Környezeti információs rendszerek II. (km 019_2)
Dr. GYULAI ISTVÁN egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék
• A globális erőforrás-gazdálkodás hatékony és folyamatosan működő eszköze a mesterséges holdakról készített távérzékelt adattömeg. • A távérzékelés fogalma a hatvanas években fogalmazódott meg: információszerzés elektromágneses hullámok segítségével. • Űrfelvételek: 800 km magasan • Légi felvételek: 3 km magasságból
Alkalmazások egyéb területen • A gyógyászatban pl. röntgen felvételek készítése, véráram-sebesség mérés, ultrahangos vizsgálat. • Gépészet: kazánok hőmérséklet-különbség kimutatása termovízióval, elektromos meghajtások hőhatásának megfigyelése.
• Épületeknél: hőhidak felderítése termovíziós felvételeken, vagy szigetelés, hőáteresztés vizsgálata.
Forrás: Arató Cs.
Forrás: Kőháti Attila: Az űrkutatástól…
fizikai alapok
13
2.1 A távérzékelés folyamata
14
2.2 Elektromágneses sugárzás részecske és hullám egyaránt
15
Elektromágneses spektrum
16
Elektromágneses spektrum
17
Elektromágneses spektrum
18
Elektromágneses spektrum
19
Elektromágneses spektrum
20
2.3 Alapfogalmak – Térszög [szteradián,sr]
21
2a Radiometria Fluxus
Φ [watt]
kisugárzás
d M dF
besugárzás sugárzáserősség sugárzássűrűség
W [ ] m2 d M dF '
W [ ] m2
d W I [ ] d sr L
d 2 W [ ] cos dF.d m2sr
22
23
2.4 Terjedés és elnyelődés (abszorpció)
-x
Φ (x) = Φ (o) e : az anyagra jellemző abszorpciós együttható (Lambert-Beer törvény)
24
Néhány gyakoribb átlátszó, illetve áttetsző (építőipari) anyag jellemzői Anyag
Vastag ság mm
Visszaverődés (%)
Abszorpció (%)
Átlátszó, sima üveg
1–4
6–8
2–3
Prizmás (zsinór-) üveg
3–6
5–20
6–10
Ornamens üveg
3–6
7–20
3–20
Huzalbeté tes üveg
kb. 6
15–27
15–20
Matt üveg (fény a sima oldalról)
2–3
15–20
10–17
Matt üveg (fény a mart oldalról)
2–3
7–8
Opálüveg (tejüveg)
2–4
42–57
20–31
Opál bevonatú (kétrétegű ) üveg
2–3
31–54
3–10
5–10
25
Példa Egy 3 mm-es opálüvegen 80 lumen fény halad át. Mennyi lesz a fényáram áthaladás után?
(o)= 80 lumen, (x)= ? = 20-31 % , 2-4 mm vastag opálüvegre, azaz x= 0,25 (20-31 átlaga) (x)=(o)e-x = 80e-0,25 = 800,78= 62,3 lumen Tehát ~63 lumen lesz áthaladás után.
26
2.4 Elnyelődés
27
2.6 Fekete test Kirchhoff (1860): ha valamely anyag képes egy adott hullámhosszú fényt kibocsátani, akkor annak elnyelésére is képes. Az elnyelő- és kibocsátóképesség hányadosa egy adott hullámhosszon csakis a hőmérséklettől függ. Abszolút fekete testen olyan testet értünk, amely minden ráeső sugárzó energiát teljes mértékben elnyel.
28
2.6 Fekete test Planck törvény
29
2.6 Fekete test
30
A Nap sugárzása
31
2b Visszaverődés (reflexió)
32
2b Spektrális görbék
33
2.7.1 Az elektromágneses spektrum
34
35
A légkör vertikális szerkezete
36
A talaj közeli levegő összetétele
37
Energia sugárzás és elnyelősávok
38
39
40
Példa. Legyen az optikai sűrűség 10 % - os: ext = 0,1 () = 0,90 tehát az áteresztés 90 % - os.
Másik eset: ext = 0,9 ext = 0,4
() = 41 %.
() = 67 %.
41
42
Felvételi rendszerek
Mérőkamera
F
H H O H
c O
43
repülőgép
44
Ferdetengelyű (amatőr) légi felvétel
45
Mérő kamera repülőgépen RMK TOP
46
mélységélesség
47
A mélységélesség növelhető rekeszeléssel, egy bizonyos határig, de azon túl a minőséget rontja.
A táblázat felső sora az alkalmazott rekeszértéket (f/d), az alsó sora pedig az elérhető maximális felbontást vonal/mm ben mutatja.
48
geometriai felbontás, képvándorlás Fényképészeti alapfogalmak
49
Színek összeadása és kivonása additív (RGB) és szubtraktív (sárga, bíbor, cián) színek
vörös + zöld = sárga = fehér – kék vörös + kék = bíbor = fehér – zöld kék + zöld = cián = fehér –vörös
sárga + kék = fehér bíbor + zöld = fehér cián + vörös = fehér 50
Filmek érzékenysége
51
Színes, hamis színes fényképezés
52
Multispektrális felvétel
53
54
Multispektrális felvétel
Multispektrális felvétel Landsat űrfelvételek fekete-fehér megjelenítésben. A bal oldali a 3. (0,63-0,69, vörös) sávban, a jobb oldali a 4.(0,76-0,90, közeli infra) sávban készült ugyanabban az időpontban (2001-06-26.) Bal oldalon a sötét tónusú erdő jól elkülönül a körülötte lévő világos művelt parcelláktól, különösen az alatta lévőtől. A jobb oldalon viszont az erdőállomány bal oldalon sötét tónusa itt már mozaikosra vált, s így az erdőn belüli kultúrákat tudjuk szemlélni. 55
Letapogatók
Mechanikus letapogató
56
Mechanikus letapogató
57
Digitális sorkamera
58
CCD charge coupled device, töltés csatolt (analóg) eszköz CMOS complementary metal-oxide semiconductor, komplementer fémoxid félvezető
Digitális felvétel elve, CCD szenzor
60
61
RADAR
Oldalra néző radar
62
RADAR felvétel
63
Légi felvételek
Kurzusvonal
66
film
3 Mérő kamera repülőgépen
68
kamera
kamerák
3 Digitális kamera
72
3 Multispektrális kamera
73
repülőgép
3 Kamerát hordozó repülőgép
76
Egyéb felvételek
3 Helikopter, modell repülőgép
79
3 Vitorlázó repülőgép, ballon
80
4 Légi és űrfelvételek beszerzése Légi felvételek: meglévő: FÖMI, HM, Eurosense készítendő: megrendelés, repülési terv
81
FÖMI adatbázis
83
84
Légi és űrfelvételek beszerzése Légi felvételek: meglévő: FÖMI, HM, Eurosense készítendő: megrendelés, repülési terv
Űrfelvételek: a kínálatból kell választani
85
Mesterséges holdak Tudományos kutatások csillagászat geodézia ionoszféra, atmoszféra, magnetoszféra meteorit Nap Földfigyelés meteorológia távérzékelés Távközlés Navigáció 86
Gravitációs erő és centrifugális erő
=
G gravitációs állandó: 6,672 10-11 M m d v
a Föld tömege: 5,975 1024 kg a műhold tömege kg a Föld - műhold távolság m a mesterséges hold sebessége m/s
87
Példa h= 760 km, v= ?, T=? (R = 6370 km)
=7477 m/s ~ 7,5 km/sec
=
= 5991 sec ~ 100 min
88
89
90
Összefoglalva a pályaelemeket, az alábbiakat mondhatjuk: a mesterséges hold pálya magassága befolyásolja a távérzékelt terület nagyságát, pontosságát, visszatérési ciklusát, az inklináció szöge befolyásolja, hogy mely földrajzi hely felett halad a rektaszcenzió különbség megválasztásával a felvétel napszak szerinti idejét határozzuk meg (napszinkron pálya: egy adott terület felett mindig ugyanabban a napszakban halad el)
91
Landsat - 1 (1972 - 1978), Landsat - 2 (1975 1982), Landsat - 3 (1978 - 1983), Landsat - 4 (1982 - 1993), Landsat - 5 (1984 - ), Landsat - 6 (1993 - sikertelen), Landsat - 7 (1999 - ). Az első generációs mesterséges holdak (Landsat - 1, 2, 3) szenzorai: RBV (Return Beam Vidicon) hullámsáv: 0,505 - 0,750 m, egy kép által lefedett terület: 98 km x 98 km, terepi felbontás: 40 m MSS (Multispectral Scanner) hullámsáv: 4. csatorna 0,50 - 0,60 m 5. csatorna 0,60 - 0,70 m 6. csatorna 0,70 - 0,80 m 7. csatorna 0,80 - 1,10 m 8. csatorna 10,4 - 12,6 m (csak Landasat - 3 nál) egy kép által lefedett terület: 185 km x185 km, terepi felbontás: 80 méter (8. csatornánál 240m), 92
Landsat pályavetülete
93
A Landsat - 4, 5, mesterséges holdak szenzorai: MSS lásd korábbit, Thematic Mapper (térképező szkenner), TM. A korábbi multispektrális rendszerrel szemben korszerűbb, a geometriai felbontása jobb, a spektrális felbontása is javult. Pálya: magasság: inklináció keringési idő visszatérési idő: tömeg egy képpel lefedett terület felvételi nyílásszög pillanatnyi nyílásszög terepi felbontás
közel poláris, napszinkron 705 km 98,2 99 perc 16 nap 1941 kg 185 km x 185 km 14,8 0,042 mrad (1 - 4 csat.), 0,044 (5., 7. csat.), 0,170 mrad 6. csat.) 30 m ill. 120 m (6. csat)
94
csatorna és hullámhossz alkalmazási terület [m] 1. 0,45 - 0,52 kék Tengerpart, víztestek térképezése, vízbe hatolás mélysége, talaj és vegetáció elkülönítése, lombhullató és tűlevelű erdők elválasztása. 2. 0,52 - 0,60 zöld Vegetáció elkülönítése, a klorofill görbék elnyelési csúcsának meghatározása, építmények leválasztása. 3. 0,63 - 0,69 vörös Klorofill abszorpciós mérés, vegetáció szétválasztása, építmények azonosítása 4. 0,76 - 0,90 Biomassza tartalom meghatározása, víztestek és föld közeli infravörös elválasztása, talajnedvesség nyomonkövetése 5. 1,55 - 1,75 A vegetáció és a talaj nedvesség vizsgálata, felhős és közép infravörös havas területek elkülönítése. 6. 10,40 - 12,50 Talaj nedvességtartalom meghatározás, vegetáció termális infravörös betegségek elemzése, hőtérképezés. 7. 2,08 - 2,35 közép Ásványok, kőzetek térképezése, vegetáció nedvesség infravörös tartalom érzékelés
95
96
97
SPOT A francia , belga, svéd érdekeltségű mesterséges holdak neve: Systeme Pour l' Observation de la Terre, SPOT, földfigyelő rendszer Az irányító és ellenőrző központok: Toulouse és Kiruna. A kilövő állomás az egyenlítő környékén lévő Kourou, Francia Guyana (Dél Amerika, tengerpart) Az irányítást a Francia Nemzeti Űrkutatási Központ (French Centre National d'Etudes Spatiales, CNES) végzi HRV (High Resolution Visible) SPOT - 1 (1986), SPOT - 2 (1990), SPOT - 3 (1993), SPOT - 4 (1998), SPOT - 5 (2002. május 3.) Pléiades-1, 2 (2010) SPOT-6 (2012), SPOT-7 (2013)
98
99
multispektrális: 0,50 - 0,59 m zöld, 0,61 - 0,68 m vörös, 0,79 - 0,89 m közeli infra, pankromatikus: 0,51 - 0,74 m A pálya adatai: közel poláris, napszinkron pálya magasság: 832 km, inklináció: 98,7 keringési idő: 101 perc, visszatérési idő: 26 nap (5 nap) tömeg: 1750 kg, felvételi szög: 4,2 pillanatnyi felv. szög: 0,024 mrad (XS mód), 0,012mrad (p mód) geometriai felbontás: 20 méter (XS), 10 méter (P) egy kép által lefedett terület: 60 x 80 km
100
101
ERS Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) által fellőtt mesterséges holdak: ERS - 1 (European Remote Sensing Satellite) (1991 - 2000), ERS - 2 (1995 - ), Envisat (2002 - ). óceánok monitorozása, a tenger és a jég állapotának, törvényszerűségeinek megismerése és tanulmányozása. Az atmoszféra és az óceán, az energia-átadások, tengeráramlások, a sarkkörökön lévő jégtömeg viselkedés, globális változások kutatása. -SAR, 5,3 GHz -képfelvételezés, 100 km szélességben, az óceánok, sarki zónák, partvidékek és szárazföld felszínéről, 30 m -es felbontással. - "hullám üzemmód" az óceánok felszínéről, hullámzásáról, a hullámok magasságáról és irányáról készített felvétel. - RA (Radar Altimeter), magasságmérő feladata hullámok magasság mérése (330 MHz frekvencián), jég (82,5 MHz frekvencián), 10 cm-es pontossággal. - ATSR - M, pásztázó radiométer (Along-Track Scanning Radiometer and Microwave Sounder) az óceánok és a felhők felszínének hőmérsékletét mérő berendezés. 500 km széles sávot pásztáz 1 km-es felbontással, 4 infravörös csatornát használva (1,6 m, 3,7m, 11m, 12m) - Lézer reflektor, ami a műhold pálya adataira - Wind Skatterometer (szél szóródásmérő) a tengerek feletti szél irányát és sebességét képes mérni. 102
103
104
IRS India Bhaskara - 1 (1979) Bhaskara - 2 (1981) Fedélzetükön tv kamera és sugárzásmérő volt. IRS (Indian Remote Sensig System) mesterséges hold családot: IRS -1A (1988), IRS - 1B (1991), IRS -1C (1995), IRS - 1D 8 (1997) Az 1A műhold multispektrális pásztázója, a LISS I. (Linear Imaging Self Scanning Sensor) 7205 m-es pontosságú, míg az 1B-n használt LISS II. már a 36,5 m-es felbontást biztosító képeket szolgáltat. A csatornák az alábbiak: 1. 0,45 - 0,52 m 2. 0,52 - 0,59 m 3. 0,62 - 0,68 m 4. 0,77 - 0,86 m Az 1C és 1D mesterséges holdakat úgy tervezték, hogy ugyanolyan felszereléssel dolgoznak, csak ellentétes fázisban haladnak, az egyazon terület feletti áthaladások megduplázására.
105
Fedélzetükön az alábbi CCD szenzoros sorkamerákat hordozzák:
- PAN: pankromatikus kamera, egy sávban működik, 0,5 - 0,9 m, geometriai felbontása 5,8 m, a lefedett sáv: 70,5 m. Alkalmazási terület: környezeti monitoring, erdészet, kartográfia. - LISS III.: multispektrális szkenner, 4 csatornával, az 1A műhold 1. csatornáját elhagyták és helyette infravörös csatornát építettek be 5. csat.: 0,55 - 1,75 m tartománnyal. Terepi felbontása 20 m, az 5. csatornánál ennél rosszabb, 70 m. A lefedett sáv: 142 km. Alkalmazási terület: Környezeti monitoring, mezőgazdaság, geológia. -WiFS: Wide Field Sensor, széles lefedésű érzékelő berendezés, amely a 3. és 4. csatornán érzékel, a lefedett sáv 770 km, kb. 200 m-es felbontással. Alkalmazási terület: globális változások nyomonkövetése illetve tanulmányozása.
106
IKONOS Amerikai kereskedelmi mesterséges hold. Fellövés éve: 1999. Felszerelése: multispektrális és pankromatikus szenzor. A használt csatornák: multispektrális 0,45 - 0,53 m (kék) 0,52 - 0,61 m (zöld) 0,64 - 0,72 m (vörös) 0,77 - 0,88 m (közeli infra) pankromatikus 0,45 - 0,90 m A pálya műszaki adatai: Napszinkron, közel poláris, magasság. 680 km, keringési idő: 98 perc, inklináció: 98, visszatérési idő: 5 nap lefedett terület: 11 x 11 km. A geometriai felbontás 4 m, illetve pankromatikusnál 1m.
107
IKONOS
108
QuickBird A DigitalGlobeTM (Denver, Colorado), állította pályára a kereskedelmi mesterséges holdat Boening DELTA - 2 hordozó rakétával 2001-ben. QuickBird - 2 műholdat. multispektrális (MS) 0,45 - 0,52 m, 0,52 - 0,60 m 0,63 - 0,69 m 0,76- 0,90 m pankromatikus (PAN) 0,45 - 0,90 m A pálya műszaki adatai: Napszinkron, közel poláris, magasság: 450 km, keringési idő: 93,5 perc, inklináció: 97,2 lefedett terület: 16,5 x 16,5 km A geometriai felbontás MS-nél 2,4 - 2,8 m, PAN-nál: 0,6 - 0,7m. Az egyesített képek (MS + PAN) felbontása 0,7m. 109
QuickBird
110
QuickBird WorldView-1 WorldView-2 Panchromatic (B&W) 450 - 900 nm 400 - 900 nm Multispectral: Coastal Blue 400 - 450 nm Blue 450 - 520 nm 450 - 510 nm Green 520 - 600 nm 510 - 580 nm Yellow 585 - 625 nm Red 630 - 690 nm 630 - 690 nm Red Edge 705 - 745 nm Near-IR 1 760 - 900 nm 770 - 895 nm Near-IR 2 860 - 1040 nm
450 - 800 nm
MS 1,6 m pan 0,4 m
111
112
Egyéb rendszerek Nemzetközi űrállomás ISS, (1998) Rapideye (2008) német 5 mesterséges hold, 5m felbontás, (kék, zöld, vörös, IR) MapMart 1,28 USD/km2, min 500 JERS-1 (1992), JERS-2 (1995) japán 5 csatorna Kína-1 (1970) Tienkung űrállomás (2011) Sencsou-9 (2012) 3 fős legénység Masat (2012)
113
114
115
5 Képátalakítás A képátalakítás célja: torzulásmentes kép, fototérkép, ortofoto térkép nyerése. Módszer: - analóg (optikai-mechanikai úton) - digitális (szoftverrel) 116
5 Optikai képátalakítás
117
5 KÉPÁTALAKÍTÁS (polinómos) transzformációval Feladat: • Adva van egy perspektív torzulású légi felvétel • Alakítsuk át transzformációval úgy, hogy a perspektív torzulás megszűnjön (minimális legyen)
118
5 Átalakítandó kép
119
5 A művelet kijelölése
120
5 Az elmozdítandó pontok kijelölése
121
5 A kép a transzformáció után
122
5 Az eredeti és a transzformált kép
123
5 Kiértékelés • geometriai (cél: térkép) – analóg (optikai-mechanikai eszközökkel) – analitikus (koordináták előállítása) – digitális (szoftverrel)
• leíró (cél: minősítés) – interpretáció – digitális képfeldolgozás
124
5 Tájékozás
125
5 Analóg kiértékelés Autográf, térképezés
126
5 Analóg-analitikus kiértékelés Wild A8 autográf
127
5 Analóg-analitikus kiértékelés Wild A8
128
5 Digitális kiértékelés Osztályba sorolás
129
Hazai projektek
GYULAI ISTVÁN
• 1.természetvédelmi értékek térképezése: Natura 2000 • 2. országos felszínborítottság térképezése: Corine Land Cover • 3. NÖVMON termésbecslés 8 stratégiai fontosságú mezőgazdasági terményre • 4. mezőgazdasági parcella azonosító rendszer: MePAR • 5. VINGIS
1. NATURA 2000
• Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba beépíti. • Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. • A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. • Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap uniós védettséget.
1. NATURA 2000
NEMZETI PARKOK ÉS TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
2. CORINE térkép
• A program elnevezése: • CORINE Land Cover, Corine országos felszínborítás • CORINE (Coordination of Information on the Environment, környezeti adatok koordinációja), • Felszínborítás: a földfelszín megfigyelhető, egy évnél nagyobb periódussal változó, biofizikai jellemzője.
2. CORINE
• A program főbb ismérvei: • • • •
az EU által a 80-as években indított projekt méretarány - 1 : 100 000 a legkisebb térképezett folt mérete: 25 ha 28 ország (1998) részvétele, összesen kb 4.4 millió km2 feldolgozott terület.
A felszínborítási térkép alkalmas az alábbi feladatokra:
• • • •
környezeti folyamatok modellezése, regionális tervezés, tájgazdálkodás, vidékfejlesztés
• A térképezéshez az 1990 és 1992 között készült Landsat Thematic Mapper űrfelvételeket használták.
2. CORINE ŰRFELVÉTELBŐL TEMATIKUS TÉRKÉP
2. CORINE SZEGEDI PÉLDA
2. CORINE
• Alig, hogy befejeződik az 1: 100 000 méretarányú térkép, megindul az 1:50 000 ma kiértékelés is. • A második kiértékelést 2000-2002 között tartalmilag frissítik
2 CORINE
A kiértékelés során az alábbi nomenklatúrát használták:
1. Mesterséges felszínek 1.1. Lakott területek 1.1.1 Összefüggő település szerkezet 1.1.2 Nem-összefüggő település szerk. 1.2. Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat 2. Mezőgazdasági területek 3. Erdők és természetközeli területek 4. Vizenyős területek 5. Vizek
2. CORINE Landsat űrfelvétel nem összefüggő település szerkezetről (balra) és kikötőről (jobbra)
2. CORINE
Tőzegláp és sziget
3. NÖVMON
• A termésbecslés célja, hogy a betakarítás előtt megbízható adatokat szolgáltasson országosan a várható termésről. • A döntéshozók számba veszik a szükséges raktár és szállító kapacitást, előkészítik a tárolást, előre tervezik a gabonaintervenciót. • A gabonaintervenció első lépése a felvásárlás, amelynek során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megvásárolja a felajánlott gabonát.
3. NÖVMON
3. A NÖVMON nyolc fő szántóföldi növényre becsül:
• • • • • •
őszi búza őszi árpa, tavaszi árpa kukorica, silókukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa.
Összesen a vetésterület kb. 70 %-ára.
3. A NÖVMON nyolc fő szántóföldi növényre becsül:
• • • • • •
őszi búza őszi árpa, tavaszi árpa kukorica, silókukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa.
Összesen a vetésterület kb. 70 %-ára.
A NÖVMON MUNKAFOLYAMATA
4. A Közös Agrár Politika
• Az ötvenes években Nyugat-Európában a mezőgazdasági termelés - ellentétben a gazdaság más ágazataival - nem indult fejlődésnek. A paraszti jövedelmek messze elmaradtak az ipari átlagtól, fennállt a gazdaságok tömeges tönkremenetelének veszélye. A parasztgazdaságok helyzetének javítása érdekében az Európai Gazdasági Közösség alapítói speciális intézkedések meghozatalát határozták el.
4. Az alábbi célokat tűzték ki:
• A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával; • a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása; • a mezőgazdasági piac stabilizálása; • az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; • a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.
4. Uniós támogatás A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak az egységes területalapú kifizetési rendszerét alkalmazzák (Cseh Köztársaság, ... Magyarország, ...) 2010-ig ? marad érvényben.
4. KIK KAPJÁK?
MILYEN FELTÉTELLEL?
• A KAP keretében nyújtott támogatások döntő részét a mezőgazdasági termelők kapják. • A támogatásokhoz jutás alapfeltétele, hogy a termelő rendszeresen részletes információt szolgáltasson gazdaságáról, földterületéről, állatállományáról, termelési adatairól stb.
4. A mezőgazdasági parcella azonosító (MePAR)
Az egész ország területére kialakított nyilvántartási rendszer, amely a földterület alapú támogatásokhoz szükséges és kötelezően előírt rendszer. Geometriai alapja az ország egész területéről készített légifelvétel sorozat.
4. MEPAR
4. MEPAR
5. VINGIS Az FVM-nek, mint a szőlő-bor ágazatot irányító Intézménynek, saját termelői szintű és teljes körű, naprakész és állandóan frissített adatbázissal kell rendelkeznie, hogy Magyarország hozzájusson az ágazatra jutó Közösségi támogatásokhoz.
1593/2000/EK rendelet szerint a tagállamoknak, 2005. január 1-jétől a mezőgazdasági parcelláikat, beleértve a szőlőültetvényeket is, térinformatikai rendszerben kell nyilvántartani
VINGIS
VINGIS
Összefoglalás
•
•
•
A vizsgált programok (Natura 2000, CORINE, NÖVMON, MePAR, VINGIS) első három tagja űrfelvételekre támaszkodik, az utolsó kettő légi felvételekre. A távérzékelés alkalmas eszköz erőforrásgazdálkodásra, egy éven belüli és annál hosszabb periódusú változások figyelemmel kísérésére. Mind az öt projekt országos jelentőségű, alkalmazásszintű megoldás.
