A horvát-magyar határmenti magyar megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai
HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés
A Horvát Köztársaság közigazgatása: • helyi (városi és járási) és • regionális (megyei) önkormányzatok • 20 megye • 123 város és • 426 járása van. Vizsgált térség:
11. Elıadás: A horvát-magyar határtérség bemutatása - a horvát határmenti megyék
három határmenti megye: • Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kırös) - székhelye Koprivnica (Kapronca); • Meñimurska (Muraköz) székhelye Čakovec (Csáktornya) • Virovitičko-podravska (Verıce) - székhelye Virovitica 2 (Verıce)
1
A határmenti régió története
A három megye jellemzıi: Megye
Városok száma
Járások száma
Koprivničko-križevačka
3
22
Koprivnica
Meñimurska
3
22
Čakovec
Virovitičko-podravska
3
13
Virovitica
• • • • •
Megye székhely
• • • • •
Megyék Koprivničkokriževačka ðurñevac Koprivnica Križevci
Városok
Meñimurska Čakovec Mursko Središće Prelog
Virovitičkopodravska
– Budapest-Zágráb-Rijeka/Split fıútvonal-rendszer kiépítése ( 2007-re) – új és modern átkelıhely kialakítása a Dráva folyón (csak átjáró út!)
Orahovica Slatina Virovitica
Lakosság száma
124.427
126.500
93.389
Laksőrőség fı/m²
71
164
45
A horvát-magyar jelenlegi határ: elsı világháború után, a Dráva folyó mentén szomszédos nemzetiségi kisebbség, kétnyelvő, és jól beilleszkedett a két ország közti jó kapcsolat A II. világháború után: határ erıs választóvonal ( politikai feszültségek) határsáv: senki földje maradt, a vasúti és közúti közlekedés megritkult, szomszédos településeket elválasztották 1990 után: új határátkelıhelyek, megkönnyítették az átkelést. A jugoszláv háborúk idején: a horvát oldalon katonai konfliktusok Magyar oldalon piacgazdaság, mikrorégiók elszegényedése Máshol jelentıs bevásárlóturizmus Horvátországból Magyarországra. Magyar és szlovák tömegturizmus az Adria felé –
• •
Magyarország EU-csatlakozása (2004): hatása nem jelentıs 2007 okt. csatlakozik a schengeni övezethez: horvát-magyar határ külsı schengeni szakasz (?) Horvátország belép az EU-ba: 2007-2013 végére határmentes átkelés a Dráva mentén
• 3
4
Megye
Demográfia, populációdinamika MEGYE
SZÜLETÉSE K SZÁMA
HALÁLOZÁSOK SZÁMA
NETTÓ SZÜLETÉSEK
NÉPESSÉG (1991-es népszámlál ás)
NÉPESSÉG (2001-es népszámlálás)
Somogy
344 708
331802
3038
4778
-1740
Baranya
417 400
400313
3579
5083
-1504
Zala
306 398
295197
2309
3987
-1678
Koprivnickokrizevacka
129397
124467
1104
1708
-604
Virovitickopodravska
104625
93389
843
1273
-430
Medijimurska
119886
118426
1249
1272
-23
• • • • •
Népességfogyás mindkét oldalon Elvándorlás Korösszetétel: a nemzeti átlaghoz hasonló, elöregedés… De: horvát oldalon nagyobb a fiatal népesség aránya egyes rurális mikrorégiók demográfiája eltér a teljes régiótól
Zala
Somogy
Baranya
Magyaro.
GDP/fı2001 (€)
4929
3984
4196
GDP/fı 2003 (€)
6568
4850
5309
7125
GDP Index 2003/2001
133,2
121,7
126,5
124,6
Egyéni vállalkozók száma
15651
16763
18307
49721
Társas vállalkozások száma
13695
13072
20753
47520
8
4,7
6,1
7,3
Munkanélk. %-a a megyében
5717
Gazdaság: Megye
Medimurska
Koprivnickokrizevacka
Horváto.
GDP/fı2001 (€)
6875
7146
8893
GDP/fı 2003 (€)
7356
7699
9595
9684
107
107,7
107,9
112,6
GDP Index 2003/2001 Egyéni vállalkozók száma 5
Virovitickopodravska
8597
4840
4047
6020
91781
Társas vállalkozások száma
581
1787
1080
16821
Munkanélk. %-a a megyében
29,6
15,5
16,8
17,1
6
1
A régiót átszelı fı közlekedési útvonalak
Vasút, vízi és légi közlekedés A régiót átszelı vasútvonalak
• Budapest-Zágráb-Rijeka/Split fıútvonal-rendszer (2007-re) • új átkelıhely a Dráván • Zágráb-Maribor • Nagykanizsa-Maribor közti fıútvonal is kell • Zágráb-Belgrád fıút a vizsgált határmenti területtıl délre • Budapest-Osijek-Sarajevo transz-európai közúti “folyosó”. • BudapestDunaújváros kész • Dunaújváros - Pécs gyorsforgalmi út terv
• • • •
A legnagyobb nemzetközi vasútvonalak a régió északi részén Nagykanizsa-Murakeresztúr/Kotoriba-Cakovec Kaposvár-Gyékényes /Gotalovo-Koprivnica A legnagyobb városközpont, Pécs : csupán nem villamosított vasútvonalak déli irányban.
Repülıterek A sármelléki repülıtér nemzetközi forgalom • Pécs-Pogány helységben 2006 márciusában repülıtér, a Pécs-Bécs légiforgalom • Osijekben regionális repülıtér • Taszáron a régi amerikai bázis, jelenleg nem használják.
Vízi közlekedés •
Régión belüli közutak: • leromlott minıség • Baranyában 96 , Somogyban 74 település zsákutca • nemzetközi határátkelıhelyek ritkasága
• •
Folyami kikötık találhatók a Dráva mentén, de a folyón a forgalom jelentéktelen Oka: a kereslet hiánya és a terület természeti adottságok védelme Duna folyó nemzetközi jelentıségő, de áteresztıképességének problémái vannak
7
8
N a t u r e c o n s e r v a t io n a r e a s w i t h n a ti o n a l im p o r t a n c e , N a t u r a 2 0 0 0 s i t e s a n d R a m s a r a re a s
İ rs ég i
B a la t o n - f e lv i d é k i
Fejlesztési lehetıségek, határon átnyúló együttmőködés
B a la t o n
K i s - B a la t o n B o ro n k a -m e ll é k i
Környezet
Z s e lic s é g
D u n a - D r á va
K e le t- M e c s e k
D u n a -D r á v a
Turisztikai adottságok • Természeti környezet • Építészeti és kulturális • Termálturizmus • Borvidék A termál-turizmus erıs jelenléte a határ két oldalán
L egen d
S p e c i a l a r e a f o r c o n s e r v a t io n S p e c i a l ( b i r d ) p r o t e c t io n a r e a R a m s a r a re a N a t io n a l p a r k L a n d s c a p e p r o te c ti o n d is t r ic t N a t u r e p ro t e c ti o n a r e a D r á v a r iv e r B o rd e r E li g i b le a r e a
• • • •
• •
Természetvédelmi és védett területek Duna-Dráva Nemzeti Park védett Mura folyó ökoszisztémája A régióhoz tartozó terület horvát oldalán sok védett terület: – – – – – – –
Turisztikai célpontok:
Medvednica Természeti Park (Natúrpark) Papuk Natúrpark Kopački Rit Natúrpark ðurñevači pijesci speciális botanikai védett területe (rezervátuma) Kopački rit és Podpanj ornitológiai rezervátuma A Mura menti vízi vidék. A Mura és Dráva menti regionális park létrehozása is folyamatban
• • • • • • • • • •
Népesség
– Népsőrőség – alacsony, kis települések, Rurális népességfogyás, elöregedés – Földhasználat – mezıgazd. + erdészet Urbánus – a közösség identitása
Összesen
Rurális térségek Horvátországban: OECD kritérium %
Km2
%
51872
91,6
47895
84,6
Urbánus térség
4731
8,4
8708
15,4
Összesen
56603
100,0
56603
100,0
Rurális térség
63,7 100,0
EU kritérium
Km2
Települések száma
• Levéltárak • Múzeumok • Egyetemek • Könyvkiadás
A Dráva környékét a víz- és környezet-orientált Pécs építészeti öröksége Harkány-Siklós-Villány térsége borászati és termál-turisztika Kaposváron és Szekszárdon is. Zala:Hévíz, Zalakaros. Medimurska megyében: Szent Martin Gyógyfürdı, Osjecko-baranjska megyében : Bizovacka Gyógyfürdı Varazdinska megyében a Varazdinske Gyógyfürdı Osijek város jelentıs építészeti örökség Varazdinska megyében:Trakoscan-i Kastély, Varazdin (Varasd) város
10
A vidéki népesség jövedelemforrásai
OECD- EU - % % 47,6 36,3 52,4 100,0
• Színházak
9
Vidékfejlesztés Horvátországban
Vidék: • OECD 150 fı /km2 alatti népsőrőség • EU: 100 fı/km2 alatti népsőrőség • A gyakorlatban: rurális térség:
egymás versenytársai lehetıség a közös marketingre
Kulturális együttmőködés:
11
Legelmaradottabb vidéki területek: • jövedelemnélküliek a lakosság 37 %-a Rurális térségek: • bérjövedelembıl élık: 29 % • Eltartottak: 31-36% városi lakosság, városias térség: • bérjövedelembıl élık csoportja 38 % • Eltartottak: 27-32 % 12
2
Regionális egyenlıtlenségek
Vidék-város egyenlıtlenségek a gazdaságban
GDP •
Zágráb : 27.5%, – – – –
• • •
Ágazatok részesedése a GDP-bıl: Minden régióban: A nem-agrár szektor nagy fontossága az agrárszektor viszonylag kis fontossága (GDP 2-7 % -a) a feldolgozóipar, a kis- és nagykereskedelem, javítás az összes regionális jövedelmek 63-70%-a a feldolgozóipar: erısen rurális térségekben 47%, városi területeken 31%
az országos átlag 3-szorosa, a többi országrésznek 6-szorosa, a legszegényebb megyének 14-szerese, EU-színvonal
Zágráb 1 fıre jutó GDP = 19,125 USD horvát átlag = 6,484 USD. A Zágráb nélküli horvát átlag = 3,345 USD
Foglalkoztatásban :
munkanélküliségi ráta • •
13% Krapina-Zagorje térségben, 31% Šibenik-Knin térségében. 25%-os, vagy nagyobb: Vukovar-Srijem, Zadar, Brod-Posavina, Split- Dalmatia és Sisak-Moslavina megyék • nagy relatív növekedés: Virovitica-Podravina (27.3%) és SisakMoslavina (29.1%) megyékben (1999-2002) • Három év alatt (1999-2002) 10 %-os csökkenés: Isztria és PrimorjeGorski Kotar megyék képzettségi ráta, • Zágrábban 16.6 % a felsıfokú képzettek aránya 13 • Krapina-Zagorje megye: 3.2% a legalacsonyabb
• •
mezıgazdaság 10,76% feldolgozóipar:
•
egészségügy, szociális szektor, oktatás, közszolgáltatások: részesedése magasabb az erısen rurális térségekben, mint a városias régiókban. a beruházások:
– az erısen rurális területeken a 34%– városi térségekben csak 27%
•
– a rurális térségekben sokkal kisebb aránya a szolgáltató szektorba, – nagyobb arány az infrastruktúra fejlesztés, építıipar, oktatás és mezıgazdaság felé, – mint a városi régiókban. 14
Az oktatási szerkezetet
HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés
• A vidéki térségekben: csak általános iskolát végzettek aránya eltér – majdnem kétszerese a városi térségekének -a Meñimurje megyében: rurális térségbeli felnıttek 1/3 –a
• a teljesen képzetlen lakosság aránya rurális térségekben 3-4- szerese is a városi térségekének • közép- vagy felsıfokú végzettségőek (azaz a középfokú szakképzést, fıiskolát vagy egyetemet végzettek):
12. Elıadás: A horvát-magyar határtérség - a horvát vidékfejlesztés helyzete
– a felsıfokú képzettséggel rendelkezı vidéki lakosok aránya csak ¼-e felsıfokú végzettségő városi lakosok arányának. 15
16
Szomszédsági Program Interreg III keretén belül - Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban.
két prioritás:
Gazdasági és szociális feltételek kialakítása egy integrált regionális térség megteremtéséhez: • • • •
A gazdasági szerkezet ,technológia és innováció fejlesztése Az alapvetı szállítási, technikai és más infrastruktúrák Fenntartható regionális fejlıdés, környezeti károk megszüntetése, Oktatás és a foglalkoztatás, humán erıforrások fejlesztése,
A határmenti kapcsolatok erısítése az emberek, szervezetek és intézmények között • A határokon átnyúló gazdasági együttmőködés javítása • A korlátok csökkentése, határforgalomban, közlekedésben • Az erıforrások, környezet védelem határokon átívelı koordinációja • A határokat átlépı társadalmi és kulturális csere • Kommunikációs hálózatok, határ menti terület regionális identitás A prioritások közös meghatározása: Pl. A gazdasági fejlıdés, infrastruktúra javítása, idegenforgalom fejlesztése, lakossági részvétel, emberi erıforrások és oktatás 1. lépés: a kölcsönös tájékoztatás és információnyújtás. 2. lépés: közös érdekek -ellentétes érdekek meghatározása 17 3. lépés: közös stratégia, célok, programok
Felkészülés az EU csatlakozásra Eddigi tanulságok Az EUés más támogatási alapok elıkészítése és felhasználása: új kihívások
Specifikus korlátok: • • • • • • • • • • •
A fı vidéki ágazatok, ( mezıgazdaság, élelmiszerfeldolgozás, erdészet,) alacsony versenyképessége. A vidéki infrastruktúra fejletlensége A vidéki lakosság számára nem elégséges hozzáférés a közjavakhoz A háború okozta károk, és stagnáló,leszakadó vidéki térségek A vidéki népesség alacsony képzettségi szintje A vidéki környezet és természeti erıforrások problémái Gyenge vertikális kapcsolatok a minisztériumok és a megyei/települési önkormányzati intézmények között Gyenge horizontális intézményi kapcsolatok a minisztériumok és más állami szervek között A koordináció hiánya az agrár és vidéki szektort érintı politikáért felelıs hatóságok tevékenysége között A professzionalizmus hiánya a specializálódott ügynökségek munkájában. Támogatás szükséges a vidékfejlesztés intézményeinek színvonaljavításához, EU joganyag átvételéhez 18
3
A SAPARD Program általános célkitőzései
Helyzetelemzés –SWOT analízis Dél-Dunántúl
SAPARD Program : EU elıcsatlakozási alapelvek Prioritás: piaci hatékonyság, a minıség és egészségügyi színvonal növelése, a vidéki térségekben új munkahelyek teremtése • A közösségi joganyag (Acquis Communautaire , a Közös Agrárpolitika és a kapcsolódó politikák átvétele • Fenntartható megoldás az agrárszektor és rurális térségek adaptációs problémáira A SAPARD Program prioritásai
Magyar-horvát határvidék
•
Erısségek
- 1. Prioritás: A vidéki gazdaság fejlesztése - 2. Prioritás: A piacra jutás segítése - 3. Prioritás: A vidéki infrastruktúra fejlesztése
Prioritásonként egy specifikus célkitőzés és hozzárendelt intézkedés Prioritás
Specifikus célkitőzés
Hozzárendelt intézkedés
1. A vidék gazdaságának fejlesztése
A mezıgazdasági termelési kapacitások fejlesztése, erısítése
A mezıgazdasági birtokokon beruházások
2. A piaci hozzáférés javítása
A mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozási és marketing kapacitásainak fejlesztése, erısítése
A mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése
3. A vidéki infrastruktúra fejlesztése
Jobb életkörülmények teremtése a vidéken, a rurális infrastruktúra fejlesztésével
A speciális hátrányokkal küzfı vidékek infrastruktúrájának fejlesztése
19 Kiegészítı támogató intézkedés: Technikai segélynyújtás, információs és nyilvánossági kampányok
SWOT /2
Dél-Dunántúl
Lehetıségek
KÖZLEKEDÉS-SZÁLLÍTÁS Nem villamosított nemzetk. vasút A belsı közúthálózat rossz állapota A nemzetközi határátkelıhelyek ritkák. (Átlagos távolságuk 62km.) DEMOGRÁFIA Az életkor szerinti megoszlás Határmenti lakosság szerinti összetétele OKTATÁS A felsıfokú képzettségőek alacsony részaránya A kétnyelvőség alacsony kihasználása Rugalmatlan munkaerıpiac MUNKAERİ-PIAC magas munkanélküliségi ráta elsısorban a horvát területen, a közös határ mentén. A kereslet és a kínálat nem illeszkedik TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET Árvízvédelem, szennyvízkezelés, 21 hulladék kezelés, fel nem robbant szárazföldi aknák,
Magyar-horvát határvidék
TURIZMUS A Duna-Dráva természet-védelmi terület a turizmus újabb lehetséges célpontja. KÖRNYEZET A mezıgazdaságban a termelésére nem alkalmas területek ismételt erdısítése. HATÁR ELLENİRZÉSE A belsı határ fokozatos felszámolása Horvátország EU-csatl., schengeni keretek KULTÚRA A kulturális együttmőködés növekszik. Kooperáció és hálózati jellegő együttmőködés az építészeti és egyéb örökségek közös kezelésére. GAZDASÁG Vertikális integráció lehetısége a mezıgazdaság feldolgozóipari ágazataiban. Lehetıség a mezıgazdasági-erdészeti termékek exportálására. 22
1. Prioritás: Dráva folyó ökoturizmus határmenti projekt
Veszélyek A régió külkapcsolatokban érintett szereplıi közötti együttmőködés színvonala romlik A külkapcsolatok ápolásához szükséges források hiánya jellemzı marad A régió gyenge gazdasági aktivitása miatt a regionális intézmények saját forrásai tartósan elégtelenek maradnak A régió elszigetelt jellege tartóssá válik a nemzetközi kapcsolatokban A szakképzett, külkapcsolatok szempontjából értékes munkaerı elvándorlása (brain drain)
Aktív és sikeres részvétel az EU nemzetközi együttmőködési programjaiban Kiemelt EU-támogatás közlekedés fejlesztésére, a régió közlekedésföldrajzi elszigeteltsége oldódik Határmenti (horvát) és nemzetközi (észak-olasz, dél-német) kapcsolatok erısödése Gazdasági kapcsolatok erısödése a stabilizálódó balkáni térséggel A schengeni határrá váló déli régióhatár szerepének felértékelıdése Sikeres csatlakozást követıen a csatlakozással kapcsolatos tudás közvetítése a késıbb csatlakozó balkáni régiók felé Borturizmusban rejlı lehetıségek
A térség fejlesztési prioritásai
SWOT/4 Dél-Dunántúl
TURIZMUS Siklós-Harkány-Villány borvidéki és termál-turizmus, Pécs, Osijek,Varazdin városi turizmus, Mohácsi néprajzi turizmus, Termál-turizmus a határ mindkét oldalán (Hévíz, Zalakaros, St.Martin, Bizovacke, Varazdinske) OKTATÁS Egyetem Pécsett és Osijekben, Fejlıdı egyetemi intézmények Varasdon, Krizevciben, Keszthelyen és Kaposváron. KÖRNYEZET határon átnyúló természetvédelmi terület (Duna-Dráva Nemzeti Park), a Mura folyóval együtt Gazdag vízforrások (felszíni, termál) KULTÚRA 20 Soknemzetiségő közösségek
SWOT/3 Magyar-horvát határvidék
Dél-Dunántúl
Magyar-horvát határvidék
Gyengeségek A külkapcsolatokkal foglalkozó szereplık közötti kapcsolatok, kommunikáció esetleges Nincs elegendı financiális forrás a külkapcsolatok fejlesztésére A regionális marketing sokszereplıs és nem koordinált, nem partnerségalapú tevékenység A közlekedési hálózat egészében korszerőtlen, a régió nemzetközi elérhetısége nem kielégítı Kevés külföldi tıkebefektetés Gyenge ipari exportképesség A régió gazdaságilagtársadalmilag viszonylag zárt területi egység
Földrajzilag széleskörő külügyi kapcsolatok A régió meghatározó szereplıi elkötelezettek és aktívak külkapcsolatokban Jelentıs idegenforgalom Több idegenforgalmi célpont: Balaton nemzetközi ismertsége A Dél-dunántúli régióban nemzetközi vízi közlekedésre alkalmas folyó (Duna) Nemzetiségi sokszínőség és élénk kapcsolatok Idegen nyelvet beszélı lakosság Fejlett felsıoktatási intézményrendszer Gazdag interkulturális és történelmi örökség Gazdag borvidékek
DEMOGRÁFIA A régióból kifelé irányuló mobilitás és kivándorlás magas foka. Az elzárt vidéki kistelepülések elnéptelenedése. TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET A Dráva ökoszisztémájának romlása a nem megfelelı szennyvízkezelés miatt. KORMÁNYZÁS ÉS TERVEZÉS A közös tervezés gyengesége. Részletesen kidolgozott tervek hiánya (oktatás, termál-turizmus fejlesztése), A helyi önkormányzatok kis mérete akadályozza a hatékony helyi fejlesztési politikát KULTÚRA Nem megfelelı finanszírozás az építészeti kulturális örökség állapotának romlásához vezet. 23
Közös központi projekt a Dráva-Duna természetvédelmi terület ökotutisztikai célra való hasznosítására, amely munkahelyeket is teremt. 2. Prioritás: Közös gazdasági, oktatás és nyelvi térség 2.1. Közös gazdasági tér Közös gazdasági fejlesztések támogatása Munkaerıpiaci (partnerkeresés, vásárok, stb. ) együttmőködés (információ) 2.2. Közös oktatási tér Határmenti felsıoktatási projektek (képzés, kutatás-fejlesztés)
Határmenti közbülsı szintő oktatási projektek (közös képzés, csereutak)
Határmenti, alacsonyabb szintő oktatási programok (közös képzés, cserék)
2.3. Kétnyelvőség a határrégióban Egymás nyelvének oktatása
Kétnyelvő feliratok
3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás
24
4
Kiscsoportos feladat
HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés
Adjunk projektjavaslatokat az egyes prioritási területekre!
13. Elıadás: A sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: esettanulmány
25
26
Kérdıívek és interjúk elemzése a horvát-magyar határtérségben INTERREG kutatás: kérdıíves lekérdezés Horvátország és Magyarország határmenti megyéiben. Magyarországon: • 50 vállalkozás (ebıll 44 mezıgazd.) és • 50 önkormányzat, • Baranya, Zala, illetve Somogy megyébıl Horvátországban: • a lekérdezettek köre szélesebb: mezıgazd- vállalkozók: 48 • a mezıgazdasági vállalkozók szövetségei, a turizmusért felelıs települési tisztviselık, a vidékfejlesztésért felelıs osztályok vezetıi : 52 • három határmenti megye: Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kırös); Meñimurska (Muraköz); Virovitičko-podravska (Verıce)
27
A felmérés célja • a vidékfejlesztésben közremőködı • határmenti megyékben tevékenykedı • szervezetek és vállalkozások állapotának a felmérése és összehasonlítása • 100-100 kérdıív és 15-15 interjú a határ mindkét oldalán Horvátországi kutatás fókusza: • vidékfejlesztés új stratégiájának fejlesztése Horvátországban • 2006 szept.-ben induló SAPARD-al kapcsolatos, a felkészülés • megyei, városi, falusi szinteken mőködı intézmények • Eddigi vidékfejlesztési részvétel (intézmények, vállalkozások) 28
Fı problémák:
Horvát oldalon: • Túlszabályozottság az állam részérıl (23%) • Beruházások hiánya (17%) • Bonyolult adminisztrációs kötelezettségek (14%) • Erıs piaci konkurencia (13%) A szervezeteik, vállalkozásaik fejlıdését segítené: • A hazai piac védelme (18%) • Nagyobb állami szerep a fejlesztési támogatások területén (18%) • Az adók mértékének csökkentése (15%) • Egyszerőbb adminisztráció (15%) • A fejlesztési politika prioritásainak meghatározása a hazai és külföldi (EU) elvárások szerint(10%) • tıkehiány, tudáshiány Magyarországi vállalkozások fı problémái: • Forgótıke hiány (56%) ill. beruházási tıke hiány (22% elsı és 42 % második helyen!)). • jogszabályok és elıírások (24,4% második, 21% harmadik helyen!) • erıs verseny (15,6% második, 10,5 % harmadik helyen). • magas bérjárulékok (34,2%), magas adók (13,2%), EU-elıírások (10,5-10,5%)
Pályázati tevékenység (Magyaro.) 1990-1999: • átl. 2 pályázatot adtak be, ebbıl 1,26 nyertes, 7603 eFt átl. támogatás • a megkérdezettek 78,6 %-a egyáltalán nem pályázott, • 7,1 % 1 pályázatot adott be, • 1-2 % pedig 2 – 50 (!) db pályázatot adott be. – önkormányzatok az átlagnál magasabb pályázási hajlandósága
A 2005. évre kiegyensúlyozottabb • nem pályázó válaszadók aránya 24,5 %-ra csökkent, • vállalkozások: pályázati szám 1-3 db, • Önkormányzatok: van, aki 21 pályázatot • legnagyobb megnyert pályázati szám 17 db, átlagos: 1,97 • Elnyert átlagos összeg 17841 eFt, a maximális: 160000 eFt. • Megyénként: Zalában alacsonyabb a nem pályázók aránya (17,6 %,) , Somogyban 26,9%; Baranyában 36,8% – az 1990-1999 idıszakhoz képest jelentısen mérséklıdött.
• • • 29
Nyertesek: Önkormányzatok: nyertes pályázatok száma általában 0-4 • Van 5 – 17-ot nyerı is! vállalkozások: 0-3 db . – 40 % körüli a a nem nyerı pályázók aránya (ezek fele nem is pályázott!)
30
5
Pályázati tevékenység (Horváto.) • • •
A horvátországi megkérdezettek 28% írt vidékfejlesztési projektet, és további 5% szándékozik írni. a magyarországi 1990-1999. közötti állapothoz hasonló
•
A pályázatok témája:
A vidék fı problémái - a válaszadók szerint Magyarország: • munkahelyek hiányát, • a vidéki infrastruktúra elégtelenségét, • az állami szerepvállalás, támogatások elégtelenségét, • elöregedést, elnéptelenedést • piaci versenyképtelenséget • alacsony felvásárlási árakat említették • Emellett: pénzhiány, az életminıség kedvezıtlensége, az elaprózott birtokstruktúra, pályázatoknál a saját erı követelmény, a képzettséggel kapcsolatos problémák, az intézménystruktúra problémái szerepeltek
• • • •
klasszikus mezıgazdasági tev. (növénytermesztés és állattartás) a környezetvédelem és a falvak kulturális tradicionális revitalizációja Maguk írják 30 nyertes projekt, átl. elnyert támogatás 500 000 Kuna (kb 20 millió Ft) Miért nem pályáznak? - 67% nem pályázott! • Tapasztalatlanság, elıtte sohasem pályázott (28%) • Saját forrás hiánya (23%) • Nem voltak meg a kellı információim (21%) Magyarországon a nem pályázás okai: 1: nem megfelelı kiírás 2: kedvezıtlen finanszírozás 3: nincs meg az önrész 4: túl bürokratikus 5: nem voltak kellıen tájékoztatva 6: túl drága a pályázatkészítés 7: egyéb31
1: Vállalkozásfejlesztés általában 2: KKV-k fejlesztése 3: Vidéki mikrovállalkozások fejlesztése 4: Helyi szolgáltatások fejlesztése 5: Vidéki infrastruktúra fejlesztése 6: Falufejlesztés 7: Közlekedés, vidéki úthálózat 8: Kistérségi centrum 9: Romák és leszakadó rétegek integrálása 10: Munkahelyfejlesztés 11: Szociális gazdaság fejlesztése
Vidékfejlesztési feladatok a magyar válaszadók szerint Baranya
Somogy
Zala
Összes
Legkevésbé fontos (átlagos pontszám)
4. Helyi szolgáltatások fejlesztése (2,47)
9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,81)
9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,98)
9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,82)
Legfontosabb (átlagos pontszám)
7. Közlekedés, vidéki úthálózat (3.95)
6. Falufejlesztés (4,15)
6. Falufejleszté s (4,11)
5. Vidéki infrastruktúra fejlesztése (4,00)
Eltérés: (legfontosabb – legkevésbé fontos)
1,48
1,34
1,13
1,18
1-5 skálán pontozva, 5: nagyon fontos, 1: nem nagyon fontos a vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezık a legfontosabbak, a szociális problémákat kisebb fontosságúnak tekintik A munkahelyfejlesztést is említik, magas pontszámmal
33
Horvát vélemények: magyarországi üzleti kapcsolatokról • a határmenti megyékben még nem túlságosan intenzívek • csak 19 % rendelkezik valamilyen üzleti jellegő kapcsolattal. szándékozik-e ilyen kapcsolatot létesíteni: • 16% nem tartotta ezt fontosnak, • 25% csak a közös projektek miatt • 45% jó lehetıségeket lát benne • (15% nem válaszolt erre a kérdésre) • Összesen: a jövıben Magyarországgal 72% szeretne együttmőködést. 35
32
Horvát partnerrel meglévı kapcsolat, fontossága • • • • • • • • • •
horvát partnerkapcsolattal nem rendelkezik a válaszadók 87 %-a, 6 %-nak van 1 horvát partnere, és 2 %-nak 2 vagy több. Az eddigi kapcsolatot jónak v. közepesnek tartják legtöbb horvát kapcsolattal rendelkezı Somogy megyében van (19,2%), legkevesebb ilyen kapcsolattal a Zala megyeiek rendelkeznek (1,9%). 30 % szerint nem is lenne fontos horvát kapcsolatot létesíteni, 41 % kiegészítı fontosságúnak ítéli, 15 % számára nagyon fontosnak tőnik a kapcsolat. Somogy megyében tartják legtöbben nagyon fontosnak (34,6%) a.
34
Magyar tapasztalatok - összegzés – horvát partnerkapcsolata nincs: 87 %, 1 partnere van: 6 %, 2 vagy több: 2 %. – A vállalkozások mőködését nehezíti: forgótıke ill. beruházási tıke hiány,jogszabályok és elıírások, erıs verseny, a magas bérjárulékok, magas adók, illetve EU-elıírások. – A vidékfejlesztésben a legfontosabb: vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezık, kevésbé fontos: szociális problémák megoldási feladatok – A fejlesztési feladatok megoldására aktív pályázati részvétel – AVOP pályázatokra 2005-ben: 80 % adott be pályázatot, 20 % egynél többet is. – A pályázás fı okai: nem volt más forráslehetıség, vonzó a finanszírozási konstrukció, már volt illeszkedı projektje készen – Információforrások: tanácsadó, írott sajtó, és minisztériumok honlapja. A legkevésbé használt forrás: az önkormányzat és az üzleti partner. – Mindössze 10% valósítaná meg elképzelését pályázati forrás nélkül is – Fı nehézségek: elhúzódó ügyintézés, indokolatlan hiánypótlások, a nem egyértelmő pályázati és végrehajtási feltételek. – Második fı nehézség: finanszírozási, likviditási nehézségek: késedelmes kifizetések, utófinanszírozás. és likviditási gondok, – Harmadik fı nehézség: a kapcsolattartás nehézségei, a nem megfelelı kommunikáció és az elszámolások körülményessége. – Legtöbben (66%) külsı szakértı céggel. 33% önállóan készítette a pályázatot. – Az AVOP intézkedések közül fontosnak tartják:: a mezıgazdasági beruházások támogatását, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítését és a mezıgazdasági infrastruktúra fejlesztését – Kevésbé fontos: fiatal gazdák támogatása és a szakképzés – LEADER programról kevesen voltak csak informálva. 36
6
Horvát problémák
Horvát tapasztalatok • • • •
A vizsgált horvátországi, határmenti megyék : a szomszéd ország fejlett agrártérségei komoly agrár- és tágabban vidékfejlesztési potenciál a térségben A vidékfejlesztési intézményrendszer kialakítása kezdeti stádiumban Komoly lehetıség: – A fejlesztési hivatalok együttmőködése, – vidékfejlesztés gazdasági és civil szférabeli szereplıi együttmőködése
• • • • •
• • • •
Javaslatok: • •
• •
a fejlesztési szakhivatalok közti tapasztalatcsere, tudástranszfer Ennek intézményes csatornái a regionális fejlesztési szervezeteken keresztül kialakíthatók Hosszabb távon a közös vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása Dráva közös vidékfejlesztési jellegő hasznosítása, a vidéki vállalkozások közti kooperáció lehetıségei gazdasági kamarák, vállalkozószervezetek, települések és kistérségek közti együttmőködés megteremtése, támogatása, INTERREG-ben rejlı lehetıség mainál jobb kiaknázása.
• • • • • •
37
Nincs elegendı ember a számtalan tervhez, projekthez, a hivatalokban. Politikai körökben nem talál megértésre a vidékfejlesztés, ez a fejlesztés külön képzett embereket igényel. Horvátország nem vette elég komolyan a vidéki területek fejlesztésének feladatát. Sok program létezik, de nem tudni eleget a céljaikról, integrálódásukról és kivitelezésükrıl. Nehézséget jelent e programok beépülése, az alacsonyan képzett falusi lakosság körében ellenhatást vált ki. Létezik javaslat egy vidékfejlesztési iroda létrehozására, de ma csak javaslat. Nincs tisztázva a különbözı hivatalok vidékfejlesztési hatásköre, a hivatalok általában mindent önállóan végeznek, de egyedül nem tudnak eredményt elérni. A programok elıkészítése komplikált, a szakértık képzetlennek érzik magukat. Képzetlenségbıl és informálatlanságból félelem és vonakodás a parasztoknál A politikai akarat homályos, sok kimondatlan üzenet (az EU-hoz való viszony). Ellenállás, mert a döntéshozók nem szakemberek, csak politikailag kiemelkedı egyéniségek. Konfliktusok az adminisztratív akadályok, a szervezetek és pénz elosztás körül. A vidékfejlesztést a mezıgazdaság fejlesztésével azonosítják, ami politikai szempontból is hátráltatja a vidékfejlesztéssel foglalkozó intézmények jobb szervezettségét. A lokális és az országos hatalom gyenge együttmőködése. Kevés az alulról jövı kezdeményezés 38
Hallgatói önálló feladat: (A feladat specifikálása a félév közepén, kb. a 7. elıadás során megtörténik!)
HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés
• • • • •
14. Elıadás: Hallgatói önálló esettanulmányok értékelése
• • • •
39
Válasszon egy határmenti térséget (kistérségi, vagy megyei méret!) Magyarországon Elemezze a határ magyar és határontúli térségét a tanult szempontok alapján (terület, népesség, demográfia, gazdaság, oktatás, infrastruktúra, természeti adottságok Jellemezze a magyar és a határontúli térség helyzetét a saját országa regionális helyzetében. Készítsen SWOT elemzést a kiválasztott határtérség erısségeirıl, gyengeségeirıl, lehetıségeirıl és veszélyeirıl. Jellemezze a határmenti fekvést, a térség határmentiségének és periferialitásának lehetıségét. Számítsa ki a határrégió fejlettségét v. elmaradottságát tőkrözı néhány statisztikai mutatószám értékét, és értelmezze is szöveggel. Körvonalazzon lehetséges együttmőködési programokat. Jelölje ki az érintetteket, a bevonható szereplıket. Készítsen 10 perc idıtartamú PPT prezentációt, és egy 4-5 oldalas írásos anyagot is a fenti témáról. 40
7
