KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT

TOTAL

KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ

KFT

H-7623 Pécs, József A.u.10/A Tel.:72/511-790 Tel./fax : 72/315-381 e-mail: [email protected] www. totalkft.hu

Munkaszám : T-2004/18

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2005-2010

Készült

PÉCS MJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA megbízásából

Összeállította a

TOTAL KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Tervezık: Bunyevácz József témafelelıs Csonka Pál Ügyvezetı ig.:

Bunyevácz József

Pécs, 2005. november 15.

Environmental Planning and Services Ltd Umweltschutzplanung und Services GmbH

Environmental Planning and Services Ltd Umweltschutzplanung und Services GmbH

PÉCS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

TARTALOM

TARTALOM

I. ELİZMÉNYEK

I-1

1. Feladatmeghatározás

I-1

2. Szakmai és módszertani keretek 2.1 Elvek és gyakorlati igények 2.2 Ismeretek 2.3 Idıtáv 2.4 Gazdasági háttér

I-2 I-2 I-3 I-4 I-4

II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. A környezeti elemek állapota

II-1 II-1

1.1 Levegı 1.1.1 A környezeti levegıminıség alakulása 1.1,2 A kibocsátások fı jellemzıi 1.1.3 Megállapítások

II-1 II-2 II-4 II-6

1.2 Vizek 1.2.1 Felszíni vizek 1.2.2 Felszíni alatti vizek 1.2.3 Megállapítások

II-6 II-6 II-8 II-10

1.3 Föld, talajfelszín 1.3.1 Szennyezett területek 1.3.2 Megállapítások

II-10 II-10 II-13

1.4 Természet- és tájvédelem 1.4.1 Természetvédelem 1.4.2 Tájvédelem 1.4.3 Megállapítások

II-13 II-13 II-14 II-15

2. Az önállóan kezelt hatótényezık

II-15

TOTAL

2.1 Hulladékok 2.1.1 Települési szilárd hulladékok 2.1.2 Települési folyékony hulladékok 2.1.3 Települési hulladékként kezelt egyéb hulladékok 2.1.4 Ipari hulladékok, hulladékká vált termékek 2.1.5 Mezıgazdasági hulladékok 2.1.6 Veszélyes hulladékok 2.1.7 Radioaktív hulladékok 2.1.8 Megállapítások

II-15 II-15 II-16 II-16 II-16 II-18 II-18 II-18 II-18

2.2 Zaj és rezgés elleni védelem 2.2.1 Közlekedési zaj 2.2.2 Ipari zaj 2.2.3 Megállapítások

II-19 II-19 II-20 II-20

2.3 Környezetbiztonság 2.3.1 Ipari létesítmények 2.3.2 Potenciális veszélyforrások 2.3.3 Környezeti kárelhárítás 2.3.4 Megállapítások

II-21 II-21 II-21 II-22 II-22

i


III. A PROGRAM FELADATAINAK TELJESÜLÉSE

TARTALOM

III-1

1. A projektjavaslatok áttekintése

III-1

1.1 A vizsgálat célkitőzései

III-1

1.2 A projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata 1.2.1 A célok aktualitása 1.2.2 A projektjavaslatok teljesülése 1.2.3 Következtetések

III-1 III-2 III-3 III-20

2. A kiválasztott projektek teljesülésének vizsgálata

III-22

IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

IV-1

1. Elvek, célkitőzések 1.1 A városi környezetpolitika elemei 1.2 A megvalósítandó projektek rendszere

IV-1 IV-2 IV-3

2 Megvalósítandó projektek

IV-5

3. Szempontok a megvalósítandó programok kiválasztásához 3.1 A megvalósítás korlátai 3.2 A kiválasztás meghatározó szempontjai

IV-48 IV-48 IV-48

MELLÉKLETEK 1. melléklet

A fıbb termelı, szolgáltató szervezetek környezetvédelmi tevékenysége, fejlesztési tervei

2. melléklet

Természetvédelmi területek, értékek. Natura 2000 területek

3. melléklet

A Nemzeti Környezetvédelmi program (NKP-II) célja, célkitőzései

4. melléklet

A fıbb környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke

TOTAL

ii


I. ELİZMÉNYEK

I. ELİZMÉNYEK 1. Feladatmeghatározás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-1998 folyamán készíttette el Pécs Város Környezetvédelmi Programját, melyet a Közgyőlés 1999-ben fogadott el. A kidolgozás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény elıírásaival összhangban történt meg, amely törvény 46.§-a megadja az önkormányzati feladatokat, míg 47.§ (1) bekezdése körvonalazva a fıbb tartalmi követelményeket, (2) bekezdése pedig rendelkezik a felülvizsgálatról is. Az 1997-99 között kidolgozott és hat évre szóló program felülvizsgálatát 2004-ben határozta el a Városfejlesztési Fıosztály. A szakmai, szakértıi elıkészítés keretében megtörtént a módszertani, tartalmi és ütemezési kérdések tisztázása, egyeztetése. Ennek alapján a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 95/2004. (09. 15.) számú állásfoglalásában rögzítette a kidolgozás módját és feltételeit. Meghatározta a kidolgozásban résztvevıket is; a kidolgozásáért felelıs szakértıi csoport tagjai a Városfejlesztési Fıosztály, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség, a TOTAL Kft és a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság képviselıibıl áll össze.

1.1 A felülvizsgálat célja és követelményei Az elfogadott felülvizsgálati program megadja a felülvizsgálat célját és az érintendı kérdéseket, tartalmi követelményeket is. Eszerint • a felülvizsgálatának célja: az 1999-ben elfogadott Programban kidolgozott beavatkozási- és intézkedési javaslatok/feladatok teljesülésének áttekintése, értékelése, szükség szerinti aktualizálása az egészségesebb életfeltételeket biztosító természeti és települési környezet megteremtésének célkitőzésével, a tervezett és várható gazdasági fejlıdés mellett. • a felülvizsgálat követelményei: − A Programban meghatározott elérendı célállapotok és stratégiák, beruházások, beavatkozások megvalósulásának vizsgálata, összefüggések meghatározása, − a városi környezetminıség értékelése, hangsúlyos területek azonosítása, hangsúly eltolódások megállapítása és elemzése, − a környezet minıségét befolyásoló közszolgáltatásokban bekövetkezett változások és azok hatásainak elemzése, − trendek megállapítása, valamint a trendek irányának indoklása, − környezeti konfliktusok azonosítása,

TOTAL

I-1


I. ELİZMÉNYEK

− a környezetminıséget befolyásoló önkormányzati programok számbavétele, a környezetminıségi célokkal való összhangjuk vizsgálata, − a város gazdasági szereplıi és környezetvédelmi beruházásaik nagyságának vizsgálata a statisztikai adatok alapján, − az önkormányzat gazdasági teljesítıképességének prognosztizálása, − környezeti célállapot felülvizsgálata, szükség szerinti aktualizálása, − a város környezeti minıségének javítására irányuló javaslatok megtétele, − a lakosság bevonása, − javaslat tétel a város környezeti elkötelezettségének kinyilvánítására, a javasolt környezetpolitika megfogalmazása.

2. Szakmai és módszertani keretek 2.1 Elvek és gyakorlati igények A Környezetvédelmi Program kidolgozásánál irányadó szakmai elvek és gyakorlati megfontolások a következıkben foglalhatók össze: • A fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése. Ennek igényét Az Európai Uniós irányelvek és jogszabályok, valamint a hazai környezetvédelmi és a területfejlesztési törvények rögzítik. Az ebbıl eredı igényeknek, követelményeknek meg kell jelenniük a területi tervezés rendszerében (térségi és helyi területfejlesztési és rendezési tervek) is, valamint a környezetvédelmi tervezések alapjául szolgáló a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és a települési környezetvédelmi programokban is. Mindez azt jelenti, hogy a környezeti, mőszaki, gazdasági és társadalmi fejlesztések, beavatkozások kidolgozása, megvalósítása során biztosítani kell a természeti értékek megırzését, a természeti erıforrások takarékos és célszerő használatát, az ökológiai szempontok érvényre juttatását az életminıség javításához és a sokféleség megırzéséhez. A fenntartható fejlıdés elveinek figyelembe vételét az is kiemeli, hogy Pécs város önkormányzata több olyan nemzetközi programban is részt vesz, amelyek céljai, feladatai ennek az elvnek a gyakorlati megvalósítására alapulnak (pl. WHO Egészséges Városok, CIVITAS, ÖKOPROFIT, ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ). • A környezeti problémák megoldásának átfogó irányítása (menedzselése). Ez olyan új feladatként merül fel, amelynek keretében nem csak a problémák azonosítása, feltárása, az intézkedések és tervek kidolgozása, elfogadtatása és végrehajtása szükséges, hanem a rendszerint összetett környezeti problémák megoldásában közremőködık koordinálása, az érdekeltek és érintettek közötti hatékony kooperáció megvalósítása, a széleskörő szakmai és lakossági egyeztetések és információcserék biztosítása. Mindezek szükségességét alátámasztja, hogy − egyre kifejezettebben jelenik meg a lakossági és szakmai igény a város területén jelentkezı és környezetvédelemmel összefüggı problémák hatékony kezelésére, megoldására (pl. a zajkibocsátással, a zaj- és rezgésvédelemmel, légszennyezettséggel,

TOTAL

I-2


I. ELİZMÉNYEK

egészséges ivóvízellátással, a települési folyékony és szilárd hulladékok kezelésével, elhelyezésével, ártalmatlanításával, a csatornázással, stb. kapcsolatos feladatok). − az önkormányzatnak már ma is számos - kötelezı és önként vállalt - szolgáltatási feladata van, amelyek mellett az államigazgatási, hatósági feladatok ellátását is biztosítania kell (pl. területfejlesztés és rendezés, építési engedélyezés, levegıtisztaságvédelem, zaj- és rezgés elleni védem, természetvédelem stb.). Az Európai Unióhoz való csatlakozással az önkormányzati feladatok kibıvültek és megnıttek, ugyanis az EU joganyagával harmonizált hazai jogszabályok a jelenlegieknél szigorúbb követelményeket és ellenırzéseket támasztanak. − az önkormányzati feladatok között egyre nagyobb szerepet kell kapnia a tervezésnek, döntések elıkészítésének (szakmai, környezetpolitikai, társadalmi), az együttmőködésnek (lakossági, önkormányzati, szakmai; helyi, térségi, országos és nemzetközi szinten), a rendszeres és megfelelı tájékoztatásnak, információ cserének. Mindehhez rendelkezésre kellene állnia a törvényekben körvonalazott, elérhetı és használható területi és környezetvédelmi információs rendszereknek, amelyek kialakítása évek óta folyik, és amelyek elérhetısége ma még számos kérdést vet fel. Az EU elvárásokkal összhangban az ezekkel kapcsolatos problémák is mielıbbi megoldást igényelnek helyi szinteken is.

2.2 Ismeretek A város környezeti problémái, azok jellege, helye, súlyossága lényegében jól feltárt. Hasonlóképpen ismeretesek a szakmai megoldási módok, lehetıségek is; így a város környezeti állapotának, a problémák feltártságának és megoldhatóságának ismerete jónak ítélhetı. A rendelkezésre álló rendezési tervek, fejlesztést megalapozó tervek és programok (régiós, térségi és városi stratégiai tervek, a városi gazdaságfejlesztési terve, rövidtávú környezetvédelmi program stb.), a területrészek és tevékenységek szabályozását biztosító önkormányzati rendeletek mellett a szakvélemények, tanulmányok, adatok és információk széles köre nyújt lehetıséget a környezeti problémák, konfliktusok azonosítására, a megoldást biztosító feladatok meghatározására, a beavatkozások körének és módozatainak kidolgozására. • Adat- és információs háttér. A városra, a megyére és régióra kidolgozott fejlesztési koncepciók, programok eltérı tartalmúak és részletességőek, amelyekben a környezeti szempontok különbözı súllyal szerepelnek. A városra és térségére meglévı és témaorientált anyagok (terv, program, tanulmány), adatok és információk mellett a Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (DD-KTVF), valamint a Városfejlesztési Fıosztály munkatársai állítottak össze állapotfelmérést, helyzetértékelést a Program megalapozásához. Mindezek az ismeretek lehetıvé teszik az 1999-2004 közötti idıszak környezeti, gazdasági és társadalmi változásainak, tendenciáinak nyomon követését, megítélését és a várható alakulásuk elırejelzését. Emellett a város gazdasági szereplıi is szolgáltattak adatokat, információkat az 1997-2004 közötti környezetvédelmi tevékenységükrıl és közép vagy hosszú távú fejlesztési terveikrıl. A jelentısebb cégek beszámolóinak kivonatait az 1. melléklet foglalja össze. • Kérdıíves felmérés. A város és a városrészek környezeti állapotának minısítéséhez, a problémák azonosításához, a szükségesnek ítélt feladatok megjelöléséhez, a megkezdett vagy folyó és az elhatározott/tervezett programok, beruházások megadásához, a problémák szervezésének (adatok, információk, eszközrendszer, együttmőködés, kapcsoTOTAL

I-3


I. ELİZMÉNYEK

latok) megítéléséhez kérdıíves felmérés készült. A város gazdasági társaságainak, a szakmai és civil szervezeteknek, intézményeknek és szakembereknek megküldött és kitöltve visszaküldött kérdıívek módot adtak az érdekeltek, érintettek széleskörő véleményének megismerésére. Emellett a lakosság is véleményt nyilváníthatott a számára szerkesztett és széles körben hozzáférhetı kérdıív (Pécsi Hírek, Internet) kitöltésével és visszaküldésével. A változatos és hiányos kitöltés miatt a részletesebb feldolgozás ugyan nem lehetséges, azonban az egybehangzó válaszok, igények hasznos információkat szolgáltatnak a helyzetelemzéshez és a feladatok meghatározáshoz, a teendık kijelöléséhez.

2.3 Idıtáv A Nemzeti Környezetvédelmi Program idıtávját a környezetvédelmi törvény hat évben rögzíti, a Kormánynak pedig kétévenkénti beszámolási kötelezettséget ír elı [41. § (3)]. Hasonlóan legalább kétévenkénti felülvizsgálatot ír elı a törvény a települési önkormányzatok számára is [47. § (2)]. A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntı többsége valójában hosszú távú (legalább 10-15 év) gondolkodást, tervezést igényel. Ezt is szem elıtt tartva a környezetvédelmi programnak a rövid- (1-3 év), a közép- (3-6 év) és a hosszabb távlatú (kb. 10 év) idıszakot célszerő átfognia. Figyelemmel minderre, a Környezetvédelmi Program elsıdlegesen a 2005-2010 közötti idıszak célkitőzéseit, feladatait fogja át.

2.4 Gazdasági háttér A térség- és környezetfejlesztési célok megvalósításában az EU és a hazai céltámogatások pályázati rendszere a jövıben fokozott szerepet kap. Ezeknél rendszerint az alapvetı kritériumok között szerepel rendszerint az érvényes építési, létesítési engedély az adott beruházásra, beavatkozásra. Ezért egyértelmő, hogy a pályázásnál kiindulási feltétel a megfelelı tervek elkészítése és engedélyeztetése, ami költség- és idıigényes elıkészítéssel jár. Az önkormányzat rendelkezik helyi környezetvédelmi alappal, amelynek keretében mintegy 15 millió Ft/év nagyságrendő keret áll rendelkezésre a környezetvédelemmel összefüggı feladatok támogatásához, megoldásához. Emellett a város jelentıs összegeket irányoz elı az éves költségvetésében a városüzemeltetési, ezen belül a környezeti feladatokra is (zöldterületek, utak, közterületek fenntartása, illegális hulladéklerakók megszüntetése stb.). A költségvetési korlátok szabta keretek között fontos a problémák súlyozása, a megoldandó feladatok rangsorolása. Ennél viszont nem csak a szakmai, hanem a társadalmi szempontú igényfelmérésnek, igénykövetésnek, valamint a más térségi, városi programokhoz való kapcsolódásnak (támogatás, közremőködés) is meghatározó jelentıségő kell lennie.

TOTAL

I-4


II. HELYZETÉRTÉKELÉS

II. HELYZETÉRTÉKELÉS A város környezeti állapotának 1998-2004 közötti alakulásnak bemutatására a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség készített megalapozó tanulmányt. Az állapotfelmérés, helyzetértékelés részletesen tárgyalva a környezeti elemek (levegı, víz, föld) és az önállóan kezelt hatótényezık (hulladék, zaj és rezgés, környezeti biztonság) jellemzıit, a változások tendenciáit és a javaslatokat a beavatkozásokhoz. Ez szolgál alapul az elmúlt évek környezeti állapotának, viszonyainak áttekintı értékeléséhez, elemzéséhez.

1. A környezeti elemek állapota 1.1 Levegı A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet figyelembe vételével a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet jelölte ki az ország légszennyezett agglomerációit és "A, B, C, D, E, F" kategóriákba sorolt zónáit. Az „A, B és C” besorolású zónákra és településekre intézkedési program elkészítését írja elı a rendelet. Pécs város a „C” levegıminıségi zónába lett besorolva a mért légszennyezettségi adatok alapján, mivel egy, vagy több légszennyezı értéke a légszennyezettségi határérték és a tőréshatár között van. A vizsgált 5 különbözı légszennyezıanyag mért értékei alapján a szennyezı anyagonkénti kategóriákat a II-1. táblázat adja meg.

II-1. táblázat: Pécs környéke légszennyezettségi zónái Zónacsoportok a szennyezı anyagok szerint légszennyezı anyag SO2 NO2 CO PM10 levegıminıségi zóna F C F C

Benzol F

A Pécs és környéke a „C” kategóriába tartozik a nitrogén-dioxid és szilárd (PM10) légszennyezı anyagok légszennyezettségi eredményei alapján, ezért 2004. évben elkészült az intézkedési terv1 a levegıminıségi állapot javítására. Szmog-riadóintézkedési tervet az országban elsıként, 2000. januárjában léptetett életbe a város, felkészülve a jelentıs hatású ipari szennyezı források, a közlekedés valamint a kedvezıtlen meteorológiai körülmények együttes hatásának kezelésére. A szennyezık korlátozásával járó, illetve a lakosság széleskörő tájékoztatását is biztosító rendszer 2003-ban jogszabályoknak megfelelıen módosításra került. A helyi levegıvédelmi követelmények szabályozására alkotta meg az önkormányzat képviselıtestülete a 22/2003. (04. 23.) számú rendeletét. Ennek célja a környezeti levegı minı1

Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség: Intézkedési program Pécs és környéke zóna levegıminıség javításáról. Pécs, 2004. március

TOTAL

II-1



ségének tartós és hatékony megóvása, javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegı jó állapotának megırzése. A város területén üzemelı légszennyezettségi mérıhálózat 1998-2003 közötti mérési eredményei, a 2001. évben elvégzett teljes körő (lakosság, ipar, közlekedés) felmérés és légszennyezettségi modellezés eredményei, valamint a bejelentés-köteles légszennyezı források emisszióinak ismeretében a következık érdemelnek kiemelést:

1.1.1 A környezeti levegıminıség alakulása A Pécs területén mőködtetett mérıhálózat adatai alapján az egyes fıbb légszennyezık koncentrációinak alakulása a következıkben jellemezhetı: • Kén-dioxid (SO2). A monitorállomásokon mért éves átlagkoncentrációk 1998-tıl 2002ig enyhe csökkenı tendenciát mutatnak, majd egy stagnáló állapot a jellemzı. 2003-ban a monitorállomásokon mért éves SO2 átlagértékek 16-25 µg/m3 között alakultak, így jóval alatta maradtak az éves határértéknek (50 µg/m3). Az adatokat elemezve megállapítható, hogy − a város légterében a kén-dioxid szennyezettség mérséklıdik, amely összefügg a csökkenı energiaigény miatt kisebb erımővi tüzelıanyag felhasználással. − a kén-dioxid szennyezettség az egész várost érinti és ezért elsısorban a nagy kéndioxid kibocsátó források tehetık felelıssé. Ezt támasztják alá a főtésmentes idıszakok szmog közeli helyzetei is, amikor lakossági és intézményi főtés nincs, viszont a Pécsi Hıerımő - ha kisebb kapacitással is - folyamatosan üzemel. A lakossági és intézményi főtés légszennyezı szerepét jelzik a főtési idıszak megemelkedı szennyezettségi értékei. A főtési idıszakban az erımő mellett az egyéb ipari jellegő kibocsátások, valamint az egyedi főtéső területeken (Mecsek déli oldalán, Rácváros, Nagyárpád, Meszes, Fehérhegy és Vasas városrészekben) a lakossági főtés szerepe is meghatározó. − a széntüzeléső erımő magas kén-dioxid kibocsátása, a város domborzati és beépítettségi sajátosságai, valamint az inverziós meteorológiai viszonyok szmogriadó közeli légszennyezettségi állapotokat idézett elı. − a 2002-2003 folyamán a kén-dioxid város területén mért értékei nem haladták meg a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatáozott „tájékoztatási küszöbértéket". − a félórás, órás és a 24 órás kén-dioxid túllépési gyakoriság 2002-2003 folyamán enyhe csökkenı tendenciát mutat. A monitoring állomások közül a határérték túllépési gyakoriságok a Boszorkány úti állomáson a legmagasabbak, de a tendencia itt is csökkenı. 2004. év folyamán megtörtént a Pécsi Hıerımő Rt. földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása. Ezzel a kibocsátások - köztük a kén dioxidé is - jelentısen lecsökkentek, amit a 2004. második félévének immissziós mérései is jeleznek. • Nitrogén-dioxid (NO2). Az elmúlt években a szennyezettség alakulásában döntıen a közlekedés a meghatározó, de a főtési idıszakban a helyi főtések szerepe is jelentıs. Az 1998-2003 közötti években a város területén mőködı mérıállomásokon, főtési idı-

TOTAL

II-2



szakban, az éves átlagkoncentrációk 29-40 µg/m3, nem főtési idıszakban pedig 11-31 µg/m3 között változtak. Az adatok részletesebb vizsgálata alapján rögzíthetı, hogy − a Szabadság úti valamint a Buzsáki úti állomásokon az NO2 mérési eredmények csökkenı, a Légszeszgyár úti és a Boszorkány úti állomásokon viszont növekvı tendenciát jeleznek. Az 1998-2003 folyamán mért értékeknél a félórás és az órás határérték túllépések gyakorisága a Légszeszgyár úti és a Boszorkány úti mérıállomásokon növekedést, a Buzsáki úton és a Szabadság utcánál jelentıs csökkenést mutat. − az éves határértékét meghaladó (40 µg/m3) szennyezettség 1998-2002. évben a Szabadság úti állomáson, 2002-2003. évben pedig a Légszeszgyár úti mérıhelyen fordult elı. Így a jelentısebb légszennyezettséget a várost átszelı 6-os út mellett lévı monitorállomások regisztrálják (Légszeszgyár út, Szabadság út). − a mérıállomásokon a főtési és nem főtési idıszakban mért NO2 szennyezettség adatai szerint a főtési idıszak értékei egyértelmően magasabbak, ami összefügg a lakossági, valamint az intézményi és ipari főtéssel, tüzeléssel. A Mecsek-oldalban, Pécsbánya, Meszes és Vasas városrészek területén pl. a lakossági főtés a meghatározó. A nem főtési félévben a jelentısebb forgalmú területeken a közlekedési eredető szennyezettség kimagasló (6-os számú fıközlekedési út, belváros jelentısebb forgalmú helyei). A főtési idıszakban átlagosan 5-15 µg/m3 értékkel magasabb NO2 szennyezettség a város területén a földgáz üzemő egyedi tüzelések (lakossági, intézményi, üzemi) egyre nagyobb számával függ össze. • Szén-monoxid (CO). A CO kibocsátások döntıen a közlekedéssel és a főtéssel hoz-

hatók összefüggésbe. 1998-2003 folyamán a mérıállomásokon a szén-monoxid éves átlagkoncentrációi 0,0-1,3 µg/m3 között változtak, így nagyságrendekkel alatta maradtak a határértéknek (3000 µg/m3). Az alacsonyabb fajlagos kibocsátású gépkocsik és a korszerőbb tüzelıberendezések elterjedésével az emisszió is jelentısen csökken, amit a 2002-2003. években mért kisebb CO koncentrációk (0,0-0,9 µg/m3) is jeleznek. • Szálló és ülepedı por. A városi levegı porszennyezettsége döntıen a főtésbıl, tüzelésbıl, technológiákból, helyi szennyezı forrásokból és az utak porzásából, a jármőforgalom porfelverésébıl ered. Az 1998-2003 közötti vizsgálati eredményekbıl megállapítható, hogy − a teljes szálló por (TSPM) mennyiségét mérı Szabadság úti állomáson az éves átlagos koncentráció 40-60 µg/m3 között változott, és 1998-2000 valamint 2003. éven meghaladta az 50 60 µg/m3 éves határértéket. A 24 órás határértéken (100 µg/m3) felül mért porkoncentrációk gyakorisága is növekedést mutat. − a szálló por 10 µm alatti részének (PM10) mennyiségét mérı Buzsáki u.-i és a Légszeszgyár u.-i állomáson a szennyezettség tendenciája ingadozó, változó. A Légszeszgyár úti mérıhelyen a szállópor (PM10) jelentıs csökkenést mutat; a 2000-2003 között itt mért 20-40 µg/m3 24 órás porkoncentrációk az 50 µg/m3 határérték alatt maradnak. − az ülepedı por városi átlagos koncentrációja a nem főtési idıszakban 6-12 g/m2x30 nap, míg a főtésiben 4-6 g/m2x30 nap érték között változott, így nem haladta meg a határértéket (16 g/m2x30 nap). Ugyanakkor a határérték túllépés gyakorisága az EdiTOTAL

II-3



son úti és a Tüdıszanatóriumnál üzemelı mérıhelyen növekedést, a többi mérıhelyen pedig csökkenést mutat. A nem főtési idıszak magasabb szennyezettsége jól jelzi a helyi szennyezı források és az utak porterhelésének kedvezıtlen hatásait.

1.1.2 A kibocsátások fı jellemzıi Pécs város levegıminıségét alapvetıen az ipari és az erımői, a kommunális/háztartási (főtés) és a közlekedési kibocsátások határozzák meg. A város területén üzemelı légszennyezettségi mérıhálózat 1998-2003 közötti mérési eredményei, a 2001. évben elvégzett teljes körő (lakosság, ipar, közlekedés) felmérés és légszennyezettségi modellezés eredményei, valamint a bejelentés-köteles légszennyezı források emisszióinak ismeretében a következık érdemelnek kiemelést: Pécs város levegıminıségi helyzetének értékeléséhez 2001. évben Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség végzett teljes körő (lakosság, ipar, közlekedés) felmérést és elemzést, amelynél a 2000. évi adatok szolgáltak a városi összes emisszió összetételi és mennyiségi meghatározásához. Ennek eredményeit a II-2. táblázat tartalmazza.

II-2. táblázat: A kibocsátott légszennyezık Pécs területén (2000) ÁGAZAT

SO2

CO

NOX

szilárd anyag

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

2 8636

94,0

260

3,3

2 943

76,2

723

28,3

1797

5,9

1 495

18,7

261

6,8

1 742

68,1

Közlekedési

20

0,1

6 235

78,0

660

17,1

93

3,6

ÖSSZESEN

30 452

100

7 989

100

3 864

100

2 558

100

Ipari Lakossági

Az adatok és a %-os részarányok alapján látható, hogy a kén-dioxidnál (SO2) és nitrogénoxidoknál (NOX) az ipari, a szén-monoxidnál (CO) a közlekedési, míg a szilárd anyagoknál (por, korom) a lakossági források kibocsátásai a meghatározók. Az 1998-2003 közötti ipari, lakossági és közlekedési kibocsátási adatok alapján vizsgálva az összetételi és mennyiségi jellemzıket, a megállapítások a következıkben összegezhetık: • Ipari emissziók. A város ipari eredető emissziójának alakulásában üzembe lépése óta (1958) meghatározó szerepe van a Pécsi Hıerımőnek. A számos technológiai korszerősítés együtt járt a kibocsátások jelentıs csökkenésével is. A magas hamu (55-60%) és kéntartalmú (3-5 %) mecseki energetikai szenek tüzelése 2004 elsı felében szőnt meg és megtörtént 2004. év folyamán az erımő földgáz és biomassza (fa) tüzelésre történı átállítása. Bár a próbaüzem során végzett mérések a korábbi kibocsátások jelentıs mérséklıdését jelzik, az elmúlt idıszak megítéléséhez az 1998-2003. évek adatait lehet figyelembe venni. A város ipari, ezen belül az erımő légszennyezıanyag kibocsátásait a II-3. táblázat foglalja keretbe.

TOTAL

II-4



A táblázat adataiból jól látható az erımő kibocsátásinak meghatározó nagysága és részaránya, valamint a kén-dioxid, szén-monoxid és szilárd anyagok jelentıs, a nitrogénoxidok kisebb mértékő csökkenése. II-3. táblázat: Pécs város ipari légszennyezı kibocsátásainak alakulása A város és erımő kibocsátásai (t/év) és a kibocsátásokból az erımő részaránya (%) Év

SO2

CO

város

erımő

%

város erımő

1998

31 609

31 517

99,71 1 724

1999

27 265

27 170

99,65 1 112

2000

28 635

28 600

99,88

2001

22 725

22 695

2002

16 393

2003

17 803

NOX

Szilárd anyag

%

város

erımő

%

város

erımő

%

1 523

88,3

2 948

2 865

97,2

1 474

1 422

96,5

923

83,0

2 874

2 800

97,4

611

569

93,1

260

105

40,4

2 943

2 880

97,9

723

702

97,1

99,87

538

342

63,6

2 078

2 002

96,3

724

688

95,0

16 388

99,97

258

243

94,2

1 666

1 637

98,3

869

867

99,8

17 800

99,98

383

355

92,7

2 167

2 125

98,1

881

863

98,0

A diffúz ipari források közül legjelentısebb az erımő szénellátását biztosító pécsbányai Karolina külfejtés volt 1998-2003 között. Az erımő széntüzeléses technológiájának megszüntetésével a külszíni szénbányászat is felszámolásra került 2004. évben. Így az erımő átállítása a földgáz és biomassza tüzelésére, valamint a külfejtéses bányászat megszüntetése igen nagymértékben mérsékli a város területén légtérbe kerülı szennyezık mennyiségét. A város területén levı ipari üzemek közül a MÁV Vontatási Fınökség Kocsijavító Üzeme, a PE Rt Kıszénbánya Külfejtés Széchenyi akna, a Hirdi Fonó- és Szövı KFT, a Délhús Rt., Pécsi Sörfızde Rt., a Baranyatej Rt. és a Hirdi Panelüzem bocsátott ki még említésre méltó mértékben légszennyezıket. A 2000-ben gázüzemre átállított Hirdi Panelüzem mőködése a korábbi években a környezı területeken adott okot lakossági panaszokra, ami a kazánok melegüzem alatti koromlefúvatásával függött össze. A város egyes területein korábban a bőz okozott gondokat. Az elmúlt években az Ágazatközi Akcióprogram keretében bőzcsökkentési beruházások valósultak meg (Megyeri úti szennyvíztelep, Délhús Rt., Pécsi Bırgyár Rt.). A Megyeri úti szennyvíztelep megszőnt, a Pécsi Bırgyár szennyvíztisztító telepe bőzhatásának csökkentésére intézkedési tervet készült. A szerves oldószerek kibocsátása a Pécsi Bırgyár Rt., a Nokia Monitor Kf, a Bader Kapcsolószekrény Bt. és a Mecsekplaszt GMK területén fordult elı. • Lakossági kibocsátások. A lakossági főtésbıl, tüzelésbıl eredı légszennyezık kibocsátása az iparinak csak kis részét teszi ki (lásd II-2. táblázat). Ezek szerint a lakossági emisszió elsısorban a város légterébe kerülı összes szén-monoxid és szilárd anyag terhelésben szerepel jelentıs részaránnyal. Mindez összefügg a családiházas városi területek - döntıen szilárd tüzelıanyagokra alapozott - főtési módozataival. Ilyen a Szigeti városrész, Rácváros, Kovácstelep, Makár, Mecsek-oldal, Nagyárpád és Pécsszabolcs. Mivel a lakossági főtésnél a szennyezıanyag kibocsátás gyakorlatilag felszín közeli, a szennyezettség a forrás (kémény) pár tízméteres körzetére terjed ki. Mivel számos háznál így történik a főtés, kiterjedt területek, városrészek levegıminısége lehet kedvezıtlen egyes idıszakokban (pl. télen a reggeli és esti órákban). TOTAL

II-5



• Közlekedési eredető kibocsátások. Az átfogó vizsgálatok szerint a jármőforgalomból eredı emisszió legnagyobb részarányú a szén-monoxidnál, de jelentıs a nitrogénoxidoknál is (lásd II-2. táblázat). A nagy forgalmú útszakaszokon áthaladó jármővek mintegy 90-95%-át a személygépkocsik teszik ki, a tehergépjármővek pedig 60-80%kal haladják meg a buszok forgalmát. A város legnagyobb forgalmú útszakaszai az Alsómalom utcai szakasz, valamint a Siklósi út irányában levı Árpád híd. Hasonlóan magas a 6-os út átkelı szakaszai, így a Rákóczi út, Nagy Lajos király útja, József Attila utca, valamint a Siklósi út, Mártírok út, Dr. Veress Endre út, Hungária út, Szigeti út és Aradi Vértanúk útja, Kodály Zoltán út, Alkotmány út, Tüzér utca, és a déli városrészben a Nagy Imre út és Maléter Pál út. 2003-2004-ben megépült a déli megkerülı úthoz kapcsolódó keleti megkerülı út, a belvárosban a Somogyi Béla és a 48-as tér közötti összekötı út; így a legforgalmasabb Rákóczi utcai útszakaszon mérséklıdött a közúti forgalom.

1.1.3 Megállapítások A város területén légtérbe kerülı szennyezık mennyiségét és a mért levegıszennyezettség jellemzı értékeit, alakulását vizsgálva az 1998-2003 közötti idıszakra, a következık állapíthatók meg: • Az erımő kibocsátásainak mérséklıdésével (lásd II-3. táblázat) a városi összes kibocsátás is jelentısen csökkent, mivel az egyes légszennyezık döntı részét (2003-ban a 92,799,9 %-át) a Pécsi Hıerımő Rt. juttatta a levegıbe. Ennek hatásait elsısorban az immissziós állomásokon mért csökkenı kén-dioxid koncentrációk jelzik. Ugyanakkor a nitrogén-oxidok, szén-monoxid és a szálló és ülepedı porok levegıben mért mennyiségeinél, koncentrációik alakulásánál a helyi források a meghatározóak (lakossági főtés, közlekedés, diffúz légszennyezı források). • Az összes kibocsátások ugyan csökkentek, azonban a levegıminıség alakulásában meghatározó javulás nem következett be. Ez összefügg azzal, hogy − az erımő földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása 2004 folyamán megtörtént, de ennek a város légterének levegıminıségére kifejtett, várhatóan igen kedvezı hatásai csak az elkövetkezı években lesznek érzékelhetık. − a lecsökkenı városi összes kibocsátáson belül megnıtt a helyi források (közlekedés, lakossági főtés, építkezések) szerepe környezetük levegıminıségére (NOX, CO, szilárd anyagok).

1.2 Vizek 1.2.1 Felszíni vizek Pécs közigazgatási területérıl lefolyó/elfolyó felszíni vizek döntı része a Pécsi-vízzel, míg a Vasas-Hirdi városrésznél a Vasas-Hirdi vízfolyással hagyja el a térséget. A Pécsi víz jelentısebb mellékágai: a Patacsi vízfolyás, Magyarürögi vízfolyás, Új Füzes árok, Keszü-Kökényi vízfolyás, Nagyárpádi vízfolyás, Lámpás patak, Meszesi vízfolyás és a Szabolcsi vízfolyás, amely a Meszesi vízfolyással való összefolyása után, Pécsi vízként van nyilvántartva. A Vasas-Hirdi városrész csapadékvizeinek befogadója a Vasas-Belvárdi vízfolyás és mellékágai.

TOTAL

II-6



Tápláló vízfolyások, így a befogadó Pécsi-víz és a Vasas-Hirdi vízfolyás természetes vízhozama is kicsi, száraz idıszakban vízminıségüket döntıen a tápláló vízfolyások, valamint a bányavizek, a kezelt vagy kezeletlen szennyvizek határozzák meg. Az 1998-2003 közötti idıszak mennyiségi és minıségi viszonyainak változását, alakulását vizsgálva a következık rögzíthetık: • A vízminıségi jellemzık alakulása A Pécsi-víz minıségét a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség rendszeresen ellenırzi. Az oldalági vízfolyásokból (Pécsszabolcsi-, Meszes-, Nagyárpádi patak, stb.) csak eseti, célvizsgálatok történnek. − A Pécsi-víz Pécs-Tüskésréti szelvényében az oxigénháztartás mutatói viszonylag kedvezıek alakultak, a vízminıségi besorolás III. osztályú (tőrhetı). A nitrogén- és foszforháztartás mutatói alapján a vízminıség IV. osztályú (szennyezett). A szerves mikroszennyezık közül az ásványolaj-tartalom az osztály meghatározó, ennek alapján V. osztályú (erısen szennyezett) a vízminıség. A bányaterületekrıl, (meddıhányók) zagykazetták környezetébıl lefolyó vizek, hatása kimutatható, amit a sótartalom, a vezetıképesség és a mangántartalom értékei is jeleznek. − A Pécsi-víz Pellérdi szelvényénél - az oxigénháztartás mutatóit kivéve - IV. osztályú (szennyezett) a vízminıség. − A Pécsi-víz Zóki szelvényében a Pellérdi szelvényhez képest a nitrogén- és foszforháztartás mutatói – a városi szennyvízteleprıl bevezetett tisztított szennyvíz hatására – magasabbak, a vízminıség V. osztályúra (erısen szennyezett) romlik. A többi komponenscsoport mutatóira a IV. osztályú (szennyezett) minısítés a jellemzı. − A Pécsi víz vízgyőjtıhöz tartozó oldalági vízfolyások minısége általában megfelel a különbözı vízhasználatok vízminıségi igényeinek. Itt inkább mennyiségi korlátok jelentkeznek. Az 1997-2004. közötti idıszak vízminıségi trendjét vizsgálva megállapítható, hogy − a Tüskésréti szelvényben a Pécsi-víz minısége gyakorlatilag nem változott. A Pellérdi szelvényben a vizsgált komponenseknél javulás mutatkozik, amely a Pécsi Bırgyár területén üzemelı bırgyártással foglalkozó cégek egyre csökkenı szennyvízkibocsátásának a következménye. − a Zóki szelvényben a trendszámítást a 2002. év végétıl 2003. augusztus végéig tartó idıszak, amikor a városi szennyvíztelep üzemzavarokkal küzdött (sorozatos meghibásodások a levegıztetı rendszernél). Ettıl az idıszaktól eltekintve kijelenthetı, hogy 1997-hez viszonyítva a Zóki szelvényben a vízminıség javulása figyelhetı meg. • A felszíni vizeket érı terhelések − A Pécsi-víz legnagyobb terhelıje a Pécs-Pellérdi szennyvíztisztító telep, amely átlagosan 30 000 m3/nap tisztított szennyvízzel terheli a befogadót, ami közel a fele a vízfolyás átlagos vízhozamának. Ezért a kibocsátás hatására - még az elérhetı legjobb tisztítás-technológia alkalmazása esetén is - a vízfolyás minısége igen kedvezıtlenül alakul és rendszerint V., esetenként IV. vízminıségi osztályba tartozik. − A város más ipari szennyvízkibocsátói összességében nagyságrendileg kisebb menynyiségő szennyvízzel terhelik a befogadó Pécsi-vizet. A város területén Pécsi Hıerımő Rt. külfejtése, a Zsolnay Porcelángyár Rt., a Környezetvédelem a Bırgyártásért Kht. önálló szennyvízkibocsátásai a fıbb terhelı források, míg a Mecsekérc Rt. TOTAL

II-7



rekultivációval összefüggı kibocsátása a városi szennyvíztelep után, a városhatáron kívül éri el a befogadó Pécsi-vizet. A Karolina külfejtésbıl kiemelt bányavíz bevezetésének hatására a befogadó/elvezetı vízfolyások, így a Pécsi-víz kezdeti szakasza is magas sótartalmú. Ezeknek a telephelyeknek a jellemzı összes terhelése mintegy 12 %-a a kémiai oxigénfogyasztásnál és kb. 6 %-a az ammónium kibocsátásnál, a szennyvíztelep kibocsátásához mérve. Így hatásuk - az összes sótartalmat és az öszszes lebegıanyag tartalmat kivéve - kevéssé meghatározó a Pécsi-víz minıségének alakulásában. − A város csatornázatlan területei közül 1997-2003 között megtörtént többnek a csatornázása (Pécsújhegy, Magyarürögi völgy, Tettye, Pécsszabolcs, stb.). 2004. nyarán - az ISPA program keretében - megkezdıdött az ivóvízkészletek védıövezetében elhelyezkedı területeken a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Vasas és Hird továbbra is csatornázatlan. − A pontszerő kibocsátások mellett jelentıs hatást gyakorolnak a vízfolyások vízminıségre az ún. területi terhelések, így szennyvízszikkasztások, az illegális szennyvízbevezetések, az ipari és mezıgazdasági környezethasználatok. A csapadékvizekkel a területekrıl lemosódó szennyezıanyagok ugyancsak terhelik a város kisebb-nagyobb befogadó vízfolyásait. Nagyobb csapadékoknál, a csapadékhullás elsı idıszakában a lefolyó és sokszor jelentıs hordalékmennyiséget szállító csapadékvíz lényegében szennyvíz minıségő.

1.2.2 Felszín alatti vizek Pécs térségének földtani és morfológiai adottságai következtében a felszín alatti vizek változatos rendszere alakult ki. A város hegységi és hegyoldali részén karsztvíz és repedésvíz jelentkezik, a hegy lábánál rétegvíz megjelenésével kell számolni. A mély fekvéső, sík és domboldali területeken a talajvíz jelenik meg, mint felszín alatti elsı vízszint. A felszín alatti vizek utánpótlódásukat a lehulló csapadék beszivárgó részébıl nyerik és az érintkezési felületeken a különbözı víztartók vizüket átadják egymásnak. A felszín alatti vizek fı szivárgási iránya a Pécsi medence felszíni vízgyőjtıjének vízválasztó vonalától a Pécsi-sík mélyvonalán húzódó Pécsi víz, mint erózióbázis felé mutat, és tovább vonul a mélyvonalon Ny, DNy-i irányba. A város alatt lévı felszín alatti vizek egységes vízrendszert alkotnak, függetlenül a tároló kızetek korától és összetételétıl. Önálló vízföldtani egységet képez a Közép-Mecsek fı tömegét alkotó karsztosodott mészkı, amelynek déli oldali fı megcsapolója a Tettye forrás. A Nyugat-Mecsek elıterében elhelyezkedı Pellérdi és Tortyogói víztároló medencéknek csak az É-i és ÉK-i pereme helyezkedik el Pécs közigazgatási területén. Az itt kialakított vízmő telepek képezik Pécs város vízellátásának bázisát, ezért ezek fokozott védelme indokolt. Ezeknek a vízkészleteknek a rendszeres ellenırzése (monitoring) a következı rendszerben történik: • Országos felszín alatti vízminıségi monitoring. A felszín alatti vizek országos monitoring hálózatának három észlelési pontja található Pécs város közigazgatási területén, további három mintavételi pont található a Péccsel határos Pellérdi vízbázis területén.

TOTAL

II-8



− A karsztvíz jellemzı állapotát a Tettye-forrás vízminısége mutatja. A vízgyőjtırıl bejutó szennyezık ellenére az elmúlt 5 évben szennyezést jelzı vízminıségi jellemzık mért értékei nem haladták meg az ivóvízre megállapított határértékeket. − A miocén rétegvizeket monitorozza a Délhús Rt. B-87 számú kútja. Vízminısége kiegyenlített állapotú és az egyes összetevıi megfelelnek az ivóvíz minıségi követelményeknek. − A talajvizet a Patacsi városrésztıl délre, a vízmő üzemi területén lévı M-22 számú figyelıkút észleli és a Pellérdi vízbázis utánpótlódó vízkészletének minıségét jelzi. Mivel a vízminısége változó (KOIps 1,8-8,8 mg/l, az ammónium (NH4) 0,12-0,89 mg/l, a nitrit (NO2) 0,02-2,1 mg/l, a nitrát(NO3) 0-11,4 mg/l közötti), ezért közvetlen vízkivétel esetén nem felel meg az ivóvíz minıségi követelményeknek. − A porózus kızetanyagú rétegvizet a Pécshez közeli és a Pellérdi medence déli részén mélyített P-56 kút vízminısége jellemzi. • A P-6/A kút kissé változó vízminısége nem jelez szennyezettséget és megfelel az ivóvízre megadott követelményeknek. • A P-56 kút viszonylag alig változik, viszont az átlagosan 0,16 mg/l vas és 0,08 mg/mangán tartalma a víz vastalanítását teszi szükségessé. • Települési monitoring. A felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet 5.§ (8) bekezdése értelmében elıírja a városok települési önkormányzatának a talajvíz mennyiségi és minıségi állapotát, a szennyezések hatásának észlelését és értékelését biztosítót monitoring rendszer kiépítését, üzemeltetését. A rendelet erre nem ad határidıt, de megjelöli, hogy a talajterhelési díjból származó bevételt a települési önkormányzat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi és minıségi védelmére használhatja fel. Ennek minısül többek között a települési monitoring kialakítása és mőködtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése. A talajterhelési díjról a Közgyőlés 6/2005. (03. 07.) számú határozata rendelkezik, amely megadja az adatszolgáltatási kötelezettségeket, az eljárási szabályokat, a díjmentességet és a bevallás mintalapját is. Ezzel mód nyílik az elkövetkezendı években a települési monitoring kialakítása és üzemeltetésére Pécs város területén. • Lokális monitoring. A város területén több olyan telephely üzemel, ahol a tevékenység talajvízre gyakorolt hatásának az ellenırzését írta elı a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság. Így − a Pécsi Vízmő Rt. 7 db figyelıkutat telepített a Mecsekaljai szennyvíztelep környezetében, amelyekben talajvízre gyakorolt káros hatást eddig nem mutattak ki. − a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. Pécsszabolcs városrész területén a talajvízszint emelkedés bányászati okainak a felderítése érdekében végez vizsgálatokat. A településrészben 6 db ingatlant az ott lévı ásott kutakkal folyamatosan víztelenítenek és 10 db talajvíz figyelıkútban ellenırzik a vízszintet, vizsgálják a vízminıséget. − a QUARTZ Kft a Pécsváradi úti homokbánya lemővelt részét építési törmelékkel tölti fel. Az elhelyezés talajvízre gyakorolt hatását egy mintavételi ponton ellenırzik, eddig káros hatást nem észleltek. − a földalatti üzemanyagok vagy egyéb szénhidrogének tárolásának talajvízre gyakorolt hatását a következı telephelyeken ellenırzik: • E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Edison úti és Malomvölgyi úti telephelye, TOTAL

II-9

PÉCS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA • • •


Pannon Hıerımő Rt. Edison úti telephelye, OMV Hungária Kft Megyeri úti üzemanyagtöltı állomása, Baranya Megyei Állami Közútkezelı Rt. Eperfás úti telephelye.

• Vízbázisvédelmi monitoring. A Pécs ivóvízellátásában kiemelt jelentıségő vízbázisok területén a Pécsi Vízmő Rt. monitoring rendszereket. Így − a Tettye-forrás vízgyőjtı területén jelenleg 6 db figyelıkútban végeznek vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatot. − a hirdi vízbázist jelenleg nem használják, a két termelı és egy figyelıkút is tartalékként szerepel. − a Pellérdi vízmőtelepen 24 db talajvízre és sekélyebb rétegvízre telepített figyelıkút van, a rétegvizet 18 db kúttal monitorozzák. A vízgyőjtı területen Pécs, Pellérd és Keszü határában létesült többszintő megfigyelı kútcsoport. − a Tortyogói vízmőtelepen 7 db talajvíz figyelıkút, 13 db rétegvízre telepített figyelıkút mőködik, ezen kívül 6 db kútcsoport létesült a felszín alatti vízgyőjtı területen Bicsérd és Zók határában.

1.2.3 Megállapítások A város felszíni és felszín alatti vizeinek mennyiségi és minıségi alakulása, védelme kapcsán vizsgálva az 1998-2003 közötti idıszakot, összességében a következık állapíthatók meg: • A város felszíni vizeinek, tisztított szennyvizeinek és csapadékvizeinek döntı többségét elvezetı Pécsi-víz vízminısége alapvetıen nem változott; a többnyire erısen szennyezett (V), esetenként szennyezett (IV) kategóriába sorolható a fıbb paraméterek alapján. Vízminıségének kismérvő javulása csak a városhatáron túli zóki szelvényben észlelhetı. A többi kisvízfolyás vízminıségét a helyi szennyvízkibocsátások és szennyvízszikkasztások határozzák meg. • A legjelentısebb terhelı forrásává a Pécs-Pellérdi szennyvíztisztító telep vált, a többi, korábban jelentısebb kibocsátó összesen is csak a városi szennyvíztelep terhelésének töredékét juttatják a befogadókba. • 1997-2003 között jelentıs területrészek csatornázása történt meg (Pécsújhegy, Magyarürögi völgy, Tettye, Pécsszabolcs, stb.). míg továbbra is csatornázatlan Hird, Vasas és a Mecsekoldal egyes részei. • A csatornázások és a kibocsátott szennyvízmennyiségek kisebb csökkenése ellenére a felszíni vizek minıségénél jelentısebb javulást nem mutatnak a rendszeres és eseti vízvizsgálatok. • A különféle eredető felszín alatti vizek minıségének ellenırzésére kiépültek a figyelıkút rendszerek. Az országos, a lokális és a vízbázisvédelmi monitoring rendszer kútjai módot adnak vízminıség alakulásának nyomon követésére. Nem épült ki a talajvizek szennyezésére a települési monitoring rendszer.

TOTAL

II-10



1.3 Föld, talajfelszín 1.3.1 Szennyezett területek A múlt örökségét képezı, hátrahagyott tartós környezetkárosodások, környezetszennyezések 1996-98 között kerültek feltárásra. Ekkor egy rövid távú program keretében a Környezetvédelmi Felügyelıség összeírta az általa ismert szennyezett területeket, amely alapján egy prioritási lista készült az állami felelısségi körbe tartozó kármentesítési feladatokról. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében megkezdıdött a szennyezések felszámolása. • Önkormányzati kármentesítések. Az OKKP középtávú (1998-2002) szakaszának feladatairól szóló 2304/1997. (X.8.) Kormányhatározat melléklete értelmében ebbe a rendszerbe tartozik az Önkormányzati kármentesítési alprogram (ÖKAP) is, amely magában foglalja az egyes helyi önkormányzati alprogramokat, továbbá a szervezési, tervezési feladatokat. Az Önkormányzati Kármentesítési Alprogram (ÖKAP) megalapozásához megtörtént az önkormányzati tulajdonban lévı intézményi területek környezeti állapotának áttekintése, a valószínősíthetı környezetszennyezés és a becsülhetı kockázat meghatározása. Ezek ismeretében a következık emelendık ki: − Az Állatkert és a Vidámpark területén a környezeti kockázat nagy (5). Az Állatkert környezeti felülvizsgálata elkészült, ennek hatósági jóváhagyása, a szükséges beavatkozások meghatározása folyamatban van. A Vidámpark felmérésére a Tettyeforrás védıterületének felülvizsgálata keretében történt meg. − A Megyeri úti régi szennyvíztisztító telep jelenleg csak átemelı funkciót lát el. A korábbi, lényegesen nagyobb területre kiterjedı tevékenység hatásainak a felmérése még nem történt meg. − Az új szennyvíztisztító telep területén a szennyvíziszap tárolása okozhat környezeti problémát, a szennyvíztelep figyelıkút hálózatának kibıvítése szükséges. − A peremi területen lévı iskolák és intézmények jelenlegi szennyvízgyőjtıi a csatornázással egyidejőleg, öt éven belül felszámolásra kerülnek. • Állami felelısségi körbe tartozó kármentesítések. Pécsett a következı területek kármentesítése történt/történik meg: − A Pécs Edison u. 10. szám alatti, volt Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet galvanizáló üzemének környezetszennyezése. A feltárt nehézfém szennyezés az üzem területére korlátozódik. Jelenleg 3 db figyelıkút monitorozását végzik, amely a szennyezıanyagok fokozatos csökkenését mutatja, a természeti folyamatoknak köszönhetıen. − A felhagyott bányaüzemi területeken (Széchenyi akna, András akna, Petıfi akna, István akna, Rücker akna, Pécsújhegyi szénelıkészítı) a szénhidrogénnel szennyezett talajt kitermelték és ártalmatlanították, míg kármentesítést igénylı talajvízszennyezést az üzemi területeken nem tártak föl. A bányabezárás környezetvédelmi felülvizsgálata során és a szénbányászati meddıhányók rekultivációjának tervezésekor megtörtént talajvizek és fakadó vizek minıségvizsgálata is. Ezeket a sótartalma megemelkedett értékő, ezen belül jelentıs a szulfát-ion tartalom. A meddıhányók felületének rendezését és talajtakaróval való lefedését követıen várható a szennyezettség lassú csökkenése, melynek monitorozására a szabolcsi és a vasasi területen figyelıkutak létesültek. TOTAL

II-11



A szénbányászat mélyebb rétegekre gyakorolt hatásainak a megfigyelését 9 db. monitoring kúttal végzik. − Az uránérc bányászati alprogram környezetvédelmi beruházásai közvetlenül nem érintik Pécs város területét. Az uránércfeldolgozó üzem, a zagytározók és a zagyszállító vezeték okozta környezetszennyezések a Pécs város vízellátását szolgáló Tortyogói vízbázis hidrogeológiai védıterületén vannak, ezek felszámolása kármentesítı mőszaki beavatkozással, valamint tájrendezéssel történik. A végrehajtáshoz szükséges mőszaki létesítmények a 2193/2004. sz. kormányhatározat értelmében, várhatóan 2006. év végéig valósulnak meg teljes körően. A végrehajtáshoz szükséges létesítmények várhatóan 2006 év végéig valósulnak meg teljes körően. A mőszaki beavatkozás folyamatos mőködtetése és monitorozása több évtizedet vesz igénybe. − OKKP alprogram keretében a MÁV Rt. 1995-ben felmérte a Pécsi MÁV állomás környezeti állapotát is. A feltárt szénhidrogén szennyezıdés kármentesítését az elsık között kezdték meg, összehangolva az üzemi töltıállomás korszerősítésével. A szennyezett talajt eltávolították, az olajos talajvizet 1998 óta folyamatosan eltávolítják, a szennyezettség alakulását figyelıkutakkal ellenırzik. A szennyezıdés nem terjed túl az állomás területén, elmozdulása nem várható, így nem jelent veszélyt vagy kockázatot a környezı területekre. • Gazdálkodó szervezetek által végzett kármentesítések. A város területén a következı kármentesítések történtek/történnek meg: − Az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. jogelıdje 1996-ban fölmérte pécsi a telephelyeinek és a transzformátor állomásoknak a környezeti állapotát is. Az elcsöpögı olaj a transzformátorok alatti talajt szinte minden telephelyen elszennyezte. Ezért a transzformátorok környezeti követelményeknek megfelelı átalakítását folyamatosan, ütemezetten végezték, ezzel egyidejőleg a szennyezett talajt kitermelték és kezelték. Aktív kármentesítést jelenleg a Pécs-Kertvárosi 120/20kV-os alállomás területén végeznek. − A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. a Pécs Mohácsi úti gázelosztó állomása területén a jogelıdje által folytatott városi gázgyártás maradékanyagát találta meg a talajban. 2002. évben a szénhidrogén tartalmú iszappal elszennyezett földet kitermelték, a területet tiszta talajjal feltöltötték. A szennyezett talajjal érintkezı talajvíz állapotának az ellenırzésére évi két alkalommal monitoring vizsgálatot végeznek; az eredmények szerint a beavatkozás eredményes volt. − A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Mecsekalja-cserkúti bázistelepén és környezetében feltárt talaj- és talajvíz szennyezések felszámolása 1986-tól folyik. A szennyezett talajvíz kármentesítésére telepített három drén-rendszerbıl álló víztermelı rendszer és a víztisztító 1996 óta üzemel. A szennyezett terület kiterjedése a beavatkozások eredményeként kb. 15 ha területre csökkent, de a teljes megszőnésig valószínőleg még évekig várni kell. A telep és környezete szennyezettségét 41 db figyelıkúttal ellenırzik, ebbıl 4 db a rétegvíz minıségét észleli. − Pécs város területén a régi, nyilvános üzemanyagtöltı állomásoknak illetve az üzemek saját használatú töltıállomásainak a korszerősítése során számos helyen tártak fel talaj és talajvíz szennyezést. Ezek közös jellemzıje, hogy általában nem nagy kiterjedésőek, nem terjednek túl az üzem területén. Jelenleg a következı töltıállomásokon folyik kármentesítı mőszaki beavatkozás: - OMV Hungária Kft. Pécs, Zsolnay Vilmos úti üzemanyagtöltı állomás, - OMV Hungária Kft. Pécs, Siklósi út 22. alatti üzemanyagtöltı állomás, TOTAL

II-12



- Országos Mentıszolgálat Pécs, Megyeri úti üzemi töltıállomás, - Pannon Volán Rt. Pécs, Siklósi úti üzemi töltıállomás, - Interglob Szállítási Vállalat Pécs, Megyeri úti jármőjavító, − A Pannon Hıerımő Rt. a pécsi Tüskésréten helyezi el 1962 óta az erımőben keletkezı ipari hulladékát (salak és pernye) hígzagy, majd 1992 óta sőrőzagy formájában. A zagyból kioldódó sók a lerakó környezetében lévı talajvizet elszennyezték. A szennyezıdés kiterjedésének és koncentrációjának az ellenırzésére monitoring hálózatot üzemeltetnek. A mért adatok azt mutatják, hogy a kihelyezés megszőnését követıen, ha a talajvíz nem kap szennyezıanyag utánpótlást, a szennyezettsége a természetes hígulás következtében fokozatosan csökken és 5-10 éven belül megszőnik. Az erımő 2004. évi gáztüzelésre való átállása után zagyelhelyezés a Tüskésrét területén nem történik. Ezt követıen továbbra is szükséges a szennyezett csurgalék- és csapadékvizek elvezetése és kezelése kármentesítı mőszaki beavatkozás keretében. A híg- és sőrőzagy kazetták körül lévı 32 db figyelıkútban hetente mérik a vízszintet és évente két alkalommal vizsgálják a talajvíz minıségét, kémiai összetételét és nehézfém tartalmát.

1.3.2 Megállapítások A város területén a föld (talaj, telek) elszennyezettségének feltárása, a védelem érdekében szükséges mőszaki beavatkozások meghatározása és a kármentesítés (talajcsere, szennyezett talajvíz tisztítása, eltávolítás) már 1986-ban megkezdıdött (MOL). Az 1996-98 közötti felméréssel (Környezetvédelmi Felügyelıség) a város területén található, intézkedést igénylı területek váltak ismertté. Ezek ismeretében a szennyezett területek kármentesítése a következı programok keretében folynak: • az önkormányzati kármentesítések; • az állami felelısségi körbe tartozó kármentesítések; • a gazdálkodó szervezetek által végzett kármentesítések. Így a város szennyezett területeinek megtisztítását szolgáló mőszaki beavatkozások ellenırzötten, a változások nyomon követését biztosító monitoring mellett folytak/folynak.

1.4 Természet- és tájvédelem A város környezetvédelmi programjának 1999. évi elfogadása óta a helyzet és a bekövetkezett változások - a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által készített értékelés alapján- a következıkben foglalhatók össze:

1.4.1 Természetvédelem • A meglévı értékek védelme, kezelése. A város közigazgatási területén három országos jelentıségő és 14 helyi jelentıségő természetvédelmi terület, természeti érték található. Ezek részletesebb felsorolását, ismertetését a 2. melléklet foglalja keretbe. − Országos jelentıségő védett természeti terület • a Pintér-kert TT., ahol a kezelı a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Az 1,73 ha nagyságú terület 1977. óta védett. TOTAL

II-13



a Melegmány-völgy TT, amely 1957 óta védett és 719,6 ha kiterjedéső területébıl 250 ha fekszik Pécs közigazgatási területén. • a Jakab-hegy TT, amely 1978 óta élvez védettséget és 223,9 ha nagyságú területébıl csak 75 ha esik a város közigazgatási területére. − Helyi védett területek, objektumok: Kaliforniai óriásfenyı, Törökmogyoró (Bálicsi út), Páfrányfenyı, Tiszafák, Törökmogyoró (Apáca út), Szılıfa, Pécsbányatelepi szelídgesztenyés, Szent István tér - Barbakán kert, Pécs városi Parkerdı, Vörösáfonya, PTE Botanikus Kertje, Kálvária domb, Tettye-Havi-hegy, Dömörkapui sziklagyep-Karsztbokorerdı. A helyi védett értékek felett az elsıfokú természetvédelmi hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzıje gyakorolja. •

• Tervezett fejlesztések. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál jelenleg folyik az egységes Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Pécsi-sík TT kialakításának elıkészítése. Ezt az Igazgatóság a készülı és elfogadandót kezelési terv alapján terjeszti fel országos védelemre.

A Natura 2000 hálózat kiemelt jelentıségő különleges természetmegırzési területeit a 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet adja meg; a Pécs Mecsekre és Pécsi-síkra esı részeinek helyrajzi számos listáit a 2. melléklet tartalmazza. A nem védett területek természeti értékeirıl a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. Eszerint a Pécs területén is elıforduló, védelmet igénylı értékek a barlangok, források, lápok, víznyelık, földvárak, természeti területek, élıhelyek, védett állat- és növényfajok, földtani természeti értékek. Ezek országos jelentıségő, védendı objektumoknak, területeknek minısülnek, amelyeknél az elsıfokú természetvédelmi hatósági jogkört a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség gyakorolja 2005. január 1-tıl. A természeti területek országos felmérésre és kataszterezésre kerülnek; listájukat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter fogja közzétenni. • Település-ökológiai adottságok, folyamatok. A városi környezetben a mesterségesen létrehozott, telepített parkok, fasorok, parkerdık - tehát az urbán ökoszisztéma elemei jelentik “a természet"-et, és ezért azok fokozott érzelmi hatással bírnak. − Pécs belterülete szélsıséges települési (urbán) ökoszisztémának minısül, amelyben dominánsak a mővi elemek, és mőködését, fejlıdését nagyrészt társadalmi szabályozók biztosítják. Itt a mővi elemek nagy száma mellett sajátos fajösszetételő növény- és állatvilág jellemzi, amely szegényebb mint a környék élıvilága és szembetőnı az egzóta és adventív fajok magas aránya. Egyes fajok a vetélytársak hiánya miatti kedvezı körülmények miatt tömegesen léphetnek fel. A rendszer belsı egyensúly nem stabil, önszabályozó képessége csekély és tartósan tágabb környezetére utalt. A kialakult, érzékeny és rendszerint mozaikos élettereket is komoly zavaró/károsító hatások érik (pl. taposás, beépítés, téli sózás stb.); az emberi tevékenység az ökoszisztémára ható, egyik legjelentısebb tényezı.

− A város külterületén - a mővelési ágtól, domborzattól, vízellátottságtól, területhasználattól függıen - különbözı ökoszisztémák találhatók. Ezek között több a zavart, de elıfordulnak természetközeli állapotúak is. A természeti elemek komponensei módosulnak a városban és környezetében. Természetvédelmi szempontból aggasztó jelenség minden lakott környezetben és így Pécsett is, hogy egyes díszítı céllal ültetett növények rendkívül sikeres szaporodási stratégiáiknak köszönhetıen gyorsan terjednek és a lakott terület környezetének természetTOTAL

II-14



közeli élıhelyeit is megfertızik, átalakítják, degradálják. Fontos lenne a város területén található ilyen ültetett és spontán terjedı díszfajok – fıleg a bálványfa, Ailanthus altissima - lecserélése nem terjedı egyéb, lehetıleg ıshonos fajokra.

1.4.2 Tájvédelem A város tájképi adottságai kedvezıek. Tájvédelmi szempontból kiemelendı, hogy a városi területhasználatok felgyorsult változása, a beépítés a hegylábi térségben, a Mecsek oldalában kedvezıtlen tájváltozásokat okoz. A Mecsek kiemelkedı zöld szigete a város uralkodó táji értéke, amelynek egységét egyre több épület, építmény, vezeték, és torzzug bontja meg. Különösen érzékenyek a gerinc- és a tetıterületek, tehát a hegyvonulat természetes kontúrjai. A beépítés intenzitása szintén kedvezıtlen. A külszíni bányászat okozta tájsebek kevésbé feltőnıen, de szintén jelen vannak. Különösen ıszi-téli idıszakban feltőnıek a Mecsek-oldal telepített erdei- és fekete fenyvesei, amelyek a természetes társulásoktól eltérıen ıszi lombszínt nem produkálnak, s télen is zöld foltokként látszanak. Tájképi, tájvédelmi szempontokból problémát jelentenek a hegylábi szılık lakóterületté alakítása, kedvezıtlen a Kertvárosi “kockaváros" látványa déli és nyugati irányból. A város bevezetı szakaszai tájképileg zavartak, talán a legkedvezıbbek még az északi kapuk (Magyarürögi és Komlói út).

1.4.3 Megállapítások A város területén lévı természeti és táji értékek 1997-2004 közötti állapotának, helyzetének, a természet- és tájvédelem minısített problémáinak áttekintése és értékelése alapján a következık emelendık ki:

• A város közigazgatási területen az országos és helyi jelentıségő védett értékek, területek védelme biztosított. A 2004-ben megvalósult (Natura 2000) és a tervezett fejlesztések (egységes Mecsek Tájvédelmi Körzet) tovább bıvítik a kiemelt védelmet igénylı/élvezı területeket. • A természetvédelmi területek helyi rendszere alapvetıen kialakult, de fontos a települési környezet esetleges további természeti értékeinek a feltárása és védelem alá helyezése. Fokozott jelentıségő a már védett területek megfelelı kezelése, valamint az ezeket érintı tevékenységeknél a természetvédelemre alapozott szakhatósági munka. A helyi védett területek társadalmi elfogadottsága vegyes. Az ismeretterjesztés, az értékek bemutatása rendszerint nem megoldott. • A városnak nem lehet célja egy teljesen „civilizált”, kultúrkörnyezet megteremtése. Ezért lehetıséget kell teremteni a városi körülményeket még elviselı fajok, életterek, társulások megırzésére, fejlesztésére is. Ezért a település lakóinak, vezetıinek egyaránt fontossá kell, hogy váljon a természetes környezet, a természet- és tájvédelmi értékek megırzése, fejlesztése az építészeti és kulturális értékek mellett. A természet- és tájvédelemre fokozott figyelemmel kell lenni a domborzati, a klíma- és élıhelyi viszonyokat befolyásoló területhasználati változások, beépítések/átépítések tervezésénél, engedélyezésénél, megvalósításánál is.

TOTAL

II-15



2. Az önállóan kezelt hatótényezık 2.1 Hulladékok 2.1.1 Települési szilárd hulladékok Pécsett a települési szilárd hulladékok győjtését, szállítását és ártalmatlanítását a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. végzi; a rendszeres, szervezett szolgáltatásba bevont háztartások aránya közel 100%. A korszerő, pormentes, zárt győjtési rendszerben a járatok irányítását, maximális kihasználtságát, számítógépes járatszervezéssel biztosítják. A hulladékok kezelésével összefüggésben a következık emelendık ki: • Az összegyőjtött hulladékot (40 et/év) a város közigazgatási területén kívül üzemelı kökényi, korszerő, mőszaki védelemmel ellátott „nem veszélyeshulladék-lerakón” (szeméttelepen) helyezik el. A térségi lerakóként üzemelı telep mőködése - a MecsekDráva Hulladékgazdálkodási Projekt megvalósítása esetén is - évtizedekig biztosított. • A város közigazgatási területén minden évben felmérik az illegálisan lerakott, kommunális hulladékok helyét és mennyiségét is. A „vadlerakók” felszámolásáról - az önkormányzat finanszírozásában és közszolgáltatás keretében – a BIOKOM gondoskodik. • Az elmúlt években a BIOKOM korszerő hulladék begyőjtési - elıkezelési rendszert dolgozott ki. Ennek bevezetése lehetıvé teszi a szelektíven győjtött hulladékok hasznosítását, így a lerakással ártalmatlanítható hulladék mennyisége a keletkezı hulladékmennyiség 60-80%-ára csökkenthetı. • A város területérıl begyőjtött zöldhulladékot, nyesedéket - a kökényi lerakó területén kialakított komposzttelepen – a szelektíven átvett fahulladékokkal együtt komposztálják. A komposzt döntıen mezıgazdasági hasznosításra kerül, de szeméttelepi takarásra is használják. • A rendszeres lomtalanítás akciók keretében kb. 5 000 t/év mennyiségő hulladék győjtése, ártalmatlanítása történik meg.

2.1.2 Települési folyékony hulladékok Pécs a lakások 85 %-a van a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolva. A nem csatornázott területekrıl nyolc vállalkozásból álló polgárjogi társaság végzi közszolgáltatás kertében a folyékony hulladékok szippantását, szállítását a Pécs-Pellérdi városi szennyvíztelepre. Itt szippantott szennyvíz minıségellenırzése a fogadóegységnél a pH és vezetıképesség mérésével történik. 2004-ben a szennyvíztelepi fogadóállomásra Pécsrıl 112 000 m3 szippantott szennyvizet szállítottak. A környezı településekrıl még 5 000 m3-t fogadott a telep. Bár a fogadóegység kapacitása évi 182 500 m3, azonban a szennyvíztelep egésze alulterhelt, így a jelenleginél lényegesen több települési folyékony hulladékot nem tudnak fogadni.

TOTAL

II-16



2.1.3 Települési hulladékként kezelt egyéb hulladékok A települési szilárd hulladékok veszélyes hulladék tartalmát (0,05 %) döntıen a gyógyszerhulladékok, növényvédıszeres vagy festékes göngyölegek, növényi olaj, akkumulátor, fáradt olajok adják. Begyőjtésük az önkormányzat és a közszolgáltatás által finanszírozott lakossági akciók keretében évente két alkalommal történik. Ugyanakkor az átvétel egész évben, folyamatosan biztosított a BIOKOM Eperfás úti hulladékudvarában.

2.1.4 Ipari hulladékok, hulladékká vált termékek Az 1998-2004 közötti idıszakban a hulladékok keletkezésével, győjtésével, hasznosításával, ártalmatlanításával összefüggı változások a következıkkel jellemezhetı: • A város több száz vállalkozójánál keletkezı, veszélyes hulladéknak nem minısülı ipariszolgáltatási hulladékok fajtáiról, mennyiségérıl csak elızetes felmérések adatai állnak rendelkezésre. A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján az adatlapok összesítésére, a mennyiségek pontosítására 2005. március 1. után nyílik mód. • A Pécsi Hıerımő Rt. földgáz és biomassza tüzelésre való átállításával (2004) megszőnt a széntermelés és az erımővi pernye, salak zagyelhelyezési is. Így − a korábban Pécsett a legnagyobb mennyiségben keletkezı hulladékfajta, a szénbányászati eredető bányameddı keletkezése megszőnt. Ma már bányászati meddı gyakorlatilag csak a homokbányákban keletkezik, mely a bányagödrök szabad részén azonnal elhelyezhetık. − megszőnt az erımő széntüzeléső salakjának, pernyéjének (kb. 500 000 t/év) elhelyezése is a pécsi Tüskésréten. A zagytér rekultivációjának terveit a környezetvédelmi hatóság elfogadta, a kivitelezési, építési tervek készítése folyamatban van. • A különféle eredető és mennyiségő hulladékok győjtése, feldolgozása, hasznosítása lényegében megoldott; így − az útbontásból származó aszfalthulladékokat a helyszínen (Bagela Bt.) vagy a Magyar Aszfalt Kft. Eperfás u. 1. alatti telepén hasznosíthatják. − a gumiabroncsok begyőjtését és hasznosítását a BIOKOM koordinálja; gyakorlatilag a teljes gumiabroncs hulladék hasznosítása biztosított (GUMILL Rt., Flexo-Matic Kft.). − a 7 400 t/év mennyiségben keletkezı állati hulladékok hasznosítását, ártalmatlanítását az ATEV Rt. megyén kívüli feldolgozó üzemei és a BIOKOMPOSZT Kft. garéi komposzttelepe végzi. − a konyhai ételmaradékok összegyőjtését, ártalmatlanítókhoz történı elszállítását a BIOKOM szervezi. − az élelmiszeriparban keletkezı nagy mennyiségő hulladékból a sörtörkölyt takarmányozásra, a tejsavót élelmiszer adalékként hasznosítják. − a nyereséggel hasznosítható hulladékok közül a pécsi hulladékkereskedık Pécsrıl és körzetébıl 2004-ben közel 65.000 t fémhulladékot, és 13.000 t papírhulladékot vettek át. Ezek bontását, darabolását, válogatását, osztályozását, bálázását több, nagy területtel rendelkezı telephelyeken végzik (BIOMARK 2000, Baranyametall Kft, ERECO Rt., STEEL METÁL Kft, Szürke Kohász Kft). TOTAL

II-17



− a lakossági - és részben a szolgáltatói - üveg-, papír-, és mőanyag göngyölegek, szárazelemek szelektív győjtését a BIOKOM szervezte meg, melyeket a BIOMARK 2000 Kft. által üzemeltetett válogatómőnek ad át. − az inert építési-bontási hulladékok döntı része (évi 45 000 t) a QUARTZ Kft. Danitz pusztán üzemelı homokbányájába kerül. Az itt kialakított lerakó rekultivációs céllal fogadja a hulladékot, míg kisebb részt (évi 6 000 t) a kökényi lerakóban elhelyezett kommunális hulladék takarásához használnak. − a veszélyes hulladéknak nem minısülı termelési-szolgáltatási hulladékok jelentıs része a kökényi szeméttelepre kerül; itt 2004-ben 12 000 t Pécsett keletkezett ipari hulladékot raktak le. − a kórházak, rendelıintézetek és kb. 200 orvosi rendelı egészségügyi hulladékainak (400 t/év) begyőjtésérıl, elszállításáról és ártalmatlanításáról (Budapest) a Pécsi Környezetvédelmi Kft. és a Septox Kft. gondoskodik. − a bırgyártás krómtartalmú szennyvíziszapjait és a bırhulladékot a Környezetvédelem a Bırgyártásért Kht. garéi lerakójában ártalmatlanítják. A keletkezı hulladékok mennyisége évrıl-évre csökken, 2004-ben 1500 tonnát raktak le. − a Pécsi Vízmő Rt. granulált szennyvíziszapját már nem Kökényben rakják le, hanem a mezıgazdaságban hasznosítják. A jövıben a komposztálást kívánják megvalósítani a szennyvíziszap kezelésére.

2.1.5 Mezıgazdasági hulladékok A magánszemélyek állattartását önkormányzati rendelettel erısen korlátozták. A keletkezı elhullott állati tetemek elhelyezésére a dögkutaknál (Reménypuszta) elhelyezett konténerben van lehetıség, innen az ATEV szállítja el feldolgozó telephelyére. Nagyüzemi állattenyésztés a város területén nem folyik. Nagyüzemi növénytermesztésnél csak szılımővelés számottevı, melynek során veszélyes hulladéknak minısülı növényvédıszeres göngyölegek keletkeznek. A szılıvesszıt a legtöbb esetben nyílt téren elégetik.

2.1.6 Veszélyes hulladékok A "győjtés - szállítás - ártalmatlanítás" folyamatában jelentıs szerepet vállal a pécsi telephelyő Pécsi Környezetvédelmi Kft. (kisebb mértékben a STEEL METAL Kft.) is. Átveszik és ártalmatlanítják a kisebb vállalatok néhány kilogrammos mennyiségben keletkezı veszélyes hulladékait is. Az akkumulátorok győjtését és szállítását lebonyolító szervezet felépítését a BIOKOM Kft. kezdte meg. Folyamatosan növekszik az elektronikai hulladékok mennyisége. Ezek hasznosítása, ártalmatlanítása még nem kellıen megoldott, de a folyamat elkezdıdött, és dinamikusan fejlıdik. A hulladékká vált gépjármővek 2005. január 1-tıl csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkezı bontókban lehetséges. Pécsett egy autóbontó rendelkezik a szükséges engedéllyel, azonban ez a szám szükségszerően növekedni fog.

TOTAL

II-18



2.1.7 Radioaktív hulladékok Pécs város területén 20 izotóplaboratórium rendelkezik érvényes izotóp-felhasználási engedéllyel, ezek közül 14 a Pécsi Orvostudományi Egyetemen van. A radioaktív hulladékok ártalmatlanítása megoldott. A rövid felezési idejő radioaktív hulladékokat a felhasználás helyén, a hosszú felezési idejő (szilárd, folyékony) hulladékokat a POTE központi érlelı tartályában, az egyéb hulladékokat a Püspökszilágyon üzemelı Radioaktív Hulladéktároló és Feldolgozó Telepen kezelik, ártalmatlanítják.

2.1.8 Megállapítások A különféle eredető, halmazállapotú és veszélyességő hulladékok kezelése kapcsán a fıbb megállapítások a következık: • A hulladékgazdálkodással összefüggı jogszabályok megteremtették a bevallások és a mennyiségi nyomon követhetıség rendszerét. Ebben érvényesül a hulladékokat termelı és a kezelı (győjtés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) felelıssége, ellenırizhetısége. • A város területén keletkezı hulladékok győjtése, kezelése lényegében megoldott és ellenırizhetıen biztosított.

2.2 Zaj és rezgés elleni védelem Pécs város környezeti zajterhelésének kialakulásában nagy szerepe van a zaj- és rezgésforrások számának és az általuk kibocsátott zaj és rezgés nagyságának. Emellett meghatározó a kialakult városszerkezet, a különbözı funkciójú területhasználatok (lakóterület, gazdasági terület, közlekedési területek) egymáshoz viszonyított elhelyezkedése. A vizsgálatok egyértelmősítik, hogy döntıen a közlekedési és ipari zajok jelentik a fı problémákat egyes szakaszokon, területeken.

2.2.1 Közlekedési zaj Pécs város területének zajterheltségét továbbra is a közlekedésbıl eredı zajterhelés, ezen belül is a közúti forgalomból eredı zajterhelés határozza meg. A különbözı vizsgálatok (ÁNTSZ felmérése 2003, DDKvVF ellenırzései, a beruházások tervezése, hatásvizsgálata 1997-2004) ismeretében a zajviszonyok a következıkben jellemezhetık: • A közúti forgalom zaja. A városon áthaladó 6. számú I. rendő fıút, valamint az 57., 58. és 66. számú II. rendő fıutak városi szakaszai igen nagy forgalmat bonyolítanak. Hasonlóan nagy forgalmúak a városrészeket összekötı győjtı-összekötı utak, amelyek jelentıs terhelést okoznak a útmenti lakóterületeken. − Az 1998-2004 közötti idıszakban elkészült utak, amelyek mentén javult a zajhelyzet: • a déli városrészt a 6-os fıút keleti bevezetı szakaszával összekötı, ún. keleti elkerülı út; TOTAL

II-19



a korábban tervezett DNy-i elkerülı útnak az I.-II üteme; • a Somogyi B. - Bacsó B. utak korszerősített nyomvonala, valamint az út menti épületeknél a passzív akusztikai védelem (nyílászárók cseréje); • a Kálvária út új nyomvonalának kiépítése, amellyel az út távolabb került a lakóépületektıl. − A 6-os fıút városból kivezetı szakasza, a Makay István út melletti területeken viszont kedvezıtlenebbé. Az út mellé épült kereskedelmi létesítmények megépítésével egyidejőleg a forgalmi sávok száma és forgalma is megnövekedett. Különösen a csúcsidei forgalomnál jelentıs zajterhelés alakul ki az utat övezı lakóterületeken. − Az elmúlt években a város több pontján került sor a közúti forgalomból eredı zajkibocsátás ellenırzésére és ezzel párhuzamosan forgalomszámlálásra. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy valamennyi fıút mentén, de a győjtı-összekötı utak mellett területeket is jelentıs mértékő zajterhelés éri. Különösen zavaró és terhelı az éjszakai idıszakban jelentkezı nagymértékő terhelés. •

• A vasúti forgalom zaja. A Pécs - Szentlırinc - Budapest irányban haladó vasúti fıvonal mentén nappal 65-70 dB, éjjel 60-65 dB zajterhelés éri a nyomvonal melletti lakóterüetet, míg a Mohács irányba haladó mellékvonalak melletti területeken 60 dB-es zajterhelés jelentkezik. Sajnálatos módon az utóbbi idıben jelentısen csökkent a vasúti teherszállítás, és a személyszállítás vonatkozásában ugyancsak csökkenés mutatkozik. Bár ennek hatása a zajvédelem területén kedvezı, azonban miután ezzel párhuzamosan jelentısen megnıtt a közúti szállítás, mind a teher, mind a személyszállítás területén, mindez a közutak mentén jelentıs zajterhelés növekedést eredményezett és eredményez ma is.

2.2.2 Ipari zaj Az ipari létesítmények zajkibocsátásánál megállapítható, hogy a zajterhelés kisebb területeket érint, de ott koncentráltan jelentkezik. Ezek figyelembe vételével a zajviszonyokra a következı jellemzı: • Az utóbbi néhány évben a nagyobb ipari létesítmények kapacitása folyamatosan csökken, a folyamatos három mőszakról 2 mőszakra, vagy 1 mőszakra csökken a termelés, ami környezetük zajhelyzetének javulását is eredményezi. Több üzem az évek során elfogadott intézkedési tervnek megfelelıen, ütemezetten végzi a zajcsökkentési intézkedéseket. Az intézkedések hatékonysága méréssel is kimutatható, de jelzi ezt a panaszok megszőnése is (Sörfızde Rt, BAT Pécsi Dohánygyár, Lear Kft. cipıüzeme). • A város keleti részén létesült Ipari Park területén az utóbbi években több ipari létesítmény kezdte meg mőködését. Az Ipari Parknak az Újhegyi lakóterülettel határos részén az üzemi létesítménynek egyedi zajkibocsátási határérték mellett kerültek engedélyezésre; ezek betartását az üzemeltetınek minden körülmény mellett biztosítani kell. • A város területén az utóbbi idıben létesült bevásárló központoknál az építési idıszakban kellett a határérték teljesülését biztosítani a szükséges zajcsökkentési intézkedésekkel (Interspar Áruház, Plaza, TESCO, Árkád üzletház) A használatbavételt követıen elvégzett zajvizsgálatok a határértékek teljesülését igazolták a védendı területeken.

TOTAL

II-20



• A volt BÉV telephelye (Makay István u. 55.) a lakóterülettıl távol helyezkedik el, így az itt mőködı ipari létesítmények zajhatása nem jelent terhelı hatást.

2.2.3 Megállapítások Az 1998-2004 közötti fejlesztések, intézkedések és zajviszonyok vizsgálata alapján a következık rögzíthetık: • Pécs város zajhelyzetét alapvetıen a közúti közlekedés határozza meg. A forgalmi eredető zajszintek nemcsak a városon áthaladó országos közutak nyomvonalai mentén magasak, hanem a győjtı és összekötı utak mentén is. • Az elkészült utak mellett hiányoznak a még meg nem épült szakaszok, amelyek elısegíthetik a tehermentesítést, a kedvezıbb forgalomeloszlást és így zajviszonyokat (pl. a DNy-i összekötı út III., a forgalmat a 6-os fıútra kivezetı szakasza; a keleti és DNy-i utakat összekötı Maléter P. utcai szakasz; az átmenı forgalmat a város területérıl elvezetı/átvezetı gyorsforgalmi utak). • A vasúti forgalomnál ugyan a teherszállítás és a személyszállítás is jelentısen csökkent az elmúlt években, de fı vasútvonal melletti területeket jelentıs mértékő terhelés éri. • Az ipari zajviszonyok szempontjából kedvezı, hogy több nagyobb és zajos üzem megszőnt, vagy jelentısen csökkentette termelését és/vagy megszüntette az éjszakai mőszakot. Az üzemek többsége elvégezte vagy folyamatosan végzi a szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. A új üzemi létesítmények, vállalkozások csak a megengedett határértékek teljesülése esetén kapnak telephelyengedélyt.

2.3 Környezetbiztonság 2.3.1 Ipari létesítmények A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség a régióra kiterjedı, átfogó ellenırzés keretében (2004. szept.-okt.) rendkívüli környezetbiztonsági ellenırzést tartott Pécs veszélyesnek minısített ipari létesítményeiben is. Ezek: − − − − − − − −

Total Hungaria Kft. cserkúti gázlefejtı telepe, Magyar Olaj és Gázipari Rt. pécsi bázistelepe, Pannon Hıerımő Rt., Pécsi Bırgyár Rt., TRADELDA Hungária Kft. bırüzeme, LUGEX Vegyipari Kft., LEAR Cipıipari Kft., DÉLHÚS Rt. húsfeldolgozó üzeme.

A MOL pécsi bázistelepe és cserkúti gázlefejtı telep az ipari balesetek megelızésérıl szóló SEVESO-II. egyezmény hatálya alá tartoznak. Az ellenırzések kirívó mulasztást, hiányt vagy szabálytalanságot nem tártak fel, azonnali hatósági intézkedésekre nem volt szükség. Nem volt olyan körülmény, amely miatt súlyos környezetszennyezés bekövetkezése fenyegetne. A havária események esetére a szükséges

TOTAL

II-21



intézkedéseket a vízminıségi kárelhárítási tervek, havária tervek, technológiai és üzemeltetési utasítások kellı részletességgel tartalmazzák. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Kirendeltsége nyilvántartja − a különbözı kárelhárítási tervekkel rendelkezı üzemeket, a veszélyes anyagot felhasználó technológiát, a terv fajtáját (havária terv, mentési terv, veszély-elhárítási terv, általános polgári védelmi alapterv, vízminıségi kárelhárítási terv); − a veszélyes anyagokat felhasználó üzemeket, az anyagjellemzıket, a legnagyobb tárolt mennyiségeket, a tárolási helyeket és módokat. Kidolgozásra és elfogadásra került a Pécs város vízkárelhárítási tervének általános része (2001) és a részletes intézkedési terv (2002) is.

2.3.2 Potenciális veszélyforrások A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıségen a nyilvántartott potenciális veszélyforrásokat minısítették a veszélyeztetés mértéke szerint (0: nem jellemzı … 5: fokozottan veszélyes). A vizsgálatok szerint a város területén • felszín alatti víz és talajvédelmi szempontból 7 objektum minısül fokozottan veszélyesnek (5); a többi közepesen vagy kevésbé veszélyes. • levegıtisztaság-védelmi szempontból fokozottan veszélyesnek (5) egy, míg veszélyesnek (4) 7 objektum minısül; a többi közepesen vagy kevésbé veszélyes. • olyan objektum nem mőködik, amely a felszíni vizeket vagy környezetet zajjal, rezgéssel közepesen, vagy ennél kedvezıtlenebbül veszélyeztetné.

2.3.3 Környezeti kárelhárítás Önkormányzati feladatok. Az okozott környezeti károk elhárításához szükséges operatív tevékenységek végrehajtásáért minden esetben az okozó felel. Amennyiben a környezeti, vízminıségi kárt az Önkormányzat által végezett tevékenység okozta, az elhárítás szükséges tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása az önkormányzat feladata, mégpedig a kidolgozott és elfogadott kárelhárítási szabályzat szerint. Káresemények a város területén. Az 1998-2004 közötti idıszakban 11 rendkívüli szennyezést jelentettek be. Ezek közül 9 a felszíni vízfolyások szennyezése volt, 2 esetben talajszenynyezés történt. Egy esetben, a Ledinai ABC környékén okozott higany-szennyezés esetében maradt ismeretlen az okozó. A szennyezı anyagok között szerves és szervetlen szennyezı anyagok egyaránt elıfordultak. Rendkívüli bírság kiszabására 4 esetben került sor, melyek közül a legmagasabb birság összeget a Pécsi Vízmő, a részlegesen tisztított szennyvíz kibocsátásáért kapott. A kárelhárítás legtöbb esetben a csatorna és patakmeder tisztítására terjedt ki; a talajt ért szennyezéseknél a szennyezıanyag semlegesítése és összegyőjtése történt meg.

TOTAL

II-22



2.2.4 Megállapítások Az 1998-2004 közötti káresemények és ellenırzések tapasztalatai alapján a következık állapíthatók meg: • A potenciálisan veszélyesnek minısített pécsi üzemeknél a Környezetvédelmi Felügyelıség átfogó ellenırzése − kirívó mulasztást, hiányt vagy szabálytalanságot nem tárt fel; − azonnali hatósági intézkedésekre nem volt szükség; − súlyos környezetszennyezés bekövetkezését nem valószínősítette. • Az üzemeknél a szükséges intézkedéseket a vízminıségi kárelhárítási tervek, havária tervek, technológiai és üzemeltetési utasítások kellı részletességgel tartalmazzák. • A bekövetkezett káresemények (11) elhárítása sikerrel megtörtént.

TOTAL

II-23


III. PROGRAMOK TELJESÜLÉSE

III. A PROGRAM FELADATAINAK TELJESÜLÉSE 1. A projektjavaslatok áttekintése 1.1 A vizsgálat célkitőzései A felülvizsgálandó PROGRAM • a vizsgálatok, elemzések alapján azonosított környezeti problémák, konfliktusok ismeretében meghatározta a környezeti, környezet-egészségügyi tényezık, mutatók elérendı, fenntartandó célállapot-rendszerét. • az állapotfelmérés, helyzetértékelés és az elérendı célállapot alapján meghatározta a környezeti minıség, állapot és/vagy a tevékenységek, folyamatok megırzését, javítását, fejlesztését vagy megszüntetését igénylı területi beavatkozások körét. • a kitőzött célállapot elérése több, egymással is összefüggı intézkedést, beavatkozást kíván meg; ezek a célirányos és feladat-orientált projektek képezik a város környezetvédelmi programjának stratégiai tervét. • a megoldandó problémák azonnali megoldását a pénzügyi és idıbeni tényezık határolják be, ezért - a kiválasztást követıen - hat projekt részletesebb kidolgozása történt meg. A környezeti konfliktusok feloldására, a célkitőzések elérésére felvázolt projektjavaslatok áttekintése a felülvizsgálat egyik alapvetı feladata, amelynek célja annak tisztázása, hogy • a Programban meghatározott, elérendı célállapotok és stratégiák, javasolt intézkedések, beavatkozások teljesültek-e? • a nem teljesült célok, feladatok továbbra is aktuálisak-e? • melyek a városi környezeti állapotát, minıségét jelenleg és hosszabb távon is befolyásoló, meghatározó problémakörök, konfliktusok? • melyek azok a feladatok, amelyek projektjavaslatként kidolgozást igényelnek?

1.2 A projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata Az azonosított és megoldást igénylı környezeti problémák, konfliktusok "készletébıl" kialakított projektek együttese tartalmazza azokat a sokszor egymással szorosan összefüggı, egymásra épülı feladatokat, amelyek végrehajtása, megvalósítása biztosítja a célkitőzések elérését. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, valamint a Városfejlesztési Fıosztály munkatársai által összeállított állapotfelmérések, helyzetértékelések mellett a városi gazdálkodó szervezetek által szolgáltatott adatok, beszámolók is lehetıséget adtak a témakörök aktualitásának megítélésére. Emellett a kérdıíves felmérés (szak-

TOTAL

III-1



értık, lakosság, civil szervezetek) is felvetettek olyan kérdéseket, amelyek a projektjavaslatok témaköreibe besorolhatók és hozzájárulnak az aktualitások mérlegeléséhez. Mindezek figyelembe vételével a célok és az egyes projektjavaslatok megvalósítását a következıkben lehet összefoglalni:

1.2.1 A célok aktualitása 1997-2002

MEGÍTÉLÉS, AKTUALITÁS

Fı cél: • az egészségesebb életfeltételeket biztosító termé-

A célok aktuálisak továbbra is és összhangban vannak szeti és települési környezet megteremtése a terve- a VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ céljaival és zett és várható társadalmi, gazdasági fejlıdés mel- prioritásaival is. lett; • a fenntartható fejlıdés elérése és biztosítása a város területén és térségében. A VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ szerinti célok és prioritások (a Közgyőlés 448/2002.(10.03.) számú határozatával jóváhagyva). • Európai normáknak megfelelı egészséges, jól lakható, megfelelı ellátást kínáló, jó társadalmi közérzetet és rendezett, igényes települési környezetet nyújtó város, amellyel lakói azonosulhatnak, és amely a befektetık és a turisták számára pedig vonzerıt jelent; • nagyságát, lélekszámát és kiterjedését tekintve európai léptékkel közepes mérető (145-165 ezer lakosú), amelyik megırzi, ápolja történelmi légkörét, szellemiségét és kialakult építészeti stílusát; • inkább szellemi-kulturális-történelmi értékei, sajátos stílusa által válik vonzóvá, és nem a hagyományos értelemben vett iparváros; • gazdasága fejlett, de azt inkább a technikai fejlettség és nem a kevésbé igényes, tömegproduktumot nyújtó gazdasági tevékenység jellemzi; • regionális centrum szerepet tölt be: − szellemi, kulturális és oktatási centrum, − egészségügyi központ, − szolgáltató és kereskedı város, − technológiai, kutatási és fejlesztési központ, − idegenforgalmi célpont, − közigazgatási centrum, − egyházi központ, • az európai városhálózat integráns része, a középeurópai városi munkamegosztás aktív szereplıje.

TOTAL

III-2



1.2.2 A projektjavaslatok teljesülése 1998-2004


I. KÖRNYEZETI ELEMEK I/1. A levegıminıség javítása Cél : hosszú távon a város környezeti levegıminıségi állapotának javítása, rövidtávon a jelenlegi terhelés szinten tartása a mindenkori levegıminıségi határértékek figyelembevételével.

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött átfogó céllal és tartalommal nem indult vizsgálat, tervezés. Viszont más okból több olyan intézkedés, beavatkozás történt, amely a korábbi programnak is részét képezi (erımővi kibocsátás csökkentés, szmogriadó terv bevezetése, parlagfő program beindítása).

Indoklás: a környezeti levegıminıségi állapot folyamatos értékelése a város légszennyezı anyagokkal való jelentıs terhelését mutatja, mely már jelenleg is kimutatható egészségállapot romlást idézett elı az itt élı lakosság esetében. Ennek jelentıs közegészségügyi vonzatai a gazdasági fejlıdés akadályaként jelentkeznek a A város 2000. januárjában léptette életbe a szmogriadó beruházási kedvre gyakorolt kedvezıtlen hatás intézkedési tervet, amit 2003-ban módosítottak. Ez a jelentıs hatású ipari szennyezı források, a közlekedés miatt. valamint a kedvezıtlen meteorológiai körülmények együttes hatásának kezelésére hivatott. Az önkormányzat képviselıtestület megalkotta a 22/2003. (04. 23.) számú, a levegı minıségének védelmét szabályozó helyi rendeletet. Ennek célja a környezeti levegı minıség tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések Feladatok: megakadályozása, az emberi egészség védelme. Megvalósult • a város levegıminıségére jelentıs hatást kifejtı erımővi kibocsátások csökkentése Részben valósult meg • a közlekedési emissziók csökkentése Részben valósult meg • a gázprogram megvalósítása Részben valósult meg • a távfőtés kiterjesztése Megvalósult • szmogriadó terv alkalmazásának elrendelése • parlagfő visszaszorítási program kidolgozása és Megvalósult végrehajtása Részben valósult meg • információs, tájékoztatási stratégia kidolgozása

TOTAL

III-3



I/1.1 A közlekedési emissziók csökkentése, elsısorban a forgalmas utak mentén RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött átfogó céllal és tartalommal nem indult vizsgálat, tervezés. Viszont más okból több olyan intézkedés, beavatkozás történt, amely a korábbi programnak is részét képezi; így - megvalósultak a forgalmat mérséklı, elterelı útszaIndoklás: a város levegıminıségének jelenlegi kaszok (Somogyi-Bacsó-Sport utcai átkötés, a DNy-i kedvezıtlen állapota, elsısorban a közlekedési elkerülı út elsı szakasza és csomópontjai stb.). eredető, talajközeli nitrogén-oxid kibocsátások megtörtént a tömegközlekedési jármővek motorjainak okozta szennyezettség káros környezet-egészkorszerőbbre cserélése, új, környezetbarát buszok ségügyi hatásokkal jár, melyek csökkentése sürüzembe állítása. getı feladat. - életbe léptek és mőködnek a korábban tervezett, a belváros forgalomcsillapítását és parkolási rendjét Feladatok: szolgáló intézkedések. Nem valósult meg • A várost elkerülı út teljes kiépítése Részben valósult meg • Az észak-déli és a kelet-nyugati kapcsolatok javítása, az egyes városrészek zavartalan összeköttetésének megvalósítása Részben valósult meg • A városi úthálózat optimális terheléselosztása a közlekedésfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztésekkel Megvalósult • A belváros forgalomcsillapítási rendjének felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása és kiterjesztése. Megvalósult • Parkolási rend és tömegközlekedési koncepció kidolgozása Részben valósult meg • A tömegközlekedési jármőpark és a szolgáltatás színvonalának javítása Cél: a jellemzıen magas légszennyezıanyag koncentrációkat eredményezı forgalom áthelyezése a sőrőn lakott területekrıl; továbbá − a közlekedési koncepció megvalósítása; − a tömegközlekedésbıl eredı kibocsátások csökkentése.

I/1.2 Parlagfő visszaszorítási program kidolgozása és megvalósítása Cél: a biológiai allergének, elsısorban a parlagfő elterjedtségének visszaszorítása.

MEGVALÓSULT

Indoklás: biológiai allergének növekvı tendenciát mutató allergiás megbetegedéseket okoznak, melyek csökkentése területi elterjedtségüknek az önkormányzati intézmények, vállalkozások és a lakosság együttmőködésével megvalósítható visszaszorításával lehetséges. A parlagfő irtásának kötelezettsége az egészségügyi törvény alapján mindenkit terhel. Feladatok: • a más térségekben, területeken szerzett tapasztalatok áttekintése (pl. paksi mintarégió) • parlagfő visszaszorítási program kidolgozása • a program megvalósításához − együttmőködés kialakítása a város és más települések között önkormányzati szinten és a civil szervezetek szintjén − lakossági felvilágosító munka.

Pécs önkormányzata 1993. évi rendeletében szabályozta a parlagfő elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket. Ezt 2003-ban hatályon kívül helyezték és a parlagfő elleni védekezés szabályait a 22/2003.(04.23.) számú, a levegı minıségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló rendeletbe integrálták. 1995-tıl az önkormányzat megszervezte a „Pollen munkacsoport”-ot a Városfejlesztési Fıosztály, az ÁNTSZ , az önkormányzat Egészségügyi Bizottsága és Közterület-felügyelete valamint a Környezetünkért Közalapítvány közremőködésével. A munkacsoport 1998-ban meghatározta a parlagfő visszaszorítás stratégiáját. A város területén a beavatkozásokat ennek a stratégiának a figyelembe vételével végezték az érintett és az érdekelt szervezetek.

TOTAL

III-4



I/2. Felszíni vizek vízminıségének javítása Cél a Pécsi-víz és a felszíni vízfolyások minıségének fokozatos javítása, a vízfolyások környezetének tájrendezése.

NEM valósult meg

A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött átfogó céllal és tartalommal nem indult Indoklás: a pellérdi szelvénynél a jelenlegi vízminısí- vizsgálat, tervezés. Bár más okból történt olyan tés minden komponens csoportban V. osztályú, intézkedés, beavatkozás is történt , amely a korábbi erısen szennyezett. programnak is részét képezi, az alprogram lényegében nem valósult meg. Feladatok: • felmérés, mérések (szennyezı források, kibocsátáA város felszíni vizeinek, tisztított szennyvizeinek és sok; vízhozamok) csapadékvizeinek döntı többségét elvezetı Pécsi-víz • tájrendezés vízminısége alapvetıen nem változott; a többnyire • területhasználat erısen szennyezett (V), esetenként szennyezett (IV) kategóriába sorolható a fıbb paraméterek alapján. A megvalósítás lépései: Vízminıségének kismérvő javulása csak a város- A kisvízhozamú befogadó miatt a vízminıség javítása érdekében a szennyvíztisztítóknál a bioló- határon túli zóki szelvényben észlelhetı. A többi giai lebontáson túl a növényi tápanyag-eltávolítást kisvízfolyás vízminıségét a helyi szennyvízkibocsátások és szennyvízszikkasztások határozzák meg. is fokozatosan meg kell követelni. - A szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében a A legjelentısebb terhelı forrássá a Pécs-Pellérdi Pécsi Bırgyár szennyvíztisztításánál minimálisan a szennyvíztisztító telep vált, a többi, korábban jelenIII. területi kategóriában elıírt határértékeket kitısebb kibocsátó összesen is csak a városi szennyvízelégítı tisztítási hatásfokot kell biztosítani, az eseti telep terhelésének töredékét juttatják a befogadókba. krómszennyezés lehetıségét ki kell zárni. A kibocsátások tervezésénél, engedélyezésénél a Pé- A távlati öntözıvíz kivételi igények kielégíthetıcsi-víz sótartalmát alapvetıen meghatározó bányasége érdekében a vízfolyást jelenleg érı sóterhelés vizek (Karolina külfejtés) és a tüskésréti zagyterek növekedésének gátat kell szabni. csurgalékvizeinek kezelése (Pannon Hıerımő Rt.) szükséges kibocsátás elıtt a 2000 mg/l összes sótartalomra megállapított határérték eléréséhez.

I/3. Felszíni alatti vízkészletek védelme Cél a felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minıségének megóvása, javítása az ivóvíz célra történı hasznosítás érdekében.

RÉSZBEN valósult meg

A két alprogram közül - a felszín alatti vízbázisok védelme keretében elkéIndoklás: Pécs ivóvízbázisai sérülékeny földtani szült a biztonságba helyezés terve (2004), azonban környezetben üzemelnek. A vízbázisok elfogadása, kihirdetése nem történt meg. utánpótlódási területein létesült iparterületek, kereskedelmi létesítmények, lakó- és mezıgazdasági - a talajszennyezések felmérése megtörtént, azonban nem áll rendelkezésre a város számára egy egységes területek potenciális szennyezı forrást jelentenek, adatbázis, amely a döntések, tervezések, engedélyeígy veszélyeztetik a város jó minıségő vízzel törzések megalapozásához szükséges. ténı ellátását.

I/3.1 Felszín alatti vízbázisok védelme Cél a felszínalatti vízbázisok védıterület rendszerének kialakítása és érvénye juttatása. Feladatok: • a sérülékeny környezetben lévı vízbázisok (Tettyeforrás, pellérdi-, tortyogói-, hirdi vízmővek) védıterület rendszerének lehatárolása • a biztonságban tartás érdekében a tiltó és korlátozó rendelkezések kidolgozása és érvényre juttatása, ennek a város rendezési tervébe való beintegrálása

TOTAL

RÉSZBEN valósult meg Megtörtént a város vízellátását biztosító ivóvízbázisok (P- és T-terület, Tettye forrás) felmérése és a védıövezetek, hidrogeológiai védıidomok lehatárolása, rögzítésre kerültek a szükséges intézkedések. A tervek hatósági engedélyezése 2004-ben kezdıdött és még tart; a kihirdetés és tényleges megvalósítás még várat magára.

III-5



I/3.2 A talajszennyezések csökkentése, megszüntetése Cél a talajszennyezések csökkentése, megszüntetése. Indoklás: a város területén található talajszennyezések veszélyeztethetik a felszíni és a felszínalatti vizeket. Feladatok: • a már szennyezett területek számbavétele • a potenciális szennyezı források azonosítása (környezetbiztonság)


A kármentesítést igénylı területek felmérése, kötelezése megtörtént 1998-2002 között. Az önkormányzati, az állami és gazdálkodói felelısségi körbe tartozó kármentesítési feladatok ismertek, a kármentesítések egy része befejezıdött, más része viszont még évekig folyik (pl. MOL Bázistelep), vagy ezután kezdıdik meg (tüskésréti zagyterek). A megvalósítás lépései: Emellett nem áll rendelkezésre a város számára egy – a szennyezett területek felmérése egységes adatbázis, amely a döntések, tervezések, – kárelhárítási terv – a szennyezett területek kármentesítése (pl. Edison engedélyezések megalapozásához szükséges. út: Országos Kármentesítési Program

I/4. A talaj védelme Cél a talaj termıképességének biztosítása, az erdıterü- RÉSZBEN valósult meg letek csökkenésének megakadályozása, valamint az eróziós folyamatok csökkentése, a talajállapot A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban javítása. kitőzött átfogó céllal és tartalommal nem indult Indoklás: a városi ökológiai rendszer lényeges elemét vizsgálat, tervezés. Viszont más okból több olyan képezı talaj minıségi és mennyiségi jellemzıi je- intézkedés, beavatkozás történt, amely a korábbi lentısen befolyásolják a város, mint ökoszisztéma programnak is részét képezi; így állapotát, ami indokolja megırzésének, javításá- a pellérdi vízbázis védıövezetein belül a szükséges nak szükségességét. beavatkozások, a területhasználati és mővelési korFeladatok: látozások meghatározása. - a jelentısebb meddıhányók tájrendezése, rekultivá• Földvédelmi stratégia kidolgozása: ciója (István aknai és Vasas D-i meddıhányó stb.) − A jelenleg mezıgazdasági mővelésbe vont termıterületek szervesanyag- és tápanyag készletének fenntartása, vagy javítása. − A beépítésre kerülı talajfelszínek humuszos rétegének megóvása. − A város és környékére jellemzı kiskertes gazdálkodás esetében a talajtápanyag és növényvédı szer szakszerő használatának, befolyásolhatóságának és ellenırzésének megteremtése. − A pellérdi vízbázis hidrogeológiai védıterületén történı kiskertes mővelés talajhasználatának szabályozása és ellenırzése. • A meddıhányók és külszíni bányagödrök elmaradt rekultivációjának elvégzése

TOTAL

III-6


1998-2004 II. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET II/1. Ivóvízellátás Cél : a város biztonságos és teljes ellátása közüzemi ivóvízzel Indoklás: alapvetı környezeti/közegészségügyi követelmény a város jó minıségő ivóvízzel való ellátása Feladatok: • Az ellátatlan városrészek folyamatos bevonása az elkészült tervek szerint, párhuzamosan a szennyvízhálózat fejlesztésével. • A takarékos vízhasználatot ösztönzı szabályozás kialakítása mind a kommunális szolgáltatások, mind a gazdasági élet területén. • A vízkezelés korszerősítése.



RÉSZBEN valósult meg A tervek rendelkezésre állnak, a megvalósítás azonban 2004-ben kezdıdött meg és még több évig tart. Pécs város területének 92 %-a, a lakosság 95-97 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. Az önkormányzat vízhálózat bıvítési programja hazai forrásokból folyik. Az eddig ellátatlan területeken a beruházások az ISPA projekt keretében valósulnak meg; ezeken a területeken a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése mellett, a vízellátó hálózat is megépíthetı. Az ISPA projekt mellett megvalósítandó vízhálózat bıvítés 18 területen megközelítıleg 2760 ingatlan csatlakozását, valamint 48 km vízvezeték megépítését igényli. A Pécsi Vízmő Rt. a Középtávú Közmőfejlesztési Koncepciójában (2004) rögzíti az ivóvízellátás mőszaki, biztonsági és területi fejlesztésének feladatait.

II/2. Szennyvízelvezetés, kezelés Cél : a kommunális szennyvíz győjtésének, elvezetésének, kezelésének fejlesztése.


Indoklás: a felszíni és felszínalatti vizek szennyezésének csökkentése, az életminıségi feltételek javítása. Feladatok: • A város szennyvízelvezetı rendszerének - elsısorban a sérülékeny vízbázisok területén történı - további bıvítése a kidolgozott tervek szerint, összhangban az ivóvíz-hálózati fejlesztésekkel. • A csatornahálózat karbantartása és korszerősítése a biztonságos elvezetés érdekében. • A tisztított szennyvizek újrahasznosításának bıvítése. • A szennyvíziszap kezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás lehetıségeinek kidolgozása. • Az új üzemeknél elıtisztítók létesítésének - szükség szerinti - megkövetelése. • A csapadékvíz-elvezetı rendszer felülvizsgálata alapján a vízelvezetés rendszerének kidolgozása, a kiépítés, felújítás, korszerősítés és üzemeltetés megvalósítása. • A távlatban sem csatornázott településrészeken a szakszerő közmőpótlók telepítési lehetıségeinek vizsgálata.

A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött átfogó céllal és tartalommal nem indult vizsgálat, tervezés.

TOTAL

Külön szennyvízelvezetési koncepció sem a városra sem a városkörnyékre nem készült. Viszont más okból több olyan intézkedés, beavatkozás történt, amely a kitőzött, átfogó programnak is részét képezi; így - a "Pécs Sérülékeny Vízbázisainak Védelme és Szennyvízcsatorna Hálózatának Bıvítése" nevő ISPA program 2003-ban indult el. A Projekt keretében megvalósul a város szennyvízhálózatának bıvítése. 118 km gravitációs és 4 km nyomás alatti szennyvízcsatorna kerül megépítésre és 9510 ingatlan csatlakozik az új szennyvízcsatornára, ami 28 500 fı pécsi lakost érint majd. - a Pécsi Vízmő Rt. a Középtávú Közmőfejlesztési Koncepciójában (2004) tartalmazza a szennyvízelvezetés térségi szerepkörének felvállalására irányuló terveit, melynek feladatai között a közös szervezés, elıkészítés, együttmőködés a megvalósításban jelenik meg.

III-7



II/3. Csapadékvizek ártalommentes elvezetése Cél : a csapadékvizek ártalommentes, rendezett elvezetésének megvalósítása. Indoklás: a csapadékvizek a város egyes területein, különösen a Mecsekoldalon - a bányászat által megzavart felszíneken (pl. Báránytetı, Gyükés) a talaj nagymértékő lemosódását eredményezik, szennyezve a közterületeket és a csatornarendszert is. Feladatok: • az érintett városi területek lehatárolása • a lehetséges megoldások, módszerek körének kidolgozása − beépített területekre (utak, burkolt felszínek) − be nem épített területekre (Mecsekoldal, parkok) • a jelenlegi csapadékvíz elvezetési rendszer felülvizsgálata • nem szennyezett (tetık, beépítések) vizek győjtése, hasznosításának lehetıségei. A megvalósítás lépései: − építési szabályzat − a leginkább veszélyeztetett területek csapadékvíz elvezetésének kiépítése

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Ugyanakkor megvalósultak olyan fejlesztések, beavatkozások, amelyek a korábbi programnak is részét képezik. Így - a város 1996-ban két csapadékvíz csatornázási programot indított, amelyek csak részben valósultak meg. Elkészült Vince utcai és a Marx úti vízelvezetés, a Felsıvámház utca egy része, a Jókai utca és Jókai tér csatornázása, a Bálicsi u. részbeni csatornázása. Kidolgozásra került a vízkárelhárítási terv általános része (2001) és a részletes intézkedési terv (2002). - a város egységes településrendezési tervének városfejlesztési koncepciója részletezi (VÁTI, 2002) a csapadékvíz elvezetésével összefüggı célkitőzéseket és a feladatokat, valamit a szabályozásokat (2004). A város területén az összefüggı zárt csatornarendszer kialakítása szükséges, amelyhez a KNy-i mellékgyőjtık jórészt hiányoznak. A forrásvizek, gravitációs vízvezetékek ellenırzött üzemeltetését meg kell oldani. A nyíltfelszínő vízfolyások döntı többsége teljes jókarba helyezést igényel. Az átalakuló város családi házas hegyterületi beépítése az eddigitıl eltérı vízrendezési technikát igényel rendszeres éves ráfordítással.

II/4. Zöldterület-gazdálkodás Cél : a zöldterületek állapotának megırzése, javítása, arányának növelése Indoklás: az egészséges, esztétikus városi környezet, ezen belül a zöldterületek fenntartása a települési környezet megfelelı minısége és a jó lakossági közérzet szempontjából fontos Feladatok: • a városi zöldterületek fenntartási tervének elkészítése és megvalósítása. • a parkok, játszóterek állagának megırzése, korszerősítése, számának, kiépítettségének növelése. • a város faállományának felújítása. • a szökıkutak és csobogók helyreállítása

TOTAL

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött céllal nem indult vizsgálat, tervezés. A azonban megvalósult olyan fejlesztés, beavatkozás, amely a korábbi programnak is részét képezi. Így - 2001-ben kezdıdött meg a Belváros zöldterületeinek felmérése, a növényállomány digitalizált térképi nyilvántartási rendszerének kialakítása. A tervszerő gazdálkodást megalapozó, a felülvizsgálandó környezetvédelmi programban (2005) meghatározott feladatokra kidolgozott terv nem készült. Az EU által támogatott, a fenntarthatóságot támogató városi stratégiákban a városgazdálkodás prioritást élvez. Ezért ennek részeként a zöldterület-gazdálkodás stratégiai és gyakorlati tervezése is kiemelt jelentıségő, összhangban a Pécs város egységes rendezési tervében rögzített zöldterületi/zöldfelületi fejlesztésekkel.

III-8



II/5. Iparterületek, ipari parkok Cél : az ipari tevékenységek végzése és megszüntetése által okozott környezetterhelések csökkentése, elfogadható mértéken belül tartása rendszerszemlélető szabályozás kidolgozásával. Indoklás: az ipari tevékenységek okozta környezetterhelések, környezetszennyezések megelızése, ellenırzése a város jelenlegi környezeti állapota szempontjából fontos, ami egységes szemléletet és szabályozást kíván meg. Feladatok: • az alapelvek rögzítése – beépítés – környezetvédelem (levegıminıség, zaj, zöldterületek stb.) • szabályozás kidolgozása iparterületekre, térségekre – nyugati iparterület (volt BÉV telephely, METRO térsége stb.) – Keleti Ipari Park – a reptér térsége, Pogánnyal együttmőködve – Széchenyi akna rehabilitációja. A megvalósítás lépései: • településrendezési terv és helyi építési szabályzat kidolgozása • a rendezési és szabályozási elıírások kidolgozása az iparterületek összefüggı rendszerére

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Azonban megvalósultak olyan fejlesztések, beavatkozások, amelyek a korábbi programnak is részét képezik (pl. ipari parkok területrendezési szabályozása, a repülıtér fejlesztése). A város ipari övezeteinek helyzetelemzését az egységes településrendezési tervének városfejlesztési koncepciója részletezi (VÁTI, 2002). Ez rögzíti a problémákat és megadja a fejlesztési, szervezési feladatokat a következı térségekre: - Keleti külsı övezet (Pécsbánya, Gyükés, Rigóder) - Keleti ipari övezet (erımő, Pécsi Ipari Park térsége) - Délnyugati ipari övezet (bırgyár, vágóhíd, vásártér és Füzes dőlı térsége) - Nyugati külsı övezet (TESCO, METRO, PRAKTIKER áruházak és a MOL Bázistelep térsége). Megvalósult a Pécs-Pogányi reptér kiépítése és folytatódik az ütemezett fejlesztése is. Ugyanakkor a repülıtér szomszédságában a fejlesztésekre koncepció vagy terv nem készült (ipari, szolgáltatási létesítmények telepítése, mőködtetése).

II/6. A városi klíma alakítása Cél : a város mővi környezetében az emberi élet számára jobban megfelelı klíma kialakítása.

NEM valósult meg

Indoklás: a városi klíma összetevıi (hımérséklet, páratartalom, széljárás, stb.) fontos környezetegészségügyi és közérzeti tényezık, melyek állapota és minısége a lakosság egészségi állapotára (fiziológiai és pszichológiai értelemben egyaránt) jelentıs hatással vannak. Feladatok: • alapelvek, meghatározás • a befolyásoló tényezık − beépítés − átszellızési viszonyok (morfológia, meteorológia) − zöldfelületek − felszíni alakzatok (vízfolyás, tó, völgyek stb.) A megvalósítás lépései: • kutatás • mennyiségileg mérhetıség, nyomon követhetıség feltételei, megvalósítása • településrendezési terv • építési szabályzat

A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, kutatás. Bár az itt meghatározott feladatok közül csupán a településrendezési terv és az építési szabályzat készült el, ezeknél azonban a városi klíma alakításának átfogó vizsgálatokra alapozott elvei nem kerülhettek meghatározásra, így figyelembe vételre sem.

TOTAL

III-9


1998-2004 III. TERÜLETEK III/1. A Tüskésrét komplex hasznosítása Cél : a város egy igen értékes területének környezeti szempontokból megfelelı, a város számára gazdasági és társadalmi (kulturális) elınyökkel járó használatának megvalósítása. Indoklás: a Tüskésrét korábbi területhasználata jelentıs környezetterhelésekkel járt (felszíni, felszínalatti vizek, porszennyezés). Ezek megszüntetése és új területhasználatok megvalósulásával a gazdasági és a társadalmi, kulturális elınyökön túl a városi klíma egy jelentıs alakító tényezıje hozható létre (pl. a tó kialakítása). Feladatok: • a jövıbeli területhasználatok lerögzítése • a zöldfelületi rendszer kialakítása • PE Rt zagyolások • a tó kialakítása A megvalósítás lépései: − az RRT aktualizálása − tervkészítés − programiroda létrehozása a megvalósításra



NEM valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Bár történtek intézkedések, beavatkozások, azonban ezek csak egészen periférikus területei a kitőzött programnak, amelyre a komplex hasznosítás épülhet. A város egységes rendezési terve (2004) rögzítette a korábbi elképzeléseknek megfelelı tüskésréti területhasználatokat. Azonban a tervezett és az RRT-ben (1994) elıirányzott fejlesztések felülvizsgálata és a beruházási programjavaslat pontosítása, kidolgozása nem történt meg. Megtörtént a az önkormányzat és az erımő közötti együttmőködési megállapodás megújítása (2004). Elkészültek - a tüskésréti zagyterek felhagyásának és rekultiválásának engedélyezési és mőszaki tervei (2002-2004). - a tervezett, elsıdlegesen vízminıség-szabályozási feladatokat betöltı tó elvi vízjogi engedélyezési terve (2004).

III/2. A bányatérség (Pécsbánya) átfogó fejlesztése, térségi hasznosítása Cél : a bányászati tevékenységek következtében roncsolt felszínő térség rehabilitációja, a város fejlettebb területeihez való felzárkózás elısegítése. Indoklás: Pécsbánya és térsége az infrastruktúrát, a közlekedési kapcsolatokat, a lakásállományt és a szolgáltatási, egészségügyi ellátottságot tekintve jelenleg a város fejletlen területe. Ennek a helyzetnek a megszüntetése környezetvédelmi, gazdasági és szociális okokból egyaránt szükséges. Feladatok: • az alapelvek rögzítése, térségi elképzelések • a már rekultivált területek (Gyükés) területhasználata • Pécsbánya rendezése (védelem, koncepció) A megvalósítás lépései: − az RRT aktualizálása − tervkészítés − programiroda létrehozása a megvalósításra

TOTAL

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött céllal elkészültek a szükséges engedélyezési tervek (tájrendezés 2000, kármentesítés 2005). 1996-2000 között a Pécsi Hıerımő Rt. (korábban Pécsi Erımő Rt.) elkészíttette és engedélyeztette a Karolina külfejtés tájrendezési tervét, amely tartalmazza a célszerő területhasználati módokat is. A javasolt terv több feltöltési, hasznosítási változat környezeti, mőszaki, gazdasági és társadalmi szempontú értékelése alapján került kiválasztásra. A tervezett Nagybányaréti külfejtés megnyitásának elmaradása miatt 2000. évben a tájrendezési terv módosításra került, ami jellegében és területhasználati módozataiban nem változtatta meg a korábbi tervi elhatározásokat. Elkészült a bányabezárás környezeti hatásvizsgálata, amelyet a környezetvédelmi hatóság elfogadott. A tájrendezés megkezdése, kivitelezése, megvalósítása a szükséges állami szerepvállalással járó költségek biztosításának függvénye. Megfontolást igényel a programiroda létrehozása, amely fıként a KIOP pályázatelnyerése esetén merül fel alapkövetelményként.

III-10



III/3. A P-terület komplex védelme Cél : a P területi távlati vízbázis mennyiségi és minıségi védelme, a tiltó és korlátozó rendelkezések érvényre juttatása a térségben. Indoklás: a P területi távlati vízbázisnak a város ivóvízzel történı ellátásában nagy jelentısége van. Ezért szükséges a 123/1997. (VII. 18.) sz. Korm. rendelet szerinti védıterület-rendszer mielıbbi meghatározása, a tiltó és korlátozó rendelkezések lerögzítése és alkalmazása. Feladatok: • alapelvek, meghatározás • a befolyásoló tényezık − beépítés − átszellızési viszonyok (morfológia, meteorológia) − zöldfelületek − felszíni alakzatok (vízfolyás, tó, völgyek stb.) A megvalósítás lépései: − kutatás − mennyiségileg mérhetıség, nyomon követhetıség feltételei, megvalósítása − településrendezési terv − építési szabályzat

1998-2004 IV. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYZİK IV/1. Hulladékgazdálkodás Cél : a települési szilárd és folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése, környezetkímélı és gazdaságos győjtése, szállítása, kezelése, újrahasznosítása, ártalmatlanítása. Indoklás: az egyre növekvı mennyiségő hulladékok ártalommentes elhelyezése mind nagyobb gondot okoz az alkalmas területek hiánya és a növekvı fajlagos költségek miatt. Emellett a természeti erıforrások kihasználásának racionalizálása is megköveteli a keletkezı hulladékok mennyiségének csökkentését, mind teljesebb körő hasznosítását. Feladatok: • hulladékfelmérés (különös tekintettel a vízbázisok vízgyőjtı területeire) • hulladékszegény technológiák alkalmazásának elısegítése • hulladékgazdálkodási módszerek megvalósítása

TOTAL

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Azonban megvalósultak olyan fejlesztések, beavatkozások, amelyek a korábbi programnak is részét képezik (pl. P- és T-területi vízbázis biztonságba helyezése). A P- és a T-területi vízbázis diagnosztikai felülvizsgálata elkészült, amelyet 2004. év végén adott át az önkormányzatnak a koordinációt végzı vízügyi hatóság. A felülvizsgálat javasolta a belsı és külsı védıövezet módosítását, a hidrogeológiai védıidomok meghatározását és meghatározta a vízbázisok biztonságba helyezése érdekében teendı intézkedéseket is. A kijelölési kérelmet az önkormányzat még nem adta be engedélyezésre, mivel a dokumentáció nem teljes, nem tartalmaz földhivatali kimutatást a vízvédelmi védıterületekrıl. Kiemelt figyelmet érdemelne a beszivárgási viszonyok kedvezı alakítása, a mennyiségi védelem biztosítása, összefüggésben a vízgazdálkodás átfogó programjának kidolgozásával, megvalósításával.


MEGVALÓSULT Pécs rendelkezik a városra és térségére kidolgozott hulladékgazdálkodási koncepcióval, amit az önkormányzat 1998-ban fogadott el. A helyi hulladékgazdálkodási tervet 2004-ben fogadta el az önkormányzat. Ennek a fı elvei - az Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek megfelelıen - a hulladék keletkezésének a megelızése, a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, valamint a hulladékok szakszerő ártalmatlanítása. A hulladékgazdálkodásban kulcsszerepet betöltı BIOKOM Kft • korszerő győjtési, hasznosítási és elhelyezési rendszereket alakított ki és mőködtet. • rendelkezik közép és hosszú távú fejlesztési koncepciókkal, feladattervekkel.

III-11



A megvalósítás lépései: − Az illegális hulladéklerakók felszámolása. − A kommunális hulladékok összes mennyiségének és veszélyes-hulladék tartalmának csökkentése. − A lakosságnál keletkezı veszélyes hulladékok begyőjtésének, ártalmatlanításának ill. hasznosításának lehetı legteljesebbé tétele.

Többek között megvalósult a Pécs-Kökény Il/A. ütem szigetelt hulladéklerakó kiépítése és üzembe helyezése, átadásra került a 15e t/év kapacitású válogatómő. 2004-ben megépült a komposztálómő a közterületeken és a lakosságtól összegyőjtött zöldhulladék hasznosítására. Bıvült a szelektív győjtıpontok száma, illetve korszerő zöldhulladék győjtésére alkalmas gépbeszerzések vannak folyamatban. − A hulladékok valamennyi használható komponenPécs város 2004. évben a települési szilárdhulladéksének hasznosítása (a lerakóba csak a hasznosíthagazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek a tatlan hulladék kerüljön): megoldására csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladék− szelektív hulladékgyőjtés bevezetése; gazdálkodási Programhoz, amely Pécs Megyei Jogú − hulladékválogató mő létesítése; Város kezdeményezésére a Pécs, Marcali, Nagyatád, − hulladékudvarok, hulladéktároló telepek hálózatá- Barcs, Dombóvár, Sellye és Bóly vonzáskörzetében lévı települések között jött létre. A társulás jelenleg nak kialakítása; − a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmának fo- közel 300 települést tömörít. kozatos csökkentése; A települési folyékony hulladékok győjtése és foga− felvilágosítás a hulladékhasznosítás fontosságáról, dása megoldott, a kezelés és ártalmatlanítás a Pécsa megvalósítás lehetıségeirıl; Pellérdi szennyvíztelepen biztosított. − - az energetikai hasznosítás lehetıségeinek kidolgozása. − Meg kell valósítani a települési folyékony hulladékok ideiglenes elhelyezésének, győjtésének, szállításának, ártalommentes elhelyezésének teljes feladatkör szerinti ellenırzését.

IV/2. A veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése Cél : a város területén keletkezı veszélyes hulladékok mennyiségének minimalizálása. Indoklás: a városban és térségében a vállalkozások mőködése, az iparfejlesztés megvalósításának fontos feltétele a keletkezı hulladékok, ezen belül a veszélyes hulladékok győjtésének, biztonságos kezelésének megvalósítása. Ehhez a megfelelı szolgáltató, kezelı szervezetek mőködése nélkülözhetetlen; csak így ellenırizhetı, kerülhetı el a környezet veszélyeztetése, az illegális lerakás, elhelyezés. Feladatok: • hulladékfelmérés (különös tekintettel a vízbázisok vízgyőjtı területeire) • hulladékszegény technológiák alkalmazásának elısegítése • hulladékgazdálkodási módszerek megvalósítása

TOTAL

RÉSZBEN valósult meg Elkészült a régió hulladékgazdálkodási terve (Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség, 2003), amely tartalmazza a veszélyes hulladékokkal összefüggı pécsi helyzetet és a feladatokat is. A helyi hulladékgazdálkodási terv 2004-ben került elfogadásra, amelyben fı cél a lakossági veszélyes hulladékok keletkezésének a megelızése, a minél nagyobb arányú újrahasznosítás és a szakszerő ártalmatlanítás. A veszélyes hulladékok mennyiségi csökkentésével összefüggı, a felülvizsgálandó programban is rögzített feladatok megvalósítása így csak a 2005-2010 közötti idıszakban kezdıdhet meg legkorábban.

III-12



IV/3. A zajterhelés csökkentése Cél : a terhelés növekedési ütemének csökkentése, a meglévı zajhelyzet fokozatos javítása a megelızés elvének hatékony érvényesítésével (rövid távon a 75 dB terhelés fölötti helyzetek megszüntetése, hosszabb távon a 65 dB terhelési szint elérése). Indoklás: a zajterhelés káros fiziológiai és pszichikai hatásai csökkentésének közegészségügyi szempontból van kiemelt jelentısége. Feladatok: • a városközpontot terhelı forgalom csökkentése, elterelése • forgalomszervezés • ipari és közlekedési létesítmények létesítési feltételeinek zajvédelmi szempontjai • a hatékony ellenırzés rendszerének kidolgozása és bevezetése A megvalósítás lépései: − településrendezési terv (zajvédelmi övezetek) − forgalomszervezés − ipari és közlekedési létesítmények létesítési feltételeinek zajvédelmi szempontjai − a hatékony ellenırzés rendszerének kidolgozása és bevezetése

1998-2004 V. TERVEK V/1. Településrendezési terv

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Azonban megvalósultak olyan intézkedések is, amelyek a korábbi programnak is részét képezik (pl. önkormányzati zajrendelet). Az önkormányzat képviselıtestülete megalkotta a 43/2002. (06. 29.) számú, amely szabályozza a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport, kereskedelmi és szálláshely szolgáltató létesítményekben használt, továbbá a szabad téren üzemeltetett hangosító berendezések mőködését zaj és rezgésvédelmi szempontok alapján. A város egységes rendezési terve (2004) tartalmazza azokat az úthálózat, forgalomszervezési és területhasználati fejlesztéseket, amelyek módot adhatnak a zajviszonyok javítására. Ezek megvalósítása a 20052010 közötti idıszakban kezdıdhet meg.


Cél : a természeti és épített környezet egyensúlyának MEGVALÓSULT megtartása, javítása területfejlesztési eszközökkel. Indoklás: a város általános rendezési tervének 1987. évi elkészülte óta átfogó felülvizsgálatra, módosításra nem került sor. Így nem áll rendelkezésre a fejlesztések, beruházások elhatározásához szükséges korszerő, a város igényeinek megfelelı színvonalú, karbantartott településrendezési terv, amely megfelel az 1997. évi LXXVIII. tv-ben rögzítetteknek is. Feladatok: • az ÁRT felülvizsgálata • szerkezeti terv elkészítése • szabályozási terv • helyi építési szabályzat A megvalósítás lépései: − megalapozó vizsgálatok − koncepció kidolgozása, majd egyeztetések (szakmai, társadalmi) − tervkészítés és véleményeztetés − elfogadás, majd alkalmazás

TOTAL

2001-2004 között kidolgozásra és elfogadásra került Pécs egységes rendezési terve. A megalapozó munkarészekkel párhuzamosan megtörtént a városfejlesztési koncepció felülvizsgálata is, amelyet a közgyőlés 448/2002.(10.03.) számú határozatával fogadott el. Pécs építési szabályzatát a közgyőlés 29/2004. (11. 26.) számú Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletében alkotta meg.

III-13



V/2. Zöldfelületi rendszer fejlesztési terve Cél : a zöldfelületek állapotának megırzése, arányának növelése és egységes rendszerbe történı integrálása, kapcsolat megteremtése a városkörnyéki települések zöldfelületeivel. Indoklás: az egészségesebb és esztétikusabb városi környezet létrehozása, a városi klíma javítása. Feladatok: • a város és környékének zöldfelületi állapota • a zöldfelületi rendszer kialakításánál, a fejlesztésnél figyelembe veendı szempontok (pl. vízvédelem, városi klíma, biológiai allergének elleni védelem) rögzítése • a fejlesztés mennyiségi, minıségi jellemzıi • területi kiterjedés, funkciók • öko-folyosók kialakításának lehetıségei. A megvalósítás lépései: • felmérés (állag, összetétel, nagyság, elhelyezkedés alapján kataszter készítése) • tervkészítés − roncsolt felszínek − patakvölgyek − útmenti és városi fásítások − új beruházások, beépítési arány − városi zöldterületek fenntartása − erdıterületek • egyeztetések (szakmai, társadalmi) • elfogadás

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Azonban megvalósultak olyan intézkedések, amelyek a korábbi programnak is részét képezik (pl. az egységes rendezési terv elfogadása, ezen belül a zöldfelület fejlesztés kidolgozása). 2001-ben kezdıdött meg a Belváros zöldterületeinek felmérése, a növényállomány digitalizált térképi nyilvántartási rendszerének kialakítása. A zöldfelületi rendszer fejlesztésére külön fejlesztési terv nem készült. Pécs város egységes rendezési terve rögzíti a zöldterületi, zöldfelületi fejlesztéseket is. A szabályozási tervben meghatározott zöldterületek megvalósításával létrejöhetne a célként megjelölt zöldfelületi rendszer.

V/3. Energiagazdálkodási program Cél : az energiafelhasználás hatékonyságának fokozá- NEM valósult meg sa; az ellátás színvonalának és biztonságosságának növelése; környezetbarát energiafelhasználási A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban struktúra kialakítása. kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Indoklás: mind környezetvédelmi, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból létfontosságú a je- Pécs város energiakoncepciója 1996-ban került dokulenlegi meglehetısen pazarló energiafelhasználási mentálásra. A helyzetfeltáró, a stratégiai tervet meggyakorlat megváltoztatása, a tudatos energiagaz- alapozó, elemzı tanulmány dálkodás megvalósítása; az energiafelhasználás − 2010-ig tételesen vizsgálta a város energiamérlegét, gyakorlata és az ahhoz járuló költségek kapcsolaamelyben meghatározó szerepet szánt a hıerıta nyilvánvalóan mutatja az alapvetı szférák, mint mőnek, és mindhárom vizsgált változatnál a megléa gazdaság, a környezet és a szociális helyzet kövı és új külfejtések mőködésére alapozta, az import zötti kapcsolatot. szenek mellett. Feladatok: • primer energiahordozók • az erımő és a távfőtés szerepe • épületek főtése

TOTAL

− egyértelmősítette, hogy a külfejtéses bányászat létével, új területek igénybevételével és a felhagyottak átfogó tájrendezésével kell reálisan számolni a 2000-2010 közötti idıszakban mindenképpen, még akár új tüzelıanyag-bázisra történı átállás elhatározása és megvalósítása esetén is.

III-14

PÉCS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA • a hosszú távú lehetıségek vizsgálata

− bányanyitás − gázprogram − távhıellátás − megújuló energiák • a termelı-szállító-forgalmazó-önkormányzat közötti együttmőködés kialakítása A megvalósítás lépései: • az energiakoncepció továbbfejlesztése programmá • energiaracionalizálási alprogram kidolgozása − energiatermelés − szállítás (távvezetékek, hıközpontok, mérés) − utólagos hıszigetelés lehetıségei, épületrehabilitáció (panelház korszerősítési mintaprogram) • egyeztetések és elfogadás


Ezzel szemben 1998-ban megtörtént az erımő privatizációja, majd 2004-ben megvalósult a tüzelıanyag váltás; megszőnt a külfejtéses bányászat, a Pécsi Hıerımő Rt. pedig átállt a földgáz- és biomassza (faapríték) tüzelésre. Mindezekre és a megújítható energiák felhasználásának fokozott, az EU által is támogatott igényére figyelemmel az új energiagazdálkodási koncepció kidolgozása sürgetı igényő.

V/4. Vízgazdálkodási program Cél: átfogó, a térségre is kiható városi vízgazdálkodási program elkészítése, ezen belül


A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Más okokból viszont történtek olyan intézkedések, és minıségi védelme; amelyek a korábbi program részét képezik. Így meg• a felszíni vizek minıségének javítása. történt Indoklás: a város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedı vízbázisainak védelme a város jövı- - a város vízellátásában alapvetı szerepet játszó ivóvízbázisok (P- és T-terület, Tettye forrás) diagje szempontjából stratégiailag is létfontosságú. A nosztikai felmérése, a védıövezetek és hidrogeolósérülékeny környezetben üzemelı ivóvízbázisok giai védıidomok lehatárolásának, a szükséges inbiztonságba helyezésének megoldására vonatkozó tézkedések tervei. Ezek hatósági engedélyezése országos célprogram keretében meghatározott 2004-ben kezdıdött, de még tart. prioritási listán a Tortyogói és a Pellérdi vízbázis - a tüskésréti tó tervezése, elvi vízjogi engedélyezteaz elsık közt szerepel. tése. A felszíni vízkészletek hasznosíthatóságának biztosítása, a vízi ökoszisztéma megóvása ill. helyre- - a visszatöltıdı bányavizek figyelıkút rendszerének kialakítása, üzemeltetése. állítása vízgazdálkodási és természetvédelmi okokból fontos. - a MÉV zagytározók, perkolációs terek és meddıháFeladatok: nyók hatásainak felmérése, a rekultiváció megvaló• az ivóvízbázisok (mennyiségi, minıségi) védelme; sítása. P-terület, Tortyogói terület, Tettye, Hirdi vízmő A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a felül• a Tüskésrét fejlesztése (tó); vizsgálandó környezetvédelmi programban (1998) • erımővi tartalékok, rögzített feladatok megválaszolására részben vagy • a felszínalatti vizek minıségének javítása egészben és rendelkezésre állnak a különféle tanulmá• a bányavizek, feltöltıdı térségek problémája, nyok, koncepciók és tervek. Ezek külön-külön azonkezelése ban nem teszik átláthatóvá és követhetıvé a megfo• MÉV zagytározók, perkolációs terek és meddıhágalmazott célok teljesítését, és a feladatok integrált nyók hatásai megvalósítását; ezért a program továbbra is nagyon • a tisztított szennyvizek hasznosítása aktuális. • a forrásvizek védelme és hasznosítása • a város egyre fogyó vízkészletének mennyiségi

• vízrendezés, csapadékvíz elvezetés • mederfenntartás, vízparti kultúrkörnyezet kialakítá-

sa. A megvalósítás lépései: − felmérés − a program elkészítése − egyeztetések. véglegesítés és elfogadás

TOTAL

III-15



V/5. A térségi közlekedés fejlesztése Cél: a város közigazgatási határain túlmutatóan a térség közlekedési kapcsolatainak javítása a környezet- és természetvédelmi szempontok és a társadalmi hatások figyelembe vételével.

NEM valósult meg

Feladatok: • a város térségi szerepének vizsgálata ; − autópályák (az M6-M56 ;V/C nemzetközi folyosó, DUTAP) − repülıtér − elıvárosi (agglomerációs) kapcsolatok (Pécsvárad, Szentlırinc, Harkány, Komló, határ) • több jármőfajta bevezetésének vizsgálata − HÉV jellegő − vasút − közút

Elkészült a vizsgálati munkarész (Pécs MJV Közlekedési Koncepciója 2004-2005. - Elıkészítı munkarész, vizsgálatok, I. közúti közlekedés, II. Tömegközlekedés, III.. Közlekedésbiztonság. - Munkaközi anyag, Munkaszám: 29/04). A térségi kapcsolatok komplex vizsgálata, a hosszú távú fejlesztési igények, alternatív megoldások, a fejlesztést, fejlıdést biztosító feladatok meghatározása, ütemezése továbbra is aktuális és szükséges, amit az EU térség- és közlekedésfejlesztési irányelvei támasztanak alá.

A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Indoklás: a gazdasági fejlıdés gátjaként jelentkezik a Bár a Pécs közlekedésfejlesztésével foglalkozó tervek mennyiségi és minıségi szempontból egyaránt részét képezik a korábbi, komplex programnak is, nem szegényes úthálózat, a térségi közlekedési kapcso- teszik nélkülözhetıvé a térségi komplex vizsgálatok, latok nem az igényeknek megfelelı színvonala. A fejlesztési lehetıségek kidolgozásának elhalasztását. szükséges fejlesztések tervezésénél és megvalósíAz önkormányzata 2004-ben megkezdte a város tásánál a környezet- és természetvédelmi szemközlekedési koncepciójának kidolgoztatását (Pro Urbe pontok figyelembe vétele, valamint a társadalmi Kft), amely a térségi programnak csak egy szők részét elfogadottság alapvetı fontosságú, ami komplex fedi le. tervezési-kivitelezési szemlélettel biztosítható.

A megvalósítás lépései: − felmérések − programkészítés − egyeztetések (szakmai, társadalmi) − tervkészítés, elfogadtatás − megvalósítás

V/6. Környezet-egészségügy, városi egészségterv Cél: a lakosság jelenlegi egészségi állapotának szinten RÉSZBEN valósult meg tartása, a kedvezıtlen tendenciák megszüntetéséAz Egészséges Városért Alapítvány koordinálásával vel az egészségi állapotot jellemzı megbetegedési elkészült "Pécs Megyei Jogú Város Egészségképe a és halálozási arányszámok javítása. helyi döntéshozatal tükrében" (Pécs, 2002) címő Indoklás: a környezeti célállapot talán legfontosabb dokumentum. Ez áttekintette, hogy eleme a lakosság egészségi állapota, melynek ja- • melyek az egészségfejlesztési tervezés aktuális vítása átgondolt, komplex intézkedésekkel és csak irányelvei; hosszabb távon valósítható meg. Számos haláloki • ezek az elvek miként érvényesülnek a város által csoport (légzıszervi, egyes daganatos és emésztı1997-2002 között elkészítetett és elfogadott fejrendszeri megbetegedések) esetében a városi adalesztési koncepciókban, programokban (18 db). tok az országosnál kedvezıtlenebbek. Feladatok: • a város és térségének jellemzı környezet-egész- Ezeket a dokumentumokat átfogóan elemezve, összegezésként megállapították, hogy már jelenleg is ségügyi összefüggései vannak olyan koncepciók, amelyekben csaknem • a lakosság egészségállapotának prognosztizált minden vizsgált alapelv fellelhetı. Kitőnt, hogy a változásai városvezetés elkötelezett a városlakók életminıségé• a szükséges beavatkozások, intézkedések köre nek javításában. •

TOTAL

III-16

PÉCS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA A megvalósítás lépései: − kutatás − az egészségterv továbbdolgozása, − szakmai, társadalmi egyeztetés − az Egészségügyi Charta kidolgozása − véglegesítés és elfogadás


Kiemelendı az is, hogy bármely terv, koncepció, akcióprogram annyiban valósítható csak meg, amenynyiben az ahhoz szükséges anyagi és személyi háttér is rendelkezésre áll. Ezek ismeretében rögzíthetı, hogy az eredeti program szerinti városi egészségterv kidolgozásának az elkészült dokumentum csak kiinduló részét képezi.

V/7. Környezetbiztonság Cél: a város védekezıképességének növelése a lakosságot és a környezetet veszélyeztetı váratlan eseményekkel szemben Indoklás: a környezetre potenciális veszélyt jelentı vállalkozások jelentıs része felkészületlen a váratlan környezeti károk megelızése és elhárítása terén; hiányzik az egységes városi intézmény- és információs rendszer valamint a gyors és hatékony kárelhárításhoz szükséges szervezeti rendszer Feladatok: • környezetbiztonsági koncepció kialakítása; • a környezetbiztonság egységesített városi intézmény- és informatikai rendszerének kialakítása az országos hálózathoz illeszthetı módon; • súlyos környezeti veszélyek és károkozások kezeléséhez a szükséges szervezeti feltételek megteremtése; • a veszélyes üzemek helyi szabályozásának kidolgozása, az ipari baleseteket, kémiai kockázatokat csökkentı program indítása; • szmogriadóterv kidolgozása és bevezetése; • vízkárelhárítás.

TOTAL

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Más okokból viszont történtek olyan intézkedések, amelyek a korábbi program részét képezik. Így - a szmogriadóterv kidolgozásra került és hatályba lépett (1998, 2002). - a katasztrófavédelmi igazgatóság ismeri a kárelhárítási tervvel rendelkezı és a veszélyes anyagokat, technológiákat alkalmazó üzemeket. - a DDKvTVF nyilvántartja a potenciális veszélyforrásokat és esetenként ellenırzi azokat. - kidolgozásra került a Pécs város vízkárelhárítási tervének általános része (2001) és a részletes intézkedési terv is (2002). Mindemellett továbbra is szükségesnek látszik egy egységes környezetbiztonsági terv kidolgozása a korábbi programban elıirányzott tartalommal. Ugyanis a külön-külön meglévı felmérések, intézkedések nehezen átláthatóvá és követhetıvé teszik a megfogalmazott célok teljesítését, és a feladatok integrált megvalósítását.

III-17


1998-2004



VI. SZERVEZÉS, INTÉZMÉNYI HÁTTÉR VI/1. A környezetvédelem önkormányzati (intézményi) háttere Cél : a város környezeti, környezetvédelmi feladatainak megoldásában meghatározó szerepet betöltı, a kötelezı tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egység létrehozása.


A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Indoklás: a környezetvédelmi szempontok érvényesíUgyanakkor más okból megtörténtek olyan intézkedétése lakossági közremőködés nélkül nem lehetsések, fejlesztések, amelyek a korábbi programnak is ges. A gazdasági szereplık és a civil szervezetek részét képezték. Így a meghatározott feladatok végreis igénylik a városi önkormányzat kezdeményezı, hajtása lényegében csak részben történt meg (pl. két szakmai koordináló és szervezı szerepvállalását, környezetvédelemmel foglalkozó referens, kapcsolat a mely csak hatékony szakmai szervezeti rendszerhírközlı szervezetekkel, tájékozató központ létesítése ben valósulhat meg.. 2005-ben stb.). Feladatok: • tájékoztató központ − tervek bemutatása, lakossági fórumok − adatok, információk közzététele − a környezetvédelmi program megvalósításának állása (évente) − a város környezeti állapotának ismertetése − a környezeti nevelés segítése, a környezettudatos gondolkodás fejlesztése • személyi, tárgyi feltételek, struktúra rögzítése − szakemberek − adatbázis − témafelelısi rendszer A megvalósítás lépései: − a lakossági tájékoztatás stratégiájának kidolgozása − tájékoztató központ létrehozása és mőködtetése − kapcsolattartás és együttmőködés kialakítása − hatóságokkal − jelentısebb környezetszennyezıkkel, -terhelıkkel (Környezetvédelmi Charta) − civil szervezetekkel

TOTAL

III-18



VI/2. Környezetvédelmi Fórum létrehozása Cél : a környezetvédelem szempontjainak az elhatározások, fejlesztések, döntések korai szakaszában történı érvényesítése, a város környezetvédelmi programjában megfogalmazottak megvalósításához a társadalmi szereplık együttmőködésének, részvételének biztosítása. Indoklás: a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesülése a terület- és gazdaságfejlesztésben a jövı szempontjából alapvetı jelentıséggel bír. Ezeknek az elveknek a városüzemeltetés, a fejlesztések megvalósítása során csak az érintett társadalmi szereplık (lakosság, érdekképviseletek, vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzat) hatékony és elkötelezett részvétele, együttmőködése nélkül elképzelhetetlen. Az együttmőködésre, a különbözı érdekek egyeztetésére a Környezetvédelmi Fórum nyújt lehetıséget. Feladatok: • alapelvek kialakítása a társadalmi szereplık bevonásával − illetékesség − a képviselet elvei − mőködés, mőködtetés • egyeztetések − szakmai, önkormányzati (pl. testvérvárosok) − társadalmi • a Fórum létrehozása • a Fórum mőködési szabályzatának kidolgozása • a mőködés feltételeinek biztosítása

NEM valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött céllal nem indult vizsgálat, szervezés. A Fórum létrehozása érdekében meghatározott feladatok végrehajtása lényegében nem történt meg. Figyelemmel az EU által igényelt követelményekre, a közösségek döntésekbe, tervezésekbe történı bevonásának igényére, a Fórum létrehozása aktuális és fontos.

VI/3. A szabályozás helyi rendszerének kidolgozása,

rendszeres karbantartása

Cél : a környezeti, környezetvédelmi szempontokat RÉSZBEN valósult meg figyelembe vevı egységes építési szabályozási rendszer kidolgozása, amely a város környezetvéA felülvizsgálandó környezetvédelmi programban delmi programjában megfogalmazott elhatározákitőzött céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Ugyansok megvalósításának biztosítéka. akkor megtörtént az egységes településrendezési terv Indoklás: az építési hatósági tevékenység gyakorlatá- szabályozási tervének és a helyi építési szabályzatának ban nem érvényesülnek a város környezetvédelmi elfogadása, ami a korábbi program részét is képezi. elhatározásai (ÁRT, Környezetvédelmi IrányelAzonban ennek megvalósítása csak a 2005-2010 vek) közötti idıszakban kezdıdhet meg. Feladatok: A 2004-ben elfogadott egységes településrendezési • a szabályozás hierarchiája, az egyes szintek kapcso- terv és a helyi építési szabályzat megteremtheti a rendlódási rendszere szeres karbantartás igényét, azonban ez nem vagy alig • helyi építési szabályzat biztosítja a környezetvédelmi elvek, igények érvénye• önkormányzati rendeletek, mint helyi jogszabályok sítését. A megvalósítás lépései: − a szabályozás területeinek meghatározása − a szabályzatok kidolgozása, egyeztetése − elfogadtatás, dokumentálás közreadható formában

TOTAL

III-19



VI/4. Környezeti monitoring rendszer Cél a város környezeti állapotának ismeretéhez nélkülözhetetlen az állapotjellemzık meghatározásához szükséges adatok egységes rendszerben való elıállítása és feldolgozása.


A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Ugyanakkor más okokból történtek olyan intézkedéIndoklás: a környezetvédelmi információs rendszer sek, beavatkozások, amelyek a korábbi programnak is mőködtetése, a fejlesztési döntések megalapozása, szerves részét képezik. a környezetvédelemi intézkedések rendszerének Bár mőködik monitoring rendszer a légszennyezés, a kidolgozása reprezentatív, adekvát módon feldolfelszíni és a felszínalatti vizek minıségének, állapotágozott adatok nélkül nem lehetséges. nak ellenırzésére, a változások nyomon követésére, Feladatok: azonban ezek integrált feldolgozása, megjelenítése • a monitoring rendszer kialakításának elvei, minta- hiányzik vagy részleges (pl. légszennyezı monitor vételi program állomok adatainak megjelenítése az Interneten). − levegı Mindez nagyon megnehezíti a tervezések és döntések − felszíni-, felszínalatti vizek megalapozását. − zaj Pécs estében kiemelt figyelmet érdemel a felhagyott − a természetvédelmi területek bio-monitorozása bányaterületeknél a vízvisszatöltıdés, valamint a • az eredmények felhasználásának módja belvárosi, mecsekoldali területek beépítése és a − döntésekhez, beavatkozásokhoz megváltozó vízmozgások nyomon követése, ellenır− tervezéshez zése az épületkárok elkerülésére. Ezért a különféle adatok rendszerezését, feldolgozását, közzétételét és A megvalósítás lépései: • rendszerterv elkészítése dokumentálását biztosító rendszer kialakítása és mőködtetése továbbra is aktuális. − mérési módszerek − éves mérési, mintavételi terv − adatfeldolgozás • a monitoring rendszer létrehozása • nyilvánosság, közzététel

1.2.3 Következtetések A felülvizsgálandó programban kidolgozott projektjavaslatok teljesülésének megítélést és azok aktualitását a III-1. táblázat foglalja áttekinthetı keretbe. Ez megadja a besorolást is a nem aktuálistól a különösen aktuális között. Látható, hogy a projektek döntı része továbbra is aktuális, mivel csak részben teljesültek az eredeti programpontok. Mindezek figyelembe vételével kiemelendı, hogy • egyes programok ugyan teljesültek, azonban ezek már alapvetıen nem tervezést, hanem folytatást, karbantartást igényelnek. Ilyenek a parlagfő program, a hulladékgazdálkodás, a településrendezési terv, az ivóvízellátás és szennyvízkezelés fejlesztése a kidolgozott és elfogadott tervek, programok alapján. • különösen aktuális a csapadékvíz elvezetés, a városi klíma alakítása, a Tüskésrét komplex hasznosítása, a zöldfelület-fejlesztési terv, az energiagazdálkodási, a vízgazdálkodási és térségi közlekedésfejlesztési programok, valamint az önkormányzati háttér, a Környezeti Fórum létrehozása és a környezeti monitoring rendszerének megszervezése.

TOTAL

III-20



III-1. táblázat A programok/projektek értékelésének összegezése PROGRAM/PROJEKT I. Környezeti elemek I/1. Levegıtisztaság-védelem I/1.1 A közlekedési emissziók csökkentése I/1.2 Parlagfő visszaszorítási program I/2. Felszíni vizek minıségének javítása I/3. Felszínalatti vízbázisok védelme I/3.1 Felszínalatti vízbázisok védelme I/3.2 A talajszennyezések csökkentése, megszüntetése I/4. Talajvédelem

MEGÍTÉLÉS

AKTUALITÁS

RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg MEGVALÓSULT NEM valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg


II. Települési és épített környezet II/1. Ivóvízellátás II/2. Szennyvízelvezetés, kezelés II/3. Csapadékvizek elvezetése II/4. Zöldfelület II/5. Iparterületek, ipari parkok II/6. A városi klíma alakítása

RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg NEM valósult meg

III. Területek III/1. A Tüskés-rét komplex hasznosítása. III/2. Bányatérség (Pécsbánya) hasznosítása III/3. A P- (és T-terület) komplex védelme

NEM valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg

IV. Önállóan kezelt hatótényezık IV/1. Hulladékgazdálkodás IV/2. Veszélyes hulladékok csökkentése IV/3. Zajterhelés csökkentése

MEGVALÓSULT RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg

V. Tervek V/1. Településrendezési terv V/2. Zöldfelület-fejlesztési terv V/3. Energiagazdálkodási program V/4. Vízgazdálkodási program V/5. Térségi közlekedés fejlesztés V/6. Környezet-egészségügy, egészségterv V/7. Környezetbiztonság

Megvalósult RÉSZBEN valósult meg NEM valósult meg RÉSZBEN valósult meg NEM valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg

RÉSZBEN valósult meg NEM valósult meg RÉSZBEN valósult meg RÉSZBEN valósult meg

VI. Szervezeti, intézményi háttér VI/1. A környezetvédelem önkormányzati háttere VI/2. Környezeti Fórum létrehozása VI/3. Szabályozás, karbantartás VI/4. Környezeti monitoring rendszer Jelölések:

TOTAL

- nem aktuális

mérsékelten aktuális

aktuális

különösen aktuális

III-21



2. A kiválasztott projektek teljesülésének vizsgálata A felülvizsgálandó programban felvázolt projektjavaslatok közül hat kiválasztása és részletes kidolgozása történt meg. Ezek megvalósulásának megítélését és aktualitását a következıkben lehet összefoglalni: 1998-2004 1. A parlagfő visszaszorítás programja Célkitőzés : A biológiai allergének, elsısorban a parlagfő elterjedésének visszaszorítása

MEGÍTÉLÉS, AKTUALITÁS MEGVALÓSULT

Pécs önkormányzata 1993. évi rendeletében szabályozta a parlagfő elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket. Ezt 2003-ban hatályon kívül helyezték és a parlagfő elleni védekezés szabályait a 22/2003.(04.23.) számú, a levegı minıségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Feladatok/a végrehajtás lépései : szóló rendeletbe integrálták. • a védekezés megszervezéséért, koordinálásáért megbízott és felelıs csoport megalakítása (PH, 1995-tıl az önkormányzat megszervezte a „Pollen Közüzemi RT, Környezetünkért Alapítvány) munkacsoport”-ot a Városfejlesztési Fıosztály, az • a más településeken szerzett tapasztalatok, gyakor- ÁNTSZ , az önkormányzat Egészségügyi Bizottsága lati példák összegyőjtése, áttekintése, alkalmazási és Közterület-felügyelete valamint a Környezetünkért lehetıségeik elemzése, figyelemmel a helyi saját- Közalapítvány közremőködésével. A munkacsoport ságokra. 1998-ban meghatározta a parlagfő visszaszorítás • információk, adatok beszerzése, a gondozatlan stratégiáját és a beavatkozásokat ennek figyelembe területek felmérése, behatárolása (hely, nagyság, vételével végezték. jellemzı területhasználat és növényi fedettség, tuI. Felvilágosítás-ismeretterjesztés lajdonviszonyok ...). II. Folyamatos pollenfigyelı szolgálat biztosítása • a pollenkoncentráció és az elhanyagolt területek III. Virágzás elıtti civil mentesítési (gyomlálási) nagysága és elhelyezkedése közötti összefüggések akciók szervezése vizsgálata IV. Akut mentesítési munkák végzése • a városon kívüli területek hatásainak vizsgálata V. Folyamatos tájékoztatás a szezon ideje alatt a • a hosszabb távú védekezést biztosító támogatási médiákban lehetıségek és a költségkímélı végrehajtási módok VI. Anyagi háttér biztosítása megkeresése, alkalmazásuk megszervezése. VII. Helyi szinten túlmenı koordináció • együttmőködés kialakítása és koordinálása az önkormányzat, az intézmények, vállalkozások és A város területén a beavatkozásokat ennek a stratégicivil szervezetek között a megfelelı és hatékony ának a figyelembe vételével végezték az érintett és az módszerek bevezetésére, alkalmazására. érdekelt szervezetek. • felhívás megfogalmazása és közzététele az érintettek/érdekeltek egyetértésével (újság, rádió, TV, szórólapok). • lakossági felvilágosító munka; ismertetık és lakossági fórumok megszervezése és megtartása, a tapasztalatok elemzése, értékelése a programok további alakítása szempontjából. • tényleges akciók végrehajtása a gondozatlan területek megtisztítására és rendszeres karbantartás megszervezése a közremőködı szervezetek és a lakosság bevonásával. Stratégiai cél : A védekezés megszervezése és a rendszeres, megelızı célzatú beavatkozások végrehajtása a levegıtisztaság és a környezet-egészségügyi biztonság érdekében

TOTAL

III-22



2. A Szafari Park létesítési programja Célkitőzés : A Tettyei Karszt - mint vízbázis - kiemelt NEM valósult meg védelme és az egyik jelentıs szennyezı forrás megszüntetése. Közgyőlés az 502/1998. (09. 10.) sz. határozatában Stratégiai cél : A regionális szerepkört (oktatás, megerısítette, hogy az Állatkert kitelepítésére kötelekutatás, fajmegırzés) betöltı, vízbázist veszélyeztetı zettséget vállal. Az áttelepítés helyszínéül az ún. állatkert fokozatos áttelepítése és kialakítása, fenntar- kökényi területet jelölte ki és elfogadott egy ütemezési tása az ökológiai szempontok figyelembe vételével. és finanszírozási tervet az áttelepítés tervi elıkészítésére. Feladatok/a végrehajtás lépései : I. ütem : Elıkészítés; tervezés és engedélyezés a A határozat az anyagi háttér hiánya miatt csak részben kijelölt területre; ezen belül került végrehajtásra. II. ütem : Megvalósítás, építés A kökényi területen a fejlesztés nem indult meg forrás III. ütem : Bıvítés, teljes áttelepülés hiányában; az állatkert a jelenlegi helyén üzemel. IV. ütem : A felhagyott állatkert területének rekultiElkészült az Állatkert teljes körő környezetvédelmi vációja, kármentesítése. felülvizsgálata (2004); eszerint a vízbázis külsı vízvédelmi területén állattartás nem folytatható. A további, ideiglenes fenntartáshoz és a tartási körülmények javításához beruházások kezdıdtek meg.

3. A településrendezési terv kidolgozása Célkitőzés : A természeti és épített környezet összMEGVALÓSULT hangjának megteremtése, a fenntartható fejlıdés lehetıségeinek, feltételeinek meghatározása és biztosí2001-2004 között kidolgozásra és elfogadásra került tása a településrendezés eszközeivel. Pécs egységes rendezési terve Stratégiai cél : A térség- és városfejlesztési lehetıségek, feltételek alapján a városszerkezet, a területhaszA megalapozó munkarészekkel párhuzamosan megnálatok és beépítések, a mőködést/termelést és ellátást történt a városfejlesztési koncepció felülvizsgálata is, biztosító rendszerek (utak, közmővek, intézmények) amelyet a közgyőlés 448/2002. (10. 03.) számú kialakítását, fenntartásának tér- és idıbeni kereteit, határozatával fogadott el. szabályait rögzítı terv kidolgozása, fokozott figyelemmel a fenntarthatóság, az életminıség, a környezet-egészségügy területfelhasználással, szabályozással Pécs építési szabályzatát a közgyőlés 29/2004. (11. összefüggı igényeire. 26.) számú Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletében Feladatok/a végrehajtás lépései : alkotta meg. • Elıkészítés • A rendezési terv programjának rögzítése és elfogadása • A rendezési terv kidolgozása és elfogadása - településszerkezeti terv - szabályozási terv - helyi építési szabályzat • A karbantartásra, városi információs rendszerben való megjelenésre alkalmas feldolgozás

TOTAL

III-23



4. A zöldfelületi rendszer fejlesztési tervének kidolgozása Célkitőzés : A város közigazgatási területén a zöldfelületek állapotának megırzése, területi részarányuk növelése a klimatikus viszonyok, a környezeti és életminıségi feltételek javítása érdekében.

RÉSZBEN valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Azonban megvalósultak olyan intézkedések, amelyek a korábbi programnak is részét képezik (pl. az egységes rendezési terv elfogadása, ezen belül a zöldfelület fejlesztés kidolgozása).

Stratégiai cél : A város területén olyan zöldfelületi rendszer kialakítása, amely módot ad a kedvezıtlen városi klíma, levegıminıség, napi pihenési lehetıségek javítására, és a telkek növényzettel fedett részeit, a zöldterületeket és erdıterületeket összekapcsoló, 2001-ben kezdıdött meg a Belváros zöldterületeinek egységes zöldfelületi rendszer létrehozására. felmérése, a növényállomány digitalizált térképi nyilvántartási rendszerének kialakítása. Feladatok/a végrehajtás lépései : A zöldfelületi rendszer fejlesztésére külön fejlesztési • Felmérés, vizsgálatok terv nem készült. Pécs város egységes rendezési terve • Fejlesztési programjavaslat rögzíti a zöldterületi, zöldfelületi fejlesztéseket is. A • a karbantartásra, városi információs rendszerben szabályozási tervben meghatározott zöldterületek való megjelenésre alkalmas feldolgozás. megvalósításával létrejöhetne a célként megjelölt zöldfelületi rendszer.

5. A térségi közlekedés fejlesztési tervének kidolgozása Célkitőzés: a város térségi közlekedési kapcsolatainak javítása, fokozott figyelemmel a környezet- és természetvédelmi szempontokra, a társadalmi és gazdasági fejlıdés, a fenntarthatóság igényeire.

NEM valósult meg A felülvizsgálandó környezetvédelmi programban kitőzött, átfogó céllal nem indult vizsgálat, tervezés. Bár a Pécs közlekedésfejlesztésével foglalkozó tervek részét képezik a korábbi, komplex programnak is, nem teszik nélkülözhetıvé a térségi komplex vizsgálatok, fejlesztési lehetıségek kidolgozásának elhalasztását.

Stratégiai cél: A város és térsége megközelítésének, ezen belül a nemzetközi, az országos, a regionális és elıvárosi kapcsolatok kiépítésének, javításának tervezési megalapozása, a célszerő fejlesztések döntési Az önkormányzat 2004-ben megkezdte a város közleés kivitelezési elıkészítése. kedési koncepciójának kidolgoztatását (Pro Urbe Kft), Feladatok/a végrehajtás lépései: amely a térségi programnak csak egy szők részét fedi le. • Helyzetfelmérés, állapotelemzés •

Fejlesztési programjavaslat - a közúti közlekedés rendszere - kötött pályás (HÉV, vasút) közlekedés - légi közlekedés • Fejlesztési tervjavaslat - változatok kimunkálása, a mőszaki megoldások környezeti, mőszaki, gazdasági és társadalmi szempontú értékelése - a változatoknál az elınyök/hátrányok elemzése, a célszerő és/vagy szükséges beavatkozások körének, a fejlesztések feltételeinek meghatározása

TOTAL

Elkészült a vizsgálati munkarész (Pécs MJV Közlekedési Koncepciója 2004-2005. - Elıkészítı munkarész, vizsgálatok, I. közúti közlekedés, II. Tömegközlekedés, III. Közlekedésbiztonság. - Munkaközi anyag, Munkaszám: 29/04). A térségi kapcsolatok komplex vizsgálata, a hosszú távú fejlesztési igények, alternatív megoldások, a fejlesztést, fejlıdést biztosító feladatok meghatározása, ütemezése továbbra is aktuális és szükséges, amit az EU térség- és közlekedésfejlesztési irányelvei támasztanak alá.

III-24



6. A városi egészségterv kidolgozása Célkitőzés: a lakosság egészségi állapotának javítása, a kedvezıtlen tendenciák megszüntetésével az egészségi állapotok jellemzıinek (megbetegedési és halálozási arányszámok) javítása, a megelızés fokozása.


Az Egészséges Városért Alapítvány koordinálásával elkészült "Pécs Megyei Jogú Város Egészségképe a helyi döntéshozatal tükrében" (Pécs, 2002) címő Stratégiai cél: A környezeti, környezet-egészségügyi dokumentum. Ez áttekintette, hogy feltételek környezettudatos alakítása és fejlesztése a • melyek az egészségfejlesztési tervezés aktuális lakosság általános egészségének, közérzetének, irányelvei; életfeltételeinek javítására, az összehangolt akciók és • ezek az elvek miként érvényesülnek a város által megelızı beavatkozások megalapozására. 1997-2002 között elkészítetett és elfogadott fejFeladatok/a végrehajtás lépései : lesztési koncepciókban, programokban (18 db). Ezeket a dokumentumokat átfogóan elemezve összeg• Helyzetértékelés, megalapozás zéseként megállapították, hogy már jelenleg is vannak • Egészségterv kidolgozása olyan koncepciók, amelyekben csaknem minden − az egészséget, közérzetet befolyásoló társadal- vizsgált alapelv fellelhetı. Kitőnt, hogy a városvezetés mi/lelki tényezık (munkanélküliség, hontalan- elkötelezett a városlakók életminıségének javításában. ság, szociális biztonság, bőnözés) Kiemelendı az is, hogy bármely terv, koncepció, − az egészséget, közérzetet meghatározó és be- akcióprogram annyiban valósítható csak meg, amenyfolyásoló fizikai környezeti tényezık nyiben az ahhoz szükséges anyagi és személyi háttér − az ellátások, szolgáltatások városi és térségi is rendelkezésre áll. rendszere − a monitoring rendszer kialakítása, mőködteté- Ezek ismeretében rögzíthetı, hogy az eredeti program szerinti városi egészségterv kidolgozásának az elkése szült dokumentum csak kiinduló részét képezi.

A felülvizsgálandó programban felvázolt projektjavaslatok közül hat kiválasztása és részletes kidolgozása történt meg. Ezek helyét a rövid- és középtávon megvalósításra tervezett projektek rendszerében a III-2. táblázat mutatja be, megadva egyben a teljesülésük és aktualitásuk megítélését is. Az áttekintı vizsgálatok alapján rögzíthetı, hogy • lényegében megvalósult a parlagfő visszaszorítás és a településrendezési terv kidolgozásának programja. Ezek aktualitása abban van, hogy ezeknél a feladatok folyamatos végrehajtása és ellenırzése, karbantartása szükséges. • nem aktuális a Szafari Park létesítése a programban vázolt módon; a fejlesztéseket a közgyőlési határozatok figyelembe vételével kell kidolgozni, megvalósítani. • továbbra is aktuális az egészségterv kidolgozása, fokozott figyelemmel az egészséges várostervezés szempontjainak integrálására. • kiemelten fontos és aktuális a Tüskésrét komplex hasznosításának, a zöldfelületi rendszer fejlesztésének és a térségi közlekedésfejlesztési terv kidolgozása. Noha ezeknél megtörtént néhány részterület, részprogram kidolgozása (pl az egységes településrendezési terv, a Pannon Hıerımő Rt. tervei), de a felülvizsgálandó programban rögzített szempontok szerinti vizsgálatok, kutatások nem indultak, nem folytak. Ugyanakkor ezek Pécs jövıje, térségi szerepe és környezeti állapota, fenntartható fejlesztése miatt kiemelt jelentıségő.

TOTAL

III-25


III-2. táblázat CÉLKITŐZÉS,

A rövid- és középtávon tervezett projektek megvalósulása PROJEKT

TELJESÜLÉS, MEGVALÓSULÁS

AKTUALITÁS 2005-2010

Parlagfő visszaszorítás 165 MWe erımővi blokk létesítése

nem nem

P- és T-terület biztonságba helyezése Ivóvízellátás Csatornázás, szennyvízelvezetés Földgáz ellátás fejlesztése Tüskés-rét komplex hasznosítása Pécsbánya, Karolina külfejtés tájrendezése Kökényi lerakó létesítése, átadása

igen igen, módosulva (gáz- és biomasszatüzelés) részben nem (eredeti terv elvetve) részben (terv) részben részben részben nem részben (tervezés, engedélyezés) igen

Településrendezési terv (ÁRT) Zöldfelületi rendszer fejlesztési terve Térségi közlekedésfejlesztési terv Egészségterv

igen részben (egységes rendezési terv) nem részben

PROGRAM

I/1. Levegıtisztaságvédelem

I/3. Felszínalatti vízbázisok védelme II.

Települési és épített környezet

III.

Területek hasznosítása

IV/1 Hulladékgazdálkodás V. Tervek


DNy-i elkerülı út Szafari Park létesítése

kivitelezés rendezési terv szerint engedélyezés, kijelölés igen ISPA igen igen kivitelezés bıvítés módosítások igen igen egészséges várostervezés

TOTAL

III-26



IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 1. Elvek, célkitőzések A tervezés alapjául a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szolgál, amely az önkormányzat feladatává tette a Települési Környezetvédelmi Program kidolgozását (46.§), körvonalazva a fıbb tartalmi követelményeket is (47.§). Emellett a Program kialakításánál figyelembe lettek véve − a 132/2003. (XII.11.) OGY határozattal elfogadott, a 2003-2008 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NPK-II); ennek elveit, célkitőzéseit a foglalja össze a 3. melléklet. − az elfogadott várospolitikai és városfejlesztési célkitőzések a jövıképpel, valamint a város egységes településrendezési terve (2004); − a térséget érintı és a helyi, városi programok, tervek, elhatározás (pl. ÖKOVÁROSÖKORÉGIÓ PROGRAM); − a jelentısebb gazdálkodó szervezeteknek a környezeti állapot, minıség javítását célzó tervei, programjai, intézkedései, beruházásai. A Program (változatlan) fı célja: • az egészségesebb életfeltételeket biztosító természeti és települési környezet megteremtése a tervezett és várható társadalmi, gazdasági fejlıdés mellett; • a fenntartható fejlıdés elérése és biztosítása a város területén és térségében. Lényeges kiemelni, hogy • 1997-99-ben a kidolgozás lényegében a törvényi kötelezettségnek való megfelelés, valamint a térségben feltárt konfliktusok, a térségben folyó környezetvédelmi beavatkozások és az önkormányzati feladatok számbavételét, összehangolását célozta. Noha megjelent benne a projekt-szemlélet, a megvalósítás szervezése, lebonyolítása nem ezek mentén, hanem a lehetıségek alapján történt meg. • a felülvizsgálat alapján kidolgozott és a 2005-2010 közötti idıszakra szóló környezetvédelmi programnál - a hazaiak mellett - már az EU tagországaként a közösségi irányelveket, útmutatásokat is szükséges szem elıtt tartani. Ilyenek − az EU 6. környezetvédelmi programja, amelynek elvei, prioritásai a tagországokban folyó tervezések és finanszírozások alapja (Nemzeti Fejlesztési Terv, Strukturális Alapok, Kohéziós Alapok). − a Local Agenda 21 és a Városi Környezet Tematikus Stratégiája elvei.

TOTAL

IV-1



1.1 A városi környezetpolitika elemei A Környezetvédelmi Program megvalósításának célja: a kitőzött célállapot elérése a 20052010 közötti idıszakban. Ehhez biztosítania kell az önkormányzatnak • a környezeti/környezetvédelmi és környezet-egészségügyi szempontok gyakorlati érvényesítését a területfejlesztési, területrendezési, beruházási elhatározások, feladatok megvalósításában már a döntések elıkészítésénél, a tervezésnél és a megvalósításnál, elısegítve és támogatva a környezeti, mőszaki, gazdasági és társadalmi szempontok összhangjának megteremtését. • a jelenlegi és a távlatban felmerülı környezeti problémák hatékony kezelésének, megoldásának szakmai és tárgyi feltételeit. Mindezek sikeres megvalósíthatóságához az önkormányzatnak • ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a város környezetpolitikai elveit. Ezeknek határozott iránymutatást kell adniuk a környezeti és városfejlesztési kérdések megoldásához, a prioritások kezeléséhez, figyelemmel a fenntarthatóság komplex városi szempontjaira. • a "Környezetügyi nyilatkozat" dokumentumban kell összefoglalnia és hivatalosan, aláírásokkal megerısítve kinyilvánítania, közzé tenni szándékát és eltökéltségét a környezeti, környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontok érvényesítésére a tervezés, a döntés, az engedélyezés, a megvalósítás és ellenırzés átfogó rendszerében. Figyelembe kell venni, hogy kormányzati támogatásra és sikeres megvalósításra döntıen azok a fejlesztési, beruházási tervek, programok pályázhatnak, amelyek összhangban vannak az országos, a régiós és a térségi prioritásokkal. A környezetvédelmi célzatú beavatkozások döntıen a területfejlesztésnél is meghatározott, rendszerint a kormányzat által is támogatott programokhoz kapcsolódhatnak. Ezek szinte mindegyike (hulladékkezelés, csapadék- és szennyvízcsatornázás, úthálózat és közlekedésfejlesztés, köztisztaság, zöldterületek stb.) megfogalmazódott a válaszadó önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek véleményében. Mindez lényegében azt jelenti, hogy a városi önkormányzatnak • rövid távon (1-2 év) meg kell kezdenie az elfogadott környezetvédelmi program célkitőzéseinek megvalósítását, ezen belül − a környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontok fokozott érvényesítését az önkormányzati döntések elıkészítésében és meghozatalában. − folytatni és intézményessé tenni a rendszeres lakossági tájékoztatást a város környezetminıségének, állapotának éves alakulásáról (pl. TV és sajtóriportok, közlemények, kiadványok ). − továbbfejleszteni a meglévı kapcsolatokat és kialakítani a rendszeres együttmőködést a vállalkozásokkal, a környezetvédelemben tevékenykedı civil szervezetekkel és a lakosság egészével. − elıkészíteni az együttmőködést a terhelı, szennyezı létesítményekkel, szervezetekkel a problémák, többletkibocsátások ütemezett és ellenırizhetı felszámolására. TOTAL

IV-2



• középtávon (3-6 év) − ki kell alakítania egy jól kezelhetı és elérhetı városi területi és környezetvédelmi információs és adatrendszert, biztosítva annak mőködését, figyelemmel a területfejlesztési és a környezetvédelmi törvényben megfogalmazottakra. − ki kell bıvítenie a környezetvédelem szakmai és szervezeti rendszerét, megteremtve a jelentısen kibıvülı önkormányzati feladatok (EU tagsági kötelezettségek) személyi és tárgyi feltételeit, elısegítve annak megfelelı mőködtetését a szakmai feladatokban (döntés-elıkészítés, egyeztetések, hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok, ellenırzési kötelezettségek stb.) és a közösségi részvétel kiszélesítésében (civil szervezetek, lakosság; tájékoztatás, akcióprogramok indítás stb.), szervezésében. − elı kell segítenie az elhatározott környezetfejlesztési programok megvalósítását (hulladékgazdálkodás/szelektív győjtés és feldolgozás, közcsatornára kötések megvalósítása, úthálózat fejlesztés, területek rekultivációja stb.) az elfogadott és egyeztetett elveknek és terveknek megfelelıen. • hosszú távon (5-10 év) − el kell érni a környezeti elemek minıségének, állapotának javulását, a megengedettet meghaladó terhelések megszüntetését, határértékeken belülre történı mérséklését. − az élhetıbb, egészségesebb települési környezet megteremtését, a környezeti elemek minıségének, állapotának és a szolgáltatások mennyiségi és minıségi fejlesztésével a halálozási és morbiditási mutatók javulását, a városi közérzet és komfort javítását.

1.2 A megvalósítandó projektek rendszere A felülvizsgálat eredményei, megállapításai, a szakmai igények és a civil szervezetek által megfogalmazott elvárások alapján adhatók meg azoknak a projekteknek - mint önállóan végrehajtható alprogramoknak - a köre, amelyek megvalósítása lehetıvé teszi az igényelt környezeti célállapotok elérését. Ezek figyelembe vételével kerültek megfogalmazásra az egyes projektek, amelyek egyben megadják a célokat és a megvalósítás keretében elvégzendı feladatokat. Figyelemmel a környezeti problémák jellegére, a kezelésük lehetséges és célszerő módozataira és a környezeti ügyintézés összefüggéseire, az elfogadott célállapot elérésére a projektjavaslatok a következı fıbb témakörökbe csoportosítva kerültek kidolgozásra: I. Környezeti elemek minıségének, állapotának javítását, a terhelések/szennyezések csökkentését, megszüntetését biztosító projektek köre. Ezen belül a levegı, a felszíni és felszín alatti vízkészletek valamint a talaj környezetei minıségének, állapotának javítását, a terhelések/szennyezések csökkentését, megszüntetését célzó projektek kimunkálása történt meg. II. Települési és épített környezet, amelyben döntıen a szennyezések, terhelések mérséklését, az ellátottság javítását és a környezetminıséget, közérzetet, klímát javító, alakító projektek kerültek kidolgozásra. Ennek keretében a közmőves ellátás, a zöldfelületek mennyiségi és minıségi fejlesztése, a kedvezıtlen városi klíma javítását elısegítı beavatkozások kimunkálására került sor.

TOTAL

IV-3



III. Területek, amelyek egy vagy több környezeti konfliktus forrásai (pl. levegı-, vízés talajszennyezettség, környezeti zaj, jelenlegi és távlati területhasználati problémák stb.), ezért külön kezelést, megközelítést igényelnek (p. Tüskés-rét, Pécsbánya térsége, a pellérdi vízbázis felszíni védıterülete). IV. Önállóan kezelt hatótényezık, amelyek jelentısen befolyásolják a területhasználatokat, a termelés és szolgáltatások mőködési feltételeit, a lakosság közérzetét, környezet-egészségügyi helyzetét. V. Tervek, amelyek komplex módon képesek átfogni, meghatározni és szabályozni a jelenlegi állapotok kezelését és a szükségszerő/célszerő beavatkozások körét, feltételeit a fenntarthatóságra törekvés igényével. Pécs sajátos problémáira figyelemmel a a zöldfelületi rendszer, az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás, a térségi közlekedés fejlesztésnek a tervei, a városi egészségterv és a környezetbiztonság problémakörei kaptak kiemelt figyelmet és kerültek kidolgozásra. VI. Szervezés, intézményi háttér. A környezetvédelmi program, ezen belül az egyes akciók/projektek végrehajtásának sikerét alapvetıen meghatározza az önkormányzati háttér. Számos, a város környezeti minıségét, állapotát döntıen befolyásoló probléma megoldásában az önkormányzatnak vagy kezdeményezı/végrehajtó, vagy közremőködı/támogató szerepet kell vállalnia, ahol a koordinálási feladatok jelentısek. Emellett biztosítani kell a rendszeres lakossági tájékoztatás és a lakosságot érintı kérdéskörökbe való beleszólás, vélemény-nyilvánítás lehetıségeit is, valamint a környezeti ügyek kezelésének szakmai megalapozását biztosító helyi szabályozás és környezeti monitoring rendszer kialakítását, mőködtetését. Ezeknek a kérdésköröknek projektekben való rögzítése és megvalósítása a Környezetvédelmi Program sikeres végrehajtásának is biztosítéka. A kidolgozott és megvalósítandó projektek körét, áttekinthetı rendszerét a IV-1. táblázat tartalmazza.

TOTAL

IV-4



IV-1. táblázat A megvalósítandó projektek köre I. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK MEGİRZÉSE, JAVÍTÁSA I/1. A levegıminıség javítása I/1.1 A közlekedési emissziók csökkentése, elsısorban a forgalmas utak mentén I/1.2 Parlagfő visszaszorítási program fenntartása I/1.3 A távfőtési rendszer kiterjesztése, bıvítése új fogyasztókkal I/2. Felszíni vizek vízminıségének javítása I/3. Felszín alatti vízkészletek védelme I/3.1 Felszín alatti vízbázisok védelme I/3.2 A talajszennyezések csökkentése, megszüntetése I/4. A talaj védelme I/5. Természet- és tájvédelem

II. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME, JAVÍTÁSA II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7.

Ivóvízellátás Szennyvízelvezetés, kezelés Csapadékvizek ártalommentes elvezetése Zöldterület-gazdálkodás Iparterületek, ipari parkok A városi klíma alakítása A távfőtött épületek korszerősítése

III. TERÜLETEK VÉDELME, FEJLESZTÉSE III/1. A Tüskés rét komplex hasznosítása III/2. A volt bányatérségek átfogó fejlesztése III/3. A P-terület komplex védelme

IV. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK IV/1. Hulladékgazdálkodás IV/2. A veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése IV/3. A zajterhelés csökkentése

V. TERVEK V/1. Településrendezési terv karbantartása V/2. Zöldfelületi rendszer fejlesztési terve V/3. Energiagazdálkodási program V/4. Vízgazdálkodási program V/5. A térségi közlekedés fejlesztése V/6. Környezet-egészségügy, városi egészségterv V/7. Környezetbiztonság V/8. Ökováros-Ökorégió program

VI. SZERVEZÉS, INTÉZMÉNYI HÁTTÉR VI/1. VI/2. VI/3. VI/4.

A környezetvédelem önkormányzati (intézményi) háttere Környezetvédelmi Fórum létrehozása A helyi építési szabályzat, a tervek rendszeres karbantartása Környezeti monitoring rendszer

TOTAL

IV-5



2. Megvalósítandó projektek

I. A környezeti elemek állapotának megırzése, javítása I/1. A levegıminıség javítása Cél: hosszú távon a város környezeti levegıminıségi állapotának javítása, rövid távon a jelenlegi terhelés szinten tartása a mindenkori levegıminıségi határértékek figyelembe vételével. Indoklás: a környezeti levegıminıségi állapot folyamatos értékelése a város légszennyezı anyagokkal való jelentıs terhelését mutatta 1997-2004 között, mely már eddig is kimutatható egészségállapot romlást idézhetett elı az itt élı lakosságnál. Ennek jelentıs közegészségügyi vonzatai a gazdasági fejlıdés akadályaként jelentkeznek a beruházási kedvre gyakorolt kedvezıtlen hatás miatt. Tartalmi keretek: − a közlekedési emissziók csökkentése (aktív és passzív lehetıségek) − a gázprogram folytatása; az ellátottság növelése − a távfőtés kiterjesztése; a rákötések elısegítése − parlagfő visszaszorítási program fenntartása, végrehajtásának ellenırzése − információs, tájékoztatási stratégia kidolgozása és végrehajtása I/1.1 A közlekedési emissziók csökkentése, elsısorban a forgalmas utak mentén Cél: a jellemzıen magas légszennyezıanyag koncentrációkat eredményezı forgalom mérséklése, áthelyezése a sőrőn lakott területekrıl; így − a közlekedési és tömegközlekedési koncepció megvalósítása; − a tömegközlekedésbıl eredı kibocsátások csökkentése, a buszállomány korszerősítésének folytatása; − a kerékpáros közlekedés fejlesztésének kiemelt kezelése, kiterjesztésnek elısegítése. Indoklás: a város levegıminıségének jelenlegi kedvezıtlen állapota, elsısorban a közlekedési eredető, talajközeli nitrogén-oxid kibocsátások okozta szennyezettség káros környezetegészségügyi hatásokkal jár, melyek csökkentése sürgetı feladat. A cél megvalósítása érdekében elvégzendı feladatok: − A várost elkerülı, tervezett utak teljes kiépítése, üzembe helyezése.

TOTAL

IV-6



− Az észak-déli és a kelet-nyugati kapcsolatok javítása, az egyes városrészek zavartalan összeköttetésének megvalósítása. − A városi úthálózat optimális terheléselosztása a közlekedésfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztésekkel. − A belváros forgalomcsillapítási rendjének fenntartása, szükség szerinti módosítása és kiterjesztése, a parkolási rend ellenırzése és fejlesztése. − A tömegközlekedési jármőpark javítása és alternatív lehetıségek keresése (pl. hibrid hajtás). − A kerékpáros közlekedés városi és térségi rendszerének kidolgozása és kialakítása konzultálva a civil szervezetekkel, egyesületekkel, lakossággal; így • a meglévı és tervezett közúthálózat alkalmassá tehetı részeinek lehatárolása, a kialakítás megtervezése. • a csak kerékpárutak kiépítése, a meglévı közutakon a sávok kijelölése, kiépítése. A várható eredmény és annak mérése: A közlekedési eredető légszennyezık mennyiségének és koncentrációinak csökkenése, elsısorban a beépített területeken áthaladó, forgalmas utak mentén. A változások regisztrálására a környezeti levegı minıségének ellenırzésére szolgáló, továbbfejlesztendı monitoring rendszer alkalmas. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület, Közlekedésfelügyelet − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécs Közlekedési Rt, PVV Rt., Bm-i Állami Közútkezelı KHT − Érintettek: Pécsi Közlekedési Rt., ÁNTSZ, DD-KTVF, PVV Rt., Bm-i Állami Közútkezelı Kht Hatókör: − Földrajzi: a város és a városkörnyéki települések − Társadalmi: a város és térsége lakossága, idegenforgalom Idıbeni ütemezés: a tervezések, engedélyezések 1-3 év, kivitelezés folyamatosan, 2005. elıtti befejezéssel. A teljes program csak célirányos, feladat-orientált részprojekteken keresztül valósítható meg. Kapcsolódás más projektekhez: − Egységes településrendezési terv − A térségi közlekedés fejlesztése − Környezeti monitoring rendszer

TOTAL

IV-7



I/1.2 Parlagfő visszaszorítási program fenntartása Cél: a biológiai allergének, elsısorban a parlagfő elterjedtségének visszaszorítása. Indoklás: a biológiai allergének növekvı tendenciát mutató allergiás megbetegedéseket okoznak, melyek csökkentése területi elterjedtségüknek az önkormányzati intézmények, vállalkozások és a lakosság együttmőködésével megvalósítható visszaszorításával lehetséges. A parlagfő irtásának kötelezettsége az egészségügyi törvény alapján mindenkit terhel. Tartalmi keretek: − az elfogadott és mőködı program fenntartása, végrehajtása, ellenırzése − a program megvalósításához • együttmőködés kialakítása a város és más települések között önkormányzati szinten és a civil szervezetek szintjén • lakossági felvilágosító munka A várható eredmény és annak mérése: A parlagfő területi visszaszorításának eredménye hosszabb távon, a pollenallergiás megbetegedések számának csökkenésében jelentkezik. Mérése az orvos-statisztikai adatok felhasználásával lehetséges. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Környezetünkért Alapítvány, PVV Rt., civil szervezetek − Érintettek: PVV Rt., ÁNTSZ, vállalkozások, intézmények, lakosság, önkormányzati szervezetek. Hatókör: − Földrajzi : a város közigazgatási területe és a szomszédos térségek. − Társadalmi : a városban és környékén lakók, tartózkodók. Idıbeni ütemezés: folyamatos megvalósítás. Kapcsolódás más projektekhez: − Zöldfelületek növelése, gondozása − Zöldfelület-fejlesztési terv kidolgozása − Városi egészségterv − Környezetvédelmi Fórum; tájékoztató központ létrehozása

TOTAL

IV-8



I/1.3 A távfőtési rendszer kiterjesztése, bıvítése új fogyasztókkal Cél: a város levegıminıségének javítása, a helyi főtési eredető légszennyezık kibocsátásának csökkentése és környezetbarát főtési mód megvalósítása, a távfőtési kapacitás jobb kihasználása és az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása. Indoklás: a város jelenlegi, kedvezıtlen levegıminıségét jelentısen befolyásolja a lakossági és intézményi egyedi főtés. A távfőtési kapacitások jobb kihasználása csökkenti a fajlagos árat és az erımővi szennyezıanyag kibocsátást is. A cél megvalósítása érdekében elvégzendı feladatok: − a 2001-ben elkészült, Pécs levegıminıségérıl szóló tanulmány - a távfőtés hatása a város levegıtisztaságára- felülvizsgálata − a levegıtisztaság-védelmi rendelet karbantartása, aktualizálása − a távfőtés szerepének, területi prioritásának meghatározása a város területrészein − a lehetséges távfőtési potenciálok felmérése, meghatározása − a bıvítések jogi, gazdasági hátterének kidolgozása − az új fogyasztók bekötése A várható eredmény és annak mérése: A lakossági és egyedi főtés kibocsátásainak csökkenése, a város levegıminıségének kedvezıbb alakulása. A változások regisztrálására a környezeti levegı minıségének ellenırzésére szolgáló, továbbfejlesztendı monitoring rendszer alkalmas. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PÉTÉV Kft − Érintettek: vállalkozások, intézmények, lakosság, önkormányzati szervezetek. Hatókör: − Földrajzi: a város közigazgatási területe − Társadalmi: a városban lakók, tartózkodók Idıbeni ütemezés: a bıvítés hátterének kidolgozása, elfogadtatása 1-2 év, a végrehajtás folyamatos. Kapcsolódás más projektekhez: − A levegıminıség javítása − Városi egészségterv − Energiagazdálkodási program

TOTAL

IV-9



I/2. Felszíni vizek vízminıségének javítása Cél: a Pécsi víz és a felszíni vízfolyások minıségének fokozatos javítása, a vízfolyások környezetének tájrendezése. Indoklás: a pellérdi szelvénynél a jelenlegi vízminısítés minden komponens csoportban V. osztályú, erısen szennyezett; a Pécsi-víz már a kezdeti szakaszon erısen szennyezett (bányavizek hatása). Tartalmi keretek: − felmérések, vízvizsgálatok: a szennyezı források, kibocsátások felmérése, a vízhozamok mérése − tájrendezés; a vízfolyások parti sávjának rendbetétele (terv, végrehajtás) − területhasználat; a vízfolyások mentén a rendszeres ellenırzés megvalósítása A megvalósítás lépései: − A kisvízhozamú befogadók miatt, a vízminıség javítása érdekében, az élıviző befogókat terhelı szennyvíztisztítóknál • a befogadóba bocsáthatósági határértékeknek meg kell felelni; • a jelentısebb tisztítóknál a biológiai lebontáson túl a növényi tápanyageltávolítást is fokozatosan meg kell követelni. − A távlati vízhasználatok biztosítása érdekében a vízfolyást jelenleg érı sóterhelések növekedésének megállítása, a sóterhelések mérséklése. − Meg kell vizsgálni, és meg kell oldani a vízfolyások partmenti sávjainak • rendezési, hasznosítási feltételeit (zöldsávok, utak/kerékpárutak, pihenıhelyek stb.); • a karbantartás, ellenırzés módozatait, feltételeit, rendszerét. A várható eredmény és annak mérése: A Pécsi víz minıségének fokozatos javulása, ami a városi szakaszon, több ponton végzett mintázásokkal, mérésekkel követhetı nyomon. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület, DD-KTVF (technológiák, csatornázás, monitoring) − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PVV Rt., Környezetünkért Alapítvány, civil szervezetek − Érintettek: ÁNTSZ, DD-KTVF, PVV Rt., vállalkozások, intézmények, lakosság, önkormányzati szervezetek. Hatókör: − Földrajzi: elsısorban Pécs közigazgatási területe és a Pécsi-víz menti települések − Társadalmi: vállalkozások, Pécs és az érintett települések lakossága

TOTAL

IV-10



Idıbeni ütemezés: a felmérések és a megfelelı, "testreszabott" projektek kidolgozása, elfogadtatás 1-2 év, végrehajtás folyamatos. Kapcsolódás más projektekhez: − Szennyvízelvezetés, kezelés − Iparterületek, ipari parkok − Vízgazdálkodási program − Városi egészségterv − Környezeti monitoring rendszer

I/3. Felszín alatti vízkészletek védelme I/3.1 Felszín alatti vízbázisok védelme Cél: a felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minıségének megóvása, javítása az ivóvíz célra történı hasznosítás érdekében. Indoklás: Pécs ivóvízbázisai sérülékeny földtani környezetben üzemelnek. A vízbázisok utánpótlódási területein létesült iparterületek, kereskedelmi létesítmények, lakó- és mezıgazdasági területek potenciális szennyezı forrást jelentenek, így veszélyeztetik a város jó minıségő vízzel történı ellátását. Tartalmi keretek: − a sérülékeny környezetben lévı vízbázisok (Tettye-forrás, Pellérdi- és Tortyogói-, Hirdi vízmővek) lehatárolt védıterületi rendszerének kijelölése és kihirdetése; − biztonság megırzése érdekében a tiltó és korlátozó rendelkezések bevezetése és a rendelkezések érvényre juttatása, ellenırzése. A várható eredmény és annak mérése: A város jó minıségő ivóvízzel történı ellátásának biztosítása hosszútávra; a vízminıség rendszeres ellenırzı mérése a már mőködı rendszerben. Érdekelt/érintett szervezetek : − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület, DD-KTVF − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécsi Vízmő Rt., PVV Rt. − Érintettek: ÁNTSZ, DD-KTVF, Pécsi Vízmő Rt., PVV Rt. Hatókör: − Földrajzi : az érintett térségekben a város és a környezı települések − Társadalmi : a város és az érintett települések lakossága, vállalkozásai. Idıbeni ütemezés: folyamatos megvalósítás és ellenırzés.

TOTAL

IV-11



Kapcsolódás más projektekhez: − Talajszennyezések csökkentése − Vízellátás, csatornázás, csapadékvíz elvezetés − A P terület komplex védelme − Településrendezési terv − Vízgazdálkodási program − Városi egészségterv. I/3.2 A talajszennyezések csökkentése, megszüntetése Cél: a talajszennyezések csökkentése, megszüntetése. Indoklás: a város területén található talajszennyezések veszélyeztethetik a felszíni és a felszínalatti vizeket. Tartalmi keretek: − a már szennyezett területek számbavétele, a szükséges beavatkozások végrehajtása és ellenırzése: • önkormányzati intézmények területei, a honvédség (HM) visszahagyott területei. • a Tüskésrét zagyterei, a csatornázatlan településrészek, rekultivált és rekultiválatlan bányaterületek, meddık és hulladéklerakók (Kénes út). − a potenciális szennyezı források azonosítása (környezetbiztonság), a tevékenységek nyomon követése, ellenırzése. A megvalósítás lépései: − az azonosított területek, szervezetek és kármentesítésre kötelezettek városi információ-rendszerének kialakítása a nyomon követhetıség és tervezhetıség elısegítésére. − az Országos Környezeti Kármentesítési Programban (OKKP) - ezen belül az önkormányzati alprogramban - szereplı kármentesítések nyomon követése, ellenırzése (önkormányzati intézmények, volt honvédségi területek, MOL Bázistelep, tüskésréti zagyterek, Karolina külfejtés területe). A várható eredmény és annak mérése: Megszőnnek a felszíni és felszín alatti vizekre veszélyt jelentı szennyezı források, mérséklıdnek a terhelések. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PVV Rt., DD-KTVF, Katasztrófavédelmi Igazgatóság − Érintettek: PVV Rt., vállalkozások, intézmények, önkormányzati szervezetek.

TOTAL

IV-12



Hatókör: − Földrajzi: Pécs és a vele határos, terhelt, veszélyeztetett területek. − Társadalmi: Pécs és a környezı területek lakossága. Idıbeni ütemezés: a feltárt problémák ismeretében, folyamatosan Kapcsolódás más projektekhez: − Felszínalatti vízbázisok védelme − Bányatérségek hasznosítása − A P- terület komplex védelme − Hulladékgazdálkodás − Veszélyes hulladékok kezelése − Városi egészségterv − Környezetbiztonság

I/4. A talaj védelme Cél: a talaj termıképességének biztosítása, az erdıterületek csökkenésének megakadályozása, valamint az eróziós folyamatok csökkentése, a talajállapot javítása. Indoklás: a városi környezetben a talaj, mint környezeti elem meghatározása elvi kérdéseket vet föl, mivel Pécs közigazgatási területének nagy része beépített. Ezért megkülönböztetjük a talajt, mint a beépített területeken folyó tevékenységek (lakossági, kereskedelmi, ipari) színhelyét és mint a be nem épített területeken az élıvilág (parkok, erdık, mezıgazdasági területek) élıhelyét. A talajvédelem ez esetben az élıhelyek védelmét is jelenti. Tartalmi keretek: • Földvédelmi stratégia kidolgozása: − A jelenleg mezıgazdasági mőveléső területek termıképességének megırzése, javítása; lehetıségek megkeresése, megoldások kidolgozása. − A beépítésre kerülı talajfelszínek humuszos rétegének megóvása. − A város és környékére jellemzı kiskertes gazdálkodás esetében a szakszerő mővelés, vegyszerhasználat (talajtápanyag és növényvédı szer) megvalósítása és ellenırzésének megteremtése, ellenırzése. • A tájrendezendı meddıhányók és külszíni bányagödrök rekultivációjának elvégzése, a mőszaki és biológiai rekultiváció megvalósítása, összhangban a városfejlesztési elhatározásokkal. A várható eredmény és annak mérése: Lecsökkennek vagy megszőnnek a talajt jelenleg károsító hatások (beépítés, erózió, túlmővelés stb.). Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület TOTAL

IV-13



− Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: FM Hivatal, Bányakapitányság, Növény- és Talajvédelmi Állomás, DD-KTVF − Érintettek: Építési Hatóság, mezıgazdasági szervezetek, vállalkozások. Hatókör: − Földrajzi: Pécs közigazgatási területe és a környezı területek − Társadalmi: a térség lakossága Idıbeni ütemezés: a feltárt problémák ismeretében, folyamatosan Kapcsolódás más projektekhez: − Csapadékvizek elvezetése − Iparterületek − Bányatérségek hasznosítása − Településrendezési terv − Zöldfelület-fejlesztési terv

I/5. Természet- és tájvédelem Cél: a város természeti és táji értékeinek, objektumainak megırzése, a hegylábi térség kedvezıtlen tájváltozásainak megállítása. Indoklás: a városi környezet sajátos és érzékeny élıhely az élıvilág számára. A teljesen emberidegen, természeti környezeti elemeket nagyrészt nélkülözı kultúrkörnyezet elkerüléséhez elengedhetetlen a természetes környezet, a természet- és tájvédelmi értékek megırzése, összhangban a zöldfelületek növelésével, kiterjesztésével. Ezzel az emberi közérzetet, egészséget is befolyásoló domborzati, klíma- és élıhelyi viszonyok, a területhasználati változások, beépítések/átépítések is jelentısen és kedvezıen alakíthatók. Tartalmi keretek: • A meglévı és tervezett területek, értékek védelme, fenntartása − Az országos és helyi védelem alatt álló értékek, objektumok, természetvédelmi területek kezelési, fenntartási terveinek elkészítése a DD Nemzeti Park Igazgatósággal együttmőködve. − A védendı értékek, területek felmérése, kataszteri rendszerének elkészítése, mőködtetése a DDNP Igazgatóság szakmai közremőködésével. • A városi területek használata, fejlesztése − A tervezett erdıtelepítések (pl. bányák tájrendezése, rekultivációja) megvalósítása elsısorban ıshonos fafajokkal és a hazai természetes erdıtípusoknak megfelelı öszszetételben. − A vízfolyások parti sávjainak védelme, rendezése; a "renaturálás" lehetıségeinek és módjának feltárása, megkeresése, megtervezése.

TOTAL

IV-14



− Ismeretterjesztéssel, az értékek bemutatásával a helyi védett értékek társadalmi elfogadottságának növelése. − A területi tervezés során és a létesítmények, tevékenységek, építések engedélyezésekor a természet- és tájvédelmi szempontú megközelítés erısítése. − A városi körülményeket még elviselı fajok, életterek, társulások megtartása. − Az állatvédelem és a városi környezetben az állattartás kiemelt kezelése; az érvényben lévı szabályozások betartásának elısegítése, ellenırzése és szükség szerinti átalakítása. • Ismeretterjesztés, a lakosság és érdekeltek bevonása − Ismeretterjesztéssel, az értékek bemutatásával a helyi védett értékek társadalmi elfogadottságának növelése. A várható eredmény és annak mérése: a természet- és tájvédelem "társadalmasítása", a városfejlesztésnél a védelem szempontjainak érvényesítése a döntések, tervezések és a fenntartások során. A védett és védelmet igénylı természeti területek számának, arányának növelésével a város - mint településökológiai rendszer - értéke is növekszik. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PVV Rt. − Érintettek: DDNPKI, DD-KTVF, PVV Rt., gazdasági és civil szervezetek. Hatókör: − Földrajzi: Pécs város közigazgatási területe. − Társadalmi: az érintett városi és városkörnyéki lakosság és intézmények, szervezetek. Idıbeni ütemezés: az együttmőködı DD Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett program szerint. Kapcsolódó projektek: − A P-terület komplex védelme − Településrendezési terv − Egészségterv − Parlagfő visszaszorítása − Talajdegradáció csökkentése − Területek komplex hasznosítása − Vízgazdálkodási program − Zöldfelület-fejlesztési terv − Egészségterv

TOTAL

IV-15



II. Települési és épített környezet védelme, javítása II/1. Ivóvízellátás Cél: a város biztonságos és teljes ellátása közüzemi ivóvízzel. Indoklás: alapvetı környezet- és közegészségügyi követelmény a város jó minıségő ivóvízzel való ellátása. A cél megvalósítása érdekében elvégzendı feladatok: − Az ellátatlan városrészek folyamatos bevonása az elkészült tervek szerint, párhuzamosan a szennyvízhálózat korszerősítésével és fejlesztésével (ISPA projekt). − A takarékos vízhasználatot ösztönzı szabályozás kialakítása mind a kommunális szolgáltatások, mind a gazdasági élet területén. − A vízkezelés korszerősítése a Pécsi Vízmő fejlesztési elképzeléseinek megfelelıen. A várható eredmény és annak mérése: az ellátott lakosok és lakások számának, arányának növekedésén, valamint a vízminıségi problémák elıfordulása gyakoriságának alakulásán keresztül (ellenırzı mérések, statisztikai adatok). Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécsi Vízmő Rt. − Érintettek: ÁNTSZ, DD-KTVF, PVV Rt., Pécsi Vízmő Rt., önkormányzatok Hatókör: − Földrajzi: Pécs városa és a hálózatra kapcsolt környezı települések. − Társadalmi: az érintett városi és városkörnyéki lakosság. Idıbeni ütemezés : az elfogadott önkormányzati program szerint. Kapcsolódó projektek: − A P-terület komplex védelme − Településrendezési terv − Vízgazdálkodási program − Egészségterv

TOTAL

IV-16



II/2. Szennyvízelvezetés, kezelés Cél: a kommunális szennyvíz győjtésének, elvezetésének, kezelésének fejlesztése. Indoklás: a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése, az életminıségi feltételek javítása. A cél megvalósítása érdekében elvégzendı feladatok: − A város szennyvízelvezetı rendszerének - elsısorban a sérülékeny vízbázisok területén történı - további bıvítése a kidolgozott tervek szerint, összhangban az ivóvízhálózati fejlesztésekkel ISPA Projekt). − A csatornahálózat karbantartása és korszerősítése a biztonságos elvezetés érdekében. − A tisztított szennyvizek újrahasznosításának kidolgozása és megvalósítása. − A szennyvíziszap kezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás lehetıségeinek kidolgozása és megvalósítása (komposztálás, egyéb). − Új üzemeknél az elıtisztítók létesítésének - szükség szerinti - megkövetelése. − A közös szennyvíz-csapadékvíz elvezetı rendszerek felülvizsgálata alapján a vízelvezetés rendszerének kidolgozása, a kiépítés, felújítás, korszerősítés és üzemeltetés megvalósítása. − A távlatban sem csatornázott településrészeken a szakszerő/korszerő közmőpótlók telepítési lehetıségeinek vizsgálata, alkalmazásuk feltételeinek megteremtése. A várható eredmény és annak mérése: az ellátott lakosok és lakások számának, arányának alakulásán, a vízminıségi problémák elıfordulásán keresztül (ellenırzı mérések, statisztikai adatok). Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécsi Vízmő Rt. − Érintettek: ÁNTSZ, DD-KTVF, PVV Rt., Pécsi Vízmő Rt., önkormányzatok Hatókör: − Földrajzi: Pécs városa és a hálózatra kapcsolt környezı települések. − Társadalmi: az érintett városi és városkörnyéki lakosság. Idıbeni ütemezés : az elfogadott önkormányzati program szerint, folyamatosan. Kapcsolódó projektek : − A felszíni vizek minıségének javítása − Felszín alatti vízbázisok védelme − A P-terület komplex védelme

TOTAL

IV-17



− Településrendezési terv − Vízgazdálkodási program − Egészségterv

II/3. Csapadékvizek ártalommentes elvezetése Cél: a csapadékvizek ártalommentes, rendezett elvezetésének megvalósítása. Indoklás: a csapadékvizek a város egyes területein, különösen a Mecsekoldalon - a bányászat által megzavart felszíneken (pl. Báránytetı, Gyükés) - a talaj nagymértékő lemosódását eredményezik, szennyezve a közterületeket és a csatornarendszert is. Tartalmi keretek: • az érintett városi területek lehatárolása • a jelenlegi rendszer felülvizsgálata • a lehetséges megoldások, módszerek körének kidolgozása − a város domborzati és lefolyási/beszivárgási viszonyainak meghatározása, modellezése, összefüggésben a felszíni és felszín alatti vizek utánpótlódásával − beépített területek (utak, burkolt felszínek) vízelvezetése − be nem épített területek (parkok, rekultivált felszínek, bányaterületek) és a Mecsekoldal vízelvezetése • nem szennyezett (tetık, beépítések) vizek győjtése, hasznosításának lehetıségei. A megvalósítás lépései: − építési szabályzat elıírásainak aktualizálása a csapadékvizek ártalommentes elvezetésére − a különbözı adottságú és lefolyású területeken alkalmazandó megoldások kidolgozása, megvalósításuk elısegítése (tanácsadás, útmutató, építési szabályzat) − a leginkább veszélyeztetett területek csapadékvíz elvezetésének megoldása, kiépítése A várható eredmény és annak mérése: a felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minıségi védelmével összefüggésben a Pécs térségébıl elvezetett csapadékvizek mennyiségének csökkentése, a beszivárgó hányad növelése a vízbázisok megfelelı utánpótlódásának biztosítása érdekében. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécsi Vízmő Rt. − Érintettek: DD-KTVF, PVV Rt., Pécsi Vízmő Rt., érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások

TOTAL

IV-18



Hatókör: − Földrajzi: Pécs közigazgatási, ezen belül döntıen beépített vagy beépítésre szánt területei. − Társadalmi: a város lakossága. Idıbeni ütemezés: a lefolyási/beszivárgási viszonyok feltérképezése, modellezése 1-2 év, a szabályzat/útmutató kidolgozása, egyeztetése és elfogadtatása kb. 1 év, a megvalósítás folyamatos. Kapcsolódás más projektekhez: − Felszín alatti vízbázisok védelme − A talajerózió csökkentése − Területek komplex hasznosítása (Tüskésrét, P-terület) − Vízgazdálkodási program − Közlekedésfejlesztés − Iparterületek, ipari park − Egészségterv

II/4. Zöldterület-gazdálkodás Cél: a zöldterületek állapotának megırzése, javítása, arányának növelése. Indoklás: az egészséges, esztétikus városi környezet, ezen belül a zöldterületek fenntartása a települési környezet megfelelı minısége és a jó lakossági közérzet szempontjából fontos. A cél megvalósítása érdekében elvégzendı feladatok: − a városi zöldterületek arányának növelése, fenntartási tervének elkészítése és megvalósítása. − a parkok, játszóterek állagának megırzése, korszerősítése, számának, kiépítettségének növelése. − a város faállományának felújítása. − a szökıkutak és csobogók helyreállítása. A várható eredmény és annak mérése: városi közterületek (közkertek, közparkok) területi nagyságának, minıségi jellemzıinek javulása és az ellátottság növekedése. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PVV Rt., Pécsi Vízmő Rt.

TOTAL

IV-19



− Érintettek: PVV Rt., Pécsi Vízmő Rt., önkormányzatok, érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások Hatókör: − Földrajzi: Pécs területe − Társadalmi: a város lakossága Idıbeni ütemezés: folyamatos Kapcsolódás más projektekhez: − Parlagfő visszaszorítása − Talajdegradáció csökkentése − Csapadékvizek elvezetése − Területek komplex hasznosítása − Településrendezési terv − Zöldfelületfejlesztési terv − Egészségterv

II/5. Iparterületek, ipari parkok Cél: az ipari tevékenységek végzése és megszüntetése által okozott környezetterhelések csökkentése, elfogadható mértéken belül tartása rendszerszemlélető szabályozás kidolgozásával és a szükséges intézkedésekkel. Indoklás: az ipari tevékenységek okozta környezetterhelések, környezetszennyezések megelızése, ellenırzése a város jelenlegi környezeti állapota szempontjából fontos, ami egységes szemléletet és szabályozást kíván meg. Tartalmi keretek: • az alapelvek rögzítése − beépítés − környezetvédelem (levegıminıség, zaj, zöldterületek stb.) • szabályozás kidolgozása iparterületekre, térségekre − keleti iparterület (Újhegy, Szénosztályozó, Erımő, Mohácsi út térsége) − nyugati iparterület (volt BÉV telephely térsége) − a reptér térsége, Pogánnyal együttmőködve − Széchenyi akna rehabilitációja • az iparterületek, ipari parkok környezeti, mőszaki és infrastruktúra viszonyainak javítása − a csapadékvíz elvezetés megoldása a környezı területek hatásainak figyelembe vételével TOTAL

IV-20



− a szennyvízkezelés/elıkezelés és győjtés, elvezetés rendszereinek felülvizsgálata, a megoldások elısegítése − a zöldterületi fejlesztések, erdısáv/erdıterület telepítések, útmenti zöldsávok telepítése A megvalósítás lépései: − településrendezési terv és helyi építési szabályzat szerinti áttekintés − a sajátos, környezeti szempontú rendezési és szabályozási irányelvek kidolgozása az iparterületek összefüggı rendszerére − programok indítása, megvalósítási tervek kidolgozása a kedvezıtlen adottságú iparterületi részek környezeti, mőszaki és infrastruktúra viszonyainak javítására, fejlesztésére A várható eredmény és annak mérése: megszőnhet a pillanatnyi igényeknek, beruházási szándékoknak eleget tenni akaró, a környezeti viszonyokat, jogos lakossági észrevételeket figyelmen kívül hagyó terület-felhasználási, engedélyezési szemlélet, gyakorlat. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások − Érintettek: önkormányzat, érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások Hatókör: − Földrajzi: Pécs érintett térségei − Társadalmi: a környezı területek lakói Idıbeni ütemezés: folyamatos, az aktuális engedélyezésekhez és a településrendezési terv készítéséhez igazodóan. Kapcsolódás más projektekhez: − A környezeti elemek − A települési és épített környezet − A térségi hasznosítások − Az önállóan kezelt hatótényezık − A rendezési, fejlesztési tervek − A szabályozás helyi rendszere

II/6. A városi klíma alakítása Cél: a város mővi környezetében az emberi élet számára jobban megfelelı klíma kialakítása.

TOTAL

IV-21



Indoklás: a városi klíma összetevıi (hımérséklet, páratartalom, széljárás, stb.) fontos környezet-egészségügyi és közérzeti tényezık, melyek állapota és minısége a lakosság egészségi állapotára (fiziológiai és pszichológiai értelemben egyaránt) jelentıs hatással vannak. Tartalmi keretek: − alapelvek, meghatározások a vizsgálatok indításához − a befolyásoló tényezık vizsgálata • beépítés • átszellızési viszonyok (morfológia, meteorológia) • zöldfelületek • felszíni alakzatok (vízfolyás, tó, völgyek stb.) − javaslat a védelemre, megırzésre A megvalósítás lépései: − kutatás (területi vizsgálatok, mérések) − mennyiségileg mérhetıség, nyomon követhetıség feltételei, megvalósítása − településrendezési terv módosítási igénye − építési szabályzat módosítási igénye A várható eredmény és annak mérése: a beépítés és a zöldfelületek megfelelı, kedvezı arányai, a város átszellızését, klímáját befolyásoló területek megırzése, környezettudatos hasznosítása. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PVV Rt., Pécsi Vízmő Rt., Pécsi Tudományegyetem (kutatás) − Érintettek: önkormányzat, érintett/érdekelt szervezetek, lakosság Hatókör: − Földrajzi: Pécs közigazgatási területe − Társadalmi: Pécs lakossága Idıbeni ütemezés: 2-3 év a kutatásra, a javaslatok kidolgozására Kapcsolódás más projektekhez: − Csapadékvizek elvezetése − Zöldterület-gazdálkodás − Iparterületek, ipari parkok − Területek komplex hasznosítása − Településrendezési terv − Zöldfelület-fejlesztési terv − Energiagazdálkodási program

TOTAL

IV-22



− Közlekedésfejlesztési program − Egészségterv

II/7. A távfőtött épületek korszerősítése Cél: a távfőtött épületek belsı főtési rendszerének és hıszigetelésének korszerősítése; a korszerősítéssel a 100 %-os arány elérése. Indoklás: a pécsi távfőtött lakások jelentıs része elavult belsı főtési rendszerrel rendelkezik, ami nem ad lehetıséget az igény szerinti szabályozására, a takarékos üzemvitelre. Az épületek megfelelı hıszigetelése elengedhetetlen feltétele a korszerő főtésnek. Célszerő a főtési rendszerek rekonstrukcióját az épületek átalakításával, felújításával egyidıben megvalósítani. A cél megvalósítása érdekében elvégzendı feladatok+: − az elfogadott és mőködı programok fenntartása, bıvítése, végrehajtása − a Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány támogatásának fenntartása − a Panel Plusz Hitelprogramban a jelentıs önkormányzati forrás biztosítása A várható eredmény és annak mérése: A korszerősítés eredményeképpen csökken a lakosság hıenergia felhasználása, ezzel az erımőben csökkenhet a tüzelıanyag felhasználás és a légszennyezık kibocsátása is. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány, PÉTÁV Kft, PVV Rt. − Érintettek: érintett/érdekelt szervezetek, lakosság Hatókör: − Földrajzi: Pécs közigazgatási területe − Társadalmi: Pécs lakossága Idıbeni ütemezés: folyamatos megvalósítás Kapcsolódás más projektekhez: − A levegıminıség javítása − Energiagazdálkodási program

TOTAL

IV-23



III. Területek védelme, fejlesztése III/1. A Tüskés rét komplex hasznosítása Cél: a város egy igen értékes területének környezeti szempontokból megfelelı, a város számára gazdasági és társadalmi (kulturális) elınyökkel járó használatának megvalósítása. Indoklás: a Tüskés rét korábbi területhasználata jelentıs környezetterhelésekkel járt (felszíni, felszínalatti vizek, porszennyezés). Ezek megszüntetése és új területhasználatok megvalósulásával a gazdasági és a társadalmi, kulturális elınyökön túl a városi klíma egy jelentıs alakító tényezıje hozható létre (pl. a tó kialakítása). Tartalmi keretek: - az egységes településrendezési tervnek megfelelı területhasználatok megvalósítása, a fejlesztési/beruházási program kialakítása - a zöldfelületi rendszer kialakítása - a Pannon Hıerımő Rt. zagykazettáinak tájrendezése, rekultivációja és a tervezett területhasználatok elıkészítése - a tervezett vízszint- és vízminıség-szabályozási szerepkörő tó kialakítása az engedélyezési tervek alapján - a környezeti monitoring folytatása (vízszint, vízminıség) és megszervezése (biológiai/ökológiai változások nyomon követése) A megvalósítás lépései: − a korábbi tervi elhatározások, tervezett létesítmények aktualizálása − tervkészítés − programiroda létrehozása a megvalósításra, a szervezésre. A várható eredmény és annak mérése: A város egy igen értékes területének környezeti szempontokból megfelelı, a város számára gazdasági és társadalmi (kulturális) elınyökkel járó használatának megvalósulása. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pannon Hıerımő Rt. − Érintettek: ÁNTSZ, DD-KTVF, Erdıfelügyelıség, PVV Rt., Pannon Hıerımő Rt., érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások

TOTAL

IV-24



Hatókör: − Földrajzi: a Tüskés-rét térség − Társadalmi: a város lakossága. Idıbeni ütemezés: tervi felülvizsgálat és fejlesztési terv kidolgozása kb. 2 év, a megvalósítás folyamatos (kisajátítás, tó kialakítás, létesítmények stb.) Kapcsolódás más projektekhez: − A felszín alatti vízbázisok védelme − Zöldterület-gazdálkodás − A városi klíma alakítása − Településrendezési terv − Zöldfelület-fejlesztési terv − Egészségterv

III/2. A volt bányatérségek átfogó fejlesztése Cél: a bányászati tevékenységek következtében roncsolt felszínő térségek (Pécsbánya, Vasas) rehabilitációja, a város fejlettebb területeihez való felzárkózás elısegítése. Indoklás: Pécsbánya és Vasas térsége az infrastruktúrát, a közlekedési kapcsolatokat, a lakásállományt és a szolgáltatási, egészségügyi ellátottságot tekintve jelenleg a város fejletlen területe. Ennek a helyzetnek a megszüntetése környezetvédelmi, gazdasági és szociális okokból egyaránt szükséges. Tartalmi keretek: - az alapelvek és térségi elképzelések meghatározása, rögzítése - a már rekultivált területek (Gyükés) területhasználatának felülvizsgálata - Pécsbánya és Vasas fejlesztése, rendezése (védelem, hasznosítási koncepció) − a volt Karolina- és Vasasi-külfejtések tájrendezése, a városrészekhez illesztett használat megvalósítása A megvalósítás lépései: − a korábbi tervek aktualizálása − tervkészítés, módosítás A várható eredmény és annak mérése: A felszínroncsolt térségek átgondolt és a kidolgozott, elfogadott terveknek megfelelı tájrendezése, Pécsbányánál a várostestbe illesztés megvalósítása gazdasági és társadalmi (kulturális) elınyökkel járó használatot biztosít. Eredményeként nı a város zöldfelülete, kedvezıbbé válik a térség klímája, átszellızése. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály

TOTAL

IV-25


− − − −


Elfogadó: képviselı testület Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály Közremőködı: Pannon Hıerımő Rt. Érintettek: Bányakapitányság, Erdıfelügyelıség, Pannon Hıerımő Rt., PVV Rt.

Hatókör: − Földrajzi: Pécsbánya térsége − Társadalmi: Pécs keleti térségének lakossága Idıbeni ütemezés: az elfogadott tájrendezési terv megvalósítása 2002-2005 között. Kapcsolódás más projektekhez: − A felszín alatti vízbázisok védelme − Talajvédelem − Csapadékvízelvezetés − Zöldterület-gazdálkodás − A városi klíma alakítása − Településrendezési terv − Zöldfelület-fejlesztési terv − Vízgazdálkodási program − Térségi közlekedésfejlesztési ter − Egészségterv

III/3. A P-terület komplex védelme Cél: a Pellérdi területi vízbázis mennyiségi és minıségi védelme, a tiltó és korlátozó rendelkezések érvényre juttatása a térségben. Indoklás: a P területi távlati vízbázisnak a város ivóvízzel történı ellátásában nagy jelentısége van. Ezért megtörtént a 123/1997. (VII. 18.) sz. Korm. rendelet szerinti védıterületrendszer lehatárolása, szükséges ennek mielıbbi engedélyezése, a tiltó és korlátozó rendelkezések közzététele, alkalmazása és ellenırzése. Tartalmi keretek: − Vízmő prioritási feltételei, a szükséges beavatkozások megvalósítása − a kiskertek tevékenységének szabályozása (mővelés, vegyszerhasználat) − új hasznosítások és a védıterületek fenntartása − vízbázis védelem • mennyiségi (utánpótlódási viszonyok, vízkiemelés) • minıségi (szennyezı források, tiltó és korlátozó rendelkezések) • az érintett településeken, településrészeken szükséges beavatkozások, intézkedések, fejlesztések

TOTAL

IV-26



A megvalósítás lépései: − a meghatározott védıterület kialakítása, mőködtetése − a biztonságban tartás érdekében a tiltó és korlátozó rendelkezések kihirdetése és érvényre juttatása, a végrehajtás rendszeres ellenırzése − építési szabályzat szükség szerinti módosítása − a vízbázist övezı településeken • a szükséges beavatkozások meghatározás • a védelmet szolgáló programok/projektek kidolgozása, megvalósításuk elısegítése A várható eredmény és annak mérése: A kidolgozott és elfogadott tervek alapján történı beavatkozások, szabályozások biztosíthatják beszivárgások, a vízkészletek utánpótlódás csökkenésének megállítását, késıbbiekben növelését és egyben a vízminıség megırzését, a szennyezések mérséklését, kizárását. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécsi Vízmő Rt., PVV Rt. − Érintettek: DD-KTVF, Pécsi Vízmő Rt., PVV Rt., önkormányzatok, érintett/érdekelt szervezetek, intézmények, vállalkozások Hatókör: − Földrajzi: a vízbázisok beszivárgási, utánpótlódási területe. − Társadalmi: Pécs térségének vezetett vízzel ellátott lakossága. Idıbeni ütemezés : folyamatos végrehajtás az elfogadott tervek szerint ütemezve. Kapcsolódás más projektekhez: − A felszín alatti vízbázisok védelme − Talajvédelem − Vízellátás − Csatornázás − Csapadékvízelvezetés − Zöldterület-gazdálkodás − A városi klíma alakítása − Településrendezési terv − Zöldfelület-fejlesztési terv − Vízgazdálkodási program − Térségi közlekedésfejlesztési terv − Egészségterv

TOTAL

IV-27



IV. Önállóan kezelt hatótényezık IV/1. Hulladékgazdálkodás Cél: a települési szilárd és folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése, környezetkímélı és gazdaságos győjtése, szállítása, kezelése, újrahasznosítása, ártalmatlanítása. Indoklás: az egyre növekvı mennyiségő hulladékok ártalommentes elhelyezése mind nagyobb gondot okoz az alkalmas területek hiánya és a növekvı fajlagos költségek miatt. Emellett a természeti erıforrások kihasználásának racionalizálása is megköveteli a keletkezı hulladékok mennyiségének csökkentését, mind teljesebb körő hasznosítását. Tartalmi keretek: − a Mecsek-Dráva Programban való részvétel és a tervezett fejlesztések (BIOKOM Kft) megvalósítása − korszerő ártalmatlanítási/hasznosítási megoldások keresése és a kökényi lerakó élettartamának növelése − hulladékszegény technológiák alkalmazásának elısegítése − hulladékgazdálkodási módszerek megvalósítása A cél megvalósítása érdekében elvégzendı feladatok: − Az illegális hulladéklerakók felszámolása, rendszerének fenntartása. − A kommunális hulladékok összes mennyiségének és veszélyes-hulladék tartalmának csökkentése. − A lakosságnál keletkezı veszélyes hulladékok begyőjtésének, ártalmatlanításának ill. hasznosításának lehetı legteljesebbé tétele. − A belváros területén a szelektív hulladékgyőjtés megvalósítása, a kiemelt forgalmú és a turisták által is látogatott helyeken a győjtés, szállítás kiemelt kezelése. − A hulladékok valamennyi használható komponensének hasznosítása (a lerakóba csak a hasznosíthatatlan hulladék kerüljön): • szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése; • hulladékválogató mő üzemeltetése • hulladékudvarok, hulladéktároló telepek hálózatának fejlesztése • a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmának fokozatos csökkentése − felvilágosítás a hulladékhasznosítás fontosságáról, a megvalósítás lehetıségeirıl − az energetikai hasznosítás lehetıségeinek vizsgálata, kidolgozása − a települési folyékony hulladékok győjtésének, szállításának, kezelésének, ártalommentes elhelyezésének fenntartása, fejlesztése

TOTAL

IV-28



− a városi szennyvíztelepen keletkezı, kezelt szennyvíziszapok átfogó és biztonságos térségi hasznosítása − az állati hullák győjtési, kezelési és ártalmatlanítási rendszerének felülvizsgálata (dögkutak megszüntetése), korszerő megoldás kidolgozása, bevezetése, mőködtetése. A várható eredmény és annak mérése: az ellátott lakosság, lakások mennyiségi növekedése, a keletkezı hulladékok korszerő győjtése, kezelése, a hasznosítás részarányának növekedése. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület, Közlekedésfelügyelet − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: BIOKOM Kft, Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás − Érintettek: BIOKOM Kft, Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás, önkormányzatok, civil szervezetek Hatókör: − Földrajzi: Pécs és a kökényi lerakóra szállító települések − Társadalmi: a város és térségének lakossága, vállalkozásai. Idıbeni ütemezés: folyamatosan, a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás elfogadott programja szerint. Kapcsolódás más projektekhez: − A felszín alatti vízbázisok védelme − Talajvédelem − Csapadékvízelvezetés − Iparterületek, ipari parkok − Veszélyes hulladékok mennyiségi csökkentése − Egészségterv

IV/2. A veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése Cél: a város területén keletkezı veszélyes hulladékok mennyiségének minimalizálása. Indoklás: Elkészült a régió hulladékgazdálkodási terve (DD-KTVF, 2003), amely tartalmazza a veszélyes hulladékokkal összefüggı pécsi helyzetet és a feladatokat is. A városi hulladékgazdálkodási terv 2004-ben került elfogadásra, amelyben fı cél a lakossági veszélyes hulladékok keletkezésének a megelızése, a minél nagyobb arányú újrahasznosítás és a szakszerő ártalmatlanítás. A veszélyes hulladékok mennyiségi csökkentésével összefüggı, a felülvizsgálandó programban is rögzített feladatok megvalósítása a 2005-2010 közötti idıszakban kezdıdhet meg.

TOTAL

IV-29



A megvalósítás lépései: − Az elfogadott tervnek megfelelı rendszer kialakítása, fenntartása. − A hulladékszegény technológiák ösztönzése, a környezetvédelmi és városfejlesztési szempontok érvényesítése • a meglévı, üzemelı vállalkozásoknál; • új létesítéseknél, technológiai változásoknál. A várható eredmény és annak mérése: a keletkezı veszélyes hulladékok biztonságos és ellenırzött győjtése, kezelés és a veszélyek minimalizálása. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: DD-KTVF, érintett/érdekelt vállalkozások − Érintettek: ÁNTSZ, DD-KTVF, Növény- és Talajvédelmi Állomás, érintett/érdekelt vállalkozások Hatókör: − Földrajzi: Pécs és térsége − Társadalmi: a város és térsége lakossága Idıbeni ütemezés: folyamatos Kapcsolódás más projektekhez: − A felszín alatti vízbázisok védelme − Talajvédelem − Hulladékgazdálkodás − Iparterületek, ipari parkok − Egészségterv − Környezetbiztonság

IV/3. A zajterhelés csökkentése Cél: a terhelés növekedési ütemének csökkentése, a meglévı zajhelyzet fokozatos javítása a megelızés elvének hatékony érvényesítésével (rövidtávon a 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetése, hosszabb távon a 65 dBA terhelési szint elérése). Indoklás: a zajterhelés káros fiziológiai és pszichikai hatásai csökkentésének közegészségügyi szempontból van kiemelt jelentısége. Emellett a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet elıírja Pécs esetében a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv kidolgozását, elfogadtatását; ennek módszerét, tartalmát a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet részletezi.

TOTAL

IV-30



Tartalmi keretek: − a különféle zajforrások azonosítása, területi behatárolása − a stratégiai zajtérképezés elvégzése, a zajtérkép elıállítása − az intézkedések kidolgozása, egyeztetése, elfogadtatása − zajbizottság(ok) alakítása − a hatékony ellenırzés és a monitoring rendszerének kialakítása és bevezetése A megvalósítás lépései: − elıkészítı vizsgálatok, egyeztetések − mérések, számítások modellezése − településrendezési terv (zajvédelmi övezetek) módosítás − építési szabályzat módosítása − zajrendelet módosítása és alkalmazása − monitoring rendszer kialakítása; az állandó és eseti ellenırzı mérések (forgalom, zajszint) helyének, módjának meghatározása, kiépítése és mőködtetése. A várható eredmény és annak mérése: a fejlesztések, beépítések kapcsán a zajvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesülése, egyes erısen zajos, terhelt területek zajviszonyainak javulása, a forgalmi változásokkal (elterelések, korlátozások stb.) összefüggı változások nyomon követhetısége a további beavatkozások, döntések megalapozásához. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület, Közlekedésfelügyelet − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécs Közlekedési Rt, PVV Rt., Bm-i Állami Közútkezelı KHT − Érintettek: Pécsi Közlekedési Rt., ÁNTSZ, DD-KTVF, PVV Rt., Bm-i Állami Közútkezelı Kht, érdekelt/érintett szervezetek, vállalkozások, lakosság Hatókör: − Földrajzi: Pécs területe − Társadalmi: a város lakossága Idıbeni ütemezés: felmérés, térképezés kb. 1 év, egyeztetés és kidolgozás kb. 1 év. Kapcsolódás más projektekhez: − Közlekedési emissziók csökkentése − Iparterületek, ipari parkok − Településrendezési terv − Egészségterv − Környezetbiztonság

TOTAL

IV-31



V. Tervek V/1. Településrendezési terv karbantartása Cél: a természeti és épített környezet egyensúlyának megtartása, javítása területfejlesztési eszközökkel. Indoklás: a város 2004-ben fogadta el az egységes településrendezési tervet, amelynek szerkezeti, szabályozási tervei és a helyi építési szabályzata folyamatos karbantartás igényel, a igényelt változások/változtatások miatt. Ezekben érvényre kell jutniuk a környezetvédelem és a környezet-egészségügy követelményeinek is. Tartalmi keretek: − a folyamatos változásvezetés (szerkezeti és szabályozási terv, helyi építési szabályzat) − az elérhetıvé tétel (elektronikus adatszolgáltatás, internet, tervlapok kifüggesztése stb.) A megvalósítás lépései: − az igényelt változtatások köre, környezeti/környezetvédelmi és környezet-egészségügyi szempontú egyeztetése − érvényességi kör és feltételek elfogadtatása − a változások átvezetés és hatályossá tétele A várható eredmény és annak mérése: A fenntartható fejlıdés alapelveinek, a környezetvédelem szempontjainak érvényesülése a városfejlesztésben. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület, Közlekedésfelügyelet − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: érintett hatóságok − Érintettek: önkormányzat, érdekelt/érintett szervezetek, vállalkozások, lakosság Hatókör: − Földrajzi: Pécs város közigazgatási területe, a szomszédos települések − Társadalmi: a város és agglomerációjának lakossága. Idıbeni ütemezés: folyamatos Kapcsolódás más projektekhez: − Környezeti elemek

TOTAL

IV-32


− − − − − − − −


Települési és épített környezet Területek komplex hasznosítása Zajvédelem Zöldfelület-fejlesztési terv Energiagazdálkodási program Vízgazdálkodási program Térségi közlekedésfejlesztési terv Egészségterv

V/2. Zöldfelületi rendszer fejlesztési terve Cél: a zöldfelületek állapotának megırzése, arányának növelése és egységes rendszerbe történı integrálása, kapcsolat megteremtése a városkörnyéki települések zöldfelületeivel. Indoklás: az egészségesebb és esztétikusabb városi környezet létrehozása, a városi klíma javítása, figyelemmel az egységes településrendezési tervben elıirányzott zöldterületi fejlesztésekkel. Emellett a vízfolyások mentének rendezése, zöldfelületi és/vagy rekreációs kialakítása is vizsgálandó, megvalósítandó a lehetıségek szem elıtt tartásával. Tartalmi keretek: − a város és környékének zöldfelületi állapota − a zöldfelületi rendszer kialakításánál, a fejlesztésnél figyelembe veendı szempontok (pl. vízvédelem, városi klíma, biológiai allergének elleni védelem) rögzítése − a fejlesztés mennyiségi, minıségi jellemzıi − területi kiterjedés, funkciók − a vízfolyások parti sávjainak védelme és fejlesztése (zöldsávok, rekreáció, kerékpárutak stb.), öko-folyosók kialakításának lehetıségei, feltételei A megvalósítás lépései: − felmérés (állag, összetétel, nagyság, elhelyezkedés alapján kataszter készítése) − tervkészítés, megoldások • roncsolt felszínek • vízfolyások völgyei és parti sávjai • útmenti és városi fásítások • új beruházások, beépítési arány − a városi zöldterületek fenntartása − erdıterületek − egyeztetések (szakmai, társadalmi) és elfogadás/elfogadtatás A várható eredmény és annak mérése: A zöldfelületi rendszer fejlesztési tervének elkészítésébıl áttételesen, annak megvalósításától függıen jelentkeznek egyrészt mérhetı (mennyiségi és minıségi növekedés), másrészt nem mérhetı (esztétikai, környezet-egészségügyi, klimatikus) hatások. TOTAL

IV-33



Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PVV Rt., DDKvTVF, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Állami Erdészeti Szolgálat, Mecseki Erdészeti Rt, Közüzemi Rt., civil szervezetek − Érintettek: önkormányzat, érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások, civil szervezetek, lakosság Hatókör: − Földrajzi: a város és környéke. − Társadalmi: a város és agglomerációjának lakossága Idıbeni ütemezés: A tervkészítés idıigénye mintegy 2-3 év, a fejlesztések megvalósítása folyamatos, a pénzügyi lehetıségek és a területfejlesztések, beruházások függvénye. Kapcsolódás más projektekhez: − Parlagfő visszaszorítási program − A talajdegradáció csökkentése − Zöldterület-gazdálkodás − Iparterületek, ipari parkok − A városi klíma alakítása − Területek komplex hasznosítása − Zajvédelem − Településrendezési terv − Egészségterv

V/3. Energiagazdálkodási program Cél: az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása; az ellátás színvonalának és biztonságosságának növelése; környezetbarát energiafelhasználási struktúra kialakítása. Indoklás: mind környezetvédelmi, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból létfontosságú a jelenlegi meglehetısen pazarló energiafelhasználási gyakorlat megváltoztatása, a tudatos energiagazdálkodás megvalósítása; az energiafelhasználás gyakorlata és az ahhoz járuló költségek kapcsolata nyilvánvalóan mutatja az alapvetı szférák, mint a gazdaság, a környezet és a szociális helyzet közötti kapcsolatot. Megvalósult a Pannon Hıerımő Rt. tüzelıanyag váltása (2004; földgáz- és biomassza tüzelésre való átállás); ez alapvetıen megváltoztatta a város korábbi, elfogadott és szénre alapozott koncepcióját. Tartalmi keretek: − primer energiahordozók − az erımő és a távfőtés szerepe TOTAL

IV-34



− épületek/tömbök hagyományos főtése és lehetıségek az alternatív megoldásokra • gázprogram folytatása • távhıellátás kiterjesztése • megújuló energiák használata, alkalmazási feltételei, lehetısége a város területén − épületfizikai és épületgépészeti összefüggések, kritériumok meghatározása A megvalósítás lépései: - az energiakoncepció felülvizsgálata - energiaracionalizálási alprogram kidolgozása • energiatermelés • szállítás (távvezetékek, hıközpontok, mérés) • utólagos hıszigetelés lehetıségei, épületrehabilitáció (panelház korszerősítési mintaprogram) − alternatív energiahordozók alkalmazása − az energia- és környezettudatos, valamint az egészséges város- és épülettervezés irányelvei, módszerei − szakmai és társadalmi egyeztetések és elfogadás A várható eredmény és annak mérése: A fenntartható fejlıdés elveinek érvényre jutása szempontjából a fosszilis energiahordozók felhasználásának mérséklése alapvetıen fontos. A város energiagazdálkodási programjának kidolgozása jelentısen hozzájárulhat - a megvalósítás mértékétıl függıen - a közvetlen gazdasági és ezen keresztül a szociális/társadalmi eredményeken túl a környezetvédelmi elınyök eléréséhez. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: PH Rt., PÉTÁV, DDGÁZ, E.ON, szakmai és civil szervezetek − Érintettek: önkormányzatok, érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások, lakosság Hatókör: − Földrajzi: a város és környéke − Társadalmi: Pécs és a térség érintett lakossága Idıbeni ütemezés: A program elkészítésének idıszükséglete 2-3 év. Kapcsolódás más projektekhez: − A középtávú gázellátás-fejlesztési program megvalósítása − A városi klíma alakítása − Településrendezési terv − Egészségterv TOTAL

IV-35



V/4. Vízgazdálkodási program Cél: átfogó, a térségre is kiható városi vízgazdálkodási program elkészítése, ezen belül − a város vízkészletének mennyiségi és minıségi védelme és az utánpótlódó mennyiségek biztonságos növelése; − a felszíni vizek minıségének javítása. Indoklás: a város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedı vízbázisainak védelme a város jövıje szempontjából stratégiailag is létfontosságú. A sérülékeny környezetben üzemelı ivóvízbázisok biztonságba helyezésének megoldására vonatkozó országos célprogram keretében meghatározott prioritási listán a Tortyogói és a Pellérdi vízbázis az elsık közt szerepel. Ugyanakkor igen fontos a felhagyott bányatérségekbe feltöltıdı bányavizek távoltartása a szarmata rétegektıl, amelybıl számos vállalat oldja meg vízigényét biztonságosan (pl. Zsolnay, DÉLHÚS, MÁV stb.). A felszíni vízkészletek hasznosíthatóságának biztosítása, a vízi ökoszisztéma megóvása és/vagy helyreállítása vízgazdálkodási okokból fontos. Tartalmi keretek: − az ivóvízbázisok (mennyiségi, minıségi) védelme: P-terület, Tortyogói terület, Tettye, Hirdi vízmő − a Tüskés rét fejlesztése (tó) − a P-területi kutak természetes hozamnövelési lehetıségeinek vizsgálata, kidolgozása − a bányavizek, feltöltıdı térségek problémája, kezelése − a tisztított szennyvizek hasznosítása − a forrásvizek védelme és hasznosítása − vízrendezés, csapadékvíz elvezetés/visszatartás, beszivárogtatás − mederfenntartás, vízparti kultúrkörnyezet kialakítása. A megvalósítás lépései: − felmérések, vizsgálatok − a programjavaslatok kidolgozása − szakmai és társadalmi egyeztetések − véglegesítés, elfogadás A várható eredmény és annak mérése: Várhatóan kialakul az egyik legértékesebb természeti erıforrás, a víz felhasználásának a fenntartható fejlıdés elveit megközelítı módja a város összes vízfogyasztásának csökkenése és a racionális vízhasználat következtében. A vízfelhasználási és fogyasztási mutatók alapján mérhetı a változás idıbeli lefutásának alakulása. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat TOTAL

IV-36


− − − − −


Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály Elfogadó: képviselı testület Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály Közremőködı: Pécsi Vízmő Rt., PVV Rt., ÁNTSZ, DD-KTVF Érintettek: önkormányzat, érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások, civil szervezetek

Hatókör: − Földrajzi: a város és térsége, a vízbázisok és védıterületeik. − Társadalmi: az ivóvízbázisokról ellátott lakosság, gazdálkodó szervezetek, intézmények. Idıbeni ütemezés: A programkészítés idıszükséglete 3-5 év. Kapcsolódás más projektekhez: − A felszíni vizek minıségének javítása − A felszín alatti vízkészletek védelme − Talajvédelem − Vízellátás, csatornázás, csapadékvízelvezetés − Településrendezési terv − Zöldfelület-fejlesztési terv − Egészségterv

V/5. A térségi közlekedés fejlesztése Cél: a város közigazgatási határain túlmutatóan a térség közlekedési kapcsolatainak javítása a környezet- és természetvédelmi szempontok és a társadalmi hatások figyelembe vételével. Indoklás: a gazdasági fejlıdés gátjaként jelentkezik a mennyiségi és minıségi szempontból egyaránt szegényes úthálózat, a térségi közlekedési kapcsolatok nem az igényeknek megfelelı színvonala. A szükséges fejlesztések tervezésénél és megvalósításánál a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, valamint a társadalmi elfogadottság alapvetı fontosságú, ami komplex tervezési-kivitelezési szemlélettel biztosítható. Tartalmi keretek: − a város térségi szerepének és igényeinek vizsgálata, elemzése • M 57-es gyorsforgalmi út • repülıtér • elıvárosi (agglomerációs) kapcsolatok (Pécsvárad, Szentlırinc, Harkány, Komló, határ) − több jármőfajta bevezetésének, fejlesztésének vizsgálata, elınyök/hátrányok elemzése, értékelés

TOTAL

IV-37



elıvárosi vasút (HÉV jellegő) • vasút • közút − a kerékpáros közlekedés kiterjesztésnek elısegítése a környezı településekkel, kistérségekkel, a szükséges fejlesztések, intézkedések meghatározása. − javaslatok kidolgozása •

A megvalósítás lépései: − felmérések és programkészítés − egyeztetések (szakmai, társadalmi) − tervkészítés, elfogadtatás − megvalósítás A várható eredmény és annak mérése: A közlekedési infrastruktúra javítása közvetlen környezetvédelmi és közvetett gazdasági elınyökkel jár, növeli a térség lakosságának komfortérzetét, életminıségét. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Pécs Közlekedési Rt, PVV Rt., Bm-i Állami Közútkezelı Kht − Érintettek: Közlekedési Felügyelet, DD-KTVF, városkörnyéki önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek, lakosság Idıbeni ütemezés; A program elkészítésének idıszükséglete 3-5 év. Kapcsolódás más projektekhez: − Levegıtisztaság-védelem − Iparterületek, ipari parkok − Területek komplex hasznosítása − Zajvédelem − Településrendezési terv − Egészségterv − Környezetbiztonság

V/6. Környezet-egészségügy, városi egészségterv Cél: a lakosság jelenlegi egészségi állapotának szinten tartása, a kedvezıtlen tendenciák megszüntetésével az egészségi állapotot jellemzı megbetegedési és halálozási arányszámok javítása és az egészséges városfejlesztés, várostervezés feltételeinek megteremtése.

TOTAL

IV-38



Indoklás: a környezeti célállapot talán legfontosabb eleme a lakosság egészségi állapota, melynek javítása átgondolt, komplex intézkedésekkel és csak hosszabb távon valósítható meg. Számos haláloki csoport (légzıszervi, egyes daganatos és emésztırendszeri megbetegedések) esetében a városi adatok az országosnál kedvezıtlenebbek. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani az egészséges városi körülmények megteremtésére (WHO irányelvek a tervezésre, üzemeltetésre). Tartalmi keretek: − a város és térségének jellemzı környezet-egészségügyi összefüggései − a lakosság egészségállapotának prognosztizált változásai − a szükséges beavatkozások, intézkedések köre A megvalósítás lépései: − kutatások megszervezése, elvégzése − az egészségterv továbbdolgozása, − szakmai, társadalmi egyeztetés − az Egészségügyi Charta kidolgozása − véglegesítés és elfogadás A várható eredmény és annak mérése: A városi egészségterv alapján meghatározhatók azok a beavatkozások, intézkedések, amelyek eredményeként a lakosság egészségi állapota várhatóan javul. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Egészséges Városért Alapítvány, ÁNTSZ, tudományos és szakmai szervezetek − Érintettek: önkormányzat, érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások, civil szervezetek és lakosság Hatókör: − Földrajzi: a város térsége. − Társadalmi: a lakosság. Idıbeni ütemezés: A program elkészítésének idıszükséglete 3-5 év. Kapcsolódás más projektekhez: − Környezeti elemek − Települési és épített környezet − Területek komplex hasznosítása − Önállóan kezelt hatótényezık TOTAL

IV-39


− − − − − −


Településrendezési terv Zöldfelület-fejlesztési terv Energiagazdálkodási program Vízgazdálkodási program Térségi közlekedésfejlesztési terv Környezetbiztonság

V/7. Környezetbiztonság Cél: a város védekezıképességének növelése a lakosságot és a környezetet veszélyeztetı váratlan eseményekkel szemben. Indoklás: a környezetre potenciális veszélyt jelentı vállalkozásokra külön-külön meglévı felmérések, intézkedések nehezen átláthatóvá teszik a városi környezetbiztonsági célok teljesítését, és a feladatok integrált megvalósítását. Hiányzik az egységes városi intézmény- és információs rendszer valamint a gyors és hatékony kárelhárításhoz szükséges szervezeti rendszer. A megvalósítás lépései: − környezetbiztonsági koncepció kialakítása; − a környezetbiztonság egységesített városi intézmény- és informatikai rendszerének kialakítása az országos hálózathoz illeszthetı módon; − súlyos környezeti veszélyek és károkozások kezeléséhez a szükséges szervezeti feltételek megteremtése; − a veszélyes üzemek helyi szabályozásának áttekintése, aktualizálása, az ipari baleseteket, kémiai kockázatokat csökkentı program indítása; − vízkárelhárítás tervének szükség aktualizálása. A várható eredmény és annak mérése: Javul a város védekezıképessége a váratlan események megelızésének és káros hatásaik csökkentésének terén. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: Katasztrófavédelemi Igazgatóság Városi Kirendeltsége, Tőzoltóság, Mentık, DD-KTVF, ÁNTSZ − Érintettek: önkormányzat, érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások, lakosság Hatókör: − Földrajzi: a város és térsége. − Társadalmi: az érintett lakosság, a vállalkozások.

TOTAL

IV-40



Idıbeni ütemezés: A koncepció kidolgozásának idıszükséglete 3-5 év, az informatikai rendszeré ezt követıen kb. 2 év. Kapcsolódás más projektekhez: − Környezeti elemek − Iparterületek, ipari parkok − Veszélyes hulladékok − Energiagazdálkodási program − Térségi közlekedésfejlesztési terv − Egészségterv − Környezeti monitoring rendszer

V/8. ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program Cél: a regionális, a megyei és városi fejlesztések, település- és város üzemeltetés keretében a fenntartható fejlesztés elemeinek érvényesítése egy egységes programrendszerben. Indoklás: A környezetvédelmet érintı, részben már eddig is tervbe vett beruházások, fejlesztési elgondolások átfogó módon, integrált és egységes program keretében történı megvalósítása módot nyújt a regionális, megyei és helyi szintek érdekeinek harmonizálására, az érdekek ésszerő érvényesítésére, a hazai és EU támogatások nagyobb eséllyel történı elnyerésére. Tartalmi keretek: − a program célszerő/ésszerő kereteinek meghatározása; a célterületek és prioritások rögzítése − a megújítható/nem megújítható források jelenlegi és távlati hasznosításának térségi lehetıségei és módozatai − a fejlesztések és a település- és városüzemeltetés fı feladatai, az összehangolást, együttmőködést igénylı témakörök és az megvalósítás feltételei, rendszere A megvalósítás lépései: − a program prioritásainak meghatározása, egyeztetése − az együttmőködést megalapozó és kidolgozást igénylı kérdéskörök meghatározása, egyeztetése és kimunkálása − a megvalósítás feltételeinek biztosítása; programszervezés és irányítás A várható eredmény és annak mérése: A fenntartható fejlıdés alapelveinek, a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése a régiós. a megyei, a kistérségi és helyi fejlesztéseknél, település-üzemeltetésnél. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület TOTAL

IV-41



− Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Közremőködı: BIOKOM Kft, érintett önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek − Érintettek: a régió, a megye ás a települések önkormányzatai, az érdekelt/érintett szervezetek, vállalkozások, lakosság Hatókör: − Földrajzi: Pécs város tágabb térsége, a megye, a régió települései − Társadalmi: elsısorban a város és agglomerációjának lakossága. Idıbeni ütemezés: folyamatos Kapcsolódás más projektekhez: − Települési és épített környezet − Területek komplex hasznosítása − Energiagazdálkodási program − Vízgazdálkodási program − Térségi közlekedésfejlesztési terv − Egészségterv

VI. Szervezés, intézményi háttér VI/1. A környezetvédelem önkormányzati (intézményi) háttere Cél: a város környezeti, környezetvédelmi feladatainak megoldásában meghatározó szerepet betöltı, a kötelezı tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egység létrehozása. Indoklás: a környezetvédelmi szempontok érvényesítése lakossági közremőködés nélkül nem lehetséges. A gazdasági szereplık és a civil szervezetek is igénylik a városi önkormányzat kezdeményezı, szakmai koordináló és szervezı szerepvállalását, mely csak hatékony szakmai szervezeti rendszerben valósulhat meg. Tartalmi keretek: − tájékoztató központ • tervek bemutatása, lakossági fórumok • adatok, információk közzététele • a környezetvédelmi program megvalósításának állása (évente) • a város környezeti állapotának ismertetése • a környezeti nevelés segítése, a környezettudatos gondolkodás fejlesztése − személyi, tárgyi feltételek, struktúra kialakítása • szakemberek • adatbázis TOTAL

IV-42

PÉCS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA •


témafelelısi rendszer

A megvalósítás lépései: − a lakossági tájékoztatás stratégiájának kidolgozása − tájékoztató központ létrehozása és mőködtetése − kapcsolattartás és együttmőködés kialakítása • hatóságokkal • jelentısebb környezetszennyezıkkel, -terhelıkkel (Környezetvédelmi Charta) • civil szervezetekkel és lakossággal A várható eredmény és annak mérése: átláthatóbb, nyomon követhetı és koordinált döntéselıkészítés, környezeti probléma-menedzselés. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Érintettek: az érdekelt/érintett önkormányzati szervezetek Idıbeni ütemezés: Elıkészítés, szervezés kb. 1 év

VI/2. Környezetvédelmi Fórum létrehozása Cél: a környezetvédelem szempontjainak az elhatározások, fejlesztések, döntések korai szakaszában történı érvényesítése, a város környezetvédelmi programjában megfogalmazottak megvalósításához a társadalmi szereplık együttmőködésének, részvételének biztosítása. Indoklás: a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesülése a terület- és gazdaságfejlesztésben a jövı szempontjából alapvetı jelentıséggel bír. Ezeknek az elveknek a városüzemeltetés, a fejlesztések megvalósítása során csak az érintett társadalmi szereplık (lakosság, érdekképviseletek, vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzat) hatékony és elkötelezett részvétele, együttmőködése nélkül elképzelhetetlen. Az együttmőködésre, a különbözı érdekek egyeztetésére a Környezetvédelmi Fórum nyújt lehetıséget. A megvalósítás lépései: − alapelvek kialakítása a társadalmi szereplık (önkormányzat, vállalkozások, hatóságok, civil szervezetek és a lakosság) bevonásával • illetékesség • képviselet elvei • mőködés, mőködtetés, költségviselés − egyeztetések

TOTAL

IV-43



szakmai, önkormányzati (pl. testvérvárosok) • társadalmi − a Fórum létrehozása − a Fórum mőködési szabályzatának kidolgozása − a mőködés feltételeinek biztosítása •

A várható eredmény és annak mérése: a környezeti, környezet-egészségügyi akciók lakossági támogatottságának növekedése, a vélemény-nyilvánítás, közremőködés hangsúlyosabbá és felelısségteljesebbé válása. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Érintettek: Környezetünkért Alapítvány, Egészséges Városért Alapítvány, szakmai és civil szervezetek Idıbeni ütemezés: elıkészítés, szervezés kb. 1 év.

VI/3. A helyi építési szabályzat, a tervek rendszeres karbantartása Cél: a környezeti, környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevı egységes építési szabályozási rendszer kidolgozása, amely a város környezetvédelmi programjában megfogalmazott elhatározások megvalósításának biztosítéka. Indoklás: az építési hatósági tevékenység gyakorlatában érvényesülni kell a város környezetpolitikai elveinek, a program elveinek, elvárásainak is. Ez megköveteli az egységes településrendezési terv változásainak vezetését, a karbantartást. Tartalmi keretek: − a szabályozás hierarchiája, az egyes szintek kapcsolódási rendszere − helyi építési szabályzat − önkormányzati rendeletek, mint helyi jogszabályok A megvalósítás lépései: - a szabályozás területeinek meghatározása - a szabályzatok egyeztetése, harmonizálása - elfogadtatás, dokumentálás közreadható formában (/tervlap/térkép, leírás) - a városi információs rendszerbe integrálás (digitális adathordozók, Internet)

TOTAL

IV-44



A várható eredmény és annak mérése: az átláthatóság, szabályozottság és ellenırizhetıség biztosítása, a lakossági igények, elvárások magasabb színvonalú kielégítése, a lakossági kapcsolattartás javítása. Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Érintettek: önkormányzat osztályai, az érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások, lakosság Idıbeni ütemezés: folyamatos

VI/4. Környezeti monitoring rendszer Cél: a város környezeti állapotának ismeretéhez nélkülözhetetlen az állapotjellemzık meghatározásához szükséges adatok egységes rendszerben való elıállítása és feldolgozása. Indoklás: a környezetvédelmi információs rendszer mőködtetése, a fejlesztési döntések megalapozása, a környezetvédelemi intézkedések rendszerének kidolgozása megfelelıen mért és feldolgozott adatok nélkül nem lehetséges. Tartalmi keretek: − a monitoring rendszer kialakításának elvei, mintavételi program • levegı • felszíni és felszín alatti vizek, a város alatt áramló/szivárgó talajvizek • zaj − az eredmények felhasználásának módja • döntésekhez, beavatkozásokhoz • tervezéshez A megvalósítás lépései: − rendszerterv elkészítése a mőködı rendszerek figyelembe vételével • mérési módszerek • éves mérési, mintavételi terv • adatfeldolgozás − a monitoring rendszer létrehozása és mőködtetése − a feldolgozott adatok nyilvánossá tétele A várható eredmény és annak mérése: lehetıvé válik a város környezeti állapotának, minıségének a döntések megalapozásához szükséges részletességő nyomon követése.

TOTAL

IV-45



Érdekelt/érintett szervezetek: − Felelıs: önkormányzat − Kezdeményezı: Városfejlesztési Fıosztály − Elfogadó: képviselı testület − Koordinátor: Városfejlesztési Fıosztály − Érintettek: önkormányzat, az érintett/érdekelt intézmények, vállalkozások és lakosság Idıbeni ütemezés: rendszerterv kidolgozása, egyeztetése, elfogadása kb. 1 év

TOTAL

IV-46



3. Szempontok a megvalósítandó programok kiválasztásához Az azonosított és megoldást igénylı környezeti problémák, konfliktusok "készletébıl" kialakítható/kialakított célprogramok - azaz az önállóan is megvalósítható projektek - együttese kell, hogy tartalmazza azokat a sokszor egymással szorosan összefüggı, egymásra épülı feladatokat, amelyek végrehajtása, megvalósítása biztosítja a célkitőzések elérését. A prioritások kijelöléséhez, a feladatok kiválasztásához és ütemezéséhez azonban figyelembe kell venni a következıket:

3.1 A megvalósítás korlátai A város és térsége környezeti minıségét, állapotát kedvezıen befolyásoló, a fenntartható fejlıdés elérését biztosító célok, feladatok mindegyike nem valósítható meg egyszerre. Mindezt a következık magyarázzák: • a pénzügyi korlátok, azaz az elıirányozható, éves költségvetési keretek, valamint a megszerezhetı támogatások (céltámogatás, KKA stb.), amelyek alapvetıen befolyásolják az egyes programok finanszírozhatóságát, így megvalósíthatóságát is. • idıbeni korlátok, azaz a megvalósítandó lépések célszerő egymásutánisága és az egyes problémák/feladatok megoldásánál a ráfordítandó idıszükséglet különbözısége. Számos beavatkozás megvalósításához alapvetı feltétel a megfelelı tervek kidolgoztatása, a megoldások hatósági engedélyeztetése, a kivitelezés pályáztatása és ütemezett megvalósítása. Ezek mindegyikének megvan a reális idıigénye, amelyet a döntéseknél nem lehet figyelmen kívül hagyni. • szakmai korlátok, azaz az olyan problémák megoldása, amelyek idıhöz kötött kutatásokat, vizsgálatokat és megfelelı szakember gárda közremőködését igénylik, nem mindig valósítható meg a döntéshozók által elképzelt/elvárt szakmai tartalom, idı- és költségkeretek között. Bár minden feladatra lehet vállalkozót találni, sokszor célszerő megfontolni azt, hogy milyen elınyök/hátrányok származhatnak a szakmai feltételeket felületesen kezelı döntésekbıl és azok következményeibıl. • szervezeti, intézményi korlátok, azaz a polgármesteri hivatalon belüli döntéselıkészítési, döntéshozási és ügyintézési nehézségek. A feladatok sikeres megoldásának, kezelésének/szervezésének az egyik kulcskérdése a megfelelı intézményi és szervezeti háttér, a környezeti/környezetfejlesztési ügyek kreatív kezelése. Ehhez a megfelelı kompetencia, a szakmai felkészültség és szemléletmód, valamint a probléma-menedzselési feltételek megléte elengedhetetlenek.

3.2 A kiválasztás meghatározó szempontjai Az azonosított környezeti konfliktusok feloldására, a környezetfejlesztési/környezetvédelmi célkitőzések elérésére felvázolt projekt-javaslatok lényegében a hosszú távú célállapot eléréséhez szükséges feladatok körét adják meg. Ez, mint szakmai "étlap" szolgálhat a rövid-, közép- vagy hosszú távú célprogramok, akciók kiválasztásához és végrehajtásához, szem elıtt

TOTAL

IV-47



tartva az adott idıszak/idıtáv környezeti prioritásait, gazdasági feltételeit, valamint az érdekelt/érintett szervezetekkel való együttmőködés lehetıségeit. Ezek mellett lényeges figyelembe venni a következıket is: • Folyamatban lévı vagy tervezett programok. Ide sorolhatók a város területén vagy térségében megkezdett, folyó vagy éppen tervezett, közeljövıben induló olyan programok, amelyek − alapvetıen befolyásolják/javítják a város egészének vagy kiterjedt térségének környezeti állapotát, környezet-egészségügyi viszonyait (pl. ISPA program). − a megfogalmazott és elfogadott környezet; környezet-egészségügyi célkitőzések közül egy vagy több megvalósítását részben vagy egészben biztosíthatják. • Az önkormányzati szerepvállalás. Ennek kapcsán az mérlegelendı, hogy a programjavaslaton belül meghatározott, a környezeti problémák megoldását biztosító akciók/programok megvalósításánál, végrehajtásánál Pécs város önkormányzata milyen szerepet játszik, miként vesz vagy vehet részt. − Kezdeményezı, végrehajtói szerepkör. Olyan problémaköröknél, ahol a felelısség és a feladat egyértelmően a városi önkormányzaté, kezdeményezıként és végrehajtóként kell fellépnie (pl. a megfelelı fejlesztési, rendezési tervek kidolgozása és elfogadása, az egyes városrészek/városi területrészek ellátását érintı programok, beruházások megvalósítása). − Támogató, közremőködıi szerepkör. Olyan, nem a hatáskörébe tartozó feladatoknál, amelyek megvalósításában, végrehajtásában maga is érdekelt a környezeti/környezetegészségügyi, életminıségi és más elınyök miatt, támogatóként, közremőködıként kell fellépnie. Ilyen pl. a Pannon Hıerımő Rt. fejlesztése, a tüskésréti és külfejtési rekultivációk végrehajtása.

TOTAL

IV-48


MELLÉKLETEK

TOTAL


MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK

1. melléklet


2. melléklet

Természetvédelmi területek, értékek. Natura 2000 területek

3. melléklet

A Nemzeti Környezetvédelmi program (NKP-II) célja, célkitőzései

4. melléklet

A fıbb környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke

TOTAL


TOTAL

MELLÉKLETEK.


1. MELLÉKLET.

1. MELLÉKLET


Baranya Megyei Állami Közútkezelı Kht. BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. E.ON Dél-dunántúli áramszolgáltató Rt. PANNONPOWER Holding Rt. Pécsi Ipari Park Rt. Pécsi Közlekedési Rt. Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelı Rt. Pécsi Vízmő Rt PÉTÁV Pécsi Távfőtı Kft.

TOTAL


KÖZÚTKEZELİ KHT.

BARANYA MEGYEI ÁLLAMI KÖZÚTKEZELİ KHT. Környezetvédelmi tevékenység, fejlesztések Az országos közúthálózatot érintı fejlesztések az elmúlt két évben: A város elkerülı út teljes kiépítése 2003-ban elkészült a 6. sz. fıút Bacsó Béla úti csomópontjának átépítése, ami a Somogyi Béla - Bacsó Béla- Sport u. vonalában épült új kétsávos önkormányzati út építésével egyidıben valósult meg. 2003-2004-ben elkészült a Pécs, DNy-i elkerülı út II. üteme, mely a korábban átépítet Nagy Imre u. - Maléter Pál úti csomóponthoz kapcsolódóan új nyomvonalon, A Füzes árokig épült. Elkészült a Pécs Plaza melletti rákötés, ami az elkerülı út és a Nagy Imre út között biztosít kapcsolatot, ez teszi lehetıvé, hogy az új elkerülı út a befejezı szakasz nélkül is használható a forgalom számára. az új elkerülı út 2x1 forgalmi sávos, a Pécsi-víz árkát mőtárgygyal keresztezi. Tervezett továbbépítés 2005-2006. évben 2005. tavaszi kezdéssel és 2006. évi befejezéssel várhatóan elkészül a Pécs, DNy-i elkerülı út III. üteme, ez egyben az elkerülı út befejezését is jelenti. A III. ütemben megépül a Pécs-Budapest vasút különszintő keresztezését szolgáló közúti felüljáró, valamint három kis híd. A 2x1 sávos nyomvonal teljes kiépítése mellett az elkerülı út a 6. sz. fıúthoz körforgalmú csomóponttal csatlakozik. Az 58. sz. fıút 2x2 forgalmi sávra bıvítése Pécs és a pogányi repülıtér között. A beruházás várhatóan 2005. végén, 2006-ban elkezdıdhet, 2007. évi befejezéssel.

A porszennyezettség alakulásában meghatározó közlekedési utak rendszeres portalanítása a város köztisztaságának javítása: A Közútkezelı Kht kezelésében lévı országos közutak, városi átkelési szakaszain vállalkozóval végeztetjük a takarítást /seprés, pórszívás, illetve gépi mosás/

TOTAL

1


KÖZÚTKEZELİ KHT.

Az 1998. óta a város környezeti állapotát befolyásoló közutak állapotának jellemzése Ahol az elmúlt idıszakban az útburkolaton beavatkozás történt, /hivatkozva a 4-es pont táblázatában foglaltakra/ ott az útállapot nagymértékben javult. A javítással nem érintett szakaszokon a közútkezelı kht, a forgalombiztonságot figyelembe véve, folyamatos fenntartási munkákat végez a megfelelı útállapot elérése érdekében. A forgalom szervezés és azok eredményei A városi úthálózaton a közlekedési jármővek káros anyag kibocsátás koncentrációjának csökkentése elsısorban a legnagyobb forgalmú útszakaszokon és csomópontokban a fı irányokban a forgalom lebonyolódás folyamatosságával érhetı el. Ez a 6.sz. és az 58.sz. fıutakon a megfelelı színvonalú jelzılámpás forgalomirányító jelzılámpákat vezérlı programokat és összehangolás megvalósítását jelenti. Ennek érdekében a forgalomirányítási programokat szükség szerint folyamatosan módosítjuk és bıvítjük. 2005-ben a forgalomirányító központ korszerősítéséhez kapcsolódóan összességében 60 db új, az egyes napszakokra jellemzı a forgalomáramlást figyelembe vevı fázistervet fogunk Pécs város jelzılámpás csomópontjaiban mőködtetni. Az elmúlt években több nagy forgalmú csomópontban a korábban tiltott balra kanyarodást megengedtük (Ybl u., Megyeri tér, Szabadság u., Bajcsy u., 48-as tér). Ezáltal, a közvetett kapcsolatok biztosításával az úthálózat forgalmi terhelése, egyúttal a környezeti káros hatások csökkentek. Ugyanez mondható el a forgalom lebonyolódáshoz jobban alkalmazkodó, a környezetvédelmi szempontokat jobban érvényesítı differenciált sebességszabályozások bevezetésérıl is (6, 58. és 66.sz. fıút). A 2x2 forgalmi sávos utak városi szakaszán a közlekedésbiztonság szem elıtt tartása mellett a megengedett 50 km/h sebességet felemelték 60, illetve 70 km/h-ra. 2005. évben elkészült a forgalomirányító központ korszerősítése. A forgalmi terhelések és ezáltal a közlekedés okozta hatások csökkenthetık lesznek a rendszer beüzemelését követıen. Új létesítmények építése során a forgalom szempontjait, folyamatos lebonyolódását a forgalmi kapcsolatok minimalizálásával vagy a megfelelı csomóponti típus kiválasztásával biztosítjuk.

TOTAL

2


BIOKOM KFT.

BIOKOM KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT. Környezetvédelmi tevékenység, fejlesztések Környezetvédelmi fejlesztések 1997-tıl - Pécs-Kökény Il/A. ütem szigetelt hulladéklerakó létesítése, - 15.000 t/év kapacitású válogatómő átadása, - lakossági hulladékudvar, átrakóállomás létesítése, - korszerő telephely kialakítása - az Eperfás úton (TMK mőhely, raktár, bálatároló, veszélyes hulladék tároló, irodák) - győjtıszigetek kialakítása, - házhoz menı szelektív győjtés bevezetése, - évi kétszeri lakossági veszélyes hulladék lomtalanítás, - a szelektív hulladékgyőjtésben létrehoztunk fél Magyarországra kiterjedı, másodnyersanyagok szelektív győjtését koordináló hálózatot, - zöldjárat kialakítása, - telephelyeken korszerő, mobil tankoló kutak kialakítása, - komposzttelep létesítése, - komposztálási technológia kikísérletezése, - iskolai papírgyőjtés bevezetése, - lépcsıházi UFO-k kihelyezése, - illegális hulladék elhelyezések felszámolása, - Pécs belvárosában fıleg a kereskedelmi egységek körül kialakult áldatlan helyzetet rendszeres ellenırzéssel, új szerzıdések kötésével, hulladéktároló edények lecserélésével, az ürítési gyakoriság emelésével felszámoltuk, - korszerő hulladékszállító gépjármővek folyamatos beszerzése, - nyugdíjas klubokkal, zöld szervezetekkel és civil szervezetekkel felvettük a kapcsolatot hulladékgazdálkodási ismeretek és információk átadása céljából, - étkezdei hulladékbegyőjtı hálózat kialakítása, - ügyfélszolgálat bıvítése és fejlesztése, - a Pécs-kökényi hulladéklerakón használt mérlegprogram korszerősítése a jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével, biztonságos adatszolgáltatást biztosítva,

TOTAL

1


BIOKOM KFT.

- a hulladék tömörítés hatékonysága érdekében kikísérleteztük a hulladék, inert hulladékkal történı optimális keverési arányát, - a csurgalékvíz visszaforgatást a bomlási folyamatokkal összehangoltuk, felszíni és felszín alatti csurgalékvíz visszaforgatási rendszert dolgoztunk ki, - mobil Biomatic 81 M típ. nyesedék zúzó beszerzése, melynek segítségével kisebb településeken összegyőjtött nyesedékek is feldolgozhatók,

A környezetvédelmi fejlesztésekre évente fordított összeg nagysága Év

Épületek,

Gépek,

építmények

berendezések

Jármővek présfejek -

Konténerek,

1999

384.435 eFt

43.789 eFt

2000

52.070 eFt

24.370 eFt

2001

159.551 eFt

13.626 eFt

-

3.955 eFt

2002

3.645 eFt

6.688 eFt

4.895 eFt

2.448 eFt

2003

36.515 eFt

21.888 eFt

76.473 eFt

5.960 eFt

2004

24.567 eFt

1.716 eFt

35.669 eFt

-

Összesen

660.783 eFt

112.077 eFt

130.616 eFt

13.579 eFt

18.491 eFt 9.432 eFt

40.286 eFt

Rövid és hosszú távú fejlesztések, elképzelések bemutatása Rövidtávú programok, fejlesztések • Pécs MJ Város közigazgatási területén élı lakosság (csak becsülhetı módon) 98%-a ellátott hulladékkezelési szolgáltatással. Fıként a külterületeken, a nehezen megközelíthetı és/vagy hétvégi telkeken életvitelszerően lakók egy része jelenleg nincs bekötve a szolgáltatásokba. Ezek feltételeinek megteremtésén kívánunk dolgozni. • A zöldhulladék győjtı járat további elterjesztése és a komposzttelep második ütemének elkészítése • A Zöldsuli és a civilszféra oktatási, tájékoztatási programjának folytatása • A gépjármőpark fenntartó megújítása a regionális programok beindulásáig • A lakossági hagyományos „győjtı edényesítési" program folytatása • A szelektív győjtés programjának folytatása és az igénybevételi lehetıségek bıvítése (győjtıpontok pótlása, lehetıség szerinti bıvítése)

TOTAL

2


BIOKOM KFT.

Hosszú távú programok, fejlesztések • A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program további elıkészítése • Az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIO program alkalmazott bevezetése • Alkalmazott kutatás-fejlesztési program (GVOP-2004-3.1.1.) - Hibrid hajtás Elektromos/ dízel meghajtás 2 db hibridhajtású kukásautó • Felsıoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítı partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása (Kooperációs Kutató Központok (KKK) (GVOP-2004-3.2.2.)-Sopron Ökoenergetika, hulladékkezelés, hatásvizsgálat. Csurgalékvíz tisztítási technológia, komposztálási technológia, energia ültetvények és égetı-berendezések technológiai fejlesztése • NKFP 3. környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások Biomassza-hasznosítás Pécs Fahamu hasznosítás, biomassza felhasználás, regionális fejlesztés. Többszintő integrált hulladék és energiagazdálkodási rendszer, bioenergetikai hulladékok kezelésének megoldása • KvVM-BM/ DDRFT - Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés támogatása Pécs 1 db rotopress hulladékszállító szelektív hulladékgyőjtés fejlesztése (zöld hulladék) • Alkalmazott kutatás-fejlesztési program (GVOP-2004-3.1.1.) Mőanyagok Mőanyag szelektív győjtése Győjtött mennyiség növekedése, jobb hasznosítás

TOTAL

3


DÉDÁSZ RT.

DÉL-DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ RT. DDGÁZ rövid és hosszú távú fejlesztésének bemutatása

A 2005-2009 közötti idıszakokban a DDGÁZ Rt pécsi üzeme a belvárosi (még acél vezetékrendszerrel üzemelı ) városrész gázhálózatát tervezi bevonni a rekonstrukciós feladatai közé. Építés éve 2005 2006 2007 2008 2009

épités (m) 4420 6080 5810 5290 5 130

A környezetvédelmi fejlesztések, beruházások 1994 óta Társaságunk 1994 óta mind anyagiakban mind tevékenységében a környezetvédelmi szabályozásoknak való messzemenı megfelelésen munkálkodik. Éves szinten a közvetlen környezetvédelmi ráfordítások nagysága meghaladja a 20 M Ft-ot. Kritikus területeinket (a gázgyártás volt színhelyeit) állapotértékelésnek vetettük alá, majd állapotuktól függıen intézkedési tervet készítettünk a mentesítésükre, mely terv alapján mind a mai napig végzünk mentesítési tevékenységet. 2001 év folyamán ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert építettünk és tanúsíttatunk a TÜV csoport által. Ezáltal egységbe foglaltuk környezetvédelmi és energetikával kapcsolatos tevékenységünket. Ez további energiatakarékossági és környezetvédelmi tevékenység tervezésére adott alapot. Társaságunknál szelektív hulladékgyőjtés folyik, valamint törekszünk veszélyes hulladékaink mennyiségének, típusának és térfogatának csökkentésére, ezzel csökkentve az ezzel járó közvetlen és közvetett költségeket. Veszélyes hulladékaink elıírásszerő győjtésére az üzemhelyeken veszélyes hulladékgyőjtı helyeket építettünk (5 M Ft beruházási összeggel). Vegyi anyag beszállítóink számát optimalizáltuk, vegyi anyagaink számát csökkentettük, a kémiai biztonsági törvény elıírásait szem elıtt tartva, annak megfelelve, ezáltal a munkatársakat érı expozíciókat csökkentettük. Nem veszélyes hulladékaink átvételére partnereket kerestünk akik másodnyersanyagként tudják kezelni azokat. Energiafelhasználásunkat optimalizáltuk, energetikai fejlesztéTOTAL

1


DÉDÁSZ RT.

seket hajtottunk végre (teljesítményoptimalizálás, elavult közmőhálózatok kiváltása, elavult berendezések cseréje) ezáltal primer oldali környezetvédelmet valósítottunk meg. Ide tartozik klímaberendezésünk cseréje, mely egy földgázüzemő klíma formájában valósult meg. Hulladékgazdálkodási terveket készítettünk a jogszabálynak megfelelıen, melyben prognosztizáltuk azok mennyiségének alakulását, valamint az ezzel kapcsoltban várható tevékenységünket. 2004 év folyamán KIR rendszerünket a minıségügyi rendszerünkkel, valamint humánirányítási rendszerünkkel együtt integrált formára hoztuk és együtt került tanúsításra a már említett TÜV csoport által. Környezetvédelmi tevékenységünket kiterjesztettük alvállalkozóinkra és beszállítóinkra is, minden esetben meg kell, hogy feleljenek KIR rendszerünk követelményeinek. Célunk a földgáz minél környezetbarátabb felhasználásának ösztönzése. Ennek érdekében nagyfogyasztói tanácsadóink energiabarát berendezéseket és rendszereket tudnak ajánlani fogyasztóink és partnereink részére, teljesítmény-lekötési optimalizálást valamint (a gázszolgáltatók által létrehozott Gázközösség segítségével) megbízható kivitelezıket és tervezıket tudnak ajánlani a földgáz valóban környezetbarát felhasználása érdekében. Fogyasztói elégedettségvizsgálat segítségével történik a visszamérés, mely módot ad a tapasztalatok leszőrésére, valamint irányt mutat a jövıbeni igények feltérképezésére és a lehetséges fejlesztések megtételére.

TOTAL

2


E-ON RT.

E.ON DÉLDUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT. Környezetvédelmi tevékenység, fejlesztések

1996-1997 évben Társaságunk elkészítette a környezetvédelmi auditját, amely tartalmazta a környezeti kárelhárítási és megelızési, gazdasági és mőszaki feladatokat. Ezen dokumentációkat megküldtünk a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelıségek felé jóváhagyás céljából. A hatóságok kötelezései alapján Társaságunk programot készített amely 1999-töl 2002. évig meghatározta a legfontosabb környezetvédelmi feladatainkat. 1999 év • Az elosztó-hálózati transzformátorokból elcsöpögı olaj felfogására egy provizórikus tálcarendszert alakítottunk ki, amely a mai napig használható, kritikus meg mőszaki védelemmel el nem látott transzformátor egységeknél • Olajszennyezések felszámolása Pécs Diófa u.-i telephelyen. • A Pécs Edison u. telephelyen olajszennyezés felszámolassanak megkezdése, monitoring kialakítása • Pécs Malomvölgyi úton az üzemanyag kút illetve a gk. mosó és a hordós olajtaroló mellett 3 db figyelıkút létesítése a vízminıség ellenırzésére. 2000. év • A Pécs Edison u. telephelyen olajszennyezés felszámolásának folytatása, befejezése. 2001. év • Pécs III. alállomás köré zajvédı fal építése a lakókörnyezet zavartatása következtében • Veszélyes hulladéktároló konténerek beszerzése központi telephelyeinkre 2002. év A 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet „a felszín alatti vizek minıséget érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról" 34 ^ 8 pont)a szerint 2007 október 31-ig a betonmedencéknek meg kell felelni a rendelet elıírásainak A rendelet értelmében program készült 2007-ig az elosztó-hálózati transzformátorok mőszaki védelemmel történı ellátására

TOTAL

1

E-ON RT.


2003. év Tömörítı fejes préskonténer beszerzése a Pécs, Malomvölgvi úti telephelyre a szelektíven győjtött papírhulladék gazdaságosabb kezelése érdekében 2004. év • Pécs-kertvárosi. álállomásban kármentesítési munkák valamint mőszaki védelem kialakítása további szennyezés megakadályozására • Program készült a PCB tartalmú berendezéseink 2010-ig történı felszámolására Környezetvédelmi célokat szolgáló költségek alakulása: Évek

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

mFt

41

79

80

138

1 10

139

206

TOTAL

2


PANNONPOWER RT.

PANNONPOWER HOLDING RT.

PANNONPOWER HOLDING RT. 1997-2004. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

1993-tól kezdıdıen az Erımő kiemelt figyelmet fordított a fejlesztések döntési, tervi megalapozására. Ennek a máig tartó folyamatnak a fı szakaszai a következıkben foglalhatók össze: • 1993-95 között - a városi és környezetvédelmi szempontok messzemenı figyelembe vételével és egyeztetésével - megtörtént a külfejtéses területek (Karolina, Vasas) tájrendezési terveinek kidolgozása és engedélyeztetése. • 1993-99 között folyt a mecseki külfejtéses szénre alapozott fejlesztés elıkészítésére, amelynek keretében 1993-ban a Magyar Villamos Mővek Rt. megbízásából az EGI Rt. elvégezte az erımőben alkalmazható, szóba jöhetı tüzeléstechnológiai változatok összehasonlítását, elkészítette a fluid-ágyas széntüzeléső technológia beruházásának koncepciótervét, majd az általános megvalósíthatósági tanulmányát (1995). Elkészült a kiválasztott technológia elızetes (1996) majd a részletes környezeti hatástanulmánya (1998) is. A beruházás tervezett költsége mintegy 35 milliárd Ft volt. A Pécsi Erımő Rt. az országos erımő-fejlesztési programmal, a nemzetközi szakértık bevonásával készült városi energiakoncepcióval és saját távlati fejlesztési terveivel összhangban kezdte meg a hosszú távú tüzelıanyag ellátás biztosítását szolgáló bányanyitási programját. A kimerülı Karolina külfejtés pótlására elkészítette a Nagybányaréti terület külfejtéssel történı bányászatának részletes mőszaki megvalósíthatósági tanulmányát (1997), majd kidolgoztatta a termelésbe vonás elızetes (1997) és részletes környezeti hatástanulmányát (1999). A bányanyitás összes költségeit a tervek mintegy 10 milliárd Ft összegre becsülték. A tervezett alapvetıen a mecseki külfejtéső és import szénre alapozott, korszerő fluid-ágyas technológia pályázata az országos erımő-fejlesztési tenderen (1999) nem nyert támogatást. Ezzel az erımő kibocsátásai közel harmadára-ötödére csökkentek volna, a 22/1998. (IV. 26.) KTM rendeletben rögzített határértékek pedig betarthatókká váltak volna. • 2000-tıl nyilvánvalóvá vált, hogy a Pécs-Komló térségi szénbányászat visszafejlesztésével, a még mőködı külfejtések (Pécs-Karolina, Pécs-Vasas) megszőnésével

TOTAL

1


PANNONPOWER RT.

(2004) az erımő ellátása már középtávon is csak importszénnel lett volna megoldható. Mindezeket, valamint a levegıtisztaság-védelmi követelményeket is mérlegelve, PANNONPOWER Rt. döntött arról, hogy a fejlesztéseket alapvetıen a földgázra alapozza. Ezért az Erımő a városi távhıellátás hosszú távú biztonsága fenntartásának, a villamosenergia-termelés piaci igények szerinti kielégítésének és az elérhetı legjobb technológia elvének szem elıtt tartásával módosította korábbi, szénre alapozott fejlesztési terveit. Az ezeknek megfelelı technológiai rendszer 2004 végéig történı megvalósításának elıkészítése érdekében − 2000-ben módosításra kerültek Karolina és Vasas külfejtéses területeinek korábban elfogadott tájrendezési tervei. − 2001-ben elkészült a földgázüzemő - és alternatív lehetıségként a főtıolaj tüzeléső technológia elızetes megvalósíthatósági tanulmánya, valamint a környezetvédelmi engedélyezést megalapozó elızetes majd 2002-ben a részletes környezeti hatástanulmány. − 2002-ben a PANNONPOWER Rt. döntött a biomassza/faapríték tüzeléső blokk létesítésérıl, amely összhangban volt a megújul energiaforrások növekvı felhasználásának Európai Uniós és hazai prioritásaival is. A faapríték tüzelés megvalósításának megalapozásához elkészült az elızetes megvalósíthatósági tanulmány és kidolgozásra került a környezeti hatástanulmány is. A kivitelezés tendereztetése, a kivitelezı kiválasztása, az engedélyezési és kiviteli tervek kidolgozása 2003-ban, az ütemezett kivitelezés pedig 2004 végéig történt meg. A fejlesztési program az erımő hı- és villamosenergia-termelı rendszerének és a jelenlegi energetikai és segédberendezések lehetı legnagyobb mértékő megtartása mellett kívánta a tüzelési technológia megváltoztatását. A mintegy 8,41 milliárd Ft költséggel megvalósult beruházás eredményeként - 2004. II. félévétıl mód nyílt a szén több mint 40%-ának fával történı kiváltására és 2004. december 31-gyel a szénfelhasználás megszüntetésére; - az 5. és 7. sz. kazánok mintegy 4 milliárd forintos gázüzemre való átállítását követıen, 2005-tıl stabilan környezetbarát módon biztosítja a térség és a régió villamosenergia-ellátását és Pécs város távhıigényét.

A FEJLESZTÉSEK HATÁSA A LÉGSZENNYEZİK KIBOCSÁTÁSÁRA Az utolsó, teljes széntüzeléső (2002. év) esztendıben mintegy 16 ezer t kén-dioxidot, 1,6 ezer t nitrogén-oxidokat, 240 t szén-monoxidot és 855 t szilárd anyagot (por, pernye) juttatott a város légterébe. A megállapított kibocsátási határértékeket a kén-dioxid és a szilárd anyag kibocsátás többszörösen túllépte. A megvalósított beruházások eredménye-ként 2004. december 31-et követıen a magas kén- és hamutartalmú (57-60%) energetikai szenek felhasználása megszőnt. • az erımő kibocsátásai a levegıtisztaság-védelmi követelményekben elıírt, a jelenleginél szigorúbb technológiai és összkibocsátási határértékeket is teljesíteni tudja.

TOTAL

2


PANNONPOWER RT.

• Az új, földgázalapú tüzelési technológiára való áttéréssel és a biomassza/faapríték tüzelés megvalósításával a jelenlegi kibocsátások, így a környezetszennyezés jelentıs csökkentését fogjuk tapasztalni elsısorban Pécs város területén, de az erımő tágabb térségében is. •

A FEJLESZTÉSEK EREDMÉNYEKÉNT, a fatüzeléső blokk 2004. augusztus 31-gyel történı üzembe állításával, és a gáztüzelés alkalmazásával 2005. január 1-tıl a kibocsátott kén-dioxid mennyisége 98%-kal, a nitrogén-oxidoké 20%-kal, a szilárd anyagoké pedig 92%-kal lesz kisebb, mint az átállást megelızı idıszakban.

A TÜSKÉSRÉT-ZAGYTÉR HASZNÁLATA Az erımő mőködésének kezdete óta a tıle nyugatra helyezkedı Tüskésrét egy részét használta a széntüzelés salak- és pernyeanyagának elhelyezésére. A salakelhelyezést és a technológiai hulladékvíz-forgalmat az érintet hatóságok által elıírt módon, Pécs város vezetésével egyeztetett feltételekkel végezte. Az 1992. óta a korábbi hígzagyos technológiát felváltó sőrőzagyos elhelyezés kedvezıen változtatta a Tüskésrét vízterhelését, jelentısen csökkent a zagytér porzása. A korábbiaknál kisebb kazetták kialakításával és az ideiglenesen, technológiai okok miatt „pihenıre" került kazetták átmeneti füvesítése ugyancsak eredményesen akadályozta meg a téli felfagyások miatti tavaszi porzásokat. A sőrőzagyos technológia a szénfelhasználás csökkenésével mindinkább az erımő területéhez közel esı Tüskésréti területekre húzódott vissza, a termelésbıl felszabaduló felületek növényesítése folyamatosan történt, ill. történik. A vonatozó jogszabályok alapján 2003-ban elkészült a zagytér környezetvédelmi felülvizsgálata, majd az erımő tüzelıanyag váltásával (széntüzelés felhagyása) összhangban elkészült a mőködı zagytér felhagyásának, rekultivációjának terve. A rekultivációs terv a Tüskésrét távlati - Pécs város rendezési - hasznosítási lehetıségeinek figyelembe vételével készült. A zagytér (zagydepónia) rekultivációs földanyag-szükségletét a Tüskésréten kialakítandó tó gödrébıl nyerjük, és így elısegítjük egy a Pécs várossal egyeztetett funkciójú rekreációs egység kialakulását. Az erımő vízforgalmát a Tüskésrét vonatkozásában zárttá tesszük, azaz, technológiai víz nem kerül a zagytérre, a zagy-depóniából várhatóan szivárgó, a hatóság által megállapított határértéket meghaladó szennyezettségő vizet tisztíjuk és felhasználjuk a technológiában vagy engedéllyel közvetlenül élıvízbe vezetjük. Az erımő a jövıben is víztakarékos üzemre törekszik, a Dunavíz-felhasználás növelése nem várható.

TOTAL

3


PANNONPOWER RT.

RÉSZVÉTELE AZ ÖKOPROFIT INTERNATIONAL PROGRAMBAN A PANNONPOWER Társaságcsoportnál és az egyes tagvállalatoknál is, egyaránt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a lehetı legtöbbet tegyünk a környezet védelmének érdekében. Ezért a Pannon Hıerımő Rt. örömmel csatlakozott a 2004-es év októberében az ÖKOPROFIT International környezetvédelmi-gazdasági projekthez, melynek irányító központja a Graz város önkormányzatának Környezeti Fıosztálya. A partner hálózat további tagjai a maribori, és a pécsi önkormányzat, kiegészülve a program tudományos hátterét biztosító drezdai, czestochowai, grazi, maribori és pécsi egyetemekkel. A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre, és már a világ több országában is bizonyított, mára világméretővé nıtte ki magát. Célja, hogy a vállalatok számára biztosítsa a fenntartható gazdasági fejlıdést, gazdasági megerısödést, és a környezet javítását. A közös munkában való együttmőködést azért is tartjuk rendkívül fontosnak, mert részvételünk elısegíti régiónk más nagyvállalataival, hatóságaival és az önkormányzattal való még szorosabb együttmőködést, a kölcsönös tapasztalatok intenzív cseréjét.

A PANNON HİERİMŐ RT. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A villamosenergia-iparág sajátosságának megfelelıen a technikai-mőszaki színvonal fejlesztése a beruházási igény nagysága miatt lépcsıszerő, egy a közelmúltban végrehajtott és e tájékoztató elsı részében bemutatott technikai megújulás és tüzelıanyag-váltás után ezen invesztícióknak kell egy újabb fejlesztési lépcsı forrását megteremteni. Természetesen a tényleges mőszaki megújulást egy alapos szakmai felkészülés, elıkészítés kell, hogy megelızze, amely energia-, költség- és idıigényes. A technikai-gazdasági felkészülés mellett messzemenıleg és helyesen kell értékelnünk az erımővet körülvevı társadalmi-gazdasági környeztet és a tényleges természeti környezeti állapotot és teherbíró képességét A jövıben is mint a térség meghatározó energiatermelı vállalkozása kezdeményezı szerepet kívánunk betölteni a hulladékgazdálkodás területén, különösen a hulladék közvetlen energetikai hasznosításában, és a hulladékok energianövény-termelés és energetikai hasznosítás folyamat megvalósításában. Regionális kutatási projekteket indítottuk: • a térségben képzıdı hulladékoknak a rekultivációkban való felhasználásának megoldására; • nemzetközi, kutatásfejlesztés indítottunk a különbözı megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas tüzelı- és hasznosító berendezések kifejlesztésére; • kooperációkat kezdeményezünk a régió mezıgazdasági termelıinek bevonásával az energianövény-termelés megvalósítására.

TOTAL

4


PÉCSI IPARI PARK RT.

PÉCSI IPARI PARK RT. Környezetvédelmi tevékenység, fejlesztések Az ipari park területe kb. 150 Ha, melybıl mintegy 90 Ha értékesíthetı. Az egyes tömböket a Szabályozási Terv szerint zöld övezet határolja, mely még nincs realizálva. Az ingatlanok értékesítését az MBVH Rt. kezdte meg a 16-23 jelő tömbök területén, ahol talajvíz szulfáttartalma többszöröse a megengedettnek, mely beruházási többletköltséget jelent. A Nagykozári úttól D-re korábban mezıgazdasági termelés folyt, talajszennyezés nincs. A Szabályozási tervben zöld övezetnek jelölt és az utaknak fenntartott, valamint az el nem adott területeket évente 2-3 alkalommal nyírattuk a kisebb pollenterhelés érdekében. A betelepült vállalkozásoknál említésre érdemes mennyiségő veszélyes hulladék nem keletkezik. A keletkezett szennyvizek kommunális jellegőek, a Bajor utcai HUNÍZ Kft. kivételével, melynek tevékenységi köre húsfeldolgozás. A szennyvíztisztítás (elıkezelés) megoldott, ellenırzött. A betelepült vállalkozások környezeti hatástanulmánnyal rendelkeznek. Egy asztalos üzemnél pótlólagos beruházást kellett elvégezni a fokozottabb zajvédelem céljából. A Szabályozási tervben zöldövezetnek (véderdınek) jelölt területek fásításra 2000-ben erdıtelepítési tervet készíttettünk el, mely pénz hiányában nem valósult meg. A fenti tervet átdolgoztatva 2004-ben pályázatot nyújtottunk be az FVM-hez erdıtelepítés céljából, mely pályázaton nyertünk, így 2004. ıszén az elsı ütemben 1,4 Ha területen több mint tízezer facsemete és cserje került kiültetésre. Az erdıtelepítés 2005. és 2006-ban még folytatódik, a jövı évi munkákhoz a szántást 2004. december hó folyamán elvégezték.

TOTAL

1

PÉCSI KÖZLEKEDÉSI RT.


PÉCSI KÖZLEKEDÉSI RT. Környezetvédelmi tevékenység, fejlesztések Motorcsere A Pécsi Közlekedési Rt. 1998- és 1999-ben 15-15 db Rába 2156 típusú motor cseréjét hajtotta végre, kedvezıbb káros anyag kibocsátású Rába D-10-es motorokra. Új jármővek beszerzése Típus / Év Mercedes szóló (db) Mercedes csuklós (db) Motor Környezetvédelmi besorolása

1999 2 20 EuroII.

2002 6 6 Euro III.

2003 7 18 EUTO III.

2004 3 2 Euro III.

Új jármővek jellemzıinek leírása A társaság megalakulása óta napjainkig pályázati támogatások segítségével és új autóbuszok beszerzésével sikerült a korszerőtlen, környezetszennyezı RÁBA D 2156os ún: "fekete motorokat" lecserélni. A jelenleg üzemeltetett autóbuszok közül 76 db - ma már elavult - RÁBA D-10-es EURO -0-ás motorral van szerelve, darabszámuk azonban az új beszerzéseknek köszönhetıen folyamatosan csökken. Az új autóbuszok beszerzésével az EURO-III. szabványfokozatnak megfelelı motorral szerelt gépjármővek száma 2007-ig 43 darabbal növekszik, 2009-ig további 26 db EURO-IV-es motorral szerelt autóbusz érkezése várható. Ennek megfelelıen a káros anyag emisszió jelentısen csökken. MOTORTIPUS KÁROSANYAG NOx (g/kWh) CO (g/kWh) CH (g/kWh) PT (g/kWh)szilárd rész

TOTAL

RABA D2156

RABAD-10 (EURO-0)

MERCEDES (EURO-I1I.)

Változás RABA D2156-oshoz viszonyítva

11,80 6,04 1,68 0,63

10,82 1,14 0,58 0,20

4,87 0,55 0,33 0,08

-58,7 % -90.9 % -80.4 % -87,3 %

1


PÉCSI KÖZLEKEDÉSI RT.

FEJLESZTÉSI TERVEK, JAVASLATOK •

A Déli Autóbusz pályaudvar tervezett átadásával (2006.) a Nevelési központ és Kertváros autóbusz-állomások megszőnnek, ezáltal jelentısen javul az állomások környezetében lakók életmmısége.(légszennyezés, zajterhelés stb.)

•

A társaságnak kétéves szállítási szerzıdése van új, Mercedes típusú autóbuszokra, melyek EURO-III-as környezetvédelmi normát teljesítı motorral vannak szerelve. Érkezésük ütemezése: 2005-ben 15 db, 2006-ban 15 db.

•

A társaság várhatóan 2008-tól a legmagasabb környezetvédelmi normának is megfelelı motorral szerelt autóbuszokat vásárol.

A társaság szorgalmazza a nagy forgalmú vonalain autóbuszsávok kialakítását, valamint az autóbuszok elınyben részesítése érdekében az un: "zöld út" rendszer kiépítését, melynek segítségével az autóbuszok folyamatos haladása biztosítva lenne, így az általuk kibocsátott káros anyag jelentısen csökkenne. A „zöld út" rendszer megvalósításának lehetısége a társaság részérıl a Mőholdas helyzetmeghatározáson alapuló utastájékoztató és forgalomirányító rendszer (GPS) mőködésével és folyamatos fejlesztésével biztosítható. A Pécsi Közlekedési Rt. tervei szerint külsı anyagi források igénybevételével a stratégiai idıszakának végére (2010) EURO-II-es vagy magasabb környezetvédelmi normát teljesítı motorral szerelt autóbuszokat üzemeltet.

TOTAL

2


PVV RT.

PÉCSI VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VAGYONKEZELİ RT. Környezetvédelmi Programban szereplı célok elérése •

Új beruházásoknál a zöldterületi arány növelése

Az eddigi tapasztalat az volt, hogy az építési beruházások (utak, ingatlanok) végrehajtása, vagy a közmő üzemeltetés esetén a menet közben felmerülı pótmunkák miatt a zöldfelületi terv szerinti parképítési- helyreállítási munkák sok esetben nem valósultak meg, mert a költségvetésnek sokszor nem része a zöldfelület helyreállítása, ill. korszerősítése. Városunk Kömyezetvédelmi Programjának tartalmaznia kell beruházásokhoz kapcsolódó, feltétlen megvalósuló zöldterületi fejlesztést is, a kivitelezıi szerzıdéseknek a zöldterületi forrásigényt is tartalmaznia kell. Az úttervezık elképzeléseit a kiviteli tervek elıtt a zöldterületi szakemberekkel egyeztetni kell. A közmő üzemeltetık az üzemelési feladatok végrehajtása során felmerülı zöldterületi felbontások utáni helyreállítását feltétlenül meg kell követelni, és ellenırizni. • A város faállományának felújítása Pécs város klimatikus adottságai (növekvı átlaghımérséklet, aszályos, szélsıséges idıjárási adatok) a mikroklímát jelentısen befolyásolják, az urbanizálódás és építészeti sajátosságok miatt a város nehezen szellızik át. Éves szinten elengedhetetlen új fasorok létesítése, tápoldatozása, öntözı rendszerek kiépítése, és az elöregedett fasorok leváltása ( Erzsébettelep, Árnyas út, Táncsics M. u., Hársfa u, Pósa Lajos u..stb). Az alulfinanszírozott zöldterületi költségvetés nem tudott a város fásítására keretet biztosítani, Központi és Európai források bevonásával fásítási programba kell kezdeni Pécs területén, mely azt jelenti, hogy évekig tartó min. 8-10.000 E Ft invesztálással felújíthatók, leválthatók a parki,- út melletti fasorok. A fásítási program a Világörökségi cím megvédése, és a Kulturális Fıváros cím elnyerése szempontjából is döntı fontosságú program, az idegenforgalom számára is kedvezı képet mutathat. A környezeti terhelések csökkentéséért folytatott harc egyik kiemelt programja a zöldfelületek növelése. Beállt faállomány a komfortérzet kialakításában jelentıs szerepet játszik, a közlekedésbıl származó rezonanciát csökkenti, más élılényeknek biotóp környezetet biztosít. Javítja a mikroklímát, és felüdülést, esztétikai élményt nyújt. • Közlekedés korszerősítése A város régióközpontúsága miatt a növekvı gépkocsi forgalom, a közlekedés korszerősítésének szükségességét írja elı. Környezetkímélı parkolási rendszerek kidolgozása, környezetkímélı hajtóanyag üzembe vonása, a zöldfelület védelmére a gyepesített területeken a parkolás megakadályozása helyi rendeletekkel és szabályozásokkal.

TOTAL

1

PVV RT.


Környezetvédelmi program elfogadása óta a környezeti állapot alakulása A közterületi zöldfelület nagysága: 3.200.000 rn2, de a kidolgozása során megállapítást nyert, hogy az önkormányzati tulajdonban levı egyéb zöldfelületek nagysága meghaladja ennek kétszeresét, melynek gondozására nincs költségvetési forrás. • Parlagfő program Tapasztalható, hogy a már nem mőködı mezıgazdasági nagyüzemek, kárpótlásba adott területek, magántulajdonú- és intézményi területek gyomirtása, gondozottsága nem megfelelı, tehát a levegıbe kerülı pollenek nem az önkormányzati területekbıl kerülnek ki! Az általunk felderített területek telektulajdonosainak egyeztetése körülményes, mivel a telekkönyvbe betekintési lehetıségeink igen korlátozottak. A parlagfő elleni védekezés a növényvédelemrıl szóló 1988. évi II. sz. tvr. végrehajtására kiadott 5/1988. (IV.26.) MÉM rendelet 4.2 szakasz értelmében kötelezı. • Illegális hulladéklerakók Míg az 1997. évi felmérésben 1.200 m3 hulladék győjtését végeztük, 2004-re ez a mennyiség 4330 m3 (majdnem 4-szeresére nıtt.) Ugyanakkor a 2001. évi hulladéktörvény a kommunális hulladék keletkezésének csökkentését írja elı, és a szelektív győjtés fontos Európai programmá kell, hogy alakuljon. Az illegális hulladéklerakók megszüntetése nem csupán közegészségügyi, köztisztasági, idegenforgalmi és környezetvédelmi szempont, hanem lakossági közérzetjavító hatása van, és a mentálhigiénés gondolkodásmódot segíti.

• Köztisztasági adatok: Terület I. körzet Budai városrész II. körzet Belváros III. körzet Uránváros IV. körzet Kertváros Összesen:

Rendszeresen takarítandó terület nagysága (kézi)

Rendszeresen takarítandó terület nagysága (gépi)

19.485 m2 68.857 m2 47.345 m2 65.868 m2 207.555 m2

140.455 m2 121.516 m2 80.983 m2 108.764 m2 451.718 m2

A rendszeresen takarítandó gépi felületek nagysága látszólag csökkent, de az idıszakosan jelentkezı egyéb területek bevonása és gyakoriságának emelkedése mégis fejlıdést mutat.

TOTAL

2


PVV RT.

PVV RT kezelésében lévı csapadékvíz elvezetı csatornák (nyílt és zárt) karbantartása A városi zárt csapadékvíz elvezetı csatornahálózat hossza az új kereskedelmi létesítmények illetve utak megépülésével egyidejőleg növekedett A jelenlegi a 190 km hosszú hálózat jogszerősítésében alig történt változás az elmúlt idıszakban. Az elkövetkezendı idıszak legfıbb feladata a rendszer hidraulikai és hidrológiai felülvizsgálata, amely alapján megállapíthatók a vízelvezetési elégtelenségek és kitőzhetık a fejlesztési irányok. Emellett már nem halasztható tovább a meglévı csatornahálózat mőszaki állapotának ipari Tv-s ellenırzése sem amelynek a jövıben elvégzendı karbantartások alapjául kell szolgálnia. Légi fotózás alkalmazásával felül kellene vizsgálni a lefolyási viszonyokat tekintettel arra, hogy még a kellıen lecsatornázott területeken is jelentkezik elöntés (Ágoston tér). Nem valósultak meg a korábbi idıszakban megtervezett fejlesztések (Marx u-i csapadékcsatom csak a Vöröskereszt u-ig készült el, a Belváros hiányzó vízelvezetésébıl a Jókai u, és Kálvária u valamint az un. 10 tömb csapadékvíz elvezetése épült meg) , így az egyre szaporodó lakóparkok, társasházak és magán ingatlanok építésekor a csapadékvíz elvezetés problémája nagy számban jelentkezik. Az ISPA beruházás következtében a város ivóvíz ellátottsága és szennyvíz elvezetése megoldódik, ugyanakkor az építés során a közmővek feletti út vízelvezetése nem. Ez veszélyezteti az utak állapotán kívül az új közmőveket is. Az éves karbantartást a PVV Rt úgy alakítja, hogy a forgalmas utak egyes szakaszain a csapadékvíz aknák és víznyelık fedlapjainak illetve hiba esetén az egész mőtárgynak teljes cseréje megtörténjen. Így került sor 2003-ban a 6. sz. fıút Rét u -Alsómalom u-i szakaszán valamennyi fedlap cseréjére (összesen 33 db). 2005 évi tervben a Zsolnai út BalokányGyárvárosi szakaszán hasonló volumenő javítás szerepel (25 db). A Tüzér u-i fıgyőjtı POTE alatti szakaszának javítását nem lehet halasztani, amely a magas költségen túlmenıen volumenében is meghaladja az éves karbantartási tevékenységet. A hegyoldal beépítése a csapadékvíz elvezetésben újabb problémát okozott. A nagy számú építkezést nem követte a vízelvezetés kiépítése Erre a legtöbb esetben lehetıség sincs a közterületen. A régi vízelvezetı árkok a tulajdonos változás és az építkezések következtében megszőntek, így ezeken a területeken gyakori az elöntés és a vízkár. Elterjedıben van az a szemlélet, hogy az új házat építık a csapadékvizet tárolóba győjtik és késıbb öntözésre használják fel azt. Ez esetben csak a fölös víz kerül a túlfolyón keresztül az utcára illetve a befogadóba. Azon területeken, ahol a túlfolyó kivezetése nem lehetséges (földutak mellett lévı telkek) a közmővek kiépítéséig túlméretezett győjtı megépítésével a csapadékvíz telken elüli tárolása az elöntés kockázata nélkül megoldható. NYÍLT VÍZFOLYÁSOK: A 2002-ben elindított úgynevezett mederıri tevékenységnek köszönhetıen ma már pontosabb adatok állnak rendelkezésünkre a nyílt vízelvezetıkkel kapcsolatban. A PVV Rt e tevékenység alapján 110 km hosszú állandó és idıszakos vízfolyást és kb. 100 km hosszú TOTAL

3


PVV RT.

útárkot kezel. A fent említett tevékenység következtében a lefolyási akadályok azonnali eltávolítása történik meg és információt kap a kezelı az elvégzendı feladatokról. A rendszer évente legalább kétszer felülvizsgálatra kerül. Tapasztalatunk szerint azonban nem lehet olyan mértékben és olyan gyorsan a medreket javítani, mint arra a jelzések szerint szükség lenne. A mederıri tevékenységbıl származó információk azonban az éves feladat terv alapját képezik. Sajnos még mindig nem készült el a vízfolyások jogszerősítése és állapotfelvétele. Az utolsó felmérés 1986-ban készült a felülvizsgálata már nem késhet tovább. A jogszerősítés hiánya a fenntartást akadályozó tényezıvé vált. Az elmúlt idıszakban erısödött a magántulajdon védelme, emiatt az egyes vízfolyásszakaszok megközelíthetetlenné váltak. Hiányoznak a fenntartási sávok, és sok esetben tapasztalható a vízfolyás medrének illegális szakszerőtlen alakítása. Ezek késıbbiekben partfal szakadásokhoz, kimosódásokhoz vízkárokhoz vezetnek. Feltétlenül szükséges lenne a jövıben az, hogy évente legalább 1 vízfolyás jókarba-helyezése megtörténjen, hiszen ezen befogadók nélkül a zárt rendszer mőködése sem biztosított. BALOKÁNY: Az erısen eutrófízálódott tó rendbe hozatalára még a Közüzemi Rt készített programot 2000-ben, amelyet a PVV Rt azóta is folytat. Több éves munkával (Microba Lift-es kezeléssel, növény evı halak betelepítésével) sikerült a kedvezıtlen folyamatokat megállítani és a tó vizének javulását elérni. A revitalizáció érdekében a PTE Környezetvédelmi Tanszékével együtt kutatási programot állított össze, amelynek része 1 éves vízminıség vizsgálat (havi vízminta vétellel). Az eredményeket a PTE dolgozza fel, értékeli és ennek alapján készíti el a revitalizációs tervet, amelynek megvalósításával elérhetı, hogy a tó a késıbbiekben nagyrész önfenntartó legyen

TOTAL

4


PÉCSI VÍZMŐ RT.

PÉCSI VÍZMŐ RT. Környezetvédelmi tevékenység, fejlesztések A szolgáltatott víz minıségének alakulása A hálózati vízminıség a hálózat kiterjedtsége miatt változó. A hálózat egyes részein a viszonylag hosszú tartózkodási idık, a fogyasztás idıszakos csökkenése, a különbözı minıségő hálózati vizek keveredése vízminıség romlást eredményezhet. A problémák kezelésére a következı feladatokat fogalmaztuk meg stratégiánkban • Tartózkodási idı csökkentése • Hálózat szennyezettségének csökkentése

A célok elérését szolgáló akciók • Vezetéktisztítási program • Utóklórozási pontok kialakítása 2001-tıl összesen 6 db gépháznál került nátrium-hypoklorit adagoló beépítésre. Ennek eredményeképpen biztosítjuk a város és a környezı falvak területén az egyenletes szabad aktív klórszintet az ivóvízben. A klórszint ellenırzése napi rendszerességgel történik.

Vízminıség alakulása Az intézkedések hatására az 1997 évhez képest a vízminıség mind bakteriológiai mind kémiai paraméterekre nézve javuló tendenciát mutat. Cél a 98% hatékonyság elérése a reprezentatív mintákra nézve teljesült. A következı évek feladata az egyenletes vízminıség biztosítása, a másodlagos szennyezı források lehetıségének csökkentése. A felsorolt programok továbbvitele mellett az alábbi fejlesztésre van szükség: • Tortyogói vízmő telepen vastalanító berendezés létesítése Erre azért van szükség, mert a beérkezı nyersvíz vastartalma a 201/2001. (X. 25.) Kormány rendelet határértéke felett van. A klórozással történt vaskicsapatásnak utókövetkezménye lehet a csıfalon kiváló vascsapadék jelenléte, ami fizikai paramétereket ronthatja, illetve a másodlagos szennyezıdés kiindulása lehet. • Emellett fontos kialakítani a hálózat egyes pontjain reprezentatív mintavételi pontokat, kiküszöbölve a nem rendszer állapotát tükrözı mintákat.

TOTAL

1


PÉCSI VÍZMŐ RT.

Egyéb fejlesztések, valamint a Pécsi Vízmő Rt. fejlesztési tervei A Pécs MVJ által finanszírozott fejlesztések nem voltak. Minden, ami ebbe a kategóriába tartozik, karbantartási, rekonstrukciós forrásokból lettek finanszírozva. Néhány egyéb, nagyobb volumenő projekt, mely a fejlesztés kategóriájába tartozik: 1999. A városi vízellátás és szennyvízelvezetés tejes irányítástechnikai rendszerének rekonstrukciója 110 000 000- Ft. 1990. évtıl kezdve folyamatosan zajlott a városi ivóvíz és szennyvíz átemelı gépházak rekonstrukciója, és ezzel együtt az irányítástechnikai rendszerbe történı beintegrálásuk. A rendszer 1999.-re elérte bıvíthetıségének határát, valamint az 1990.-ben még korszerőnek mondható eszközök elavultakká váltak. Az ATYS-co Kft. kivitelezésében az egész rendszer cseréje történt meg, mely még ma (2005-ben) is megfelel a korszerőség kritériumainak. A rendszer folyamatos fejlesztése a Vállalkozó segítségével mind a mai napig folyik (SCADA, kommunikációs rendszer, stb.). 2000. További 4 db un. elsı generációs gépház rekonstrukciója és bevonása az irányítástechnikai rendszerbe 58 000 000.- Ft jóváhagyott kerettel. − Az elsı generációs gépházak jellemzıi: beépített nagy teljesítményő centrifugál szivattyúk, állandó személyzet, kézi vezérlés. − Rigóder gépház − Kertváros gépház − Kövágószöllıs I. gépház − Kövágószöllıs II. gépház A kitőzött célok: a vízellátás minıségének és üzembiztonságának javítása üzemelési költségek, ezen belül az energia költségek csökkentése emberi erıforrás megtakarítás (16 gépész) a gépházak irányítástechnikai rendszer-be való bevonásával. 2001. A gépház projekt folytatása. − Tettye klórozás − Kertváros klórozás − Pellérdi úti szennyvíztelep 20 kV-os alállomás bevonása az irányítástechnikai rend-szerbe 2002. További gépházak felújítása, korszerősítése. − Állatkerti gépház − Kénes úti gépház − Bittner úti gyorsító (bevonása az irányítástechnikai rendszereibe) István delta gépház TOTAL

2


PÉCSI VÍZMŐ RT.

− Meszesi víztorony tetıszerkezetének felújítása. − Pellérd - Tortyogó - Tettye zavarosságmérık beépítése 2003. További gépházak felújítása, korszerősítése. − Harkányi úti gépház (bevonása az irányítástechnikai rendszerbe) − Tortyogó klórozás − Tortyogó víznyerı területen 3 db 20 kV-os oszlopkapcsoló bevonása az irányítástechnikai rendszerbe 2004. További fejlesztések. − Pellérdi víznyerı területen 2 db 20 kV-os oszlopkapcsoló bevonása az irányítástechnikai rendszerbe − GPS idıszinkron megvalósítása az irányítástechnikai rendszeren A Pécsi Vízmő Rt. középtávú fejlesztési terveit a tulajdonosoknak és a Pécs MVJ Önkormányzatának a múlt évben megküldött „Középtávú közmőfejlesztési koncepció" címő anyagban.

Környezetvédelmi beruházások a Pécsi Vízmő Rt.-nél 1997 óta 2000-ben bevezettük, és sikeresen tanúsíttattuk az integrált ISO 9001 Minıségirányításiés ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszerünket. Hulladékkezelés − 2001-ben kialakítottuk, és az óta folyamatosan fejlesztjük az üzemelés során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékok szelektív győjtési rendszerét. − Jelenleg 7 fajta nem veszélyes hulladékot adunk át újrafelhasználásra, vagy értékesítünk. − A veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentésére számos intézkedést vezettünk be: szárazelemek racionalizálása, újratölthetı elemek használata, hajtógázas termékek kiváltása újratölthetı, pumpás kiszerelésőekre. − A jogszabályi elıírásoknak megfelelıen elkészítettük 2008-ig szóló egyedi hulladékgazdálkodási tervünket, mely tartalmazza a hulladékcsökkentésre irányuló terveinket. Energiagazdálkodás - Az elhasználódott világítótestek cseréjekor energiatakarékos elemeket építünk be. - Főtéskorszerősítéssel, épületeink szigetelésével csökkentjük a földgázfelhasználást. - Gépjármőparkunk korszerősítésével a felhasznált üzemanyag mennyiségét csökkentjük.

TOTAL

3

PÉCSI VÍZMŐ RT.


Környezetvédelmi beruházásokra fordított összegek éves nagysága [Ft] 2000.év 2001. év 2002.év 2003.év 2004.év ÖSSZESEN

11 700 000 17 330 000 9 380 000 73 790 000 13 500 000 125700 000

A fenti idıszakban a következı beruházások, fejlesztések valósultak meg, indultak: 1. Monitoring rendszer kiépítése a tortyogói, a tettyei és a pellérdi vízbázisokon 19992004 között. A programra fordított költség 1.500.000 Ft. A jogszabályokkal és az európai uniós jogharmonizációs feladatokkal összhangban elvégeztük a megfigyelı kutak felülvizsgálatát és meghatároztuk a mintavételezések idıpontjait. 1998-tól a kimenı víz vízminıségi paramétereit klórszint-regisztráló beépítésével folyamatosan figyeljük. 2003. évtıl zavarosságmérıket építettünk be a Tettye forrásnál, a pellérdi és tortyogói telepeken. 2003 óta a megfigyelı kutaknál vízszintregisztrálókat alkalmazunk. Az újonnan csatlakozott területeken mőködı kutakat is becsatoljuk a rendszerbe. 2003 év végén elkészült a Tettye mint sérülékeny vízbázis biztonságba helyezési terve. 2. Szennyvíziszap granulátum minısítése, a megvalósítás költsége 10.000.000 Ft, 20002005 között A program célja a szennyvíziszap granulálását követıen a késztermék mezıgazdasági hasznosítása. Ezzel az üzemelési költségek csökkentése, a szennyvíziszap környezetkímélı elhelyezése. A granulátum kihelyezése közel 850 hektár területre hatóságilag engedélyezett, keressük a kihelyezésre alkalmas területek növelési lehetıségét. 3. Komposztálási kísérlet 43.900.000 Ft önrésszel valamint 34.800.000 Ft pályázati támogatással 2001-2004 között. A részben a Széchenyi Terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében, részben saját költségvetésbıl, a Pécsi Tudományegyetemmel együttmőködésben megvalósuló program célja a szennyvíziszap granulátum komposztálására irányult, GORE TEX technológia alkalmazásával. A mőködéhez betonozott komposztálótér építésével teremtettük meg a szükséges feltételeket. A sikeres kísérlet eredményeként rendelkezésre állt a felhagyott mőveléső területek rekultiválására alkalmas termék, a szalma-szennyvíziszap és a zöldhulladék-szennyvíziszap komposzt. 4. A veszélyes hulladékok győjtésének szabályszerő kialakítása, 600.000 Ft, 2000-2001 Korszerősítettük a veszélyes és nem veszélyes, valamint értékesítésre, újra felhasználásra kerülı hulladékaink jogszabályi elıírásoknak megfelelı győjtıhelyeit. Beszereztük a megfelelı győjtıeszközöket, megszerveztük azok rendszeres ürítését. TOTAL

4


PÉCSI VÍZMŐ RT.

5. ECO-DRY szennyvíziszap égetı-, illetve szennyvíziszap szárító berendezés, 68.000.000 Ft, 2000-2003 A grazi ANDRITZ AG és a PV Rt vezetıi 2001. február 24-én Pécsett tárgyaltak az égetı üzemének javításáról, illetve a szárító üzemmódra való visszatérésrıl. Az Igazgatóság megbízta a menedzsmentet, hogy a szárításra való visszavezetés érdekében kezdjen tárgyalásokat a berendezés tulajdonosaival. A berendezés beszabályozása után 2003. 04. 01-én indult a próbaüzem, a szárító teljesítette az elıírt üzemórákat és az el-várt teljesítmény szintet. A szárítóberendezés beüzemelésével 90-95 %-os szárazanyag tartalmat értünk el. A megvalósítás a grazi ANDRITZ AG-vel együttmőködésben zajlott. A szennyvíziszap további kezelés és minısítési eljárás után alkalmassá vált mezıgazdasági hasznosításra. (Lásd: szennyvíziszap granulátum minısítése.) 6. Biomassza hasznosítás, 9.000.000 Ft, 2004-2007 Cégünk a Pécsi Tudományegyetem által szervezett konzorcium tagjaként (melynek tagjai többek között a Pannon Power Rt., BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft.) eredményesen vett részt a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programban a „Biomassza energetikai, környezetbarát hasznosítása" címő pályázattal. A pályázat célja a szennyvíz kezelésekor keletkezı iszap korszerő, környezetbarát és minél költségtakarékosabb hasznosítása és elhelyezése, komposzt formájában, mely várhatóan 2007-re valósul meg. 7. Pellérdi szennyvíztelep felmérése, rekonstrukciója, 50.000.000 Ft, 2004-2005 A pellérdi úti szennyvíztisztító telepen 2004-ben felmérésre került a teljes folyamatirányítási rendszer. Célunk egy új, korszerő irányítási rendszer megvalósítása. A teljes rekonstrukció várhatóan 2005. végére fejezıdik be. 8. ÖKOPROFIT program 500.000 Ft 2004-2006 Társaságunk részt vesz a grazi Cleaner Production Center kezdeményezésére városunkban 2004-ben indult, környezetvédelmi és gazdasági haszonnal járó nemzetközi programban, mely kezdeményezéshez 500.000 Ft-al hozzájárult.

Hosszú távú terveink • Biomassza hasznosítás, • Környezeti megtakarítások program keretében a KÖVET INEM Hungáriával együttmőködve 54 rövid-, közép-, és hosszú távú akció programot határoztunk meg, melylyel jelentıs megtakarításokat értünk el. • Hulladékgazdálkodás fejlesztése, a keletkezı hulladékok mennyiségének fokozatos csökkentése, • Természetvédelmi tevékenységünk fokozása (illegális hulladéklerakók további feltérképezése

TOTAL

5


PÉCSI VÍZMŐ RT.

KÖZÉPTÁVÚ KÖZMŐFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Pécs- 2004. november 29. I. PÉCS VÁROS TERÜLETI RENDEZÉSI ELKÉPZELÉSEI Pécs város lakosságának 95-97%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, az ellátatlan területek bekötéséhez kb. 42 km vezetéket kell lefektetni. A víz beszerzése részben a felszín alatti vízkészletekbıl, részben a Tettye karsztforrásból, a DRV-tıl és Komlóvíztıl átvett dunai parti szőréső kutakból nyert vízbıl történik. A napi átlag fogyasztás 2000-ig csökkenı tendenciát mutatott, napjainkra állandósulni látszik, átlagban 28-30000 m3/nap mennyiségben. A jövı nagy kérdése a DRV-tıl átvett vízmennyiség szerzıdéses feltételei (2004ban 1 560 000 m3, a 2005-ös évre ez várhatóan 1 200 000-1 300 000 m3) és a Tettye vízbázis védıterület meghatározása, melyek a jelenlegi vízbetáplálási arányokat jelentısen befolyásolhatják. A város összlakosságának kb. 87 %-a részesül csatorna szolgáltatásban. Az ellátatlan területek csatornázásához további 117 km vezetéket kell lefektetni. A keletkezı szennyvíz az 1995 óta üzemelı Pellérdi szennyvíztelepen kerül tisztításra. A telep mechanikai tisztító kapacitása 80000 m3/d, a biológiai kapacitása 60000 m3/d. A tisztító mőre érkezı szennyvíz mennyisége napjainkban kb. 22000 m3/d, amely jelzi, hogy tartalék kapacitás, rendelkezésre áll. A közmőfejlesztés alapvetıen önkormányzati hatáskör, melyhez a Pécsi Vízmü Rt, mint a közmővek üzemeltetıje javaslattételi és nyomon követési feladatokkal tud hozzájárulni. A fejlesztendı területek sorrendjének meghatározása és ezáltal a fejlesztési területek ütemezése a város döntésétıl függ, melyet nagyban befolyásolnak a bekerülési költségek finanszírozási lehetıségei. Ebbıl következıen a kijelölt területek a megvalósulás tekintetében túlmutatnak a középtávon és nem határozható meg egyértelmően, hogy melyek tartoznak ezen körbe. Pécs város Önkormányzata elkészítette a VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztíkai Közhasznú Társasággal „Pécs egységes településrendezési tervét", melynek véleményeztetése, elfogadtatása folyamatban van.

TOTAL

6


PÉCSI VÍZMŐ RT.

II. KÖRNYEZETVÉDELEM • Védıtávolságok, védıterületek kijelölése a szennyvíztisztító telephely körül, felszínalatti vízbázisok védelmére, regionális jelentıségő közmő távvezetékek körül. • Vízbázisokat veszélyeztetı területhasználatot meg kell szüntetni. • A város egészén a hiányzó közüzemi szennyvízcsatorna hálózatot meg kell építeni. Ezeken a hiányos területeken az építés feltételéül kell megkötni a csatornahálózat építését, ill. az arra való rákötést. • Felhagyott bányaterületeken a környezetvédelmi rekultivációt mielıbb végre kell hajtani • Mecsek-oldali területeken a biztonságos csapadékvíz elvezetést meg kell oldani. III. KÖZMŐ BİVÍTÉSEK AZ ÚJONNAN LÉTREHOZHATÓ LAKÓTERÜLETEK ESETÉBEN • Vízellátó hálózatot csak olyan helyen szabad bıvíteni, ahol egyidejőleg a szennyvízhálózatok is kiépíthetıek ill., már kiépültek. • Tőzivíz ellátás fokozatos felszámolása hálózat kiépítéssel, vagy tőzivíz tározók ( létesítésével. • Ipari víz kielégítésére kiépült és a jövıben is kihasználatlan hálózatokat meg kell szüntetni. Az érintett területek, városrészek: 1. Gyükés- Rigóder (Kertvárosias beépítéső lakóterület)3 2. Pécsbánya, Rigóder tetı, Szabolcs a Komlói út és az úttól Ny-ra esı területe 3.a. Szabolcsfalu, Dobogó dőlı környéke, Szabolcsi szılıhegy (Kertvárosias beépítéső lakóterület) 3.b. Meszesi városrész, volt Bányavasút és Szabolcsi patak közötti (kertvárosias lakó és intézményterület) 4. Mecsek-oldal, ezen belül Makár, Daindol, Szkókó, Donátus, Bálics, Szentkút, Ürög területe (kertvárosias lakóterület) 5. Patacs Nyugat, Kodó Nyugat (Kertvárosias lakóterület) 6. Újhegy K-i oldala (Kertvárosias lakóterület) 7. Somogy- Vasas (Kertvárosias lakóterület) 8. Árpádvárosrész (Kertvárosias, kisvárosias, intézményterület) 9. Nagyárpád (Kertvárosias, kisvárosias lakóterület)

TOTAL

7


PÉCSI VÍZMŐ RT.

10. Postavölgy (Kertvárosias, kisvárosias lakóterület) 11. Málomi terület (Kertvárosias, kisvárosias lakóterület, kereskedelmi és szolgáltató terület) 12. Balokány (Különleges intézményterület) 13. Verseny- Közraktár u. (központi vegyes terület, különleges intézményterület) 14. Különleges kereskedelmi célú terület. 15. Pécsi ipari parkhoz tartozó, a Nagykozári út, vasút és Újhegy közötti terület (Kereskedelmi - szolgáltató és gazdasági terület) 16. Pécsi Ipari Park déli területe (Kereskedelmi- szolgáltató és gazdasági terület) 17. Tüskésrét területe (Különleges intézmény terület) 18. Lahti u. feletti terület (Kereskedelmi - szolgáltató és gazdasági terület) 19. Arborétum, állatkert területe (Különleges intézményi terület) 20. Pécs Ny-i határában a 6-os út alatt elhelyezkedı terület (Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület) 21. Kovácstelep, ill. vasút alatti terület(Kereskedelmi- szolgáltató és gazdasági terület) 22. Magtár utca és környéke (Kereskedelmi- szolgáltató és gazdasági terület) 23. Baromfi feldolgozó és az erımő barakk közötti terület (Kereskedelmi- szolgáltató és gazdasági terület) 24. Volt Bajcsy laktanya területe (Központi vegyes terület, kisvárosias lakóterület) 25. Postavölgy déli oldalához csatlakozó, a harkányi út mellett elhelyezkedı terület (Kertvárosias lakóterület, kereskedelmi- szolgáltató és gazdasági terület) IV. PÉCS VÁROS ELLÁTÁSI TERÜLETÉRE JAVASOLT FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK A Pécsi Vízmő Rt. folyamatosan vizsgálja szakáganként azokat a fejlesztési lehetıségeket, melyekkel javítható, gazdaságosabbá tehetı a szolgáltatás. Ezek megvalósításához lehetıség szerint megkeresi az anyagi forrásokat, vagy az Önkormányzattal szorosan együttmőködve pályázati lehetıségekhez nyújt segítséget. Ilyen kezdeményezés az EU-s csatlakozást segítı támogatásra történı pályázat - elsısorban Nemzeti Fejlesztési Terv - Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP pályázatok.

VÍZELLÁTÁS. VILLAMOS- AUTOMATIKA SZAKÁG 1. Pécs, Somogy-Vasas-Hird vízellátása 2. Pécsújhegy vízellátásának javítása 3. A pellérdi és tortyogói vízbázison új termelı kutak fúrása, folyamatirányító rendszerbe történı illesztése TOTAL

8


PÉCSI VÍZMŐ RT.

4. A tortyogói és tettyei vízmőtelepeken vízminıség javítás (vastalanítás, lágyítás) 5. Gépházak, nyomásfokozók és tározók építése és felújítása SZENNYVÍZ SZAKÁG 1. Iszaprothasztó építése és biogázmotor létesítése a pellérdi szennyvíztelepen 2. Párhuzamos iszapkezelı vonal létesítése 3. Szennyvíz nyomóvezeték építése és az átemelı gépház gépészeti, irányítástechnológiai felújítása 4. Füzes dőlıi szennyvízátemelı kiváltása az Ürögi fasorban létesítendı átemelıvel V. FEJLESZTÉSEK A PÉCSI VÍZMŐ RT. TOVÁBBI ELLÁTÁSI TERÜLETEIN PÉCS KÖRNYÉKI TELEPÜLÉSEK A települések esetén saját forrás, „i" tényezı és pályázati alapok nyújthatnak fedezetet a fejlesztésekhez. Ilyen kezdeményezés volt például Bicsérd község esetében 2002-2003-ban az Aranyosgadány-Pázdány és Zók községek között kiépült vízvezeték és a zártkertek vízellátása. Fejlesztési programok: 1. Kistérségi települések vízellátásának javítása 2. Szalánta-Pogány községek szennyvíz közmővel történı ellátása 3. Boda, Bakonya, Kıvágótöttös, Kıvágószılıs és Cserkút községek szennyvíz közmővel történı ellátása

TOTAL

9


PÉTAV

PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT A pécsi távfőtési rendszeren 1995 óta végrehajtott fejlesztések TÁVHİVEZETÉKEK REKONSTRUKCIÓJA A vezeték felújításoknál a rossz hıszigetelési állapotú vezetékek helyett, korszerő, jó höszigetelési hatásfokú vezetékeket alkalmazunk. Ezek hıvesztesége kisebb és az állapot figyelése is megoldott. A kisebb hıveszteség energia megtakarítást jelent, ebbıl következıen kevesebb a tüzelıanyag felhasználás és csökken a tüzeléskor keletkezı szennyezıanyag kibocsátás. HİKÖZPONTOK VÁLTOZÓ TÖMEGÁRAMÚSÍTÁSA A hıközpontok változó tömegáramúvá alakításával az erımő által szivattyúkkal keringtetett víz mennyisége csökkenthetı, ennek következtében villamos energiát lehet megtakarítani. TÖMBHİKÖZPONTOK SZÉTVÁLASZTÁSA A távhıellátás hatékonyságának javítása céljából 1999-ben elkezdtük tömbhıközpontjaink (75 db) kiváltását, az épületenkénti hıközpontok kialakítását. Az átalakítás révén lehetıvé válik az épületenkénti hımennyiségmérés és az igény szerinti főtés-szabályozás, a kisebb keringtetési munka miatt csökken a villamos energia felhasználás. Az elmúlt öt évben 7 db tömbhıközpont szétválasztását valósítottuk meg, a korszerősítés 37 db lakóépületet (1160 lakás) és 7 db intézményi vagy szolgáltatói épületet érintett. 2 db tömbhöközpont szétválasztása jelenleg folyamatban van. FREKVENCIAVÁLTÓ BEÉPÍTÉSEK A frekvencia váltók beépítésével lehetıség nyílik a főtési keringtetı szivattyúk villamos energia felhasználásának csökkentésére a belsı főtési rendszerekben keringtetett víz mennyiségének hıfelhasználással arányos változtatása révén. A megtakarított villamos energia legalább 25%, de egyes esetekben elérheti a 40%-ot is. KAZÁNHÁZAS FEJLESZTÉSEK A Komját A. utcai központi kazánházas távfőtési rendszer összességében és alkotó elemeiben is teljesen elhasználódott, a tulajdonviszonyok rendezetlenné váltak. Társaságunk a szolgáltatás biztonsága és hatékonysága érdekében felvállalta a körzet épületeinek egyedi kazánházas távfőtés kialakítását. A hét egyedi kazánház 1998-2000 között készült el. 2003-ban a Pécsi Temetkezési Vállalat elavult olajtüzeléső kazános főtési rendszerét korszerő gáztüzelésővé alakítottuk át 3 db új kazán beépítésével. A főtési rendszer üzemeltetését a PÉTÁV Kft. végzi. Ahol a körülmények nem teszik lehetıvé a távhıellátás kialakítását, ott környyezeti szempontokból a távfőtés után a második legjobb főtési mód, az épületek egyedi gázkazános főtési rendszerek kiépítését és üzemeltetését is vállaljuk.

TOTAL

1


PÉTAV

ÉPÜLETEK FŐTÉSI RENDSZERÉNEK ÉS HİSZIGETELÉSÉNEK KORSZERŐSÍTÉSE A Pécsett megépült belsı főtési rendszerek nagyon nagy hányada korszerőtlen, elavult, azonnali beavatkozást igényelt. Az épületek megfelelı hıszigetelése elengedhetetlen feltétele a korszerő főtésnek. Célszerő a főtési rendszerek rekonstrukcióját az épületek átalakításával egyidıben megvalósítani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együtt elvégzett korszerősítéssel 21%-os energia megtakarítást lehet elérni. Az épületek és a főtési rendszerek korszerősítése szervezetten és csak külsı források bevonásával valósítható meg. Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata, a PANNONPOWER társaságcsoport, a PÉTÁV Kft. és a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelı Rt. együttmőködése alapján Pécs Önkormányzata 1998-ban létrehozta a Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítványt. Jelenleg három támogatója van, a PÉTÁV Pécsi Távfőtı Kft. a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelı Rt, valamint a TECHEM Kft., mely cégek a célok eredményes megvalósítása érdekében évente megújuló pénzalappal járulnak hozzá az alapítvány mőködéséhez. A szervezet három területen nyújt támogatást: a lakosság főtési energiafelhasználási hatékonyságának javítása az épületek főtési rendszereinek korszerősítésén keresztül, az energiafelhasználás szociális terheinek csökkentése a díjhátralékosok hátralék-kiegészítésének támogatásán keresztül, valamint az energiatermeléshez kötıdı környezetterhelés hatásainak mérséklése, kiemelt környezeti problémák megoldása, a szennyezett területeken a város fásításának elısegítése. Közalapítványi támogatással 1999 óta összesen 10.991 lakás, a távfőtésbe kapcsolt lakások közel 36%-nak korszerősítése valósult meg több, mint 480 millió Ft értékben (amelybıl támogatás 184 millió Ft). Az alapítvány segítségével sikerült a legkorszerőtlenebb, egyedi fogyasztás szabályozásra és költségosztásra alkalmatlan egycsöves átfolyós főtési rendszerek arányát 19%-ról 4,5%-ra csökkenteni. Távlati cél hogy a lakások főtési rendszereinek 100%-a legyen korszerősítve. 2004. december 31-ig a díjhátralékosok hátralék kiegészítésére összesen 22,5 millió forint, a harmadik terület, az energiatermeléshez kötıdı környezetterhelés hatásainak mérséklése, környezeti problémák megoldása, a szennyezett területeken a város fásításának elısegítése célok támogatására 36,4 millió forint került átutalásra. 2001-tıl kezdıdıen állami szerepvállalással lehetıség van lakóközösségek számára kétharmados önkormányzati és állami támogatással az épületek hıszigeteltségi állapotának javítására. A pályázatokat elıször az önkormányzathoz kerülnek, aki az elbírálást követıen a nyertes pályázatokat felterjeszti a Belügyminisztériumnak az állami támogatás elnyerése érdekében 2004-ben az Önkormányzat 89 db lakóépület pályázatát továbbította a Belügyminisztérium felé.

TOTAL

2


PÉTAV

Környezetvédelmi tevékenység, fejlesztések Környezetvédelmi intézkedések 1996-ban a törvényi szabályozást megelızve kezdıdött társaságunknál az azbeszt-mentesítési program, ami során 1999-ig a hıközpontok (8 db) azbeszttartalmú falvakolatát távolítottuk el. 2002-ig megszüntettük az azbeszttartalmú tömítıanyagok használatát. A társaság vezetıségének döntése alapján - megfelelve a szigorodó környezetvédelmi elıírásoknak -Környezetirányítási Rendszert építettünk ki 2002 évben, mely tanúsításra került és azt mőködtetjük azóta is. A rendszer kiépítése során - az elıírásoknak megfelelıen - telephelyeinken kialakításra kerültek az „üzemi veszélyes hulladék győjtıhelyek". (Vállalatunknál 2002 óta MSZ EN ISO 9001:2001 és MSZ EN ISO 14000:1997 szabványokon alaputó integrált irányítási rendszer mőködik.) Társaságunk 3 db telephelyén végez „telepengedély köteles" tevékenységet. 2002 évben a telepengedélyezési kérelmek benyújtásra kerültek, az engedélyek alapján telephelyeink a környezetükben élık nyugalmát, egészségét nem zavarják, a környezetet nem veszélyeztetik. 200; évtıl a lehetıségekkel élve folyamatosan vezettük be a nem veszélyes hulladékok szelektív győjtéséi. A Környezetünkért Közalapítvánnyal kötött szerzıdés biztosítja a szelektíven győjtött papírhulladék elszállítását, újra hasznosítását. A szelektív hulladékgyőjtést 2003 évtıl kiterjesztettük a mőanyagból és üvegbıl készült flakonokra, valamint a csomagolási fólia hulladékokra. Ezeket a hulladékokat a BIOMARK Kft. szállítja el. A papírfelhasználás csökkenése érdekében 2001-ben Intranet mőködését vezettük be, e-mail postafiókokat alakítottunk ki, a dolgozók figyelmét folyamatosan felhívjuk a papír hatékony felhasználására. 2002-ig megszüntettük a higanyos hımérık beépítését, helyettük bimetall hımérıket alkalmazunk. 2002. évtıl kezdve a szárazelemeket újratölthetı akkumulátorokkal váltjuk fel. 2003-ban a gépjármőmosót korszerősítettük, a beépített víztisztító biztosítja hogy csak a megfelelıen megtisztított víz kerül elvezetésre. 2003-tól a használt fénymásoló és nyomtató kazetták egy részét feltöltésre átadjuk a beszállítónak. 2005. január 1-tıl részt veszünk az ÖKOPROFIT International projektben.

Rövid és hosszú távú fejlesztési tervek A Nemzeti Energiatakarékossági Program a távhıellátás szolgáltatói oldali korszerősítésére kiírt pályázatán a PÉTÁV 21 millió forintot nyert, amelyet a kertvárosi Diána téri és Éva utcai lakóépületekben 10 új hıközpont és a hozzá tartozó primer vezetékek kialakítására fordít. A

TOTAL

3


PÉTAV

mindösszesen 75 millió forint értékő beruházással - a korábban megkezdett szolgáltatói hıközpontok szétválasztásának folytatásaként - 2005 szeptemberéig készülünk el. Az Európa Tervhez kapcsolódó, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operációs Program (KIOP) jóvoltából a PÉTÁV 2004-ben kiemelkedıen magas, 120 millió forintos támogatásban részesül az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztésére benyújtott pályázattal. Az összesen 300 milliós beruházással a Pályázati Elıkészítési Alap segítségével elnyert támogatásnak köszönhetıen a társaságunk 2006. augusztus 30-ig 148 hıközpont primer oldali változó tömegáramosítását végzi el. Ebbıl 2005 végéig 70 hıközpont készül majd el. 2005. évi terveink között szerepel piacbıvítés során 6 új hıközpont létesítése, egy kazánházas főtési rendszer korszerősítése 2 db forró vizes hıközpont létesítésével. A távfőtési rendszer kapacitásainak jobb kihasználása érdekében piacbıvítı tevékenységünket hosszú távon folytatni kívánjuk, segítve ezzel Pécs város levegıminıségének javulását azáltal, hogy a meglévı fogyasztói helyeken megszőnik a kibocsátás, az új fogyasztói helyeken pedig emissziómentes főtési mód kerül kialakításra.

TOTAL

4


2. MELLÉKLET.

2. MELLÉKLET Természetvédelmi területek, értékek. Natura 2000 területek

TOTAL


2. MELLÉKLET.

ORSZÁGOS ÉS HELYI VÉDETT TERÜLETEK, OBJEKTUMOK Országos jelentıségő védett területek Pintér-kert TT Védetté nyilvánítás: 18/1977. OTvH sz. határozat. Terület nagysága: 1,7256 ha. Hrsz: 15982 Helyszín: Tettye tér 9. A területen az elsıfokú természetvédelmi hatósági jogkört a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága gyakorolja. Az arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselırıl kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdıtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A gondozott kertben számos védett növényfaj is elıfordul, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sıt pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Az arborétum szabadon látogatható.

Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület Védetté nyilvánítás: 259/1957. OTT sz. határozat. Terület nagysága: 719,6 ha, amelybıl csak mintegy 75 ha fekszik Pécs közigazgatási területén. A Mecsek központi részén 1957-ben védetté nyilvánított terület a hegységre általánosan jellemzı növény- és állattani értékek mellett jelentıs földtani értékeket is hordoz. A karsztforrások által táplált Melegmány-patak völgyében a vízben oldott mészanyag kicsapódásával látványos mésztufagátak képzıdtek. A Nagy-mély-völgy alsó szakaszán található a Mecsek öt legnagyobb patakos barlangrendszerének egyike, az ivóvízellátási célokra foglalt, fokozottan védett Mánfai-Kılyuk is. A patak állatvilágából a sárgasávos hegyi szitakötı (Cordulegaster boltonii) és a hegyi billegetı (Motacilla cinerea) érdemel említést. A szabadon látogatható terület sétaúton és jelzett turistaúton egyaránt bejárható

Jakab-hegy Természetvédelmi Terület Védetté nyilvánítás: 11/1977. OKTH sz. határozat. Terület nagysága: 223,9 ha, amelybıl csak 75 ha fekszik Pécs közigazgatási területén.

TOTAL

1


2. MELLÉKLET.

A Kıvágószılıs felett emelkedı Jakab-hegy elsısorban geológiai és kultúrtörténeti értékei miatt kapott védelmet. A hegyet230-250 millió évvel ezelıtt képzıdött törmelékes üledékek (kavics-konglomerátum és keresztrétegezett, vörös homokkı) építik fel. A kovás kötıanyagú konglomerátumot a felszíni mállás és lepusztulás szeszélyes sziklatornyokká tagolta, melyek legszebb csoportjai Babás-szerkövek és a Zsongor-kı néven ismert képzıdmények. A terület jelentıs kultúrtörténeti értékei a korai vaskorból származó földvár és többszáz halomsír, valamint az 1225-ben épült pálos kolostor romjai.

Helyi védett területek, objektumok Kaliforniai órásfenyı (SEQUIOIARENDRON GIGANTEUM) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

52420

Hely: Nagyszkókói út 15. A természeti emlék magánterületen fekszik, jó állapotú.

Törökmogyoró (CORYLUS COLURNA) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

5030

Hely: Bálicsi út 29. A telken a „világ világossága” Alapítvány mőködik. A látássérült gyerekek miatt a fa alsó ágait metszik.

Páfrányfenyı (QINKQO BILOBA) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

18.564/1

Hely: Ferencesek utcája 25. A természeti emlék magánterületen található, jó állapotú.

Tiszafák (TAXUS BACCATA) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

18.339

Hely: Káptalan u. 2. A természeti emlék a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága területén található, külön kérésre látogatható. Jó állapotú.

TOTAL

2


2. MELLÉKLET.

Törökmogyoró (CORYLUS COLURNA) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

18.389

Hely: Apáca utca Jó állapotú.

Szılıfa (VITIS VINIFERA) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

17.162

Hely: Papnövelde u. 6. Magánterületen található.

Pécsbányatelepi szelídgesztenyés (CASTANEA SATIVA) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

38116, 38117, 38163, 38165, 38166, 38150, 38123-38136, 38149-38153

Hely: Pécsbányatelep, Gesztenyés u. A ligetet a külszíni fejtés már nem, de a gyengeségi kártevık veszélyeztetik.

Szent István tér - Barbakán-kert Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

18281 18283 18284 18287 18295 18293 18297 18298 18299

park park park barbakán püspök-kert, tér kert szobor Kioszk szobor

18300 18301/1 18301/2 18344 18391 18392/1 18392/2 18393

park ép. ép. út szobor mauzóleum park út

Területnagyság: 3,74 ha Gondot okoz az aknázómolyfertızés!

Pécs Városi Parkerdı Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat

TOTAL

3


Hrsz. 15114 15821 15822/5 15822/9 15822/13 15823 15824 15825 15826 15828 15829 15843 15850 15852 15858 15859 15913 15945 15946/1 15946/2 15946/3 15946/4 24024 24025 24026 24027 24029 24032 24033 24034 24035 24036 24037 24039 24040 24041 24042 24043 24044 24045 24046

használat út emlékmő erdı erdı erdı erdı árok árok közút üdülı erdı út út állatkert emlékmő út út út erdı út erdı kert erdı erdı hh út erdı út erdı,kıb. kemping út út erdı erdı út lh.ud. erdı th. út erdı út

Hrsz. 24047 24048 24049 24050 24051 24052 24053 24554 24056 24057 24058 24059 24060 24062 24063 24064 24065 24066 24067 24068 24069 24070 24071 24072 24073 24074 24075 24076 24077 24079/1 24079/2 24080 24081 24082 52739/2 52747 70351 70704 70705/1-4 70714 70715

használat erdı út erdı út erdı,Ilona pih. út erdı üd. erdı erdı út erdı út, Irma út erdı erdı út erdı út erdı út erdı út út út erdı Vidámp. erdı út erdı parkoló ép. út erdı vasút külsz.fejt. erdı

út

Hrsz. 70716 70719 70721 70722 02/1 02/3 04 05 06 07 08 09 010 011 012 013 014 015 016 042 045 046 047 048 049 050 051 052 053 059 060 061 062 063 096 097 098 099 0110/1 0110/2 0110/3

2. MELLÉKLET.

használat

út út erdı, út erdı út erdı út erdı erdı erdı út erdı erdı út erdı rét út erdı erdı út erdı út erdı út erdı út erdı erdı út erdı út erdı erdı erdı erdı ép. ép.

Hrsz. 0110/4 0290 0291 0292 0293 0294 0295 0296 0297/1 0297/2 0298 0299 0300 0301 0302 0304 0305 0306 0315 0316 0317 0318 0337 0399 0400 0401 0402 0403 0404 0405/1 0405/2 0406 0407 0408 0409/1 0409/2 0410 0411 0412/1

használat erdı erdı, út erdı, út erdı,út út th. út erdı, út út erdı út erdı út erdı erdı, út erdı, út ép. erdı erdı ép. erdı út út erdı erdı ép. erdı, út út erdı erdı kereszt erdı, út erdı erdı út kereszt vízmő erdı, út erdı

Területnagyság: 501,5 ha Igen nagy kiterjedéső terület, természeti területekben gazdag. A parkerdıt érintı tevékenységek során az Önkormányzat, mint elsıfokú természetvédelmi hatóság kell hogy érvényesítse a természet- és tájvédelmi érdekeket. Nincs minden részletre kiterjedı felmérése és ezen alapuló rendezési rerve. TOTAL

4


2. MELLÉKLET.

Vörösáfonya (VACCINIUM VITIS-IDEAE) Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 129/1974 (XII. 23.) vb. határozat Hrsz.:

0106/1

Hely: Jakabhegy-Páprágy-völgy Területnagyság: 2,0 ha

PTE Botanikus Kertje Védetté nyilvánítás: Baranya Megyei Tanács 3/1989 (XII. 18.) T.sz. rendelet Hrsz.:

4899/2, 4900/2, 4900/3, 4902/1, 4902/3, 4905/3, 4907/2, 4908, 4909/1, 4910/3

Területnagyság: 4,26 ha

Kálvária-domb Védetté nyilvánítás: 1995. évi 23. sz. rend. Pécs Megyei Jogú Város Hrsz.:

18051/1, 18052/2

Területnagyság: 1,28 ha

Tettye-Havi-hegy Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996. évi 68. sz. rendelet Hrsz.: 16167/2, 16174, 16207, 16208, 16209, 16210, 16211, 16232, 16235, 16244, 16245, 16246, 16247, 16252, 16254, 16255/2, 16259, 16266, 16267, 16268, 16269, 16270, 16274, 16280, 16281, 16288, 16289, 39287, 39313, 39314/1, 39314/2, 39315, 39316, 39317, 39318, 39319, 39320, 39321, 39322/1, 39322/2, 39324 hrsz-ú ingatlanok teljes területe, továbbá a 16206, 16231, 16234, 16238, 16239, 16240, 16249, 16250, 16253/2, 16255/1, 16258, 16275, 16276, 16279, 39288, 39289, 39290/1, 39307/2, 39309, 39310, 39311, 39312, 39323 hrsz-ú ingatlanok esetében a rendelet 4. számú mellékletében - 1-22 számú változási vázrajz - felsorolt, kizárólag II. számmal jelölt területrész tartozik. Területnagyság: 10,4236 ha

Dömörkapui Sziklagyep-Karsztbokorerdı Védetté nyilvánítás: Pécs Megyei Jogú Város 1996. évi 69. sz. rendelete Területnagyság: 7,579 ha

TOTAL

5


2. MELLÉKLET.

Natura 2000 területek a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján

Különleges madárvédelmi területek a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján Térképi Területkód azonosító Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

19

HUDD10007

Név

Mecsek

Kiemelt jelentıségő, könleges természetmegırzési területek a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 7 számú melléklete alapján Térképi Területkód azonosító Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

200 227

HUDD20030 HUDD20066

Név

Mecsek Pécsi-sík

Mecsek (HUDD20030) Pécs I. ker. 0450, 0452/a, 0452/b, 0452/c, 0452/d, 0452/f, 0453, 0454, 0455/a, 0455/b, 0455/c, 0456, 0457, 0458, 0459, 0460, 0461, 0462, 0463, 0464, 0465, 0466, 0467, 0468, 0469/a, 0469/b, 0469/c, 0469/d, 0469/f, 0471, 0475/1, 0476, 0477, 0478, 0482, 0483, 0484, 0485, 0486, 0487, 0488, 0489, 0490, 0492, 0493, 0494, 0553/a, 0553/b, 0553/c, 0553/d, 0554, 0555, 0556, 0557, 0558, 0559/1, 0559/2, 0560/1, 0561, 0562, 0563, 0564, 0565, 0566, 0567, 0568, 0569, 0570, 0571, 0572/1, 0572/2, 0573, 0574, 0582, 0584, 0786/2, 0786/3, 0786/4, 0786/6, 0786/7, 0786/8, 0786/10, 0787 Pécs II. ker. 0290/a, 0290/c, 0290/d, 0291, 0292, 0296/a, 0296/c, 0297/2, 0299, 0301, 0302, 0304/a, 0304/c, 0304/d, 0304/f, 0304/h, 0306, 0308, 0309/a, 0309/b, 0310, 0311, 0312, 0313, 0314/a, 0314/b, 0314/c, 0315/b, 0315/c, 0315/d, 0315/g, 0317/a, 0317/c, 0317/d, 0320, 0321, 0322/a, 0322/b, 0322/c, 0324/a, 0324/b, 0324/c, 0324/d, 0325, 0326, 0327, 0328/a, 0328/b, 0328/c, 0328/d, 0329, 0330, 0331, 0332/a, 0332/b, 0332/c, 0332/d, 0332/f, 0332/g, 0332/h, 0333, TOTAL

6


2. MELLÉKLET.

0334, 0335, 0336, 0338/a, 0338/b, 0338/c, 0339/a, 0339/b, 0339/c, 0340, 0341, 0342, 0343, 0344, 0345, 0346, 0347, 0348, 0349, 0350, 0351, 0352, 0353/a, 0353/b, 0353/c, 0354, 0355, 0356, 0357/a, 0357/b, 0358/a, 0358/b, 0358/c, 0359/a, 0359/b, 0360/a, 0360/b, 0361, 0362/a, 0362/b, 0362/c, 0363/a, 0363/b, 0363/c, 0364, 0365/a, 0365/b, 0366, 0367, 0368, 0369, 0370/a, 0370/b, 0371, 0372, 0373, 0374, 0375, 0376, 0377, 0378, 0379, 0380/a, 0380/b, 0380/c, 0381/a, 0381/b, 0381/c, 0382, 0383, 0384/a, 0384/b, 0384/c, 0384/d, 0384/f, 0386/1, 0386/2, 0387/a, 0387/b, 0387/c, 0388, 0389/a, 0389/b, 0389/c, 0389/d, 0390, 0391, 0392, 0393, 0395/1, 0395/2a, 0395/2b, 0395/2c, 0395/3, 0399, 0402, 0404, 0405/1, 0406, 0407, 0408, 0411/a, 0411/b, 0411/c, 0411/d, 0411/f, 0412/1, 0412/2, 0413, 0414, 0415, 0416/1a, 0416/1b, 0416/1c, 0416/1d, 0416/1f, 0416/1g, 0416/3, 0417, 0418, 0419, 0420, 0421, 0422, 0423, 0424, 0425, 0426, 0427, 0428/a, 0428/b, 0428/c, 0430, 0431, 0432, 0433, 0434, 0435/a, 0435/b, 0435/c, 0436/2, 0439/a, 0439/b, 0439/c, 0440/2, 0441/b, 0441/c, 0441/d, 21228/4, 21229/7, 23986, 23988 Pécs III. ker. 04/b, 05, 07, 09/a, 09/b, 09/c, 011, 013, 014, 016, 017/a, 017/b, 017/c, 017/d, 018/2, 019, 020, 021/1, 021/2, 022, 023, 024, 025, 026/2, 027/a, 027/b, 028/a, 028/b, 029/a, 029/b, 030/a, 030/b, 031, 032/b, 032/c, 033, 034/a, 034/b, 035, 036, 037, 038, 040, 041/1, 041/3, 042, 043, 044, 047/a, 047/b, 047/d, 049, 051/a, 051/c, 053/a, 053/c, 053/d, 053/f, 053/g, 057, 058/2, 060, 061, 063/1, 063/2, 065, 066/a, 066/b, 066/c, 066/d, 066/f, 067, 068/a, 068/b, 068/c, 068/d, 068/f, 069/a, 069/b, 069/c, 070/2a, 070/2b, 071/1a, 071/1b, 071/1c, 071/1d, 071/1f, 071/2, 071/3, 072/a, 072/b, 072/c, 072/d, 072/f, 073/a, 073/b, 074, 075/a, 075/b, 075/c, 075/d, 076/a, 076/b, 076/c, 077, 078/a, 078/b, 078/c, 078/d, 079, 080/b, 080/c, 080/d, 080/f, 081/1a, 081/1b, 081/2, 082/a, 082/b, 084/a, 084/b, 084/c, 084/d, 085, 086/a, 086/b, 086/c, 087/1a, 087/1b, 087/1c, 087/2, 088/1a, 088/1b, 088/1c, 088/1d, 088/2, 089/1, 089/3, 089/4, 089/5a, 089/5c, 089/5f, 089/5h, 089/5j, 090/1, 090/3, 090/4a, 090/4b, 090/4c, 090/4d, 090/4f, 091/1, 091/2, 092/a, 092/b, 092/c, 092/d, 093/a, 093/b, 093/c, 093/d, 094/a, 094/b, 094/c, 094/d, 095/a, 095/b, 095/c, 095/d, 097, 098/1, 099/1, 099/3, 0102/2b, 0102/3a, 0102/3b, 0102/3c, 0102/4b, 0102/5b, 0102/6, 0103/a, 0103/b, 0103/c, 0103/d, 0104/1a, 0104/1b, 0104/1c, 0104/1d, 0104/1f, 0104/1g, 0104/1h, 0104/1j, 0104/1k, 0104/2, 0105/a, 0105/b, 0105/c, 0105/d, 0105/f, 0105/g, 0105/h, 0106/1a, 0106/1b, 0106/1c, 0106/1d, 0106/2a, 0106/2b, 0106/2c, 0107/a, 0107/b, 0107/c, 0107/d, 0107/f, 0107/g, 0108/a, 0108/b, 0108/c, 0108/d, 0108/f, 0108/g, 0109/a, 0109/b, 0109/c, 0109/d, 0109/f, 0109/g, 0109/h, 0109/j, 0109/k, 0109/l, 0109/m, 0110/2, 0110/7a, 0110/7b, 0110/7c, 0110/7d, 0110/7f, 0110/7g, 0110/7h, 0110/7j, 0110/7k, 0110/7l, 0110/7m, 0110/7n, 0110/7p, 0110/7r, 0110/7s, 0110/7t, 0112/a, 0112/b, 0112/c, 0112/d, 0113/a, 0113/b, 0113/c, 0113/d, 0113/f, 0113/g, 0113/h, 0113/j, 0113/k, 0113/l, 0113/m, 0113/n, 0113/p, 0113/r, 0114/a, 0114/b, 0114/c, 0114/d, 0114/f, 0114/g, 0115/1a, 0115/1b, 0115/1c, 0115/1d, 0115/1f, 0115/1g, 0115/1h, 53231, 53232, 53233, 53234, 53235, 53236, 53237, 53238, 53239, 53240, 53241, 53242, 53243, 53244, 53245, 53246, 53247, 53248, 53249, 53250, 53251, 53252, 53253, 53254, 53255, 53256, 53257, 53258, 53259, 53260, 53261, 53262, 53263, 53264, 53265, 53266, 53267, 53268, 53269, 53270, 80510, 80511, 80512, 80513, 80514, 80515, 80516, 80517, 80518, 80520, 80521.

TOTAL

7


2. MELLÉKLET.

Pécsi-sík (HUDD20066) Pécs II. ker. 0238/4, 0251, 0252, Pécs III. ker. 0126/1a, 0126/1b, 0126/1c, 0126/3a, 0126/3b, 0126/3c, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131/1, 0131/2, 01300/1, 01301, 01302, 01321, 01322, 01323, 01324, 01325, 01326, 01328, 01329, 01330/1, 01330/2, 01331, 01332, 01333, 01334, 01335, 01336, 01337, 01338, 01340,

TOTAL

8


TOTAL

3. MELLÉKLET.

1


3. MELLÉKLET.

3. MELLÉKLET A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II) célja, célkitőzései

TOTAL1


3. MELLÉKLET

NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II). Kivonat Elfogadva a 132/2003. (XII. 11.) OGY határozattal

2.3 Célok, célkitőzések 2.3.1 Fı célok •

•

•

•

TOTAL

Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlıdés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erıforrások (víz, föld, levegı) következı nemzedékeink számára történı megırzése, az azokkal való takarékos, értékvédı gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minıségi jellemzıiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínőségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlı információk megırzése. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság egészségi állapotának javítása, a megfelelı életminıséghez szükséges környezeti állapot megırzése, javítása, illetve helyreállítása - azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztetı hatások csökkentése, megszüntetése. A gazdasági fejlıdésben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejlıdést úgy kell megvalósítani, hogy a növekvı jólét csökkenı környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejlıdés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti erıforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetıségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelızése, ill. a lehetı legkisebb mértékőre való csökkentése. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmőködés erısítése: a környezet állapotában végbemenı változások, a környezeti hatások és a különbözı intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése, értékelése; a környezetet érintı hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása; a környezetállapot-változás és az intézkedések hatásainak mérése megfelelı mutatók segítségével, valamint a kölcsönös globális környezeti függıség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttmőködés és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ágazati és társadalmi szervezet, érdekképviseleti csoport képviselıinek részvételével.

1


3. MELLÉKLET

2.3.2 Az NKP-II célkitőzései Az NKP-II a környezeti problémák felszámolása és az értékek megırzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkitőzéseket. Ennek során fogalmazhatók meg a különleges kezelést igénylı területekhez kapcsolható elvégzendı feladatok. A társadalom környezettudatosságának fejlesztése a hatéves programon belül átfogó célkitőzésnek tekinthetı; az e téren elért eredmények közvetetten a célok és célállapotok elérésének hatékonyságában is jelentkeznek. A 2003-2008. közötti idıszakra szóló Program célkitőzései alapján meghatározhatók a programidıszak végére, vagy a különbözı nemzetközi egyezményekben vállalt határidıkre elérendı konkrét célállapotok. A célállapot eléréséhez, a probléma kialakulásához vezetı okokat kell felszámolni, éppen ezért már a célkitőzések, célállapotok kijelölésekor meg kell határozni a társadalmi és gazdasági, ágazati okokat és kölcsönkapcsolatokat, azaz a beavatkozások késıbbi irányait. Vizsgálni kell továbbá azok megvalósíthatóságát és az ellenırzés lehetıségeit. Alapvetı követelmény a mérhetıség, valamint a méréshez szükséges feltételek (pénzügyi, humán, intézményi) és technikai eszközök megléte. A célállapotok meghatározásának kiindulási feltételei, illetve követelményei között figyelembe kell venni az ország földrajzi helyzetébıl adódó legfontosabb környezetpolitikai szempontokat és teendıket, a környezet- és természetvédelmet érintı hatályos és tervezett jogszabályokat, valamint a nemzetközi egyezményekbıl, az európai integrációs folyamatból és az OECD tagságból adódó kötelezettségeket. Az NKP-II hatéves idıszakára az alábbi célállapotok fogalmazhatók meg.

TOTAL

2


3. MELLÉKLET

Az NKP-II célkitőzései CÉLKITŐZÉS

Mutató

Alapállapot (1999/2000)

(eltérés külön jelölve)

Célállapot 2008

1. Légszennyezés csökkenté- a szennyezett levegıjő területek aránya az ország se területéhez viszonyítva

11%

5-8%

az érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva

40%

20-25%

kén-dioxid (SO2) kibocsátás

594,66 kt

550 kt (2010)

[nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátás

210,45 kt

198 kt (2010)

illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása

170,37 kt

137 kt (2010)

71 kt

27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 6% csökkenés a 1985-87 közötti bázisidıszak értékéhez képest (2008-2012)

Légkör

ammónia kibocsátása 2. Globális légszennyezı hatások csökkentése

nettó üvegház gáz potenciál

82 046,57 kt

Víz 3. Felszíni vizek minıségének javítása

felszíni minıségi kategóriák (I-IV)

kissé szennyezett, tőrhetı minıség

a vízminıség ne romoljon; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható

4. Felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme

az 50 mg/1 nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmő kutak aránya felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest

3,6%

2% alatt

Duna-Tisza közi homokhátság: 3-4 m, Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Debrecen: 2-3 m

Az ország 90 %-án szőnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10 %-án kezdıdjön meg a nyomásszint emelkedés

kb. 5%

A jelenlegi használók 10 %-ánál, az új használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás

10-78 1/s/km2; súlyozott területi átlag 27,2 1/s/km2 62%

az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 m2-re

vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha

10 %-os csökkenés

a környezetvédelmi elıírásokat nem kielégítı, üzemelı hulladéklerakók aránya

85%

azon pontok aránya a TIM rendszeren belül, ahol a növényvédı szer maradék meghaladja a határértéket

1%

az elıírásoknak meg nem felelı lerakók bezárása, felszámolása, utógondozása határérték túllépés ne legyen

azon pontok aránya a TIM rendszeren belül, ahol a nehézfém koncentráció meghaladja a határértéket

1%

az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya

5. A vizek kártétele elleni védelem

fajlagos vízlevezetési kiépítettség

árvízvédelmi fıvédvonal elıírt kiépítettsége

75-80%

Talaj 6. Talajvédelem

TOTAL

talajpusztulással veszélyeztetett terület

határérték túllépés ne legyen

3


CÉLKITŐZÉS

Mutató

3. MELLÉKLET


Célállapot 2008 (eltérés külön jelölve)

Táj és természet 7. Országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése

egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez

857 327 ha 9,2%

1 024 000 ha 11%

a védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma

115 db

10%-os csökkentés

természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága

305 281 ha

1 100 000 ha

0 ha

815 000 ha

rendelettel elfogadott természetvédelmi tervek által lefedett terület nagysága

kezelési

8. Egyéb természeti és összefüggı természetes/természetközeli élıhelytermészet-közeli területek együttesek aranya az ország területéhez viszonyítva és értékek védelme 9. Erdık természetvédelme a faállománnyal borított és erdı-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdısültség)

10. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 11. Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelı ökológiai állapotának biztosítása

13,98%

szintentartás

19,2%

20%

az ıshonos fafajokkal borított erdıterületek aránya az ország területéhez viszonyítva

9,5%

10,5%

védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdı arányában)

21%

25%

fokozottan védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdı arányában)

5%

6,5%

erdırezervátumok területe (összes erdı arányában)

0,55%

1%

a védelmi és a külterjes agrárzónába tartozó mezıgazdasági területek aránya az ország összterületéhez képest a Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegırzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva1

2,5 %, 25%

4%, 28%

0%

15%

3600 db barlang

szintentartás

30% 3%

20% alatt 5% (a kötelezettség 2010ig 6%)

toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédı szerek felhasználásának visszaszorítása, kiváltása

100%

a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése

perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának visszaszorítása

100%

a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése

Földtani értékek és természeti erıforrások 12. Földtani értékek megóvá- a nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani sa értékek száma veszélyeztetett értékek aránya 13. Természeti erıforrások megújuló energiaforrások használatának aránya a fenntartható használata teljes energiamérlegen belül

Egészség-megırzés, életmód 14. Kémiai kockázat csökkentése

15. Egészség-megırzés

10% a szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma / összes megbetegedett) megyénként változó a jódellátottsággal összefüggı golyva-gyakoriság csökkentése 4-10% a Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése 10 eset

5%

max. 5% ne forduljon elı

16. Az élelmiszer-biztonság növelése

ökológiai gazdálkodással elıállított és forgalmazott élelmiszerek száma és aránya

85 000 ha

300 000 ha

17. A környezet-barát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése

szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva

3%

35-40%

a hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma

30%

50%

34 db

50 db

TOTAL

4


CÉLKITŐZÉS 18. Települési környezetminıség javítása

Mutató

3. MELLÉKLET


Célállapot 2008 (eltérés külön jelölve)

38,7 m2/fı (246 040 ezer m2)

45 m2/fı

a nappali 75 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma a 65 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma

20 000 fı 1,7 millió fı

ne legyen érintett (0 fo) 1,4 millió fı

az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya

27,4%

0% (2009)

68%

100%

46%

83% (2015)

12%

100% (2015)

az egy városi lakos rajutó közhasználatú zöldterület nagysága

a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése

TOTAL

5


4. MELLÉKLET

4. MELLÉKLET A fıbb környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke 2005. márciusi állapot

TOTAL

1


4. MELLÉKLET

Általános környezetvédelem 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemrıl 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, (Végrehajtás : 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet) 1996. évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl (Végrehajtás : 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet) 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyrıl 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Végrehajtás : 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet) 74/2003. (V.28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevı szervezetek nyilvántartásáról 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeirıl 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrıl 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becslésérıl és a kockázat csökkentésérıl 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendelésérıl 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építés-felügyeleti ellenırzési eljárásról 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésügyi és a mőemlékvédelmi hatósági ellenırzés részletes szakmai szabályairól 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

TOTAL

1


4. MELLÉKLET

Hulladékok kezelése 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet módosításáról 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl 241/2001. (XII.10.) Korm. rendelet a jegyzı hulladékgazdálkodási feladatairól 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerzıdésrıl 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról 3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai határértékeirıl 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl 22/2001. (X.10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeirıl 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok , illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 4/2001. (II.23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet a hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes mőszaki szabályairól

TOTAL

2


4. MELLÉKLET

11/1991. (V.16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrıl

Levegıtisztaság-védelem 94/2003. (VII.2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 2233/2004. (IX. 22.) Korm. határozat a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására vonatkozó nemzeti célkitőzésekrıl 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı anyagainak kibocsátási határértékeirıl 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegıszennyezı anyagok összkibocsátási határértékeirıl 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirıl 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWtn-nál kisebb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések légszennyezı anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirıl 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 1/2000. (VII.21.) KöViM-KöM együttes rendelet a nem-közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 9/1995. (VIII.31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkezı szénhidrogén-emisszió korlátozásáról 7/1999. (VII.21.) KöM rendelet a 140 KWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenı hıteljesítményő, helyhez kötött gázturbinák légszennyezı anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirıl 32/1993. (XII.23.) KTM rendelet a helyhez kötött földgázüzemő gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

TOTAL

3


4. MELLÉKLET

Természetvédelem 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl 1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl 6/1990. (III. 31.) KVM rendelet a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzet létesítésérıl, valamint természetvédelmi kezelı kijelölésérıl

Települési és épített környezet védelme 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi mőszaki dokumentációk megırzésének és hasznosításának részletes szabályairól 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és mőködésének feltételeirıl TOTAL

4


4. MELLÉKLET

105/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet az energia-megtakarítást eredményezı épület-felújítások támogatásáról

Víz- és talajvédelem 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérıl 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl 8002/2000. (K. Ért. 6.) KöM Tájékoztató a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel elıírt adatlap közzétételérıl 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületük kijelölésérıl

Zaj és rezgés elleni védelem 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékelésérıl és kezelésérıl 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról TOTAL

5


4. MELLÉKLET

140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeirıl és megfelelıségük tanúsításáról 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet az állami repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mőszaki követelményeirıl 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszerérıl 49/1999. (XII.29.) KHVM rendelet a motoros légijármővek zajkibocsátásának korlátozásáról 176/1997. (X.11.) Korm. rendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mőszaki szabályairól 18/1997. (X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mőszaki szabályairól 7/1991. (IV.26.) KTM rendelet egyes ipari termékek zajvédelmi minıségtanúsításáról 12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemrıl 2/1983. (V.25.) OKTH rendelkezés a zaj-és rezgésbírságról

TOTAL

6

KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT

Recommend Documents