VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Központ: 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C fsz. 3. Iroda:

Mérnöki Iroda Kft.

E-mail:

8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 [email protected] www.progressio.hu

VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2016

HELYZETÉRTÉKELÉS 2010. május-szeptember

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés

VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2016 HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Projektvezet : Kaleta Jánosné okl. vegyészmérnök okl. környezetvédelmi szakmérnök

Közrem ködtek: Vighné Szehofner Rita okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakmérnök Déri Márta okl. környezetmérnök Kaleta János okl. vegyészmérnök környezetvédelmi szakért Tóth Roland okl. környezetmérnök Major Balázs okl. környezetmérnök

Athanassoff Ibolya Környezetvédelmi referens Veszprém Megyei Önkormányzat

A dokumentáció szerz i jogi védelem alá esik, a dokumentáció bármely részének, vagy a dokumentáció egészének másolása és sokszorosítása kizárólag a szerz k engedélye alapján történhet. ©Copyright

2010. május-szeptember Székesfehérvár

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C.


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 5 A)

ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS ............................................................................................................................. 12 A.I KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK ÁLLAPOTA .................................................................... 12 A.I.1 A LEVEG ÁLLAPOTA ............................................................................................................................. 12 A.I.1.1. LÉGSZENNYEZETTSÉGI ÁLLAPOT ....................................................................................................................... 12 A.I.1.2. LÉGSZENNYEZ FORRÁSOK ............................................................................................................................. 24

A.I.2. VIZEK ÁLLAPOTA .................................................................................................................................. 46 A.I.2.1. FELSZÍN ALATTI VIZEK ..................................................................................................................................... 47 A.I.2.2. FELSZÍNI VIZEK ............................................................................................................................................... 67 A. I.2.3. VIZEKET ÉR TERHELÉSEK .............................................................................................................................. 77 A.I.2.4. VIZEK ÁLLAPOTÁNAK MIN SÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT....................................................................... 90

A.I.3. A FÖLD ÁLLAPOTA .............................................................................................................................. 104 A.I.3.1. TALAJ ÁLLAPOTA ÉS IGÉNYBEVÉTELE .............................................................................................................. 104 A.I.3.2 K ZETEK, ÁSVÁNYOK ÉS IGÉNYBEVÉTELÜK ...................................................................................................... 114

A.I.4. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, ÉL VILÁG ÁLLAPOTA ....................................................................................... 117 A.I.4.1. TÁJHASZNÁLAT, TÁJVÉDELEM ........................................................................................................................ 117 A.I.4.2. ÉL VILÁG ................................................................................................................................................... 124 A.I.4.3. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ....................................................................................................................... 143

A.I.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET .......................................................................................................................... 159 A.I.5.1. A MEGYE TELEPÜLÉSRENDSZERE .................................................................................................................... 159 A.I.5.2. KÖZLEKEDÉSHÁLÓZAT .................................................................................................................................. 160 A.I.5.3.HÍRKÖZLÉS, ENERGIAELLÁTÁS ........................................................................................................................ 162 A.I.5.4. HIDAK ......................................................................................................................................................... 164 A.I.5.5. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK ............................................................................................... 164 A.I.5.6. ORSZÁGOS RÉGÉSZETI LEL HELYEK ............................................................................................................... 171

A.II. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZ K......................................................................................... 173 A.II.1. VESZÉLYES ANYAGOK ........................................................................................................................ 173 A.II.2. HULLADÉKKEZELÉS ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .............................................................................. 173 A.II.2.1. ÁLTALÁNOS ADATOK .................................................................................................................................... 173 A.II.2.2. IPARI HULLADÉK ......................................................................................................................................... 179 A.II.2.3. MEZ GAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI HULLADÉK ........................................................................................ 184 A.II.2.4.TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ................................................................................................................... 186 A.II.2.5. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ............................................................................................................. 189 A.II.2.6. ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK ........................................................................................................................ 192 A.II.2.7. VESZÉLYES HULLADÉK ................................................................................................................................. 195

A.II.3. ZAJTERHELÉS.................................................................................................................................... 199 A.II.3.1. KÖZLEKEDÉSB L SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS .................................................................................................... 200 A.II. 3.2. IPARI TEVÉKENYSÉGB L SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS ......................................................................................... 207 A.II.3.3. SZÓRAKOZTATÓ LÉTESÍTMÉNYEKB L SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS ........................................................................ 208

A.II.4. SUGÁRZÁSOK .................................................................................................................................... 210 A.II.4.1. RADIOLÓGIA ............................................................................................................................................... 210 A.II.4.2. ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS .................................................................................................................... 216

A.II. 5. ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK ....................................................................................................... 219 A.III. EGYÉB TÉNYEZ K ........................................................................................................................... 222 A.III.1. EMBERI EGÉSZSÉG ÁLLAPOTA ........................................................................................................... 222 A.III.1.1. DEMOGRÁFIA ............................................................................................................................................ 222 A.III.1.2. HALÁLOZÁS ............................................................................................................................................... 224 A.III.1.3. MORBIDITÁS .............................................................................................................................................. 230

A.III.2. KÖRNYEZETI EGÉSZSÉGÜGY ............................................................................................................. 231 A.III.3. KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG ............................................................................... 232

1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet:


Jogszabályi melléklet Automata immissziómér állomások statisztikai kiértékelése Manuális immissziómér állomások elhelyezkedése és statisztikai kiértékelése


3

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés 4. számú melléklet:

A legjelent sebb légszennyez anyag kibocsátó vállalatok összes kibocsátása a 2004-2008. id szakra vonatkozóan 5. számú melléklet Veszprém megye településeinek kistájakba való besorolása 6. számú melléklet F bb talajtípusok jellemz i 7. számú melléklet: Jelenleg m köd bányaterületek 8. számú melléklet: Természetvédelmi melléklet 8a számú melléklet: Táji adottságok 8b számú melléklet: Különleges természetmeg rzési területek 9. számú melléklet: Településenkénti m emlékek száma 10. számú melléklet: Veszprém megye nyilvántartott régészeti lel helyei 11. számú melléklet: Veszprém megye halálozási statisztikája 12. számú melléklet: Vízvédelmi melléklet 12a számú melléklet: Fogalommeghatározások 12b számú melléklet: Megyei települések csatornázottsága 13. számú melléklet: Térképmellékletek



4


BEVEZETÉS A környezetvédelmi feladatok legalapvet bb törvényi szint összefoglalását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) tartalmazza. A környezetvédelmi törvény több helyen rendelkezik az egyes feladatok végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok elfogadásának szükségességér l, emiatt kerettörvény jellege van. A kerettörvény jellegb l fakad, hogy a környezetvédelmi törvény rendelkezéseivel több törvénynek is összhangban kell állnia, illetve számos végrehajtási rendelet megalkotására ad felhatalmazást. A törvény általános törvényi szabályozás keretében el írásokat fogalmaz meg az állam, a megyei ill. települési önkormányzatok részére, ugyanakkor konkrét törvényi szabályozást is tartalmaz a környezet védelmének tervezésében és irányításában résztvev egyes államigazgatási szervek részére. Általános törvényi szabályozás: 37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefügg jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellen rzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el. 48/A. § (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti er források és értékek meg rzése és fenntartható használata érdekében - e vagy külön jogszabályban foglaltak el írása szerint - a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztet tényez kkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztet egyes tényez kkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. (2) A tervezés során a) az alacsonyabb területi szint környezetvédelmi tervet a magasabb területi szint környezetvédelmi tervekkel, b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével össze kell hangolni. (3) A környezetvédelmi terv készít jének az el készítés során gondoskodnia kell a terv széleskör társadalmi egyeztetésér l. 48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program. A környezetvédelmi program tartalmi követelményeinel általános törvényi szabályozását a Környezetvédelmi törvény 48/B. § (2) bekezdése tartalmazza. (2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló f bb hatótényez k elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejl déssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat;



5

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés c) a célok és célállapotok elérése érdekében teend f bb intézkedéseket (különösen a folyamatban lév , illetve az el irányzott fejlesztésekkel és a m ködtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kit zött célok megvalósításának szabályozási, ellen rzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A környezetvédelmi törvény értelmében: „ A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követ en … felül kell vizsgálni.” Megyei jogi szabályozás: A megyei környezetvédelmi program készítését a környezetvédelmi törvény 46. §-ának (2) bekezdése írja el . A törvény szerint: „(2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít …, amelyet a megyei közgy lés hagy jóvá;” A megyei környezetvédelmi program készítésével kapcsolatos egyéb szabályozásokat a környezetvédelmi törvény 48/D § tartalmazza: 48/D. § (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel en azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt. (2) A megyei közgy lés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását. A megyei közgy lés a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közrem köd szervet. (3) A megyei önkormányzat éves költségvetésér l szóló zárszámadásával egyidej leg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának el z évi alakulásáról. (4) A megyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor el segíti a környezetvédelmi programban el irányzott fejlesztések támogatását. A törvényi kötelezettségnek megfelel en a Veszprém Megyei Önkormányzat 2000. évben elkészíttette a Veszprém megye környezetvédelmi programját. A Veszprém megyei környezetvédelmi programot megbízás alapján a KGI Környezetvédelmi Intézet (Budapest.) készítette el a hatályos jogszabálynak megfelel tartalommal. A Megyei Önkormányzat 2006ban megbízta a Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-t (8200 Veszprém, Hársfa u. 39.) a Környezetvédelmi program felülvizsgálatával. A program megalapozásához feltétlenül szükséges a jelenlegi állapot lehet ség szerinti minél teljesebb bemutatása, értékelése, melynek ismeretében lehet meghatározni az elérend környezetvédelmi célokat, célállapotokat. A helyzetértékelés kidolgozása során figyelembe vettük: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


6


· · · · ·

Veszprém Megye Területrendezési Tervét A Megyei Önkormányzat által elfogadott, a környezet védelmét érint rendeletekben foglalt el írásokat, Veszprém Megye internetes portálját, Fejlesztési terveket Rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkat: o Tapolcai medence Tanúhegyei térsége – A Hévízi tó és a Tihanyi-félsziget Geológiai Öröksége -Világörökségi Felterjesztést Megalapozó Tanulmány o Veszprém Megye Önkormányzata által készített Beszámolót a környezetvédelmi program teljesülésér l, valamint a Beszámoló elkészítéséhez felhasznált alátámasztó dokumentumokat o Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítás - Javaslattev Tervfázis Egyeztetési Dokumentáció valamint alátámasztó dokumentumait o MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Magyarország kistájainak katasztere o KSH statisztikai évkönyv Veszprém megye o Európai Atelier 70 Kft- BME Környezetgazdaságtan Tsz.- Útmutató a Fenntartható Fejl dése Helyi Programjai (Local Agenta 21) elkészítéséhez o Galambos István: Veszprém Megye Monográfiája I. Természeti viszonyok, Veszprém, 2009

Az Európai Unió partnerségi elvének betartásával a tervezési folyamat során mind a helyzetértékelés elkészítésének fázisában folyamatos kapcsolatot tartottunk fenn a Veszprém Megyei Önkormányzat képvisel ivel, a polgármesteri hivatalok munkatársaival és a hatóságok képvisel ivel. Változások az alapállapot felmérés lezárása óta eszprém megye környezetvédelmi programját megalapozó helyzetértékelést 2010. szeptember 28-án a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. befejezte. 2010. október 4-én 12óra 10 perckor természeti katasztrófa történt, amikor az MAL Zrt. Ajkai timföldgyára X. sz. vörösiszap tározójának a gátja átszakadt, ami példa nélküli eset a Bayer – féle timföldgyártási eljárás történetében. A katasztrófa országos méreteket messze meghaladva, de világ méretekben is jelent snek számít. A fentiekre való tekintettel a tervez k Veszprém Megye Önkormányzatának egyetértésével úgy határoztak, hogy a Környezetvédelmi Program A.III.3. Katasztrófavédelem, környezetbiztonság cím fejezetének részeként összefoglalást készítenek a bekövetkezett eseményekr l ill. a kárelhárítás érdekében megtett intézkedésekr l.



7


A MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Gy r-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletr l Fejér megye, délr l a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Veszprém megye területe 4493 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 370 ezer f . A 217 település közül jelenleg 15 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. Veszprém megye városait az 1. táblázat tartalmazza. A megye területének nagyobb részét a Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld széle határolja, délr l a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyihegység által körbezárt a Tapolcai-medence. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. 1. táblázat: Veszprém megye városai Sorsz.

Település

1. Veszprém 2. Pápa 3. Ajka 4. Várpalota 5. Tapolca 6. Balatonfüred 7. Balatonalmádi 8. Zirc 9. Sümeg 10. Berhida 11. Devecser 12. Balatonf zf 13. Herend 14. Balatonkenese 15. Badacsonytomaj Forrás: http://wikipedia.org

Lakónépesség 63 405 f (2009) 32 664 f (2009) 29 685 f (2009) 20 688 f (2009) 16 211 f (2009) 13 422 f (2009) 8795 f (2008) 7157 f (2008) 6467 f (2008) 6024 f (2008) 4875 f (2008) 4245 f (2008) 3533 f (2008) 3311 f (2008) 2220 f (2008)

Kistérség Veszprémi kistérség Pápai kistérség Ajkai kistérség Várpalotai kistérség Tapolcai kistérség Balatonfüredi kistérség Balatonalmádi kistérség Zirci kistérség Sümegi kistérség Várpalotai kistérség Ajkai kistérség Balatonalmádi kistérség Veszprémi kistérség Balatonalmádi kistérség Tapolcai kistérség

Veszprém megye községei, nagyközségei: 1. Adásztevel 2. Adorjánháza 3. Alsóörs 4. Apácatorna 5. Aszóf 6. Ábrahámhegy 7. Badacsonytördemic 8. Bakonybél 9. Bakonyjákó 10. Bakonykoppány 11. Bakonynána 12. Bakonyoszlop 13. Bakonypölöske 14. Bakonyság 15. Bakonyszentiván 16. Bakonyszentkirály 17. Bakonyszücs 18. Bakonytamási


19. Balatonakali 20. Balatoncsicsó 21. Balatonederics 22. Balatonf kajár 23. Balatonhenye 24. Balatonrendes 25. Balatonszepezd 26. Balatonsz l s 27. Balatonudvari 28. Balatonvilágos 29. Barnag 30. Bazsi 31. Bánd 32. Béb 33. Békás 34. Bodorfa 35. Borszörcsök 36. Borzavár

37. Csabrendek 38. Csajág 39. Csehbánya 40. Csesznek 41. Csetény 42. Csopak 43. Csót 44. Csögle 45. Dabronc 46. Dabrony 47. Dáka 48. Doba 49. Döbrönte 50. Dörgicse 51. Dudar 52. Egeralja 53. Egyházaskesz 54. Eplény


8

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés 55. Farkasgyep 56. Fels örs 57. Ganna 58. Gecse 59. Gic 60. Gógánfa 61. Gyepükaján 62. Gyulakeszi 63. Hajmáskér 64. Halimba 65. Hárskút 66. Hegyesd 67. Hegymagas 68. Hetyef 69. Hidegkút 70. Homokbödöge 71. Hosztót 72. Iszkáz 73. Jásd 74. Kamond 75. Kapolcs 76. Karakószörcsök 77. Káptalanfa 78. Káptalantóti 79. Kemenesh gyész 80. Kemenesszentpéter 81. Kerta 82. Kékkút 83. Királyszentistván 84. Kisapáti 85. Kisberzseny 86. Kiscs sz 87. Kisl d 88. Kispirit 89. Kissz l s 90. Kolontár 91. Köveskál 92. K vágóörs 93. Kup 94. Küls vat 95. Küngös 96. Lesencefalu 97. Lesenceistvánd 98. Lesencetomaj 99. Litér 100. Lovas 101. Lovászpatona 102. Lókút 103. Magyargencs 104. Magyarpolány


105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154.

Malomsok Marcalgergelyi Marcalt Márkó Megyer Mencshely Mez lak Mihályháza Mindszentkálla Monostorapáti Monoszló Nagyacsád Nagyalásony Nagydém Nagyesztergár Nagygyimót Nagypirit Nagytevel Nagyvázsony Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemesszalók Nemesvita Nemesvámos Németbánya Noszlop Nóráp Nyárád Nyirád Olaszfalu Oroszi Óbudavár Öcs Örvényes Öskü si Paloznak Papkeszi Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Pécsely Pénzesgy r Pétfürd Porva Pula Pusztamiske Raposka

155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202.


Révfülöp Rigács Salföld Sáska Somlójen Somlósz l s Somlóvásárhely Somlóvecse Sóly Sümegprága Szápár Szentantalfa Szentbékkálla Szentgál Szentimrefalva Szentjakabfa Szentkirályszabadja Szigliget Sz c Tagyon Takácsi Taliándörögd Tés Tihany Tótvázsony Tüskevár Ugod Ukk Uzsa Úrkút Vanyola Vaszar Várkesz Városl d Vászoly Veszprémfajsz Veszprémgalsa Vid Vigántpetend Vilonya Vinár Vöröstó Zalaerd d Zalagyömör Zalahaláp Zalameggyes Zalaszegvár Zánka

9

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A megye középs részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a Tapolcai- és Káli-medencével. A megye északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld. A megye legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található K ris-hegy (709 m.) Veszprém megye éghajlata kiegyenlített. A megye az ország harmadik legerd sebb megyéje (30%). A megye területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A megye gazdasági életében jelent s szerep jut az iparnak, amely változatos képet mutat: az élelmiszeripartól a gépiparon át a vegyiparig szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Az ásványkincsek gazdagsága révén több ágazat is az ország legnagyobb alapanyag szolgáltatója: bauxit (MAL Zrt.), lignit (Duszén Kft.), barnaszén (Duszén Kft.), mangánérc (Mangán Kft.), bazalt (Basalt- középk K bányák Kft.), tufa, dolomit. A mez gazdaság számára a talajviszonyok a megye nagy részén kedvez tlenek, sz l és borkultúrája azonban – történelmi borvidékei révén – igen jelent s, míg élelmiszeriparában a hús és tejágazat szerepe kiemelked . A megye infrastrukturális jellemz i az országos átlagnál kedvez bbek. Az országos közutak hossza 1717 km, melyb l autópálya, illetve f út 343 km. A f város 110 km-re fekszik, vasúton is könnyen elérhet , miként a megye városai is. A megye településeinek nagy része rendelkezik közüzemi vízhálózattal, vezetékes gázzal, kiépített csatornahálózattal. A következ táblázat Veszprém megye statisztikai adatait hasonlítja össze a regionális és az országos adatokkal. 2. táblázat: Veszprém megye város fontosabb statisztikai mér számai 2008. évre vonatkozóan Megnevezés Terület, km2 Lakónépesség az év végén, ezer f Néps r ség, f /km2

Veszprém megye

Közép-Dunántúl

Terület, népesség, népmozgalom 4 493 360,4 80,2 Lakás, kommunális ellátás 148 437 243

Ország

11 116 1 103,1 99,2

93 027 10 031,0 107,8

Lakásállomány az év végén 441 263 Száz lakásra jutó lakos 250 Háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában 65,2 68,4 A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 98,3 96,7 A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 80,2 75,7 Bruttó hazai termék, gazdasági szervezet, beruházás, kutatás-fejlesztés Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft 1 940 2 357 Regisztrált vállalkozás 49 820 141 396 Ebb l: társas 13 630 46 569 Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás 138 128 Külföldi érdekeltség vállalkozás 600 1 654 Külföldi befektetés, millió Ft 176 586 1 251 235 Gazdasági szervezetek beruházásai, millió Ft 89 213 465 134 Egy lakosra jutó beruházás, Ft 247 125 421 322 K+F-ráfordítás, millió Ft 6 978 15 069 K+F-ráfordítás a GDP százalékában 0,9 0,5 Mez gazdaság Földterület május 31-én, ezer ha 429,0 1 121,1 Ebb l: szántó 143,2 497,7 Állatállomány december 1-jén, ezer db

4 302 827 233


1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C

76,5 94,9 71,3 2 534 1 561 446 561 424 156 27 180 15 164 319 3 870 338 385 561 266 388 1,0 9 303,4 4 502,8

10

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés szarvasmarha sertés Száz hektár mez gazdasági területre jutó szarvasmarha sertés Termésmennyiség, ezer tonna búza kukorica

34 125

90 377

701 3 383

16 59

14 59

12 58

131,6 159,2 Ipar, épít ipar 537,6 88,4 1 489,2 38 300

608,1 1 173,8

5 630,8 8 897,1

5 655,6 93,6 5 122,9 134 133

21 224,0 98,7 2 114,3 1 400 910

91,7 121,5

96,7 139,6

4 031 193 310 281

31 363 1 116 305 311

61,5

51,6

Ipari termelés, milliárd Ft Ipari termelés volumenindexe, el z év = 100,0 Egy lakosra jutó ipari termelés, ezer Ft Épít ipari termelés, millió Ft Épít ipari termelés volumenindexe, el z év = 100,0 99,5 Egy lakosra jutó épít ipari termelés, ezer Ft 106,1 Közlekedés, távközlés Országos közút, km 1644 Ebb l: autópálya, autóút 8 Ezer lakosra jutó személygépkocsi 309 Ezer lakosra jutó távbeszél -f vonal 286 Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 62,3 Forrás:KSH

A környezetvédelem céljai számos területen megegyeznek a területfejlesztés és a vele szorosan összefügg területrendezés törekvéseivel. Mindezek alapján a környezetvédelem céljait, majd a programját integrálni kell a területfejlesztés terveibe, így a koncepciókba és a programokba. Veszprém megye környezetvédelmi programja a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok számára jelöl ki feladatokat. A megyei önkormányzat vezetésével a települések lakói a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi er források felhasználásával a tennivalókat azzal a tudattal végezhetik el, hogy a program megvalósításával egy élhet és élvezhet életmin ség települést teremtenek maguknak.



11


A) ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Gy r-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletr l Fejér megye, délr l a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km . Kb 4,5%-a Magyarország területének. A tervezési terület elhelyezkedését a Térképmelléklet 1.-3. számú térképe mutatja be.

A.I KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK ÁLLAPOTA A.I.1 A LEVEG

ÁLLAPOTA

A.I.1.1. LÉGSZENNYEZETTSÉGI ÁLLAPOT A lakosságának környezet-egészségügyi érdekl dése els sorban a leveg min ségére terjed ki. A leveg vel kapcsolatos környezeti tudatosság és kiemelked érzékenység érthet , hiszen a leveg közvetlenül hat minden él szervezetre, és pótlása m szaki beavatkozással nem lehetséges. Biológiai és közegészségügyi szempontból tiszta az a leveg , amelyben a szennyez anyagok mennyisége nem haladja meg a kísérletileg megállapított élettani egészségügyi és ökológiai – határértéket, azaz növényre, állatra és az emberre sem rövid, sem hosszú távon káros vagy kellemetlen hatást nem fejt ki. A leveg be kerül szennyez anyagok nagy része bizonyos id és távolság megtétele után kihullik, vagy a csapadékkal együtt kimosódik, kisebbik része befolyásolja a globális leveg min séget. A leveg nek – az él vízhez és a talajhoz hasonlóan – természetes öntisztulása van. Ezt a folyamatot alapvet en befolyásolják adott helyen a légszennyez anyagok tulajdonságain kívül a klimatikus viszonyok is. Mindezek alapján a leveg tisztaság-védelemben els sorban a regionális ill. helyi szabályozásnak van kiemelked szerepe. A szabályozásnak a következ f csoportokon kell alapulnia: -

környezetvédelmi jogszabályi hierarchiához történ illeszkedés, éghajlati, földrajzi és az ebb l fakadó klimatikus viszonyok, légszennyez források.

A leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet célja a környezeti leveg min ségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának meg rzése érdekében. E rendelet további végrehajtási rendeletének tekinthet a légszennyezettségi határértékekr l, a helyhez kötött légszennyez pontforrások kibocsátási határértékeir l szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet.



12


Az adott terület éghajlati, földrajzi és az ebb l fakadó klimatikus viszonya meghatározó az adott térség leveg min ségének alakításában. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7 § értelmében (5) Az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérésével - külön jogszabály szerint zónákba kell sorolni. Agglomeráció, mint különleges zóna, jelölhet ki a 250 000 lakosnál nagyobb, koncentrált népesség területen, illetve olyan 250 000 lakosú vagy annál kisebb népesség területen, ahol a néps r ség 500 f /km2, vagy annál nagyobb. (9) … Azokra a zónákra, ahol több légszennyez anyag koncentrációja meghaladja a légszennyezettségi határértéket, az összes szennyez anyagra vonatkozó, integrált intézkedési programot kell készíteni. A zónák kijelölése és lehatolása megtörtént és a légszennyezettségi határértékekr l, a helyhez kötött légszennyez pontforrások kibocsátási határértékeir l szóló 14/2001. (V. 9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet értelmében a zónákon belül az alábbi zónacsoportok kerültek meghatározásra. - A csoport: ahol a lakosság száma meghaladja a 250 ezret, ill. olyan 250 000 lakosú vagy annál kisebb népesség terület, ahol a néps r ség 500 f /km2, vagy annál nagyobb. - B csoport: azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyez anyag esetében meghaladja a határértéket és a t réshatárt. - C csoport: azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyez anyag esetében a határérték és a t réshatár közé esik. - D csoport: azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyez anyag esetében a fels vizsgálati küszöb és a határérték között van. - E csoport: azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyez anyag esetében a fels és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. - F csoport: azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyez anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A fenti zónacsoportokhoz a következ táblázat szerinti koncentrációk tartoznak. A-1. táblázat: Szennyez anyag koncentrációtartományok 2010 ZÓNÁK B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna

SO2 ( g/m3) 125 felett 75-125 50-75 50 alatt

NO2 ( g/m3) 40 felett 40 felett 32-40 26-32 26 alatt

PM10 ( g/m3) 40 felett 40 felett 14-40 10-14 10 alatt

CO ( g/m3) 5000 felett 3500-5000 2500-3500 2500 alatt

A fenti eljárás alapján meghatározott zónák a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében kerültek közzétételre, az alábbi táblázatban foglaltak szerint.



13

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-2. táblázat: Szennyez anyag koncentrációtartományok 2007 Zóna/település 4. zóna Székesfehérvár-Várpalota-Veszprém Kijelölt város Ajka

Kéndioxid

Nitrogéndioxid

Szénmonoxid

Szilárd (PM10)

Benzol

F

C

F

D

F

F

D

D

D

F

A táblázat alapján megállapítható, hogy Veszprém megye szennyezett területei a 4. zónába, Ajka város szennyezett területe zónán kívül került besorolásra. Ajka város a szilárd anyag szempontjából 2007. 01.01.-t l kezd d en D zónába tartozik. A leveg min ségének alakításában meghatározók az egyes települések légszennyezési forrásai és a háttérszennyezés. A települési légszennyezési források az alábbi kibocsátásból összegz dnek: -

ipari és szolgáltatás az egyedi és lakossági f tések valamint a közlekedés.

A megye leveg min ségét a háttérszennyezésen kívül az el z ekben felsoroltak emissziója határozza meg. Veszprém megyében a megye területén a lakossági f tésb l, az ipari és szolgáltató tevékenységb l és a közlekedésb l származó légszennyez anyag-kibocsátások alakítják, befolyásolják a megye leveg jének min ségét. A leveg szennyezettség térbeli kiterjedésének vizsgálatához elengedhetetlen az immissziós vizsgálatok eredményeinek kiértékelése. Az állapotértékelésben bemutatjuk az automata és a manuális mér hálózat adatainak statisztikai kiértékelését is. A statisztikai kiértékelési módszerek alapelve, hogy a rendelkezésünkre álló megfelel mennyiség adatok változásaiból összefüggéseket tudjunk keresni a légszennyezés mértéke és a felmerül légszennyez források hatásai között. Ezen módszerhez elengedhetetlen, hogy hosszú évekre visszamen en rendelkezzünk megfelel mennyiség adattal, így a fejezetben nem csupán a környezetvédelmi program utolsó felülvizsgálata óta eltelt id szakot vettük alapul, hanem az azt megel z id szakot is. A megye területén az immissziós mérésekhez több városban automata és manuális mér állomások kerültek felállításra, melyeket az Országos Légszennyezettségi Mér hálózat keretein belül üzemeltetnek. A megye területén üzemeltetett automata mér állomásokat a következ táblázat mutatja. Ezen mér állomásokon a mintavétel és az elemzés automata mérési módszerrel történik. A mérési eredmények kiértékelése a KVVM honlapján megtalálható. A-3. táblázat: Automata immissziós mér állomások Veszprém megye területén Város Ajka Várpalota Veszprém

Mér állomás címe Bródy Imre u. 4. Szent István út Honvéd u. Kádár utca


Állomás típusa külvárosi háttér városi közlekedési

Mért komponensek SO2; NO2; NOx; CO; Ózon; PM10 SO2; NO2; NOx; Ózon; PM10

külvárosi háttér

SO2; NO2; NOx; CO; Ózon; PM10


14


Az automata immissziós mér állomás adatainak kiértékelését a Veszprém Megyei Önkormányzat bocsátotta rendelkezésünkre. A 2009. évi adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Megfigyelési F osztálya Leveg tisztaság-védelmi Referencia Központja küldte meg az Önkormányzat részére. Jelen fejezet az automata immissziómér állomás adatairól készült statisztikai kiértékelés összefoglalását tartalmazza, a teljes statisztikai kiértékelés a 2. mellékletben található. A statisztikai kiértékelés folyamán els ként a légszennyezettségi index alapján történ kiértékelést végezték el 2009. évre vonatkozóan. Ez alapján megállapítható, hogy mindegyik Veszprém megyei városban m köd automata mér állomás esetén a kén-dioxid légszennyezettségi indexe alapján a leveg min sége kiváló. Nitrogén-dioxid és nitrogénoxidok esetén a légszennyezettségi index alapján Ajkán kiváló, Várpalotán és Veszprémben jó a leveg min ség. PM10 tekintetében Ajka és Veszprém esetében jó a leveg min sége, míg Várpalotán megfelel . Benzol mérésére csupán Veszprémben került sor, míg CO mérésére Ajkán és Veszprémben. A leveg min sége mindegyik esetben kit n nek bizonyult. Ózon mérése mindhárom városban történik, és mindegyik városban ezen szennyez anyag tekintetében jónak bizonyult a leveg min sége. Ezt követ en sor került a 2009. évi alkotónkénti 1 órás átlagok alapján történ statisztikai kiértékelésre. A kiértékelés alapján elmondható, hogy kén-dioxid tekintetében a legszennyezettebb városnak Várpalota mutatkozott, de határérték túllépés erre az alkotóra vonatkozóan 2009-ben sehol sem történt. A nitrogén-dioxid kiértékeléséb l jól látható, hogy Veszprém városa a legszennyezettebb, itt 4 esetben is történ a 2009. év folyamán határérték túllépés. A nitrogén-oxid 1 órás átlagokat figyelembe véve megállapítható, hogy mid Várpalotán, mind Veszprémben több alkalommal történt határérték túllépés. Bár Várpalota éves átlagértéke valamivel magasabb, mint Veszprém átlagkoncentrációja, a határérték túllépések száma Veszprémben 70 alkalommal volt magasabb 200 mg/m3-nél, míg Várpalota esetében csak 14-szer. CO mérés Ajkán és Veszprémben történt, egyik esetben sem volt határérték túllépés. A két város közül Veszprémben mértek magasabb koncentráció értékeket. Az ózonkoncentrációt figyelembe véve az 1 órás átlagok Ajka esetében mutatták a legmagasabb értékeket. A PM10 statisztikai alapján megállapítható, hogy a legszennyezettebb városnak Várpalota tekinthet . A PM10 koncentráció Ajkán 3 alkalommal, Várpalotán 18 alkalommal, Veszprémben pedig 2 alkalommal lépték át a tájékoztatási küszöbértéket, míg a riasztási küszöb érték átlépésére Ajkán 1 alkalommal, Várpalotán 2 alkalommal került sor. Az automata mér hálózatok statisztikai kiértékelésének utolsó részében az éves középértékek összehasonlítását végezték el 2003-2009. közötti id szakra vonatkozóan. A kiértékelés alapján elmondható, hogy Veszprémben és Ajkán a kezdeti kismérték növekedést er teljes csökkenés, majd az utóbbi években stagnálás váltotta fel, Várpalotán viszont 2006. évig tartó csökken tendencia 2007-t l kezd d en ismét emelkedésnek indult, majd 2009-re kismérték csökkenés következett be a koncentrációértékben. Nitrogén-dioxid és nitrogén oxidok tekintetében a vizsgált id szakban alig következett be változás, kivéve Várpalota nitrogénoxid koncentrációját, ahol 2009-re a koncentrációértékek kb. felére csökkentek a 2003-ban mért értékekhez képest. CO esetében Veszprémben figyelhet meg a 2004. évben mért koncentráció er teljes csökkenése, majd ezt követ en itt is stagnálás következett be. A PM10 koncentráció Várpalota esetében 2006-ban még az Egészségügyi határérték fölött volt, majd az utóbbi években csökkenés volt tapasztalható. Ajka esetén kis mérték csökkenés látható, míg Veszprémben a koncentráció érték az utóbbi években számottev en nem változott.



15

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Manuális imissziómér állomás üzemel a következ Veszprém megyei településeken: · Ajka · Pápa · Pétfürd · Sümeg · Tapolca · Várpalota · Veszprém · Zirc A manuális immisziómér állomások pontos helyét és a mért komponensek ismertetését a 3. számú melléklet tartalmazza Ezen állomások esetében a különböz komponensek mintavételezése történik az adott állomáson, majd az egyes állomásokról a minta az elemz laboratóriumba kerül, ahol megtörténik az adott minta szennyez anyag koncentrációjának megállapítása. 2007-ig a mér ponton NO2, SO2 és üleped por mérése történt, 2008-tól kezdve a legtöbb esetben csupán NO2-mérés zajlik. Üleped por mérése napjainkban már csak Ajka, Pétfürd , Várpalota és Veszprém esetében történik. A NO2 és SO2 mintázása kétnaponként, felváltva történt. Programozott mintavev segítségével 24 órán keresztül az egyik alkotó mintavételére került sor, majd 24 órán keresztül a másik alkotó mintavételezése folyt. A por mérése havi rendszerességgel történik. A város immissziós értékeinek feldolgozása során el ször meghatározásra kerültek az általános statisztikai jellemz k (átlagérték, medián, szórás és maximum érték). Ezt követ en az egyes mér pontokon az éves átlagértékek vizsgálata következett, melyek során az átlagérték id beni változásának tendenciáját lehet nyomon követni. Szükség esetén a havi átlagértékek id beni változása is a vizsgálat tárgyát képezheti. Jelen fejezetben a manuális hálózatokon mért eredmények statisztikai kiértékelési dokumentációjának összefoglalását mutatjuk be, a statisztikai kiértékelést teljes terjedelmében a 3. számú melléklet tartalmazza.

Kén-dioxid immissziójának statisztikai kiértékelése A kén-dioxid kibocsátásra vonatkozó éves adatok statisztikai kiértékelése a 3. számú mellékletben lett feltüntetve. A kén-dioxidra vonatkozó 24 órás határérték 125 g/m3. Egy esetben történ a térégben SO2 tekintetében határérték túllépés. 2002 januárjában Ajkán mértek egy alkalommal 170 mg/m3 koncentráció értéket. A légszennyezettségi mutatószám a többi esetben 1 alatt volt, a maximumérték nem érte el a határértéket, így megállapíthatjuk, hogy a SO2 tekintetében határérték túllépés nem valószín síthet a térségben. Ezen felismerésre alapozva valamint gazdasági megfontolások miatt az utóbbi két évben már nem is történt kén-dioxid mintázás a mérési pontokon. Ajka példájából kiindulva a következ ábra alapján jól látható, hogy egy-egy település kéndioxid koncentrációját nem befolyásolja számottev en a mintavétel helye. Az is jól kivehet a diagramból, hogy a 2002. évi koncentrációértékek napjainkra minden település esetében PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


16

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés jelent s mértékben csökkentek, amely leginkább a gáznem tüzel anyagokkal történ f tés elterjedésének köszönhet .

7

Padragkút. Úttör u. 1. Korányi u. 1.

6

5

4

3

2

1

0 2002

2003

2004 Évek

2005

2006

A-1. ábra: Kén-dioxid éves középértékének id beni változása Ajkán

Nitrogén-dioxid immissziójának statisztikai kiértékelése A kén-dioxid adatok kiértékeléséhez hasonlóan most is az éves adatok statisztikai kiértékelését végeztük el els ként, melynek eredményét a 3. számú melléklet tartalmazza. A nitrogén-dioxidra vonatkozó 24 órás határérték 85 g/m3. A térségben mért határérték feletti koncentrációértékeket az A-2. táblázat valamint az A-2 - A-9. ábrák tartalmazzák.

A-4. táblázat: Veszprém megye manuális mér állomásain mért határérték túllépések NO2-ra vonatkozóan Városok

Mér helyek Padragkút, Padragkúti u. 248.

Ajka Úttör u. 1 Pápa F u. 12 Tompa M. u. 2.


Dátum

Koncentráció, Határérték, Légszennyezettségi mutatószám ³g/m3 ³g/m3

2005.02.09

129

85

1,52

2002.01.17 2002.01.22 2002.01.30 2003.01.16 2006.01.11 2008.02.11 2009.10.27 2002.01.06

123 133 87 96 88 89 86 97

85 85 85 85 85 85 85 85

1,45 1,56 1,02 1,13 1,04 1,05 1,01 1,14


17


Városok

Mér helyek

Pétfürd

Berhidai u. 6.

Sümeg

Kossuth L. u. 16.

Ipar u. 3.

Ady E. u. 1-3.

Tapolca

Kazinczy tér 2.

Várpalota Zirc

Inota, Készenléti ltp. Március 15. tér


Dátum 2004.02.07 2004.02.13 2004.02.15 2005.02.09 2002.01.17 2003.01.17 2003.02.28 2004.02.03 2007.01.22 2002.01.08 2003.01.23 2003.02.14 2003.02.24 2003.03.08 2004.05.07 2009.04.24 2009.07.08 2009.07.15 2003.11.29 2007.06.17 2009.01.12 2002.01.08 2002.11.07 2005.03.07 2007.11.08 2007.11.14 2007.01.16 2007.01.30 2007.02.09 2007.02.15 2007.02.17 2007.02.23 2007.02.25 2007.02.27 2007.03.07 2007.03.27 2007.03.29 2007.03.31 2009.10.20 2002.01.09 2008.02.05 2008.02.19 2008.02.21 2008.02.29 2008.03.31 2008.11.04 2008.11.19 2009.01.14 2009.01.22

Koncentráció, Határérték, Légszennyezettségi mutatószám ³g/m3 ³g/m3 100 117 85 106 89 106 89 88 129 89 89 104 99 85 94 92 86 113 92 118 155 94 131 87 96 89 103 99 89 91 106 104 101 99 91 193 104 102 96 97 102 109 133 134 112 98 109 109 95

85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85


1,18 1,38 1 1,25 1,05 1,25 1,05 1,05 1,52 1,05 1,05 1,22 1,16 1 1,11 1,08 1,01 1,33 1,08 1,39 1,82 1,11 1,54 1,02 1,13 1,05 1,21 1,16 1,05 1,07 1,25 1,22 1,19 1,16 1,07 2,27 1,22 1,20 1,13 1,14 1,20 1,28 1,56 1,58 1,32 1,15 1,28 1,28 1,12

18


Városok

Mér helyek

Dátum


2009.03.11 2009.04.04

97 115

85 85

1,14 1,35

Veszprém város határérték túllépéseit a túllépések számának nagy mennyisége miatt külön diagramokon ábrázoljuk. A táblázatból és a diagramokból kit nik, hogy jelent sebb számú határérték túllépések a forgalmasabb városokban jellemz ek. A diagramokon az is jól látható, hogy az utóbbi években a határérték túllépések száma jelent sen csökkent, ami a településeken végrehajtott forgalomszabályozási intézkedéseknek tulajdonítható. Megyeház tér 2003. 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2002.12.31 2003.02.19 2003.04.10 2003.05.30 2003.07.19 2003.09.07 2003.10.27 2003.12.16 Dátum

A-2. ábra: Nitrogén-dioxid 2003. évi koncentrációja Megyeház téren lév mér ponton



19


Megyeház tér 2007. 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2006.12.31 2007.02.19 2007.04.10 2007.05.30 2007.07.19 2007.09.07 2007.10.27 2007.12.16 Dátum

A-3. ábra: Nitrogén-dioxid 2007. évi koncentrációja Megyeház téren lév mér ponton

Kabay u. 2003. 200,00 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2002.12.31 2003.02.19 2003.04.10 2003.05.30 2003.07.19 2003.09.07 2003.10.27 2003.12.16 Dátum

A-4. ábra: Nitrogén-dioxid 2003. évi koncentrációja a Kabay u.-ban lév mér ponton



20


Kabay u 2007. 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2006.12.31 2007.02.19 2007.04.10 2007.05.30 2007.07.19 2007.09.07 2007.10.27 2007.12.16 Dátum

A-5. ábra: Nitrogén-dioxid 2007. évi koncentrációja a Kabay u.-ban lév mér ponton

Halle u. 2003. 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2002.12.31 2003.02.19 2003.04.10 2003.05.30 2003.07.19 2003.09.07 2003.10.27 2003.12.16 Dátum

A-6. ábra: Nitrogén-dioxid 2003. évi koncentrációja a Halle u.-ban lév mér ponton



21


Halle u. 2007. 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2006.12.31 2007.02.19 2007.04.10 2007.05.30 2007.07.19 2007.09.07 2007.10.27 2007.12.16 Dátum

A-7. ábra: Nitrogén-dioxid 2007. évi koncentrációja a Halle u.-ban lév mér ponton

Veszprém város példáját kiragadva elvégeztük az éves átlagértékek összehasonlítását, és a következ diagramhoz jutottunk. 80 Megye ház tér 2. Kabay u. 1. Halle u. 1

70 60 50 40 30 20 10 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Évek

A-8. ábra: Nitrogén-dioxid éves középértékének id beni változása Veszprémben Az ábra alapján lesz rhet , hogy a forgalmasabb, Megyeház téri mér állomáson mért koncentrációértékek jóval magasabbak, mint a kevésbé forgalmas utak mentén elhelyezett



22

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés mér állomáson mért értékek. A 2003. évre vonatkozóan elvégeztük a havi átlagértékek vizsgálatát is, melynek eredményeképpen a következ diagramhoz jutottunk. 180

Megyeház tér Halle u. Kabay. u.

160 140 120 100 80 60 40 20 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Hónapok

A-9. ábra: Nitrogén-dioxid immisszió középértékének havi eloszlása 2003. évben Veszprémben Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a NO2 eloszlása a forgalmasabb Megyeház téren viszonylag egyenletes, míg a másik két esetben jól észrevehet a téli id szakban a NO2 – koncentráció növekedése. Ez a jelenség a legkevésbé forgalmas Halle u.-ban a legszembet n bb. Ez alapján lesz rhetjük, hogy a NO2-koncentráció f okozója a közlekedés, azonban a kevésbé forgalmas helyeken meghatározó szerepet tölthet be a gázf tésb l ered NO2-koncentráció is.

Porimmisszió statisztikai kiértékelése Az eddigi gyakorlatnak megfelel en most is az éves adatok kiértékelésével kezdjük a vizsgálatot. A kiértékelés eredményét a 3. számú melléklet tartalmazza. A porra vonatkozó havi határérték 16 g/m2x30 nap. A térségben mért határérték feletti koncentrációértékeket a következ táblázat tartalmazza. A-5. táblázat: Veszprém megye manuális mér állomásain mért határérték túllépések porra vonatkozóan Városok

Mér helyek F u. 12

Pápa Pétfürd

Vajda P. ltp. Berhidai u. 6.


Dátum 2002.07.01 2003.08.01 2005.06.01 2002.05.01

Koncentráció, Határérték, Légszennyezettségi mutatószám ³g/m3 ³g/m3 53,5 16,4 26 39,5

16 16 16 16


3,344 1,025 1,625 2,469

23


Városok

Mér helyek

Tapolca

Ipar u. 3.

Várpalota

Inota, Készenléti ltp. Kabay u. 1

Veszprém

Gyulafirátót, Kastélykert u. 6.

Dátum


2005.07.01 2002.06.01 2003.04.01 2002.06.01 2002.08.01 2002.11.01 2005.06.01

16,4 40,9 18,3 48 52 39,2 23,5

16 16 16 16 16 16 16

1,025 2,556 1,144 3,000 3,250 2,450 1,469

Várpalota város példáját kiragadva elvégeztük az éves átlagértékek összehasonlítását, és a következ diagramhoz jutottunk. 9,00 Inota, Készenléti ltp. Ady ltp. 22 ép. Körmöcbánya u. 3.

8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Évek

A-10. ábra: Porkoncentráció éves középértékének id beni változása Várpalotán Az ábra alapján lesz rhet , hogy az Inotai mér ponton mértek nagyobb porkoncentrációt, míg a másik két ponton mért koncentrációk a teljes mérési ciklus alatt alacsonyabbak voltak. A két alacsonyabb koncentrációt mér mér pontok közül általában a forgalmasabb helyen lév mér ponton mérték a nagyobb porkoncentrációt. Ezek alapján megállapítható, hogy a porkoncentráció alakulásában a legjelent sebb szerepet az ipar tölti be, a közlekedés szerepe másodlagos.

A.I.1.2. LÉGSZENNYEZ

FORRÁSOK

A.I.1.2.2. AZ IPAR ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK LEVEG

TERHELÉSE

A Bakony nemcsak természeti szépségeiben gazdag, ide települt a megye iparának nagy része is. Várpalota, Pét, F zf , Peremarton, Papkeszi ipartelepei, Inota, Ajka er m vei – a szén, mangán, bauxit bányák a XX. század második felében az ország második legnagyobb ipari tájegységévé avatták ezt a vidéket. Megyénk a XIX. századot követ en még kevés iparral



24

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés rendelkez , f leg mez gazdasági tevékenységet végz területekhez tartozott. A lakosság dönt többsége falvakban - mez gazdasági termelésb l - élt. Ipar a jelenleg is meglév ipari körzetekben - az ásványkincsek feltárási helyei körül – létesült. A második világháború után, az újjáépítés megindította a gazdasági folyamatokat, elindult az ipari és mez gazdasági termelés. A megye az 1980-as évekig jelent sen iparosodott volt. A fellelhet ásványvagyon miatt egyes vidékeken meghatározó jelent ség volt a barnaszén, bauxit és mangán bányászata. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemel ) és az ajkai h er m . Az er m vek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is m ködött. A 2008-ban bekövetkezett gazdasági világválság az ipari termelés visszaszorítását eredményezte. Számos ipari üzem kényszerült bezárásra vagy jelent s létszámcsökkentésre. A megye vegyipara azonban még ma is jelent s; Pétfürd n, Peremartonban és Balatonf zf n ma is m köd nagy vegyiüzemek találhatók (m trágyák és növényvéd szerek gyártása). A vegyiparnak a megyében betöltött jelent s szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban m köd Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem). A megyében el állított további ipari termékek közé tartoznak az autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, épít anyagok és háztartási gépek. A megye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelent s. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelent sebb ásványkincsének a bauxit tekinthet , amely a megye révén európai szempontból is az els k közé sorolja Magyarországot. Különös a jelent sége a Bakony hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet. Az A-4. táblázat a regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulását mutatja 2000. és 2008. között, míg az A-5. táblázat Veszprém megyeipari termelésének alakulását mutatja. A-6. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma Jogi személyiség gazdasági társaság Ebb l: korlátolt felel sség társaság részvénytársaság Szövetkezet Ebb l: mez gazdasági szövetkezet Egyéb jogi személyiség vállalkozás Átalakulásra kötelezett gazdasági szervezet Jogi személyiség társas vállalkozás összesen Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Ebb l: közkereseti társaság betéti társaság Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás Ebb l: épít közösség, társasház Megsz n gazdálkodási forma Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás összesen Társas vállalkozás összesen Egyéni vállalkozás


2000 4 320

2005 5 656

2006 5 954

2007 6 304

2008 6 989

4 237 82 290 60 321 17 4 948 4 461

5 578 77 228 46 297 9 6 190 5 207

5 877 76 219 41 298 6 6 477 5 228

6 228 75 205 33 292 4 6 805 5 155

6 911 77 191 27 289 2 7 471 4 982

322 4 139 783 753 127

303 4 904 981 855 5

295 4 933 1 064 929 2

278 4 877 1 122 974 2

248 4 734 1 175 1 025 2

5 371 10 319 29 424

6 193 12 383 31 879

6 294 12 771 29 491

6 279 13 084 29 332

6 159 13 630 36 190


25

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Ebb l: f foglalkozású mellékfoglalkozású nyugdíjas vállalkozói igazolvánnyal rendelkez Vállalkozás összesen Költségvetési szerv Nonprofit szervezet MRP-szervezet Összesen

12 650 11 928 .. 19 384 39 743 825 3 059 11 43 638

13 659 12 563 5 657 20 794 44 262 738 3 339 8 48 347

12 615 11 799 5 077 19 176 42 262 719 3 437 7 46 425

12 434 11 894 5 004 18 817 42 416 672 3 485 7 46 580

13 304 15 027 7 859 17 916 49 820 662 3 533 7 54 022

A-7. táblázat: Veszprém megye ipari termelésének alakulása Év

1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Ipari termelés

88,9 111,2 98,2 99,9 111,5 101,5 116,0 99,6 100,9 108,6 112,9 103,2 105,7 100,1 89,7

Egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés el z év = 100,0 94,1 116,0 100,0 102,1 111,3 108,8 120,2 102,8 106,4 108,8 118,5 104,9 113,4 106,8 92,0

Épít ipari termelés

95,2 57,7 157,5 104,2 132,9 87,5 112,8 83,1 140,7 87,4 104,6 109,8 125,3 67,5 99,5

A táblázatokból jól látható, hogy a vállalkozások száma 2008. évben az el z évekhez képest ugyan nem csökkent, az ipari termelésben mégis visszaesés tapasztalható. Veszprém Megye területén található legjelent sebb kibocsátóra nézve (termel , vagy szolgáltató vállalat) a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség nyilvántartásában szerepl bejelentett helyhez kötött pontforrásokra vonatkozó 2008. évi adatokat az alábbiakban részletezzük. Itt jegyezzük meg, hogy a 2009. évi adatok még nem kerültek feldolgozásra, a bejelentések feldolgozása a hatóságnál még folyamatban van. A következ táblázatok alkotónként (nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-monoxid, szilárd alkotók) mutatják be Veszprém megye 10 legjelent sebb légszennyez vállalatának 2008. évi kibocsátásait. A legjelent sebb légszennyez anyag kibocsátó vállalatok összes kibocsátását a 2004-2008. id szakra vonatkozóan a 4. számú melléklet tartalmazza.



26

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-8. táblázat: Legjelent sebb nitrogén oxid ( NO és NO2 ) mint NO2 kibocsátó vállalatok Veszprém megyében, 2008. Rangsor

Telephely

1 2 3

Bakonyi Er m Zrt. Ajkai H er m (8400 Ajka Gyártelep) Bakonyi Bioenergia Kft. Villamosenergia termelés (8400 Ajka Gyártelep) MAL Zrt. Ajkai Telephely (8401 Ajka Gyártelep Hrsz.:598) Nitrogénm vek Zrt. M trágyagyártó üzem II-es gyár (8105 Pétfürd H sök tere 14.) Veszprém-Kogeneráció" Energia Villamosenergia termel telephely (8200 Veszprém Haszkovó u. 11/a. ) Nicolor Zrt. Vegyipari telephely (8183 Papkeszi Colorchemia) Füzf i Hulladékéget Kft. Hulladékéget telep (8195 Királyszentistván) Leier Hungária Kft. Téglagyár (8460 Devecser Sümegi út) Rockwool Hungary Kft Ásványi szál gyártó üzem (8300 Tapolca Keszthelyi U. 53.) Várpalotai Közüzemi Kft H - és villamosenergia Szolgáltató (8100 Várpalota Hétvezér u. 6. )

4 5 6 7 8 9 10

Mennyiség [kg/év] 609 714 440 614 389 295 350 590 58 391 39 692 25 739 20 521 19 041 18 566

A-9. táblázat: Legjelent sebb kén-oxid ( SO2 és SO3 ) mint SO2 kibocsátó vállalatok Veszprém megyében, 2008. Rangsor

Telephely

1 2

Bakonyi Er m Zrt. Ajkai H er m (8400 Ajka Gyártelep) Bakonyi Bioenergia Kft. Villamosenergia termelés (8400 Ajka Gyártelep) Rockwool Hungary Kft Ásványi szál gyártó üzem (8300 Tapolca Keszthelyi U. 53.) Rockwool Hungary Kft K zetgyapot szigetel anyag gyártó üzem (8346 Gógánfa Rockwool u. 4. ) Leier Hungária Kft. Téglagyár (8460 Devecser Sümegi út) Le Bélier Magyarország Zrt. Formaöntöde (8400 Ajka Gyártelep) Fa-Max Faipari Termékgyárto Kft Asztalos üzem (8330 Sümeg Hunyadi u. 2.) Pápateszéri Téglaipari Kft Téglagyár (8556 Pápateszér Téglagyári u. 1. ) Füzf i Hulladékéget Kft. Hulladékéget telep (8195 Királyszentistván) Tapolcaf i Téglaipari Kft. Téglagyár (8598 Pápa Tapolcaf , Tóra D l út)

3 4 5 6 7 8 9 10

Mennyiség [kg/év] 657 301 415 822 109 166 57 278 16 778 7 257 2 980 1 916 1 875 1 845

A-10. táblázat: Legjelent sebb szén-monoxid kibocsátó vállalatok Veszprém megyében, 2008. Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Telephely Nitrogénm vek Zrt. M trágyagyártó üzem II-es gyár (8105 Pétfürd H sök tere 14.) Leier Hungária Kft. Téglagyár (8460 Devecser Sümegi út) Bakonyi Er m Zrt. Ajkai H er m (8400 Ajka Gyártelep) Bakonyi Bioenergia Kft. Villamosenergia termelés (8400 Ajka Gyártelep) MAL Zrt. Ajkai Telephely (8401 Ajka Gyártelep Hrsz.:598) Veszprém-Kogeneráció" Energia Villamosenergia termel telephely (8200 Veszprém Haszkovó u. 11/a. ) Rockwool Hungary Kft Ásványi szál gyártó üzem (8300 Tapolca Keszthelyi U. 53.) Tapolcaf i Téglaipari Kft. Téglagyár (8598 Pápa Tapolcaf , Tóra D l út) Pápateszéri Téglaipari Kft Téglagyár (8556 Pápateszér Téglagyári u. 1. ) Rockwool Hungary Kft K zetgyapot szigetel anyag gyártó üzem (8346 Gógánfa Rockwool u. 4. )



Mennyiség [kg/év] 607 101 341 097 273 526 237 321 124 703 52 923 52 349 50 845 17 524 17 145

27

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-11. táblázat: Legjelent sebb szilárd anyag kibocsátó vállalatok Veszprém megyében, 2008. Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Mennyiség [kg/év]

Telephely Nitrogénm vek Zrt. M trágyagyártó üzem II-es gyár (8105 Pétfürd H sök tere 14.) Rockwool Hungary Kft Ásványi szál gyártó üzem (8300 Tapolca Keszthelyi U. 53.) Nitrogénm vek Zrt. M trágya gyártó telephely I-es gyár (8105 Pétfürd H sök tere 14. ) MAL Zrt. Ajkai Telephely (8401 Ajka Gyártelep Hrsz.:598) Bakonyi Er m Zrt. Ajkai H er m (8400 Ajka Gyártelep) Bakonyi Bioenergia Kft. Villamosenergia termelés (8400 Ajka Gyártelep) Rockwool Hungary Kft K zetgyapot szigetel anyag gyártó üzem (8346 Gógánfa Rockwool u. 4. ) Bakonyerd Zrt. F részáru- és falemezgyár (8564 Ugod Franciavágás) Bakonyerd Zrt. Tapolcai Parkettagyár (8300 Tapolca 8308 Zalahaláp Külterület) Peremartoni Fertilizers KFT. M trágyagyártó üzem (8182 Berhida Külterület)

339 048 27 413 26 249 22 172 14 639 13 420 7 428 6 367 4 016 3 277

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség nyilvántartásában szerepl bejelentett helyhez kötött pontforrásokra vonatkozó 2008. évi kibocsátások összesített adatait kén-dioxidra, nitrogén-monoxidra, szén-monoxidra, és szilárd anyagra az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A-12. táblázat: Veszprém megye iparvállalatai és szolgáltatói által 2008. évben kibocsátott leveg terhelés kén-dioxidra, nitrogén-monoxidra, szén-monoxidra, és szilárd anyagra nézve Légszennyez anyag

Kibocsátás (kg/év) 2002

Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 Szén-monoxid Szilárd anyag

2003

2004

2005

2006

2007

2008

8 628 710

5 325 219

5 491 873

1 495 670

1 139 866

740 488

1 279 777

4 686 445

4 990 680

4 904 642

2 688 769

1 257 558

2 034 893

2 152 079

2 877 133 1 235 648

2 612 246 1 293 752

2 192 890 939 432

2 660 128 1 089 750

2 068 960 908 535

1 803 182 628 446

1 878 438 492 571

A fenti eredményeket az értékek szemléletesebbé tétele érdekében az alábbi diagramokon komponensenként mutatjuk be.



28


Kén-oxidok Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Szilárd anyag

10 000 000 9 000 000

3500000 3000000

8 000 000 2500000

7 000 000 6 000 000

2000000

5 000 000 1500000

4 000 000 3 000 000

1000000

2 000 000 500000 1 000 000 0

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Évek

A-11. ábra: Veszprém megye ipari eredet légszennyez anyag kibocsátása kén-oxidokra, nitrogén-oxidra, szén-monoxidra és szilárd anyagra vonatkozóan

A diagramból jól látható, hogy az ipari eredet légszennyez anyag kibocsátás 2006-ig csökken tendenciát mutat a 2002. évhez viszonyítva, az utóbbi években viszont a szennyez anyagok mennyisége a szilárd anyag kivételével lassú növekedésnek indult. A 2008. évi Légszennyezés mértéke éves bevallások alapján elkészítettük Veszprém megye városaiban kibocsátott légszennyez komponensek statisztikai kiértékelését, melynek eredményét a Térképmelléklet 4. számú térképei tartalmazzák. A térképeken jól látható, hogy Veszprém megye legszennyezettebb városának az emissziós értékek alapján Ajka tekinthet , de nem elhanyagolható Veszprém és Tapolca kibocsátása sem. Veszprém megye ipari ill. szolgáltatói tevékenységéb l ered , 2008. évi légszennyez anyag kibocsátások adatait az összes kibocsátott szennyez anyagra nézve az alábbi táblázat szemlélteti.



29

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-13. táblázat: Veszprém megye összes ipari eredet légszennyez anyag kibocsátása, 2008. Szennyez anyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 10 - Kén-hidrogén

Mennyiség (kg/év) 1 279 777 5

100 - METÁN

10 381

103 - Bután

1 823

104 - Pentán

1 099

105 - Hexán

137

109 - Heptán

26

11 - Kén-trioxid SO2-ként megadva (SPECIFIKUS)

229

12 - Kénsav-kénsav g zök (SPECIFIKUS)

378

13 - Kén-dioxid (SPECIFIKUS)

9

141 - Dekalin

1 270

142 - Ciklohexán

7

150 - Benzol

1 850

151 - Toluol

3 274

152 - Xilolok

7 504

155 - Tetralin

<0,5

157 - Etil-benzol

1 165

16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznem klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként 160 - Sztirol

16 144 2 982

162 - Propil-benzol

166

163 - 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok

74 514

165 - Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol /

2

166 - Izo-propil-toluol-(4) / 4-Izo-propil-toluol, p-cimol /

1

17 - Klór g z-, gáznem szervetlen vegyületei HCl-ként (SPECIFIKUS) 2 - Szén-monoxid

30 1 878 438

201 - Triklór-etilén ( TRI )

1

202 - Diklór-etán-(1,2) ( DCE ) / 1,2-diklór-etán / 205 - Diklór-metán ( DCM ) / metilén-klorid /

136 69

216 - Triklór-metán / kloroform /

169

239 - Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén /

110

24 - Foszforsav

15

260 - METOXI ETIL-(2)-ACETÁT (METIL-CELLOSZOLV-ACETÁT)

79

261 - METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT 266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) / butanol-2 /



3 289 <0,5

30

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Szennyez anyag 27 - Hidrogén-cianid

Mennyiség (kg/év) 6

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 300 - Metil-alkohol / metanol /

2 152 079 15

301 - Etil-alkohol / etanol /

8 662

302 - Propil-alkolok

137

304 - Butil-alkoholok

364

305 - Pentanolok

2

307 - Izo-propil-alkohol

3 999

308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 310 - Formaldehid

502 13 170

312 - Aceton

5 344

313 - Metil-etil-keton / 2-butanon /

1 546

314 - Ecetsav

108

315 - Ciklohexanon

12

316 - Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton /

411

317 - Diaceton-alkohol

482

319 - Dietil-éter / éter,etil-éter /

5

32 - Kobalt rákkelt vegyületei (CoSO4,CoCl2)

<0,5

320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter /

3 839

321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter /

2 678

323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter /

8 051

326 - Izo-butil-acetát

1 399

33 - Kobalt és vegyületei Co-ként

3

331 - Butil-glikol-acetát

<0,5

35 - Nikkel és nem rákkelt vegyületei Ni-ként 351 - Fenol

2 5 602

360 - Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol /

607

363 - Etilén-glikol / glikol /

<0,5

366 - Alkil-alkoholok C8 felett

<0,5

385 - Ftálsav-anhidrid

157

386 - Maleinsav-anhidrid

5

393 - Amil-acetát

<0,5

406 - Dimetil-amin

6

42 - Króm és vegyületei Cr-ként ( kromátok is) 46 - Kadmium és vegyületei Cd-ként

14

49 - Réz és vegyületei Cu-ként

102

5 - Klór


<0,5

<0,5


31

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Szennyez anyag 500 - Benzin mint C, ásványolajból

Mennyiség (kg/év) 1 227

503 - Petróleum

17

51 - Higany és vegyületei Hg-ként

31

52 - Ólom és szervetlen vegyületei Pb-ként

34

530 - Ásványolaj g zök

1 070

560 - PCB-k / Poliklórozott bifenilek / 57 - Antimon és vegyületei Sb-ként

<0,5 4

581 - Dinitrogén-oxid

17 731

583 - Cianidok, könnyen oldódóak CN -ként 584 - Fluor g z vagy -gáznem szervetlen vegyületei (HF- ként) 591 - Lakk csiszolatpor

1 6 658 6

593 - Tallium és vegyületei, Tl-ként

38

598 - Paraffin-szénhidrogének C9-t l

3 470

6 - Ammónia

267 681

60 - Arzén és vegyületei As -ként az arzin (arzén hidrogén) kivételével 600 - Izo-propil-acetát

3 <0,5

622 - Dioxán-(1,4) / 1,4-dioxán /

9

625 - Etilén-glikol-monometil-éter / 2-metoxi-etanol; metil-glikol /

2

640 - Metil-ciklonhexanon

<0,5

642 - Toluol-(2,4)-diizocianát / 2,4-Toluol-diizocianát; 4-metil-mfenilén-diizocianát; 4,4-Difenil-metán-di-izocianát /

<0,5

644 - N-metil-2-pirrolidon

60

653 - Xilenolok kivéve a xilenol-(2,4) 67 - Cink és vegyületei Zn-ként

<0,5 225

7 - Szilárd anyag

492 571

703 - 4,4-Difenil-metán-di-izocianát

<0,5

715 - Nátrium-hidroxid

18

716 - Nátrium-karbonát

26

722 - Terpentin

1 045

729 - Butil-diglikol / dietilén-glikol-monobutiter / 736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2propanol / 75 - Króm (VI) vegyértékv vegyületei

<0,5 236 22

77 - Mangán és vegyületei Mn-ként

8

79 - Nátrium-nitrit

1

8 - Szilárd anyag (SPECIFIKUS) nehezen bomló, könnyen halmozódó, toxikus anyagok jelenlétében

<0,5

80 - Nátrium-szulfát

<0,5



32

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Szennyez anyag

Mennyiség (kg/év)

81 - Nátrium-szulfit

3

82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként

<0,5

84 - Ón és vegyületei Sn-ként

15

85 - Szelén és vegyületei Se-ként

<0,5

87 - Tellur és vegyületei Te-ként

<0,5

870 - Nátrium és vegyületei mint Na, kivéve a nátrium-hidroxid

75

88 - Vanádium és vegyületei V-ként

6

9 - Nitrogén-dioxid (SPECIFIKUS)

<0,5

930 - Dioxinok és furánok (PCDD+PCDF) mint Teq.

<0,5

931 - 3A osztályba tartozó anyagok összesen (SPECIFIKUS)

<0,5

933 - 3C osztályba tartozó anyagok összesen (SPECIFIKUS)

77

94 - Nátrium-nitrát

1

970 - As, Cd, Co, Cr, Ni, Pb, V összesen

214

971 - Korom Bacharach skálán

<0,5

973 - Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve

11 873

978 - As, Co, Cu, Cr, Mn, Ni, Pb, Sb, V összesen

97

979 - Fluor vegyületek összesen HF-ként megadva (SPECIFIKUS)

4

98 - PM10 (Szálló por szemcse-átmér 10 mikron alatt)

11

980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 999 - SZÉN-DIOXID

7 332 9 316 419 088

Összegezve megállapítható, hogy a megye településeinek sokoldalú ipari tevékenysége hatást gyakorol a leveg szennyezettségére, de az üzemek, cégek által alkalmazott primer ill. szekunder légszennyezés csökkent eljárásokkal a káros hatás csökkenthet .

A.I.1.2.2. A KÖZÜLETI ÉS LAKOSSÁGI F

TÉS LÉGSZENNYEZ ANYAG KIBOCSÁTÁSA

Veszprém megye településeinek vezetékes gázzal történ ellátását az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. (8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 32.) végzi. A fejezetben felhasznált adatokat a KSH adatszolgáltatására alapoztuk. Az országos tendenciákkal párhuzamosan alakul a megye vezetékes földgáz-ellátása. A megye vezetékes földgáz ellátottságát az 5. számú térképmelléklet szemlélteti. A térképen alapján megállapítható, hogy a megye területén 9 település vezetékes gázellátása nem megoldott: - Bakonybél - Csehbánya - Gecse - Kispirit



33

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés -

Megyer Németbánya Öcs Pápasalamon Pénzesgy r

A megye 29 településén 80% feletti a vezetékes földgázgáz ellátás. A-14. táblázat: A gázellátás alakulása Veszprém megyében Fogyasztás jellege Lakásállomány - Városok összesen - Községek összesen Háztartási f tési gázfogyasztók száma db - Városok összesen - Községek összesen Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége em3 - Városok összesen - Községek összesen Ebb l a háztartások részére em3 - Városok összesen - Községek összesen Egy háztartásra jutó évi gázfogyasztás, m3 - Városok összesen - Községek összesen Forrás: KSH

2008. 148 437 90 434 58 003 96 762 61 963 34 799 338 551 275 113 63 438 98 554 63 159 35 395 3499 4 440 1 823

A gázellátási adatokból látható, hogy a városban 51 675 lakás nincs ellátva gázzal, ami az összes lakásszám 35 %-a. Ezek f tése egyes esetben távh -szolgáltatással, a további esetben fa- és széntüzeléssel történik. A fa- és széntüzeléssel f tött lakások leveg terhelése a város leveg állapotának min ségét lényegesen nem változtatja meg, számuk meglehet sen csekély, ezért hatása elhanyagolható. A tevékenységb l ered környezetterhel anyagok önbevallására eltér jogszabályok vonatkoznak. A leveg tisztaság-védelmér l szóló, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet szerint, 9. § (1) Leveg terhelést okozó, helyhez kötött légszennyez pontforrás (amelynél a légszennyez anyag kibocsátási jellemz i méréssel egyértelm en meghatározhatók) létesítéséhez, meglév b vítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszer sítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), m ködésének megkezdéséhez, m ködtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, engedélyez hatóság hiányában engedélye szükséges. 25. § (6) A 9. § (1) bekezdésben … foglaltakat nem kell alkalmazni. a) az egy háztartásban él személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemen h teljesítményt meg nem haladó tüzel - és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaira,



34

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemen h teljesítményt meg nem haladó tüzel - és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaira, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint c) a 140 kW névleges bemen h teljesítményt meg nem haladó tüzel - és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira. A gázzal történ f tés –utóbbi években történ – elterjedésének népszer sége mára már kezd alábbhagyni az energiaárak emelkedésének valamint a gázf tés egyeduralmának felismerése következtében. Az energiaárak további emelkedésével, ill. az esetenként el forduló gázhiánynak köszönhet en várható a hagyományos vegyes tüzelés alkalmazásának növekedése, ezáltal a légszennyezés id szakos emelkedése. Veszprém megye településeinek mintegy 65%-a vezetékes földgázellátó rendszerbe van bekapcsolva. A megye földgázellátására vonatkozó adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre. Az eltüzelt földgáz mennyiségét alapul véve, az elvégzett m szaki számítások eredményei alapján a megye f téséb l és melegvíz el állításából ered , 2008. évre vonatkozó légszennyez anyag kibocsátást az alábbi táblázatokban összefoglalt adatokkal lehet jellemezni. A-15. táblázat: Veszprém megye gázfelhasználásából adódó légszennyez anyag kibocsátás 2008 Háztartás Egyéb Mindösszesen

Fogyasztott gáz mennyisége (em3/év) 98 554 239 997 338 551

Füstgáz kibocsátás (em3/év) 1 084 094 2 639 967 3 724 061

Szén-monoxid Nitrogén-oxidok kibocsátás kibocsátás (kg/év) (kg/év) 97 568 119 250 237 597 290 396 335 165 409 646

Összegezve megállapítható, hogy a lakossági f tésb l származó légszennyez -anyagok mennyisége nem számottev , azonban az esetleges egyéb tüzelési módból származóan lokális légszennyezettségi problémák alakulhatnak ki az alacsony kibocsátási magasság és a nem megfelel égetési hatásfok miatt.

A.I.1.2.3. A KÖZLEKEDÉSB

L SZÁRMAZÓ LEVEG TERHELÉS

Vasúti közlekedés A megyén több vasútvonal is keresztülhalad, melyek jellemz it a következ kben részletezzük. A Bakonyt hosszában átszel 20-as számú Székesfehérvár-Szombathely-vasútvonal a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként m ködik, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala. A vasútvonal legnagyobb része egyvágányú, mindössze 16%-án, Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között fektettek le két sínpárt. Boba és Celldömölk állomások között a 25-ös vonallal, Porpác és Szombathely állomások között pedig a 16-os vonallal fut együtt. A vasútvonal villamosított. A Gy rszabadhely-Veszprém vonal a 168/2010. (V. 11.) Korm. Rendelet 3. melléklet alapján az „egyéb vasúti pályák” 11-es számú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található, a Bakonyt keresztben szeli át. F er ssége, hogy az elzárt bakonyi településeket bekapcsolja az



35

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés ország vérkeringésébe. Az eredeti célon túl több évtizedre megoldotta a Bakonyban bányászott bauxit és mangánérc elszállításának gondját a feldolgozó helyekre. Ugyanakkor a cuha-völgyi szakasza az ország egyik turisztikai célpontja lett. A vasútvonal nem villamosított. A Szabadbattyán-Tapolca-vasútvonal a 168/2010. (V. 11.) Korm. Rendelet 1. melléklete alapján a „nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képez országos törzshálózati vasúti pályák 29 (2)-es számú vonala. Egyvágányú, nem villamosított. Idegenforgalmi szempontból igen jelent s, mert összeköti a Balaton északi partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. A Balaton északi partján fellendülést hozott a vasút megépítése. Jelenleg a nyári menetrendben számít fontos vonalnak, mert nagyrészt a nyaralók használják kedvez összeköttetéseinek köszönhet en. Nagyobb fejlesztések, átépítések várhatóak a vonalon. Engedélyezett sebesség 80 km/h. Teherforgalma elenyész , inkább a személyforgalomra épül a vasúti infrastruktúra. A Bakony délnyugati lábánál fekv Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk-vasútvonal a 168/2010. (V. 11.) Korm. Rendelet 1. melléklete alapján a „nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képez országos törzshálózati vasúti pályák 26-os számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. A 25-ös számú Boba-Zalaegerszeg- riszentpéter-országhatár vasútvonal a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként m ködik. A teljes vasútvonal része az V. pán-európai vasúti folyosónak, ezért a 2000-es években a megindult a meglév szakaszok felújítása és a vonal villamosítása is. A fejlesztések célja a 120 km/h sebesség elérése és villamosítás volt. Az Ukk-Boba szakasz felújítása 2010 közepéig tartott. A teljes vonal villamosítása 2010. május 18-án fejez dött be. A Lepsény-Hajmáskér vasútvonal a 168/2010. (V. 11.) Korm. Rendelet 3. melléklet alapján az „egyéb vasúti pályák” 27-es számú villamosítatlan, egyvágányú vasúti mellékvonala. Személyforgalom (a 20-as számú, Székesfehérvár-Szombathely vonallal közös HajmáskérVeszprém szakaszt leszámítva) nincs rajta 2007. március 3-a óta. Teherforgalmi célokkal, valamint elkerül , mentesít vonalként fenntartják. A Környe-Pápa vasútvonal a 168/2010. (V. 11.) Korm. Rendelet 3. melléklet alapján az „egyéb vasúti pályák” 13-as számú vasúti mellékvonala az Észak-Dunántúlon. Környe és Pápa között 2007. március 4-t l sz nt meg a személyforgalom. Teherforgalmi célból, valamint elkerül , mentesít vonalként fenntartják. A vasútvonal csak Tatabánya és Környe között villamosított, az Oroszlány felé tartó forgalmat szolgálja ki. Veszprém megye vasútvonalának egy része villamosított, azonban a legtöbb vasútvonal villamosítása még nem történt meg. A légszennyez anyag kibocsátásának csökkentése érdekében a MÁV Zrt. jelent s er feszítéseket tett. A leveg tisztaság-védelem területén a káros anyag kibocsátások nagy mértékben, az országos átlagot meghaladóan csökkentek, teljesítve ezzel a nemzetközi követelményeket is. A csökkentésben kiemelked szerepe van a f téskorszer sítési programnak, a dízel járm park megkezdett korszer sítésének, valamint a különböz légszennyez ipari jelleg technológiák felülvizsgálatának, megszüntetésének. A MÁV remotorizációs programot hajtott végre, kiváltva a korszer tlen motorok nagy részét. Megkezdte a teljes hálózatot érint üzemanyag ellátó rendszer korszer sítését. A korszer tlen környezetszennyez technológiát olyan eszközökkel váltja ki, amelyek megfelelnek a kor



36

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés követelményeinek, megakadályozzák a gázolaj elfolyást és jelzik a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos veszélyhelyzetet. Veszprém megye térségében a közúti közlekedés légszennyez anyag kibocsátása számottev , tekintettel arra, hogy az M7 autópálya, a 8-as számú f közlekedés út valamint több nagy forgalmú másodrend f közlekedési út. Mindezek figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy a légszennyezettség szempontjából a közúti közlekedés káros hatása mellett a vasút kibocsátása elhanyagolható.

Közúti közlekedés Veszprém megye közútjai jelent s forgalmat bonyolítanak le. A megyén keresztülhalad az M7 autópálya, a 8-as sz. f közlekedési út, valamint jelent s forgalmat bonyolítanak le a másodrend utak és összeköt utak is. A megyét Balatonvilágosnál szeli át az M7 autópálya. A 8-as f út els szakasza az M7-es autópályától indul, a 110+650 km szelvényig, Veszprém megye és Vas megye határáig tart. A mintegy 111 km hosszúságú útszakasz hegy-, illetve dombvidéki terepen halad, vonalvezetése és keresztmetszeti kialakítása változatos. A f út jellemz en 2 x 1 forgalmi sávos, számos szakaszát 2 x 2 forgalmi sávossá fejlesztették. F leg a Bakony hegységet átszel szakaszán alakítottak ki kapaszkodósávokat, összesen mintegy 15,5 km hosszban. A f út m szaki paraméterei külterületen 80 és 110 km/h közötti sebességet tesz lehet vé. A burkolat szélessége a 2 x 1 sávos szakaszokon 7,5-8,0 m, a koronaszélesség általában 11,0-12,0 m. A keresztmetszeti kialakítás mintegy 33 km hosszban azonban kedvez tlenebb, ezeken a helyeken a burkolat szélessége 7,0 m, a koronaszélesség 9,0-10,0 m körül alakul. A f út Várpalota és Székesfehérvár közötti szakaszán több útfejlesztés folyik jelenleg is. A f út Várpalotától Veszprémig tartó szakasza a legterheltebb forgalmi szempontból, így itt található a legtöbb 2 x 2 sávos szakasz. A f út Várpalota és 72-es f út közötti szakasza jelenleg autóútként üzemel. A Veszprém körüli körgy r nek és a városba ér 8-as f út keleti bejáratának csomópontja különszint en épült. Az eddig közel nyugati irányba haladó f út dél felé fordul és félkörben kerüli el Veszprém városát. Az 1980-as években épült elkerül szakasz tehermentesítette Veszprém belvárosát, valamint a veszprémi viaduktot. Az elkerül szakaszon három jelz lámpás csomópont található. Veszprémet elhagyva a f út újra nyugati irányba halad a megyehatárig. A f út Veszprém megyei részében csak két településen, Bakonygyepesen és Tüskeváron találhatóak rövid átkelési szakaszok, a többi települést a f út elkerüli. Néhány esetben, például Herend és Devecser esetében a f út beépített terület szélén halad el. A 2007-2009 között épült Márkót elkerül szakasz és egy 278 m hosszú völgyhíd átadásával újabb 4088 méterrel n tt a 2 x 2 sávos útszakaszok hossza. A következ táblázat Veszprém megye városainak Budapesthez mért távolságát mutatja.



37

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-16. táblázat: Veszprém megye városainak távolsága Budapestt l Település Veszprém Ajka Badacsonytomaj Balatonalmádi Balatonfüred Balatonf zf Balatonkenese Berhida Devecser Herend Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc

Távolság, km 121 156 175 114 129 110 98 95 164 138 164 181 170 94 140

Veszprém megye területén több útra vonatkozóan is rendelkezünk megbízható, az AKMI által végzett forgalomszámlálási adatokkal 2007. évre vonatkozóan, így az azokból biztonsággal számíthatók a kibocsátások. Tekintettel arra, hogy a forgalomszámlálási adatokkal csak a 2007. évre vonatkozóan rendelkezünk, ezért az abból származó adatokból becsült leveg terhelési értékeket csak tájékoztatásként adjuk közre. ÁKMI által kijelölt forgalomszámlálási pontokat ill az érvényességi szakasz hosszát a következ táblázat mutatja. A-17. táblázat: Forgalomszámlálási pontok Veszprém megyében

Település Balatonvilágos Öskü Veszprém (küls ) Veszprém Veszprém Városl d Devecser Karakó Balatonakarattya Balatonf zf Balatonfüred Révfülöp Balatonederics Zirc Tapolcaf Pápa Balatonederics


Közút száma

Útkategória

Számláló állomás kódja

Útszakasz hossza, km

M7 8 8 8 8 8 8 8 71 71 71 71 71 82 83 83 84

Autópálya Els rend f út Els rend f út Els rend f út Els rend f út Els rend f út Els rend f út Els rend f út Másodrend f út Másodrend f út Másodrend f út Másodrend f út Másodrend f út Másodrend f út Másodrend f út Másodrend f út Másodrend f út

3362 1068 1980 1070 3441 3459 1071 3072 8578 1203 1204 3205 3440 3223 3226 8599 3228

4,10 12,64 3,43 5,44 3,38 6,00 6,38 12,01 3,49 8,72 1,45 7,09 1,99 9,01 3,85 6,60 7,08


38

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Balatonalmádi Nagyvázsony Ajka Pápa

7217 7301 7308 8302

Összeköt Összeköt Összeköt Összeköt

út út út út

3467 1329 6544 3466

8,81 3,91 4,20 7,29

A forgalomszámlálási adatokat, valamint az egyes gépjárm típusok jellemz fajlagos légszennyez anyag kibocsátásait figyelembe véve kiszámítottuk az utak adott szakaszán zajló forgalomból ered légszennyez anyag kibocsátást. A számításaink eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A-18. táblázat:Teljes útszakaszon történ közlekedéséhez kapcsolódó légszennyez anyag kibocsátás Település Balatonvilágos Öskü Veszprém (küls ) Veszprém Veszprém Városl d Devecser Karakó Balatonakarattya Balatonf zf Balatonfüred Révfülöp Balatonederics Zirc Tapolcaf Pápa Balatonederics Balatonalmádi Nagyvázsony Ajka Pápa

Közút száma M7 8 8 8 8 8 8 8 71 71 71 71 71 82 83 83 84 7217 7301 7308 8302

Összforgalom 1471 965 1461 919 603 653 478 432 858 722 887 551 480 258 225 318 337 478 289 448 228

CO 60900,3 68854,1 27931,0 27831,1 11461,3 22576,9 17431,2 29965,9 16724,3 35207,4 7020,8 22174,3 5506,5 13167,4 4890,7 11640,7 13840,1 23365,9 6278,5 10696,9 9144,1

NO2 27505,5 37564,6 14464,6 14292,1 6108,8 13428,4 10018,8 17931,3 8701,3 18598,9 3296,8 12410,1 3294,8 7288,8 2660,2 5854,6 8451,9 11766,2 3208,8 6031,6 4614,6

SO2 234,9 303,7 107,7 102,0 47,0 123,3 87,4 165,1 64,9 141,3 19,6 105,4 30,4 61,0 21,5 40,5 80,0 82,7 23,2 51,6 32,2

Por PM10 3333,6 4704,8 1650,2 1582,0 729,8 1924,6 1363,4 2585,8 998,4 2188,7 296,1 1630,0 475,7 941,3 332,4 622,5 1253,2 1263,4 355,6 800,3 494,7

A fenti táblázat alapján elmondható, hogy a jelenlegi közlekedésb l adódó légszennyez anyag kibocsátásának pillanatnyi értéke jelent s. A legnagyobb forgalmat lebonyolító az M7 és a 8-as f közlekedési út, de jelent s a másodrend utak forgalma is. A táblázat eredményeit az értékek szemléletesebbé tétele érdekében diagramon is ábrázoljuk.



39


1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Útszakasz

A-12 ábra: Veszprém megye közútjainak gépjárm forgalma

A következ diagramokon az egyes útszakaszokon elhaladó járm vek szennyez anyag kibocsátásit követhetjük nyomon. A diagramokból jól látható, hogy nem feltétlenül a legnagyobb forgalmat lebonyolító útszakasz terheli leveg szennyezés szempontjából a megyét. A forgalom által okozott terhelésben jelent s szerepet játszik a gépkocsik által megtett útszakasz hossza is.



40

Forgalom nagyság, db/h

Balatonvilágos M7 Öskü, 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya, 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71-es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84-es út Balatonalmádi7217-es út Nagyvázsony, 7301-es út Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út

NO2 koncentráció, ³g/m3

Forgalomnagyság, db/h

Balatonvilágos M7 Öskü, 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya, 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71-es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84-es út Balatonalmádi, 7217-es út Nagyvázsony, 7301-es út Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út

SO2-koncentráció, ³g/m3

Óránkénti forgalom, db/h


CO-koncentráció, ³g/m3

Forgalomnagyság, db/h


Porkoncentráció, g/m2x 30 nap

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A szennyez anyagok kibocsátása általában talajszinten, maximálisan 50 cm magasságban történik. A kibocsátás pillanatában a koncentráció viszonylag magas értéke a kibocsátástól távolodva hirtelen lecsökken. A bemutatott kibocsátási adatok a megye megadott útszakaszaira érvényesek, melyek a légtérbe kerülve ugyan felhígulnak, de ennek ellenére a többi kisebb utak szennyez déseinek hozzáadódása után jelent sen befolyásolják a megye légszennyezettségi állapotát. Összegzés: A fenti bemutatott adatok alapján elmondható, hogy az egyes települések esetében a közlekedésb l adódó légszennyez anyag kibocsátás mértéke meghatározó. Jelent s a gépjárm vek okozta CO- és NOx kibocsátás, így ezen hatások enyhítésére közlekedésszervezési intézkedések meghozatala válik szükségessé. A BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. által 2007. évben készített környezetvédelmi Program Felülvizsgálat kiemelten fontosnak tartotta a 8-as számú f út Várpalotát, Márkót és Tüskevárt elkerül szakaszának a megépítését, az alacsonyabb rend utak településeket elkerül szakaszainak az elfogadott Veszprém Megyei Területrendezési Tervben leírtak szerinti megvalósítását. A 8-as f út Márkót elkerül szakaszának megépítése megtörtént, azonban a Tüskevári és Várpalotai szakasz kivitelezése várat magára. A Várpalotai elkerül út kivitelezésének befejezése el re láthatóan 2013-ra tervezett.

A légszennyez források által kibocsátott összefoglalását mutatja a következ táblázat

légszennyez

anyagok

mennyiségének

A-19. táblázat: Légszennyez anyagok összesített mennyisége Légszennyez anyag

Ipar és szolgáltatás kibocsátása 2008. évben

1 878 438

2 152 079

1279277

Szilárd nem toxikus por 492 571

Háztartások kibocsátása 2008. évben Közlekedés kibocsátása 2007. évben

97 568

119 250

n.a.

n.a

3 912 300

2 080434

16 867

258 651

Légszennyez forrás

Szénmonoxid kg/év

Nitrogénoxidok

Kéndioxid

Összegezve megállapítható, hogy a megyében a légszennyezés az iparhoz és a közlekedéshez egyaránt kapcsolódik. A forgalom által okozott leveg szennyezettség az utóbbi években egyre kevésbé, de még mindig több alkalommal okoz egészségügyi határérték-túllépést, azonban a túllépések rövididej ek. Továbbra is indokoltnak t nik a f utak és a forgalmasabb alacsonyabb rend utak településeket elkerül szakaszának megépítése. A fenti táblázat adatai közül az ipar légszennyez anyag kibocsátását a 2008. évi légszennyezés mértéke éves bevallások alapján dolgoztuk fel, mivel a 2009. évi adatok a Felügyel ség által még nem kerültek feldolgozásra. Az ipari termelés az utóbbi években visszaszorult, ennek ellenére még mindig jelent s szerepet játszik a megye légszennyezettségének kialakulásában, különös tekintettel a porszennyezésre. 2007. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


45

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés október 30-tól jelent s környezeti hatással járó ipari tevékenység csak akkor folytatható, ha maradéktalanul betartja a vonatkozó környezetvédelmi követelményeket. Ett l az id ponttól határérték feletti kibocsátással járó tevékenység nem engedélyezhet . A megye iparvállalatai a fenti el írásokra való tekintettel a jelent s környezeti hatással m köd üzemeket leállították, szabályozó berendezésekkel szerelték fel, illetve korszer , az elérhet legjobb technikával üzemel egységeket telepítettek. A háztartásokban üzemeltetett tüzel berendezések kibocsátásai nem számottev ek, határérték túllépések nem valószín síthet k ezen szektorban. A.I.2. VIZEK ÁLLAPOTA Veszprém megye az ország egyik a vizek szempontjából is nagy jelent séggel bíró megyéje. A fejezetben foglalkozunk: 1. Felszín alatti vizek állapotával o Karsztvizek o Rétegvizek o Talajvíz A felszín alatti vizek típusai és felhasználási módja szerint foglalkozunk a megyére jellemz ivóvízkészletekkel, termálvizekkel, ásvány- és gyógyvizekkel, ipari- és mez gazdasági vízfelhasználásokkal. A megye felszín alatti vizeinek vízbázis védelme meghatározó, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket, adatok alátámasztásával ezen fejezet részekbe beépítettük. 2. Felszíni vizek állapotával o Vízfolyások o Állóvizek (tavak, tározók) A felszíni vizeknél ismertetjük a vízfolyás típusát, vízmin ségét, és a jellemz vízkivételeket. A megye felszíni vizeinek védelme meghatározó, melynek eszközeivel a vízgy jt gazdálkodási terv alapján jelen fejezetben is foglalkozunk. A korábbi jogszabályoktól eltér en, jelenleg egy vízgy jt rendszerbe határolja le a felszíni, és felszín alatti vizeket, mivel így elérhet a vizek egységes keretben, szemléletben történ kezelése. Ennek megfelel en a vízgy jt gazdálkodási terv alapján készítettük el a felszín alatti, és felszíni vizek jelenlegi állapotát bemutató fejezeteket. Magyarországon a vizek állapotát az Európai Unió az EU el irányzataival egységben az úgynevezett EU Vízkeretirányelv szerint kell jellemezni. Ennek megfelel en a jelen fejezetet az elkészült vízgy jt gazdálkodási tervnek megfelel en, a Veszprém megyére vonatkozó adatok feldolgozásával, azok aktualizálásával készítettük el. A vizek állapotának felmérésére országosan egy egységes rendszer került kialakításra, hogy az Európai Unió új vízpolitikájában, a „Víz Keretirányelv”-ben (2000/60/EK, továbbiakban VKI) el írt feladatok végrehajtásának Magyarország is eleget tegyen. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez köt d él helyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a számukra biztosított megfelel vízmennyiséget is. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


46


A Víz Keretirányelv általános célkit zései a következ k: · a vizekkel kapcsolatban lév él helyek védelme, állapotuk javítása, · a fenntartható vízhasználat el segítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, · a szennyez anyagok kibocsátásának csökkentésével a vízmin ség javítása, · a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, · az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvez tlen hatásainak mérséklése. A Keretirányelv alapgondolata, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvet en örökség is, amit ennek megfelel en kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során, a hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A kit zött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízmin ségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgy jt -gazdálkodási terv foglalja össze. Veszprém megye az alábbi vízgy jt gazdálkodási alegységekhez tartozik: · Marcal alegység (118 település) · Balaton közvetlen alegység (78 település) · Észak- Mez föld és Keleti- Bakony alegység (33 település) · Bakony-ér és Concó alegység (12 település) · Rába alegység (6 település) · Sió alegység (5 település) · Zala alegység (1 település) Egyes települések (pl.: si, Kemenesh gyész, Balatonvilágos, Csetény, Lókút… stb.) több alegységbe is beletartoznak vízgazdálkodási szempontból. A négy legnagyobb vízgy jt , ami lefedi Veszprém megye területének több mint 90 %-át a „Marcal alegység”, „Balaton közvetlen alegység”, az „Észak- Mez föld és Keleti- Bakony alegység”, és a „Bakony-ér és Concó alegység”. Az egyes települések vízgy jt gazdálkodási alegységekbe való sorolását a 5. számú melléklet, a térképi megjelenítést pedig a Térképmelléklet 6. számú térképe szemlélteti. A.I.2.1. FELSZÍN ALATTI VIZEK A Víz Keretirányelv a következ felszín alatti vizekkel kapcsolatos fogalmakat vezeti be: · “Felszín alatti víz” jelenti mindazt a vizet, ami a föld felszíne alatt a telített zónában helyezkedik el, és közvetlen kapcsolatban van a földfelszínnel vagy az altalajjal. · „Felszín alatti víztest” a felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható részét jelenti.



47

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés ·

“Víztartó” olyan felszín alatti k zetréteget vagy k zetrétegeket, illetve más földtani képz dményeket jelent, amelyek porozitása és átereszt képessége lehet vé teszi a felszín alatti víz jelent s áramlását, vagy jelent s mennyiség felszín alatti víz kitermelését.

A felszín alatti vizekkel kapcsolatos további fogalom meghatározásokat a 12a. számú melléklet tartalmazza. Általános, áttekint leírás: Veszprém megyében a felszín alatti vízkészletek túlnyomó részét a bakonyi és balatonfelvidéki karbonátos k zettömegben tározódó karsztvízkészlet alkotja, így a térségben a vízellátás 80-85 %-ban a karsztos vízbázisokra épült ki. A hegységperemi részek el terében és süllyedékeiben, ahol a vet k mentén lesüllyedt karsztos k zeteket nagy vastagságú miocén és/vagy pannon összlet borítja, jellemz en vasasammóniás rétegvizes vízadók találhatók, amelyek 10-15 %-ban szolgálnak a vízellátás alapjául. A talajvizes vízkészlet sérülékenysége és szennyezettsége miatt csak a kedvez utánpótlódási területtel (pl. erd borítás) rendelkez talajvizes vízbázisok vize hasznosítható közüzemi vízellátási célokra, így a kitermelt vízkészletnek most már csak mintegy 2-5 %-a talajvíz. Felszín alatti víztestekb l történ vízkivételeket felhasználási módok szerint a következ táblázat mutatja be az utóbbi évek adatai alapján. Felszín alatti vízkivétel (ezer m3/év) Vízgy jt alegység

Összes vízkivétel 21 000 10 600

Ivóvíz*

Bányászat

Termálvíz

Mez gazdasági

Ipari

1 440 -

400

50

5 000

14 1 504

5 400

Marcal 12 800 6 600 160 Balaton közvetlen 10 200 Észak- Mez föld és 12 800 7 750 Keleti- Bakony Bakony-ér és Concó 820 806 Összesen 45 220 31 556 6 600 160 *A kivett ásványvíz mennyiségeket is tartalmazza az ipari vízkivétel oszlop. Forrás: KSH 2009, VGT

Az ivóvíz min ség vízb l a lakossági vízfelhasználás 12-13 000 em3/év. Felszín alatti vízkivétel víztípusonként Vízgy jt alegység Marcal Balaton közvetlen Észak- Mez föld és Keleti- Bakony Bakony-ér és Concó Összesen

Összes vízkivétel 21 000 10 600

Felszín alatti vízkivétel (ezer m3/év) Karsztvíz Termálkarszt Rétegvíz 15 550 300 5 000 10 440 60 100

Talajvíz 150 50

12 800

12 550

-

130

120

820 45 220

480 39 020

360

300 5 530

40 360



48

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A terület legfontosabb felszín alatti víztípusai: Talajvíz: Talajvíznek nevezzük a felszín alatti összefügg víztömeg felszín közelében lév részét, amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai viszonyok. A talajvíz vízforgalma adottságaiból következ en viszonylag élénk, a küls tényez k így rövid id alatt is jelent sen érvényesíthetik hatásukat (csapadékhiány, stb.). Ivóvízbeszerzés szempontjából a talajvíz jelent sége kisebb, mivel nagy vízigények kielégítésére nem alkalmas. Jelent sége van viszont a helyi vízbeszerzés lehet sége szempontjából, valamint abból a szempontból, hogy bel le a karszt közvetett módon utánpótlódást kaphat, így annak min ségére befolyással van. Talajvízre telepített vízbázisainkból az esetek többségében néhány 10 - néhány 100 m3/d vízmennyiség beszerzése biztosítható. források, farkasgyep i kutak, városl di forrás, Bakonybél 1. és 2. kutak, Eplény fúrt kút, Olaszfalu-ásott kút. Szennyez dés iránti érzékenységük és sok esetben településközeli helyzetük miatt az egyébként kedvez feltételekkel hasznosítható vízbázisok közül többnél nitrátosodási folyamat volt tapasztalható, ezért a vízellátásból kizárásra kerültek (pl. Mencshely ásott kút, Vöröstó-aknáskút, Balatoncsicsó 1. stb.). A még kedvez min ség talajvíztartók védelme fontos feladat, sok esetben ezek hasznosítása hosszútávon jelentheti az adott település számára a megoldást. Rétegvíz: A megye másik felszín alatti víztípusa a rétegvíz. Rétegvíznek nevezzük a porózus k zetek vizét, amely a talajvíztartó réteg alatt helyezkedik el, illetve a porózus k zetben a 20 m alatt elhelyezked víztömeget. A terület nem hegyvidéki részének rétegvizei egyrészt a pannóniai, másrészt alárendelten az oligo-miocén rétegösszletb l származnak. F vízadó szintjei a fels pannóniai változó üledékciklusú szakaszának és fels részének homokrétegei. A pannóniai rétegek a hegységperemekt l a medencék felé vastagodnak és egyben egyre kevesebb és finomabb szem homokréteget tartalmaznak. A Balaton-felvidék kisebb medencéinek, a Tapolcai öbölnek rétegvizei is az alaphegységre települ , f leg fels -pannóniai homokrétegekben vannak. Ezek valószín leg kapcsolatban vannak a karszttal. Hasonló fontos szerepet játszott a karsztvíz a középhegység ÉNY-i el terének, s a Marcalvölgy pannóniai rétegvizeinek utánpótlódásában is. A bauxitbányászat aktív vízvédelmének következtében kialakult depressziós tölcsér hatására azonban a megváltozott hidraulikai helyzetben a rétegvíz-tartók fel l indult meg vízbeáramlás a karsztba. A rétegvíz-készletek vízforgalmában - az említetteken kívül - szerepe van a felszínre bukkanó rétegfejeknél beszivárgó csapadékvíznek, de az esetek dönt többségében a talajvíztartón keresztül, vagy a rétegek felett települ más rétegvíz-tartókból érkezik az utánpótlódás. A rétegvizek vízforgalma a közvetett utánpótlódás miatt a legkiegyenlítettebb, viszont nagy vízmennyiségek beszerzésére kevésbé alkalmasak. Egyedi kutakból 100-400 m3/d víz kinyerése biztosítható. Rétegvíz-tartó megcsapolásával biztosítja vízbeszerzését Ajka környékén pl. a kertai, a somlósz l si, a somlójen i, a somlóvecsei, az adorjánházi, a kamondi és a borszörcsöki vízm , Pápa környékén néhány települést l eltekintve valamennyi település. Devecser város alapvízbázisát is rétegvízre telepített fúrt kutak adják. Ide sorolhatók még azon vízbázisok is, amelyek ugyan a talajvíztartóknál már említett miocén üledékeket tárják fel, de a vízadó felett lencsés kifejl dés vízzáró fed réteg is települ, így PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


49

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés inkább részlegesen védett rétegvizeknek tekinthet k. Ilyenek a hegység Ny-i el terében lév miocén összletre telepített Ajka-szélespataki, a noszlopi és a kisl di vízm kutak. Karsztvíz: A harmadik és egyben a megye egészét tekintve legfontosabb víztípus a karsztvíz. Karsztvíznek nevezzük a karbonátos k zettömeg hasadékrendszerében tárolódó felszínalatti vizet. Ezen belül is uralkodó a térség vízellátásának alapját képez f karsztvíz, amely nagy területeken összefügg karbonátos k zetekben tárolódik - ezen belül is f leg a f dolomithoz kapcsolódik és egységes hidraulikai rendszert alkot. A karszt utánpótlódását a beszivárgó csapadékvízb l nyeri. A beszivárgó csapadékvíz nagy hányada hasadékrendszerek, víznyel k és völgyek, szurdokok által jelölt szerkezeti vonalak, tektonikai zónák mentén jut a karsztvíztároló k zetekbe. A beszivárgó csapadékmennyiség nagymértékben függ a csapadék éven belüli eloszlásától, valamint a megel z év szi id szakának csapadékosságától. A f karsztvíz els sorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de a f karsztvíztároló összlet mélyebben a peremterületeken is elérhet . A karsztosodott térszín jelent s részeken fedetlen. Az É-i bakonyi ún. feny f i részen kb. 156 km2, míg a D-i Bakonyban - Fehérvárcsurgó-Veszprém-Nyirád vonalában - kb. 535 km2 a felszíni karsztos k zetek kiterjedése. A jelent s kiterjedés nyitott karszt miatt a vízadó szennyez dés iránt er sen érzékeny. Az É-i és D-i Bakonyt és az ún. Zirci-, Szápári-, Herendi medence választja el. A medencében a triász és jura karbonátos k zetek mélybesüllyedtek, ezért vizük a mélykarszthoz sorolható. A f karsztvíztároló és egyéb karbonátos k zetek között települ vízzáró, vízrekeszt üledékek hatására a f karsztvíz rendszer mellett ún. karsztvízemeletek alakultak ki. Ezen karsztvízemeletek a f karszttól részben függetlenek, leginkább a középs triász, illetve a kréta karbonátos üledékeire jellemz k. Ilyenek els sorban a Balaton-felvidéken és az É-i Bakony területén találhatók: pl. a ZircReguly forrás, a Borzavár és Porva községi vízm forrásai és a tési Szentkút forrás települt a f karsztnál magasabb vízszinttel jellemezhet fels karsztvízemelet vízére. A f karsztvíztároló legjobb kifejl dés részei a litéri feltolódási vonaltól É-ra, ÉNy-ra találhatók. (A litéri törés Gyulakeszi-Vöröstó-Tótvázsony-Nemesvámos-Kádárta D-i része Hajmáskér D-i része Várpalota-Csór 8-as út vonalában húzható meg. Ennek mentén a teljes triász rétegsor megismétl dik). Napi kapacitásukat tekintve a legjelent sebb vízbázisok: Veszprém aranyosvölgyi, sédvölgyi, gyulafirátóti, kádártai vízbázis, Zirci vízbázis – fúrt kutak és Reguly-forrás, Pápa tapolcaf i vízbázis, Nyirádi vízbázis, Várpalota és Pétfürd karsztos vízbázisai stb. Átmenetet jelent a karsztos és rétegvizes vízbázisok között a várpalotai Bánta-pusztai vízbázis, amely a megcsapolt helvét kavicsösszletet átjáró karsztvíz miatt átadott karsztnak tekinthet . A karszt f megcsapolója természetes állapotában a hegység területén a mélyebb térszín területeken kilép források és a karsztos k zeteket szegélyez peremi porózus üledékösszletek (pl. hegységperemi pannon rétegvíztárolók) voltak. A Bakony hegységben – a geomorfológiai viszonyoknak és a hidrogeológiai adottságoknak megfelel en –, a csapadék, ill. beszivárgás függvényében alakult a karsztvízfelszín, kisebb-nagyobb felszínalatti "vízdombok" formájában. Míg korábban a karszt fels zónájába jutó szennyez dések egy nagy része a forrásokon át távozott, addig a megváltozott hidraulikai állapotban a rendszerben maradt. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


50


A.I.2.1.1. MARCAL ALEGYSÉG A Rába és a Marcal által lerakott kavicsos teraszképz dmények partisz rés vízkészletet tartalmaznak. Víztestek A-20. táblázat: Marcal alegységhez tartozó felszín alatti víztestek Víztest neve

Víztest kód* Víztest típus leírása

Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgy jt Marcal-völgy Marcal-völgy Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgy jt Nyugat-dunántúli termálkarszt Északnyugat-Dunántúl *országosan beazonosítható kód Forrás: VGT, 2010 április

sh.1.1 sp.1.5.1 p.1.5.1 h.1.1 kt.4.1 pt.1.1

sekély hegyvidéki sekély porózus porózus hegyvidéki hegyvidéki karszt porózus termál

Az alegység D-i, DK-i részén elhelyezked karsztos alaphegység nagy mennyiség karsztvizet tárol (k.4.1. víztest), amelyre számos üzemel (Ajka, Veszprém, Pápa, stb.) ivóvízbázis települt. (A k. 4.1. víztest a Balaton közvetlen alegység fejezetben kerül jellemzésre.) Vízkivételek A vízgy jt alegységb l mintegy 21.000.000 m3/év az összes felszín alatti vízkivétel, mely hasznosítása három f területre korlátozódik. A vízellátásra, a bányászati vízhasználatra, és a termálvíz hasznosításra. A Marcal alegységen a felszín alatti vízhasználatok jelent s részét a közm ves ivóvízellátás céljából történ vízkivételek teszik ki. Az alegységen mintegy 12.800.000 m3/év vizet termelnek ki ivóvízellátás céljára. A vízbázisok részben a fels -pannon homokrétegeiben tárolódó rétegvizet termelnek, illetve az alegység DK-i felén jelent s a karsztvíz-kivétel is. Legfontosabb a Nyirád térségi ivóvízkutak termelése, de számottev a Pápa-Tapolcaf i vízm kutak víztermelése is. Ezeken túlmen en Adásztevel, Gógánfa és Gyepükaján körzetében épült ki kistérségi vízm karsztvízkivételre települve, illetve Ajka város vízellátásában játszik még jelent sebb szerepet. Az Ajkai medence oligo-miocén törmelékes összletére települt vízm vek (Ajka- Szélespataki vízm , Kisl d, Városl d, Farkasgyep , Noszlop, Devecser, Borszörcsök) össztermelése is közelíti a 3500 m3/nap vízmennyiséget. Úrkút, Halimba településeken a bányászattal járó karsztvízemelés jelent s vízkivétellel jár. Napjainkban (2011. febr.) a bányavíz elvezetés mennyisége: Halimba II. bányaüzem esetében 2.365.200 m3/év, Halimba III. bányaüzem esetében 5.256.000 m3/év, Úrkút mangánbánya esetében 1.500.000 m3/év engedélyezett. Összesen tehát 9.121.200 m3/év.



51

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A felszín alatti vízhasználatok szempontjából kiemelt helyet foglalnak el a termálvízhasználatok, melyet gyógyászati és rekreációs célra használnak. Az érintett vízgy jt n termálvizet hasznosító nagyobb létesítmények Pápa és Sümeg településeken találhatók. Vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik a Pápa B-18 OKK számú hévízkút, 100 m3/nap engedélyezett vízmennyiséggel, valamint a Pápa K-35 kút 700 m3/nap vízigénnyel. El bbi termál rétegvizet (miocén homok vízadó), utóbbi termál karsztvizet szolgáltat. A sümegi strand kútja (Sümeg K-8) esetében 85 m3/nap vízfelhasználás engedélyezett.

Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság által nyilvántartott és általa min sített vizek közül a pápai B-18 számú kútból kitermelt termálvíz kapott gyógyvíz min sítést. Ásványvizet az alegységen két helyen palackoznak Pápán (Tapolcaf i Ásványvíz), és Zalagyömr n (Gyömr Gyöngye), illetve min sítve lett a nyírádi Iza 8-as kút, melynek vizét nem palackozzák, felhasználási módja ivóvíz. Vízbázisok védelme Marcal vízgy jt alegység Veszprém megyére es területén 46 üzemel vízbázis található, melyek közül 16 rendelkezik a 123/1997 (VII.18) jogszabály szerinti véd területtel. A Bakonybél vízm talajvízkutak vízbázisa, rendelkezik véd területtel, de nem az fent említett jogszabály alapján került lehatárolásra. Az alegységen 19 vízbázisnak van lehatárolt illetve határozattal kijelölt véd idoma, ezek közül 12 db esetében a véd idomnak van metszete a felszínen 7 db- pedig (Ajka Szélespataki karsztkút, Dabrony-Nagyalásony vízm , Gyepükaján ktr vízm karszt, Kamond vízm , Kerta kistérségi vízm , Somlósz l s-Doba vízm , Somlóvásárhely-Somlójen vízm ) csak kijelölt vagy lehatárolt véd idommal rendelkezik. A véd területek különböz nagyságúak, általában a legnagyobb kiterjedés ek a karsztos vízbázisok véd területei. A következ táblázat áttekintést ad az alegységen található vízbázisokról.



52

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A.I.2.1.2. BALATON KÖZVETLEN ALEGYSÉG Az általunk vizsgált alegység Veszprém megyei területén 2 hegyvidéki, 2 sekély hegyvidéki, továbbá 2 karszt víztest található. Víztestek A-22. táblázat: Balaton közvetlen alegységhez tartozó felszín alatti víztestek Víztest neve Dunántúli-középhegység - Balaton észak-nyugativízgy jt Balaton-felvidék Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugativízgy jt Balaton-felvidék Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcaf források vízgy jt je Balaton-felvidéki karszt *országosan beazonosítható kód Forrás: VGT, 2010 április

Víztest kód*

Víztest típus leírása

h.4.1

hegyvidéki

h.4.2

hegyvidéki

sh.4.1

sekély hegyvidéki

sh.4.2

sekély hegyvidéki

k.4.1

karszt

k.4.2

karszt

A karsztvizek közül a k.4.1. víztest területi kifejl dése az alegységen túlnyúlik. A sekély hegyvidéki víztestek lehatárolása vertikálisan a hegyvidéki víztestek fölött történt. A talajvízszintet a vízgy jt vízfolyásai határozzák meg. A kisvízfolyásokra jellemz a talajvizes kapcsolat. Vízkivételek Az alegység Veszprém megyei területén a meghatározó felszín alatti vízkivétel ivóvízkivétel céljából történik (96%). A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet figyelembe vételével ipari-, és mez gazdasági célú felszín alatti vízkivételt csak indokolt esetben a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követ en engedélyezhet . Az ipari tevékenységet folytatók frissvíz-igényét a víztakarékos üzemi vízgazdálkodási rendszer alapján, valamint a szociális vízigény és a t zoltáshoz szükséges víz figyelembevételével kell meghatározni. A Balaton közvetlen tervezési alegység északi vízgy jt jén Veszprém megyében els sorban a karszt víztestekb l (k 4.1, k 4.2) történik az ivóvízkivétel. Ezekb l a vízadókból évente mintegy 10 440 em3 víz kerül kitermelésre. Az ipari vízigények kielégítésére évente körülbelül 400 000 m3 víz kitermelése szükséges. Mez gazdasági célú vízkivétel pedig (els sorban öntözés) a vizsgált területen összesen 27 000m3/év mennyiségben történik. Termál vízhasználat az alegységen Tapolcán történik, melyet gyógyászati és rekreációs célra használnak. Jelenleg a Tapolca K-15/a és 16 OKK számú strandfürd i kutakból a vízhasználat szünetel. A TPT-9 jel , Tapolca B-18 OKK számú termálkútra vonatkozó engedélyezett vízigény 35040 m3 évente. Az alegység gyógy-, és ásványvízzé min sített vizeit a következ táblázatok tartalmazzák. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


56

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-23. táblázat: Gyógyvizek jegyzéke Kútkataszteri Víz kereskedelmi szám OKK elnevezése Balatonfüred Berzsenyi forrás Balatonfüred Kossuth forrás Csopak József forr forrás Tihany Sándor-kút K-20 Sándor-kút Forrás: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság Település

Kút, forrás jelölése

Felhasználási mód ivási és fürdési célú ivási és fürdési célú ivási célú fürdési célú

A-24. táblázat: Ásványvizek jegyzéke Kútkataszteri Víz kereskedelmi szám OKK elnevezése Balatonfüred Polányi kút K-19 Polányi Ásványvíz Balatonfüred Kossuth Lajos forrás K-20 Kossuth L. Ásványvíz Kékkút Theodora Kékkúti III K-6 Theodora Kékkúti Kékkút Theodora Kékkúti II. K-7 Theodora Kékkúti Ásványvíz Kékkút Theodora Kékkúti I. B-1/a Theodora Kékkúti Kisapáti Szent György-hegyi K-2 Szent György-hegyi Mindszentkálla Theodora Kereki K-4 Theodora Kereki Ásványvíz Monostorapáti Monti B-3 MONTI Nemesgulács Mozakva kút K-4 MÓZAKVA Plussz Tapolca TPT-9 B-28 Tapolca Strandf.II. K-16 Tapolcai termálvíz Forrás: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság Település

Kút, forrás jelölése

Felhasználási mód ivási célú ivási célú palackozási célú palackozási célú ivási célú palackozási célú palackozási célú ivási célú palackozási célú fürdési célú fürdési célú

Vízbázisok A Balaton közvetlen vízgy jt jének Veszprém megyei területén az ivóvízellátás dönt en felszín alatti vízbázisokra épül. A rétegvízadók zöme fels -pannóniai korú, kell földtani védelemmel (elegend vastagságú fed réteggel) rendelkezik. A karsztvízre települt vízkivételek túlnyomó többsége azonban sérülékeny a fed képz dmények hiánya, vagy kis vastagsága miatt. Ugyanez igaz a néhány talajvízadót igénybevev vízbázisra is. Ivóvízbeszerzés szempontjából a Balaton vízgy jt É-i részén, a középhegység területén a mezozoós, karsztvizet tároló karbonátos képz dmények (k.4.2 és k.4.1 víztestek) a legjelent sebbek. A sérülékeny vízbázisok túlnyomó része karsztos víztesteken található, melyek területének nagy részén hiányzik, vagy kis vastagságú a fed képz dmény. A néhány sérülékeny, vagy feltehet en sérülékeny porózus vízbázis a fels -pannon fels szintjeire települ. Távlati vízbázis a vízgy jt területen nincs. Az alábbi táblázat bemutatja az általunk vizsgált területre es vízbázisokat. A legfontosabb információk mellett azt is bemutatva, hogy az adott vízbázis esetében milyen szinten áll a véd idomok/védterületek meghatározása.



57

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A vizsgált területen található 37 üzemel vízbázis található, melyek közül 24 rendelkezik a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szerinti lehatárolt illetve határozattal kijelölt véd területtel. 4 vízbázis véd területe a 11/1961. (V.É.8.) Eü.M-OVF. számú együttes utasítás alapján lett lehatárolva. 6 vízbázisnak, pedig csak becsült véd területe van. Az üzemel ivóvízbázisokon elvégzett vizsgálatok részben a vízbázisvédelmi program keretén belül, kormányzati beruházásban készültek: Aszóf , Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonudvari, Csopak, Fels örs, Nagyvázsony, Szentbékkálla, Veszprémfajsz, és Zalahaláp vízbázisai esetében. A többi vízbázis esetében az üzemeltet k költségén. Az elvégzett véd idom/véd terület meghatározás során a raposkai vízbázison kívül az összes vízbázis sérülékenynek bizonyult. Az ivóvízbázisokon kívül, a lakosság részére közvetlen fogyasztásra szolgáló balatonfüredi szénsavas forrásokon túl további 5 ásványvízbázist tartanak nyilván a vizsgált területen (Kékkút, Nemesgulács, Tapolca strand és termálfürd , Monostorapáti vízm ).

A.I.2.1.3. ÉSZAK- MEZ

FÖLD ÉS KELETI- BAKONY ALEGYSÉG

Az általunk vizsgált területen 1 hegyvidéki, 1 sekély hegyvidéki, valamint 1 karszt víztest található, amelyek a legjelent sebbek az Észak-mez föld és Keleti- Bakony alegység területén. A víztestek listáját a következ táblázat tartalmazza. Víztestek A-26. táblázat: Észak- Mez föld és Keleti- Bakony vízügy jt víztestek Víztest neve Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgy jt Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgy jt Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgy jt je *országosan beazonosítható kód Forrás: VGT, 2010 április

alegységhez felszín alatti

Víztest kód* h.1.2 sh.1.2

Víztest típus leírása hegyvidéki sekély hegyvidéki

k.1.1

karszt

Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgy jt je nev karsztvíztest, illetve a fed jében található Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgy jt hegyvidéki és sekély hegyvidéki víztestek az alegység É-i, hegyvidéki részét építik fel. Legjelent sebb képz dményei a f karsztvíztároló középs –fels -triász karbonátos k zetek, melyek a térség vízellátásában dönt szerepet játszanak. Vízkivételek A vizsgált területen él k kommunális ivóvízellátása 100%-ban a felszín alatti vízkészletb l megoldott. Az összes felszín alatti vízkivétel 12 800 em3/év. Veszprém megyében ezen a vízgy jt területen els sorban a k.1.1. karszt víztestb l történik vízkivétel (12 550 em3/év), melynek túlnyomó többségét ivóvízhasználatra használják fel, másodsorban ipari vízfelhasználásra kerül kitermelésre. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


61

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A hegyvidéki víztestb l (h.1.2.) szintén ivó-, és iparivíz felhasználás céljából kerül kitermelésre a víz, de ennek mértéke a karszt víztestb l való vízkitermeléshez képest nem jelent s (majdnem 100-ad része a karszt víztestének). A vízgy jt alegységbe belenyúlik a k.4.1, illetve k.4.2, melyekb l ivó,- (Bánd, Hárskút, Szentgál), és ipari (Veszprém, Litér, Nemesvámos, Szentkirályszabadja) vízkivétel is történik. Az alegység Veszprém megyei területén min sített gyógyvíz nem, de természetes ásványvíz min sítés kút (Várpalota-Inota K-20) kút található. A kút vizét kereskedelmi forgalomba hozzák UNIQUE márkanéven. Vízbázisok Az Észak-Mez föld és Kelet-Bakony alegység területén az ivóvízkivétel a Bakony területén karszt-, a mez földi részen rétegvízadókból történik. A rétegvízadók zöme fels -pannóniai korú, kell földtani védelemmel (elegend vastagságú fed réteggel) rendelkezik. A karsztvízre települt vízkivételek túlnyomó többsége azonban sérülékeny a fed képz dmények hiánya, vagy kis vastagsága miatt. Ivóvízbeszerzés szempontjából az alegység É-i részén, a középhegység területén a mezozoós, karsztvizet tároló karbonátos képz dmények (k.1.1 víztest), a legjelent sebbek. Napi kapacitásukat tekintve a legjelent sebb vízbázisok a Veszprém aranyosvölgyi, sédvölgyi, gyulafirátóti, kádártai vízbázis, illetve Várpalota és Pétfürd karsztos vízbázisai. Az alábbi táblázat az alegység Veszprém megyei területére es vízbázisokat tartalmazza.



62

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A vizsgált területen található 30 üzemel vízbázis közül 23-nek készült el a véd idomvéd terület lehatárolása (Berhida-Peremarton, Hajmáskér (1-2 kutak) és Litér esetében a becsült véd terület csak tájékoztató jelleg , a vízbázis biztonságba helyezéséhez egy részletes számításokon, hidrodinamikai modellezésen alapuló véd terület meghatározás szükséges). A többi üzemel ivóvízbázis véd idom-véd terület meghatározását még el kell végezni a kés bbiekben. Az üzemel ivóvízbázisokon elvégzett vizsgálatok részben a vízbázisvédelmi program keretén belül, kormányzati beruházásban készültek: Bánd-herendi vízm bándi és herendi vízbázisai; Veszprémi vízm gyulafirátóti, kádártai, séd-völgyi, aranyos-völgyi vízbázisai; Várpalota városi vízm bánta-pusztai, pétfürd i, inotai vízbázisai, valamint Hárskút, Királyszentistván, Márkó, Nemesvámos, Sóly és Szentgál vízbázisai esetében. A többi vízbázis esetében az üzemeltet k költségén. Az elvégzett véd idom/véd terület meghatározás során a Berhida- si vízm nem, míg a többi vízbázis sérülékenynek bizonyult. Távlati vízbázis a vízgy jt területen nincs. A.I.2.1.4. BAKONY- ÉR ÉS CONCÓ ALEGYSÉG Az alegység geológiai szempontból a Dunántúli– középhegység el tere, ahol az alaphegységet triász kori mészk , illetve dolomit alkotja, ami törésvonalak mellett nagy mélységbe süllyedt. Felette nagy vastagságban fiatalabb üledékek települtek, melyek els sorban homokos és agyagos kifejl dés ek és a fels homokos rétegei tárolnak beszerzésre alkalmas mennyiség vizet. A rétegvizek jellemz en réteg eredet vasat, ammóniát tartalmaznak. Az áramlási rendszerek szempontjából jellemz en beszivárgási terület. Az alegység északabbik részén a felszálló karsztövnek köszönhet en langyos, illetve meleg karsztvíz található. A tervezési alegység Veszprém megyét érint legjelent sebb felszín alatti vízteste a Dunántúli- középhegység- Tatai- és Fényes források vízgy jt je. Víztestek A-28. táblázat: Bakony-ér és Concó alegységhez tartozó felszín alatti víztestek Víztest neve Dunántúli- középhegység- Tatai- és Fényes források vízgy jt je *országosan beazonosítható kód Forrás: VGT, 2010 április

Víztest kód*

Víztest típus leírása

k.1.2

karszt

Vízkivételek Veszprém megyére es vízgy jt területen a k.1.2. víztest az egyik f vízadó víztest, emellett a Dunántúli- középhegység- Duna-vízgy jt Mosoni- Duna-Által-ér –torkolat (h.1.3.) víztestb l is termelnek ki vizet, f ként ivóvízellátás céljából, másrészt ipari-, és egyéb mez gazdasági célból (sh.1.3.).



65

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Az alegységen általunk vizsgált területén összesen 8 üzemel vízbázist tartanak nyilván, melyek kizárólag sérülékeny ivóvízbázisok. Olaszfalu község vízbázis, az eplényi karsztkút és a bakonyoszlopi iskola és diákotthon vízbázis véd területének lehatárolása csak becslésen alapul. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság által nyilvántartott és általa min sített vizek közül a vízgy jt alegység Veszprém megyei területén a zirci Zirc 1. számú kút kapta meg az ásványvíz min sítést, mely kút vizét palackozzák. A kereskedelmi forgalomban „Zirc Gyöngye” néven kapható.

A.I.2.2. FELSZÍNI VIZEK Veszprém megye felszíni vizeinek állapotértékeléséhez tartozó használatos fogalmak a 12a. számú mellékletben találhatók. A VKI fogalom meghatározásait követve, a következ felszíni víztest fajtákat különböztetjük meg: · felszíni szárazföldi vizek: vízfolyás és állóvíz víztestek, · er sen módosított kategóriába sorolt víztestek olyan felszíni vizek, amelyek az emberi tevékenység eredményeként jellegében jelent sen megváltoztak; · a természetes felszíni vizekhez hasonló mesterséges víztestek. A víztestek elhelyezkedésének bemutatását a 6. számú térképmelléklet ábrázolja.

A fenti fogalmak alapján Veszprém megye felszíni vizei a következ k szerint jellemezhet k. Az alegységek ismertetésében kitérünk: · A felszíni víztestek felsorolására, jellemzése · a felszíni vizekb l történ vízkivételekre · a védelem alatt álló ivóvízkivételek véd területeire. A felszíni vizekb l az alábbi jelent s vízkivételek történnek: Vízgy jt alegység

Marcal Balaton közvetlen Észak- Mez föld és Keleti- Bakony Bakony-ér és Concó Összesen


Jelent sebb vízkivételek felszíni vízekb l (ezer m3/év) Mennyiség Felhasználás Vízfolyás (em3/év) módja Padragi víz, 2 160 ipari L rintei tározó Torna-patak 255 ipari Balaton 3 500 ivóvíz Öskü, Bántai 4 745 ipari források Péti víz 950 fürd több vízfolyásból 45 halastavak 11 655


67

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A.I.2.2.1. MARCAL ALEGYSÉG Vízrajz A Marcal a Rába legnagyobb mellékvízfolyása. Sümeg környékén ered, Gyirmótnál torkollik a Rábába, hosszúsága 95 km. A folyó vízgy jt területe 3084 km . A tervezési egység kiterjedése teljes egészében lefedi a Marcal vízgy jt jét és magába foglalja a Nagy-Pándzsa vízgy jt jét is. Hazánk folyóin évente két jelent s árhullám levonulása várható: a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár). Az 19. század közepét l fokozatosan végrehajtott védelmi célú beavatkozások hatására síkvidéki folyóink szabályozottá váltak, illetve a belvízelvezet rendszer részeként a természetes mederformát felváltotta a könnyen karbantartható mesterséges trapézalak. A kiterjedt belvízrendszer túlnyomó része mesterségesen kialakított csatorna. Eredetileg a Marcal Marcalt térségében ömlött a Rábába, de a XIV. és XV. században a Rába egyik mellékágába az ún. " Mez rábába " vezették be, így került a torkolata Gyirmót alá. A Rábaszabályozó Társulat által az XX. század elején végrehajtott a Rába folyó szabályozása során Gyirmót, Ménf csanak és Gy r- Szabadhegy ármentesítése érdekében a Marcal folyó torkolatát a Gy r- Gyirmóti határra helyezte át. Ezzel mentesítették a Rába jobbpartján a közvetlenül Gy r felett fekv öblözetet a Rába árvizeit l. Az öblözetbe es Marcal folyó torkolati szakasza így vált Holt-Marcallá. A Marcal folyó torkolatának mai állapotát a harmincas évek elején hozták létre.

Az alegység dombvidéki jelleg kisvízfolyásainak vízjárása széls séges vagy id szakos. Jellemz , hogy az év nagy részében a vízszállításuk minimális, azonban nyári nagyintenzitású csapadékból, illetve gyors hóolvadásból vízhozamuk megn , árhullám alakul ki, és vonul végig a patakon, esetleg a mederb l kilépve a völgyfenéken. A patakok mellett bevédett ártér - kivéve a Marcalba torkolló vízfolyások torkolati szakaszait - nincs, így amennyiben a meder vízszállító képességénél nagyobb valószín ség árhullámok alakulnak ki, az árterek elöntésre kerülnek. Vízfolyás, víztestek A Marcal Malomsoktól a torkolatig tartó, mintegy 20 km-es magas parti illetve töltésezett szakasza vízgazdálkodási szempontból lényegesen különbözik a fels , nyílt árter völgyt l. A víztest vízjárását a torkolati szakaszon a Rába és közvetetten a Duna visszaduzzasztó hatása, felette a Marcal és a mellékvízfolyások határozzák meg. A nyílt árter fels völgyben a medrek rossz m szaki állapota miatt számottev mérték az árvizek tározódása, ami jelent sen javítja a töltésezett szakasz árvízvédelmi biztonságát. Általában kicsi a vízfolyások rendelkezésére biztosított „élettér”, nincs sz r mez (gyep, vagy fás társulás), nincs lehet ség a vízfolyásokon parti sáv biztosítására és árnyékolására (legalább féloldali) árnyékoló faállomány kialakítására, túl közeli a m velt terület határa. A parti terület, így az árvízmentesítés egyetlen útja a medrek karbantartása (növényzet irtása, mederkotrás), ami gyakran az ökológiai állapot romlását idézi el . A Marcal vízgy jt jén lév vízfolyások rendelkeznek olyan id szakos mederszakaszokkal, amelyekben az év nagy részében nincs víz. Az id szakos állapot okozója részben valamelyik vízhasználó (völgyzárógátas halastó, tározó üzemeltet je) akik nem biztosítják az alatta lév mederszakaszon az ökológiai vízmennyiséget.



68

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-30. táblázat: Az alegységhez tartozó felszíni víztestek Víztest kategória

Víztest típusának leírása

Bitva-patak alsó Bitva-patak fels vízgy jt je

természetes természetes

dombvidéki - meszes – kicsi vízgy jt hegyvidéki - meszes – kicsi vízgy jt

Bitva-patak és Papsalamoni-árok

természetes

dombvidék -meszes - kicsi vízgy jt

Bornát-ér és mellékvízfolyásai Csikvándi-Bakony-ér és mellékvízfolyásai Csángota-ér és Szalmavári-árok Darza-patak Egres-patak (Kakasdi-árok) Gerence-patak alsó Gerence-patak fels Gerence-patak középs Hajagos-patak és mellékvízfolyásai Hunyor-patak Kígyós-patak alsó Marcal forrásvidék Marcal Gerence-patakig Marcal Torna-patakig Meleg-víz Mez laki-(Kis)-Séd Torna-és Csinger-patakok

természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes er sen módosított er sen módosított er sen módosított er sen módosított er sen módosított mesterséges

dombvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt síkvidék -meszes - kicsi vízgy jt dombvidék -meszes - kicsi vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt hegyvidék -meszes - kicsi vízgy jt hegyvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - kicsi vízgy jt dombvidék -meszes - kicsi vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt síkvidék -meszes - kicsi vízgy jt hegyvidék -meszes - közepes vízgy jt

Víztest neve

Csigere-patak és Széles-víz Kígyós-patak fels Pápai-Bakony-ér Padragi-víz Torna-patak alsó Torna-patak középs

hegyvidék -meszes - kicsi vízgy jt hegyvidék -meszes - kicsi vízgy jt dombvidék -meszes - közepes vízgy jt dombvidék -meszes - kicsi vízgy jt dombvidék -meszes - kicsi vízgy jt hegyvidék -meszes - kicsi vízgy jt

Bitva-patak: A patak id nként kiszárad. A vízjárást er sen befolyásolja az alsó szakaszon található völgyzárógátas tározó, illetve a fels és középs szakaszok mellett épített halastavak, dísztavak. A patakot fels szakaszán teljes hosszán galériaerd kíséri. A vízfolyás alsó szakaszának utolsó átfogó mederrendezése: 1984-85. években volt, a Marcal-térségi meliorációs munkák keretében. Gerence-patak: A Bakony hegység északi részén fekszik, a patak nagyesés hegyvidéki szakasza rendkívül kanyargós, de ugyanakkor 3-5 méter mély, függ leges rézs kkel rendelkez mederszakasz követi. A kanyarokkal elfoglalt sáv 80-100 m szélesség . A vízfolyás alsó szakaszán viszont mind a meder nyomvonala, mind a keresztszelvények inkább középszakasz jelleg ek. Hajagos-patak és mellékvízfolyásai: A Hajagos-patak és mellékágai vízgy jt területét délen a Torna-patak alsó szakasz, valamint a Csigere-patak és a Széles-víz, keleten a Bitva-patak, északon a Marcal, nyugaton, pedig a Hunyor-patak vízgy jt területe határolja. A Hajagospatak enyhe lejtés területek között fut. A vízfolyás utolsó átfogó rendezése az 1960-as évek



69

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés közepén volt. A 0+000-6+255 km szelvények közötti mederszakaszt a Marcal-térségi meliorációs munkák keretében 1981-85. években rendezték. Marcal: A Marcal a Rába jobb oldali - és egyben legnagyobb magyarországi - mellékfolyója. Hossza 100,4 km. A Marcal Sümegt l délre, Sümegprága község határában ered. Kezdeti rövid, néhány km-es útján több, túlnyomórészt id szakos kis ér csatlakozik hozzá, míg Kisvásárhely környékén leérve a síkságra, állandó víz patakká válik. Karakó határában egyesül a Bakonyból érkez Torna patakkal. Észak felé tartva halad végig a ma már többnyire mez gazdasági m velés alatt álló völgyön, mely Marcalt után a Kisalföld lapályába olvad át. Er sen módosított, illetve mesterséges vízfolyás víztestek Az er sen módosított állapot a hidromorfológiai problémákhoz kapcsolódik. Az alábbi táblázat az alegységen található er sen módosított kategóriába sorolt és a mesterséges víztesteket mutatja be. Egy természetes módon létrejött víztestet (vízfolyást vagy állóvizet) akkor tekintünk er sen módosítottnak, ha annak természetes jellegét az emberi tevékenység által okozott hatások (pl. mederszabályozás, töltésezés, duzzasztás) olyan mértékben megváltoztatták, hogy a jó ökológiai állapot nem érhet el anélkül, hogy ezeknek a hatásoknak a megszüntetése során valamilyen jelent s emberi igény kielégítése ne sérülne, vagy helyettesítése ne jelentene aránytalan terheket a társadalom számára. A-31. táblázat: Az alegységhez tartozó er sen módosított, és mesterséges felszíni vizek Víztestek

Olyan társadalmi igény, ami miatt létrehozták, illetve módosították a víztestet

Állapotértékelés alapján er sen módosított kategóriába sorolt víztestek Csigere-patak és Széles-víz

A víztest a rajta található völgyzárógátas tározó miatt er sen módosított. A tározó az egész víztestre kihat. A tározó els dleges célja az árhullámcsúcs csökkentés. A tározó térfogata meghaladja az 1 millió m3-t. Társadalmi és gazdasági érdekek miatt fenntartása szükséges.

Kígyós-patak fels

A víztest a rajta található völgyzárógátas tározók miatt er sen módosított. A tározók az egész víztestre kihatnak. A tározók célja horgászat, rekreáció. A társadalmi és gazdasági érdekek miatt fenntartásuk szükséges.

Padragi-víz

A víztest a rajta található völgyzárógátas tározók miatt er sen módosított. A tározók els dleges funkciója a horgászat, rekreáció, másodlagos az ipari vízigény biztosítás, a harmadlagos hasznosítási céljuk pedig az árvízcsúcs-csökkentés, mely jelent s gazdasági hatással bír.

Pápai-Bakony-ér

A víztest a rajta található völgyzárógátas tározó miatt er sen módosított. A tározó a víztest jelent s részére kihatnak. A tározók célja árhullám csökkentése.

Torna-patak alsó

A Torna-patak alsó szakaszán a padkás szelvényt építették ki, hosszú egyenes szakaszokkal, a terület mez gazdasági hasznosításának céljából.

Mesterséges víztestek

Torna-patak középs

A Torna patak medrét 1986-90 években áthelyezték a 25+000-29+950 fkm szelvények között az ajkai timföldgyári iszapkazetták b vítése miatt. Az új medret az NQ1%-os árvízhozam biztonságos levezetésére építették ki, mivel ezen a szakaszon a közút és a vasút párhuzamosan és közel halad a vízfolyással.

A szabályozott vízpótlás, szabályozó m tárgyak, fenntartása hosszútávon indokolt. A VKI 4. cikk (3) bekezdés szerint a víztest hidromorfológiai jellemz inek megváltoztatása (völgyzárógát, duzzasztó elbontása) káros hatással lennének a vízgazdálkodási és rekreációs PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


70

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés tevékenységekre, a megváltoztatott jellemz (hosszirányú átjárhatóság) más m szaki megoldással történ biztosítása pedig aránytalan magas költségekkel járna, így az említett víztestek er sen módosítottá váltak. Állóvíz víztestek Állóvíz víztest az alegységen nincs. Er sen módosított állóvíz víztestek Er sen módosított állóvíz víztest a megye területének Marcal közvetlen alegységéhez tartozó területén nincs. Víztározók Pápai-Bakony-éren kerültek kialakításra a Nagyteveli tározók a 20+400 fkm (I. tározó), és a 22+300 fkm (II. tározó) szelvényben. Devecseri (Székpusztai) tározó a Csigere-patak 6+200 fkm-ére települt. Felszíni vízb l történ vízkivételek A Marcalon és jelent sebb mellékvízfolyásain érvényes vízjogi engedéllyel rendelkez felszíni vízkivételek és vízbevezetések egyaránt megtalálhatók. · Mez gazdasági célú vízkivétel Öntözésre, és halastavi, horgásztavi vízigények pótlására a Bornát-éren, a Kígyóspatakon, a Mez laki- (Kis-) Séden illetve a Gerencén is találhatóak vízkivételek. A vízkészlet szempontjából azonban nem tekinthet k jelent s mérték nek. · Ipari vízkivétel A Bakonyi Er m Rt. Ajkai H er m vízjogi engedélyében 255 em3/év felszíni víz kontingens került lekötésre a Torna patak 31+800 km-es szelvényében kiépített vízkivételi m b l. A L rintei tározóból a MAL Zrt. számára engedélyezett kivehet felszíni víz 2010-ben 2,16 em3/év. A felszíni vízkivételi helye a Padragi vízen épült ki. A Pápai Textilgyár felszámolásával a Nagyteveli tározóból történ ipari vízkivétel megsz nt. Védelem alatt álló ivóvízkivételek véd területei, felszíni ivóvízbázisok Az alegység területén nem található felszíni ivóvízkivétel. A.I.2.2.2. BALATON KÖZVETLEN ALEGYSÉG Vízrajz A Balaton közvetlen tervezési részegység legjelent sebb állóvize maga a tó. Nyíltvizének területe 589 km2, átlagmélysége 3,36 m. Vízgy jt területe patakokkal, kisvízfolyásokkal er sen felszabdalt. A töréses szerkezet mészk , illetve dolomitos vidéken jelentékeny vízfolyások alakultak ki. Az északi vízgy jt vízrendszerét a domborzati és hidrogeológiai viszonyok alakították. A Keszthelyi-hegység vidékén csak kisebb forrásokból erednek állandó vízfolyások.



71

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A Badacsony és Aszóf közötti szakasz vízrendszere több medencére tagolódik. Az Eger-víz vízrendszere és a Tapolcai-medence vízfolyásai az északi vízgy jt f táplálói. A Tapolca-medence patakjait csatornákká alakították, létrehozva ezzel egy egymásba fonódott vízhálózatot. Az északi vízgy jt többi vízfolyása aránylag nagy esés , a vízfolyás fels részét sok forrás táplálja. A Balatonf zf és Aszóf közötti kis hozamú vízfolyások nagyrészt a Veszprémifennsíkon erednek. A domborzati viszonyoknak megfelel en általában nem jellemz a jelent s vízrendszerré alakulás, hanem az ÉK-DNY irányú rövid, aránylag egyforma önálló patakok kialakulása. Vízfolyás víztestek A-32. táblázat: Az alegységhez tartozó vízfolyás víztestek Arácsi-Séd F zf i Séd Kéki-Séd Kétöles-patak (Viszlói-patak) fels

Víztest kategória természetes természetes természetes természetes

Kétöles-patak (Viszlói-patak) középs

természetes

Lesence-patak fels

természetes

Nemesvitai-övárok Örvényesi-Séd és mellékága Tapolca-patak

természetes természetes természetes

Vázsonyi Séd

természetes

Eger-víz alsó

természetes

Eger-víz fels

természetes

Víztest neve

Burnót-patak Kétöles-patak (Viszlói-patak) alsó Lesence-patak alsó

er sen módosított mesterséges mesterséges

Víztest típusának leírása Domvidéki - meszes - durva - kicsi vízgy jt Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgy jt Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgy jt Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgy jt Dombvidéki - meszes – közepes-finom - kicsi vízgy jt Dombvidéki - meszes – közepes-finom - kicsi vízgy jt Síkvidéki - szerves - kicsi vízgy jt Hegyvidéki - meszes - durva - kicsi vízgy jt Síkvidéki - szerves - kicsi vízgy jt Hegyvidéki - meszes - durva - közepes vízgy jt Dombvidéki - meszes – közepes-finom közepes vízgy jt Hegyvidéki - meszes - durva - közepes vízgy jt dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgy jt j típushoz hasonló

Lesence-patak: A bányászat fokozása céljából lesüllyesztett karsztvíz-szint miatt a Lesencepatak is kiapadt. A bányászati vízszintsüllyesztés leállításával a 90-es évek elején indult meg a patak regenerálódása is. A patak alsó szakasza erd vel borított dombvidéken folyik keresztül, mígnem a Lesence nádas mez be ér véget. A vízfolyás fels szakaszán az 1986-88 években, míg az alsó szakaszon 1986-ban volt átfogó mederrendezés. Eger-víz: Az Eger-víz a tapolcai medence leghosszabb és egyben a legb vebb viz patakja volt. Nagy kanyon völgye is mutatja, hogy a korábbi századokban sokkal több vizet vezetett el a Balatonba. Az Eger-víz mindenütt a Nagyvázsony és Tapolca közötti törésvonalat követte, majd Nemesgulács és Badacsonytördemic érintésével ömlött a Balatonba. A patakon két kisebb mederkorrekciót is végeztek, így született meg máig él nyomvonala. Burnót-patak: A patak a Balatonfelvidék jelent s hányadának, és a Káli medence teljes egészének, csapadékát szállítja a Balatonba. A Burnót patakot a Káli medence fölött két ág táplálja. A két ág Kisörspuszta felett találkozik. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


72

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Külön említést - és védelmet - érdemel a Burnót patak völgye. A patak vizes él helyéhez csatlakozóan (a homokbánya és a volt malom közti szakaszon) rendkívül fajgazdag. A patak alsó szakaszán jelent s a vízsebesség, olyannyira, hogy a pataknak nincs lehet sége a Káli medencéb l felszedett homokot leraknia útközben, így a Balaton betorkollásnál Ábrahámhegyen rakja le hordalékát a patak. Az alegység Veszprém megyét érint területén 12 db vízfolyás víztest természetes, 1 db vízfolyás víztest pedig természetes, de er sen módosított. Az alegységen 2 db mesterséges vízfolyás víztest található. Az alegységen a Kétöles-patak alsó és a Lesence-patak alsó mesterséges. Er sen módosított, illetve mesterséges vízfolyás víztestek Veszprém megyét érint Balaton közvetlen alegységen 1 er sen módosított, illetve 2 mesterséges víztest található. Az er s módosítottság okának els sorban a völgyzárógátas tározók megléte, illetve a külvizek levezetésére kialakított meder tekinthet . A-33. táblázat: Az alegységhez tartozó er sen módosított és mesterséges vízfolyás víztestek Víztestek


Állapotértékelés alapján er sen módosított kategóriába sorolt víztestek Burnót-patak

A víztest a rajta található völgyzárógátas tározó miatt er sen módosított. A tározón horgászat, és haltermelés folyik.

Mesterséges víztestek Kétöles-patak (Viszlói-patak) alsó

A Tapolcai öblözet lecsapolása végett alakították ki. A vízfolyás ásott, épített mederrel rendelkezik.

Lesence-patak alsó

A Kétöles-patakhoz hasonlóan a Tapolcai öblözet lecsapolása végett alakították ki.

Állóvíz víztestek Nemcsak a térség, hanem Közép-Európa egyik meghatározó tava a Balaton. Mivel err l az állóvízr l már számos szakirodalom jelent meg, részletesebb bemutatásra itt nem térünk ki. A-34. táblázat: Az alegységhez tartozó állóvíz víztest Víztest neve Balaton

Víztest típusának leírása meszes – nagy terület – közepes mélység – nyílt vízfelület – állandó

Az elmúlt évtizedben történt vízmin ség javítást szolgáló intézkedések hatására a Balaton vízmin sége jelent sen javult. A Balaton közvetlen vízgy jt jén található még 3 db mesterségesen kialakított állóvíz víztest, de ezek nem Veszprém- megyében találhatóak. Er sen módosított állóvíz víztestek Er sen módosított állóvíz víztest a megye területének Balaton közvetlen alegységéhez tartozó területén nincs. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


73


Víztározók Eger-víz 18+172 km szelvényében található a Monostorapáti- tározó, mely jelenleg halastóként funkcionál, mely 1,6 millió m3 vizet képes tározni. Jelent sek még a Balaton vízgy jt jén található vízmin ség célú tározók: Lesencei nádas mez , Balatonhenyei tározó, Lovasi tározó Felszíni vízb l történ vízkivételek · Ivóvízkivétel A Balaton parti települések vízellátásában a regionális vízm vízbázisaként a Balaton közvetlen vízgy jt alegységen a balatonkenesei nyári üzem 15 000 m3/d kapacitású, a balatonfüredi és balatonalmádi felszíni vízm téli üzemben csökkentett kapacitással üzemel (Balatonfüred: 8000 m3/d, Balatonalmádi: 2000 m3/d). A Balaton közvetlen környezetében lév települések vízigényének biztosítására a felszíni víz mellett a regionális vízellátó rendszer felszín alatti vízbázisaiból (nyírádi karsztkutak, helyi kutak) kitermelt víz is szolgál. (Következ években a felszíni vízkivétel csökkenteni kívánja a DRV Zrt., csak szezonálisan termelne ki vizet a Balatonból, ennek következtében a felszín alatti vízkivételt megnövelné a nyírádi karsztvízbázisból. (Jelenlegi vízkivétel mintegy 12 726 ezer m3/év, elérni kívánt növelés + 2 000 000 m3/év) · Ipari vízkivétel A vizsgált tervezési részegységen egyetlen jelent s ipari vízkivétel van, ez a balatonf zf i Sal-X Kft. ipari vízkivétele a Balatonból. A Kft. vízjogi engedély szerint 2.100.000 m3/év vízmennyiséget termelhet majd ki, de jelenleg 1.000.000 m3/év mennyiséget szüneteltet. · Mez gazdaság Jelent sebb öntözésre felhasznált felszíni vízkivétel a Balatonból a balatonvilágosi (Balatonaliga) öntöz fürt. A Tapolca-patakból a Piscicultura Kft.-nek van engedélye jelent s mennyiség vízfelhasználásra haltenyésztésre (6.307.200 m3/év) Védelem alatt álló ivóvízkivételek véd területei, felszíni ivóvízbázisok Az alegység Veszprém megyét érint területén a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ÉszakKelet Balatoni Regionális Vízm felszíni ivóvízkivételére (4 felszíni vízm : Balatonfüredi Kary technológia, Balatonfüredi felszíni vízm , Balatonalmádi Kary technológia, Balatonalmádi felszíni I. II. III. blokk), ivóvízkivételére mondja ki a védettséget. A-35. táblázat: Az alegységhez tartozó felszíni ivóvízbázisok és az érintett víztestek Érintett víztest

Felszíni ivóvízkivétel Termelt víz Neve Neve (e m3/év) Balaton, Balatonfüred 976+117* Balaton Balaton, Balatonalmádi 1058+470* Balaton, Balatonkenese** 609 * felszíni vízm +Kary technológia ** A vízkivétel Veszprém-megyében történik, de a termelt víz a Balaton keleti, illetve déli partján fekv településeket látja el ivóvízzel. Forrás: DRV Zrt.



74

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A.I.2.2.3. ÉSZAK- MEZ

FÖLD ÉS KELETI- BAKONY ALEGYSÉG

Vízrajz A vízrendszer gerince a Nádor-csatorna, melynek csak fels szakasza érinti Veszprém megyét. A Nádor-csatorna legfontosabb feladata a térség belvizeinek biztonságos levezetése. A Veszprémi-Séd a Bakonyban ered, a Sárrét felé haladva Királyszentistvánnál osztóm vel a patak vizét megosztják, nagyobb része a Sárvízi-Malomcsatornába kerül mez gazdasági vízhasználatok céljára. A Séd-Sárvízi Malomcsatorna a völgy nyugati oldalán kíséri a Nádorcsatornát, majd Cecénél tér vissza abba. A Nádor-csatorna legjelent sebb mellékvízfolyása a Gaja-patak, amely a Bakony és a Vértes, valamint a Móri-medence vizeit gy jti össze. Vízfolyás víztestek Az alegység vízgy jt jén az általunk vizsgált területen 3 db természetes vízfolyás víztest, és 1 db er sen módosított vízfolyás víztest található. Veszprém megyéb l az Ösküi duzzasztótól a Veszprémi-Séd folytatásaként folyik a Nádorcsatorna (Sárvíz) fels , illetve a Séd-Sárvízi- malomcsatorna, melyek Fejér megye, és a vízgy jt alegység jelent s vízfolyásai. A-36. táblázat: Az alegységhez tartozó vízfolyás víztestek Víztest neve Gaja-patak fels Veszprémi-Séd középs Veszprémi-Séd fels Veszprémi-Séd alsó

Víztest kategória természetes természetes természetes er sen módosított

Víztest típusának leírása Hegyvidéki - meszes - durva - kicsi vízgy jt Hegyvidéki - meszes - durva - közepes vízgy jt Hegyvidéki - meszes - durva - közepes vízgy jt Síkvidéki - meszes - durva - közepes vízgy jt

Gaja-patak: A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik. Vízhozama függ a csapadék mennyiségét l, hóolvadáskor, nagyobb es zések idején az átlagos vízhozam a háromszorosára is növekedhet. A vízfolyás fels szakasza természetes állapotú. Veszprémi-Séd: A Bakonyban ered, Herendt l északra. Az úgynevezett Devecseri-árokban folyva éri el Veszprémet, ahol keleti irányban, Veszprémvölgyben, majd a Várhegyet megkerülve és éles kanyart leírva észak felé, az Aranyos-völgyben halad tovább. A várost elhagyva, a Veszprémi-fennsíkot elérve a patak ismét keletre fordul. Több nagyív kanyar után sit l mesterségesen kialakított mederben folyik tovább; innen Malomcsatornának is nevezik. A patak többször kilépett már a medréb l, többnyire kora tavasszal, a gyors hóolvadás következtében.

Er sen módosított, illetve mesterséges vízfolyás víztestek A tervezési alegység Veszprém megyét érint területén 1 db er sen módosított vízfolyás víztest került kijelölésre. A víztesten az id szakos duzzasztás hatása miatt a hosszirányú átjárhatóság hiánya mutatkozik. Az alegységhez kapcsolódóan a megyét érinti még a Séd-Sárvízi-Malomcsatorna és a Nádor csatorna fels víztestek is, de ezeket csekély területi érintettségük miatt nem tárgyaljuk. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


75


A-37. táblázat: Az alegységhez tartozó er sen módosított vízfolyás víztestek Víztestek


Állapotértékelés alapján er sen módosított kategóriába sorolt víztestek Veszprémi-Séd alsó

A víztest módosítására a Séd-Sárvízi malomcsatornába történ vízátvezetés miatt volt szükség.

Állóvíz víztestek Természetes állóvíz víztest a vízgy jt alegység Veszprém megyét érint területén nincs. Er sen módosított, illetve mesterséges állóvíz víztestek Er sen módosított állóvíz víztest a megye Észak- Mez föld és Keleti- Bakony vízgy jt alegységéhez tartozó területén nincs. 1 db mesterséges állóvíz víztest található a vizsgált területen. A-38. táblázat: Az alegységhez tartozó er sen módosított vízfolyás víztest Víztest neve

Víztest kategória

Várpalotai bányasüllyedékes tavak

mesterséges

Víztest típusának leírása meszes – kis terület – sekély – nyílt vízfelület – állandó bányató

A tavak Várpalota és Inota településekt l D-re, attól mintegy 1-2 km-re találhatóak. A tavak a bányászat felhagyása után felszíni süllyedésekbe jöttek létre. Alapvet en csapadék táplálja ket. A tavak f ként horgászati célúak, az egyik tó szennyvízülepít ként funkcionál. A tavak m tárgy nélküliek, így jelent s vízszintingadozás is fennállhat. Felszíni vízb l történ vízkivételek · Ivóvízkivétel A vízgy jt n kommunális célokra felszíni vízkivétel nincs. · Ipari vízkivétel Nitrogénm vek Zrt. a vízjogi üzemeltetési engedély alapján jogosult az Öskü- Bántaiforrásokból 4745 em3/év felhasználására. A Papréti-árkon keresztül a Péti-vízfolyásba bekerül felszíni vízb l 949 em3/év kerül felhasználásra. Mind a forrásvíz, mind a felszíni víz a cs vezetéken keresztül jut az üzem területére. · Mez gazdasági célú vízkivétel A Veszprémi-Séd vízrendszeren engedélyezett vízhasználat 2-5 em3/év vízhasználatonként, melyek dísztavak, tározók vízpótlását jelenti. Jelent sebb Veszprém, Olaszfalu kistérségben az erd gazdaság vízhasználata, mely a vaditató tavak feltöltését, vízpótlását jelenti. A vízrendszeren engedélyezett vízkivétel összesen 81 em3/év. Védelem alatt álló ivóvízkivételek véd területei, felszíni ivóvízbázisok Az alegység területén nem található ivóvíz célú felszíni vízkivétel.



76

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A.I.2.2.4. BAKONY- ÉR ÉS CONCÓ Vízrajz Az alegység egyetlen Veszprém megyei kisvízfolyása a Cuha (Bakony-ér) fels . F bb mellékvízfolyásai a Dudari-patak és a Hajmás-patak. Vízjárásuk széls séges, jellemz a nyári nagycsapadékokból kialakuló árhullám, mely a f ként dombvidéki jellegb l adódik, melyet a vízgy jt n létesült tározók kismértékben mérsékelnek. Száraz id szakban az érkez vizeket ugyanezen tározók párolgási veszteségének biztosítására használják fel. Vízfolyás víztestek Az alegység vízgy jt jén az általunk vizsgált területen 1 db vízfolyás víztest található. A-39. táblázat: Az alegységhez tartozó természetes vízfolyás víztest Víztest neve Cuha (Bakony- ér) - fels Forrás: VGT, 2010. április

Víztest kategória természetes

Víztest típusának leírása dombvidéki-meszes-durva-közepes vízgy jt

A Cuhai-Bakonyér fels szakasz vízgy jt területét délen és nyugaton a Veszprémi-Séd, a Gerence- és a Helyrét-patak, keleten a Gaja, északon a Cuhai-Bakonyér alsó szakasz, északnyugaton a Bornát-ér vízgy jt területe határolja. A Dudari-patak állandó, míg a Hajmás-patak és a Cuha (Bakony-ér) fels id szakos vízfolyás. Er sen módosított és mesterséges vízfolyás víztestek Az általunk vizsgált területén (vízgy jt alegység Veszprém megyei területe) nincs er sen módosított vízfolyás víztest. Állóvíz víztestek Állóvíz víztest a vízgy jt alegységen nincs, így a vízgy jt alegység Veszprém megyét érint területén sincs. Er sen módosított állóvíz víztest Er sen módosított állóvíz víztest a megye területének, Bakony- ér és Concó vízgy jt alegységéhez tartozó területén nincs. Felszíni vízb l történ vízkivételek A Cuha (Bakony-ér) fels n érvényes vízjogi engedéllyel rendelkez felszíni vízhasználatok halastavak, és horgásztó vízpótlására, illetve öntözésre szolgál. Védelem alatt álló ivóvízkivételek véd területei, felszíni ivóvízbázisok Az alegység területén nem található ivóvíz célú felszíni vízkivétel.

A. I.2.3. VIZEKET ÉR

TERHELÉSEK

A víztestek állapotát er sen befolyásolják az emberi tevékenységekb l ered terhelések és hatások. Az alábbiakban a lakosságtól, és iparból származó a vizek állapotát befolyásolható f bb tevékenységeket vizsgáltuk Veszprém- megye területén.



77

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A szennyezési források feltárása elengedhetetlen a problémák okainak azonosításához, és megfelel intézkedés kiválasztásához. A.I.2.3.1. SZENNYVÍZ- KEZELÉS, KIBOCSÁTÁS Az elmúlt öt évben a vízfogyasztás jelent s csökkenésével, és a csatornázás, szennyvíztisztítás jelent s növelésével a közm olló jelent sen csökkent. Annak ellenére hogy a szennyvíztisztításban jelent s mérték a III. tisztítási fokozat (els sorban a Balaton parti szennyvíztisztítókat jelenti), nem hagyható figyelmen kívül a vízfolyásokba bejutó tápanyag mennyisége. A-40. táblázat: Veszprém megye ivóvízigénye Megnevezés Szolgáltatott víz, ezer m3 Ebb l: a lakosságnak

2000 22 222 13 523

2006 18 165 13 030

2007 17 519 12 622

2008 17 132 12 850

2009 16 606 12 652

A megyében 3 nagy (Bakonykarszt Zrt., DRV Zrt., Pápai Víz-, és Csatornam Zrt.), és 5 kisebb (Fejérvíz Zrt., Pannon-Víz Zrt., Vasvíz Zrt., Márkó Épszolg Kft., Vászoly Községi Vízm ) ivóvízszolgáltató látja el a településeket. A megye ivóvíz ellátottságát a 8. míg a településenkénti közszolgáltatóit a 9. számú térkép ábrázolja. A-41. táblázat: Veszprém megye közüzemi szennyvízkezelése Megnevezés Tisztítótelepre közcsatornán elvezetett Tisztítótelepre szállított Tisztított szennyvíz összesen Ebb l: csak mechanikailag biológiailag is III. tisztítási fokozattal is Tisztítás nélkül elvezetett Keletkezett települési szennyvíz összesen Ebb l: háztartásoktól közcsatornán elvezetett Forrás: KSH, 2009

2000 .. .. 15 325

2006 16 872 34 16 906

2007 16 776 20 16 796

2008 14 459 22 14 481

2009 15 226 10 15 236

210 5 900 9 215 21

– 11 729 5 176 7

21 11 540 5 235 7

3 7 702 6 776 6

– 4 592 10 644 –

..

16 913

16 804

14 487

15 236

7 947

11 544

10 059

10 073

10 448

Jelent s változás a megye szennyvízelhelyezésében, hogy a korábbi évek nagymérték szennyvíz szikkasztása helyett el térbe került a közcsatornán történ elvezetés. Nagy el nye, hogy ezáltal jelent sen lecsökkent a felszín alatti közeg szennyezése, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a felszíni vizek szennyezését.



78

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A gondok els sorban akkor jelentkeznek, ha a közvetlen befogadó kis vízhozamú (pangó viz vagy id szakos), vízfolyás, vagy a karsztos szakaszokon átfolyva egyes szakaszai nyel ként vannak jelen. Meghatározó Veszprém megye szempontjából a Balaton, mint befogadóba vezetett tisztított szennyvizek határértéknek történ tisztításának betartása. További probléma lehet ha a meglév telepek meglév technológiáját nem korszer sítik. A csatornahálózaton összegy jtött szennyvizek tisztítás után felszíni víz befogadóba kerülnek. Tájékoztatásként a 12b. számú melléklet táblázatában megadjuk a szolgáltatott víz, és elvezetésre kerül szennyvíz értékeket településekre lebontva.

A következ táblázatokban bemutatjuk a 2009-es szennyvízkezelési állapotot.



79

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A fenti táblázatból látszik, hogy a megye ivóvízigénye 2008-ban mintegy 17 millió m3, ebb l elvezetésre került mintegy 14, 5 millió m3 szennyvíz. Megjegyzend hogy 2009 évben a szolgáltatott ivóvíz mennyisége tovább csökkent (16,6 millió m3), az elvezetett tisztított szennyvíz mennyisége pedig tovább n tt, mintegy 15 millió m3volt. A közel évi 1,6 millió m3-es eltérés egyrészt adódik a termelési veszteségb l (elöregedett hálózat, cs törés… stb.), másrészt míg a megye vízellátottsága közel 100%-os (98%), addig a csatornázottság, „csak” 80% körüli. Ez az érték az országos átlagot meghaladja, de a megye adottságait figyelembe véve a növelés indokolt. Veszprém megye szennyvízelvezetését és tisztítását a Bakonykarszt Zrt., DRV Zrt., Pápai Víz-, és Csatornam Zrt., és Márkó Épszolg Kft. végzi. A megye csatornázottságát a 8., míg a településenkénti szennyvízelvezetéséért, és tisztításáért felel s közszolgáltatóit a 9. számú térkép ábrázolja. A megye közüzemi szennyvízkezelési adatait a korábbi évekkel összehasonlítva a következ táblázat mutatja be.

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a megye egyes jelent s közüzemi szennyvíztisztító telepei. · A herendi szennyvíztisztító telep a Bakony déli területén a Séd patak partján fekv 3 település Herend, Bánd, és Szentgál lakossági szennyvízét fogadja. Szippantott szennyvíz gyakorlatilag nem érkezik a telepre. A szennyvízterhelés körülbelül 700800 m3/d körül alakul. A tisztított szennyvíz befogadója a Séd-patak. · Berhida szennyvíztisztító telepére a település szennyvize mellett Papkeszi, Csajág és Küngös települések szennyvize is tisztításra kerül. A tisztítótelep 900 m3/d kapacitású. A szennyvíziszap s rítés és víztelenítés után a várpalotai komposzt telepen kerül komposztálásra. A tisztított szennyvíz befogadója a Veszprémi Séd. · Nemesgulács, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Szigliget, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Káptalantóti, Kékkút, és Kisapáti települések központi szennyvíztisztító telepe Nemesgulácson van, melynek kapacitása: 15 000 LEE. A tisztított szennyvíz III. fokozatú tisztítás (mechanikai, biológiai, kémiai) után a Balatonba kerül. · A Veszprémi-Séd vízrendszert terheli még a Balaton északi területén (BalatonakaliBalatonf zf ) összegy lt és a balatonfüredi, valamint balatonf zf i szennyvíztisztító (A balatonf zf i telepre kerül bevezetésre Balatonalmádi szennyvize is.) telepen keletkez tisztított szennyvíz átvezetése a Veszprémi-Sédbe, melynek mennyisége 4562,4 em3/év. Az elvezetett tisztított szennyvíz mennyisége szezonálisan változik, a nagyobb vízmennyiségek a Veszprémi-Séd vízhiányos id szakában kerülnek elvezetésre. · Várpalotán önálló szennyvíztisztító rendszer üzemel. A telep kapacitása 30 300 LEE. A telep rendelkezik mechanikai, biológiai, és kémiai tisztítási fokozattal is. · A Balatont közvetlen terheli a révfülöpi, közvetve pedig a nemesgulácsi szennyvíztelep. · A nagyvázsonyi, és tapolcai kommunális szennyvíztisztító telepek közvetve terhelik a Balatont, a becsatlakozó vízfolyásokon keresztül.



81


·

· ·

·

·

· · ·

· ·

A Balatonba közvetve vezetett tisztított szennyvíz mennyisége a tapolcai szennyvíztisztító telepr l a Tapolca-patakon keresztül 1484 em3/év mennyiség. Az összterhelések 74 %-a a tapolcai szennyvíztisztító telepr l érkezik, melynek hidraulikai és szervesanyag terhelése az utóbbi években a környez település csatornahálózat fejlesztésének eredményeként folyamatosan emelkedik. A csatornahálózat fejlesztéseket csak részben követte a szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztése, els sorban nitrifikációra és denitrifikációra, hatásfoka nem megfelel . A Veszprémi-Séd vízrendszert terheli a veszprémi szennyvíztisztító telepr l elfolyó tisztított szennyvíz. A telep kapacitása 24 000 m3/d, 130 000 LE. A telep rekonstrukciója, technológiai fejlesztése 2005-ben fejez dött be. Az érkez szennyvíz mennyisége 3597 em3/év, mely Veszprém városból és a csatlakozó négy településr l kerül összegy jtésre. A csatornázottsági arány 94%. A Cuhai Bakonyér vízkészletét a fels szakaszon a zirci szennyvíztisztító tisztított szennyvízbevezetése befolyásolja. A legnagyobb szennyvízmennyiség a Pápa és térségében megépült szennyvízelvezet rendszerb l érkezik a pápai szennyvíztisztító telepre, mely a kommunális szennyvízen kívül a város ipari üzemeinek (húsüzem) az el tisztított szennyvizét is fogadja. Kapacitása 18.000 m3/d, 126 250 LE. Pápa és városrészeinek szennyvizein kívül Dáka, illetve Békás, Mez lak, Pápadereske, Nyárád, Mihályháza településekr l érkezik szennyvíz. A telep megfelel tisztítási hatásfokkal üzemel. Gond, hogy a befogadóba való vezetésnél a Mez laki-Séd vízhozama 0 m3/s 1 km hosszon. Ajka szennyvíztisztító telep a város és városrészeinek szennyvizein kívül Magyarpolány, Farkasgyep , Csehbánya, Kisl d, Városl d települési szennyvizeit is fogadja. A befogadó Széles víz, mely 1.764,8 em3/év mennyiség biológiailag tisztított szennyvizet fogad és szállít a Csinger patakon keresztül a Torna patakba. A telep megfelel en m ködik. Sümeg, Sümegprága, Bazsi települések közös szennyvíztisztító telepének (Sümeg) kapacitása 1.050 m3/d, 8.400 LE. Az engedélyezett 330 em3/év mennyiségb l 294,3 em3/év biológiailag tisztított szennyvíz jut a Marcal vízfolyásba az önkormányzati árkon keresztül, melynek vízhozama csapadékszegény id szakban az elvezetett tisztított szennyvíz mennyiségével egyezik meg. A telep az el írt határértékeket id szakonként ÖN és KOI tekintetében nem tudja teljesíteni. Béb szennyvíztisztító telep (Ugod, Csót, Béb) kapacitása 4625 LE. A tisztított szennyvíz III. fokozatú tisztítás (mechanikai, biológiai, kémiai) után jut a Gerencepatakba. Bakonynána, Olaszfalu, Nagyesztergár, Csesznek, Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Dudar közös szennyvíztisztító telepe (Dudar) kapacitása 5800 LE. A tisztított szennyvíz eleveniszapos biológiai tisztítás után jut a Gaja-patak mellékágába. Királyszentistván szennyvíztisztító telep Litér, és Sóly települések szennyvizét is befogadja. A telep kapacitása 400 m3/d. 10 m3/d szippantott szennyvíz befogadására alkalmas a szennyvíztisztító. A tisztított szennyvíz III. fokozatú tisztítás (mechanikai, biológiai, kémiai) után jut a Bendola-patakba. Kup szennyvíztisztító telep 6 település szennyvizét tisztítja eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítással nitrifikációval, és denitrifikációval, melynek kapacitása 3000 LE. A tisztított szennyvíz befogadója a Bitva-patak. Nemesszalók szennyvíztisztító telep kapacitása 1660 LE, 200 m3/d. A szennyvíztisztító telep Nemesszalók, Nagyalásony, és Dabrony települések szennyvizét tisztítja. A szennyvíztisztító OWEG kétlépcs s biológiai tisztítással tisztítja a szennyvizet.



82


Vígándpetend, Taliándörögd, Kapolcs, Monostorapáti, Hegyesd közös 3 szennyvíztisztító telepének (Hegyesd) maximális kapacitása 565 m /d. A III. fokozatú tisztítás után a tisztított szennyvíz befogadója a Eger-víz.

Gondként jelentkezik els sorban a kisebb kapacitású telepeknél, hogy csapadékos id ben a hálózaton keresztül hirtelen jelent s mennyiség csapadékvízzel higított szennyvíz érkezik a telepre. A tárolóterek nagysága a többlet mennyiség befogadására nem alkalmas, mely kimosódást, nem megfelel en tisztított szennyvíz bejutását eredményezi a befogadóba, amelyek nagyobbrészt id szakos vízfolyások. További problémát jelent, hogy a befogadó vízfolyások (pl.: Bakony-ér, Gerence, Öreg-patak Hárskútnál, Cuha fels szakasza) nyel ként viselkedik, így a bevezetett tisztított szennyvíz közvetlenül a karsztvízbe jutva veszélyezteti a térség ivóvízbázisait. A megyében 82 településen (KSH. 2008-as adat) egyáltalán nincs még szennyvízcsatorna hálózat kialakítva. A csatornázatlan településekr l, illetve a csatornázatlan településrészekr l a zárt szennyvíztárolókból tengelyen elszállított települési folyékony hulladékok egy részét a nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepekre szállítják, míg jelent s része a talajba elszivárogva diffúz szennyezést okoz. A települési folyékony hulladékkal a A.II.2.5. fejezetben foglalkozunk részletesen. Ipari szennyvíz A Megye földrajzi, vízrajzi, vízföldtani sokszín ségéhez hasonló a terület ipari üzemeinek változatossága is. A térségben jelen vannak a vegyipar, gépipar, színesfémkohászat, energiatermelés, bányászat ágazatainak jelent s képvisel i, míg a Balaton vízgy jt jén a Balaton kiemelt vízmin ség védelme miatt kevés ipari tevékenységet folytató létesítmény van. A Cuhai-Bakony-ér és a Concó vízgy jt jén felszíni vízbe történ ipari szennyvízbevezetés nem történik, de a Veszprém megyét érint többi vízgy jt területen, több ipari cégnél történik szennyvíztisztítás, saját szennyvíztisztítóban. Az alábbiakban a megye azon nagyobb ipari vállalatait soroltuk fel, melyek saját szennyvíztisztító teleppel rendelkeznek ·

·

· · ·

A Kékkúti Ásványvíz ZRt. az engedélye alapján 100-400 m3/d tisztított ipari szennyvizet bocsáthat be a Midszentkállai-árkon keresztül, a Burnót-patakba. Az Ásványvíz Zrt. és a Kékkút község kommunális szennyvizei pedig, együttesen kerülnek átvezetésre a nemesgulácsi regionális szennyvíztisztító telepre. A Rockwool Hungary Kft., Tapolca jelent s beruházással elérte, hogy a bazaltgyapot-gyártásból nincs fenoltartalmú technológiai szennyvízelvezetés, mivel az a technológián belül visszaforgatásra kerül. A Kft. tevékenységéb l ered h t víz azonban, a Szentkúti-árkon át kerül a Tapolca-patakba (75 m3/d). A Bakonyi Erdészeti és Faipari Rt., a Zalahalápi Parkettagyárból 25.500 m3/év ülepített és biológiailag tisztított szennyvizet vezethet engedély szerint a Tapolcapatakba. INOTAL Kft. tevékenységéb l els sorban h vel és ken anyagokkal szennyezett h t vizek kerülnek elvezetésre a Hidegvölgyi-árkon keresztül a Nádor-csatornába. A Nitrogénm vek ZRt. (Várpalota-Pétfürd ) az ország egyik legjelent sebb m trágyagyára. A szennyvíz kezelése fizikai és ioncserél kémiai szennyvízkezel egységb l áll. Jellemz szennyez anyaga az ammónium és az összes nitrogén. A befogadó Nádor-csatornába vezethet tisztított csapadék-, és szennyvíz mennyisége : 23 802 m3/d.



83

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés · ·

·

· · · ·

A Nitrokémia Zrt. szennyvíztisztító telepe 200 000 m3/év tisztított szennyvizet vezethetne a befogadóba, azonban a jelenlegi technológiák minimális mennyiség szennyvizet bocsátanak ki. A tisztított szennyvíz befogadója a Veszprémi-Séd. A Peremartoni Ipari Park Kft. az ipartelep (volt Peremartoni Vegyipari Vállalat) területén lév üzemek szennyvizét tisztítja. A szennyvíztisztítás semlegesítésb l, ülepít b l, kiegyenlítésb l áll. A Kft. a tisztított szennyvizet a Káloz-patakon keresztül vezeti a Nádorba. A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz mennyisége 12 000 m3/év lehet. A Zöld Bakony Ingatlanforgalmazó Kft. (Veszprém), számos ipari kisvállalkozással együtt a korábbi Bakony M vek telephelyén m ködik. A telephely jelent s fizikai, kémiai, biológiai szennyvízkezel kapacitással rendelkezik. A vízjogi üzemeltetési engedély alapján kibocsátott szennyvíz 45 em3/év. A tisztított szennyvíz befogadója a Veszprémi-Séd. Jelent s ipari szennyvízkibocsátó a MAL Zrt. Ajkán. A gyár körülbelül 1,5 millió m3 technológiai szennyvizet bocsát ki évente, amit a befogadó Torna patakba való bevezetés el tt fizikai és kémiai úton (semlegesítés) tisztít. A Gic-Tejtermék Kft. els sorban sajtgyártással foglalkozik. A 120 m3/d technológiai szennyvizet zsírfogón, eleveniszapos biológiai el -, és utótisztítón tisztítják a Bornátérbe való bevezetés el tt. Az Vaszari MÜ-FÉM Kft. m anyag cikkek galván-bevonatolásával foglalkozik. A képz d 3 m3/d technológiai szennyvizet fizikai és kémiai tisztítás után vezetik a Küls -érbe. A Városl di Herendi Majolika Kft. gyártási technológiából (mázastermék gyártás) származó szennyvíz nagy lebeg anyag tartalmát sorba kötött ülepít n választják le. A tisztított szennyvíz mennyisége maximálisan 125 m3/d, amelyet a Veszprémi Sédbe vezetnek.

A.I.2.3.2. HULLADÉKLERAKÓK, MINT SZENNYEZ

FORRÁSOK

A hulladék, mint önálló hatótényez vizsgálatát az A.II.2.. fejezetben került részletes kidolgozásra. Ebben a fejezetben a kommunális, és ipari hulladéklerakók, mint potenciális vízszennyez k kerültek megemlítésre összefoglaló szándékkal. Kommunális hulladéklerakók A szennyez források esetében a hulladéklerakók is kiemelt jelent ség ek. Meglétük nagy kockázatot jelenthet, szennyez -forrásként jelenhetnek meg felszíni lefolyások, vagy a talajba történ beszivárgás miatt, amennyiben m szaki védelmük nem megfelel . A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet el írta, hogy a jogszabálynak nem megfelel hulladéklerakókat 2009. július 16-ig be kell zárni. A jogszabályi kötelezettségnek megfelel en Veszprém megyében is számos hulladéklerakó került bezárásra. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a korszer tlen, nem megfelel m szaki védelemmel rendelkez lerakó közül számos felhagyására, rekultivációjára adott már ki kötelezést illetve határozatot a környezetvédelmi hatóság. A tervek elkészülte után a lerakók rekultivációja megkezd dik. A lerakott hulladék mennyiségét, a lerakásra használt terület nagyságát és a lerakó jelent ségét tekintve a megye legkiemelked bb lerakói voltak: a fels örsi, a pápai, az ajkai, a sümegi, a veszprémi, a várpalotai, és a balatonfüredi hulladéklerakók.



84

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Veszprém megyében 2009. július 15 után m köd lerakók: · a Zalahaláp, 010/2. hrsz.-ú (OTTO Tapolca Kft.) kommunális hulladéklerakó (eng.száma: 64930/07., érv.id : 2017.10.31.), · a Veszprém, 015 hrsz. Cseri-bánya melletti kommunális hulladéklerakó (eng.száma: 87.295/07., érv. id : 2012.12.31.), · az Ajka, 039.hrsz-on található kommunális hulladéklerakó. (eng.száma: 66599/2006., érv. id : 2016.12.31.) A megye települései csatlakoztak az Észak-balatoni térség Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekthez (Veszprém megye településeinek 75%-a), a KözépDuna Vidéke Hulladékgazdálkodási Projekthez, Gy r Nagytérségi Regionális Hulladékgazdálkodási Projekthez, Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulaldékgazdálkodási Rendszerhez valamint a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, így a projekt keretében épül létesítmények biztosítják majd a lerakók bezárása utáni, a települési hulladékok további elhelyezését.

Ipari hulladéklerakók Az ipari hulladéklerakók meglétük még nagyobb kockázatot jelenthet a környezetre, amennyiben m szaki védelmük nem megfelel . A következ kben Veszprém megye 4 legnagyobb veszélyes hulladéklerakóját mutatjuk be, melyek szennyezik a felszín alatti vizeket. · · ·

Királyszentistvánon a NITROKÉMIA Zrt. veszélyes hulladéklerakója található. A lerakó egységes környezethasználati engedélye a 68705-0/2009. sz. határozattal került kiadásra. A tervezési alegység területén ipari, illetve veszélyes hulladéklerakó Várpalota 0176. hrsz.-ú területén (MAL Zrt.) található. A lerakóra vonatkozó egységes környezethasználati engedélye a 70165/2010. számon került kiadásra. A tervezési alegység területén Ajkán található 2 db ipari hulladéklerakó: a Bakonyi Er m Zrt. lerakója valamint a MAL Magyar Alumínium Termel és Kereskedelmi Zrt. nem veszélyes (vörösiszapkazetta) hulladéklerakója. A lerakók a jelenlegi jogszabály változások miatt (2011 január) a bányászati hatóság engedélyezési hatáskörébe tartoznak, felülvizsgálatuk folyamatban van, melynek eredménye alapján adható ki a m ködési engedély.

A.I.2.3.3. MEZ

GAZDASÁGI SZENNYEZ FORRÁSOK

A mez gazdaság vizekre gyakorolt hatása legf képpen két területen jelenhet meg. Egyrészt az állattartásból történ szennyezés, illetve a nem megfelel módon történ trágyázás, m trágyázás. A gazdaságok szétesésével az állattartó telepek nagy része megsz nt. Ennek következményeként a vizeket ér potenciális szennyezés lehet ségei sok helyen megsz ntek, mert megsz ntek a trágyatelepek, a trágyahalmok és az úgynevezett trágyaszarvasok.



85

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Az állattartás napjainkban már almos technológiai rendszerben történik, mely az esetleges környezetszennyezés szempontjából környezetvédelmi szempontból preferált technológia. Az állattartó telepek esetében a nem megfelel kialakítású, szigetelés nélküli almos- és hígtrágya tároló létesítmények, valamint a hígtrágya szántóföldi kihelyezése esetében, az el írt technológia be nem tartása okozhat szennyezést, illetve lehet potenciális szennyez forrás napjainkban. Az elmúlt években megkezd dött, az állattartó telepek környezetvédelmi felülvizsgálata és a m köd létesítmények korszer sítése. Veszprém megyében m köd jelent sebb állattartó telepeket a következ táblázat mutatja be. A-43. táblázat: Veszprém megye jelent s, IPPC engedély köteles állattartó telepei Engedélyes Agroprodukt ZRT. Dab-Pig Kft Fiorács Kft. Gallus Kft. Gallus Kft. Pannon Pulyka Kft Pannon Pulyka Kft Pannon Pulyka Kft Pannon Pulyka Kft Pápa-Ser Kft. Pápa-Ser Kft. Táncsics Mgsz. Nagyalásony Forrás: KDT-KTVF

Telephely megnevezés

Település

Sertéstenyészt telephely Pulykatelep Sertéstelep Szül pár telep Növendéktelep Pulykatelep Pulykatelep Pulykatelep Pulykatelep Sertéstelep Sertéstelep

Mihályháza Dabronc Papkeszi Bakonypölöske Bakonypölöske Karakószörcsök Kerta Nagytevel Szentimrefalva Nyárád Pápa

Sertéstelep

Vid

Kapacitás mennyiség (fér hely) 15 204 72 008 17 000 87 000 65 000 110 000 132 000 132 000 143 000 22 495 6000

EKHE határozat száma 03/71413-0/2007 03/69801-0/2009 03/34205-15/2004 03/23485-0/2008 03/40010-0/2008 03/36807-0/2007 03/36906-0/2007 03/35338-0/2007 03/35281-0/2007 03/51533-0/2009 03/49264-0/2009

7582 03/31758-17/2005

Az egységes környezethasználati engedéllyel (EKHE) rendelkez cégek esetében a hatósági kontroll nagyobb, így kikényszeríthet bb a technológiai fegyelem, és nyomonkövethet bb az esetleges szennyez dés.

A megye bizonyos érzékeny területein korábban végzett felfutó m trágyahasználat jelent s mértékben hozzájárult a növényi terméshozamok növekedéséhez, de a felszíni és felszín alatti vizek min ségében jelent s romlást eredményezett, melyhez hozzájárult még a koncentrált hígtrágyája, a kiskertek ellen rizhetetlen állattartótelepek megoldatlan elhelyezés szennyvízelhelyezése és m trágyahasználata, az ipari fejl dés és turizmus, illetve a nyíló "közm -olló. Ezen tevékenységek hatására a vízkémiai paraméterek közül a nitráttartalom megemelkedett, illetve emelkedik napjainkban is, mely jelzi az egyes vízbázisok érzékenységét is, és el revetíti más szennyez anyag el fordulásának lehet ségét is (az utánpótlódási területen található szennyez tevékenységt l függ en). A megyében számos helyen – nitrát szempontjából kiemelten érzékeny területek a f karsztvízadó térségek (Dunántúli-középhegység) – a helyenként er sen megnövekedett, határértéket meghaladó nitráttartalom miatt számos vízm kutat kellett a vízellátásból tartósan kikapcsolni, illetve a nitrátos vízbázisok kiváltására a vízszolgáltatónak megoldást kell/kellett találni. A nitrát szennyezés a felszíni és a felszín alatti vizeket csökkent érték vé teszi, a felhasználhatóságukat jelent sen korlátozza és hozzájárul a Balaton eutrofizálódásához. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


86

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A probléma megoldására a már szennyezett vízbázisoknál (pl. Kádárta-galériák, Gyulafirátót, Hidegkút, Tótvázsony, Borszörcsök) a nitrát tartalom csökkentését, nitrátmentesítést meg kell oldani. Mivel a probléma országos méret , els lépésként ezért a vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló, 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet kijelölte a nitrát érzékeny területeket. Veszprém megye településeinek túlnyomó többsége nitrát érzékeny területen fekszik, mindösszesen 36 település nem tartozik a fent említett kormányrendelet hatálya alá. A 27/2006. Korm. rendelet mellékletének A) Része alapján nitrátérzékeny terület: Adásztevel Ajka Aszóf Bakonybél Bakonyjákó Bakonynána Bakonyszücs Balatonakali Balatoncsicsó Balatonederics Balatonfüred Balatonf zf Balatonhenye Balatonsz l s Balatonudvari Bánd Barnag Berhida Borzavár Csabrendek Csehbánya Csesznek Csopak Devecser Döbrönte Dörgicse

Dudar Eplény Farkasgyep Fels örs Ganna Gyepükaján Gyulakeszi Hajmáskér Halimba Hárskút Hegyesd Herend Hidegkút Homokbödöge Kapolcs Káptalanfa Királyszentistván Kisl d Kolontár Köveskál Lesencefalu Lesencetomaj Litér Lókút Lovas Magyarpolány

Malomsok Márkó Mencshely Monoszló Nagytevel Nagyvázsony Nemeshany Nemesvámos Németbánya Nyirád Óbudavár Olaszfalu Öcs Örvényes Öskü Paloznak Pécsely Pénzesgy r Pétfürd Porva Pula Pusztamiske Sáska Sóly Sümeg Szentantalfa

Szentbékkálla Szentgál Szentjakabfa Szentkirályszabadja Sz c Tagyon Taliándörögd Tapolca Tés Tótvázsony Ugod Úrkút Uzsa Városl d Várpalota Vászoly Veszprém Veszprémfajsz Vigántpetend Vilonya Vöröstó Zalahaláp Zánka Zirc

A 27/2006. Korm. rendelet mellékletének B) Része alapján nitrátérzékeny terület: Ábrahámhegy

Balatonf kajár

Csajág

Karakószörcsök

Alsóörs

Balatonkenese

Dabronc

Kékkút

Apácatorna

Balatonrendes

Egyházaskesz

Kemenesh gyész

Badacsonytomaj

Balatonszepezd

Gógánfa

Kemenesszentpéter

Badacsonytördemic

Balatonvilágos

Hegymagas

Kisapáti

Bakonykoppány

Bazsi

Hetyef

Kisberzseny

Bakonyoszlop

Béb

Hosztót

K vágóörs

Bakonypölöske

Békás

Jásd

Kup

Bakonyszentkirály

Bodorfa

Kamond

Küls vat

Balatonalmádi

Borszörcsök

Káptalantóti

Lesenceistvánd



87

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Magyargencs

Nagygyimót

Raposka

Tüskevár

Marcalgergelyi

Nagypirit

Révfülöp

Ukk

Marcalt

Nemesgörzsöny

Rigács

Várkesz

Megyer

Nemesgulács

Salföld

Veszprémgalsa

Mez lak

Nemesvita

Somlójen

Vinár

Mihályháza

Nemesszalók

Somlóvásárhely

Zalaerd d

Mindszentkálla

Nóráp

Sümegprága

Zalagyömör

Monostorapáti

Noszlop

Szentimrefalva

Zalameggyes

Nagyacsád

Pápa

Szigliget

Zalaszegvár

Nagyesztergár

Pápakovácsi

Tihany

Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei a Balaton vízgy jt je és a karsztos területek. Ezeken a területeken a trágya és csurgalékvíz tárolásával és elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatban a kormányrendelet által el írt szigorú követelményeket kell érvényesíteni. A felszín alatti víz szempontjából érzékeny valamint a nitrátérzékeny területek elhelyezkedését a 8. számú térkép szemlélteti. A.I.2.3.4. TALAJSZENNYEZÉSSEL ÖSSZEFÜGG

SZENNYEZ FORRÁSOK

A talaj és a felszín alatti víz min sége között szoros kapcsolat van. Hosszantartó talajszennyezés esetén szennyez dik a talajvíz, és ezen a közvetít közegen keresztül nagy területek válhatnak szennyezetté. A talaj és a felszín alatti víz min ségét dönt en az alábbi forrásokból származó szennyez anyagok befolyásolják: · · ·

az ipari tevékenységb l ered szennyez anyagok a mez gazdasági tevékenységb l ered szennyez anyagok a nem megfelel szennyvíztisztításból ered szennyez anyagok.

A megye ipari régióiban az elmúlt évtizedek során végzett tevékenység következtében nagy területeken elszennyez dött mind a talajvíz, mind a talaj. A megye ipari régiói (Várpalotai térség, Balatonf zf térsége, Ajka térsége, Veszprém térsége) a következ képpen jellemezhet k. Várpalota térsége A régióban a MAL Zrt. inotai telephelye, a Bakonyi Er m Zrt. inotai pernyehányói és a Péti Nitrogénm vek Zrt. telephelye környezetében mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezett. A térségben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyez dés korábbi forrásait megszüntették, a szennyezett területeket lehatárolták, és figyel kutakból álló monitoring rendszert létesítettek. A monitoring rendszer vizsgálati adatai azt mutatják, hogy mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezettsége csökken tendenciát mutat, él világot vagy ivóvízbázist nem veszélyeztet, de a lehatárolt területeken mind a talajvíz, mind a talaj használatát illet en korlátozás szükséges (pl. a talajvíz ipari technológiai célra felhasználható, ivóvíz céljára viszont nem).



88

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Balatonf zf térsége Az egykor Nitrokémia vállalat telephelyein végzett ipari tevékenység következtében elszennyez dött a talaj és a felszín alatti víz Balatonf zf és Papkeszi térségében. A szennyezett területek lehatárolása megtörtént és a vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy hatékony beavatkozás hiányában a közeli Balaton vízmin sége is veszélybe kerül, ezért a térségben kármentesítés kezd dött. A kármentesítés során a szennyezett talaj kitermelésére és ártalmatlanítására, valamint egy tisztító rendszer kiépítésére került sor. Az elvégzett munkákról, a felszín alatti víz és a talaj állapotáról záródokumentáció készül, amelyet a Felügyel ség az érintett szakhatóságokkal együtt felülvizsgál, és dönt a szennyezett területekkel kapcsolatos további beavatkozásokról. Ajka térsége A MAL Zrt-nél 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap X. számú kazettájának gátszakadása súlyos tragédiát okozott. A katasztrófa leírása az A. III.3. Katasztrófavédelem, Környezetbiztonság fejezetben található. Veszprém térsége Veszprém térségében a Csererd területén a Bakony M vek Rt. által végzett tevékenység során a gyárterületen klórozott szénhidrogénekt l (alifás, klórozott) és nehézfémekt l ered talaj, talaj- és karsztvíz-szennyezést mutattak ki, melynek mentesítését 2005-ben rendelte el a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség. A Bakony M vek Rt. id közben felszámolásra került, és az új területtulajdonos (V-Park Ingatlanforgalmazó Kft.) a szennyezés állapotának felülvizsgálatára 2009-2010-ben mintavételezéseket végeztetett el, illetve tényfeltárási záródokumentációt készített. A jelenlegi tényfeltárás során bizonyossá vált, hogy a szennyezés mértéke és térbeli koncentrációja meghaladja a 2005-ben ismert adatokat, ezért a szennyezés mértékét, a szennyez komponenseket és a kiterjedést teljes egészében feltárni szükséges. A vélelmezett hatásterület kiterjedése kb. 130 ha. A szennyezés újbóli lehatárolása megtörtént jelenleg a m szaki beavatkozás el készítése folyamatban van. A volt szentkirályszabadjai katonai repül téren alifás szénhidrogén, és kerozintól ered talaj, és talajvíz szennyezettség mutatható ki, melynek kármentesítés szintje a beavatkozás fázisában áll. A szennyez dés a talaj, és talajvizet érinti, a lehatárolás alapján a kádártai forrásfoglalás hidrogeológiai „B” véd területén kívülre esik. Jelenleg az említett szennyez anyagok a Bakonykarszt Zrt. által m ködtetett monitoring, és termel kutak mintáiban nem kimutathatók. Jelenleg az ivóvízszolgáltatás biztonságban van, az ivóvíz min ségét a szolgáltató rendszeresen és szigorú el írások alapján ellen rzi.

Veszprém megyében folyó legnagyobb kármentesítéseket az alábbi táblázat szemlélteti.



89

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-44. táblázat: Veszprém megye területénzajló nagyobb kármentesítések Kármentesítésre kötelezett Nitrokémia Zrt. Nitrokémia Zrt. KÖDU KÖVIZIG Magyar Nemzeti Vagyonkezel Zrt. Rockwool Hungary Zrt. Rockwool Hungary Zrt. MÁV Zrt. Honvédelmi Minisztérium Infrastruktúrális Ügynökség Honvédelmi Minisztérium Infrastruktúrális Ügynökség Nitrogénm vek Zrt. Geosan Környezetvédelmi Kft. Huntsman Zrt. V-Park Kft. F zf i Hulladékéget Kft. Videoton Zrt. *beavatkozás jelenleg szünetel Forrás: KDT KTVF

A.I.2.4. VIZEK ÁLLAPOTÁNAK MIN

Terület Séd- Nádor vízfolyás I. szakasz (Királyszentistváni osztóm 127+244 szelvényszám- Péti Víz becsatlakozás 109+363 szelvényszámig) * Balatonf zf , Királyszentistán, Litér, Papkeszi települések területén lév volt telephelyek kármentesítése Peremarton ÉNY-i bányaterület Berhida, volt Peremartoni Vegyipari Vállalat mentesítése gógánfai telephely Tapolcai telephely Tapolca, Állomásf nökség Pápa Bázisrepül tér – felhagyott üzemanyagtölt állomás Pápa Bázisrepül tér – HTO telep Pétfürd i telephely pétfürd i veszélyes hulladék újrahasznosító telep Pétfürd i telephely Veszprém, Bakony M vek Zrt. „fa” Cseredei telephelyei királyszentistváni telephely Veszprém, Alsóerd k telephely

SÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT

A víz keretirányelv elkészítése során a víztestek min sítése az alábbi munkamegosztás alapján történt: A VKI felszíni és felszín alatti monitoring hálózat fenntartói, üzemeltet i els sorban az államigazgatási szervek, másodsorban a különböz vízhasználók, így például víztermel k, szennyvíz kibocsátók, vagy állattartók, ipari üzemek, stb.. Az ágazati feladatmegosztást a 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. Eszerint a vízmin ségi vizsgálatokat általában a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel ségek laboratóriumai, a mennyiségi méréseket a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok vízrajzi egységei végzik. Az utóbbi évtizedekben egyre jobban elterjedt önellen rz mérések eredményeir l, illetve a tevékenységet jellemz f bb adatokról a környezethasználóknak adatot kell szolgáltatniuk, amelyek összegy jtve szintén a monitoring program részeivé válnak. A kommunális szennyvízkibocsátásokra vonatkozó emissziós adatok több forrásból is rendelkezésre álltak. Egyrészt a KvVM víziközm nyilvántartási adatbázisa (OSAP 1376 statisztika és az ebben foglalt csatornázási és szennyvíztisztítási adatokra épül TESZIR adatbázis), mely tartalmazza az ivóvízellátó rendszerek, csatornázási rendszerek és kommunális szennyvíztisztító telepek adatait, illetve a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet szerinti adatszolgáltatás az éves mennyiségi és min ségi kibocsátásokról (VAL-VÉL adatlapok) tartalmazza a nagyobb városok közvetlen él vízbe történ bevezetéseit, kommunális intézmények önálló kibocsátásait is. Ezen adatok feldolgozásából készült el a vízgy jt gazdálkodási tervben a víztestek min sítése. Veszprém megye területén található vízfolyás víztestek, állóvíztest, és felszín alatti víztestek jellemzését a következ táblázatok tartalmazzák. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


90

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Felszíni vizek Az adatok alapján megállapítható, hogy a Balaton vizének a min sége jó, ami sem az üdülési célokat, sem a vízellátást nem korlátozza. A keleti medencében a legkedvez bb a vízmin ség és ezen belül a legkisebb évszakos változás is itt észlelhet . A középs medencében a víz min ségének a változása már nagyobb mérték , növekszik a vízben lév él szerves anyag mennyisége. A tó vizének a min sége a Keszthelyi öbölben a legkedvez tlenebb. Ezen a részen a víz min sége az üdülési szezon végére általában a t rhet kategóriába tartozik. A Balatonba öml kis vízfolyások vize a tóhoz viszonyítva oldott szervetlen anyagokban gazdagabb. A vizük min ségét a vízhozamuk jelent sen meghatározza, és a viszonylag kis vízhozam miatt meghatározó jelent ség ek a kis szennyez anyag terhelések és a diffúz (azaz a talajból, a felszín alatti vizekb l és a leveg b l származó közvetett) szennyezések is. A szennyez anyagok közül általában a nitrogén-formák mennyisége a számottev bb. 2010. október végén a Balaton vize tiszta, átlátszó, h mérséklete 10 °C körüli volt. A kristálytiszta vízben kevés alga lebegett, mennyiségüket kifejez a-klorofill koncentráció a Siófoki-medencében 3 µg/l, Keszthelynél 8 mikrogramm literenként. A tó jellegzetes nyári és kora szi algái elt ntek, és az egész tó területén a parányi, korong alakú kovamoszatok élnek legnagyobb tömegben. A tó vízállása magas. (Forrás: ttp://www.blki.hu/BLKI/Vizminoseg/2010/oktober.htm) A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vizének a min ségét a vízgy jt n üzemel szennyvíztisztító m vek hatékonysága és a tisztítás nélkül bevezetett szennyvíz mennyisége határozza meg. Jelent sen befolyásolja a vízmin séget a vízhozam is. A vízrendszer vízmin sége az utóbbi évek jelent s er feszítése ellenére is dönt en szennyezett, illetve er sen szennyezett min sítés . Ezen a területen további intézkedésekre van szükség a vízmin ség javításához. A Marcal vízgy jt területén található a Torna patak, amely Ajka városon és a pernyehányók és vörösiszap tárolók mellett folyik. A 2010. október 4-ei katasztrófa során a X. számú vörösiszap kazettából kiöml magas pH érték vörösiszap elárasztotta a szomszédos településeket és azok külterületét, a Torna patakot és azon keresztül károsította a Marcal-Rába vízrendszert. Ennek következtében a katasztrófával érintett felszíni víztestek min sítését újra kell értékelni a kármentesítési munkálatok elvégzése után, a monitoring eredmények tükrében. A Marcal vízgy jt jén további, felszíni vizek min ségét számottev en befolyásoló szennyez anyag nem kerül a környezetbe, de a patakok nem érik el a jó min ségi állapotot. A Bakony-ér és Concó vízgy jt veszprém megyei területén a dombvidéki jellegb l adódóan az erózió okoz problémát. Kiemelt fontosságú probléma az id szakos vízfolyások terhelése. Felszín alatti vizek Veszprém megye felszín alatti vízbázisainak állapota változatos képet mutat, egy részüknek a min sítése eléri a jó állapotot, míg másik részük gyenge állapotú a nitrogén különböz megjelenési formái miatt. Ez a probléma a vezetékes ivóvíz min ségénél is felmerül.



98

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Veszprém megye vízellátási rendszer három részre osztható. · A Balaton parti településeket a Balatonra, mint vízbázisra telepített felszíni víztisztítók látják el megfelel min ség ivóvízzel, a DRV Zrt. Észak-nyugat és Dél-Balatoni Igazgatóság üzemeltetésében. · A megye középs , talajtani szempontból mészköves terület jórészt karsztvízzel van ellátva, a veszprémi Bakonykarszt Zrt. üzemeltetésében. · A megye északi és nyugati részén általában mélyfúrású kutak biztosítják az ivóvizet a Pápai Vízm szolgáltatásában. Hazánkban a legtöbb problémát a felszín alatti vizek nitráttartalmának növekedése jelentette, melyet részben az intenzív mez gazdasági tevékenység, nagyüzemi állattartás és m trágyázás, részben a közm olló nyílása váltott ki. Ennek következtében gyakorlatilag elnitrátosodtak a talajvízkészletek, és a karsztvízkészlet is pl. Tótvázsony-Nemesvámos térségében. A nitrátosodási folyamat miatt számos víztermel m vet kellett kizárni a vízellátásból. (2001-ig nitrátra a határérték 40 mg/l volt, jelenleg 50 mg/l.) Veszprém megye ivóvíz min sége megfelel a szoros szolgáltatói önkontroll és a folyamatos hatósági vizsgálatoknak köszönhet en. Az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés rendjér l szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet tartalmazza a betartandó paramétereket és határértékeket, amit az ÁNTSZ és a szolgáltatók vizsgáló laboratóriumai ellen riznek. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy Veszprém megye dönt részén az ivóvíz min sége kiváló, az országos átlagot jóval meghaladó. Ez dönt en annak a következménye, hogy a szennyezett területek lehatárolása megtörtént, a szennyezés lokalizálása és ahol szükséges volt, a m szaki beavatkozás elrendelésre került. Több helyen folyamatban van, illetve a megye területének nagy részén már megtörtént a vízbázisok véd területének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett végezhet k. A megtett intézkedések ellenére a megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz min sége kifogásolható. Az ÁNTSZ kimutatása alapján jelenleg az alábbi településeken haladták meg a szennyez anyagok rendszeresen vagy id nként a határértéket: Település neve

Szennyez anyag

Adorjánháza

ammónium

Apácatorna

ammónium, nitrit

Békás

ammónium, vas

Bodorfa

fluorid

Borszörcsök

arzén, ammónium

Egyházaskesz

ammónium, vas

Gyep kaján

fluorid

Hidegkút

nitrát


Intézkedés Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. Az országos vízmin ség javítási program része, a program még nem valósult meg a településen (közeljöv ben nem várható a megvalósulás) A Bakonykarszt Zrt. jó min ség , másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyep kaján II. kút). Az Új Atlantisz Többcélú Társaság KEOP pályázatot nyújtott be, a II. fordulóba átengedve. Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. A Bakonykarszt Zrt. jó min ség , másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyep kaján II. kút). A KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve Tótvázsonnyal együtt, a dokumentáció összeállítása folyamatban van.


99

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Település neve

Szennyez anyag

Iszkáz

ammónium

Kamond

ammónium, mangán

Káptalanfa

fluorid, vas

Karakószörcsök

ammónium, nitrit

Kemenesh gyész

ammónium

Kerta

ammónium

Küls vat

ammónium

Magyargencs

nitrit, ammónium

Marcalgergelyi

ammónium

Mez lak

ammónium, vas

Nagypirit

ammónium

Nemeshany

fluorid

Tótvázsony

nitrát

Tüskevár

nitrit

Várkesz

nitrit

Vinár

ammónium

Intézkedés Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április Az országos vízmin ség javítási program része, 2009.ben megvalósult, a vízmin ség rendez dött. A Bakonykarszt Zrt. jó min ség , másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyep kaján II. kút). Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április Pápai Vízm által 2010-ben benyújtott KEOP pályázat elbírálása folyamatban van. Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. A tervek elkészültek, Merseváttal együtt pályázik, a KEOP pályázat elbírálása folyamatban van. Pápai Vízm által 2010-ben benyújtott KEOP pályázat elbírálása folyamatban van. Pápai Vízm által 2010-ben benyújtott KEOP pályázat elbírálása folyamatban van. Az országos vízmin ség javítási program része, 2009.ben megvalósult, a vízmin ség rendez dött. Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. A Bakonykarszt Zrt. jó min ség , másik vízkútra csatolta a település vízellátást (Gyep kaján II. kút). A KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve Hidegkúttal együtt, a dokumentáció összeállítása folyamatban van. Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve, dokumentáció benyújtva 2010. április. Pápai Vízm által 2010-ben benyújtott KEOP pályázat elbírálása folyamatban van.

Forrás: ÁNTSZ

A fent felsorolt települések esetén a szennyezésekkel kapcsolatban alapvet feladat a forrás kiiktatása ennek megel zés. A fennálló szennyezés esetén a szennyez megoldhatatlansága esetén új, védett vízforrás biztosítása a járható út. A nitrit szennyezés esetében többnyire a meglev technológia és a vezetékhálózat gondos üzemeltetését jelenti a megel zést, azonban esetenként szükség lehet a kútvíz ammónium tartalmának eltávolítására a vezetékhálózatban, ellen rizhetetlen körülmények között bekövetkez nitritképz dés megel zésére. Lokálisan az ipari tevékenység okozott számos helyen súlyos talaj- és vízszennyezéseket (Peremarton, Pétfürd , Balatonf zf stb.), melyek egy része már korábban is ismert volt, de el fordul, hogy napjainkban derül fény korábban bekövetkezett szennyezések hatásaira (Veszprém, Csererd , Bakony M vek). Mivel az ivóvízcélú vízbázisok vizsgálata, monitoringozása folyamatos, a vízellátást nem fenyegeti veszély, de a kármentesítések megvalósítása, az érintett vízkészletek vízmin ségének nyomon-követése rendkívül fontos. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


100


Veszprém megye vízszolgáltatói kiemelt prioritásként kezeli mind a véd területek kijelölését és fenntartását, a víztermel m vek vízmin ségének szigorú ellen rzését, mind a megcsapolt vízkészletek mennyiségi és min ségi változásainak nyomon-követését, azaz a monitoring tevékenységet. A térségi karsztvíztároló hidraulikájában jelent s változások történtek az elmúlt 50-60 évben, melyet két f tényez : a karsztos beszivárgás és a térségi vízkivételek dinamikája határozott meg. A karsztos vízkivétel a bányászati aktív vízvédelem idején volt a legjelent sebb, amely tartósan negatív vízmérleget eredményezett, számos forrás elapadását, regionális vízszintsüllyedést okozva. Az intenzív bányászati vízkivétel a f karszt áramlási viszonyaira is jelent s hatással volt. A karsztvízszint süllyedését a bányavíz emelésen kívül a 70-80-as évek csapadékszegényebb id szak is befolyásolta, ez az ALUTERV számításai szerint 0,6 - 0,7 m/év átlagos területi vízszíntsüllyedést jelent. A bányászati vízszintsüllyesztés leállításával a 90-es évek elején indult meg a karsztos tározó regenerálódása. A Dunántúli-középhegység karsztvízmérlege 1950-1998 között a VITUKI Rt. adatai alapján 1200 1992-t l a vízmérleg tartósan pozitív.

1000 800 600 400 Bányászati aktív vízvédelem intenzív id szaka

200 0 1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

-200 -400

Összes karsztvízkivétel Karsztos beszivárgás

-600

Karsztvízmérleg

-800

Id (év)

A vízellátási célú vízkivételek is – melyek mértéke messze elmaradt a bányászati célú vízkivételekt l – ebben az id szakban voltak a legjelent sebbek, hiszen a közm ves vízellátás kiépítése, b vítése a legnagyobb volumenben a 60-70-es években történt – a 80-as évek végére már minden kis településen megvalósult –, ami a vízigények folyamatos emelkedését jelentette. A vízdíjak emelkedése, az egyre takarékosabbá váló vízhasználat, a vízigényes iparágak megsz nése azonban a 90-es évekt l a vízigények folyamatos csökkenését, a víztermelés visszafogását eredményezte. A csökken vízkivételek mellett ismét egyre meghatározóbbak a hidrometeorológiai viszonyok változásai, így az 1999-2003 közötti rendkívül aszályos id szak, majd az azóta csapadékosabbá váló id szak hatásai. Ez utóbbiból kiemelend a 2010-es év, amikor is a hosszú id szak átlagát 1,5-2-szeresen meghaladó éves csapadékmennyiség 20-20 %-a leesett májusban és szeptemberben néhány nap leforgása alatt (veszprémi csapadékmér állomás adatai szerint) intenzív beszivárgást és lefolyást eredményezve. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


101

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Az észlelési pontok (termel és észlel kutak) erózióbázishoz viszonyított helyzetét l függ en 2-20 m-es vízszintemelkedést lehetett tapasztalni 2010-ben, ami a mélyebb fekvés településrészeken súlyos vizesedési problémákat teremtett. Példaként bemutatjuk Gyulafirátóti 1. sz. kút, és Bakonybél 5/a számú kútjának nyugalmi, és üzemi vízszintjeinek alakulását az elmúlt évekre vonatkozóan. Veszprém térsége csapadékadatok 2010. év 250 Veszprém átlag 1976-1996 (Veszprém-NEVIKI) 2010 év (Veszprém, Pápai út 41) 2010. év (Veszprém, Harmat u.)

Veszprém 21 éves átlag: Veszprém, Pápai út 41. 2010. év Veszprém, Harmat utca 2010. év

603,3 mm/év 1066,6 mm/év (+463,3 mm, azaz +76,8%) 1000,4 mm/év (+397,1 mm, azaz +65,8 %) 205,5

193,7

200

172,5

167,7

150 136,8 114,7 106

102,2

96

100

88,8 72,3 52

50

104,2

37,4

36,9

71,9

70,9

64,5 56,3

65,7

62,1 53,5

60,4 48,4

54,3 54,1 50,1

41,8 41,6 36,41

40,8 34,3 27,6 21,8

17,4 9,7 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Hónap

Gyulafirátót 1. sz. vízm kút nyugalmi és üzemi vízszintjének alakulása 210,00

205,00

200,00

195,00

190,00

185,00

180,00

175,00

170,00

Dátum



102


Bakonybél 5/a sz. vízkút nyugalmi és üzemi vízszintjének alakulása 250,00 240,00 230,00 220,00 210,00 200,00 190,00 180,00 170,00 160,00 150,00

Dátum

A vízszintemelkedések hatására láthatóan megn tt a medence közepe táján fakadó források vízhozama is. A karsztvizek ugyanis nem csak forrásként, pontszer en léphetnek felszínre, hanem több kilométer kiterjedés szivárgások, forráslápok formájában is. Ilyen a Tapolcai- és a Gyulafirátóti-medence, és hasonló jelleg térségeket láthatunk Várpalota körül. A Keszthelyi-hegység déli lábánál, Vonyarcvashegy keleti szélén és részben Gyenesdiáson ugyancsak hatalmas vízhozammal bukkan el a karsztvíz. A hegylábi törmelék és a Balaton nádasainak találkozási zónájában több tíz hektárnyi területen rendkívül süpped s, vizeny s annak ellenére, hogy a feltör víz túlnyomó részét vízm kutakkal betáplálják a térségi ivóvízellátást szolgáló rendszerbe. A felesleges vizet csatornákon át vezetik a tóba. A Litéri- feltolódás miatt a Balaton-felvidék mélyszerkezete önálló vízrendszert képez, ezért nem voltak rá hatással a bakonyi vízkitermelések. A szinte minden településen kiépített ivóvíz célú foglalások viszont itt is a források elapadásához vezettek. Összességében elmondható, hogy Veszprém megye vizei (felszíni, és felszín alatti) elérik, illetve megfelel intézkedések hatására elérhet a víz keretirányelvben megfogalmazott jó állapot. Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeib l indul ki. Akkor tekinthet k a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek min sége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizekt l függ természetes él helyek m ködését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig.

A jó állapot eléréséhez intézkedési tervek (jó ökológiai és kémiai állapot, valamint jó ökológiai potenciál a felszíni víztestek esetében, illetve jó mennyiségi és kémiai, valamint h mérsékleti állapot a felszín alatti víztestek esetében, vagy ezeknél enyhébb célok) lettek meghatározva. Az intézkedési terveket befolyásoló m szaki, szabályozási és gazdasági feltételek jelent s része nagyobb területi szinten (alegység, országos) értelmezhet . A környezeti célkit zések elérését szolgáló intézkedési tervek bemutatását a II. kötet tartalmazza. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


103

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A.I.3. A FÖLD ÁLLAPOTA Veszprém megye települései 4 nagytájba, 7 középtájba és 27 kistájba sorolhatók. A települések besorolását az 5. számú melléklet tartalmazza. A föld állapota fejezetben a talajok állapotát és a megye földtani sajátosságait mutatjuk be azzal a céllal, hogy elemezzük ezeknek az er források használatának a hatását a megye környezeti állapotára. A.I.3.1. TALAJ ÁLLAPOTA ÉS IGÉNYBEVÉTELE A mez gazdasági területek okszer és szakszer talaj használatának meghatározásához alapvet információt jelent az el forduló talajtípusok ismerete, és azok területi elhelyezkedése. A talajtípusok ismeretében lehet kialakítani a területen használatos kultúrákat. A genetikus talajtípusok közigazgatási területen történ elhelyezkedését a Térképmelléklet 8. számú térképe mutatja be. A térkép méretarányának megfelel en tartalmazza az információkat, ennek megfelel pontosságú. A nagy lépték ellenére is kiválóan alkalmas regionális tervezéshez, a mez gazdasági fejlesztés f irányainak kijelöléséhez, a legfontosabb alapelemek meghatározásához. Részletesebb talajtani információkat megadó térkép és adatanyag elkészítése szükséges: · · ·

egy-egy kisebb terület, tábla, mez gazdasági gazdálkodó egység részletes fejlesztési tervének kidolgozásához, mez gazdasági vízgazdálkodási beavatkozás kiviteli tervének elkészítéséhez, egy-egy tábla adott növénysorrendje agrotechnikai rendszerének meghatározásához.

A megye területére jellemz talajborítottság a következ táblázatban látható. A-48. táblázat: Veszprém megye talajtípusainak megoszlása Talajtípus Köves, sziklás váztalaj, földes kopár Rendzina Erubáz, nyirok Savanyú, nem podzolos erd talaj Agyagbemosódásos barna erd talaj Ramann-féle barna erd talaj Csernozjom barna erd talaj Csernozjom jelleg homopk talaj Mészlepedékes csernozjomtalaj Réti csernozjom talaj Réti talaj Réti öntéstalaj Lápos réti talaj Rétláp talaj Lecsapolt és telkesített rétláp talaj Forrás: Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat

Terület ha 6 340 115 370 1 530 8 370 140 090 71 560 16 330 3 190 6 970 21 680 2 750 3 200 22 050 5 690 1 070

Terület % 1, 5 26, 4 0, 4 1, 9 32, 4 16, 4 3, 7 0, 7 1, 6 5, 0 0, 6 0, 7 5, 0 1, 3 0, 2

A táblázatból látható, hogy Veszprém megye talajtani adottságai nem túl kedvez ek. Magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás váztalajok és a k zethatású talajok közül a rendzina PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


104

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés talajok aránya. Az agyagbemosódásos barna erd talaj fedi a legnagyobb területet. A következ kben kistérségenként részletezzük a talajmin séget.

Ajkai kistérség Váztalajok f típusánál a talajképz dés folyamatához csak rövid id áll rendelkezésre, mert a felszín állandóan változik az erózió, defláció miatt. Sekély a humuszos réteg (5-10 cm), felszínen megtalálható a tömör, vagy mállott talajképz k zet. M velése - a tömör k zet esetén - nehézkes, vagy lehetetlen, ill. nem gazdaságos. Erd , vagy gyep növénytakaróval hasznosítható. Ebben a térségben a kavicsos váztalaj típusa jellemz , azokban is az erd talajok genetikája ismerhet fel, de a magas kavicstartalom miatt az új földértékelési szempontok szerint sorolandók ebbe a típusba. A geológiai részben említett Marcal és Rába folyók kavicstakarója meghatározó eleme itt a magasabb részeken kialakult erd talajoknak, azonban a fentebb említettek okán kavicsos váztalajok típusához tartoznak: Devecser térsége (Pusztamiske, Somlójen , Somlóvásárhely, Tüskevár), de megtalálható Nagyalásony, Vid községek környékén is. A magas kavicstartalom széls séges vízháztartást eredményez, amelyhez társul még a talajok savanyú kémhatása is. Az er sen erodált domboldalakon földes kopár talajok találhatók: Úrkút, Öcs, valamint a Somló-hegy meredek lejt i, ahol a hegy-völgy irányú sz l telepítések „segítettek” e talajtípusok kialakulásának. A k zethatású talajok f típusára jellemz , hogy változó term réteg (10-50 cm), er sen humuszos (3-6 %) talajok, széls séges mikroklimatikus viszonyok között alakultak ki karbonátos, tömör és nem tömör alapk zeten. A rendzinák, humuszkarbonátok, jellemz ek Nyirád, Halimba, Sz c, Ajka, Úrkút térségében. Közép- és Délkelet-európai barna erd talajok a térségben jelent s területet foglalnak el. Ezeknek az évszázadokkal ezel tt erd növényzettel borított, csapadékkal kilúgozott talajoknak legnagyobb része ma már mez gazdasági m velés alatt áll. A többé-kevésbé erodált változataik domboldalak, dombtet k, lankák talaja, amelyeknek humuszos réteg vastagsága és humusztartalma az erózió és a m velés következtében jelent sen lecsökkent. A talajok savanyúsága különböz , az agyagosabb szövet területrészeken a talaj tömörödésre hajlamos. A f típuson belül ebben a térségben az agyagbemosódásos barna erd talaj (Csehbánya, Kisl d, Öcs, Úrkút, Városl d), Ramann-féle barna erd talaj (Nagyalásony, Kispirit, Nagypirit, Noszlop, Bakonypölöske, Borszörcsök), helyenként a homokon a kovárványos erd talaj figyelhet meg. Réti talajok f típusába a mélyfekvés területeken, id szakosan túl b nedvesség hatására, általában gyep növényzettel kialakult talajok tartoznak. Er sen humuszos szintjük (Dabrony, Csögle, Doba) fekete szín , fizikai féleségük lehet agyagos, de lehet homok is. Típusos és öntés réti talajoknak a karbonátos és nem karbonátos altípusa egyaránt el fordul a térségben a vízfolyások mentén. Nem ritka a lápos réti talajok megjelenése sem. E térség legnagyobb része a Marcal-folyó medencéjében helyezkedik el, számos egyéb vízfolyás is található, ezért ezek a talajok jelent s területen jellemz ek (Adorjánháza, Csögle, Nagyalásony, Dabrony, Kamond, Kerta, Kispirit, Nagypirit, Noszlop, Tüskevár, Vid) A láptalajok f típusába tartozó talajok az év legnagyobb részében vízborítás alatt állnak, így a vízi növényzet tud csak megélni (nád, sás), melyeknek leveg tlen körülmények között történ



105

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés elbomlása következtében t zegesedés indul meg. Rétláp talaj található a Marcal-folyó völgy legmélyebb fekvés részein (Kispirit, Nagypirit). Folyóvizek, tavak üledékeinek és lejt k hordalékainak talajai folyók, patakok öntésein, valamint az erózió során lemosódott hordalékok felhalmozódása útján keletkeztek. Típusai ebben a térségben: az erd talajok lejt hordalék talaja (a Somló hegy lejt inek alján: Somlósz l s, Somlóvásárhely, Borszörcsök, Doba, Oroszi), valamint a folyóvizek, tavak hordalékai. A humuszos öntés talajok kis területen fordulnak el (Nagyalásony). A felhalmozódás következtében sokszor igen mély humuszos réteg ek, jól m velhet talajok.

Balatonalmádi kistérség Alsóörst l a Balaton keleti partvidéke tartozik ide Balatonvilágosig. Nagyrészt a Mez föld beékel d csücske, kisebb részben a Déli- Bakony, Balatonfelvidék része. Balatonalmádi, Fels örs, Alsóörs térségében érzékelhet a talajokban a permi vörös homokk által okozott jellegzetes vörös szín. Váztalajok f típusán belül a domborzati viszonyoktól függ en földes kopár talajok találhatók a dombtet kön, amelyek az eredeti talaj alapk zetig történt eróziójával alakultak ki (Balatonf kajár, Csajág, Balatonkenese). K zethatású talajok közül a barna rendzina mészkövön és humuszkarbonát típus jellemz kisebb kiterjedésben (Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Balatonkenese, Balatonf zf , Lovas, Fels örs). Közép- és Délkelet-európai barna erd talajok f típusán belül a csernozjom talajok felé tartó átmeneti típus is megtalálható. Így pl. csernozjom barna erd talaj (Csajág, Küngös, Balatonkenese), de leginkább agyagbemosódásos és a Ramann-féle barna erd talajok fordulnak el (Fels örs, Balatonf zf , Lovas, Alsóörs). Csernozjom talajok f típusa a megye keleti részébe benyúló Mez föld peremi részén található A talaj fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságait tekintve a legoptimálisabb tulajdonságokkal rendelkezik. A nagyüzemi intenzív gazdálkodás következtében sok helyen tapasztalható az er s erózió, a nagy gépek által okozott talajtömörödés, nem megfelel nedvességviszonyok mellett végzett talajm velés hatására kialakult eketalp réteg (Balatonf kajár, Csajág, Küngös, Balatonvilágos). El forduló típusai: erd maradványos csernozjom (Csajág), meszes vagy mészlepedékes csernozjom (Balatonf kajár, Csajág), réti csernozjom (Balatonf kajár). Réti talajok f típusa nem nagy kiterjedésben található a térségben, ám érdekességként kell megemlíteni, hogy egy területrészen szikesedési folyamat tapasztalható a talajokban, amelynek következtében szolonyeces réti talaj típusa alakult ki (Balatonf kajár), amelynek kedvez tlen fizikai (töm dött, agyagos), és kémiai tulajdonságai (magas sótartalom, Na- és Mg-tartalom) a növénytermesztés korlátai.

Balatonfüredi kistérség



106

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A Balatonfelvidék középs részét foglalja magába. Váztalajok közül itt is az er s eróziónak kitett területrészeken alakultak ki a földes kopár talajok. (Balatoncsicsó, Tagyon, Dörgicse, Szentantalfa, Vászoly). A térség geológiájából adódóan – felszín közeli karbonátos tömör k zet - nagy területrészeken található rendzina talaj, valamint a többé-kevésbé mállott k zeten a humuszkarbonát típus (Aszóf , Tihany, Balatonakali, Balatonsz l s, Balatonudvari, Dörgicse, Monoszló, Örvényes, Pécsely, Zánka). Sekély term rétegük a talajm velést korlátozza. Közép- és Délkelet-európai barna erd talajok, a térségben az el bbi f típus mellett foltokban beékel dve a másik legelterjedtebb talaj. Itt a barna erd talajok Ramann-féle típusa jellemz inkább és nem az agyagos típusok (Balatoncsicsó, Balatonsz l s, Csopak, Dörgicse, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Vászoly). A domborzat és a sz l m velési ágban történ földhasznosítás (helytelen sorkialakítás) miatt az erózió helyenként er s. Folyóvizek, tavak üledékeinek és lejt k hordalékainak talajai a térségben lév magasabb vonulatok (pl. Balázs-hegy) domblábi részein az erd talajok lejt hordalékai – mint talajtípus találhatók.

Pápai kistérség A térség a Kisalföld Veszprém megyei részét és a Bakony északi, északnyugati el terét öleli fel. E térségnek a Bakony magasabb vonulatai csak kevés részét érintik, itt erd ségekkel borított köves, sziklás váztalajok jellemz ek. (Bakonysz cs, Bakonykoppány). Az el z f típushoz hasonló mérték a rendzina talajok el fordulása, amelyek szintén az erd növényzet alatt, az el z nél mélyebb term réteggel találhatók. Kisebb kiterjedés az agyagbemosódásos barna erd talajok típusa a térségben (Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonysz cs, Farkasgyep , Németbánya). A Bakony hegység Kisalföld felé lankásodó részén a könnyebb mechanikai összetétel Ramann-féle barna erd talajoknak mindkét altípusa, (típusos és a rozsdabarna) igen jellemz (Nyárád, Nemesszalók, Pápadereske, Homokbödöge, Adásztevel, Nagytevel, Ugod, Béb, Lovászpatona, Nagydém, Bakonyság, Bakonyszentiván, Pápateszér, Pápa, Pápasalamon, Takácsi, Marcalt ). Ezek a talajok savanyú kémhatásúak, alacsony szervesanyagtartalmuk miatt mind homok-, mind savanyú kémiai talajjavításra szorulnak. Az eróziós és deflációs jelenségek jellemz ek. Tipikus a térségben a Marcal-medence kissé magasabban kiemelked területrészein is e f típus különböz talajtípusainak el fordulása. F leg a Rába-folyóhoz közeledve nem ritka - a fentebb már említett okok miatt kavicsos váztalajokhoz sorolható - a barna erd talajok fejl désére jellemz agyagosodás, kilúgzás folyamatait magukon hordozó barna erd talajok el fordulása (Kemenesszentpéter, Egyházaskesz , Várkesz , Magyargencs). A Marcal-folyó vízgy jt jének mélyfekvés , nagy, összefügg területrészein a hidromorf talajtulajdonságok jelennek meg, amely e f típuson belüli talajtípusok sokféleségének el fordulását eredményezi. A típusos réti talajok, a lápos réti, öntés réti talajok vályog, homokos vályog szövet változatai jellemz ek. Jobbára karbonátosak, de el fordulnak karbonátmentes altípusok is (Nyárád). Jelent s a csernozjom réti talajok el fordulása is (Békás, Marcalgergelyi, Kemenesh gyész). Az 1980-as években megvalósult Marcal-térségi melioráció keretében a térség felesleges vizeit felszíni és felszín alatti vízrendezéssel (alagcsövezés) elvezették, a meliorációs árkokat, vízelvezet ket általában megfelel en



107

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés tisztítják, kevés kivétellel a drénrendszerek is m ködnek (Mez lak, Mihályháza, Békás, Kemenesh gyész, Magyargencs, Nemesgörzsöny, Nyárád, Nagyacsád). A medence legmélyebb része, Veszprém megye t zeg-lel helye a Mez lak közigazgatási területéhez tartozó Szélmezei t zegbánya. Itt találhatók összefügg nagy területeken e f típushoz tartozó talajok. Folyóvizek, tavak üledékeinek és lejt k hordalékainak talajai folyók, patakok öntésein alakultak ki, valamint az erózió során lemosódott hordalékok felhalmozódása e térségben is jellemz . A Bakony lábánál a lejt hordalék talajok (Pápateszér, Ugod, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonytamási), a vízfolyások mentén pedig humuszos öntések találhatók (Csót, Lovászpatona, Várkesz , Egyházaskesz , Malomsok).

Sümegi kistérség A térség talajtakarója nagyban hasonlít a pápai térségéhez, hiszen ez a terület is Marcalvízgy jt , kicsit a Bakony, kicsit a Keszthelyi-hegység nyúlványai határozzák meg a domborzati és geológiai viszonyokat, ezért a fenti részletes elemzést l eltekintünk. Köves sziklás váztalajok (Ukk és a Sümegi-hegy térségében) találhatók. Közép- és Délkelet-európai barna erd talajok közül agyagbemosódásos barna erd talaj (Gógánfa, Dabronc, Zalameggyes, Zalaerd d) és Ramann-féle barna erd talaj típusok (Nemeshany, Dabronc, Bazsi, Csabrendek, Szentimrefalva, Sümegprága, Veszprémgalsa, Zalaszegvár, Zalagyömör ) egyaránt jellemz ek. A domborzati viszonyok ebben a térségben nem okoznak számottev eróziós veszélyt, azonban a savanyú kémhatás itt is jelent s. A térségre alapvet en a hidromorf talajok el fordulása jellemz , azok között is a réti, öntés réti, helyenként csernozjom réti talajok, a Marcal és annak mellék-vízfolyásai mentén (Bazsi, Csabrendek, Dabronc, Gógánfa, Hetyef , Hosztót, Káptalanfa, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Sümeg, Sümegprága, Zalagyömör ). A belvizes területeket a Marcal-program kertében alagcsövezték (Zalagyömör ).

Tapolcai kistérség A Balaton-felvidék erre a területre es része magában foglalja a Balatoni- medence, Tapolcai medence egy részét, a Káli-medencét, néhány magasabb felszín részt (pl. Badacsony, Szentgyörgy-hegy, stb.). A Balatonfelvidék - igen változatos képet mutat az eltér domborzati viszonyokból adódó és heterogén geológiai formációk jelenléte következtében. Ahogy kopár hegyvonulatok, annak erd vagy sgyep növényzettel borított részei megtalálhatók, úgy helyet foglalnak mélyebb term réteg , jó min ség kaszálók, szántóterületek, sz l ültetvények. A bazaltfed s tanúhegyek (Haláp-hegy, Szentgyörgy-hegy, Szigliget, Badacsony, Csobánc, stb,) általános jellemz je, hogy legmagasabb pontjaikon bazaltból és bazalttufából álló sziklás területek helyezkednek el, melyben a talajtakaró hiányos, foltos és köves sziklás váztalajokból áll, az er sen erodált domboldalakon földes kopár talajok típusai találhatók (Hegyesd, Zalahaláp, Mindszentkálla). Karbonátos, tömör alapk zeten, ill. bázikus vulkáni k zetek málladékain alakultak ki a különböz rétegvastagságú nyirok talajok, a rendzinák, amelyek jellemz típusai e vidéknek. (Tapolca, Sáska, Zalahaláp, Szentbékálla, K vágó rs). Ez alatt általában laza üledékes PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


108

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés k zetekb l felépül lejt s területek helyezkednek el, melyek anyagában megtalálható a magasabban fekv tömör k zetek különböz mértékben mállott törmelékanyaga,a lösz és a löszös homok. Ennek megfelel en változatos a talajképz k zet is, lösz és homok különböz arányú keveréke, illetve karbonátos agyag mint pl. a humuszkarbonát típusú talajok talajképz k zete (Tapolca, Vigántpetend, Nemesgulács). A tanúhegyek körzetének legalacsonyabb szintjén, az enyhe lejtés hegylábi területeken, melyeken a sz l m velés mellett a szántóföldi növénytermelés is jelent s. Ezek talajtakarójának alapanyagát nagyobbrészt a homokos, löszös üledékek szolgáltatják, amelyeken jelent s helyet elfoglalva agyagbemosódásos barna erd talajok (Taliándörögd, Badacsonytomaj, Balatonhenye, K vágó rs,) és Ramann-féle barna erd talajok (K vágó rs, Köveskál, Kapolcs, Kisapáti, Lesencefalu, Salföld), annak helyenként (homokon) a rozsdabarna altípusa és el fordul a kovárványos barna erd talaj fordul el . (Nemesvita, Balatonederics, Lesencetomaj, Badacsony, Szentgyörgy- hegy, Szentbékálla, Mindszenkálla, Monostorapáti, Vigándpetend). A réti talajok er sen humuszos szintjek fekete szín , mechanikai összetételük lehet agyagos, de homokos is. Típusos és öntés réti talajoknak a karbonátos altípusa jellemz e vidék patak közeli terület részein (Káli-medence legnagyobb része: K vágó rs, Köveskál, Kékkút). Rétláp talaj található a Tapolcai-medencében, mely süllyedék két részre osztható a NemesvitaTapolca vonal mentén. Az ett l északra fekv területet a lápos réti talajok jellemzik, melyek szelvényében t zeg csak ritkán fordul el , az ásványi rész több-kevesebb agyagot tartalmaz. A talajképz k zetként szolgáló iszapos réteg alatt kavicsos réteget találunk, mely észak fel l a medencébe torkolló patakok hordalékanyagából származik. A körzet másik, délre fekv részén a láposodás már er teljesebb és ennek hatására a szelvényekben vékonyabb-vastagabb kotu vagy t zeg réteg található. A t zegtekn k között elhelyezked kotus láptalajokon szántóföldi m velés folytatható. Réti talajok, lápos réti talajok találhatók a másik, sajátos tulajdonságokkal rendelkez Kálimedencében is. E térségben a rendzina talajok és a barna erd talajok lejt hordalékai jellemz ek a domblábi területeken. A felhalmozódás következtében sokszor igen mély humuszos réteg ek, jól m velhet talajok. A domborzati viszonyokból adódóan sok területen eróziós károk keletkeznek. Az erózió víz által okozott talajpusztulás, minek következtében az er s intenzitású csapadék elmozdítja a talaj szerkezeti elemeit, ezzel magával viszi a talajkolloidokhoz köt dött növényi tápelemeket (foszfor), amely a Balatonba jutva okoz közismert gondokat. Az eróziós folyamatok feler södése várható átlagos csapadékú id szakban is a megváltozott birtokviszonyok, gazdálkodási körülmények miatt. A szél által okozott talajelmozdulás, amely f ként a könny mechanikai összetétel talajokat veszélyezteti. Ritka térállású növények termesztése, a nem megfelel tápanyagellátás tovább fokozza a defláció veszélyét (Monostorapáti, Mindszentkálla). A talajsavanyodás a térség mez gazdasági területein nem számottev folyamat. Talajtömörödés a korábbi nagyüzemi gazdálkodás során okozott károkat. Belvízveszély nem jellemz a térségre, csupán a Tapolcai-medencének a kistérséget érint részén merülhet fel.

Várpalotai kistérség PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


109


A térség egyik része mészk és dolomit-rengetegen helyezkedik el, ennek következtében váztalajok (köves sziklás váztalajok: Várpalota, Öskü, Pétfürd ), valamint k zethatású talajok ( rendzina talajok) uralják. Talajm velés szinte lehetetlen a sekély term réteg miatt, e területek m velési ága gyep, amely csak az igénytelen állatok (juh, kecske) legeltetésére alkalmas. Várpalotától északi irányban, a katonai gyakorló teret elhagyva, a Bakony felé a Tési dombok uralkodó talajtípusa az agyagbemosódásos barna erd talaj. Talajtömörödés, talajsavanyúság okoz nehézséget a mez gazdasági termel k számára. Várpalotától déli irányban ( si felé) hirtelen mélyül , medence-szer terület található. Mélyfekvéséb l adódóan réti, lápos réti talajok alakultak ki (Várpalota, si, Pétfürd ). Kevésbé csapadékos években a szántó területek jól m velhet k.

Veszprémi kistérség A várpalotai térség nyugati irányban történ folytatásaként köves sziklás váztalajok és k zethatású talajok, rendzinák jellemzik Veszprém környékének talajtakaróját, amely területek csak katonai gyakorló tér kialakítására alkalmasak (Hajmáskér, Hárskút, Veszprém, Gyulafirátót, Márkó). A mészk és dolomitrengeteg, valamint a Balatonfelvidék között húzódó, hullámos felszín területek képezik a térség másik részét, amelyeken mélyebb term réteg talajok alakultak ki. A f típuson belül az agyagbemosódásos barna erd talaj az uralkodó típus (Veszprémfajsz, Vilonya, Tótvázsony, Nagyvázsony, Nemesvámos, Hidegkút, Mencshely, Pula, Hárskút, Szentgál, Bánd, Barnag). Savanyú kémhatású talajok, erózióveszély minden szántóföldi m velés területen fennáll. A laposabb részeken, mélyedésekben a fenti erd talajok lejt hordalékai jelennek meg. Zirci kistérség A Bakony hegység közepe, erd ségekkel borított magas vonulatok, valamint a lankás oldalak és patakvölgyek egyaránt megtalálhatók. Köves sziklás váztalajok találhatók a hegyvonulat tetején, mészk tömbök, kopár hegytet k jellemzik a térség e részeit (Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Csesznek, Eplény, Porva, Zirc). Az er sen erodált oldalakon a földes kopár típusba tartozó talajok nagy területen el fordulnak (Zirc, Olaszfalu, Dudar, Nagyesztergár, Csetény Szápár, Jásd, Lókút). A jellemz mészk alapk zeten vastagabb term réteg kialakulásával sorolhatjuk az egyik uralkodó típushoz, a rendzinákhoz , a talajoka (u.a. mint Köves sziklás váztalajok). A Közép- és Délkelet-európai barna erd talajok f típuson belül uralkodó típus az agyagbemosódásos barna erd talaj, de nem ritka a pszeudoglejes barna erd talaj sem (Olaszfalu, Bakonynána, Dudar, Bakonyszentkirály, Bakonybél, Zirc). Ezek a talajok er sen savanyú kémhatásúak, rendkívül nagy agyagtartalmuk miatt kiszáradáskor nehezen m velhet k. A Bakony északi oldalán, a Kisalföld felé közelítve a Bakony el terében löszös, homokos alapk zeten Ramann-féle barna erd talajok találhatók (Veszprémvarsány, Gic, Bakonygyirót, Lázi, Sikátor, Bakonypéterd, továbbá Csetény, Szápár, Jásd).



110

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Patakok, vízfolyások völgyeiben – nem túl számottev nagyságban - a hidromorf bélyegek ismerhet k fel, ezért itt réti talajok, öntés-réti talajok alakultak ki (Zirc, Gic). A 11. számú térképmelléklet a megyében el forduló genetikus talajtípusokat valamint a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait jelöli, míg a 6. számú mellékletben részletezzük a f bb talajtípusok jellemz it. A mez gazdaságban végbement változások, a privatizácó során a nagyüzemi termel k mellett új gazdasági szerepl kként megjelentek a kis területekkel rendelkez földtulajdonosok. A megváltozott szerkezetben fokozott figyelmet igényel az egyes termel k m trágya, vegyszer, növényvéd szer használata, azok megfelel mennyiség , illetve min ség környezetkímél felhasználása. A KSH 2008. évi adatai szerint a regisztrált mez gazdasági vállalkozások számát mutatja a következ táblázat. A-49. táblázat: Regisztrált mez gazdasági vállalkozások száma 2008-ban Kistérség Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Összesen

Regisztrált vállalkozások száma 1 497 414 657 2 643 585 1 551 325 1 040 657 9 369

A regisztrált vállalkozások számának változását mutatja be a következ táblázat.



111

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-50. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának változása Veszprém megyében Ebb l Év

Összesen

Kft.

Rt.

Szövetkezet

egyéni vállalkozás

Bt.

2001

1624

192

7

49

156

966

2006

2 600

244

5

37

162

1 929

2008

9 369

275

7

24

151

8 700

A fenti táblázatból megállapítható, hogy a statisztikai adatok alapján lényegesen megn tt az egyéni vállalkozók száma, mely nagy valószín séggel a regisztrációra bejelentkezett termel k következménye. Veszprém megye Önkormányzata 2009. évben Beszámolót készített a Környezetvédelmi Program megvalósuláséról, melyben többek között részletezésre került a föld állapota is. A következ kben összefoglaljuk a beszámolóban rögzített állapotértékelést. Veszprém megye erózió szempontjából országosan az els -második legjobban veszélyeztetettebb megye. Korábban a rendszeres, nagyadagú m trágyázás, a légköri savas kiülepedés és az erd talajok kilúgozottsága következtében a megyében közel százezer ha nagyságú savanyú kémhatású terület van. A talajok, talajvizek szennyezése szempontjából alapvet probléma a települések szippantott szennyvizeinek illegális ürítése, a m szaki szempontból nem megfelel szennyvízgy jt aknák. A megye szennyvízcsatornával való ellátottsága megfelel . A Veszprém Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság jogszabályok alapján a szennyvíziszap és a szennyvíziszap komposzt mez gazdasági felhasználását engedélyezi. Engedélyezett szennyvíziszapot 2009.-ben Balatonkenese, Papkeszi és Balatonf kajár területén helyeztek el. A 2009. évben érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkez , szennyvíziszapot tartalmazó komposztot 4 Veszprém megyei szervezet állít el : Bakonyi Er m Zrt. Ajka, Bakonykarszt Víz és Csatornam Zrt. Veszprém, Biofuna Kft. Tapolca, Boroszlán Épít , szolgáltató, Tervez Rt. Pápa. Veszprém megyében a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer keretében 84 ponton figyelik a talaj min ségét. A mez gazdasági területeken 62 db pont található. A hatóság minden év szeptember -október hónapban végez mintavételezést. 2008. évben forráshiány miatt nem volt teljes kör a minták laboratóriumi vizsgálata, 2009-ben megszedett minták vizsgálata még nem fejez dött be. Tájékoztatást így a 2007. évi minták vizsgálata alapján tudtak adni. A 2007.-ben szedett minták alapján megállapították, hogy a talajok nitrát tartalma a talajok 6090 cm-es talajrétegében határérték feletti mennyiséget egy esetben mértek. A talajok összes elemtartalma fémek és félfémek (arzén, kadmium, kobalt, króm, réz, higany, molibdén, nikkel, ólom, szelén) esetében a fels 60 cm-es rétegben általában határérték alattiak. A szennyez anyagok a mez gazdasági területek esetében sem érték el a határértéket. A tapasztalatok alapján a f bb problémák az alábbiak a környezetterhelés szempontjából: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


112

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés · ·

· · · ·

·

· ·

Az egyéni gazdálkodók adatszolgáltatásának hiánya nem teszi ellen rizhet vé a felhasznált és term földekre kijuttatott kemikáliák mennyiségének követését. A szerves trágyázást pótló zöldtrágyázás nem terjedt el, ennek következménye, hogy a felhalmozódott zöldtömeg út menti árkokba kerül lerakásra, így a csapadékvíz árkok elvezet képessége jelent sen csökken, illetve a zöldhulladék elégetésre kerül, szennyezve ezzel a leveg t. A vízlevezet árkok a karbantartás hiánya miatt vízlevezetési funkciójukat nem látják el. A régióban az árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek nagysága összesen 301 km2, amely terület nagyság megköveteli a vízlevezetés biztosítását. A meliorált területek (100.485 ha) karbantartása nem megoldott, az elvezet csövek feliszapolódtak, így elevezet -képességük jelent sen lecsökken. A mez véd erd sávok gondozása, újabb telepítése nem kezd dött meg, ezzel akadályozva a természetes zöldfolyók kialakulását, és továbbra is fennáll a deflációs, illetve eróziós hatás. A mezei utak karbantartása, illetve az azt kísér szegélyek rendben tartása sem a tulajdonos önkormányzatok, sem a földtulajdonos részér l nem megoldott. Az allergén gyomnövények humán egészségügyi terhelése jelent s, valamint a gondozatlan szegélyek a tájképet kedvez tlenül befolyásolják. Az allergén gyomok, adventív fajok kártev k és károkozók elleni védekezés még mindig nem rendszeres, így az allergén gyomnövények irritatív hatása jelent s. A gyomnövények és kártev k elleni rendszertelen védekezés a biológiai sokféleséget csökkenti az agresszív betelepül fajok térhódításával. Az osztatlan közös tulajdonú területek gondozása még mindig nehezen kikényszeríthet . A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Veszprém megyei Kirendeltsége részletes beszámolót állított össze a 2009. évben végzett parlagf mentesítési tevékenységekr l. Az út menti árkok, zöldhulladék égetése rendszeres, ami lokálisan kedvez tlen légszennyezettségi állapotot okoz. A hígtrágya és a szennyvíziszap és komposzt kihelyezése kizárólag a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálata engedélyével történhet, melyb l a helytelen felhasználás során környezetszennyezés bekövetkezhet. A jogszabályok szigorításából ered en lényegesen lecsökkent a talajban történ felhasználás (Balaton törvény).

Összességében a mez gazdasági ágazatokból származó környezetterhelés napjainkban is számottev , a szakszer , környezet kímél mez gazdasági termelés megvalósítása jelent s beruházási összegeket igényel, és a gazdák környezetvédelmi ismereteinek b vítését is megköveteli. Kockázati tényez k els sorban a következ k: · az állattartó telepek trágyakezelése; · az élelmiszerekben felhalmozódott növényvéd szerek és egyéb szennyez anyagok (élelmiszer biztonság fokozott garantálása); · nem megfelel hulladékkezelés (elégtelen szerves trágya, és veszélyes hulladékkezelés); · a talajok nem megfelel tápanyag ellátása; · a növényvéd szerek nem körültekint használata (különösen az egyén gazdálkodók esetében).



113


A.I.3.2 K

ZETEK, ÁSVÁNYOK ÉS IGÉNYBEVÉTELÜK

Veszprém megye 26 kistájba sorolható. Jelen fejezet ezen kistájak földtani adottságait mutatja be. Sárrét A kistáj medencéje 2 egymással párhuzamos ÉNy – DK-i irányú vet mentén szakaszosan süllyedt be. A poligenetikus medence középs és K-i része süllyedt er sebben, s e mozgásokkal különült el a Sárrétt l a Berhidai-medence és került helyére a mai Séd. A fiatal süllyedékek, ill. árterek holocén üledékkel, a magasabb orográfiai helyzetben lev törmelékkúpok 4-8 m vastagságú löszszer anyaggal fedettek. Legjelent sebb hasznosítható nyersanyaga a mez gazdasági t zeg és a lápföld, valamint Polgárdi mészköve. Potenciális max. szeizmicitás 6-7° MS. Kálóz-Igari löszhátak A kistáj alapja pliocén rétegek denudált felszíne, amelyre helyenként eltér vastagságban a pleisztocén végéig folyóvízi rétegsor települt. A kistáj felszíni és felszín közeli üledékei az utóbbi, löszszer üledékek. DK felé vastagságuk 15-20 m-re növekszik. Potenciális max. szeizmicitása 6 °MS. Csornai-sík A táj földtanilag a Rába É-nak d l , megsüllyedt hordalékkúp lejt je, amelyet a jelenkori folyóvízi iszap, DK-en lápi és réti agyag, a rossz lefolyású tekn kben t zeg, a teraszszigeteken d nehomok borít. Alattuk 50-100 m vastag jó víztározó homokos-kavicsos pleisztocén üledékréteg fekszik. Aszeizmikus terület. Geotermikus értékei az országos átlag felettiek. Marcal-völgy A kistáj a Marcal É-nak lejt alluviális völgysíkja, amihez DNy-on enyhén tagolt, löszös, lejt üledékes dombsági lejt csatlakozik. A völgytalp nagyobbrészt jelenkori öntésiszappal, helyenként lápi és réti agyaggal van kitöltve. Aszeizmikus, magas geotermikus gradiens terület. Hasznosítható nyersanyagok: lápföld, t zeg, betonkavics, építési kavics. Kemenesalja A kistáj a Rába eróziósan letarolt hordalékkúp részlete, amelynek felszínét löszös-homokosiszapos rétegek borítják. Ezek vastagsága max. 10-20 m. A táj szeizmikus, magas geotermikus gradiens értékekkel. Hasznosítható nyersanyagok: falazó homok, téglaagyag. Pápa- Devecseri-sík A kistáj a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradvány, melynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszös-iszaposhomokos folyóvízi és lejt üledékek borítják. A terület aszeizmikus, geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál. Hasznosítható nyersanyagok: betonkavics, építési kavics, t zeg, lápföld, téglaagyag, vakoló homok, falazó homok, falazó mészk . Alsó-Kemeneshát A túlnyomóan folyóvízi üledékkel és löszös, vályogos képz dményekkel fedett terület els sorban épít anyag-ipari nyersanyagban gazdag. Hatalmas kavicskészlete (a cseri el fordulások kivételével) er sen szennyez dött. Kit n min ség építkezési nyersanyag a teljesen homogén összetétel , szennyezetlen folyóvízi homok. Területén 200 l/p-nél nagyobb hozamú, 50-80°C-os hévizet lehet feltárni. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


114


Somogyi parti sík A terület nagyobb részét elfoglaló domblábi lejt s sík a megsüllyedt pannóniai homok- és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából formálódott ki. A talajvíz a domblábi síkon 6-12 m, a tóparti sávban, berkekben közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el, de a magasabb turzásokon sincs 4-5 m-nél mélyebben. Artézi víz a pannóniai, esetleg a szarmata üledékekb l 250-300 m között is kutakkal felszínre hozható. Hasznosítható nyersanyagok: tömör téglaagyag, mez gazdasági t zeg, lápföld, lápi mész. Balatoni-Riviéra A permi vörös homokk 16 km2-en bukkan a felszínre. Balatonfüred környékén fillit és részben ebben kialakult kvarcporfir fordul el 1,5 km2 területen. Közel 30 km2 a dolomit, 15 km2 a márga, 5 km2 a mészk felszíni el fordulása. Foltokban 1-2 km2 pannóniai homok, homokk is felszínre kerül. A jórészt leállított épít ipari bányászat nyersanyagai: falazó mészk , mészk murva, dolomit murva, díszít homokk , falazó homokk , falazó homok, vakoló homok, kvarchomok, öntödei homok, egyéb öntödei homok, hidrokvarcit, bányászati betonkavics. Tapolcai-medence Földtani készletek: mez gazdasági t zeg, lápföld, falazó homok, vakoló homok, üveghomok, kvarchomokk , csiszoló homok, tömör téglaagyag, faragható bazalt, falazó mészk , bazalt zúzottk , hólyagos bazalt, okker festékföld. Tátika-csoport A k zettani felépítésb l adódóan legf bb hasznosítható er forrásai építési nyersanyagok; bazalt, bazalttufa, hólyagos bazalt, pannóniai kvarchomok. Keszthelyi-fennsík A kistáj nem-fémes nyersanyagokban, építési anyagokban b velkedik. F bb hasznosítható nyersanyagai: falazó homok, betonkavics, dolomitmurva. Badacsony-Gulács-csoport A felszín 60-70%-át bazalt, bazalttufa és ezek felaprózott, szoliflukcióval átmozgatott anyagai, lejt üledékei takarják. F bb hasznosítható nyersanyagok: kvarchomokk , hólyagos bazalt, homokk , kavics, bazalt. Balaton-felvidék és kismedencéi A kistáj túlnyomó része a mezozóos dolomit- és mészk formációk anyagaiból épül fel. F bb nyersanyagok: díszít mészk , mészk murva, mészk . Vilonyai-hegyek A felszín 80%-át mezoózos mészk környékén a dolomitmurva.

és dolomit építi fel. Fontosabb nyersanyag Sóly

Veszprém-Nagyvázsonyi medence A medence alapzatát és a keresztez fennsíkokat, a hegylábfelszíneket dolomit és mészk építmények építik fel. Hasznosítható nyersanyagok: alginit, dolomitmurva.



115

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Kab-hegy-Agártet -csoport A felszín litológiai felépítéséb l következik, hogy hasznosítható anyagai els sorban építkezésre szánt nyersanyagok: dolomitmurva, festékföld, bazalt, t zk liszt. Gazdasági szempontból jelent sek az Ajkai-medencéhez tartozó barnak szén telepek. Sümeg-Tapolcai-hát A felszín triász dolomit, jura, kréta eocén és miocén mészk , pannóniai homok és kavics, bazalt és bazalttufa, valamint lejt üledékek építik fel. F bb hasznosítható nyersanyagok: mészk , agyagmárga, bazalt, bentonitos agyag. Devecseri-Bakonyalja A domborzat hegységel téri jellegéb l következik, hogy f bb felszínalkotó k zetei fiatal, laza, pleisztocén képz dmények. Hasznosítható nyersanyagok: bányászati tömedékanyag, öntödei homok. Jelent s a kistáj bauxitvagyona. Öreg-Bakony A hegységi tömeget uralkodóan mezozóos mészk és dolomit formációsorozatok, kisebbrészt harmadid szaki medenceüledékek, negyedid szaki üledéktakarók építik fel. Hasznosítható nyersanyagok: m revaló bauxit, dolomitmurva, mészk , homok, dolomit, barnak szén. A mangánérc bányászata megsz nt. Bakonyi-kismedencék A hegyközi medencék laza üledékei és a keretez sasbércek kiváló épít anyagot szolgáltatnak. Helyenként a medencék alapzatában is el fordulnak bauxitok és eocén széntelepes összletek. Keleti-Bakony A kistáj domborzata uralkodóan mezozóos karbonátos k zetekb l épült. F bb hasznosítható nyersanyagok, energiahordozók: eocén barnak szén, bauxit, bádeni földes-fás barnak szén (lignit), falazó mészk . Veszprém- Devecseri-árok Földtani er forrásai els sorban építési nyersanyagok: dolomitmurva, falazó mészk , téglaagyag, homok. Pápai-Bakonyalja A laza üledéksorozatokból épült domborzat jó min ség építési anyagokban gazdag. Építési nyersanyagok: téglaagyag, falazó homok, falazó mészk , betonkavics, bányászati betonkavics. A kistáj jelent s bauxitvagyonnal rendelkezik. Pannonhalmi-dombság A kistájban els sorban építési nyersanyagok fordulnak el . Jelent s kavics, homok, agyag és egyéb épít anyag, mint prognosztikus nyersanyag jellemzi. Súri-Bakonyalja A laza üledékekb l felépült dombság építési nyersanyagokban b velkedik. F bb hasznosítható nyersanyagai: kavics, homok, zúzottk , téglaagyag, falazó homok.



116

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A 12. számú térképen Veszprém megye közigazgatási határán belül megtalálható k zetek típusait láthatjuk. A térkép alapján egyértelm en elmondhatjuk, hogy a következ találhatók meg a vizsgált térségben: · Glaciális és alluviális üledék · Löszös üledék · Harmadkori és id seb üledék · Mészk , dolomit · Homokk · Andezit, bazalt, riolit

talajképz

k zettípusok

Legnagyobb hányadban a Galciális és alluviális üledék ill. a mészk és dolomit fordulnak el , de jellemz a területre a löszös üledék ill. a harmadkori és id seb üledék jelenléte is. Veszprém megye területén 104 db külszíni és 4 db mélym velés bánya található. A jelenleg m köd bányaterületek felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

A.I.4. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, ÉL

VILÁG ÁLLAPOTA

A.I.4.1. TÁJHASZNÁLAT, TÁJVÉDELEM Veszprém megye területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. A megye települései változatos táji adottságú területen húzódnak. Nincsenek híján a kultúrtörténeti emlékeknek és természetvédelmi értékeknek. Veszprém megye tájegységeit mutatja a következ táblázat. A-51. táblázat: Veszprém megye tájegységei

Kistérség

Nagytáj

Középtáj

Ajkai kistérség

Dunántúliközéphegység

Bakonyvidék

Kisalföld

Marcal-medence

Ajkai kistérség települései összesen, db Alföld Mez föld Balatonalmádi kistérség DunántúliBalaton-medence dombság DunántúliBakonyvidék középhegység Balatonalmádi kistérség települései összesen, db PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Kistáj Bakonyi-kismedencék Devecseri-Bakonyalja Kab-hegy-Agártet -csoport Pápai-Bakonyalja Veszprém-Devecseri-árok Veszprém-Nagyvázsonyimedence Marcal-völgy Pápa-Devecseri-sík Káloz-Igari löszhátak Sárrét Balatoni-Riviéra Somogyi-parti sík Balaton-felvidék és kismedencéi


Kistájon található települések száma, db 1 4 1 1 5 1 3 23 39 1 2 3 2 3 11 117


Kistérség

Nagytáj

Középtáj

DunántúliBalaton-medence dombság DunántúliBakonyvidék középhegység Balatonfüredi kistérség települései összesen, db Bakonyvidék Pápai kistérség Dunántúliközéphegység

Balatonfüredi kistérség

Kisalföld

Gy ri-medence Marcal-medence

Kemeneshát NyugatMagyarországi -peremvidék Pápai kistérség települései összesen, db DunántúliBakonyvidék Sümegi középhegység kistérség Kisalföld

Marcal-medence

Sümegi kistérség települései összesen, db DunántúliBalaton-medence Tapolcai dombság kistérség DunántúliBakonyvidék középhegység

Tapolcai kistérség települései összesen, db DunántúliBakonyvidék Várpalotai középhegység kistérség

Alföld Mez föld Várpalotai kistérség települései összesen, db Alföld Mez föld Veszprémi kistérség DunántúliBakonyvidék középhegység

Veszprémi kistérség települései összesen, db DunántúliBakonyvidék Zirci kistérség középhegység

Kistáj Balatoni-Riviéra Balaton-felvidék és kismedencéi

10

Öregbakony Pannonhalmi-dombság Pápai-Bakonyalja Csornai-sík Marcal-völgy Pápa-Devecseri-sík Alsó-Kemeneshát

21 4 1 9 2 3 25 5

Sümeg-Tapolcai-hát

49 2

Tátika-csoport Kemenesalja Marcal-völgy Pápa-Devecseri-sík Balatoni-Riviéra Tapolcai-medence Badacsony-Gulács-csoport Balaton-felvidék és kismedencéi Kab-hegy-Agártet -csoport Keszthelyi-fennsík Sümeg-Tapolcai-hát Tátika-csoport Veszprém-Nagyvázsonyimedence Keleti-Bakony Öreg-Bakony Veszprém-Devecseri-árok Vilonyi hegyek Sárrét Sárrét Bakonyi-kismedencék Balaton-felvidék és kismedencéi Veszprém-Devecseri-árok Veszprém-Nagyvázsonyimedence Vilonyai-hegyek Bakonyi-kismedencék Öreg-Bakony Súri-Bakonyalja

Zirci kistérség települései összesen, db Összes település PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Kistájon található települések száma, db 11


2 1 5 11 21 3 8 5 4 3 3 2 3 2 33 2 1 1 1 2 7 1 1 3 5 8 2 20 6 8 2 16 217 118

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A Veszprém megyében található kistájak táji adottságainak részletes bemutatását tartalmazza a 8. a számú melléklet. A megyében a különböz földrészletek m velési ágainak megoszlása 2009. évi KSH-adatok alapján a következ : 33,1% o Erd o Nádas 0,5% o Halastó 0,1% o Gyep 12,7% o Gyümölcsös 0,4% 1,3% o Sz l o Konyhakert 0,7% o Szántó 33,5% o Kivett 17,7% A m velési ágak évenkénti alakulását mutatja a következ táblázat. A-52. táblázat: Földterületek nagysága m velési áganként, ha M velési ág Szántó Konyhakert Gyümölcsös Sz l Gyep Mez gazdasági terület Erd Nádas Halastó Term terület M velés alól kivett terület Összesen Forrás: KSH 2009

2000 150 579 2 960 2 237 6 647 58 764 221 187 79 977 1 058 98 302 320 67 798 370 118

2006 144 859 2 934 1 425 6 100 58 369 213 687 128 551 1 065 210 343 513 70 587 414 100

2007 144 347 2 940 1 602 6 259 58 285 213 433 131 000 1 065 210 345 708 67 796 413 504

2008 143 207 2 940 1 574 5 601 59 450 212 772 145 975 2 082 248 361 077 67 904 428 981

2009 142 376 2 940 1 648 5 774 53 956 206 694 141 140 2 104 279 350 217 75 193 425 410

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a m velés alól kivett terület nagysága 2008. évhez képest lényegesen megn tt. Ez a megye szempontjából nem kívánatos, felülvizsgálata mindenképpen javasolható. Lényeges csökkenés tapasztalható az erd területek és a gyepterületek nagyságában. A szántóterületek csökkenése kisebb mérték , de mindenféle képpen figyelemfelkelt . Ökoturizmus A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. Tv. 64 §. (2) szerint a védett területeken a nemzeti park igazgatóságoknak az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehet ségét biztosítaniuk kell, ezért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is ún. ökoturisztikai bemutatóhelyeket m ködtet. A bemutatóhelyek egy része a természetvédelmi kezelést biztosító állattartás bemutatására épül (Salföldi major, Tihany), de léteznek tematikus ökoturisztikai bemutatóhelyeik is, amelyek egy-egy terület bemutatása vagy tematika (pl. geológia) ismertetése céljából létesültek. Ökoturisztikai bemutatóhelyek Veszprém megyében: · Monoszló, Hegyest geológiai bemutatóhely · Tapolcai-tavasbarlang · Bakonybél, Bakonyi Erd k Háza · Zirc, arborétum PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


119

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés · · · · · ·

Szentgáli-k lik Balatonfüred, Lóczy-barlang Balatonederics, Csodabogyós-barlang Várpalotai homokbánya TT Tihany, Levendula Ház Látogatóközpont Bakonybél, Pannon Csillagda

A Káli-medence kapujának re a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyest . A Balaton fel l szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori k bánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezel tt m ködött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kih lés folytán sokszöglet , függ leges oszlopokra vált el. A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel kés bb a látogatók számára is megnyitottak. A tavasbarlangot bezáró k zet a középs -miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képz dött. K zettömegét az egykori Szarmata-tenger üledékeib l képz dött mészk és márga rétegek alkotják. A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik. A fiatal szarmata mészk a 210-230 millió éve képz dött fels -triász dolomitra támaszkodik, amelyb l hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol - a medence tájképét alapvet en meghatározó - napjainkra kihunyt t zhányók utóvulkáni m ködésének köszönhet en az oda lejutó víz kb. 40 °C-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik. E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 °C-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang fel l, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A számos forrásszájon - a jégkorszakok óta - feltör víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja. Az 1800-as évek végén medrét a fels szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang. Bakonybél központjában található a Bakonyi Erd k Háza. A zirci apátság hajdani gazdasági épületegyüttesének korszer felújítása teremtette meg annak a lehet ségét, hogy az egykori magtárban természetvédelmi és erdészeti gy jteményt lehessen kialakítani. A gy jtemény földszinti terme magát a természetet mutatja be: a hegység földtörténeti múltját, f bb k zeteit, ásványait, érdekes földtani jelenségeit. Az emeleti terem a természetben él , dolgozó, annak javait hasznosító erdész, vadász és a fam ves mesterségek tevékenységével ismertet meg. Hazánk legmagasabban fekv él fa-gy jteményét az 1182-ben Zircen letelepedett ciszterci rend hozta létre. Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató. Az arborétumot a Cuha-patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplálva. Az itt él vadkacsákon kívül még sokféle madár talál itt otthonra. Az arborétumban 2010 október - 2012. augusztus között rekonstrukciós munkák folynak, melyek a kert infrastruktúrájának megújítását, a tó kotrását, új vízparti él helyek kialakítását és a növényzet ápolását szolgálják. A Szentgáli-k lik jelenleg ismert járatainak hossza 420 méter, mélysége 42 méter. Az eredetileg jelentéktelennek t n , mindössze 12 méter hosszú barlang kutatását 1985-ben kezdték meg. Az egyre intenzívebb feltáró kutatásoknak köszönhet en hamar a többszörösére n tt a járathossz, egyben értékes régészeti leletek (rézkori edénytöredékek, bronzkori urnák, római érmék stb.) is el kerültek. A közel vízszintesen települt fels -triász F dolomit vastag pados k zetében kialakult – jobbára keskeny, hasadékszer – járatok szerkezeti vonalak, törések mentén képz dtek. Kisebb, omlásos eredet termek csupán ott jöttek létre, ahol e PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


120

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés törésvonalak metszik egymást. A barlangi képz dmények közül meg kell említeni a Nagyterem heliktitjeit, a néhol meg rz dött lemezes kalcitkiválásokat, néhány cseppk oszlopot, álló- és függ cseppköveket, valamint a falakat helyenként díszít borsókövet. E fokozottan védett barlang méreteinél, formakincsénél fogva, és viszonylag könnyen járható jellegéb l adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a tektonikus folyamatok és a képz dmények bemutatására, valamint a barlangjárás, barlangkutatás különböz technikájának, gyakorlatának elsajátítására. Külön kiemelend a fent említett régészeti anyag helyszíni bemutatásának lehet sége, amely kit n lehet séget ad a természeti és kultúrtörténeti értékek kapcsolatának illusztrálására is. A Tamás-hegy nyugati oldalában 1894-ben feltárt és 1934-ben megnyitott Balatonfüredi Lóczy-barlang jelent s természeti és idegenforgalmi értékkel rendelkezik. A hegységképz er k hatására vízszintes helyzetükb l kibillent középs -triász korú, látványos mészk rétegek zárják körül a mélyb l feltör langyos vizek által kioldott barlangot. Az üstszer oldási formák és a helyenként még megtalálható borsókövek is utalnak a barlang kialakulásának körülményeire. A barlangot szép és változatos oldásformák, a hegy felépítését bemutató vékonyréteges mészk falak jellemzik. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország 12. leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nev örökzöld cserjér l kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m (a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai els sorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon (Függ kert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képz dményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló fels -triász Edericsi Mészk Formáció rétegeit. Méreteib l, látványos formakincséb l és viszonylag könnyen járható jellegéb l adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböz képz dmények bemutatására. A Várpalotai homokbánya természetvédelmi terület földtani természeti értékként, a magyarországi miocén képz dményeken belül, a kora-bádeni korú homokösszlet az egykori tengerparton a hullámverés által felhalmozott puhatest ek (els sorban csigák és kagylók) kiváló megtartású vázmaradványainak egyedülálló lel helye. Az itt el forduló több mint 400 puhatest fajon kívül közel 100 foraminifera (mészvázas egysejt ) fajt is találtak a homokban. Mint különleges jelent ség smaradvány lel hely és egyben geológiai alapszelvény kapott védelmet. A Keleti-Bakony középidei (f leg fels -triász dolomit) hegytömegének több száz méterrel lejjebb zökkent (pontosabban a feltolódások mentén kevésbé kiemelkedett) D-i el terét szintén karni dolomit alkotja. A bánya északi szomszédságában mélyült – több mint 400 méteres – fúrás jól tükrözi a Várpalotai-medence ezen részének földtani felépítését. Eszerint a felszínt l számított 340 m mélység alatt karni dolomit helyezkedik el, melyre 100 méternél vastagabb eocén (f leg márga) sorozat települ. Efölött szintén eróziós diszkordancia felülettel következik a középs -miocén rétegsor. A medence alsó-bádeni, homokos-agyagos képz dményei mintegy 100 méter vastagságúak, melynek alsó részét képviselik a felhagyott homokbányában el bukkanó, enyhén DK felé d l rétegek. A nemzetközileg elfogadott PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


121

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés rétegtani besorolás szerint az itteni homok az M4b („fels -lagenidae”-s) szintet képviseli. A miocén rétegsorra a fal legfels részén látható, néhány méter vastagságú pleisztocén törmelékes anyag települ, benne vegyesen triász dolomittal és fels -pannon édesvízi mészk vel. A bányafalban feltárt 4–5 méter vastag, egykori tengerparti környezetben keletkezett középs miocén homoksorozat két f részb l áll. Alsó részét egynem , viszonylag nyugodtabb vízben lerakódott, kevés agyagot is tartalmazó apró szemcséj , világos okkersárga homok alkotja. A védett alapszelvény fels részét több méter vastagságú keresztrétegzett, szürke homok képviseli. A hullámveréses eredet anyag többnyire jól osztályozott, apró és közép szemcséj kvarchomokból áll, benne hatalmas mennyiség összemosott molluszka héjjal. A vízmozgás miatt széttöredezett mésztekn k mellett igen sok kit n megtartású kagylóhéj és csigaváz (400-nál több faj) rz dött meg. A Várpalotai homokbánya TT legf bb értékét ez a hazai viszonylatban egyedülálló smaradvány-együttes jelenti. A védett feltárás tehát els sorban tudományos ( slénytani és rétegtani) és fels oktatási célokat szolgál, de emellett geológiai bemutatóhelyként ismeretterjesztésre is alkalmas. A BfNPI 2011. januárjától szakvezet kíséretében lehet séget biztosít a védett terület látogatására. A tematikus bemutatóhelyek mellett tanösvényeket is létesítettek olyan helyeken, ahol a terület jellege elbírja a nagyobb mennyiség turistát ill. ahol a terület megismerését a különböz típusú tanösvényeken a látogatók önállóan is megtehetik: · Theodóra-Kékk tanösvény, Kékkút · Badacsony, Geológiai és botanikai tanösvény, · Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény · Kamon-k tanösvény, Szigliget · Magas-Bakony TK - Boroszlán tanösvény · Somló TK - Kitaibel tanösvény · Tihanyi-félsziget, Lóczy Lajos tanösvény Borvidékek A sz lészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjér l, továbbá a borászati termékek el állításáról, forgalomba hozataláról és jelölésér l szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet szerint a térség települései a következ borvidékekhez tartoznak · ·

·

Badacsonyi borvidék: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, K vágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca. Balatonfüred-Csopaki borvidék: Alsóörs, Aszóf , Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonf kajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonsz l s, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Fels örs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka. Balaton-felvidéki borvidék: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Sümeg, Sümegprága, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla.



122


Nagy-Somlói borvidék: Somlóvásárhely.

Borszörcsök,

Doba,

Somlójen ,

Somlósz l s,

Erd gazdálkodás Veszprém megye erd sültsége az országos átlagot lényegesen meghaladja, 33,1%. A megyében m köd három nagy állami erd gazdaság: a Bakonyerd Erdészeti és Faipari Zrt., a HM Budapesti Erd gazdaság Zrt. és a HM VERGA Veszprémi Erd gazdaság Zrt. Bakonyerd Erdészeti és Faipari Zrt. A kezelésében lév erd területb l 31725 hektár gazdasági-, 25221,7 hektár védelmi-, 397,9 egészségügyi, szociális, turisztikai-, 27,9 hektár, pedig oktatási, kutatási rendeltetés . A Bakonyerd Zrt. erd állományának min sége és fafaj összetétele átlagos. A fafaj összetételén belül kiemelked en magas a cser, a bükk és a tölgy, valamint a feny aránya. A Társaság által kezelt erd k kor szerinti megoszlása kedvez , választék szerinti összetétele viszont csak közepes. Term helyi adottságok átlagosak. Területén m köd Veszprém megyében m köd erdészetek: · Bakonyszentlászlói Erdészet (8431 Bakonyszentlászló, Pet fi u. 5.) · Bakonybéli Erdészet (8427 Bakonybél, Szent Gellért tér 7.) · Farkasgyep i Erdészet (8582 Farkasgyep , Pet fi u. 30.) · Balatonfüredi Erdészet (8230 Balatonfüred, Táncsics Mihály u.19.) · Devecseri Erdészet (8460 Devecser, Pápai út 23/1.) · Monostorapáti Erdészet (8296 Monostorapáti, Pet fi u. 34.) · Pápai Erdészet (8500 Pápa, Szent István u. 28.) HM Budapesti Erd gazdaság Zrt. A HM Budapesti Erd gazdaság Zrt. közel 32.000 ha erd területen folytat erd gazdálkodást. Veszprém megye vonatkozásában az Uzsai Erdészeti Igazgatóság (8321 Uzsa, Erdésztelep 19.) tartozik m ködési területéhez. A faállományok állapota a területi szétszórtság illetve a honvédelmi rendeltetés területek esetében a gazdálkodás múltbéli hiánya miatt elég nagy különbségeket mutat. A HM Budapesti Erd gazdaság Zrt. m ködési területén a gazdasági célt szolgáló erd k területnagysága közel 12.000 ha. A fennmaradó területek természetvédelmi és zömében honvédelmi célokat szolgálnak. A HM Budapesti Erd gazdaság Zrt. erd területein található összes él fakészlet eléri a 4 millió köbmétert. A hektáronkénti átlagos fatérfogat 145 m3, amely az országos átlag körül alakul. Az erd k fafaj-összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a leggyakoribb fafaj a cser, a tölgy és az akác. Területi arányuk 70%. A kitermelt fatömegnek mintegy 83%-át kemény lobos fafajok (cser, tölgy, akác, bükk, gyertyán) adják, a többi nyár, feny és egyéb lágy lombos fafajokból tev dik össze. HM VERGA Zrt. A HM VERGA Zrt. a Magas-Bakony- és a Bakonyalja tájegységekben található cca. 50 ezer hektár állami erd területeken, 7,2 millió m3 él fa készlet erd t kezel. A területek több mint fele - 26,5 ezer hektár - honvédelmi célokat szolgál. A Zrt. által kezelt erd k 90%-ban shonos fafajokból (tölgy, cser, bükk, gyertyán stb.) álló zömében természetszer erd k, ahol az erd tervekkel összhangban álló természetközeli erd gazdálkodást folytatnak. A fennmaradó 10% kultúrerd , (telepített erdei és feketefeny ) amely a Veszprém környéki kopárokon az I. világháborút követ és a mai napig tartó erd telepítési tevékenység következtében jött létre.



123


Összességében elmondhatjuk, hogy Veszprém megye változatos tájegységekkel rendelkezik, melyekre természeti adottságuk szerint más-más tájhasználat jellemz . A tájegységek között megtalálhatóak a sz l m velésre, borászatra alkalmas hegyvidékek, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is. A megye mind természeti értékek, mind pedig épített környezet tekintetében is kiemelt jelent séggel bír.

A.I.4.2. ÉL

VILÁG

Veszprém megy települései 26 kistáj részét képezik. Ezen kistájak él világa határozza meg a megye flórájának és faunájának összetételét. Ennek alapján elmondható, hogy nagyon változatos a megye él világa, hiszen megtalálható a térségben a síkságtól a dombságig, a vizek él világa éppúgy, mint a hegyvidékekre jellemz életközösség.

A.I.4.2.1. NÖVÉNYVILÁG A változatos éghajlati és talajviszonyok miatt gazdag és sokrét Veszprém megye flórája. Marcal-völgy A kistáj potenciális erd vegetációját a keményfás ligeterd k, égerligetek, f z- és égerlápok jelentik. Mivel a terület jelent s része lefolyástalan medence, nagy kiterjedés fátlan él helyek alakultak ki. Ültetvényszer erd k térfoglalása csekély, néhol láthatunk csak nemesnyárasokat. Az inváziós terhelés alacsony, f leg a peremterületeken vannak akácosok. A kistáj jellemz fátlan él helyei a mészkedvel üde láprétek, zsombékosok, magassásosok. Biztosra vehet , hogy egykor nagy kiterjedés úszólápok voltak a Marcal-völgy középs és alsó részén. A lápvidéket a Marcal és a környez dombvidékeken ered források táplálták, egyúttal a területen jelent s t zegképz dés volt. A 19. század közepén kezd d meliorációnak köszönhet en a láprétek kiterjedése minimálisra csökkent, az úszólápok megsemmisültek, a t zeg kotusodása miatt a term helyek is jelent sen degradálódtak. A magasabb térszíneken az erd ket kiirtották, helyükön kialakult gyepeket legeltették vagy kaszálták. A rétek felhagyása az 1990-es évek elején kezd dött, ekkortól nagy magassásosok alakultak ki. A t zeg kibányászásával mesterséges tavak keletkeztek. Az erdei flórában a ligeterdei elemek (bogláros szell rózsa – Anemone ranunculoides, odvas keltike – Corydalis cava, rezg sás – Carex brizoides) dominálnak, az üde gyepekben domináns a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és franciaperje (Arrhenatherum elatius). Az alacsonyabban fekv területeken a mocsári sás (Carex acutiformis) alkot jelent s állományokat. A szivárgóvizes helyek fragmentális növénytársulása a gyapjasmagvú sásos és a nyúlfarkfüves láprét. Jelent sek a t zeges területeken megmaradt állományok p1. a fehérmájvirág (Parnassia palustris), csermelyaszat (Cirsium rivulare), mocsári kosbor (Orchis laxiflora) és hússzín ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), lápi sás (Carex davalliana) és a gyapjúsások (Eriophorum sp.).

Kemenesalja A kistáj jelent s része potenciális erd terület, gyepek csak kis kiterjedésben fordulhattak el . Klímazonális vegetációtípusát gyertyános-tölgyesek jelentik. A kistáj déli részén a Kemeneshátról geny tés cseres-tölgyesek húzódnak le. A patakvölgyekben éger- és f zligetek alakultak ki. Ma már a telepített faállományok (f leg akácosok, kevés fenyves) foglalják el a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


124

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés kistáj erd területeinek jelent s részét. A kistáj területe szántóföldi m velésre kiválóan alkalmas, a legtöbb erd t már régen kiirtották, a megmaradtak közül az évszázados legeltetés, majd intenzív erd gazdálkodás miatt kevés a természetszer állomány. A kistáj jelent s része egykor a Marcal árterülete volt, ahol a lefolyástalan területen zsombékosok, mészkedvel üde láprétek, f z- és égerlápok alakultak ki. Az 1980-as években elvégzett meliorációk után ezeknek az él helyeknek hírmondója sem maradt. A gyertyános-tölgyesek fajkészletében jelent s szerepet kapnak a nyugat-dunántúli elemeknek (szagos galaj – Galium odoratum, erdei galaj – Galium sylvaticum, magyar varf – Knautia drymeia), ill. a szegélyfajok (gombos zanót – Chamaecytisus supinus, sváb rekettye – Genista germanica, fekete lednek – Lathyrus niger). A patakmenti állományokban ligeterdei fajok (ligeti csillagvirág – Scilla vindobonensis, odvas keltike – Corydalis cava, bogláros szell rózsa – Anemone ranunculoides) jellemz k. A hidegkori reliktum jelleg fajok (apró gyékény – Typha minima, havasi szittyó – Juncus alpinus) napjainkra kipusztultak. A (másodlagos) száraz gyepeken kontinentális flóraelemek is felbukkannak (magyar kutyatej – Euphorbia glareosa, pusztai kutyatej – Eu. seguieriana, mezei üröm – Artemisia campestris). Pápa–Devecseri-sík A kistáj potenciális erd terület, de fragmentálisan természetes gyepek is el fordulhattak. Klímazonális vegetációtípusát üde lomberd k jelentik (többnyire gyertyános-tölgyesek). A vízfolyások mentén puhafa- és keményfaligetek alakultak ki. A kibukkanó pliocén kavicson és homokon kis kiterjedésben cseres-tölgyesek fordultak el a kistáj délkeleti részén. Ma az erdeifeny - és akácültetvények borítják a kistáj erd területének mintegy 70%-át. Az erd k jelent s részét az évszázados emberi tevékenység drasztikusan átalakította. A sovány talajokon többnyire legeltetés folyt, mely kisebb-nagyobb mértékben ligetessé tette az erd ket. Az erd irtások és legeltetések következtében nagy kiterjedés füves pusztaságok alakultak ki, ennek egyik széls séges példája a Tét környéki futóhomokos terület, melyet az 1950-es években akáccal telepítettek be. Az állatállomány csökkenésével a legel ket, legel erd ket akáccal és erdeifeny vel ültették be. A gyertyános-tölgyesekben gyakoriak a ligeterdei elemek (ligeti csillagvirág – Scilla vindobonensis, odvas keltike – Corydalis cava, foltos kontyvirág – Arum maculatum) mellett. A délkeleti rész cseres-tölgyeseiben jellegzetes a geny te (Asphodelus albus), míg északabbra a selymes boglárka (Ranunculus illyricus) és a tarka n szirom (Iris variegata) el fordulása. Említésre méltók a kistáj sovány talajain kialakuló lengefüves és egércsenkeszes pionír társulások. A térségre nagyon jellemz ek a zergeboglár (Trollius europaeus) állományok és a hatalmas illatos hagyma (Allium suaveolens) állományok. Sárrét Flórája és vegetációja alapján egyaránt átmeneti jelleget mutató, középhegység-peremi potenciális erd ssztyepp-terület, mélyebb fekvés részein lápi- és mocsári vegetációval. A ma nagyrészt jelent sen degradált, ill. f leg mez gazdasági területként hasznosított tájban, a természetközeli vegetáció elszigetelt foltokban maradt fenn. Fajgazdag erd ssztyepp-flóra els sorban – az évszázadok óta legfeljebb extenzíven hasznosított (legeltetés, üdébb völgytalpakon kaszálás) – löszvölgyekben maradt fenn. A löszpusztagyepek számos típusa (pusztai csenkesz – Festuca rupicola, pusztai és csinos árvalányhaj – Stipa pennata, S. pulcherrima), a félszáraz gyepek és a sztyeppcserjések rzik a pannon és kontinentális sztyeppterületek fajainak zömét (szennyes ínf – Ajuga laxmannii, csuklyás ibolya – Viola ambigua, sugaras zsoltina – Serratula radiata, kései pitypang – Taraxacum serotinum, pusztai meténg – Vinca herbacea, leánykökörcsin – Pulsatilla grandis, budai imola – Centaurea sadleriana, cseplesz meggy – Prunus fruticosa, törpemandula – P. tenella, gór habszegf – Silene bupleuroides, változó gurgolya – Seseli varium, csajkavirág – Oxytropis pilosa, harasztos káposzta – Brassica elongata, erdei szell rózsa – Anemone sylvestris, taréjos búzaf PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


125

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés – Agropyron pectiniforme, macskahere – Phlomis tuberosa). A kistáj paleozoós k zetek alkotta kiemelkedésein (f leg a Szár-hegy devon mészk platóján) különlegesség a középhegységi szubmediterrán sziklagyep-fajok (deres csenkesz – Festuca pallens, ezüstaszott – Paronychia cephalotes, szirt r – Hornungia petraea, borzas szulák – Convolvulus cantabrica, sziklai üröm – Artemisia alba), ill. a mészkedvel -tölgyes szigetszer megjelenése. Növényföldrajzilag jelent sek a mélyebb fekvés – lecsapolt, elgyomosodott, t zegbányászat áldozatául esett – részek fennmaradt láprétfoltjai (fátyolos n szirom – Iris spuria, lápi nyúlfarkf – Sesleria uliginosa) és fragmentális szikesei (sziki szirózsa – Aster tripolium subsp. pannonicus, sziki útif – Plantago maritima) is. Alsó-Kemeneshát A dombság potenciális erd terület, kis kiterjedés gyepek a sekély, rossz talajadottságú területeken el fordulhattak. Klímazonális vegetációtípusát száraz és félszáraz lomberd k jelentik, az északi letöréseken üdébb változatok is el fordultak. A dombvidék jellegzetes társulása a geny tés cseres-tölgyes. A telepített fenyves és akácos állományok ma az erd terület több mint 70%-át borítják, az inváziós terhelés az akác jelent s térfoglalásának következtében számottev . A dombvidék növényzete régóta jelent s emberi hatásnak kitett. A maradék erd k az er teljes legelés miatt kiligetesedtek. A legeltetés miatt még az 1900-as évek közepén csak néhány jelent sebb erd tömb volt. Az állattartás visszaszorulásával a területet intenzíven erd sítették, ezzel párhuzamosan a gyepek és szántók kiterjedése nagymértékben lecsökkent. A flórában egyaránt megtalálhatók a nyugat-dunántúli (csarab – Calluna vulgaris, magyar varf – Knautia drymeia, szártalan kankalin – Primula vulgaris) és a szubmediterrán (délvidéki perjeszittyó – Luzula forsteri, geny te – Asphodelus albus) elemek. A szárazabb déli részeken számos xerotherm elem bukkan fel (molyhos tölgy – Quercus pubescens, fekete kökörcsin – Pulsatilla nigricans, tarka n szirom – Iris variegata). Kontinentális fajok f leg a lösszel borított területeken találhatók meg (tavaszi hérics – Adonis vernalis, pusztai kutyatej – Euphorbia seguieriana, tarka sáfrány – Crocus reticulatus). Somogyi parti sík A Balaton déli és nyugati partvidéke a tó egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött. A Balaton hordalékából, turzásaiból felépült homokos part mögött jöttek létre a berkek. A 20. században a homokos part szinte teljes egészében fürd teleppé alakult: part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták. A lápi és más érzékeny fajok sokszor másodlagos él helyeken fordulnak el , pl. régi anyagnyer helyek mélyedéseiben találhatunk kormos csátét (Schoenus nigricans) vagy orchideákat. A valamikor állományalkotó tengeri szittyó (Juncus maritimus) és vékony káka (Schoenoplectus pungens) már csak töredék populációkkal rendelkezik. A kenesei löszfalakra települt növényzet a mez földi löszpusztákkal rokon, legnevezetesebb faja a tátorján (Crambe tataria), de fontos a cseplesz meggy (Prunus fruticosa), törpemandula (P. tenella), hever sepr f (Bassia prostrata), buglyos zanót (Chamaecytisus austriacus), csikófark (Ephedra distachya), magyar zsálya (Salvia aethiopis), lózsálya (S. verticillata), harasztos káposzta (Brassica elongata). A vízben álló nádasok, part menti bokorfüzesek és f z-nyár ligeterd k lakott területek elé és közé szorultak. A nagyobb nádas és magassásos állományok az üdül övezet mögött, az egykor nagy kiterjedés télisásosok mellett maradtak fenn, ezt a sávot viszont átvágta az autópálya. A mocsárréteken a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) és a nádkép csenkesz (Festuca arundinacea) az állományalkotó. A tölgy-k ris-szil ligeterd k nyoma néhány nagytermet kocsányos tölgy (Quercus robur). A m velés visszaszorulása és az él helyek felaprítása következtében nagy az inváziós terhelés: különösen az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a magas aranyvessz (Solidago gigantea) jelenléte meghatározó.



126


Balaton Legnagyobb kiterjedés természetes tavunk az emberi beavatkozások (pl. Sió-zsilip megépítése, berkek lecsapolása, a parti nádas öv megszüntetése, partvéd m vek kiépítése, vízszennyezések) következtében csak részlegesen rizte meg a többségében hínár- és a parti zonációhoz tartozó eredeti vegetációtípusait. A balatoni hínárok zömét a legyökerez hínáros békasz l (Potamogeton perfoliatus) alkotja, sokszor süll hínár- (Myriophyllum) és tüskéshínár- (Najas) fajokkal. A hínárnövényzet eloszlása és mennyisége – évtizedes id léptékben – igen változó. A nyílt víz fel l, a nádasok el tt, azok öblözeteiben jellemz k a víz színén szétterül fajok: békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae), fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), vízitök (Nuphar lutea), sulyom (Trapa natans). Vízben alámerül értékes növények a kolokán (Stratiotes aloides) és a rencefajok (Utricularia spp.). A nád (Phragmites australis), bodnározó gyékény (Typha latifolia), keskenylevel gyékény (T. angustifolia), tavi káka (Schoenoplectus lacustris) uralta nádasok területe az utóbbi évtizedekben jelent sen csökkent, ma már csak a tó 2,1%-t borítják. Szép állományaik az északi parton Zánka mellett, a Szigligeti-, a Bázsai-, a Csopaki-, és a Kerekedi-öbölben maradtak fenn. Ezekben lápi fajok is vannak (télisás – Cladium mariscus, t zegpáfrány – Thelypteris palustris) és a partszegély szukcessziósorozatának elemei is mind megtalálhatók bennük. Megritkult ugyanakkor a forrásmoha (Fontinalis antypyretica), problémát jelent az inváziós süntök (Echinocystis lobata). A csak id szakosan víz alá kerül nádasok sokkal fajgazdagabbak (nádi boglárka – Ranunculus lingua, gázló – Hydrocotile vulgaris), mint az állandóan elöntött állományok. A nádas és a magassásos öv gyakran széles sávban egymásra csúszik. Leggyakoribb sásfaj a mocsári sás (Carex acutiformis). Külön említést érdemel a térség jellemz védett növénye: a kisfészk aszat (Cirsium brachycephalum). Balatoni-Riviéra A klímazonálisan jórészt erd ssztyepp-övbe tartozó terület ma jellemz en félkultúr-táj (szép példa erre Tihany). Felt n a déli, szubmediterrán jelleg fajok magas aránya. A hagyományos gyümölcskultúra – a sz l n kívül sok más délvidéki faj is (pl. füge, levendula) – az eredeti szárazságt r növényzet maradékával páratlan egységbe fonódott össze. A gazdálkodással való felhagyás folyamatos, üdül területté alakul a hegyoldal is. A falvak feletti egykor nagy kiterjedés legel k most erd södnek be. A tópartot kísér magassásossokból és nedves rétekb l csak fragmentumok maradtak. Kemény alapk zeten zonális az egykor nagy kiterjedés mészkedvel tölgyes, a hegytet kön és enyhén északias lejtés oldalakon kocsánytalan tölggyel. A délies lejt kön egy szárazabb, molyhos tölgy és virágos k ris uralta változat n sárga koronafürttel (Coronilla coronata). Az extrazonális gyertyános-tölgyes állományokat is xeroterm elemek (bajuszoskásaf – Piptatherum virescens, bokros koronafürt – Hippocrepis emerus) színezik. Az elegyes karszterd elszegényedve idáig hatol le. A flóra gazdag déli elterjedés , nemegyszer ritka növényekben ( szi csillagvirág – Prospero elisae, borzas szulák – Convolvulus cantabrica, vet virág – Sternbergia colchiciflora). Permi vörös homokkövön perjeszittyós mészkerül tölgyesek tenyésznek déli elemekkel (virágos k ris – Fraxinus ornus, cserszömörce – Cotinus coggygria), kiritkuló gyepszinttel és csupasz mohás foltokkal. Az északi oldalakon a rekettyés tölgyesben uralomra jutnak az acidofil fajok. A mészkerül tölgyesek leromlása csarabosokhoz vezet (Ábrahámhegy – Kisörs). Tapolcai-medence Eredetileg gazdag lápvegetáció borította, amely azonban a csatornázás és vízelvezetés, majd a környez bányák víztelenítésével bekövetkezett talajvízszint-csökkenés hatására visszaszorult. A domináns lápréti fajok még el fordulnak, különösen a kormos csáté (Schoenus nigricans), néhol lápi nyúlfarkf (Sesleria uliginosa), télisás (Cladium mariscus), nagy szittyó (Juncus subnodulosus), nagyon ritka a lápi sás (Carex davalliana). Több jellegzetes lápréti faj (köztük PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


127

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés a havasi hízóka – Pinguicula alpina) kipusztult. Az üde láprétek helyét kékperjés és kaszálórétek foglalták el, majd sztyeppesedés indult meg, illetve gyakoriak a gyomos, zavart gyepek és legel k. Elt n ben a lisztes kankalin (Primula farinosa), van még szarvas és illatos hagyma (Allium carinatum, A. suaveolens), buglyos szegf (Dianthus superbus), mocsári lednek (Lathyrus palustris), fehér zászpa (Veratrum album). A terület jelent s részben szántóföldi m velés alatt áll. Mai állapotában a medence aljának potenciális vegetációja feltehet en cseres-tölgyes, a patakok mentén keményfaliget. A bazalthegy-tet k zonális társulása gyertyános-tölgyes. Az északi lejt kön, extrazonálisan bükkös is el fordulhatott. A mozgó törmeléken törmelékköt gyep, cserjés, majd bokorerd díszlik. A beerd sülési folyamat itt zárt juhar-hárs sziklaerd kialakulásához vezet. Az erd k aljnövényzetét délies elemek, mint a májvirág (Hepatica nobilis) és pirítógyökér (Tamus communis) színezik. A szelídgesztenye (Castanea sativa) shonossága kérdéses, mai állományai másodlagosak. A természetes erd társulások helyett ma már gyakran akácosokat és kisebb részben feketefeny állományokat találunk, illetve a hegyek lejt it nagyrészt sz l ültetvények borítják. A sziklákon szilikát sziklagyepek jellemz k, itt n a sziklaiternye (Aurinia saxatilis), Lumnitzerszegf (Dianthus plumarius subsp. lumnitzeri), nyugati pikkelypáfrány (Asplenium ceterach). Tátika-csoport A kistájat természetes körülmények között alapvet en üde erd k borítanák. Ezek ma már csak a hegy-dombvidéki jelleg részeken jellemz k. A magasabb bükkösök, fényben gazdagabb és bükkel többé-kevésbé elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyesek találhatók. A hegylábi, alacsonyabb térszíneken egykor inkább gyertyán és kocsányos tölgy uralta erd k lehettek, ezek helyén azonban napjainkban többnyire elegyetlen vagy kevés gyertyánt tartalmazó cseres és kocsányos tölgyesek állnak. A szárazabb, fényben gazdagabb tölgyesek ritkák, els sorban a meredekebb, délies oldalakon jelentkeznek. A kistáj keleti felén mészkerül jelleg tölgyesek is n nek. A Tátikán sziklásabb, nyíltabb növényzetet is találunk. A kistáj alacsonyan fekv részeit egykor borító erd knek hírmondója is alig maradt, helyükön szántókat, parlagokat, jellegtelen gyepeket, mocsárréteket alakítottak ki. A terület erdeit korábban 40-80 éves vágásfordulóval kezelték, a tölgyet és a bükköt el nyben részesítették, a gyertyánt és a nyírt irtották. A talaj fokozott védelme érdekében korlátozták a legeltetést, makkoltatást. A Tátikán korábban vár volt, így a hegy régebben erd tlen volt, csak kés bb erd södött vissza. Napjainkban is nagy területeket fenyeget a k bányászat. A természetes növényzetet üde erdei fajok uralják (szagos galaj – Galium odoratum, bükksás – Carex pilosa, medvehagyma – Allium ursinum, olocsáncsillaghúr – Stellaria holostea, sárgaárvacsalán – Lamium galeobdolon). Említést érdemel még a Tátika néhány sziklalakó faja (nagylevel és fekete madárbirs – Cotoneaster tomentosus, C. niger, nyugati pikkelypáfrány – Asplenium ceterach, sziklaiternye – Aurinia saxatilis). A fényigényes, szárazságt r fajok ritkák (bablevel varjúháj – Sedum maximum, sátoros margitvirág – Tanacetum corymbosum, nagyezerjóf – Dictamnus albus). Az inváziós fajok els sorban az erd tömbök szélén és a nedves síkvidéki részeken terjednek. Keszthelyi-fennsík A Balatonedericset, Lesencefalut valamint Nemesvitát magában foglaló kistáj növényzetét kett sség jellemzi. A magasabb tet kön, északias oldalakban, völgyekben a 19. században még bükkösök uralkodtak. Mára a bükkösök helyét részben bükkelegyes származékerd k, telepített faállományok vették át. Jelent s a különféle, els sorban gyertyános-tölgyes jelleg üde erd k kiterjedése. Jellegzetesek a hegységben a meredek oldalakban, sziklás talajon el forduló bükkös sziklaerd k. A déli oldalakat, a hegység déli részének nagyobb részét fényben gazdag, szárazabb tölgyesek uralják. A csertölgy a mélyebb talajú részeken kocsánytalan tölggyel, a sekélyebb talajokon molyhos tölggyel és virágos k rissel alkot erd ket. A legsekélyebb talajokon erd – szárazgyep mozaikok (bokorerd ket) találhatók, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


128

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés ahol a gyepes komponenst a dolomiton kialakuló jellegzetes sziklás gyepek (sziklafüves lejt sztyeppek, dolomit sziklagyepek) alkotják. A korábbi tájhasználat a sekély, dolomitos talajon sokfelé okozta az erd takaró pusztulását, ezt a 20. században els sorban feketefeny vel pótolták, így a hegységben sokfelé találunk telepített fenyveseket. A kistáj gazdag sziklagyepi és száraz erdei flórával rendelkezik (sz ke oroszlánfog – Leontodon incanus, magyar gurgolya – Seseli leucospermum, deres csenkesz – Festuca pallens, gombos varjúköröm – Phyteuma orbiculare, illetve bajuszoskásaf – Piptatherum virescens, bársonyos tüd f – Pulmonaria mollis, fekete zászpa – Veratrum nigrum). Jelent s a szubmediterrán elterjedés fajok (bokros koronafürt – Hippocrepis emerus, szúrós csodabogyó – Ruscus aculeatus, pirítógyökér – Tamus communis) fajok száma és kiemelést érdemelnek a sziklaerd k fajai is (cifra kankalin – Primula auricula, fehér sás – Carex alba, tarka nádtippan – Calamagrostis varia, lila csenkesz – Festuca amethystina). Növényföldrajzi érdekesség a délkelet-európai erd kre jellemz keleti zergevirág (Doronicum orientale) (Balatonederics). Badacsony–Gulács-csoport A Badacsony és a Fekete-hegy közt húzódó bazaltvonulat területét egykor erd k borították. A hegylábi területeken és a többé-kevésbé szigetszer en elkülönül hegyek "szoknyáin", lankásabb lejt in az egykor uralkodó tölgyesek helyén mez gazdasági területeket alakítottak ki. A meleg lejt kön a római kortól jellemz a sz l m velés, a síkon a szántó- és gyepgazdálkodás. A jelenlegi erd takaró nagyrészt a sz l k feletti részekre korlátozódik, a cseres-kocsánytalan és molyhos tölgyesek mellett, az üdébb term helyeken gyertyánostölgyes, bükkös foltokkal. A domborzati adottságok miatt az edafikus társulások kiterjedése számottev , a délies letöréseken bokorerd kkel (molyhos tölgy – Quercus pubescens, sajmeggy – Prunus mahaleb), sztyepprét, sziklagyep tisztásokkal (sziklai csenkesz – Festuca pseudodalmatica, sziklaiternye – Aurinia saxatilis, balatoni galaj – Galium austriacum). A platóperemek alatti periglaciális törmeléklejt ket hárs-k ris erd k, napsütötte, nyílt részeken kopár zuzmóvegetáció, törmeléklejt -gyepek fedik. A Fekete-hegy platójának tavai lápi növényzetet (dárdás nádtippan – Calamagrostis canescens, t zegpáfrány – Thelypteris palustris) riznek. Jelent s területen történt feketefeny -telepítés, sok a jellegtelen akácos állomány. Növényföldrajzi szempontból fontosak az atlanti-mediterrán színez -elemek (pirítógyökér – Tamus communis, borostyán-szádor – Orobanche hederae), illetve xerotherm él helyek más melegkedvel növényei (magas borsó – Pisum elatius, koronás galambbegy – Valerianella coronata, dudatönk – Physocaulis nodosus, cseh tyúktaréj – Gagea bohemica, csigamoha – Leptodon smithii, piramismoha – Pyramidula tetragona). A sziklavegetáció ritka reliktumokat is riz: fürtös k tör f (Saxifraga paniculata), sziklai dercevirág (Cardaminopsis petraea) (Csobánc), cselling (Notholaena marantae). A Balatonicum területén itt találjuk a legkeletibb csarabos (csarab – Calluna vulgaris, dunántúli sás – Carex fritschii) el fordulást. Balaton-felvidék és kismedencéi A Balaton-felvidék potenciális erd terület, de az évezredes emberi jelenlétnek köszönhet en a m velésre alkalmas medencékben a szántó- és gyepgazdálkodás, a meleg hegyoldalakon a sz l - és gyümölcstermesztés vált meghatározóvá. A mészk hegyeken molyhos-tölgyesek (molyhos tölgy – Quercus pubescens, virágos k ris – Fraxinus ornus, bokros koronafürt – Hippocrepis emerus, sziklai sás – Carex halleriana, nagyezerjóf – Dictamnus albus, pusztai szélf – Mercurialis ovata, pázsitos n szirom – Iris graminea, pilisi bükköny – Vicia sparsiflora), a pedimenteken, fejlettebb talajtakarójú részeken cseres-tölgyesek jellemz k, melyeket az évszázadokon át jellemz erdei legeltetés, illetve az erd gazdálkodás hatásai változó mértékben alakítottak. A többnyire ugyancsak sokrét en hasznosított mezofil erd k (gyertyános-tölgyesek, néhány ponton bükkösök), kis térfoglalásúak, flórájukat néhány a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


129

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Délnyugat-Dunántúlra jellemz elem tarkítja (májvirág – Hepatica nobilis, délvidéki perjeszittyó – Luzula forsteri, tarka lednek – Lathyrus venetus). Értékes edafikus társulások a déli lejt k szubmediterrán és endemikus fajokban gazdag karszt-bokorerdei (cserszömörce – Cotinus coggygria, sárga koronafürt – Coronilla coronata, nizzai zörg f – Crepis nicaënsis, gatyás saláta – Lactuca viminea), dolomit-sziklagyepjei (magyar gurgolya – Seseli leucospermum, kékes borkóró – Thalictrum pseudominus, deres csenkesz – Festuca pallens, délvidéki árvalányhaj – Stipa eriocaulis, sulyoktáska – Aethionema saxatile, ezüstös útif – Plantago argentea) és lejt sztyeppjei (lappangó sás – Carex humilis, magyar szegf – Dianthus pontederae, sárga iglice – Ononis pusilla, Orlay-murok – Orlaya grandiflora, borzas szulák – Convolvulus cantabrica, vet virág – Sternbergia colchiciflora, szi csillagvirág – Prospero elisae, vitézvirág – Anacamptis pyramidalis). A dolomit karszterdei itt fragmentálisabbak. A vöröshomokk hegyeken mészkerül -tölgyeseket is találunk. A Pécselyi- és Káli-medencében alföldi, erd ssztyepp-fajok (réti szirózsa – Aster sedifolius, bárányüröm – Artemisia pontica, hengeres peremizs – Inula germanica) találtak menedéket; a csátés-, szittyós- és kékperjés-láprétek lokálisan jelent s ritkaságokat (lisztes kankalin – Primula farinosa, illatos hagyma – Allium suaveolens) riznek. Vilonyai-hegyek A Pétfürd , Soly és Vilonya települést magában foglaló Balaton-felvidék keleti, legszárazabb dombsági területének dolomithegyeit és fiatal üledékekkel fedett hegylábfelszínét egykor hegységperemi erd ssztyepp-növényzet borította, nyílt és zárt száraz tölgyesekkel. A kistáj növényzetét szubmediterrán molyhos tölgyesek (molyhos tölgy – Quercus pubescens, virágos k ris – Fraxinus ornus, cserszömörce – Cotinus coggygria) és erd gazdálkodási szempontból értékesebb hegylábi-dombvidéki elegyes tölgyesek (tölgyfajok – Quercus spp., juharfajok – Acer spp., mezei szil – Ulmus minor) uralták. Ezek maradványai (Peremartoni-, Cseri-erd ) nagyrészt er sen átalakítottak, illetve a természetes erd terület jelent s részén évszázadok óta extenzív (kés bb különösen a szántókon intenzív) mez gazdasági hasznosítás (legeltetés, sz l - és gyümölcs-termesztés) jellemz . A többnyire jellegtelen száraz gyepeket változó intenzitással ma is legeltetik. A dolomithegyeken a természetközeli sziklagyepek (deres csenkesz – Festuca pallens, délvidéki árvalányhaj – Stipa eriocaulis) és sziklafüveslejt sztyeppek (lappangó sás – Carex humilis, élesmosóf – Chrysopogon gryllus) jelenleg is jelent s felületeket borítanak, értékes pannon (magyar gurgolya – Seseli leucospermum, Szent István-szegf – Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és szubmediterrán ( szi csillagvirág – Prospero elisae, sziklai üröm – Artemisia alba, ezüstös útif – Plantago argentea, fanyarka – Amelanchier ovalis, pézsmahagyma – Allium moschatum) színez elemekkel. Az alföldi jelleg erd ssztyepp-fajok (szennyes ínf – Ajuga laxmannii, sugaras zsoltina – Serratula radiata, kései pitypang – Taraxacum serotinum, gór habszegf – Silene bupleuroides, macskahere – Phlomis tuberosa, pusztai meténg – Vinca herbacea) f leg a kötöttebb (löszös, agyagos) talajok zárt száraz gyepjeihez, cserjéseihez kapcsolódnak. Vizes él helyekben igen szegény terület. Veszprém–Nagyvázsonyi-medence Növényzete alapján átmeneti terület a Bakony és a Balaton-felvidék közt. Egykor száraz tölgyesek uralta táj, de fiatal üledékekkel fedett részein – cseres-tölgyesek helyén – ma szántóföldeket találunk. A sekélyebb talajokon, rendzinákon jellemz molyhos tölgyesek és származékaik, a legeltetés miatt változó állapotú sztyepprétek nagyobb arányban maradtak fenn a m velésre alkalmatlan alacsony dolomit-fennsíkon, ill. a dombszer sasbérceken (Szárh., Öreg-Kátyó). Reliktumokban gazdag dolomitvegetáció a Séd-völgy sziklás peremein és a mikroklímatikus zugokban gazdag aszóvölgyekben (Tekeres-v., Mina-v., K ház-verem) jellemz . Az elegyes-karszterdei (mohos csitri – Moehringia muscosa, henye boroszlán – Daphne cneorum, gombos varjúköröm – Phyteuma orbiculare) elemek és az extrazonális PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


130

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés bükkösök jelenléte figyelemre méltó. Jellegzetesek a pannon-szubmediterrán sziklagyepek (magyar gurgolya – Seseli leucospermum, Szent István-szegf – Dianthus plumarius subsp. regis-stephani, kékes borkóró – Thalictrum pseudominus, balatoni galaj – Galium austriacum, délvidéki árvalányhaj – Stipa eriocaulis, ezüstaszott – Paronychia cephalotes, ezüstös útif – Plantago argentea), karsztbokorerd k (cserszömörce – Cotinus coggygria, feketegyökér – Scorzonera hispanica, szi csillagvirág – Prospero elisae), a lösz- ill. homoklepellel fedett felszínek alföldi vonásokat mutató sztyepprétjei (homoki n szirom – Iris arenaria, homoki vért – Onosma arenaria, szomorú estike – Hesperis tristis, szi füzértekercs – Spiranthes spiralis). A Nagyvázsony és Nemesvámos körül jellemz gyertyános- és cseres-tölgyesek (tavaszi kankalin – Primula veris, bozontos csukóka – Scutellaria columnae, epergyöngyike – Muscari botryoides) közül, a Dunántúlon csak itt található réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) el fordulás okán relevánsak a Kab-hegy lábának vízállásos cseres-tölgyesei, valamint lápi flórát (t zegmohafajok – Sphagnum spp., békaliliom – Hottonia palustris, dárdás nádtippan – Calamagrostis canescens, rekettyef z – Salix cinerea) és vegetációt (magassásos, zsombékos, f zláp) rz tavai (Öcsi-tó, Nagy-Sás-tó). Kab-hegy–Agártet -csoport Alapvet en napjainkban is erd s kistáj, a gyepek és a szántók aránya alacsony. Az uralkodó vegetációtípust északon a bükkösök jelentik, ehhez kisebb arányban és inkább délebben gyertyános tölgyesek csatlakoznak. Száraz tölgyesek els sorban a kistáj keleti és déli részén jellemz k: keleten, dolomiton mészkedvel tölgyesek (molyhos tölggyel), a Kab-hegy és az Agár-tet déli oldalán cseres-kocsánytalan tölgyesek. Gyakoriak a jellegtelen állományok. Érdekesek az erd kkel körülvett kis tavak (Kab-hegy) és nedves-üde rétek (Kab-hegy, Agártet : kékperje – Molinia caerulea, kornistárnics – Gentiana pneumonanthe, szi vérf – Sanguisorba officinalis, sárga sásliliom – Hemerocallis lilio-asphodelus, nyúlkömény – Selinum carvifolia, lápi pitypang – Taraxacum palustre, szibériai n szirom – Iris sibirica). A kistáj északkeleti részén, Szentgál közelében már a Keleti-Bakonyra és a Vértesre jellemz , dolomiton kialakult erd mozaik található (bükkös sziklaerd kkel). Itt ismert hazánk legjelent sebb tiszafa (Taxus baccata) el fordulása. A flóra meghatározói az erdei fajok, így az üde erd kben szagos galaj (Galium odoratum), medvehagyma (Allium ursinum), erdei ibolya (Viola sylvestris), erdei szélf (Mercurialis perennis), erdei tisztesf (Stachys sylvatica), farkasöl sisakvirág (Aconitum vulparia), a fényben gazdag tölgyes állományokban: baracklevel harangvirág (Campanula persicifolia), borzas ibolya (Viola hirta), erdei szamóca (Fragaria vesca), felemáslevel csenkesz (Festuca heterophylla), egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureocoerulea), méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria). Az erd k korábbi tulajdonviszonyaiban, használatában és jelenlegi képében is észrevehet különbség van a kistáj keleti és nyugati része közt. A nyugati rész alapvet en nagybirtokosi tulajdonban volt (pl. Zichy család), így erdei szabályos nyiladékkal szabdalt, többnyire homogén szerkezet szálerd k. A keleti rész nemesi közbirtokosságoké (pl. Szentgál, Nemesvámos) volt, itt korábban a szabályozatlan és mértéktelen fahasználat volt a jellemz . Ez eredményezte, hogy itt dönt en változatosabb szerkezet , de rosszabb növekedés sarjerd k találhatók.



131

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Sümeg–Tapolcai-hát Növényzet szempontjából három, élesen elkülönül részre osztható kistáj. Keleten, Sáska körül aprózódó dolomiton kialakult száraz gyepi vegetáció a meghatározó (nyílt sziklagyepek, sziklafüves lejt sztyeppek, félszáraz gyepek: lappangó sás – Carex humilis, deres csenkesz – Festuca pallens, sudár rozsnok – Bromus erectus, borzas szulák – Convolvulus cantabrica). A gyepeket csak kisebb molyhos tölgyes erd foltok tarkítják. A középs kavicsos talajú dombvidéket tölgyesek és származékaik borítják. Eredetileg cseres-kocsányos és csereskocsánytalan tölgyesek, kisebb arányban gyertyános tölgyesek és mészkerül tölgyesek (fekete áfonya – Vaccinium myrtillus, csarab – Calluna vulgaris) alkothatták a természetes vegetációt. A jelenlegi erd k ezek többé-kevésbé elszegényedett származékai, sok a csertölgy uralta állomány. Az erd k között megjelennek a forrásos, vizeny s részek (zsombéksás – Carex elata, kornistárnics – Gentiana pneumonanthe, lápi nyúlfarkf – Sesleria uliginosa). A kisebb területen itt is el forduló dolomiton mészkedvel tölgyes foltok is megfigyelhet k. A Sümeg és Csabrendek között található hegytömbön igen változatos erd s vegetáció található, a délies oldalakban molyhos tölgyesek, a tet kön bükkösök, gyertyános tölgyesek és sok fafajú elegyes erd k jellemz k (medvehagyma – Allium ursinum, májvirág – Hepatica nobilis, tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia, bozontos csukóka – Scutellaria columnae). Kis foltokban bükkös sziklaerd jelleg állományok is vannak, mészkedvel , sziklai fajokkal (fehér sás – Carex alba, bokros koronafürt – Hippocrepis emerus). A hegylábat délen részben befenyvesített száraz gyepek, bokorerd k (tavaszi hérics – Adonis vernalis, kökörcsinfajok – Pulsatilla spp., kisfészk hangyabogáncs – Jurinea mollis, déli szentperje – Hierochloë australis, sárga koronafürt – Coronilla coronata, árvalányhajfajok – Stipa spp., lenfajok – Linum spp., csillag szirózsa – Aster amellus), északon els sorban akácosok jellemzik. Devecseri-Bakonyalja Az eredetileg cseres-tölgyesek uralta kistáj jelenlegi erd sültsége is magas, de a nagyobb erd tömbök (Fels -Nyirádi-, Kolontári-erd ) mellett jelent s a mez gazdasági hasznosítású (szántók, legel k) és iparterületek részaránya is. A kistáj növényföldrajzi szempontból a Zalai flórajáráshoz tartozik. Az erd k túlnyomó része ma erdészetileg kezelt, egykorú, egyszint elegyetlen, vagy alig elegyes állomány. A kavicshátak természetszer bb cseres-kocsányos tölgyesei (geny te – Asphodelus albus, keskenylevel tüd f – Pulmonaria angustifolia, halvány harangvirág – Campanula cervicaria, tarka n szirom – Iris variegata, gömbtermés sárma – Ornithogalum sphaerocarpum, bársonyos kakukkszegf – Lychnis coronaria), az üdébb term helyeken gyertyános-kocsányos tölgyesei (farkassz l – Paris quadrifolia, szártalan kankalin – Primula vulgaris, magyar varf – Knautia drymeia, szálkás pajzsika – Dryopteris carthusiana, békakonty – Listera ovata), de különösen a mélyebb fekvés részek vízállásos, kékperjés cseres-tölgyesei azonban igen értékes flórát riznek (nádkép kékperje – Molinia arundinacea, mocsári kardvirág – Gladiolus palustris, fehér zászpa – Veratrum album, szarvas hagyma – Allium carinatum). A f leg Nyirád környékén fennmaradt lápi vegetációtípusok – magassásos, zsombékos és láprét-társulások – botanikai értékeik (lápi békabuzogány – Sparganium minimum, gyíkvirág – Cnidium dubium, északi, Buxbaum-, gyapjasmagvú és árnyéki sás – Carex hartmannii, C. buxbaumii, C. lasiocarpa, C. umbrosa) alapján országos léptékben kimagasló jelent ség ek. A régóta, de változó mértékben legeltetett, zárt száraz gyepek (élesmosóf – Chrysopogon gryllus, citromkocsord – Peucedanum oreoselinum, kékcsillag – Jasione montana, szürkés ördögszem – Scabiosa canescens), kisebb mészkerül hegyirétek és csarabos fenyérek (sz rf – Nardus stricta, háromfogf – Sieglingia decumbens, csarab – Calluna vulgaris, sovány ibolya – Viola canina, dunántúli sás – Carex fritschii) f leg a homok- és kavicsdombokon találhatók, borókások, pionír nyír- és erdeifeny -állományok közt. Az atlantikus elterjedés magas fényperje (Koeleria pyramidata) hazánkban csak a Fels nyirádi-erd b l ismert.



132


Öreg-Bakony Nagyrészt üde erd vel borított kistáj, a Dunántúl legnagyobb egybefügg , gazdag aljnövényzet bükköseit találjuk itt (medvehagyma – Allium ursinum, erdei madársóska – Oxalis acetosella, hölgypáfrány – Athyrium filix-femina, erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas, bükksás – Carex pilosa, erdei sás – C. sylvatica, békabogyó – Actaea spicata, szártalan kankalin – Primula vulgaris). A bakonyi bükkösök jellemz örökzöld cserjéje az atlantiszubmediterrán babérboroszlán (Daphne laureola), a további szubmediterrán elterjedés fajok közül több itt éri el hazai elterjedésének északi határát (lónyelv csodabogyó – Ruscus hypoglossum, tarka lednek – Lathyrus venetus). A bükkösök uralta tájba eltér növényzet szigetek ékel dnek. A mély, meredekfalú, k törmelékes völgyek h vös alján szurdokerd k vannak (erdei holdviola – Lunaria rediviva, farkasöl sisakvirág – Aconitum vulparia, gímpáfrány – Phyllitis scolopendrium), amelyek a Dunántúlon itt a leggyakoribbak. A szurdokerd k szikláin magashegységi fajok élnek (mohos csitri – Moehringia muscosa, havasi ribiszke – Ribes alpinum, zöld fodorka – Asplenium viride). A meredek, délies oldalakban tölgyes "melegszigetek" jelennek meg. A kisebbek jellemz fafaja a cser- és kocsánytalan tölgy, a nagyobbakban a molyhos tölgy jut vezet szerephez. A tölgyes foltok több meleg- és fénykedvel fajt rejtenek (bajuszoskásaf – Piptatherum virescens, bíboros kosbor – Orchis purpurea, nyugati pikkelypáfrány – Asplenium ceterach, pirítógyökér – Tamus communis) és hazánkban csak itt fordul el egy mediterrán árvalányhajfaj (szálkás árvalányhaj – Stipa bromoides). A nagyobb tölgyes szigetek (Öreg-Szarvad-árok, Cuha-völgy) növényzete különlegesen változatos, ezek hársas és bükkös sziklaerd ket, szárazgyep- és bokorerd fragmentumokat is tartalmaznak. A kistáj nyugati, illetve keleti–délkeleti sávjának növényzet némileg eltér . Nyugaton a bükkösök gyertyános-tölgyesekkel egészülnek ki, délkeleten pedig a Keleti-Bakonyra jellemz , igen változatos növényzetet figyelhet meg, sok az Öreg-Bakony többi részér l többnyire hiányzó fajjal. Bakonyi-kismedencék A kismedencék lakott szigeteket képeznek az erd kkel borított Bakonyban. Növényzetük korábban a környékhez hasonlóan erd s volt, ma azonban els sorban a kultúrtáj a meghatározó. A szántók és települések mellett kisebb arányban erd foltok és regenerálódó növényzet gyepes-cserjés részek fekszenek. Az erd foltok részben a patakokat kísér égeres ártéri erd k (mézgás éger – Alnus glutinosa, podagraf – Aegopium podagraria, farkassz l – Paris quadrifolia, aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium, keser kakukktorma – Cardamine amara, fehér zászpa – Veratrum album), részben a korábbi bükkösök maradványai: sarj gyertyánosok, legel erd k. Az erd foltok és a patakvölgyek a kistáj legtermészetesebb darabjai, az erd k sok erdei fajt riznek (hóvirág – Galanthus nivalis, bükksás – Carex pilosa, szagos galaj – Galium odoratum, farkasöl sisakvirág – Aconitum vulparia, karéjos vesepáfrány – Polystichum aculeatum), a patakokat az erd k mellett jellegzetes vízparti növényzet kíséri (acsalapus magaskórósok, cserjések, mocsaras foltok, zsombékosok, kisebb rétek – vörös acsalapu – Petasites hybridus, bugás sás – Carex paniculata). A jelenlegi gyepek szinte mind felhagyott szántókon alakultak ki, ezért gyakran jellegtelenek. Az id sebbek már több-kevesebb, a hegyi rétekre jellemz fajt is tartalmaznak (rigószegf – Moenchia mantica, szártalan bábakalács – Carlina acaulis, réti szegf – Dianthus deltoides, Szent László-tárnics – Gentiana cruciata, réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum, rojtostárnics – Gentianopsis ciliata). A gyepeket gyakran nem kezelik, így kaszálás és legeltetés hiányában avarosodnak, cserjésednek, erd södnek.



133

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Keleti-Bakony Északon és északnyugaton a domborzat egyenletesen lejt a Tési-fennsíkról a Gaja völgyébe, a klíma kiegyenlített, itt üde erd k (bükkösök, gyertyános tölgyesek) jellemz k. A déli és keleti részek összegy rt felszíne igen változékony klímával párosul: a Tési-fennsíkon még a bükkösöknek megfelel , a 10 km-re lév Várpalotán már a zárt erd kialakulásához sem elég a csapadék. Emiatt a növényzet is igen változékony. Jellemz a sokféle él helytípus kis területen való mozaikos megjelenése. A magasabb részeken bükkösök, bükkös sziklaerd k, fajgazdag elegyes tölgyesek váltakoznak egymással. A délies oldalakon ezt száraz gyepek és elegyes tölgyesek mozaikja váltja fel: sziklagyepek, sztyeppek, bokorerd k, mészkedvel és cseres-kocsánytalan. A meredekfalú völgyekben mindez még jobban összekeveredik. E rész flórája is nagyon gazdag, üde és száraz erdei, száraz gyepi, sziklagyepi és sziklaerdei fajok egyaránt nagy mennyiségben fordulnak el . A sziklaerdei fajok közül többnek (mohos csitri – Moehringia muscosa, piros madárbirs – Cotoneaster integerrimus, hosszúlevel buvákf – Bupleurum longifolium) itt van a hazai elterjedési súlypontja (további kiemelt fontosságú fajok: cifra kankalin – Primula auricula, szürke bogáncs – Carduus glaucus, tarka nádtippan – Calamagrostis varia). A sziklagyepi fajok gazdagsága is jelent s (magyar gurgolya – Seseli leucospermum, gombos varjúköröm – Phyteuma orbiculare, keser pacsirtaf – Polygala amara, kövér daravirág – Draba lasiocarpa, henye boroszlán – Daphne cneorum, terpedt koronafürt – Coronilla vaginalis). A hegyláb felé az erd k egyre nyíltabbá válnak, s egyre nagyobb kiterjedésben fordulnak el a különféle száraz gyepek, számos ritka (fényl zsoltina – Serratula lycopifolia, bodzaszagú ujjaskosbor – Dactylorhiza sambucina, méhbangó – Ophrys apifera, Szent István szegf - Dianthus plumarius subsp. regis-stephani ) és gyakori (kisfészk hangyabogáncs – Jurinea mollis, ezüstös útif – Plantago argentea, árlevel len – Linum tenuifolium, árvalányhajfajok – Stipa spp.) fajjal. Várpalota környékén már a löszös talajra jellemz sztyeppek is el fordulnak (sugaras zsoltina – Serratula radiata, szennyes ínf – Ajuga laxmannii). Veszprém-Devecseri-árok A kistáj területének természetes növénytakaróját fényben gazdag cseres- és molyhos tölgyesek uralták, a keleti részeken ("Veszprém–Várpalotai-fennsík") feltehet en nagyobb természetes sziklagyep–sztyepprét tisztásokkal. A másodlagos szárazgyepek területe az erd területek rovására antropogén hatások (a 20. századig szabályozatlan erd használat, legeltetés, mez gazdasági, illetve katonai hasznosítás) miatt számottev en megn tt. A kistáj területén egy kelet–nyugati irányú klímatikus gradiens húzódik, mely a növényzet változásában is tetten érhet . Az eredetileg molyhos tölgyesek és sztyepprétek uralta, szárazabb keleti részen jellemz pannon, balkáni és erd ssztyepp-fajok (törpemandula – Prunus tenella, Borbás-kerep – Lotus borbasii, magyar kutyatej – Euphorbia glareosa, magas kígyószisz – Echium italicum, pompás ökörfarkkóró – Verbascum speciosum, buglyos zanót – Chamaecytisus austriacus), illetve szubmediterrán elemek ( szi csillagvirág – Prospero elisae, sulyoktáska – Aethionema saxatile, borzas szulák – Convolvulus cantabrica) nyugat felé haladva fokozatosan (Várpalotától Márkóig) megritkulnak, illetve elt nnek. Az aszóvölgyek sziklás peremein néhol értékes dolomitflóra (magyar gurgolya – Seseli leucospermum, Szent Istvánszegf – Dianthus plumarius subsp. regis-stephani, kékes borkóró – Thalictrum pseudominus), a mélyebb fekvés , karsztforrásos részeken (Bánta, Miklád) néhány lápréttöredék (lápi nyúlfarkf – Sesleria uliginosa, szibériai n szirom – Iris sibirica, kornistárnics – Gentiana pneumonanthe) maradt fenn. A kistáj nyugati, csapadékosabb részén már inkább a Bakonyaljára jellemz növényzetet találunk, a kavicshátakon cseres-tölgyes (felemáslevel csenkesz – Festuca heterophylla, fehér pimpó – Potentilla alba, geny te – Asphodelus albus), üde term helyeken a bakonyi völgyeket idéz gyertyános-tölgyes (medvehagyma – Allium ursinum, szagos galaj – Galium odoratum, magyar varf – Knautia drymeia) erd kkel



134

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés (Herendt l Ajkáig). Ma itt jelent s az intenzív m velés térfoglalása, jellegtelen másodlagos vegetációval.

mez gazdasági és iparterületek

Pápai-Bakonyalja Potenciális erd táj, a kavicsos-homokos dombokon eredetileg cseres-tölgyesekkel, mezofil term helyen gyertyános-tölgyesekkel, patakok mentén égeresekkel. A kistáj erd takarójának jó részét elvesztette, jelenleg a mez gazdasági hasznosítás dominál, a megmaradt erd kben az intenzív erd gazdálkodás miatt gyakoriak a jelent sen átalakított, keménylombos, gyakran feny elegyes állományok. A DNy-dunántúlihoz hasonló, atlanti-mediterrán elemeket rz , természetszer erd foltokat a Széki-erd és Kupi-erd területén találunk. A cserestölgyesekben geny te (Asphodelus albus), sepr zanót (Sarothamnus scoparius), pirítógyökér (Tamus communis), sváb rekettye (Genista germanica), szögletes kutyatej (Euphorbia angulata), gyertyános-tölgyesekben szártalan kankalin (Primula vulgaris), medvehagyma (Allium ursinum), lokálisan halvány sáfrány (Crocus vittatus) (Kup) el fordulásokkal. A növényföldrajzilag figyelemre méltó, hegységperemi karsztforrásokhoz köt d , üde- és kiszáradó-láprétek, láperd -maradványok ritkaságok sorát rzik (illatos hagyma – Allium suaveolens, magyar lednek – Lathyrus pannonicus, alacsony pozdor – Scorzonera humilis, gyapjúsásfajok – Eriophorum spp., sárga sásliliom – Hemerocallis lilio-asphodelus, zergeboglár – Trollius europaeus). A nedves term helyek többségén a gyepterületeket évszázadok óta kaszálással illetve legeltetéssel tartják fenn (kaszáló- és mocsárrétek), lokálisan (Bakonytamásinál) nyári t zike (Leucojum aestivum) el fordulással. A száraz term helyek gyepjei másodlagosak. Mésztelen homokon (Nagytevel) érdekes az atlantikus jelleg homoki vegetáció (ezüstperje – Corynephorus canescens, kékcsillag – Jasione montana, kacúros véreslapu – Hypochoeris radicata), meszes homokon a pannon homokpusztagyepek (magyar csenkesz – Festuca vaginata, pusztai kutyatej – Euphorbia seguieriana, fényes poloskamag – Corispermum nitidum), ritkaságokkal (balti szegf – Dianthus arenarius subsp. borossicus, homoki kocsord – Peucedanum arenarium, homoki porcf – Polygonum arenarium). Pannonhalmi-dombság Az egykor csaknem teljesen erd vel borított kistájon ma már csak a három dombsoron találunk faállományokat. A legnagyobb kiterjedést a különféle jellegtelen tölgyesek és ültetvények (akácosok) érik el. A kevés természetesebb erd t a dombok völgyeiben gyertyánelegyes kocsánytalan és kocsányos tölgyesek, itt-ott ritkább fajokkal alkotta erd k jelentik (tarka n szirom – Iris variegata, bozontos csukóka – Scutellaria columnae, nagyezerjóf – Dictamnus albus, tavaszi hérics – Adonis vernalis). A dombsorok közötti sík, egykor galériaerd kkel borított ártereken szántók vannak, a vízfolyásokat minimális mennyiség , meglehet sen degradált vízparti növényzet kíséri, néhol fajgazdagabb kaszáló- és mocsárrétekkel (réti ecsetpázsit – Alopecurus pratensis, réti kakukkszegf Lychnis flos-cuculi, kömény – Carum carvi). Súri-Bakonyalja A Szápárt és Csetényt magában foglaló kistáj természetes körülmények között csaknem teljesen erd vel borított lenne, mára az erd takaró felszakadozott, els sorban a szélesebb patakvölgyekb l hiányzik (jelenleg a faállománnyal borított terület nem éri el a kistáj felét). A megmaradt erd k között sok a jellegtelen, fajszegény állomány. A természetesebb állományok többnyire üde, gyertyános erd k, kocsányos és / vagy kocsánytalan tölggyel (de gyakran a csertölgy szerepe is jelent s). A patakokat gyakran kísérik égerligetek, ritkábban magassásosok, mocsárrétek és eljellegtelenedett gyepek. A gyertyános-tölgyesek, bükkösök és égeresek több, hegyvidéki jelleg , üde-nedves erd kre jellemz fajt riznek (berki szell rózsa – Anemone nemorosa, farkasöl sisakvirág – Aconitum vulparia, fehér zászpa – Veratrum PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


135

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés album, farkassz l – Paris quadrifolia, hóvirág – Galanthus nivalis, szártalan kankalin – Primula vulgaris, keser kakukktorma – Cardamine amara, sápadt sás – Carex pallescens).

Csornai-sík Viszonylag homogén potenciális vegetációjú kistáj, amely rokon a Kapuvári-síkkal. Bels területein f leg keményfás ligeterd k álltak, puhafás állományokkal, fátlan mocsarakkal, kevés lápi társulással mozaikolva. Hasonló lehetett keleti részén a Rába és Marcal mente is, f leg utóbbit kísérte kiterjedt mocsárvilág. Mai képében dominál a szántóföldi m velés. Kevés az erd , ezek is jelent sen átalakultak, eljellegtelenedtek, sok a nemesnyáras és akácos. A rétgazdálkodás megsz nt, a gyepek feltörése és beerd sítése ma is zajlik, a meglév állományok f leg a Tóközben és a Rábca mellett képviselnek nagy értéket. A Marcal mentén az egykor összefügg mocsári él helyek fragmentálódtak, magát a folyót csatornává alakították. Az inváziós terhelés közepes mérték . Flórájában a montán hatás már alig, f leg keményfás ligeterd kben érezhet (ágas rozsnok – Bromus ramosus, bükksás – Carex pilosa, magyar varf – Knautia drymeia). Láptavainak reliktumai a békaliliom (Hottonia palustris), lápi csalán (Urtica kioviensis). Nedves rétjeinek értékei a kisfészk aszat (Cirsium brachycephalum), réti iszalag (Clematis integrifolia), kötött talajokon társulásalkotó a bókoló sás (Carex melanostachya), laza homokon a kékperje (Molinia caerulea). A Marcal mellett érdekes a kálmos (Acorus calamus), csonkaír (Succisella inflexa). Kavicstavakon, nedves szántókon, árkokban nem ritkák az iszaptársulások növényei (kúszó zeller – Apium repens, iszapf – Lindernia procumbens). Káloz–Igari löszhátak A tájegység az erd ssztyepp-zóna része, a löszplató nagy része potenciálisan erd s terület; azonban legnagyobb részét ma m velt területek, f ként nagytáblás szántóföldek borítják. A természetes és természetközeli növényzet fragmentált (átlagosan néhány hektáros) foltokban maradt fenn, lösz-sztyepprétek, mocsarak, mocsárrétek képviselik. Értékesebb, regenerációra képes vegetáció f ként a Bozót-patak völgyében, az abból kiágazó löszvölgyekben, valamint a tájegység déli részén, a Sió-völgyébe torkolló völgyrendszerekben él. A fásszárú vegetáció leggyakrabban akácos ültetvényekb l áll. Elterjedtek, és jelenleg is terjednek a galagonyás és kökényes cserjések. A félszáraz löszgyepekben további sztyepprét-fajok élnek (sugaras zsoltina – Serratula radiata, borzas peremizs – Inula hirta), és erd ssztyepp-elemekben is gazdagok (erdei szell rózsa – Anemone sylvestris, tarka sáfrány – Crocus reticulatus). A völgyalji mocsarakat nádasok, kisebb arányban gyékényesek, tavikákások, illetve magassásrétek képviselik. A mocsárrétek közepesen fajgazdagok, jellemz bennük a szürke aszat (Cirsium canum).

A.I. 4.2.2. ÁLLATVILÁG Veszprém megye állatvilágát a Tóth Sándor által a Veszprém megye monográfiája cím szakirodalomban leírtak alapján foglaljuk össze. Veszprém megye határai a történelem során gyakran változtak. Ez a folyamat kisebb mértékben még a legutóbbi években is zajlott. A szerz szerint célszer bb inkább a Bakonyvidéknek nevezett táj faunáját a vizsgálat tárgyává tenni, ez ugyanis nagyjából egybe esik a megye területével. Veszprém megye területének állatvilágát sok ezer faj alkotja. Pontos számot adni lehetetlen. Az eddig feldolgozott csoportokra általánosan jellemz , hogy a hazai fajoknak legalább 70-75 %-a kimutatható a Bakonyból is. Ennek értelében a Bakony területén él fajok száma durva becslés alapján is 1520 ezerre tehet . A szakirodalom nem a hagyományos elvet, vagyis a természetföldrajzi PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


136

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés alapon történ besorolást követte, hanem inkább a hegység növény, els sorban erd társulásaiban el forduló faunát jellemezte.. Ezen kívül külön részletezésre kerültek a vizek valamint a bazalthegyek faunája is.

A bükkös öv állatvilága Gerinctelen fauna A gerinctelen fauna összetételét számos tényez szabja meg. Ezek közül, f leg a rovarvilág számára, talán a lombkorona szinte tökéletes záródása a legfontosabb. Közismert, hogy a bükkösökben a fényigényes rovarok faj- és egyedszáma egyaránt kevés. A hazánkban mintegy 10.000 fajjal képviselt hártyásszárnyúak csupán néhány csoportja figyelhet meg a Bakonyvidéken. Néhány ismertebb fajuk a fehérlábú hernyorontófürkész (Zele albiditarsus), a feketeszárnyú gyilkosfürkész (Vipio apellator), az ormányosöl gyilkosfürkész (Bracon urinator) és a változó gyilkosfürkész (Bracon variator). A méhszer ek családjának számos faja megfigyelhet a Bakonyban is. A háziméh mellett jelent s szerep jut a vadméheknek is. Az ide tartozó bányászméhek családjának gyakoribb faja a lucerna bányászméh (Andrena ovatula), a tavaszi bányászméh (Andrena jacobi). A fémdarazsak 50 faját ismerjük a Bakonyvidékr l. A virágjáró rovarok közül jellegzetes fajok a szegélyes pöszörlégy (Bombylius major), a fehérfarú pöszörlégy (Bombylius medius) és a feketefarkú pöszörlégy (Bombylius discolor). A lepkék közül jellemz nappali lepke fajnak tekinthet a citromlepke (Gonepteryx rhamni), a kis rókelepke (Aglais urticae), a nappali pávaszem (Inachis io), a T-bet s pávaszem (Aglia tau), az erdei szemeslepke (Pararge aegeria), a hanalpírlepke (Antocharis cardamines), a mustárlepke (Leptieda sinapis) és a repcelepke (Pieris napi). Az éjjelilepkék közül tipikus faj a hamuszín csíkosaraszoló (anaitis praeformata), a tavaszi gövélyf -csuklyásbagoly (Shargacucullia prenanthis). A futóbogarak mintegy 375 faja található meg a Bakonyban. Jellemz fajok a karcsú szélesfutó (Abax parallelus), a vörösszegély szivnyakúfutó (Leistus rufomarginatus) és a szurkos ligetfutó (Patrobus atrorufus). Jellegzetes tagja a bükkös bogárfaunájának a hosszú csápú, karcsú test cincérek. A bükkös öv pókfaunájának tagjai els sorban a talajlakó pókok közül kerülnek ki. A pókok egyik legfajgazdagabb csoportját a többségben kistermet törpepókok (Theridiidae) alkotják. További jellemz gerinctelen állatcsoportok a Bakonyvidéken a százlábúak, atkák valamint a bizonytalan rendszertani helyzet medveállatkák. Madárvilág A Magas-Bakony madárvilága els sorban néhány hegyvidéki faj el fordulása jellemz . Legérdekesebb közülük a hazánkban is igen ritka fehérhátú fakopács (Dendrocopos leucotos). Ugyancsak els sorban a bükkösökben él a fekete harkály (Dryocopus martius). A legmagasabb területek viszonylag gazdagok a ragadozó madarakban is. A kerecsensólyom (Falco cherrug) legtipikusabb fészkel helyei a Keleti-Bakonyban voltak. A MagasBakonyban még jelenleg is gyakorinak mondható a karvaly (Accipiter nisus). A bükkös övben gyakori madár az egerészölyv (Buteo buteo), mellette sokfelé el fordul a darázsölyv (Pernis apivorus). További jellemz madárfajok a kis légykapó (Ficedula parva), örvös légykapó (Ficedula albicollis), szürke légykapó (Muscicapa striata), a kék galamb (Columba oenas), barátcinege (Parus palustris), siseg füzike (Phylloscopus sibilatrix).



137

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Eml sök A megye területén 6 fajjal képviseltetik magukat a cickányok, köztük hazánk leggyakoribb cickányfajával az erdei cickánnyal (Sorex araneus). A bükkös övben gyakori rágcsáló a közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus), sárganyakú erdeiegér (Apodemus favicollis), a vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus). A pelék közül három fajjal találkozhatunk a térségben: a nyagy pele (Glis glis), az erdei pele (Dryomys nitedula) és a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius). A Bakony térségére jellemz eml s állat a vörös mókus (Sciurus vulgaris), a gímszarvas (Cervus elaphus), a vaddisznó (Dama dama), valamint a f leg a Magas-Bakonyban el forduló európai borz (Meles meles).

Sziklaerd k és szurdokerd k Gazdag cserje, lágyszárú, moha és zuzmó vegetációjuk folytán mindkét él hely faunája változatos. Az itt él csoportok nagyrészt tágt rés fajokból tev dnek össze és többségükben nem is köt dnek szigorúan ezekhez az él helytípusokhoz, ezért kevésbé jellemezhet k. A cincérek közül f leg a juharban fejl d fajok jellemz ek az él helyre, de nagy számban találhatók hársban ill. hegyi szikben fejl d cincérek is. A cincérek közül a legjellemz ek: a kék-zöld facincér (Rhopalopus insubricus), juharcincér (Alosterna tabacicolor), feketevég karcsúcincér (Strangalia melanura), díszes darázscincér (Cholophorus varius), juhar díszcincér (Anaglyptus mysticus), hárs-r zsecincér (Exocentrus lusitanus), szemfoltos cincér (Mesosa curculionoides), hársfacincér (Stenostola ferrea), kék háncscincér (Phymatodes rufipes), rajzos darázscincér (Cholophorus figuratus), szil-r zsecincér (Exocentrus punctipennis). A szúbogarak számos faja él a Bakony szikla- és szurdokerdeiben. A szúfauna néhány ismertebb tagja: hársszú (Ernoporus tiliae), juhar-kéregszú (Eccoptogaster aceris), k risszú (Hylesinus fraxini), tarka szilszú (Pteleobius kraatzi). A futóbogarak közül a szurdokerd kre els sorban a sárgalábú kisfutó (Paranchus albipes) valamint a patakparti gyorsfutó (Bembidion tibiale) jellemz . A lepkék sorából el fordul az aranysárga szibagoly (Xanthia aurago), a citromsárga szibagoly (Xanthia citrago), a csipkés sarlósszöv (Drepana lacertinaria), a juharbagoly (Acronocta aceris), a közönséges tarkaaraszoló (Xanthorhoe fluctuata), a nagy sávosaraszoló (Sterrha aversata), a piros medvelepke (Miltochrista miniata).

Gyertyános-tölgyesek A gyertyános-tölygeseknek is vannak jellemz fajaik. A lepkék közül ide sorolható a nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria) ill. az aranyszín téliaraszoló (Agriopis aurantiaria). A gyertyányos-tölgyes a lepkék mellett számos bogárnak és poloskának is otthont ad. Mint minden erd típusban, itt is a fák pusztulófélben lév vagy elpusztult példányaiban nagyin sok bogár lárvái fejl dnek. A különböz díszbogarak (Buprestidae), cincérek (Cerambycidae), ormányosbogarak (Curculionidae) mellett, néhány nagyobb termet közismert fajt említünk meg. Ilyenek pl. a rezes virágbogár (Potosia cuprea), az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), a szarvasbogár (Lucanus cervus) és a hegedül csercincér (Prionus coriarius). A rovarok világából a gyertyános-tölgyesekben a fent említett fajokon kívül megtalálhatók a futóbogarak, a dögbogarak, szúnyogok, legyek, pókok valamint a levélbogarak számos faja is. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


138

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A tölgyesek és elegyes erd k, az ártéri f z-nyár ligeterd k egyik leggyakoribb fészkel je a barátposzáta (Sylvia atricapilla). Közismert madarunk a szajkó (Garrulus glandarius), amely szintén az elegyes lomberd k madara. Száraz tölgyesek Jellemz az él helyre az elegyes faösszetétel és a két szinte bomló lombkoronaszint, mely f leg a rovarvilág számára nyújt kedvez életfeltételeket. Ez természetesen együtt jár jó néhány kártev ként nyilvántartott lepke jelenlétével is. Közéjük tartozik els sorban a gyapjaspille (Lymantrya dispar). A gyapjaspille gradáció kialakulásának éveiben fokozatosan megnövekszik a hernyót fogyasztó ragadozó rovarok, els sorban a bogarak egyedszáma. A ragadozók mellett óriási pusztítást visznek végbe a hernyók között él sköd életmódú fürkészdarazsak (Ichneumonidae) és fürkészlegyek (Tachinidae). Lomberdeink legfajgadagabb rovarcsoportjai közé tartoznak az araszolólepkék (Geometridae). Ezek mellett sok más lepke is el fordul ezen él helyen, mint pl. a faygalbagolylepke (Craniophora ligustri), a selyemfény bagolylepke (Polyphaenis sericata), a púposszöv k számos faja, valamint az öves bagolylepkék fajai. A cseres- és mészk kedvel tölgyesek fáin, cserjéin rendkívül sokféle rovar él. Nagy fajgazdagsággal vannak képviselve a kabócák, az alkonybogarak (Alleculidae), a marókák (Mordellidae), az álcincérek (Oedemeridae), a bibircses bogarak (Malachiidae), a pattanóbogarak (Elateridae), valamint a cincérek. A cincérek közül más erd típusokhoz hasonlóan itt is az egyik leggyakoribb faj a fényes, szurokfekete kis h scincér (Cerambyx scopolii). A fent említetteken kívül a rovarközösségek gyakori tagjai az ormányos bogarak, a hártyásszárnyú hangyák (Formicidae), a különböz red sszárnyú darazsak (Vespidae) és a különféle pókok.

Molyhos tölgyesek A terület széls ségessége ellenére faunája kifejezetten fajgazdag, s t sok tekintetben különleges is. A lepkék közül el fordul a zörg lepke (Rileyana fovea), a magyar púposszöv (Phalera bucephaloides) és a magyar téliaraszoló (Erannis ankeraria). A ciccérek közül jellemz faj a tölgy díszcincér (Clytus tropicus), a kék háncscincér (Phymatodes rufipes). A bokorerd k cserjéin számos bogárfaj él, de a molyhos tölgyesek gyepszintje is nagyon változatos és gazdag rovarfauna jelenlétét teszi lehet vé.. A területe jellegzetes lakói a hólyaghúzó bogarak (Meloidae), a gyaloglevelészek, gyászbogarak (Tenebrionidae) valamint az ugrópókok, melyek közül külön említést érdemel az igen ritka ugrópók: a piroslábú döcög pók (Ballus rufipes).

Keményfás ligeterd k A gyertyános-tölgyesekkel gyakran közvetlenül érintkez keményfás ligeterd k állatvilága, ezen belül különösen rovarvilága rendkívül gazdag. A liget- és láperd k él helyi körülményei kedvez feltételeket teremtenek számos lepke, többek között púposszöv részére. Részben a dús aljnövényzetnek köszönhet en nagy a liget- és láperd kben él araszolólepkék száma. A ligeterd kben és a láperd kben kiemelked en magas a zuzmófogyasztó hernyók egyed- és fajszáma. Az ide tartozó bagolylepkék közül el fordul a tarka zöldbagoly (Moma alpinum). Gyakori él helye a vidék a sok pollenre és nektárra éhes rovar, lepke, darázs, bogár valamint légy számára.



139

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés T level erd k Az erdei feny er sen fényigényes, ezért nem képez általában s r n záródó állományokat.. Az erd t megbontó sok tisztás kedvez feltételeket teremt az állatvilág, f leg a rovarvilág számára. Az erdei feny nek viszonylag sok a kártev je. Közöttük b ven akadnak mind a leveleket és a hajtásokat fogyasztók, mind a fa egyéb részeiben fejl d k. Közülük említésre méltó fajok: a feny szender (Hyloicus pinastri), a feny bagolylepke (Panolis flammea), a feny araszoló (Bupalus piniaria), a feny ilonca (Rhyacionia buoliana), az apácalepke (Lymantrya monacha). A lepkehernyók mellett számos levéldarázs álhernyója is gyakran fogyasztja az erdeifeny t leveleit vagy hajtásait. Ilyen pl. az erdeifeny -szöv darázs (Acantholyda nemoralis) vagy a kéktest szöv darázs (Acantholyda erythrocephala). Az erdei feny más feny k mellett számos ormányosbogár táplálékául is szolgál. A fent említett zömében kistermet bogaraknál sokkal ismertebbek az erdei feny fájával táplálkozó lárvájú díszbogarak és cincérek. Kizárólag vagy f leg az erdei feny ben fejl d díszbogarak a négyszögfoltos díszbogár (Buprestis octoguttata), a foltosfej díszbogár (Buprestis haemorrhoidalis) és a kékes díszbogár (Phaenops cyanea). Sok példány megtalálható ezen az él helyen a pókfaunából is.

Lápok, nedves rétek A Bakony vidéken lápok, láprétek, mocsárrétek és mocsárerd k egyaránt megtalálhatók. Az Öcs melletti t zegmohaláp, f leg napjaink csapadékos id szakában kit n feltételeket nyújt a különböz kétélt ek szaporodásához, fejl déséhez. Legérdekesebb közülük a hegység egyik nevezetes állataként számontartott alpesi g te (Triturus aplestris). Az öcsi Nagy-tóban együtt fordul el a sárgahasú unka (Bombina variegata) és a vöröshasú unka (Bombina bombina). Ritkaságnak számít a hegységnek f ként a peremvidékén él barna ásóbéka (Pelobates fuscus). Töm,egesen fordul el a barna varangy (Bufo bufo), azonban a zöld varangy (Bufo viridis) igen ritka. Gyakori a zöld levelibéka (Hyla arborea), ritkább az erdei béka (Rana dalmatina) és meglehet sen ritka a hosszúlábú mocsári béka (Rana arvalis wolterstorffi). A gazdag kétélt faunával szemben a halak tekintetében kifejezetten szegényes a Nagy-tó. Eddig egyedül az ezüstkárász (Carassius auratus) jelenlétér l tudunk. A láprétek és mocsárrétek állatvilágának összetétele sok tekintetben nagyon hasonló. Sajátos mikroklímájának köszönhet en olyan fajok meg rzésére is alkalmasak, mint pl. a lápi gyöngyházlepke (Brenthis ino). Ezen kívül számos más lepkefaj is megtalálható a környéken. A többé-kevésbé nedves gyepek állatvilága rendkívül gazdag és változatos lehet. Csigák, pókok, bogarak és egyéb ízeltlábúak nagy faj- és egyedszámban népesítik be a réteket.

Kaszálórétek, félszáraz gyepek, mez gazdasági területek A réteken és félszáraz gyepekben tenyész rovarvilág mind fajszám, mind egyedszám tekintetében különösen fajgazdag. Bár a kétféle él hely fajösszetétele, a különböz életformatípusok jelenléte szerint változik, mindkét gyeptípusban a rétisáskák és a tarlósáskák dominálnak. A kaszálóréteket és félszáraz gyepeket benépesít fajok között gyakran találkozhatunk a szöcskékkel. Közülük legjellemz bbek a szemölcsrágó szöcske (Dectitus verrucivorus), valamint a zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima). Jellemz k a területre a tücskök, lepkék, cincérek és a különféle zömökbogarak is. A nyílt területeken mindenhol élnek madarak. A terület jellemz madárfajai: a mezei pacsirta (Aluada arvensis), a szarka (Pica pica), a vörös vércse (Falco tinnunculus), a fácán (Phasianus colchicus), a fogoly (Perdix perdix), a fürj (Coturnix coturnix), a bíbic (Vanellus vanellus), a sárgarigó (Oriolus PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


140

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés oriolus) valamint a mezei poszáta (Sylvia communis). Veszprém megye rétjeinek, gyepjeinek és mez gazdasági területeinek megvan a többé-kevésbé jellegzetes eml sfaunája. Így pl. jellemz a térségre mezei pocok (Microtus arvalis), a törpeegér (Micromys minutus), a vörös róka (Vulpes vulpes), az eurázsiai menyét (Mustela nivalis), a közönséges ürge (Citellus citellus), az európai z (Capreolus capreolus) valamint a mezei nyúl (Lepus europaeus).

Sziklagyepek és lejt sztyeppek A gyeppel borított sztyepplejt kön számos, a nyílt növénytársulásokra jellemz szöcske és sáska él. Ezek egyik nevezetes faja a f részlábú szöcske (Saga pedo). A sáskák közül gyakoriak a közönséges tarlósáska (Chortippus brunneus) és a halk tarlósáska (Chortippus mollis), a jajgató rétisáska (Stenobothrus lineatus), a közönséges virágszöcske (Leptophyes albovittata). A fogólábúak önálló rendjének egyetlen hazai képvisel je az imádkozó sáska (Mantis religiosa) valószín leg a Bakony egész területén el fordul, els sorban a szárazabb sziklagyepekre, lejt sztyeppekre jellemz . A bagolylepkék néhány jellegzetes faja a fehársávos földibagoly (Euxoa hastifera) valamint a gyöngyös földibagoly (Chersotis margaritacea). Az araszolók közül említhet a tarka sziklaaraszoló (Gnophos variegatus) és a változékony sziklaaraszoló (Gnophos intermedius). Jellemz k még a területre a különféle poloskák, a recésszárnyúak, a cincérek, a zeng legyek valamint a pókok. Az ízeltlábúak után a legnagyobb fajszámú állattörzs a puhatest eké. Jellemz képvisel jük a pannon csiga (Cepaea vindobonenis), a tonnacsiga (Chondrula tridens), a zebracsiga (Zebrina detrita) valamint a törpecsiga (Vertigo pygmaea). A jellegzetes dolomit valamint mészk alapk zet befüvesedésének kezdeti szakaszán álló sziklagyep, illetve lejt sztyepp társulás egyik Veszprém megyei példája a Plötz-oldal, ahol együtt fordul el a zöld gyík (Lacerta viridis), a fürge gyík (Lacerta agilis), a törékeny vagy lábatlan gyík (Anguis fragilis) valamint a fali gyík (Podarcis muralis), a siklók közül pedig az erdei sikló (Elaphe longissima) és a rézsikló (Coronella austriaca).

Karsztbokorerd k A sziklagyepekhez hasonlóan melegkedvel állatfajok mellett néhány melegkedvel reliktumfaj menedékéül is szolgál. A karsztbokorerd k pókfaunája a gyepeknél gazdagabb. Jeles képvisel jük a vitorlapók (Linyphia clathrata), az óriás keresztespók (Araneus grossus), a zöld keresztespók (Araniella cucurbitina), a koronás keresztespók (Araneus diadamatus) valamint a karolópók (Misumenops tricudpidatus), Megtalálható a területen az ikerszelvényesek valamin a százlábúak néhány faja is. A csigafauna hasonló a sziklagyepekéhez. Itt is domináns a zebracsiga (Zebrina detrita) és a kórócsiga (Helicella obvia). Jellemz faj a hétfogú balogcsiga (Vertig opusilla) és a törpecsiga (Vertigo pygmaea). Az egyenesszárnyúak közül általánosan elterjedt a doboló szöcske (Meconema thalassinum) és a zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima). A poloskék közül jellemz a zebramezeipoloska (Rhabdomiris striatellus), a vöröslábú címerespoloska (Pentatoma rufipes) és a nagy címerespoloska (Acanthosoma haemorrhoidale). Öreg molyhos tölgyekben fejl dik a szarvasbogár (Lucanus cervus) és az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis). A cincérek közül el fordul a nagy h scicncér, a sápadt éjcincér, a vércincér stb. A lepkék közül el fordul a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), a tölgyfaszender (Marumba quercus) és a magyar faaraszoló (Paraboarmia viertlii). A kétélt eket az erdei béka (Rana dalmatina), a zöld varangy (Bufo viridis), a barna varangy (Bufo bufo) és a zöld levelibéka (Hyla arborea) képviseli. A hüll k közül gyakoriak a zöld gyík (Lacerta viridis) a rézsikló (Coronella austriaca) és az erdei sikló (Elaphe longissima). A madarak közül el fordul a vadgerle PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


141

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés (Streptopelia turtur), a nagy fakopáncs (Dendrocopos major), a közép fakopáncs (Dendrocopos medius), a kis fakopáncs (Dendrocopos minor), a vörösbegy (Erithacus rubecula), az énekes rigó (Turdus philomelos), a barátposzáta (Sylvia atricapilla) valamint a csuszka (Sitta europaea). Az eml sállatok közül gyakori a keleti sün (Erinaceus roumanicus), az erdei cickány (Sorex araneus), a vörös mókus (Sciurus vulgaris), a nagy pele (Glis glis) és az erdei pocok (Clethryonomys glareolus). A denevérek több faja, pl. a nagyfül denevér (Myotis bechsteinii) és a közönséges denevér (Myotis myotis) fordul el , míg az ragadozó eml s k közül a vörös róka (Vulpes vulpes), az európai borz (Meles meles), a nyest (Martes foina) és a nyuszt (Martes martes).

Vizek lakói Állóvizek A zooplankton összetételében nagyon fontosak a különféle alsórend rákok. Közéjük tartoznak a ágascsápú rákok (Cladocera) és az evez lábú rákok (Copepoda). Jellemz k az állóvizekre a kagylósrákok (Ostracoda), a csupasz levéllábú rákok (Anostraca), a pajzsos levéllábú rákok (Notostraca) és a felemás lábú rákok (Amphipoda). Jellemz ek az él helyre az árvaszúnyogok (Chironomidae) és a csíp szúnyogok (Culcidae). Tavaink legfelt n bb rovarai közé tartoznak a szitaköt k (Odonata), A Balaton vízgy jt területének szitaköt faunája nem csak jól ismert, hanem meglehet sen gazdag is. Kevésbé gyakori vagy érdekesebb fajok a ritka légivadász (Coenagrion scitulum), a barna acsa (Aeshna grandis), a zöld acsa (Aeshna viridis), a barnacsíkos szitaköt (Sympetrum pedemontanum), a tavi szitaköt (Anax parthenope). Az ízelt lábúak mellett szép számban találhatók a puhatest ek képvisel i. Gyakori a fest kagyló (Unio pictorum), a folyamkagyló (Unio tumidus), a kis borsókagyló (Pisidium casertanum) és a nagy borsókagyló (Pisidium amnicum), a csigák közül pedig a magyar fiallócsiga (Viviparus hungaricus), a tarajos csiga (Planorbis carinatus), a fülcsiga (Radix auricularia) valamint a nagy tányércsiga (Planorbarius corneus) és a lemezcsiga (Anisus vortex). A Balaton parti gyepterületek jellemz szárazföldi rovarai a szöcskék és a sáskák. A víz több állatcsoport tagjai számára létfeltétel. A madarak közül f leg az úszók és a gázlók tagjai köt dnek a vízhez. Jellemz képvisel ik: a szürke gém (Ardea cinerea), a kis kócsag (Egretta garzetta), a nagy kócsag (Egretta alba) valamint a vörös gém (Ardea purpurea), a bütykös hattyú (Cygnus olor), a t kés réce (Anas platyrhynchos), a szárcsa (Fulica atra), a vízityúk (Gallinula chloropus), a búbos vöcsök (Podiceps cristatus). Az eml sök közül jellemz a vidra (Lutra lutra), a pézsmapocok (Ondatra zibethicus) valamint a közönséges vízicickány (Neomys fodiens). F leg f z vagy égerligetekkel tarkított mocsara területek jellemz ragadozója a hermelin (Mustela erminea). A Bakonyvidék értékes halfajának számít a lápi póc (Umbra krameri), de rajtuk kívül a Bakonyvidék vizeiben jelenlegi ismereteink szerint a 80 hazai faj közel fele el fordul. Folyóvizek A forrásokból kifolyó sekély és többnyire hideg viz csermelyekben, valamin a gyorsan folyó viz hegyi patakokban és a Bakonyvidéken is a legtöbb kérész, álkérész és tegzes. A ragadozó lárvájú recésszárnyúak túlnyomórészt szárazföldiek, kivétel a vizi fátyolka (Osmylus chrysops). A vizi poloskák túlynomó többsége álló és lassan folyó áramló vizek lakója. Állóvizekben és különböz típusú álló- és folyóvizekben élnek a viziskorpiók (Nepidae). További számos fajt képviselnek a csíkbogarak, szúnyogok, legyek, a bögölyök, a pókok. a szitaköt k, a rákok. A megyében hagyománya van a pisztrángtenyésztésnek. A pisztráng többnyire telepítések következtében volt több-kevesebb ideig tagja a bakonyi kisvízfolyások halfaunájának és ma is az. A halfaunisztikai kutatások nem mutattak ki következetesen többkorú pisztrángállományokat, ez is inkább azt támasztja alá, hogy az állományok nem PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


142

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés önfentartóak. Természetvédelmi szempontból nem kívánatos a pisztrángfajok bakonyi vizekbe történ telepítése. A megyében él ritkább fajok közül említést érdemel a tarka géb (Proterorhinus marmoratus). F leg a hegység alacsonyabb fekvés területeinek állóvzében fordul el a ragadozó csuka (Esox lucius) és a ragadozó sügér (Perca fluviatilis). Az eml sök közül a vizekhez köt dik a ádasok és a hegyvidéki patakok mentén el forduló Miller vízicickány (Neomys anomalus) A kisvízfolyásoknál jellemz él lényei a folyami rák állományok.

Bazaltterületek A bazaltvulkánok kit n életkörülményeket biztosítanak a hüll k számára. A vízisikló és a kockás sikló kivételével valamennyi, a Bakonyból kimutatott sikló és gyík megtalálható rajtuk. A hegység csigafaunája viszonylag jól kutatott. A bazaltfolxxosók vizsgálata során 42 csigafaj el fordulását mutatták ki. Közülük kiemelked az orsócsiga (Balea perversa), a tarka csiga (Discus rotundatus). A madarak közül jellemz a széncinege (Parus maior) valamint az erdei pinty (Fringilla coelebs).

A.I.4.3. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Veszprém megye a Balaton- Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság m ködési területéhez tartozik, melyen nemzetközi-, országos- és helyi jelent ség védett természeti területek és értékek találhatók. A megyében 2 tájvédelmi körzet és 20 országos jelent ség természetvédelmi terület található, valamint helyi védettséget élvez 35 terület (2006-ban 30). Veszprém megye összes helyi jelent ség védett természeti értékeinek száma: 55. Veszprém megye területén ex-lege védett területek, Ramsari Terület, Európa Diplomás Terület valamint NATURA 2000 területek is, Nemzeti Ökológiai hálózat és Magas Természeti Érték terület is találhatók.

A.I.4.3.1 NEMZETKÖZI JELENT

SÉG TERÜLETEK

Veszprém megyében nemzetközi jelent ség területek: · Európa Diploma - Védett természeti terület · Ramsari területek · NATURA 2000 - európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés terület · Nemzeti ökológiai hálózat Európai Diplomás Terület Európa természeti örökségének megóvása érdekében az Európa Tanács (Strassbourg) 1965ben létrehozta az Európa Diplomát. A kitüntetéssel olyan védett területek kerülnek az Európa Tanács védnökségébe, amelyek geológiai, biológiai vagy tájképi sokfélesége Európában kiemelked . A Diplomával a területen végzett természetvédelmi kezelés hatékonyságát is elismerik. A Diploma elnyeréséhez szükséges pályázatot a tagországok kormányai nyújtják be az Európa Tanácshoz. A Miniszteri Bizottság egy szakért i csopot helyszíni szemléje alapján PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


143

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés hozza meg döntését. A terület kezel jének éves jelentésekben kell beszámolnia arról, hogy a Diplomához csatolt ajánlásokat teljesítette-e. A Diploma öt évenként történ megújítása el tt újból helyszíni szemlét tartanak. Hazánkban Veszprém megyét érint Európai Diplomás Területként a Tihanyi-félsziget vulkanikus képz dményeit tartják számon. A Tihanyi-félszigeten hozták létre 1952-ben hazánk els tájvédelmi körzetét. A terület 1997t l a Balaton-felvidéki Nemzeti Park turisztikai szempontból is kiemelt jelnt ség része lett. A szubmediterrán jelleg száraz, meleg térségek közvetlen szomszédságában vízi és mocsári él helyek találhatók - utóbbiakra példa a fokozottan védett Küls -tó. A változatos növénytársulásokban olya ritka fajok élnek, mint a cseh tyúktaréj (Gagea bohemica) vagy a nyugati ajtóscsiga (Pomatias elegans). Az él természeti értékek mellett Tihany nemzetközi hírneve els sorban mégis sajátos földtörténeti múltjának, geológiai és geomorfológiai nevezetességeinek köszönhet . A néhány millió éve itt m ködött t zhányók által lerakott bazalttefra (vegyes vulkáni por és törmelék) az id járás pusztításai miatt igen változatos formakincset mutat, ennek szép példái a Szélmartasziklák. Az igazi szenzációt azonban az Európában egyedülálló hévforrás-kúpok jelentik. Az utóvulkáni hatásra feltör hévforrások vizéb l kicsapódott az oldott mész a kova, és közetté válva forráskúpként rakódott le. A száznál több különleges alakú és bels szerkezet sziklaképz dmény többsége a félsziget nyugati részén található. Ramsari terület A Ramsari Egyezményt 1971. február 2-án 18 ország írta alá és 1975. decemberében lépett hatályba. Az egyezmény pontos címe: "Egyezmény a nemzetközi jelent ség vizes területekr l, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyér l". A csatlakozó országok alap célkit zésként a vízimadárvonulás szempontjából fontos vizes él helyek határokat átível védelmét fogalmazták meg, napjainkban azonban már tágult az értelmezési köre és a Föld vizes él helyeinek átfogó védelmét képviseli. Az Egyezménynek jelenleg 146 ország 1459 vizes él hellyel a tagja. Minden olyan ország csatlakozhat az Egyezményhez, amely vállalja egy vizes él helyének felvételét a „Nemzetközi jelent ség vizes területek jegyzékére”, gondoskodik annak jó ökológiai állapotának fenntartásáról, meg rzésér l. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén két Ramsari terület található: a Kis-Balaton és a Balaton, ezek közül Veszprém megye területét a Balaton érinti. A Balaton 1989. március 17-t l szerepel a Nemzetközi jelent ség vizes területek jegyzékén. Az egyetlen hazai id szakos Ramsari területünk. Ez azt jelenti, hogy minden év október 1–t l a következ év április 30-ig biztosítani kell a tavon tartózkodó vízimadarak zavartalanságát. Ebben az id szakban szárcsák, úszú és bukórécék ezrei vonulnak és telelnek a Balatonon évr l évre. A rendszeresen átvonuló fajok össz egyedszáma meghaladja a harmincezret. Tavasztól nyár végéig a nádasokban költ madárfajok, a kóborló és a tóra táplálkozni érkez madarak színesítik a tó madárvilágát.

NATURA 2000 területek Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él helytípusok, vadon él állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvez természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Olyan zöld infrastruktúra, mely biztosítja Európa természetes él helyeinek ökoszisztéma szolgáltatásait, valamint jó állapotban való meg rzöttségét. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


144


A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölend területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölend különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott él helyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölend különleges természetmeg rzési területeket - foglalja magába. A következ kben ismertetjük a területen megtalálható Natura 2000 területek általános jellemz it. A leírt jellemz k a Natura 2000 területe egészére vonatkoznak. Különleges természetmeg rzési területek - Site of Community Impotance Az Él helyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) az Európai Unió egyik legfontosabb jogi eszköze a biodiverzitás védelme érdekében. Különleges Természetmeg rzési Terület: olyan közösségi szempontból jelent s természeti értékekkel rendelkez terület, amely a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 2. A) és 3. A) számú mellékletében meghatározott faj jelent s állománya, él helye, valamint rajta a 4. A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelent s él helytípus található. Az irányelv, minthogy f célja el segíteni a biológiai sokféleség meg rzését a gazdasági, társadalmi, kulturális és regionális igények figyelembe vételével, hozzásegít egy közös cél, a fenntartható hasznosítás megvalósításához; minthogy a biológiai sokféleség meg rzése egyes esetekben megkívánja a folyamatos emberi beavatkozást, vagy egyáltalán az arra való ösztönzést.

A következ táblázat a megye területén megtalálható különleges természet meg rzési területeket foglalja össze. A-53. táblázat: Veszprém megyében található különleges természet meg rzési területeket Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Terület megnevezése Marcal-medence SCI Devecseri Széki-erd SCI Fels -Nyirádi-erd és Meggyes-erd SCI Uzsai-erd SCI Keszthelyi-hegység SCI Agár-tet SCI Sásdi-rét SCI Monostorapáti Fekete-hegy SCI Dörögdi-medence SCI Kab-hegy SCI Tótvázsonyi Bogaras SCI Nemesvámosi Szár-hegy SCI Pécselyi medence SCI Öreg-hegyi riviéra SCI Tihanyi-félsziget SCI Balaton SCI Balatonfüredi-erd SCI Szentkirályszabadja SCI Csatár-hegy és Miklós Pál hegy SCI Papod és Miklád SCI Mogyorós-hegy SCI Megye-hegy SCI


Azonosító HUBF20015 HUBF20009 HUBF20011 HUBF20029 HUBF20035 HUBF20004 HUBF20012 HUBF20007 HUBF20033 HUBF20003 HUBF20027 HUBF20026 HUBF20014 HUBF20016 HUBF20006 HUBF30002 HUBF20034 HUBF20031 HUBF20008 HUBF20002 HUBF20022 HUBF20018


Teljes terület, ha 4897.18 1593.3 4212.8 2717.37 15094 5136.16 395.89 1810.96 899.526 8093.05 236.574 57.049 867.827 1209.37 751.064 58889.6 3484.73 494.427 1594.75 5308.99 201.697 240.321 145

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Ssz. 23 24 25 26 27 28

Terület megnevezése Kádártai dolomitmez k SCI Hajmáskéri Törökcsapás SCI Berhidai löszvölgyek SCI Péti-hegy SCI Keleti-Bakony SCI Északi-Bakony SCI

Azonosító HUBF20017 HUBF20023 HUBF20024 HUBF20021 HUBF20001 HUBF30001

Teljes terület, ha 813.767 909.816 107.799 373.764 11897.2 25803.1

A Különleges természetmeg rzési területek jellemzését a 8. b számú melléklet tartalmazza.

Különleges madárvédelmi területek - Special Protection Area (SPA) Különleges Madárvédelmi Terület: olyan közösségi szempontból jelent s természeti értékekkel rendelkez terület, amelyen a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelent ség madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelent s állománya, illetve él helye található, különös tekintettel a nemzetközi jelent ség és egyéb vizes él helyekre. Magyarországnak az Európai Unióhoz történ csatlakozása kapcsán a csatlakozás id pontjáig a Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) el írásai szerint ki kellett jelölni a Különleges Madárvédelmi Területek hálózatát, ez a már korábban védetté nyilvánított természeti területek elhelyezkedését l függetlenül történt.

Veszprém megyében megtalálható különleges madárvédelmi területek: A terület neve: A terület kódja: A madártani jelent séggel bíró terület nagysága: Tengerszint feletti magasság: A terület átlagos tengerszint feletti magassága: A terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül: Egyéb védettség:

BALATON HUBF30002 58889,54 hektár 104-135 méter 104 méter Különleges Madárvédelmi Terület Special Protection Area (SPA) Fontos madárél hely (Important Bird Area - IBA) Különleges természetmeg rzési terület (Natura 2000) Egyéb Ramsari terület

Általános leírás: A 77 km hosszú, 1-14 m között változó vízmélység tó Közép-Európa egyik legnagyobb tava. A tópart s r n beépített, ezért nádas területek kevés helyen, és kis arányban találhatók. A tömegturizmus egyik legfontosabb célterülete Magyarországon, jelent s halászattal és hajóforgalommal. Madártani jellemzés: A nyári id szak zavarása miatt fészkel madárállománya elhanyagolható, de a vadludak és bukórécék számára jelent s él hely vonulás és telelés idején. Földhasználat: Halászat és halgazdálkodás, turizmus és üdülés, vízgazdálkodás. Veszélyeztet tényez k: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


146

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Iparosítás (ipari szennyvizek), madarak zavarása, vizes területek feltöltése, növényzet égetése, üdülés, turizmus, városiasodás, orvhalászat, halrablások.

A-54. táblázat: A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: Kód A043 A041 A039 A059 A061 A067 A053

Név (tudományos név)

Fészkel állomány

Telel állomány

Nyári lúd (Anser anser) Nagy lilik (Anser albifrons) Vetési lúd (Anser fabalis) Barátréce (Aythya ferina) Kontyos réce (Aythya fuligula) Kerceréce (Bucephala clangula) T kés réce (Anas platyrhynchos)

Átvonuló állomány 1750 1500 2750 6000-10 000 7500 1500-10 000 10500-25 000

A terület neve: ÉSZAKI-BAKONY A terület kódja: HUBF30001 A madártani jelent séggel bíró terület nagysága: 25803 hektár Tengerszint feletti magasság: 208-699 méter A terület átlagos tengerszint feletti magassága: 397 méter A terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül: Különleges Madárvédelmi Terület - Special Protection Area (SPA) Egyéb védettség: Fontos madárél hely (Important Bird Area - IBA) Északi-Bakony IBA; 34300 ha Különleges természetmeg rzési terület (Natura 2000) Országos jelent ség védett terület Helyi jelent ség védett terület Általános leírás: A közeli ipari területek ellenére a Bakony legérintetlenebb része, viszonylag nagy kiterjedés természetszer erd társulásokkal. A közismerten „vadregényeserd rengetegnek” köszönhet a jelent s madárvilág is. Az extenzíven m velt erd k jellegzetes kísér faja a fehérhátú fakopáncs, mely számottev számban költ a területen, de jelent s az egyéb harkályfajok állománya is. Jellemz növénytársulásaik a szubmontán bükkösök és cseres tölgyesek. Madártani jellemzés: Els sorban a harkályfélék és a ragadozó madarak számára jelent s terület, a javaslattétel is e fajok alapján történt. Földhasználat: erd gazdálkodás, természetvédelem és kutatás, turizmus, vadászat és vadgazdálkodás. Veszélyeztet tényez k: erd m velés, madarak zavarása A-55. táblázat:A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: Kód A072 A234 A239

Név (tudományos név) Darázsölyv (Pernis apivorus) Hamvas küll (Picus canus) Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)


Fészkel állomány 10 pár 30 pár

Telel állomány

Átvonuló állomány

45 pár


147

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Nemzeti Ökológiai Hálózat Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezd dött meg az IUCN szervezésében. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei: Magterületek: Magterületnek nevezzük a hálózat foltszer , tetsz leges kiterjedés területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehet legtöbb populációnak, illetve az ezekb l felépül életközösségeknek az él helyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosók: A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos él helyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhet él hely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az él helyeket, él helykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Pufferterületek: A magterületek és a folyosók körül véd zónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli él helyek aránya lehet ség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges küls káros hatásoktól. Rehabilitációs területek: A kijelölend rehabilitációs területek a magterületek, ökológiai folyosók és véd övezetek hálózati elemek területein belül zárványként jelentkez , vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követ en a hálózathoz kapcsolhatóak. A Nemzeti Ökológiai hálózat által Veszprém megye jelent s mértékben érintett.

A.I.4.3.2 ORSZÁGOS JELENT

SÉG VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A-56. táblázat: Országos jelent ség védett természeti területek Védetté nyilv. éve

Veszprém (ha)

Tv-i kezel 2008. után

1997.

30765

BfNPI

Magas-Bakony TK

1991.

7635

BfNPI

Somló TK

1993.

583

BfNPI

Természetvédelmi Területek (TT) Tapolcai-tavasbarlang felszíni véd területe TT Zirci arborétum TT

1942.

2

1951.

18

BfNPI

Uzsai csarabos erd TT

1951.

110

BfNPI

Szentgáli-tiszafás TT

1951.

213

BfNPI

Úrkúti- skarszt TT

1951.

3

BfNPI

Feny f i- sfenyves TT

1954.

17

BfNPI

Védett természeti terület neve Nemzeti Park (NP) Balaton-felvidéki NP Tájvédelmi Körzetek (TK)


BfNPI


148

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Védetté nyilv. éve 1954.

Veszprém (ha) 1

Tv-i kezel 2008. után

Balatonkenesei-tátorjános TT

1971.

2

BfNPI

Darvas-tó lefejtett bauxitlencse TT Sümegi Mogyorós-domb TT

1971.

34

1976.

65

BfNPI

Farkasgyep i kísérleti erd TT

1977.

359

BfNPI

Devecseri Széki-erd TT

1985.

297

BfNPI

Balatonfüredi-erd TT

1986.

869

BfNPI

Tapolcaf i-láprét TT

1990.

13

BfNPI

Bakonygyepesi-zergebogláros TT Attyai-láprét TT

1990.

24

1993.

15

BfNPI

Somlóvásárhelyi Holt-tó TT

1993.

15

BfNPI

Sárosf i-halastavak TT

1993.

278

BfNPI

Nyirádi Sár-álló TT

2005.

395

BfNPI

Sümegi Fehér-kövek TT+erd rez. Ex lege lápok

2007.

308

2001.

3500

Védett természeti terület neve Várpalotai homokbánya TT

BfNPI

BfNPI

BfNPI

BfNPI

Védett terület összesen:

BfNPI

45521

Nemzeti park A Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedés területe, melynek els dleges rendeltetése a különleges jelent ség , természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan m ködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés el segítése. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. A nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Az ország egyik legjelent sebb és leglátogatottabb turisztikai területe, hazánk természeti szépségekben egyedülállóan gazdag vidéke. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemz , pl. a Tapolcaimedence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedés tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek el segítették a gazdag él világ kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélesség sávban, Tihanyifélszigett l a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balatonfelvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a KisBalaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhet en - hegyvidéknek t nnek. A felszín változatossága jellemz a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszín ség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik.



149

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Tájvédelmi körzetek Magas-bakonyi TK A Dunántúli-középhegység egy jellegzetes, bükkös erd kkel borított tájegysége 1991-ben került védelem alá. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mérték eredetisége is indokolta. Somló TK A Marcal-medence síkjából magányosan kiemelked vulkáni hegy távolról is jól látható várromjával, hírneves boraival, vendégváró pincéivel, valamint kilátótornyával messzir l hívja az érdekl d ket. Mivel a hegy bazaltja a h és a napfény hatására "kukoricásodik", azaz sörétszer törmelékre esik szét, így bazaltbánya nem csúfította el egyik oldalát sem. A tájvédelmi körzetekr l részletes inormációk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján találhatók. Ex lege védett területek A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény szerint 23. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyel , szikes tó, kunhalom, földvár (ex lege védettség). Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelent ség nek min sülnek. Veszprém megye Önkormányzata részére a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatást nyújtott a területén nyilvántartott természetvédelmi értékekr l, így a fejezet összeállítása ezen adatok felhasználásával történt. Veszprém megye területén található ex-lege védett területeket a következ táblázat foglalja össze. A-57. táblázat: Veszprém megye területén található ex-lege védett területeket Nyilvántartott összesen (db)

Ebb l 2009. évben nyilvántartásba vett (db)

Felmértségi állapot, %

Forrás

1580

360

75

Barlang

711

0

100

Víznyel

463

40

95

Kunhalom*

270

0

100

Földvár*

61

0

100

Objektum

Forrás: BFNPI * Ezekr l a védett értékekr l részletes információ a BFNP honlapján található.

Forrás Az 1996. évi LIII. törvény - a természet védelmér l - egyik jelent s eredménye a források „ex lege” védelme. A természetvédelmi törvény megfogalmazása szerint egy forrás külön védetté nyilvánítási határozat nélkül védett, „ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha id szakosan elapad” (23. § 2. és 3. b)). A védett források a védett természeti területek típusai közül a természeti emlékek közé tartoznak. A források nem csupán víztani, felszínalaktani és tájképi értéket képviselnek, de sajátos él helyként, illetve a bel lük táplálkozó vízfolyások révén jelent s szerepet töltenek be a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


150

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés biológiai sokféleség meg rzésében is. A bennük megjelen víz jellege alapján f bb típusaik a talajvíz-, a réteg- és a karsztforrások; ez utóbbiak egy része barlangból lép – közvetlenül vagy közvetetten – a felszínre. Veszprém megye területén számos forrás található, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Az 1960-70-es évek intenzív bányászata (szénbányászat, bauxitbányászat) során végzett nagymennyiség vízkiemelés a kasztvíz szintjét 60-70 méterrel süllyesztette, aminek a következtében a források elapadtak, a Tapolcai-tavasbarlangból elt nt a víz. Az elapadt források környezetét nem gondozták, több esetben illegális hulladéklerakásra használták. Az utóbbi években a bányászati tevékenység (különös tekintettel a mélym velési bányákra) felszámolása és a vízkiemelés csökkentése eredményeként a karsztvíz szint emelkedik, a tapolcai tavas barlangban megjelent a víz és a források dönt többsége vizet ad. A Veszprém Megyei Önkormányzat kiemelt figyelmet fordított az elmúlt években a források felújítására és környezetük rendezésére. Számos forrás felújítására az Önkormányzat támogatásával került sor. A 2003-2005 közötti id szakban az alábbi források kerültek felújításra a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával

A-58. táblázat: A Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával 2003-2005 közötti id szakban felújításra került források Település Bakonybél Badacsonytomaj Csehbánya Lesenceistvánd Magyarpolány Nagytevel Noszlop Pénzesgy r Sümeg Örvényes Tapolca

Forrás megnevezése Szent kút forrás Tisztavíz forrás Kisfaludy forrás Névtelen forrás Máté kút forrás Szent kút forrás Ida forrás Európa forrás Judit forrás Antal forrás Magda pihen je forrás Iharos puszta forrás Rákóczi kút forrás Falukútja forrás Bodonkút forrás

A források felújítása folytatódott, és 2006. évben az alábbi források felújításra adott támogatást a Veszprém Megyei Önkormányzat: A-59. táblázat: A Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával 2006-ban felújításra került források Település Aszóf Bakonybél Balatonalmádi Doba Dudar Hegymagas PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Forrás megnevezése Almás forrás Szent kút forrás Remete forrás Szent Márton forrás István forrás Bozsnyai forrás Hegykerti forrás, Hegykerti vízgy jt Oroszlánfej kút forrás 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C

151

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Település Lókút Monostorapáti Nagyvázsony Várpalota

Forrás megnevezése Lókút forrás Szentkút forrás Kinizsi forrás Tomori forrás

Ahogy az ország nagy részén, úgy Veszprém megyében is jelenleg még hiányzik a védett források pontos listája. A lista alapjául a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által az 1950-60-as években megkezdett forráskataszteri munka adatai szolgálhatnak. Sok forrás vízhozama azonban az elmúlt évtizedekben jelent sen megváltozott, ezért a természetvédelem egyik feladat-meghatározása szerint „el kell készíteni a védett források kataszterét”. A Balaton felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság folyamatosan végzi a források kataszterezését. 20092010-ben 100 db forrás felmérésére került sor Veszprém- megyében. A források nyilvántartása a VM Barlang- és Földtani Osztálya által összeállított digitális adatbázisba kerül feltöltésre. A Veszprém megyei források elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti.

A-17. ábra: Veszprém megyei források elhelyezkedése A legjelent sebb karsztforrások Veszprém megye területén Tapolcán, Lókúton, Pénzeskúton találhatók. A forrásokat számos emberi tevékenység veszélyezteteti. Ezek közül a legfontosabbak a kommunális célú vízhasznosítás, a turisztikai célú foglalás, a különböz szennyezések, a bányászat és a vadászati célú dagonya készítés (Barkó O., 1999 és 2000). Ezen tevékenységeknek a hatásai megnyilvánulhatnak a víz min ségének romlásában, a víz zavarossá válásában, a forrás elapadásában, vagy környezetének leromlásában. Az egyik legfontosabb és legáltalánosabb veszélyeztet tényez a források foglalása (Barkó O., 1999 és 2000). Természetvédelmi szempontból legkedvez bbek a természetes állapotú (foglalatlan), valamint a természetes anyagok (helyb l származó k és fa) felhasználásával, természetközeli módon PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


152

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés foglalt források. Legkevésbé elfogadható az aknás foglalás, mivel az így foglalt források él helyi szerepe minimálisra csökken és a forrás felszínre lépésének földtani-földrajzi viszonyai sem azonosíthatók, tehát a forrásnak nem csak természetvédelmi, hanem tudományos jelent sége is csökken. A védett források tényleges számának és aktuális állapotának egységes szempontok szerinti felmérése 2003-ban kezd dött meg, és jelenleg is tart (els sorban a nem védett területeken). A terepi kataszterezés során szakemberek eddig 1580 forrást mértek fel az Igazgatóság m ködési területén, és a munka még folytatódik. Barlangok Az Igazgatóság m ködési területén jelenleg 711 barlangot tartanak nyilván, de ebb l a 100 méteres hosszúságot mindössze 32 haladja meg. A föld mélyében található geológiai, alaktani és biológiai értékek miatt 18 járatrendszer áll fokozott védelem alatt. 24 barlang kizárólag az Igazgatóság vagyonkezel i hozzájárulásának birtokában, hozzáért és felel s barlangi túravezet kíséretében, megfelel felszerelésben látogatható. Két fokozottan védett barlang leglátványosabb szakaszait – szakképzett vezet k kíséretében bejárhatják az érdekl d k: ezek a Dunántúl (Budai-hegységet nem számítva) leghosszabb, 5200 méter hosszú rendszere, a Csodabogyós-barlang, illetve a Déli-Bakonyban nyíló Szentgáli-k lik. Természetesen vannak olyan barlangok, ahova életkortól és állóképességt l függetlenül bárki ellátogathat: ilyen a részben csónakkal bejárható Tapolcai-tavasbarlang, és a Balatonfüred határában nyíló Lóczybarlang. A Veszprém megyei barlangok elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja.

A-19. ábra: Veszprém megyei barlangok elhelyezkedése Víznyel A jogszabályi meghatározás alapján a víznyel az állandó vagy id szakos felszíni vízfolyás karsztba történ elnyel dési helye. A vízzáró k zetekre es víz jelent s része a felszínen folyik el. Ha ez a víz fedetlen karsztos területre érkezik, ott a k zet repedéseit tágítva jut le a nyugalmi karsztvízszintig, és úgy áramlik tovább valamelyik, a vízrendszert megcsapoló forrás felé, ezért a fedett és a nyílt karszt határán különösen gyakoriak a víznyel k. Ezzel együtt víznyel k nem csupán a vízzáró és a karsztos k zet határához közel alakulnak ki, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


153

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés hanem a nyílt karsztos területek belsejében is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság m ködési területén 463 víznyel t tartanak nyilván, de ez a szám még nem tekinthet véglegesnek, hiszen a felmérés jelenleg is folyik, és egyel re a nem védett területeken található objektumokat kataszterezik. A Veszprém megyei víznyel k elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti.

A-18. ábra: Veszprém megyei víznyel k elhelyezkedése

Élettelen természeti értékek Védelemre tervezett földtani alapszelvény A Veszprém megyében megtalálható védett földtani alapszelvények a következ k: 1. Porva (Bakonybél), Márvány-völgyi útbevágás 2. Porva, K ris-hegy tet , út menti hasadékok 3. Bakonybél, K ris-hegy, triász/jura határszelvény 4. Bakonybél, Som-hegy tet i szelvény NY 5. Bakonybél, Som-hegy tet , D-i szelvény 6. Bakonybél, Som-hegy, K-i kutatóárok 7. Bakonybél, Somhegypusztai (hegylábi) feltárás 8. Bakonybél, Kertesk i-szurdok 9. Borszörcsök, Somló-hegy, keleti útbevágás 10. Úrkút, Csárda-hegy 11. Nyirád, Darvas-tó 12. Sümeg, Mogyorósdomb 13. Sümeg, Sintérlapi k bánya 14. Tapolcai-tavasbarlang, Lóczy-terem 15. Szentbékkálla, k tenger 16. Badacsonyörs, Örsi-hegy 17. K vágóörs, K tenger 18. Köveskál, Séd-part PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


154

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés 19. Köveskál, Horog-hegy 20. Vászoly, Vasásó-hegy 21. Tihany, Nyereg-hegy 22. Tihany, Kiserd -tet , Szélmarta sziklák 23. Tihany, Kiserd -hegy orra 24. Tihany, Fehér-part 25. Várpalota, Szabó-bánya Védett ásványok Veszprém megyében el forduló védett ásványok jellemz it a következ kben részletezzük. Ásványnév Képlete Kristályrendszer Osztály Gyakoriság

Opál SiO2 · nH2O Amorf, vagy lokálisan rendezett szerkezet Oxidok, hidroxidok gyakori

HOM lel hely-Veszprém megye · Lesenceistvánd · Tihany · Uzsa · Várpalota · Zalahaláp Egyéb lel hely - Veszprém megye · K vágóörs · Nemesgulács · Pula · Úrkút Ásványnév Képlete Kristályrendszer Osztály Gyakoriság

Azurit Cu3(CO3)2(OH)2 Monoklin Karbonátok, nitrátok gyakori

HOM lel hely- Veszprém megye · Balatonfüred Egyéb lel hely – Veszprém megye · Alsóörs · Litér · Paloznak · Sóly Ásványnév Ásványnév angolul Képlete Kristályrendszer PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Malachit Malachite Cu2(CO3)(OH)2 Monoklin 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C

155

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Osztály Gyakoriság

Karbonátok, nitrátok gyakori

HOM lel hely – Veszprém megye · Alsóörs · Balatonfüred · Lovas · Uppony Egyéb lel hely – Veszprém megye · Litér · Paloznak · Sóly A.I.4.3.3 HELYI HELYI JELENT

SÉG VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A következ táblázat Veszprém megye helyi jelent ség védett természeti értékeinek összefoglalását tartalmazza. A-60. táblázat: Helyi jelent ség védett természeti értékek Veszprém megyében Név 1

Alsóörsi Szabadság-kilátó

2

Balatonfüredi védett fák, facsoportok

3 4 5 6 7

Bels várkert Birkadomb Cseszneki Gerendavágási öreg bükkfa Cseszneki várhegy Csopaki-sz l k

8

Farkasgyep i-erd k

9 10 11 12 13 14 15 16

Fels örsi földtani-rétegtani szelvény Gézaházi parkerd Halál-völgy környéke Hárskúti védett fák (hegyi szil, bükk) Hegyesdi-agyaggödrök Hegyesdi-gyepek Kárpáti sáfrány term helye Kinder-tó és Csigás-tó

17

Kiserd park

18 19

Kisl di Kis-Torna-patak völgye K ház-verem

20

Magyargencsi Széll-kastély parkja

21

Magyargencsi védett fák

22

Mamutfeny k

23

Nagy-tó és környéke

24

Nagyvázsonyi kastélypark

25

Növényvédelmi és Agrokémiai


Település Alsóörs Balatonfü red Pápa Öcs Csesznek Csesznek Csopak Farkasgy ep Fels örs Csesznek Öcs Hárskút Hegyesd Hegyesd Kup Öcs Balatonfü red Kisl d Öcs Magyarge ncs Magyarge ncs Lesenceto maj Öcs Nagyvázs ony Csopak


Védelmi kategória TT TE TT TT TE TT TT TT TE TT TT TE TT TT TT TT TT TT TT TT TE TE TT TT TT 156


Név 26

Állomás Parkja Olaszfalui fás legel

27

Platán fasorok

37 38 39 40

Sümeg, Árpád utcai gesztenye facsoport Sümeg, Hét vezér téri gesztenye facsoport Sümegi-borókás Sümegi Kisfaludy-tölgyfája Sümegi volt mészk bánya Sümeg, Nyírlaki Szociális Otthon parkja Sümeg, Szent István téri gesztenye facsoport Szabadság park Szent Erzsébet liget (korábban: Öregpark) Szentgál, Hajagi-barkócafa Sz c, Pörös-dombi borókás Tiszafa I. Várhegy

41

Vénicszilfák

28 29 30 31 32 33 34 35 36

42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

Védelmi kategória

Település

Veszprém, A régi vidámpark területe Veszprém, Dózsavárosi temet fái Veszprém, Fenyves utcai parkerd Veszprémi Benedek-hegy Veszprémi Betekints-völgy Veszprémi Erzsébet-sétány Veszprémi Jutas-pusztai szikla Veszprémi Kálvária-domb és környéke Veszprémi Sintér-domb Veszprémi Szerelem-sziget Veszprémi Színház-kert Veszprém, Séd völgye – Betekints53 völgy 54 Veszprém, Vámosi úti temet fái 55 Veszprém, Vörösmarty tér tiszafái Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu

Olaszfalu Balatonfü red

TT

Sümeg

TE

Sümeg

TE

Sümeg Sümeg Sümeg

TT TE TT

Sümeg

TT

Sümeg

TE

Devecser Balatonal mádi Szentgál Sz c Veszprém Sümeg Békás, Békés Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém

TT

TE TE TT TT TT TT TE TT TT TT TT

Veszprém

TE

Veszprém Veszprém

TE TE

TE

TT TE TT TE TT TE

A.I.4.3.4. KIEMELTEN FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK A Kiemelten fontos ÉTT-ek térségeit és az érintett településeket az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet tartalmazza. A-61. táblázat: Érzékeny természeti területekkel érintett települések Veszprém megyében Megye 2.1.1. Marcal-medence Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Település Adorjánháza Békás Csögle Egeralja Egyházaskesz 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C

157

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Megye

Település

Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém

Kamond Kemenesh gyész Kiscs sz Kispirit Küls vat Magyargencs Marcalt Mez lak Mihályháza Nagyacsád Nagypirit Nemesgörzsöny Pápa Várkesz Vinár Zalaszegvár

2.1.2. Tapolcai-medence Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém

Badacsonytördemic Balatonederics Gyulakeszi Hegymagas Kisapáti Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesgulács Nemesvita Raposka Szigliget Tapolca

2.1.3. Káli-medence Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém

Balatoncsicsó Balatonhenye Balatonrendes Hegyesd Kapolcs Káptalantóti Kékkút K vágóörs Köveskál Mindszentkálla Monostorapáti Monoszló Salföld Szentbékkálla Tapolca Vigántpetend



158


A.I.4.3.5. ZÖLDTERÜLETEK, TELEPÜLÉSÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK A megye táji, illetve természeti adottságainak mai állapotára a nagymérték emberi beavatkozások, illetve ezek átalakító hatásai jellemz ek. Ennek ellenére a megye legtöbb településén a tájra eredetileg jellemz természetföldrajzi adottságoknak jó néhány értékes reliktuma megtalálható, melyek napjainkban – nagyrészt már védett – természeti értékek. A megye területén több országos és helyi védettség melyet az el z fejezetekben részleteztünk.

természetvédelmi terület található,

Összességében megállapítható, hogy Veszprém megye változatos tájegységekkel rendelkezik, melyekre természeti adottságuk szerint más-más tájhasználat jellemz . A tájegységek között megtalálhatóak a sz l m velésre, borászatra alkalmas hegyvidékek, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is. Mind állatvilág, mind növényvilág szempontjából a megye az ország egyik legváltozatosabb vidéke. A vízpartok flórája és faunája éppúgy jellemz a megyére, mint a hegyvidéken shonos fajok. Veszprém megyében a területfejlesztési tervek készítésénél (megyei és települési) feltétlenül figyelembe kell venni a táji értékek meg rzését. Mindezen értékek védelme kiemelt fontossággal bír a célok, programok meghatározásánál.

A.I.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET Az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 1 §-a értelmében: „ (2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a m emlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.” A Törvény megfogalmazásában: „18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem min sül , közlekedési, hírközlési, közm - és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányam veléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetés , sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvény településrendezési és építési követelményrendszeren túlmen en - eltér , vagy sajátos, csak arra a rendeltetés építményre jellemz , kiegészít követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.”

A.I.5.1. A MEGYE TELEPÜLÉSRENDSZERE Veszprém megye 15 városból és 212 nagyközségb l, községb l álló településállománya nem alkot egységes regionális hálózatot, mivel a települések kapcsolatai, hatásai, vonzáskörzetei PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


159

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés túllépnek a megye közigazgatási határain, ugyanakkor alapvet meghatározói a régió egésze térszerkezetének. Veszprém megye településeinek egymáshoz viszonyított relatív helyzetét, településszerkezetben betöltött pozícióját, a településrendszer hierarchikus felépülését alapvet en a települések központosultsága határozza meg. A legkiemelked bb szerepe a teljes kör középfokú funkcióin túl fels - illetve részleges fels fokú funkciókkal is rendelkez Veszprémnek van, mely térségi központ, megyeközpont és régiós társközpont is. Vonzásterülete a megye nagy részére kiterjed. Térségi központként Veszprém mellett Pápa (és bizonyos részfunkciókban Ajka) rendelkezik részleges fels fokú ellátási funkciókkal. A tradicionális, vagy az 1950-es évek er ltetett iparosításának következtében kifejl dött további kis- és középvárosok csak hiányos, vagy részleges középfokú ellátást nyújtanak, nem beszélve a jóval kés bb, vagy napjainkban várossá nyilvánított települések jóval kisebb térségi szerepeir l. A középfokú ellátás viszonylag széles palettáját nyújtja Veszprém megyében Pápa, Ajka, Tapolca, Balatonfüred és Várpalota. Hozzájuk képest is hiányosak Zirc és Balatonalmádi nyújtotta lehet ségek. Sümeg részleges középfokú funkciókat betölt városias jelleg település, míg a többi új törpeváros ellátási körzete gyengének bizonyul, vagy speciális jelleg (idegenforgalmi, jelent sebb ipari, vagy kistérségi szervez központ). A régió falusi települései között is találhatók olyan kisközpontok, amelyek a teljes alapfokú ellátást nemcsak a saját, hanem a környez falvak lakossága számára is biztosítani tudják, körzetesített feladat-ellátási helyként, kispiaci körzetként, idegenforgalmi vagy kistérségi szolgáltató alközpontként. A központi szerepkörökkel nem rendelkez falvak általában kisebb-nagyobb alapellátási hiányosságokkal jellemezhet k, vagy csak részlegesen, illetve csekély mértékben töltenek be ilyen funkciókat, esetleg csak lakóhelyként vehet k számba (külterületi lakott helyek különböz típusai). A.I.5.2. KÖZLEKEDÉSHÁLÓZAT Közúthálózat Veszprém megye közúthálózatának f elemeit a PESTTERV Kft által tervezett Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítás dokumentáció alapján adjuk meg: 1. Gyorsforgalmi út: · M8: Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége 2. F utak: · 8. sz. f út: Székesfehérvár (M7) - Veszprém - Szentgotthárd - (Ausztria) · 72. sz. f út: Balatonf zf (71. sz. f út) - Veszprém (8. sz. f út) · 73. sz. f út: Csopak (71. sz. f út) - Veszprém (8. sz. f út) · 82. sz. f út: Veszprém térsége (8. sz. f út) - Zirc - Gy r (1. sz. f út) · 83. sz. f út . Városl d (8. sz. f út) - Pápa - Gy r (82. sz. f út) · 84. sz. f út: Balatonederics (71. sz. f út) - Sárvár · Rábacsanak térsége (86. sz. f út) - Pápa (83. sz. f út) PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


160

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés · · · ·

Celldömölk térsége - Pápa - Kisbér Pápa (83. sz. f út) - Devecser - Tapolca (77. sz. f út) 77. sz. f út: Nemesvámos (8. sz. f út) - Tapolca Veszprém térsége (72. sz. f út) - Litér (M8)

3. Térségi jelent ség mellékutak: · Zirc - Dudar - (Mór/Bodajk - 81.sz. f út) · Bakonyszentkirály - Dudar - Szápár - (Bakonycsernye) - Várpalota · Veszprém - Balatonalmádi (71 sz. f út) · Várpalota - Berhida - Küngös - Balatonf kajár - (Lepsény) · Nyirád - Halimba - Ajka · Ajka - Öcs - (Pula) · Ajka - Noszlop · Sümeg - Gyepükaján - Devecser - Kolontár - Ajka · Sümeg - Bazsi - (Zalaszántó - Keszthely) · Somlójen - Küls vat (csatlakozik az új f úthoz) · Pápa - Kerta - (Jánosháza) · Nagygyimót -Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc · Bakonykoppány - Lovászpatona - (Tét) · Márkó - Hárskút - Pénzesgy r · Sümeg - Zalabér - (Zalaegerszeg) · Veszprém - Tapolca · Tapolca-Zánka · Nagyvázsony – Zánka A következ táblázat Veszprém megye egyes útszakaszainak hosszát jelöli.

A-62. táblázat: Országos közúthálózat hossza Veszprém megyében, km Megnevezés

2007

2008

8 89 224 1 309 1 629

8 89 239 1 309 1 644

1 1 602 17 9 1 629

1 1 617 17 9 1 644

Út jellege Autópálya és autóút Els rend f út Másodrend f út Egyéb országos közút Összesen Burkolat Beton, k és keramit Aszfalt és bitumen Makadám Föld (kiépítetlen) Összesen Forrás: KSH, 2008.

A kerékpárút-hálózat f elemei Veszprém megye kerékpárút hálózatának f elemeit a PESTTERV Kft által tervezett Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítás dokumentáció alapján adjuk meg: 1. Országos kerékpárút törzshálózat elemei: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


161

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés · · ·

8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút - 8.A: (Gy r) - Pannonhalma - Csesznek - Zirc - Veszprém - Balatonalmádi (Balatonfüred - Badacsonytomaj - Szigliget - Keszthely - riszentpéter) 81. Balaton-Rába kerékpárút Veszprém - Nagyvázsony - Kapolcs - Tapolca - Sümeg - Somlóvásárhely -Pápa Árpás - (Gy r) 83. Rába-Bakonyalja kerékpárút (Sárvár - Celldömölk) - Mersevát - Pápa

2. A térségi kerékpárút hálózat elemei: · (Szany - Vág )- Kemenesszentpéter - (Pápoc) · Pápa - Bakonyszücs, Bakonykoppány - (Feny f )- Bakonyszentkirály -- (Kisbér) · Sümeg - (Mihályfa - Zalabér) · Pápa - Ganna - Magyarpolány - Ajka - Halimba - Taliándörögd - (Kapolcs · Monoszló - Zánka) · Nemeshany - Devecser - Ajka - Városl d - Szentgál - Bánd - Veszprém · Ajka -Úrkút - Nagyvázsony -(Vászoly-Balatonsz l s - Balatonfüred - Tihany /komp/) · Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc - Jásd - Szápár - (Bodajk) · Balatonf zf - Berhida - Várpalota -(Bakonykúti) · Veszprém - Balatonfüred · (Celldömölk) - Jánosháza - Rigács -Sümeg · Somlósz l s - Doba - Noszlop - Ganna · Pápa - Egyházaskesz - Kemenesszentpéter A.I.5.3.HÍRKÖZLÉS, ENERGIAELLÁTÁS Hírközlés Veszprém megye hírközlési ellátottságát a KSH 2008. évi adatai alapján valamint a PESTTERV Kft által tervezett Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítás dokumentáció alapján mutatjuk be. Veszprém megyére vonatkozó hírközlési adatokat a következ táblázat ill. a 16. és 17. térképek mutatják. A-63. táblázat: Veszprém megye hírközlési adatai Távbeszél f vonal Városok Községek Összesen

Ebb l lakásf vonal ISDN-vonal

66 211 36 890 103 101

48 351 31 691 80 042

10 148 2 470 12 618

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás 71 968 20 444 92 412

Er m vek: 1. Er m : Érintett település: · Ajka 2. Kiser m : Érintett települések: · Ajka · Veszprém



162

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Elektromos hálózat f elemei: 1. Országos jelent ség 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: · Hévíz-Litér, · Gy r-Litér · Litér-Martonvásár · Paks-Litér 2. Térségi jelent ség az átvitelt befolyásoló 120 kV-os átviteli hálózat: · Százhalombatta-Várpalota (Inota) · Várpalota (Inota)-Dunaújváros · Várpalota (Inota)-Kaposvár · Várpalota (Inota)-Oroszlány · Várpalota (Inota)-Litér (1) · Várpalota (Inota)-Litér (2) · Várpalota (Inota)-Litér (2) felhasítva Pét (kétrendszer nyomvonal) Litér-Ajka · Litér-Hévíz (kétrendszer nyomvonal) · Litér-Hévíz felhasítva Veszprém (kétrendszer nyomvonal) · Ajka-Nyirád · Ajka-Hévíz · Ajka-Hévíz felhasítva Sümeg (kétrendszer nyomvonal) · Ajka OVIT- Ajka (kétrendszer nyomvonal) · Ajka-Gy r · Ajka-Gy r felhasítva Pápa (kétrendszer nyomvonal) · Ajka-Szombathely Veszprém megyére vonatkozó villamos energia fogyasztási adatokat tartalmazza a következ táblázat. A-64. táblázat: Veszprém megyére vonatkozó villamos energia fogyasztási adatok Évek

Lakónépesség az év végén

Lakásállomány az év végén

2006 2007 2008

363 706 361 620 360 387

146 185 147 573 148 437

Háztartási villamosenergiafogyasztók

Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, MWh

208 675 209 363 209 365

423 492 422 231 425 910

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek Nemzetközi (nagynyomású) tranzit szállítóvezeték elemei: · Nabucco gázvezeték által érintett települések: Szlovákia - (országhatár) - Rajka - Gic - Bakonytamási - Nagydém - Lovászpatona Nagylak - (országhatár) - Románia · (Románia) - országhatár - Nagylak - Hódmez vásárhely - Kecskemét - Adony Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka - országhatár - (Ausztria) Térségi szénhidrogén (nagynyomású) szállítóvezeték elemei: · Balatonf zf -Papkeszi- si-Nádasladány-Székesfehérvár-Kápolnásnyék, · Papkeszi-Nádasladányból bekötés Pétre, · Balatonf zf -Papkeszi-Mez szentgyörgy, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


163

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés · · ·

Balatonf zf - Ajka-Jánosháza, Jánosháza-Tapolca, Ajka-Gy r

Veszprém megyére vonatkozó gázfogyasztási adatokat tartalmazza a következ táblázat. A-65. táblázat: Veszprém megyére vonatkozó gázfogyasztási adatok Év

Lakónépesség Lakásállomány az év végén az év végén

2006 2007 2008 Forrás: KSH

363 706 361 620 360 387

Háztartási vezetékesgázfogyasztók

146 185 147 573 148 437

Ebb l: f tési fogyasztók

93 389 95 059 96 762

84 007 85 677 87 398

Összes szolgáltatott gáz, ezer m3

Ebb l: háztartásoknak

334 159 329 962 338 551

125 749 100 349 98 554

A.I.5.4. HIDAK Veszprém megye területén található hidakat a PESTTERV Kft. által tervezett Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítás dokumentáció alapján mutatjuk be. Közúti hidak a Rábán · Vág (8426 j. mellékút · Várkesz (84.123 j. mellékút) · Várkesz (8408 j. mellékút) Meglev vasúti híd egyéb törzshálózati vasútvonalon · Vinye - Bakonyszentkirály között (Gy rszabadhegy - Veszprém vasútvonalon) Térségi jelent ség vasútvonalon lév híd: · Várkesz - Szany (Pápa - Csorna vasútvonal)

A.I.5.5. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Az országos védelem alatt álló épületeket, objektumokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása alapján dolgoztuk fel. A Veszprém megyében nyilvántartott m emlékek településenkénti számát a 9. számú melléklet tartalmazza. Jelen fejezetben a teljesség igénye nélkül csupán a jelent sebb m emlék jelleg épületek részletes leírásait foglaltuk össze. Veszprémi vár - Veszprém A hét dombra épült város egyik magaslatán alakult ki a vár a X-XI. században. Id közben barokk arculatot kapott a terület, ahol a város látnivalóinak zöme összpontosul. Remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is találhatók itt. Nagyrészt már csak a Vár-hegyen körbefutó fal jelzi az egykori er dítményt, de az egykori vár területén minden lépést történelmi épületek kísérnek. Itt alapította Gizella királyné az ország legrégibb püspöki székesegyházát. Az épület elpusztult, de román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma része lett a neoromán stílusú Szent Mihály-templomnak. Gizella nevét viseli a magyar Árpád-kori építészet híres alkotása, a gótikus falképeket rz kápolna. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


164


Gizella-kápolna, Veszprém Az Érseki Palota mellett, azzal egybeépítve áll a magyar Árpád-kori építészet híres alkotása, a XIII. században épített kora gótikus kápolna. Fennmaradt freskói a XIII. század második felében készültek. Bizánci stílusú freskói, az életnagyságú apostolképek, a magyarországi freskófestészet legrégibb és legszebb emlékei. Külön figyelmet érdemelnek a gyönyör faragott zárókövek. A Gizella-kápolna kis oltárán felirat hirdeti: " seink hite a jöv reménye". A kápolna kétszintes volt; fels szintjének gótikus falpillérei a szomszédos nagypréposti ház falán megmaradtak. A kápolnát el ször a püspöki palota építésekor restaurálták, amikor a festményeket helyreállították, Koller Ignác ezt oly jelent snek látta, hogy levélben hírt adott róla a pápának. A ma ismert kápolnának nincs köze Gizella királynéhoz, mivel kés bbi eredet , így csak a királyné tiszteletét hirdeti. Érseki palota, Veszprém A Vár legjelent sebb épülete ez a barokk palota. 1765-1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. A nagytermében és kápolnájában lév barokk falképek J. Cymbal alkotásai. A püspöki - 1993 óta érseki - palota a magyar barokk építészet egyik remeke. Tervez jének, Fellner Jakabnak valószín leg ez a legjelent sebb m ve. A palotát 1765 tavaszán kezdték építeni. Fellner ide is a rá jellemz U alakú épületet tervezett; erre inspirálta az is, hogy sz k tér állt a rendelkezésére. A készül palotába beépítették az itt lév régi épületek maradványait, ekkor t ntek el a régi királyi palota maradék romjai is. A palota bejelentkezéssel, naponta 9-17 óra között látogatható. Római katolikus érseki székesegyház (Szent Mihály) Az alapjaiban román stílusú, XI. századi eredet épület gótikus szentélye és altemploma a XIV. század végén készült. Mai alakjában neoromán stílusú a Szent Mihály tiszteletére szentelt templom. A vár és a város meghatározó épülete a székesegyház, melyet Szent István és Gizella építtetett, az id k folyamán több átalakításon esett át, a török id kben elpusztult. Ma csak 1572-b l származó alaprajzát ismerjük. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, a régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban, s nyugati homlokzatra latin nyelven, kronosztihont is alkotva felíratta: Romokból ékesített engem a kegyelet. Ezt az épületet 1907 és 1910 között Hornig Károly püspök átépíttette - Aigner Sándor vezetésével - román stílusban, az eredeti formát keresve; így került a barokk várba a román stílusú székesegyház. A templom falába beépítették a régi köveket, s a szentély gótikus jellege megmaradt. Megyeháza, Veszprém Az eklektikus stílusú megyeháza 1885-1887-ben épült Kiss István budapesti építész tervei szerint. Az 1867-es kiegyezést követ gazdasági fellendülés becses építészeti emléke, mely különálló szögletes, tömör tömbjével egyaránt érzékelteti a közigazgatás hierarchiájában betöltött funkcióját, valamint harmonikus, a múltat idéz szépségével, m vészeti értékével is. A megyeháza Veszprém vármegye els székházát váltotta fel. A megyeház építésére meghirdetett nyilvános tervpályázatot Kiss István (18571902) budapesti építész nyerte el 1884-ben. Az épület méretei, szépsége ma is leny gözi szemlél jét. Kétemeletes, szimmetrikus, hármas tagozódású. A 60 méter hosszú f homlokzat 4,5 méterre kiugró középs tagozata a megyeháza legdíszesebb része. Az els és a második szintet magában foglaló falfelületet korinthoszi féloszlopok ékesítik, melyek fels zugaiban allegorikus n alakok húzódnak meg:



165

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a földm velés, a kereskedelem, a m vészet és az ipar jelképei. A homlokzati egységet timpanon zárja. Felavatásának 100. évfordulójára megújult az épület. Teljes rekonstrukciója a 80-as évek elején kezd dött. A munka során hat tanácskozótermet alakítottak ki, ezek falát terrakotta domborm vek díszítik, a megye m emlékeit, népi építészeti nevezetességeit. A termek az 1990-es évek elején kaptak megkülönböztet nevet. A földszinti lila terem névadója, a székesegyház alapítója Gizella királyné; az els emeleti kis piros terem a delegációs terem, a volt VB-terem Egry József, a nagy piros terem a tervez Kiss István; a kék terem pedig a Balaton nevét kapta. A második emeleti zöld terem lett a gobelinterem. Dubniczay-ház, Veszprém Az 1751-ben barokk stílusban épült emeletes ház az építtet jér l, Dubniczay énekl kanonokról kapta nevét. Ma is a várnegyed egyik legszebb épülete. Az épületben ma a Vár Galéria kiállításai vannak. A ház oromzatán olvasható az építtet jelmondata: "Non est mortale, quod opto" (Nem hal meg, aki bízik). Alatta a családi címer és az 1751-es évszám látható. T ztorony, Veszprém A barokk t ztornyot, régebbi nevén vigyázó tornyot egy középkori bástyatorony maradványaira építették Tumler Henrik tervei szerint 1811-ben. A torony sisakja alatt messzir l is jól látható óra zenével is jelzi az id t. Nyáron érdemes felmenni a toronyba, mert nagyon szép panoráma nyílik innen a városra. Pet fi Színház, Veszprém A népi szecessziós jegyeket hordozó színházépületet Medgyaszay István tervezte 1908-ban. Állandó társulat 1961 óta m ködik Veszprémben. Építészettöréneti jelent ség , hogy Medgyaszay István el ször itt alkalmazott vasbeton szerkezetet, melyek a színház mennyezetét, tet it, lépcs - és páholyelemeit, valamint nagy ablakait alkotják. Az állandó színházi társulat befogadására alkalmas újjáépített és kib vített épületet 1988 szén adták át. Az ország els vasbeton építményének f homlokzatát a Hunor és Magor történetét, a csodaszarvas legendáját ábrázoló sgraffito Nagy Sándor alkotása díszíti. Nagy Sándor tervei alapján készültek az ovális üvegablakok is. Völgyhíd, viadukt, Veszprém Az 1938-ban épült viadukt két íve kapcsolja össze a Jeruzsálem-hegyet a Temet heggyel. Építése során két munkás vesztette életét: rájuk és egy harmadik, háborús áldozatra emlékezik a sziklában kialakított fülke Mária-szoborral. Szent György-kápolna, Veszprém A középkori krónikák szerint a Szent-György-kápolnában tette szüzességi fogadalmát Szent Imre herceg. A román stílusú, X-XI. századi eredet építményt a székesegyház mellett tárták fel. A román kori, félköríves szentély körkápolna valószín leg a XI. században épült. A XIII. században gótikus stílusban átalakították, ekkor nyerte nyolcszöglet alakját. A kápolnát 1957-ben tárták fel. Az ásatások során ekkor találták meg Vetési Albert nagy reneszánsz püspök sírját. A kápolna el tt áll Szent Imre bronzszobra, Erdey Dezs alkotása. Az udvaron, szomszédos épület falán egy emléktábla - K Pál alkotása - Géza fejedelmet és Szent István ábrázolja. A kápolna a Gizella Királyné Múzeumhoz tartozik.



166

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Római katolikus, Regina Mundi templom (Sz z Mária neve) - Veszprém A volt angolkisasszonyok romantikus stílusú templomát Szentirmai (Schönbeck) József tervei szerint 1860 körül Ranolder püspök építtette. A romantikus stílusú templomot 1926-ban a Jézus Szíve-kápolnával b vítették; a zárdatemplomot 1948-ban a börtönben lév Mindszenty József utasítására igen rövid id alatt plébániává szervezték, különben elvették volna az egyháztól. A templom búcsúját Sz z Mária neve ünnepén, szeptember 12-edikén tartják Római katolikus, piarista templom (Szent Imre) - Veszprém A volt piarista rendház mellett található az 1833-ban épített, klasszicista stílusú, Szent Imre herceg tiszteletére szentelt piarista templom. Oltárképeit a neves fest , ifj. Bucher Ferenc készítette. A templomban az utóbbi id ben kiállításokat is rendeznek, amelyek általában egyházm vészeti jelleg ek, illetve a piarista hagyományokat elevenítik fel. Szent Katalin-kolostor romjai, Margit-romok - Veszprém A domonkos apácák gótikus temploma és kolostora a XIII. század közepén épült. Itt nevelkedett Szent Margit, IV. Béla király lánya, ezért a veszprémiek Margit-romnak is nevezik a helyet. A domonkos rendi apácák számára a kolostort és a templomot Bertalan püspök építtette 1240 körül. Itt nevelkedett hat éven át, négyéves korától tízéves koráig IV. Béla király kés bb szentté avatott leánya, Margit. A török hódítások idején az épület együttes romba d lt, és többé nem is épült újjá. Az 1938-ban feltárt egykori zárda falán 1961-ben emléktáblát helyeztek el. Kapuváry-ház, régi városháza -Veszprém A kés barokk stílusú ház 1793-ban épült. Több mint száz évig itt volt a városháza. Az átalakított épületben irodák kaptak helyet. A második veszprémi városházat igazi nagyúri lakból alakították ki a városatyák. Az díszes, emeletes, manzárdtet s épületet Kapuváry Antal veszprémi kanonok építtette 1793-ban. Az egykori nagy szalon - melyr l hatalmas erkély nyílik a térre - a városház tanácsterme lett, melyben százhúsz városi képvisel tartotta közgy léseit. Itt alakították ki a fogdát is. A városháza ünnepélyes átadása 1886. december 21-én volt. A Kapuváry-ház több mint száz évig m ködött városházaként. Református templom -Veszprém A kés barokk templom 1784-ben épült, tornya 1794-ben készült el. Római katolikus templom (Szent László) - Veszprém A mai neoromán stílusú, Szent László tiszteletére szentelt templom 1902-ben épült. A középkorban egy nagy bazilika állt a kis dombon, majd egy kis kápolna került ide 1740-ben, 1799-ig temet volt ezen a helyen. Fecskend ház – Veszprém A régi várfal felhasználásával 1811-1814 között, Tumler Henrik tervei szerint épült a kés barokk ház. Ez volt a város t zoltószertára. A ház falfülkéjében a t zoltók véd szentjének, Szent Flóriánnak a szobra áll: A házon a következ felirat olvasható: "VárosI poLgárok pénzén épüLe föL e ház, / Itt tüzI pusztÍtás VéDeLem eszköze áLL." Ha a versikének az épületen piros színnel kiemelt nagybet inek római számmal kifejezett értékeit összeadjuk, megkapjuk az építés id pontját. Ma az épületben a Veszprémi Ipartestület irodái vannak.



167

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Római katolikus templom (Árpád-házi Szent Margit) - Veszprém A város legnagyobb csarnoktemploma az 1938-ban épült neobarokk stílusú, Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt templom. Római katolikus, ferences templom és rendház (Szent István) - Veszprém A ferencesek 1681-ben telepedtek meg Veszprémben, barokk stílusú templomuk 1730-ban készült el. A mennyezetfreskókat Bucher Ferenc Xavér festette. Az egykori rendház ma id s papok otthona. A Szent István király tiszteletére szentelt templom bejáratától balra, a lourdes-i kápolnában Feszty Masa Mária (Feszty Árpád fest és Jókai Róza lánya) festménye látható. A templom berendezése részben a copfstílust követi. A kriptában van eltemetve Ányos Pál költ . A templom mellett van az egykori ferences rendház. Az ötvenes években zöldséglerakattá alakították át, ma újra egyházi célokat szolgál: id s papok otthona, s k mondják a miséket is a templomban. Az épület impozáns ebédl je, a régi, barokk pompát mutatja. Jezsuita templom romja - Veszprém A jezsuiták által 1747-ben épített, de használatba soha nem vett barokk templom ma már romosnak nevezhet . Veszprém-völgyi görög apácamonostor - Veszprém A Betekints-völgyben találjuk a görög apácakolostor romjait. A X. századi alapokra a XIXIV. században épült kolostor feltárása folyamatban van. Veszprém határában, a Séd partján alapította 1020 körül István király fia, Imre herceg bizánci felesége, valamint kísérete részére a Veszprém-völgyi görög apácamonostort. Ennek görög nyelv alapítólevele egy 1109-ben keltezett oklevélmásolatban maradt fenn. Valószín leg István király felesége, Gizella is dolgozott azon a miseruhán, amit 1031-ben a monostor apácái varrtak bíborselyemb l és díszítettek sodrott aranyszálakkal. Ez a miseruha lett kilenc évszázadon át a magyar királyok koronázási palástja. Úgy tartják, a görög apácák kolostorához közeli völgyben zajlott István és Koppány csatája. Azóta hívják Fejesvölgynek a sziklák közé ékel d völgyet. Szent Anna-kápolna - Veszprém Veszprém legrégebbi, eredeti állapotában fennmaradt temploma ez a kis kápolna. Napjainkban a katolikus iskola templomaként m ködik. Két helyütt is látható az építés évszáma: 1724. A Szent Anna tiszteletére szentelt barokk kápolnát 1907-ben b vítették és felújították. A kapuja fölött látható barokk szoborcsoport a XVIII. században készült. Evangélikus templom - Veszprém A kés barokk templom 1790-ben épült, majd a XX. században átalakították és toronnyal b vítették. Római katolikus kápolna (Szent Kereszt) - Veszprém Veszprém külterületi városrészében, a Csatár-hegyen lév barokk kápolnát 1765-ben építették, a rokokó f oltár1760 körül készült. Kedvelt búcsújáró hely. Búcsúnapok: május 3. és szeptember 14. Szent Miklós-templom romjai - Veszprém A középkori eredet , XIII. századi templom román stílusban épült, gótikus szentélye a XIVXV. században készült. Ma már csak a templom alapfalai láthatók.



168

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Premontrei templom- és kolostorrom - Veszprém Az egykori premontrei templom- és kolostor a XIII. században épült kés román stílusban, ma már csak romjai láthatók. Pálos kolostorrom - m emlék - Salföld Salföldt l délnyugatra, az erd szélén, kis völgy közepén emelked természetes dombon találhatjuk a salföldi kolostor romjait. A romokat már a XIX. század második felében többször említik, alaprajzát Békefi Remig tette közzé, aki után még sokan beszélnek ezekr l a romokról. A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, szentélye egyforma széles a hajóéval, és gótikus diadalív választja el t le. A déli falon három csúcsíves ablaknyílás látható. A templomtól északra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kereng vel közrefogott udvar mentén épült fel. Az udvar közepén ciszterna van. A keleti kolostor-szárnyat alápincézték, templomának padlószintjét pedig a kés gótikus id ben megemelték. A kolostor területén 1963-ban Sági Károly ásatásokat végzett, melynek során az udvar délkeleti felében bolygatott sírok is felszínre kerültek. Az 1930-as években a kolostor területén fekv egyik sírból rekeszzománcos technikájú, el lapján corpusszal díszített bronzkorong került el . Ezt a kora Árpád-kori ékszert kezdetben t vel er sítették fel, kés bb a t letörése után - átfúrták és nyakban viselhették. A kolostor falában egy feliratos római k is be volt ágyazva, amely azonban kés bb elveszett. Az egykori hatalmas kolostorbirtokhoz tartozó halastó duzzasztó gátjának nyomait Cholnoky Jen találta meg a Malomvölgyben a kisörspusztai homokbányához vezet út mellett. Ennek a gátnak ma már csak kis darabja figyelhet meg, a többi része megsemmisült. A gát a Balatonba folyó Burnót-patak vizét fogta fel. Állami Szívkórház - m emlék - Balatonfüred A régi fürd házak helyén, illetve azokhoz csatlakozva Cametter Bernát terve szerint kora eklektikus stílusban épült 1869-1871 között a Balatonra néz Erzsébet-udvar. Err l kapta nevét a szanatórium. Már az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráshoz 1-2 év múlva utólag beírták, hogy Füreden savanyúvizek vannak. Ezekre alapozva az elmúlt közel 300 évben folyamatosan épültek az újabb fürd épületek, amelyek összekapcsolásával, megújításával alakult ki a mai épületegyüttes. A XX. század elején már nemzetközileg is híres szanatórium volt. 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költ is itt, az Erzsébet Szanatóriumban keresett gyógyulást. A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdül várossá nyilvánították. Az épületen emléktábla rzi az els fürd orvosok, Oesterreicher Manes József és Orzovenszky Károly nevét, akiknek jelent s szerepük volt az itteni gyógymódok elterjesztésében. Blaha Lujza villa - m emlék - Balatonfüred 1866-ban parcellázták a telket, melyre Sz cs Lajosné 1867-ben építette a házat. T le Csény Lajos vásárolta meg, aki 1893-ban adta el Blaha Lujzának. A szép, klasszicista ízlésben épült ház bejárója fölött a háromszöglet oromzaton olvasható: E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke. Fölötte pedig: Blaha Lujza nyaralója 1893-1916. Az épületben Hotel Blaha Lujza Szálloda és Étterem m ködik. Balatoni Panteon - m emlék - Balatonfüred A szanatórium színházterme alatt található fedett sétányon azoknak a kiváló költ knek, tudósoknak, kutatóknak az emléktáblája található, akik Füredr l írtak, vagy fontosat tettek a városért. Az els emléktábla Garay János költ (1812-1853) nevét örökíti meg, aki el ször szentelt egy verseskötetet a Balatonnak. A második tábla a színházról emlékezik meg. Majd Czuczor PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


169

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Gergely költ (1800-1866) következik. De emléktáblája van itt Krúdy Gyulának, Eötvös Lorándnak, Ady Endrének, Vörösmarty Mihálynak, Csokonainak, Jókainak, Gárdonyinak, Pálóczi Horváthnak, Kisfaludy Károlynak, Passuth Lászlónak, Cholnoky Jen nek, a Balaton kutatójának, Bihari Jánosnak, a nagy zenésznek, Szabó L rincnek, Lóczy Lajosnak, Fáy Andrásnak (1786-1864), aki azon kívül, hogy költ és meseíró volt, megalapította az els magyar takarékpénztárt. D ry-nyaraló - m emlék - Balatonfüred Épült 1869-ben. A legszebb családi nyaralónak mondták Füreden. Ez volt a híre, és valóban a múlt század végén még kimagasodott a kisebb nyaralók közül. Építési stílusát tekintve a romantikus ízlés egyik legszebb példája nemcsak itt Füreden, hanem messze vidéken is. Ezért lett kifejezetten m emlékké nyilvánítva, amint a táblájáról is leolvasható. A D ry család kezében 1910-ig volt az épület, akkor eladták két tulajdonosnak, a Baradlay és Szlávi nevezet eknek, akik teljes egészében szállodaként értékesítették. Akkor kapta a hivalkodó és Füred jellegéhez nem ill Astoria nevet, amely máig megmaradt Horváth-ház - m emlék - Balatonfüred Épült 1795-1798 között. A XVIII. század végére már divatba jött Füred, s a feltételek hiányoztak az egyre nagyobb vendégsereg fogadására. Ezért a királyi Helytartótanács 1786ban bizottságot küldött ki a fürd elhelyezési viszonyainak megvizsgálására. Ez a bizottság április 30-án járta végig a telepet; javasolta harmadik vendégl építését is és javaslatokat tett a fér helyek b vítésére. A magyar reformok közismert politikusai nagyobbrészt a Horváthházban szálltak meg. Nemcsak azért, mert 1837-ig, amíg az új fürd ház épülete, és 1842-t l 1847-ig, amíg az ún. keresztház és a Nagyvendégl új szobái el nem készültek, más elfogadható vendégfogadó Füreden nem volt, hanem azért is, mert az akkori magyar politika vezet egyéniségei egyt l egyig mind barátai is voltak a Horváth-ház gazdáinak. A ház nagyon szép, tiszta copf stílusú épület, nála nagyobb ebben a stílusban nincs az egész Balatonvidéken. A befejezését a bejárólépcs fedlapjára vésett 1798-as évszám perdönt en bizonyítja. Mindig idegenfogalmi célokat szolgált, és különösen a reformkorban színhelye volt nagy emberek találkozásának és eszméik megvalósításának. (1825-ben itt tartották az 1. Anna-bált. Ismert még Mangold-udvar, Stefánia udvar néven. 1918-1945 között a tihanyi apátság birtokában volt. A második világháborúban egy ideig hadikórház volt. 1956-1993 között a Mecseki Ércbányák Üdül je volt. Ma az emeleten lakások, a földszinten üzletek, fogorvosi rendel található. Magyar Játékszín oszlopai - m emlék - Balatonfüred A Gyógy tér mögött terül el a Kiserd . Itt láthatjuk a Magyar Játékszín hat megmaradt oszlopát, melyek a magyar színjátszás h skorára emlékeztetnek. A Dunántúl els k színházának szül atyja Kisfaludy Sándor volt, aki felszólította a füredi közönséget: adakozzon egy magyar játékszín létrehozására. Mindenki segített, nemesek és jobbágyok egyaránt, különösen, amikor megtudták, hogy a bécsi udvar ellenzi a tervet. Az alapítólevél kikötötte, hogy ebben a színházban kizárólag magyarul szabad megszólalni. A színházat 1831. július 3-án, tehát a szezon közben nyitották meg Karl Töpfer Magyar hölgy címen magyarított m vével. Az épületet 1878-ban lebontották, helyette másikat építettek a Kiserd ben, melyet azóta szintén lebontottak. Kálvária - m emlék - Tihany 1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb XX. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképez , feliratos és bronz domborm ves k b l készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejt domboldal tetején épült fel PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


170

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Krisztus k keresztje, háttérben pedig gejzirites mészk tömbökb l épített hármas halom és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták. Pálos kolostor és templom romja - m emlék - Nagyvázsony Nagyvázsony temet je mellett található a híres kolostor és a templom maradványa. Kinizsi Pál telepítette le itt a pálosokat, és emeltette az épületegyüttest 1483-1485 között, azért, hogy halála után itt helyezzék örök nyugalomra. A kolostor azonban nem sokáig állt, mert 1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, a vázsonyi vár körüli nagyobb épületeket - stratégiai okokból - sorra felrobbantották, és közöttük voltak ezek is. Romjai ma is magasan állnak, az egyes helyiségek még felismerhet k. Köveit részben a vár meger sítéséhez használták fel. Szélmalom Múzeum - m emlék - Tés Valaha négy szélmalom m ködött a faluban. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A ma is m köd képes Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Népi m emlék. Hat vitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár k van, 8-as vámra dolgozott, napi négy mázsát rölt. A malom az 1950-es évek végéig a jó szelet kihasználva - ha kellett éjjel-nappal is rölte a gabonát. Ett l mintegy kétszáz méterre található a m szakilag ugyancsak helyreállított Ozi-féle malom, melyet Ozi János asztalos 1924-ben épített. A malom szerkezete azonos, az eltérés az, hogy az Ozi-malomban csak 1 pár k van. Hazánknak e két értékes ipari m emléke ma, múzeumként várja a látogatókat, ugyanitt eredeti szerszámokkal egy kovácsm hely is található. Kis tábla mutatja a m emléket a Táncsics Mihály utcában a 20. szám alatt, ahol a háziak beengedik a látogatókat az udvarba és segítségükkel megtekinthet ek a malmok és a kovácsm hely. [http://www.utazzitthon.hu/balaton-muemlek.html] A.I.5.6. ORSZÁGOS RÉGÉSZETI LEL

HELYEK

Az országos régészeti lel helyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása alapján dolgoztuk fel. A Veszprém megyében nyilvántartott régészeti lel helyek számát a 10. számú melléklet tartalmazza.

Összességében elmondható, hogy a megyében térségi központként Veszprém mellett Pápa rendelkezik részleges fels fokú ellátási funkciókkal. A középfokú ellátás viszonylag széles palettáját nyújtja Veszprém megyében Pápa, Ajka, Tapolca, Balatonfüred és Várpalota. Hozzájuk képest is hiányosak Zirc és Balatonalmádi nyújtotta lehet ségek. Sümeg részleges középfokú funkciókat betölt városias jelleg település, míg a többi új törpeváros ellátási körzete gyengének bizonyul, vagy speciális jelleg . A régió falusi települései között is találhatók olyan kisközpontok, amelyek a teljes alapfokú ellátást nemcsak a saját, hanem a környez falvak lakossága számára is biztosítani tudják, körzetesített feladat-ellátási helyként, kispiaci körzetként, idegenforgalmi vagy kistérségi szolgáltató alközpontként. Veszprém megyének közúthálózatában megtalálható 1 db gyorsforgalmi út, több f út ill. számos mellékút. A megyében megtalálhatók az országos valamint a térségi kerékpárút hálózat elemei is.



171

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Er m vel érintett település a megyében: Ajka, míg kiser m vel érintett település: Ajka és Veszprém. A megyében 3 db közúti híd valamint 2 db vasúti sín található. Az országos védelem alatt álló építmények számában Veszprém megye meglehet sen gazdag. Ezen építmények állapotának fenntartására, felújítására a megye nagy figyelmet fordít.



172


A.II. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZ K A környezetvédelmi törvény a környezeti elemeket veszélyeztet tényez k közé sorolja a veszélyes anyagokat és technológiákat, a hulladékokat, a zajt és a rezgést, továbbá a sugárzásokat. Összefoglalva e tényez ket önállóan kezelt hatótényez knek nevezzük.

A.II.1. VESZÉLYES ANYAGOK A megye településein keresztülhaladó f közlekedési utakon veszélyes anyag szállítása csak a veszélyes anyagok közúti szállítására vonatkozó ADR nemzetközi veszélyes áru-szállítási szabályzat szerint történhet. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 156/2009. Kormány rendelet alapján, mint I. fokú hatóságként jár el az ADR veszélyes áruk közúti szállításának ellen rzésével kapcsolatban. Kidolgozásra került a VMKI ADR veszélyes áruk közúti szállítására és ellen rzésére vonatkozó igazgatói intézkedés, valamint aktualizálásra került az egységes megyei 2009-es tolmácsjegyzék. 2009. júliusában regionális ADR ellen rzést szerveztek, melyhez a Dunántúl mind a nyolc megyéje csatlakozott. Az önállóan kezelt hatótényez k közül csak a hulladékokkal, valamint a zajjal szükséges részletesebben foglalkozni, illetve kitérünk a radiológiára és a magasfeszültség távvezetékek által okozott elektromágneses sugárzás hatásaira is.

A.II.2. HULLADÉKKEZELÉS ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A.II.2.1. ÁLTALÁNOS ADATOK Megye termelési szerkezete Gazdasági tevékenységek Az ipari termelés több mint 90 %-át adó feldolgozóipar teljesítménynövekedésében a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának, valamint a gépiparnak a szerepe meghatározó. E két ágazatcsoport együtt a megye feldolgozóipari termelésének 45%-át, exportjának több mint hattizedét adta. A megyei iparban az összes árbevételnek 54 %-a exportból származik. Legexportorientáltabb ágazatcsoportnak a gépipar számít, több mint 80 %-os aránnyal. Bár az országba érkezett külföldi t kének csak töredéke került a megyébe, gazdasági életében jelent s szerepet játszanak a külföldi érdekeltség vállalkozások, melyek között néhány multinacionális cég is képviselteti magát a közepes méret és pár f vel m köd családi kisvállalkozások mellett.



173

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Veszprém megyében 2010. március 31-én 54 544 gazdasági szervezetet regisztráltak, az egy évvel korábbinál 1,1%-kal többet. Ezek dönt hányada (92%-a) vállalkozás, fennmaradó része költségvetési szerv, nonprofit, illetve MRP-szervezet. A vállalkozások héttizede egyéni, háromtizede társas formában volt bejegyezve. A társas vállalkozások közül a legnagyobb hányadot (54%-ot) képvisel korlátolt felel sség társaságok száma 9,6%-kal gyarapodott, ugyanakkor a regisztrációban szerepl részvénytársaságoké 2,6-, a szövetkezeteké 1,9%-kal csökkent, és 3,9%-kal kevesebb a betéti társaság is. A több mint 36 ezer regisztrált egyéni vállalkozás 42%-át mellékfoglalkozásúként, 36%-át f foglalkozásúként, 22%-át pedig nyugdíjasként tartották nyilván. A mellékállásban dolgozók száma egy év alatt 1,6%-kal növekedett, a nyugdíjasoké stagnált, míg a hivatásszer en tevékenyked ké valamelyest csökkent. A bejegyzett egyéni vállalkozásokon belül minden második rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal, számuk 4,3%-kal elmaradt az el z évit l. F tevékenység szerint a regisztrált gazdasági szervezetek legnagyobb hányada a mez gazdaság gazdasági ághoz tartozott, de jelent s arányt képviseltek a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az ingatlanügyletek területén lév szervezetek is. A társas és egyéni vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása abban markánsan eltér, hogy a mez gazdaság nagyobb részaránya csak az egyéni vállalkozásokra jellemz . A társas vállalkozások tevékenységek szerinti részarányai kiegyenlítettebbek, és sokkal jelent sebb az ipar, az épít ipar, a kereskedelem és a tudományos tevékenységek súlya. A Veszprém megyei székhely gazdasági szervezetek 2010 I. negyedévében 9,6 milliárd forint érték beruházást valósítottak meg, folyó áron 7%-kal többet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra 26,6 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, amely az országos átlagnak valamivel több, mint a fele. A nagyobb súlyt képvisel nemzetgazdasági ágak beruházásait eltér irányú tendenciák jellemezték. Míg az új befektetések közel felét adó ipari fejlesztések esetében több mint egyharmadával, a kereskedelemben 7,5%-kal n tt a teljesítményérték, addig a szállítás és raktározás ágba 17,2%-kal, a mez gazdaságba közel egynegyedével kevesebbet invesztáltak. Anyagi-m szaki összetétel szerint az év els három hónapjában a megfigyelésbe vont szervezeti kör beruházásainak 55%-át új gépek, berendezések beszerzésére fordították, épületek, és egyéb építmények építésére pedig 40% beruházási hányad jutott. A gépek 49%-át hazai gyártású termékek tették ki, 51%-a importból származott.

Ipari tevékenységek Veszprém megye iparának ágazati szerkezete az országostól eltér en alakult, a fém alapanyag, fémfeldolgozás, a nem fém ásványi termékek gyártása és a vegyipar az országosnál jelent sen nagyobb, a gépipar kisebb súlyú. Új lehet séget biztosítanak a befektet k számára az azonos gazdasági ágba tartozó klasszterek, megyénkben els sorban az élelmiszeriparban és a faiparban. A megyei ipar vállalkozásai közül a 10 legnagyobb az alkalmazásban állók közel háromtizedével az összes értékesítés több mint felét, az exportnak közel 70 %-át bonyolította. Közülük kiemelked szerep jutott a külföldi érdekeltséggel m köd knek. A külföldi t ke gazdasági ágankénti megoszlása az országostól eltér en alakult. Megyénkben lényegesen nagyobb szerepet kapott a feldolgozóipar (ezen belül f ként az exportorientált PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


174

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés területekre a gépiparba, a nem fém ásványi termékek gyártása ágazatba, valamint a vegyiparba áramlott a devizat ke), ugyanakkor kisebb hányad került az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásba és az egyéb gazdasági ágakhoz. A legt keer sebb vállalkozások a távközléssel foglalkoznak. A külföldi t ke származási ország szerinti összetételét tekintve megyénkben közel 15 %-os részesedéssel az országoshoz hasonlóan Németország számított els számú befektet nek, majd Franciaország következett a sorban. 2010. els negyedévben a megyei ipar termelése – a 4 f nél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján – 124 milliárd forintot tett ki, ami a középdunántúli régió össztermelésének mintegy 12%-a. Az ipari tevékenység volumene ötödével n tt az el z év azonos id szakához képest. Az egy lakosra jutó termelés értéke 344 ezer forint volt, amely valamivel több, mint a régiós átlag harmada. A megyei székhely , 49 f nél többet foglalkoztató ipari vállalkozások – az alkalmazotti létszám 1,8%-os növekedése mellett – 108 milliárd forint termelési értéket állítottak el , ami összehasonlító áron egynegyedével meghaladta a 2009. január-márciusi volument. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében a feldolgozóipar teljesítménye határozza meg. Ennek legnagyobb súlyú ágazatcsoportja, a járm ipar kibocsátása másfélszeresére n tt 2009 els negyedévéhez képest. Kétszeresére b vült a vegyi anyagok, termékek el állított mennyisége, els sorban a m trágyagyártás január-februári jelent s növekményének köszönhet en. Az élelmiszeripar hónapról hónapra javuló teljesítménye 2009 els negyedévéhez képest 4%kal magasabb kibocsátást eredményezett, és 5%-kal n tt a fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek termelése is. Ezzel szemben a gépek, gépi berendezések, valamint a gumi, m anyag és nemfém ásványi termékek el állítása a tavaly január-márciusi volument sem érte el. A termelés b vülését a külföldi és belföldi felvev piacok egyaránt növekv kereslete alapozta meg. A feldolgozóipari termékek háromnegyede (82 milliárd forint) került külföldre, ennek hattizedét a gépipar (ezen belül négytizedét a járm gyártás) produktumai adták. A feldolgozóipar valamennyi jelent sebb ágazatcsoportja növelte kivitelét, a vegyipar az egy évvel korábbi export-bevételének háromszorosát, a járm ipar pedig a másfélszeresét realizálta. A feldolgozóipari export összesen 36%-kal b vült 2009 els negyedévéhez képest. Belföldi eladásait 12%-kal növelte az ágazat, így a hazai piacokon 26 milliárd forint érték árbevételt ért el. A bevétel négytizede a vegyipari termékek értékesítéséb l származott, amelyek eladási volumene több mint 60%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Jelent sen, (közel 40%-kal) csökkent viszont a villamos berendezések, és a gépek, gépi berendezések, valamint (több mint negyedével) a gumi-, m anyag és nemfém ásványi termékek belföldi kereslete. A legalább 50 f s ipari szervezetek átlagos létszáma csekély mértékben, 1,8%-kal b vült 2009 els negyedévéhez képest. Az összes foglalkoztatott (18 ezer f ) közel négytizedét a gépiparban, ezen belül mintegy 3700 f t a járm gyártásban alkalmazták. A termelés és az alkalmazásban állók számának együttes növekedése miatt az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) több mint ötödével n tt Veszprém megyében. Az épít ipar viszonylag kis létszámú gazdasági ág, az összes foglalkoztatottak 4 %-a dolgozik e területen megyében, és 3 %-os részaránnyal képviseli magát az ország épít iparában. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


175


A megyei székhely legalább 5 f t foglalkoztató épít ipari szervezetek teljesítménye az el z három évben folyamatosan csökkent. 2010 els három hónapjában 3,3 milliárd forint termelési értéket állítottak el , összehasonlító áron 8,8%-kal kevesebbet mint egy évvel ezel tt. Ezen belül mindkét építményf csoport tevékenységének volumene tovább esett, az épületeké 5-, az egyéb építményeké 16%-kal. A Veszprém megyei székhely gazdálkodó szervezetek épít ipari termelésének közel háromnegyede a lakó- és nem lakóépület építése, az épületgépészeti szerelés illetve, az út, vasút építése alágazatokban realizálódott. Ez utóbbit kivéve, ahol a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére fordított beruházások hatására több mint négyszeresére növekedett a termelés volumene, valamennyi alágazatban visszaesés mutatkozott. A kisebb súlyú alágak közül a bontás, építési terület el készítésénél az átlagosnál nagyobb mérték (közel 50%-os) volt a termelés csökkenése. A megyei épít ipari vállalkozások a negyedév folyamán kétötödével kevesebb új szerz dést kötöttek, mint egy évvel korábban. Mez gazdasági tevékenységek Veszprém megye domborzati és éghajlati viszonyai meghatározóak a mez gazdaság számára is. Kivételes természeti adottságai a hagyományos környezetkímél extenzív tájhasználatot indokolják. A megye kiterjedt erd és gyepterületekkel rendelkezik. Az erd sültség foka az országosnál magasabb. A megye 420 ezer hektár területének fele mez gazdaságilag hasznosított. terület, melynek kétharmadát szántóként hasznosítják, 3,5 %-a sz l és gyümölcsös, a fennmaradó rész gyepterület. A növénytermesztésen belül tájjellege miatt is kiemelked a sz l termelés és a borászat, állattenyésztése azonban közepesnek mondható. A megye területének túlnyomó része a Dunántúli Középhegységhez tartozik. Délen a Balaton és a Balaton-part a Dunántúli Dombvidékhez tartozik, Észak-nyugaton a Kisalföldhöz tartozó medence található. Néhány észak-nyugati település a Nyugat-magyarországi peremvidéken lév Kemenesháthoz, néhány dél-keleti település pedig az Alföld nyugati részén fekv mez földi tájhoz tartozik. A megye felszíni formáját a Dunántúli-középhegység töréses szerkezet , szétesett rögei alkotják. F törésvonalai a Balatonnal párhuzamosan Északkelet-délnyugat irányban húzódnak, melyekhez harántvonalú törések kapcsolódnak. A rácsos szerkezet törésvonalak átjárókat képeznek a Mez föld és a Kisalföld, valamint a Mez föld és a Marcal-medence között. A változatos felszínt és k zeteit a földtörténeti ókorban tenger alakította, amelyb l gazdag üledékréteg maradt vissza (agyagpala, vörös homokk , dolomitos homokk ). A középkorban a mai Földközi-tenger el dje vastag mészk és dolomit rétegeket hagyott hátra. Tájföldrajzi szempontból a megye három területre osztható: Balaton-medencére, Bakonyvidékre és a Kisalföldre. A Balaton-medencéhez tartozik a tó, a „riviéra”- a balatonparti területek - és a Tapolcaimedence. A tó medencéjéb l kb. 2 km-es sávban, enyhe lejt vel emelkedik ki. Meleg, helyenként szubmediterrán mikroklímája, magas napfénytartalma, jó min ség talaja kedvez a sz l és gyümölcstermesztésnek, valamint a rideg kisállattartásnak (kiemelten: kecske és juh). A terület legnagyobb része tájvédelmi körzet, melyen több ritka, védett növényfaj él. A terület legnagyobb részén a nyári hónapokban aktív turizmus folyik. Veszprém megye sz l term területe megközelíti a 7 ezer hektárt, amely területen zömében fehér borsz l fajtát termelnek. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


176


A növénytermesztést tekintve a szántó vetésszerkezete az utóbbi években alapvet en nem változott. Ez a körülmény jelzi azt, hogy a tájhoz ill gazdálkodáshoz való alkalmazkodás, tekintetbe véve az EU kilátásokat is, igen lassú folyamat. A gabonafélék foglalják el a szántóterület 53%-át, ezen belül a kalászosok 37, a kukorica 17%-ot tesz ki. Az olajos növények közül a repce visszaesett, a napraforgó vetésterülete n tt. A cukorrépa vetésterülete és a takarmánynövények területe - az állatállomány csökkenésével párhuzamosan - hasonlóan csökkent. N tt azonban a burgonya vetésterülete, különösen a zirci kistérségben. Erd gazdaság, halászat A földrajzi adottságokból adódóan a megyékben hagyománya van a faipar különböz ágazatainak: alapanyag feldolgozás, parkettagyártás, bútorgyártás. A lemezipar (rönkök hámozása) területén kedvez ek a fejl dési lehet ségek. Idegenforgalom Veszprém megye a Balaton északi partjának köszönhet en Budapest után Magyarország legkeresettebb tájegysége, a legtöbb turistát vonzza. Ezeregyszáz m emlék, tájvédelmi körzetek és Nemzeti Park található a megyében. A turistaként, vagy üzleti célból Veszprém megyét felkeres k számos, maradandó élményt nyújtó látnivalóval találkozhatnak. A megyébe nyugati irányból érkezve a Somló hegyet láthatják, mely hasonlóan a Balaton-felvidék vulkanikus hegyeihez (Badacsony, Szentgyörgyhegy, Gulács) híres borterm hely. Pápa, a „dunántúli Athén”, megújulva rzi régi patináját. Zirc, a Bakony f városa és Tihany si apátságáról híres. Sümeg impozáns megjelenés régi várával a Balaton kapuja. A mediterrán hangulatú kisváros, Tapolca tavasbarlangja a légúti megbetegedésekre, Balatonfüred a szívbetegeknek kínál gyógyulást sok látnivalója mellett. A veszprémi vár a város központjában ma is él , m köd városrész, évszázados várfalakkal, egyházi- és középületekkel. Veszprém megye a szép természetföldrajzi környezet miatt a belföldi és a külföldi turizmusnak egyaránt gyakran választott uticélja. Megyénkben mind a hegyes-völgyes bakonyi tájakat, mind a Balatont, vagy a Balaton-felvidéket kedvel k megtalálhatják igényeiknek és pénztárcájuknak legjobban megfelel üdülési, kikapcsolódási lehet séget. 2010 els negyedévében a megye kereskedelmi szálláshelyein 46 ezer vendég 97 ezer vendégéjszakát töltött el. A külföldi és a belföldi vendégforgalom egyaránt b vült, ennek ered jeként a vendégek összlétszáma 4,5%-kal, eltöltött vendégéjszakáik száma 10,3%-kal n tt az el z év azonos id szakához képest. A teljes vendégkör csaknem kilenctizedét a hazai vendégek tették ki, számuk 3%-kal, igénybe vett vendégéjszakáik száma 9,7%-kal haladta meg a tavaly január-márciusi forgalmat. Külföldr l – els sorban az európai kontinens országaiból – 5300 f érkezett, k 13 és félezer éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldiek száma 17,7%-kal, vendégéjszakáik száma 14,2%-kal n tt az egy évvel korábbihoz képest. A két legjelent sebb küld állam továbbra is Németország és Ausztria, amelyek együttesen a külföldi vendégforgalom felét adták. A tavalyinál négytizedével több német és ötödével több osztrák vendég hosszabb id re (átlagosan 2,5-3 éjszakára) foglalt szállást, mint egy évvel korábban, így eltöltött vendégéjszakáik száma is jelent sen emelkedett. A vendégek közel négyötöde a szállodákat vette igénybe. A március végén m köd összesen 34 egység belföldi vendégéjszakáinak száma 5,8%-kal, a külföldieké 18,4%-kal n tt 2009 els negyedévéhez viszonyítva. A szállodák kihasználtsága az év els három hónapjában PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


177

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés megegyezett a tavalyival: rendelkezésre álló szobáik mintegy 27%-át értékesítették (országosan 35% volt e szállástípusban az átlagos szobakihasználtság).

Alapfogalmak és terminológia A jelenlegi helyzet, valamint a regionális kérdések elemzésénél a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. (továbbiakban: Hgt.) el írásait vettük figyelembe. A biológiai körforgásba közvetlenül visszakerül a mez - és erd gazdálkodásban képz d növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák trágyák nem min sülnek hulladéknak. Ezek hasznosítását a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program meghatározza, így a területi hulladékgazdálkodási tervben e témakörrel korlátozott mértékben foglalkoztunk. Hulladék: a Hgt. 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelyekt l birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Hulladékfajták - Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illet leg a háztartási hulladékhoz hasonló jelleg és összetétel , azzal együtt kezelhet más hulladék. - Települési szilárd hulladék: -Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkez hulladék. -Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkez hulladék. -Háztartási hulladékhoz hasonló jelleg és összetétel hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkez – külön jogszabályban meghatározott – veszélyesnek nem min sül szilárd hulladék. - Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közm pótló berendezéseinek ürítéséb l, - a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekb l, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredet tevékenységb l származik. - Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelent s fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. - Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon lebontható -

Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mez gazdaságban keletkez hulladék. Két f csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. A veszélyes hulladék a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkez , illetve ilyen anyagokat vagy összetev ket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent hulladék.

Kezelési terminológia A különböz kezelési lehet ségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthet a két legjelent sebb kategóriának. Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetev jének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt. 4. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történ felhasználása;



178

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történ ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztet , szennyez , károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeit l történ elszigeteléssel vagy anyagi min ségének megváltoztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával; Módszertan A megyében keletkez és kezelt hulladékokkal kapcsolatos adatokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekr l szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatások rögzítésével létrehozott, 2008-as bázisév adatait tartalmazó HIR adatbázisból nyertük. A jogszabályi el írás alapján az adatbázisba a hulladékot termel k közül csak azon gazdálkodó szervezetek regisztrálnak, amelyeknél a foglalkoztatottak száma eléri a 10 f t, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett hulladékok összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladékok esetében a 200 kg-ot, vagy nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy nem veszélyes építési és bontási hulladékok esetében az 5000 kg-ot. A-66. táblázat: A megyéb l a HIR adatbázisba bejelentkezett Veszprém megyei gazdasági szervezetek száma hulladékáramonként Hulladékáram

Gazdasági szervezetek száma (db)

Ipari hulladékok Mez gazdasági hulladékok Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladék Veszélyes hulladék

192 50 120 15 7 137 564

A.II.2.2. IPARI HULLADÉK A Veszprém megye a közép-dunántúli régió nem kiemelked en iparosodott megyéje, azonban az országos átlagot meghaladó mértékben vannak jelen a nagy hulladéktermel ágazatok. A következ táblázatban felsoroljuk a hulladékképz dés szempontjából meghatározó tevékenységi köröket. A-67. táblázat: Az ipari hulladékokat termel jellemz tevékenységi körök (2008) TEÁOR ’08

Tevékenységi kör megnevezése

2442 3511 4677 2399 1610

Alumíniumgyártás Villamosenergia-termelés Hulladék-nagykereskedelem M.n.s. egyéb nemfém ásványi termék gyártása F részárugyártás Víztermelés, -kezelés, -ellátás Közúti járm , járm motor alkatrészeinek gyártása Könny fémöntés

3600 2932 2453



Keletkezett mennyiség (t) 707 455 26 864 17 165 15 258 9 943 4 734 3 593 3 405

179

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés 2364 1812

Habarcsgyártás Nyomás (kivéve: napilap)

1 651 1 529

Az el z táblázat adataiból megállapítható, hogy a megyében ipari hulladékok esetében hulladékképz dés szempontjából az alumíniumgyártás meghatározó szerepet tölt be. Az alumíniumgyártás hulladékai a megyében keletkez összes hulladék 87%-át teszi ki. A következ táblázat a megyében keletkez mennyiségét adja meg.

hulladékok 98 %-át adó hulladéktípusok

A-68. táblázat: A megyében keletkez hulladékok 98 %-át adó hulladéktípusok és f hulladéktermel k (2008) Hulladékkód 010309 100101

Hulladék Timföld termeléséb l származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-t l Hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04)

191202

Fém vas

101103

Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai

030105

Faforgács, f részáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-t l

060503

Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó iszapok, amelyek különböznek a 06 05 02-t l

Keletkezett mennyiség (t)

697 254 MAL Zrt. 26 826 Bakonyi Er m Zrt. Alcufer Kft. Color-Metall Fém és Hulladék 14 704 Felvásárló és Feldolgozó Kft Henn Sándor Rockwool Hungary Kft 14 375 DBW Hungary KFT. Juhász És Társa Kft Lumber-Fa Kft. 10 733 Nemesszalóki Faipari Kft. Jákófa Kft O.F.P. Fa Kft. 5 970 MAL Zrt.

150101

Papír és karton csomagolási hulladékok

5 140

120199

Közelebbr l nem meghatározott hulladékok

5 034

100316

Fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 03 15-t l

3 876

200101

Papír és karton

3 592


Jellemz hulladéktermel k


Unilever Magyarország Gyártó Korlátolt Felel sség Társaság Tesco-Globál Áruházak Zrt. Mtd Hungária Kft "Vas-Fém" Kft. Észak-Dunántúli Méh Zrt. Payer Industries Hungary Kft Polus-Coop Zrt. Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. ILCON Várpalota KFT. Ajkai Elektronikai Kft Bakony Préstechnika Kft. Poppe & Potthoff Hungária Bt. Fehér M vek Kft Haas + Sohn Kft Márko-Tech Ipari És Kereskedelmi Kft MAL Zrt. Le Bélier Magyarország Zrt. INOTAL Kft. Veszprémi Nyomda Zrt. VKSZ. ZRT. Észak-Dunántúli Méh Zrt. 180


Hulladékkód

Hulladék

190801

Rácsszemét

120101

Vasfém reszelék és esztergaforgács

101003

Kemencesalak

200203

010410 190902



Prospektus Kiadványszerkesztö És Kivitelezö Kft Ook-Press Nyomdaipari És Szolgáltato Kft Várpalotai Közüzemi Kft Tradeorg Kft OBI Hungary Retail Kft. Roland Kft. BAKONYKARSZT ZRt. 2 631 Dunántúli Regionális Vízm ZRt. Jost Hungária Bt Poppe & Potthoff Hungária Bt. ALCOA-KÖFÉM Kft. 2 129 Észak-Dunántúli Méh Zrt. Henn Sándor "Vas-Fém" Kft. 1 996 INOTAL Kft.

Egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok

Hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07-t l Víz derítéséb l származó iszapok

1 656

MAL Zrt. Pápa Város Önkormányzatának Városgondnoksága Le Bélier Magyarország Zrt. Alcufer Kft. Primer Ajkai Távh szolgáltatási Kft Magyar Imre Kórház

1 625 Lasselsberger Knauf Kft 1 478 Dunántúli Regionális Vízm ZRt.

200201

Biológiailag lebomló hulladékok

1 102

150103

Fa csomagolási hulladékok

953

150102

M anyag csomagolási hulladékok

923

Avar Ajka Városgazdálkodási Kft Pápa Város Önkormányzatának Városgondnoksága Royal-Kert Kft. Varga Pincészet Kft. "Zirci Városüzemeltetés" Kht. Mtd Hungária Kft "Lombos" Kft. Payer Industries Hungary Kft Rockwool Hungary Kft Jost Hungária Bt Nitrogénm vek Zrt. Rockwool Hungary Kft Unilever Magyarország Gyártó Korlátolt Felel sség Társaság Kékkúti Ásványvíz ZRT. Pápai Hús Zrt. Mtd Hungária Kft Tesco-Globál Áruházak Zrt.

A megyében keletkezett hulladékok EWC f csoportonként megosztását a következ táblázatban részletezzük.



181

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-69. táblázat: A megyében keletkez hulladékok mennyisége EWC f csoportonként F csoport kód 01 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 15 16 18

19

20

Keletkezett mennyiség (kg)

Hulladék f csoport Ásványok kutatásából, bányászatából, k fejtésb l, fizikai és kémiai kezeléséb l származó hulladékok Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok B r-, sz rme- és textilipari hulladékok K olaj finomításából, földgáz tisztításából és k szén pirolitikus kezeléséb l származó hulladékok Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömít anyagok és nyomdafestékek termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséb l és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, m anyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséb l származó hulladékok Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbr l nem meghatározott abszorbensek, törl kend k, sz r anyagok és véd ruházat A jegyzékben közelebbr l nem meghatározott hulladékok Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) Hulladékkezel létesítményekb l, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezel szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gy jtött hulladékokat is

698 952 11 056 130 0,045 5 970 797 42 3 48 843 10 8 457 7 747 1 820 0,139

21 723

8 144

A területr l beszállított és kiszállított hulladékok mennyiségét a következ összesítjük. A felsorolás csak a jelent sebb hulladéktípusokat tartalmazza.

táblázatban

A-70. táblázat: A megyébe beszállított hulladékok mennyisége (import külföldr l és a megyén kívülr l beérkez ) EWC kód 150103 110110 030105

Mennyiség (t)

Megnevezés fa csomagolási hulladékok

7 312

iszapok és sz r pogácsák, amelyek különböznek a 11 01 09-t l faforgács, f részáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-t l

150102

m anyag csomagolási hulladékok

200203 150101

egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok papír és karton csomagolási hulladékok testrészek és szervek, a vértároló zacskókat és konzervált vért is beleértve (kivéve 18 01 03)

180102


Cégnév Jákófa Ipari és Kereskedelmi Kft Woodshop Kft.

2 811 MAL Zrt. 2 155

Biofuna Kft. Jákófa Ipari és Kereskedelmi Kft

"Öko-Balaton" Kft. Füzf i Hulladékéget Kft. 178 Avar Ajka Városgazdálkodási Kft 98 Füzf i Hulladékéget Kft. 206

61 Füzf i Hulladékéget Kft.


182

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés EWC kód 200111 150106 200202

Megnevezés textíliák egyéb, kevert csomagolási hulladékok talaj és kövek

Mennyiség Cégnév (t) 60 Füzf i Hulladékéget Kft. 44 Füzf i Hulladékéget Kft. 42 Avar Ajka Városgazdálkodási Kft

A-71. táblázat: A megyéb l kiszállított hulladék mennyisége (export külföldre és kiszállítás a megyén kívülre) EWC kód

Megnevezés

Mennyiség (t)

191202

fém vas

14 682

200101

papír és karton

9 736

150101

papír és karton csomagolási hulladékok

9 022

030105

faforgács, f részáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-t l

7 933

101103

üveg alapú, szálas anyagok hulladékai

5 350

200140

fémek

5 308

100316

fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 03 15-t l

3 874

120101

vasfém reszelék és esztergaforgács

2 875

101003

Kemencesalak

1 996

150102

m anyag csomagolási hulladékok

190801

Rácsszemét

Cégnév Alcufer Kft. Henn Sándor Sch-Ózon Kft. Észak-Dunántúli Méh Zrt. Lapker Zrt VKSZ. ZRT. Roland Kft. Észak-Dunántúli Méh Zrt. Sch-Ózon Kft. VKSZ. ZRT. "Vas-Fém" Kft. Tesco-Globál Áruházak Zrt. Lumber-Fa Kft. Juhász És Társa Kereskedelmi, Fafeldolgozo Kft Rockwool Hungary Kft DBW Hungary KFT. Alcufer Kft. Horváth Zoltán Barka Péter Észak-Dunántúli Méh Zrt. MAL Zrt. Le Bélier Magyarország Zrt. INOTAL Kft. Észak-Dunántúli Méh Zrt. Alcufer Kft. "Vas-Fém" Kft. Poppe & Potthoff Hungária Bt. INOTAL Kft.

VKSZ. ZRT. Észak-Dunántúli Méh Zrt. 1 494 Santesz Hulladék Bt "Vas-Fém" Kft. Nitrogénm vek Zrt. 1 311 Dunántúli Regionális Vízm ZRt.

A megyéb l történ kiszállítás és beszállítás egyenlegét vizsgálva megállapítható, hogy a beszállított mintegy 13 000 t hulladékhoz képest a kiszállítás mintegy 71 000 t évente. Ez egyértelm en jelzi, hogy az ipari hulladékok esetében nem állnak rendelkezésre a megfelel hulladékkezelési kapacitások. A következ táblázatban a HIR adatbázis adatai alapján hulladékkezelési mód megoszlást mutatjuk be Veszprém megyére vonatkoztatva. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


183


A-72. táblázat: A hulladékok kezelési módjai Veszprém megyében THT csoport Anyagában hasznosítás Ártalmatlanítás égetéssel Egyéb hasznosítás F t anyag hasznosítás Lerakás

Átvett mennyiség (t) 16 142 403 14 436 427 737 341

% 2,1 0,1 1,9 0,1 95,9

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a megyében az ipari hulladékok esetében a jellemz hulladékkezelési mód a hulladékok lerakása. A megyéb l történ kiszállítás volumenére tekintettel új lerakói/hasznosítói kapacitások kiépítése szükséges.

A.II.2.3. MEZ

GAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI HULLADÉK

A következ táblázatban felsoroljuk a mez gazdasági-élelmiszeripari hulladékképz dés szempontjából meghatározó tevékenységi köröket.

A-73. táblázat: A megyében keletkez mez gazdasági hulladékokat termel jellemz tevékenységi körök (2008) TEÁOR ’08 1011 1051 0147 0146 0141 4711


Tevékenységi kör megnevezése Húsfeldolgozás, -tartósítás Tejtermék gyártása Baromfitenyésztés Sertéstenyésztés Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése Élelmiszer jelleg bolti vegyes kiskereskedelem

5 468 890 763 672 524 218

A mez gazdasági- és élelmiszeripari hulladékok mennyiségének meghatározó mennyiségét a húsfeldolgozás hulladékai adják.

A-74. táblázat: A megyében keletkez mez gazdasági és élelmiszeripari hulladékok és f hulladéktermel i (2008) Hulladékkód

Mennyiség (t)

Hulladék

020102

hulladékká vált állati szövetek

020202


020203

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok



M És M Kereskedelmi Bt. Pannon Pulyka Kft 2 700 Pig-Coop Sertéstenyészt és Hizlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Gallus Kft. Sertéstenyészt és Hízlaló Bt. Pápai Hús Zrt. 2 697 Balaton Húsipari Kft. Felsál-Trade" Pápai Hús Zrt. 2 395 "Táncsics" Mez gazdasági Zrt. Tesco-Globál Áruházak Zrt.


184


Hulladékkód

Mennyiség (t)

Hulladék

Jellemz hulladéktermel k Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.

020502

020204

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó iszapok

875

Veszprémtej Zrt. Gici Tej-Tejtermék Kft.

Pápai Hús Zrt. 232 Kókusz Kft. Haribo Hungária Kft Unilever Magyarország Gyártó Korlátolt Felel sség Társaság 197 Veszprémtej Zrt. Tesco-Globál Áruházak Zrt. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Tesco-Globál Áruházak Zrt. 124 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Mc Donald'S Kft Kókusz Kft. 121 Haribo Hungária Kft

020501


020201

mosásból és tisztításból származó iszapok

020304

fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok

020107

erd gazdálkodási hulladékok

96 Magyar Közút Kht.

020103

hulladékká vált növényi szövetek

50

020399 020601

közelebbr l nem meghatározott hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

Monsanto Hungária Kft. Pannonmill Zrt.

1 Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 0,012 Haribo Hungária Kft

Tekintettel arra, hogy a mez gazdasági és élelmiszeripari hulladékok 02-es EWC f csoportba tartoznak, így a f csoportok részletezését nem adjuk meg. A megyében a jelen fejezetben vizsgált hulladékáramban 10 627 t hulladék keletkezik. A területr l beszállított és kiszállított hulladékok mennyiségét a következ összesítjük. A felsorolás csak a jelent sebb hulladéktípusokat tartalmazza.

táblázatban

A-75. táblázat: A megyébe beszállított hulladékok mennyisége (import külföldr l és a megyén kívülr l beérkez ) EWC kód 020304 020502 020203 020106 020501

Megnevezés fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó iszapok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gy jtött és nem a képz dés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

Mennyiség Cégnév (t) 2 F zf i Hulladékéget Kft. 1 F zf i Hulladékéget Kft. 1 F zf i Hulladékéget Kft. 1 F zf i Hulladékéget Kft. 0,647 F zf i Hulladékéget Kft.

A megyén kívülr l csak a F zf i Hulladékéget Kft. szállít be hulladékot. A beszállított hulladékok mennyisége nem jelent s.



185

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-76. táblázat: A megyéb l kiszállított jellemz hulladékfajták mennyisége (export külföldre és kiszállítás a megyén kívülre) Mennyiség (t)

EWC kód Megnevezés

020102


2 679

020202


2 648

020203


2 395

020304

fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok

1 255

020502 020204 020201

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó iszapok mosásból és tisztításból származó iszapok

Cégnév M És M Kereskedelmi Bt. Pannon Pulyka Kft Pig-Coop Sertéstenyészt és Hizlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Gallus Kft. Sertéstenyészt és Hízlaló Bt. Pápai Hús Zrt. Balaton Húsipari Kft. Felsál-Trade" Pápai Hús Zrt. "Táncsics" Mez gazdasági Zrt. Tesco-Globál Áruházak Zrt. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Chio Magyarország Kft. Kókusz Kft. Haribo Hungária Kft

875

Veszprémtej Zrt.

232

Pápai Hús Zrt.

125

Tesco-Globál Áruházak Zrt. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Mc Donald'S Kft

A megyéb l történ kiszállítás és beszállítás egyenlegét vizsgálva megállapítható, hogy a beszállított mintegy 5 t hulladékhoz képest a kiszállítás 10 262 t évente. Ez egyértelm en jelzi, hogy mez gazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében nem állnak rendelkezésre a megfelel hulladékkezelési kapacitások. A következ táblázatban a HIR adatbázis adatai alapján hulladékkezelési mód megoszlást mutatjuk be Veszprém megyére vonatkoztatva. A-77. táblázat: A hulladékok kezelési módjai Veszprém megyében THT csoport Ártalmatlanítás égetéssel Egyéb hasznosítás

Átvett mennyiség (t) 32 234 270 800

% 10,6 89,4

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a megyében az mez gazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében a hasznosítás megfelel mérték , de a megyéb l történ kiszállítás volumenére tekintettel hasznosító kapacitások kiépítése szükséges. A.II.2.4.TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK Veszprém megye 217 településének közszolgáltatása települési szilárd hulladékok esetében megoldott. 158 település (a megye településeinek közel -e) közszolgáltatása az ÉszakBalatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer keretein belül valósul meg. A többi település jellemz en a Közép-Duna Vidéke, Dél-Balaton és Sió-völgye, Nyugat-Balaton és Zala-völgye, illetve a Gy r és térsége Regionális Hulaldékgazdálkodási Rendszer keretein PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


186

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés belül valósítja meg az Európai Uniós szint hulladékkezelést. A megyében m köd hulladékgazdálkodási rendszerek a 18. térképen láthatók. A-78. táblázat: A megyében keletkez hulladékok mennyisége, t (2008) Megyenév Veszprém

Vegyes 120 817

Szelektív 14 712

Öszesen 146 196

Forrás: KvVM adatértékelés a) A tervekre jellemz közös elemek: · Korszer gy jt hálózat kialakítása; gy jt körzetek lehatárolása, költségoptimalizált szállítás megvalósítása. · Valamennyi érintett településen bevezetésre kerül a szelektív hulladékgy jtés, els sorban a gy jt szigetek, és a hulladékudvarok kiépített rendszerével. · A szelektíven begy jtött hulladékok térségi (körzetközpontok) begy jtése. · Szelektíven begy jtött hulladékok (papír, fém, üveg, m anyag) el kezelése anyagában történ újrahasznosításra, utóválogatással, préseléssel, bálázással; építési hulladékok feldolgozása és a szelektált frakciók további hasznosítása. gy jt hálózat kiépítése · Lakossági veszélyes hulladék begy jtésére (hulladékudvarok alkalmassá tétele, gy jt járatok szervezése speciális járm vekkel) · Komposztálással történ hasznosítás (települési és zöld hulladékok). · Lerakással történ ártalmatlanítás. · Hulladéklerakók rekultivációja. b) Specifikus elemek: · Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o Energetikai célra másodnyersanyag el állítása, · Gy r-és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o Energetikai célra másodnyersanyag el állítása, · Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer: o Regionális hulladéklerakó létesítése 1,4 millió m3 kapacitással. · Dél-Balatoni és Sió-völgye Szilárd Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o 3 db hulladéklerakó létesítése · Nyugat-Balaton és Zala-völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o Regionális hulladéklerakó létesítése c) Megvalósítás id távja · Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer: o 2011-ig folyamatosan. · Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o 2012-ig folyamatosan. · Gy r-és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o 2014 után · Dél-Balatoni és Sió-völgye Szilárd Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o 2010-ig · Nyugat-Balaton és Zala-völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer: o 2011-ig Vegyes hulladékok begy jtése A hulladékok kezelésének alapvet szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény állapítja meg. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelel szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


187

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekr l szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelelet. A települési hulladék összetétele az alábbiak szerint jellemezhet figyelemmel az országos és a helyi mérési adatokra: · · · · · · · · · · · · ·

15,2% finom frakció, 26,9% biológiailag lebomló hulladék, 9,7%-a papír, 3,3% karton, 2,5% kompozit, 3,6%-a textil, 3,7% higiéniai, 17,92 m anyag, 2,9%-a üveg, 5,1% éghet , 5,6% éghetetlan, 2,9%-a fém, 0,6%-a veszélyes hulladék,

Szelektív hulladékgy jtés A tervezési területen a szelektív hulladékgy jtés formái: · Gy jt sziget · Hulladékudvar · Szelektív zsákos gy jtés · Visszavételi lehet ség A szelektív hulladékgy jtés megvalósítása a tervezési területen a helyi körülményekhez igazítva részben m ködik. A gy jtést a közszolgáltatók végzik gy jt szigetek, hulladékgy jt udvar m ködtetésével, mobil gy jt járatok alkalmazásával, egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történ elkülönített gy jtésével. A szelektív hulladék tartalmazza a lakosságtól hulladékudvarban, gy jt szigeten és házhoz men gy jtéssel szelektíven begy jtött hulladékokat ill. a komposztálásra került hulladékáramot is. A szelektív hulladékáramból a komposztált (zöld-) hulladék mennyiségét a következ táblázat mutatja: A-79. táblázat: A megyében keletkez komposztált hulladékmennyiség, t (2008) Megye

Öszes szelektív

Veszprém 14 713 *A települési hulladékkal együtt kezelhet gazdasági eredet hulladékkal együtt

Ebb l komposztált * 11 479

Forrás: KvVM adatértékelés A szelektív hulladékgy jtés eszközei és a szelektíven gy jtött hulladékok mennyisége közszolgáltatói adatok alapján “A szelektív hulladékgy jtésben 2008. végéig elért eredmények, a létrejött berendezések, beruházások kapacitásainak összegzése, az EUel írások teljesítéséhez még szükséges fejlesztések meghatározása” cím tanulmányból (2009) származnak, kiegészítve a tanulmány tervezési területén kívül m köd közszolgáltatók adataival. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


188


A-80. táblázat: A szelektív gy jtés eszközei a megyében Megye

Hulladékudvar Gy jt sziget (db) (db) Veszprém 3 371 Forrás: “A szelektív hulladékgy jtésben 2008. végéig elért eredmények, a létrejött berendezések, beruházások kapacitásainak összegzése, az EU-el írások teljesítéséhez még szükséges fejlesztések meghatározása” cím tanulmány

A lakosság számára veszélyes hulladék leadási lehet séget biztosítanak a hulladékudvarokban a háztartásban keletkez veszélyes hulladékokra vonatkozóan. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgy jt udvart, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik. További alternatív gy jtési módot jelent az iskolákban és egyes közintézményekben kihelyezett elem és kisméret akkumulátorok gy jtésére szolgáló edényzet, valamint a fénycsövek, a hulladékká vált elektromos berendezések forgalmazó általi visszagy jtési lehet sége. Visszavételi lehet ség csak korlátozott mértékben, szabványos méret és formájú üvegekre valamint speciális m anyag palackokra van és az élelmiszer áruházakhoz (boltokhoz) kapcsolódik. Adatok erre vonatkozóan a megyében nem állnak rendelkezésre. A Landfill Projekt keretében a régióban üzemel és üzemen kívüli hulladék lerakók közül 304 lerakót mértek fel az alábbi megosztásban: · Fejér megyében: 87db, · Komárom-Esztergom megyében: 55 db, · Veszprém megyében: 162 lerakót mértek fel. A felmérés eredményeként a hulladék lerakók környezetre gyakorolt kockázatának megítélésében három min sítést alkalmaztak, nevezetesen: nagy, közepes, kicsi. Valamennyi hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatát a felügyel ségek elvégeztették, a felhagyás a környezetvédelmi m ködési engedélyek birtokában megkezdhet k. A-81. táblázat: Veszprém megye lerakóinak környezeti kockázata Megye Veszprém

Nagy 47

Kockázat Közepes 106

Kicsi 9

A felmért hulladéklerakók közül rekultiváció csak 36 lerakó esetében volt szükséges. A rekultivációk környezetvédelmi m ködési engedély alapján folyamatban vannak, finanszírozások KEOP mintegy 95 %-ban pályázatokból, jellemz en a régiós hulladékgazdálkodási rendszerekhez kapcsolódóan valósulnak meg. A befejezés várható ideje 2012. A.II.2.5. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK A megyében keletkez „települési folyékony hulladékokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekr l szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatások rögzítésével létrehozott, 2008-as bázisév adatait tartalmazó HIR adatbázisból nyertük. A hulladékáramba a 20 03 04 EWC kódú hulladék tartozik. A megyében tevékenyked a HIR adatbázisba bejelentkezett települési folyékony hulladéktermel szervezetek számát az alábbi táblázatban összegezzük. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


189

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-82. táblázat: A megyében m köd és a HIR adatbázisban regisztrált települési folyékony hulladéktermel szervezetek száma Megye Veszprém

HIR adatbázisban regisztrált (db) 15

A-83. táblázat: A megyében keletkez hulladékok mennyisége, f bb termel k (2008) Megyenév

Keletkezett (HIR, t)


Állami Autópálya Kezel Zrt. Rockwool Hungary Kft 25 185 Bakony Volán Zrt. PROVIMI ZRT. Bock Hungária Kft.

Veszprém

A területr l beszállított és kiszállított hulladékok mennyiségét a gazdasági társaságok adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. A következ táblázatokban a megyébe be-, illetve a megyéb l kiszállító összes szervezetet felsoroltuk. A-84. táblázat: A megyébe beszállított (begy jtött) hulladék mennyisége EWC

Mennyiség (t)

20 03 04

419

Gazdálkodó szervezet Dunántúli Regionális Vízm ZRt. Talajer gazdálkodási Kft.

A-85. táblázat: A megyéb l kiszállított (begy jtött) hulladék mennyisége EWC

20 03 04

Mennyiség (t)

5 092

Gazdálkodó szervezet Állami Autópálya Kezel Zrt. Szabadi Péter Hungarocontrol Zrt. Bakó Trex Kft

A megyéb l történ kiszállítás és beszállítás egyenlegét vizsgálva megállapítható, hogy a beszállított mintegy 419 t hulladékhoz képest a kiszállítás 5 092 t évente. A megyében hulladékkezel i kapacitások rendelkezésre állnak. Az export mennyisége csak látszólagos, oka, hogy a Siófokon található telephely (mint f begy jt ) Fejér és Somogy megye határán helyezkedik el. A megyében keletkez folyékony hullaédkok jellemz en szennyvízkezel telepeken kerülnek hasznosításra. Kommunális szennyvíziszap A megyében keletkez kommunális szennyvíziszap mennyiségi adatait a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekr l szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatások rögzítésével létrehozott, 2008-as bázisév adatait tartalmazó HIR adatbázisból nyertük. A hulladékáramba tartozó EWC kódok: 19 08 05, és 20 03 06, azonban a megyében 20 03 06 EWC kódú hulladék nem keletkezik. A megyében tevékenyked a HIR adatbázisba bejelentkezett települési szennyvíziszap termel szervezetek számát az alábbi táblázatban összegezzük.



190

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-86. táblázat: A megyében m köd szennyvíziszap termel k száma Megye Veszprém

és a HIR adatbázisban regisztrált települési HIR adatbázisban regisztrált (db) 7

A-87. táblázat: A megyében keletkez hulladékok mennyisége (2008) Megyenév Veszprém

Keletkezett (HIR, t) 54 782

A keletkez kommunális szennyvíziszap mennyiség a települési szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésével összefügg en folyamatosan növekszik. A következ táblázat a megyében keletkez hulladékok hulladéktípusonkénti mennyiségét adja meg. A-88. táblázat: A megyében keletkez hulladékok 98%-át adó legnagyobb hulladéktermel k EWC

190805

Hulladék

Termel nként keletkez HIR mennyiség (t) BAKONYKARSZT ZRt. 22 172 Dunántúli Regionális Vízm ZRt. 22 122 Pápai Vízm Zrt. 9 426 Legnagyobb termel k

Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

A következ táblázatban a HIR adatbázis adatai alapján hulladékkezelési mód megoszlást mutatjuk be Veszprém megyére vonatkoztatva. A-89. táblázat: A hulladékok kezelési módjai Veszprém megyében THT csoport Anyagában hasznosítás Lerakás

Átvett mennyiség (t) 15 529 84

% 99,4 0,6

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a megyében kezelésre kerül szennyvíziszapok esetében a hasznosítás megfelel mérték . A HIR adatbázisban szerepl adatok azonban csak azon hulladékokat tartalmazzák, melyek kezel höz szállításra kerültek. A feltüntetett mennyiségek nem tartalmazzák azon folyékony hulladékokat melyek nem zárt közm pótlón keresztül a földtani közegbe jutnak. A folyékony hulladékok kezelésér l Veszprém Megyei Önkormányzat részér l Athanassoff Ibolya 2007-ben tanulmányt készített, melynek fontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük, a tanulmányban szerepl adatokat a HIR 2008-as adatbázisa alapján módosítjuk. A Környezeti Operatív Programban foglaltak szerint a Csatlakozási Szerz désben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében Magyarországon 1746 településen, mintegy 783 Mrd Ft érték fejlesztést megvalósítanak/valósítottak meg a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk esetében. Ennek érdekében a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Program szerint folytatódik a szennyvízgy jt és -kezel rendszerek, létesítmények beleértve a folyékony hulladék költséghatékony és környezetbarát egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények alkalmazása. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


191


A csatornázatlan és különösen érzékeny területen elhelyezked településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszer egyedi szennyvíz-elhelyezés nem jöhet szóba, biztosítani kell a megfelel települési folyékony hulladék elszállítást (tengelyen történ_ szállítással) és kezelést, valamint a hasznosítás fejlesztését. A települési folyékony hulladék keletkezését, mennyire csak lehet, redukálni szükséges, a keletkez hányad szennyvíztelepi fogadását pedig ki kell alakítani. Az el nem vezetett szennyvíz sorsa a környezetvédelem egyik legkevésbé átlátható fejezete. A jog szabályoz, amit az önkormányzatok megpróbálnak betartani. Ahol nincs csatorna, ott szivárgásmentes tárolót kell építeni, mely megoldás a Balaton térségében csak átmeneti lehet. Az önkormányzatok által szervezett közszolgáltatást elvileg kötelez igénybe venni, a települési folyékony hulladékot a kijelölt lerakó/leürít helyre vagy kezel telepre kell vinni. Veszprém megye ivóvíz szolgáltatói, vízm vei és egyben közcsatorna üzemeltet i szolgáltatási területükön vállalnak szállítási feladatokat. Ehhez rendelkeznek a szükséges gépparkkal és szállítási engedélyekkel. Nagyobb inhomogenitást mutatnak az egyéni formában m köd szállítók, felmerül a gyanú, hogy néhány vállalkozónak nincs engedélye. Azonban a szippantós autók illegális ürítése már lecseng stádiumban van, jelent s számú a saját, illetve a közterületre (vízárok) történ kijuttatás búvárszivattyúval. A települések jelent s része nem tesz eleget kötelez feladatainak, nem rendelkeznek folyékony hulladékokra vonatkozó közszolgáltatói szerz déssel. A jogszabály el írása szerint a településeknek feljogosítással rendelkez szolgáltatót kell kijelölni a települési folyékony hulladék szippantatására, aki a hulladékot csak szippantott szennyvizet fogadó szennyvíztisztító telepre szállíthatja. Az engedéllyel rendelkez szállító szervezetek/vállalkozók általában a legközelebb es kijelölt szennyvíztelepi, ritkábban szennyvízcsatorna hálózati leürítési pontokhoz viszik a szippantott folyékony hulladékot. A közszolgáltatóktól és az Önkormányzatoktól kapott adatok és számítások alapján a Tanulmány alátámasztotta a 2006. évi Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program megállapítását, melynek becslése szerint a tengeleyen beszállított folyékony hulladék mennyisége a keletkez összes hulladék közel 1%-a. Aszennyvízcsatorna hálózatok esetében a megyében 2006. óta lakosságszámban közel 10%-kal több szennyvízrákötés történt, így a folyékony hulladék jelenlegi mennyisége a keletkez összes hulladék közel 0,9 %-a, így a megyében keletkez összes folyékony hulladék mennyisége mintegy 1,35 millió tonna. A.II.2.6. ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK A megyében keletkez „Építési, bontási és egyéb inert hulladékok” a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekr l szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatások rögzítésével létrehozott, 2008-as év adatait tartalmazó HIR adatbázisból nyertük. A megyében tevékenyked a HIR adatbázisba bejelentkezett építési-bontási és egyéb inert hulladékot termel gazdasági szervezetek számát az alábbi táblázatban összegezzük.

A-90. táblázat: A megyében m köd és a HIR adatbázisban regisztrált építési-bontási és egyéb inert hulladékot termel k száma Megye PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

HIR adatbázisban regisztrált (db)


192

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Veszprém

137

Az építési-bontási, és egyéb inert hulladékok keletkezésének f bb forrásai: · Lakosság · Épít ipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés) · Útépítés (bontás és építés) · Épít anyag ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla, stb.) A megyében képz dött inert hulladékok mennyiségét a következ táblázat tartalmazza. A-91. táblázat: A megyében keletkez hulladékok mennyisége (2008) Megyenév Veszprém


A következ táblázatban felsoroljuk azon tevékenységi köröket, melyek a megyében keletkez építési-bontási, és egyéb inert hulladékok 90 %-át adják. A-92. táblázat: A megyében keletkez hulladékok 90 %-át adó tevékenységi körök (2008) TEÁOR '08 kód 4677 4120 2442 5221 3511 2453 6810 4711 4211 2562 7112 2511 3600

Tevékenység megnevezése Hulladék-nagykereskedelem Lakó- és nem lakó épület építése Alumíniumgyártás Szárazföldi szállítást kiegészít szolgáltatás Villamosenergia-termelés Könny fémöntés Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Élelmiszer jelleg bolti vegyes kiskereskedelem Út, autópálya építése Fémmegmunkálás Mérnöki tevékenység, m szaki tanácsadás Fémszerkezet gyártása Víztermelés, -kezelés, -ellátás

A következ táblázat a megyében keletkez mennyiségét adja meg.

Keletkezett mennyiség (t) 7 209 2 951 2 414 2 182 1 736 1 662 1 553 1 498 1 254 984 836 747 639

hulladékok 90 %-át adó hulladéktípusok

A-93. táblázat: A megyében keletkez hulladékok 90 %-át adó hulladéktípusok és f hulladéktermel k (2008) Hulladékkód

Hulladék

170405

vas és acél

170302

bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-t l


Keletkezett mennyiség (t) 15 298

3 444


Jellemz hulladéktermel k "Vas-Fém" Kft. MAL Zrt. Bakonyi Er m Zrt. Alcufer Kft. Magyar Közút Kht. MASZ M6 Kft. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Strabag Zrt.

193


Hulladékkód


Hulladék

170904

kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

2 268

170101

beton

1 615

170102

téglák

1 573

170504

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

1 355

Jellemz hulladéktermel k Xl Bau Épit ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft MC-Bauchemie Kft. H.-Ép-Fa Kft Vemév-Szer Épít - és Szerel ipari Kft Bakonyi Er m Zrt. Le Bélier Magyarország Zrt. Frissbeton Kft. Alcufer Kft. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Vemév-Szer Épít - és Szerel ipari Kft Szint 93 Épitési Iroda Kft H.-Ép-Fa Kft BAKONYKARSZT ZRt. Vemév-Szer Épít - és Szerel ipari Kft Xl Bau Épit ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

A területr l beszállított és kiszállított hulladékok mennyiségét a következ összesítjük. A felsorolás csak a jelent sebb hulladéktípusokat tartalmazza.

táblázatban

A-94. táblázat: A megyébe beszállított hulladékok mennyisége (import külföldr l és a megyén kívülr l beérkez ) EWC kód 170402 170107 170504 170103 170401 170102 170101 170904

Mennyiség (t)

Megnevezés alumínium

20 476

beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03tól

1 526 831

cserép és kerámiák vörösréz, bronz, sárgaréz téglák beton kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

50 41 30 17

Cégnév INOTAL Kft. MAL Zrt. K -Ker Csákvár Kft Várpalotai Közüzemi Kft Várpalotai Közüzemi Kft K -Ker Csákvár Kft Avar Ajka Városgazdálkodási Kft MAL Zrt. Avar Ajka Városgazdálkodási Kft Avar Ajka Városgazdálkodási Kft

15 REMONDIS TAPOLCA KFT.

A-95. táblázat: A megyéb l kiszállított hulladék mennyisége (export külföldre és kiszállítás a megyén kívülre) Mennyiség (t)


170405

vas és acél

170904

kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

1 554

170102

téglák

1 526


21 556

Cégnév Észak-Dunántúli Méh Zrt. Alcufer Kft. "Vas-Fém" Kft. Melléktermék Értékesít és Kereskedelmi Kft Xl Bau Épit ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft H.-Ép-Fa Kft Vemév-Szer Épít - és Szerel ipari Kft Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.


194

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Mennyiség (t)


170402

alumínium

910

Cégnév Henn Sándor INOTAL Kft. Sasa-Mix Kft. Geosteel 007 Kft.

A megyéb l történ kiszállítás és beszállítás egyenlegét vizsgálva megállapítható, hogy a beszállított mintegy 23 000 t hulladékhoz képest a kiszállítás mintegy 27 000 t évente. Ez egyértelm en jelzi, hogy az ipari hulladékok esetében vas és acél hulladékok esetében nem állnak rendelkezésre a megfelel hulladékkezelési kapacitások (ezen hulladékok hasznosítása Dunaújvárosban történik). A következ táblázatban a HIR adatbázis adatai alapján hulladékkezelési mód megoszlást mutatjuk be Veszprém megyére vonatkoztatva. A-96. táblázat: A hulladékok kezelési módjai Veszprém megyében THT csoport Anyagában hasznosítás Ártalmatlanítás égetéssel Egyéb hasznosítás Lerakás

Átvett mennyiség (t) 41 520 0,350 375 24 348

% 62,68% 0,001% 0,57% 36,76%

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a megyében az építési-bontási hulladékok esetében a jellemz hulladékkezelési mód a hulladékok hasznosítása és lerakása. A megyéb l történ kiszállítás volumenére tekintettel új lerakói/hasznosítói kapacitások kiépítése szükséges. Anomália, hogy a keletkezett és a kezelt mennyiségek között jelent s eltérés van. Ez a hulladéktermel k jelentésének elmulasztását jelenti.

A.II.2.7. VESZÉLYES HULLADÉK Veszélyes hulladékoknak a 2000. évi. XLIII. a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény jegyzékében szerepl veszélyességi jellemz k közül egy vagy több tulajdonsággal rendelkez hulladékokat, illetve az ilyen anyagokat vagy összetev ket tartalmazó, az eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent hulladékokat tekinti a magyar jogalkotás. A megyében keletkez veszélyes hulladékokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekr l szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatások rögzítésével létrehozott, 2008-as bázisév adatait tartalmazó HIR adatbázisból nyertük. A megyében tevékenyked a HIR adatbázisba bejelentkezett veszélyes hulladéktermel szervezetek számát az alábbi táblázatban összegezzük.

A-97. táblázat: A megyében m köd és a HIR adatbázisban regisztrált veszélyes hulladéktermel k száma PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


195


Megye Veszprém

HIR adatbázisban regisztrált (db) 564

A megyében keletkez veszélyes hulladékok mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza.

A-98. táblázat: A megyében keletkez hulladékok mennyisége (2008) Megyenév Veszprém


A-99. táblázat: A megyében keletkez veszélyes hulladékok mennyisége ágazati bontásban a HIR adatszolgáltatás alapján(2008) Ágazat vegyipar, m anyagipar, gyógyszeripar alumíniumipar energiaipar bányászat kohászat gépipar egyéb

Mennyiség (t) 2 794 1 712 619 406 321 273 115 658

A következ táblázatban felsoroljuk azon tevékenységi köröket, melyek a megyében keletkez hulladékok 90 %-át adják. A-100. táblázat: A megyében keletkez hulladékok 90 %-át adó tevékenységi körök (2008) TEÁOR '08 kód 7112 5221 2014 2453 4931 2313 3822 3700

Tevékenység megnevezése Mérnöki tevékenység, m szaki tanácsadás Szárazföldi szállítást kiegészít szolgáltatás Szerves vegyi alapanyag gyártása Könny fémöntés Városi, el városi szárazföldi személyszállítás Öblösüveggyártás Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Szennyvíz gy jtése, kezelése

Keletkezett mennyiség (t) 105 442 2 706 2 071 1 588 1 486 1 363 691 459

A-101. táblázat: A megyében keletkez veszélyes hulladékok és f hulladéktermel i (2008) Hulladékkód 170901 170903

170106

Hulladék higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is) veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke


71 522 Nitrokémia Zrt. 16 007 Nitrokémia Zrt.

15 934 Nitrokémia Zrt.

170503

veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

6 530

060106

egyéb savak

1 358




MÁV ZRt. Nitrokémia Zrt. Bakony Volán Zrt. AJKA KRISTÁLY Kft. Bourns Kft.

196

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-102. táblázat: A megyében keletkez hulladékok mennyisége EWC f csoportonként F csoport kód 02 03 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18

19

20

Mennyiség (t)

Hulladék f csoport Mez gazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésb l, erd gazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer el állításból és feldolgozásból származó hulladékok Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok K olaj finomításából, földgáz tisztításából és k szén pirolitikus kezeléséb l származó hulladékok Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömít anyagok és nyomdafestékek termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséb l és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, m anyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséb l származó hulladékok Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) Szerves oldószer-, h t anyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbr l nem meghatározott abszorbensek, törl kend k, sz r anyagok és véd ruházat A jegyzékben közelebbr l nem meghatározott hulladékok Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekr l kitermelt földet is) Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) Hulladékkezel létesítményekb l, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezel szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gy jtött hulladékokat is

18 0,434 1 1 390 2 347 307 33 670 378 1 313 1 082 52 686 625 110 606 696

1 456

116

A hulladékok származási helyét vizsgálva megállapítható, hogy a megyében keletkez veszélyes hulladékok túlnyomórészt kármentesítési folyamatokból származnak. A területr l beszállított és kiszállított hulladékok mennyiségét a következ összesítjük. A felsorolás csak a jelent sebb hulladéktípusokat tartalmazza.

táblázatban

A-103. táblázat: A megyébe beszállított hulladékok mennyisége (import külföldr l és a megyén kívülr l beérkez ) EWC kód 110107 070504 060502

Megnevezés pácolásra használt lúgok egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok


Mennyiség (t) 1 210 MAL Zrt.

Cégnév

912 Füzf i Hulladékéget Kft. 898

Nitrokémia Zrt. Füzf i Hulladékéget Kft.


197


140603

150110

080111

080115 060204 110109 080113 070501 150202

180103

egyéb oldószerek és oldószer keverékek veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk tartalmú vizes iszapok nátrium- és kálium-hidroxid veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és sz r pogácsák szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok vizes mosófolyadékok és anyalúgok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, sz r anyagok (ideértve a közelebbr l nem meghatározott olajsz r ket), törl kend k, véd ruházat egyéb hulladékok, amelyek gy jtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fert zések elkerülése érdekében

697

Füzf i Hulladékéget Kft. Repét Környezetvédelmi, Vegyipari Termelö, Szolgáltato Kft


459

Füzf i Hulladékéget Kft. Repét Környezetvédelmi, Vegyipari Termelö, Szolgáltato Kft

376 Füzf i Hulladékéget Kft. 321 MAL Zrt. 301 MAL Zrt. 258 Füzf i Hulladékéget Kft. 225 Füzf i Hulladékéget Kft. 184 Füzf i Hulladékéget Kft.


A megyén kívülr l jellemz en a F zf i Hulladékéget Kft. szállít be hulladékot. A beszállított hulladékok összesített mennyisége 7500 t/év. A-104. táblázat: A megyéb l kiszállított jellemz hulladékfajták mennyisége (export külföldre és kiszállítás a megyén kívülre) EWC kód

Mennyiség (t)

Megnevezés

170901

higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok

13 938

170503

veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

5 278

160601

ólomakkumulátorok

190111 101007

791

veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó önt magok és formák

Nitrokémia Zrt. Bakonyi Er m Zrt. H.-Ép-Fa Kft Harcos László Niketrans Targonca Kft. Bakony Volán Zrt. Peremartoni Fertilizers KFT. VKSZ. ZRT.

726

Füzf i Hulladékéget Kft.

654

Le Bélier Magyarország Zrt.

180202

egyéb hulladékok, amelyek gy jtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fert zések elkerülése érdekében

451

120109

halogénmentes h t -ken emulziók és oldatok

438

120110

szintetikus h t -ken olajok

433


Cégnév

"Táncsics" Mez gazdasági Zrt. Agroprodukt ZRT. Bovintej Tejtermelö És Szarvasmarha Tenyésztö Kft INOTAL Kft. ALCOA-KÖFÉM Kft. Balluff Elektronika Kft. Robix Hungary Kft. Le Bélier Magyarország Zrt.


198

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés EWC kód

Mennyiség (t)

Megnevezés

130205

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm - és ken olajok

411

130508

homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

354

120301

vizes mosófolyadékok

285

150202

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, sz r anyagok (ideértve a közelebbr l nem meghatározott olajsz r ket), törl kend k, véd ruházat

232

Cégnév INOTAL Kft. Nitrogénm vek Zrt. Bakony Volán Zrt. "Vas-Fém" Kft. Tesco-Globál Áruházak Zrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Balaton Volán ZRt. Locargo Kft. Bakony Préstechnika Kft. Jost Hungária Bt Seton Hungary Kft INOTAL Kft. Poppe & Potthoff Hungária Bt.

A megyéb l történ kiszállítás és beszállítás egyenlegét vizsgálva megállapítható, hogy a beszállított mintegy 7 500 t hulladékhoz képest a kiszállítás 26 500 t évente. Ez egyértelm en jelzi, hogy veszélyes hulladékok esetében nem állnak rendelkezésre a megfelel hulladékkezelési kapacitások. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a kiszállításra kerül hulladékok mintegy fele a Nitrokémia Zrt. kármentesítési feladataiból származik, ezért ezen hulladékok képz dése néhány éven belül megsz nik, új kapacitások kiépítése ne mszükséges. A következ táblázatban a HIR adatbázis adatai alapján hulladékkezelési mód megoszlást mutatjuk be Veszprém megyére vonatkoztatva. A-105. táblázat: A hulladékok kezelési módjai Veszprém megyében THT csoport Anyagában hasznosítás Ártalmatlanítás égetéssel Egyéb hasznosítás F t anyag hasznosítás Lerakás

Átvett mennyiség (t) 3 640 5 451 8 2 035 94 326

% 3,5 5,2 0,0 1,9 89,4

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a megyében a veszélyes hulladékok esetében a az ártalmatlanítás a jellemz hulladékkezelési m velet.

A.II.3. ZAJTERHELÉS A zajvédelem a környezetvédelem speciális területe, a többi szakterülett l eltér szemléletet igényel. A zajhatás nem olyan látványos környezeti hatás, mint az egyéb környezeti elemek –például a hulladék, vagy a légszennyezés – esetében megfigyelhet , ezért a szakterület általában nem kapja meg az t megillet figyelmet, annak ellenére, hogy a zajnak jelent s élettani hatásai vannak. Tudományos vizsgálatok alapján megállapították, hogy már egészen kis hangnyomásszintek is reakciókat váltanak ki az emberi szervezetben. Zajos környezetben él k vagy dolgozók PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


199

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés körében gyakori a magas vérnyomás, tartósan ható 60 dB-es zajszint vegetatív idegrendszeri, esetenként keringési rendellenességet okozhat. Azonban ennél kisebb – 40 dB körüli – zajszintek is zavarják már a nyugalmat, ami különösen az éjszakai pihen id szakban kellemetlen, megszokhatatlan, és ezért igényel odafigyelést. Az iparosodás, és a motorizáció XX. századi ugrásszer fejl désével a zaj a települések meghatározó környezeti hatásává vált. Egyre nagyobb mérték zajterhelés éri a lakosokat, ami különösen a nagyobb városokban meghatározó, és ad okot egyre több esetben panaszra mind a közlekedés, mind az üzemi létesítmények esetében. Veszprém megye zajhelyzetének elemzése során –mint általában– három f területre kell kitérni. Ezek a következ k: · · ·

közlekedés ipari tevékenységek kulturális, szórakoztató ipar.

A megye környezeti zajhelyzetét dönt módon a közlekedés határozza meg. Az üzemi vagy szolgáltató jelleg létesítmények zaja lokálisan hat, általában csak a közvetlen környezetben érzékelhet , vagy okoz problémát. Ezzel szemben a közlekedés az egész megye szükséglete, így kisebb nagyobb mértékben minden közlekedési létesítmény környezetében kell zajterheléssel számolni. Veszprém megye közlekedési helyzetét dönt módon meghatározza, hogy a megyét érinti az M7 autópálya, valamint a megyén halad át a 7-as számú f útvonal, a 71-es, a 82, a 83 és 84-es számú f utak. Ezen kívül a település gy jt és forgalmi útjai is jelent s forgalmat bonyolítanak. Jelenleg a környezeti zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM rendelet szabályozza külön-külön az üzemi és közlekedési létesítményekre, valamint az építkezésre. A megye településeinek területi felhasználása, és a probléma összetettsége miatt zajvédelmi szempontból a térség differenciált szabályozása szükséges. Meg kell határozni az érzékeny, kiemelt védelmet igényl létesítményeket, területeket, és ki kell jelölni a fokozottan védett területeket, valamint a csendes övezeteket. (Zajvédelmi szempontból a természetvédelmi oltalom alatt álló területek bizonyos, meghatározott részei is igen érzékenyek, így fokozott védelmük szükséges.) Vizsgálni kell azonban a jelent s zajjal terhelt, különösen a közlekedési létesítmények környezetében fekv területeken az intézkedési lehet ségeket is.

A.II.3.1. KÖZLEKEDÉSB

L SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS

A közlekedési létesítményekb l származó környezeti zajterhelésére vonatkozó határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 3. számú melléklete határozza meg, melyet a térségre vonatkozóan az alábbi táblázatban ismertetünk:



200

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-106. táblázat: Közlekedési zajterhelési határértékek

Zajtól védend terület

Üdül terület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszer beépítés ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temet k, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítés ), a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre (dB) Az országos közúthálózatba tartozó Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a gyorsforgalmi utaktól és f utaktól, a települési önkormányzat települési önkormányzat tulajdonában lév tulajdonában lév belterületi Kiszolgáló úttól, gy jt utaktól és gyorsforgalmi utaktól, belterületi lakóúttól külterületi közutaktól, a els rend f utaktól és belterületi vasúti mellékvonaltól és másodrend f utaktól, az autóbuszszármazó zajra pályaudvarától, a pályaudvartól, a vasúti f vonaltól és repül tért l, illetve a pályaudvarától, a repül tért l, illetve nem nyilvános fel- és a nem nyilvános fel és leszállóhelyt l leszállóhelyekt l származó zajra származó zajra nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 22-06 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra óra óra 50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

A fenti határértékeknek az új tervezés , vagy megváltozott terület-felhasználású területeken a meglév közlekedési létesítményekt l származó zajterhelésre is teljesülnie kell, de új út létesítése, meglév korszer sítése esetén is biztosítani kell a betartását. A közlekedés által okozott környezetterhelések meghatározására forgalomszámlálási adatok alapján m szaki számításokat végeztünk. A törzshálózati pontokra vonatkozó forgalomszámlálási adatokat az ÁKMI bocsátotta a rendelkezésünkre. Az Országos Közúti Forgalomszámlálás alapján 2007-ben a településen az alábbi gépjárm forgalom volt tapasztalható: A-107. táblázat: A település gépjárm napi forgalma, db/nap Út Balatonvilágos, M7 Öskü 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út

I. szgk. 17606 11882 18907

II. ktg. 1098 654 819

11956 7599

433 373


Akusztikai járm kategória/Jel III. III. II. ntg. szerelv. szbusz. 865 2672 120 769 1097 230 464 1512 470 442 422

1014 669


89 85

III. csbusz. 6 34 51

II. mkp. 93 77 105

7 0

127 62 201

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya 71es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84es út Balatonalmádi, 7217-es út Nagyvázsony, 7301es út Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út

7280 5558 4780 11010

629 330 463 483

715 281 310 409

1096 982 923 835

177 103 98 211

0 0 0 24

73 40 47 105

9154

570

488

601

116

12

67

12264

306

253

293

207

0

210

6508 5290

546 641

427 497

581 696

220 128

1 3

131 69

3071 2772 4238 3553

269 230 132 410

145 131 129 355

274 195 287 640

107 69 59 79

0 0 0 0

71 34 22 112

6268

207

232

339

154

0

108

3760

102

194

220

89

0

44

5324 2956

575 96

414 142

333 175

147 53

7 0

52 55

A közúti közlekedési zaj számítását az ÚT 2-1.302:2003 sz. Útügyi M szaki El írás szerint végeztük. Forgalmi adatok képzése mértékadó zajterhelés számításához A mértékadó zajterhelés számításának alapját képez nappali és éjszakai óraforgalom megállapítása: A-108. táblázat: Számítási eredmények Útszakasz Balatonvilágos, M7 Öskü 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71-es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84-es út Balatonalmádi, 7217-es út Nagyvázsony, 7301-es út PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Átlagos nappali óraforgalom QnI QnII. QnIII. 1001 75 199 676 55 107 1075 79 114 680 37 82 432 30 61 414 50 102 316 27 71 272 35 69 626 45 71 521 43 62 698 37 31 370 51 57 301 48 67 175 25 24 158 19 18 241 12 23 202 34 56 356 27 32 214 13 23 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C

Átlagos éjszakai óraforgalom QeI QeII. QeIII. 198 15 44 134 11 24 213 16 25 135 7 18 85 6 14 82 10 23 63 5 16 54 7 15 124 9 16 103 8 14 138 7 7 73 10 13 60 9 15 35 5 5 31 4 4 48 2 5 40 7 12 71 5 7 42 3 5 202

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út

303 168

44 12

42 18

60 33

9 2

9 4

Az út és id szakhoz tartozó referencia egyenérték A-hangnyomásszint – LAeq(7,5) - számítása é 3 0,1L ( 7,5)i ù LAeq (7,5) = 10 lg êå10 Aeq ú ë i =1 û L Aeq (7,5) i = ( K t + K D ) i p=0 az adott akusztikai járm kategóriához a terhelési paraméter teljesen sík területen v= 130 km/h sebesség esetén KtI= 82,2 dB KtII= 86,9 dB KtIII= 89,4 dB p=0 az adott akusztikai járm kategóriához a terhelési paraméter teljesen sík területen v= 50 km/h sebesség esetén KtI= 73,4 dB KtII= 77,8 dB KtIII= 81,8 dB Az M7 autópálya a m szaki el írás szerint B akusztikai érdességi kategóriába tartozik, míg a többi utak a C akusztikai érdességi kategóriába. Mindegyik esetben a Kt értékét korrigálni szükséges.

(

( K t korrigált ) i = 10 log 10 0,1K ti - 10

0,1G j

+ 10

0,1( G j + K )

)

K = 2,9 - a C akusztikai érdességi kategória esetén: ( K t korrigált ) I = 85,0 dB ( K t korrigált ) II = 89,4 dB

(G1=82 dB) (G1I=86 dB)

( K t korrigált ) III = 92,1 dB

(GIII=89 dB)

K = 4,9 - a C akusztikai érdességi kategória esetén: ( K t korrigált ) I = 75,9 dB ( K t korrigált ) II = 80,4 dB

(G1=69 dB) (G1I=73,8 dB)

( K t korrigált ) III = 83,8 dB

(GIII=76,3 dB)

A sebességt l függ korrekció értéke: K Di = 10 log(Qi / v) - 16,3 dB PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


203


A-109. táblázat: KDi Számítási eredmények Útszakasz Balatonvilágos, M7 Öskü 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71-es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84-es út Balatonalmádi, 7217-es út Nagyvázsony, 7301-es út Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út

KDN:sebességt l függ korrekció, nappal I II. III. -7 -19 -14 -5 -16 -13 -3 -14 -13 -5 -18 -14 -7 -19 -15 -7 -16 -13 -8 -19 -15 -9 -18 -15 -5 -17 -15 -6 -17 -15 -5 -18 -18 -8 -16 -16 -9 -17 -15 -11 -19 -20 -11 -21 -21 -9 -22 -20 -10 -18 -16 -8 -19 -18 -10 -22 -20 -8 -17 -17 -11 -23 -21

KDE=sebességt l függ korrekció, éjjel I II. III. -14 -26 -21 -12 -23 -20 -10 -21 -19 -12 -25 -21 -14 -26 -22 -14 -23 -20 -15 -26 -21 -16 -25 -21 -12 -24 -21 -13 -24 -22 -12 -25 -25 -15 -23 -22 -16 -24 -22 -18 -26 -26 -18 -28 -27 -17 -29 -26 -17 -25 -22 -15 -26 -25 -17 -29 -26 -16 -24 -24 -18 -30 -27

Az egyes út- és id szakaszokhoz tartozó referencia egyenérték A-hangnyomásszint számítása: Laeq(7,55)i= Kt+KD A-110. táblázat: Laeq(7,55)i Számítási eredmények Útszakasz Balatonvilágos, M7 Öskü 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71-es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84-es út Balatonalmádi, 7217-es út Nagyvázsony, 7301-es út Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út


Laeq(7,55), nappal; dB I II. III. 78 71 78 71 65 71 73 66 71 71 63 70 69 62 68 69 64 71 68 61 69 67 63 69 71 64 69 70 63 68 71 63 65 68 64 68 67 64 69 65 61 64 65 60 63 66 58 64 66 62 68 68 61 66 66 58 64 67 64 67 65 58 63

Laeq(7,55), éjjel; dB I II. III. 71 64 71 64 57 64 66 59 65 64 56 63 62 55 62 62 57 64 61 54 63 60 55 62 63 57 63 63 56 62 64 56 59 61 57 62 60 57 62 58 54 58 58 53 57 59 51 58 59 55 61 61 54 59 59 51 58 60 57 60 58 51 57


204

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Hangnyomásszint meghatározása a védend létesítményeknél A legközelebbi védend létesítmények (lakóépületek) a úttól mért távolságát mutatja a következ táblázat. A-111. táblázat: Védend létesítmények úttól mért távolsága Útszakasz Balatonvilágos, M7 Öskü 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71-es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84-es út Balatonalmádi, 7217-es út Nagyvázsony, 7301-es út Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út

Védend létesítmények távolsága, m 30 30 150 20 40 40 100 60 20 30 10 10 20 10 20 200 30 30 30 30 30

A védend létesítmények homlokzatánál számított hangnyomásszint: L Aeq (d , h) = L Aeq (7,5) + K d + K h + K z + K m + K a + K l ahol, Kd=-2,6 Kh= 1,5 dB Kz=0 Km=0 Ka=-0 Kl=0,5

- d távolságtól függ korrekció - hangvisszaver désekt l függ korrekció (laza tér esetén) - a növénysáv ered zajszint módosító hatása - a talaj és meteorológiai viszonyok miatti csillapító hatást elhanyagoljuk - a hangárnyékolástól függ korrekció - 0=1800 látószög esetén

A vizsgált útszakaszok forgalmából adódó zajimissziót a fenti számítási mechanizmussal határoztuk meg. A számítási eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. A-112. táblázat: A közúti közlekedésb l származó zajimmisszió



205


Útszakasz

Zajimmisszió dB(A) nappal

Zajimmisszió dB(A) éjjel

74,0 66,4 57,2 69,5 64,1 65,3 58,8 61,4 68,5 64,2 71,2 70,6 66,0 67,2 61,8 47,9 62,2 62,1 60,0 62,4 59,0

67,2 59,5 50,3 62,6 57,3 58,5 52,0 54,6 61,7 57,3 64,2 63,8 59,2 60,3 55,0 41,1 55,4 55,2 53,2 55,6 52,1

Balatonvilágos, M7 Öskü 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út Révfülöp, 71-es út Balatonederics, 71-es út Zirc, 82-es út Tapolcaf , 83-as út Pápa, 83-as út Balatonederics, 84-es út Balatonalmádi, 7217-es út Nagyvázsony, 7301-es út Ajka, 7308-as út Pápa, 8302-es út

Határértékeknek való megfelelés Az alábbi táblázat Veszprém megyére vonatkozó, a közlekedési létesítményekb l származó környezeti zajterhelés határértékeit tartalmazza. A-113. táblázat: Határértékek Útszakasz Balatonvilágos, M7 Öskü 8-as út Veszprém (küls ), 8-as út Veszprém, 8-as út Veszprém, 8-as út Városl d, 8-as út Devecser, 8-as út Karakó, 8-as út Balatonakarattya 71-es út Balatonf zf , 71-es út Balatonfüred, 71-es út


Zajimmisszió dB(A) nappal 74,0 66,4 57,2 69,5 64,1 65,3 58,8 61,4 68,5 64,2 71,2

Határérték nappal, dB* 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65

Zajimmisszió dB(A) éjjel 67,2 59,5 50,3 62,6 57,3 58,5 52,0 54,6 61,7 57,3 64,2


Határérték éjjel, dB* 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55

206

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Határérték Zajimmisszió Zajimmisszió nappal, dB* dB(A) dB(A) nappal éjjel Révfülöp, 71-es út 65 70,6 63,8 Balatonederics, 71-es út 65 66,0 59,2 Zirc, 82-es út 65 67,2 60,3 Tapolcaf , 83-as út 61,8 65 55,0 Pápa, 83-as út 47,9 65 41,1 Balatonederics, 84-es út 62,2 65 55,4 Balatonalmádi, 7217-es út 60 62,1 55,2 Nagyvázsony, 7301-es út 60,0 60 53,2 Ajka, 7308-as út 60 62,4 55,6 Pápa, 8302-es út 59,0 60 52,1 *27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 3. számú melléklete alapján Útszakasz

A.II. 3.2. IPARI TEVÉKENYSÉGB

Határérték éjjel, dB* 55 55 55 55 55 55 50 50 50 50


A közlekedési zajtól eltér en a gazdasági tevékenység által okozott zaj lokális jelleg csak a zajt kibocsátó termel vagy szolgáltató környezetét terheli, így a lakosságnak csak kisebb részét érinti. Ugyanakkor az üzemi létesítményekb l származó zajhatás társadalmi megítélése kedvez tlenebb, mint a közlekedésié, a lakosság kevésbé tudja tolerálni nyugalmának ilyen jelleg zavarását. Az üzemi létesítményekb l származó környezeti zajterhelés megengedett értékét a 27/2008. (XII. 03.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A követelményeket a következ táblázatban ismertetjük: A-114. táblázat: Üzemi létesítményekb l származó zajterhelés határértékei zajtól védend területeken Zajtól védend terület

Üdül terület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszer beépítés ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temet k, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítés ), a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 45 35 50 40

55 60

45 50

Itt térünk ki az építési munkálatok zajterhelésére is, melyek ugyan id szakosan terhelik a környezetet, de a terhelés mértéke esetenként igen jelent s lehet. Az építési kivitelezési tevékenységekb l származó zajterhelés megengedett értékét a 27/2008. (XII. 03.) KvVMEüM együttes rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A követelményeket a következ táblázatban ismertetjük:



207

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-115. táblázat: Építési kivitelezési munkálatokból származó zajterhelés határértékei zajtól védend területeken

Zajtól védend terület

Üdül terület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszer beépítés ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temet k, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítés ), a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* ’ (dB) Ha az építési munka id tartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több kevesebb nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 60 45 55 40 50 35 65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A.II.3.3. SZÓRAKOZTATÓ LÉTESÍTMÉNYEKB


A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igényl rendezvényr l és egyéb helyhez kötött zajforrástól származó zajterhelés megengedett értékeit a 27/2008. (XII. 03.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A követelményeket a következ táblázatban ismertetjük. A-116. táblázat: Szabadid s létesítményekb l származó zajterhelés határértékei zajtól védend területeken Zajtól védend terület

Üdül terület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszer beépítés ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temet k, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítés ), a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 45 50

35 40

55 60

45 50

Az ellátást biztosító szórakoztatóipari, kulturális illetve vendéglátó létesítmények és rendezvények m ködési jellegükb l adódóan közvetlen környezetüket terhelik. A lakossági zavarást általában a hangosító berendezések okozzák, de zavaró lehet a h t és légkondicionáló berendezések kültéri egységeinek m ködése is. Az egyes településeken ezen létesítmények koncentráltan jelennek meg, növelve a település zajterhelését. Különös zajterhelést jelentenek a térségben megrendezésre kerül fesztiválok. mind Veszprém, mind Várpalota esetében éves szinten megrendezésre kerülnek a szabadtéri zenei rendezvények, melyek egyes esetekben lakossági panaszok kiinduló okai. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


208


Összefoglalás A számítások eredményét kiértékelve megállapíthatjuk, hogy a közúti közlekedésb l származó zajimmisszió nappali értékei és éjszakai értékei is több esetben határérték felettiek, különösen az éjszakai forgalom okoz határérték feletti immissziót. A gazdasági tevékenység által okozott zaj lokális jelleg csak a zajt kibocsátó termel vagy szolgáltató környezetét terheli, így a lakosságnak csak kisebb részét érinti. Ugyanakkor az üzemi létesítményekb l származó zajhatás társadalmi megítélése kedvez tlenebb, mint a közlekedésié, a lakosság kevésbé tudja tolerálni nyugalmának ilyen jelleg zavarását. Az ellátást biztosító szórakoztatóipari, kulturális illetve vendéglátó létesítmények és rendezvények m ködési jellegükb l adódóan közvetlen környezetüket terhelik. A lakossági zavarást általában a hangosító berendezések okozzák, de zavaró lehet a h t és légkondicionáló berendezések kültéri egységeinek m ködése is. Az egyes településeken ezen létesítmények koncentráltan jelennek meg, növelve a település zajterhelését. Különös zajterhelést jelentenek a térségben megrendezésre kerül fesztiválok.



209


A.II.4. SUGÁRZÁSOK A.II.4.1. RADIOLÓGIA A radiológiai fejezet kidolgozásnál figyelembe vettük a 2006. évi Veszprém megyei Környezetvédelmi programban, a Radon Kontroll Bt. által összeállított Veszprém megye területér l készült radiológiai összefoglaló helyzetértékelésben leírtakat valamint a Környezetvédelmi program megvalósulásáról a Veszprém megyei Önkormányzat által készített beszámolót.

Ásványi anyagok, k zetek radioaktivitása Hazánkban els ként 1952-ben szovjet geológusok kezdtek urán kutatásokat. Kezdetben K vágósz l s környékén találtak olyan permi homokkövet, amiben jelent s uránérc feldúsulások voltak. A kutatásokat 1955-ben terjesztették ki, és a Mecseken kívül a Balatonfelvidéken és az ajkai, tatabányai szénbányákban végeztek méréseket. A mérési eredmények az 1956. évi forradalom során elt ntek. 1957-ben a kutatásokat újra indították és a K vágósz l s területén kívül legfontosabb terület a Balaton-felvidék lett. Ennek oka, hogy a korábbi autós-gamma és légi-gamma felmérések a normál háttért l jelent sen eltér urán koncentrációkat (urán anomáliákat) jeleztek. Els sorban a mecsekihez hasonló permi homokk ben vizsgálták az uránkoncentrációt. Az autósgamma felvételek alapján pedig a foszforit el fordulás területeit és f dolomit vonulatokat vizsgálták. Veszprém megye területén az el zetes gamma mérések alapján évtizedeken keresztül számtalan település körzetében végeztek fúrásokat, radiológiai, hidrogeológiai méréseket. Természetesen ezeknek a méréseknek nem a háttérsugárzás meghatározása volt a célja, hanem az esetleges uránérc bányászat, illetve urán termelés. Így a magasabb urántartalom kimutatása mellett vizsgálták az ércek kibányászási lehet ségeit, az ércek geofizikai típusát, min ségét, mennyiségét, morfológiáját és feltárhatóságát. Helikopterekre, repül gépekre és autókra szerelt egyre jobb mér berendezésekkel elvégzett gamma-sugárzás intenzitás mérések eredményei alapján Veszprém megye egyes településeinek körzetében (tájakon) részletesebb vizsgálatokat, fúrásokat folytattak. Az eredmények eltér ek voltak. Volt ahol csak a fels , vagy viszonylag keskeny rétegben volt magasabb az urán koncentrációja, volt ahol az ércek feltárása miatt ütköztek nehézségekbe. A részletes eredményekhez mindezidáig nem sikerült hozzájutni, de általánosan elmondható, hogy a badacsonyörsi típus pirites, szürke, kovás homokk höz kapcsolódó urán-oxidos jelleg , ahol az urán koncentráció a néhány 0,1%-ot is (12.210 Bq/kg) meghaladta. A litéri típusú zöld, agyagos homokk höz kapcsolódott az urán, itt is uránoxid formában. Az urán felhalmozódás itt kisebb, néhány 0,01%-os (>1200 Bq/kg). Érckibúvásoknál szulfátos, arzenátos ásványok is el fordultak hasonló értékek.A Vászoly – Pécsely környékén talált foszfátos ércek urántartalma 100-400 g/t (1200-4800 Bq/kg) volt. A k szenek átlagos urántartalma néhány 10 g/t de elérték a 300-1000 g/t (3600-12000 Bq/kg) értéket is. Ezek az uránkoncentrációk az urán kinyerése szempontjából nem elegend ek, de látható, hogy a talajok uránkoncentrációjának világátlagát (33 Bq/kg) jelent sen meghaladják és a környezeti sugárterhelés szempontjából nem elhanyagolhatóak.



210

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Ivó és forrásvizek radioaktivitása Veszprém megyei forrásvizek Veszprém megye területén eddig néhány kiépített forrás rádium és radon koncentrációjának vizsgálta történt meg, melyek jele és helye a következ táblázatban található. A-117. áblázat:Veszprém megye területén vizsgált forrásvizek Minta jele

Forrás neve

Forrás helye

F1

Savanyú–forrás

Lovas

F2

Savanyú–kút

Csopak

F3

Szekér Ern –emlékforrás

Balatonfüred

F4

Kossuth–kút

Balatonfüred

F5

Berzsenyi–forrás

Balatonfüred

F6

Ciprián–forrás

Tihany

F7

Kinizsi–forrás

Nagyvázsony

F8

Zádorvári–forrás

Zádorvár

F9

Kisfaludy–ház

Badacsony

F10

Oroszlánszájú-kút

Hegymagas

F11

Theodora-forrás

Kékkút

F12

Révfülöpi-forrás

Révfülüp

F13

Király–forrás

Nosztori

F14

Tódi–kút

Nosztori

F15

Koloska-forrás1

Balatonfüred

F16

Koloska–forrás2

Balatonfüred

F17

Laczkó Dezs –forrás

Veszprém

F18

Örvényesi- forrás

Örvényes

A mérések során megállapítást nyert, hogy a rádium koncentráció 3 forrás esetén 100mBq/l körül van, a Szekér Ern emlékforrás vizénél kifejezetten magas. A forrásvizek radonkoncentrációja egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de a világátlagot (1 Bq/l) jelent sen meghaladják, különösen Balatonfüred környékén.



211

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Veszprém megyei vezetékes ivóvizek A Veszprém megyében mért vezetékes ivóvizek radiológiai vizsgálata az összes - és összes aktivitás, a 226Ra és 222Rn mérésére terjedt ki. A mintavételi helyek és az ivóvíz hálózat szempontjából hozzá kapcsolt települések a következ táblázatban láthatók. A-118. táblázat: Vizsgált vezetékes ivóvizek helyei. Minta jele

Mintavétel helye

Hozzá kapcsolódó települések

1.

Hidegkút

2

Hegyesd

3.

Tótvázsony

4.

Monostorapáti

5.

Bánd

6.

Szentgál

7.

Nemesvámos

8.

Vászoly

9.

Mencshely

10.

Monoszló

11.

Zalahaláp

12.

Sáska

13.

Nagyvázsony

Vöröstó, Barnag

14.

Kapolcs

Vigándpetend

15.

Pécsely

Balatonsz l s

16.

Dörgicse

17.

Szentbékkálla

B.csicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, Tagyon Mindszentkálla

18.

Devecser

Pusztamiske

19.

Balatonfüred

Tihany, Csopak

20.

Tapolca

21.

Bakonybél

(Nyirádi ág) Badacson, Badacsonytördemic, Badacsonylábdihegy, Badacsonytomaj, Nemesgulács, Kisapáti, Salföld, Balatonrendes, Ábrahámhegy, Pálköve, Szigliget, Diszel , Gyulakeszi, Káptalantóti, Nemesvita Szápár

22.

Berhida

si

23.

Borzavár

Porva

24.

Egyházaskesz

Várkesz

25.

Eplény

-

26.

Hajmáskér

-

27.

Hárskút

-

28.

Herend

-

29.

Köveskál

Nyirádi-DRV

30.

Litér

-

31.

Marcalt

-



Szentantalfa,

212

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Minta jele

Mintavétel helye

Hozzá kapcsolódó települések

32.

Nemesgörcsöny

Németbánya

33.

Nyirád

Nyirádi-Fejér megyei DRV

34.

Pápa

Tapolcaf i vízbázis

35.

Peremarton

-

36.

Sóly

-

37.

Tés

-

38.

Várpalota

-

39.

Vilonya

Királyszentistván

40.

Zirc

Olaszfalu, Nagyesztergár, Dudar, Bakonynána, Bakonyoszlop, Csesznek

Az összes aktivitás 8 esetben haladta meg a 0.1 Bq/l értéket, a maximum 0.27 Bq/l volt. Az összes aktivitás egyetlen esetben sem érte el az 1 Bq/l értéket, a maximum 0.22 Bq/l volt. Az ivóvizek rádium koncentrációja öt esetben haladta meg a 100mBq/l értéket, de egyetlen esetben sem érte el a jelenlegi Magyar korlát értékét. A radon-koncentráció egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de minden esetben meghaladja a világátlagot (1 Bq/l), ami a tározó k zetek magasabb rádium koncentrációjára utal. Napi 2 l vízfogyasztással számolva a 226 Ra-tól átlag 8.55 (0.5-54.1) µSv/év, a 222Rn izotóptól pedig átlag 10.4 (0.4-24.8) µSv/év sugárterhelés származik, ami alatta van az ajánlott korlátoknak. Veszprém megye vezetékes ivóvízének radiológiai vizsgálatáról készült térkép a 19. számú térképmellékelten látható. A Pannon Egyetem egyik hallgatója a 2009. évi környezetvédelmi technológiai nyári gyakorlata idején folytatta a méréseket olyan településeken, ahol a korábbi években az átlagosnál magasabb radon aktivitás koncentrációt mértek a vezetékes ivóvizekben, illetve olyan helyeken, ahonnan nem még nem voltak mérési adatok. A hallgató 14 vezetékes ivóvíz mintát vizsgált az egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézetének laboratóriumában. Az elvégzett mérések alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált települések vezetékes ivóvizei radiológiai szempontból fogyasztásra alkalmasak, egyik település mérési eredménye sem haladja meg a beavatkozási szintet, mely 1000 Bqdm-3 valamint a javasolt beavatkozás szintjét sem, amelyet 100-1000 Bqdm-3-ben állapítottak meg. Azonban két minta kivételével a Rn-222 aktivitás koncentrációja minden településen meghaladja a világátlagot, mely 1 Bqdm-3. Kiugróan magas érték egyetlen település esetén fordult el , Eplényben, de ez az eredmény is a javasolt beavatkozási szint alatt maradt. A mérési eredmények alapján megállapítható volt, hogy Rn-222 aktivitás koncentráció tekintetében a világátlagot a vizsgált települések szinte mindegyike meghaladta, egyes helyeken jelent s mértékben, de az emberi egészségre a tudomány jelenlegi állása alapján ezen értékek sem jelenthetnek veszélyt. Az ivóvíz radon tartalmának vizsgálatai a települések mintegy 3/4 részében már elkészültek, további cél volna a még visszamaradó településeknél is a felmérést elvégezni, így a megye teljes területe lefedésre kerülne.



213

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Ipari melléktermékek radioaktivitása, környezeti hatások Szénbánya A szénbányászat során jelent s radon kiáramlással kellett számolni, de ez csak az ott dolgozókra jelentett sugárterhelést. Az ajkai bányákban az intenzív szell ztetés mellett is magas radonkoncentrációk alakultak ki. Szén-medd A szénbányászat során a felszínen történt a szén-medd szétválogatása. A magas mészk tartalmú medd a maradék szénnel együtt hányókra került. A medd ben található maradék szén öngyulladás során kiéget, miközben a mészk b l égetett mész keletkezett. Radiológiai szempontból az Ajka környéki medd ket elemezték, ahol 13 medd hányó található. A medd összes térfogata meghaladja a 4 millió m3-et. A medd hányók egy része részben rekultivált. A medd hányókon a gamma-dózisteljesítmény magasabb, átlag 200 nGy/óra (maximum 370 nGy/óra). A medd k radioaktivitása nagy eltérést mutat. (a 226Ra: 358-2048 Bq/kg, a 232Th 3,2-26,0 Bq/kg, a 40K 61-369 Bq/kg közt változott). A 226Ra koncentrációja minden esetben magas, a talaj 226Ra koncentrációjának világátlagát 11-64szeresen haladta meg. Várpalota környékén a szénbányászat már korábban leállt. A meglév információk hiányosak. A legnagyobb mennyiség medd Várpalota déli határában található (2 ha területen, magassága 6-7 méter), rekultiválták. A kisebb medd hányók egy részét szétterítették, a növényzet befedte, így szinte észrevétlenek. Radiológiai adatait nem ismerjük. Szenek eltüzelése során fellép környezetszennyezés A magas radioaktivitású szenek eltüzelése során a radioizotópok a salakban, pernyében dúsulnak. A salak a t ztérben visszamaradó, eléghetetlen anyag, amely nem távozik el a t ztérb l a füstgázokkal együtt. Rostélytüzelés esetén a salak a hamutartalom 80-90%-a. A füstgázokkal távozó kis szemcseméret hamu a pernye. Így lakások, kisebb kazánokban elégetett szén esetén els sorban a salak, míg szénportüzelés er m ben a pernye mennyisége dominál. Ajkán a légtérbe kibocsátott pernye 15-20 km távolságban szennyezte el a környezetet. A Debreceni Egyetem által végzett felmérések szerint ajka eredeti talajának 226Ra-koncentrációja átlag 25 ± 4,8 Bq/kg. A város különböz pontjain a talaj fels 5 cm-b l vett minták (34 db) 226 Ra koncentrációja 107,8 ± 64,1 Bq/kg azaz 4,3-szor magasabb. Ajkát körülvev küls mez gazdasági területen (a mélyszántás miatti keveredés miatt) a fels 5 cm-ben 35,3 ± 10,9 Bq/kg-ot mértek. A város kertjeiben 64,7 ± 63,7 Bq/kg azaz 2,6-szoros volt a 226Ra koncentrációja amit a sekélyebb talajm velésnek tulajdonítanak. Udvarokban vett mintáknál 354,5 ± 364,5 Bq/kg értékeket (azaz 14-szeres 226Ra-koncentrációt) mértek, ami annak tulajdonítható, hogy a kályhákban elégetett szén salakját az emberek egy része az udvarra hordta ki. A Debreceni Egyetemen Ajka környékén szedett mohák por-frakciójának a radioaktivitását vizsgálták. A vizsgálatokból megállapítást nyert, hogy a szélirány függvényében jelent s a szennyezés. Az er m vekb l a szürke-iszapot tárolókon helyzeték el, Ajkán a belterületen, illetve a belterülett l nyugatra húzódó területen lév tározókon, míg Várpalotán (Inotán) a Nádasladányba vezet m út nyugati oldalán található két pernyeülepít ben (zagytéren). PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


214


Ajkán a szürkeiszap mennyiségét 14 millió tonnára becsülik. Ebben 1430 t urán és 70 t tórium halmozódott fel. Inotán, ahol 50-50%-ban várpalotai illetve ajkai szenet tüzeltek kb. 7 millió m3 a zagy. Radioaktivitása nagyban változik az eltüzelt szén eredetét l, de lényegesen kisebb mint az ajkai zagyé. Veszélyforrásként megemlíthet , a rekultiválatlan területekr l a szél, illetve es vízzel történ elhordás, de ez nagyságrendekkel kisebb mérték , mint az üzemelés során a kéményeken kibocsátott szállóporból ered szennyez dés. Bauxitbányászat, timföldgyártás A normál talajokhoz viszonyítva a bauxitokban világszerte magasabb radionuklid koncentrációt mértek. Így a Veszprém megye, illetve határos területeken található bauxitban is számítani kell a magasabb radionuklid koncentrációra. A bauxit bányászatnál els sorban a bányában kialakuló magas radonkoncentrációval kell számolni. A magas 232Th koncentráció miatt a toron koncentrációját is célszer lenne meghatározni. A bauxit feldolgozása során a radionuklidok szinte kizárólag a vörösiszapban koncentrálódnak. Ajka környékén 34-36 millió tonnára becsülik a vörösiszap mennyiségét, ami 204 ha területet foglal el. A kiszáradt vörösiszap finom por, így a szél elhordhatja. A Debreceni Egyetem a radionuklid mélység szerinti eloszlását vizsgálva megállapította, hogy míg a 226Ra-koncentrációja a mélységgel jelent sen változik, addig a 232Th értékeinél ezt nem tapasztalták. Ebb l következik, hogy a szennyezés az er m i pernyéb l származik, mivel a vörösiszap esetén (a vörösiszap magas 232Th koncentrációja miatt) a 232Th szennyezésnek is növekedni kellett volna. Így a kiszáradt vörösiszap távolabbi területeken nem okoz jelent s szennyez dést, rekultivációjukról azonban gondoskodni kell.

Ipari melléktermékek építkezéseken történ felhasználásának hatásai A salakok, medd k egyéb kémiai összetev i miatt alkalmasak épít ipari hasznosításra. A salakot a világon, s így Magyarországon is gyakran használták területek felöltésére, cementadalékként, falazóblokkok gyártására stb. Hazánkban különösen elterjedt a salakok padló alá, párnafák közé töltése, de födémekbe is el szeretettel alkalmazták mint tölt , szigetel anyagot. A népszer ségét els sorban az igen olcsó ára jelentette, mivel többnyire csak a szállítási költségeket kellett megtéríteni. Az Ajka környékén bányászott szenek kályhákban, kazánokban, mozdonyokban történ elégetése után kapott salakot Ajkán és környékén az ötvenes-hetvenes években (de sajnos még manapság is el fordult) gyakran felhasználták lakóépületek, iskolák, óvodák és más középületek, illetve utak, parkok építésénél, területek feltöltésénél. Ajkán els sorban a családi házas vagy kisebb társas, illetve tömb lakások építésénél terjedt el. Itt sokszor a medd t mint égetett meszet is felhasználták a falazáshoz.



215

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Az Ajka környékén bányászott szenek elégetésénél keletkezett salak, illetve a bányászat során felhalmozódott medd 226Ra-koncentrációja többnyire jelent s, az épít anyagokra jellemz 50 Bq/kg-os értéket egy-két nagyságrenddel is meghaladhatja. Az így beépített anyagok egyrészt a gamma-sugárzástól származó hátteret (gamma dózist) növelik meg, másrészt a 226Ra-ból keletkezett gáz halmazállapotú 222Rn bejutva az épületek légterébe megnöveli a radonkoncentrációt.

A.II.4.2. ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS Napjainkban a mindennapi életet s r n behálózzák a különböz elektromos eszközök. Ezek legtöbbje m ködés közben elektromágneses hullámokat bocsát ki. Ezen hullámok frekvenciája azonban meglehet sen tág határok között változhat (néhány 10 Hz-t l egészen GHz-es tartományokig) készülékt l függ en. Vannak olyan eszközök, melyek esetében az elektromágneses sugárzás m ködési alapkövetelmény, ilyen például a rádiótelefon, wlan hálózati adapter. Másoknál az elektromágneses tér kialakulása ugyan szükséges a készülék m ködéséhez, de annak nem feltétlenül kell azon kívül is jelentkeznie. Ez a helyzet például egy porszívó esetében, aminek motorja jelent s mágneses teret kelt a készülék környezetében. A környezetünkben lév elektromágneses tereknek alapvet en két f hatása lehet: · ·

Zavarhatják az elektromos eszközök m ködését, Hatással lehetnek az emberi szervezetre.

Az els hatás közismert (rádió, vagy TV mellé tett mobil telefon zavarja a hangot/képet hívás közben) Az emberi szervezetre gyakorolt hatással kapcsolatban viszont nincs teljes egyetértés, a kutatási eredmények nem teljesen egyértelm ek. Éppen a sugárzás széles spektruma miatt nehéz általánosan bármit is állítani, ezért fogalmaznak óvatosan a terület kutatói. Ennek ellenére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alacsony frekvenciás elektromágneses sugárzásokat a lehetséges emberi rákkelt kategóriába sorolta (ez a három kategória közül a leggyengébb). Másik fontos kérdés, a sugárzás id tartama. Míg például technikai eszközök esetében rövid id tartamú sugárzás is károsodással járhat, emberek esetében általában csak hosszú id alatt alakulnak ki elváltozások. Persze az is a megválaszolandó kérdések közé tartozik, hogy az elektromágneses sugárzások dózis jelleg ek-e, magyarán ugyanarra az eredményre vezet-e, ha valakit 100 napon keresztül naponta 10 percig ér sugárzás, vagy egyetlen nap alatt 1000 percig (kb. 16,7 óra). A természetben el forduló légköri és egyéb folyamatok is keltenek elektromágneses tereket, ezek azonban elosztott terhelésként jelentkeznek. Az emberi szervezetre veszélyesnek (vagy legalábbis valószín síthet en veszélyes) tekinthetjük a 0,3-0,4 µT -nál er sebb mágneses tereket. Tekintsük át, mi az ami létrehozhatja a teret, és a létrehozott térnek milyen hatásai lehetnek: 1. Nagyfeszültség távvezetékek, 2. Kisfeszültség , de nagy áramú tápkábelek, 3. Transzformátorházak, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


216

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés 4. Rádióadók a. Hagyományos rádióadók, b. Rádiótelefon bázisállomások, 5. Elektromágneses sugárzást alkalmazó készülékek (pl. radioterápiás gépek), Nagyfeszültség távvezetékek Nemzeti viszonylatban elfogadott létesítési gyakorlat, hogy a laza beépítés , családi házas települések villamos energia ellátását szabadvezetékes elosztóhálózattal oldják meg. Az áramszolgáltatók a gyakorlatban több ezer km nyomvonalon üzemeltetnek 20 kV-os, némely helyen 120 kV-os szabadvezetéket, melyek egy része lakott területen halad át. Minden vezeték körül mágneses és elektromos tér is kialakul, ezek közül a mágneses tér a domináns. Mivel a tér a távolság négyzetével csökken, ezért emberre potenciális veszélyt csak a közvetlen közelében jelenthet, hosszú id alatt. A biztonsági övezet rendeltetése a villamos berendezések és a biztonsági övezetben lév építmények, területek, valamint az azokon, illet leg azokban munkát végz személyek kölcsönös védelme. A villamosm biztonsági övezetér l szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet megadja a biztonsági övezet terjedelmét a különböz feszültségszintek esetében. A rendeletben foglalt el írások betartására figyelemmel kell lenni, építési engedély kiadásánál a biztonsági övezet betartására az Önkormányzatoknak is el írást kell adni. Sportpályát, kempinget, vásárteret a szabályozás alapján nem ajánlatos (de nem is tilos) a vezetékek alatt kijelölni, építkezni viszont (a 750 kV-os vezetékek kivételével) lehet. A magasfeszültség villamos vezetékek káros egészségügyi hatásait igazoló jelentést tett közzé 2005-ben egy brit folyóirat. A cikk szerint a hálózatok közelében él gyermekek körében megn a leukémia kialakulásának veszélye. A cikk egy régóta húzódó tudományos vita eddigi legegyértelm bb részeredménye. A vezetékek körüli elektromágneses sugárzás rákkelt hatásának gyanúja a '70-es években fogalmazódott meg el ször, cáfolhatatlan tudományos eredmény azonban eddig nem támasztotta alá az állítást. A mostani vizsgálat során Angliában és Walesben az országos rákregiszterb l kigy jtötték az 1962-1995 között rosszindulatú daganatos betegséggel kezelt 14 év alatti gyermekek (29 081 daganatos páciens) adatait. Közülük 9 700-an szenvedtek akut limfoid leukémiában (fehérvér ségben). A kutatók a születéskori lakcím ismeretében meghatározták, hogy közülük hányan laktak életük els szakaszában nagyfeszültség távvezetékek közelében. Bár csak az érintettek három százalékánál állt fenn ez az összefüggés, amikor az eredményt összevetették az egészséges kontrollcsoport adataival, kiderült: a vezetékek 200 m-es körzetén belül 69 %-kal, de még 200-600 m-es körzetében is 23 %-kal nagyobb a veszélye a leukémia kialakulásának. Magyarországon hasonló átfogó felmérés eddig nem készült. Kisfeszültség , de nagy áramú tápkábelek Üzemi frekvencia: 50 Hz Árammal átjárt vezet körül mágneses tér alakul ki. Minél nagyobb áram folyik a vezetékben, annál nagyobb a kialakult mágneses tér. Egyes esetekben ez a tér meglehet sen nagy is lehet (néhány 10 mT). Ez már elég arra, hogy bizonyos készülékek m ködését megzavarja. Ilyen tér jelenlétére utalhat például a monitor/TV színeinek elváltozása, esetleg a kép elgörbülése, ugyanis ezek az eszközök rendkívül érzékenyek a mágneses hatásokra. Jellemz en irodaházak tápellátásánál, nagyobb teljesítmény légkondicionálóknál, gépi autómosóknál találkozhatunk ilyenekkel.



217

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Transzformátorházak / transzformátorszobák Üzemi frekvencia: 50 Hz A transzformátorok m ködésében alapvet szerepet játszik a mágneses indukció. Egy átlagos transzformátorban a tekercsek által létrehozott mágneses térnek kb. 0,2 %-át teszi ki az a tér, ami nem a vasmagban záródik, hanem kilép abból. Ez kevésnek t nhet, de egy kisebb üzemet, vagy irodaházat ellátó transzformátornál, amelynek szekunder oldalán akár kA-ok is folyhatnak, már nem elhanyagolható. Ezt a problémát lehet, hogy figyelembe veszik a tervezésnél, de egy kés bbi átszervezés miatt megváltozhatnak egyes helyiségek használati céljai. Például a transzformátor melletti raktárakat irodákká alakítják át, vagy új transzformátort helyeznek üzembe a megnövekedett igények miatt. Megfelel védelem hiányában ezek a szórt terek ártalmasak lehetnek. Rádiótelefon bázisállomások Talán az egyik legvitatottabb terület, már ami az esetleges hatásokat illeti. Ez arra vezethet vissza, hogy viszonylag új technikáról és rendkívüli pénzt mozgató iparágról van szó. Nagy bajban lennének a hálózatok üzemeltet i, ha pl. kiderülne, hogy a s r n elhelyezett bázisállomások (GSM adók) veszélyt jelentenek a környezetre. Mivel ezek az eszközök elég magas frekvencián üzemelnek, a jel a legtöbb anyagon - így az emberi testen is - kis veszteséggel halad át. Egy GSM adó csatornánként 10 Wattal sugároz, egy adó 128 csatornát szolgál ki. Mivel nincsen mindenkinek otthon GSM adója, vegyük példának a telefont. Ez azt jelenti, hogy az amúgy sem nagy teljesítmény telefonok (max. 2 W/900 MHz, max. 1 W/1800 MHz) sugárzásának csak kis részét nyelik el a szövetek. Emberihez hasonló szöveteken végzett kutatások azt mutatták ki, hogy maximális teljesítmény adás esetén a fejhez tartott telefon max. 0,5 oC-al emeli meg a környez szövetek h mérsékletér. Csak zárójelben: az emberek átlagos testh mérséklete 36,6 oC, 37,0 oC már h emelkedés. A magas frekvenciás sugárzást f leg a sejtekben lév víz nyeli el, ugyanúgy, mint ahogy a mikrohullámú süt ben fölmelegszik a tea, de a bögre füle nem. Ezek mellett jelentkezik még a nagy áramú kábelek problémája, hiszen az antenna által kisugárzott teljesítményt valahonnan be kell táplálni. Elektromágneses sugárzást alkalmazó készülékek (pl. Radioterápiás gépek) Az elektromágneses terek nem minden esetben károsak az egészségre. Megfelel en szabályozva gyógyító hatásúak. Ezt ki is használják az orvostudomány különböz területei (pl. fizikoterápia). Különböz diagnosztikai eljárások is elektromágneses tereken alapulnak. Az ilyen m szerekkel felszerelt helyiségeket két okból is kívánatos elszigetelni a külvilágtól. Egyfel l a környezetben jelen lév sugárzások zavarhatják a m ködést, meghamisítva ezzel a mérési eredményeket, másfel l a kezel személyzetre veszélyes lehet a sugárzás, hiszen k huzamosabb ideig tartózkodnak a berendezés közelében. Veszprém megye településein a villamos energiát szolgáltató vállalat az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (7626 Pécs, Rákóczi út 73/b.). A fejezetben felhasznált adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre. Veszprém megyében a háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2008-ban 425 910 MWh volt. Az áram fogyasztók száma 209 365. Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás 2 034 kWh. A villamos energia-ellátás helyzetét elemezve megállapítható, hogy a megyében ellátatlan terület nincs, a kiépített kapacitásokkal a jelenlegi igények kielégíthet k. A jelenlegi ellátási rendszer m ködése a megye területén jelent sebb környezetterhelést nem okoz.



218

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A megye távlati fejlesztési igényeihez kapcsolódó villamos energia hálózati és egyéb kiegészít létesítmények fejlesztése a megye területén további környezetterhelést nem jelent, mivel az energia el állítás más térségben történik. A megye településeinek villamos energia ellátottságát a 14. térképmelléklet szemlélteti. A térkép alapján jól látható, hogy a megye településeinek nagy részén 100%-os az villamos energiával való ellátottság. A megye egy településén sem tapasztalható 90% alatti ellátottság. A megye energiahálózatának felépítését mutaja a 15. térkép. A térképet a Pestterv Kft készítette Veszprém Megye Önkormányzata részére Veszprém megye Területrendezési terv módosításához A Pestterv Kft. által készített 16. térkép Veszprém megye elektronikus hírközlési hálózatát mutaja. Összefoglalóan elmondható, hogy az ásványi anyagok, k zetek radioaktivitása szempontjából az uránkoncentrációnak jelent s szerepe van. Ezek a koncentrációértékekk az urán kinyerése szempontjából nem elegend ek, de látható, hogy a talajok uránkoncentrációjának világátlagát (33 Bq/kg) jelent sen meghaladják és a környezeti sugárterhelés szempontjából nem elhanyagolhatóak. Veszprém megye forrásai közül 3 forrás esetén 100mBq/l körül van, a Szekér Ern emlékforrás vizénél kifejezetten magas. A forrásvizek radon-koncentrációja egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de a világátlagot (1 Bq/l) jelent sen meghaladják, különösen Balatonfüred környékén. Az ivóvizek rádium koncentrációja öt esetben haladta meg a 100mBq/l értéket, de egyetlen esetben sem érte el a jelenlegi Magyar korlát értékét. A radon-koncentráció egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de minden esetben meghaladja a világátlagot (1 Bq/l), ami a tározó k zetek magasabb rádium koncentrációjára utal. Az elektromos sugárzás tekintetében veszprém megye követi az országos tendenciát.

A.II. 5. ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK Az országgy lés hozzájárulásával az új atomer m blokk létesítésének el készítése kezd dött meg hazánkban. 2025-ig egy új és 2033-1937 között egy további blokkra lesz szükség a jelenleg üzemel négy blokk helyettesítéseként. Az új blokkoknak lényegesen jobb szabályozhatósággal kell rendelkezniük, ami többletköltséget jelent a jelenlegi energiai termel technológiához képest. A közepes és nagy aktivitású elemek környezeti szempontból történ biztonságos elhelyezése szintén terheli az atomer m veket. Ma hazánkban a biomassza er m vek jelentik a támogatott megújuló technológiát, ugyanakkor lényegesen rosszabb környezetszennyezési mutatókkal rendelkeznek a széler m vekhez viszonyítva. A biomassza energetikai hasznosítása csak h és/vagy kapcsolt h - és villamosenergia-termelésre gazdaságos. Ennek ellenére a biomassza er m veink nagyobb része elavult, faf tésre átalakított, rossz ( 25%) hatásfokú kondenzációs g zer m . A jöv ben az EU-országokban csak másodlagos biomassza technológiák használhatók, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


219

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés amelyeknél a biomassza el állítása és felhasználóhoz való szállítása kevesebb CO2kibocsátással járhat, mint ami eltüzelésükkel a légkörbe kerül. A szél - a hazánkban napjainkig elterjedt energia el állító technológiákkal ellenétben - tiszta, ingyenes, ki nem merül energiaforrás, amely sem az energia kinyerése, sem annak szállítása közben nem okoz környezetkárosítást, és a maradék végterméket sem kell sehova letarolni. Széler m veknél olyan költségnövekedés, amely környezetvédelmi okok miatt válna szükségessé, nincs. S t a nagyobb sorozatok és a fejl d gyártástechnológia miatt egy folyamatos költségcsökkenés várható, amit kissé mérsékelhet csupán a jobb szolgáltatások többletköltsége. Veszprém megyében jelenleg 4 településen m ködik széler m : Inotán, Szápáron, Csetényben és Pápakovácsiban. Az inotai széler m 2000-ben épült els magyar széler m . Ez a Várpalota közelében felépített szélkerék 2001-ben 250 ezer kWh környezetbarát módon el állított áramot termelt. A Szápári széler m ben jelenleg 4 db szélkerék van. A dán széler m gyártó cég várhatóan további 55 hasonló er m vet épít Gy r-Moson-Sopron és Veszprém megyében. A szápári széler m paraméterei: a torony magassága 80 méter, a rotorlapáttal együtt 125 méterre emelkedik a talajszint fölé. A lapátok által rajzolt kör átmér je 90 méter. A széler m névleges teljesítménye 1,8 megawatt, évente 5 millió kilowattóra villamos energiát képes termelni, ami nagyjából 2400 háztartás éves áramfogyasztásával egyenl . A szápári széler m megépítése 610 millió forintba került, amelyb l 122 millió forintot tett ki az állami és uniós támogatás. A csetényi széler m 2006 szeptemberében kezdett m ködni. Teljesítménye akkor 1800 kW volt, 2008-ban 2 x 2 MW. A csetényi széler m a lapáttal együtt 105 méter magas építmény, lapátjainak hossza 44 méter. A széler m vek bekapcsolásához legalább 3,5 m/s szélsebességre van szükség, s akár 25 m/s-ig m ködhet, azaz termelhet áramot. Pápakovácsi térségében 1 db Vestas V90 típusú, 2 MW beépített teljesítmény széler m épült 2008-ban, melynek csatlakozása 20 kV-os feszültségszinten történt szabadvezetékes hálózatra. A széler m magassága 100 m, a lapátok átmér je 45 m. A széler m 2008 decemebrében kezdte meg a próbaüzemét, majd 2009. májustol üzemel. A javaslattev tervfázisban lév Veszprém Megye Területrendezési Terv Módosítás részletesen foglalkozik a széler m vek telepítésének feltételeivel. Széler m és széler m park telepítése az ökológiai hálózat övezeteiben, valamint a tájkép- és településképvédelmi szempontból értékes területeken nem javasolt. A telephely kiválasztásnál figyelemmel kell lenni a természet-, táj-, tájkép- és településképvédelmi feltételekre. A beruházást el készít hatástanulmány keretében látványterv készítése szükséges. Védett természeti területek és ökológiai hálózat területét l 1 km távolságra nem helyezhet el széler m . A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt széler m telepítésére megvizsgálható - területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas, milyen szín szélkerék helyezhet el, illetve el írni az elvégzend vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet széler m vet elhelyezni.



220

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Veszprém megyében széler m elhelyezésére vizsgálat alá vonható terület övezetét mutatja a 20. térkép. A térképet a Pestterv Kft készítette Veszprém Megye Önkormányzata részére Veszprém megye Területrendezési terv módosításához. Összegzésként megállapítható, hogy széler m és széler m park telepítése az ökológiai hálózat övezeteiben, valamint a tájkép- és településkép-védelmi szempontból értékes területeken nem javasolt. A telephely kiválasztásnál figyelemmel kell lenni a természet-, táj-, tájkép- és településképvédelmi feltételekre. A beruházást el készít hatástanulmány keretében látványterv készítése szükséges. Védett természeti területek és ökológiai hálózat területét l 1 km távolságra nem helyezhet el széler m . A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt - széler m telepítésére megvizsgálható területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas, milyen szín szélkerék helyezhet el, illetve el írni az elvégzend vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet széler m vet elhelyezni. Új széler m létesítése addig nem javasolt, míg a már engedélyezett területeken a beüzemelés nem történt meg.



221


A.III. EGYÉB TÉNYEZ K A.III.1. EMBERI EGÉSZSÉG ÁLLAPOTA Jelenleg Magyarország leveg szennyezés tekintetében Európa közepes mértékben szennyezett területei közé tartozik. A hazai terhelés jelent s hányadát a határokon át érkez szennyezettség adja. Néhány jelent sen, és számos mérsékelten szennyezett leveg j településünk mellett, az ország nagy részén a leveg megfelel min ség , kiterjedt erd ségeink, természetvédelmi területeink leveg je kifogástalan. A nemzetközi egyezmények, a hazai leveg tisztaság-védelmi jogszabályok, és környezetvédelmi intézkedések hatására a szennyez anyag-kibocsátások koncentrációja, valamint a szennyezett területek kiterjedése az utóbbi évtizedben, kontinensünkön és hazánkban is csökkent. A jelent s szennyezéssel járó iparágak visszaszorulásával az ezredfordulóra a s r n lakott települések határain belül, valamint a nagy forgalmú utak közvetlen közelében a közlekedés hatása lett a meghatározó. A leveg szennyezéssel összefüggésbe hozható halálozás és potenciális életév vesztés kedvez bb eredményeket mutat az elmúlt évtizedekben. Nemzetközi és hazai adatok alapján a f ként közlekedés eredet szálló porszennyezés az egyik legfontosabb egészségügyi kockázati tényez . A környezet-egészségügyi hatásbecslés segítségével bebizonyosodott, hogy a szálló por szennyezés hosszú távú csökkentésével – ami a 2005-ben, illetve 2010-ben kötelez en bevezetend EU-határérték biztosítása – kimutatható az egészség-nyereség. Jelent sen több emberélet menthet meg ugyanis a hosszú távú leveg min ség javításával, mint a rövid távú szennyezési csúcsértékek csökkentésével. A fentieknek megfelel en Veszprém megyében is hasonló tendencia figyelhet meg. Veszprém megye környezeti állapota a 90-es években kezd dött és jelenleg is zajló gazdasági szerkezetváltás, korszer sítés, jelent s környezetvédelmi beruházások eredményeként jelent sen javult, aminek az egészségügyi következményei napjainkban kimutathatók. A 80-as években az ipari területeken, Ajka, Balatonf zf , Peremarton, Papkeszi, Várpalota térségében egy vagy több légszennyez anyag koncentrációja folyamatosan határérték felett volt a környezeti leveg ben a település teljes területén. Ezeknek a térségeknek a min sítése leveg tisztaság- védelmi szempontból er sen szennyezett volt. Napjainkra az ipar és szolgáltató szektor által el idézett légszennyezés nem meghatározó ezeken a területeken, viszont a közlekedés-szállítás eredet légszennyezés területén növekedés tapasztalható. A.III.1.1. DEMOGRÁFIA A Közép – Dunántúli Régió 401 településéb l 292 település 2000 f lélekszám alatti, 92 település 2000 és 10000 f közötti, és a 10000 f t meghaladó települések száma 17. Veszprém megyében a 217 településb l 192 a 2000 f lélekszám alatti, 19 település a 2000 10000 f közötti, míg a 10000 f t meghaladó települések száma 6. A Közép – Dunántúli Régióban él az ország lakosságának 11 %-a.



222

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A-119. táblázat: Települések száma népességszám szerint Veszprém megyében, 2008. A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Kistérség

Település

Ebb l: város

–499

500–999

Ajkai 39 2 22 Balatonalmádi 11 3 – Balatonfüredi 21 1 14 Pápai 49 1 21 Sümegi 21 1 16 Tapolcai 33 2 19 Várpalotai 7 2 – Veszprémi 20 2 8 Zirci 16 1 2 Összesen 217 15 102 Forrás: KSH, Veszprém megye statisztikai évkönyv, 2008

1000– 4999

7 2 4 21 3 7 2 3 7 56

5000– 9999

9 8 2 6 1 6 3 8 6 49

10 000 – 49 999 – 1 – – 1 – 1 – 1 4

50 000–

1 – 1 1 – 1 1 – – 5

– – – – – – – 1 – 1

A Régió és ezen belül megyénk lakosságszámára is a természetes fogyás jellemz . A természetes fogyás üteme enyhült, míg 2006-ban -1219, addig 2008-ban -1032 volt a csökkenés, mértékét tekintve 3,3 -ról 2,85%-ra változott. A 15 év alatti lakosság száma és %-os aránya csökken , a 65 év feletti lakosság száma és %os aránya növekv tendenciájú. A-120. táblázat: 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os aránya Veszprém megyében, 2007 és 2009. január 1-jén Férfi N 15 év alatti 15 év alatti 65 év feletti 65 év feletti lakosság lakosság lakosság lakosság száma aránya száma aránya száma aránya Száma Aránya 27051 15,3% 21752 12,3% 25834 13,7% 35451 18,9% 2007 25894 14,8 22238 12,7 24865 13,4 36566 19,7 2009 Forrás: KSH, Veszprém megye statisztikai évkönyv, 2008

A születéskor várható átlagos élettartam a régióban a férfiaknál 69,617 év és a n knél 77,72 év, míg az országos érték a férfiaknál 69,79 év és a n knél 77,76 év. A fenti értékek mindkét nemnél Veszprém megyében a legmagasabbak (férfiaké 70,51 év, n ké 78,65 év). A születéskor várható élettartam nemenkénti különbségei n többletet generálnak az id sebb életkorokban, hiszen hosszabb a n k születéskor várható élettartama. A-121. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Veszprém megyében, 20022008. Férfi 2002 2003 2004 2005 2006 2008 2002 68,4 68,5 69 69.5 69,3 70,51 77,5 Forrás: KSH, Veszprém megye statisztikai évkönyv, 2008

N 2003 76,8

2004 77,1

2005 77,0

2006 77,8

2008 78,65

A megyében él népesség lélekszáma a 2006. évi 363 706 f nek a 2008. évi f csupán a 99%a. A vizsgált id szakban folyamatos csökkenés figyelhet meg, a két bázis év között 3 319 f vel csökkent a népesség.



223

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés 2008 évben a megyében 1032 f vel többen haltak meg, mint születtek, nem volt biztosított az egyszeri reprodukció. A csecsem halálozás alakulása is kedvez tlenebb az el z évhez képest. A tartósan alacsony születésszám mellett a halandóság javulása fontos szerepet játszhat a népességszám csökkenésének mérséklésében. A-122. táblázat: Lakónépesség, népmozgalom, Veszprém megye 2000-2008. Megnevezés 2000 2005 Lakónépesség az év végén 375 617 365 009 Házasságkötés 1 712 1 520 Válás 805 872 Élveszületés 3 224 3 285 Halálozás 4 561 4 598 Ebb l: egy éven aluli meghalt 25 17 Természetes szaporodás, fogyás (–) -1 337 -1 313 Forrás: KSH Veszprém megyei statisztikai évkönyv, 2008

2006 363 706 1 526 823 3 327 4 546 14

2007 361 620 1 368 811 3 230 4 599 10

2008 360 387 1 402 864 3 331 4 363 15

-1 219

-1 369

-1 032

A.III.1.2. HALÁLOZÁS Veszprém megyében az összes halálozás standardizált mutatója csak a n k estében haladja meg az országos standardizált értéket és ez a többlet mértékét tekintve magasabb, mint a korábbi éveké volt. A f bb halálokok összetételében és fontossági sorrendjében nem történt változás az elmúlt évekhez képest. (A-18. és A-19. ábra) I. FERT Z

II. DAGANATOK (C00-D48)

0,17% 0,47%0,25% 0,13%

0,00%

ÉS ÉL SDIEK OKOZTA BETEGSÉGEK (A00-B99)

6,57%

III . A VÉR ÉS A VÉRKÉPZ SZERVEK BETEGSÉGEI ÉS AZ IMMUNRENDSZERT ÉRINT BIZONYOS RENDELLENESSÉGEK (D50-D89)

0,38%

0,04%

IV. ENDOKRIN, TÁPLÁLKOZÁSI ÉS ANYAGCSERE-BETEGSÉGEK (E00-E90)

0,04% V. MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK (F00-F99)

9,79% 28,05%

VI. AZ IDEGRENDSZER BETEGSÉGEI (G00-G99) IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I00-I99)

4,92% X. A LÉGZ RENDSZER BETEGSÉGEI (J00-J99) XI. AZ EMÉSZT RENDSZER BETEGSÉGEI (K00-K93) XII. A B R ÉS B R ALATTI SZÖVET BETEGSÉGEI (L00-L99)

0,17% 2,25% 0,97% 1,44%

XIII. A CSONT-, IZOMRENDSZER ÉS KÖT SZÖVET BETEGSÉGEI (M00M99) XIV. AZ UROGENITALIS RENDSZER BETEGSÉGEI (N00-N99) XV. TERHESSÉG, SZÜLÉS ÉS GYERMEKÁGY BETEGSÉGEI (O00-O99) XVI. A PERINATALIS SZAKBAN KELETKEZ P96)

44,36%

BIZONYOS ÁLLAPOTOK (P00-

XVII. VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK, DEFORMITÁSOK ÉS KROMOSZÓMA-ABNORMITÁSOK (Q00-Q99) XVIII. MÁSHOVA NEM OSZTÁLYOZOTT PANASZOK, TÜNETEK, KÓROS KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI LELETEK (R00-R99) XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLS

OKAI (V01-Y98)

A-18. ábra: Haláloki struktúra Veszprém megyében, 0-X éves férfiak, 2008.



224

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés 0,45%

0,05% 0,90%

0,20%

0,30% 0,30%

0,10% I. FERT Z

2,50% 0,15%

ÉS ÉL SDIEK OKOZTA BETEGSÉGEK (A00-B99)

II. DAGANATOK (C00-D48)

4,64% 2,90%

III. A VÉR ÉS A VÉRKÉPZ SZERVEK BETEGSÉGEI ÉS AZ IMMUNRENDSZERT ÉRINT BIZONYOS RENDELLENESSÉGEK (D50-D89)

23,56%

IV. ENDOKRIN, TÁPLÁLKOZÁSI ÉS ANYAGCSERE-BETEGSÉGEK (E00-E90) V. MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK (F00-F99) VI. AZ IDEGRENDSZER BETEGSÉGEI (G00-G99) IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I00-I99) 0,35%

X. A LÉGZ RENDSZER BETEGSÉGEI (J00-J99)

3,69% XI. AZ EMÉSZT RENDSZER BETEGSÉGEI (K00-K93) 0,70% 1,35%

XII. A B R ÉS B R ALATTI SZÖVET BETEGSÉGEI (L00-L99) XIII. A CSONT-, IZOMRENDSZER ÉS KÖT SZÖVET BETEGSÉGEI (M00-M99) XIV. AZ UROGENITALIS RENDSZER BETEGSÉGEI (N00-N99) XV. TERHESSÉG, SZÜLÉS ÉS GYERMEKÁGY BETEGSÉGEI (O00-O99)

57,86%

XVI. A PERINATALIS SZAKBAN KELETKEZ P96)

BIZONYOS ÁLLAPOTOK (P00-

XVII. VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK, DEFORMITÁSOK ÉS KROMOSZÓMA-ABNORMITÁSOK (Q00-Q99) XVIII. MÁSHOVA NEM OSZTÁLYOZOTT PANASZOK, TÜNETEK, KÓROS KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI LELETEK (R00-R99) XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLS

OKAI (V01-Y98)

A-19. ábra: Haláloki struktúra Veszprém megyében, 0-X éves n k, 2008 A keringési rendszer megbetegedései által okozott halandóság a leggyakoribb, a legtöbb haláleset ezen betegségcsoportban következett be (férfiak: 44 %, n k: 58 %), ami önmagában jelzi népegészségügyi jelent ségét. A keringési rendszer betegségeib l származó halálozások gyakorisága részben a népesség öregedésével, részben a szívkoszorúér-betegségek és az agyér betegségek okozta halandóság tényleges emelkedésével magyarázható. Részletesebb vizsgálat érdekében el z évi statisztikai adatok kiértékelését is figyelembe vettük. Mivel az utóbbi években a halálozási okok tendenciája számottev en nem változott a megyei kiértékelés során elfogadottnak tekintettük a 2006. évi részletes vizsgálat eredményeit. A megye standard halálozási mutatója meghaladja az országos értéket, mindkét nemnél, legkedvez tlenebbül a Pápai és a Sümegi kistérségben alakul. A keringési rendszer betegségei közül kiemelten vizsgáltuk az ischaemiás szívbetegség, valamint a magas vérnyomás és az agyérrendszeri betegségek okozta halálozást. Bár a legtöbb halálozás ebben a betegségcsoportban következett be, a standardizált halálozási mutató 1985-t l 2006-ig ábrázolt irányzata (A-20. ábra) lassú csökken tendenciát mutat.



225


A-20. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás Veszprém megyében, Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2006. A daganatos megbetegedések (A-21. ábra) miatti halálozás részaránya csekély mértékben n tt, a férfiaknál 25 % a n knél 21 %.

A-21. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás Veszprém megyében, Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2006. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


226


A standardizált halálozási mutató tekintetében csak Pápa és Várpalota kistérség haladja meg az országos értéket. A haláloki struktúrában következ helyen mindkét nemnél az emészt rendszer betegségei állnak, ezt követik a küls okok, majd a légz rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozások. Természetszer , hogy a kor és a nem szerinti halálozások ennél sokkal differenciáltabb képet mutatnak az egyes halálokok szerepét és súlyát illet en, és látjuk a standardizálás során nyert összehasonlítható értékek, a tendenciát miként tükrözik. Az emészt szervi betegségek halálozási aránya a férfiak esetében er sen ingadozó volt. Tendenciáját tekintve 2006-ban meghaladja az országos standardizált hányadost, a továbbiakban shh. A n k körében emészt szervi betegség miatti halálozás terén a megyei shh érték nem haladja meg az országos shh értéket. A légz szervi betegségek miatti halálozás a férfiaknál emelked tendenciát mutat, a megyei standardizált érték 2006-ben az országos érték feletti kedvez tlen képet mutatja. A n knél nincs ilyen nagy eltérés, a régiós shh az országos érték alatti. A halálozás küls okai országos standard halálozási arány értéket meghaladó a n k esetében Veszprém megyében, a férfiak körében pedig azonos az országos shh-val. A kiemelt halálokok miatti mortalitás terén, férfiaknál a megyei shh érték magasabb, mint az országos az agy-érrendszeri, a légcs , hörg és tüd daganat, és a májbetegség okán. A n k esetében az ischaemiás szívbetegség, az agyér rendszeri betegségek és a májbetegségek miatti halálozás megyei shh értékei haladják meg az országos mutatót.

A-22. ábra: A légz rendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta halálozás Veszprém megyében, Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2006.



227


megye

régió

Magyarország

200,00 180,00

Férfiak

160,00 140,00 120,00 100,00 80,00

N k

60,00 40,00 20,00 0,00

A-23. ábra: Az emészt rendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás Veszprém megyében, Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2006.



228


Standardizált halálozás 100 000 f re 0

50

100

150

200

250

300

350

400

321 Ischaemiás szívbetegség

181 Agyérbetegség

108 Légcs , hörg , tüd rosszindulatú dag.

43 Vastagbél, végbél rosszind. dag.

19 Prosztata rosszind.dag

82 Krónikus májbetegség, májzsugor

57 Idült alsó légúti betegségek

30 Szándékos önártalom

Veszprém

régió

Magyarország

Forrás: Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ

A-24. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a férfiak körében Veszprém megyében a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 2006. A környezeti tényez kkel összefügg betegségek számos körülmény együttes hatásának eredményeként alakulnak ki. A természetes és az épített környezet hatásai és az emberi egészség közötti kapcsolat számos összetev je ismert, azonban a károsító tényez k azonosítása, az ok-okozat közötti összefüggés felderítése gyakran nehéz. Irodalmi adatok alapján a halálozás okai között mintegy 12%-ban felel s a környezet és ezek között a környezetszennyezés mintegy 4-6%-ra tehet . A környezeti hatásokra jellemz , hogy általában alacsony szinten, illetve koncentrációban, de hosszantartóan hatnak, az egészségkárosodás számos küls és bels tényez ered jeként alakul ki. Veszprém megye 2008. évi halálozási és halál okait bemutató táblázatokat a 11. számú melléklet tartalmazza.



229


A.III.1.3. MORBIDITÁS Veszprém megye feln tt lakosságának megbetegedési gyakorisága, az Országos statisztikai adatgy jt program keretében, a megyei háziorvosi praxisokból származó adatok összesítésével került értékelésre. A gyakorisági mutató megnevezése a prevalencia, melyet ezrelékben fejezünk ki. A legnagyobb prevalenciájú, azaz a legnagyobb gyakorisággal el forduló betegségcsoportok a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegségek, az emészt rendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek, rosszindulatú daganatok és a légz szervi betegségek. A 2 %-ot meghaladó értéket szín kijelöléssel hangsúlyoztuk. A-123. táblázat: Veszprém megye feln tt lakosságának 2005 évi prevalencia adatai az OSAP Háziorvos Jelentések alapján BNO-X Güm kór és a güm kor következményei (A15-A19) és (B90) Vírusos májgyulladás (B15-B19) Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképz szervek betegségei és az immunrendszert érint bizonyos rendell. (D50-D89) -Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Fibrosis cystica (E84) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20F29) Mentális retardatio (F70-F79) Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) Alzheimer-kór (G30) Sclerosis multiplex (G35) Epilepsia (G40) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredet és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Idült rheumás szívbetegségek (I05-I09) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Nem fert zéses vékony- és vastagbél gyulladás (K50-K52) A máj betegségei (K70-K77) Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06) Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) Köszvény (M10) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Spondylopathiák (M45-M49) A csonts r ség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


prevalencia prevalencia ‰n k ‰ férfiak 1 1,26 24,01 28,53 17,78 25,92 71,26 2,68 72,72 0,14 4,46 4,85

1,99 1,09 19,81 9,93 4,39 4,62 63,10 1,68 72,17 0,16 16,24

4,30 3,21 0,49 1,04 5,06

4,01 5,43 3,10 0,46 0,48 7,17

18,25

18,81

8,30 7,60 1,85 283,42 90,80 12,11 35,26 27,53 17,44 21,18 5,35 14,07 6,01 0,38 5,58 21,54 58,28 53,39

7,28 7,68 1,37 226,44 83,60 10,47 31,67 35,35 15,36 27,87 4,78 30,29 2,99 0,34 14,24 18,78 42,50 14,47 230


M85) Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N00-N08), 5,88 (N10-N16) Veseelégtelenség (N17-N19) 1,93 Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések

3,64 2,13

A.III.2. KÖRNYEZETI EGÉSZSÉGÜGY Veszprém megye minden településén a 201/2001 (X.26.) Kormány rendelet által megfogalmazottaknak megfelel egészséges ivóvíz rendelkezésre áll. Methaemoglobinaemiás eset 13 éve nem fordult el , emberi mulasztásból sem. A megye településeinek közcsatornával való ellátása 80%-os. Problémát jelent, hogy a nagy es zések bizonyos helyeken kimosták a szennyvízátemel ket (Káptalanfüred). Nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése, ahol ez közvetlenül gondot okoz, Tapolca, Káptalanfüred és környéke, Nemesgulács és környéke. Es zéseknél gondot jelentett, hogy az ivóvízbázisok sérültek, ivóvíz kutak elszennyez dtek. (Herend, Bakonybél, Pénzesgy r, Tapolcaf , Pápa). Itt is a csapadékvíz elvezetés nem megfelel megoldása lehetett a vélelmezett ok. A megyében a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága gyakorlatilag teljes kör . Az ivóvíz min sége a megyében az országos átlaghoz viszonyítva jobb, csak néhány település esetében merülnek fel esetenként nitrit és ammónium koncentrációval kapcsolatos min ségi kifogások. Napjaink kedvez tlen tendenciája az, hogy az egyre magasabb vízdíjak miatt a lakosság egy része áttért az egyedi kutas vízellátásra, ami nem megfelel ellen rzés miatt egészségi kockázatot jelent. Veszprém megye középs része nyitott karsztos terület, nincs véd réteg, ami meggátolná, hogy a talajt és a talajvizet ért szennyezettség ne kerülhessen be az ivóvízbázisba. A potenciális veszélyforrás ez esetben tehát az, hogy folyamatosan szennyezzük környezetünket, ugyanakkor kiszámíthatatlan, ez mikor jelenik meg az ivóvízbázisban. A megye É-i részén található mélyfúrású kutakból (védett vízadó rétegb l) származó ivóvíz esetén a problémát az okozza, hogy ezen kutaknak magas a vas és ammónia tartalma, így nem megfelel odafigyelés esetén a hálózatban nitrifikáció következtében határértéket meghaladó nitrit jelenhet meg, amely a methaemoglobinaemia kockázattal jár. A megye mez gazdasági m velés alatt álló talajainak a min sége nem kifogásolható. A pH és toxikus elem koncentrációkat a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat rendszeresen ellen rzi, a m trágya, hígtrágya, szennyvíziszap felhasználás és kihelyezés csak szigorúan ellen rzött körülmények között történhet. A megyében termesztett növények fogyasztásával számottev szennyez anyag nem kerül a szervezetbe. Az utóbbi években országos méretben jelentkezik a parlagf probléma, amely alól a megye sem jelent kivételt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a megyében jelent s és az évek során fokozódó a pollen fert zöttség. Különös veszélyt jelent a zártkerti fert zöttség, ahonnan a pollen a településre terjed. Az önkormányzatok jelent s er feszítéseket tesznek a probléma kezelésére, de az eredmény nem kielégít . A probléma megoldáshoz megfelel növényválasztásra és folyamatos növényvédelemre van szükség. A fert zöttség emberi egészségre gyakorolt hatásának a tisztázására célvizsgálatok elvégzésére van szükség. A településeken a szállóporhoz számos egészségkárosító anyag tapad. Ennek a finom, 10 µm alatti frakciója bekerül a szervezetbe egészségi kockázatot jelentve. Ennek kiküszöböléséhez a település útjainak, közterületeinek és játszótereinek a takarítása, tisztán tartása alapvet fontosságú. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


231


Összességében megállapítható, hogy a megye területén nincsenek olyan környezeti hatások, amelyek kimutathatóan kedvez tlenül befolyásolnák a lakosság egészségi állapotát. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a megye lakosságának egészségi állapota az országos átlagnak megfelel , illetve annál valamivel jobb. Napjainkban a halálozások dönt többségéért olyan betegségek a felel sek, amelyek kialakulását több éves, illetve évtizedes egészségtelen életmód alapoz meg. Ez Veszprém megye vonatkozásában is érvényes. A legsürg sebb magatartásbeli változtatásokat a dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás területén kellene megtenni, a népegészségügyi program prioritásaiként. Az életmód egészségesebbé tételére irányuló eddigi er feszítések eredménytelenségének egyik oka pont ezek a káros magatartásformák, életmódmodellek széleskör társadalmi elfogadottsága. Az eredményesség nagymértékben növelhet a megfelel en kiválasztott módszerek alkalmazásával. A.III.3. KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG Vörösiszap- katasztrófa 2010. október 4-én 12óra 10 perckor természeti katasztrófa történt, amikor az MAL Zrt. Ajkai timföldgyára X. sz. vörösiszap tározójának a gátja átszakadt, ami példa nélküli eset a Bayer – féle timföldgyártási eljárás történetében. A katasztrófa országos méreteket messze meghaladva, de világ méretekben is jelent snek számít. A vörösiszap tározóban a még le nem ülepedett vörösiszap, a magas pH-jú folyadék fázissal együtt (kb. 700 em3) rövid id n belül kiömlött a tározóból és az alacsonyabban fekv területek irányába (Kolontár község, Torna patak völgye) hömpölygött. A vörösiszap folyam a Torna patak mentén elérte Devecser városát és a többi patak melletti községet is, ahol árvizet okozott. A vörösiszap folyam földeket, házakat, embereket sodort el és vörösiszappal terített be. A vörösiszap által elért területek objektumok a vörösiszap hulladékkal és az azt szállító kb. pH=13 lúgosságú vízzel elszennyez dtek. A Torna patak közvetítésével a nagyobb folyók szennyez dése is bekövetkezhet. A katasztrófa 10 emberéletet követelt, a környezeti kár több milliárdra tehet , de a tételes felmérés még a mai napig nem készült el. A kazettából kiöml vörösiszap elárasztott mintegy 1000 ha külterületet, és mintegy 250 lakóházat. A közelben lév Torna patakot és azon keresztül károsította a Marcal-Rába vízrendszert. A kárelhárítás gyors eredményeként a Dunába magas pH érték szennyvíz nem került. A jelen tudásunk szerint – a hatósági szakért i vizsgálatokat nem megel zve – a X.-es kazetta sarka az agyagos talapzaton megcsúszott. Ugyanakkor a légi felvételeken látszik, hogy a vörösiszapnak komoly öntartó hatása van, így az els becslések szerint a vörösiszap zöme a tározóban maradt. A vörösiszap tározó gátja a timföldgyáraknál megszokott er m i szürkesalakból készült és hasonló gátak a timföldgyártás kezdete óta jól szolgálják a vörösiszap hulladék elhelyezését, hasonló timföldgyári esetr l nincs tudomásunk.



232

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A katasztrófa észlelésekor a Zrt. azonnal értesítette a szakhatóságokat és az országos hatáskör szerveket. A kárelhárítást a legnagyobb stratégiai partnereivel közösen, a szakhatóságokkal és az országos hatáskör szervekkel való egyeztetés után haladéktalanul megkezdte. a kárelhárítás els lépéseként ideiglenesen leállításra került a hidrátgyártás, ezzel együtt a vörösiszap keletkezése megsz nt. A Kormány a 1213/2010. (X. 12.) Korm. határozatával 2010. október 12-ét l állami felügyelet alá vonta a MAL Zrt.-t, és kiadta a veszélyhelyzet kihirdetésér l és az ennek során teend intézkedésekr l szóló 245/2010. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2010. (X. 12.) Korm. rendeletet. A fenti jogszabályok napjainkban is hatályosak, így a Zrt. állami felügyelet alatt m ködik, illetve a vészhelyzet jelenleg is él. A katasztrófa bekövetkezése után a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósága megkezdte a kárelhárítást. MAL Zrt. rendelkezésére álló eszközeivel, részt vesz a kárelhárításban, a kárelhárítás során összegy l hulladékot átmenetileg a már rekultivált kazettán helyezi el. Ezt követ en megkezd dött a vörösiszap eltávolítása a belterületekr l, majd a külterületi területekr l, jelenleg már csak a külterületekr l történik vörösiszap eltávolítás, kárenyhítésként. A KDT Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság III. fokban vízmin ség kárelhárítási munkát végez az érintett területeken. A kárelhárítási munkák a vízfolyás lúgtartalmának semlegesítésére, és a meder rendezésére terjednek ki. A MAL Zrt. a m veleti területén belül 2 beavatkozási ponton semlegesíti a szakadás miatt nem üzemszer en m köd szivárgó rendszerb l kikerül lúgos, szennyezett vizet. 1. A X./A jel zagytározó déli oldalánál, egy kisebb, kb. 1 m3/perc kapacitású szivattyúval – emelik át a lúgos szennyvizet (1. kárelhárítási pont) az útárokba sósav adagolása és gipszezés mellett. Az útárokból a víz a Torna-patakba jut. 2. A 2. kárelhárítási pont a Malomároknál került kialakításra, a semlegesítést a MAL Zrt. munkatársai sósavval végzik. Jelenlegi munkák a „m veleti területen” belül: 1. A Kolontár települést véd védelmi rendszert (gát) elkészült. 2. Vörösiszap tárolók biztonsági gátja a résfallal elkészült. (katasztrófaelhárítási célú biztonsági gát, 2. számú véd gát) 3. MAL Zrt. megkapta az egységes környezethasználati engedélyt, melyben a hatóság a száraz vörösiszap kezelési technológiát engedélyezte 2011. februárjától. 4. X. kazetta bezárásának m szaki megoldása megtervezésre került, a kivitelezés folyamatban van 5. XII. számú csurgalékvíz tározó medence kialakítása folyamatban van MAL Zrt. a továbbiakban csak úgynevezett száraz technológiával folytathatja tovább a termelését. A keletkez száraz vörösiszap lerakása a továbbiakban csak a Bányászati Hatóság engedélyével lehetséges, melynek engedélyezési folyamatát a MAL Zrt. 2011 februárjában kezdeményezi. A területen a tényfeltárást megalapozó monitoring vizsgálatok a közeljöv ben megkezd dnek, melynek eredményekén lehet megállapítani a további kármentesítés szükségességét. A tragédia okának kivizsgálása jelenleg még folyamatban van. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


233

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Veszprém-megye környezetbiztonsági helyzetének általános áttekintése A BLAUTECH Kft 2006-ban elkészítette Veszprém Megye Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálatát, melyben feltüntetésre kerültek az akkori állapotnak megfelel veszélyes üzemek. Veszprém Megye Önkormányzata 2009-ben beszámolót készített a Környezetvédelmi Program teljesülésének mértékér l. Jelen fejezetrészt a beszámolóban leírtak felhasználásával készítettük el. A 18/2006. (I. 26.) Kormányrendelet hatályba lépését követ en a megváltozott küszöbértékek miatt jelent s változások nem következtek be Veszprém Megyében a veszélyes üzemek számában. Újabb üzemek nem kerülnek az irányelv hatálya alá, azonban három az eddig alsó küszöbös üzemekb l fels küszöbös elbírálású üzem lett. Gazdasági változások eredményeként két „régi” küszöbértékes veszélyes üzem felhagyta tevékenységét. 2009-ben a megyében található (SEVESO általi besorolás alapján) veszélyes üzemek listája a következ táblázat szerint alakult A-124. táblázat:Veszélyes üzemek listája Veszprém megyében, 2009. Fels küszöbös üzemek

Veszélyeztetett település

Prímagáz Zrt. Gógánfai Tárolóüzem (Gógánfa)

Gógánfa, Ukk

Nitrogénm vek Zrt. (Pétfürd )

Pétfürd , Várpalota, si

Huntsman Corporation Hungary Zrt. (Pétfürd )


Petrotár Kft. (Pétfürd )


Chemark Kft. (Peremarton-gyártelep)

Berhida, Vilonya, Papkeszi

MAXAM (Ipari Robbanó) Kft. (Peremarton-gyártelep)

Berhida, Vilonya, Papkeszi

Kajári Agrofor Kft. (Csajág)

Csajág

Crescom Kft. (Balatonf zf )

Balatonf zf

Nike-Fiocchi Kft (Balatonf zf )

Balatonf zf

Rexplo-21 Kft. (Balatonf zf )

Balatonf zf

Alsóküszöbös üzemek Agroterm Kft. (Peremarton-gyártelep)

Veszélyeztetett település Berhida, Vilonya, Papkeszi

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Polgári Védelmi Kirendeltség és az illetékes polgármesterek közösen elkészítették Csajág község és Berhida város küls védelmi tervét. Veszprém Megye rendelkezik még jóváhagyott küls védelmi tervekkel Várpalota, Pétfürd , si, Ukk, és Gógánfa településekre vonatkozóan. A tervek felülvizsgálata, aktualizálása valamint a küls védelmi terv gyakorlatok megtartása megtörtént. Az Igazgatóság megkezdte Balatonf zf város küls védelmi tervének el készítését, mivel az adott településen jelenleg három fels küszöbös üzem m ködik, melyek még nem rendelkeznek elfogadott jelentéssel, elbírálásuk folyamatban van. A 2007-2008-as felmérések alapján elkészült az a térkép, amelyen a domborzati és terepviszonyok vannak feltüntetve, valamint az úthálózat figyelembe vételével az Igazgatóság elkészítette az önkéntes t zoltóságok létrehozására javasolt települések listáját, amely a megyében Zirc, Nagyvázsony, Tüskevár és környéke. A terv két lépcs s fejlesztést feltételez (2004-2007. illetve 2008-2013.), rugalmasan figyelembe veszi a helyi igényeket és lehet ségeket, számol a ment t zvédelmet felvállaló t zoltó egyesületek helyi munkájával is. Az önkéntes t zoltó egyesületek (pl.: Csabrendek, Bakonyoszlop) együttm ködési megállapodások megkötésével kötelezték el magukat településük védelmére. Nagyvázsony, Tüskevár, Lovászpatona településeken jelenleg „hadrafogható” egyesület nem m ködik így köztestületté való fejlesztésük 2014-2019. közötti id szakban tervezhet . PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


234

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés Minden évben felülvizsgálatra kerülnek a rendkívüli id járás következményeinek kezelésére vonatkozó megyei igazgatói parancsok, intézkedések. A szabályozókban meghatározásra kerülnek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és t zoltóságok részére a felkészülés és védekezés id szakában végrehajtandó feladatok, a jelentési rendek, együttm ködési feladatok, a veszélyhelyzeti központ (Veszélyhelyzeti Központ) m ködésével kapcsolatos aktuális feladatok. 2009.-ben a Vis Maior kérelmek általában a rendkívüli id járás következtében születtek, 12 esetben (Csabrendek, Bazsi, Dabronc, Várpalota két esetben, Németbánya, Kúp, Doba, Somlósz l s, Somlóvásárhely, Pápakovácsi, Szentgál). Veszprém Megye t zvédelmi lefedetségét mutatja a következ ábra. Jelmagyarázat: piros kör Hivatásos Önkormányzati t zoltóságok (Ajka, Badacsonytomaj, Balatonf zf , Pápa, Pétfürd , Veszprém) 20 percen belüli kiérkezésének határa, zöld kör Önkéntes Köztestületi t zoltóságok (Balatonfüred, Sümeg, Tapolca, Zirc) 20 percen belüli kiérkezésének határa, a körök által nem érintett terület a „fehér foltok”,

A-25. ábra: Veszprém megye t zvédelmi lefedettsége



235

Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés A 2009. évben rendkívüli id járásból adódóan a megyében lakosságvédelmi intézkedéseket nem kellett bevezetni, polgári védelmi szervezetek nem kerültek készültségbe-helyezésre, vagy alkalmazásra. 2009. évben kártev invázió megel zésre vonatkozó felkérést, faladatot sem az illetékes hatóságoktól, sem az Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóságról nem kapott az Igazgatóság. A megel zési id szakban végzett munka (prevenció) nagyban befolyásolja a veszélyhelyzetkezelési és elhárítási id szak veszteségeit és a helyreállítási id szak teend it. A SEVESOI IIhöz kapcsolódóan si, Pétfürd , Várpalota, Balatonf zf , Gógánfa és Ukk települések üzemspecifikus lakosságtájékoztató kiadványai a lakosság felkészítését irányozta el az érintett településeken. Az elkészül lakossági tájékoztató kiadványok közzétételét 2010. évben tervezik végrehajtani. Összességében elmodható, hogy Veszprém megye figyelemmel kíséri a környezetbiztonságot, védelmi tervek készültek több településre, ill. további településeken tervezettek. Minden évben felülvizsgálatra kerülnek a rendkívüli id járás következményeinek kezelésére vonatkozó megyei igazgatói parancsok, intézkedések. A szabályozókban meghatározásra kerülnek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és t zoltóságok részére a felkészülés és védekezés id szakában végrehajtandó feladatok, a jelentési rendek, együttm ködési feladatok, a veszélyhelyzeti központ (Veszélyhelyzeti Központ) m ködésével kapcsolatos aktuális feladatok

Székesfehérvár, 2010. szeptember 28.



236

VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents