyságát.

Indikátorok -

Közös (összehangolt) településszerkezeti tervek száma: várostérségenként legalább 2 A Bakony és a Somló térségében a települési szintű szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok összehangolt tartalma Népességcsökkenés mérséklődése: várostérségenként legalább 2 százalékpont, érintett települések száma legalább 50% Városi zöldterületek számának és összkiterjedésének növelése: 10% Széndioxid kibocsátás csökkentése 1% Szegregálódott településrészek számának csökkenése: várostérségenként legalább 2

45 2014. február


5.4. Prioritástengely - A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Célkitűzések Átfogó cél: Az Európai Uniós célkitűzések között kiemelt célként szerepel a közlekedési szolgáltatások minősége, a hozzáférhetőség és a megbízhatósága. Ezek egyre fontosabbá fognak válni a következő években, többek között a népesség öregedése és a tömegközlekedés népszerűsítésének szükségessége folytán. A vonzó járatsűrűség, kényelem, könnyű elérhetőség, megbízhatóság és intermodalitás, ezek a minőségi szolgáltatás fő jellemzői. A háztól-házig tartó, zökkenőmentes mobilitás szempontjából ugyanilyen lényeges – a személyszállításban és az árufuvarozásban egyaránt – a menetidőről és az útvonalváltozatokról való tájékozódás lehetősége. Az Európai Unió a célok elérése érdekében a következő számunka is releváns intézkedéseket fogalmazta meg: 





Hatékony és integrált mobilitási rendszer, o Az egységes európai közlekedési térség, o A színvonalas munkahelyek és a tisztességes munkakörülmények előmozdítása, o A közlekedés védelme, o Emberéletek ezreinek megmentése a közlekedésbiztonságra vonatkozó fellépések révén, o A szolgáltatás minősége és megbízhatósága, Innováció a jövő szolgálatában: technológiák és magatartásformák, o Európai közlekedési kutatási és innovációs politika, o Fenntarthatóbb magatartásformák ösztönzése, o Integrált városi mobilitás, Korszerű infrastruktúra és intelligens finanszírozás, o Közlekedési infrastruktúra: területi kohézió és gazdasági növekedés, o Következetes finanszírozási keretek, o A helyes árképzés és a piaci torzulások kiküszöbölése.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia egyeztetési verziója elkészült, jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. A stratégia az egyidejűleg készülő Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásait is figyelembe vétve a 20142050-es időhorizontra tekint ki. Az NKS gyakorlati célja a 2014-2020-as uniós ciklus közlekedési projektjavaslatainak stratégiai megalapozása volt. A stratégia az Európai Unió által megkövetelt összközlekedési szemlélettel, a közlekedési alágazatok egymásra hatásának figyelembe vételével készült, amely középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050) tartalmazza a koncepcionális célkitűzéseket, a mobilitási igényeket meghatározó nemzeti és külgazdasági tendenciák, népességi mutatók, területfejlesztés, stb. kérdéskörök

46 2014. február


vizsgálata alapján. Ennek megfelelően a Megyei Stratégia kidolgozásának a fenti dokumentummal összhangban kell lennie. Közvetlen célok: A célok Megyei szintű specifikálása az alábbi szűkítési pontokban jelenik meg: 1. Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése 2. A fenntartható közösségi mobilitás elősegítése: (a térségi közlekedéssel kapcsolatos hálózati-, infrastrukturális- és közlekedésszervezési fejlesztések célja olyan régiós kapcsolatrendszer kialakítása, amely a megközelíthetőség és a belső elérhetőség javításával szolgálja annak szorosabbá válását, Veszprém megye területi kohéziójának növelésével.)

3. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése 4. A napi tevékenységek ellátásához szükséges intermodalitás feltételeinek javítása pl. munkaerőpiaci-központok megközelíthetősége, munkába járás 5. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális elemeinek fejlesztése 6. Az utazási körülmények javítása a közösségi közlekedés fejlesztésével: élhetőbb vidéki települési környezet megteremtése a lakossági eredetű környezeti terhelés csökkentésével

7. A tömegközlekedési rendszerek költséghatékonyságának javítása 8. A vasúthálózatba kapcsolódó iparvágány-fejlesztések támogatása 9. Balesetek számának és súlyosságának csökkentése 10. A „SMART CITY” koncepcióhoz illeszkedő "SMART" közlekedésfejlesztések előtérbe helyezése

Indoklás A Megye területfejlesztési programjának az abban megfogalmazott közlekedés fejlesztési és egyéb fejlesztéseknek figyelemmel kell lenniük az Európai Unió közlekedésről kialakított jövőbeni elképzeléseivel, valamint az ez alapján elkészített Nemzeti Közlekedési Stratégiában megfogalmazott elképzelésekkel. Ennek megfelelően figyelembe kell venni az Európai Unió az egységes európai közlekedési térség megvalósítását célzó stratégiát, melyet a "Fehér könyv" foglal össze. Az ebben leírt program a múlt tanulságaiból kiindulva vizsgálja a közlekedési ágazat fejlődési irányzatait, és a jövő kihívásait. A versenyképes és fenntartható közlekedés jövőképe az alábbiak szerinti:     

A közlekedés fejlesztése és a mobilitás támogatása a 60%-os kibocsátás csökkentési célkitűzés elérése mellett, Hatékony törzshálózat a multimodális helyközi utazások és fuvarok lebonyolításához, Világszerte egyenlő versenyfeltételek a nagy távolságú személyszállításban és az interkontinentális árufuvarozásban, Tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom, Tíz cél a közlekedési rendszer versenyképessé és erőforrás-hatékonnyá tételéhez, teljesítménymutatók a 60%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés célkitűzésének eléréséhez:

47 2014. február


o A városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal működő” gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni; a jelentősebb városközpontok logisztikáját alapvetően szén-dioxid-mentesíteni kell 2030-ra, o 2030-re a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia, hatékony zöld árufuvarozási folyosóknak is köszönhetően, o 2050-re európai nagy sebességű vasúthálózatot kell létrehozni. 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagy sebességű vasúthálózat hosszát, és minden tagállamban sűrű vasúthálózatot kell fenntartani. 2050-re a közepes távolságú személyszállítást többségében vasúton kell lebonyolítani, o 2030-ra teljesen üzemképes, az egész Európai Unióra kiterjedő TEN-T „törzshálózatot” kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni, a kapcsolódó információs szolgáltatásokkal együtt, o 2050-re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti – lehetőleg nagy sebességű – hálózatba; gondoskodni kell valamennyi jelentősebb tengeri kikötő megfelelő összeköttetéséről a vasúti árufuvarozási rendszerrel és – lehetőség szerint – a belvízi utak rendszerével. o A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve a természetüknél fogva erőforrás-hatékonyabb közlekedési módok fokozott használatát is, o A közlekedés és az infrastruktúra-használat hatékonyabbá tétele információs rendszerekkel és piaci alapú ösztönzőkkel, o 2020-ra Európában ki kell építeni a korszerűsített légiforgalom-irányítás infrastruktúrát (SESAR12) és be kell fejezni az Európai Közös Légtér megvalósítását. Ki kell építeni az ennek megfelelő szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket is (ERTMS13, ITS14, SSN és LRIT15, RIS16). Ki kell építeni az európai globális navigációs műholdrendszert (Galileo), o 2020-ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs, forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszer keretét, o A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében, o A „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazására és a magánszféra bevonására kell törekedni a piactorzítások – azon belül a káros támogatások – kiküszöbölése, a bevételteremtés és a jövőbeli közlekedési beruházások finanszírozásának biztosítása érdekében.

48 2014. február


Megyei szinten vizsgálva, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődését hátráltatják a közlekedési hálózat hiányosságai, melyek elsősorban az észak-dél irányú kapcsolatok terén, illetve a főútvonalaktól távol eső periférikus térségek nehézkes elérhetőségében mutatkoznak meg, továbbá a város és térsége kapcsolatrendszerében. A megye mellékúthálózatának kiépítettsége és állapota nem kielégítő, fejlesztésével a megyén belüli elérési idők optimalizálása, korszerű gazdaságszervezési követelményekhez való igazodása érhető el. Hiányosak a megyében a belső kerékpárút hálózati elemek, a meglévő kerékpárutak minősége zömében nem megfelelő, felújításuk szükséges, a kerékpárutakhoz kapcsolódó infrastruktúra jelenleg szinte teljesen kiépítetlen. A meglévő mellékúthálózatok jelentős része alkalmas kerékpárforgalom strukturált levezetésére, de ezek helyét és kiegészítő feltételeit meg kell teremteni. Az egyre erősödő tranzitforgalom ellehetetleníti egyes települések belső forgalmát, megsokszorozva a balesetveszélyt, a települési környezeti ártalmakat. A települési közúthálózati elemek kiépítettsége nem teljes, a kiépített szakaszok burkolatának minősége, szélessége, teherbírása több helyen nem megfelelő, ezért fontos a jelentős forgalmú önkormányzati tulajdonú közutak kiépítésének, rekonstrukciójának, felújításának támogatása. A megye közösségi közlekedési lefedettsége csaknem 100 %-os, amit legnagyobb részben a közúti közösségi közlekedés biztosít. Az autóbusz közlekedés szervezettsége, szolgáltatások színvonala nem kielégítő. A közösségi közlekedési formákon belül és között az átszállási lehetőségek lokálisan és időben sem felelnek meg az elvárásoknak, a kapcsolódó infrastruktúra, a pályaudvarok műszaki színvonala, elhelyezkedése nem megfelelő. A közösségi közlekedési formák igénybevételének egyszerűbb és átjárhatóbb formában való működése érdekében szükséges a közösségi közlekedési szervezetek kialakítása a közúti és vasúti közlekedés menetrendjeinek összehangolására, a közösségi közlekedésben részt vevő járművek optimális és költséghatékony használatának megteremtésére, a járműpark frissítése, felújítása, környezetbarát autóbuszok beszerzése. A Megye ipari és gazdasági fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű a meglévő vasúti hálózat és infrastruktúra fejlesztése, mely mind az utasforgalom, mind pedig az áruszállítás szempontjából kedvező. Az áruszállítások környezetbarát, költséghatékony megoldását jelentheti a vasúti szállítási lehetőségek jobb kihasználása. A meglévő, fejlesztendő és az új iparterületek esetében ezt iparvágányok kiépítésével lehet elősegíteni. Konkretizálva a célkitűzéseket a Térségi igényeket foglalják össze az alábbi pontok:  a munkába járáshoz szükséges hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat és kerékpárforgalmi létesítmények, a kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek jelenleg csak részben állnak rendelkezésre a megyében. A kistérségeken belül, a települések közötti vagy településen belüli munkahelyek megközelítése rossz minőségű, forgalmas utakon történik, holott a lakosság jelentős hányada kerékpárral jár dolgozni.  a nem kötött pályás elővárosi és városi közlekedésfejlesztések pl. gyalogos, kerékpáros közlekedés, közúti közlekedés, járműpark fejlesztése  balesetveszélyes gócpontok átalakítása  közlekedési csomópontokban őrzött kerékpár-tároló, P+R parkolók, kerékpárkölcsönzők, tömegközlekedés kombinálása (intermodalitás), autóbusz pályaudvarok 49 2014. február


    

 

térinformatikai alapú kerékpárút és önkormányzati infrastruktúra nyilvántartási rendszerek, adatbázisok kialakítása, kifejlesztése akár megyei akár kistérségi szinten önkormányzati utak fejlesztése, a szilárd burkolattal ellátott úthálózati lefedettség növelése a közösségi közlekedés költség hatékony működését elősegítő, az utazási körülményeket javító igényvezérelt közlekedési rendszerek bevezetése a gépjárművel nem rendelkezők esélyegyenlőségének biztosítása intelligens közlekedési rendszerek használata: a megoldás egyszerre nyújt támogatást és segítséget a városvezetésnek és a lakosságnak, ugyanakkor a köztük lévő kommunikációt is segíti. Lehetőséget teremt a közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentjére, elektronikus jegyrendszer kiépítésére, stb. a költséghatékony, környezetbarát áruszállítási rendszerek kialakítása, a meglévő infrastruktúra fejlesztése, és a hiányzó elemek kiépítése a városi áruszállítás, "City logisztika" feltételeinek megteremtése, korszerű alacsony károsanyag kibocsátású eszközpark létrehozása

Területi szempontok A prioritási tengely a megye egész területére koncentrál, de minden esetben az érintett települések helyi adottságaihoz kell igazítani és egymással térségileg integráltan kell megvalósítani.

Fő célcsoport, kedvezményezettek Fő célcsoport: 1. területi lakosság 2. munkavállalók 3. turisták 4. közösségi közlekedési módokat igénybevevő lakosság 5. civil szervezetek, vállalkozások 6. a területen lévő telephelyek, logisztikai központok, gyárak Kedvezményezettek: 7. települési önkormányzatok 8. üzemeltetők gazdasági társaságai (VOLÁN, MÁV, NIF)

50 2014. február


Beavatkozási területek 1. Az elérhetőség fejlesztése Alátámasztás - közlekedési infrastruktúra megteremtése bel- és külterületi utakon - a kerékpáros közlekedés ugyan elterjedt, de jelenlegi fázisában az utak állapota és a kerékpárút hiánya miatt balesetveszélyes Indikatív művelettípusok - kistérségek települései közötti kerékpárút hálózat fejlesztése - a megyeszékhelye és a települések közötti úthálózat kiépítése, felújítása, a biztonságos közúti közlekedés feltételeinek megteremtése - közúthálózat karbantartása, annak nyomon követése, ütemezett karbantartás elvégzése

2. Térségi mobilitás biztosítása Alátámasztás - a mobilitásban az esélyegyenlőség biztosítása, az eljutási lehetőségek megteremtése a személygépkocsival nem rendelkezők részére is - a térbeli mobilitási lehetőségek megteremtése a hálózati hiányosságok megszűntetése, a szolgáltatások időbeniségének javítása, utazási igényekhez történő illesztése Indikatív művelettípusok A korábban megteremtett infrastruktúrára épülő - munkába járás biztonságos körülmények között - kerékpárút hálózat kialakítása és a meglévő kerékpárút hálózat tovább fejlesztése, balesetmentes racionalizálása - utazási igényeknek megfelelő és színvonalú, igényvezérelt tömegközlekedés biztosítása - települések közötti munkahelyi buszok, iskolabusz indítása - intermodalitás: vasúti közlekedés, közúti közlekedés, közlekedési hálózatok átszervezése, integrált közlekedési csomópont létrehozása.

3. Környezetbarát közlekedési eszközök használata Alátámasztás - a jelenlegi járműpark elavult, nem környezetbarát - a kerékpáros közlekedés ugyan elterjedt, de jelenlegi fázisában az utak állapota és a kerékpárút hiánya miatt balesetveszélyes - a kipufogógáz környezetszennyező, egészségkárosító hatása 51 2014. február


Indikatív művelettípusok - a pozitív externáliákat létrehozó tevékenységek (gyaloglás, kerékpározás, közösségi közlekedés) támogatása - a kerékpártárolók kialakítása - bérbringa rendszerek fejlesztése, kiépítése - elektromos buszok, elektromos autók beszerzése, használata - korszerű kedvező károsanyag kibocsátású, illetve zéró emissziós áruszállító járművek használata - a településeken "zöld zónák" létrehozása

4. Intelligens közlekedési rendszerek Alátámasztás Az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokat is magába foglaló SMART CITY egy olyan komplex rendszer amely nem csupán az ipari szektorban hasznosítható, de a városvezetés, városüzemeltetés, közösségi közlekedés résztvevői számára is jelentős ahhoz, hogy jobbá, okosabbá, biztonságosabbá váljon az utazóközönség környezete. Időszerű változás lenne a közösségi közlekedés szereplőinek, a több kistérséget összefogó Volán társaságok összehangolása egy modulárisan felépülő, fenntartható rendszer keretében. A fejlesztés lényege, hogy igényre szabottan, térinformációval ellátva olyan intelligens városirányítási eszközrendszer jöjjön létre, amely egyszerre lát el döntés-, üzemeltetés-, munkairányítás-, lakossági igény-támogatást, akár mobileszközökön keresztül. Indikatív művelettípusok Közlekedési megoldások, a városi közlekedés szervezésének megvalósítása -

közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentje elektronikus jegyrendszer kiépítése forgalomnagyságot érzékelő forgalomirányítási rendszer; motor stop/start rendszerek, visszaszámlálós közlekedési jelzőlámpák rendszerének kialakítása intelligens forgalomirányító központok kiépítése; érzékelők, felszerelése, összehangolásuk parkolóhely menedzsment; meglévő utak kapacitásainak jobb kihasználása intelligens eszközök, programok segítségével balesetvédelem (járművek közötti kommunikáció) elektromos meghajtású, "zéró" emissziós autók/buszok használata energiacsúcsok kiugrásának szabályozása közösségi közlekedés előnyének biztosítása a forgalomban 52

2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat -

közszolgálati járművek automatikus övezeti beléptetése forgalomcsillapított övezetekbe; bója rendszer kiépítése multimodális/gyalogos navigációs rendszerek; sebességmérő rendszer kialakítása közlekedési szabályok betartását ellenőrző kamerás rendszerek (buszsáv, tilos megállás, tilos jelzésen áthaladás). okos, „forgalomfigyelő” gyalogátkelőhelyek kialakítása incidens- és eseménykezelés pl. beérkező panaszok kezelése

5. Forgalombiztonság növelése Alátámasztás - a térség jó néhány településén hiányoznak a biztonságos közlekedés feltételei, a lakosság biztonságát forgalomlassításra alkalmas eszközök nem szolgálják - a forgalmas útkereszteződésekben, utakon a baleseti gócpontoknak köszönhetően a halálozással végződő közlekedési balesetek száma az EU Fehér Könyv szerint nullára redukálandó Indikatív művelettípusok A településeken belül közlekedő lakosok biztonságának növelése érdekében szükséges: - jelzőlámpák elhelyezése - gyalogátkelőhelyek létesítése - forgalomlassító szigetek elhelyezése - iskolák, óvodák, stb. közelében sebességkorlátozó és figyelmeztető táblák elhelyezése - összefüggésben az előző pontban felvázolt intelligens közlekedéssel: a tervezett és aktuális útlezárások, közmunkák publikálása - a településeken gyalogos övezetek, zónák létrehozása

Várható hatások A megyei bel- és külterületi utak állapota és megléte kistérségenként eltérő, de a partnerségi fórumok tapasztalataiból ítélve egyes településeken belül és azok között számos szilárd burkolatú úttal nem- vagy csak részben rendelkező út található. Az elérhetőség javítása érdekében a szükséges infrastruktúra megvalósítása elengedhetetlen, részben a biztonságos közlekedés, részben az utak későbbi karbantartásának elősegítése érdekében. A biztonságos közlekedést biztosító kerékpár-, bel- és külterületi utak állapotának és körének növelésével a megye lakosságának mindennapi életét könnyítő, a munkahelyre, bevásárolni eljutását, a szabadidős tevékenységének végzését támogató megoldás születik. Veszprém megye egészét nézve jelentős változás várható a környezetbarát közlekedési rendszerek és eszközök alkalmazásától. A kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának megteremtése, a közösségi közlekedés színvonalának növelésével annak széles körű 53 2014. február


elterjedése, használata valamint a járműpark elektromos, „zéró” emissziós autókra és buszokra való módosítása a megye szén-dioxid kibocsátásának csökkenését idézi elő. Az intermodalitás megteremtése esélyegyenlőséget biztosít a megyén belül élő, gépjárművel nem rendelkező lakosok számára a távol eső települések egyszerű elérésére, akár napi rendszerességgel, a lakóhelyüktől eltérő városba. Az intermodalitás létrejöttével az közösségi közlekedés elterjedése, az utasok számának növekedése várható, mely összefüggésben a környezetbarát megoldások választása előtérbe kerül. Az intelligens közlekedési eszközök bevezetésével a balesetveszélyes gócpontok felszámolása, a lakosság biztonságos helyi közlekedése, a költséghatékony üzemeltetési feltételek megteremtése, az összehangolt városi és térségi forgalomirányítási rendszer válik hozzáférhetővé. Ennek köszönhetően a meglévő utak kapacitásainak kihasználtsága, a lakossági elégedettség, a gyalogos- és balesetvédelem nő, a nagy energiafelhasználással járó időszakok kilengései kezelhetővé, optimalizálható válnak, a megye területén lévő utak állapotának folyamatos nyomon követésével az úthibák, elhasználódás előfordulása minimalizálható.

Indikátorok -

utasok száma halálesetek számának alakulása az utasok utazásainak száma kerékpárutak, burkolt utak hossza (km) megtakarított utazási idő a megyeszékhellyel létrejövő kapcsolatok száma naponta

5.5. Prioritástengely - A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Célkitűzések Átfogó cél: Veszprém megye társadalma egészsége és megújuló képessége növelése érdekében cél a népességszám csökkenésének megállítása (nagyobb távlatban a népesség növelése), - a gyermekek születésének ösztönzésével, - a lakosság egészségi állapotának javításával, a várható élettartam növelésével, - a megye települései népességmegtartó és a népességvonzó erejének növelésével, - a megye környezeti állapotának javításával.

54 2014. február


Közvetlen célok: - Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása. - Megyei és települési identitás erősítése.

Indoklás A népességvonzó képesség erősítése érdekében ki kell használni a Balaton térsége jelentette vonzerőt (egyaránt beleértve a vállalkozásfejlesztés nagyobb lehetőségeit és az alkonygazdaságban rejlő potenciált), a Balaton, illetve a Balaton-felvidék sajátos adottságait valamint a megye várostérségi településeinek vonzó lakókörnyezeti feltételeit. Alapvető fontosságú Veszprém megyében– az országos stratégiai célkitűzésekhez kapcsolódva - a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban és értékekben való gyarapodásának elősegítése a képzettség emelésével, a képességek bővítésének, az innovációra való nyitottság növelésének támogatásával. Lényeges a családok és a közösségek megerősítése, a közösségi és egyéni felelősségvállalás erősítése, az értékátadás kereteinek biztosítása, a fiatalok és a képzettséget szerzettek térségben tartása. Lényeges a népesség egészségi állapotának javítása az egészség megőrzése és a gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése. Ehhez szükséges a hatékony közegészségügyi és egészségügyi szolgáltatások, a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint a rekreáció biztosítása, ehhez a megyei szinten rendelkezésre álló eszközök mozgósítása. Fontos továbbá a társadalmi biztonság, kiemelten közbiztonság, szociális, családi és személyi biztonság, az információbiztonság, illetve a munkahelyek biztonságának erősítése. A jó egészségi állapot eléréséhez Veszprém megyében is biztosítani kell: - az egészség előfeltételeit, a hatékony egészségfejlesztést, - az egészség védelmét, a betegségek megelőzését, - valamint a beteg emberek gyógyítását. Ez elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá a megye valamennyi lakója. Bár az egészségügyi ellátórendszer – fentieket megvalósító - működtetése állami feladat, a népegészségügyi program egészének sikere elképzelhetetlen a partnerségi kapcsolatok megteremtése, a társadalom valamennyi alrendszerének és szereplőjének bevonása, az önkormányzatok, a magánszektor, a civil közösségek, a lakosság kezdeményező és cselekvő részvétele nélkül.

55 2014. február


A központi állami intézményeknek szakmai segítséget, pénzügyi forrást és egyéb ösztönzőket kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a közösségek a saját problémáikhoz igazodó autonóm egészségfejlesztési tevékenységet folytathassanak. A koordinált és egy irányba mutató, az egészség ügyét szolgáló befektetések és programok, akciók közösségi támogatottságának erősítése az összbefektetés mértékének növelése nélkül is a lakosság egészségi állapotának javulását eredményezi. Veszprém megye fejlődésének – versenyképessége javításának - lényegi feltétele a korszerű gyakorlati tudást biztosító képzés és szakképzés fejlesztése, a képességek folyamatos fejlesztésének és az élethosszig való tanulás feltételeinek széleskörű biztosítása, a kutatásfejlesztés és az innováció eredményeit a térségi gazdaságba és a helyi társadalomba integrálni képes kreatív térségi társadalom kialakítása.

Területi szempontok A prioritási tengely Veszprém megye egész területére koncentrál. A megye egészségügyi és oktatási központjai szerepe hangsúlyos.


A megye lakossága Települési önkormányzatok Egészségügyi intézmények Oktatási intézmények (alap-, közép-, és felső fokon) Közművelődési szolgáltatók Civil szervezetek

Beavatkozási területek 1. A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása -

Földrajzi- (térségi) és szakterületi ellátás-fejlesztési programok kidolgozása és társadalmi együttműködéssel történő megvalósítása a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és minőség javítására. Cél, hogy a programok a megye minden térségében kiterjedjenek az összes népegészségügyi szempontból jelentős szakterületre, különös tekintettel az egészségmegőrzésre és a betegségmegelőzésre. Továbbá érintsék a következő szakterületeket: az alapellátás, a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a sürgősségi ellátás és rehabilitáció, valamint a kardiovaszkuláris, pulmonológiai, onkológiai, pszichiátriai és gyermek-egészségügyi ellátás.

56 2014. február


-

-

-

-

-

Az egészségügyi ellátórendszer további fejlődésének elősegítése, a strukturális átalakítása pozitív eredményeinek stabilizálása, a kialakuló betegút-szervezést támogató intézményrendszer erősítése, Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése (a Semmelweis Tervben megfogalmazott célkitűzések megvalósítására) a térségi és települési sajátosságok figyelembevételével, A nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakuló betegutak folyamatos figyelemmel kísérése (monitoringja) hatékonyságának értékelése, a nem hatékony, az egészség helyreállításának célkitűzéseit nem szolgáló megoldások változtatása, Az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez való hozzáférés biztosításának - az intézmények elérhetőségének - javítása, megközelítésük könnyítése, (az ellátáshoz való hozzájutás társadalmilag elfogadott idő alatt való biztosítása a megye minden településében) a sajátos közlekedésszervezési megoldások kiterjesztéséhez, valamint az egészségügyi centrumok elérését nehezítő közlekedési kapcsolathiányok fokozatos felszámolásával. A megye határain túlnyúló – országos és nagytérségi szerepű - egészségügyi szolgáltatások megőrzése és fejlesztése kiemelten Balatonfüreden és Tapolcán. A egészségügyi intézményi rendszer átalakítása során kialakult gyógyturisztikai intézmények fejlesztése, speciális szolgáltatásaik bővítése.

2. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten A K+F+I szektor erősítése - A megyei és a térségi gazdaságba hasznosulni és integrálódni képes kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása a Pannon Egyetem bázisán, az eredmények felhasználásával a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek bővítése elsősorban Veszprémben és a Székesfehérvár – Veszprém – Ajka tengely mentén valamint Balatonfüred és Pápa térségében. Cél az egyetem-kutatóintézet-ipar klaszterek, platformok működésének támogatása, a kapcsolatrendszerek erősítése. - Az innováció támogatása. Az összesített innovációs mutató alapján mért teljesítmény Veszprém megyében haladja meg az országos átlagot és közelítsen az EU országok felső harmadának szintjéhez, - A K+F+I infrastruktúra, a szakterületi elérésének erősítése és összehangoltabb kihasználása - Az informatikai oktatás fejlesztés a Pannon Egyetem bázisán, - Az infokommunikációs technológiák elterjedésének támogatása a gazdaság termelékenységének növelése, a versenyképessége javítása, az esélyegyenlőség és az életminőség javítása szolgálatában, - A kis és középvállalkozások innovációs törekvéseinek támogatása a Pannon Egyetem és a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara bázisán. - Az e-kereskedelem, a költséghatékony e-ügyintézés támogatása, feltételeinek megteremtése,

57 2014. február


A közoktatás fejlesztése - Bölcsődei-, óvodai férőhelyek bővítése a fiatal anyáknak a munka világába való könnyű visszavezetése, a gyerekek képességei fejlesztése érdekében, - A nyelvoktatás fejlesztése egyrészt a turizmus szolgálatában, másrészt a jelentős német kisebbség identitásának megőrzés érdekében, - A helyi kultúra és a helyi hagyományok beépítése a közoktatásba részben a turizmus fejlesztése, részben pedig a térségi és települési népességmegtartó képességet is erősítő helyi identitástudat növelése érdekében, A szakképzés és felnőttképzés - Veszprém megye gazdasági sajátosságaira, piaci igényeire tekintettel lévő oktatásfejlesztés úgy a szakképzés, mint a felnőttképzés vonatkozásában elsősorban Veszprémben, Ajkán és Pápán. - A gyakorlati tudás átadására alkalmas műhelyek, gyakorlóhelyek fejlesztése - A térségi gazdaság szereplőinek erőteljesebb bevonása a gyakorlati tudás elsajátításába - A távoktatás lehetőségeinek bővítése a felnőttképzésben - A felnőttképzés egyéb területeinek fejlesztése – a nem-formális pedagógia módszertanára épülő képzések, az önművelésre, az önképzésre, a közös tanulási-tanítási folyamatokra épülő, a közösségi művelődés intézményrendszere által életre hívott és támogatott szakkörök, illetve a népfőiskolai tevékenység támogatása. Felsőoktatás - Veszprém megye, illetve a Közép-Dunántúli térség gazdasági sajátosságaira, piaci igényeire tekintettel lévő oktatásfejlesztés a Pannon Egyetem bázisán A szociálpolitika hatékonyságának javítása - A felnőtteket és a gyerekes családokat szükségleteik szerint erősítő, - települési szinten egy egységes struktúrát alkotó - szociálpolitikai szolgáltatások rendszerének létrehozása a megye településeiben (illetve együtt élő településcsoportjaiban) az egyes települések lakosságának jellegzetességei figyelembevételével. - Szociális szolgáltatások és intézmények infrastruktúra fejlesztése. - A fogyatékos személyek, megváltozott munkaképességűek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának elősegítése. - Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe. Társadalmi felzárkóztatás - A perifériák lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok csökkentése kiemelten Veszprém megye Vas és Zala megyei határ menti településeiben valamint a belső periféria településeiben. A kultúra fejlesztése - A gazdag helyi-, térségi- és nemzeti tudat, önbecsülés és összetartozás erősítése a közösségi művelődés eszközeivel. 58 2014. február


-

-

-

A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági, mint társadalmi erőforrás fenntartható megőrzése, értékeinek kibontakoztatása, hozzáférésük javítása. A turizmusban kapcsolódó épített örökségi helyszínek bővítése és érték-kibontakoztató helyreállítása (kastély és kúriaprogram, valamint templom és kápolnaprogram kezdeményezése az alulhasznosított, illetve elhanyagolt – ugyanakkor jelentős helyi értéket képviselő - létesítmények fejlesztésére, a vallási turizmushoz kapcsolódó egyházi létesítmények és azok környezete megújításának támogatására. Örökségbarát fejlesztéspolitika felépítése, a kulturális örökségvédelem beépítése a megye várostérségei fejlesztési terveibe. A kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődés lehetőségeihez való hozzáférés támogatása, a területi különbségek csökkentése érdekében a kulturális szolgáltatások fejlesztése, a kulturális javakhoz és értékekhez való hozzáférés javítása. Az alulhasznosított épített örökségi helyszínek tekintetében Veszprém megye jelentős helyi értéket képviselő felhagyott katonai létesítményekkel is rendelkezik (pl. Hajmáskér laktanya főépülete, Hajag-tető BARS-állomás, Tótvázsony és Szentkirályszabadja objektumai). Javasolt ezek hasznosítása, illetve környezetük helyreállítása.

A sport fejlesztése - Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein - A sport szerepének növelése az egészségmegőrzésben - A sportbeli hagyományok támogatása - Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése, - A sportlétesítmények korszerűsítése és közösségi szabadidős használatra történő megnyitása, - Nemzetközi versenyek támogatása a megye sikeres sportágaiban.

3. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Alátámasztás Az óvoda, a bölcsőde fejlesztésének, illetve a családi napközi kialakításának célja a kisgyermekes fiatalok helyben tartása, a település népességmegtartó képessége érdekében. Indikatív művelettípusok - Az épületek fizikai állapotának javítása. - A helyszínek óvodai, bölcsődei feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztése. - Családi napközi helyszínek komplex fejlesztése.

59 2014. február


Várható hatások A megyében élő lakosság egészségi állapota javul. A hangsúly a prevencióra helyeződik, ami a lakosság oldaláról az egészséges életmód iránti igény növekedését, másrészt a prevenciós kampányok előtérbe kerülését hozza. Mindezeknek köszönhetően a lakosság egészségtudatos életmód iránti fogékonysága érzékelhetően növekszik. Az egészségügyi mutatókban javulás kezdődik. Az iskolázottsági szint emelkedik, a lakosság képzettségi szintje javul alap-, közép- és felsőfokon is. A képzési rendszerek összehangoltakká, egymásra épülővé válnak, és a megye gazdasági szereplőinek, nagy foglalkoztatóinak igényeivel összhangban lesznek. A helyi társadalmak integritása fokozódik. A közösségi terek élővé válnak, a lakosság anyagi lehetőségei és időbeli lehetőségei is nőnek a kulturális és a sport rendezvények látogatására, az aktív részvételre.

Indikátorok -

Prevenciós kampányok számának növekedése: 10% Kórház ellátást igénylő akut betegségek előfordulásának csökkenése: 3% Várakozási idők, várólisták csökkenése: 10% Lakosság képzettségi szintje nő, a megfelelő iskolai végzettségűek a megfelelő korúak százalékában: 10%

6. Partnerségi program A partnerség célja a megyei program által érintett szereplők illetve megvalósítók bevonása a tervezés illetve a végrehajtás folyamatába. A Partnerségi program keretében bevonásra kerülnek a települési önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági szervezetek, és a megye lakossága. Az említett szereplők bevonása átgondoltan történik az egyes tervezési fázisokhoz igazítva annak időbeni ütemezését illetve a módját. A partnerségi terv célja a konszenzusos megoldások megtalálása, végső soron pedig a hatékonyság és az eredményesség. A Partnerségi program sarkalatos kérdése a részvételi tervezés megvalósítása. A Veszprém Megyei Önkormányzat elkötelezett abban a tekintetben, hogy a 2012-ben a megyei területfejlesztési koncepció megalkotása során megkezdett széleskörű párbeszéd és odavisszacsatolásokat a rendszerbe beépítő egyeztetési és a megyei szereplőkkel közös koncepcióalkotási folyamat az akkor megkezdett munka folytatásának tekinthető 60 2014. február


területfejlesztési programozás időszakában is hasonlóan eredményesen folytatódjon. A 2012ben megkezdett és kétségkívül sikeres gyakorlatot folytatva a Partnerségi program a területfejlesztési programozás során is a statisztikai kistérségek központi településén megrendezett fórumokat tekinti a részvételi tervezés legfőbb színterének. A megyei önkormányzat a programozás előkészítéseként 2013 őszén kidolgozta a megyei gazdaságfejlesztési részprogramot, amely a területfejlesztési programba beépülve a megye számára biztosított központi források elosztásához határozza meg a kereteket. A Partnerségi program keretében a gazdaságfejlesztési részprogram társadalmi megvitatása a kistérségenként megtartott fórumokon párbeszéd keretében zajlott 2013 decemberében. A partnerség fontos részét képezi a 2014. január 8. és 21. között megrendezésre kerül kistérségi egyeztető fórumok megtartása, amely kettős célt szolgált. Egyrészt a meghívott települési önkormányzati vezetők, gazdasági társaságok vezetői, civil szervezetek vezetői véleményezhették a megye honlapjára időközben felkerült területfejlesztési program nulladik változatát, másrészt a résztvevők amellett, hogy első kézből tájékoztatást a megyei önkormányzat szakembereitől és megbízott tervezőitől a megyei tervezés céljairól, feladatairól és körülményeiről, párbeszéd keretében javaslatokat tettek és ismertették az általuk képviselt szervezet projektötleteit, fejlesztési elképzeléseit is. A Partnerségi program részeként a megyei önkormányzat a településektől a 2013 őszén bekért projektötletek pontosítását kérte 2014 januárjában, a kistérségi fórumokat követően. Erre a célra egységes projektadatlapok készítése történt meg, amelyek lehetővé tették a heterogén tematikájú települési projektötletek közel egységes szempontok szerinti összegyűjtését. A Partnerségi programban foglaltaknak megfelelően a projektjavaslatok összegzésre kerülnek, a programkészítő tervezők rendszerezik azok tartalmát. A Partnerség fontos része a Veszprém Megyei Területfejlesztési Kollégium munkája. Ez a szakmai tömörülés a megyei területfejlesztési koncepció időszakában került felállításra. A Megyei Önkormányzat a részvételen alapuló tervezés szempontjaira tekintettel a programozás időszakában is támaszkodik ennek a grémiumnak a közreműködésére. A Kollégium olyan szakmai szereplőket tömörít, mint a Megyei Önkormányzat, illetve a Megyei Kormányhivatal, Veszprém Város Önkormányzata, a Pannon Egyetem, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács. A Kollégium egyfajta monitoring és kontroller szerepet lát el az elkészülő tervanyagok kollégiumi üléseken történő megvitatása és véleményezése útján. A Partnerségi program fontosabb lépései: - A megyében érdekelt szereplők tájékoztatása a 2014-2020 közötti időszakra történő felkészülésről, a megyei területfejlesztési program kidolgozásának megkezdéséről: 2013 december - Megyei gazdaságfejlesztési részprogram egyeztetése kistérségi fórumokon történő megvitatással, írásos véleményeztetéssel: 2013 december

61 2014. február


-

Kistérségi fórumok megtartása mind a 10 kistérségben a központi településen a települési javaslatok megismerése és tájékoztatás céljából: 2014 január Települési projektjavaslatok begyűjtése, feldolgozása: 2014 január-február Területfejlesztési Kollégiumi ülés: 2013 február 10. Beérkezett projektjavaslatok összesítését követően települési konzultációk a szűkítés megalapozása és a kulcsprojektek körének meghatározása érdekében: 2014 február Tájékoztató fórum Veszprémben a Megyeházán valamennyi megyei polgármester meghívásával a területfejlesztési program egyeztetési változatának ismertetése, konzultációs, véleményezési lehetőség: 2014 február

7. Végrehajtásban közreműködő szervezetek közti együttműködés és munkamegosztás A Megyei Területfejlesztési Stratégia a korábban elkészült Koncepcióra támaszkodó, megalapozott, az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően kellően széles társadalmi bázison, partnerségen alapuló, racionális és elérhető célok megvalósítását tartalmazza. Veszprém megye területfejlesztési stratégiájának megvalósítása és az operatív program elemeinek megvalósítása sokszereplős, összetett együttműködésen alapuló partnerségen keresztül történik. A célok megvalósítása a megyében lévő városok, illetve térségei lakosságának egésze és a gazdasági élet résztvevőinek teljes spektruma számára egy pozitív, sokrétű fejlődési potenciált magába foglaló jövőképet kell, hogy mutasson. A következőkben azonosítjuk azokat a kulcsfontosságú szereplőket, akik a gazdasági program ily módon történő megvalósításában szerepet vállalhatnak: -

Veszprém Megyei Önkormányzat települési önkormányzatok, közülük kiemelt szereppel bírnak a várostérségek központi települései, kistérségi területfejlesztési társulások keretében együttműködő önkormányzatok, Veszprém megye lakosai, civil szervezetek, társadalmi szervezetek, cégek, vállalkozások, melyek Veszprém megyei székhellyel illetve telephellyel rendelkeznek javasolt Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával való egyeztetés és kölcsönös partnerségi viszony.

A végrehajtásban közreműködő szereplők együttműködése több színtéren valósul meg. A 9 Veszprém megyei várostérség központi településén tartott fórumok – hasonlóan a területfejlesztési koncepció készítése időszakában megtartott egyeztetésekhez – a kölcsönös tájékoztatást szolgálják. Valamint ezeken a fórumokon kezdődik meg a kistérségi fejlesztési részprogramok alapjainak kimunkálása. A várostérségi egyeztetések a megyei program 62 2014. február


elfogadását követően évente megrendezésre kerülnek, a végrehajtásban érintett és érdekelt helyi önkormányzati, civil és gazdasági szereplők bevonásával. Az együttműködés platformjai: - várostérség központokban szervezett fórumok, - szakmai szervezetek fórumai, - partnerségi fórumok.

8. A stratégia végrehajtásának szereplői és feladataik, a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása A 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a területfejlesztés tervezése kétszintűvé vált (megyei és országos), a megyei szintű tervek és megvalósítás pedig a megyei önkormányzatok felelősségi körébe került. A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. A területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény alapján pedig a megye (megyei önkormányzat) vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A Veszprém Megyei Önkormányzat a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési dokumentációk elkészítésével megkezdte felkészülését az új Uniós tervezési időszakra. Ezzel párhuzamosan Veszprém Megyei Jogú Város is készíti a 2014-2020-as időszakra felkészülés jegyében új városfejlesztési dokumentumait. A készülő megyei dokumentumok azonban nem csak a következő EU-s fejlesztési időszakig szólnak, hanem hosszútávon jelenítik meg azt a jövőképet, mellyel meghatározhatóak a fő fejlesztési irányok, azonosítható a megye gazdasági környezetben betöltött szerepe, lokalizálhatóak a kitörési lehetőségek, illetve az esetleges visszahúzó erők, és bemutatásra kerül, hogy a jó stratégiát követve hová juthat el Veszprém megye. Az Önkormányzat feladata annak biztosítása, hogy ez a tervezési folyamat minden esetben a Veszprém megyei polgárok érdekét tartsa szem előtt. A létrejött területfejlesztési dokumentumot Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése hivatott jóváhagyni, s ezt követően az abban foglaltak végrehajtását elősegíteni és felügyelni, valamint szükség esetén, illetve a jogszabályokban rögzített rendszerességgel felülvizsgálni és aktualizálni. A megyei önkormányzatok mellett mind a tervezés időszakában (megyei koncepció és programozás), mind a végrehajtás során további együttműködő települési önkormányzatok, társadalmi szervezetek, társulások, intézmények, vállalkozások, az oktatás, egészségügy, lakossági ellátás, turisztika területén dolgozó szervezetek partnerségi bevonása szükséges a sikeres és hatékony megvalósításhoz.

63 2014. február


A partnerség megalapozására Veszprém megyében 2012. május 31-én megalakult a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium. A Kollégium feladata a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatai ellátásának elősegítése, a területfejlesztés szereplői együttműködésének megteremtése. A Kollégium állandó tagja a Megyei Önkormányzat, illetve a Megyei Kormányhivatal, Veszprém Város Önkormányzata, a Pannon Egyetem, a KözépDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács. A helyi média bevonása biztosítja a megfelelő információáramlást, a társadalmasítás eszköze lehet. A megyei lakosság, az itt működő vállalkozások közvetlen bevonásához is meg kell találni a megfelelő fórumokat. A Stratégiában megfogalmazott célok elérésének egyik legnagyobb gátja a lakosság ellenállása lehet, vagy éppen ellenkezőleg a katalizátorává válhat az elfogadó és aktívan együttműködő hozzáállásával. A legtöbb esetben a döntéshozók illetve a lakosság közötti kommunikáció minősége dönti el, hogy melyik véglet felé tolódik el a morál az adott kérdés tekintetében. A hatékony programozás és megvalósítás elengedhetetlen feltétele emellett a megyei területfejlesztést befolyásoló országos szintű tervezéshez és a végrehajtási intézményrendszerhez való illeszkedés (Országos Területfejlesztési Koncepció, Terület- és Településfejlesztési OP, ágazati operatív programok).

9. Monitoring és értékelési terv A megyei program tartalmának megvalósulásának nyomon követése szükséges. Időről-időre meg kell vizsgálni az előrehaladás fokát az indikátorok teljesülésének mérése segítségével. Az értékelési folyamat monitoring és értékelési terv alapján történik. A monitoring a megyei területfejlesztési program elemeinek, intézkedéseinek, projektjeinek pénzügyi és fizikai megvalósításának nyomon követésére terjed ki. A monitoring vizsgálat eredménye mutatja meg, hogy az adott programelemek, projektek az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosított-e a koncepcionális és stratégiai célok elérése. Monitoring feleljen meg az alábbi jellemzőknek: - hatékony eszköz a program megvalósulását ellenőrző Veszprém Megyei Önkormányzat kezében - folyamatos legyen, nem egyszeri tevékenység - konkrét, jól meghatározott célja a megyei stratégia és operatív programelemek megvalósulásának nyomonkövetése

64 2014. február


-

valósuljon meg folyamatos adat, információ gyűjtés a megvalósításra vonatkozóan, történjen meg folyamatos összevetés a kitűzött célokkal, feladata, hogy hívja fel a figyelmet a céloktól való esetleges eltérésekre, ezáltal lehetővé téve a megyei önkormányzat - illetve a végrehajtásba vele partnerségben bevont további szereplők - számára, hogy szükség esetén beavatkozzon.

Már jelen – tervezési – szakaszban ki kell alakítani a monitoringrendszert, megszervezni az indikátorok elemzéséhez tényadatokat szolgáltató információ rendszer elemeit és a rendszeres információgyűjtés módját. A megvalósulás folyamatának ellenőrzésére éves jelentések készítése történik. A megvalósulás monitoringja indikátorok meghatározásával történik. A területfejlesztési program monitoringja során a Monitoring indikátorokról szóló 1260/99/EK rendelet alapján az alábbiak kerülnek alkalmazásra: 1. Input Indikátorok: A programelemek, projektcsomagok megvalósításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrások. 2. Output indikátorok: A megvalósuló fejlesztés maga, fizikai output vagy termék, szolgáltatás. 3. Eredmény indikátorok: A programelemekből, projektekből származó közvetlen előnyök, közvetlen és középtávú hatások a kedvezményezettek számára. 4. Hatás indikátorok: A program illetve a projektek hosszabb távú hatásai.

10. A TOP-ban megvalósítani javasolt kulcsprojektek megnevezése 10.1. Megyei gazdaságfejlesztési részprogram Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok a Veszprém megyei gazdaságfejlesztési részprogramban meghatározottak szerint:

65 2014. február


1. Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok, létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése a munkahelyteremtés érdekében 2. Turizmus kártya Veszprém megyében 3. Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban 4.Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása 5. Alternatív energia a településeken 6. Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése illetve a Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése 7. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 8. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok 9. Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

10.2. Kistérségi projektcsomagok A kistérségenkénti projektcsomagok összeállítása a január 21-én zárult kistérségi egyeztetéseket követően vált lehetségessé. A települések január 27-ig küldhették meg projektjavaslataikat a megyei önkormányzat részére. Ez a projektgyűjtési folyamat a tervezettnél lassabban zajlott, és még jelenleg sem tekinthető lezártnak. A települési projektötletek nagyobb része beérkezett, azonban a projektjavaslatok listáján jelentős szűkítést kell majd végrehajtani, elsősorban a megvalósításra - a vonatkozó kormányhatározat értelmében - rendelkezésre álló forrásokhoz való igazodás érdekében. A beérkezett projektötletek, illetve az ezek közül meghatározott kulcsprojektek, amelyek a kistérség húzóprojektjeivé válnak, lesznek a kistérségi részprogramok kulcsprojektjei. Ezek meghatározása folyamatban van, de jelen egyeztetési anyag lezárásának időpontjában a folyamat eredménye még nem ismert.

66 2014. február


Ezért ehelyütt a kistérségi projektgyűjtés eredményeképp előállt kistérségi projektcsomagok kerülnek bemutatásra kistérségenkénti bontásban. Közülük e fejezet a TOP-ból megvalósítható projektjavaslatokat tartalmazza. (Külön fejezetben kerül bemutatásra az ágazati OP-khoz illeszkedő projektjavaslatok teljes listája kistérségenként). Jelen anyagban az annak lezárását megelőzően legalább 1 héttel beérkezett projektjavaslatok feldolgozása volt lehetséges. A késve érkezett projektötletek a továbbtervezés során vehetők figyelembe. Fentiekre tekintettel jelenleg a kulcsprojektek meghatározására sem és a kistérségi részprogramok megalkotására sem volt lehetőség. Ezért ehelyütt a településektől beérkezett projektjavaslatok feldolgozására, illeszkedésük vizsgálatára és kistérségenkénti szétbontására volt lehetőség. A projektgyűjtésnek része volt a tervezett költségigény megadása is, azonban ezek az összegek az alábbi táblázatokban nem kerülnek bemutatásra. A tervezői értékelés oszlop a megyei célrendszerhez és prioritástengelyekhez való illeszkedést vagy nem illeszkedést tartalmazza.

Ajkai kistérség

Projekt címe / Projektgazda Közvilágítás korszerűsítése Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata 2. Egészségház építése Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata 3. Közoktatási-, köznevelési intézmények felújítása, bővítése / Városlőd Község Önkormányzata 4. Belterületi utak korszerűsítése Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata 5. Külterületi, kerékpárútként is használható utak kiépítése, javítása / Városlőd Község Önkormányzata 6. Többfunkciós közösségi ház kialakítása / Városlőd Község Önkormányzata 7. Művelődési Ház fűtéskorszerűsítése / Városlőd Község Önkormányzata 8. Iglauer parkban szálláshelyek minőségi fejlesztése / Városlőd Község Önkormányzata 9. Közbiztonság javítása Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata 10. Melegkonyhás vendéglátóhely kialakítása / Városlőd Község

Illeszkedés Kihatása (TOP/Ágazati (helyi/városté Operatív rségi/megyei) Program)

Előkészítettség foka

Tervezői értékelés

1.

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

67 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Önkormányzata 11. Strandfürdő felújítása / Városlőd Község Önkormányzata 12. Ajka Városliget Fejlesztési Koncepció

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

A parkerdő fejlesztési koncepció / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

14. Bródy Imre Gimnázium Ajka Bródy u.4. energetikai és gépészeti felújítása / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

15. Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ Ajka József Attila u. 30. energetikai felújítása / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

16. Fekete-Vörösmarty Általános Iskola és Gimnázium József Attila u.30. energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

17. Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ Ajka Szabadság tér 12. könyvtár belső felújítása és napelemes energia alkalmazása / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

/ Ajka Város Önkormányzata 13.

18. Patakparti óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 19. Katica óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 20. Úttörő utcai óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 21. Sport utcai óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 22. Ajka városközpont rehabilitációja II. / Ajka Város Önkormányzata 23. Főnix Ipari Park bővítése / Ajka Város Önkormányzata 24.

Főnix Ipari Park közút fejlesztése / Ajka Város Önkormányzata

25. Főnix Ipari Park közvilágítás fejlesztése / Ajka Város Önkormányzata 26. Ajkai közvilágítás fejlesztése / Ajka Város Önkormányzata

68 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 27. Ajka-Padragkút bányaterület habilitációja / Ajka Város Önkormányzata 28. Szénosztályozó épületének közösségi célú átépítése / Ajka Város Önkormányzata 29. Védett fasorok megőrzése / Ajka Város Önkormányzata 30. Belvárosi kerékpárúthálózat bővítése / Ajka Város Önkormányzata 31. Kinizsi utca felújítása / Ajka Város Önkormányzata 32. Feketegyémánt utca felújítása / Ajka Város Önkormányzata 33. Ajka Csingervölgy kerékpárút kiépítése / Ajka Város Önkormányzata 34. Ajka-Kislőd- Városlőd kerékpárút kiépítése / Ajka Város Önkormányzata 35. Ajka- Padragkút - Halimba kerékpárút kiépítése / Ajka Város Önkormányzata 36. Ajka Tósokberénd kerékpárút II. ütem / Ajka Város Önkormányzata 37. Időskorúak gondozóházának és Idősek otthona felújítása / Ajka Város Önkormányzata 38. Idősek klubja és hajléktalanszálló felújítása / Ajka Város Önkormányzata 39. Sportcsarnok felújítása / Ajka Város Önkormányzata 40. Padragi Művelődési ház felújítása / Ajka Város Önkormányzata 41. Ajka Bányász sporttelep felújítása / Ajka Város Önkormányzata 42. Fekete-Vörösmarty Általános Iskola és Gimnázium József Attila u.30. sportcsarnok felújítása / Ajka Város Önkormányzata 43. Szőc Község szennyvízcsatorna beruházása./Szőc Község Önkormányzata 44. Szőc, Petőfi S. utca vízelvezető árok és csapadékcsatorna építése/Szőc Község Önkormányzata 45. Kossuth u 41.sz alatti többfunkciós épület energetikai felújítása/Szőc Község Önkormányzata 46. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése/Szőc Község Önkormányzata 47. Mobil WC-k beszerzése/Szőc Község Önkormányzata 48. Szőc-Szőlőhegyi út felújítása/Szőc Község Önkormányzata 49. Szőc Domb utca aszfaltozása/Szőc Község Önkormányzata 50. Kerékpárút építése/Szőc Község Önkormányzata

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

Helyi

Előkészített

Illeszkedik

TOP

Helyi

Előkészített

Illeszkedik

TOP

Helyi

Előkészített

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

KEHOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Várostérségi

Ötlet

Illeszkedik

69 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 51. Az iskola épületének felújítása, fűtéskorszerűsítése(alternatív energia)/Úrkút 52. Az óvoda épületének felújítása, fűtéskorszerűsítése(alternatív energia)/Úrkút 53. Úthálózat felújítása/Úrkút 54.

TOP

Helyi

N.a.

Illeszkedik

TOP

Helyi

N.a.

Illeszkedik

TOP

Helyi

N.a.

Illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

Illeszkedés (TOP/ Ágazati Operatív Program)

Kihatása (helyi/ várostérségi/ megyei)



Tornaterem és közösségi tér építése a felsőörsi Malomvölgy Általános Iskolában / Szabó Balázs polgármester, Felsőörs Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

Szociális bérlakás és lakópark / Alsóörs Község Önkormányzata

TOP

Várostérségi

Tervezet

Illeszkedik

Útépítés, sétányfejlesztés / Alsóörs Község Önkormányzata

TOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

Megújuló energia hasznosítása, hőszigetelés / Alsóörs Község Önkormányzata

TOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

Járdák felújítása, kiépítése/Úrkút

55. Orvosi rendelő korszerűsítése/Öcs Község Önkormányzata 56. Öcs-Taliándörögdi út felújítása/Öcs Község Önkormányzata 57. Öcs-Ajka-Padragkút út felújítása/Öcs Község Önkormányzata 58. Faluközpont megújítása/Öcs Község Önkormányzata 59. Faluház energetikai korszerűsítése/Öcs Község Önkormányzata 60. Belterületi csapadék vízelvezetők korszerűsítűse/Öcs Község Önkormányzata 61. Külterületi csapadék vízelvezető kialakítása/Öcs Község Önkormányzata 62. Járdák korszerűsítése/Öcs Község Önkormányzata 63. Somló várának turisztikai fejlesztése/Kiss Róbert Tamás, Castrum Somló Kft.

Balatonalmádi kistérség

Projekt címe / Projektgazda

1.

2. 3. 4.

70 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 5.

6.

7.

8.

9.

Turisztikai Szolgáltatások Fejlesztése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

Bölcsőde kapacitásbővítés Balatonalmádi / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

Óvodai épületek korszerűsítése és kapacitásbővítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

Sporttelep kialakítása Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

Járdák kiépítése országos közutak mentén Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

Megújuló energiaforrások alkalmazása Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

A közvilágítás energiahatékonyabbá tétele Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

10. Balatonalmádi-Káptalanfüred Köcsi-tó környezetének infrastruktúra fejlesztése / Balatonalmadi Város Önkormányzata 11. Kerékpárút hálózat fejlesztés Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 12. Önkormányzati tulajdonú közfeladatot ellátó intézmények energetikai korszerűsítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 13. Orvosi rendelők kialakítása Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 14. Városháza épületének akadálymentesítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 15. Helyi civil szerveződések elősegítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 16.

17.

18. Szentkirályszabadja lámpás csomópont kialakítása / Szentkirályszabadja Önkormányzata 19. Szentkirályszabadjs- Nemesvámos kerékpárút / Szentkirályszabadja Önkormányzata 20. Szentkirályszabadja reptéri ipari park felé vezető út portalanítása / Szentkirályszabadja Önkormányzata

71 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 21. Balatonfőkajár Egészségház létesítése./Forró Zsolt polgármester

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

Belső városközpont tömbrehabilitációja/Balatonkenese Város Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

Balatonkenesei egészségügyi centrum infrasturkturális kialakítása és eszközfejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

22. Energiaracionalizálás Balatonfőkajáron./Forró Zsolt polgármester 23. Küngös-Csajág-BalatonfőkajárBalatonakarattya-kerekpárút/Forró Zsolt polgármester 24. Kerékpáros-barát szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, Kerékpáros élményparkhoz kapcsolódó szálláshelyek kialakítása, Kerékpáros és extrém sportokhoz kapcsolódó szálláshelyek felesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata 25. Hagyományteremtő vizibiciklis körverseny/Balatonkenese Város Önkormányzata 26. Óvoda épületek kapacitás bővítése/Balatonkenese Város Önkormányzata 27. Széchenyi Park/Balatonkenese Város Önkormányzata 28.

29.

30. Balatonkenese hivatal felújítása/Balatonkenese Város Önkormányzata 31. Rendezvények szervezése, közösségi terek területrendezése és a település fejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata 32. Az önkormányzat és közintézményeinek és infokommunikációs fejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata 33. Vak Bottyán strand megközelíthetőségét javító út-vasút szintbeli csomópont kialakítása/Balatonkenese Város Önkormányzata 34. A balatonfűzfői Szivárvány Óvoda építése/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 35. A balatonfűzfői sport- és rehabilitációs központ fejlesztése/Balatonfűzfő Város Önkormányzata

72 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 36. Városi alközpontok és közösségi terek kialakítása a balatonfűzfői Fűzfőfürdő és Tobruk városrészekben/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 37. A Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal és Papakeszi kirendeltségének ügyfélfogadó kialakítása és akadálymentesítés/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 38. Az egészségügyi alapaellátás racionalizálása Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 39. Ipari terület rekultivációja Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 40. Nagy- és középfeszültségű légkábelek kiváltása földkábellel a balatonfűzfői Gyári utcában/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 41. Belterületi helyi közúthálózat fejlesztése Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 42. Térségi kerékpárút-hálózat továbbfejlesztése Balatonfűzfő városrészei között és Papkeszi, Berhida irányába/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 43. A Fövenystrand és a Tobruki Strand innovatív fejlesztése/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 44. "Strandtól strandig a terméesztebn!" A balatonfűzfői Öböl Park és Ökosétány kialakítása/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 45. Biomassza faapríték tároló épület kialakítása, létesítése, Többfunkciós közösségi sportszintér kialakítása, Alkotmány Művelődési Ház és Könyvtár energetikai korszerűsítűse, Falusias központi lakóövezet csapadékvíz elvezetésének fejlesztése/Litér Község Ön 46. Települési út- és járdahálózat fejlesztése/Küngös Község Önkormányzata 47. Csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítése, kiépítése/Küngös Község Önkormányzata 48. Önkormányzati tulajdonban lévő középületek felújítása/Küngös Község Önkormányzata 49. Önkormányzati tulajdonbanlévő Sportlétesítmények bővítése, felújítása/Küngös Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet és tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

73 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 50. Településkép javítása/Küngös Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Balatonalmádi és Veszprémi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.

Veszprém – Felsőörs – Alsóörs kerékpárút építése / Szabó Balázs polgármester, Felsőörs Község Önkormányzata

Illeszkedés (TOP/Ágazati Operatív Program)




TOP

megyei

tervezet

illeszkedik





TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Balatonfüredi kistérség


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Piarista lelkiség, -települési közösség és -gazdaság: móltból a jövőbe Akaliban / Balatonakali Község Önkormányzata Balatonfüred, Arácsi Óvoda felújítása (Kerekerdő Tagóvoda) / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred 40 lakásos idősek otthona építése / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred Aszófői út közművesítése (ívó- és szennyvíz) / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred Kiserdei Óvoda építése (Park u 11.) / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred Közös Önkormányzati Hivatal “A” és “B” épületének belső felújítása / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred ófalujának rehabilitációja / Balatonfüred Város Önkormányzata

Zsidóság és csúcstechnika Einsteintől napjainkig / Balatonfüred Város Önkormányzata 9. Intézmények energia ellátásának korszerűsítése, megújuló energiaforrások bevezetése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 10. Kultúrház felújítása és korszerűsítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 8.

74 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 11. Iskola épületének felújítása és bővítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 12. Óvoda épületének fekújítása és korszerűsítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 13. Helyi védett területek (utcák) és épületek megőrzésének, korszerű, de hagyományos településképbe integrálása (finanszírozási rendszer elősegítése) / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 14. Tematikus nevezettésegekre, látványosságokra felfűzött turisztikai utak létrehozása - a Borutak mintájára (pl “Malomút”, “Kilátóút”, stb) / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 15. Helyi közútak felújítása, parkolók kialakítása, közlekedési rendszer felülvizsgálása / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 16. A balatoni kerékpárút nyomvonalának racionalizálása / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 17. Kishajó és vitorláskikötő Balaton-parti létrehozása, telepítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 18. Veszprém – Csopak új kerékpárút fejlsztés, települése látványokhoz való kötése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat 19. Szabad strand további fenntartása / Örvényes Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

20. Úthálózat létrehozás / Örvényes Község Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

21. Mezőgazdasági utak fejlesztése / Örvényes Község Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

22. Rákóczi korabeli őstölgyes (1700-as évek eleje) megmentése / Örvényes Község Önkormányzata 23. Örvényes források bemutatása / Örvényes Község Önkormányzata 24. Balatoni multifunkcionális kulturális, rendezvényi és sportcsarnok létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 25. Tihanyi tavi szinpad létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 26. Bujtor István Szabadtéri Színház nézőtér mobil tetőrendszer kialakítása / Tihanyi Önkormányzat

75 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 27. Komplex iskolafejlesztés, modernizáció, Iskolai sportcsarnok létesítése / Tihanyi Önkormányzat 28. Vitorláskikötő "jacht club" komplex szolgáltatási létesítmény / Tihanyi Önkormányzat 29. Komplex wellness szálloda és apartman fejlesztés / Tihanyi Önkormányzat, külső gazdasági társaság 30. Környezetfejlesztfejlesztés; élményt nyújtó közlekedési módok és ökológiai tanösvények, sétányok kialakítása / Tihanyi Önkormányzat 31. Apátsági történeti kert rekonstrukciója / Tihanyi Önkormányzat 32. Volt magtár (közösségi ház) műemléki felújítása, tihanyi élményházzá alakítása, és újlaki árpád kori templom műemléki felújítása / Tihanyi Önkormányzat 33. Komplex turisztikai attrakció kiegészítő sport és élmény szolgáltatásai / Tihanyi Önkormányzat 34. Komplex turisztikai attrakció, történeti gyermekjátszótér / Tihanyi Önkormányzat 35. Sport étterem (egykori Sport Szálló) rendezvényi helyszín kialakítása / Tihanyi Önkormányzat 36. Integrált települési közösségi tér létrehozása az Aranyház utcában / Tihanyi Önkormányzat 37. A tihanyi kulturális örökség bemutatóhelyének létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 38. Belterületi utak, járdák, forgalomcsillapítás, vízelvezetés / Tihanyi Önkormányzat, Közút Konzorcium 39. Mádl Ferenc tér 2. ütem közterület felújítás és sétány kialakítás / Tihanyi Önkormányzat 40. Új vitorláskikötő építése / Tihanyi Önkormányzat, külső gazdasági társaság 41. Révi fogadókapuk (Szántód is) fejlesztése (szolgáltatási terület) / Tihanyi Önkormányzat 42. Rév (Szántód is) fejlesztése "A" partvédelem / Tihanyi Önkormányzat, MNV Zrt. Konzorcium 43. Rév (Szántód is) fejlesztése "B" / Tihanyi Önkormányzat, MNV Zrt. Konzorcium 44. "Apáti" fogadókapu kilakítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

76 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 45. Hajóállomási élménystrand fejlesztése / Önkormányzati Kft.

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

46. Partvédelem és vízparti sétány kialakítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

47. Partvédelem és szabad strandok fejlesztése / Tihanyi Önkormányzat

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

48. Belső tó yizes élőhely megújítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

49. Kenderföldek élőhely megújítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

Belterületi utak felújítása Balatonszepezden/Balatonszepezd Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

Turisztikai Szállásférőhely felújítása Balatoncsicsón/Balatoncsincsó Község Önkormányzata

TOP

megyei

n.a.

illeszkedik

50.

Ömkormányzati intézmények megújuló energia fejlesztése / Tihanyi Önkormányzati gazdasági társaság

51. Tihanyi ökológia és kultúra sziget / TDM 52. Tihany, 1000 év a kultúrában, ökológiai és kulturális (fél)sziget fesztivál / TDM 53. "Civilek háza" létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 54. Monoszló Faluház és Könyvtár felújítása, akadálymentesítése / Monoszló Község Önkormányzata 55. Monoszló Külterületi utak Rekonstrukciója ,a gazdálkodók termőterületeik megközelíthetőségének biztosítása érdekében / Monoszló Község Önkormányzata 56. Monoszló Önkormányzat épületének /Orvosi rendelő. Posta,önkormányzati iroda / akadálymentesítése! / Monoszló Község Önkormányzata 57.

Turista szállás kialakítás˝” zöld turizmus ” fejlesztés érdekébe / Monoszló Község Önkormányzata

58. Monoszló Árpád -kori műemlék templom felújítása, megmentése / Monoszló Község Önkormányzata 59. Aktív turisztikai fejlesztés Balatonszepezden/Balatonszepezd Község Önkormányzata 60.

61.

77 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 62. Önkormányzati Közös Hivatal épület felújítása Szentantalfán/Szentantalfa Község Önkormányzata 63. Belterületi utak felújítása Szentjakabfán/Szentjakabfa Község Önkormányzata 64. Kultúrház felújítása Szentjakabfán/Szentjakabfa Község Önkormányzata 65. Belterületi utak felújítása Tagyonban/Tagyon Község Önkormányzata 66. A kultúrház tetőterének beépítése Tagyonban/Tagyon Község Önkormányzata 67. Új önkormányzati hivatal építés Zánlán / Zánka Község Önkormányzata 68. Napsugár kishajó kikötő létesítése / Zánka Község Önkormányzata 69. Új parti sétányszakasz kialakítása Zánkán / Zánka Község Önkormányzata 70. Zánka Rákóczi út felújítása / Zánka Község Önkormányzata 71. Zánka Rákóczi út és Iskola út zöldfelület rendezése / Zánka Község Önkormányzata

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

Balatonfüredi és Tapolcai kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.

A kis- és középvárosok lakossága és közösségi kommunikációs készségének és gyakorlatának innovatív megújítása a helyi média fejlesztéséval / Dr Szabó Tamás, Mária Rádió Közhasznú Egyesület





TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

Devecseri kistérség Nem érkezett projektjavaslat.

78 2014. február


Pápai kistérség Illeszkedés (TOP/ Ágazati Operatív Program)




1. Lutheranus sziget-Pápa: Evangélikus templom rekonstrukciós munkái, evangélikus szolgálati helység és iroda felújítása, evangélikus megyei levéltár kialakítása / Polgárdi Sándor esperes, Pápai Evangélikus Egyházközség

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

2. Kálvária kápolna felújítása / Római Katolikus Egyházközség Bakonyszűcs

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

3. Belterületi utak felújítása / Bakonyszűcs Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

4. Csapadékvíz elvezető árok felújítása / Bakonyszűcs Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi ötlet

illeszkedik

tervezet

illeszkedik


5. Iskola, tornacsarnok turisztikai fejlesztése / Bakonyszűcs Község Önkormányzata 6. Járda felújítás / Bakonyszűcs Község Önkormányzata 7. Munkahelyteremtés / Bakonyszűcs Község Önkormányzata 8. Járda felújítása Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata 9. Falusi élet felpezsdítése, ingatlanok hasznosítása / Mihályháza Község Önkormányzata 10. Óvodaépület felújítása és meleg víz előállítása alternatív energiával a főzőkonyhán / Mihályháza Község Önkormányzata 11. Iroda és melegedő kialakítása a polgárőrök részére Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata 12. Gazdaságos közfoglalkoztatás Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata 13. Belterületi útfelújítás Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata 14. Járda építésél térkőből /Ugod Község Önkormányzata 15. Önkormányzati tulajdonú szolgálati lakások felújítása / Ugod Község Önkormányzata 16. Tornaterem építése Ugod Község Önkormányzatánál / Ugod Község Önkormányzata

TOP

helyi

79 2014. február


Turista szálló építése, a meglévő önkormányzati ingatlan átalakításával / Ugod Község Önkormányzata

TOP

helyi

18. Személyszállító jármű beszerzése / TRI_ÁSZ Kft. Pápa

TOP

19. Nemesszalók biztonságos forgalma / Varga Jenő polgármester Nemesszalók

TOP

helyi

TOP

helyi

20.

Homokbödöge község épületeinek felujitasa, bővítése, közúti közlekedés biztonságosabbá tétele / Farkas Árpád

21. Külső-Belső-Várkertben szabadidős központ kialakítása / Pápa Város Önkormányzata 22. Akadálymentes gyalogátkelőhelyek létesítése, a meglévők fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 23. Egykori Dohánygyár épületének rehabilitációja, kulturális központ kialakítása, melyben ipartörténeti gyűjtemény elhelyezését, kistérségi néprajzi emlékek összegyűjtését tervezzük / Pápa Város Önkormányzata 24. Esterházy-kastély park/ Kisliget / Belső Várkert értékmegőrző felújítása / Pápa Város Önkormányzata 25. a) Pápa - Kéttornyúlak összekötő kerékpár út építése , b, Pápa városközpont - Bázisreptér összekötő kerékpárút építése / Pápa Város Önkormányzata 26. Kisméretű, környezetbarát helyi tömegközlekedési autóbuszok beszerzése / Pápa Város Önkormányzata 27. Pápai Kóter Turistaszálló energetikai felújítása; b, Városi Óvodák energetikai felújítása; c, Somogyi Galéria energetikai felújítása d, egyéb közintézmények energia felújítása / Pápa Város Önkormányzata 28. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járó beteg ellátás infrastrukturális fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 29. Ferences kolostor fejlesztése és turisztikai célú hasznosítása, szálláshely kialakítása / Pápa Város Önkormányzata 30. Vaszari út és Téglagyári út által határolt városrész, Rigó-lakótelep komplex városrész rehabilitációja, szegregáció felszámolása / Pápa Város Önkormányzata

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

ötlet

illeszkedik

ötlet

nem illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

helyi

helyi

helyi

várostérségi

helyi

helyi

helyi

helyi

helyi

helyi

helyi

80 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 31. Hagyományőrző és tematikus ifjúsági táborok szervezése a város/kistérség intézményeiben/turisztikai látványosságaiban / Pápa Város Önkormányzata 32. Hagyományőrző és tematikus ifjúsági táborok szervezése a város/kistérség intézményeiben/turisztikai látványosságaiban / Pápa Város Önkormányzata 33. Esterházy-kastély felújítás további ütemei: kastélykert-kastélypark rekonstrukció, kastélypince felújítás, őrházak és az egykori lovarda rekonstrukciója / Pápa Város Önkormányzata 34. Várkertfürdő fejlesztése:fürdőkomplexum fejlesztése élményelemekkel, központi épületbővítés, gyógyvíz felhasználás fejlesztése, szálláshely fejlesztés a fürdőhöz kapcsolódva / Pápa Város Önkormányzata 35. Kerékpáros hivatásforgalom és turizmus fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 36. Zsinagóga felújítás / Pápa Város Önkormányzata 37. Belváros rekonstrukció II. ütem megvalósítása / Pápa Város Önkormányzata 38. Közutak és közterületek fejlesztése, felújítása (belvároson kívüli területek) / Pápa Város Önkormányzata 39. Nagyvárosias lakókörnyezetek megújítása / Pápa Város Önkormányzata 40. Ipari műemléki létesítmények rekonstrukciója, újjáépítése / Pápa Város Önkormányzata 41. Türr István Gimnázium épület rekonstrukciója / Pápa Város Önkormányzata 42. P + R parkolók kialakítása környezetbarát tömegközlekedés fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 43. Türr István Gimnázium épület rekonstrukciója / Pápa Város Önkormányzata 44. Volt református iskola és tanítói lakás felújítása, közösségi és egyházi célokra történő megnyitása./Pető Gábor Református lelkész

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

helyi

TOP

TOP

TOP

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Ötlet

illeszkedik

helyi

helyi

TOP

illeszkedik

helyi

TOP

TOP

Előkészített

várostérségi

helyi

TOP

illeszkedik

helyi

TOP

TOP

Előkészített

helyi

helyi

helyi

helyi

várostérségi

helyi

helyi

81 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 45. Óvoda épület felújítása, fűtés és meleg víz igény megújuló energiával történő biztosítása/Bakonyjákó Község Önkormányzata 46. Bakonyjákó településközpont fejlesztése / Bakonyjákó Község Önkormányzata 47. Belterületi útfelújítás /Bakonyjákó Község Önkormányzata 48. Önkormányzati hivatal épületének felújítása (fűtés korszerűsítése megújuló energia hasznosítása, tetőfelújítás ) / Bakonyjákó Község Önkormányzat 49. Közvilágítás és intézményeink energiaigényének biztosítása megújuló energiával – Közvilágítás bővítése / Bakonyjákó Község Önkormányzat Játszótér fejlesztése / Bakonyjákó 50. Község Önkormányzat 51. Műemlék templom ereszcsatorna megépítés, torony és támfal felújítás / Bakonyjákó Község Önkormányzat 52. Térfigyelő rendszer kialakítása / Bakonyjákó Község Önkormányzat 53. Polgárvédelmi riasztás megoldása / Bakonyjákó Község Önkormányzat 54. Járiföld külterületi településrész bekanyarodósáv kialakítása / Bakonyjákó Község Önkormányzat 55. Támogatott kistelepülési infrastuktúrafejlesztés/Németbánya Község Önkormányzata 56. Bakonyi Dino-Park és Látogató Központ kialakítása/Németbánya Község Önkormányzata

TOP

TOP TOP

TOP

TOP

helyi

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

tervezet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

tervezet

illeszkedik

helyi

helyi

TOP

megyei

TOP

helyi

TOP

helyi

TOP

ötlet helyi

helyi

TOP

illeszkedik

helyi

TOP

TOP

ötlet

helyi

helyi

várostérségi

Sümegi kistérség

1.

2.

3.






Volt iskolaépület hasznosítása / Zalagyömörő Község Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Lovastábor gyerekek részére / Szakály István, Nagypál Tünde, Szalanhore Kft. Belterületi utak helyreállítása, portalanítása / Sümeg Város Önkormányzata

82 2014. február


4.

Építészeti alap létrehozása / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Gépjármű beszerzés a szociális ellátás részére / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Járda felújítás a harmonikus és akadálymentes városkép elérése érdekében / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

10. Játszótér felújítása az Ifjúság utcában / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Kerékpárút kiépítés a Sümegi 11. kistérségben / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

12. Könyvtár áthelyezése önálló épületbe / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

13. Közterületeken parkolók kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

5.

6.

7.

8.

9.

Egészségügyi alapellátást koncentráló egység kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata Térségi Földhivatal működési feltételeinek kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata Strand rehabilitációja alternatív energiákkal kombinálva / Sümeg Város Önkormányzata

Közvilágítás energiatakarékos 14. átalakítása / Sümeg Város Önkormányzata Épület belső felújítása és energetikai 15. fejlesztés a Petőfi u. 18. sz. alatt / Sümeg Város Önkormányzata Passzív fecskeházak kialakítása 16. energiahatékony beépítéssel / Sümeg Város Önkormányzata A polgármesteri hivatal infrastrukturális, informatikai és 17. szervezeti fejlesztése / Sümeg Város Önkormányzata 18. Püspöki Palota belső felújítása / Sümeg Város Önkormányzata Rendezvénycsarnok kialakítása a 19. térség lakói számára / Sümeg Város Önkormányzata Szabadtéri rendezvények helyszínének 20. kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata A szakfeladatok ellátását segítő 21. eszközök beszerzése / Sümeg Város Önkormányzata Szakrális épületek előtti közterületek 22. felújítása / Sümeg Város Önkormányzata

83 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Térfigyelő kamerák telepítése 23. közterületekre, közintézményekre / Sümeg Város Önkormányzata Önkormányzati tulajdonú belterületi 24. utak felújítása/Bazsi Község Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Sümegi és Veszprémi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok:

1.






Gasztroturisztikai kínálat fejlesztése, illetve a vidéki turisztikai kínálat bekapcsolása a városi kínálatba/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik





TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

Tapolcai kistérség


1.

2.

„Oratórium” komplex kulturális és vallási közösségi tér kialakítása Néri Szent Fülöp hagyományos oratóriumának nyomdokán a Tapolcai műemlékileg védett Plébánia ingatlan területén / Szakács Péter plébános, Római Katolikus Plébánia Volt honvédségi ingatlanok hasznosítása gazdaságfejlesztési céllal Lesencetomaj Tapolcával határos részén / Mészáros László polgármester

3.

Tapolcs-Diszel kerékpárút folytatása / Monostorapáti Önkormányzat

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

4.

Hegyesd-Zalahaláp közút felújítás / Monostorapáti Önkormányzat

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

nem illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

5.

6.

7.

8.

Kapolcsi Monostorapáti elkerülő a 77es főúton / Monostorapáti Önkormányzat Monostorapáti Szentbékkálla összekötő / Monostorapáti Önkormányzat Ravatalozó felújítása / Csom Károlyné polgármester Káptalantóti Önkormányzata Tapolcs-Diszel – Káptalantóti összekötő út felújítása / Csom Károlyné polgármester Káptalantóti Önkormányzata

84 2014. február


Villamoshálózat korszerűsítése / Csom Károlyné polgármester Káptalantóti Önkormányzata Pannon Kulturális, Kereskedelmi és Fesztivál Központ Fejlesztése / Bartunek Katalin Gyulakeszi (Csigó Malom) Badacsonyörsön strand és vízparthoz jutás lehetőségének megteremtése / Badacsonytomaj Város Önkormányzata Balatoni Bringakörút megújítása, fejlesztése /Badacsonytomaj Város Önkormányzata, , Badacsonytördemic Község Önkormányzata, Szigliget Község Önkormányzata Egyházi tematikus út fejlesztése a Badacsony hegyen / Badacsonytomaj Város Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

23. Nemesgulács, Sérkút forrás felújítása / Nemesgulács Község Önkormányzat

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

24. Nemesgulács Temető bővítése / Nemesgulács Község Önkormányzat

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

10.

11.

12.

13.

14. Badacsonytomaj, Hősök tere és Fő utca rekonstrukciója / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 15. A badacsonyi Kisfaludy-ház felújítása / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 16. Badacsonytomaj közösségiművelődési ház felújítása / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 17. Nemesgulács, Simon István lakótelepen található terület parkosítása, térköves pihenőhelyek kialakítása/Nemesgulács Község Önkormányzata 18. Nemesgulács, Játszótér kialakítása / Nemesgulács Község Önkormányzat 19. A Nemesgulácsi Napközi Otthon és Konyha teljes körű felújítása / Nemesgulács Község Önkormányzat 20. Nemesgulács, Külterületi utak állagmegóvása / Nemesgulács Község Önkormányzat 21. Nemesgulács, Mindszenty tér kertépítészeti koncepciója / Nemesgulács Község Önkormányzat 22. Nemesgulácsi óvoda felújítása, korszerűsítése és akadálymentesítése / Nemesgulács Község Önkormányzat

85 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 25. Nemesgulács, Templomkerítés elbontása és járda készítése a József Attila utcában / Nemesgulács Község Önkormányzat 26. Nemesgulács, Templomcsapás utca – Portalanított útfelület kialakítása, csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése / Nemesgulács Község Önkormányzat 27. Szociális épületblokk létesítése a Kisapáti Sportpályán/Kisapáti Község Önkormányzata 28. A Kisapáti Turistaház teljes körű felújítása/Kisapáti Község Önkormányzata 29. A Kisapáti kultúrház felújítása, átalakítása és bővítése, valamint önálló tetőtér-beépítéssel történő bővítésa/Kisapáti Község Önkormányzata 30. Szabadidőpark létrehozása/Balatonrendes Község Önkormányzata 31. A Tapolcai Várostérsé egészségügyi, alapellátási intézményi rendszer korszerűsítése, eszközfejlesztése, és sürgősségi ellátás biztosítása/Tapolca Város Önkormányzata 32. Többfunkciós szabadtéri és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése, több korosztály számára. A városi strand és tanuszoda kiépítése a meglévő infrastuktúrára telepítve, a meglévő városi sportközponthoz integrálva/Tapolca Város Önkormányzata

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Tapolcai és Balatonfüredi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.






TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

86 2014. február


Várpalotai kistérség

Projekt címe / Projektgazda 1.

2.

3.

Települések közötti kerékpárútak kiépítése / Pergő Margit polgármester, Berhida Önkormányzat Várpalota-Bántapuszta-Öskü között egysávos út kitérőkkel kiépítése/Várpalota Város Önkormányzata és Öskü Község Önkormányzata Jásd Szentkút ősi Mária kegy és zarándokhely megújítása/JásdSzentkút Egyházközség





TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik





TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Veszprémi kistérség


1.

2. 3. 4.

Papkeszi természeti és történelmi látványosságainak bemutatása a Balatoni kerékpárúthoz történő csatlakozással / Ráczkevei Lajos polgármester Alkony a kastélyban / Bikádi László Károly A Keresztény Magyar Állam szülőhelye Egészségház energetikai felújítása, fejlesztése / Nagyvázsony Község Önkormányzata

5.

Beleterületi útfelújítások / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

6.

Többfunkciós tornaterem építés / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

7.

Közösségi ház és turisztikai kiállítótér kialakítás / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Közös Önkormányzati Hivatal épületének energetikai korszerűsítése / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Rendezvényterület kialakítása / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

8.

9.

10. Alternatív energia hasznosítás az óvodában / Nagyvázsony Község Önkormányzata

87 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 11. Helyi piactér kialakítása / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

12. Tanuszoda építése / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

nem illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

Várostérségi

Tervezet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

Várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

13. Tótvázsony Kövesgyűrpuszta településrészén élők lakhatási körülményeinek javítása /Magasi János polgármester Tótvázyony 14. Háziorvosi és védőnői rendelő, szolgálati lakás felújítása Tótvázsonyban / Magasi János polgármester Tótvázyony 15. Tótvázsonyban az általános iskola két épületének felújítása / Magasi János polgármester Tótvázyony 16. Tótvázsonyban tájház kialakítása / Magasi János polgármester Tótvázyony 17. Veszprém - Felsőörs - Alsóőrs kerékpárút építése / Alsóörs Község Önkormányzata 18. GREEN CITY MULTIFUNKCIONÁLIS RENDEZVÉNY ÉS SZABADIDŐPARK kialakítása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 19. SPORTCENTRUM kialakítása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 20. ÓVODA épület felújítási, illetve bővítési munkái / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 21. Hazai őshonos állatokat bemutató park létesítése Mencshelyen / Mencshely Község Önkormányzata 22. Falukemence, fedett-nyitott szín építése a falumúzeum udvarán / Mencshely Község Önkormányzata 23. Mozgás az egészségért! Szabadidő park / Mencshely Község Önkormányzata 24. Mencshely főutcáján, műemlékeinek környezetében található épületek homlokzata -inak felújítása 25. Hivatásforgalmi és turisztikai kerékpárút építése Mencshely és Nagyvázsony között / Mencshely Község Önkormányzata 26. A Kultúrotthonlegyen a 2. otthonod / Mencshely Község Önkormányzata 27. Balaton-felvidéken termelt zöldségek bemutatója és versenye / Mencshely Község Önkormányzata

88 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 28. Tűzoltó szertár átalakítása / Nagyvázsony Község Önkormányzata 29. Külterületi utak használata a települések kapcsolatainak erősítésében / Istvánfalvi Sándor polgármester, Szentgál Önkormányzat 30. Külterületi utak megtisztítása, alternatív energia nyerése, energiaközpont / Istvánfalvi Sándor polgármester, Szentgál Önkormányzat 31. Herend belterületi csapadékvíz hálózat rekonstrukciója, bővítése/Herend Város Önkormányzata 32. Herendet Herend-Bányatelepi lakott külterülettel összekötő út létesítése/Herend Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Veszprémi és Balatonalmádi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.






TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

Veszprémi és Sümegi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok:

1.







TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik







TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Lovastábor gyerekek részére / Szakály István, Nagypál Tünde, Szalanhore Kft.

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

Belterületi utak helyreállítása, portalanítása / Sümeg Város

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Zirci kistérség

1. 2.

3.

89 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Önkormányzata 4. 5.

6.

7.

8. 9.

Építészeti alap létrehozása / Sümeg Város Önkormányzata Egészségügyi alapellátást koncentráló egység kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata Térségi Földhivatal működési feltételeinek kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata Strand rehabilitációja alternatív energiákkal kombinálva / Sümeg Város Önkormányzata Gépjármű beszerzés a szociális ellátás részére / Sümeg Város Önkormányzata Járda felújítás a harmonikus és akadálymentes városkép elérése érdekében / Sümeg Város Önkormányzata

10. Játszótér felújítása az Ifjúság utcában / Sümeg Város Önkormányzata 11. Kerékpárút kiépítés a Sümegi kistérségben / Sümeg Város Önkormányzata 12. Könyvtár áthelyezése önálló épületbe / Sümeg Város Önkormányzata 13. Közterületeken parkolók kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata 14. Közvilágítás energiatakarékos átalakítása / Sümeg Város Önkormányzata 15. Épület belső felújítása és energetikai fejlesztés a Petőfi u. 18. sz. alatt / Sümeg Város Önkormányzata 16. Passzív fecskeházak kialakítása energiahatékony beépítéssel / Sümeg Város Önkormányzata 17. A polgármesteri hivatal infrastrukturális, informatikai és szervezeti fejlesztése / Sümeg Város Önkormányzata 18. Püspöki Palota belső felújítása / Sümeg Város Önkormányzata 19. Rendezvénycsarnok kialakítása a térség lakói számára / Sümeg Város Önkormányzata 20. Szabadtéri rendezvények helyszínének kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata 21. A szakfeladatok ellátását segítő eszközök beszerzése / Sümeg Város Önkormányzata 22. Szakrális épületek előtti közterületek felújítása / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

90 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 23. Térfigyelő kamerák telepítése közterületekre, közintézményekre / Sümeg Város Önkormányzata 24. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak felújítása/Bazsi Község Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik





TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

országos/nemz etközi

n.a.

illeszkedik

Teljes megyét érintő projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda 1.

2.

Veszprém Megyei Várak Tematikus út / Balassa Balázs, Veszprém Megyei Várak Egyesületének elnöke A Mária Út, mint a Közép-Európa zarándokútja hálózatának megyei/regionális szintű fejlesztése / Dr Szabó Tamás, Mária Út Egyesület

Nem értelmezhető projektjavaslatok: 1. Kisvállalkozások megsegítése / TRI-ÁSZ Kft Pápa 2. Csőd szélére kerülő kisvállalkozások megsegítése / TRI-ÁSZ Kft Pápa

11. Az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek A 10. fejezet bevezetőjében részletezett körülmények az ágazati programokhoz illeszkedő projektjavaslatok esetében is hasonló módon fennállnak. Az ágazati programokban megvalósítani javasolt indikatív projektlista Veszprém megye 10 kistérségében:

Ajkai kistérség


2. 3. 4.

Ipari övezet kialakítása a település külterületén / Városlőd Község Önkormányzata Ajka nyugati elkerülő út építése / Ajka Város Önkormányzata Ajka Úrkút közötti összekötő út burkolatának megerősítése/úrkút Települési vízelvezető árkok és járdák kiépítése Városlődön / Városlőd




GINOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

IKOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

IKOP

Várostérségi

N.a.

Illeszkedik

KEHOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

91 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Község Önkormányzata Ivóvíz gerincvezeték cseréje Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata 6. Ajka Ipari Park szennyvíz átemelőinek korszerűsítése / Ajka Város Önkormányzata 7. Ajka város aktív vízbázis védelme / Ajka Város Önkormányzata 8. Ajka Kandó Kálmán lakótelep víziközműveinek felújítása / Ajka Város Önkormányzata 9. Ajka szennyvíztisztító telepen másodlagos energia hasznosítás megvalósítása / Ajka Város Önkormányzata 10. Ajka ivóvízellátó hálózat korszerűsítése, üzembiztonságának növelése, valamint energia takarékos üzemelés fejlesztése / Ajka Város Önkormányzata 11. Ajkarendeki záportározó építése / Ajka Város Önkormányzata 12. Tósokberénd városrész belvízelvezetése / Ajka Város Önkormányzata 13. Csatornázatlan településrészek szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése/ Ajka Város Önkormányzata 14. Sport utcai csapadékvíz-elvezető főgyűjtő bővítése / Ajka Város Önkormányzata 15. Csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése/Úrkút 16. Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása az elnyert KEOP 5.4.0 pályázat szerint. / PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 17. Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása / PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft, Holczinger József ügyvezető igazgató 18. Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása / PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft, Holczinger József ügyvezető igazgató 19. Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása / PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft, Holczinger József ügyvezető igazgató 20. Gyorsabb internet kiépítése/Öcs Község Önkormányzata 5.

KEHOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

előkészített

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

VP

helyi

ötlet

illeszkedik

92 2014. február


Balatonalmádi kistérség


1.

2.

3.

4.

5. 6. 7.

Közlekedés fejlesztés, játszótér kialakítása, alkások rendbetétele, emellett képzések az ott élőknek (háztartásvezetés, gyermeknevelés, pénzgazdálkodás)/Balatonkenese Város Önkormányzata Az intézményben szupervíziós lehetőség kialakítása, kliensek számára rendszeres pszichológiai tanácsadás lehetőségének fejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata "A jövő már bennünk van":egyének megerősítése, életvezetési ismeretek, önismeret, önbizalom, életcélok és az azokhoz vezető út, már az általános iskolában gyerekeknek és szüleiknek, emellett rendszeres élelmiszercsomagok/Balatonkenese Város Önkormányzata Szemléletformálás a hátrányos helyzetű rétegek segítésére/Balatonkenese Város Önkormányzata Strand - Kemping fejlesztés / Alsóörs Község Önkormányzata 1700-as években épült parasztház felújítása, tájház létrehozása / Alsóörs Község Önkormányzata Bőlcsőde építés / Alsóörs Község Önkormányzata

Illeszkedés Kihatása (TOP/Ágazati Előkészítettsé (helyi/városté Operatív g foka rségi/megyei) Program)


EFOP

helyi

ötlet

illeszkedik

EFOP

helyi

ötlet

illeszkedik

EFOP

helyi

ötlet

illeszkedik

EFOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

GINOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

8.

Sportcsarnok felújítása / Alsóörs Község Önkormányzata

GINOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

9.

Elektronikus közigazgatás fejlesztése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

GINOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

GINOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

GINOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

GINOP

megyei

ötlet

illeszkedik

Szentkirályszabadja É-i ipari park 10. teljes infrastruktúra fejlesztése / Szentkirályszabadja Önkormányzata Szentkirályszabadja reptéri ipari park 11. fejlesztése / Szentkirályszabadja Önkormányzata Földterület vásárlása és fejlesztése Balatonkenesei Ipari Park létrehozása 12. céljából/Balatonkenese Város Önkormányzata

93 2014. február


13.

14.

15.

16.

17.

18.

Regionális közúti elérhetőség és közlekedés-biztonság fejlesztése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata Közösségi közlekedés fejlesztése Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata Felsőörs község komplex csapadékvíz elvezetése, vízvisszatartó gát építése / Szabó Balázs polgármester, Felsőörs Község Önkormányzata Belterületi vízrendezés Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata Szennyvízcsatorna-hálózat bővítés Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata EMAS rendszer alkalmazása Balatonalmádi Városi Önkormányzat intézményeinél / Balatonalmadi Város Önkormányzata

IKOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

IKOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

KEHOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

19.

Kelet-Balaton Napenergia Farm./Forró Zsolt polgármester

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

20.

Fő utca csapadékvíz elvezetése./Forró Zsolt polgármester

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

megyei

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

megyei

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Parti Sétány-bazársor teljes 21. átépítése/Balatonkenese Város Önkormányzata Közintézmények és bérlakások komplex energetikai 22. fejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata A város ivó- és szennyvízcsatornával el nem látott területeinek 23. hálózatbővítése/Balatonkenese Város Önkormányzata Közösségi jelentőségű védett növény 24. (pl. tátorján) megőrzése/Balatonkenese Város Önkormányzata A helyi jelentőségű természeti 25. értékeink megvédése/Balatonkenese Város Önkormányzata Az önkormányzati közfeladatot ellátó épületek energiahatékonyságának 26. korszerűsítése/Balatonkenese Város Önkormányzata A közvilágítás energiahatékopnyabbá tétele és ezzel kapcsolatos 27. szemléletformálási programok beinditása/Balatonkenese Város Önkormányzata Fűzfőgyártelepen csapadékvíz elvezető rendszer, záportározó 28. tervezése/Balatonfűzfő Város Önkormányzata

94 2014. február


29.

30.

31.

32.

33.

34.

Balatonfűzfő intézményeinek energiaracionalizálása megújuló energia-források felhasználásával/Balatonfűzfő Város Önkormányzata A balatoni iszap komposztálása Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata Napelemes kiserőmű építése Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata Szennyvízcsatorna-hálózat felújítása/Küngös Község Önkormányzata Családi napközik kialakítása és működtetésének támogatása/Balatonkenese Város Önkormányzata "Miénk itt a tér!" - közösségi tér kialakítása Balatonkenese Városában/Balatonkenese Város Önkormányzata

KEHOP

helyi

előkészített

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

VP

helyi

ötlet

illeszkedik

VP

helyi

ötlet

illeszkedik





EFOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

GINOP

megyei

tervezet

illeszkedik

Balatonfüredi kistérség


1.

2.

Berta Bulcsú művelődési Ház felújítása Balatonszepezden/Balatonszepezd Község Önkormányzata Gyógyászati szálloda építése a Brázay telekre / “BRÁZAY INVEST” Ingatlanberzházó Kft.

3.

Hotel Füred felújítása és bővítése / CZIGLE-Flamingó Hotel Kft.

GINOP

megyei

tervezet

illeszkedik

4.

Kemping felújítása / Balatonfüred Város Önkormányzata

GINOP

megyei

ötlet

illeszkedik

GINOP

megyei

ötlet

illeszkedik

GINOP

helyi

ötlet

nem illeszkedik

GINOP

helyi

tervezet

5.

6.

7.

Balatonfüred Sport és Rehabilitációs Központ (SuperSpa) Hotel felújítása / Balatonfüred Város Önkormányzata és Spa Hungary Holding Zrt. Község-gondokság telephelyének bővítése, felújítása, korszerűsítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Üdölőfalu fejlesztése és új kemping kialakítása / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat

95 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat “Agóra” kultúra és rendezvényközpont létrehozása / Ambrus Tibor 8. polgármester, Csopak Község Önkormányzat Strandfejlesztés wellness részleggel / 9. Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Hajókikötő kereskedelmi üzletsor 10. megújítása / Tihanyi Önkormányzat, gazdasági ztársaság

GINOP

helyi

tervezet

illeszkedik

GINOP

helyi

tervezet

illeszkedik

GINOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

11. Levendula lepárló, látványgazdaság létesítése / Tihanyi Önkormányzat

GINOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

12. Település fenntartó telephely fejlesztése / Tihanyi Önkormányzat

GINOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

GINOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

GINOP

helyi

ötlet

illeszkedik

GINOP

helyi

tervezet

illeszkedik

16. 4 számjegyű közút elkerülő szakasz bővítése / Közút Nonprofit Kft.

IKOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

Kerékpárút fejlesztése Balatonszepezden/Balatonszepezd 17. Község Önkormányzata

IKOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

Kisfaludy mélygarázs/Probio Zrt.

IKOP

helyi

tervezet

illeszkedik

19. Balatoncsicsó-Szentjakabfa bekötőút felújítása/Magyar Közút Nonprofit Zrt.

IKOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

megyei

n.a.

illeszkedik

"Echo" étterem megújítása / Tihanyi 13. Önkormányzat, külső gazdasági vállalkozó 14. Aszófői úti telephelyfejlesztés/Probio Zrt. Kabinépület felújítás, strandok 15. beléptető rendszere, pénztás gépek/Probio Zrt.

18.

Balatonfüred biomassza tüzelésű, kapcsolt energiatermelésű fűtőmű 20. /Balatonfüred Város Önkormányzata

21.

22.

23.

24.

25.

Monoszló Csapadékvíz okozta károk megelőzése vízelvezető rendszer kiépítés, meglévő szakaszok korszerűsítése! / Monoszló Község Önkormányzata Szennyvízcsatornázás Balatonszepezdfürdőn/Balatonszepezd Község Önkormányzata Szennyvízkezelés megoldása Tagyonban/Tagyon Község Önkormányzata Külterületi utak felújítása és vízelvezetés megoldása Balatoncsicsón/Balatoncsincsó Község Önkormányzata Külterületi utak felújítása és vízelvezetés megoldása Óbudaváron/Óbudavár Község Önkormányzata

26. Tanösvény Kialakítása Szentantalfán/Szentantalfa Község

96 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Önkormányzata Szennyvízkezelés megoldása 27. Szentantalfán/Szentantalfa Község Önkormányzata Szennyvízcsatorna építése 28. Szentjakabfán/Szentjakabfa Község Önkormányzata Rendszertudományi Innovációs Központ Akadémia megvalósítása Balatonfüreden / Balogh Ákos, 29. Rendszertudományi Innovációs Központ Zrt.

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

KEHOP

helyi

n.a.

illeszkedik

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.



Devecseri kistérség


"Levendula - Ház". - Kihasználatlan Plébániak bevonása a munkahelyteremtésbe/Kolontár, Devecser, esetleg további helyszínek

Illeszkedés Kihatása (TOP/Ágazati (helyi/városté Operatív rségi/megyei) Program) EFOP

megyei

tervezet

illeszkedik





Pápai kistérség


1.

Tornaterem felújítása / Bakonyjákó Község Önkormányzat

EFOP

helyi

ötlet

illeszkedik

2.

Bakonyjákó iskolaépület hasznosítása – megújuló energiás fűtésrendszer kialakítása / Bakonyjákó Község Önkormányzat

EFOP

helyi

ötlet

illeszkedik

3.

Ipari terület kialakítása Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata

GINOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

GINOP

megyei

Ötlet

illeszkedik

GINOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

4.

5.

Repülőtér vegyes hasznosítása a győri autóipari centrum és Nyugat-Dunántúli Autóipari Klaszter logisztikai ellátására / Pápa Város Önkormányzata Zöld és barnamezős beruházások előkészítése a Pápai Ipari Parkban / Pápa Város Önkormányzata

97 2014. február


6.

A jelenleg működő kutató labor továbbfejlesztése a Pápai Hús 1913. Kft. termékeire vonatkozóan / Pápa Város Önkormányzata

GINOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

7.

Munkahelyteremtés elősegítése a községekben/Aczél Péter polgármester

GINOP

Megyei

Tervezet

Illeszkedik

IKOP

megyei

Tervezet

illeszkedik

IKOP

megyei

Tervezet

illeszkedik

IKOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

IKOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

83-as főút Győr-Pápa közötti szakaszának modernizációja (ill. Devecserig történő meghosszabbítása) / Pápa Város Önkormányzata Győr-Celldömölk vasútvonal villamosítása / Pápa Város Önkormányzata Pápa város keleti elkerülő út megépítése / Pápa Város Önkormányzata Kerékpárút építése TapolcafőBakonyjákó-Városlőd szakaszon/Bakonyjákó Község Önkormányzata Vinár község vízelvezető rendszerének bővítése és meglévő járdáinak felújítása Illegális hulladéklerakók megszüntetése a városban és a kistérségben; Bakony-ér/Tapolca folyómedrének rekultivációja / Pápa Város Önkormányzata Szennyvíztisztítás fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata

Az egykori hulladéklerakó telep környezetbarát energia célú 15. hasznosítása / Pápa Város Önkormányzata Szemétlerakó felszámolása 16. Mihályháza határában/Mihályháza Község Önkormányzata Csapadékvíz elvezető rendszer 17. felújítása / Bakonyjákó Község Önkormányzat

Sümegi kistérség


1.

Ásványvíztöltő és palackozó / Zalagyömörő, Illés László polgármester


GINOP

Kihatása (helyi/ Előkészítettség várostérségi/ foka megyei)

helyi

Tervezet


illeszkedik

98 2014. február


2.

Sümegi iparterület bővítése / Sümeg Város Önkormányzata

GINOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

3.

Vállalkozások fejlesztése / Sümeg Város Önkormányzata

GINOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

4.

Belterületi vízelvezetés / Sümeg Város Önkormányzata

KEHOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

5.

Ivóvíz hálózat fejlesztése / Sümeg Város Önkormányzata

KEHOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

VP

helyi

Tervezet

illeszkedik

6.

7.

Szennyvízcsatorna hálózat bővítése a kiépítetlen területeken / Sümeg Város Önkormányzata Akvapónia – alacsony költségigényű mezőgazdasági rendszer kiépítése / Sümeg Város Önkormányzata

Sümegi és Veszprémi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Légy Te is zászlóvivője Veszprém megye gasztronómiájának képzés/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Helyi termékek kistermelői, kisvállalkozói jellegű termelési és beszállítói rendszer kiépítése városi és városkörnyéki közétkeztetés, vendéglátás és kereskedelmi egységek részére/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Tömegközlekedés modernizálása - kis lakosságszámú települések helyi igényekhez alkalmazkodó tömegközlekedésének megszervezése/Éltető Balatonfelvidékért Egyesület Akvakultúrával való gazdálkodás megyei jellegű szervezése/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvétel/Éltető Balatonfelvidékért Egyesület Veszprém belvárosában termelői üzlet kialakítása/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A Balaton-felvidéken kis-és nagyker raktáráruház építése/Éltető Balatonfelvidékért Egyesület Vágópontok kialakítása az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 3 településén/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület



EFOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

GINOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

IKOP

megyei

ötlet

illeszkedik

KEHOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

99 2014. február


Tapolcai kistérség





1.

Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a közszolgáltatáshoz a Nemesgulácsi Polgármesteri Hivatalban /Nemesgulács Község Önkormányzat

EFOP

helyi

tervezet

illeszkedik

2.

A Nemesgulácsi Könyvtár teljes körű felújítása és átalakítása, bővítése / Nemesgulács Község Önkormányzat

EFOP

helyi

tervezet

illeszkedik

3.

Nemesgulácsi Sportpálya felújítása / Nemesgulács Község Önkormányzat

EFOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

EFOP

helyi

tervezet

illeszkedik

GINOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

GINOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

GINOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

4.

5.

6.

7.

A Kisapáti kultúrház tetőszerkezetének javítása/Kisapáti Község Önkormányzata A szigligeti iskolaépület szálláshelyekkel történő bővítése /Szigliget Község Önkormányzata Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése, kézműipar / Badacsonytomaj Város Önkormányzata Szolgáltatóközpont üzemeltetése / Bétakris Szolgáltató Nonprofit Kft, Krisztin N. Lászlóné

8.

Szálláshely fejlesztés Badacsonyörsön / Badacsonyi Pálinkaház Kft.

GINOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

9.

A tapolcai volt honvédségi ingatlanok hasznosítása gazdaságfejlesztési szempontok alapján, mint a Tapolcai várostérség gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő programja. / Tapolca Város Önkormányzata

GINOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

GINOP

helyi

ötlet

illeszkedik

GINOP

megyei

tervezet

illeszkedik

GINOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

IKOP

megyei

előkészített

illeszkedik

Szálláshely fejlesztése 10. Badacsonyban/Krisztin-Németh László Habüveg szigetelőanyag előállításának üzemi telepítése barnamezős 11. beruházásként a volt honvédségi gazdasági területen/Tapolca Város Önkormányzata Várostérség munkaerő továbbképzése vállalkozói inkubátorház, 12. továbbképzés konferencia központ létesítésével/Tapolca Város Önkormányzata Szigliget belterületi kerékpáros út egy 13. szakaszának kiépítése / Szigliget Község Önkormányzata

100 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat É-D-i kompjárat kialakítása a 14. Balatonon, Badacsony és Fonyód között / BAHART Zrt. Nemesgulács település csatlakoztatása a meglévő kerékpárút 15. hálózathoz/Nemesgulács Község Önkormányzata Gyalokátkelőhely 16. létesítése/Balatonrendes Község Önkormányzata

IKOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

IKOP

megyei

n.a.

illeszkedik

IKOP

helyi

előkészített

illeszkedik

IKOP

megyei

ötlet

illeszkedik

IKOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

KEHOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

Sajka-kikötő kiállító és bemutató 23. épület a Réhelyi-öbölben / Szigliget Község Önkormányzata

VP

megyei

tervezet

nem illeszkedik

Badacsonyi Pálinkaház Kft. 24. Eszközfejlesztése/Badacsonyi Pálinkaház Kft.

VP

helyi

ötlet

illeszkedik






Vonzó, élhető térség kialakítása / Jásd Község Önkormányzata

VP

helyi

ötlet

nem illeszkedik

17.

Kerékpárút befejezése/Balatonrendes Község Önkormányzata

Térségi elérhetőség, hozzáférés (helyi mobilitás) javítása a tapolcai 18. várostérségben/Tapolca Város Önkormányzata Többfunkciós épület felújítása / Csom 19. Károlyné polgármester Káptalantóti Önkormányzata 20.

Alternatív energia a településeken / Ábrahámhegy Község Önkormányzata

A badacsonyi mikrotérség önkormányzatainak együttműködése a környezettudatosság és az 21. energiatakarékosság jegyében / Az együttműködő települések: B-tomaj, B-tördemic, N-gulács, Á-hegy, K-tóti, Salföld, B-rendes Nemesgulács Villamos hálózat felújítása és bővítése kül-és 22. belterületen/Nemesgulács Község Önkormányzata

Várpalotai kistérség

1.

101 2014. február


Veszprémi kistérség Illeszkedés (TOP/Ágazati Operatív Program)




EFOP

várostérségi

előkészített

illeszkedik

EFOP

megyei

előkészített

illeszkedik

GINOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Kinizsi vár rekonstrukciója / Nagyvázsony Község Önkormányzata

GINOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Kiniszi vár külső kiszolgáló egységének építése, parkoló építése / Nagyvázsony Község Önkormányzata

GINOP

várostérségi

előkészített

illeszkedik

Kinizsi Turistaszálló épületének energetikai fejlesztése / Nagyvázsony Község Önkormányzata

GINOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

Kinizsi Vár felújítása, karbantartása, turisztikai fejlesztése / Mekler Norbert Nagyvázsonyi Kinizsi Nonprofit Kft.

GINOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

GINOP

megyei

tervezet

illeszkedik

GINOP

helyi

n.a.

illeszkedik

GINOP

megyei

tervezet

illeszkedik

IKOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik


1.

2.

3.

4. 5.

6.

7.

8.

9.

Herend Általános Iskola felújítása, bővítése / Herend Város Önkormányzata Egységes innovatív műemléki-műszaki építménykataszter fejlesztése a Veszprémi Érsekség felújítási fejlesztési munkájának támogatására./Veszprémi Érsekség Kinizsi vár rekonstrukciós tervének elkészítése / Nagyvázsony Község Önkormányzata

MULTIFUNKCIÓS FALUKÖZPONT kialakítása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata HARIBO – termelési üzem fejlesztése III. ütem / Haribo, Axel Pietruschinski

10. VIDÉK MINŐSÉGE VÉDJEGYHEZ EGÉSZSÉGES, MEGBÍZHATÓ ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSA / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 11. MTD Hungária Kft. TELEPHELY FEJLESZTÉSE- II. ÜTEM / Veisz József, MTD Hungária Kft 12. Logisztikai központ a szentágli vasútállomáson/ Istvánfalvi Sándor polgármester, Szentgál Önkormányzat 13. Glória út – vallási turizmus a Veszprémi főegyházmegye területén / Őrsi Ágnes 14. HELYI INFRASTRUKTÚRA fejlesztése / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata

102 2014. február


HELYI INFRATURTÚRA fejlesztése / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata

16. NEMESVÁMOS- TÓTVÁZSONYNAGYVÁZSONY KERÉKPÁRÚT kialakítása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 17. KÖZINTÉZMÉNYEK (Önkormányzat épülete és általános iskola) épületenergetikai fejlesztése / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 18. NAPERŐMŰ PARK kialakítása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 19. MEGÚJULÓ ENERGIÁT ALKALMAZÓ FEJLESZTÉSEKET ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 20. Vöröstói napelem park / Vöröstó Község Önkormányzata 21. TÁJHÁZ- Nemesvámos helyi értékeinek megőrzése / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 22. KISTÉRSÉGI ADATBÁZIS létrehozása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 23. FALUGONDNOKSÁG fejlesztése / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 24. MAGTÁRHÁZ kialakítása / Balaton Felvidéki Gazdák Szövetkezete, Sövényházi Balázs 25. Herend Városkapu kialakítása Térrendezés / Herend Város Önkormányzata 26. Többcélú közösségi tér felújítása, korszerűsítése / Vöröstó Község Önkormányzata 27. Járdafelújítás / Vöröstó Község Önkormányzata 28. Plébánia épület felújítása / Vöröstó Község Önkormányzata 29. Veszprémben a helyi termelők piacának bővítése és kiemelt lehetőség biztosítása A Vidék Minősége - Éltető Balaton-felvidék védjeggyel rendelkező termelőknek az értékesítésre/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

IKOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

IKOP

megyei

előkészített

illeszkedik

KEHOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

VP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

helyi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

helyi

tervezet

illeszkedik

VP

helyi

előkészített

illeszkedik

VP

helyi

ötlet

nem illeszkedik

VP

helyi

előkészített

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

103 2014. február


Veszprémi és Sümegi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Légy Te is zászlóvivője Veszprém megye gasztronómiájának képzés/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Helyi termékek kistermelői, kisvállalkozói jellegű termelési és beszállítói rendszer kiépítése városi és városkörnyéki közétkeztetés, vendéglátás és kereskedelmi egységek részére/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Tömegközlekedés modernizálása - kis lakosságszámú települések helyi igényekhez alkalmazkodó tömegközlekedésének megszervezése/Éltető Balatonfelvidékért Egyesület Akvakultúrával való gazdálkodás megyei jellegű szervezése/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvétel/Éltető Balatonfelvidékért Egyesület Veszprém belvárosában termelői üzlet kialakítása/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A Balaton-felvidéken kis-és nagyker raktáráruház építése/Éltető Balatonfelvidékért Egyesület Vágópontok kialakítása az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 3 településén/Éltető Balaton-felvidékért Egyesület



EFOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

GINOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

IKOP

megyei

ötlet

illeszkedik

KEHOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Zirci kistérség

Projekt címe / Projektgazda 1. 2.

3.

Zirc Oktatási Központ/Zirc Városi Önkormányzat Lovagok Völgye (Lovagkori történelmi élménypark a Család számára) /Nagy Ferenc Cseszneki Várkapitány Magas-Bakonyi Túra-és Szabadidőközpont létesítése /Nagy Ferenc Cseszneki Várkapitány



EFOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

GINOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

104 2014. február


„Négy évszak” (Bakonyi apró házas) Apartman falu létesítése / Nagy Ferenc Cseszneki Várkapitány Cseszneki egyéb projektek (adatlap nélkül) A Cseszneki Vár (egy ún. minta-Vár program keretében megvalósuló) mindenre kiterjedő és teljes rekonstrukciója. / Nagy Ferenc Cseszneki Várkapitány Önerő pályázati lehetőség biztosítás / Szelthofferné Németh Ilona, Nagyestergár Községi Önkormányzat 82-es út Olaszfalui elágazó / Községi Önkormányzat Olaszfalu Boriszné Hanich Edit Polgármester

GINOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

GINOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

GINOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

IKOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

IKOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

IKOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

IKOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

IKOP

megyei

tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

előkészített

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

előkészített

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

KEHOP

helyi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

21. Hulladékudvar kialkítása Zircen/Zirc Városi Önkormányzat

KEHOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

22. Kistérségi energiastratégia készítése/Zirc Városi Önkormányzat

KEHOP

várostérségi

előkészített

illeszkedik

23. Biomassza alapú közösségi távfűtőmű kialakítása/Zirc Városi Önkormányzat

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

5. 6.

7.

8.

9.

Olaszfalu Kék kereszti behajtás / Községi Önkormányzat Olaszfalu Boriszné Hanich Edit Polgármester

10. Olaszfalu - Felsőpere útszak felújítása / Községi Önkormányzat Olaszfalu Boriszné Hanich Edit Polgármester 11. Közösségi közlekedés és komplex fejlesztése Zircen/Zirc Városi Önkormányzat 12. Győr-Balaton kerékpárút kiépítése/Zirc Városi Önkormányzat 13. Épületenergetikai fejlesztések Dudar épületein / Tóth Edina Kitti polgármester 14. Biomassza hasznosítása villamos energia termelésre / Tóth Edina Kitti polgármester 15. Naperőmű kistelepek kialakítása Dudaron / Tóth Edina Kitti polgármester 16. Olaszfalui térségi szélerőmű park 17. Szélerőmű park kialakítása / Szelthofferné Németh Ilona, Nagyestergár Községi Önkormányzat 18. Közvilágítás komplex fejlesztése Zircen/Zirc Városi Önkormányzat 19. Zirc-Akli városrész szennyvízkezelése/Zirc Városi Önkormányzat 20. Cigánydombi vízfolyás vízrendezése Zircen/Zirc Városi Önkormányzat

105 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 24. Ökológiai központ kialakítása ZircDarudűlőn/Zirc Városi Önkormányzat

KEHOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

KEHOP

helyi

tervezet

illeszkedik

n.a.

megyei

tervezet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

VP

várostérségi

ötlet

illeszkedik





GINOP


n.a.

illeszkedik

25. Szélerőmű parkok kialakítása, rendezési tervi lehetőség megteremtése/Zirc Városi Önkormányzat 26. Sportcsarnok építése Zircen /Zirc Városi Önkormányzat 27. Fecskeházak, szociális lakások kialakítása/Zirc Városi Önkormányzat 28. Helyi piac kialkítása Zircen, élelmiszerlánc szervezés/Zirc Városi Önkormányzat


1Úton Nemzetközi Zarándoknap / Bodor Gergő, MTDMSZ Nonprofit Kft.


106 2014. február


OPERATÍV PROGRAM 1. Gazdaságfejlesztési részprogram 1.1. A részprogram általános logikájának bemutatása 1. Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  a Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével és a  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: Veszprém megyében 9 Ipari Park működik, különböző nagyságrendben és színvonalon. Komoly hiányossága valamennyi Veszprém megyei Ipari Parknak a szolgáltatások hiánya. Ma a világon Európában, így Magyarországon is komoly verseny folyik az új befektetőkért, s csak azok a települések, ipari területeke, Ipari Parkok tudnak versenyképesek lenni, amelyek a befektetési terület mellett komplex szolgáltatást kínálnak. A jelenlegi tervezési időszakban Veszprém megye vállalkozásai nem rendelkeztek (és nem rendelkeznek) olyan forrásokkal, amelyek a gazdaság érdemi fejlesztését, a meglévő gazdasági fejlettségi különbségek csökkentését szolgálhatnák. Fontos ezért, hogy az új Európai Uniós tervezési időszakban (2014-2020 között) megfelelő fejlesztési forráshoz jussanak a vállalkozások. A gazdaság fejlődésének egyik fontos eleme a megfelelő szakember utánpótlás. A régióban folyó kutatási és fejlesztési tevékenység lényegesen kisebb mértékű a térség gazdasági súlyánál. Ezt jól tükrözi az a statisztikai adat, miszerint a K+F mutatók tekintetében a régió az országos átlagnál rosszabb helyet foglal el. A régióban egyedüli jelentős felsőoktatási és kutatási bázis a Pannon Egyetem, ezért szerepe fontos a régió fejlesztése szempontjából. Veszprém megye gazdaságának legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő ágazata a gépipar, ezen belül pedig a járműalkatrész-gyártás. Ebben az ágazatban dolgoznak a leginnovatívabb cégek, amelyek folyamatosan fejlesztenek, s alkalmazzák a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit, a korszerű technológiákat. Ezen ágazat más szempontból is fontos a megye gazdaságában, jelesül nagyszámú beszállítót foglalkoztatnak. A jövőben erre a 107 2014. február


tevékenységre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hiszen a cégek többségénél a külföldi beszállítók vannak túlsúlyban, tehát ha magyarországi beszállítók arányát kismértékben is lehetne növelni, az komoly mértékben elősegítené a megye kisvállalkozásainak fejlődését és munkahelyteremtést. Ehhez viszont állami ösztönzőkre is szükség van. (célirányos pályázatok) Fontos ágazat még a vegyipar, élelmiszeripar és a fa- és bútoripar. Az építőipar országos mélypontja a megyét is elérte. 2. Turizmus kártya Veszprém megyében Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  A Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  A városok és várostérségek összehangolt integrált fejlesztése  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: Veszprém megyében az országos átlaghoz képest a gazdaságon belül nagyobb a súlya turizmusnak (kb. 10%). A megye idegenforgalmában a vonzó tényezők között a gazdag természeti, táji értékek és a kultúrtörténeti, építészeti emlékek, látnivalók egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be. A megye speciális idegenforgalmi adottsága a Balatonfelvidék és a Balatoni riviéra, amelyek a megyébe a legtöbb szálláshelyet is igénybe vevő vendéget, köztük jelentős számban külföldieket csábítanak. A gazdag turisztikai potenciállal, vagy sajátos értékekkel rendelkező települések az idegenforgalom legfőbb haszonélvezői a megyében. Ezek a tradicionális turisztikai központok egyrészt a kiemelkedő történelmi múlttal rendelkező megyeszékhely, másrészt a Balatonhoz kapcsolódnak közvetlenül vagy háttértelepülésként. A megye több kisvárosa egyedi arculatával és speciális turisztikai kínálatával emelkedik ki (Tapolca, Sümeg, Zirc, Pápa). A Bakony összefüggő erdőségei, a Magas Bakony Tájvédelmi Körzet és a középhegység festői falvai együttesen a megye középső részének összefüggő idegenforgalmi körzetét alkotják. A Bakony-Balaton idegenforgalmi térségek szakmai (majd fejlesztési) együttműködésének létrehozása. Ez az együttműködés mindkét turisztikai térség számára többleteredményeket hozhat ugyanis közös fejlesztések megvalósításával olyan komplex kínálat alakítható ki, amely vonzóbb lehet a turisták számára és hosszabb időt fognak eltölteni a megyében. A Bakony összefüggő erdőségei, a Magas Bakony Tájvédelmi Körzet és a középhegység festői falvai együttesen a megye középső részének összefüggő idegenforgalmi körzetét alkotják. A beszűkült piaci lehetőségek erőteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas külföldi forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében. A megyekép és megyetudat, a megyemarketing eszközeinek koordinált alkalmazása, a megye területi integritásának erősítése is kiemelt feladat. A megyére vonatkozó korábbi valamennyi (területfejlesztési-, turizmusfejlesztési-, innovációfejlesztési) dokumentum, illetve a 2005-ben megfogalmazott és elfogadott (területfejlesztési, megye-fejlesztéspolitikai irányokat is megfogalmazó) MEGYEI MARKETING STRATÉGIA (MMM) szinte egybehangzóan: 108 2014. február


o a kiemelkedő értékű és sokszínű természeti-környezeti adottságokat, potenciálokat; o a termelési hagyományokat és kultúrát, o a helyi hagyományokat, kulturális értékeket o valamint a meglévő szellemi erőforrások és a „tudástermelés” eredményeit tekintik a megye fejlesztésének, fejlődésének fő erőforrásainak. 3. Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  A Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal  egészséges társadalom megteremtése  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  A városok és várostérségek összehangolt integrált fejlesztése célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A megye speciális idegenforgalmi adottsága a Balaton-felvidék és a Balatoni riviéra, amelyek a megyébe a legtöbb szálláshelyet is igénybe vevő vendéget, köztük jelentős számban külföldieket csábítanak. A gazdag turisztikai potenciállal, vagy sajátos értékekkel rendelkező települések az idegenforgalom legfőbb haszonélvezői a megyében. A tradicionális turisztikai központok egyrészt a Balatonhoz kapcsolódnak közvetlenül vagy háttértelepülésként. A megye több kisvárosa egyedi arculatával és speciális turisztikai kínálatával emelkedik ki (Tapolca, Sümeg, Zirc, Pápa). 4. Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása  a városok és várostérségek összehangolt integrált fejlesztése  a mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése  funkcionális központok elérhetőségének javítása  út-, kerékpárút hálózat fejlesztés,  közösségi közlekedés fejlesztése (busz és vasút)  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása

109 2014. február




térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A megye idegenforgalmában a vonzó tényezők között a gazdag természeti, táji értékek és a kultúrtörténeti, építészeti emlékek, látnivalók egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be. A bakonyi erdők a pihenés mellett az aktív turizmus sajátos lehetőségét (lovaglás, vadászat, kerékpározás, gyalogos túrázás) is kínálják. A Magas-Bakony kiemelkedő turisztikai jelentőségű terület. Veszprém megye számára a turizmus hosszú távon is húzóágazat. A magyar kultúra tradíciói jó alapot jelentenek a kulturális turizmusnak is, ezek azonban nincsenek kellően kihasználva. magyar kultúra ezeréves hagyományaira építő kulturális turizmus területén a kínálat ma már sokszínű, a rendezvények azonban regionális és kistérségi szinten koordinálatlanok, illetve nem rendelkeznek megfelelő marketinggel. Indokolt ezért a kínálat szélesítése és minőségi irányban történő fejlesztése a potenciális kulturális vonzerők fejlesztése és összekapcsolása kiegészítve a bor és gasztronómiai turizmussal. A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével (kerékpáros-, kulturális és konferenciaturizmus, vízi- és horgászturizmus, wellness-, gyógyés lovas turizmus, bor-, gasztronómiaturizmus, természetjáró turizmus, téli sportok, stb.), ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok kialakítása, megerősítése elsődleges feladat. 5. Alternatív energia a településeken Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A helyzetfeltárás 3.1.9. fejezete foglalkozik Veszprém megye megújuló energiaforrásainak helyzetével és kedvező adottságaival. Erre épül a koncepció tervezetében, mint fejlesztési cél a „megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése, rendszerek létrehozása.„ 6. Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján:

110 2014. február


A természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése, természetközeli erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a térség tradicionális mezőgazdasági termelésének ösztönzése, termelési feltételeinek megőrzése (biogazdálkodás, szőlőtermesztés, kézműipar Helyi „vidéki” gazdaság: biogazdálkodás, olajpréselés-sajtolás, kézműipar, évszázados munkakultúra, szőlő és gyümölcskultúra,). A régió magasan erdősült hegy- és dombvidéki területei fenntartható fejlesztésének része a falusi és aktív turizmus, ökológiai alapú mezőgazdaság, helyi jelleggel bíró termékeket előállító mikrovállalkozások, többcélú integrált és fenntartható erdőhasználat. A „vidék” gazdagságát, ahol speciális lehetőségek akadnak a versenytársak tömegtermelési tradícióihoz viszonyítva, a helyi speciális termékek sokrétű, széles kínálatát jelenti. Az üveg és porcelánipar a hungarikumok és az egyedi gyártási eljárással készülő exportképes termékcsoportok bővítésével, a faipar és bútorgyártás a magas erdősültségre és a kialakult munkakultúrára, mint helyi erőforrásokra alapozva, továbbá a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok helyzetbe hozása, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítása és a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása elsősorban a megye vidéki térségeiben. A gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket. A speciális helyi és térségi termékek előállításának, helyi termékláncba való integrálásának támogatása, a helyi termékek termesztése, a helyi élelmiszer-feldolgozás, mezőgazdasági termékutak kialakítása is feladat. Helyi gazdaságfejlesztés  Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés  Kézműves ipar és program  Szövetkezés fejlesztés program  Helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság program A termékutak, útvonalak a megye sajátos termékeket előállító térségeit fűzik fel, illetve az egyes térségeken belül a helyi termékeket előállító vállalkozók, gazdaságok felkeresését teszik lehetővé, kóstolókkal, bemutatókkal, egyéb programokkal kiegészítve. 7. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  egészséges társadalom megteremtése  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A megye szinten támogatandó települési szintű célok és eszközök köre széles: a bölcsődei, óvodai ellátás bővítésén (elérhetőségének javításán), „Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” program:Helyi oktatási-nevelési intézmények számára alapanyagok, élelmiszerek biztosítása. A helyi gazdálkodók termékei stabil piacra juttatásának módja a közvetlen vagy kereskedelmi értékesítés mellett, hogy az egyes településeken működő közintézmények lesznek a helyben megtermelt termények és feldolgozott termékek egy részének felvásárlói. Beszállítói szerződésekkel a helyi

111 2014. február


gazdálkodók termékeik állandó és kiszámítható átvételére számíthatnak, ami a megélhetésük stabilitását javítja. Bölcsődei-, óvodai férőhelyek bővítése a fiatal anyáknak a munka világába való könnyű visszavezetése, a gyerekek képességei fejlesztése érdekében. 8. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A foglalkoztatás bővítése stratégiai cél, miszerint a gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével elérhető. Ennek érdekében létrejövő foglalkoztatást elősegítő intézkedések a paktumok. 9. Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: Veszprém megyében jónak értékelhető mind a felsőfokú, mind a középfokú infrastruktúra. A Pannon Egyetem, illetve a 22 középfokú szakképzéssel foglalkozó intézmény megfelelő lehetőséget biztosít a megyében, illetve a nagytérségben élő fiatalok számára. A jövő kiemelt feladata, hogy a képzések szerkezete jobban alkalmazkodjon a gazdaság és a társadalom igényeihez. El kell érni, hogy a végzős fiatalok túlnyomó többsége a szakmájában tudjon elhelyezkedni és találjon megélhetést. Veszprém megyében komoly szereppel bír a Pannon Egyetem, elsősorban a felsőfokú képzésben, de egyre jelentősebb a kutatás-fejlesztési és a vállalati innovációt segítő tevékenysége is. Jelentős eredménynek értékeljük, hogy az egyetem sokirányú vállalati kapcsolatokkal rendelkezik, közös kutatás-fejlesztési projekteket valósítanak meg, ezzel jelentős segítséget nyújtva a vállalatok fejlődéséhez. A végzett hallgatók munkába állásának közvetlen támogatása egyik fontos feladat. Az integrált várostérségi tervezésnek a várostervezés hagyományos tématerületein túlmutatóan foglalkoznia kell a helyi gazdaság térségi és globális kapcsolataival, a közösségfejlesztés, helyi kezdeményezések és helyi részvétel ösztönzésével, lakossági és vállalkozói szemléletformálással. Lényeges a családok és a közösségek megerősítése, a közösségi és egyéni felelősségvállalás erősítése, az értékátadás kereteinek biztosítása, a fiatalok és a képzettséget szerzettek térségben tartása. 112 2014. február


Stratégiai cél a közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása. Projektcsomagok egymásra épülése, szinergikus hatása A projektcsomagok összeállítása során kiemelt cél volt, hogy a megyében a foglalkoztatás javuljon. Ennek egyik része az ipari és gazdasági társaságok fejlesztése, ösztönzése, másik jelentős eleme a turisztikai ágazat erősítése. Itt főleg az önfoglalkoztató, kisebb szálláshelyek folyamatos vendégekkel történő ellátásra koncentrál a program, így a térségekben növelhető foglalkoztatás is ösztönözhető. Ezen célokat szolgálja a helyi termékek és kézműipar ösztönzése. Az attrakció bővítő turisztikai fejlesztések a vállalkozói szféra lehetőségeit is erősítik. A foglalkoztatási paktum, az ösztöndíj rendszer közvetlen módon, míg az óvodai fejlesztések közvetett módon ösztönzik a foglalkoztatás úgy, hogy egy-egy speciális és hátrányos helyzetű réteget céloznak meg külön programmal. A helyi identitás erősítése a másik jelentős cél, mely az elvándorlás mérséklését, a fiatalok visszacsábítását szülőföldjükre, a hagyományok és értékek megbecsülését hivatott szolgálni. Ezt szintén úgy lehet elérni, hogy programokat, lehetőségeket, munkahelyet teremtünk, miközben a táji, kulturális értékeket megőrizzük és erősítjük. A harmadik szinergikus cél a gazdaság élénkítése és ez több szegmensre kitér: ipar, kézműipar, agráripar, feldolgozóipar, turizmus.

1.2. Projektcsomagok

113 2014. február


Sorszám

1

Fejlesztési csomagokhoz KedvezméFejlesztési Támogatási Fejlesztési kapcsolódó Projekt Kijelölé nyezetti kör csomagok forma csomagok számszerűsíthet megnevezése s típusa meghatározás időbeli megnevezése költségigénye ő (indikátor) a ütemezése vállalás(ok) számszerűsítve Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése, illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ERFA rendelet 5. cikk Ipari Parkok pályázat vissza nem önkormányzati támogatott Projektötlet (8) (b) a foglalkoztatás fejlesztés térítendő tulajdonú, vagy vállalkozások által barát növekedés szinte. elősegítése a saját támogatás többségi teremtett új Egyes belső potenciál önkormányzati munkahelyek kifejlesztése révén, az projektötlete adott területeket érintő tulajdonú ipari száma területi stratégia k parkok részeként, beleértve a kidolgozotta hanyatló ipari régiók kis és átalakítását, valamint a bb középvállalkozó folyamatos konkrét természeti és kulturális erőforrások állapotban. k Fejlesztési csomagok jelenlegi előkészítettségi foka

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés meghatározás a

Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése

Projektötlet szinte. Egyes projektötlete k kidolgozotta bb állapotban.

pályázat

Vállalkozások online megjelenésének támogatása,

projektötlet

pályázat

vissza nem térítendő támogatás


képző szervezetek meglévő és tervezett Innovációs központok meglévő és tervezett inkubátor házak kis- és középvállalkozó k képző szervezetek önkormányzatok meglévő és tervezett Innovációs központok, inkubátor házak vállalkozók

folyamatos

folyamatos

(8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

Kapcsolódó EU beruházási prioritás megnevezése

fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

támogatott vállalkozások száma támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma

támogatott vállalkozások száma

114 2014. február


Sorszám

Projekt megnevezése

Fejlesztési csomagok jelenlegi előkészítettségi foka

Kijelölé s típusa

Támogatási forma megnevezése

Kedvezményezetti kör meghatározás a

Fejlesztési csomagok időbeli ütemezése


vállalkozók megye, vagy szervezete önkormányzat üzemeltető cégek szállásadók idegenforgalmi irodák Egyesületek egyéni vállalkozók Szolgáltató házak TDM szervezetek

A projekt felépítése, rendszer költséghatékony kialakítása 2015. a rendszer kialakítása 2016-2017 Működtetés 2017-től folyamatos – bővíthető rendszer

Fejlesztési csomagok költségigénye



(8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

Fejlesztési csomagokhoz kapcsolódó számszerűsíthet ő (indikátor) vállalás(ok) számszerűsítve

piacfejlesztés ösztönzése

2

Turizmus kártya Veszprém megyében

Turizmus kártya Veszprém megyében

3

projektötlet

közbesz erzés

vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma támogatott vállalkozások száma

Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban ERFA rendelet 5. cikk vissza nem Vállalkozók (8) a vállalkozások által Balatonfüred projektötlet folyamatos (8) (b) a foglalkoztatás térítendő egészségügyi foglalkoztatás teremtett új barát növekedés Sport – tervezet elősegítése a saját támogatás intézmények előmozdítása és munkahelyek Rehabilitációs belső potenciál orvosok a munkaerő száma kifejlesztése révén, az Központ adott területeket érintő

Pápa várkastély környékének

projektötlet

vissza nem térítendő

szolgáltatók önkormányzatok sportegyesületek, klubok civil szervezetek TDM szervezetek Települési önkormányzatok

mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

folyamatos

területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és

támogatott attrakciók száma

115 2014. február


Sorszám





támogatás

komplex fejlesztése

Tapolca - Sümeg

projektötlet


Zirc Rákóczi tér komplex továbbfejlesztés e

projektötlet


Kedvezményezetti kör meghatározás a fürdő tulajdonos és üzemeltető Vállalkozók Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek városüzemeltetés és TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok fürdő tulajdonos és üzemeltető Vállalkozók Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek városüzemeltetés és TDM menedzsment szervezetek várkapitány egyesület Települési önkormányzatok Ciszterci Apátság Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek






szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

folyamatos


folyamatos


116 2014. február


Sorszám











városüzemeltetés és TDM szervezetek

4

Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása ERFA rendelet 5. cikk vissza nem Települési 8) a vállalkozások által Badacsonyi ás borutak folyamatos (8) (b) a foglalkoztatás térítendő önkormányzatok foglalkoztatás teremtett új barát növekedés környéke önmagukban elősegítése a saját támogatás Borút előmozdítása és munkahelyek borvidék kész belső potenciál Egyesületek a munkaerő száma kifejlesztése révén, az vissza nem projektek, Balatonfüred – folyamatos adott területeket érintő Vállalkozók: pl. mobilitásának térítendő területi stratégia Csopak borvidék működtetésü üvegipari, támogatása támogatott részeként, beleértve a támogatás k még hanyatló ipari régiók vendéglátó, (3) a kisés vállalkozások átalakítását, valamint a vissza nem Somló-hegy folyamatos finomítható, szálláshely középvállalkozás száma konkrét természeti és térítendő kulturális erőforrások egymás Helyi ok, versenyfejlesztését, illetve az támogatás közötti szakiskolák: képességének támogatott ezekhez való hozzáférhetőség borászat, javítása attrakciók száma hálózat javítását vendéglátás, ERFA 5. cikk (3) c) a fejlesztendő termék- és szakács és projektötlet szolgáltatásfejlesztésre

Vár út

projektötlet

pályázat


cukrász képzés, stb… Boros gazdák TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok Veszprém megyei Várak Főkapitányok Szövetsége Vállalkozók Erdészet Szövetkezetek Turista és Természetbarát

irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

folyamatos

8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség

támogatott vállalkozások száma támogatott attrakciók száma

117 2014. február


Sorszám





Kastély út

projektötlet

pályázat


Veszprém megyei „egyházi” út

projektötlet

pályázat


Kedvezményezetti kör meghatározás a Egyesületek Kerékpáros Egyesületek TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok Kastély tulajdonosok, üzemeltetők Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek Erdészet Szövetkezetek TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok egyházak Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek TDM menedzsment szervezetek Látogatók






javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

folyamatos

folyamatos

8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre


118 2014. február


Sorszám











irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

5

6

Alternatív energia a településeken napelem-park projektötlet pályázat

támogatott vállalkozók folyamatos vállalkozások által önkormányzat teremtett új üzemeltető munkahelyek cégek száma biomassza projektötlet pályázat vissza nem vállalkozók folyamatos térítendő erőmű önkormányzat támogatás üzemeltető cégek napkollektor projektötlet pályázat vissza nem vállalkozók folyamatos térítendő önkormányzat támogatás üzemeltető cégek Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ESZA 3. cikk (1) a) i. 8) A foglalkoztatás támogatott Helyi termékek projektötlet pályázat vissza nem helyi termelők, folyamatos munkaerő-piaci bővítése és a térítendő vállalkozások hozzáférés a gyártásának és Veszprém munkaerő munkakeresők és az támogatás száma piacteremtéséne Megyei inaktív személyek mobilitásának számára többek között k ösztönzése Népművészek támogatása – helyi foglalkoztatási ESZA kezdeményezések és a kézműipar Egyesülete munkavállalói (9) a társadalmi vállalkozók mobilitás ösztönzése befogadás révén önkormányzat előmozdítása és a ESZA 3. cikk (1) b) i. aktív befogadás, TDM szegénység elleni különösen a jobb küzdelemszervezetek foglalkoztathatóság ESZA érdekében; (ii) a Egyesületek társadalom peremére


szorult közösségek – például a romák – integrációja; (iii) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy

119 2014. február


Sorszám











meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem

Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése

7

projektötlet

pályázat


helyi termelők, őstermelők egyének Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet, „Hangya” szövetkezetek, vállalkozók önkormányzat TDM szervezetek Egyesületek vállalkozók

folyamatos

támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma

Vállalkozások projektötlet pályázat vissza nem folyamatos támogatott térítendő online innovatív támogatás megjelenésének vállalkozások támogatása, száma piacfejlesztés ösztönzése A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése ERFA rendelet 5. cikk gyermekjóléti Projektötlet pályázat vissza nem Települési folyamatos létrejött vagy 8 (c) Helyi fejlesztési térítendő kezdeményezések és alapellátás szintű – több önkormányzat felújított óvodai / szomszédos támogatás fejlesztése településen Vállalkozók, családi napközi / szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása az óvodákra őstermelők bölcsődei ellátást új munkahely teremtés érdekében kész tervek Egyesületek ellátást nyújtó

120 2014. február


Sorszám

8










vannak, a képző projekt szervezetek komplex fejlesztéséne k összeállítása is feladat, cél a foglalkoztat ás bővítése. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok ESZA 3. cikk (1) a) i. 8) A foglalkoztatás foglalkoztatási A pályázat vissza nem a megyei 2014-2018 munkaerő-piaci bővítése és a térítendő hozzáférés a paktumok foglalkoztat munkaerő-piaci között munkaerő munkakeresők és az támogatás ási szereplők folyamatos inaktív személyek mobilitásának számára többek között paktumok az kamarák támogatása – helyi foglalkoztatási ESZA kezdeményezések és a előző munkaügyi munkavállalói (9) a társadalmi programozás központok mobilitás ösztönzése befogadás révén i időszakban munkaadók, előmozdítása és a ESZA 3. cikk (1) b) i. is kialakulta, munkavállalók, szegénység elleni aktív befogadás, küzdelemműködtek, önkormányzato különösen a jobb ESZA foglalkoztathatóság ennek a k, érdekében; (ii) a társadalom peremére továbbfejles képző szorult közösségek – ztése és intézmények, például a romák – integrációja; (iii) a működtetése civil nemen, faji vagy etnikai származáson, , minél érdekképviselet valláson vagy szélesebb i szervek meggyőződésen, fogyatékosságon, körben. felsőoktatási életkoron vagy szexuális intézmények

Fejlesztési csomagokhoz kapcsolódó számszerűsíthet ő (indikátor) vállalás(ok) számszerűsítve intézmények férőhelyeinek száma

szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által végrehajtott projektek száma - támogatott vállalkozások száma

irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem

9

Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

121 2014. február


Sorszám





Vállalati ösztöndíj alap

projektötlet

pályázat kijelölés

vissza nem térítendő támogatás és vállalkozók támogatása

Ösztöndíjalap mellett a vállalkozás szakmailag támogatja az ösztöndíjban részesülőt és vállalja 1 évig történő foglalkoztatását „jó gyakorlat” projektek

projektötlet

pályázat


projektötlet

pályázat




Vállalkozók, cégek Felsőoktatási intézmények szakiskolák képző szervezetek hallgatók Vállalkozók, cégek Felsőoktatási intézmények szakiskolák képző szervezetek hallgatók

folyamatos

egyesületek önkormányzato k vállalkozók kistérségi szereplők képző szervezetek

folyamatos





folyamatos

122 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Veszprém megye Előzetes megyei gazdaságfejlesztési és megyei foglalkoztatási, humán fejlesztési irányok 1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

Megyei Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Program – 1. Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok, létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése a munkahelyteremtés érdekében 2.

Fejlesztési irány célja

1. Gazdasági és üzleti környezet javítása 1.1. Vállalati aktivitást erősítő üzleti infrastruktúra feltételeinek javítása, vállalkozói aktivitásának növelése, a hiányterületeken ennek megteremtése. 1.2. A kkv-k versenyképességének javítása, új munkahelyteremtést célzó kkv beruházások támogatása 1.3. A vállalkozások finanszírozási környezetének javítása, tőkeellátottság növelése 2. Alternatív és helyi gazdaságfejlesztés, valamint foglalkoztatás bővítés 3. Térségi kísérleti fejlesztések támogatása, a megyei Kis és Középvállalkozások Technológiai Fejlesztését és Innovációját Támogató Program Például Várpalota gazdasági szerepének erősítése, gazdaság élénkítése, innovatív technológiák betelepítése, vállalkozások ösztönzése, segítése. Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés, logisztikai tanácsadás Ahhoz, hogy minél hatékonyabban és nagyobb számban tudják a kisvállalkozók termékeiket értékesíteni hazai és külföldi piacon egyaránt, szükség van korszerű, hatékony webes felületre. A projektcsoport célja, hogy minél több vállalkozónak legyen olyan online áruháza, mely megfelelő piackutatás után az értékesítést leghatékonyabban szolgálja és a termelés növekedését idézi elő. Ezzel mind a munkahelyek megtartása, mind újak létesítéséhez járul hozzá. 3.

Fejlesztési irány rövid tartalma

1. Gazdasági és üzleti környezet javítása 1.1. Vállalati aktivitást erősítő üzleti infrastruktúra feltételeinek javítása, vállalkozói aktivitásának növelése, a hiányterületeken ennek megteremtése: 1.1.1. Telephelyfejlesztés (Ajka, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Várpalota, Zirc), ipartelepítés, iparterületekhez kapcsolódó feltáró utak kialakítása az önkormányzati tulajdonú ipari parkokban (Palota Ipari Park – Várpalota; Pápai Ipari Park – Pápa; Zalahalápi Ipari Park – Zalahaláp; Zirci Ipari Park – Zirc, Ajka, Balatonfüred, Meggyeserdei iparterület – Devecser, Fűzfői Ipari Park telephelye – Balatonfűzfő, Litér, Királyszentistván), a foglalkoztatás növelése érdekében. 1.1.2. Hálózati gazdaságfejlesztés, KKV fejlesztéssel foglalkozó szervezetek infrastruktúrájának megteremtése. Célterületek: Veszprém, Pápa, Zirc, Várpalota, Ajka, Sümeg, Devecser, Balatonfüred, Balatonfűzfő: meglévő épületek felújítása, infrastruktúrafejlesztés, új épületek és infrastruktúra létrehozása, innovációs központok, a működési feltételeket biztosító eszközök beszerzése, alacsony működési költségeket biztosító energetikai beruházások 1.1.3. Vállalkozói együttműködések infrastrukturális feltételeinek megteremtése (kooperációk, beszállító kapcsolatok fejlesztése. 1.1.4. vállalkozások fizikai infrastruktúrájának támogatása (technológiai fejlesztés, marketing, stb) 1.1.5. A térségi logisztikai kapacitások fejlesztése, lg. központok, piacterek és elosztó kp-ok fejlesztése 1.1.6. innovációs központok és inkubátorházak, műhelyek létrehozása, közös

OP besorolás

TOP 1

123 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat eszközpark, laborok, teszt központok kialakítása. 1.1.7. a szakképzési rendszer összehangolása az ipartelepítési irányokkal 1.2. A kkv-k versenyképességének javítása, új munkahelyteremtést célzó kkv beruházások támogatása 1.2.1. KKV irányú infrastrukturális fejlesztések 1.2.2. Technológiafejlesztés, eszközbeszerzés 1.2.3. Marketing tevékenységek, piacra jutás 1.2.4. Új munkaerő bér és járulék támogatása. 1.3. A vállalkozások finanszírozási környezetének javítása, tőkeellátottság növelése (intelligens és kombinált finanszírozási módok bevezetése egy-ablakos rendszerben) 1.3.1. A KKV-k finanszírozási helyzetének javítása: megyei mikrohitel- és garanciaalap létrehozása. 1.3.2. Szolgáltató udvarok kialakítása városkörnyéki falvakban 1.4. KKV tanácsadás és ismeretek bővítése 1.4.1. megyei KKV fejlesztési tanácsadó hálózaton keresztül következő ismeretek átadása képzési programokon keresztül: menedzsment ismeretek, innovációs készségek növelése, beszállítói kapcsolatok támogatása programokon keresztül. 1.4.2. A KKV-k export tevékenységének támogatásához szükséges kompetenciák megszerzése: kereskedelem, e-kereskedelem, idegen nyelv, vám- és pénzügyi, marketing ismeretek, külkereskedelmi technikák, stb. 1.4.3. KKV együttműködések fejlesztése, hálózatosodás támogatása 1.4.4. KKV-k IT felkészültségének növelése (háttérfeltételek, infrastruktúra, kompetenciák, menedzsment) 2.

3.

Alternatív és helyi gazdaságfejlesztés, valamint foglalkoztatás bővítés 2.1.1. Foglalkoztatás megtartása és bővítése, helyi foglalkoztatási paktumok létrehozása, gazdasági- és munkaerő piaci szereplők együttműködésének segítése 2.1.2. gyakornoki programok kidolgozása fiatalok számára 2.1.3. Későbbi Fejlesztéseket támogató szolgáltatások igénybevétele, projektfejlesztés 2.1.4. Beruházás, fejlesztések és szakképzés összekapcsolása projekt szinten a térségben, hosszú távú együttműködések ösztönzése 2.1.5. Kisipari szolgáltatások fejlesztése és ehhez kapcsolódó képzések újraélesztése 2.1.6. munkaerő-mobilitást, elvándorlást megakadályozó alternatív akciók támogatása: a szakemberek helyben tartása érdekében támogatott foglalkoztatás szakképzésből, felsőoktatásból kilépő szakemberek számára (szakképzés, felsőfokú képzés összekapcsolása a munkaerőpiaccal - duális képzés); 2.1.7. Kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása 2.1.8. Helyi termékekhez kapcsolódó tudatosítás, fogyasztás ösztönzés, marketing tevékenység. Helyi termékek és termékcsomagok fejlesztése. Szakmai együttműködések létrejöttének támogatása. 2.1.9. Helyi termékfeldolgozó, csomagoló kisüzemek fejlesztése, térségi védjegyek kialakítása. Kapcsolódó tanácsadási programok kidolgozása. 2.1.10. Helyi értékesítési szövetkezetek létrehozása, városkörnyéki termelő és értékesítő szövetkezetek innovatív (online értékesítés, logisztika) megoldásainak fejlesztése, szociális szövetkezetek létrehozása és fejlesztése 2.1.11. Értékesítési akciók támogatása, fesztiválok szervezése Térségi kísérleti fejlesztések támogatása, a megyei Kis és Középvállalkozások Technológiai Fejlesztését és Innovációját Támogató Program 3.1. Megyei húzóágazatok (gépipar, elektronika, húsipar, logisztika, agrárvertikum/élelmiszeripar, megújuló energetika, kreatív iparágak) innovatív tevékenységeinek fejlesztése 3.2. megyei vállalkozások innovációs tevékenységének elősegítése, szektor

TOP 4

TOP 3 TOP 9 TOP 10

TOP 6

124 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat specifikusan minden együtt kezelendő megyei térségben, kiemelten a 8-as főút, a 83-as főút és 82-es főút mentén 71-es, 72-es főút. 3.3. megyei innovatív eredmények helyi hasznosításának elősegítése, innovációs eredmények disszeminációja 3.4. Tudás intenzív üzleti szolgáltatások fejlesztése: Innovációs eredmények piaci hasznosításának elősegítése, innovációs kapacitások és intézményi-üzleti szereplők összekapcsolása, belső és külső kapcsolatrendszer-, hálózat fejlesztése Pl: Várpalotán komplex gazdaságfejlesztés és ösztönzés a fent felsorolt elemek alkalmazása útján. Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ERFA Az elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton - elsősorban interneten - való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Azokat a honlapokat, amelyek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése, webshopnak, webáruháznak (ismertebb nevén: internetes bolt, internetes áruház, online bolt, online áruház) nevezzük. Az e-kereskedelem alapvető elemeként meg kell teremteni az egyszerű és biztonságos rendelés lehetőségét. A világban összességében a vásárlások 90%-ának ellenértékét online bankkártyás fizetéssel egyenlítik ki, mely során megadják a bankkártya számát. Magyarországon ez az arány nem haladja meg a 10%-ot. Ahhoz, hogy jó, és az adott termékek értékesítése szempontjából megfelelő felület legyen több kritériumnak is meg kell felelni:  Megbízható működés. Az emberek bizalmatlanabbak az olyan áruházakkal szemben, melyek hol működnek, hol nem.  Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall-e a felület?  Lehetőleg a legfejlettebb technológiát használja és így a hagyományos vásárlási élményhez a legjobban közelít (ilyen például amikor egy terméket az egér segítségével teljesen körbe tudunk forgatni, így minden oldalról megfigyelhetjük)  Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál az esetleges gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira.  Kellemes a megjelenése: ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, nincs túlzsúfolva, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is, akár néha csak nézelődni  A megjelenített termékekből lehetőleg mindig tart raktáron, így a vásárlónak nem kell csalódnia.  A termékei a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek és/vagy hibátlanok.  Vásárló-orientált működési tényezők  A termékek vagy termékvonalak a hagyományos boltokban kaphatóknál kedvezőbb áron való árusítása  Felhasználóbarát működési mechanizmusok (például a termékek néhány kattintással megrendelhetőek legyenek, illetve gyorsan lehessen köztük keresni)  Motiváló tényezőket biztosítani a vásárlóknak, hogy később is itt vásároljanak (kedvezmények)  Személyre szabott vásárlási élmény biztosítása (például a weboldal többféle színvilággal böngészhető, a korábbi vásárlások alapján olyan termékeket kínál fel, amelyek érdekelhetik a vevőt)  Közösségi élmény érzetét nyújtja (a korábban leírt vásárlói vélemény írásának lehetősége, fórumok, esetleg chat szobák biztosítása)  A webáruház saját image-e az egész vásárlási folyamat alatt jelen van, (például a kiszállított termék egyéni kialakítású és grafikájú dobozban érkezik)  A vásárló képes legyen önállóan eligazodni az áruházban. Ehhez tapasztalt emberek által létrehozott menürendszert és felületet érdemes használni, illetve környezetfüggő súgók beiktatása célszerű. Ebben a bonyolult világban sok – főleg kisebb - vállalkozásnak nincs megfelelő tapasztalat, ezért szükséges olyan szakemberek segítsége, akikkel közösen meg/kitalálhatják, a számukra legkedvezőbb és leghatékonyabb online áruház felületet. 4.

TOP 7

Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei:

125 2014. február


Ipari Parkok tanácsadási szolgáltatások fejlesztése  önkormányzati tulajdonú, vagy többségi önkormányzati tulajdonú ipari parkok  kis és középvállalkozók  képző szervezetek  meglévő és tervezett Innovációs központok Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése  meglévő és tervezett inkubátor házak  kis- és középvállalkozók  képző szervezetek  önkormányzatok  meglévő és tervezett Innovációs központok, inkubátor házak Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése vállalkozók 5. Időbeli ütemezése Pályázat útján folyamatos 6. Előkészítettség foka Projektötlet szinte. Egyes projektötletek kidolgozottabb állapotban. 7. Projektcsomag költségigénye

126 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés - Integrált megyei (térségi) szintű komplex turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések 2. Turizmus kártya Veszprém megyében 2. Fejlesztési irány célja Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő több, egységes fogadóterületet alkotó, településen megvalósuló, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása keretében turizmus kártya bevezetése a megyében. A térségi szintű, összehangolt marketing és márkaépítési akciók, illetve a közös (térségi szintű) értékesítési tevékenységet célzó kezdeményezések támogatása azért lenne fontos, mert akár összehasonlító árral lehet bemutatni, mennyit spórol meg a vendég, ha Veszprém megyébe jön szabadidő eltöltésére. A cél, hogy a térségben az eltöltött vendég éjszakák száma emelkedjen, mely révén a szállásadók, szolgáltatók, (rendszerhez kapcsolódó vállalkozások) megélhetése biztosítottá válik, továbbá az egész éven át tartó foglalkoztatás biztosítható. Marketing eszközökkel erősíteni a vendégek térségbe vonzását, a magánszállások népszerűsítését, térségi programok, szolgáltatások elérhetőségének lehetőségét.

3. Fejlesztési irány rövid tartalma Veszprém megyében egész évben használható ún. turizmus kártyák bevezetése, elterjesztése és használata a cél. A megye, mint „üdülő megye” területén biztosítana ingyenes vagy kedvezményes belépési lehetőséget több nevezetességhez és természeti látnivalóhoz.

OP besorolás

TOP 2.

A kártyát az idegenforgalmi irodákban meg lehet vásárolni ingyenes jár a megyében, ha a kártyapartner (szállodák, hotelek, panziók, apartmanházak, falusi turizmus szállásai, stb… aki csatlakozik a rendszerhez) egyikénél 2 vendégéjszakát eltöltenek. A szolgáltatások, melyek ingyen, vagy kedvezménnyel igénybe vehetők pl: múzeumok, élményfürdők, gyógyfürdők, kerékpárkölcsönzés, állatkert, étkezés stb…. példa egy kedvezményes szolgáltatásra: Fürdőbelépő esetén ha három gyerek esetén egy ingyen belépőhöz jut és esetleg a családi kedvezmény is érvényesíthető. Különböző vendéglátó helyeken 20-25 %-os kedvezmény, vagy ha meglátogatja a megadott 3 múzeum közül az egyiket akkor a másik kettőbe ingyen mehet. Szolgáltatások is csatlakozhatnak, fodrászok, kozmetikák, stb… így pl a fürdő igénybevétele után kedvezményesen elkészítik a frizurát, vagy körmöt. Ezen kívül számos konstrukció és kedvezmény alkalmazható. A kártyával sok látványosság, program, és szolgáltatás térítésmentesen vagy kedvezményesen nézhető, vehető igénybe. A kártya érvényessége ha szálláshelyen ingyen igényli a vendég, a tartózkodási idő lenne, míg vásárlás esetén a kiállítástól számított 1,2 vagy 5 hét (ártól függően). A kártyarendszert bevezetésére több osztrák példa van, melyhez hasonló jól működő rendszert bevezetése a cél. A kártya adta lehetőségeket több nyelven is célszerű kiajánlani (német, orosz, angol, olasz), akár okos telefonos alkalmazással is:  szállások, szállásadók adatai (képek a szállásról, szolgáltatások, szobaszám, férőhely információ, ár, szállásadó elérhetőségei stb…)  rendezvénynaptár és rövid leírása a rendezvénynek.  attrakciók: pl: múzeumok, látogató központok, nyitott házak, egyházi épületek, építmények, stb… A kártyarendszer megfelelő gazdasági mechanizmus alapján működik, így azon szolgáltatások, melyek ingyenesek, a háttérben nem azok. Az egységesített szálláshely árképzéssel és részesedési rendszerrel a kártyával rendelkezők – „látszólag” ingyenes – vendégei után is megjelenik bevétel. A kártyarendszer működtetője a megye vagy egy erre a célra alakult szervezete.

4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei:     

vállalkozók megye, vagy szervezete önkormányzat üzemeltető cégek szállásadók

127 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat    

idegenforgalmi irodák Egyesületek egyéni vállalkozók Szolgáltató házak  TDM szervezetek 5. Időbeli ütemezése A projekt felépítésének, rendszerének költség-hatékony kialakítása 2015 a rendszer kialakítása 2016-2017 Működtetés 2017-től folyamatos – bővíthető rendszer 6. Előkészítettség foka projektötlet 7. Projektcsomag költségigénye

128 2014. február


Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés - Integrált megyei (térségi) szintű komplex turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések – 3. Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban 2.


Pápa Város Pápán sajátos arculatának és a magyarországi városok eltérő fejlődésének köszönhetően egyedi megjelenéssel és vonzerővel rendelkezik. Ahhoz, hogy ez megismertethető, bemutatható legyen, a vendégeket hosszabb időre a településre kell vonzani. Az élményturizmus az egyik megfelelő vonzerő, ezért Pápának is erre kell hangsúlyt fektetnie. Balatonfüred Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása keretében Sport Rehabilitációs Központ megvalósítása Balatonfüreden. A cél, hogy a városban eltöltött vendégéjszakák száma emelkedjen, illetve a kezelés időtartama alatt igénybe vett kulturális- és turisztikai szolgáltatások révén hozzájáruljon a város, illetve kistérség gazdasági növekedéséhez. Napjainkban a rehabilitációra érkező betegek átlagosan 6-7 napon keresztül napi 5-7 különböző regeneráló kezelést vesznek igénybe gyógyulásuk elősegítése érdekében. A központ éves nyitva tartásával új egész éves munkahelyeket teremt a térségben. Marketing eszközökkel – itt kiemelt szerepe kell, hogy legyen a helyi – és térségi TDM szervezeteknek - erősíteni kell a betegek térségbe vonzását a sport rehabilitációs központ jó pozicionálásával a piacon. A Sport Rehabilitációs Központ létrehozásával elsődleges célunk, hogy a kistérségben illetve a régióban megfelelő színvonalon biztosítsuk a sportolók sérüléseinek, a műtétek utáni rehabilitációit. A rehabilitáción túl fontos a sportolók esetleges életmódváltásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szűrővizsgálatok időszakos elvégzése és a betegségek nyomon követése. A Sport Rehabilitációs Központ szolgáltatásaival kiegészíti, még komplexebbé teszi a város egészségturisztikai kínálatát. A város természeti (kiváló levegő, szénsavas források, kiránduló helyek pl. Koloska-völgy, Kiserdő, Vadaspark, Nordic Walking túraútvonal) és kulturális adottságai (kulturális létesítmények, kiállítóterek, kulturális rendezvények, tematikus utak, kerékpárutak) pedig még inkább hozzájárulnak a mielőbbi gyógyuláshoz, illetve a betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Tapolca Turisztikai szolgáltató és információs pont létesítése, kerékpárkölcsönző létrehozása, a Szent Antal Bormúzeum és Borház bővítése, a Fő térrel történő összekapcsolása és parkfejlesztések, közösségi terek kialakítása. Mind emellett rendezvények marketingakcióinak támogatása. A komplex fejlesztés célja: A turisták nagyobb hányada érkezik személyautóval és autóbusszal a városba, így mielőtt belépnének az első alkalommal kaphatnak felvilágosítást látnivalókról, fontos információkról. A kerékpárkölcsönző kialakításával összekapcsolná különálló kerékpárutakat Tapolcát és a Balatoni Bringakörutat. Tapolcán és környékén évről évre hagyományosan kerülnek megrendezésre nagyszabású programok. A rendezvények jelentős része a tapolcai önkormányzat és a helyi vállalkozók összefogásával, bevonásával (Tópart Fesztivál, Tapolcai Napok, Tapolcai Ünnepi Napok és Borhét, Tapolcai Pisztráng Fesztivál), másrészt a környékbeli településekkel, civil szervezetekkel együttműködve (Szent György Napok, Ghymes Fesztivál) valósulnak meg. A programok szélesebb körben való megismertetésére a marketingkommunikáció elemeinek egész spektrumára szükség van, így juthat el igazán a célközönséghez. Sümeg esetében a kulturális összekacsolás és kölcsönös segítség a partnerség jegyében. Vár és környékének turisztikai célú fejlesztése, Sümeg belváros komplex fejlesztése révén. Zirc Rákóczi tér komplex továbbfejlesztése során a tér hátralévő részei újulnának meg. A projekt az idegenforgalom által érintett terület megújítását, komplex fejlesztését tartalmazza, mely hozzájárul a város vonzerejének növekedéséhez, új munkahelyek létesítéséhez, hosszú távon a bevételek növekedéséhez, a téren lévő egyéb attrakciók látogatottságának bővüléséhez. 3. Fejlesztési irány rövid tartalma OP besorolás Pápa Város Fontos a meglévő és jól működő fürdő továbbfejlesztése. Kiemelt cél a Belső- és KülsőVárkert turisztikai célú fejlesztése, így több generációs játszóterek kialakítása, felnőtteknek szóló szabadtéri konditeremmel, ahol közösségi játékot játszhatók. Fontos az aktív mozgáshoz kapcsolódó turisztikai ágak fejlesztése. Ezen kívül turisztikai termékkínálat, tematikus utak kiajánlása feladat.

129 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása. Várkertfürdő fejlesztése: - fürdőkomplexum fejlesztése élményelemekkel - központi épületbővítés - gyógyvíz felhasználás fejlesztése A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - élményturisztika elemek kiépítésére - az Esterházy-kastély kiegészítő turisztikai desztinációs elemeinek (pl. belső Várkert, kastély-pince, egykori kastély-lovarda, őrház) rekonstrukciójára - fürdőfejlesztés, bővítés - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése (érmerendszer kialakítása – Minden kastélylátogatás alkalmával helyi kitűzőt kap a látogató (kastély képével), ez lenne a belépőjegy, ha összegyűjti az összes kastélyét, ami a rendszerben van, ajándékot kap; helyi termékek marketingjének és piacra történő bevezetésének elősegítése; helyi turisztikai kedvezmény-bón-rendszer üzemeltetése a legfontosabb desztinációk bekapcsolásával) Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények Balatonfüred A Sport Rehabilitációs Központ a hatékonyság érdekében a közel 1300 m2-en a lehető legkomplexebb ellátást nyújtja, együttesen alkalmazza a klasszikus akadémikus orvoslás és a bizonyítottan működő komplementer medicina legkorszerűbb eljárásait. A legfontosabb területek a következők: - komplex sport rehabilitáció a biofizika és biomechanika legújabb tudományos eredményeinek, műszerezettségének és tapasztalatainak felhasználásával; - sérülés megelőzési programok; - korszerű, szenzorháló alapelven működő teljesítménydiagnosztika- és menedzsment, - egyénre szabott étrend és táplálkozás kiegészítő programok; - életviteli tanácsadás (life coaching), - súlyoptimalizáló és női programok; - minősített sportolók részére legális teljesítményfokozás lehetőségeinek bemutatása; - sportpszichológia és kineziológia alkalmazása A Központ működéséhez, illetve a fenti tevékenységek elvégzéséhez elengedhetetlen a megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező orvosok, szakemberek, ápolók és a kiszolgáló személyzet alkalmazása.

130 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A Központ eredményes működéséhez – a szakember gárdán túl - szükséges a városban, illetve a térségben meglévő turisztikai és egyéb vállalkozókkal, szolgáltatókkal való együttműködés kialakítása. Pl. wellness- és fitness központokkal; uszodákkal; biztosítótársaságokkal; táplálék kiegészítő – és gyógyszercégekkel; nagyvállalatokkal, egészségügyi intézményekkel…stb. Kiemelten fontos a térségben működő sportegyesületekkel és szakágakkal a kapcsolattartás, jó együttműködés. Balatonfüreden 19 bejegyzett sportegyesület működik 23 sportágban, közülük is kiemelkedik a Balatonfüredi Kézilabda Club felnőtt csapata, amely évek óta az NBI osztályban versenyzik, a Balatonfüredi Futball Club, a Kölyök Labdarúgó Club, illetve a város legrégebbi sportegyesülete, a Balatonfüredi Yacht Klub, ahol számos olimpikon, világbajnok, országos bajnok nőtt fel. Balatonfüred már most az utánpótlás nevelés kiemelt központja, az egyesületek fontos feladatuknak tartják az utánpótlás nevelést, így többségük együttműködési megállapodást kötött a helyi általános- és középiskolákkal. Tapolca Turisztikai szolgáltató és információs pont létesítésének Helyszíne: A város déli elkerülő útja mellett, a Malom-tótól százharminc, a belvárostól négyszáz méterre elkészített ingyenes parkoló; Kerékpárkölcsönző létrehozásának helyszíne: Belváros, a meglévő Tourinform iroda bővítésével, tárolási lehetőségek és kölcsönzési feltételek biztosításával valósulna meg; Cél: Tapolca az utóbbi években a turisztikai fejlesztéseken belül is nagy hangsúlyt fektetett a kerékpáros turizmus fejlesztésére. Új kerékpárutakat létesített városon belül és kívül – Tapolca és Tapolca-Diszel között, és jelenleg is kivitelezési szakaszban áll a Belvárost és a TapolcaDobó városrészt összekötő kerékpárút. A Malom-tó Szent Antal Bormúzeum és Borház; Tapolca a XIX. század végéig a térségi borkereskedelem központja volt. A környék szőlő és borgazdálkodással kapcsolatos múltja, hagyományai eszközökben, fejlesztésekben vitathatatlan. A működő múzeumban jelenleg is megtalálhatók a múlt emlékei, bővítése, fejlesztése szükségszerű. Látogatottsága növelhető lenne egy, a Fő térről nyíló közvetlen bejárattal, így a már szinte elfeledett, egykor használt eszközöket, módszereket szélesebb körrel lehetne megismertetni, utókornak megőrizni. Rendezvények marketingakcióinak támogatása során a térség, Sümeg közötti kulturális programok összehangolása történne. Parkfejlesztések, közösségi terek kialakítása Hősök tere park: A tér jelenlegi állapotában nem tölti be pihenőparki feladatát, kertberendezési tárgyai elavultak, korszerűtlen felújításra szorul. Elhelyezkedése szempontjából – autóbusz állomás, Piac csarnok tengely - ideális a pihenőparki és testvérvárosi látogatók helyszínének kialakítására, hiszen mind turisztikai, mind gyalogosközlekedési szempontból frekventált helyen van. Sümeg esetében a kulturális összekacsolás és kölcsönös segítség a partnerség jegyében. Vár és környékének turisztikai célú fejlesztése, Sümeg belváros komplex fejlesztése révén. Zirc Rákóczi tér komplex továbbfejlesztése során a tér hátralévő részei újulnának meg. Az apátság előtti részen a közlekedés módosításával, parkosítással, valamint a tér központi, Országzászló felé vezető gyalogos tengely kialapításával (zöldfelület rendezés, közvilágítás, vendéglátó hely kialakítás). A Reguly Múzeum továbbfejlesztése szükséges, az állandó kiállítások bővítésével, a népművészeti alkotóház épületszárnyainak belső felújításával illetve a Múzeum udvari részén elhelyezhető országosan egyedülálló agrárműszaki gyűjteménnyel. Kapcsolódóan, magánszemély tulajdonossal együttműködve szükséges lenne a téren található buszpályaudvar épületének felújítása, új funkcióval történő ellátása. A térfal megújítása, idegenforgalmat vonzó környezet kialakításához fontos a járófelületek megújítása és az Arborétum kerítésének felújítása. A Művelődési ház fejlesztése során a rendezvények helyszíne lenne biztosított. 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: Pápa  Települési önkormányzatok  fürdő tulajdonos és üzemeltető  Vállalkozók  Turista és Természetbarát Egyesületek  Kerékpáros Egyesületek  civil szervezetek  városüzemeltetés  TDM menedzsment szervezetek Balatonfüred

131 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat  Vállalkozók  egészségügyi intézmények  orvosok  szolgáltatók  önkormányzatok  sportegyesületek, klubok  civil szervezetek  TDM szervezetek Tapolca  Települési önkormányzatok  Vállalkozók  Turista és Természetbarát Egyesületek  Kerékpáros Egyesületek  civil szervezetek  városüzemeltetés  TDM menedzsment szervezetek Zirc  Települési önkormányzatok  Ciszterci Apátság  Vállalkozók  Turista és Természetbarát Egyesületek  Kerékpáros Egyesületek  civil szervezetek  városüzemeltetés  TDM menedzsment szervezetek 5. Időbeli ütemezése Folyamatos 6. Előkészítettség foka Pápa – projekt ötlet szintű előkészítés Balatonfüred – projektelemekre bontott előkészítés, fejlesztés koncepcionális előkészítése megtörtént. Tapolca - projekt ötlet szintű előkészítés Zirc – projektötlet szintű előkészítés 7. Projektcsomag költségigénye

132 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 1 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

4.Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása 2. Fejlesztési irány célja Borút hálózat létrehozása Veszprém megyében A megye területén több történelmi és nagy hagyománnyal rendelkező borvidék van, melynek helyi borút hálózata, minősítési rendszere és vendégfogadásra kialakított hálózata valamilyen szinten működik. Ennek továbbfejlesztésére javasolt a már működő rendszereket összekapcsolni és egységesíteni úgy, hogy azok helyi sajátosságai megőrzésre kerüljenek. Célszerű vállalkozások bevonása, pl egységes pohár és palack – (Ajka Kristály Üvegipari Kft., Halimba Üveggyár, stb…) Vidékre jellemző ételkínálat és hozzá igazodó borok. A helyi ételekről és hozzá kapcsolódó borokról receptes könyv készítése (helyi vendéglők és szakácsok, borászok bevonásával). Közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Összehangolt programszervezés és marketing. Látványpontok kialakítása. Veszprém megyei „várút” (Veszprém megyei várak helyszíneinek összekapcsolása) Veszprém megye Magyarország legsűrűbb várhálózatával rendelkezik. A törökök kiűzése után a várak jelentősége megszűnt, és nehogy a királyi házzal szembeni ellenállás fészkei lehessenek, 1699-ben elpusztításukat rendelték el Bécsben. Ez a Dél-Dunántúlon meg is történt, de az északi részeken a Rákóczi-szabadságharc lelassította ezt a folyamatot, sőt Várpalota, Csesznek, Sümeg, Pápa, Csobánc vára fontos szerepet kapott a labancok elleni harcban. Fontos, hogy ezt a kiemelkedő adottságot és még „épségben megmaradt várainkat”, vagy a lerombolt várromokat, mint értéket megmutathassa a megye. A várak, várkapitányságok, önkormányzatok, vállalkozások, természetjáró egyesületek, TDM menedzsment bevonásával szükséges olyan programkínálat kialakítása, ajánlása, mely e sajátos adottságot bemutatja, ismerteti és megkedvelteti. A programcsomag célja, hogy a várhelyszínek egymást támogatva közös programok szervezésével, kiadványok megjelentetésével, vártúrák indításával népszerűsítsék a történelmi emlékhelyeket. Ezek a várak nagyon különbözőek. Eltérő az állaguk, romosságuk, feltárásuk, felújításuk mértéke, de elhelyezkedésük, megközelíthetésük miatt sem lehet mindenütt ugyanolyan programot szervezni. A helyi lehetőségek kihasználása, az adott várhoz kötődő hagyományok újraélesztése fontos feladat. Egy-egy múltidéző program, várudvar berendezése stb.. által elő kell segíteni, hogy a látogató belekóstolhasson a valaha itt élt várurak életébe, megízlelhessék ételeiket, megtanulhassák táncaikat... Helyszínek: Bánd (Essegvár romjai), Csesznek, Csobánc, Devecser (várkastély), Hegyesd, Nagyvázsony, Pápa (Eszterházy várkastély), Somló, Sümeg, Szarvaskő - Döbrönte, Szigliget, ugodi várrom, Várpalota (Thuri-vár), Veszprém, Zádovár – Pécsely, Veszprém megyei „kastélytúra” (Veszprém megyei kastély, kúria és major helyszíneinek összekapcsolása) A főurak rezidenciájukat a barátságosabb, otthonosabb kastélyokba tették át a 18–19. században barokk, illetve klasszicista stílusban épült, kisebb-nagyobb parkkal, kerttel övezve. Kezdetben a francia park volt a divatos, később a természethű angolkert. Veszprém megyében gyönyörű kastélyok és kúriák találhatók, melyre tematikus látogatásokat, szervezhetők kerékpárral, vagy egyéb módon. A programcsomag célja, hogy a kastélyhelyszíneket végiglátogatva minél több helyszínről be kell gyűjteni a kastély jelvényét. A kastélyok jellemzően egyéb hasznosítás alatt állnak, de múltját, történetét, lakóinak családtörténetét megismerhetné a nagyközönség. Egy két főbb kastély, mely a látogatókat, turistákat szolgálja lehet a fő mozgatórugó (pl: Pápa). Ezek a kastélyok nagyon különbözőek, fontos lenne külső megjelenésük alapján az építészeti stílusjegyek megismertetése a látogatókkal, mert jelenleg erre eddig nem fordítottak hangsúlyt. Az épületek részbeni felújítására, állagmegóvására, tematikus látogató helyek kialakítására lenne lehetőség, megfelelő programok szervezésére. És a megközelíthetőség és ismeretanyag összegyűjtésére, tematikus út kialakítására. Kerékpárosoknak napi utak kialakítása, szálláshellyel látogatási pontokkal és útvonalakkal. A helyi lehetőségek kihasználása, az adott kastélyhoz kötődő hagyományok újraélesztése fontos feladat. Helyszínek: csetényi Holitscher-kastély Esterházy-kastély, Bakonyoszlop Nádasdi-család és Batthyány Ilona kastélya Dákán Somogyi-kastély Lovászpatonán Magyargencs, Széll-kastély

133 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat pápakovácsi Somogyi-kastély Erdődy-kastély Dobán Tarányi-kastély Nyírlakpusztán (Sümeg) Lesencetomaj, Nedeczky-kastély szigligeti Esterházy-kastély Talián-Horváth kastély Szentkirályszabadján devecseri várkastély Eszterházy család, Nagyvázsony Zichy-kastély várpalotai Zichy-kastély pápai Esterházy-várkastély badacsonyi Szegedi Róza-ház csopaki Ranolder-ház Esterházy-kastély Ugod, Gic – Jankovich kastély Akli Major – Barokk épületegyüttes (Zirc) Arácson Széchenyi kastélyt (Balatonfüred) Eszterházy kastély (Balatonfüred) fürdőtelep Veszprém megyei „egyházi” út Tematikus utak kialakításának támogatása: egy-egy konkrét, turisztikai-piaci szempontból értelmezhető, az egyes projektekben definiált téma vagy turisztikai termék turisztikai fogadóterületeken átnyúló fejlesztésének támogatása (pl. a tematikus út vonzerőinek felújítása, élményelemekkel történőek fejlesztése; egyéb kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések; piacra vitelt elősegítő marketingtevékenység) tevékenységen belül kerülne kialakításra. Turisztikai termék: Templomok, zsinagógák, egyházi értékeket bemutató múzeumok, kálváriák, egyházi témához kapcsolódó érdekességek (kegyeleti helyek Veszprém megyében) A programcsomag független vallási hovatartozástól, ezért minden olyan épület, építmény, mely a vallások gyakorlása során keletkezett a projekt részeként kezelhető. Fő célterületek például: Zirc, Tihany, Pápa, Sümeg és hozzá kapcsolódó zarándokhelyek (pl: Balatonalmádi), Mária zarándokutat érintő települések, Veszprém - Ajka - Taliándörögd stb… 3. Fejlesztési irány rövid tartalma OP besorolás Borút hálózat létrehozása Veszprém megyében ERFA A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása TOP 2. A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése Szolgáltató központok létesítése közlekedésfejlesztés: - szálláshely és pincék, látogatóközpontok között, - borvidékek között ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése. Területi kínálati profil kialakítása érdekében termékfejlesztési koncepció és stratégia kialakítása, a Nemzeti Turizmus Stratégia prioritásaihoz igazodva. Társadalmi egyeztetések szervezése, innovatív együttműködések elősegítése. Projektmenedzsment. Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat TOP 11, 24

134 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása - Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények - A vendéglátóegységek gazdaságélénkítése érdekében a helyi minőségi borok, és termékek értékesítését meg kell oldani. Bevonásuk és képzésük, valamint érdekeltét tételük is feladat. Veszprém megyei „várút” ERFA A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése közlekedésfejlesztés: - szálláshely és várak, látogatóközpontok között, - várak között - turistajelzések hálózatos kialakítása - kerékpárutak összekötése ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése (érmerendszer kialakítása – Minden várlátogatás alkalmával helyi érmét kap a látogató, ez lenne a belépőjegy, ha összegyűjti az összes várért ami a rendszerben van ajándékot kap). Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása - Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények

TOP 2.

TOP 3

TOP 11, 24

Veszprém megyei „kastélytúra”

135 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat ERFA A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése közlekedésfejlesztés: - szálláshely és kastélyok, látogatóközpontok között, - kastélyok között - turistajelzések hálózatos kialakítása - kerékpárutak összekötése - kerékpár tárolók létesítése - Kerékpár bérlési rendszer kialakítása ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése (érmerendszer kialakítása – Minden várlátogatás alkalmával helyi kitűzőt kap a látogató (kastély képével), ez lenne a belépőjegy, ha összegyűjti az összes kastélyét ami a rendszerben van ajándékot kap). Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények

TOP 2.

TOP 3

TOP 11, 24

A vendéglátóegységek gazdaságélénkítése érdekében a helyi minőségi borok, és termékek értékesítését meg kell oldani. Bevonásuk és képzésük, valamint érdekeltét tételük is feladat. Veszprém megyei „egyházi” út ERFA Egy tematikus út egyrészt a vendégek szempontjából a területi jellemző vonzerők hálózata, melyek egy közös, területi jellegű témával kerülnek turisztikailag értékesítésre. Másrészt szervezetileg tekintve egy ágazatokon átnyúló együttműködés (önkormányzatok, vállalkozások, múzeumok stb…). A tematikus út tehát nem egy kötött útvonalat jelent, hanem egy közös téma mentén összegyűjtött vonzerők közös megjelenését. Ennek megfelelően az út állomásai szabadon látogathatók, nincsenek számozott állomások, sem pedig kötött útvonalak. Egy tematikus út mentén természetesen mód van több fajta termékcsomag kínálására, melyet az út egy-egy célcsoportra specializáltan alakít ki. Ezen termékcsomagok már konkrétan tartalmazzák a turistának nyújtott programot, a látnivalók bemutatásának sorrendjével, az étkezési és szállás programokkal. A térség egyháztörténetet bemutató múzeumai, kiállításai, templomai, kápolnái, kálváriái,

TOP 2.

136 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat keresztjei, szent szobrai, egyéb egyházi épületei valamint a kapcsolódó témájú rendezvények (szentmisék, zarándoklatok, búcsújárások, passiók, egyházi ünnepek). A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása nagyon fontos. Meg kell határozni a kiemelt egyházi látnivalókat a megyében, fel kell mérni az többi látnivalót, programokat, nyitvatartási időt, a személyeket nevesíteni kell, akik a működtetésben szerepet vállalnak, a látnivalók műszaki állapotát, csatlakozó infrastruktúrát, az idegenforgalmi és általános infrastruktúrát és utána lehet a kialakítani a programcsomagra illesztett egyes látogatói utakat. A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények

TOP 11

4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: Borút hálózat létrehozása Veszprém megyében  Települési önkormányzatok  Borút Egyesületek  Vállalkozók: pl. üvegipari, vendéglátó, szálláshely  Helyi szakiskolák: borászat, vendéglátás, szakács és cukrász képzés, stb…  Boros gazdák  TDM menedzsment szervezetek Veszprém megyei „várút”  Települési önkormányzatok  Veszprém megyei Várak Főkapitányok Szövetsége  Vállalkozók  Erdészet  Szövetkezetek  Turista és Természetbarát Egyesületek  Kerékpáros Egyesületek  TDM menedzsment szervezetek Veszprém megyei „kastélytúra”  Települési önkormányzatok  Kastély tulajdonosok, üzemeltetők

137 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat  Vállalkozók  Turista és Természetbarát Egyesületek  Kerékpáros Egyesületek  Erdészet  Szövetkezetek  TDM menedzsment szervezetek Veszprém megyei „egyházi” út  Települési önkormányzatok  egyházak  Vállalkozók  Turista és Természetbarát Egyesületek  Kerékpáros Egyesületek  TDM menedzsment szervezetek  Látogatók 5. Időbeli ütemezése folyamatos 6. Előkészítettség foka Borutak önmagukban kész projektek, működtetésük még finomítható, egymás közötti hálózat fejlesztendő projektötlet. Veszprém megyei „várút” – projektötlet szintű kidolgozottság Veszprém megyei „kastélytúra” – projektötlet szintű kidolgozottság Veszprém megyei „egyházi” út - projektötlet szintű kidolgozottság 7. Projektcsomag költségigénye

138 2014. február


Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés – 5. Alternatív energia a településeken 2.


Alternatív energia – napelem parkok, biomassza erőművek – telepítése településenként, mely energia termelő rendszer ellátja a település közvilágítási szükségletét és az állami és közfeladatok és önkormányzati feladatok ellátásához szükséges intézmények energia igényét biztosítja. 3.


A települések lakott területén, vagy közvetlenül előtte, megfelelő számú szolár elem elhelyezésével és hálózatra termelésével már működőképes a rendszer. Ugyanakkor nem lehet a megtermelt energiát értékesíteni, hanem csak a saját üzemeltetésű, vagy állami üzemeltetési intézmények, épületek, közvilágítás feladatainak energiaigényének biztosítása fedezhető. feladat:  napelem-park kialakítása, megépítése  hálózatra termelés mérése és felhasználás mérése  energia igény/felhasználás és termelés egyensúlyának kialakítása  stb.. A települések területén (például: Zirc) energetikai célú fás- vagy lágyszárú ültetvényekre, gyártási melléktermékekre, illetve közvetlenül a biológiai hulladékokra épített biomassza erőművek elhelyezésével és hálózatra termelésével már működőképes a rendszer. Ugyanakkor nem lehet a megtermelt energiát értékesíteni, hanem csak a saját üzemeltetésű, vagy állami üzemeltetési intézmények, épületek, közvilágítás feladatainak energiaigényének biztosítása fedezhető. feladat:  biomassza erőmű megépítése  biomassza előállítása  hálózatra termelés mérése és felhasználás mérése energia igény/felhasználás Napkollektor kiépítésének támogatása önkormányzati feladatok ellátásához szükséges intézményekben. 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei:

OP besorolás

TOP 3. TOP 16. KEHOP 5.

Tényleges megvalósítási helyszínek kiválasztása pályáztatáson keresztül történik.  vállalkozók  önkormányzat  üzemeltető cégek 5. Időbeli ütemezése Pályáztatással, folyamatosan. 6. Előkészítettség foka Eltérő előkészítettségi foka van. Egyes térségekben már vannak projektkezdeményezések, pl: Zirc. A napelemes fejlesztés rendszerét egységesen kell megtervezni és annak a technológiáját, feltételeit tisztázni. Ezekkel a paraméterekkel kell a pályázati kiírást elkészíteni. 7. Projektcsomag költségigénye

139 2014. február


Megyei Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Program – 6. Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése illetve a Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése 2.


Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar Helyi termékek piacénak megteremtése, helyi és területre jellemző hagyományok őrzése, terjesztése. Fontos, hogy a régmúlt kézműves iparát – mely a megyében jelenleg is nagy hagyománnyal rendelkezik – újraélessze és terjessze. Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése A piacok, vásárok szerepe minden egyes korban, társadalomban, a világ összes országában, településén igen jelentős. Nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi létesítményekről van szó, annál sokkal többről. A piac formálja az adott település karakterét, arculatát, turisztikai vonzerővel bír, gazdasági erővel rendelkezik. Az emberek többsége ösztönösen törekszik arra, hogy a mai, egyre gyorsuló, és egyre inkább elszemélytelenedő világunkban, megőrizze saját településén azokat a helyeket, amelyek a személyes kapcsolatteremtés lehetőségét megadják. Az egyik ilyen hely a piac a vásárhelyek. A piacok, vásárok tartásához jogok kapcsolódtak a történelem folyamán, melyek napjainkra merev jogi szabályozásba torkolltak. A projekt(csomag) célja a termelői piac szabályrendszerének oldása mellett olyan helyek kialakítása, fejlesztése, ahol a piacra termelő (mezőgazdasági – növény, állat, konyhakert, fűszerkert, tejtermék stb….) a kézműves ipar termelői és a vásárló terméket árut cserél. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók: A vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés, logisztikai tanácsadás Ahhoz, hogy minél hatékonyabban és nagyobb számban tudják a kisvállalkozók termékeiket értékesíteni hazai és külföldi piacon egyaránt, szükség van korszerű, hatékony webes felületre. A projektcsoport célja, hogy minél több vállalkozónak legyen olyan online áruháza, mely megfelelő piackutatás után az értékesítést leghatékonyabban szolgálja és a termelés növekedését idézi elő. Ezzel mind a munkahelyek megtartása, mind újak létesítéséhez járul hozzá. 3.


Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar Helyi termékekre koncentrálva a vidéken nagy hagyománya van a népi mesterségeknek. Ennek megfelelően fontos, hogy a népi mesterségek területén pl: fazekasság, majolika készítés, kovácsoltvas tárgyak készítése, fa tárgyak készítése és használata, csuhéfonás, hímzés, nemezelés, üvegkészítés, szövés hagyományainak megőrzése. Az hagyományos tárgyak elterjesztése és azok használata rendkívül fontos. Ezek előnyeire és tartósságára külön hangsúlyt kell fektetni. A gyógynövények szedése, feldolgozása, lepárlása, alkalmazása is rendkívül fontos. A projektcsomag szakmák szerint összefogja a készítőket, helyi, tájra jellemző használati tárgyakat és azok praktikus használati területüket. Pl.: fazekasoknál a káposztasavanyító tál, vagy különböző edények csuprok. Receptekkel, miket és hogyan kell elkészíteni benne. Pl: Miért jó a fa tál és vágódeszka? Miért használjanak inkább kovácsoltvas kertkaput és tárgyakat? Miért jobb a háziszőttes? stb… Fel kell térképezni, hogy helyben illetve a megyében hol lehet azokat értékesíteni, és ezeket az értékesítési pontokat kialakítani, vagy fejleszteni. A házi lekvárokhoz egyedi csuprokat és szőtteseket lehet készíteni, hogy fogyasztás után újra lehessen hasznosítani. stb… Erre vonatkozóan először  Telephelyfejlesztés – műhelyfelújítás, korszerűsítés  Kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása  Helyi termékekhez kapcsolódó tudatosítás, fogyasztás ösztönzés, marketing tevékenység. Helyi termékek és termékcsomagok fejlesztése. Szakmai együttműködések létrejöttének támogatása.  Helyi termékfeldolgozó, csomagoló kisüzemek fejlesztése, térségi védjegyek kialakítása. Kapcsolódó tanácsadási programok kidolgozása.

OP besorolás

TOP 9 TOP 10

140 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat        

Helyi értékesítési szövetkezetek létrehozása, városkörnyéki termelő és értékesítő szövetkezetek innovatív (online értékesítés, logisztika) megoldásainak fejlesztése, szociális szövetkezetek létrehozása és fejlesztése Értékesítési akciók támogatása, fesztiválok szervezése Foglalkoztatás megtartása és bővítése, helyi foglalkoztatási paktumok létrehozása, gazdasági- és munkaerő piaci szereplők együttműködésének segítése gyakornoki programok kidolgozása fiatalok számára Későbbi Fejlesztéseket támogató szolgáltatások igénybevétele, projektfejlesztés Beruházás, fejlesztések és szakképzés összekapcsolása projekt szinten a térségben, hosszú távú együttműködések ösztönzése Kisipari szolgáltatások fejlesztése és ehhez kapcsolódó képzések újraélesztése munkaerő-mobilitást, elvándorlást megakadályozó alternatív akciók támogatása: a szakemberek helyben tartása érdekében támogatott foglalkoztatás szakképzésből, felsőoktatásból kilépő szakemberek számára (szakképzés, felsőfokú képzés összekapcsolása a munkaerőpiaccal - duális képzés);

Térségi kísérleti fejlesztések támogatása, a megyei Kis és Középvállalkozások Technológiai Fejlesztését és Innovációját Támogató Program 4.1. megyei innovatív eredmények helyi hasznosításának elősegítése, innovációs eredmények disszeminációja 4.2. Tudás intenzív üzleti szolgáltatások fejlesztése: Innovációs eredmények piaci hasznosításának elősegítése, innovációs kapacitások és intézményi-üzleti szereplők összekapcsolása, belső és külső kapcsolatrendszer-, hálózat fejlesztése Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése Helyi termelői piacok kialakítása, helyi termékpolcok lehetőségének ösztönzése és megvalósítása. Elsődleges cél a piacozás hagyományának újjáélesztése békebeli hagyományok szerint. Mai világunkban egyre több emberben fogalmazódik meg az igény arra, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolhassa élelmiszerét, természetes eredetű nyersanyagokat, lehetőleg háztáji, kiskerti termesztésből, illetve ezekből a nyersanyagokból hagyományos receptek alapján, lehetőleg vegyszermentesen, házilag vagy helyi manufaktúrákban készülő élelmiszert. Ennek az igénynek a kielégítése nagyon is egybevág azzal a szándékkal, amely a falusi közösségek jövedelemviszonyainak kedvezőbbé tétele érdekében fórumot (piacot) igyekszik teremteni a kis- és őstermelők számára, ösztönözve ezzel e tevékenységeket éppen úgy, mint a háztáji gazdálkodást. A közvetlen értékesítés amellett, hogy a vevő számára lehetővé teszi, hogy magától a termelőtől/készítőtől szerezzen információkat tápláléka minőségéről/eredetéről, az eladó számára azzal a haszonnal is jár, hogy portékájának ellenértékét teljes egészében maga realizálhatja, nem tevődik arra az idegenbe való szállítás és a kereskedelem többletköltsége. Fontos célja a kis helyi piacoknak a tehetséges kézművesek, alkotók felfedezése, portékáik népszerűsítése, értékesítése, ösztönözve ezzel a tehetség felszínre hozatalát. További fontos feladata a kis helyi piacoknak, hogy az otthonokban feleslegessé váló dolgoknak az új gazdára való találását, az újrahasznosítást. Mindezen tevékenységek egyesével és egymással kiegészítve jövedelmet, megélhetést biztosítanak a térség lakóinak. A heti rendszerességgel nyitva tartó piac elősegíti a közösség kialakulását, fórumot teremt, ahol a térségbe látogató megismerheti a táj emberét, annak tevékenységét. Ezzel turisztikai vonzerő, a turizmus élénkülése pedig újabb jövedelem forrása – vendéglátás, szálláshelyek értékesítése. Fontos szempont az is, hogy a piaci értékesítés lehetősége segíti a környezet, a táj rendezettebbé tételét, illetve a helyben történő értékesítés, a szállítás mellőzésével a környezeti károkozásra is kedvező hatással van. Mindezen szempontok teljes összhangban vannak a fenntartható fejlődés elvével. A heti rendszerességgel nyitva tartó piac emberi kapcsolatokat teremt, sikerélményt hoz mind eladó, mind vevő számára, javítva közérzetünket A helyi termékpolcok kialakítására már a városokban, vagy helyi boltokban nyílik lehetőség, megfelelő üzleti szabályozás keretei között, de a helyi termékek folyamatos bevezetése és értékesítése érdekében. Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ERFA Az elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton - elsősorban interneten - való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Azokat a honlapokat, amelyek fő

TOP 6

4.

TOP 3 TOP 9 TOP 10 TOP 11.

141 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat profilja bizonyos árucikkek értékesítése, webshopnak, webáruháznak (ismertebb nevén: internetes bolt, internetes áruház, online bolt, online áruház) nevezzük. Az e-kereskedelem alapvető elemeként meg kell teremteni az egyszerű és biztonságos rendelés lehetőségét. A világban összességében a vásárlások 90%-ának ellenértékét online bankkártyás fizetéssel egyenlítik ki, mely során megadják a bankkártya számát. Magyarországon ez az arány nem haladja meg a 10%-ot. Ahhoz, hogy jó, és az adott termékek értékesítése szempontjából megfelelő felület legyen több kritériumnak is meg kell felelni:  Megbízható működés. Az emberek bizalmatlanabbak az olyan áruházakkal szemben, melyek hol működnek, hol nem.  Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall-e a felület?  Lehetőleg a legfejlettebb technológiát használja és így a hagyományos vásárlási élményhez a legjobban közelít (ilyen például amikor egy terméket az egér segítségével teljesen körbe tudunk forgatni, így minden oldalról megfigyelhetjük)  Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál az esetleges gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira.  Kellemes a megjelenése: ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, nincs túlzsúfolva, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is, akár néha csak nézelődni  A megjelenített termékekből lehetőleg mindig tart raktáron, így a vásárlónak nem kell csalódnia.  A termékei a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek és/vagy hibátlanok.  Vásárló-orientált működési tényezők  A termékek vagy termékvonalak a hagyományos boltokban kaphatóknál kedvezőbb áron való árusítása  Felhasználóbarát működési mechanizmusok (például a termékek néhány kattintással megrendelhetőek legyenek, illetve gyorsan lehessen köztük keresni)  Motiváló tényezőket biztosítani a vásárlóknak, hogy később is itt vásároljanak (kedvezmények)  Személyre szabott vásárlási élmény biztosítása (például a weboldal többféle színvilággal böngészhető, a korábbi vásárlások alapján olyan termékeket kínál fel, amelyek érdekelhetik a vevőt)  Közösségi élmény érzetét nyújtja (a korábban leírt vásárlói vélemény írásának lehetősége, fórumok, esetleg chat szobák biztosítása)  A webáruház saját image-e az egész vásárlási folyamat alatt jelen van, (például a kiszállított termék egyéni kialakítású és grafikájú dobozban érkezik)  A vásárló képes legyen önállóan eligazodni az áruházban. Ehhez tapasztalt emberek által létrehozott menürendszert és felületet érdemes használni, illetve környezetfüggő súgók beiktatása célszerű. Ebben a bonyolult világban sok – főleg kisebb - vállalkozásnak nincs megfelelő tapasztalat, ezért szükséges olyan szakemberek segítsége, akikkel közösen meg/kitalálhatják, a számukra legkedvezőbb és leghatékonyabb online áruház felületet. 4.

TOP 7.

Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei:

Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar  helyi termelők,  Veszprém Megyei Népművészek Egyesülete  vállalkozók  önkormányzatok  TDM menedzsment szervezetek  Egyesületek Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése  helyi termelők, őstermelők  egyének  Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet, „Hangya” szövetkezetek,  vállalkozók  önkormányzatok

142 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat  TDM menedzsment szervezetek  Egyesületek Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése vállalkozók 5. Időbeli ütemezése folyamatos 6. Előkészítettség foka projektötlet 7. Projektcsomag költségigénye

143 2014. február


7. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 2.


A projektcsomag célja óvoda, és bölcsőde épületek kapacitásbővítése érdekében épületek korszerűsítése, főzőkonyhával való felszerelése (korszerűsítése). Az épület külső-, belső felújítása, korszerű vizesblokk kialakítása, a nyílászárócsere, a tetőfelújítás, eszközökkel és játszóeszközökkel való felszereltsége (belső és udvari), óvoda udvarainak korszerűsítése. Az óvoda, a bölcsőde fejlesztésének, illetve a családi napközi kialakításának célja a kisgyermekes fiatalok helyben tartása, a település népességmegtartó képessége érdekében. Főzőkonyhák fejlesztése a komplex program részét képezi, melynek révén foglalkoztatási lehetőséget biztosít a településen. Amennyiben turisztikai célú fejlesztések is történnek a településen a főzőkonyha az ellátás biztosítására alkalmas. A főzőkonyha helyi termékkel történő ellátásának ösztönzése és kialakítása. Esetleg saját konyhakert kiépítése és üzemeltetése, helyi munkaerő bevonásával. Sok településen a családi napközi kialakítása megoldást jelent a munkavállalás lehetőségének megteremésére. 3.


ERFA Jelenleg korszerűtlen óvoda vagy bölcsőde épületek felújítása, bővítése, korszerűsítése, összevont szolgáltatás fejlesztése mely révén a munkahely teremtése is megvalósul. A komplex projekthez szükséges az alkalmazandó munkaerő - a hátrányos helyzetű, főleg 50 év feletti nők –átképzése, továbbképzése. Több helyen a településen elszórtan, jelenleg korszerűtlen és energetikailag nem hatékonyan üzemeltethető épületben vannak elhelyezve a gyerekek. Fontos elem, hogy egy helyen korszerű épület kialakítás mellett lehessen bővíteni az óvodai és bölcsődei ellátást. A főzőkonyha kialakításával, fejlesztésével mind foglalkoztatási, mind ellátási gondokon enyhítenek. Az ellátás helyi termékekkel történő megoldása (saját vagy beszállítók révén) szintén a helyben megélhetés lehetőségének záloga. Ahol az óvodai, vagy bölcsődei ellátás lehetősége nem alakítható ki ösztönözni kell a családi napközik kialakítását, melynek infrastrukturális és eszközigény biztosítását támogatni szükséges. A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszínek óvodai, bölcsődei feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésre, - családi napközi helyszínek komplex fejlesztése - munkaerő továbbképzése, képzése - helyi termékek helyi konyhára történő beszállításának kialakítása - főzőkonyha saját konyhakertről történő ellátásának kialakítása és folyamatos üzemeltetés biztosítása - főzőkonyha fejlesztése - óvoda udvarok korszerűsítése

OP besorolás

TOP 8. EFOP 2.

TOP 11.

TOP 8.

4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei:  Települési önkormányzatok  Vállalkozók, őstermelők  Egyesületek  képző szervezetek 5. Időbeli ütemezése pályáztatással - folyamatos 6. Előkészítettség foka Projektötlet szintű – több településen az óvodákra kész tervek vannak, a projekt komplex fejlesztésének összeállítása is feladat, cél a foglalkoztatás bővítése. 7. Projektcsomag költségigénye

144 2014. február


1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése 8. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok 2.


A projekt(csomag) általános célja, a megye foglalkoztatási szintjének emelése és a munkanélküliség mérséklése, a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, fejlessze a komplex és elemi rehabilitációt, valamint erősítse a helyi szereplők együttműködését, a társadalmi részvételt és a szolidaritást. A paktumban való együttműködések megerősítése a vállalkozások hangsúlyosabb bevonásával, ezzel új foglalkoztatást elősegítő folyamatok, atipikus foglalkoztatási formák kialakítása és elindítása lehetséges Veszprém megyében. A megyei munkaerő-piaci szereplők - munkaadók, munkavállalók, önkormányzatok, képző intézmények, civil és érdekképviseleti szervek - képviselőinek széles körű együttműködésével megyei, fenntartható partnerségi hálózat létrehozása a cél, mely tematikus, kistérségi vagy egyéb területi lehatárolással jön létre. A helyi fejlesztésben és foglalkoztatásban érintett szereplők a foglalkoztatás és a megye versenyképességének emelése, valamint a helyi fejlesztések és erőforrások összehangolása érdekében együttműködnek. 3. Fejlesztési irány rövid tartalma OP besorolás ESZA A munkaügyi szervezet legfontosabb feladata a munkanélküliség kezelése, csökkentése, illetve a gazdaság segítése a megfelelő humánerőforrás biztosítása terén. Ehhez a munkaügyi szervezet szövetségeseket keres, s találhat a „paktum” partnerségben. A vállalkozásoknak fontos, hogy gazdaságfejlesztési céljaikat ne akadályozza a megfelelően képzett és motivált szakmunkaerő TOP 9. hiánya. A szociális partnerek az érdekképviseleti tevékenységük hatókörét és hatékonyságát fokozhatják ebben a partnerségben. A civil szervezetek kapcsolataikat, elismertségüket TOP 10. erősíthetik a paktum segítségével, és megjeleníthetik sajátos, de egyben társadalmilag nagyon fontos érdekeiket. A képző intézmények a partnerségben közvetlenül érzékelhetik a megrendelői oldal (cégek, munkaügyi kp.) szükségleteit. A felsőoktatási intézmények a helyi innováción alapuló kísérletek, munkaerő-piaci kutatások segítői lehetnek tudományos kapacitásuk felhasználásával. A munkaerő-piaci kínálat fejlesztése – a közvetett célcsoporthoz kapcsolódó tevékenységek: - Toborzás, kiválasztás, a közvetett célcsoport bevonása a projektbe, problémafeltárás és diagnóziskészítés, egyéni fejlesztési tervek elkészítése - A munkaerő-piaci kereslet fejlesztése – a közvetlen célcsoporthoz kapcsolódó tevékenységek - megyei foglalkoztatási fórum, - kistérségi foglalkoztatási fórum - projektvásár, - stb… 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: - a megyei munkaerő-piaci szereplők - kamarák - munkaügyi központok - munkaadók, - munkavállalók, - önkormányzatok, - képző intézmények, - civil - érdekképviseleti szervek - felsőoktatási intézmények 5. Időbeli ütemezése Pályázatok útján – folyamatos 2014-2018 között 6. Előkészítettség foka A foglalkoztatási paktumok az előző programozási időszakban is kialakulta, működtek, ennek a továbbfejlesztése és működtetése, minél szélesebb körben. 7. Projektcsomag költségigénye

145 2014. február


1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése- Térségi szintű esélyteremtő programok 9. Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése 2. Fejlesztési irány célja

Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" Ösztöndíjak, tehetség-programok, egyéni pályázatok: helyismeret, stb. támogatható tevékenység keretén belül olyan ösztöndíj programot szeretnénk kidolgozni. Ennek lényege, hogy megtaláljuk azon vállalkozókat, kis és közép vállalatokat, melyek speciális munkaerőt igényelnek, vagy szeretnék hosszabb távon a jó szakembereiket bővíteni, mint munkaerő. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Helyi gazdaság- és termékfejlesztés mentorálás, facilitálás, szakértői támogatás HGF projektek megalapozásának és közösségi integrálásának támogatása - jó gyakorlatok, kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési program szolgáltatásainak specifikálása és foglalkoztatási jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, dokumentálása mellett új eredményeket hozó projektek fejlesztése és tanulmány készítése, jó gyakorlatként való publikálása. Az projekt célja a közösségépítés és helyi közösségek összetartó erejének erősítése különböző közösségfejlesztő programok révén. A közösség építés és fejlesztés sajátosságai a helyi társadalmi, gazdasági és természeti adottságok befolyásolása mellett eltérő irányokat és fejleményeket eredményezhetnek. Érdekes és tanulságos jó gyakorlatok szükségesek ahhoz, hogy a közösség építés, fejlesztés hatékony módját megtalálja egy település és hathatós segítség lehessen saját fejlesztései során. A jó gyakorlatok, kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása között fontos, hogy megjelenjen a mezőgazdasági térség, és azok szereplői. A társadalomban a vidéki élet és az ahhoz kapcsolódó ismeretek elterjesztése (pl: állatok felnevelésével, gondozásával kapcsolatos ismeretek, a mezőgazdasági művelés módszertana, egyes termények termesztése, kiskert szakkör stb…)

3.Fejlesztési irány rövid tartalma Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" Egyik program egy úgynevezett vállalati ösztöndíjalap lenne. Ennél a szakiskola, egyetem vállalati partnerei támogatják a tehetséges hallgatókat. A cégek, vállalkozások nem finanszírozzák közvetlenül a hallgatók képzését, hanem elsősorban szakmai gyakorlati helyek biztosításával támogatták az iskolát. A cégeknek is érdekük, hogy jól képzett fiatalokat tudjanak alkalmazni. A cégek, vállalatok, vállalkozások saját szakmai utánpótlásukat tudják ezzel biztosítani. Többféle ösztöndíj lehet. Lenne, amelyiknél a pályázó szociális helyzetét is figyelembe veszik, más esetben pedig tanulmányi szerződést köt a támogatást felajánló vállalat a hallgatókkal.

OP besorolás

TOP 11.

A másik program az egyetemen, szakiskolákban olyan hallgatók támogatása lenne egy program alapból - akiket tanulmányi eredmény, vállalat véleménye, esetleg szociális helyzete alapján választanak ki - akik tanulmányaik során az adott vállalkozást megismerik – időszakos, eseti, jelleggel – bejárnak, betanulnak bizonyos munkafolyamatokat. A vállalkozás szakmailag támogatja az ösztöndíjban részesülőt és vállalja, hogy végzés után legalább 1 évig folyamatosan foglalkoztatja. A projekt során megkeresnének vállalatokat, cégeket, szakipari vállalkozásokat. Tanulmányi szerződést a hallgatók a menedzsment szervezettel és az iskolával kötnek majd, de abban a vállalat érdekei is megjelennek. A cégek az általuk választott szakok, szakmák hallgatóit támogathatják, a hallgatók pedig később például szakmai gyakorlat formájában lehetnek a tanulmányaikra áldozó vállalkozások hasznára. Ha a cég pénzt hoz, akkor valamit elvárhat cserébe" A szerződés része lehet például, hogy mennyi időt kell a hallgatónak az adott cégnél dolgoznia a tanulmányai elvégzése után. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

146 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A „jó gyakorlatok” olyan, a gyakorlatban már kipróbált vagy kipróbálásra alkalmas hatékony programok, amelyeket a közösségépítésben, fejlesztésben jelenleg is alkalmaznak, és amelyek újszerű módon járulnak hozzá a különböző települési közösségek sajátos fejlődéséhez, identitásuk erősödéséhez, összetartó erejükhöz. A megye és kistérségeinek ismerete, gazdaságának fejlesztése, a versenyképesség javításának, a növekedésnek és a területi különbségek csökkentésének is fontos területe. A megyei gazdasági működőképességéhez szükséges a munkaadói igények kielégítése, a megfelelő kompetenciákkal és mobilitással rendelkező munkaerő, a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekre azonnal reagálni tudó munkaerő piac, képzési és szolgáltatási hálózat. A napvilágra kerülő szükségleteket kielégíteni képes projekteket összefoglaló módon célszerű bemutatni. A megvizsgált projektek között meghatározásra kerülnek a – jó gyakorlatként stratégiai fontossággal bíró projektek. Egy olyan pozitív irányú cselekvés, amely:  legyen sikeres;  legyen innovatív;  rendelkezzen sokszorosító hatással vagy alkalmazható lehessen más területekre is  legyen fenntartható Egy cselekvési minta, egy folyamat, egy módszer;  sikeres – azt jelenti, hogy egy bizonyos célra vonatkozóan pozitív  eredményekkel tud szolgálni  innovatív – azt jelenti, hogy valami újat valósítottak meg. Az, hogy valami innovatív, azt is jelenti, hogy új vagy az eddig létezőktől különböző megoldásokat tud kínálni az adott szektorban, területen vagy közösségben. A megoldások lehetnek teljesen újak vagy más területekről behozott egyesített tudásokon is alapulhatnak. Az innováció megtörténhet a folyamatban (intézkedések, tartalmak, módszerek, megközelítések, eszközök), a tárgyban (új érdekterületek, új célcsoportok) vagy a kontextusban (adaptáció vagy a jelenlegi körülmények fejlesztése, hálózatok indítása);  rendelkezzen sokszorosító hatással vagy alkalmazható lehessen más területekre – azt jelenti, hogy vagy horizontálisan látható, kommunikálható, megosztható (disszemináció) és/vagy vertikálisan integrált és alkalmazható rendszerekre és törvényekre;  fenntartható – azt jelenti, hogy a saját működését segíti elő a. megteremtette az igényt b. elfogadták mint szolgáltatást c. és/vagy képes a társadalom fejlesztését szolgálni Fontos lenne az igényfelmérés után célirányos képzések szervezése, szakkörök, ismeretanyag átadó fórumok szervezése, megtartása.

TOP 11.

4.Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe"  Vállalkozók, cégek  Felsőoktatási intézmények  szakiskolák  képző szervezetek  hallgatók A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése  egyesületek  önkormányzatok  vállalkozók  kistérségi szereplők  képző szervezetek 5. 6. 7.

Időbeli ütemezése Pályáztatással – Folyamatos Előkészítettség foka Projektötlet szintű előkészítés Projektcsomag költségigénye

147 2014. február


2. Kistérségi fejlesztési részprogramok A kistérségi fejlesztési részprogramok elkészítése a megye várostérségeire vonatkozóan folyamatban van. A kistérségi részprogramok tartalmát, az abba beépülő projektcsomagokat nagyban meghatározó várostérségenkénti egyeztetések 2014. januárjában kerültek lebonyolításra. A települések 2014. január 27-ig kaptak határidőt a megyei önkormányzattól projektötleteik benyújtására. A projektadatlapok beérkezésében csúszás tapasztalható. Emiatt a kistérségi projektgyűjtés eredménye jelen egyeztetési programdokumentum lezárásának időpontjában még nem tekinthető teljes körűnek. Az operatív program jelen változatában összesített és bemutatott kistérségi projektcsomagok – amelyek a II. fázisban kidolgozásra kerülő kistérségi részprogramok alapjául szolgálnak majd – nem teljes körűek. A kistérségi fejlesztési részprogramok tervezése a január 21-én zárult kistérségi egyeztetéseket követően vált lehetségessé. A települések január 27-ig küldhették meg projektjavaslataikat a megyei önkormányzat részére. Ez a projektgyűjtési folyamat a tervezettnél lassabban zajlott, és még jelenleg sem tekinthető lezártnak. A települési projektötletek nagyobb része beérkezett, azonban a projektjavaslatok listáján jelentős szűkítést kell majd végrehajtani, elsősorban a megvalósításra - a vonatkozó kormányhatározat értelmében - rendelkezésre álló forrásokhoz való igazodás érdekében. A beérkezett projektötletek, illetve az ezek közül meghatározott kulcsprojektek, amelyek a kistérség húzóprojektjeivé válnak, lesznek a kistérségi részprogramok kulcsprojektjei. Ezek meghatározása folyamatban van, de jelen egyeztetési anyag lezárásának időpontjában a folyamat eredménye még nem ismert. A projektgyűjtésnek része volt a tervezett költségigény megadása is, azonban ezek az összegek az alábbi táblázatokban nem kerülnek bemutatásra. A tervezői értékelés oszlop a megyei célrendszerhez és prioritástengelyekhez való illeszkedést vagy nem illeszkedést tartalmazza. Fentiekre tekintettel az alábbiakban a kistérségi részprogramok megalapozása történhet meg. Valamennyi kistérség esetében bemutatásra kerül a kistérségi részprogramok céljainak illeszkedése Veszprém megye stratégiai prioritástengelyeihez, a kistérségenként releváns beavatkozások nevesítésével. Továbbá megjelenik kistérségenként valamennyi projektjavaslat, amelyek az egyeztetéseket követően kerülnek szűkítésre. Annak eldöntése is ezt követően várható, hogy mely projektjavaslatok épülnek be a kistérségi részprogramokba.

148 2014. február


Ajkai kistérség Ajka várostérsége figyelembevételével

fejlesztésének

célkitűzései

a

megyei

stratégiai

program

1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Ajkán illetve a vidéki térségekben Beavatkozási területek: - Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorház, Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése a szerkezetváltás folytatása, illetve az újraiparosítás támogatása érdekében. Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – az ajkai üvegipar, a kézműipar fejlesztése - Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével - Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése 2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a megkutatott ásványkincs (barnaszén és bauxit) többirányú hasznosításának elősegítése - Karsztvíz készletek védelme és mind nagyobb térségben való kihasználása az egészséges ivóvíz biztosításában - A vízrendezés támogatása - A városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása 3. Prioritástengely: Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Ajka ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - Ajka energiafüggősége csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, az ajkai erőművek mellett alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására - A leromló városrészek hanyatlásának megállítása, - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása 149 2014. február


-

A korábbi ipari tevékenységek során létrejött lerakók és tárolók környezeti rehabilitációja

4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, a földúthálózat fejlesztése a településközi kerékpározási lehetőségek bővítése érdekében - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7. 8.

9.

Közvilágítás korszerűsítése Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata Egészségház építése Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata Közoktatási-, köznevelési intézmények felújítása, bővítése / Városlőd Község Önkormányzata Belterületi utak korszerűsítése Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata Külterületi, kerékpárútként is használható utak kiépítése, javítása / Városlőd Község Önkormányzata Többfunkciós közösségi ház kialakítása / Városlőd Község Önkormányzata Művelődési Ház fűtéskorszerűsítése / Városlőd Község Önkormányzata Iglauer parkban szálláshelyek minőségi fejlesztése / Városlőd Község Önkormányzata Közbiztonság javítása Városlődön / Városlőd Község Önkormányzata





TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

150 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 10. Melegkonyhás vendéglátóhely kialakítása / Városlőd Község Önkormányzata 11. Strandfürdő felújítása / Városlőd Község Önkormányzata 12. Ajka Városliget Fejlesztési Koncepció

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

A parkerdő fejlesztési koncepció / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

14. Bródy Imre Gimnázium Ajka Bródy u.4. energetikai és gépészeti felújítása / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

15. Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ Ajka József Attila u. 30. energetikai felújítása / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

16. Fekete-Vörösmarty Általános Iskola és Gimnázium József Attila u.30. energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

17. Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ Ajka Szabadság tér 12. könyvtár belső felújítása és napelemes energia alkalmazása / Ajka Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

/ Ajka Város Önkormányzata 13.

18. Patakparti óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 19. Katica óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 20. Úttörő utcai óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 21. Sport utcai óvoda energetikai és gépészeti felújítása, napelemes energiafelhasználás / Ajka Város Önkormányzata 22. Ajka városközpont rehabilitációja II. / Ajka Város Önkormányzata 23. Főnix Ipari Park bővítése / Ajka Város Önkormányzata 24.

Főnix Ipari Park közút fejlesztése / Ajka Város Önkormányzata

25. Főnix Ipari Park közvilágítás fejlesztése / Ajka Város Önkormányzata

151 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 26. Ajkai közvilágítás fejlesztése / Ajka Város Önkormányzata 27. Ajka-Padragkút bányaterület habilitációja / Ajka Város Önkormányzata 28. Szénosztályozó épületének közösségi célú átépítése / Ajka Város Önkormányzata 29. Védett fasorok megőrzése / Ajka Város Önkormányzata 30. Belvárosi kerékpárúthálózat bővítése / Ajka Város Önkormányzata 31. Kinizsi utca felújítása / Ajka Város Önkormányzata 32. Feketegyémánt utca felújítása / Ajka Város Önkormányzata 33. Ajka Csingervölgy kerékpárút kiépítése / Ajka Város Önkormányzata 34. Ajka-Kislőd- Városlőd kerékpárút kiépítése / Ajka Város Önkormányzata 35. Ajka- Padragkút - Halimba kerékpárút kiépítése / Ajka Város Önkormányzata 36. Ajka Tósokberénd kerékpárút II. ütem / Ajka Város Önkormányzata 37. Időskorúak gondozóházának és Idősek otthona felújítása / Ajka Város Önkormányzata 38. Idősek klubja és hajléktalanszálló felújítása / Ajka Város Önkormányzata 39. Sportcsarnok felújítása / Ajka Város Önkormányzata 40. Padragi Művelődési ház felújítása / Ajka Város Önkormányzata 41. Ajka Bányász sporttelep felújítása / Ajka Város Önkormányzata 42. Fekete-Vörösmarty Általános Iskola és Gimnázium József Attila u.30. sportcsarnok felújítása / Ajka Város Önkormányzata 43. Szőc Község szennyvízcsatorna beruházása./Szőc Község Önkormányzata 44. Szőc, Petőfi S. utca vízelvezető árok és csapadékcsatorna építése/Szőc Község Önkormányzata 45. Kossuth u 41.sz alatti többfunkciós épület energetikai felújítása/Szőc Község Önkormányzata 46. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése/Szőc Község Önkormányzata 47. Mobil WC-k beszerzése/Szőc Község Önkormányzata 48. Szőc-Szőlőhegyi út felújítása/Szőc Község Önkormányzata 49. Szőc Domb utca aszfaltozása/Szőc Község Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

Helyi

Előkészített

Illeszkedik

TOP

Helyi

Előkészített

Illeszkedik

TOP

Helyi

Előkészített

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

KEHOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

152 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 50. Kerékpárút építése/Szőc Község Önkormányzata 51. Az iskola épületének felújítása, fűtéskorszerűsítése(alternatív energia)/Úrkút 52. Az óvoda épületének felújítása, fűtéskorszerűsítése(alternatív energia)/Úrkút 53. Úthálózat felújítása/Úrkút 54.

Járdák felújítása, kiépítése/Úrkút

55. Orvosi rendelő korszerűsítése/Öcs Község Önkormányzata 56. Öcs-Taliándörögdi út felújítása/Öcs Község Önkormányzata 57. Öcs-Ajka-Padragkút út felújítása/Öcs Község Önkormányzata 58. Faluközpont megújítása/Öcs Község Önkormányzata 59. Faluház energetikai korszerűsítése/Öcs Község Önkormányzata 60. Belterületi csapadék vízelvezetők korszerűsítűse/Öcs Község Önkormányzata 61. Külterületi csapadék vízelvezető kialakítása/Öcs Község Önkormányzata 62. Járdák korszerűsítése/Öcs Község Önkormányzata 63. Somló várának turisztikai fejlesztése/Kiss Róbert Tamás, Castrum Somló Kft.

TOP

Várostérségi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

N.a.

Illeszkedik

TOP

Helyi

N.a.

Illeszkedik

TOP

Helyi

N.a.

Illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

Balatonalmádi kistérség Balatonalmádi várostérsége fejlesztése célkitűzései a megyei stratégiai program figyelembevételével 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a térség városaiban illetve a vidéki térségekben Beavatkozási területek: - Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása - Tematikus utak kialakításának támogatása – kapcsolódás a borút hálózathoz és a megyét „egyházi” úthoz - A környezetet nem terhelő ipar, elsősorban feldolgozó ipari ágazatok térségbe vonzása (a Balatonfűzfő Ipari Park fejlesztése, ipari területek revitalizációja a szerkezetváltás folytatása érdekében). 153 2014. február


-

Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése A helyi foglalkoztatási szint javítása helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó beavatkozások támogatásával A háttértelepülések gazdaságában a helyi gazdálkodás súlyának növelése, a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának támogatása. Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - A városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása 3. Prioritástengely: Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - A Balaton keleti kapuja funkcióhoz kapcsolódó fejlesztések, beavatkozások támogatása - A városok ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - Az energiafüggőség csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására - A vízrendezést szolgáló beavatkozások támogatása (a vízparton, valamint a domboldalakra felfutó üdülőterületek vonatkozásában) 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - A Balatoni körvasúthoz hiányzó szakasz pótlása (Balatonakarattya-Balatonvilágos) - A balatonalmádi magaspart (löszpart) stabilizálása a vasúti közlekedés a környező lakóterületek biztonsága érdekében. - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, - A vízi közlekedés fejlesztését szolgáló beavatkozások támogatása - A közösségi közlekedés fejlesztése különösen a járás keleti részén a járásközpont felé. - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása 154 2014. február


-

-

Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése az üdülőterületi szolgáltatások bővítése, (az itt élők és itt pihenők életminőségét és elégedettségét javító beavatkozások támogatása).

Projektjavaslatok Illeszkedés (TOP/ Ágazati Operatív Program)




Tornaterem és közösségi tér építése a felsőörsi Malomvölgy Általános Iskolában / Szabó Balázs polgármester, Felsőörs Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

Szociális bérlakás és lakópark / Alsóörs Község Önkormányzata

TOP

Várostérségi

Tervezet

Illeszkedik

Útépítés, sétányfejlesztés / Alsóörs Község Önkormányzata

TOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

Megújuló energia hasznosítása, hőszigetelés / Alsóörs Község Önkormányzata

TOP

Helyi

Tervezet

Illeszkedik

Turisztikai Szolgáltatások Fejlesztése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

Bölcsőde kapacitásbővítés Balatonalmádi / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

Óvodai épületek korszerűsítése és kapacitásbővítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

Sporttelep kialakítása Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

Járdák kiépítése országos közutak mentén Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik


1.

2. 3. 4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. Balatonalmádi-Káptalanfüred Köcsi-tó környezetének infrastruktúra fejlesztése / Balatonalmadi Város Önkormányzata 11. Kerékpárút hálózat fejlesztés Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 12. Önkormányzati tulajdonú közfeladatot ellátó intézmények energetikai korszerűsítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

155 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 13. Orvosi rendelők kialakítása Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 14. Városháza épületének akadálymentesítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 15. Helyi civil szerveződések elősegítése Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 16. Megújuló energiaforrások alkalmazása Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata 17.

A közvilágítás energiahatékonyabbá tétele Balatonalmádiban / Balatonalmadi Város Önkormányzata

18. Szentkirályszabadja lámpás csomópont kialakítása / Szentkirályszabadja Önkormányzata 19. Szentkirályszabadjs- Nemesvámos kerékpárút / Szentkirályszabadja Önkormányzata 20. Szentkirályszabadja reptéri ipari park felé vezető út portalanítása / Szentkirályszabadja Önkormányzata 21. Balatonfőkajár Egészségház létesítése./Forró Zsolt polgármester 22. Energiaracionalizálás Balatonfőkajáron./Forró Zsolt polgármester 23. Küngös-Csajág-BalatonfőkajárBalatonakarattya-kerekpárút/Forró Zsolt polgármester 24. Kerékpáros-barát szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, Kerékpáros élményparkhoz kapcsolódó szálláshelyek kialakítása, Kerékpáros és extrém sportokhoz kapcsolódó szálláshelyek felesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata 25. Hagyományteremtő vizibiciklis körverseny/Balatonkenese Város Önkormányzata 26. Óvoda épületek kapacitás bővítése/Balatonkenese Város Önkormányzata 27. Széchenyi Park/Balatonkenese Város Önkormányzata 28.

Belső városközpont tömbrehabilitációja/Balatonkenese Város Önkormányzata

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

156 2014. február


Balatonkenesei egészségügyi centrum infrasturkturális kialakítása és eszközfejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata

30. Balatonkenese hivatal felújítása/Balatonkenese Város Önkormányzata 31. Rendezvények szervezése, közösségi terek területrendezése és a település fejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata 32. Az önkormányzat és közintézményeinek és infokommunikációs fejlesztése/Balatonkenese Város Önkormányzata 33. Vak Bottyán strand megközelíthetőségét javító út-vasút szintbeli csomópont kialakítása/Balatonkenese Város Önkormányzata 34. A balatonfűzfői Szivárvány Óvoda építése/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 35. A balatonfűzfői sport- és rehabilitációs központ fejlesztése/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 36. Városi alközpontok és közösségi terek kialakítása a balatonfűzfői Fűzfőfürdő és Tobruk városrészekben/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 37. A Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal és Papakeszi kirendeltségének ügyfélfogadó kialakítása és akadálymentesítés/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 38. Az egészségügyi alapaellátás racionalizálása Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 39. Ipari terület rekultivációja Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 40. Nagy- és középfeszültségű légkábelek kiváltása földkábellel a balatonfűzfői Gyári utcában/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 41. Belterületi helyi közúthálózat fejlesztése Balatonfűzfőn/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 42. Térségi kerékpárút-hálózat továbbfejlesztése Balatonfűzfő városrészei között és Papkeszi, Berhida irányába/Balatonfűzfő Város Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

előkészített

illeszkedik

157 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 43. A Fövenystrand és a Tobruki Strand innovatív fejlesztése/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 44. "Strandtól strandig a terméesztebn!" A balatonfűzfői Öböl Park és Ökosétány kialakítása/Balatonfűzfő Város Önkormányzata 45. Biomassza faapríték tároló épület kialakítása, létesítése, Többfunkciós közösségi sportszintér kialakítása, Alkotmány Művelődési Ház és Könyvtár energetikai korszerűsítűse, Falusias központi lakóövezet csapadékvíz elvezetésének fejlesztése/Litér Község Ön 46. Települési út- és járdahálózat fejlesztése/Küngös Község Önkormányzata 47. Csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítése, kiépítése/Küngös Község Önkormányzata 48. Önkormányzati tulajdonban lévő középületek felújítása/Küngös Község Önkormányzata 49. Önkormányzati tulajdonbanlévő Sportlétesítmények bővítése, felújítása/Küngös Község Önkormányzata 50. Településkép javítása/Küngös Község Önkormányzata

TOP

megyei

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet és tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Balatonalmádi és Veszprémi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda 1.






TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

Balatonfüredi kistérség Balatonfüred várostérsége fejlesztése célkitűzései a megyei stratégiai program figyelembevételével 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Balatonfüreden illetve a vidéki térségekben Beavatkozási területek:

158 2014. február


-

-

Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása, a rendszerszemlélet érvényesítése a térség turisztikai fejlesztéseiben Versenyképes jövedelmet nyújtó és egész éves foglalkoztatást nyújtó vállalkozások letelepedésének támogatása, a működő vállalkozások bővítése Magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások támogatása A szőlőtelepítés elősegítése, a borászatok fejlődésének támogatása Tematikus utak kialakításának támogatása – kapcsolódás a borút hálózathoz és a megyét „egyházi” úthoz Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése A helyi foglalkoztatási szint javítása helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó beavatkozások támogatásával Az idős-ellátás, a silver gazdaság (emelt és középkategóriás szintje) kiépítéséhez kapcsolódó fejlesztések és beavatkozások támogatása a munkahelyek bővítése érdekében A háttértelepülések gazdaságában a helyi gazdálkodás súlyának növelése, a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának támogatása. Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - A városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása - a szőlőtermelés és a borászat támogatása 3. Prioritástengely: Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Balatonfüred központi és várostérségi szerepkörének erősítése, intézmények vonzása, idetelepítés feltételei biztosításának támogatása, - A térségi és városi vonzerő fenntartása és bővítése érdekében a funkcióbővítő és a közterületek minőségét fejlesztő beavatkozások támogatása - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása - Az energiafüggőség csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása 159 2014. február


-

-

A térség és a város elérhetőségét, a központi szerep erősítését, a foglalkoztatás bővítését valamint a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségét segítő közlekedési hálózat fejlesztés Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, A közösségi közlekedés fejlesztése, a vasúti közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése A vízi közlekedés fejlesztését szolgáló beavatkozások támogatása Intelligens közlekedési rendszerek támogatása Forgalombiztonság növelése

5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - A gyógy és egészségturizmushoz kapcsolódó fejlesztések és beavatkozások támogatása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése - Az üdülőterületi szolgáltatások bővítése, (az itt élők és itt pihenők életminőségét és elégedettségét javító beavatkozások támogatása). Projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Piarista lelkiség, -települési közösség és -gazdaság: móltból a jövőbe Akaliban / Balatonakali Község Önkormányzata Balatonfüred, Arácsi Óvoda felújítása (Kerekerdő Tagóvoda) / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred 40 lakásos idősek otthona építése / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred Aszófői út közművesítése (ívó- és szennyvíz) / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred Kiserdei Óvoda építése (Park u 11.) / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred Közös Önkormányzati Hivatal “A” és “B” épületének belső felújítása / Balatonfüred Város Önkormányzata Balatonfüred ófalujának rehabilitációja / Balatonfüred Város Önkormányzata





TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

160 2014. február


Zsidóság és csúcstechnika Einsteintől napjainkig / Balatonfüred Város Önkormányzata Intézmények energia ellátásának korszerűsítése, megújuló energiaforrások bevezetése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Kultúrház felújítása és korszerűsítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Iskola épületének felújítása és bővítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Óvoda épületének fekújítása és korszerűsítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Helyi védett területek (utcák) és épületek megőrzésének, korszerű, de hagyományos településképbe integrálása (finanszírozási rendszer elősegítése) / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Tematikus nevezettésegekre, látványosságokra felfűzött turisztikai utak létrehozása - a Borutak mintájára (pl “Malomút”, “Kilátóút”, stb) / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Helyi közútak felújítása, parkolók kialakítása, közlekedési rendszer felülvizsgálása / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat A balatoni kerékpárút nyomvonalának racionalizálása / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Kishajó és vitorláskikötő Balaton-parti létrehozása, telepítése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat Veszprém – Csopak új kerékpárút fejlsztés, települése látványokhoz való kötése / Ambrus Tibor polgármester, Csopak Község Önkormányzat

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

19. Szabad strand további fenntartása / Örvényes Község Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

20. Úthálózat létrehozás / Örvényes Község Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

21. Mezőgazdasági utak fejlesztése / Örvényes Község Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

22. Rákóczi korabeli őstölgyes (1700-as évek eleje) megmentése / Örvényes Község Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

161 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 23. Örvényes források bemutatása / Örvényes Község Önkormányzata 24. Balatoni multifunkcionális kulturális, rendezvényi és sportcsarnok létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 25. Tihanyi tavi szinpad létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 26. Bujtor István Szabadtéri Színház nézőtér mobil tetőrendszer kialakítása / Tihanyi Önkormányzat 27. Komplex iskolafejlesztés, modernizáció, Iskolai sportcsarnok létesítése / Tihanyi Önkormányzat 28. Vitorláskikötő "jacht club" komplex szolgáltatási létesítmény / Tihanyi Önkormányzat 29. Komplex wellness szálloda és apartman fejlesztés / Tihanyi Önkormányzat, külső gazdasági társaság 30. Környezetfejlesztfejlesztés; élményt nyújtó közlekedési módok és ökológiai tanösvények, sétányok kialakítása / Tihanyi Önkormányzat 31. Apátsági történeti kert rekonstrukciója / Tihanyi Önkormányzat 32. Volt magtár (közösségi ház) műemléki felújítása, tihanyi élményházzá alakítása, és újlaki árpád kori templom műemléki felújítása / Tihanyi Önkormányzat 33. Komplex turisztikai attrakció kiegészítő sport és élmény szolgáltatásai / Tihanyi Önkormányzat 34. Komplex turisztikai attrakció, történeti gyermekjátszótér / Tihanyi Önkormányzat 35. Sport étterem (egykori Sport Szálló) rendezvényi helyszín kialakítása / Tihanyi Önkormányzat 36. Integrált települési közösségi tér létrehozása az Aranyház utcában / Tihanyi Önkormányzat 37. A tihanyi kulturális örökség bemutatóhelyének létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 38. Belterületi utak, járdák, forgalomcsillapítás, vízelvezetés / Tihanyi Önkormányzat, Közút Konzorcium 39. Mádl Ferenc tér 2. ütem közterület felújítás és sétány kialakítás / Tihanyi Önkormányzat 40. Új vitorláskikötő építése / Tihanyi Önkormányzat, külső gazdasági társaság

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

162 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 41. Révi fogadókapuk (Szántód is) fejlesztése (szolgáltatási terület) / Tihanyi Önkormányzat 42. Rév (Szántód is) fejlesztése "A" partvédelem / Tihanyi Önkormányzat, MNV Zrt. Konzorcium 43. Rév (Szántód is) fejlesztése "B" / Tihanyi Önkormányzat, MNV Zrt. Konzorcium 44. "Apáti" fogadókapu kilakítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

45. Hajóállomási élménystrand fejlesztése / Önkormányzati Kft.

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

46. Partvédelem és vízparti sétány kialakítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

47. Partvédelem és szabad strandok fejlesztése / Tihanyi Önkormányzat

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

48. Belső tó yizes élőhely megújítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

49. Kenderföldek élőhely megújítása / Tihanyi Önkormányzat

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

Turista szállás kialakítás˝” zöld turizmus ” fejlesztés érdekébe / Monoszló Község Önkormányzata

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

58. Monoszló Árpád -kori műemlék templom felújítása, megmentése / Monoszló Község Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

50.

Ömkormányzati intézmények megújuló energia fejlesztése / Tihanyi Önkormányzati gazdasági társaság

51. Tihanyi ökológia és kultúra sziget / TDM 52. Tihany, 1000 év a kultúrában, ökológiai és kulturális (fél)sziget fesztivál / TDM 53. "Civilek háza" létrehozása / Tihanyi Önkormányzat 54. Monoszló Faluház és Könyvtár felújítása, akadálymentesítése / Monoszló Község Önkormányzata 55. Monoszló Külterületi utak Rekonstrukciója ,a gazdálkodók termőterületeik megközelíthetőségének biztosítása érdekében / Monoszló Község Önkormányzata 56. Monoszló Önkormányzat épületének /Orvosi rendelő. Posta,önkormányzati iroda / akadálymentesítése! / Monoszló Község Önkormányzata 57.

163 2014. február


Aktív turisztikai fejlesztés Balatonszepezden/Balatonszepezd Község Önkormányzata

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

60. Belterületi utak felújítása Balatonszepezden/Balatonszepezd Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

megyei

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

61.

Turisztikai Szállásférőhely felújítása Balatoncsicsón/Balatoncsincsó Község Önkormányzata

62. Önkormányzati Közös Hivatal épület felújítása Szentantalfán/Szentantalfa Község Önkormányzata 63. Belterületi utak felújítása Szentjakabfán/Szentjakabfa Község Önkormányzata 64. Kultúrház felújítása Szentjakabfán/Szentjakabfa Község Önkormányzata 65. Belterületi utak felújítása Tagyonban/Tagyon Község Önkormányzata 66. A kultúrház tetőterének beépítése Tagyonban/Tagyon Község Önkormányzata 67. Új önkormányzati hivatal építés Zánlán / Zánka Község Önkormányzata 68. Napsugár kishajó kikötő létesítése / Zánka Község Önkormányzata 69. Új parti sétányszakasz kialakítása Zánkán / Zánka Község Önkormányzata 70. Zánka Rákóczi út felújítása / Zánka Község Önkormányzata 71. Zánka Rákóczi út és Iskola út zöldfelület rendezése / Zánka Község Önkormányzata

Balatonfüredi és Tapolcai kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.






TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

164 2014. február


Devecseri kistérség Devecser várostérsége fejlesztésének célkitűzései a megyei stratégiai program figyelembevételével 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Devecseren illetve a vidéki térségekben Beavatkozási területek: - Ipari Park fejlesztése, Inkubátorház, Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése a szerkezetváltás folytatása érdekében Devecseren. Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Somló térségében, a rendszerszemlélet érvényesítése a térség turisztikai fejlesztéseiben - Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy bekapcsolásával) - Kapcsolódás támogatása a vallási turizmus, a zarándokutak hálózatához, a különböző vallások egyházi programjainak rendszerbe szervezésének támogatása - Az aprófalvak megőrzött hagyományaira alapozó kulturális turizmus fejlesztésének támogatása - Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - A helyi foglalkoztatási szint javítása a helyi alternatív foglalkoztatást bővítést célzó programok támogatásával - Magas kézimunka igényű tevékenységet folytató vállalkozások támogatása - Az összegyűjtött hulladékok hasznosítására és feldolgozására épülő vállalkozások bővülésének támogatása - Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével 2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a megkutatott ásványkincs többirányú hasznosításának elősegítése - A vízrendezés támogatása - A városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása, a turisztikai kínálat bővítésének, a szolgáltatási színvonal emelése - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása, a szőlőtermesztés és a borászat fejlesztése Somló térségében

165 2014. február


3. Prioritástengely: Devecser és a várostérség összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Devecser ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása - Devecser energiafüggősége csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására - Mintaprogramok megvalósításának támogatása az alternatív energia előállítás foglalkoztatást bővítő hatásának kihasználására (biomassza, zöldhulladék) - A korábbi ipari tevékenységek során létrejött lerakók és tárolók környezeti rehabilitációja 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

Nem érkezett projektjavaslat.

Pápai kistérség Pápa várostérsége figyelembevételével

fejlesztésének

célkitűzései

a

megyei

stratégiai

program

1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Pápán illetve a vidéki térségekben Beavatkozási területek:

166 2014. február


-

-

-

-

Ipari Park fejlesztése, Inkubátorház, Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése A vállalkozások letelepedésének, a meglévő vállalkozások bővülésének valamint az ipari területek fejlesztésének támogatása elsősorban a prioritással bíró stratégiai ágazatokban o az az autóiparhoz kapcsolódó (és beszállító) járműalkatrész előállító vállalkozások körében o a húsipari vertikum fejlesztését jelentő vállalkozások körében, o a tejipari vertikum bővítését jelentő vállalkozások körében, o a textilipar megújítását jelentő vállalkozások körében, o valamint a környezetipar erősödését elősegítő vállalkozások körében. A vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása, a rendszerszemlélet érvényesítése Pápa és a térség turisztikai fejlesztéseiben Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése A helyi foglalkoztatási szint javítása a helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az agroökopotenciál kihasználása a mezőgazdasági vertikum fejlesztése, a kapcsolódó vállalkozások támogatása - Pápa és a városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának erősítése, a szolgáltatási színvonal javítását segítő beavatkozások támogatása 3. Prioritástengely: Pápa és várostérsége, a településcsoport összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Pápa ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - A városi környezet fejlesztése a népességmegtartó és népességvonzó képesség erősítésére Pápán - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása - Pápa energiafüggősége csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

167 2014. február


Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - A térségi szerep erősítését, a foglalkoztatás bővítését és a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségét segítő közlekedési hálózat fejlesztés - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Projektjavaslatok Illeszkedés (TOP/ Ágazati Operatív Program)




1. Lutheranus sziget-Pápa: Evangélikus templom rekonstrukciós munkái, evangélikus szolgálati helység és iroda felújítása, evangélikus megyei levéltár kialakítása / Polgárdi Sándor esperes, Pápai Evangélikus Egyházközség

TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

2. Kálvária kápolna felújítása / Római Katolikus Egyházközség Bakonyszűcs

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

3. Belterületi utak felújítása / Bakonyszűcs Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

4. Csapadékvíz elvezető árok felújítása / Bakonyszűcs Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

8. Járda felújítása Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

9. Falusi élet felpezsdítése, ingatlanok hasznosítása / Mihályháza Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik


5. Iskola, tornacsarnok turisztikai fejlesztése / Bakonyszűcs Község Önkormányzata 6. Járda felújítás / Bakonyszűcs Község Önkormányzata 7. Munkahelyteremtés / Bakonyszűcs Község Önkormányzata

168 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 10. Óvodaépület felújítása és meleg víz előállítása alternatív energiával a főzőkonyhán / Mihályháza Község Önkormányzata 11. Iroda és melegedő kialakítása a polgárőrök részére Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata 12. Gazdaságos közfoglalkoztatás Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata 13. Belterületi útfelújítás Mihályházán / Mihályháza Község Önkormányzata 14. Járda építésél térkőből /Ugod Község Önkormányzata 15. Önkormányzati tulajdonú szolgálati lakások felújítása / Ugod Község Önkormányzata 16. Tornaterem építése Ugod Község Önkormányzatánál / Ugod Község Önkormányzata 17. Turista szálló építése, a meglévő önkormányzati ingatlan átalakításával / Ugod Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi ötlet

illeszkedik

tervezet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

nem illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

TOP

TOP

helyi

helyi

18. Személyszállító jármű beszerzése / TRI_ÁSZ Kft. Pápa

TOP

19. Nemesszalók biztonságos forgalma / Varga Jenő polgármester Nemesszalók

TOP

helyi

TOP

helyi

20.

Homokbödöge község épületeinek felujitasa, bővítése, közúti közlekedés biztonságosabbá tétele / Farkas Árpád

21. Külső-Belső-Várkertben szabadidős központ kialakítása / Pápa Város Önkormányzata 22. Akadálymentes gyalogátkelőhelyek létesítése, a meglévők fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 23. Egykori Dohánygyár épületének rehabilitációja, kulturális központ kialakítása, melyben ipartörténeti gyűjtemény elhelyezését, kistérségi néprajzi emlékek összegyűjtését tervezzük / Pápa Város Önkormányzata 24. Esterházy-kastély park/ Kisliget /

TOP

TOP

TOP

Belső Várkert értékmegőrző felújítása / Pápa Város Önkormányzata

TOP

25. a) Pápa - Kéttornyúlak összekötő kerékpár út építése , b, Pápa városközpont - Bázisreptér összekötő kerékpárút építése / Pápa Város Önkormányzata

TOP

helyi

helyi

helyi

várostérségi

helyi

helyi

169 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 26. Kisméretű, környezetbarát helyi tömegközlekedési autóbuszok beszerzése / Pápa Város Önkormányzata 27. Pápai Kóter Turistaszálló energetikai felújítása; b, Városi Óvodák energetikai felújítása; c, Somogyi Galéria energetikai felújítása d, egyéb közintézmények energia felújítása / Pápa Város Önkormányzata 28. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járó beteg ellátás infrastrukturális fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 29. Ferences kolostor fejlesztése és turisztikai célú hasznosítása, szálláshely kialakítása / Pápa Város Önkormányzata 30. Vaszari út és Téglagyári út által határolt városrész, Rigó-lakótelep komplex városrész rehabilitációja, szegregáció felszámolása / Pápa Város Önkormányzata 31. Hagyományőrző és tematikus ifjúsági táborok szervezése a város/kistérség intézményeiben/turisztikai látványosságaiban / Pápa Város Önkormányzata 32. Hagyományőrző és tematikus ifjúsági táborok szervezése a város/kistérség intézményeiben/turisztikai látványosságaiban / Pápa Város Önkormányzata 33. Esterházy-kastély felújítás további ütemei: kastélykert-kastélypark rekonstrukció, kastélypince felújítás, őrházak és az egykori lovarda rekonstrukciója / Pápa Város Önkormányzata 34. Várkertfürdő fejlesztése:fürdőkomplexum fejlesztése élményelemekkel, központi épületbővítés, gyógyvíz felhasználás fejlesztése, szálláshely fejlesztés a fürdőhöz kapcsolódva / Pápa Város Önkormányzata 35. Kerékpáros hivatásforgalom és turizmus fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 36. Zsinagóga felújítás / Pápa Város Önkormányzata 37. Belváros rekonstrukció II. ütem megvalósítása / Pápa Város Önkormányzata 38. Közutak és közterületek fejlesztése, felújítása (belvároson kívüli területek) / Pápa Város Önkormányzata

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

helyi illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

helyi

helyi

helyi

helyi

helyi

helyi

várostérségi

helyi

helyi

TOP

helyi

TOP

helyi

TOP

Tervezet

helyi

170 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 39. Nagyvárosias lakókörnyezetek megújítása / Pápa Város Önkormányzata 40. Ipari műemléki létesítmények rekonstrukciója, újjáépítése / Pápa Város Önkormányzata 41. Türr István Gimnázium épület rekonstrukciója / Pápa Város Önkormányzata 42. P + R parkolók kialakítása környezetbarát tömegközlekedés fejlesztése / Pápa Város Önkormányzata 43. Türr István Gimnázium épület rekonstrukciója / Pápa Város Önkormányzata 44. Volt református iskola és tanítói lakás felújítása, közösségi és egyházi célokra történő megnyitása./Pető Gábor Református lelkész 45. Óvoda épület felújítása, fűtés és meleg víz igény megújuló energiával történő biztosítása/Bakonyjákó Község Önkormányzata 46. Bakonyjákó településközpont fejlesztése / Bakonyjákó Község Önkormányzata 47. Belterületi útfelújítás /Bakonyjákó Község Önkormányzata 48. Önkormányzati hivatal épületének felújítása (fűtés korszerűsítése megújuló energia hasznosítása, tetőfelújítás ) / Bakonyjákó Község Önkormányzat 49. Közvilágítás és intézményeink energiaigényének biztosítása megújuló energiával – Közvilágítás bővítése / Bakonyjákó Község Önkormányzat Játszótér fejlesztése / Bakonyjákó 50. Község Önkormányzat 51. Műemlék templom ereszcsatorna megépítés, torony és támfal felújítás / Bakonyjákó Község Önkormányzat 52. Térfigyelő rendszer kialakítása / Bakonyjákó Község Önkormányzat 53. Polgárvédelmi riasztás megoldása / Bakonyjákó Község Önkormányzat 54. Járiföld külterületi településrész bekanyarodósáv kialakítása / Bakonyjákó Község Önkormányzat 55. Támogatott kistelepülési infrastuktúrafejlesztés/Németbánya Község Önkormányzata

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP

TOP TOP

TOP

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Tervezet

illeszkedik

Előkészített

illeszkedik

Ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

tervezet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

ötlet

illeszkedik

helyi

várostérségi

helyi

helyi

helyi

helyi helyi

helyi

helyi

helyi

TOP

megyei

TOP

helyi

TOP

helyi

TOP

illeszkedik

helyi

TOP

TOP

Tervezet

helyi

helyi

171 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 56. Bakonyi Dino-Park és Látogató Központ kialakítása/Németbánya Község Önkormányzata

TOP

várostérségi tervezet

illeszkedik

Sümegi kistérség Sümeg és várostérsége figyelembevételével

fejlesztése

célkitűzései

a

megyei

stratégiai

program

1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Sümegen illetve a vidéki térségekben Beavatkozási területek: - Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása, a rendszerszemlélet érvényesítése a térség turisztikai fejlesztéseiben - Versenyképes jövedelmet nyújtó vállalkozások letelepedésének támogatása, a működő vállalkozások bővítése - A környezetipar fejlődését szolgáló (hulladékok feldolgozására, illetve az, építési törmelékek feldolgozására szakosodott) vállalkozások, valamint az ökoparkok támogatása, - a mező és az erdőgazdaságban megtermelt biomassza hasznosításának támogatása - Magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások támogatása - Tematikus utak kialakításának támogatása - A vallási turizmushoz, a lovas és a vadász turizmushoz kapcsolódó vállalkozások támogatása, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése - Helyi termékek előállításának és piacteremtésének ösztönzése a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - A helyi foglalkoztatási szint javítása helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó beavatkozások támogatásával - A háttértelepülések gazdaságában a helyi gazdálkodás súlyának növelése, a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának támogatása. - Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével 2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - A karsztvízzel és a termálvízzel való fenntartható gazdálkodás támogatása, az ivóvíz palackozás fejlesztése (a zalaszentgróti ásványvíz ivóvízként való hasznosítása) - A városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása, az erdőtelepítés támogatása 172 2014. február


3. Prioritástengely: Város és várostérsége, a településcsoport összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Sümeg térségközpont szerepének erősítése Tapolcával való együttműködésben és funkciómegosztásban, - A térségi és városi vonzerő fenntartása és bővítése érdekében a funkcióbővítő és a közterületek minőségét fejlesztő beavatkozások támogatása a püspöki palota, a templomok valamint térségé - A gazdasági terület bővítése Sümegen, az új vállalkozások letelepítése érdekében - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása - Az energiafüggőség csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - A térség és a város elérhetőségét, a központi szerep erősítését, a foglalkoztatás bővítését valamint a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségét segítő közlekedési hálózat fejlesztés - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - A gyógy és egészségturizmushoz kapcsolódó fejlesztések és beavatkozások támogatása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. Projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda





1.


TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

2.

Lovastábor gyerekek részére / Szakály István, Nagypál Tünde, Szalanhore Kft.

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

173 2014. február


3.

Belterületi utak helyreállítása, portalanítása / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

4.


TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Gépjármű beszerzés a szociális ellátás részére / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Járda felújítás a harmonikus és akadálymentes városkép elérése érdekében / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

10. Játszótér felújítása az Ifjúság utcában / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Kerékpárút kiépítés a Sümegi 11. kistérségben / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

12. Könyvtár áthelyezése önálló épületbe / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

13. Közterületeken parkolók kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

5.

6.

7.

8.

9.

Egészségügyi alapellátást koncentráló egység kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata Térségi Földhivatal működési feltételeinek kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata Strand rehabilitációja alternatív energiákkal kombinálva / Sümeg Város Önkormányzata

Közvilágítás energiatakarékos 14. átalakítása / Sümeg Város Önkormányzata Épület belső felújítása és energetikai 15. fejlesztés a Petőfi u. 18. sz. alatt / Sümeg Város Önkormányzata Passzív fecskeházak kialakítása 16. energiahatékony beépítéssel / Sümeg Város Önkormányzata A polgármesteri hivatal infrastrukturális, informatikai és 17. szervezeti fejlesztése / Sümeg Város Önkormányzata 18. Püspöki Palota belső felújítása / Sümeg Város Önkormányzata Rendezvénycsarnok kialakítása a 19. térség lakói számára / Sümeg Város Önkormányzata Szabadtéri rendezvények helyszínének 20. kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata A szakfeladatok ellátását segítő 21. eszközök beszerzése / Sümeg Város Önkormányzata

174 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Szakrális épületek előtti közterületek 22. felújítása / Sümeg Város Önkormányzata Térfigyelő kamerák telepítése 23. közterületekre, közintézményekre / Sümeg Város Önkormányzata Önkormányzati tulajdonú belterületi 24. utak felújítása/Bazsi Község Önkormányzata

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Sümegi és Veszprémi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok:

1.







TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Tapolcai kistérség Tapolca és várostérsége fejlesztése célkitűzései a megyei stratégiai program figyelembevételével 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Tapolcán illetve a várostérség vidéki térségeiben Beavatkozási területek: - A meglévő ipari- gazdasági területek fejlesztése és bővítése (a foglalkoztatottságot javító, magasabb hozzáadott értéket eredményező) vállalkozás letelepítése érdekében - Versenyképes jövedelmet nyújtó vállalkozások letelepedésének támogatása, a működő vállalkozások bővítése - Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása, a rendszerszemlélet érvényesítése a térség turisztikai fejlesztéseiben - Magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások támogatása - Tematikus utak kialakításának támogatása - A gyógy-barlang adta lehetőségek kihasználása a gyógyászatban és a rehabilitációban - A vallási turizmushoz, a lovas és a vadász turizmushoz kapcsolódó vállalkozások támogatása, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése - Helyi termékek előállításának és piacteremtésének ösztönzése a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - A helyi foglalkoztatási szint javítása helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó beavatkozások támogatásával

175 2014. február


-

A háttértelepülések gazdaságában a helyi gazdálkodás súlyának mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának támogatása. Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével

növelése,

a

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - Tapolca és a városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása, az erdőtelepítés támogatása, a borászatok fejlesztésének támogatása 3. Prioritástengely: Város és várostérsége, a településcsoport összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Tapolca térségközpont szerepének erősítése Sümeggel való együttműködésben és funkciómegosztásban, - A térségi és városi vonzerő fenntartása és bővítése érdekében a funkcióbővítő és a közterületek minőségét fejlesztő beavatkozások támogatása - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása - Az energiafüggőség csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására - A tapolcai szennyvíztisztító korszerűsítésének támogatás - A hulladék terméklánc kialakítása és a kapcsolódó vállalkozások fejlesztésének támogatása 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - A térség és a város elérhetőségét, a központi szerep erősítését, a foglalkoztatás bővítését valamint a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségét segítő közlekedési hálózat fejlesztés - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - A gyógy és egészségturizmushoz kapcsolódó fejlesztések és beavatkozások támogatása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten 176 2014. február


-

A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése.

Projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda

1.

2.

„Oratórium” komplex kulturális és vallási közösségi tér kialakítása Néri Szent Fülöp hagyományos oratóriumának nyomdokán a Tapolcai műemlékileg védett Plébánia ingatlan területén / Szakács Péter plébános, Római Katolikus Plébánia Volt honvédségi ingatlanok hasznosítása gazdaságfejlesztési céllal Lesencetomaj Tapolcával határos részén / Mészáros László polgármester





TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

3.

Tapolcs-Diszel kerékpárút folytatása / Monostorapáti Önkormányzat

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

4.

Hegyesd-Zalahaláp közút felújítás / Monostorapáti Önkormányzat

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

nem illeszkedik

TOP

várostérségi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

Kapolcsi Monostorapáti elkerülő a 77es főúton / Monostorapáti Önkormányzat 6. Monostorapáti Szentbékkálla összekötő / Monostorapáti Önkormányzat 7. Ravatalozó felújítása / Csom Károlyné polgármester Káptalantóti Önkormányzata 8. Tapolcs-Diszel – Káptalantóti összekötő út felújítása / Csom Károlyné polgármester Káptalantóti Önkormányzata 9. Villamoshálózat korszerűsítése / Csom Károlyné polgármester Káptalantóti Önkormányzata 10. Pannon Kulturális, Kereskedelmi és Fesztivál Központ Fejlesztése / Bartunek Katalin Gyulakeszi (Csigó Malom) 11. Badacsonyörsön strand és vízparthoz jutás lehetőségének megteremtése / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 12. Balatoni Bringakörút megújítása, fejlesztése /Badacsonytomaj Város Önkormányzata, , Badacsonytördemic Község Önkormányzata, Szigliget Község Önkormányzata 5.

177 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 13. Egyházi tematikus út fejlesztése a Badacsony hegyen / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 14. Badacsonytomaj, Hősök tere és Fő

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

23. Nemesgulács, Sérkút forrás felújítása / Nemesgulács Község Önkormányzat

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

24. Nemesgulács Temető bővítése / Nemesgulács Község Önkormányzat

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

előkészített

illeszkedik

utca rekonstrukciója / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 15. A badacsonyi Kisfaludy-ház felújítása / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 16. Badacsonytomaj közösségiművelődési ház felújítása / Badacsonytomaj Város Önkormányzata 17. Nemesgulács, Simon István lakótelepen található terület parkosítása, térköves pihenőhelyek kialakítása/Nemesgulács Község Önkormányzata 18. Nemesgulács, Játszótér kialakítása / Nemesgulács Község Önkormányzat 19. A Nemesgulácsi Napközi Otthon és Konyha teljes körű felújítása / Nemesgulács Község Önkormányzat 20. Nemesgulács, Külterületi utak állagmegóvása / Nemesgulács Község Önkormányzat 21. Nemesgulács, Mindszenty tér kertépítészeti koncepciója / Nemesgulács Község Önkormányzat 22. Nemesgulácsi óvoda felújítása, korszerűsítése és akadálymentesítése / Nemesgulács Község Önkormányzat

25. Nemesgulács, Templomkerítés elbontása és járda készítése a József Attila utcában / Nemesgulács Község Önkormányzat 26. Nemesgulács, Templomcsapás utca – Portalanított útfelület kialakítása, csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése / Nemesgulács Község Önkormányzat 27. Szociális épületblokk létesítése a Kisapáti Sportpályán/Kisapáti Község Önkormányzata 28. A Kisapáti Turistaház teljes körű felújítása/Kisapáti Község Önkormányzata 29. A Kisapáti kultúrház felújítása, átalakítása és bővítése, valamint önálló tetőtér-beépítéssel történő bővítésa/Kisapáti Község

178 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Önkormányzata 30. Szabadidőpark létrehozása/Balatonrendes Község Önkormányzata 31. A Tapolcai Várostérsé egészségügyi, alapellátási intézményi rendszer korszerűsítése, eszközfejlesztése, és sürgősségi ellátás biztosítása/Tapolca Város Önkormányzata 32. Többfunkciós szabadtéri és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése, több korosztály számára. A városi strand és tanuszoda kiépítése a meglévő infrastuktúrára telepítve, a meglévő városi sportközponthoz integrálva/Tapolca Város Önkormányzata

TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Tapolcai és Balatonfüredi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.






TOP

várostérségi

n.a.

illeszkedik

Várpalotai kistérség Várpalota várostérsége fejlesztésének célkitűzései a megyei stratégiai program figyelembevételével 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Ajkán illetve a vidéki térségekben Beavatkozási területek: - Ipari Park fejlesztése, Inkubátorház, Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése a szerkezetváltás folytatása, illetve az újraiparosítás támogatása érdekében. - Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - A helyi foglalkoztatási szint javítása a helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével

179 2014. február


-

Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, - A megkutatott ásványkincs többirányú hasznosításának elősegítése - A szélenergia kihasználására szolgáló fejlesztések és beavatkozások támogatása - A térség tavainak hasznosítása, környezetük fejlesztése - A vízrendezés támogatása - A városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása 3. Prioritástengely: Város és várostérsége a településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Várpalota ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - Várpalota energiafüggősége csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, az ajkai erőművek mellett alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására - A leromló városrészek hanyatlásának megállítása, - A korábbi ipari tevékenységek során sérült tájrészletek környezeti rehabilitációja - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - A város elérhetőségét, a kistérségi központi szerepe erősítését, a foglalkoztatás bővítését valamint a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségét segítő közlekedési hálózat fejlesztés - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, a földúthálózat fejlesztése a településközi kerékpározási lehetőségek bővítése érdekében - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten 180 2014. február


-

A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

Projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda 1.

2.

3.





TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Települések közötti kerékpárútak kiépítése / Pergő Margit polgármester, Berhida Önkormányzat Várpalota-Bántapuszta-Öskü között egysávos út kitérőkkel kiépítése/Várpalota Város Önkormányzata és Öskü Község Önkormányzata Jásd Szentkút ősi Mária kegy és zarándokhely megújítása/JásdSzentkút Egyházközség

Veszprémi kistérség Veszprém várostérsége figyelembevételével

fejlesztése

célkitűzései

a

megyei

stratégiai

program

1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Veszprémben illetve várostérségi vidéki térségekben Beavatkozási területek: - Az egyetem-kutatóintézet-ipar klaszterek, platformok működését, a kapcsolatrendszerek erősítését szolgáló beavatkozások és projektek a támogatása - Az Ipari Park fejlesztése, új Ipari Park, Inkubátorház, Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozása és a tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, az ipari területek fejlesztése a szerkezetváltás folytatása, a megyeszékhely gazdasági központi funkciója erősítése érdekében - Veszprém high-tech központtá fejlesztését szolgáló fejlesztések és beavatkozások támogatása, annak részeként a felsőfokú oktatás fejlesztése - Az oktatás, a kultúra és az egészségügy, mint a város életében meghatározó (és jelentős foglalkoztatást is nyújtó) „ágazatok” fejlesztéséhez kapcsolódó beavatkozások támogatása - Kevés nyersanyag igényű, magas szellemi hozzáadott értéket adó iparok fejlődését biztosító vállalkozások támogatása (az elektronikai ipar húzóágazatain kívül a vegyipar, bútoripar, élelmiszeripar, építőipar, környezetipar vonatkozásában az ökopolisz megvalósítása szolgálatában) - Magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások támogatása

181 2014. február


-

-

A herendi porcelángyártás támogatása, a termelési hagyományok ápolása, a piac bővítését szolgáló beavatkozások támogatása Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása, a rendszerszemlélet érvényesítése Veszprém és a térség turisztikai fejlesztéseiben Tematikus utak kialakításának támogatása – kapcsolódás a borút hálózathoz és a megyét „egyházi” úthoz Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése A helyi foglalkoztatási szint javítása helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó beavatkozások támogatásával A háttértelepülések gazdaságában a helyi gazdálkodás súlyának növelése, a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának támogatása. Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - A városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának átfogó hasznosítása, a turisztikai szolgáltatások színvonala emelését eredményező beavatkozások támogatása - A terület agroökológiai potenciáljának hasznosítása 3. Prioritástengely: Veszprém és várostérsége, a településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Veszprém regionális központi és várostérségi szerepkörének erősítése, intézmények vonzása, idetelepítés feltételei biztosításának támogatása, - A térségi és városi vonzerő fenntartása és bővítése érdekében a funkcióbővítő és a közterületek minőségét fejlesztő beavatkozások támogatása - A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása - Az „Élhető-vonzó város” célkitűzés megvalósítást szolgáló minőségi lakóterületfejlesztés, a magas használati értékű zöldfelületek kialakítása, valamint az attraktív városkép megőrzése és fejlesztése - A közterületek megújítását szolgáló programok megvalósítása (szociális-, turisztikai- és rekreációs célterületeken - Élhető-vonzó városkörnyék kialakítását szolgáló beavatkozások támogatása a nyugodt, jó minőségű lakóhelyi környezet és a városhoz szoros kapcsolatot biztosító jó közösségi közlekedés együttes fejlesztésével - Az épített környezet értékeinek megőrzését és fejlesztését szolgáló beavatkozások támogatása a városban és a vidéki települések központjaiban. - Az energiafüggőség csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására - Veszprém energiastratégiája célkitűzéseit szolgáló fejlesztések és beavatkozások támogatása 182 2014. február


4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - A térség és a város elérhetőségét, a központi szerep erősítését, a foglalkoztatás bővítését valamint a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségét segítő közlekedési hálózat fejlesztés - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a regionális kerékpárút hálózat fejlesztését szolgáló beavatkozások támogatása, a kerékpárutak hálózattá szervezése, - A közösségi közlekedés fejlesztése, a vasúti és a közúti (közösségi) közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. Projektjavaslatok Projekt címe / Projektgazda

1.

2. 3. 4.

Papkeszi természeti és történelmi látványosságainak bemutatása a Balatoni kerékpárúthoz történő csatlakozással / Ráczkevei Lajos polgármester Alkony a kastélyban / Bikádi László Károly A Keresztény Magyar Állam szülőhelye Egészségház energetikai felújítása, fejlesztése / Nagyvázsony Község Önkormányzata





TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

5.

Beleterületi útfelújítások / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

6.

Többfunkciós tornaterem építés / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

7.

Közösségi ház és turisztikai kiállítótér kialakítás / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

183 2014. február


9.

Közös Önkormányzati Hivatal épületének energetikai korszerűsítése / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Rendezvényterület kialakítása / Nagyvázsony Község Önkormányzata

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

nem illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

Várostérségi

Tervezet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

Helyi

Ötlet

Illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

előkészített

illeszkedik

10. Alternatív energia hasznosítás az óvodában / Nagyvázsony Község Önkormányzata 11. Helyi piactér kialakítása / Nagyvázsony Község Önkormányzata 12. Tanuszoda építése / Nagyvázsony Község Önkormányzata 13. Tótvázsony Kövesgyűrpuszta településrészén élők lakhatási körülményeinek javítása /Magasi János polgármester Tótvázyony 14. Háziorvosi és védőnői rendelő, szolgálati lakás felújítása Tótvázsonyban / Magasi János polgármester Tótvázyony 15. Tótvázsonyban az általános iskola két épületének felújítása / Magasi János polgármester Tótvázyony 16. Tótvázsonyban tájház kialakítása / Magasi János polgármester Tótvázyony 17. Veszprém - Felsőörs - Alsóőrs kerékpárút építése / Alsóörs Község Önkormányzata 18. GREEN CITY MULTIFUNKCIONÁLIS RENDEZVÉNY ÉS SZABADIDŐPARK kialakítása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 19. SPORTCENTRUM kialakítása / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 20. ÓVODA épület felújítási, illetve bővítési munkái / Sövényházi Balázs polgármester, Nemesvámos Község Önkormányzata 21. Hazai őshonos állatokat bemutató park létesítése Mencshelyen / Mencshely Község Önkormányzata 22. Falukemence, fedett-nyitott szín építése a falumúzeum udvarán / Mencshely Község Önkormányzata 23. Mozgás az egészségért! Szabadidő park / Mencshely Község Önkormányzata 24. Mencshely főutcáján, műemlékeinek környezetében található épületek homlokzata -inak felújítása

184 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 25. Hivatásforgalmi és turisztikai kerékpárút építése Mencshely és Nagyvázsony között / Mencshely Község Önkormányzata 26. A Kultúrotthonlegyen a 2. otthonod / Mencshely Község Önkormányzata 27. Balaton-felvidéken termelt zöldségek bemutatója és versenye / Mencshely Község Önkormányzata 28. Tűzoltó szertár átalakítása / Nagyvázsony Község Önkormányzata 29. Külterületi utak használata a települések kapcsolatainak erősítésében / Istvánfalvi Sándor polgármester, Szentgál Önkormányzat 30. Külterületi utak megtisztítása, alternatív energia nyerése, energiaközpont / Istvánfalvi Sándor polgármester, Szentgál Önkormányzat 31. Herend belterületi csapadékvíz hálózat rekonstrukciója, bővítése/Herend Város Önkormányzata 32. Herendet Herend-Bányatelepi lakott külterülettel összekötő út létesítése/Herend Város Önkormányzata

TOP

Várostérségi

tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

várostérségi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

n.a.

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

Veszprémi és Balatonalmádi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok: Projekt címe / Projektgazda 1.






TOP

megyei

tervezet

illeszkedik

Veszprémi és Sümegi kistérséget együttesen érintő projektjavaslatok:

1.







TOP

várostérségi

tervezet

illeszkedik

185 2014. február


Zirci kistérség Zirc és várostérsége figyelembevételével

fejlesztése

célkitűzései

a

megyei

stratégiai

program

1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése Zircen illetve a várostérség vidéki térségeiben Beavatkozási területek: - Az autógyártáshoz kapcsolódó beszállítói vállalkozások fejlesztésének, bővülésének támogatása - Az erdőgazdálkodáshoz és a faiparhoz (és a kapcsolódó gépiparhoz) tartozó vállalkozások fejlesztése, új vállalkozások létrejöttét segítő program megvalósítása - Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása, a rendszerszemlélet érvényesítése a térség turisztikai fejlesztéseiben - Tematikus utak kialakításának támogatása - A vallási turizmushoz, a lovas és a vadász turizmushoz kapcsolódó vállalkozások támogatása, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése - Helyi termékek előállításának és piacteremtésének ösztönzése a vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - A helyi foglalkoztatási szint javítása helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó beavatkozások támogatásával - A háttértelepülések gazdaságában a helyi gazdálkodás súlyának növelése, a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának támogatása - A fiatal gazdák támogatása - Önfenntartó gazdaságok segítése a vidékfejlesztés eszközrendszerével 2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás (az erdő részben pedig a mezőgazdasági területek adta potenciálokkal való hosszú távon és fenntartható gazdálkodás, valamint a bauxit és a barnaszén hasznosítását szolgáló kutatások és fejlesztések és beavatkozások támogatása) - A fenntartható vadgazdálkodáshoz kapcsolódó beavatkozások támogatása - Zirc és a városkörnyéki települések turisztikai potenciáljának hasznosítása 3. Prioritástengely: Zirc és várostérsége, a településcsoport összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Zirc térségi szerepének erősítése, az ezt szolgáló beavatkozások és projektek támogatása

186 2014. február


-

A városi vonzerő fenntartása és bővítése érdekében a funkcióbővítő és a közterületek minőségét fejlesztő beavatkozások támogatása A városkörnyéki települések fejlesztésének támogatása Az energiafüggőség csökkentése, beavatkozások a klímavédelemért, alternatív lehetőségek támogatása elsősorban a települések kommunális energia ellátására

4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Térségi mobilitás biztosítása - A térség és a város elérhetőségét, a központi szerep erősítését, a foglalkoztatás bővítését valamint a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségét segítő közlekedési hálózat fejlesztés - Környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpárutak hálózattá szervezése, - Intelligens közlekedési rendszerek támogatása - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - A gyógy és egészségturizmushoz kapcsolódó fejlesztések és beavatkozások támogatása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. Projektjavaslatok

1. 2.

3.

4. 5.







TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik


TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Egészségügyi alapellátást koncentráló egység kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

Lovastábor gyerekek részére / Szakály István, Nagypál Tünde, Szalanhore Kft. Belterületi utak helyreállítása, portalanítása / Sümeg Város Önkormányzata

187 2014. február


7.

8. 9.

Térségi Földhivatal működési feltételeinek kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

várostérségi

Ötlet

illeszkedik

Strand rehabilitációja alternatív energiákkal kombinálva / Sümeg Város Önkormányzata

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

várostérségi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Előkészített

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Tervezet

illeszkedik

TOP

helyi

Ötlet

illeszkedik

TOP

helyi

tervezet

illeszkedik

Gépjármű beszerzés a szociális ellátás részére / Sümeg Város Önkormányzata Járda felújítás a harmonikus és akadálymentes városkép elérése érdekében / Sümeg Város Önkormányzata

10. Játszótér felújítása az Ifjúság utcában / Sümeg Város Önkormányzata 11. Kerékpárút kiépítés a Sümegi kistérségben / Sümeg Város Önkormányzata 12. Könyvtár áthelyezése önálló épületbe / Sümeg Város Önkormányzata 13. Közterületeken parkolók kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata 14. Közvilágítás energiatakarékos átalakítása / Sümeg Város Önkormányzata 15. Épület belső felújítása és energetikai fejlesztés a Petőfi u. 18. sz. alatt / Sümeg Város Önkormányzata 16. Passzív fecskeházak kialakítása energiahatékony beépítéssel / Sümeg Város Önkormányzata 17. A polgármesteri hivatal infrastrukturális, informatikai és szervezeti fejlesztése / Sümeg Város Önkormányzata 18. Püspöki Palota belső felújítása / Sümeg Város Önkormányzata 19. Rendezvénycsarnok kialakítása a térség lakói számára / Sümeg Város Önkormányzata 20. Szabadtéri rendezvények helyszínének kialakítása / Sümeg Város Önkormányzata 21. A szakfeladatok ellátását segítő eszközök beszerzése / Sümeg Város Önkormányzata 22. Szakrális épületek előtti közterületek felújítása / Sümeg Város Önkormányzata 23. Térfigyelő kamerák telepítése közterületekre, közintézményekre / Sümeg Város Önkormányzata 24. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak felújítása/Bazsi Község Önkormányzata

188 2014. február



2.

Veszprém Megyei Várak Tematikus út / Balassa Balázs, Veszprém Megyei Várak Egyesületének elnöke A Mária Út, mint a Közép-Európa zarándokútja hálózatának megyei/regionális szintű fejlesztése / Dr Szabó Tamás, Mária Út Egyesület





TOP

megyei

ötlet

illeszkedik

TOP


n.a.

illeszkedik


189 2014. február


TERVEZÉST KÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK Tervezést kísérő eljárások keretében elkészült Veszprém megye 2014-2020 közötti időszakra szóló területfejlesztési programja Területi (társadalmi, gazdasági, környezeti) hatásvizsgálata, valamint Környezeti értékelése.

I. Területi (társadalmi, gazdasági, környezeti) hatásvizsgálat Veszprém megye 2013. decemberében elfogadott területfejlesztési koncepciója meghatározta a megye fejlesztésének hosszú távú stratégiai célkitűzéseit. A koncepció részét képező hatásvizsgálat tartalmazta mindezen célok hatásainak összefoglalóját. A koncepciót követő területfejlesztési program stratégiai célkitűzései és prioritástengelyei szorosan kapcsolódnak ennek a közelmúltban jóváhagyott koncepciónak a célrendszeréhez és prioritásaihoz, minden tématerületen meghatározva a hosszú távú célok között a középtávon is releváns elemeket. A megyei területfejlesztési program hatásvizsgálata ezért nem ismétli meg a koncepcionális célok teljesülése estén várható hatások rögzítését, hanem a középtávra meghatározott prioritástengelyek mentén tervezett (javasolt) beavatkozások hatásaira koncentrál. Általánosan megállapítható, hogy a program célok teljesülése és az előre jelezhető hatások erőssége attól függ majd, hogy az adott program keretében a prioritástengelyekhez tartozó beavatkozások mentén megvalósuló projektelemek milyen mértékben lesznek hatással a reálfolyamatokra, megvalósulásuk kellő hatékonysággal járul-e hozzá a célértékek eléréséhez, megközelítéséhez. Ezért kiemelkedő jelentősége lesz annak, hogy a továbbtervezés, a program véglegesítése során hogy történik meg a támogatandó projektelemek kiválasztása, az, hogy a célirányok és célértékek megközelítését legerőteljesebben és leghatékonyabban szolgáló projektelemek valósulnak-e meg.

190 2014. február


A megyei területfejlesztési program prioritásai, javasolt beavatkozásai

A javasolt beavatkozások társadalmi hatásai

A javasolt beavatkozások gazdasági hatásai

A javasolt beavatkozások környezeti hatásai

1. A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben: Célkitűzések: 1.1. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővítés  az ipari-, gazdasági térségekben  a vidéki térségekben 1.2. Helyi potenciálokra épülő termelés, feldolgozás és értékesítés

A fejlesztési dokumentumokat megalapozó helyzetértékelés bizonyította, hogy az alacsony foglalkoztatási szint a térség fejlődésének, az életminőség javításának egyik legfontosabb akadálya.

A foglalkoztatás bővítése a térségi és a helyi gazdaság erősítésének is meghatározó eleme, amelynek pozitív gazdasági hatásai vitathatatlanok.

Ezért kiemelkedő össztársadalmi jelentőségű minden olyan beavatkozás és projekt, amely akár a városi térségekben, a foglalkoztató központokban, akár a vidéki térségekben a helyi potenciálok jobb kihasználása révén teremt új munkahelyet, bővíti a foglalkoztatás lehetőségeit.

A program keretében azok a foglalkoztatást bővítésével együtt járó projekteket támogatja, amelyek a helyi erőforrásokra alapoznak, amelyek összhangban vannak a helyi munkaerő kínálatával, és amelyek hosszú távon is fenntarthatóak.

A munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése környezeti hatásai akkor a legpozitívabbak, ha az elsősorban a helyben élők, vagy a mikrotérségben élők számára nyújt új lehetőséget, nem generál jelentős mobilitást és nem jár a közvetlen környezet (a lakóhelyi életminőség) romlásával. A negatív hatások kiküszöbölhetők, ha az engedélyezés szakaszában betartásra kerülnek a környezeti követelmények.

„A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben” prioritástengely mentén javasolt beavatkozások várható hatásai

A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok

Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és

Ezek a beavatkozások és fejlesztések pozitív társadalmi hatásúak, mert hozzájárulnak a térségek népességmegtartó és népességvonzó képességének erősítéséhez. A beavatkozások és fejlesztések elsősorban az érintett városokban,

Az alternatív foglalkoztatási formák keretében támogatott projektek hozzájárulnak a helyi gazdaság erősítéséhez, az érintett népesség megélhetése javításához. Ipari Parkok fejlesztése, az Inkubátorházak, Innovációs és

A beavatkozásnak negatív környezeti hatása nincs, a fejlesztések hozzájárulhatnak az utazási igények csökkentéséhez. A koncentrált beavatkozások és fejlesztések relatív kisebb

191 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése

Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése. Turizmus kártya Veszprém megyében

Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Tapolca-Sümeg, Zirc városokban.

foglalkoztató központokban növeli a települések helyi adóbevételét, ezzel bővíti a helyi társadalom érdekeit szolgáló fejlesztések forrásait.

Az ösztöndíj program erősíti a lakó és a munkahelyhez kötődést, hozzájárul a térség népességmegtartó és népességvonzó képessége növeléséhez. A turizmus kártya – a tapasztalatok alapján – egyaránt kedvező hatású a megyébe látogató turisták, vendégek, mint a helyi társadalom és a helyi vállalkozások számára. A turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések minden érintett városban erősítik a helyi társadalmak identitását, önbecsülését, hozzájárulnak a helyi fejlesztési források bővítéséhez, indirekt módon a megélhetés helyi lehetőségei gazdagításához.

Szolgáltató Központok létrehozása és a kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások fejlesztése a gazdaságfejlesztés fontos eleme, amely a koncentrált fejlesztések révén jobban biztosítja azok hatékonyságát. A tervezett beavatkozásokhoz kapcsolódó projektek térségi hatásúak és jelentőségűek

A program stabilizálja a munkaerőt, segít a legjobbak helyben tartásához, a humán erőforrások erősítéséhez. A turizmus kártya növeli a térség vonzerejét, kedvezőbbé teszi a szolgáltatások igénybe vételének feltételeit, hozzájárul a térségi és a helyi gazdaságok erősítéséhez. A beavatkozások és fejlesztések révén javul a helyi erőforrások gazdasági célú kihasználásának a lehetősége, az új vonzerők révén pedig javul a turisztikai potenciál.

helyigényűek és többnyire alacsonyabb (és ellenőrzöttebb) terhelést jelentenek környezetük számára. Az ipari parkokban tervezett fejlesztéseket célszerű a környezetre való terhelésük szempontjai figyelembevételével területileg elválasztani a lehetséges kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében. A programhoz kapcsolódó projekteknek nincs hatása a környezetre.

A programnak nincs közvetlen hatása a környezetre.

Amennyiben a vonzerő fejlesztés összhangban lesz a táji-, természeti- és az épített örökségi értékek fenntartható módon való fennmaradásával, illetve kiküszöbölhetők lesznek a fejlesztések következtében prognosztizálható látogató létszám növekedésével összefüggésbe hozható negatív környezeti hatások (zsúfoltság, túlterhelés), akkor a fejlesztések hatása összességében nem fogja veszélyezteti a környezeti egyensúlyt, a kedvező környezetminőséget..

192 2014. február


Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása

Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése

A tematikus utak hozzájárulnak a térségi szintű együttműködéséhez, a helyi identitás mellett a térségi identitás erősítéséhez.

A térségi és a helyi potenciálok fenntartható kihasználását segítő valamennyi elem – a helyben való megélhetés lehetőségei gazdagításával – kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír.

A helyi turisztikai kínálat tematikus utakra szervezésével olyan gazdasági szempontból is jelentős hozzáadott érték jön létre, amely jelentősen növeli az egész térség, illetve a tematikus utak által érintett mikrotérségek turisztikai vonzerejét, javítja a tematikus utakra fűződő vállalkozások gazdasági lehetőségeit. A helyi termékek előállítását, feldolgozását, piacra juttatását, – a helyi lakosság ellátásában való részarány növelését - elősegítő programok, beavatkozások és projektek kiemelkedő jelentőségűek a helyi potenciálok kihasználása, a helyi gazdaságok megerősítése, a népesség megtartása és életminősége javítása szempontjából.

Amennyiben a tematikus utak a táji- természeti és kulturális értékek figyelembevételével, azok fennmaradását biztosító módon kerül kialakításra, úgy a fejlesztéshez kapcsolódó projektek nem jelentenek jelentős terhelést a környezetre.

A célkitűzés megvalósulása – illetve a megvalósulás elősegítése a következő 7 éves fejlesztési időszakban – hozzájárul a megye és térségei gazdasága erősítéséhez A tervezett projektek megvalósításával fejlődhetnek a megyei területfejlesztési koncepcióban prioritást kapott ágazatok (térségileg differenciáltan).

A területi potenciálok kihasználása – amennyiben azok hosszú távra szólóan fenntartható módon történnek - alapvetően összhangban tudnak lenni a környezeti követelményekkel és nem járnak a környezet újabb veszélyeztetésével, a környezeti elemek minősége romlásával.

A javasolt beavatkozáshoz kapcsolódó projektek pozitív hatásúak a környezettel való fenntartható összhang megteremtése, illetve visszaállítása szempontjából.

2. A területi potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Célkitűzés: A területi potenciálok kiaknázása a megye és térségei fejlesztési forrásai bővítése, a gazdaság erősítése, a foglalkoztatás bővítése, a megélhetés lehetőségeinek javítása érdekében

Az alapvetően gazdasági célkitűzés megközelítése teremt újabb lehetőségeket, munkahelyeket a megye térségeiben, településein, ami végeredményben hozzájárul a megélhetés lehetőségei javításához, ami pedig elősegíti a népesség megtartását, távlatban alapul szolgál a népességnek a térségi potenciálokkal összhangban lévő bővítéséhez.

„A területi potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás” prioritástengely mentén javasolt beavatkozások várható hatásai

193 2014. február


A természeti erőforrásokkal (ásványvagyonnal, ásvány és termálvízzel, karsztvízzel) való fenntartható gazdálkodás

Az üdülési és a turisztikai potenciál fenntartható kihasználása

A megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása

A természeti erőforrások kihasználása indirekt módon - a gazdasági potenciál növelésén keresztül -, az abból következő hasznok (a foglalkoztatás bővítésén, az önkormányzati bevételek növekedésén, személyi és családi jövedelmek növekedésén) keresztül egyértelműen pozitív hatású a térségi és a helyi társadalmakra. (Negatív hatás nem azonosítható) Az üdülési és a turisztikai potenciál kihasználása kiemelt térségi érdek, mivel ez az egyik legjelentősebb potenciált jelenti nemcsak a Balaton térségében, hanem az egész megye területén. A potenciál jobb kihasználása a foglalkoztatás bővülését, gazdasági teljesítmény növekedését eredményezi, ezzel társadalmi vonatkozásban egyértelműen pozitív hatású. A túlfejlesztés, a fenntartható rendszert meghaladó fejlesztések, a párhuzamos fejlesztések viszont úgy gazdasági szempontból, mint gazdasági vonatkozásban veszélyt jelentenek és kedvezőtlenül hatnak vissza az üdülési-, turisztikai potenciál kihasználására. Az agroökopotenciál jobb kihasználásának a gazdasági hasznon keresztül van kiemelkedő jelentősége a térség társadalmára, a térség és a települések eltartó képessége alakulására.

Veszprém megye gazdasági potenciálja bővítése során fontos erőforrást jelentenek az ásványvagyonban az ásvány és termálvízben. illetve a karsztvízben lévő - ma még nem kellően kihasznált lehetőségek -. A bauxitipar, a szénvagyon sokoldalú – a környezetre kisebb terhelést jelentő - hasznosítása bővíti a gazdaság lehetőségeit egyértelműen pozitív hatású. Gazdasági hatását tekintve az üdülési és a turisztikai erőforrások jobb kihasználása mindaddig egyértelműen pozitív hatású, amíg a program keretében megvalósuló projektek egymást erősítik, a minőségi szolgáltatások bővítését szolgálják és szem előtt tartják a kereslet kínálat egyensúlyát. A túlfejlesztés, illetve a kihasználhatatlan új kapacitások létrehozása gazdasági veszteséget jelent, ezért kedvezőtlen hatású.

A természeti erőforrások fokozott kihasználása csak a környezeti fenntarthatóság érdekeinek érvényesítése mellett nem jár kedvezőtlen hatásokkal. Ezért a prioritástengely mentén azok a beavatkozások és projektek támogatottak a program keretei között, amelyek nem járnak a a lakó-, illetve az üdülőkörnyezet minőségének határértékeket meghaladó terhelésével. Az üdülési és a turisztikai potenciál erőteljesebb kihasználásának erőteljes környezeti korlátai vannak. Csak a térségi és helyi szinten értékelt hosszú távú fenntarthatósági követelményeknek megfelelő projektek hatása minősíthető környezeti szempontból elfogadhatónak és támogatandónak.

Az agroökopotenciál jobb kihasználása egyaránt kedvező gazdasági hatású (úgy a mezőgazdasági tájhasználatban a rét-, legelő-, erdőgazdálkodásban illetve a vadgazdálkodásban a potenciálok jobb kihasználásából

Az agroökopotenciál kihasználásának nincs negatív hatása mindaddig, amíg a kihasználás figyelembe veszi a terhelhetőség és a fenntarthatóság követelményeit. Ezért a program keretében csak olyan

194 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat adódó gazdasági hasznoknak köszönhetően) mint a szőlő és a borvertikum fejlődésében lévő lehetőségek gazdasági haszna szempontjából.

beavatkozások és projektek támogatottak, ahol e követelmény betartása bizonyított.

3. Városok és várostérségük, illetve a települések, településcsoportok integrált, összehangolt fejlesztése Átfogó cél, hogy összehangolt fejlesztések eredményeképpen a megye várostérségei és települései legyenek képesek alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Az átfogó célhoz alábbi részcélok kapcsolódnak: 

Olyan intézkedéscsomagok foganatosítása és projektek támogatása a város és településfejlesztés során, amelyek hatékony megoldást nyújtanak a népességcsökkenés és a demográfiai problémák, a leszakadó városrészek és szegregátumok problémája megoldása, és a települési energiahatékonyság javítása terén.



Cél a települések együttműködésén alapuló, harmonikus város-vidék kapcsolat kialakítása a helyi és térségi gazdaság fejlesztéséért.



Az állandó és – ahol ez releváns – az ideiglenes (üdülő) népesség szükségletei együttes figyelembe vételével történjenek a fejlesztések.

A „Városok és várostérségük, illetve a települések, településcsoportok integrált, összehangolt fejlesztése” prioritástengely mentén javasolt beavatkozások várható hatásai Városok ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében

A városok ellátó szerepének növelését javító fejlesztések és az azokhoz kapcsolódó projektek pozitív hatásúak a szolgáltatások körének és e szolgáltatások minőségének javítása vonatkozásában.

Az ellátás racionalizálásával együtt járó koncentráció gazdaságilag kedvező lehet az össztársadalmi költségek csökkenése szempontjából.

Környezeti vonatkozásban a szolgáltatások koncentrációjából adódó többlet utazásokból adódó többlet környezeti terhelés jelent kedvezőtlen hatást.

Az ellátás racionalizálásával együtt járó koncentráció kedvezőtlen hatású azon települési körben, ahol szolgáltatások szűnnek meg. E településekben a szolgáltatások elérhetőségét javító (közlekedésfejlesztési és informatikai) fejlesztések támogatottak a negatív hatások csökkentése érdekében.

195 2014. február


Beavatkozások és projektek a városok energiafüggősége csökkentéséért és a klímavédelemért

Fenntartható energiagazdálkodás az energiatakarékosság illetve a helyi alternatív energiaforrások hasznosítása előtérbe állításával

A javasolt helyi szintű beavatkozások és fejlesztések – családbarát minősítésüknek köszönhetően – a szolgáltatások bővítésével egyrészt segítik a gyermekvállalást, könnyítik a gyermeknevelés feltételeit, másrészt hozzájárulnak az időskorúak életminősége javításához. Mindkét hatás kiemelkedő társadalmi fontossággal bír a népesség helyben tartása, megőrzése (később bővítése) szempontjából, ezért társadalmi vonatkozásban pozitív hatású.

A városok demográfiai problémáinak kezelése

A leromlott megelőzése

városrészek

hanyatlásának

A térségi és a helyi erőforrásokra támaszkodó, az energiatakarékossági elemeket megában foglaló fejlesztések hosszú és középtávú társadalmi haszna egyaránt kedvező, mert csökkenti a lakosság terheit. A fenntartható energiagazdálkodás, az energiatakarékosság, valamint az alternatív energiaforrások hasznosítása hosszú távon is társadalmi haszonnal járó fejlesztési irányt, ezért a program hatása érdekében mindazokat a projekteket befogadja és támogatja, amelyek kapcsolódnak e társadalmi célkitűzéshez.

megállítása,

A javasolt beavatkozások és a kapcsolódó projektek társadalmi hatásai pozitívak, mert eredményükként csökken a leromlott városrészek kiterjedése, javulnak az ott élők életkörülményei, csökkennek az életkörülményekben meglévő különbségek, javul a lakosság

A kapcsolódó projektek hozzájárulnak az energia költségek csökkenéséhez, amely a termelési költségek csökkenését, egyúttal a versenyképesség növelését eredményezhetik. Gazdaság szempontból a termelési-, a fenntartási és az üzemeltetési költségek csökkentése, a hatékonyság növelése azok a legfontosabb tényezők, amelyek által a fenntartható energiagazdálkodás hasznai érvényesülnek, ami miatt ez a fejlesztési irány és az ehhez kapcsolódó projektek kedvező hatásúak. A javasolt és támogatott fejlesztések és projektek új – esetenként alternatív – foglalkoztatási lehetőségekkel bővítik a helyi gazdaságot, segít a munkaerő megtartásában.

A javasolt fejlesztések és projektek a klímavédelmet is szolgáló kibocsájtás csökkenéssel illetve a környezeti terhelés mérséklésével kedvező hatásúak.

A javasolt revitalizációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó projektek megvalósulásával felértékelődnek az érintett városrészek ingatlanjai, helyben tarthatók a városrész fizetőképes lakói, gazdasági-, fenntartási és üzemeltetési szempontból

A kapcsolódó támogatott projektek eredményeként javul a környezet rendezettsége és minősége, csökkennek a kedvezőtlen hatások, környezeti és társadalmi konfliktusok.

Térségi szinten és környezeti szempontból egyértelműen kedvező hatásúak a fenntartható energiagazdálkodást szolgáló beavatkozások és projektek, helyi szinten azonban jelenthet környezeti kockázatot (esetlegesen a közvetlen lakó és üdülőterületi környezetre kedvezőtlen hatást) egyes technológiák alkalmazása. A javasolt és támogatott fejlesztéseknek és a kapcsolódó projekteknek nincs azonosítható kedvezőtlen környezeti hatásuk. A helyben foglalkoztatás bővítésével indirekt kismértékben csökkenti az utazási igényt, ami környezeti szempontból kedvező hatású.

196 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat elégedettsége, e településrészek társadalmi prezstise.

rentábilissá válhatnak e településrészek lakásai, ingatlanjai.

4. A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Átfogó cél: Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetésével a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, olyan térségi kapcsolatrendszer kialakítása, amely a megközelíthetőség és a belső elérhetőség javításával szolgálja  Veszprém megye területi kohéziójának növelését, a munkaerőpiaci-központok megközelíthetőségét,  az utazási körülmények javítását, a közösségi közlekedés fejlesztésével  elősegíti az élhetőbb vidéki települési környezet megteremtését,  a lakossági eredetű környezeti terhelés csökkentését  a tömegközlekedési rendszerek költséghatékonyságának javítását  előtérbe helyezi a „SMART CITY” koncepcióhoz illeszkedő "SMART" közlekedésfejlesztéseket. A „mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése” prioritástengely mentén javasolt beavatkozások várható hatásai A munkába járáshoz szükséges hivatásforgalmú kerékpárúthálózat és kerékpárforgalmi létesítmények, a kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése

Közlekedési csomópontokban őrzött kerékpár-tárolók, P+R parkolók, kerékpár-kölcsönzők, létesítése; az az intermodalitás lehetőségének növelése, autóbusz pályaudvarok, vasútállomások fejlesztése

A nem kötött pályás elővárosi és városi közlekedés fejlesztése (pl. gyalogos, kerékpáros közlekedés, közúti közlekedés), korszerű, környezetbarát járműpark fejlesztése

A tervezett és támogatott projektek elősegítik a munkába járás feltételeinek javítását. Miközben javítják a mobilitás helyi feltételeit, költséghatékonyak, időtakarékosak, ezzel hozzájárulnak a közérzet javításához, amely társadalmi szempontból kedvező hatást eredményez. Az intermodalitás feltételeinek javítása társadalmi hatásaiban kedvező, mert biztonságosabbá és kényelmesebbé teszi a közlekedést, csökkenti a közlekedésre fordított időt.

A munkába járás feltételeinek javítása gazdasági előnyt jelent úgy az érintett munkáltatók, mint a munkavállalók számára.

A támogatott fejlesztések és projektek környezetbarát megoldások, csökkentik a közlekedéssel összefüggő környezeti terhelést, ezért környezeti vonatkozásban is pozitív hatásúak.

Az intermodalitás feltételeinek javítása a kedvező társadalmi hatásain keresztül közvetve gazdasági előnyt jelent az érintettek számára.

Mivel a megye és térségei közlekedésében meghatározó súlyú és jelentőségű a nem kötött pályás elővárosi és városi közlekedés

A nem kötött pályás elővárosi és városi közlekedésfejlesztés fejlesztése elősegíti a munkába járást, elősegíti a munkahelyek

A támogatott fejlesztések és projektek környezetbarát megoldások, csökkentik a közlekedéssel összefüggő környezeti terhelést, ezért környezeti vonatkozásban is pozitív hatásúak. A támogatott fejlesztésekhez tartozó projektek – kiemelten a járműpark korszerűsítése – környezeti szempontból kedvező

197 2014. február


A balesetveszélyes gócpontok átalakítása

Térinformatikai alapú kerékpárút és önkormányzati infrastruktúra nyilvántartási rendszerek, adatbázisok kialakítása, kifejlesztése megyei illetve kistérségi szinten.

A közösségi közlekedés költség hatékony működését elősegítő, az utazási körülményeket javító igényvezérelt közlekedési rendszerek bevezetése.

Önkormányzati utak fejlesztése, a szilárd burkolattal ellátott úthálózati lefedettség növelése

A gépjárművel biztosítása

nem

rendelkezők

esélyegyenlőségének

fejlesztése, illetve az ehhez kapcsolódó projektek társadalmi haszna és hatása kiemelkedően pozitív.

elérhetőségét, hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez ezért gazdasági szempontból is pozitív hatású

A balesetveszélyes gócpontok átalakítása, az érintettek számára nyújtott biztonsággal kedvező társadalmi hatású. A térinformatikai alapú önkormányzati infrastruktúra nyilvántartási rendszerek segítik a lakosság és az utazók tájékoztatását,.valamint lehetőséget teremtenek a tervezett, előre ütemezett üzemeltetői rendszer kialakítására. Időben és térben kiszámíthatóvá teszik a közlekedést, vonzóbbá teszik a közösségi közlekedés szolgáltatásainak igénybevételét, valamint támogatják a költség hatékony üzemeltetést. A helyi úthálózat minősége a lakó és üdülőhelyi életminőség egyik feltétele, melynek javítása kedvező a helyi társadalmak lakóhellyel kapcsolatos elégedettsége szempontjából.

A balesetveszély csökkentése a társadalmi kedvező hatásokon keresztül gazdasági szempontból is kedvező. A támogatott fejlesztésnek és a kapcsolódó projektek gazdasági jelentősége és haszna a kiszámíthatóság növekedésén az üzemeltetési források előre jelzhetőségén keresztül érvényesül..

A gépjárművel nem rendelkezők esélyegyenlőségének biztosítása a közlekedésben pozitív társadalmi hatású, amely életminőséget javító

A kapcsolódó támogatott projektek hozzájárulnak a munkahelyek szélesebb rétegek számára való elérhetésének

A közösségi közlekedést használók arányának növekedésén, illetve a közlekedésre fordítandó idő racionalizálhatóságán, csökkenésén keresztül érvényesül A helyi utak minőségjavítása az érintett ingatlanok értékének növekedésén, illetve az utakat használó gépjárműpark minőségének megőrzésén keresztül kedvező gazdasági hatású.

hatású. A közúti közlekedés arányának növekedése a program beavatkozásai következtében nem olyan volumenű, amely a környezetminőség kialakult állapotát számottevően befolyásolná. A javasolt és támogatott fejlesztéseknek és a kapcsolódó projekteknek nincs azonosítható kedvezőtlen környezeti hatásuk. Az üzemeltetési feltételek javítása kedvezőbb infrastruktúra állapotokat eredményez, melyek jelentős hatással vannak a környezeti hatásokra (zaj, rezgés, levegőszennyezés). A kedvező környezeti hatás a közösségi közlekedést használók arányának növekedésén keresztül érvényesül. A helyi utak minőségjavítása a porterhelés és a zajszint csökkentésén, valamit a csapadékvíz elvezetés jobb megoldásán keresztül kedvező környezeti hatású. A kapcsolódó projektek megvalósulása hozzájárul a településkép és a rendezett települési környezet kialakításához. A javasolt és támogatott fejlesztéseknek és a kapcsolódó projekteknek nincs azonosítható kedvezőtlen környezeti hatásuk.

198 2014. február


Intelligens közlekedési rendszerek használatának elősegítése: a közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentjének és az elektronikus jegyrendszer kiépítése

tényező kiemelten a gyerekesek, az idősek, illetve a fogyatékkal élők szempontjából.

javításához, ezzel kedvező gazdasági hatású.

Az intelligens közlekedési rendszerek használata segíti a lakosság és az utazók tájékoztatását, időben és térben kiszámíthatóvá teszi a közlekedést, vonzóbbá teszi a közösségi közlekedés szolgáltatásainak igénybevételét.

A támogatott fejlesztések és a kapcsolódó projektek kedvező gazdasági hatása a közlekedésre fordítandó idő racionalizálhatóságán, csökkenésén, illetve a közösségi közlekedés vonzerejének növekedésén keresztül érvényesül.

Az intelligens közlekedési rendszerek a közlekedés racionalizálása lehetőségével közvetetten kedvező környezeti hatású.

5. A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi társadalmak közösségfejlesztése A program célkitűzései: o Veszprém megye társadalma egészsége és megújuló képessége növelése, o A népességszám csökkenésének lassítása, megállítása (nagyobb távlatban a népesség növelése), o A humán erőforrások fejlesztése o Az életkörülmények javítása, a környezettudatos, egészséges életmód elterjesztésével, feltételei biztosításával o A helyi és a térségi identitás erősítése, közösségfejlesztés

A területfejlesztési program társadalmi célkitűzéseihez kapcsolódó beavatkozások és projektek társadalmi hatásai széleskörűen pozitívak, olyanok, amelyek egyaránt hozzájárulnak a népességcsökkenés lassításához, az itt élők életminősége „jól léte” javításához és megteremtik a népesség bővítése feltételeit.

A „jól lét” és az itt élők, itt üdülők, illetve itt dolgozók elégedettsége gazdasági vonatkozásban is kiemelkedő érték és erőforrás, amely elősegíti az élőmunka újratermelését és megfelelő közeget biztosít a megújulásnak, az innovációnak.

A közösségfejlesztést eredményező beavatkozások hozzájárulnak a környezet iránti igényesség erősítéséhez, közvetve a környezetminőség javulásához. Ennek következtében a környezeti hatás is pozitívnak ítélhető.

„A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi társadalmak közösségfejlesztése” prioritástengely mentén javasolt beavatkozások várható hatásai A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának Az egészségi állapot megőrzését, Tekintettel arra, hogy az A környezet és az egészség szoros javítását szolgáló beavatkozások és egészség, illetve az egészséges viszonyrendszere miatt az javítása az e célkitűzéshez kapcsolódó munkaerő elsődleges gazdasági egészséges életmódra való projektek kiemelkedő jelentőségűek tényező és erőforrás, az egészség ösztönzés, illetve annak tárgyi és pozitív hatásúak a térségek és a megőrzését és helyreállítását feltételei és eszközrendszere települések társadalmai segítő programok és projektek biztosítása – a támogatott fenntartásához és bővítéséhez. gazdasági szempontból is projektek keretében - környezeti értékelhető pozitív hatásúak. szempontból is pozitív hatású tényező. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden Az oktatás, a képzés és a Az oktatás, a képzés és a A kapcsolódó projekteknek szinten (közoktatásban, képzésben és továbbképzésben továbbképzés átfogó fejlesztése a továbbképzés alapvető semmilyen negatív hatása nincs, a

199 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat valamint a felsőoktatásban)

A megyei és a térségi gazdaságba hasznosulni és integrálódni képes kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása

Az egyetem-kutatóintézet-ipar klaszterek, platformok működésének támogatása, a kapcsolatrendszerek erősítése

A szociálpolitika felzárkóztatás

hatékonyságának

javítása,

társadalmi

gazdaság munkaerő szükséglete, illetve a képzett munkaerő kínálata közötti összhang kiemelkedő jelentőségű az itt élők megélhetése és elégedettsége szempontjából. Az erre irányuló fejlesztések a kapcsolódó projektekkel együtt kedvező társadalmi hatásúak, csökkentik a népesség elvándorlását, növelik a megye népesség vonzó képességét. A kutatás fejlesztés projektjeinek támogatása társadalmi szempontból kiemelkedően pozitív hatású, amely elősegíti a magas szellemi potenciálok és kapacitások helyben tartását, bővítését. Az egyetem-kutatóintézet-ipar klaszterek támogatása, a bővítésben, a kiterjesztésben lévő lehetőségek kihasználása pozitív az itt élő szakemberek megtartása, mint a szellemi kapacitások bővítése szempontjából.

A szociálpolitika hatékonyságának javítása, a társadalmi felzárkóztatás elősegítéséhez kapcsolódó projektek társadalmi hatása kiemelkedő lehet amennyiben a projektkiválasztás szempontjai során érvényesülnek a stratégiai célok. A megvalósuló projektek hozzájárulnak a területi különbségek csökkentéséhez. A kultúra fejlesztése, támogatott projektjei közvetett, de jelentős

gazdaságfejlesztő tényező, amely elősegíti a megye és térségei további fejlődését, biztosítja a térségi és a helyi gazdaság változó elvárásaihoz igazodó munkaerő szükségletét. A képzettség és a tudás gazdasági erőforrás, amelynek bővítése egyértelműen és hosszú távra kihatóan pozitív tényező. A kutatás fejlesztés projektjeinek támogatása eredményeként olyan új erőforrások keletkeznek, amelyeknek hatása a megye és térségei szempontjából kedvező hatású. A klaszterek, platformok működését támogatása, kapcsolatrendszereik erősítése olyan gazdasági erőforrás, amely a fejlődés egyik bázisa, elmaradása viszont a további fejlődés gátja. Ezért mindazon projektek támogatásra javasoltak a program keretén belül, amelyek közelebb visznek e célkitűzés megvalósulásához. A szociálpolitika hatékonyságának javítása, illetve a társadalmi felzárkóztatás révén elérhető kedvező társadalmi hatások hozzájárulnak a munkaerő újratermelése feltételei javításához, ami pozitív gazdasági hatású.

képzettség növekedése, a tudatosság növekedése pedig hozzájárul a környezet fenntartható használatához.

A kultúra fejlesztése, projektjei támogatása közvetett, de

A beavatkozásoknak és az azok keretében támogatott

A kutatás fejlesztés projektjeinek támogatása, eredményei hasznosítási lehetősége úgy a környezeti iparban, mind a környezet védelmében illetve a környezetgazdálkodásban pozitív A pozitív gazdasági és társadalmi hatások mellett nincs negatív hatása a tervezett fejlesztésekhez kapcsolódó projekteknek. A klasztereken belül megvalósításra támogatott projektek segíthetik a környezeti érdekek erőteljesebb érvényesülését a fejlesztések során.

A beavatkozásoknak és az azok keretében támogatott projekteknek nincs azonosítható negatív környezeti hatásuk.

200 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A kultúra fejlesztése

A sport fejlesztése

Tudatformálás és a fizikai-, tárgyi feltételek javítása a környezettudatos, egészséges életmód elterjesztése érdekében

A helyi és a térségi identitás erősítése, közösségfejlesztés.

mértékben pozitív hatásúak a térségi és a helyi társadalom potenciáljai alakítása, az itt élő népesség „jól léte” szempontjából A sport fejlesztése, támogatott projektjei közvetett, de jelentősen pozitív hatásúak a térségi és a helyi társadalom életminőségére, egészségére. Tudatformálás és annak fizikai és tárgyi feltételeinek javítása pozitív hatású a lakosság „jól léte” szempontjából, a környezettudatos, egészséges életmód elterjesztése érdekében A helyi és a térségi identitás erősítése, a közösségek fejlesztése és a programhoz kapcsolódó projektek hozzájárulnak a helyi közösségek erősítéséhez, az itt élők jobb közérzetéhez, társadalmi biztonságérzetéhez ezzel pedig a térség és a települések népesség megtartó képessége növeléséhez.

jelentősen pozitív hatásúak a térségi és a helyi gazdaság potenciáljai alakítására.

projekteknek nincs azonosítható negatív környezeti hatásuk

A sport fejlesztése, támogatott projektjei a lakosság egészsége és életminősége révén közvetetten gazdaságfejlesztési tényező.

A beavatkozásoknak és az azok keretében támogatott projekteknek nincs azonosítható negatív környezeti hatásuk

A lakosság egészségi állapotának és közérzetének javítása révén a tudatformálás fizikai-, tárgyi feltételek javítása gazdasági erőforrássá válik, ezzel gazdasági szempontból is értékelhetően pozitív hatású tényező. A jobb közérzet, a biztonság kihat a gazdasági teljesítményre, ezzel annak erősítése pozitív gazdasági hatású.

Tudatformálás és a fizikai-, tárgyi feltételek javítása a környezettudatos, egészséges életmód elterjesztése érdekében

A támogatott projekteknek nincs azonosítható negatív környezeti hatásuk, a helyi és a térségi identitás erősödése viszont jelentős mértékben hozzájárul a sajátos helyi értékek megőrzéséhez, a fenntarthatósági követelményeket figyelembe vevő hasznosításához.

201 2014. február


II. Környezeti értékelés (külön kötetben is dokumentálva)

1. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 1.1. A környezeti értékelés tematikája A tematika 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott érintett szervek részére

megküldésre került, biztosítva számukra a jogszabályban előírt 30 napos véleményezési határidőt. Az egyeztetési eljárás összefoglalását az 1.4. fejezet tartalmazza. A környezeti értékelés tematikája az alábbiak szerint épül fel (dőlt betűvel szedve a tematika egyeztetési eljárása eredményeképp beépült kiegészítések): 1. Bevezetés 2. Veszprém Megyei

Önkormányzat tervezési dokumentumok elkészítésének indokoltsága, szükségessége, céljainak összevetése más releváns országos és közösségi tervezési dokumentációk céljaival – a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban

Előzmények 2.2 A Veszprém Megyei Önkormányzat által elkészítésének tervezési dokumentumok célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket. 2.3 A tervezési dokumentációk célrendszerének összehasonlítása az Európai Uniós (közösségi), az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal. 2.4 A tervezési dokumentációk összevetése más releváns tervekkel, és tervezési dokumentációkkal 2.1

3.

A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 3.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, és kapcsolódása a tervezési folyamathoz 3.2. Kapcsolódás más releváns koncepciókhoz: 3.2.1. Kapcsolódás területfejlesztési dokumentumokhoz 3.2.2. Kapcsolódás környezetvédelmi dokumentumokhoz 3.2.3. Kapcsolódás fenntarthatósági dokumentumokhoz 3.3. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése. 3.4. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a végleges tervezési dokumentációk alakulására 202

2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 3.5. 3.6.

A környezet védelméért felelős szervek Véleményeztetés és nyilvánosság módszerének ismertetése

A Veszprém Megyei Önkormányzat tervezési dokumentumában leírt környezeti hatások vizsgálata 4.1. A tervezési dokumentáció részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása 4.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a tervezési dokumentáció tartalmával összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 4.3. A tervezési dokumentáció megalapozása, illetve az alternatív javaslatok kidolgozása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a tervezési dokumentációban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg 4.4. A tervezési dokumentációk céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kifejtő tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik 4.5. A tervezési dokumentációk főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen következmények előre jelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre, továbbá a védett táj- és településképi elemekre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra) 4.6. A helyzetfeltárás összegzése 4.

5.

Javaslat környezeti szempontú intézkedésre 5.1 A tervezési dokumentációk célkitűzéseinek érvényesülése során esetlegesen fellépő, a környezetre és az emberi egészségre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések 5.2 Javaslat olyan környezeti szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a tervezési dokumentációkat követő programok és tervek készítésénél figyelembe kell venni. A bányatelkek figyelembe vétele javasolt a várostérségi, települési projektek előkészítése során. 5.3 Javaslatok olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a koncepció által befolyásolt más dokumentumokban figyelembe kell venni. 5.4 A koncepció megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a koncepcióban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre

6.

Összefoglalás 203

2014. február


7.

Mellékletek

1.2. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) jogi alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelenti. A jogszabály 1. melléklete szerint az 1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdés alapján készülő területfejlesztési koncepciókra, így a megyei területfejlesztési programokra is környezeti vizsgálatot kell készíteni. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie (KVT 44. § (1)): a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; Az SKV eljárás megindítása egybeesett a vizsgált területfejlesztési program kidolgozásának megkezdésével, biztosítva ezáltal, hogy a környezeti vizsgálatban megfogalmazott javaslatok beépülhessenek a vizsgálat alá vont készülő dokumentumba, megteremtve ezzel a megyei területfejlesztési program és a környezeti vizsgálat közötti oda-visszacsatolást.

1.3. A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges megyei program alakulására A fenti bekezdésben ismertetett körülmények következtében a környezeti értékelés során tett javaslatok beépítésére nem vagy csak minimális idő áll rendelkezésre. Fentiektől függetlenül a Programot kidolgozó tervezők (és a megyei önkormányzati szakemberek) és az SKV készítői között folyamatos egyeztetés zajlik, amelynek eredményeképpen iteráló jelleggel, konzultációk alapján történik - a lehetőségekhez mérten a környezeti szempontok érvényesítése.

204 2014. február


1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, a vélemények figyelembe vétele Információhoz való hozzáférés

A nyilvánosság érintett részének meghatározása A megyei területfejlesztési program módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat Veszprém megye területére terjed ki. Az érintett nyilvánosság a megyei környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények továbbá a megye lakossága. Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a megyei területfejlesztési program társadalmasítási dokumentációja és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentum közzétételre kerül a Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján. (www.veszpremmegye.hu). Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintése a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Veszprém, Megyeház tér 1. hivatali helyiségében lehetséges munkaidőben. Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a megyei önkormányzat honlapján közlemény jelent meg. Általános véleményadási lehetőség A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek, velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalához írásban. A vélemények és észrevételek megadására a nyilvánosságra hozatal időpontjától legalább 30 nap határidőt biztosítunk. A beérkező társadalmi vélemények figyelembevétele A határidőre beérkezett véleményeket feldolgoztuk és a vizsgálatban résztvevő szakértők azokat figyelembe vették a dokumentációk véglegesítésekor.Az érintett nyilvánosság bevonása érdekében az elkészült tematika és a környezeti értékelés egyeztetési változata véleményezésre felkerült a megye honlapjára, és közvetlenül is kiküldésre került a jogszabály szerint - "környezet védelemért felelős szervek"-nek.

205 2014. február


Az egyeztetési eljárás és a beérkezett észrevételek ismertetése, az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások

A vonatkozó 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet melléklete szerinti körben megküldésre került a környezeti vizsgálat tervezett tematikája, amely az erre beérkezett vélemények alapján került véglegesítésre. Ezt követően készült el a környezeti értékelés egyeztetési változata, amely ismételten egyeztetésre kerül a jogszabályban meghatározott módon. A tematikára a véleményezési határidő lejártáig összesen 11 vélemény érkezett. A tematikával kapcsolatos megkeresésre reagáltak: - Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve - Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze - Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége - Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-dunántúli Kirendeltsége - Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság - Országos Környezetegészségügyi Intézet - Országos Kémiai Biztonsági Intézet A beérkezett 11 vélemény mindegyike támogató, a tematikát elfogadta. A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze a tematikát javasolta kiegészíteni a védett táj- és településképi elemekre gyakorolt hatások vizsgálatával. Egyebekben a tematikát elfogadta, további észrevételt nem tett. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság kérte a Veszprém megye területére eső bányatelkek figyelembe vételét. Megjegyezte, hogy a nevezett területek felsorolása és részletezése a levele keretein belül azok mennyisége miatt nem lehetséges, de szükséges esetben a Bányakapitányság adatszolgáltatást tud nyújtani a tárgyban. A környezeti értékelés tematikája fenti két érdemi észrevétel figyelembe vételével kiegészítésre került, a környezeti értékelés figyelembe vételükkel készült el.

1.5. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése A környezeti vizsgálat a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, digitális térinformatikai adatbázis és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A környezeti vizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját. 206 2014. február


Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: - Veszprém megye területrendezési terve, 2011 - Veszprém megye környezetvédelmi programja, 2010 - Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007 - Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007 - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, 2009-2014) - Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) társadalmasítási változat, 2012 - Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012 A környezeti vizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. Az SKV keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a megyei területfejlesztési program környezeti megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg.

2. A Fenntarthatósági értékrend érvényesítése A megyei területfejlesztési program környezeti teljesítményének értékeléséhez olyan elemzési-értékelési módszertant alkalmazunk, amely feltárja, hogy a dokumentumnak milyen közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti hatások várhatók, illetve a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a várható hatások. A fenntarthatósági értékrend a fenntartható mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatással, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kívánja rögzíteni. Vizsgáljuk, hogy van e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható hatásokat. Az elemzés arra a korábban elfogadott, regionális területfejlesztési operatív programok esetében sikerrel alkalmazott módszerre épít, hogy a területfejlesztési politika stratégiai szintjét (céljait és prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk. A fenntarthatósági értékrend négy alappillére:  A.) törekvés a térségi autonómiára  B.) más térségek iránti felelősségvállalás  C.) a térség megújuló képességének biztosítása  D.) fenntartható térhasználat A négy pillér keretei között fogalmaztuk meg a területfejlesztési politika 16 kritériumból álló értékrendjét, amely a következők:

207 2014. február


A. Minél nagyobb fokú térségi autonómiára való törekvés A1 A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása a) Erőforrások védelme A megye területi rendszerében erőforrásnak minősül minden közvetlen anyagi vonatkozásokkal (vagyon és jövedelmi viszonyokkal) összefüggésbe hozható társadalmi, gazdasági, környezeti erőforrás: Ásványkincsek, abiotikus megújuló energiahordozók (szoláris, vízenergia és geotermikus energia), biomassza produkció, termőterületek, kulturális és természeti örökség, termeléshez és szolgáltatáshoz szükséges tudás, munkaerő, infrastruktúra. b) Erőforrások folyamatos feltárásaFontos a kor kihívásaihoz és technológiai színvonalához igazodva a megye erőforrásainak folyamatos számbavétele, új erőforrás potenciálok azonosítása és hasznosítás (pl. megújuló energiák kinyerése, új ásványkincsvagyon feltárása, a vidékies térségek felértékelődő rekreációs potenciáljának hasznosítása, a hagyományos termelési rendszerekkel előállított termékek iránti kereslet növekedésével e rendszerek újjáélesztése). c) Erőforrások hasznosításának hatékonyságnövelése A2 Stabil és kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás a) Törekvés a külső erőforrások igénybevételének minimalizálására: A megyei stabilitást és a globális gazdaság káros következményeihez (térségi adottságoktól független termelési rendszerek: idegen nyersanyagokkal vagy idegen munkaerővel történő termelés vagy hatalmas méreteket öltő mobilizáció) való hozzájárulás minimalizálását szolgálja a külső erőforrásoknak csak indokolt mértékben való igénybevétele. b) Termelj helyben, fogyassz helyben ösztönzése c) Tudatos fogyasztás (térség adottságaihoz, esetleg hagyományaihoz illesztett magatartásformák ösztönzése a globális fogyasztói elvárásokkal szemben) d) A mindenkori aktuális megyei adottságokra épülő, a megye erőforrásait hasznosító a térség gazdaságának és társadalmának igényeit szolgáló gazdasági termelés ösztönzése. e) A megyén belüli pénzügyi erőforrásokat és döntéshozatalt igénylő befektetések preferálása. Ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg, így sokkal nagyobb esélye van a térség adottságaihoz illeszkedő, a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosító termelésnek. f) Törekvés a más megyékkel, térségekkel való stabil és kiegyensúlyozott erőforrásáramra. Ha a más megyékkel, térségekkel fennálló gazdasági és társadalmi kapcsolatok kiszámíthatóvá, tervezhetővé vállnak, ha a kölcsönösség jelét mutatják, azaz amikor a megyék képesek szolgáltatni egymás számára, munkamegosztást kialakítani egymás között. (Pl. egy központi, kritikus tömeget megjeleníteni képes térség gondoskodik egy periférikusabb térség humánerőforrásának képzéséről, cserébe a periférikus térség természet közeli termelési módokkal előállított termékeket nyújt, vagy egy térség társadalma számára más térségekben találhatók a népszer, rekreációs helyszínek, de a stabilitás miatt ismerik a rekreációs térség társadalmát, így kulturális gazdasági kapcsoltok is kialakulhatnak, ismeri a környezetét, így mint a sajátját óvja.)

208 2014. február


A3 A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása a) Jövedelemáramlás és tőke minél hosszabban a térségen belül tartása. A megtermelt jövedelmek, lehetőleg a térségen belül kerüljenek elköltésre, illetve a térségből származó tőke lehetőleg a megyén belüli befektetésekbe vándoroljon. Természetesen olyan befektetésekbe, melyek a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosítják, illeszkednek a megyei, területi adottságokhoz. A megyei gazdaság stabilitásához járul hozzá, ha jövedelemkiáramlás mérsékelt, ill. ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg. b) A tudás és az információáramlás minél hosszabban a megyén belüli tartása. A térség tudása a térségben hasznosuljon, itt váljon erőforrássá, ne más térségekben, miáltal erőforrás veszteséget okozna. Ha a tudást át tudják adni a térségen belüli szereplők egymásnak, és az információk csak akkor hagyják el a térséget, ha már a lehető legjobban hasznosulnak, akkor ez megvalósulhat. Pl. a térség oktatásában részt vevők a térség fiatal generációnak adják át a tudást (ezáltal nagyobb garanciát kap az is, hogy ez a tudás tartalmazni fogja a hely-specifikus ismereteket, a helyi környezeti-társadalmi rendszerek működésével kapcsolatos ismereteket és helyi értékek iránti felelősséget is), ne kelljen máshol hasznosítani ismereteiket, vagy a térség képzett termelőereje, a térségben tudja hasznosítani ismereteit, itt végezzen munkát, itt váljon erőforrássá a tudása, vagy az helyben kialakult innováció, először helyben hasznosuljon, csak aztán más megyében, hiszen így válhat igaziversenyképességet jelentő erőforrássá. c) Az anyagáramok minél hosszabban a megyén belül tartása. A helyi vagy nem helyi erőforrásokon alapuló termelést követően a térség terményei és termékei minél később minél feldolgozottabb módon hagyják el a területet. d) Az energiaáramok minél hosszabban a tervezési területen belül tartása. A térségből származó energia minél nagyobb mértékben a térségben hasznosuljon, a térség energiaellátását minél nagyobb mértékben más térségek erőforrásai nélkül, a helyi adottságokhoz illeszkedő módon elégítse ki. (Ez nem vonatkozik az atomerőműben megtermelt energiára, mely országos hasznosulású) e) A megye és a kistérségek gazdasági szereplői és társadalma közötti kapcsolatok erősítésének ösztönzése. A gazdasági szereplők egymásközti és a társadalommal való kapcsolatainak elmélyítése lehetővé teszi a térségen belüli kereskedelem és munkaerő piac kibontakozását, bátorítja az erőforrások térségen belüli áramlását, valamint a térségi társadalmi és gazdasági igényekhez igazított szolgáltatás, termelés és fogyasztói kultúra kialakulását. A4 Autonóm közösségi döntéshozatal a) A megye saját közösségi döntéshozatali kompetenciáinak növelése. Fenntartható térség nincs, ha az adott térségnek nincs bizonyos fokú döntéshozatali kompetenciája saját közügyeinek, társadalmi és gazdasági folyamatainak szabályozása felett. A térség döntéshozatal felelőssége csak saját kompetenciájáig terjed. b) A térségen belüli egyes közösségek döntéshozatali kompetenciáinak harmonikus növelése. A megyei szintek alatt, a jelenleg a településekben (későbbiekben a járásoknál) jelenik meg újra érdemi menedzsmenti kompetenciákkal rendelkező szint. A települések 209 2014. február


forrás eszközei ugyan korlátozottak, de jogszabály alkotási kompetenciái meglehetősen tágasak. B. Más térségek iránti felelősségvállalás B1 Problémák helyben való kezelése a) Megyehatáron átlépő káros anyag kibocsátás minimalizálása b) Megyehatáron kívüli társadalmi problémák előidézésének elkerülése B2 Más térségek közösségi döntési kompetenciái csorbításának elkerülése a) Más térségek társadalmainak fenntartható életmódjának bátorítása b) Térség határian kívüli gazdasági problémák előidézésének elkerülése B3 Anyagáramok ciklusainak megyén belül való zárása a) Az energiaáramok közül a megújuló energiaáramok, illetve a termékek és termények (biomassza) életciklusai lehetőségek szerint a térségen belül záródjanak A természetes és fenntarthatón táji ökorendszerekhez hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a térségen belüli anyagmozgás minél inkább egy térségen belüli körforgásban valósuljon meg. Az anyag körforgása lehetővé teszi Az anyag és energiaáramok térségen belüli a térség társadalmát arra is készteti, hogy önmaga oldja meg a saját produktumainak újra feldolgozásának ill. hulladékának elhelyezésének problémáját, azzal ne más térségeket terheljen. C. A megye megújuló képességének biztosítása C1 A társadalom megújuló képességének térségi biztosítása a) A demográfiai megújulás képessége. A kivándorlás vagy a produktivitás csökkenése miatt elöregedő térségek társadalmi pályának elkerülése. b) A generációk harmonikus térbeli egymás mellett élésének biztosítása. Ne alakuljanak ki a térségek között vagy a térségen belül generációk szerint szegregált közösségek. c) A generációk közötti igazságos és funkcionális munkamegosztás lehetőségének biztosítása. A generációk találják meg szerepüket a térségi társadalmi munkamegosztásban, ne legyenek jelen a térségben „eltartottnak” mondott funkciót vesztett generációk (pl. idősek tapasztalatátadásának biztosítása, családi vagy közösségi keretben részvállalás a gyereknevelésben, fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása, fiatal munkavállalóknak lehetőség biztosítása). d) Az erőforrásokat - tekintettel a jövő generációira - felelősen kell felhasználni. De ha például új szenes technológiák felhasználásával viszonylag kevés szén felhasználásával környezetkímélő technológia alkalmazásával gazdasági fellendülést lehet elérni, azt ki kell használni a térség fejlődése érdekében. e) Támogatni kell azokat az intézményesített és önkéntes formákat, amelyek elősegítik a nemzedékek közötti tudás és kultúra átadását. Ne szakadjanak meg az életviteli, kulturális, közösségi életmódbeli, termelési ismeretek átadásának láncolata a térségben. Legyen legalább aki ismeri a térség hagyományait, termelési módjait, az ez irányú örökségét összesen, még ha ezek már nem is folytathatók a gyakorlatban. C2 Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása a) Az új kulturális teljesítmények létrejöttének folyamatos biztosítása. b) Az új technológiai és tudományos eredmények létrejöttének biztosítása. 210 2014. február


c) Az új technológiai és tudományos eredmények alkalmazásának biztosítása. Ez nem csak a térségben létrejött innovációt jelenti, hanem minden kurrens adaptálandó ismeretet. C3 A környezeti elemek megújuló képességeinek biztosítása a) Az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklése, a COx kibocsájtás megyei szintű csökkentése. b) A megye biológiai sokféleségének megőrzése. A tájjellegű környezet- és természetkímélő termelés biztosítása. c) A természetmegőrző mező- és erdőgazdaság, ökológikus vidékfejlesztés c) Avízkészletek és vizes élőhelyek megóvása. d) Amegújuló természeti erőforrások (nap- és szélenergia, biomassza, termálvíz) hasznosítása, a térségen belül tartása. Hasznosításuk csak a megújuló képességüket figyelembe véve lehet igénybe venni. e) A térség jó környezeti és ökológiai állapotának megőrzése érdekében törekedni a szennyezések és a hulladék kibocsájtás megelőzésére, a kibocsájtások minimalizálására. D. Fenntartható térhasználat D1 Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat a) A fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie, a termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételét nem érintő, környezetét nem terhelő helyszínnek. b) Fejlesztés csak abban az estben helyezhető el termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételével, ha nincs más alternatívája. c) A természetes erdőtársulások nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során nem pótolható, áthelyezhető. D2 Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége a) A fejlesztések során a közkincsek nyilvános elérésének, megközelítésének, megszemlélésének lehetőségét nem szabad korlátozni. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik lehetővé. Közkincsnek minősül: természetes folyó és állóvizek partjainak, erdőterületek, hegycsúcsok, szigetek, a fényszennyezéstől mentes éjszakai égbolt, kilátópontok, védett természeti és kulturális értékek (kiv. szigorú természetvédelem alá vont területek). Korlátozásnak minősül, ha a fejlesztések következtében a nem motorizált közlekedéssel a színhelyek megközelítése jelentősen leromlik, a szükséges idő növekedik, vagy ha a fogyatékkal élők hozzáférési lehetőségei nem javulnak a fejlesztések során b) A fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjármű mozgást, mely egyébként is szigorú kontroll alatt tartandó. Az ilyen jelleg, szabadidős tevékenységek csak korlátozott kiterjedés, és kijelölt területeket érinthetnek, a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken nem végezhetők. c) A fejlesztések megvalósítása során nem támogatható az igényekhez igazodó tömegközlekedési eszközökkel nem látogatható új létesítmények, rendezvények megvalósítása. 211 2014. február


d) Nem támogatható olyan fejlesztés, mely a társadalom fogyatékkal élő csoportjainak a létrejövő új létesítmények, rendezvények látogathatóságát nem teszik lehetővé, ill. a meglévő attrakciók hozzáférését nem javítják. D3 Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése a) A fejlesztések nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket és kultúrtájakat, társadalmi csoportok településterületét (pl. nemzeti kisebbség). b) A fejlesztések megvalósítása csak a terhelhetőség határáig növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területek állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. A lakónépesség növelésének célterületei a nem védett tájak, kiemelten a települések belterületei és az azokhoz kapcsolódó természetvédelem alatt nem álló területek. c) A fejlesztések megvalósítása nem eredményezhet ugrásszerű, és a helyi lakónépességet sokszorosan meghaladó üdülőnépesség megjelenését a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken. d) A fejlesztések (kiv. kombinált közlekedésre irányuló fejlesztések) megvalósítása nem növelheti többszörösére a lakott területeken, természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező térségekben a koncentrált parkolási igényeket. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. D4 A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez a) A biomassza, mint megújuló energiaforrás használata csak kisléptékű autonóm energiagazdálkodási rendszerekben támogatható. Ez az energiaforrás csak akkor tekinthető megújulónak, ha felhasználása a népességhez közel történik, átlátható és nyomon követhető az újratermelése és a felelősség teljes fenntartható használata. b) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a területtel rendelkező magántulajdon gondozása iránti felelősség tudatosítását. c) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a szűkebb helyi környezet értékeinek megismerését és tudatosítását (mi hogyan és miért valósult meg). d) Amező- és erdőgazdálkodásban a természetközeli gazdálkodási gyakorlatot, mint fenntartható gazdálkodási módszereket kell támogatni és azt a lakosság számára megismerhetővé tenni. D5 Az utazási idő csökkentése és kulturált hasznosítása a) A fejlesztések megvalósítása nem hathat a térségek lakosságának rendszeres közlekedési idejének és távjának növelése irányában (beleértve a nem motorizált, pl. gyalogos és kerékpáros közlekedést is). A fejlesztések így nem növelhetik a napi városi munka- és lakóhely közötti ingázás idejét, távolságát (kiv. új munkahelyek létesítése). b) A munkahelyteremtő fejlesztések helykiválasztásában prioritásként meg kell jelennie, a minél rövidebb munkába járási időnek is. 212 2014. február


c) A fejlesztéseknek nem szabad akadályozni a településen belüli nem motorizált (gyalogos, kerékpáros) ingázás lehetőségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek az akadályok felszámolását segítik. d) A közlekedési fejlesztéseknek segítenie kell, hogy a népesség (különösen agglomerációs és vidéki) helyben ki nem elégíthető szükségletei időben és távolságban rövidülő utazási kényszerrel tehesse meg, melynek fejlesztésén belül: − Elsődleges prioritással bír a nem motorizált gyalogos és kerékpáros közlekedés, illetve a központi funkcióknak az ilyen formában elérhető hatótávolságon belüli kialakítása; − Másodlagos prioritással bír a tömegközlekedés fejlesztése (valódi az igényekhez igazodó szolgáltatásként); − Harmadlagos prioritást jelent a kombinált (parkolj és utazz) rendszerek fejlesztése; − Csak utolsó sorban jelenhet meg az egyéni motorizált közúti közlekedési lehetőségek fejlesztése. e) A motorizált tömegközlekedés-fejlesztésen belül kiemelt prioritással bír: − agyalogos-kerékpárosközlekedés vasúttal (városon kötöttpályás, elektromos és gázüzem, is) vagy vízi közlekedéssel (másodsorban busszal) kombinált rendszerei (állomások megközelíthetősége: járható út, közvilágítás; kiszolgálóhelyiségek; kerékpártárolás; kerékpárszállítás); − a vasúti (városon kötöttpályás, elektromos ill. gázüzem, is) belül és vízi közlekedésfejlesztés, valamint a vasút-busz, hajóbusz kombinált közlekedés. f) A fejlesztések nem csökkenthetik az utazással töltött idő kulturális és szociális célú kihasználásának lehetőségeit. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek növelik ezeket a lehetőségeket. D6 Az áruszállítás károkozásának mérséklése a) Az áthaladó tranzit áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztés a közúti szállítás arányának csökkentésére, illetve a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használatára irányuljon. b) A cél vagy kiinduló állomásnak tekintő áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztésben prioritást kell, hogy élvezzen a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használata. c) A regionális és nemzetközi közúti közlekedési folyosók kiépítése során minden esetben sorrendi prioritást kell élvezni a tervezett elkerülő szakaszok kiépítésének.

3. Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) a Veszprém megyei területfejlesztési koncepció feltáró - értékelő vizsgálata (2012. október), és a Program egyeztetési változata(2014. február) alapján készült.

213 2014. február


3.1. Veszprém megye új Területfejlesztési Programja kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) és a 2011. évi CXCVIII. törvény alapján a megyei szint vált a területfejlesztés legfontosabb szintjévé. A törvények alapján megkezdődött az új tervezési, programozási időszakra (2014-2020) történő felkészülés. A megyei területfejlesztési koncepciók módosítása a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő 1254/2012. (VII. 19.) kormány határozata az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról és a 2013. december 17-én elfogadott új OTK alapján kezdődött meg. A megyék szinte kivétel nélkül elkészítették a területfejlesztési koncepciójukat megalapozó helyzetértékelést, és erre alapozva kidolgozták Koncepciójukat is. A megyei elképzelések legfontosabb elemei megjelentek a 2013. decemberében elfogadott OTK-ban is. A környezeti vizsgálat alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelentette. A kormányrendelet 1. melléklete a környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett tervek és programok körébe sorolta a területi terveket (1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdése szerint). Veszprém megye területfejlesztési programja a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján, annak megfelelő tartalommal készült. Az elkészült megyei fejlesztési program (2014.februári változat) szerint a Program céljai a 2013. december 19-én elfogadott megyei területfejlesztési koncepció céljaihoz illeszkednek. Az elfogadott koncepció stratégiai céljai a 2020-ig terjedő időszakra szólnak, ami megegyezik a területfejlesztési program időtávjával. Emiatt a koncepció célrendszere a stratégia számára is célrendszerül szolgál. A területfejlesztési koncepcióhoz készült Környezeti Értékelés ezt a célrendszert megvizsgálta és értékelte környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesülése szempontjából. Ehelyütt ennek a vizsgálatnak és értékelésnek a megismétlése nem szükséges. Jelen Környezeti Értékelés ennek megfelelően a megyei területfejlesztési program prioritástengelyeit, ahol ez indokolt és lehetséges, ott a tervezett beavatkozásokat vizsgálja és értékeli a fenntarthatósági és környezeti szempontok érvényesülése tekintetében. A stratégiai Program 5 prioritástengelyt határoz meg, az alábbiak szerint: 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben Beavatkozási területek:

214 2014. február


-

-

-

-

-

Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Turizmus kártya Veszprém megyében Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - Veszprém megye egyedülállóan gazdag turisztikai potenciáljának hasznosítása - A megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása 3. Prioritástengely: Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Városok ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - A városok az energiafüggősége csökkentéséért és a klímavédelemért, alternatív energia a településeken - A városok demográfiai problémáinak kezelése - A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Az elérhetőség fejlesztése - Térségi mobilitás biztosítása - Környezetbarát közlekedési eszközök használata - Intelligens közlekedési rendszerek - Forgalombiztonság növelése 215 2014. február


5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten - A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

Az egyes prioritástengelyek és programelemekfókuszaikból következően eltérő súllyal foglalkoznak a környezeti elemekkel, fenntarthatósági kérdésekkel.

3.2. A programprioritásainak összevetése a közösségi, az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal Veszprém megye területfejlesztési programja az Országgyűlés által 2013. december 17-én elfogadott Országosos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepción (Nemzeti Fejlesztés 2030 stratégia)keresztül kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz, így az Energiastratégiához, a vidékfejlesztési feladatokat magában foglaló Darányi Ignác Tervhez, az egészségügy fejlesztésének alapját képező Semmelweis Tervhez, a közigazgatás megújításának alapját képező Magyary Tervhez, a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához.

Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2030 program környezeti prioritásaihoz A Nemzeti Fejlesztés 2030 dokumentum a hosszútávon megőrzendő környezeti erőforrások fejezetében részletezi a környezetstratégia rövid és hosszútávú prioritásait. Kulcskérdés a természeti erőforrások megőrzése, a termőföld, vízkészlet és bioszféra védelme és fenntartható hasznosítása, ami rövid távon is intézkedéseket igényel. Már most számolni kell az éghajlatváltozás hatásaira való felkészüléssel. Hosszú távon fontos cél a környezeti nevelés, a környezeti szemlélet mind szélesebb körben történő elterjesztése, az energiatakarékosság, újrahasznosítás, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése és a települési lakó-élő környezet megőrzése, javítása. Cél a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés, a stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek, valamint a biodiverzitás megőrzése, fenntartható használata. 216 2014. február


Kitörési pontokra épülő erőforrásgazdálkodás-fejlesztési célok: Természeti erőforrásaink fenntartható és stratégiai szemléletű hasznosítása, termőföld és talajok, vízbázisok védelme, ivóvízminőség javítása, tájgazdálkodási keretbe illeszkedő vízgazdálkodás. Energiahordozókkal, építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálkodás, ásványkincsek védelme. Biológiai sokféleség, táji sokszínűség védelme, megőrzése. Fordulatra épülő erőforrásgazdálkodás-fejlesztési célok: Zöldgazdaság bővítése, energia-hatékonyság, energia-biztonság, megújuló energia térségi autonóm energiaellátási rendszerekben való hasznosítása, geotermikus energia komplex hasznosítása, földhő hasznosítás. Klímabiztonság, települési, intézményi klímavédelem, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. NF2020 környezetstratégiai céljai

Illeszkedés (1: gyenge kapcsolat

VMTP kapcsolat

2: közepes kapcsolat 3: erős kapcsolat) Rövid távon szükséges környezetstratégiai feladatok Természeti erőforrásaink és ásványkincseink nemzeti kézben tartása, kiemelten a termőföld és a víz védelme, fenntartható használata

2

A program 2. prioritástengelye fogalmazza meg a természeti erőforrások potenciáljainak kiaknázását, illetve az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást.

Agrár- és erdő környezetgazdálkodási rendszerek működtetése

2

Integrált, a vízkészlet megőrzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodás

2

Klímaadaptáció, csökkentése

hatások

2

Újrahasznosítást és takarékos anyag-, energia-, térhasználatot ösztönző szabályozás, szemléletformálás

1

A 2. prioritástengely magában foglalja a megye agroökológiai potenciáljának hasznosítását, így ezáltal a célkitűzés egyidejűleg szorgalmazza a környezetgazdálkodási rendszerek működtetését is. A program prioritástengelyei és beavatkozási területei között nevesítve nem szerepelnek a vízkészlet megőrzését szolgáló javaslatok, azonban a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás magában foglalja a vizek fenntartható hasznosítását és megőrzését is. 3. prioritástengely egyik beavatkozási területe a városok fejélesztése az energiafüggőség csökkentése és klímavédelem érdekében. Közvetetten a 2. prioritástengely is tartalmaz a klímaadaptációhoz kötődő feladatokat az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás révén. A 2. prioritástengely tér ki az erőforrások fenntartható használatára és alternatív energiaforrások alkalmazására, mely kötődik a NF2020 céljához. A program térhasználattal

negatív

217 2014. február


Az épített környezet értékeinek és a természeti erőforrások védelme, természetés tájvédelem, környezetvédelem, örökségvédelem, települési környezet védelme és élhetőbbé tétele, kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezetének és karalterének kedvezőtlen irányú változásának lassítása, megállítása Az épített örökség fenntartható fejlesztése

2

2

összefüggő célokat nem tartalmaz. A program 2. és 3. prioritástengelye is tartalmaz az épített örökség és a természeti értékek védelmére, kezelésére vonatkozó beavatkozási területeket, mint például a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése, és a klímavédelem.

Az épített örökség fenntartható fejlesztése közvetlenül nem kerül említésre a programban, azonban kötődnek hozzá a "leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése", és "a gazdag turisztikai potenciál hasznosítása" beavatkozási területek.

Hosszú távú fejlődést megalapozó környezetstratégiai területek A fenntarthatóságot, az épített 3 A Program1. 2. és 3.prioritástengelye együttesen környezet és a természeti erőforrások lefedi a területet. mennyiségi, minőségi védelmét és a gazdasági versenyképességet, megélhetést, foglalkoztatást és önellátást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése Vízgazdálkodási szemléletváltás, 2 A program prioritástengelyei között konkrétan nem vízmegtartás -pótlás, -elvezetés szerepelnek vízgazdálkodási célok, de a 2. és 3. komplex, a gazdálkodással, prioritástengely egyes beavatkozási területei, a tájszerkezettel összhangban történő természeti erőforrásokkal való fenntartható működtetése gazdálkodás és a klímavédelem kötődnek ezen célokhoz. Energiatakarékosság, alternatív, 3 A 2. és 3. prioritástengely is szorosan foglalkozik a megújuló energiára épülő helyi témakörrel a településeken az alternatív energia energiatermelési és ellátási rendszerek szorgalmazása és az energiafüggőség csökkentése kiépítése által. Környezeti nevelési és Nem jelenik meg a dokumentumban. szemléletformálási feladatok erősítése Barnamezős beruházások 1 Célok szintjén közvetlenül nem jelenik meg, szorgalmazása azonban az sem meghatározott, hogy a gazdaságfejlesztés csak zöldmezős módon tervezette. Az épített környezet értékeinek 3 A cél szorosan kapcsolódik a programhoz, mivel a védelme, valamint az épített örökség 2. és 3. prioritástengely területei között a "leromlott erőforrásként való használata városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése", és "a gazdag turisztikai potenciál hasznosítása" beavatkozási területek ezt a célt szolgálják.

1. táblázat: Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2030 átfogó céljaihoz

218 2014. február


Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 környezeti céljaihoz A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a vidéki térségeink nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. A vidéki Magyarország egészének megújítását tűzi ki célul, ezért a vidékfejlesztésre, az agrár‐ és élelmiszergazdaságra, valamint a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a természeti értékek megőrzésére és a környezet védelmére vonatkozóan határoz meg tennivalókat. A stratégia legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kis‐ és közepes méretű gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő kiegyensúlyozott és sokszínű mezőgazdaság, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok megerősödése, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, népesedési mutatóinak javulása és a biológiai sokféleség, az egészséges természeti rendszerek megőrzése. NVS2020 környezettel kapcsolatos stratégiai céljai

Illeszkedés

VMTP kapcsolat

(1: gyenge kapcsolat 2: közepes kapcsolat 3: erős kapcsolat)

Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás

3

A természeti értékek, erőforrások védelme minden fenntartható fejlesztés alapja. A koncepció és e mentén a program jövőképe és átfogó céljai is a fenntarthatóság elve mentén kerültek megfogalmazásra. A 2. prioritástengelyében átfogóan megjelenik az értékek védelme közvetlenül, és közvetetten is.

1

Az NVS2020 vidéki környezetminőséghez kapcsolódó témakörei közvetlenül nem, csak közvetetten jelennek a program 2. prioritástengelyén belül.

Talajvédelmi program, Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása, Környezetbiztonsági program, Árvízvédelmi program, Vízkészlet‐ és vízminőségvédelmi program, Területi vízgazdálkodási program, Ásványi nyersanyag és energiaerőforrás gazdálkodási program

Vidéki környezetminőség Ivóvíz program, Szennyvíz program, Települési vízgazdálkodás, Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme, Hulladékgazdálkodási program, Levegőminőség‐védelmi és zajterhelés csökkentési program

Föld‐ és birtokpolitika

A VMTP nem tér ki a birtokrendezési lehetőségekre, illetve annak pozitív

219 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat tájalakítási lehetőségeire.

Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program, Föld‐ és birtokrendezési program

Fenntartható agrárszerkezet‐ és termeléspolitika

2

A dokumentum részletesen nem tér ki a fenntartható agrárszerkezet kialakítására, azonban a 2. prioritástengely beavatkozási területét képezi a megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása, és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás.

3

A gazdaságfejlesztés a program egyik kiemelkedő prioritása, az 1. prioritástengely "Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése" beavatkozási területe teljes mértékben összhangban van az NVS2020 célkitűzésével.

Ökológiai gazdálkodás program, Ártéri tájgazdálkodás program Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000), „Kert‐Magyarország” kertészeti program, Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program, Nemzeti erdőprogram

Helyi gazdaságfejlesztés Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program, Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program,

2. táblázat: Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 átfogó céljaihoz

Illeszkedés a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III 2009-2014) céljaihoz Az NKPkidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény rendelkezik. A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. Az NKP célrendszerében megfogalmazott 220 célból mintegy 70-nek van területi vetülete. Illeszke dés

NKP-III átfogó terület

1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

VMTP kapcsolat

3: erős kapcsolat

5.2. Éghajlatváltozás

220 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Illeszke dés


1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

VMTP kapcsolat

3: erős kapcsolat

5.2.1.3. Közlekedés

A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés (különösen a szálló por terhelés) csökkentése, a közlekedési-szállítási teljesítmény és a szén-dioxid kibocsátás növekedésének szétválasztása. A vasúti szállítás előtérbe helyezése, de legalábbis az áru- és személyszállításon belüli aránya visszaszorulásának megállítása. A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének javítása. A vízi közlekedés és szállítás fejlesztése a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció komplex figyelembevételével. A hazai szén-dioxid nyelő- és tároló kapacitások erősítése az erdőgazdálkodásban.

2

3

3 1

1

5.2.1.5. Erdőgazdálkodás

5.3. Környezet és egészség Az ivóvíz-szennyezők miatt fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése. Az ivóvíztermelés- és elosztás biztonsági 5.3.3.1. Ivóvíz hiányosságainak megszüntetése. A lakosság számára az egészséges ivóvízhez való hozzáférés egyenlő esélyű biztosítása. 5.4. Települési környezetminőség 5.4.1.1. Előrelátó, tudatos településfejlesztés a Környezeti társadalmi - gazdasági - környezeti szempontok szempontok figyelembevételével. érvényesítése a Takarékos területfelhasználás, barnamezős településfejleszté területek újrahasználatának előtérbe sben és a helyezése. településrendezés ben Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása. 5.4.1.2. A zöldfelületek ökológiai és használati Települési értékének növelése, a zöldterületek zöldfelület elérhetőségének és minőségének javítása. A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú

A VMTPjelentős részét képezi a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az elérhetőségek javítása, mely a 4. prioritástengelyként jelenik meg.

A program közvetlenül nem rendelkezik az erdőgazdálkodásról, a célkitűzés közvetetten jelenik meg a természeti erőforrások fenntartható használata által. A program nem tartalmazza.

2

2

1 2

A 3. prioritástengely foglalkozik a települések összehangolt és integrált fejlesztésével, melyben a környezeti szempontok ishelyet kapnak. Az 1. prioritás gazdaságfejlesztési beavatkozásai támaszkodnak a barnamezős lehetőségekre. A program külön nem rendelkezik a települési zöldfelületekről.

2

221 2014. február



1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

VMTP kapcsolat

3: erős kapcsolat

5.4.1.3 Épített környezet

fejlesztése. Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Leromlott településrészek megújítása a környezeti szempontok figyelembe vételével. Légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése, illetve a jó minőség megőrzése- az ún. zónákba nem sorolt- tiszta levegőjű térségekben: A zaj- és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése: A zaj- és rezgésforrások számának csökkentése. A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása (környezetkímélőbb, energia- és költségtakarékosabb személy- és áruszállítás). Az egyéni és a közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintő romlási folyamatok mérséklése, lehetőség szerint megállítása, illetve a jelenlegi kedvező arány további javítása. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése.

2 3 1 1

3

Az épített környezettel a program 3. prioritástengelye foglalkozik, melyen belül külön fontos beavatkozási területként jelenik meg a leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése, mely nem csak társadalmi szempontból, de környezeti szempontból is értendő. A gazdag turisztikai potenciál hasznosítása (2. prioritástengelyen belül) is közvetetten csatlakozik a célkitűzéshez, mivel a megye kulturális örökségekben gazdag, így a potenciál az épített elemek tekintetében is számottevő részt képez. A zajés rezgésterhelés mérséklésével a program nem foglalkozik.

3

3

A vízi közmű üzemeltetési struktúra fejlesztése. Az ivóvíz szolgáltatás biztonságának növelése, a hálózati felújítások elvégzése.

2

5.4.5.1 Biztonságos ivóvízellátás 5.4.5.2 Szennyvízelvezetés és kezelés

2015. december 31-ig a lakosság 89%-a számára a csatornázottság biztosítása a 2000 LE feletti agglomerációkban.

2

2

A VMTK céljai nagymértékben megfelelnek az NKP közlekedési céljainak, mivel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az elérhetőségek javítása a 4. prioritástengelyt képezi.. A dokumentum 2. prioritástengelye foglalkozik a vízkincs mennyiségi és minőségi megőrzésével, viszont nem tér ki a biztonságos ivóvízellátásra. A program közvetlenül nem fogalmaz meg a csatornázottsági arány javítására és a szennyvízkezelésre vonatkozó

222 2014. február



1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

VMTP kapcsolat

3: erős kapcsolat

Az összegyűjtött szennyvizek 100%-ának legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31-ig. A „közműolló” fokozatos bezárása. A Szennyvíz Programban nem szereplő, de gazdaságosan kiépíthető és üzemeltethető rendszerek létesítése. Az egyedi szennyvízelhelyezési, -tisztító és tároló berendezések, létesítmények használatának, valamint a természet közeli kezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése. 5.5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Védelemre tervezett területek, védelemre 5.5.1.1. Védetté szoruló fajok: védetté nyilvánítások nyilvánítás véghezvitele. 5.5.1.3. Az EU által előírt kötelezettségek teljesítése. Natura2000 területek 5.5.1.4. Egyéb A ramsari vizes élőhelyek megőrzése és bölcs nemzetközi hasznosítása, az egyezmény végrehajtás minősítésű társadalmi elfogadásának javulása. területek 5.5.1.5. A nyílt karsztterületek és barlangok Barlangtani, hatékonyabb felszíni védelmének biztosítása. földtani és felszínalak-tani értékek, ásványok 5.5.1.6. Ex lege Az ex lege területek felmérésének és védett lápok és nyilvántartásának áttekintése és szikes tavak, hatékonyabbá tétele. források, Az ex lege területek hatósági határozattal víznyelők, való kijelölésének és ingatlan-nyilvántartási kunhalmok, feljegyzésének befejezése. földvárak A természet- és tájvédelmi érdekek 5.5.1.7. A érvényesítése a terület- és településfejlesztés tájszerkezet, és -rendezés, az ágazati tervezés (különösen tájjelleg, mező- és erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, tájpotenciál közlekedés és egyéb műszaki infrastruktúravédelme fejlesztés) során, valamint az adó- és

2

2 2

célokat. A fenntarthatósági elv, mely átfogja a dokumentumot, értelemszerűen feltételezi a szennyvízkérdés megnyugtató rendezését, de a programban nevesítve nem jelenik meg e témakör.

2

Nem VMTP feladat.

Nem jelenik meg a programban.

Nem VMTP feladat

Nem közvetlen VMTP feladat



3

A VMTP összhangban áll a területrendezési célokkal (OTrT, megyei terv).

223 2014. február



1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

VMTP kapcsolat

3: erős kapcsolat

támogatáspolitikában.

5.5.1.8. Érzékeny A biodiverzitás megőrzését biztosító extenzív Természeti mezőgazdálkodási rendszerek elterjesztése és Területek fenntartása. A védett és a Natura 2000 területek minél nagyobb körére terjedjenek ki az 5.5.2.2. agrárkörnyezetgazdálkodási és Területkezelés természetvédelmi célú uniós támogatási rendszerek. 5.5.2.3. Fajok Az inváziós fajok elterjedésének megelőzése, megőrzése, korlátozása, visszaszorítása. kezelése Az élettelen természeti értékek megóvása. 5.5.2.4. Élettelen természeti értékek

1

A vizes élőhelyek helyreállításának folytatása, a Kárpát-medencei speciális élőhelyek természeti állapotának javítása és az erdőterületek természetességének fokozása. A felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek, felhagyott katonai gyakorlóterek stb. rehabilitációja. A genetikai erőforrások megőrzése, az ezt 5.5.3.2. Genetikai elősegítő különböző megoldások támogatása. erőforrások megőrzése

2

5.5.3.1. Károsodott területek helyreállítása, természeti értékek károsodásának megelőzése

5.6. Fenntartható terület- és földhasználat 5.6.1. Az országos és térségi területi tervezés során Területrendezés a társadalmi, környezeti és gazdasági és szempontok összehangolása a természeti tér, környezetvédele erőforrások és értékek védelme, fenntartható m hasznosítása, valamint a környezetterhelés megelőzése érdekében. 5.6.2. A társadalom szükségleteinek kielégítését Ásványkincsekbiztosító ásványi nyersanyagok kitermelése kel való és hasznosítása során a környezetterhelés fenntartható csökkentése és a környezeti károk

1

Az ÉTT, MTÉT területek (érzékeny természeti területek) nem kerültek külön megemlítésre. A program nem tartalmazza.

Nem közvetlen VMTP feladat.

1

A programközvetlenül nem tér ki az élettelen értékek megóvására; a fenntartható hasznosításra, illetve a lehetőségek kiaknázására helyezi a hangsúlyt. A dokumentum nem tér ki a témakörre. Az erdőterületek, mint stratégiai megyei erőforrás megjelenik a programban.

1

A program nem tér ki a témakörre, de ez nem is VMTP feladat.

3

A VMTP szemléletét alapvetően áthatja a fenntarthatósági alapelvek figyelembevétele.

2

A dokumentum szorgalmazza az alternatív energiaforrások arányának növelését (3. prioritástengely).

224 2014. február



1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

VMTP kapcsolat

3: erős kapcsolat

gazdálkodás

5.6.3. Talajok védelme és fenntartható használata

megelőzése (okszerű és anyaghasználat, újrahasználat).

takarékos

A talajok termékenységének védelme, a talajdegradációs és -szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme.

2

3

A talajvédelem közvetlenül nem jelenik meg a programban, de a különböző termékenységű termőterületekhez igazodó gazdálkodási formák igen. A természeti értékek fenntartható használata között a termőföld is megjelenik, mint természeti erőforrás.

A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése.

2

A programközvetve tartalmazza.

Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz 5.6.5. Az alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos erdőgaz-dálkodás fajokkal). környezeti A termőhelyi adottságoknak és a természetes aspektusai állapotnak megfelelő erdőszerkezet-átalakítás az erdő ökológiai, biodiverzitási értékének növelése érdekében. 5.7. Vizeink védelme és fenntartható használata 5.7.3.5. A belvizek okozta károk megelőzése, Vízvisszacsökkentése (biztonságos belvízlevezetés) és tartáson alapuló a víz visszatartás, hasznosítás növelése. belvízgazdálkodá s A vízkárok mérséklése, a víz visszatartása, a 5.7.3.6. vízfolyások érintett szakaszain a társadalmi Dombvidéki igényekhez és az épített környezethez tározás illeszkedő természetközeli patakszabályozás, illetve revitalizáció megvalósítása. 5.7.3.8. Helyi és A helyi és térségi jelentőségű felszíni vizek térségi mennyiségi és minőségi védelme. jelentőségő vízrendszerek

2

A 2. prioritástengelyben foglalt természeti erőforrások fenntartható használata kötődik a célkitűzéshez, azonban konkrétan az erdők kiterjedésének növelése és az erdőszerkezet-átalakítás nem része a dokumentumnak.

5.6.4. Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat

1

1

A program nem foglalkozik a témakörrel.

1

A proram nem foglalkozik a témakörrel.

2

A program az erőforrások hasznosításaközött tartalmazza a felszíni vizek védelmét, de nem önálló célként.

225 2014. február



1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

VMTP kapcsolat

3: erős kapcsolat

védelme Belterületen a kisvízfolyások árvízi kockázatának csökkentése, a belvízi elöntések mérséklése, illetve megelőzése. A bel- és csapadékvízzel való gazdálkodás fejlesztése. 5.8. Hulladékgazdálkodás 5.8.3.1. A A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos települési rekultiválása és monitorozása. hulladékok biztonságos ártalmatlanítása

1

A dokumentum nem rendelkezik külön a belterületi vízrendezésről.

1

A program nem tartalmazza.

5.7.3.9. Belterületi vízrendezés

3. táblázat: Illeszkedés az NKP-III céljaihoz

3.3. A területfejlesztési program összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal Veszprém Megye Területrendezési Terve (2011, PESTTERV Kft.)

A megyei területfejlesztési program készítését három évvel előzte meg a megyei területrendezési terv készítése. A területrendezés tervet és a területfejlesztési koncepciót is egyaránt a Pestterv Kft. tervezői készítették, és a területfejlesztési programban történő közreműködésük biztosítékot jelent arra, hogy a környezeti szempontból érzékenynek tekintett területrendezési tervhez és területfejlesztési koncepcióhoz hasonló szemléletű fejlesztési program jöjjön létre.

A megyei területrendezési terv célkitűzései

Illeszkedés

A hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának megindítása különös tekintettel a megyehatár menti települések fejlesztésére, a helyi gazdasági erőforrások feltárásával, az infrastrukturális ellátottság javításával, a kistérségek ráfűzése a közlekedési és kommunikációs rendszereik megújításával - a megyei és a regionális fejlődési magterületekre. A periférikus

3

VMTP kapcsolat A területfejlesztési programszámos beavatkozása kitér a hátrányos térségek felzárkóztatására, az életminőség javítását, a gazdaságfejlesztést és a közlekedési fejlesztéseket a

226 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat térségek leszakadásának megállítása. A fenntartható fejlődés elvének érvényesítése a mikroregionális programok és az ipari zónák rehabilitációjának fokozása, a környezeti potenciál (ökopotenciál) kínálta gazdasági hasznosítás tudatos megjelenítése a mikroregionális programokban. A környezeti állapot megóvása, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése.

3

A kiemelkedő értékű és sokszínű természeti-környezeti adottságok, potenciálok megőrzése.

3

A Bakony és a Balaton által Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb természeti környezetének megőrzése.

2

Az „egészséges” környezetet megteremtése és fenntartása.

2

3

vidék egész térségére vonatkozóan nyomatékosítja. A fenntartható fejlődés elve alapelvként végigvonul a fejlesztési programon.

A környezet megóvása, stratégiai erőforrások fenntartható használata, hosszútávú megőrzése vezérelvként megtalálható a programban. A program 2. prioritástengelye a természeti erőforrások fenntartható hasznosításra, illetve a lehetőségek kiaknázására helyezi a hangsúlyt. A megyei koncepció alapelve, amit a program is figyelembe vesz, a természeti környezetfenntartható fejlesztése. Az egészséges, élhető környezet, a jóllét alapelve megjelenik a programban.

4. táblázat VMTP illeszkedés az VMTrTcéljaihoz

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja 2011-2016 (Progressio Mérnöki Iroda 2010) A megye környezetvédelmi feladatait elsődlegesen a környezetvédelemmel összefüggő törvények szabályozzák. A környezetvédelmi koncepció részletesen elemzi a megye jelenlegi környezeti állapotát, a korábbi program eredményességét és az 2016-os időszakig elérendő célokat. Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja célkitűzései RÖVIDTÁVÚ CÉLOK (1-2 ÉV) Természeti környezeti célok: T.1.1. Táji értékek megőrzése, fejlesztése T.1.2. Élőhely rekonstrukció T.1.3. Természet-megőrzési stratégia fejlesztése T.1.4. Zöldfelületek állapotfenntartása T.1.5. Kistérségi természeti kapcsolatok bővítése Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.1.1. Szennyvízcsatornázás folytatása, csatornarendszer felújítása, szennyvíztisztítás fejlesztése K.1.2. Csapadékvíz elvezető csatornarendszer fejlesztése és korszerűsítése

Illeszkedés 2

VMTP kapcsolat A természeti értékek, erőforrások védelme minden fenntartható fejlesztés alapja. A 2. prioritástengelyében átfogóan megjelenik az értékek védelme közvetlenül, és közvetetten is. A környezetvédelmi fejlesztési célok kevésbé hangsúlyos elemei a programnak, azonban a 2. tengely, a "A sajátos területi – természeti

227 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat erőforrás, agroökológiai és turisztikai potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás" közvetetten kapcsolódnake célokhoz.

K.1.3. Vízbázis védelem K.1.4. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése K.1.5. Útfejlesztés, útkorszerűsítés K.1.6. Közlekedési zajterhelés csökkentése K.1.7. Lokális levegőminőség javítása K.1.8. Talajvédelem K.1.9. Radiológiai felmérések K.1.10. Környezetbiztonság javítására tett fejlesztések Épített környezet védelmi célok: E.1.1. Helyi értékek megőrzése

1

Környezetvédelmi szabályozási célok: Sz.1.1. Helyi környezeti állapot összehangolt, folyamatos szabályozása Sz.1.2. A környezetvédelmi szabályozások előírásainak kikényszerítése Környezeti tudatformálási célok: TU.1.1. Környezeti és egészségügyi állapotra vonatkozó adatok megismerése és megismertetése TU.1.2. Helyi értékek megismertetése KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK Természeti környezeti célok: T.2.1. Vizes élőhelyek fenntartása T.2.2. Helyi védettségű természeti területek növelése

. A környezetvédelmi szabályozások előírásainak kikényszerítése nem tartozik a területfejlesztési feladtok közé.

2

Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.2.1. Ivóvíz hálózat korszerűsítése K.2.2. Lakossági hulladék veszélyes hulladék tartalmának csökkentése K.2.3. Lerakásra kerülő lakossági hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése K.2.4. Folyékony hulladék mennyiségének csökkentése K.2.5. Belső gyűjtő utak tehermentesítése K.2.6. Megújuló energiaforrások használatának elterjesztése K.2.7. Környezetbiztonság javítására tett fejlesztések

Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.3.1. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszer teljes körűvé tétele Környezetvédelmi szabályozási célok: Sz.3.1. A települések belterületét érintő közlekedés struktúrájának és szokásainak átalakítása

A természeti erőforrásaink fenntartható használata tartalmazza a természeti környezet megérzésének szükségességét (2. prioritástengely). A területfejlesztési program átfogó módon nem jelenít meg környezetvédelmi fejlesztési célokat, de a Környezetvédelmi Program célkitűzéseihezkapcsolódva a 2. tengely része az alternatív energia támogatása a településeken, illetve a 4, prioritástengely átfogóan foglalkozik a közlekedési infrastruktúra kérdéseivel.

Épített környezet védelmi célok: E.2.1. Műemléki értékek felújítása HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK (5-6 ÉV) Természeti környezeti célok: T.3.1. Regionális természeti kapcsolatok bővítése T.3.2. Öko- és „szelíd” turizmus fejlesztése

A program közvetlenül nem tartalmaz a tudatformálásra, a szabályozási előírásokra, és a helyi értékek megőrzésére irányuló célokat.

2

A dokumentum2. prioritástengelye tér ki a környezeti célokra, a 4. prioritástengely pedig a mobilitás támogatását, az elérhetőség javítását, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztését fogalmazza meg.

5. táblázat VMTP illeszkedés az VMKP prioritásaihoz

228 2014. február


Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (http://www.vizeink.hu) Veszprém megye területét négy vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegység területe érinti:  Balaton tervezési alegység  Bakonyér és Concó tervezési alegység  Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony tervezési alegység  Marcal tervezési alegység Terület Balaton-felvidék Balaton-felvidéki karszt Dunántúliközéphegység Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúliközéphegység - Dunavízgyűjtő MosoniDuna - Által-értorkolat Dunántúliközéphegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Dunántúliközéphegység - SédNádor-vízgyűjtő Dunántúliközéphegység északi peremvidéke Dunántúliközéphegység északi peremvidéke hordalékterasz Dunántúliközéphegység Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Észak-dunántúli termálkarszt Séd-Nádor-Sárvízvízgyűjtő

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja célkitűzései CS1: Települések csatornázása a Szennyvíz Program szerint CS3 Csatornahálózatra történ rákötések megvalósítása CS5: Zárt tárolók + elszállítás és elhelyezés (fogadó telepek kiépítése) CS6: Szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés CS7: Település szintű természetközeli szennyvíztisztítás és elhelyezés FA1: Vízhasználatok (vízkivételek, egyéb vízelvonások) szabályozása igénybevételi korlátokkal FE2: Víztakarékosságot (lakossági, ipari) elősegítő intézkedések FE3: Új vízkivételi helyek igénybevétele (korlátozás esetén) IP7: Belterületi intézkedési csomag (hulladéklerakók rekultivációja, csapadékvíz elvezetés, belterületi mg., közterület) IV2: Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása KÁ1: Szennyezett területek kármentesítése (Kármentesítési Program) TA1ésTA2: Művelési mód és/vagy művelési ág váltás dombvidéken erózió- és nitrát érzékeny területeken TA3ésTA4: Művelési mód és/vagy művelési ág váltás síkvidéken belvíz- és nitrát-érzékeny területeken TA7: Állattartótelepek korszerűsítése

Illeszked -és 2

VMTP kapcsolat A területfejlesztési program az erőforrások hasznosítása között tartalmazza a felszíni vizek védelmét, és a víz, mint erőforrás fenntartható használatát, de nem önálló célként. A dokumentum nem rendelkezik külön a belterületi vízrendezésről, a szennyvíztisztításról, ivóvízbázisokról, és az érzékeny és szennyezett területekről.

6. táblázatA vízgyűjtő gazdálkodási tervek célkitűzéseinek illeszkedése a VMKP prioritásaihoz, és VMTP illeszkedése

229 2014. február


3.4. A változatok közötti választások A megyei területfejlesztési program nem tartalmaz változatokat. Ez azonban nem is tartozik a feladatai közé. Ezért a 2/2005. (I.11.) Korm. rend.-ben előírt fejezet a környezeti értékelésben nem releváns.

4. Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak vizsgálata 4.1. A programprioritásainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A területfejlesztésről és területrendezésről szóló - 2011-ben módosított - 1996 évi XXI. Törvény szerint a területfejlesztés feladata egyrészt az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, másrészt a rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A releváns tervekkel, országos koncepciókkal való konzisztencia vizsgálat bemutatását korábbi fejezetek tartalmazzák. A Program célrendszere a Koncepció célrendszerére épül, s mivel ez utóbbi célrendszer konzisztencia vizsgálatát a Koncepcióhoz készült környezeti értékelésben el kellett végezni, és a célrendszer a környezeti értékelés eredményei ismeretében került elfogadásra, ezért ehelyütt csak a Program prioritásainak egymás közti környezeti szempontú konzisztenciáját vizsgáljuk. Veszprém megye területfejlesztési programja öt prioritástengelyt és azokhoz tartozó beavatkozási területeket határoz meg: 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben Beavatkozási területek: - Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - Turizmus kártya Veszprém megyében - Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban 230 2014. február


-

-

-

Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: - A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás - Veszprém megye egyedülállóan gazdag turisztikai potenciáljának hasznosítása - A megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása 3. Prioritástengely: Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Beavatkozási területek: - Városok ellátó szerepének növelése a környező települések tekintetében - A városok az energiafüggősége csökkentéséért és a klímavédelemért, alternatív energia a településeken - A városok demográfiai problémáinak kezelése - A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: - Az elérhetőség fejlesztése - Térségi mobilitás biztosítása - Környezetbarát közlekedési eszközök használata - Intelligens közlekedési rendszerek - Forgalombiztonság növelése 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése Beavatkozási területek: - A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása - Az oktatás, a képzés és a továbbképzés fejlesztése minden szinten 231 2014. február


-

A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

A környezeti szempontok érvényre jutásának leggyakrabban a gazdaságfejlesztési érdekek szabnak gátat, melyen belül egy jellemző konfliktusforrást jelent a közlekedésfejlesztés, és az ebből eredő terhelések megnövekedése. Az elérhetőség javítása, a mobilitás erősítése ugyanakkor Veszprém megye fejlesztésének sarkalatos kérdése. A Veszprém megyei program fontos céljai közé tartoznak a gazdasági hatékonyság növelése (inkubátorházak, innovációs és szolgáltató központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, stb.), az erőforrások jobb kihasználása, és a közlekedésfejlesztés is, azonban e fejlesztések szorgalmazása nem feltétlen áll ellentétben a környezet megóvásával. A stratégiai program, mely 2030-ra fogalmaz meg jövőképet, és 2020-ra hosszú távú átfogó célt, és prioritásokat, tartalmában nem igényli a teljes részletességet, így ezen a szinten még nem jelennek meg a gazdaság, a társadalom, és a környezet közötti szempontok ütközései. A 2.prioritási tengely és annak két beavatkozási területe kifejezetten a fenntarthatóság elvét juttatja érvényre a Programban. Mindezen által mind az öt prioritási tengelyben meghatározott beavatkozások és műveletek összhangjára az alacsonyabb rendű tervezésnél kiemelt figyelmet kell ordítani, hogy a fenntarthatóság elvei és a környezeti szempontok a konkrét területegységek esetében, és a megvalósítás szintjén is érvényesülhessenek. Összességében megállapítható, hogy a megyei programprioritásainak vizsgálatakor egymásnak markánsan ellentmondó alapelvek, célok nem fedezhetőek fel. A fenntarthatóságot kiemelő beavatkozások a következők: -

A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás A megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása A városok az energiafüggőség csökkentéséért és a klímavédelemért, alternatív energia a településeken

4.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a Program tartalmával összefüggésben lévő elemeinek ismertetése

Környezeti jellemzők azonosítása, melyekre a Program hatással lehet A megyei területfejlesztési koncepció – és ezzel a program - készítését is megalapozó helyzetfeltárás részletesen áttekintette Veszprém megye környezeti állapotát és az alakulást befolyásoló tényezőket. A helyzetértékelés legfontosabb megállapításai a következők: 232 2014. február


Levegőtisztaság védelem Az utóbbi években a gazdasági szerkezetátalakulás és a környezetvédelmi jogi szabályozás, illetve alkalmazott technológiák hatására csökkent az ipari eredetű légszennyezés. Az erőművek vagy leállításra kerültek (Inotai Erőmű) vagy biomassza tüzelésűre lettek átállítva (Ajkai Hőerőmű). A megye ipari régióiban (Várpalota, Ajka térsége) a jelentős környezeti hatással működő üzemeket leállították vagy az elérhető legjobb technológiával szerelték fel. Balatonfűzfő térségében a korábbi Nitrokémia Ipartelep helyén számos kisebb vállalat jött létre, a korábbi kellemetlen szagkibocsájtás megszűnt. Az ipari szektorral ellentétesen a közlekedésből származó légszennyezettség mértéke folyamatosan növekszik. A növekedés elsősorban a gépjárműforgalom növekedéséből származik. Legjobban terheltek az M7 és a 8-as főközlekedési út mellett fekvő települések, de jelentősen megnövekedett a másodrendű utak forgalma is. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) légszennyezési adatai alapján (2002-2010 időszakra vonatkoztatva) a légszennyezettségi adatok (CO, szilárd anyagok, SO2) folyamatos csökkenést mutatnak.

Zaj és rezgés elleni védelem Veszprém megye zaj- és rezgéshelyzetét a közúti közlekedés, a vasútvonalak a repülőtér, ipari jellegű objektumok, kereskedelmi és sportlétesítmények terhelése határozza meg. A közúti közlekedésből származó zaj a zajterhelések 50-55%-áért felelős, nagyvárosokban 60-65%áért. A zajterhelés különösem a településeken áthaladó főforgalmi utak mentén jelentkezik. Veszprém megye területén a 71-e út melletti balatoni települések, Pápa, Tapolca, Várpalota, Veszprém városok zajterhelése jelentős. A közlekedésből származó zajterhelés ezeken a településeken a megengedett határértéket rendszerint túllépi. Csúcsforgalmi időszakokban a belvárosokban a zajterhelés mellett a levegőminőség paraméterei is a kritikus tartományba esnek. A vasúti közlekedésből származó zajterhelés a felmérések szerint a lakosság 8-10%-t zavarja. A megye területén két repülőtér is található (Pápa, Szentkirályszabadja). A pápai repülőtér forgalma, így zajterhelése is az utóbbi években csökkent, határérték átlépést nem jelent. A szentkirályszabadjai repülőtér forgalma Balatonalmádi Öreghegy térségében okoz kisebb környezeti konfliktust.

Felszíni vizek A felszíni vizek szennyezését a megyében pontszerű források okozzák (települési szennyvíz, települési szilárd hulladék vizekbe kerülése). A szennyvíz okozta szennyezés mértéke jelenleg növekszik. Veszprém megye karsztos területei és a Balaton vízgyűjtője különösen érzékenyek 233 2014. február


a nitrát szennyezésre. Jelentős diffúz terhelésnek tekinthető a korszerűtlen csapadékvíz elvezetésből származó szennyeződés bemosódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A csapadékvíz elvezetés sok településen ma is megoldatlan. A mezőgazdasági eredetű szennyezés a műtrágyák felhasználásával csökkent, de ma is jelentős. Az ipari eredetű szennyezés az előírások és engedélyezések szigorodásával jelentősen csökkent, de a 2010-be bekövetkezet kolontári katasztrófa felhívja a figyelmet új megyei környezetvédelmi program készítésének szükségességére.

Felszín alatti vizek A felszín alatti víztestek minőségére vonatkozóan a VGT megállapítja, hogy a karsztvizek és a sekély porózus hegyvidéki víztestek nem érik el a jó minősítést. Veszprém és Várpalota környékén található víztestek jelenleg jó minősítésűek. Sümeg, Pápa és Herend térségében húzódó víztestek esetében a diffúz szennyezés a gyenge minősítés oka. Az elmúlt öt évben a felszín alatti vizek minőségének védelmét segítette az állattartó telepekre és trágyatárolókra vonatkozó előírások szigorodása. Az ipari térségekben a szennyező források megszüntetése után is jelentős a felszín alatti víz és a talaj szennyezettsége. Az ivóvíz minősége Veszprém megye területén kiválónak tekinthető. Határérték feletti nitrit tartalmú vízzel ellátott települések: Magyargencs és Várkesző. Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott települések: Bakonytamási, Borszörcsök, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Kamondi, Kemeneshőgyész, Kispirit, Külsővat, Nagypirit, Nóráp és Vinár.

Talaj- és földvédelem Veszprém megye talajtani adottságai nem túl kedvezőek. Magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás váztalajok és a kőzethatású rendzina talajok aránya. A megye erózió szempontjából a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén az ország első-második legveszélyeztetettebb megyéje. A korábban rendszeres, nagymennyiségű műtrágyázás a légköri savas kiülepedés és az erdőtalajok kilúgozottsága következtében a megyében közel százezer ha nagyságú savanyú kémhatású terület van. A Balaton Régió területén, az enyhén tagolt dombvidék ki van téve a vízeróziós talajpusztulásnak. A balatoni magaspartokhoz (Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonfőkajár, Tihany, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód) szorosan kapcsolódnak a felszínmozgások.

A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása - terhelhetőség Veszprém megye környezetterhelését első lépésben az ökológiai lábnyom számítással határozzuk meg. Az ökológiai lábnyom egy erőforrás menedzselésben és társadalomtervezésben használt környezeti indikátor, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége 234 2014. február


önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az analízis a lakosságszám alapján veszi figyelembe az energia-, az étel-, a víz-, az építőanyag és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. Magyarországon ez a mutató 3,7 ha/fő értéket, földterületet jelent. Veszprém megye értéke 3,8 ha ökológiailag produktív terület nagysága egy főre vetítve. A megye tehát fenntarthatóság szempontjából (ökológiai lábnyom mutató szerint) átlagosnak tekinthető. A megyén belül azonban jól megfigyelhetők területi különbségek. A Bakony és a Balatonfelvidék néhány települése még az ökológiai teljesítőképesség határán belül található (Hegyesd, Balatoncsicsó, Malomsok, Balatonhenye, Kispirit, Megyer, Lovászpatona, Dörgicse., Szentbékkálla, Hosztót, Vigántpetend, Szentimrefalva, Németbánya, Doba, Pula, Szentjakabfa, Vöröstó, Ganna, Sáska, Somlóvecse, Hetyefő, Pénzesgyőr, Barnag, Vászoly, Gic, Dabronc, Kamond, Kemeneshőgyész, Csehbánya, Tés, Veszprémfajsz, Pápasalamon, Monoszló, Kisszőlős, Ukk, Porva, Zalaszegvár, Kiscsősz, Óbudavár, Bakonyszentiván, Csesznek, Ugod, Magyargencs, Bakonyszücs, Olaszfalu, Kup, Mencshely, Iszkáz, Öcs, Dabrony, Apácatorna, Pusztamiske, Kisberzseny, Döbrönte, Bakonyjákó, Bakonyság, Zalaerdőd, Salföld, Adorjánháza). Ezeken a településeken a lakosságszámra vetített „produktív” földigény még nem haladja meg a rendelkezésre álló területeket (zöld színnel az ábrán). A fennmaradó településeken a lakosságszám alapján számított „produktív” földigény már többszöröse is lehet a rendelkezésre álló földterületnek. Az ökológiai lábnyom számításának természetesen nem az a célja, hogy minden területileg önálló egység gazdaságilag, ökológiailag is önálló legyen. Törekedni kell azonban arra, hogy a fejlesztésekkel csökkenteni tudjuk az ökológiai függőséget. A területfejlesztési program alapfilozófiája követi a fenntartható fejlődés, fejlesztés alapelveit (térségi erőforrások megőrzése, az erre alapozott területfejlesztés, helyi gazdaság erősítése, város-falu kapcsolat erősítése, belső mobilitás fejlesztése stb.), így az ökológiai lábnyom (tájterhelés) jelentős növekedése sem prognosztizálható.

235 2014. február


1. ábra Ökológiai lábnyom (zöld országos érték alatt, piros országos érték felett)

A program megalapozása, illetve a prioritások meghatározása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a programban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg A területfejlesztési program feladata szerint keretet nyújt minden későbbi megyei, várostérségi illetve települési fejlesztésnek illetve területrendezési elképzelésnek. A programöt témakörben fogalmaz meg prioritásokat. Az ezekben részletezett beavatkozások elmaradása esetében tovább folytatódnak a meglévő trendek, változási tendenciák. 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben A gazdasági növekedés elmaradása a környezet szempontjából ambivalens eredménnyel járhat. Az új beruházások (kereskedelmi, ipari, közlekedési) létesítmények esetében szükségszerűen tovább fokozódik a környezet terhelése, ezért elmaradásuk még pozitíven is hathat a környezeti állapotra. A beruházások elmaradása a másik oldalról azt is jelenti, hogy a mostani negatív trendek, tendenciák tovább folytatódnak (pl. népességfogyás, migráció, települési környezet leromlása stb.) 2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás 236 2014. február


A stratégiai erőforrások megőrzése és az utódgenerációk számára történő átadása a fenntarthatóság alapja. A stratégiai erőforrások mértéktelen kiaknázása, vagy elszennyezése már rövid távon is a térség versenyképességének csökkenéséhez vezet. Veszprém megyében a program szerint ilyen stratégiai erőforrás a természeti táj gazdagsága, változatossága, külön kiemelve a Balaton, Balaton-felvidék és a Bakony térségét. A természeti értékek mellett a kulturális értékek változatossága, a táji értékek gazdagsága is kiemelkedő a megyében. A felszíni és felszínalatti vizek, ásványvizek, ásványkincsek, a termőföld, a jó környezetállapot jelent még további olyan erőforrást, amelynek hosszútávú használatát veszélyeztetné a fenntarthatóság elvének elvetése. 3. Prioritástengely: Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése Veszprém megyében is a városok és térségük fejlesztését a Lipcsei Charta szelleme szerint, összehangoltan, integráltan kell végezni. Ahogy a területfejlesztési program is helyesen megállapítja a városok csak térségükkel együttműködve képesek megfelelni az össztársadalmi kihívásoknak. E fejlesztési prioritás elhagyása esetében a városok szétterülése tovább folytatódhat, a barnamezős beruházások helyett a zöldmezős beruházások kerülnek előtérbe, az ökológiailag értékes területek nagysága csökken. Folytatódhat, illetve felgyorsulhat a városokba település, az „aprófalvasodás”.A településhálózat fejlesztésénél a cél a többpólusú megye kialakítása Pápa, Balatonfüred, Tapolca, Sümeg, Ajka, Zirc térségi szerepkörének megerősítésével. Az ökológiai fejlesztések esetében a hálózat kialakítás, illetve a hálózati elemek megőrzése fejlesztése a cél. Városok esetében a biológiai aktivitás mutató növelése, külterületek esetében az erdőterületek további növelése, a termőhelyi adottságok megőrzése a fő cél. 4. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése A közlekedési hálózat fejlesztésénél a kelet-nyugati tengely közlekedési tengely megerősítése, a 8-as főút négy sávossá tétele, távlatban az M8 autópálya megépítése, az észak-déli tengely megerősítése illetve a 77-es új út kiépítése szerepel. A fejlesztések elmaradása hátráltatná illetve megnehezítené egy egészséges megyei térszerkezet kialakulását, konkrétan pedig konzerválná az elérhetőségi nehézségeket, aminek kihatása a megye gazdasági teljesítményére és a megélhetési lehetőségekre, foglalkoztatási viszonyokra is kedvezőtlen. A beavatkozások között – helyesen – szerepel a „Környezetbarát közlekedési eszközök használata” és az „Intelligens közlekedési rendszerek” térnyerésének szükségessége, ami környezeti szempontból mindenképpen pozitív. 5. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése A magyar társadalom fizikai és mentális állapotát tekintve az egyik legrosszabb helyzetben lévő társadalma Európában. Kopp Mária kutatásai szerint az alkoholizmust, a depressziót, az öngyilkosság arányát, a csonka családokat arányát tekintve nemcsak fizikailag hanem mentálisan is beteg a magyar nemzet. A Semmelweis Tervben megfogalmazott célok és a 237 2014. február


hozzá kapcsolódó területfejlesztési elképzelések elmaradása esetében tovább fognak folytatódni a negatív tendenciák Magyarországon. A K+F szektor térségi erősítése csak a korszerű helyi gyakorlati tudásra alapozva képzelhető el. A korszerű gyakorlati tudást is magába foglaló fejlesztés elmaradása a versenyképesség növelésének folyamatát rontja. Környezeti szempontból a tudásalapú társadalom racionálisabb, fenntarthatóbb környezethasználatot eredményez, így áttételesen hozzájárul, hogy térségi, területi alkalmasság szempontjai figyelembe kerüljenek és racionálisabb területhasználat alakulhasson ki. A közösségfejlesztéssel, az értéktudatos társadalom kialakításával növekszik az esélye a helyi értékek, a helyi kultúra és végső esetben a helyi lokális környezet megőrzésének. A nagyvárosi, értékzavarban szenvedő, felbomló vagy laza felszínes közösségi hálózat a környezet leromlását is magával hozhatja. A nagyvárosi lakótelepek graffiti (tag) áradata a kontrollnélküli, értékvesztett társadalom egyik környezeti következménye, jele.

4.3. A program céljainak és prioritásainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása A területfejlesztési program egyik alapvető célja, hogy hozzájáruljon a környezetállapot javulásához. Azöt fejlesztési prioritás közül - a megfogalmazott elvek szerint - egyik sem okozza közvetlenül a környezetminőség romlását. Három fejlesztési prioritás esetében egyáltalán nem kell tartani negatív hatások bekövetkeztétől. A fenntarthatóság elve, a környezeti értékek megóvása, a környezetbiztonság, a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentése szinte minden prioritás esetében megfogalmazódott. Két fejlesztési prioritás ugyanakkor (1. prioritástengely„A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben” és beavatkozásai, a 4. prioritástengely „A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése” és beavatkozásai) magukban hordozhatja a környezetkárosítás bekövetkeztének lehetőségét is. A túlzott, egyoldalú gazdasági növekedésre koncentrálás esetében a vegyipar, az alumíniumipar, a jármű- és a hozzá kapcsolódó elektronikai ipar jelenthet potenciális veszélyforrást. A közelmúlt tapasztalatai is bizonyítják (vörösiszap katasztrófa), hogy a leggondosabb tervezés, engedélyezés és monitoring rendszer szükséges a környezetkárosítás elkerüléséhez. Fokozottan ügyelni kell ezért arra, hogy Balatonfűzfő és Pétfürdő térségében vagy a szénbányászat újraindításával javasolt vegyipari fejlesztések esetében az innovatív megoldások kerüljenek előtérbe. Az alumíniumipar (Ajka és Várpalota) fejlesztése esetében is fokozottan ügyelni kell a környezetvédelmi követelmények érvényesítésére. A fejlesztési prioritások másik potenciális környezetkárosítása a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódhat (4. prioritástengely). A térség integrálásának és belső térszerkezet fejlesztésének alapfeltétele a műszaki infrastruktúra hálózat fejlesztése. A fejlesztési koncepció és a program távlatban számol a 8-as út négysávossá szélesítésével, az M8 autópálya kiépítésével és egy 238 2014. február


észak-déli (Tapolca-Devecser-Pápa-Győr) új főút kiépítésével, a 77-es számú új főút kiépítésével, a 83-as és a 84-e főutak fejlesztésével, települési elkerülő szakaszok építésével, vasúthálózat fejlesztéssel illetve a pápai repülőtér fejlesztésével. Az infrastruktúra hálózat kiépítése, fejlesztése számos esetben környezeti konfliktus forrása is lehet. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tervezett fejlesztésekhez elkészüljenek a jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálatok, Natura 2000 hatástanulmányok. A fenntarthatóság figyelembe vétele, a környezeti értékek megóvása, a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentése több cél esetében is megfogalmazódott, azonban vannak olyan kiemelt célok - jellemzően a gazdaságfejlesztésre irányuló elképzelések - melyek a későbbi tervezési folyamatokban magukban hordozhatják a környezetkárosítás bekövetkeztének lehetőségét is.

A természeti erőforrások igénybevételét vagy környezetterhelést kiváltó tényezők A megye természeti erőforrásainak fenntartható hasznosítását és megőrzését kimondó prioritás és a szükséges beavatkozások kapcsolódnak direkt módon a természeti erőforrások és a környezet témaköréhez, a környezeti elemek használatához. A használat változása az elemek állapotában is általában valamilyen irányú változást eredményez, mely optimális esetben pozitív, az elemek megóvását, az erőforrások hasznosulásának fejlesztését jelenti. Az országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzetek) indokolják a gazdasági illetve közlekedési típusú fejlesztések céljai keretében a természeti területek védelmének messzemenő biztosítását. Az ipari parkok, ipari területek fejlesztése (1. prioritási tengely), a megye közlekedési hálózatának fejlesztése, a belső átjárhatóság és aa periférikus térségek elérhetőségének javítása (4. prioritás) is potenciális közvetlen konfliktusforrást jelent. Az egyik leglényegesebb potenciális környezetterhelést a közlekedésfejlesztés és a nehézipar okozhatja. Az infrastruktúra hálózat kiépítése, fejlesztése, és az abból eredő megnövekedett forgalom számos esetben környezeti konfliktus forrása lehet. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tervezett fejlesztésekhez elkészüljenek a jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálatok, Natura 2000 hatástanulmányok. A Program továbbviszi már a megyei koncepcióban megfogalmazott célt a szénbányászat újjáélesztésére. A megyei gazdaságfejlesztésben az alumíniumipari vertikum és a szén vegyipari célokra történő bányászata kerül nevesítésre. Mindkét tevékenység jelentős beavatkozással és környezetterheléssel jár, melyek káros hatásainak kivédésére már a programban szükséges kitérni. A mezőgazdasági művelés a talajra, a vizekre és az élővilágra gyakorolt hatásai révén kapcsolódik a környezeti elemekhez. A program 2. prioritása kiemelten kezeli a mezőgazdasági kapacitások növelésének kérdését, és az önfoglalkoztatás, a helyi termelés feltételeinek javítását szolgáló intézkedések erősítése is utal a mezőgazdaság szerepének várható növekedésére. Ennek ismeretében főként tekintettel kell lenni arra, hogy hazánkban 239 2014. február


jellemző probléma a földek kimerítése, az agrokemikáliák túlzott használata, az eróziót okozó művelési rendszerek folytatása, illetve az élővilágot, élőhelyeket figyelmen kívül hagyó intenzív művelés. A programban megfogalmazott célok megfelelnek a fenntarthatóság követelményeinek, azonban a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét a továbbiakban is szankcionálni kell a gazdák felé az alacsonyabb rendű tervezési folyamatokban.

Közvetett módon környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatokat kiváltó tényezők Különösen az iparfejlesztéssel valamint az idegenforgalom bővítésével összefüggésben kell felkészülni a környezetkárosítás esetleges bekövetkeztének lehetőségére. A túlzott, egyoldalú gazdasági növekedésre koncentrálás is jelenthet potenciális veszélyforrást. A legfrekventáltabb rekreációs térségekben a fokozott és lökésszerű, területileg és időben is rendkívül koncentrált környezetterhelés megelőzésére felkell készülni. A közelmúlt tapasztalatai (vörösiszap katasztrófa) is bizonyítják, hogy gondos tervezés, engedélyezés és monitoring rendszer szükséges a környezetkárosítás elkerüléséhez. Ezért a gazdasági beruházásoknál, az iparfejlesztéseknél fokozottan ügyelni kell a környezetvédelmi követelmények érvényesítésére.

4.4. A program megvalósulása esetén várható, a környezetet érő hatások, következmények előrejelzése A területfejlesztési programprioritásai olyan szemléletmóddal és olyan célzattal kerültek megfogalmazásra, hogy azok semmiképpen nem idéznek elő tartós, tendenciózus negatív változást a megye környezetállapotában.

Jól azonosítható környezet igénybevétel illetve hatások Környezeti elemek Egyetlen prioritás sem jár közvetlen kedvezőtlen hatással a környezeti elemekre. A beavatkozások végrehajtása során konkretizálódó intézkedések, projektekpontos települési szintű tartalmának meghatározása során kell tekintettel lenni a környezeti elemek károsodását kizáró vagy minimalizáló megoldások alkalmazására. Környezeti elemek rendszerei, folyamatai, szerkezete (különös tekintettel a tájra, településre, klímára, természeti rendszerre, biodiverzitásra) A Programprioritásai értelemszerűen egy élhető, gazdasági értelemben versenyképes, fejlődő társadalmú megye jövőképének szolgálatában állnak. A stratégiai prioritások még korántsem abban a mélységben és részletezettségben kerültek megfogalmazásra (ez nem is feladata egy 240 2014. február


megyei területfejlesztési programnak), amely alapján az egyes környezeti elemekre illetve környezeti rendszerekre gyakorolt pontos hatás előrejelezhető lenne. Az egyes intézkedések, konkrét projektek, illetve a területi, települési szintű rendezési tervezés során lesznek megismerhetők az egyes elemek környezeti elemekre gyakorolt hatásai. Natura 2000 területek A megyei programban foglaltak és az azokkal összhangban meghatározott projektek konkrét megvalósulását szolgáló terület- és településrendezési tervek készítése során lesz eldönthető a Natura2000 területekre gyakorolt hatás. Mindenesetre nem támogatható olyan cél, prioritásvagy beavatkozás már a Program szintjén sem, amely a Natura2000 területek rendeltetésével nem összeegyeztethető hatásokat okozna. Emberek egészségi állapota, társadalmi, gazdasági helyzete (különös tekintettel az életminőségre, kulturális örökségre, területhasználatra) A Program céljai egyértelműen és alapvetően a megye gazdaságának fejlesztését, a perifériák felzárkóztatását, a mobilitás támogatásával a foglalkoztató központok elérését, a helyben történő megélhetés feltételeinek javítását, a társadalmi kohézió erősítését és az életkörülmények javítását, a közösségek fejlesztését, az itt élők jól létét szolgálják. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők A területfejlesztési program hatásai - a tervműfajból következően - rendkívül szerteágazóak. A közvetett hatások pontos meghatározása és maradéktalan számbavétele teljes körűen nem is lehetséges. Az e helyütt alkalmazott elemzési-értékelési módszertan arra a VÁTI által korábban javasolt megközelítésre épít, hogy területfejlesztési koncepciók és programok stratégiai szintjét (céljait, prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítsuk, egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. A vizsgálathoz az első fejezetet követően felvázolt speciális térségi fenntarthatósági értékrenddel vetjük össze a területfejlesztési program célkitűzéseit. A célrendszer és a fenntarthatósági értékrend kapcsolatát egy ún. térségi (megyei) fenntarthatósági mátrix segítségével értékeljük. A VÁTI szakemberei által javasolt értékelési mátrix vízszintes tengelyén a fejlesztési program stratégiai prioritásait, függőleges tengelyén a térségi (megyei) fenntarthatóság alapelveit tüntettük fel. A fejlesztési elképzelések egyértelmű pozitív hatásait, illetve kapcsolatát a fenntarthatósági alapelvekkel zöld színű 3-sal reprezentáltuk. Piros színt és 1-es számot kaptak azok a kapcsolatok, ahol esetlegesen negatív következményekkel, hatásokkal is lehet számolni. Narancssárga színnel és 2-sel a bizonytalan, potenciális lehetőségeket, de veszélyeket is magába foglaló kapcsolatokat jeleztük. Az alábbi táblázatot követően a tartalmi követelményekben előírt témakörök áttekintése is megtörténik.

241 2014. február


TÉRSÉGI AUTONÓMIÁRA VALÓ TÖREKVÉS

A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása Stabil és kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása Autonóm közösségi döntéshozatal Problémák helyben való kezelése

MÁS TÉRSÉGEK IRÁNTI FELELŐSSÉGVÁLL ALÁS

MEGYE MEGÚJULÓ KÉPESSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

Más térségek közösségi döntési kompetenciái csorbításának elkerülése Anyagáramok ciklusainak megyén belül való zárása A társadalom megújuló képességének térségi biztosítása Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása A környezeti elemek megújuló képességeinek biztosítása Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége

A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben

A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás

Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztése

1 2

3 3

2 2

1 1

3

2

2

1

1 2

1 2

1 2

1 1

1

1

1

1

2 2 1 1 1

2 1 1 2 1

2 2 1 2 1

1 1 1 1 1

1

1

1

1

A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése

242 2014. február


FENNTARTHATÓ TÉRHASZNÁLAT

Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez Az utazási idő csökkentése és kulturált hasznosítása Az áruszállítás károkozásának mérséklése

2

1

1

1

2 1 1

2 1 1

2 1 1

1 1 1

7. táblázat Fenntarthatósági teljesítmény értékelő mátrix

243 2014. február


Közvetett hatások új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére Veszprém megye területfejlesztési programjában lerögzített prioritások, beavatokozások alapvetően nem járhatnak és nem is járnak olyan hatásokkal ami jelentős környezetminőség romlást eredményezne. Közvetett módon azonban egyes beavatkozások okozhatnak környezeti konfliktusokat. Ezekkel elsősorban a gazdaságfejlesztéssel és a közlekedésfejlesztéssel összefüggő 1. és 4. prioritástengelyek esetében kell feltételesen számolni. Közvetett hatások környezettudatos, környezetbarát lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására

magatartás,

életmód

A Program2. számú stratégiai prioritása pontosan a megye természeti, tájképi és épített, kultúrtörténeti értékei megóvására és ezek innovatív továbbfejlesztésére illetve fenntartható hasznosítására helyezi a hangsúlyt. Leszögezhető, hogy a Program közvetett módon sem hat negatívan a környezettudatos értékrendre, sőt az említett részcélok mentén támogatja azt. Közvetett hatások a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására Effajta hatással lényegében nem kell számolni a Program megvalósulása nyomán. Nem irányoz elő az optimálistól eltérő térszerkezeti fejlesztést, sőt a fejlesztések térségileg összehangolt megvalósítására törekszik, kiemelten kezelve a megye külső elérhetőségének és belső, észak-déli átjárhatóságának javítását, valamint a perifériák elérhetőségét, a megye jobb belső kapcsolatrendszerét. A megyei területfelhasználás jelentős megváltozásával nem kell számolni a stratégiai javaslatok nyomán. A megye ökológiai térszerkezetének megőrzése stratégiai cél. Közvetett hatások olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak A stratégiai és az operatív program kifejezetten törekszik a meglévő termesztési, gasztronómiai hagyományok megtartására és fejlesztésére, kifejezett cél ezek bázisán az önfoglalkoztatás szerepének növelése, az önfenntartás feltételeinek javítása. hungarikumok kifejlesztése. Közvetett hatások a természeti erőforrások megújulásának korlátozására A megye kiemelkedő természeti erőforrása a tájképi adottságai, a Balaton mint vízfelület, tájképi elem és turisztikai tényező, az erdőterületek, a kisalföldi területeken a jó minőségű termőföld. Mindezek megőrzését, védelmét a stratégiai prioritások előirányozzák. Kifejezett hangsúlyt helyez a dokumentum a megye megújuló energiapotenciáljának hasznosítására. Az ökológiai funkciójú területek arányának megtartását is előirányozza a Program. 244 2014. február


Közvetett hatások a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására Nem tartalmaz a jelenleginél intenzívebb természeti erőforrás hasznosítást a stratégia. Egyedül a szénbányászat újraindításában rejlő lehetőségek hatásával lehetséges számolni.

4.5. A környezeti következmények alapján a területfejlesztési program értékelése A Program - fenti fejezetekben bemutatott - közvetlen illetve közvetett környezeti hatásai alapján kijelenthető, hogy a prioritásokhoz tartozó beavatkozások során alapvető és lényeges kedvezőtlen változások bekövetkezésére, számottevő negatív hatásokra a környezeti elemek vonatkozásában nem kell számítani. Az 1. A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben c. prioritás „Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése” beavatkozása - alapvetően ipar- és gazdaságfejlesztési irányultságából következően járhat negatív környezeti következményekkel. A 2. A sajátos területi – természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás és a 3. Városok és várostérségük, településcsoportok összehangolt és integrált fejlesztésegyakorlatilag sem közvetlen sem közvetett módon nem járul hozzá a környezeti elemek és környezeti rendszerek rossz irányba történő megváltozásához. A 2. prioritás pozitív hatása a környezeti elemekre megmutatkozik.A 4. A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése c. prioritásnak viszont egyértelműen lehetnek kedvezőtlen környezeti mellékhatásai. Az 5. A lakosság életminőségének javítása, „jól léte” biztosítása, a helyi közösségek fejlesztése társadalomfejlesztési beavatkozásokat foglal magába, melyek esetében nem kell negatív környezeti hatások előidézésével számolni. Összefoglalóan Veszprém megye területfejlesztési programja a fenntarthatósági értékrendet megfelelően érvényesíti. A prioritások összhangban vannak a fenntartható fejlődés elvárható kritériumaival.

245 2014. február


5. A Program megvalósulása következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére a Programban javasolt intézkedések hatékonyságának értékelése, további szükséges intézkedések 5.1. A Programban szereplő környezeti intézkedések értékelése Veszprém megye területfejlesztési programja - jelenlegi változatában - nem tartalmaz a megvalósítás nyomán esetlegesen fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó intézkedéseket. Ennek magyarázata vélhetőleg az, hogy a stratégia alapvetően nem tartalmaz célokat, beavatkozásokat, ami a környezetre döntően káros hatásokkal járna. Ugyanakkor a prioritásokhoz rendelt beavatkozások között megfogalmazásra kerülnek olyan részcélok, amelyek környezetre gyakorolt akár káros hatásával is számolni kell. Fentiekre tekintettel javasolt azon beavatkozások egyes elemei esetében, amelyek - amellett, hogy gazdaságfejlesztési, közlekedési infrastruktúrafejlesztési szempontból kétségkívül Veszprém megye érdekeit szolgálják - káros környezeti hatásokkal is járnak, a cél kifejtését követően a környezeti szempontú ellentételezésre és a hatások mérséklésének szükségességére vonatkozó javaslatokat rögzíteni. Ilyenintézkedések megfogalmazása legalább az alábbi beavatkozások esetében javasolt: - Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése - Veszprém megye egyedülállóan gazdag turisztikai potenciáljának hasznosítása - Közlekedésfejlesztéssel összefüggő beavatkozások

5.2. Javaslat szükséges környezeti szempontú intézkedésekre Környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése a gazdaságfejlesztési céloknál Az 1. prioritástengely kifejezetten ipari beruházási és turisztikai beavatkozásai valamint a 2. prioritástengely turizmusfejlesztési beavatkozása esetében javasolt megvizsgálni és kifejteni, milyen intézkedések tervezettek a természetkárosító hatások megakadályozására illetve mérséklésére, és hogyan érvényesül a természeti erőforrások fenntartható használata. Javasolt továbbá támogatási kritériumokat meghatározni a fejleszteni kívánt gazdasági ágak környezetkímélő fejlesztésének ösztönzésére. A munkahelyteremtés során javasolt a környezetvédelmi iparban, a megújuló energiahasznosításban létrejövő és általában a „zöld munkahelyek” előnyben részesítésére kedvező támogatási feltételeket biztosítani. A nagy helyigényű logisztikai és ipari fejlesztések a megye kevésbé jó termőföldjei igénybevételével valósuljanak meg. Javasolt a gazdaságfejlesztés főbb elemei és az élelmiszergazdaság környezeti teljesítményének mérése és folyamatos nyomon követése. 246 2014. február


Energiaracionalizálás, megújuló energiaforrások A stratégia tartalmaz kifejezetten az energiafelhasználás fenntarthatósági elveknek maximálisan megfelelő megújítására irányuló javaslatot és beavatkozást. Környezeti szempontból és a fenntarthatósági elvek tekintetében a programnak ez az irányultsága mindenképpen előremutató. Javasolt a megyei sajátosságokhoz legjobban igazodó energiaracionalizálási irányelvek kidolgozása, amelyek érvényesítésére figyelemmel kell lenni a további megyei szintű tervezés és a települési tervek készítése során. Hosszútávú energiastratégia kidolgozása javasolt a helyi, sokszor átgondolatlan, térségileg összehangolatlan és rövid távú befektetői érdekeken alapuló fejlesztések helyett. Természetvédelmi fejlesztések Veszprémmegye táji és természeti értékekben gazdag. Javasolt önálló fejlesztési (rész)célként is beemelni a programba a védett és érzékeny területek megőrzését. Javasolt a természetvédelmi területeket közvetlenül vagy közvetve érintő egyéb fejlesztésekkel kapcsolatos problémák (pl. gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, mezőgazdálkodás, stb.). és a kezelésükre adott megnyugtató válaszok megjelenítése a programban. A települési szintű értékvédelem támogatandó megyei cél. Natúrparkok Érdemes lenne további natúrparkok kialakításának, megvalósíthatóságának is külön célkitűzést vagy fejezetet szentelni. A natúrparkok olyan természetvédelmi „keretbe” illesztett területfejlesztési lehetőségek, amelyek a helyi gazdaságra, az alulról jövő kezdeményezésre és a vidék megújítására épülnek, ezért mindenképpen összhangban vannak a területfejlesztési stratégia alapvető céljaival. A megye perifériáinak megújítására való törekvéssel, az értékőrzéssel, turizmussal és az önfoglalkoztatással – melyek a stratégia fontos elemei - teljes mértékben egyezik az a típusú fejlesztés/fejlődés amelyet a natúrparkok hozhatnak a megyébe. Agrárkörnyezetgazdálkodás Az agrárkörnyezetgazdálkodás témaköre nem jelenik meg közvetlenül a prioritások között. Bár Veszprém megye az agrártérségeket tekintve nem tartozik az ország leggazdagabb megyéi közé, a Nemzeti Vidékstratégiára alapozott vidékfejlesztésnek, agrárkörnyezetgazdálkodásnak a vidéki térségek megőrzésében játszott szerepe miatt érdemes lenne nagyobb teret szentelni a programban. Tájrehabilitáció Veszprém megye területén számtalan tájsebet jelentő felszíni bánya, anyagnyerőhely, katonai gyakorlótér, lőtér, vagy felhagyott ipari terület található. A tájrehabilitációról a Balaton térsége kapcsán történik csak említés. Vízvédelem, víztakarékosság, szennyvízkezelés A prioritások közt szereplő valamennyi fejlesztés megvalósítása során a vizek védelme elsődlegességét biztosítani szükséges. Ez terjedjen ki a felszíni és a felszín alatti víztestek 247 2014. február


védelmére egyaránt, különösen a Balaton vízminőségének, valamint a karsztvízkincsmegóvásának kell különös teret szentelni. Ennek érdekében meg kell határozni a környezetkímélő vízi infrastruktúrafejlesztés és vízpart használat alapelveit, amelyek biztosítják a Balaton és az egyéb vízfolyások, állóvizek fenntartható hasznosítását. Mind gazdasági fejlesztések kritériumául kell szabni, mind a lakossági szemléletformálásba hangsúlyosan be kell építeni a vízzel való takarékoskodás alapelvét. A program közvetlenül is megfogalmaz a csatornázottsági arány javítására és a szennyvízkezelésre vonatkozó célokat. Katasztrófavédelmi szempontok érvényesítése A program célrendszerének katasztrófavédelmi fejlesztési kérdésekkel történő kiegészítése indokolt. A fejlesztések során figyelembe kell venni az árvízveszélyeztetettséget, a védelmi infrastruktúrákat, az előrejelző rendszereket. Törekedni kell kiemelten a villamosenergiaellátás és az egészséges ivóvízellátás fejlesztésére. Javasolt a veszélyes anyagok lakosságtól távolabbi pályákon történő szállításának feltételeit megteremteni, a veszélyes ipari üzemek környezetében pedig a monitoring és lakossági riasztó rendszerek telepítése. Több szempontból is indokolt lenne a jövőben folyamatosan működő levegőtisztasági mérőállomás(ok) telepítése. A vasúti és közúti szállítás kapcsolódási pontjain jelentkező zaj elleni védelem megoldására is tartalmazzon célkitűzést a program. A célokat úgy kell elérni, hogy illeszkedjenek a köznevelés fejlesztési feladataihoz, a megyei és járási önkéntes mentőcsoportok fejlesztését szem előtt kell tartani. Területfejlesztés-területrendezés összehangolása Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, a fejlesztési és a területrendezési vonatkozású stratégiai területi tervezés szorosabb összekapcsolását annak érdekében, hogy az egyes területrendszerek (területegységek) céljait a területfejlesztési és a területhasználatszabályozási eszközök egymással szinergiát eredményezve szolgálják. Jelen területfejlesztési program ilyen szempontból akkor éri el maradéktalanul célját, ha céljai és konkrét beavatkozásai be tudnak épülni a megyei területrendezési tervbe is a soron következő felülvizsgálat során - bár tudvalevő, ennek legfőbb akadálya éppen a jelenlegi jogszabályi kötöttségekben keresendő. A térségi tervezési tevékenység egységességének biztosításakor fontos feltétel a tervezési rendszernek keretet adó közös térségi értékrend kialakítása megyei, települési és térségi szinten is. Ehhez a tervezési tevékenységek mozgásterét szabályozó országos szintűfenntarthatósági keretstratégiák kidolgozása szükséges nem csak országos szinten, de kifejezetten az egyes térségekre vonatkozóan, a helyi adottságokhoz igazodóan, mely a fenntarthatóságon túl más horizontális irányelveket is rögzíthet (pl. esélyegyenlőség, biztonság, örökségvédelem). A keretstratégia egyrészt olyan, a térségi fenntarthatóság megteremtéséhez szükséges vertikális célokat rögzít, melyeknek helyet kell kapniuk a célok témáját és az adott térséget érintő tervekben, másrészt a fenntartható fejlődést biztosító horizontális célokat, melyek minden, a térséget érintő fejlesztési tervdokumentumban rögzített célba beépülnek.

248 2014. február


6. Javaslat a megyei területfejlesztési program által befolyásolt más tervekben figyelembe veendő környezeti szempontokra, intézkedésekre A megyei területfejlesztési program érvényesülése amellett, hogy prioritásai közvetlenül is megállják a helyüket és Veszprém megye 2014-2020 közötti fejlesztésének sarokpontjait képezik, a kistérségi részprogramokon és a települési projekteken keresztül, valamint a megyei területrendezési terv módosításán keresztül és a településrendezési tervek révén érvényesül. A területfejlesztési program 3 átfogó és 10 stratégiai céljának, az 5 prioritástengely tartalmának, beavatkozásainak és a konkrét fejlesztési programoknak meg kell jelennie a különböző megyei, kistérségi fejlesztési, tervezési dokumentumokban (megyei fejlesztési koncepciók /turizmus, környezetvédelem, közlekedésfejlesztés, stb./, megyei területrendezési terv, településrendezési eszközök és stratégiák, tervek, LEADER programok, a kistérségekhez, mikrotérségekhez, járásokhoz kapcsolódó további programok). A megyei területfejlesztési program által befolyásolt területi és ágazati tervekben, koncepciókban érvényesítendő szempontok: - A fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő fejlesztések támogatásának elsődlegessége a megye foglalkoztatási központjaiban valamint a vidéki térségeiben. - A megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése, a zöldgazdaság, a környezetipar kiemelt támogatása szabályozási és pályázati eszközökkel. - A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, a lakosság és a mezőgazdaság felkészítése a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra (vízmegtartás, árvízcsökkentő tározók létesítése, szárazságtűrő növénykultúrák, stb.). - A Balaton vízminőségének megőrzése, a vízszint biztosítása. - Különös tekintettel a megye sokszínű védett természeti területeinek gazdagságára, a védett természeti területek megőrzése, fenntartásuk, és a körültekintő, fenntartható turisztikai hasznosítás biztosítása. - A természetvédelmi oltalom alatt nem álló nem védett táj védelmét biztosító szabályozási előírások a területrendezési és a településrendezési tervekben. - A megye erdőterületeinek megőrzése, fenntartható hasznosításuk az erdő- és vadgazdálkodás, a faipari klaszter és az idegenforgalom céljai mentén, a védelem elsődlegességének biztosításával. - A jó minőségű termőföldek védelme, kiterjedésük a megyében nem csökkenhet. - A mobilitás támogatása a közlekedés racionalizálásával, környezetbarát közlekedési módok támogatása. - A településeken élők életminőségének javítását elősegítő zöldterület fejlesztések elősegítése, zöld városi közterek számának növelése. - A felszín alatti vizek (ásványvíz- és karsztvízkészlet) mennyiségi és minőségi megőrzése, különösen a Bakony és a Balatonfelvidék területén. - A megye ásvány- és gyógyvízkútjai vízbázisvédelmének biztosítása. 249 2014. február


-

-

Az ivóvízbiztonság és ellátás 100 százalékosságának elérése, ezzel paralel a közműolló zárása. A vizek és talaj szennyezések nagy részét adó szennyvizek biztonságos módon történő gyűjtésének és kezelésének kötelezése illetve támogatása. A víztakarékos megoldások előnyben részesítése mind a lakossági mind a gazdasági vízigények esetén. Az épített környezet, valamint a régészeti örökség, továbbá a védett táj- és településképi értékek megőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani új fejlesztések tervezése és megvalósítása során. A kistérségi részprogramok keretében kiválasztott települési projektek előkészítése és megvalósítása során a bányatelkek lehatárolására tekintettel kell lenni.

7. A megyei programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése A megyei területfejlesztési program monitoring-terve, az egyes prioritásokhoz, beavatkozásokhoz meghatározott indikátorok figyelembe vételével alkalmas a programban előirányzottak megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatások nyomon követésére. Egy területfejlesztési program megvalósulása csak kevésbé direkt módon képes hatni a környezeti elemekre, így a program céljai és a várható környezeti hatások szignifikanciája is kisebb mértékű, mint pl. egy területrendezési vagy településrendezési terv esetében. A stratégia környezeti hatásai is várhatóan sokkal inkább kifejezésre jutnak és érvényesülhetnek majd az operatív programhoz kapcsolódó települési szintű projektek megvalósításán keresztül.

8. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) szerinti vizsgálat a Natura 2000 területek vonatkozásában A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 10. § (1) szerint: „Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozóadatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a 250 2014. február


Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” Fenti jogszabályi előírásnak megfelelően Veszprém Megye Területfejlesztési Programja egyeztetésének időszakában a környezeti értékeléssel egyidőben - annak részeként - elkészült a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) szerinti vizsgálat. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy a megyei területfejlesztési program céljai és a programban előirányzottak megvalósulása van-e és ha igen, milyen hatással a megyében található Natura 2000 területek természetvédelmi helyzetére. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió ökológiai hálózata, amelyet a tagországok közösen jelölnek ki meghatározott eljárási rendet követve, két uniós jogszabály - a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelvek - alapján. Kialakításának célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok hosszútávon fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálózat részeként. A Natura 2000 területeknek két fő típusa: -

A különleges madárvédelmi területek (SpecialProtectionArea - SPA) ritka és veszélyeztetett madárfajok költő-, táplálkozó- és vonuló helyének védelmét szolgálják.

-

A különleges természet-megőrzési területek (SpecialArea of Conservation - SAC) közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint közösségi jelentőségű állat- és növényfajok előfordulási helyének védelmét szolgálják

Veszprém megyében a Natura 2000 hálózat területei részben a már meglévő védett területekkel átfedésben kerültek kijelölésre. Akárcsak a védett természeti területek esetében, itt is kerültek meghatározásra olyan Natura 2000 területek, amelyek több foltból állnak, mozaikosak. A fejezet elején idézett jogszabály szerinti vizsgálat elvégzése egy megyei területfejlesztési program várható hatásaira vonatkozóan természetszerűleg korántsem lehet olyan mélységű és részletezettségű, mint akár egy települési szintű rendezési terv vagy akár egy konkrét beruházás esetében. A megyei területfejlesztési program alapvető elveket rögzít és tág prioritásokat, azok részeként megyei szintű beavatkozástípusokat határoz meg, amelyek a továbbtervezés az egyes települési szintű projektek tervezése és konkrét egyes fejlesztések, beruházások során érvényesítendők. A megyei program a 2014-020 közötti fejlesztések számára keretül és iránymutatásul szolgál a várostérségek és a megyei települések részére. E szerepéből következően olyan konkrét és területileg pontosan beazonosítható javaslatokat egyáltalán nem tartalmaz (ez nem is feladata), amelyek esetében tételesen vizsgálható lenne a Natura 2000 területek érintettsége, illetve a rájuk gyakorolt várható hatás. A Natura 2000 területek kihirdetése helyrajzi szám pontossággal történt meg, ugyanakkor a megyei területfejlesztési program megyei, térségi szintű prioritásai nem készültek, nem is készülhettek ilyen mélységben illetve léptékben. Az egyes prioritások a hozzájuk rendelt beavatkozások pontos földrajzi beazonosítása ebben a tervezési fázisban nem lehetséges. A 251 2014. február


várható hatások tételes előrejelzésére és megbecsülésére a részletes projekt-szintű tervezés keretében lesz lehetőség, az egyes települési projektek előkészítése keretében. Jelenleg a Natura 2000 területekre gyakorolt hatások is csak legfeljebb közvetett módon vizsgálhatók és értékelhetők. Összefoglalva tehát a megszokott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése nem tekinthető reálisnak, hiszen az érintettség meghatározásához a pontos projekt szinten felmerülő nyomvonalsáv változatok és pontos beruházási területek rendelkezésre állására volna szükség, ami nyilvánvalóan későbbi tervfázisokban történik meg. A lehetséges hatások általános bemutatása Veszprém megye területfejlesztési programja fő céljai közé a munkahelyteremtés, gazdaságélénkítés, az elérhetőség javítása tartozik. Új gazdaságfejlesztési beruházások és vnalas infrastruktúra fejlesztések esetében a Natura 2000 területekre vonatkozóan: -

a fragmentáció,

-

a zavarás,

-

a szennyeződés

- és a területfoglalás jelentkezhet zavaró hatásként. A jogszabály szerinti Natura 2000 hatásbecslési metodika elsősorban a beruházási szintű tervek készítésénél nyújt segítséget. Az olyan megyei szintű programoknál, mint a vizsgálat alatt álló Veszprém megyei is, a hatások felmérése csak közvetett módon lehetséges, mivel konkrét nyomvonalak vagy fejlesztési területek nem részei a dokumentumnak. Élőhely-fragmentáció és elszigetelődés Az újonnan épített utak élővilágra gyakorolt hatásai közül az élőhely-fragmentáció nevezhető a legjelentősebbnek. Az úthálózat fejlesztése során - a Natura 2000 területek elkerülésére nem alkalmas közlekedési relációkban - óhatatlanul szükségessé válnak olyan beruházások, amelyek esetében egy nagy, összefüggő élőhely mérete csökken és több darabra osztódik. Az élőhely pusztulása után kis, szétszórt darabjai fennmaradhatnak, amelyeket a közöttük lévő alkalmatlan élőhelyek (utak) izolálnak egymástól. Zavarás A várható zavarást két szempontból lehet értékelni: az építés okozta zavarás, és a későbbi rendszeres üzemelés okozta zavarás (műszaki kialakítás módja és az üzemeltetés módja). Az építés közvetlen zavaró hatása a már meglévő útpályára és annak keskeny szegélyező sávjára korlátozódik. Az építés következtében bekövetkező zavarás mértéke nagyban függ a tevékenységek idejének megválasztásától, a helytelen időben végzett cserjeirtás pl. a fészkelő madarak számára káros, míg a nedves mélyedéseken végzett földmunka az ott szaporodó kétéltűekre. Az építés során reális veszély lehet, hogy gépek, anyagok időlegesen tárolásával a szorosan vett építési területen kívül is károkat okoznak a növényzetben és a védett fajok állományaiban. Az építési és üzemelési feltételek szabályozása nem tárgya a nagytávú terv és hosszú távú program készítésének, arra ettől független jogszabályi és hatósági eszközök állnak rendelkezésre. Szennyeződés Az utak burkolatáról elvezetett csapadékvíz befogadójaként leggyakrabban egy felszíni vízfolyás szolgál, amely a keresztezés szelvényének közelében Natura 2000 területet is keresztezhet, így az útburkolatról lemosott szennyeződés igaz közvetve, de eljuthat az élőhely területére, azonban a vonatkozó határértékek betartása mellett a szennyeződés elkerülhető.

252 2014. február

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Az utak építése és üzemelése során képződő emmissziók ugyancsak szennyezésként lépnek fel egy úthoz közeli élőhely esetében, azonban az ilyen típusú szennyezések mértéke a forrástól távolodva jól ismerten csökken, ezért a konkrét nyomvonalsáv változat kiválasztásakor lehet a konkrét hatást figyelembe venni. Az építés során az élővizekbe szennyeződések a jogszabályi feltételek betartása mellett közvetlenül nem juthatnak, ezért vízi élőlények károsodása nem valószínűsíthető. A projekt szintű Natura 2000 hatásbecslés a környezeti hatásvizsgálati eljáráson belül kerül lefolytatásra, amely során a részletes helyszíni bejárásra alapozott szakértői dokumentáció alapján állapítható meg a fenti hatások mértéke illetve azok hatása a közösségű jelentőségű élőhelyekre valamint az állat és növényfajokra Területfoglalás A területfoglalás a Natura 2000 területeken jelentkező hatások legdrasztikusabb formája. Az új infrastruktúra létesítmények építésekor az igénybe vett terület mint biológiailag aktív zöldfelület teljesen teljesen megszűnik. Az igénybevétel, a területfoglalás lehet ideiglenes vagy hosszátávú. Utóbbi esetben kicsi az esély arra, hogy belátható időn belül egy burkolt útból, ipari vagy lakóterületből újra aktív zöldfelület legyen. A területfoglalások ezért olyan irreverzibilis változásoknak tekinthetők, amelynek nagyságát mindenképpen a minimálisra kell szorítani.

A helyrajzi számmal kihirdetett Natura 2000 területek érintettségének pontos mértékét, azon belül a különböző élőhelytípusok veszélyeztetettségét csak az egyes projektek tervezése során, a településrendezési tervek szintjén lehet megállapítani. Összegzés A lehetséges hatások vizsgálatának egyik fő problémája a léptékből és a műfaji sajátosságból eredő különbözőség volt. A megyei program prioritásokat, kereteket és irányokat fektet le térképi lehatárolások nélkül, viszont a Natura 2000 területek kijelölése, lehatárolása az 1:4000-es méretarányú kataszteri térképek alapján történt meg hrsz. pontossággal. A prioritások és fejlesztési célok hatásainak vizsgálata megtörtént. A területfejlesztési programra elvégezhető és elvégzett vizsgálat eredménye alapján megállapítást nyert, hogy Veszprém megye területfejlesztési programjában meghatározott céloknak és prioritásoknak nincsen jelentős hatása a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1-4. számú mellékletében meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, ezért a kormányrendelet 10. § (2) szerinti Natura 2000 hatásbecslés elkészítése nem szükséges. A későbbiek során kiválasztásra kerülő, támogatást nyert egyes projektek előkészítése fázisában lesz lehetőség a konkrét területek ismeretében a hrsz. pontosságú hatásbecslés elvégzésére az egyes települési projektekhez kapcsolódóan, azok keretében. A területfejlesztési program alapelve a fenntarthatóság, melynek érvényesítésére a továbbtervezés során is ügyelni kell, a fejlesztési célok megvalósítása során pedig a környezeti értékelésben javasolt szempontoknak érvényre kell jutniuk. A megyei program léptékében ez kellő garanciát nyújt a Natura 2000 területek védelmére.

253 2014. február


9. Összefoglalás Az összefoglalás a Környezeti Értékelés legfontosabb megállapításait tartalmazza. A Veszprém megyei területfejlesztési program környezeti teljesítményének értékeléséhez megfelelve a 2/2005. (I.11.) Korm. rend. 4. sz. mellékletében rögzítetteknek is - olyan elemzési-értékelési módszertant alkalmaztunk, amely feltárta, hogy a megyei területfejlesztési programnak milyen közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti hatások várhatók, illetve a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a várható hatások. A Program prioritásait egy fenntarthatósági értékrendhez is viszonyítottuk. A VÁTI által javasolt fenntarthatósági értékrend négy alappillére: - törekvés a térségi autonómiára - más térségek iránti felelősségvállalás - a térség megújuló képességének biztosítása - fenntartható térhasználat A területfejlesztési program célkitűzései környezeti szempontból illeszkednek a Nemzeti Fejlesztés 2030 dokumentum célkitűzéseihez illetve ezen keresztül a Nemzeti Vidékstratégia 2020 tervhez, az Energiastratégiához, a vidékfejlesztési feladatokat magában foglaló Darányi Ignác Tervhez, az egészségügy fejlesztésének alapját képező Semmelweis Tervhez, a közigazgatás megújításának alapját képező Magyary Tervhez, a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához. A Nemzeti Vidékstratégia kapcsán tovább lehetne bővíteni a területfejlesztési programot a védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjaival (MTÉT, Natura 2000), „Kert‐Magyarország” kertészeti programmal, Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése programmal, nemzeti erdőprogrammal. A vidékfejlesztést és a természetvédelmet összekapcsoló natúrpark hálózat Veszprém megyei kialakítási lehetőségének markánsabban meg kellene jelenni a területfejlesztési programban. Veszprém megye környezetterhelésének meghatározásához, illetve az országos összehasonlításhoz az ökológiai lábnyom számítást használtuk. Magyarországon ez a mutató 3,7 ha/fő értéket, földterületet jelent. Veszprém megye értéke 3,8 ha ökológiailag produktív terület nagysága egy főre vetítve. A megye tehát fenntarthatóság szempontjából (ökológiai lábnyom mutató szerint) az országos átlagúnak tekinthető. A megyén belül azonban jól megfigyelhetők területi különbségek. A Bakony és a Balaton-felvidék néhány települése még az ökológiai teljesítőképesség határán belül található. Veszprém megye területfejlesztési programja3 átfogó célt rögzít, amelyet 10 stratégiai cél alapoz meg. A célokhoz illeszkedően a területfejlesztési stratégia 5 prioritástengelyt határoz meg, az ezekhez kapcsolódó beavatkozásokkal. A program tartalma részleteiben ennek a prioritás rendszerneka kifejtését tartalmazza. A prioritások tartalmának tömör, lényegre törő meghatározása adja a stratégia gerincét.

254 2014. február


Az 5 prioritás - eltérő tartalmuknál fogva - eltérő súllyal foglalkozik a környezeti elemekkel, környezeti hatásokkal, fenntarthatósági kérdésekkel. A 2. prioritási tengely -a megyei erőforrások fenntartható hasznosítását támogató - kapcsolódik közvetlenül és részletesebben a környezeti fenntarthatóság témaköréhez. A másik négy prioritás legfeljebb áttételesen foglalkozik környezeti vonatkozásokkal. Közülük többnek lehetnek negatív környezeti hatásai is, amelyek ellentételezése szükséges. A programban kijelölt prioritások elmaradása esetében tovább folytatódnak a helyzetfeltárásban kimutatott meglévő trendek, változási tendenciák. A megye gazdasági erejének növekedésének elmaradása a környezet szempontjából ambivalens eredménnyel járhat. Az új beruházások (Ipari parkok, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása) és létesítmények esetében szükségszerűen tovább fokozódik a környezet terhelése, ezért elmaradásuk még pozitívan is hathat a környezeti állapotra. A beruházások elmaradása a másik oldalról azt is jelenti, hogy a mostani foglalkoztatási nehézségek és más negatív trendek, tendenciák tovább folytatódnak (pl. népességfogyás, elvándorlás bizonyos térségekből, a gazdaság stagnálása, vízkészletek és talajok elszennyeződése, települési környezet leromlása stb.) A stratégiai erőforrások megőrzése és az utódgenerációk számára történő átadása a fenntarthatóság alapja. A stratégiai erőforrások mértéktelen kiaknázása, vagy elszennyezése már rövid távon is a térség versenyképességének csökkenéséhez vezet. Veszprém megyében a Program szerint ilyen stratégiai erőforrás a természeti táj gazdagsága, változatossága, külön kiemelve a Balaton és a Bakony térségét. A természeti értékek mellett a kulturális értékek változatossága, a táji értékek gazdagsága is kiemelkedő a megyében. Fenntarthatósági és turisztikai szempontból különösen fontos a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése, a biológiai és táji sokszínűség fenntartása, valamint a táji örökség megőrzése.A felszíni és felszínalatti vizek, ásványvizek, ásványkincsek, az erdőterületek, a termőföld, a megye legnagyobb részén jó környezetállapot jelent még további olyan erőforrást, amelynek hosszútávú használatát veszélyeztetné a fenntarthatóság elvének elvetése. A területfejlesztési program egyik alapelve a fenntarthatósági szempontok érvényesítése. A megye jövőképe és célrendszere is hangsúlyozza. A célrendszer és a prioritások - a megfogalmazott elvek szerint - nem okozzák közvetlenül a környezetminőség romlását. Egyes tervezett - a megye fejlesztése szempontjából kétségkívül nagy fontosságú és nélkülözhetetlen gazdaságfejlesztési – beavatkozások esetében a negatív hatások bekövetkezésének esélyét csökkentő kiegészítő javaslatok és szempontok beépítése célszerű a program érintett fejezeteibe. Különösen azon elemek esetében indokolt ez, amelyek magukban hordozzák a környezetkárosítás bekövetkeztének lehetőségét is (1. ill. 4. prioritás). A fenntarthatóság elve, a környezeti értékek megóvása és a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentése megfogalmazódott a programban, ugyanakkor Veszprém megyében a környezetbiztonság hangsúlyozását is feltétlenül szükségesnek tartjuk.

255 2014. február

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents