Körn yez et i július. Art Vit al Tervező, Ép ít ő és

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

K ö rn y e z e t i é r t é k e lé s

2015. július

T e r ve z ő : A r t V it al T e r ve z ő , É p ít ő é s K e r e s k e d e l m i Kf t . 2014.

Kaba Településrendezési Tervéhez

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Külzetlap

Település tervező/ Építész vezető tervező

……………………………… Végh József TT-15-0023 É/1-15-0124

Település tervező / projektvezető:

……………………………… Labbancz András TT-15-0378

Tervező munkatárs:

……………………………… Gál Georgina

Környezetmérnök ……………………………… Szalai Sándor környezetmérnök, környezetvédelmiökológus, vízellátás-csatornázás szakmérnök, SZKV-hu; SZKV-le; SZKV-vf; SZKV-zr mksz: 15/0640. njsz: 939/2004.

2 ART Vital Kft.



Tartalomjegyzék 1.0. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata .............................................................. 5 2.0. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok............................................................................ 5 2.1.A rendezés szükségessége.................................................................................................... 5 2.1.1.A környezeti értékelést érintő rendezés alá vont területek ..................................... 6 2.1.2.A változtatással elért módosítás célja ....................................................................... 7 2.2. A tervezett módosítások csoportosítása részletes bemutatása ......................................... 7 2.3. A rendezés oka .................................................................................................................... 8 2.4. A tervmódosítás főbb célja.................................................................................................. 8 3.0.Szerkezeti tervszintű módosítások ....................................................................................... 8 3.1. A terv céljainak összevetése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal .......... 8 4.0. A terv megvalósításának környezeti hatásai, azok bemutatása ......................................... 9 4.1. Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal................ 9 4.2. Környezeti célok és szempontok a tervmódosítás során .................................................. 10 5.0. A település, valamint a módosítással érintett közigazgatási terület jelenlegi, általános környezeti állapota ................................................................................................................... 11 5.1. Levegőtisztaság-védelem .................................................................................................. 11 5.1.1.Besorolás, pontforrások .......................................................................................... 11 5.1.2.Légszennyező pontforrások a település területén OKIR alapján ............................ 11 5.1.3.Pollen „szennyezés” ................................................................................................ 12 5.2. Zaj-, és rezgésvédelem ...................................................................................................... 13 5.2.1.Zaj- és rezgésterhelés .............................................................................................. 13 5.2.2.Város zajhelyzete .................................................................................................... 13 5.3. Talaj- és vízvédelem .......................................................................................................... 14 5.3.1.Talajtani állapot ....................................................................................................... 14 5.3.2. Jellemező talajtípusok ............................................................................................ 14 5.3.3.Talajerózió ............................................................................................................... 14 5.3.4. Vízvédelem ............................................................................................................. 15 5.3.5.Vízellátás ................................................................................................................. 15 5.3.6.Csapadékcsatorna rendszer elemei ........................................................................ 15 5.4. Hulladékgazdálkodás ......................................................................................................... 15 5.4.1.Hulladékok begyűjtése ............................................................................................ 15 5.4.2.Várható fejlesztések ................................................................................................ 16 5.4.3.Egyéb kapcsoló rendeletek ..................................................................................... 16 5.5. Természetvédelem ............................................................................................................ 16 5.5.1.Magterületek ........................................................................................................... 17 5.5.2.Ökológiai folyosók ................................................................................................... 17 5.5.3. Puffer területek ...................................................................................................... 18 5.5.4. Helyi jelentőségű védelem alatt álló fák ................................................................ 18 5.6. Örökségvédelem................................................................................................................ 18 6.0. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások ....................................................... 18 6.1. A módosítások hatásának megítélése a tervre, tervhierarchiára vonatkozó hatások alapján ...................................................................................................................................... 19 6.2. A módosítás hatásainak megítélése a várható környezeti hatások alapján ..................... 19 3 ART Vital Kft.



6.3.Szinergikus hatások szerinti megítélés ............................................................................... 20 6.4.Országhatáron átterjedő hatás .......................................................................................... 20 6.5.Környezetre kockázatos hatások megítélése ..................................................................... 20 6.5.1.A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján .............................. 20 6.5.2.Védett területek érintettsége ................................................................................. 21 6.5.3.Társadalmi, gazdasági folyamatok környezeti következményei ............................. 21 6.6. A tervmódosítás várható környezeti hatásainak értékelése ............................................. 21 6.6.1.Összességében a tervmódosítás által várható környezeti hatások tekintetében .. 21 6.6.2. Környezeti terhelhetőségi mutató ......................................................................... 22 6.6.3.A várható környezeti hatások rendelet szerinti értékelése .................................... 23 6.6.4.A vizsgált terület értéke, érzékenysége .................................................................. 23 6.7. Javasolt környezetvédelmi szempontú intézkedések, monitoring ................................... 24 7.0. Közérthető összefoglaló .................................................................................................... 24

4 ART Vital Kft.



KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KABA VÁROS TERÜLETÉT ÉRINTŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1.0. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata Kaba város képviselő Testülete a jelenleg hatályos Településrendezési Tervet még 2004-ben készült. A településközpontra vonatkozó szabályozási terv szintén 2004. évben készült el. A korábbi még papíralapú tervdokumentáció használata során szerzett tapasztalatok, megváltozott körülmények, illetve az azóta jelentkezett új igények figyelembevételével az önkormányzat korábban határozattal döntött a Településrendezési Terv felülvizsgálatának megindításáról. A településen jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban:  

192/2004.(VIII. 12.) számú önkormányzati határozat, Kaba város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról 22/2004.(VIII. 16.) számú önkormányzati rendelet, Kaba Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról

Kaba Város Önkormányzata, a település közigazgatási területén, több helyen (9) tervez terület felhasználást módosító beavatkozásokat, illetve négy helyen tervez Infrastrukturális elemet érintő beavatkozást. Ezek megvalósításához kívánja az érintett területek tömbjét módosítani, ez képezi a településrendezési terv módosításának alapját. A módosítások közvetve vagy direkt formában környezetvédelmi szempontokat is érintenek, illetve hatással lehetnek környezetünk változására. Fentiek megvalósíthatósága érdekében hatóságokkal folytatott egyeztetés után szükségessé vált a bel,- és külterületre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosítása, amely törvényi előírások alapján a 2/2005.(I.11.)Korm. rendelet alapján Ami a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről rendelet alkalmazását igényli. A tervmódosítás előkészítő eljárása során az önkormányzat (mintegy előzetes tematikai összeállítással) előzetesen egyeztetéseket folytatott államigazgatási szervekkel, hatóságokkal. A módosításokkal kapcsolatban a környezeti értékelés igénye is felmerült. A felvetett igények a tervmódosítás során figyelembe lettek véve. A környezeti vizsgálat értékelése a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot megalapozó munkarész jelenik meg.

2.0. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok 2.1.A rendezés szükségessége A Város Önkormányzata a határozattal döntött településrendezési terv módosításáról, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény és az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló szintén többször módosított

5 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 253/1998. (XII.20.) figyelembevételével.

Korm.

számú

kormányrendelet

(OTÉK)

vonatkozó

előírásainak

2.1.1.A környezeti értékelést érintő rendezés alá vont területek Terület-felhasználást érintő beavatkozások bemutatása 1. Ipari gazdasági terület bővítése a 067/7, 067/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 067/12 hrsz-ú ingatlan területén (a Nádudvari út nyugati oldalán) 2. Ipari gazdasági terület bővítése a 0532/10, 0532/8 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0513/30 és részben a 0532/11 hrsz-ú ingatlanok területén (a 100-as vasúti fővonal és a 48103-as út között) 3. Ipari gazdasági terület kialakítása a 0513/11 hrsz-ú ingatlan területén a Szent-Györgyi Albert utca és a 48103-as út között 4. Ipari gazdasági terület bővítése a 0399/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0402/1-6 hrszú ingatlanok területén (a Tetétleni út nyugati oldalán) 5. Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása a 0377/2-5, 0374/1-7 hrsz-ú ingatlan területén (a Csarkó utca déli oldalán, a 4802. sz. út csomópontjánál) 6. Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása a 0236/3 hrsz-ú ingatlanon a belterülettől keletre, a 0237/3 hrsz-ú út északi oldalán 7. Falusias lakóterület kialakítása a 3079-3107 hrsz-ok felhasználásával a Móricz Zsigmond utca déli végénél, a keleti oldalán 8. Kertvárosias lakó terület kialakítása (átsorolás) a Deák – Rákóczi – Mácsai – Hajdú – Kuruc – Bajcsy-Zsilinszky utak által határolt tömbökben 9. Különleges beépítésre nem szánt temető területének bővítése a 3171-3265 hrsz-ú területek igénybe vételével

Infrastrukturális elemet érintő beavatkozások bemutatása 1. M4 gyorsforgalmi autóút nyomvonala a belterülettől délre, Püspökladány irányából lép a közigazgatási területre és halad Tetétlen felé. 2. Gyorsvasút nyomvonala a belterülettől északnyugatra szeli keresztül a közigazgatási területet (100-as vasúti fővonaltól a Hajdúszoboszló irányába).

6 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 3. Kerékpár utak a Keleti-főcsatornával párhuzamosan, Báránd, Tetétlen, Hajdúszovát/Derecske, Nádudvar irányába a települési összekötő utak mentén, a meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan. 4. Külön szintű csomópont kialakítása a 3407. sz. út és a 4. sz főút csomópontjában

2.1.2.A változtatással elért módosítás célja A tervezett változások az elfogadott településfejlesztési koncepció elhatározásait nem érintik. A módosítás célja a településfejlesztés céljára megfelelő területbiztosítás. A település fekvésének kihasználásával, a fejlődéséhez szükséges vállalkozások megtelepedéséhez szükséges gazdasági területek biztosítása, ezzel foglalkoztatás, helyi iparűzési adó növelése. Az úthálózattal, gyorsvasúttal kapcsolatos változtatások célja, a településfejlesztés céljára gazdasági növekedéshez szükséges úthálózattal a nemzetközi elérhetőség, ipari üzemek megtelepedéséhez szükséges feltételek biztosítása a település gyorsabb elérésével. Kerékpárutak megépítésével kapcsolatos beavatkozás célja, a biztonságos kerékpáros közlekedés alapjainak megteremtése, kerékpáros túrizmus, idegenforgalom fejlesztése. Környezeti terhelés csökkentése a kerékpáros közlekedés népszerűsítésével. A külön szintű csomópont kialakításával biztonságos hosszú távú közlekedés alapjait teremtené meg a településen. Beavatkozási pontok a tervmódosítás által érintett területek.

2.2. A tervezett módosítások csoportosítása részletes bemutatása 1. Gazdasági területek bővítése, kialakítása A terület felhasználást érintő változtatások közötti (1-4) elem, gazdasági logisztikai terület külterületen történő bővítése, valamint új gazdasági terület kialakítása szerepel, amit kiszolgálna az infrastrukturális fejlesztésekkel (M-4es autópályával, gyorsvasúttal) megtelepülő vállalkozásokat, esetleges ipari üzemek megjelenését. Ezek minden esetben környezetváltozást okozó beavatkozások többnyire jelentős hatással.

2. Kereskedelmi-szolgáltató területek kialakítása Az (5) pont kereskedelmi-szolgáltató, terület kialakítása, külterületen. Ami többnyire nem jelentős környezetterhelő hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére (TÜZÉP telep vagy mezőgazdasági értékesítés gép vagy vetőmag) 3. Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása külterületen A (6) pont mezőgazdasági üzemi terület kialakítása külterületen. Ennek célja többnyire mezőgazdasági üzem, ami majorság állattartó telep esetleg terményszárító, géptároló stb. megvalósítása. Melyek lehetnek jelentős környezetvédelmi hatást kiváltó létesítmények, illetve tevékenységek.

7 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 4. Egyéb terület kialakítások Egyéb területkialakítások csoportjába (7-9) a környezet értékelés kapcsán környezetvédelmet nem érintő többnyire belterületi módosítással járó változások kerültek. Mint falusias lakóterület kialakítása, kertvárosias terület kialakítása (átsorolás) temető területének bővítése. Ezek környezeti hatásaival valamint értékelésével érdemben nem foglalkozunk.

2.3. A rendezés oka A város rendezési terve régi formátumú, felülvizsgálata évek óta indokolt. Kaba, a felmerült negatív globális gazdasági helyzetre válaszként, erősíteni kívánja mind a helyi (lokális és térségi egyaránt) mind pedig külföldi érdekeltségű gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szereplők felé kiajánlható gazdasági (ipari, logisztikai, kereskedelmi) hasznosítású területeinek kínálatát, meglévő területét hasznosítani kívánja. Ezzel növelve a település tőkevonzó képességét, munkahely teremtési lehetőségeit, a helyi foglalkoztatás növelésével javítani tudná az itt élők életkörülményeit. A beruházások megteremtésével a helyi iparűzési adóbevételekből, uniós pályázati támogatással finanszírozhatóvá válna egy hosszú távú fejlesztési településfejlesztési politika. Ehhez jó alap lenne az autópálya tervezett nyomvonala.

2.4. A tervmódosítás főbb célja Kaba Város Önkormányzata, a település külterületén, zöldmezős iparterület kínálat létrehozásához kívánja az érintett területek – lásd a térképi mellékletben megjelölt területet - tömbjeit módosítani, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek 253/1997.( XII.20.) Korm. rendeletnek megfelelően. Az érvényes szerkezeti és szabályozási tervmódosítás egyenként vizsgálja a külterületet érintő javaslatot. A tervmódosítás lehetőséget ad a településen gazdasági-társadalmi, közlekedési, igényeinek magasabb színvonalú kielégítésére, azok megvalósításának szerkezeti és szabályozási szintű megvalósítására, ez alapján összesen 33(ha) területen alakítanak ki ipari gazdasági területet, valamint 6 (ha) területen kereskedelmi tevékenység végzésre alkalmas területet. A módosított területeken, folytatni kívánt ipari tevékenység pontos funkciója technológiája a rendezési terv módosítási időszakában nem ismert, azonban az előkészítéshez megvalósításához is szabályozott keretekkel rendelkező területet kíván biztosítani a település. Jelenlegi módosítás fő célja a meglévő gazdasági célú tevékenység kereteinek véglegesítése, illetve a tervezett gazdasági kereskedelmi célú tevékenység építészeti feltételeinek biztosítása.

3.0.Szerkezeti tervszintű módosítások 3.1. A terv céljainak összevetése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal A jelen módosításokat tartalmazó tervi elhatározások konkrét, egyes esetekben, az érvényes tervekben is megjelenő, de azt felülvizsgáló reális célokat vázolnak. A korábbi terv, illetve a

8 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS módosítás készítése során figyelembe vették az OTrT, valamint a Megyei Területrendezési Terv települést érintő koncepcióit. Ezek alapján: A terv nem ellentétes magasabb szintű, a tervhierarchiában megjelenő tervekkel, programokkal, azokra nincs befolyással. A környezeti megfontolások, és a fenntartható fejlődés szempontjai a módosító fejlesztés során is nagy hangsúlyt kaptak, amely szempontok jelentősége a terv során is kiemelten vannak kezelve, gazdasági erdőgazdálkodási terület kialakításával 88,23 ha területen gazdasági erdők telepítésére nyílik lehetőség, ami hosszabb távon a természetvédelmet szolgálja. A terv keretet ad a rendezéssel érintett területek hatékonyabb és intenzívebb hasznosítására, beépítésére, azok jellegére, méretére, működési feltételeire.

4.0. A terv megvalósításának környezeti hatásai, azok bemutatása 4.1. Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal A tervmódosítás csak a bel,- külterületet érinti, összevetettük az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemeivel.

Ssz.

Övezetek megnevezése

Közigazgatási területen

Változás értéke [%]

1.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség

érinti

45

2.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség

érinti

0,2

3.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vegyes terület-felhasználású térség

0

4.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség

nem érinti érinti

5.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálkodási térség

érinti

1

6.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség*

érinti

0

7.

A magterület övezete

érinti

0

Az ökológiai folyosó övezete

érinti

0

9.

A pufferterület övezete

érinti

0

10.

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete

0

11.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

nem érinti érinti

95,65

érinti

0

8.

0

12.

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete

13.

Az erdőtelepítésre javasolt terület

nem érinti

0

14.

Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

nem érinti

0

15.

A világörökség és világörökség várományos terület övezete

nem érinti

0

16.

Országos vízminőség védelmi terület övezete

érinti

0

17.

A Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

nem érinti

18.

Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

nem érinti

0

19.

A rendszeresen belvízjárta terület övezete

érinti

0

9 ART Vital Kft.

0


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

nem érinti

0

21.

A honvédelmi terület övezete

nem érinti

0

22.

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

érinti

0

20.

4.2. Környezeti célok és szempontok a tervmódosítás során Gazdasági, kereskedelmi terület és/ infrastrukturális területek kialakítása A fejlesztésre alkalmas, infrastrukturálisan közepes kiépítéssel rendelkező területeken a rendezési terv változása a társadalmi-gazdasági igényeket követi. A terület funkciójának módosítása szerint Általános mezőgazdasági (Mb) területből jelenleg szántóból, Gazdasági Kereskedelmi Szolgáltató (Gksz) valamint infrastrukturális (M-4) területé történő kialakítás történne. A területek funkciója a módosítást követő beépítéssel jelentősen megváltozna. Az ipari gazdasági területeken, konkrét termelési technológiára volumenre vonatkozó adatok az ipari funkcióváltásra vonatkozóan jelen időszakban nem állnak rendelkezésre. A tervezett módosítás teljes területe jelentős 33 (ha), kereskedelemi terület kialakításához 6 (ha). A beavatkozás beépítésre szánt övezetben külterületen található. Az átsorolt területeken a jelentősebb ipari valamint gazdasági tevékenységek végzéséhez, az eddig ismert információk szerint a 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet 3. számú melléklete értelmében várhatóan előzetes vizsgálatot kell majd lefolytatni. Különös tekintettel a közelben húzódó védett területek miatt. Környezeti célok között szerepel, hogy a megvalósítás után az üzemelés megkezdésével a levegő minőség állapota ne romoljon. A betelepült tevékenységek zaja a környéken élőket ne zavarja. A területre érvényes 7/2005.(III.1.)KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. Emiatt a terület vízhasználatát és szennyvizeinek elhelyezését különös körültekintéssel kell megoldani. A településen kiépített szennyvízhálózat alkalmas, a keletkezett szennyvizek biztonságos elhelyezéséhez a kiépült hálózatra történő mielőbbi rácsatlakozás szükséges akár hálózatfejlesztéssel. A védett területek közelsége, valamint fényszennyezés csökkentése érdekében a telepítendő ipari üzem térvilágítása esetében „barátságos” megvilágítást javaslunk alkalmazni, az alábbiak figyelembevételével: o A lámpatestek síküvegbúrás kialakításúak legyenek, mely a fényforráshoz képest a felső térfélbe nem sugároz (a fémház oldalról teljesen takar). o Üzemi hőmérséklete alacsony, nem okozza a rárepülő rovarok megégését. Max. lehetséges hőmérséklet 40 Co. o Az emissziós spektrum a kéktől távol csúcsosodik (pl. a sárga színnél), amire a rovarok kevésbé érzékenyek. Emiatt kevésbé működik az a fénycsapda-hatás, ami nem csak értékes, védett rovarfajokat, hanem az idecsalt tömegrovarokat fogyasztó egyéb ragadozókat is veszélyeztetheti. A tervezett területváltozástól Déli DNyi irányban ökológiai hálózat (puffer terület) húzódik. A puffer terület a magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) jelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól.

10 ART Vital Kft.



A tervmódosítások összességében tartalmazzák: A fenntartható fejlődés és környezeti állapot megóvását biztosító fejlesztés elemeit. A tervjavaslat a kijelölt terület esetében alapvetően megfogalmazza azokat a célokat, igényeket, amelyek a fenntartható fejlődési folyamatok (a zöldterületi, gazdasági, társadalmi, települési és természeti értékek) generálói, biztosítékai lehetnek. A természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési és természeti környezet terhelhetősége, eltartó képessége és a társadalmi szükségletek kielégítése összhangban maradjon. A területek települési és környezeti vonatkozásban rendelkeznek azon adottságokkal, amelyek a terhelhetőségi mutatók tekintetében lehetőséget adnak a célirányos fejlesztések megvalósítására.

5.0. A település, valamint a módosítással érintett közigazgatási terület jelenlegi, általános környezeti állapota 5.1. Levegőtisztaság-védelem 5.1.1.Besorolás, pontforrások A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport, a kibocsátás, az átalakulás, a légszennyezettség mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életminőséget biztosító levegőminőség tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; melyek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával, emissziójával jellemezhetjük. A kibocsátás légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaság-védelem felmérésénél figyelembe kell vennünk az országhatárokon kívülről jövő levegő állapotát, a termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, minőségét. Kaba település területét a 4/2002.(X.7.) KVvM alapján 10. számú levegőtisztaság-védelmi zónába lehet besorolni. A város területén és közigazgatási határain belül 8 db környezetvédelmi felügyelőségnél nyilvántartott pontforrás telephely található.

5.1.2.Légszennyező pontforrások a település területén OKIR alapján Üzemeltető 1) 2) 3) 4)

Agrifirm magyarország Zrt. Bonfreeze Kft. Chemical-Seed Kft. Evonik Agroferm Zrt

Telephely neve telep üzem raktár (Chemical-Seed Kft.) Telephely

11 ART Vital Kft.

Telephely címe 4183 Kaba Daróczi major 4183 Kaba Meteorit út 1 4183 Kaba Nádudvari útfél 4183 Kaba Nádudvari útfél


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 5) 6) 7) 8)

FGSZ Zrt. Kabai Agrár-Ipari Park Kft. Lert Bt Nád-Agro Kft.

Gázátadó állomás Kabapark Ipari Park műhely szemestermény forgalmazó tele

4183 Kaba 4183 Kaba 0513/3 hrsz. 4183 Kaba Rákóczi u. 29 4183 Kaba Bácsdűlő

1. számú táblázat: Kabán található pontforrások bemutatása

A település gázközművel ellátott az ingatlanok több mint 76%-a gázbekötéssel rendelkezik, a közintézmények energiaellátása is gázzal történik, azonban jelentős számú háztartás fűtésére használnak szilárd tüzelőanyagot. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős, az elmúlt évek ipari szennyező források csökkentésével a településen levegőminősége tovább javult. A település gazdasági térszerkezetét, kisvárosi jellegét tekintve a levegőszennyezés mértéke a korábbihoz képest alacsonynak mondható. A levegőszennyezés több pontforrásnak a következménye, amely manapság legjellemzőbben, a szabadtéri avar- és hulladékégetésből, kommunális energiafelhasználásból, így a fűtési időszakban a háztartások fűtésekor kibocsátott füstből és égéstermékekből, valamint a közlekedésből származik. A fűtési célú energiatermelés területén továbbra is problémát okoz, hogy a lakosok a vegyes tüzelésű kazánokban hulladékot égetnek. Itt a legnagyobb problémát a műanyagok tökéletlen égése során keletkező káros anyagok, mint például a rendkívül mérgező dioxinok keletkezése okozza. Energiatermelésből és fogyasztásból származó kibocsátás már nem jelentős.

5.1.3.Pollen „szennyezés” A területbejárások során tapasztaltuk, hogy a település belterületén és külterületén előfordul (jelentős) parlagfű borítottság. Ez nem csak a parlagon hagyott területekre jellemző, hanem a művelt táblákra és az összekötő és föld utak mentére is. A parlagfű és más gyomnövények (pl. fekete üröm) pollenjei erősen allergizáló hatásúak. Ellenük a legjobb védekezés a területek rendben tartása, kaszálása lenne. A parlagfű és az üröm pionír fajok, így legjobban a bolygatott talajokban érzik magukat jól. Ez azt jelenti, hogy a nagyszámú talajban lévő mag miatt azok az eljárások, amelyek a talajt is megbolygatják (pl. tárcsázás) nem vezetnek eredményre a parlagfű visszaszorításában. A parlagfű pionír faj lévén nem szereti a már beállt társulásokat, itt nem kap megfelelő teret a fejlődéséhez. Ezért ha egy terület parlagon van hosszabb ideig, akkor érdemes csak kaszálással gondozni, vagy teljesen békén hagyni, mert ez kedvez a gyeptársulás kialakulásának, és így néhány év alatt a parlagfű teljesen kiszorítható erről a területről. A parlagfű visszaszorítására a települési önkormányzat még nem adott ki helyi rendelet csak központilag a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet alkalmazzák, ami a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól rendelkezik. Összességében elmondható, hogy a város jelenlegi levegőkörnyezeti állapota megfelelő, a módosításokban megadott fejlesztésekhez elegendő terheltségi tartalékkal rendelkezik. Mind az ipari üzemek, mind a megnövekvő közúti közlekedés megnövekedésével a város környezetében az emisszió (CO2, NO2, NOX) nőni fog a térségben. Parlagfű visszaszorítására helyi rendelet megalkotása és kiadása az önkormányzat részéről mielőbb indokolt.

12 ART Vital Kft.



5.2. Zaj-, és rezgésvédelem 5.2.1.Zaj- és rezgésterhelés A település földrajzi fekvéséből, kistérségben betöltött mikro-térségi szerepköréből, továbbá a település központján jelentéktelen átmenő tranzitforgalomból, az elkülönített ipari területekből, adódóan nem jelentős a település zajterhelése.

5.2.2.Város zajhelyzete A város bel-, és külterületi környezetének alapzaj-helyzetét a településen áthaladó számozott utak határozzák meg. Külterületen közlekedési zajforrásként jelentősebb a 4. (E573) számú forgalmi út tranzitforgalma, jelentős forgalommal, ami Szolnokot Debrecennel köti össze, a település lakó övezetét nem érinti. Belterületén a 3117. számú másodrendű főút, amely Farmos–Jászberény összekötő útja Nádudvar valamint Földessel köti össze a települést, valamint a 3407. számú másodrendű főközlekedési út, amely déli irányból Tetétlennel köti össze a települést, ez a település főutcája (Rákóczi F.) . Átmenő utakként alacsony forgalomszám miatt zajkibocsátása, a kis védőtávolság miatt alacsonynak mondható. A közúti közlekedésen kívül meghatározó a 100. sz. kétvágányú, villamosított vasúti fővonal Budapest-Püspökladány- Debrecen-Záhony viszonylatban. A MÁV Zrt. rendelkezik saját környezetvédelmi utasítással (2006/21 sz. MÁV Értesítő). A településen működő üzemek zajkibocsátásáról nem rendelkezünk információval. A tervmódosítással érintett területek zajvédelmi besorolásai az eltelt időszakban nem változtak. A zajvédelmi szabályozásban bekövetkezett módosítások alapján a környezeti zaj határértékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) tartalmazza, illetve a rendezési terv zajvédelmi megalapozásában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alkalmazandó. Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről a 133/2007. (VI. 17.) Kormány rendelet ad előírásokat. A tervezett ipari beruházások telepítésénél védőtávolságok betartására illetve műszaki védelmi eszközökkel a zajszint nagy biztonsággal határérték alatt tartható. Az utak és a lakóépületek közötti szabad területek célszerűen felhasználhatóak olyan kereskedelmi-szolgáltató zónák kialakítására, abban olyan épületek létesítmények elhelyezésére, amelyek zajkibocsátása csekély, és zaj elleni védelmet nem igényelnek továbbá a mögöttük lévő, zajérzékeny épületeket árnyékolják. A tervezett közlekedési fejlesztések (M-4 gyorsforgalmi út, valamint vasúti fejlesztés) zajkibocsátása várhatóan meghaladja a határértékeket ezért számítások alapján műszaki védelem alkalmazásával várhatóan megoldható ennek csökkentése.

13 ART Vital Kft.



5.3. Talaj- és vízvédelem

5.3.1.Talajtani állapot A tervezési területek geológiai adottságai, a meglévő és kialakult talajállapotok, a talajhasználat a tervezés időszakában, érdemben nem változtak. A módosítás a talajösszetételt, annak mechanikáját természetesen nem érintik. A talajhasználat és a talaj-igénybevétel a módosítás jellegéből adódóan szintén nem változik. A löszös üledékeken legnagyobb területi kiterjedésben vályog mechanikai összetételű, nem felszíntől karbonátos, 3-4 % szerves anyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (IV.) réti csernozjomok alakultak ki. A kistáj összterületének jelentős részét (17 %) teszik ki a szikes talajok.

5.3.2. Jellemező talajtípusok Talajtípusok területi megoszlása (%)      

Alföldi mészlepedékes csernozjomok: Réti csernozjomok: Mélyben sós réti csernozjomok: Mélyben szolonyeces réti csernozjomok: Réti szolonyecek: Sztyepesedő réti szolonyecek:

11 % 63 % 6% 3% 14 % 3%

5.3.3.Talajerózió A talajvédelem szempontjából a talajerózió jelenti a legnagyobb veszélyt, mely a település igazgatási területének szinte egészét érinti. Kaba város településszerkezeti tervében az érintett területek, tervezett fejlesztések esetében ezt kötelező figyelembe venni. A mezőgazdasági tevékenység eredményeként jelentős a település talajszennyezése. A település közigazgatási határában magas a talajerózió mértéke, amely jelentősen befolyásolja a hatékony mezőgazdasági tevékenységeket. A módosítás kapcsán fejlődő terület ne okozzon talajterhelést, degradációt, részben az infrastruktúrafejlesztés (az új beépítésre szánt területek közművesítése, hulladékgazdálkodás), másrészt a terület felhasználási jellegnek megfelelő rendeltetésszerű és kímélő használat a feltétele. Jelenleg a város területén a korábbi közműhiány (a szikkasztott kommunális szennyvizek mértéke) miatt, az állattartás (a hígtrágyakezelés és elhelyezés miatt) a korábbi ipari tevékenység potenciális talajszennyezők. A módosítás ezeknek a problémáknak a megoldását is célozzák a területeken megvalósítandó korszerűbb szennyvízelhelyezés, rendezett hulladékgazdálkodás, a talaj-, és vízvédelem révén. Környezetvédelmi előírásként a módosítás kapcsán megvalósulásra kerülő ipari területek esetében végzett tevékenységek során talajvédelmi intézkedések végrehajtására, illetve a talajvédelmi előírások figyelembevételére van szükség.

14 ART Vital Kft.



5.3.4. Vízvédelem A terület a 7/2005.(III.1.)KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A területen felszínközeli rossz talajadottságok, belvíz gyakori jelenléte, valamint a talaj és talajvíz szennyezés fokozott kockázata miatt továbbra is elsőrendű feladat a keletkezett kommunális és ipari szennyvizek hálózati összegyűjtése. A város területén a rendezési terv távlatában az alapállapotok nem változtak. A várható ipari területek szennyvizének fogadására kismértékű fölös tisztítókapacitás (300m 3/d) rendelkezésre áll.

5.3.5.Vízellátás Kaba ivóvíz bázisa sérülékeny környezetű. A sérülékeny területeken, a felszínen nem lehetnek olyan szennyező források (pl.: oxidációs szennyvíztavak, trágyalétavak, szeméttelepek, korszerűtlen üzemanyag tárolók és kutak ("Szegedi rendszerű kiskutak"), amelyek a csapadék közvetítésével a talajvizet veszélyeztetik. Különösen nagy gondot kell fordítani a település szennyvízhálózatának kiépítésére, valamint a szakszerűtlenül kivitelezett szennyvízszikkasztók megszüntetésére. A vízbázis védelemre vonatkozó 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet betartását folyamatosan kell ellenőrizni.

5.3.6.Csapadékcsatorna rendszer elemei Csapadékvíz elvezető rendszer: Az elmúlt évek csapadékos időjárása következtében a település vízgyűjtőin belül belvíz elöntések keletkeztek. A károk megelőzésére Kaba Város Önkormányzata több ütemben kívánja felújítani a leginkább veszélyeztetett vízgyűjtőkön a csapadékvízgyűjtő hálózatot. Első ütemben – az F1 jelű vízgyűjtőn elhelyezkedő – Ér utca és a közvetlen környezetét érintő terület csapadékvíz elvezetését megoldó K-13. jelű, valamint annak befogadójaként szereplő K1., illetve a K-1H. jelű csatorna átépítését, felújítását, építését valósította meg. A második ütem az Almási János u., Nyárfás u., Hajdú u. és Mácsai Sándor u. valamint Kertközi csapadékvíz elvezető csatornák munkáit tartalmazta. A harmadik ütem az alábbi csapadékvíz elvezető csatornák helyreállítását, megvalósítását tartalmazza: Táncsics u., Dózsa u., Kurucz u., Bajcsy Zs. u., Hajnal u. és közút melletti szakasz, Görbe u., Kossuth u. A megvalósítás: 2013. év folyamán megtörtént Csapadékvíz elevezető rendszerek fejlesztését folytatni szükséges, mivel a rendszer kialakítása miatt, komolyabb esőzések esetén a keletkezett csapadékvíz elvezetésére csak feltételesen alkalmas, ezért a módosítások kapcsán várható többlet vizek elhelyezésére vonatkozóan a terveket ennek függvényében módosítani szükséges.

5.4. Hulladékgazdálkodás 5.4.1.Hulladékok begyűjtése A város önkormányzata rendelkezik hulladékgazdálkodási tervvel (2004) amely 2013. évben felülvizsgálatra került. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete rendelkezik a 12/2014. (V.19.)Ör.sz. rendelete a települési hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló rendelettel. Működő hulladéklerakók és a rekultiváció jelenlegi helyzete a régiós adatok (TIKTVF Debreceni központ illetékességi területén) alapján, Kabán található helyben rekultiválandó hulladéklerakó. A

15 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS város közigazgatási területén lévő jogszabályi előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakó rekultiválása a Regionális Hulladékkezelő Telep pályázatának keretein belül kerül megvalósításra. A Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás 2008-ban került megalapításra azzal a céllal, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város körzetében lévő települések közösen jogosultak legyenek a rekultivációra pályázatot benyújtani. A Társulás a fennálló kötelezettségének eleget téve 2008. júliusában nyújtotta be a pályázatot „A Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja„ címen (azonosítószám: KEOP-7.2.3.0-2008-0027). A projekt célja a Társulás 22 településén lévő 21 (Vámospércsnek és Újlétának közös telep van) már bezárt hulladéklerakó telepének rekultivációja, a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

5.4.2.Várható fejlesztések A településen szelektív hulladékgyűjtés idáig nem valósult meg. Az akcióterületet érintő fejlesztések tekintetében valamennyi projektelem vonatkozásában történt egyeztetés a közműszolgáltatókkal, a beruházások megvalósításához és fenntartásához hozzájárultak a közműszolgáltatók. A városfejlesztési elképzelései között szerepel a 0513/11 hrsz. Külterületen egy korszerű hulladékudvar kialakítása. A hulladékudvar létrejöttével megvalósulhat a szelektív hulladékgyűjtés, zöld hulladék feldolgozása, szelektáló építése, újrahasznosítás megszervezése.

5.4.3.Egyéb kapcsoló rendeletek A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szennyeződésérzékenységi besorolására az érvényes szabályozás a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet. E rendelkezések alapján Kaba város és külterülete „Érzékeny „ besorolást kapott; kivéve a vízbázis védőidomát, amely „Fokozottan érzékeny” terület. A 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet alapján Kaba közigazgatási területe nitrát érzékeny terület. Az új területhasználatok (ipari fogyasztók megjelenésével) következtében megjelenő többlet települési, ipari szilárd hulladék gyűjtése és kezelése a kialakult rendszer, illetve a területhasználók hulladékgazdálkodási kötelezettségei alapján biztosítható.

5.5. Természetvédelem A területen található szikes területek élővilága NATURA 2000-es védelem alatt áll. Tájvédelmi jelentősége az itt elterülő Dögös pusztának van, melyet a város rendezési terve is rögzít, a terület építési tilalom alatt áll. A terület a jövőben része lehet a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetnek. Kaba környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a település természeti környezetben betöltött szerepe, a település közigazgatási határában húzódó érzékeny területként nyilvántartott puffer zónával körülhatárolt ökológiai magterület sértetlensége. A település természeti környezetében bekövetkező terhelések befolyásolják a védett területek és annak környezetének környezeti és természeti fenntarthatóságát. A település környezeti problémái gazdasági és társadalmi, illetve közlekedési tevékenység következményeként értelmezhetőek Mint az alábbi térképszelvényen látható a településtől Déli irányban a külterületen ökológia magterület, valamint pufferzóna található. Jelentősebb védet területek (TT) Kabától mintegy 12 kilométerre Földes község határában találhatóak Kaba-földesi gyepek HUHN20093 mintegy 5080 ha 16 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS nagyságban, valamint a településtől Északkeleti Irányban a 4. számú főút túloldalán húzódó Hortobágy NP-puszta ami Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, a magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár).

2. ábra Védet területek (forrás: természetvédelmi Információs modul TIR)

5.5.1.Magterületek Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai.

5.5.2.Ökológiai folyosók A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között.

17 ART Vital Kft.



5.5.3. Puffer területek A magterületek és a folyosók körüli védőzónát (pufferzóna) jelölnek ki, ahol még a természet közeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól.

5.5.4. Helyi jelentőségű védelem alatt álló fák Kabán az alábbi helyi jelentőségű védelem alatt álló fák találhatók 1999 óta. -

Rákóczi utca 110. sz. alatti tölgyfák (2 db) TE Hrsz.1622/7 Rákóczi utca 205. sz. alatti tölgyfák (2 db) TE Hrsz. 746. Szabadság téri tölgyfák (2 db) TE Hrsz. 1676. Templom-kert tölgyfái (5 db) Hrsz 1.

A természetvédelmi területeket a rendezési terv érinti, azonban területüket nem változtatja meg, ezzel a változás nem jelentős, azonban a területek zavarása fennállhat!

5.6. Örökségvédelem A település bármely területe potenciális lelőhelyként kezelendő. A tervi időszakban e téren nem volt változás. A módosítások egyes területekre vonatkozóan földmunkákat is feltételeznek. Ebben az esetben nem zárható ki régészeti, örökségvédelmi értékek, leletek előfordulása. Erre vonatkozóan a beépítések során a törvényi előírások szerint kell eljárni. Ez a munkálatok során minimálisan régészeti felügyelet igényét jelenti.

6.0. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások A környezeti terhelés növekedése – zaj, szag, szálló por – tekintetében a fejlesztések megvalósulásával a gazdasági területeken végzett tevékenységek (üzemek ipari funkciók) ismerete nélkül, növekvő közlekedési források miatt, a jelenlegi állapothoz képest mindenképpen növekedés várható, ezért a védelmi rendeltetésű területek, elemek a jelenleginél nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak. Új közlekedési kényszerek alakulhatnak ki, az ipari terület irányába, ezáltal a belterület környezeti terhelése növekedhet. Ezt a helyzetet a módosított terven található új úthálózati koncepció megvalósulása esetén megfelelően kezelni tudja. A terv megvalósításával a külterületi mezőgazdasági területek aránya kismértékben csökkeni fog, az erdőtelepítéseknek köszönhetően erdőborítottság aránya pozitív mértékben növekedni fog. A településrendezési tervmódosítás hatására, annak eredményeképpen a város települési területe a kialakuló szerkezet kismértékben változik, a változást a tervdokumentáció megfelelő szinten és mélységben ismerteti. A hosszú távú településfejlesztési koncepcióban elhatározottak megvalósulása esetén a gazdasági tevékenység jelentősége nő, a beépítés intenzitása is kismértékben változhat. Az igazgatási területen e módosítás, a természeti értékek, a védett területek vonatkozásában változást jelenthet, azok

18 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS közelsége miatt. A módosítással érintett területek környezetében védő erdősávval valamint az új telepítésekkel a biológiai aktivitásérték szinten marad, illetve az esetleges zavaró hatástól a közvetlen környezet is mentesülhet. A külterületi, gazdasági területek aránya növekedni fog. A kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület használati és beépítési intenzitása nőni fog. A területen az OTÉK és a HÉSZ által biztosított építménytípusok kapnak helyet. A területre gyakorolt környezeti hatás tekintetében – figyelembe véve a jelenlegi gazdasági tevékenységeket is – jelentős változás várható. A tervezett bővítések során jelentősebb munkaerő foglalkoztatását teszi lehetővé, ami nem biztos, hogy csak helyi lakosságból kerülne ki. Így foglalkoztatási szempontból támogatható beruházás valósul meg, a Településfejlesztési koncepciónak megfelelően.

6.1. A módosítások hatásának megítélése a tervre, tervhierarchiára vonatkozó hatások alapján -

-

A terv jellegéből adódóan alapvetően keretet szab a terület felhasználások tekintetében a beépítési helyre, annak jellegére, méreteire, a használat feltételeire, az energiafelhasználás mértékére vonatkozóan. A terület pontos beépítése, hasznosítása (ipari funkciók) jelenleg ismertek. Ez alapján nem minősül jelentős hatásnak! A módosítások nem befolyásolnak más tervet, nincs hatással a tervhierarchia térséget érintő elemeire. Az érintett területeken a természetvédelmi és környezeti igényeket a módosítás törekszik biztosítani, természetvédelmi területek nem változnak. A környezettel kapcsolatos közösségi szabályozások tekintetében abból a szempontból van jelentősége a módosításoknak, hogy a területekre vonatkozó általános településrendezési, zajvédelmi, levegővédelmi, hulladék-, szennyvíz elhelyezés és vízgazdálkodási feltételek konkrét, korrekt szabályozási keretek között valósulhatnak meg. Ez minden érintett terület vonatkozásában előrelépést, pozitív változást eredményez.

6.2. A módosítás hatásainak megítélése a várható környezeti hatások alapján A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett területek az alábbiak szerint értékelhetők: A település területét érintő összesített szempontok alapján jellemezhető az alábbiak szerint: I: a módosítással érintett területhasználatok un. működésének várható időtartama nagytáv lehet (1525 év) G: a környezet-igénybevétel és alapterhelés a bizonyos esetekben növekvő hatást (övezeti átsorolásoknál), kisebb mértékű növekedést a hatás folyamatos, állandó, de a megengedett értékek alatti. V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, a havária jellegű terhelés eseti lehet. R: nincs irreverzibilis hatás csak havaria esetén valószínűsíthető, alapesetben nem várható.

19 ART Vital Kft.



6.3.Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítás által kiváltott szinergikus hatásokkal megfelelő üzemeltetés esetén nem kell számolni. Havaria esetében azonban bármely környezeti elemet érő szinergikus hatások megjelenhetnek. A módosítás elviselhető, vagy a megengedhető mértékű és előre becsülhető, hatásokat, hatásfolyamatokat eredményezhet. Településszerkezeti vonatkozásban a módosításnak semleges hatása van belterület és településközpont közlekedési viszonyaira, terület felhasználási lehetőségeire és települési szinten a zöldfelületi adottságok javulása terén. Külterület esetében az új ipari területek többlet közlekedési forgalmat indukálhatnak. A hatások infrastrukturális és településgazdálkodási szempontból adódnak össze, amelyek az energiaellátás (elektromos, gázenergia), a településgazdálkodás (vízellátás, szennyvíz-, csapadékvíz elhelyezés, hulladékgazdálkodás, általános településgazdálkodás, fenntartás), illetve közlekedésszerkezet területét érintik. Mindezek vonatkozásában a megfelelő energia szükséglet biztosítása, a telepített technológiák ismeretének hiányában nehezen definiálható. A közművek kiépítéséhez szükséges beruházások újabb környezetvédelem szempontjából kedvezőtlen folyamatokat indukálhatnak (szennyvízcsatornahálózat nem található). Ezek megvalósításához szükséges beruházások által keltett negatív hatások elviselhetőek.

6.4.Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással nem kell számolni.

6.5.Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező terület felhasználás, illetve azok változása előreláthatóan nem jelentenek a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terhelést. Az infrastrukturális fejlesztések esetében vasúti közlekedés valamint az autópálya közelsége zajvédelmi szempontból okozhat határérték feletti kibocsátásokat, amit megfelelő műszaki védelem alkalmazásával csökkenthető, azonban ez kockázatosnak nem nevezhető.

6.5.1.A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján A módosítások alapvetően az infrastruktúra biztosítása, a levegőterhelés, a zajterhelés és kismértékben a talajterhelés vonatkozásában kívánnak, illetve követelnek meg fokozottabb odafigyelést mind a tervezés/kivitelezés, mind az engedélyezés/működési fázisában. Mivel a környező, határoló területek jelentős része természetvédelmi terület (Ökológiai hálózat, Natura 2000) kismértékben lakóövezeti terület, ezek zavarása miatt a fenti elemek fokozottabb terhelését, okozhatja a beavatkozás. A kibocsátások növekedhetnek, de megfelelő műszaki tervezéssel engedélyezéssel azok határérték alatt tarthatók.

20 ART Vital Kft.



6.5.2.Védett területek érintettsége A módosítással érintett területeknek a természeti, táji környezeti állapotra, védett természeti, értékekre várhatóan lehet zavaró hatása. Azonban ezek részletes pontosabb feltárásához a telepítésre szánt technológiák ismerete szükséges. Ezután a területre vonatkozó természetvédelmi szakértő által készített biológiai hatásbecsléssel lehet pontos érintettséget megítélni, majd a várható hatások ismeretében a következtetéséket levonni az érintettségre vonatkozóan.

6.5.3.Társadalmi, gazdasági folyamatok környezeti következményei A tervezett fejlesztés pozitív hatással lesz a település belterületének racionálisabb, a települési érdekeket jobban szolgáló hasznosítására, kialakítására, a gazdasági-társadalmi fejlődésre, a környezetminőségre, a fenntartható fejlődés biztosítására. Mindezek a jelenleg érvényben lévő és várhatóan távlatokban is megfelelő környezetvédelmi határértékekkel szabályozott keretek között valósulnak meg, így a megengedettnél nagyobb környezeti terhelést, kockázatot a létesítés, működés és megszűnés sem jelenthet. A rendezési terv módosításával megvalósuló ipari beruházások kapcsán, várhatóan a település gazdasági helyzete megváltozik, munkahelyek alakulnak ki, az infrastruktúrát érintő fejlesztések miatt nagyobb átmenő forgalom és további vállalkozások megtelepülése várható, a helyi adók bevételei kapcsán a városfejlesztés infrastruktúra, ezzel a megélhetés a térségben kedvezően változik.

6.6. A tervmódosítás várható környezeti hatásainak értékelése A megvalósítás során a település közigazgatási területének zöldfelületi aránya, a gazdasági erdők telepítése révén pozitív irányban változik, vízgazdálkodási területek aránya kismértékben lecsökken, mezőgazdasági területek aránya szintén csökken, ipari területek aránya növekszik. Az ipari területek megtelepedésével valamint az infrastrukturális változtatásoknak hatása révén, az élőhelyek zavarása lehetséges veszélyként felmerülhet. Előzőekben említett beruházások további hatása zaj,- levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvezőtlen lehet. Ezek már konkrétan a környezetre valamint az itt élőkre jelenthetnek veszélyt. Az ipari üzemek megjelenése havaria helyzettel környezeti kockázatot jelentenek, ami korábban nem volt, illetve nem volt ilyen nagyságú. A beépítés és funkcióváltás miatt a térségben várhatóan megnő a gépjárművek előfordulási aránya ez levegőtisztaság-védelmi szempontból újabb kedvezőtlen hatást eredményez. A területhasználat megváltozik az ipari területek megjelenésével mezőgazdasági területek csökkenésével módosul. A környezet-igénybevétel a beruházás kiépülésével fokozódik. A hatás akár jelentős is lehet! Jelenlegi módosítás célja ipari beruházások, fejlesztések támogatása a település közigazgatási területén, erre vonatkozó lehetőségek megteremtése, az ezen a területen meglévő és felhasznált építésre alkalmas területek bővítésével.

6.6.1.Összességében a tervmódosítás által várható környezeti hatások tekintetében - A levegőminőséget érintő változások a megengedhető terheléseken belüli hatásokat jelentik. A terület felhasználás változása következtében a lokális alapterhelés a megengedett értékhatárokon

21 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS belül növekszik, kockázatos levegőterhelést várhatóan nem okoz! A hatás ezek ismeretében nem jelentős! - A kialakuló új területhasználat valamelyest növeli a környezeti alapzaj szintjét, azonban megfelelő műszaki védelem mellett nem jelent a megengedettnél nagyobb zajterhelést a védendő homlokzatokra. Az építési engedélyezési eljárása során a környezetvédelmi felügyelőség szakhatósági állásfoglalása alapján kizárhatja határértéket meghaladó üzemelést vagy műszaki oldalról zajcsökkentést írhat elő. - A tervmódosítás talajra és vizekre gyakorolt hatása semleges. - A hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatása semleges. A módosítással érintett terület településhálózati pozíciója pozitívan változik, gazdasági értéke erősödni fog.

Infrastrukturális változások A műszaki infrastruktúra a teljes környezeti biztonságot garantáló közművesítettség biztosított (új szennyvízhálózat nem teljes a rácsatlakozás). Ezzel a kíméletes környezethasználat lehetősége elérhető, de nem biztosítható automatikusan.

Biológiai aktivitásérték mutató változása A tervezett változtatással mivel a területen a zöldfelületi arány (gazdasági erdő), és a beépítési arány megváltozik, a biológiai aktivitásérték mutató is változni fog. Ennek pótlása tervdokumentáció külön javaslatot tartalmaz.

Hatások értékelése A város gazdasági pozíciója területhasznosítása kismértékben javul a változások révén. A műszaki infrastruktúra terén történő változások a társadalomra pozitív irányú hatást gyakorolnak. Az energiaellátás, közlekedés fejlesztés, társadalom változása mind pozitív irányú hatásokat generálnak, azonban a környezetet negatívan érintik. Későbbi üzemeltetésük során zavaró hatást indukálnak levegőt, talajt és a védendő homlokzatokat terhelik. A gazdasági, kereskedelmi területek beépítésével a környezetet érhetik negatív hatások, melyek már a későbbiekben az emberre is kihatnak. A biológiai aktivitásérték kismértékű csökkenésének pótlására telepített gazdasági erdő hatása mindenképpen pozitív. Összességében a települési környezetre gyakorolt hatások jelentőségüktől függetlenül általában semleges hatást eredményeznek. A gazdasági területeken megvalósuló beruházásokkal együtt fellépő új, előre nem becsülhető hatások a megengedettnél jelentősebb környezeti kockázatokkal járhatnak! A várható kiváltó hatás pontos mértéke nem ismert. A tervmódosításnak természetvédelemre kismértékben zavaró hatása van. A települési környezetre gyakorolt negatív környezeti hatások a tervezett fejlesztés műszaki, infrastrukturális és szabályozási feltételei alapján nem minősülnek olyan jelentőségűnek, amely kizárná a RT. változtatásának megvalósulását.

6.6.2. Környezeti terhelhetőségi mutató A javasolt módosítások alapján jelentős mértékű, a környezeti állapotot veszélyeztető környezeti hatás bekövetkezése a terv távlatán túl sem várható, nem prognosztizálható. A tervmódosítás által vázolt fejlesztések további természet-, és környezetvédelmi célú vizsgálatot igénylenek, legfeljebb csak az előző pontban felsorolt, a 314/2005.(XII.25.)Korm. r. hatálya alá tartozó tevékenységek, 22 ART Vital Kft.


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS terület felhasználások, illetve engedélyezések későbbi megjelenése esetében. A terv következtében a településszerkezeti terv, a település terhelhetőségének határain belül marad, biztosítva ezzel a környezeti kockázatok, a környezetterhelések szinten-tartható szabályozását.

6.6.3.A várható környezeti hatások rendelet szerinti értékelése A vonatkozó rendeletben megadott szempontok alapján a várható környezeti hatások az alábbiak szerint értékelhetők: A környezeti hatások a tervezett területhasználat megvalósulása során tekintendők mértékadónak, állandónak és időben hosszabb távúnak. A hatások a jelenlegi, nem ismert mértékkel és gyakorisággal jelennek meg a környezetben. Környezetkárosító, irreverzibilis hatással nem kell számolni (kivéve havaria helyzet). A hatások mértéke nem számítható hatásterületű, közigazgatási, vagy országhatáron átterjedő kockázattal járó hatást várhatóan nem jelentenek. A területhasználatból eredően kis eséllyel, az infrastrukturális beavatkozásokból nagy eséllyel várható, környezeti kockázatú hatás. A területhasználatból eredő, az átlagos egészségi, baleseti és környezetbiztonsági viszonyokat fokozottabban veszélyeztető, meghaladó hatás kismértékben előfordulhat. A környezethasználatból eredően kijelenthető, hogy a lakosság és a természeti környezet veszélyeztetése nagy biztonsággal kizárható. A hatások így nem veszélyeztetnek védett területet, létesítményt. Az infrastrukturális beavatkozásból eredően tartós és zavaró környezeti hatás alakulhat ki, amelyek műszaki védelem hiányában a lakosságot is veszélyeztetik. A fejlesztés és a megvalósítás (mint azt a szerkezeti és szabályozási terv is célként fogalmazza meg) a települési és természeti környezeti, gazdasági és infrastrukturális és geopolitikai helyzetének az élénkítését, javítását célozzák.

6.6.4.A vizsgált terület értéke, érzékenysége - A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII.25.)KvVM r. 1. sz. melléklete szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. - A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. A területen a környezeti levegő megfelelő terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik! - A területre érvényesek a 3.1. fejezetben megadott országos besorolások, minőségi értékek. - Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM e.r., illetve az MSZ-13-111 , valamint a valamint a 284/2007.(X.29.)Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott. - A fejlesztési területek elláthatók infrastruktúrával, bekapcsolhatók a települési gyűjtőjárattal lefedett hulladékgyűjtési rendszerbe. - A szabályozási tervben megadottakkal összhangban az övezetek konkrét kialakítása, telekalakítása és engedélyezése során el kell végezni a beépítéssel közvetlenül érintett terület örökségvédelmi felmérését, feltárását, a beépíthető területek lehatárolását. - A terv elhatározásait a szabályozási terv is rögzíti.

23 ART Vital Kft.



6.7. Javasolt környezetvédelmi szempontú intézkedések, monitoring A tervezett módosítást nem igényel ilyen intézkedést, illetve ezek csak a területen folytatni kívánt tevékenységek ismerete alapján fogalmazhatók meg.

7.0. Közérthető összefoglaló A tervmódosítás települési környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzet változásától eltekintve) a közigazgatási terület vonatkozásában nem minősülnek jelentősnek. A módosítás gazdasági, társadalmi, hatásai jelentősek, a település fejlődésében meghatározóak, javító hatásúak. A változtatás lokálisan az adott települési környezetében kismértékű, kockázattal járó környezetterhelésekkel valósíthatóak meg és tarthatók fenn. A terület felhasználásból adódó ipari beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésre vonatkozóan jelen környezeti értékeléstől és a majdani engedélyezési dokumentációtól részletesebb a 314/2005.(XII.25.) Korm. r. hatálya alá tartozó környezetvédelmi anyag (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat) készítése lehet indokolt. A környezeti értékelés anyaga feltárta a várható környezeti hatások mértékét, megalapozva ezzel a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét, feltételeit. A környezeti értékelés a környezetvédelmi érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. Ahol a módosítás szükségessége kérdéses volt, ott előírta az adott helyzetnek megfelelő vizsgálat igényét. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastrukturális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékek, valamint a felszíni és felszín alatti vizekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás környezetre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli terheléseket eredményezik. A 2/2005.(I.11.)Korm. rendelet alapján készített környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyaga. A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása fentiek alapján elfogadásra javasolt.

24 ART Vital Kft.

Körn yez et i július. Art Vit al Tervező, Ép ít ő és

Recommend Documents