Környezetvédelmi jog- és intézményrendszer

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, [email protected] www.regiofokusz.hu

Környezetvédelmi jog- és intézményrendszer

2. modul

Készítette: Dr. Harkay Katalin

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

1

Tartalomjegyzék 2.1. A környezetvédelmi jogi szabályozás rendszere 2.1.1. Rövid történeti áttekintés 2.1.2. A környezet védelmére vonatkozó jogszabályok hirerarchiája 2.1.3. A magyar környezetvédelmi intézményrendszer 2.1.3.1. A környezetvédelem állami feladatai 2.1.3.2. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 2.1.4. Környezetvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezetek 2.1.5. Adatkezelés 2.1.6. A környezetvédelem gazdasági alapjai 2.1.6.1. Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezeléső elıirányzat 2.1.6.2. Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok 2.1.6.3. A környezet használata után fizetendı díjak 2.2.

A környezethasználat engedélyezése

2.2.1. Elızetes vizsgálati eljárás 2.2.2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás 2.2.3. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 2.2.4. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonása 2.2.5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolása 2.2.6. Környezetvédelmi felülvizsgálat 2.2.7. Környezetvédelmi teljesítményértékelés 2.3.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény – Ket. – szabályainak alkalmazása a környezetvédelmi eljárásokban

2.3.1. Az ügyfél fogalmának értelmezése a Ket. és a speciális környezetvédelmi jogszabályok szerint 2.3.2. Nyilvánosság biztosítása a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban 2.3.3. Határidık a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban 2.4.

Jogorvoslati rendszer a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban

2.4.1. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján 2.4.1.1. Fellebbezési eljárás 2.4.1.2. Bírósági felülvizsgálat 2.4.1.3. Újrafelvételi eljárás EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

2

2.4.1.4. Méltányossági eljárás 2.4.2. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások 2.4.2.1. A döntés módosítása vagy visszavonása 2.4.2.2. Felügyeleti eljárás 2.4.2.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján 2.4.2.4. Ügyészi óvás 2.4.3. Kijavítás, kicserélés 2.5.

Környezetvédelmi felelısségi rendszer

2.5.1. A jogi felelısség általános alapja 2.5.2. Környezetvédelmi bírságok 2.5.3. Szabálysértés 2.5.4. Büntetıjogi felelısség 2.5.5. Kártérítési felelısség 2.5.6. Az ügyész szerepe a környezetvédelemben 2.6.

Környezetvédelem és az Európai Unió

2.7.

Nemzetközi egyezmények

Irodalomjegyzék

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

3

2.1. Környezetvédelmi jogi szabályozás rendszere 2.1.1. Rövid történeti áttekintés A környezetvédelem, mint fogalom a XX. század terméke, de nem jelenti azt, hogy a korábbi idıszakokban nem léteztek környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek, illetve jogszabályok. Pl. Angliában már 1273-ban megtiltották a tőzveszély és levegıszennyezés miatt a kıszénnel való tüzelést, 1876-ban a vizek tisztaságának védelmérıl is rendelkeztek. Oroszországban Nagy Péter cár 1703-ban alapította a Moszkva mellett az Izmajlovszki védett területet. Hazánkban szintén elég hamar felismerték, hogy jogszabályokkal kell védeni környezetünket. 1426-ban pld. erdırendtartás jelent meg, 1840-ben a X. törvénycikk a vizek védelmével foglalkozik. Az 1885. évi XXIII. törvénycikk szerint a vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertızése tilos. Amikor ezek a jogszabályok megjelentek, az emberi környezet szennyezése még csak helyi probléma volt. Késıbb egész országrészek lettek szennyezettek, s századunk emberének rá kellett jönnie, hogy a szennyezés nem ismer határokat. Földünk nagy részét borító óceánok és tengerek, illetıleg a légkörünket elborító szennyezések már az életfeltételek fennmaradását kérdıjelezték meg. A megoldást csakis egy átfogó, globális összefogással koordinált intézkedéssorozat adhat. Erre való tekintettel hívta össze az ENSZ 1972-ben Stockholmban az elsı környezetvédelmi világkonferenciát. Elindítottak egy környezetvédelmi programot, s a világ legkülönbözıbb pontjain a legfontosabb tevékenységek összefogására új minisztériumokat, illetve országos fıhatóságokat szerveztek, vagy a meglévıket ruházták fel újabb jogosítványokkal. Hazánkban is ebben az idıszakban vett lendületet a környezetvédelem összefogott irányításának szervezése. 1976-1992. Az Országgyőlés 1976-ban megalkotta a környezetvédelemrıl szóló 1976. évi II. törvényt, mint „a környezetügy alapokmányát”. Ez volt az elsı átfogó szabályozást adó környezetvédelmi törvény. A szabályozás jellemzıi: − általában a törvénynél alacsonyabb szintő szabályozás − a környezetvédelmi kérdések nem integrálódtak más szabályozási területek közé − részterületek eltérı mélységő megközelítése − központi munkamegosztás széttagoltsága − a megelızési eszközök eleinte teljes, késıbb csökkenı hiánya − a felelısségi eszközök erıtlensége − a környezeti érdekeket érintı jogszabályok hiánya 1992-1995. Az idıszak kiemelkedı jogalkotási elemei: EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

4

− termékdíj törvény (1992.) − hatásvizsgálati jogszabály megjelentése (1993.) 1995. – Az idıszak meghatározó jogszabálya − a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény − az EU csatlakozás folyamata, tagság kezdete 2.1.2. A környezet védelmére vonatkozó jogszabályok hierarchiája − Legmagasabb rendő törvényünk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. (70/D. §.). Ezen alkotmányos rendelkezést különbözı alkotmányossági határozatok is értelmezik, pl. 28/1994. (V.20.) AB határozat, ….az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje… Az Alkotmányban rögzített környezethez való jog elemei − az állami cselekvés fontossága, az állam feladata: jogi környezet biztosítása, az e jog biztosításához szükséges intézményrendszer kiépítése, mőködtetése − a jog mindenkit megillet, állampolgárságra tekintet nélkül − a jog általános, az „egészséges környezet” – fogalom miatt − a jog szőkre szabott, a védelem nem minden területét fogja át. − A környezet védelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. törvény – továbbiakban Ktv. Ez a törvény keretjogszabály, a végrehajtása céljából kiadott rendelkezésekkel együtt alkot egységes egészet. A törvény fı hangsúlyai: − a természeti örökség és környezeti értékek a nemzeti vagyon részei − az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia szükségessége − a jövı generációk védelmének kinyilvánítása

A törvény szerkezete − I. fejezet: Általános rendelkezések − II. fejezet: A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztetı tényezık − III. fejezet: A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység − IV. fejezet: A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai − V. fejezet: A környezet védelmének megalapozása − VI. fejezet: A környezetvédelem gazdasági alapjai − VII. fejezet: Környezetvédelmi igazgatás EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

5

− VIII. fejezet: Nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben − IX. fejezet: Felelısség a környezetért − X. fejezet: Záró rendelkezések A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek védelme. A kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelı keretet teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítéséhez. A törvény tárgyi hatálya az élı szervezetek és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére, továbbá a környezetet igénybe vevı, terhelı, veszélyeztetı, szennyezı tevékenységre, személyi hatálya természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre terjed ki. A környezet védelmének alapelvei − elıvigyázatosság, megelızés, helyreállítás − felelısség − együttmőködés − tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság − A Ktv. „záró rendelkezések” címő fejezetében felhatalmazást kapott a kormány, hogy az egyes környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztetı tényezık meghatározása, szabálya céljából a vonatkozó rendeleteket (kormányrendelet, miniszteri rendelet) alkossa meg. A Ktv. II., a környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztetı tényezık c. fejezetében rögzítettek szerinti a környezeti elemek – föld, víz, levegı, élıvilág, épített környezet – védelme érdekében kormányrendeleti, illetve ágazati miniszteri rendeletek szintén a vonatkozó jogszabályok megalkotásra kerültek. Ismertetésük a …… modulokban. 2.1.3. A magyar környezetvédelmi intézményrendszer A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggı jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenırzését az állam és a helyi önkormányzatok szervei látják el. 2.1.3.1 A környezetvédelem állami feladatai − Az Országgyőlés érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket, dönt a hatévente elfogadásra kerülı Nemzeti Környezetvédelmi Programról, annak kétévenkénti értékelésérıl, dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról, meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyőlési biztosa környezetvédelmi feladatait, meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló erıforrásokat és ellenırzi felhasználásukat.

A Nemzeti Környezetvédelmi Programnak tartalmaznia kell. − a környezet állapotának bemutatását EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

6

− az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat − a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét − a kitőzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is − azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedés tartalmát A 132/2003. (XII.11.) Országgyőlési határozat a 2003-2008. közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (NKP-II) Fı célok: ökoszisztémák védelme, társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, a gazdasági fejlıdésben a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, az ismeretek, a tudatosság, az együttmőködés fejlesztése. Az NKP-II. célkitőzései: − a légkör (pl. a légszennyezés csökkentése, szennyezett levegıjő területek arányának csökkentése 11 %-ról – alapállapot 1999-2000 – 5-8 %-ra − a víz, a talaj, a táj és természet, a földtani értékek és természeti erıforrások védelme − az egészségmegırzés területén a kémiai kockázat csökkentése, egészségmegırzés, élelmiszerbiztonság növelése, környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások (szelektív hulladékgyőjtés aránya 3 %-ról 35-40 %-ra növelése) elterjesztése − települési környezetminıség javítása (zajterhelés csökkentése, ivóvízminıség javítása, csatornázottság arányának javítása stb.) Beavatkozások a különleges kezelést igénylı területeken 9 tematikus akcióprogram (átfogó cél meghatározása, specifikus és operatív célkitőzések) − környezettudatosság növelése akcióprogram − éghajlat-változási akcióprogram − környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram − városi környezetminıség akcióprogram − biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram − vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat akcióprogram − vizek védelme és fenntartható használata akcióprogram − hulladékgazdálkodási akcióprogram − környezetbiztonság akcióprogram Az Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága: un. „szőrı” szerep betöltése − A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok, a Nemzeti Környezetvédelmi Program évenkénti végrehajtását, értékeli a környezeti állapotot, gondoskodik a nemzetközi szerzıdések végrehajtásáról, esetenként a környezeti károk kártérítésérıl. − Az Országos Környezetvédelmi Tanács a Kormány javaslattevı, tanácsadó, véleményezı szerveként mőködik. EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

7

− A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi miniszter irányítja a feladatkörébe utalt környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tevékenységeket a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú nemzetközi szerzıdések végrehajtását a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást elemzi és értékeli a környezet állapotát és védelmének helyzetét a természeti erıforrásokkal való gazdálkodás folyamatait a környezet védelmének és tervszerő fejlesztésének tapasztalatait a környezetvédelmi veszélyhelyzet kialakulásának megelızését kidolgozza és kormány elé terjeszti a Környezetvédelmi Programtervezetet közremőködik a szakmapolitikai koncepciók, szakképesítési rendszer kialakításában. Általános irányítási feladatai − szabályozás − környezetpolitika meghatározása − környezetállapot- erıforrás elemzés, értékelés − kérı-, megfigyelı, ellenırzı, értékelı, információs rendszer mőködtetése − a környezet védelmét szolgáló tevékenységek figyelemmel kisérése, ösztönzése Szakterületi feladatai − feladatok a levegıtisztaság-védelem területén − felszín alatti és felszíni vizek mennyiségi, minıségi védelmének feladatai, vízgazdálkodás − közremőködés a földvédelem, ásványanyag-gazdálkodás területein − közremőködés a katasztrófák elleni védelem és a radioaktív sugárzás elleni védelem területén − a hulladékgazdálkodás irányítása − a zaj- és rezgés elleni védelmi feladatok irányítása az EüM közremőködésével − általános tájvédelem, általános természetvédelem − erdıgazdálkodás, erdı-vagyonvédelem területén közremőködıi feladat − nem védett növények, állatok védelmében való közremőködés − Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: − − − − −

termıföld mennyiségi, minıségi védelme agrár-környezetgazdálkodás irányítása az állategészségügy irányítása erdıgazdálkodás, erdıvédelem irányítása vadgazdálkodás, halászat irányítása

− Egyéb minisztériumok − Egészségügyi Minisztérium – környezetegészségi feladatok − Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – településigazgatással összefüggı feladatok, katasztrófavédelem − Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – ásványvagyon-védelmi feladatok, EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

8

energiaügyek − Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - Országos Atomenergia Hivatal – atomenergiával kapcsolatos biztonsági feladatok ellátása − A települési önkormányzatok

2.1.3.2. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében − biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat − a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá − a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz − együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel − elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot − fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében − a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít − elızetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását − állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintı rendeleteinek tervezetével kapcsolatosan − elısegíti az érintett települési önkormányzatok közötti egyezség létrehozását − javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.

−

A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen -

a települési környezet tisztasága a csapadékvíz-elvezetés a kommunális szennyvízkezelés, -győjtés, -elvezetés, -tisztítás kommunális hulladékkezelés a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendı

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

9

-

intézkedési tervek a helyi közlekedésszervezés az ivóvízellátás az energiagazdálkodás a zöldterület-gazdálkodás a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének

településre vonatkozó feladatait és elıírásait. −

−

−

A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja. A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával, szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. A települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.

A települési önkormányzat képviselı-testülete, illetıleg a fıvárosi önkormányzat estén a fıvárosi közgyőlés önkormányzati rendeletben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban elıírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elıírásokat határozhat meg. A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintı terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségeknek véleményezésre megküldi. A települési önkormányzat képviselı testületének hatáskörébe tartozik − a füstködriadó terv − a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történı megállapítása − a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közremőködés A polgármester levegıtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetıleg államigazgatási hatósági jogkörébe tartozik − a füstködriadó terv kidolgoztatás és végrehajtása − a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelı tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetıinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltetı tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének idıleges korlátozása vagy felfüggesztése EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

10

2.1.4. Környezetvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezetek A környezetvédelmi igazgatás eszközei Közvetlen eszközök − megelızést szolgáló eszközök (engedélyezés, szakhatósági közremőködés) − kötelezést tartalmazó eszközök (tevékenységre vagy magatartásra kötelezés, tiltás, korlátozás, abbahagyásra kötelezés) − együttmőködési típusú eszközök − ellenırzés (önellenırzés, társadalmi ellenırzés, hatósági ellenırzés) Közvetett eszközök − szankciók lehetıségei, felelısségi eszközök − gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik − a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat hatályos jogszabályok szerinti engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelısség érvényesítése − az Információs Rendszer mőködtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása − anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történı minısítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetıleg alkalmazásuk engedélyezése − a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése − a leghatékonyabb megoldás, az elérhetı legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése − a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenırzése

A környezetvédelmi igazgatás feladatait − az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség − környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek, nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok − a települési önkormányzat és szervei, valamint − a jegyzık látják el. A környezetvédelmi hatósági feladatokat elsı fokon − külön jogszabályok rendelkezései szerint a polgármester, fıpolgármester, jegyzı, fıvárosi fıjegyzı – együtt önkormányzati környezetvédelmi hatóság EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

11

− az önkormányzati környezetvédelmi hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyekben az illetékes felügyelıség − olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képezı vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelıség látja el. A felügyelıségek feladat- és hatáskörét a 276/2005. (XII.20.) Kormányrendelet, illetékességi területét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet állapítja meg. A felügyelıségek legfontosabb feladatai a 276/2005. (XII.20.) Kormányrendelet alapján − gyakorolja az elsıfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket − laboratóriumot mőködtet hatósági feladatai ellátásához − ellátja a környezet állapotának és használatának figyelemmel kiséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, győjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérı-, észlelı-, ellenırzı hálózat, valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer mőködtetéséhez szükséges feladatokat − ellátja a jogerıs hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzéssel kapcsolatos teendıket − részt vesz nemzetközi feladatok végrehajtásában, regionális és nemzeti programok elıkészítésében − véleményezi a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintı terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat − véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket − hozzáférhetıvé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, tájékoztatást ad azokról − III. fokú készültség esetén közremőködik az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminıségi kárelhárítás feladataiban − véleményezi a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelı határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerzıdést, közbensı mérleget, vagyonfelosztási javaslatot − segíti illetékességi területén mőködı önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában − részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában − javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történı besorolására − határértéket meghaladó légszennyezettségő településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt − közremőködik a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában és a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában − szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

12

A felügyelıség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintı környezetvédelmi ügyekben együttmőködik az illetékességi területén mőködı önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal és segíti ıket környezetvédelmi feladataik ellátásában.

2.1.5. Adatkezelés A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekrıl adatokat környezetvédelmi ügyféljel – KÜJ szám – alkalmazásával − a környezet használatára vonatkozó hatósági határozatban megállapított jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenırzésére − a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítése − a környezet szennyezésének és károsodásának megelızése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása − a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenırzése érdekében tarthat nyilván. Nyilvántartás céljára − természetes személy, illetve egyéni vállalkozó esetében: személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja), lakcím, illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal, vállalkozói igazolvány kiállítója és száma − jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében: cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma, statisztikai tevékenység kódja, székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal a környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései, a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok tarthatók nyilván. A bíróság, az ügyészség, a bőnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a mőszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az állategészségügyi, a növény- és talajvédelmi szervezetek, a földhivatal, a polgári védelmi szervek feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén – jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben. Ezen adatok statisztikai, illetıleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai, illetıleg tájékoztatási célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. Az adatkezelést végzı szervek vezetıi a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képezı adatai védelméért való felelısségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenırzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

13

teljesülését. Az érintett személy vagy képviselıje a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokból másolatot, illetıleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

2.1.6. A környezetvédelem gazdasági alapjai A központi költségvetés − támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását − hozzájárul a környezeti károk felszámolásához azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható, illetıleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelısség nem érvényesíthetı − megelılegezi az azonnali beavatkozást igénylı környezetkárosítás csökkentése, megszüntetése költségeit − támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs Rendszer kiépítése és mőködtetése, a közigazgatási ellenırzés, az oktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiák alkalmazása, a környezetkímélı termékek elıállítása és szolgáltatások nyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható. A szennyvízcsatorna-hálózat építés beruházási költségeihez befizetett lakossági hozzájárulás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól. 2.1.6.1. Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezeléső elıirányzat A környezetkímélı gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelızését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását – a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetı legjobb technika ösztönzését, elımozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlıdését, valamint a környezetvédelmi kutatást elısegítı elıirányzat. 2.1.6.2. Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok A környezetvédelmi feladatok ellátása céljából a települési önkormányzat - Budapesten a fıvárosi önkormányzat - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei − a települési önkormányzat által jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege − az illetékes felügyelıség által a települési önkormányzat területén jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka − a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

14

meghatározott része − a települési önkormányzatok bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege − egyéb bevételek Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, akkor az elıbbiekben felsorolt bevétel nem illeti meg. Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselı-testületnek évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejőleg kell rendelkeznie. A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévı települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal kell alátámasztani. Ha a megosztás kérdésében, illetıleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményezı települési önkormányzat a megyei bíróság székhelyén mőködı városi bírósághoz, a fıvárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes.

2.1.6.3. A környezet használata után fizetendı díjak A környezet terhelését, igénybevételét csökkentı intézkedések fedezetét megteremtı díjak − Környezetterhelési díj – olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy mőszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható. A díjat meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányossági tényezı területi kategóriától és a kibocsátási határértékektıl függıen eltérı lehet. − Igénybevételi járulék – a környezet valamely elemének egyes igénybevételi módja után kell fizetni. Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet. A járulékot a környezeti elem igénybevett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényezı területi kategóriától függıen eltérı lehet. − Termékdíj – a környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követıen különösen terhelı, illetıleg veszélyeztetı egyes termékek elıállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli. A termékdíj mértékét az elıállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani. A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó eges elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelı kezelésére a termék elıállítója, illetıleg forgalmazója, ideértve az importırt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhetı. A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

15

finanszírozására kell fordítani. − Betétdíj – jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítani. A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételétıl és megfelelı kezelésérıl gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni. 2.2. A környezethasználat engedélyezése Az alapvetı szabályokat rögzítı jogszabályok 1. A Ktv. 2. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésrıl szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet – továbbiakban Kormányrendelet – A környezethasználat a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetıleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A környezethasználat − környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a tevékenységre a felügyelıség által kiadott környezetvédelmi engedély − az egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó esetekben a felügyelıség által kiadott egységes környezethasználati engedély − környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelıség által kiadott mőködési engedély − egyéb, az elıbbiek hatálya alá nem tartozó – külön jogszabályban meghatározott – esetekben a felügyelıség, illetıleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerıre emelkedését követıen kezdıdhet meg, illetıleg folytatható. A felügyelıség határozatairól, illetıleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet. Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggı környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérı szabályokat állapíthat meg. 2.2.1. Elızetes vizsgálati eljárás A környezethasználó kérelmére a felügyelıség elızetes vizsgálati eljárást folytat le. A felügyelıség ezen eljárás keretében dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e és döntésében meghatározza a továbbiakban benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az elızetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani. EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

16

Az elızetes vizsgálat alapján a felügyelıség határozatot hoz, amelynek közzétételérıl hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján gondoskodik. Az elızetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormányrendelet határozza meg. 2.2.2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás A környezetre jelentıs, illetve várhatóan jelentıs mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése elıtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A Kormányrendelet határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a felügyelıség – a kormányrendeletben megállapított szempontok alapján – dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezınek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormányrendelet határozza meg. 2.2.3. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Az egyes – külön jogszabályban megjelölt – tevékenységek környezetet terhelı kibocsátásainak megelızésére, a környezeti elemeket terhelı kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezık csökkentésére, illetıleg megszüntetésére irányuló, az elérhetı legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormányrendelet állapítja meg. A felügyelıség a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerıre emelkedéstıl számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési elıkészítési munkákat nem kezdték meg, illetıleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván él, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 2.2.4. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonása Amennyiben az elızetes vizsgálatban hozott határozat szerint lehetıség van a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont lefolytatására, az összevont eljárást a Kormányrendelet szabályai szerint kell lefolytatni.

2.2.5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolásának szabályai Ha az elızetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles, és a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

17

össze, két szakaszból álló eljárást kell lefolytatni a Kormányrendelet szabályai szerint. 2.2.6. Környezetvédelmi felülvizsgálat A felügyelıség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében teljes körő vagy részleges felülvizsgálat elvégzésére kötelezheti a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenırzésére. A felügyelıség az érdekeltet teljes körő vagy részleges felülvizsgálatra kötelezi, ha − környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést vagy környezetkárosítást észlel − kiemelten védett, védett, illetıleg védıterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védıövezetei, vizminıség-védelmi terület, hidrogeológiai védıterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védıterületei), környezetet veszélyeztetı, szennyezı vagy károsító tevékenységet észlel − környezetvédelmi engedélyhez, illetıleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat − a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Ha a felügyelıség a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörően vagy részlegesen korlátozhatja, illetıleg felfüggesztheti. A felülvizsgálatot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetıleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti. Az érdekelt felelısséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetıleg a közölt adatok valódiságáért.

2.2.7. Környezetvédelmi teljesítményértékelés Az érdekelt saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és – kérelmére – az a felügyelıség jóváhagyja. A felülvizsgálat eredménye alapján indult eljárásban, illetve a felmérés eredményének jóváhagyásakor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetét, valamint az ügyben érdekelt – külön jogszabályban hatáskörrel felruházott – hatóságokat szakhatóságként kell bevonni. A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelıség − engedélyezi a tevékenység folytatását és mőködési engedélyt ad − az engedély megadásával egyidejőleg környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet − korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetıleg az erre hatáskörrel rendelkezı szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

18

környezetvédelmi feltételeit. A felmérés jóváhagyásakor a felügyelıség egyszerősített határozatot hoz, illetıleg az eljárást tovább folytatja. 2.3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény – Ket. – szabályainak alkalmazása a környezetvédelmi eljárásokban 2.3.1. Az ügyfél fogalmának értelmezése a Ket. és a speciális környezetvédelmi jogszabályok szerint A Ket. meghatározása értelmében − Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, aki (amelyet) hatósági ellenırzés alá vontak, illetve aki (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyntárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. − Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levı valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerő használója. − Meghatározott ügyekben a törvény az ügyfél jogával ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvetı jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul A Kvt. meghatározása értelmében A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. A részvétel joga gyakorolható: személyesen vagy képviselı útján, társadalmi szervezetek révén, települési önkormányzatok útján. A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minısülı – a hatásterületen mőködı – társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban mőködési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A Kormányrendelet meghatározása értelmében Érintett nyilvánosság az a természetes személy, jogi személy, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, akire az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy aki az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt. Ügyféli jogok és kötelezettségek − Az eljárás megindítása, megszüntetésének kezdeményezése − Bizonyítási eljárásban részvételhez kapcsolódó jogok: tanú meghallgatását indítványozhatja, nyilatkozhat, nyilatkozattételt megtagadhatja, eljárási EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

19

cselekményekben részt vehet – a jóhiszemő közremőködés elvének betartási mellett − Az eljárás befejezése után: jogorvoslati jog – fellebbezés, bírósági felülvizsgálat kezdeményezése 2.3.2.Nyilvánosság részvétele a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásokban. Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkezı szerv intézkedésnek megtétele mellett a törvényben elıírt határidın belül érdemi választ köteles adni. A részvétel joga gyakorolható − személyesen vagy képviselı útján − társadalmi szervezetek révén − települési önkormányzatok útján A környezetvédelmi társadalmi szervezetek jogai A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minısülı – a hatásterületen mőködı – társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a mőködési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A társadalmi szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve − közremőködjön a mőködési vagy tevékenységi területét érintı területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában − részt vegyen a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban − véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit − véleményezze a mőködési vagy tevékenységi területét érintı, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.

A társadalmi szervezet jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt elıkészítı minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét. A minisztériumok évente – december 31-ig – a következı évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról helyben szokásos módon adnak tájékoztatást. Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a társadalmi szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni és − állami szervtıl, helyi önkormányzattól a megfelelı, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a − környezethasználó ellen pert indítani, amely perben az ügyfél kérheti a EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

20

bíróságtól, hogy a veszélyeztetıt tiltsa el a jogsértı magatartástól (mőködéstıl) és kötelezze a kár megelızéséhez szükséges intézkedések megtételére. A véleményezési jog a szakmai érdekképviseletet is megilleti az általa képviselt szakmát érintı ügyben. Nyilvánosság biztosítása a speciális jogszabályban, a Kormányrendeletben Elızetes vizsgálati eljárás − a tevékenység helye szerinti, illetve a feltételezetten érintett település jegyzıjénél a tervezett tevékenység fıbb jellemzıire irányuló közlemény közterületen való közzététellel, illetıleg a helyben szokásos módon történı közzététele, melyben foglaltakra annak megjelenésétıl számított 21 napon észrevételt lehet tenni − a nyilvánosság észrevételeinek értékelése céljából a környezethasználó és az érintett hatóságok részvételével tárgyalás tartása − határon átterjedı hatás esetén nemzetközi eljárás − indokoltság esetén közmeghallgatás − az eljárás során hozott döntés közzététele Környezeti hatásvizsgálati eljárás − a tervezett tevékenységrıl összeállított közleménynek legalább egy helyi vagy országos napilapban, illetve felügyelıségi honlapon történı közzététele − a telepítés helye szerinti önkormányzat területén közmeghallgatás tartása − az eljárás során hozott döntés közzététele Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás − új létesítmények, illetve a meglévık jelentıs módosítása esetén a telepítés helye szerinti, valamint a kibocsátással feltételezetten érintett település jegyzıjénél közlemény közterületen való közzététellel, illetıleg a helyben szokásos módon történı közzététele − az eljárás során hozott döntés közzététele

2.3.3. Határidık a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban A környezetvédelmi hatósági eljárásokra a Ket.-ben, a Ktv.-ben és a Kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Környezetvédelmi engedélyezési ügyekben az általános ügyintézési határidı: 30 nap Fellebbezési határidı: az elsı fokú határozat kézhezvételétıl számított 15 nap ( amennyiben a meghozott döntés hirdetmény útján kifüggesztésre kerül, úgy a 15 napos fellebbezési határidı a hirdetmény levételének napjától kezdıdik) Bírósági felülvizsgálat: a határozat közlésétıl számított 30 nap Igazolási kérelem: az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidı utolsó napjától EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

21

számított 8 nap (legfeljebb 6 hónap) Speciális eljárási határidık Elızetes vizsgálati eljárás: 45 nap, közmeghallgatás esetén 60 nap Környezeti hatásvizsgálati eljárás: 90 nap Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás: 90 nap Felülvizsgálati, teljesítményértékelési eljárás: 90 nap Szakértı kirendelésekor, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig a felügyelıség az eljárást felfüggeszti.

2.4. Jogorvoslati rendszer a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban A környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban is a Ket. szabályai az irányadók. 2.4.1. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján 2.4.1.1. Fellebbezési eljárás Az ügyfél elsıfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett döntést sérelmesnek tartja. Nincs helye a fellebbezésnek − ha az ügyben törvény az elsıfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetıvé − az ügyfelek részérıl, a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen − a másodfokon eljáró szerv által hozott végzés ellen − méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. A határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást (szociális segély, nyugdíj stb.) tartalmaz és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha − életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetı helyzet megelızése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges − a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

22

− a végrehajtás késedelme jelentıs vagy helyrehozhatatlan kárral járna − a határozat valakinek a tartásáról vagy gondoskodásáról rendelkezik − azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági közegészségügyi, járványügyi, munkabiztonsági, környezet vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekő közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetıvé teszi. A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidıt állapít meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidı eredménytelen eltelte után kerülhet sor. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidı leteltétıl számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelıen kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja. A fellebbezés során az elsı fokon eljáró hatóság a fellebbezésrıl kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. 2.4.1.2. Bírósági felülvizsgálat Az ügyfél a hatóság jogerıs határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétıl számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával, feltéve, ha a − fellebbezési jogot kimerítették − fellebbezés kizárt A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az ügyfél a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését kérheti, errıl a bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak. A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkezı része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelıen köteles eljárni. 2.4.1.3. Újrafelvételi eljárás Ügyféli kérelemre csak jogerıs közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye a következı feltételek megléte esetén EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

23

− a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerıre − a határozat meghozatala elıtt meglévı és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján − és ezt követıen jutott az ügyfél tudomására A kérelem elbírálására az elsı fokon eljárt közigazgatási hatóság jogosult. Nem nyújtható be újrafelvételi kérelem − határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték − jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak − bírósági felülvizsgálat van folyamatban − bíróság az ügyben határozatot hozott − jogerıre emelkedéstıl 6 hónap eltelt − újrafelvételt jogszabály kizárja

2.4.1.4. Méltányossági eljárás Új jogorvoslati intézmény. Jogerıs közigazgatási határozatok ellen terjeszthetı elı, ha a határozat meghozatala után bekövetkezett ok merül fel és a végrehajtás méltánytalanul súlyos hátrányt okoz. Feltételei: − jogszabály nem zárja ki − nincs ellenérdekő ügyfél vagy − hozzájárul − közérdeket nem sérti − a határozat jogerıre emelkedésétıl egy év nem telt el. 2.4.2. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások 2.4.2.1. A döntés módosítása vagy visszavonása Esetei: − − − −

a szerv maga észleli a döntés jogszabálysértı voltát ügyészi óvás nyomán semmisségi ok alapján felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálat során jelzi a döntés jogszabálysértı voltát

Több feltétel együttes meglétét igényli − döntés jogszabályt sért − a bíróság a felülvizsgálati keresetet nem bírálta el − felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét − kevesebb, mint egy év telt el a határozat közlésétıl − még nem történt hivatalból módosítás, illetve visszavonás − nem sért jóhiszemően szerzett és gyakorolt jogokat − jogszabály nem zárja ki EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

24

2.4.2.2. Felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését és ennek alapján − megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértı mulasztás felszámolására − gyakorolja felügyeleti jogkörét: megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a döntést, illetve az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. 2.4.2.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján Két esetben kerülhet sor az eljárásra − alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történı alkalmazhatósága visszamenıleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor − jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenesnek A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának kézbesítésérıl számított 30 napon belül jár el. A felügyeleti szervnek nem kell figyelembe venni − határidık elteltek − az ügyfél jóhiszemően szerzett és gyakorolt jogait 2.4.2.4. Ügyészi óvás Ha az ügyész a jogerıs, illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg, a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja, ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelezı. Az ügyész a törvénysértı gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a hatóság vezetıjénél felszólalással él, a jövıbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelızése érdekében figyelmeztetést nyújt be. 2.4.3. Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése

2.5. Környezetvédelmi felelısségi rendszer 2.5.1. A jogi felelısség általános alapja Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

25

károsítja, illetıleg tevékenységét a környezetvédelmi elıírások megszegésével folytatja, a Ktv.-ben foglalt és külön jogszabályokban meghatározott (büntetıjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelısséggel tartozik. A jogsértı tevékenység folytatója köteles − az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetıleg környezetszennyezést megszüntetni, illetıleg a környezetkárosítást abbahagyni − az általa okozott károkért helytállni − a tevékenységet megelızı környezeti állapotot helyreállítani. Az intézkedések elmaradása vagy eredménytelensége esetén az erre jogosult hatóság, illetve a bíróság a tevékenység folytatását korlátozhatja, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggesztheti vagy megtilthatja. A jogsértı tevékenységért való felelısség a büntetıjogi és szabálysértési jogi felelısség kivételével – az ellenkezı bizonyításig – annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetıleg folytatták. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelısség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelısség nem ıt terheli. Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítı tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minısül, felelıssége pedig az alapítókkal egyetemleges.

2.5.2. Környezetvédelmi bírságok Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló elıírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép – az általa okozott környezetszennyezés, illetıleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlıdéséhez igazodó - környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetıjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelısség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetıleg a megfelelı védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. Környezetvédelmi bírságok − légszennyezési bírság − zaj- és rezgésbírság − szennyvízbírság − csatornabírság − hulladékgazdálkodási bírság − természetvédelmi bírság A környezetvédelmi bírságok jellemzıi a ………….modulokban. EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

26

2.5.3. Szabálysértés 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrıl (148. §.) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélytıl, hozzájárulástól eltérı módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi elıírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési felelısségre vonásra csak személyre szólóan, természetes személyekkel szemben kerülhet sor. 2.5.4. Büntetıjogi felelısség 1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl 280. §. Környezetkárosítás Aki a földet, a levegıt, a vizet, az élıvilágot, valamint azok összetevıit jelentıs mértékő szennyezéssel vagy más módon a.) veszélyezteti, b.) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c.) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bőntett követ el, és az a.) pontban meghatározott esetben három évig, a b.) pontban meghatározott esetben öt évig, a c.) pontban meghatározott esetben két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A szennyezés fogalma: a föld, a levegı, a víz, az élıvilág, valamint azok összetevıi jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Leggyakrabban talaj-, levegı és vízszennyezés miatt járt el a büntetı hatóság.

281. §. Természetkárosítás Aki a.) fokozottan védett élı szervezet egyedét, b.) védett élı szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

27

pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élı szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c.) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élı állat- és növényfajok szmára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrıl szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élı szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Az elıbbiek szerint büntetendı, aki a.) az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegırzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentıségő természetmegırzési területet, vagy b.) védett - természeti területet, - barlangot, - élı szervezetek életközösségét, vagy azok élıhelyét jogellenesen jelentıs mértékben megváltoztatja.

281/A. §. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése Aki a.) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b.) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A büntetés bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az elıbbiekben meghatározott bőncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az elsı bekezdés esetén egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, a második bekezdés esetén két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. Büntetıjogi felelısségre vonásra szintén csak természetes személlyel szemben kerülhet sor.

2.5.5. Kártérítési felelısség A környezet igénybevételével, illetıleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztetı tevékenységgel okozott kárnak minısül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

28

alkalmazni. (Ptk. 345-346. §.) Ha a károsult az elıbbi kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben – a károsult erre vonatkozó és az elévülési idın belül tett nyilatkozata alapján – a miniszter a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezeléső elıirányzat javára az igényt érvényesítheti. Ha a jogsértı tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelısségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a felek a szerzıdésben ettıl eltérıen állapodtak meg. A környezethasználó jogutód nélküli megszőnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit. 2.5.6. Az ügyész szerepe a környezetvédelemben A hatályos környezet és természetvédelmi törvény rendelkezései széleskörő intézkedési lehetıséggel ruházzák fel az ügyészt három szakterületen: − keresetet indít környezeti veszélyeztetés estén tevékenységtıl eltiltás, illetıleg környezetveszélyeztetı tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt − törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közremőködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában − a környezeti elemek Btk-ban tilalmazott módon való megsértése esetén a büntetıeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el. A környezetvédelem érdekeinek védelmében való ügyészi közremőködés a büntetı jogi, törvényességi felügyeleti és a magánjogi szakág szoros együttmőködésével valósul meg, komplex hatáskörő igazgatásszolgáltatási szervként mint a leghatékonyabb intézkedési formát kívánja megvalósítani. A perindítás elıkészítése során az ügyész a környezetszennyezıt rendszerint felhívja az eredeti állapot visszaállítására és csak akkor fordul bírósághoz, ha ez eredménytelen volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a különféle ipari létesítmények és vállalkozások a per kilátásba helyezésének hatására gyakran megszüntetik a környezetszennyezést, módosítják a áros eredményt elıidézı technológiát. 2.6. Környezetvédelem és az Európai Unió A környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap az Európai Unióban. Az Európai Unió környezetvédelmi jogának alapja: Római Szerzıdés 3 B, 100 A, 130 S cikkelyei Az Európai Unió törvényalkotásának irányadó elvei Római Szerzıdés 130 R cikkelye EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

29

− Magas szintő környezetvédelem elve − Elıvigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyezı anyagok termelésének elkerülése − Megelızés elve: a lehetséges környezeti szennyezı hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni. − A „szennyezı fizet” elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését. − Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelı szinten (pl. régió) a társadalmi szereplık (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észrevételével kerül sor. − Partnerség elve: párbeszédet és együttmőködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. − Integrálás alapelve: az 1997-es Amszterdami szerzıdés kimondja, hogy a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja. Kiemelt területei (2001-2010 között) − Éghajlatváltozás: az éghajlati változásokat kiváltó okok csökkentése (új energiaforrások arányának növelése) − Természeti és biológiai sokféleség megırzése − Környezet-, és egészségvédelem: az egészséget fenyegetı veszélyekrıl való tájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése) − Fenntartható erıforrás-használat és hulladékgazdálkodás: természeti erıforrások felelısségteljes kezelése Az Európai Unió környezetvédelmi joganyagában elsısorban a direktívák és nem a rendeletek játszák a döntı szerepet. A direktivák 4 csoportja − amelyek határértéket határoznak meg (zaj, víz, ivóvíz, levegı, veszélyes anyagok kezelése) - a tagországok maguk dönthetik el, hogy e határértékeket milyen eszközzel érik el − adminisztratív csoport: környezetvédelmi hatáselemzés, építése stb. engedélyek, környezetvédelmi információhoz jutás joga − elısegítı, könnyítı direktívák – ökogazdálkodás, auditálás intézménye, ezek önkéntesek, a gyártók szabadon döntenek, hogy alkalmazzák-e − felelısségi direktívák Az EU jelentıs összegeket különít el a környezetvédelmi célok megvalósítására. A regionális támogatásokhoz – melyek a környezet állapotának javítására irányuló projektek régión belüli megvalósításához nyújtanak segítséget – a Strukturális Alapokon keresztül lehet hozzájutni, míg a Kohéziós Alap teljes költségvetésének felét alkotja a környezetvédelmi beruházásokra költhetı összeg.

LIFE 1992-ben jött létre a LIFE program, mely társfinanszírozás keretében támogatja a környezetvédelmi tevékenységet az Európai Unióban, a leendı tagországokban, valamint a EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

30

mediterrán és balti országokban. A LIFE általános célja, hogy a közösségi környezetvédelmi politika és a jogalkotás végrehajtásához, korszerősítéséhez és fejlesztéséhez hozzájáruljon, különös tekintettel a környezetvédelem egyéb politikákba történı integrációjára és a Közösségben megvalósított fenntartható fejlıdésre. A LIFE a természetvédelem, környezetvédelem és harmadik országok vonatkozásában nyújt támogatást. Mindhárom terület célja a környezetvédelem javítása, ezen belül azonban mindegyik sajátos területeket részesít elınyben. 1. A LIFE-Természetvédelem természetes elıhelyek, valamint a vadon élı flóra és fauna megırzését szolgáló tevékenységekkel kapcsolatos pályázatokat támogat. 2. A LIFE-Környezetvédelem a gazdasági tevékenységekhez és helyi hatóságokhoz kapcsolódó innovatív demonstrációs projekteket, valamint a közösségi törvényhozást és politikákat támogató elıkészítı tevékenységet támogat. 3. LIFE-Harmadik Országok a Földközi- és Balti-tengerrel határos harmadik országok részére adott technikai segítségnyújtást jelenti. Az Európai Unió célja a gazdasági és társadalmi kohézió erısítése, ezért segítik a fejlıdésben elmaradt területek felzárkóztatását. A csatlakozásra váró országok három forrásból: Phare, az ISPA és a LIFE alapokból kaphatnak támogatást, a csatlakozás után a Struktuális Alapok és a Kohéziós Alap és LIFE Program forrásai használhatók fel a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításához. Derogációk Magyarország a csatlakozási tárgyalások során néhány fontos környezetvédelmi követelmény teljesítésére átmeneti kedvezményt kapott pl. települési szennyvíz elvezetése és tisztása: A szervesanyag-felhalmozódás következményei (pl. algásodás) miatt veszélyeztetett területek 2008. december 31-ig, a 15 ezer lakosú agglomerációkat illetıen 2010. december 31-ig, a kétezer és 15 ezer közötti lélekszámú agglomerációkat illetıen 2015. december 31-ig, illetve a négyezer vagy annál nagyobb lakos-egyenértéknek megfelelı kibocsátású, meghatározott üzemekkel kapcsolatos követelmények tekintetében 2008. december 31-ig kaptunk átmeneti mentességet, mivel az irányelv végrehajtása nagy összegő beruházásait az ország csak hosszabb távon képes teljesíteni. Magyarország a feladat megoldására Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programot dolgozott ki.

2.7. Nemzetközi egyezmények Magyar részvételő nemzetközi egyezmények a természet- és környezetvédelem területén Természetvédelmi egyezmények (nem teljeskörően) − Egyezmény a nemzetközi jelentıségő vízenyıs területekrıl, különösen mint a vízimadarak élıhelyeirıl (Ramsar 1979.) − Egyezmény a veszélyeztetett vadon élı állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérıl (CITES) (Washington 1985.) − Egyezmény a vándorló, vadon élı állatfajok védelmérıl (CMS) (Bonn 1983.) − Egyezmény az európai vadon élı növények, állatok és természetes élıhelyek EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

31

védelmérıl (Berni egyezmény) Levegıtisztaság-védelmi egyezmények (nem teljeskörően) − Egyezmény a nagy távolságokra jutó, országhatáron átterjedı légszennyezésrıl (Genf 1980.) − Bécsi Egyezmény az ózonréteg védelmérıl (Bécs 1988.) − Montreáli Jegyzıkönyv az ózonréteg-lebontó anyagokról (Bázel 1989.) Veszélyes hulladékokkal foglalkozó Egyezmények (nem teljeskörően) Bázeli Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatáron túlra szállításának és elhelyezésének ellenırzésérıl (Bázel 1989.) Vízügyi Egyezmények (nem teljeskörően) − Nyilatkozat a Duna menti államok együttmőködésérıl a Duna vízgazdálkodási, különösen szennyezıdés elleni védelme kérdésében (Bukarest 1985.) − Egyezmény a Tisza és mellékfolyóinak szennyezés elleni védelmérıl (Szeged 1986.)

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

32

Kötelezı irodalom: − − − −

1949. évi XX. törvény: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1995. évi LIII. törvény: a környezet védelmének általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

Ajánlott irodalom: − 1999. évi LXIX. törvény: a szabálysértésekrıl 148. §. − 1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl 280. §. 281. §. 281/A. §. − 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl 345-346. §. −

276/2005. (XII.20.) Kormányrendelet: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörérıl

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

33