t erv leírása Art Vit al Tervező, Ép ít ő és július ART Vital Kft

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

T e l e p ü l é s sz e r k e z e t i t e r v le í r á s a

2015. július

T e r ve z ő : A r t V it al T e r ve z ő , É p ít ő é s K e r e s k e d e l m i Kf t . 1

2014. ART Vital Kft.

Kaba Településrendezési Tervéhez

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

Külzetlap

Település tervező/ Építész vezető tervező ……………………………… Végh József TT-15-0023

É/1-15-0124

Település tervező / projektvezető: ……………………………… Labbancz András TT-15-0378

Tervező munkatárs:

……………………………… Gál Georgina

2 ART Vital Kft.



……………………………… Szalai Sándor környezetmérnök, környezetvédelmi-ökológus, vízellátás-csatornázás szakmérnök, SZKV-hu; SZKV-le; SZKV-vf; SZKV-zr mksz: 15/0640. njsz: 939/2004.

Környezetmérnök

……………………………… Gellén László tervező mksz: 15-0164; nj.sz.:BSZFG nj.sz.: TV;

Közmű tervező:

……………………………… Kulcsár Gusztáv vezető-tervező mksz.:15-0300 nj.sz.: TKö

Közlekedés vezető-tervező:

……………………………… Czernyinyák Attila

Okl. tájépítészmérnök Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterületi tervező TK-15-0357

Tervező munkatárs

Elektromos tervező:

……………………………… Verba József Vezető tervező TE-15-0076

Ügyvezető igazgató: ……………………………… Végh József

3 ART Vital Kft.



Tartalomjegyzék Külzetlap Tartalomjegyzék 1. SZERKEZETI TERVLAP 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1. A területfelhasználás 2.2. A tájrendezés és természetvédelem 2.3. A zöldfelületi rendszer 2.4. Az örökségvédelem 2.5. A közlekedés 2.6. A közműellátás 2.7. A környezetvédelem 2.8. A védőterületek és védősávok (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) 2.9. A korlátozások (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) 3. VÁLTOZÁSOK 3.1. Terület-felhasználást érintő beavatkozások 3.2. Infrastrukturális elemet érintő beavatkozások 3.3. A beavatkozások ütemezése 4. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE 5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 6. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE

4 ART Vital Kft.

2. 4. 5. 6. 9. 10. 11. 12. 12. 13. 15. 16. 17. 17. 17. 19. 20. 60.



1. SZERKEZETI TERVLAP

Teljes méretben lásd a dokumentumhoz csatolva.

5 ART Vital Kft.



2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1. A terület-felhasználás 2.1.1. Bevezetés Kaba Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2014-ben határozott úgy, hogy a megváltozott fejlesztési elképzelések, a település közigazgatási szerepköre és jogszabályi változások miatt új településrendezési tervet készíttet. A településrendezési terv eljárásrendjében és tartalmában is a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet, „A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” alapján készült. A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban rögzített stratégiai célok összhangját biztosítsa. Ennek megfelelően az alábbi átfogó célok elérését segítse elő: - A gazdaság diverzifikációjának ösztönzése - A városi környezet minőségi fejlesztése - Közösségvezérelt városfejlesztés Az átfogó célok az alábbi részcélokat tartalmazza: - Agrárvertikum fejlesztése - Vállalkozói, üzleti környezet fejlesztése - Turizmus fejlesztése - Városi mikroklíma javítása és a települési környezet védelme - Településszerkezet és örökségértékek megőrzése, településkép védelme: - A városi közlekedési rendszerek korszerűsítése, környezetbarát mobilitás ösztönzése - Humán közszolgáltatások fenntartható fejlesztése - Közösségvezérelt térformálás, generációkon átívelő közösségi életterek fejlesztése - Városi identitás és közösségi kohézió erősítése A célok eléréséhez a településszerkezeti terv: - meghatározza a település távlati terület-felhasználását - meghatározza az infrastrukturális-hálózat (közlekedés, közmű) fejlesztését, - segíti a települési arculat megőrzését és minőségi fejlesztését - biztosítja a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmét és fejlesztését A város településszerkezetét meghatározó főbb strukturális elemek: - történetileg kialakult településszerkezeti adottságok - nagy kiterjedésű összefüggő mezőgazdasági területek - közlekedéshálózat meglévő és tervezett elemei A közigazgatási terület geomorfológiai adottságai is befolyásolják a település beépített területeit. A hagyományos halmazos településmaghoz húzva, koncentráltan jelennek meg, időben jól elkülöníthető elemekként. Az üzemi célú területek is inkább a térszerkezet súlypontja felé húzódnak, szétszórva a belterület körül. 6 ART Vital Kft.



A településnek a központi belterületén kívül egyéb történelmileg kialakult lakott helye nincs. A volt cukorgyár lakótömbje újkori elem, a gyár bezárásával jelentősége folyamatosan háttérbe szorul a térszerkezetben. 2.1.2. Területi hatály, településszerkezet A tervezési terület Kaba város teljes közigazgatási területére kiterjed. A közigazgatási területet: - északon Nádudvar és Hajdúszoboszló, - keleten Hajdúszovát, - délen Tetétlen - nyugaton Báránd és Püspökladány határolja. A település szerkezetét befolyásoló meglévő és tervezett infrastrukturális elemek: - közutak közül a  4. sz. főút (Budapest – Záhony országhatár)  3407. sz. összekötő út Nádudvar – Földes között  4801. sz. összekötő út Kaba – Sárrétudvar között  4802. sz. összekötő út Kaba – Derecske között  48103. sz. összekötő út Kaba belterület – Cukorgyári terület között  M4 gyorsforgalmi út Püspökladány – Berettyóújfalu közötti tervezett szakasza - vasutak közül a  100-as jelű vasúti fővonal (Budapest – Záhony)  tervezett nagysebességű vasútvonal (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza, Budapest – Záhony térsége) - kerékpárutak közül  Térségi kerékpárút törzshálózat, megyei elsőrendű kerékpárút hálózati elem (Tiszavasvári – Hajdúnánás – Balmazújváros – Hajdúszoboszló – Bakonszeg Füzesgyarmat)  Kaba – Derecske között  Kaba – Tetétlen között  Kaba – Báránd között  Kaba – Nádudvar között - vízfolyás  K-IX. öntöző főcsatorna  Kaba – Tetétleni határ csatorna  Tilalmas csatorna  Hamvas – főcsatorna  Kabai – mellék csatorna  Gorzás csatorna - szénhidrogén szállító vezetékek  nagynyomású földgázszállító vezetékek (Országhatár – Mezőtúr, Hajdúszoboszló - Mezőtúr)

7 ART Vital Kft.



2.1.3. Közigazgatási határ, belterületi határ módosítás Kaba város közigazgatási határán módosítás, változtatás nem történt. A belterületi határ vonalának módosítása, a belterületi építési ingatlanok előtti közterületek, utak belterületbe vonására terjed ki, az alábbi helyeken: - Vasút utca északi oldala - Hajnal utca északi oldala (Báthory – Könyök; Zöldfa – István király utcák torkolata között) - Kert utca északi oldala - Csarkó utca keleti oldalán (Hajnal utcai torkolatnál; Kuruc utca torkolatánál) - Névtelen utca (hrsz. 2993) északi oldalán (Csarkó utca és a kegyeleti park között) - Zrínyi Miklós utca nyugati oldala - Bárándi utca északi oldala (Zrínyi Miklós utca torkolatánál) - Fürdő utca keleti oldala - Sziget utca Batthyányi utca felőli végénél, a déli oldala - Mátyás király utca nyugati oldala (Szentgyörgyi Albert - Bocskai; Mártírok – Névtelen (426 hrsz) utca között) 2.1.4. Beépítésre szánt területek besorolása Kaba város közigazgatási területre beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre szánt területek jellemzően a belterületen és annak közvetlen vonzáskörzetében összpontosulnak. A távolabb elhelyezkedő ilyen típusú területek jellemzően gazdasági célú (ipari-gazdasági, mezőgazdasági üzemi) illetve egyedi jelleggel különleges idegenforgalmi terület. A belterületet jellemzően lakó területek alkotják, kisvárosias, kertvárosias és falusias területfelhasználás mellett. Jellemzően a városmagot övező területeken összpontosulnak. A városmagot alkotó településközponti és intézményi területek a Rákóczi Ferenc utca két oldalán találhatóak. A gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató; ipari-gazdasági) a belterület perifériájára szorulva, a déli nyugati területek meghatározói. Különleges területek a lakóterületek perifériáján, a védett településszerkezeten kívül, szétszórtan helyezkednek el. Beépítésre szánt területek (külterületen és belterületen egyaránt) terület-felhasználásai az alábbiak szerint: - Kisvárosias lakó terület (szintterület sűrűség: 1,2) - Kertvárosias lakó terület (szintterület sűrűség: 0,6) - Falusias lakó terület (szintterület sűrűség: 0,45) - Településközponti vegyes terület (szintterület sűrűség: 2,0) - Intézményi terület (szintterület sűrűség: 2,0) - Kereskedelmi, szolgáltató terület (szintterület sűrűség: 1,0) - Ipari gazdasági terület (szintterület sűrűség: 0,6; 1,0) - Különleges idegenforgalmi terület (szintterület sűrűség: 0,4) - Különleges strand terület (szintterület sűrűség: 0,8) 8 ART Vital Kft.



-

Különleges mezőgazdasági üzemi terület (szintterület sűrűség: 0,6) Különleges lovas turizmus területe (szintterület sűrűség: 0,8) Különleges záportározó terület (szintterület sűrűség: 0,1) Különleges hulladék elhelyezési terület (szintterület sűrűség: 0,6) Különleges sport terület (szintterület sűrűség: 0,2) 2.1.5. Beépítésre nem szánt területek besorolása

Kaba város közigazgatási területre beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, nagyobb súllyal a külterületen helyezkednek el. Meghatározóan mezőgazdasági területek jellemzik. Kisebb hányadban erdő és vízgazdálkodási területek is alkotják. Beépítésre nem szánt területek (külterületen és belterületen egyaránt) terület-felhasználásai az alábbiak szerint: - Általános mezőgazdasági terület - Kertes mezőgazdasági terület - Gazdasági erdő terület - Védelmi erdő terület - Vízgazdálkodási terület - Természetközeli terület - Zöld terület - Kötöttpályás közlekedési terület - Különleges temető területe - Különleges kegyeleti park területe - Különleges jóléti tó terület - Különleges burkolt vagy fásított köztér, sétány területe 2.2. A tájrendezés és természetvédelem Kaba Város tájhasználatát, tájszerkezetét illetően az elmúl cca. 250 évet felölelő időszakhoz hasonlóan, a cukorgyár, illetve a többi üzemi létesítmény megépítésétől eltekintve érdemi változás jelen terv távlatában sem várható. A külterület továbbra is tipikusan a domborzathoz és a talajadottságokhoz igazodó, mezőgazdasági tájként funkcionál. A település erdőgazdálkodás céljára hasznosított területeinek részaránya mind országos, mind pedig megyei viszonylatban alacsony. Ezt, illetve a település ökológiai viszonyait illetően legkedvezőbb változás a nagyméretű, egybefüggő erdőterület kijelölése a külterület nyugati szélén a 4. sz. főút (E573) mentén, melyet az MTrT tartalmi elemei miatt terveztünk be. Ugyanakkor felhívnánk a figyelmet arra, hogy az MTrT ugyanezt a területet jó termőhelyi

9 ART Vital Kft.



adottságú szántóterület övezeteként jelöli meg és megítélésünk szerint a két övezeti előírás ellentmond egymásnak. A tájszerkezetet befolyásoló, jelentősebb beavatkozások a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódnak. Feltüntetésre került az M4 gyorsforgalmi autóút tervezett nyomvonala is a település külterületének nyugati, illetve déli részén, mely megvalósulása esetén, sajnálatos módon kettészeli majd a védett (Natura2000 madárvédelmi és különleges természet megőrzési területek) és a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló (Nemzeti Ökológiai Hálózat mag- és puffer területei) természetes és természetközeli élőhelyek egy részét. A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A környezeti és természetvédelmi elemek minőségének megóvása érdekében, a településrendezéssel érintett területeken csak olyan építmények, illetve azokhoz tartozó létesítmények, tevékenységek megvalósítását, üzemeltetését javasoljuk, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszú távon sem veszélyezteti a környezeti elemek jó állapotát. A nemzetközi, európai közösségi jelentőségű, védelem alá tartozó, természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 hálózathoz tartozó területek esetében az azokon található, meghatározott élőhely típusok és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása elsőrendű.

Szintén kiemelt fontosságú a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező magterület, ökológiai folyosó övezetek helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása. A tájak karakterének fontos, természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőséggel bíró, ennél fogva védelemre érdemes összetevőinek az egyedi tájértékeknek a megállapítására és nyilvántartásba vételére, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által eddig még nem került sor. 2.3. A zöldfelületi rendszer A lakott területek beépítettsége, az épülettel elfoglalt területek sűrűsége a város magjából a külterület felé haladva egyre kisebb, ennek következtében a Hajnal-Mátyás király-Csarkó utcák által meghatározott gyűrűn belül, új, megfelelő méretű, összefüggő zöldfelületek kijelölése nem megoldható. Ezen gyűrűn belül elsősorban a meglévő közterek, a kiterjedt zöldfelülettel rendelkező korlátozott közhasználatú, zöldfelületű intézmények parkjainak, az utcákat kísérő zöldsávoknak a fejlesztése, a növényanyag lehetőség szerinti bővítése, a település arculatát, az utcaképet negatívan befolyásoló, rontó elemek felszámolása javasolt. 10 ART Vital Kft.



Az utcákat kísérő zöldsávok állapota vegyes képet mutat. A település morfológiájából adódóan jellemzően szűk, kanyargós utcák fás növényállománnyal történő ellátása, egységes utcafásítás kialakítása nehezen megoldható. Mindezt tovább nehezíti a település közterületeit behálózó, az utcákat követő légvezetékek, közműoszlopok rendszere is. A szűk utcák esetében mindenképpen a termőhelyi adottságoknak megfelelő, várostűrő, lassan növő, szabályos, gömb koronát nevelő díszfák alkalmazását javasoljuk (az egységes utcakép érdekében fajtájukban, megjelenésükben teljesen azonos, akár klón növényanyag felhasználásával). A meglévő fasorok egyedeinek utólagos pótlását kizárólag fajtaazonos növényekkel javasoljuk. Új közművek nyomvonalainak meghatározásánál azokat úgy kell kijelölni, hogy a meglévő fásítást ne károsítsa, illetve a jövőbeni fásításokat ne korlátozza, akadályozza. 2.4. Az örökségvédelem A szerkezeti terv legfontosabb feladata a beépítésre és a beépítésre nem szánt területek kijelölése, lehatárolása. A beépítésre szánt területek meghatározásakor nagy szerepe lehetne az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételének is, sajnos ezt a lehetőséget még nem használják ki eléggé a szerkezeti tervek készítésénél. Kaba leginkább védelemre méltó örökségi eleme maga a város halmazos településszerkezete. A szomszédos településekre kivezető utak kijelölik az alapvető közlekedési tengelyeket, amelyek történetileg alakultak ki, így azok ma már szerves részei a településszerkezetnek. A belterületet érintő közlekedési infrastruktúra fejlesztések esetén figyelem előtt kell tartani az utcahálózatot jellemző zugok rendszerét. Az utcanyitások, útszélesítések esetén indokolt a történetileg kialakult zugok rendszerének fenntartása, például egyes utcák egyirányúsításával, a közlekedési rend a zugok nyomvonalát tiszteletben tartó szervezésével. Kaba szerkezeti terve feltünteti a Forster Örökségvédelmi Központ által nyilvántartott régészeti lelőhelyek kiterjedését. Ez a térkép kiindulási alapot kell, hogy jelentsen a beépítésre, fejlesztésre szánt területek kijelölésében. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, és célszerű egy-egy fejlesztés esetén elkerülni a már ismert lelőhelyeket. A szerkezeti tervlap elemzése alapján azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy kizárólag csak ennyi régészeti lelőhely húzódik Kaba határában. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A nagyfelületű, zöld mezős beruházások amennyiben nem kapcsolódik hozzájuk alapos előkészítés komoly örökségvédelmi kockázatot hordoznak. Kiemelten fontos, hogy nemcsak az 500 millió forint beruházási költséget meghaladó nagyberuházások esetén, a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, vagy örökségvédelmi hatástanulmány, hanem a kisebb volumenű építkezések esetén is.

11 ART Vital Kft.



A beépítésre szánt területek kijelölése során megfontolásra javasolt a nyilvántartott régészeti lelőhelyek elkerülése. 2.5. A közlekedés Kaba kistérségi kapcsolata Nádudvar - Földes viszonylatban meghatározó. Ez utóbbi egyúttal alternatív kapcsolat (Püspökladány mellet) a 42 sz. fkl. úthoz. Kaba mellett halad el a 4 sz. főút, Magyarország leghosszabb közútja, mely Budapesttől Záhonyig tart. A mintegy 330 km hosszú I. rendű főút Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket keresztülszelve Záhonynál éri el a magyar-ukrán országhatárt. A 4 sz. főút 7,50 m-es burkolatszélességű 12,00 m-es koronával rendelkező főút. A település közúti kapcsolatait jelenleg a 4. sz. főút mellett a 3407 sz. Nádudvar – Földes, 4801 sz. Kaba – Sárrétudvari, 4802 sz. Kaba – Derecske és a 48103 sz. Cukorgyári összekötő utak határozzák meg. Az épülő M4 gyorsforgalmi autóút Püspökladány – Berettyóújfalu szakasza a tervek szerint Kaba határában halad majd el. A gyorsforgalmi autóút biztosítaná a kapcsolatot a Budapest – M0 – Cegléd – Szolnok - Karcag – Püspökladány – Berettyóújfalu – Nagykereki – Országhatár – Nagyvárad vonalon, elősegítve mind a térségi, mind pedig az országos - nemzetközi közlekedési rendszer (E60) megújulását. A 4. sz. főút kapcsolatát a tervezett gyorsforgalmi autóúttal a Kaba külterületén NY-i irányban létesülő le-, és felhajtó biztosítja majd a település-közeli szakaszon. Kaba jelenleg is jó közlekedési infrastruktúrával rendelkezik (100-as kétpályás vasútvonal, 4. sz. főközlekedési út), a gyorsforgalmi autóút megépülése Szolnok, Budapest és a Dunántúl felé lényegesen meggyorsítaná, déli-, keleti irányban és Románia felé pedig biztonságosabbá és gyorsabbá tenné a közúti közlekedést a jelenlegi zömében rossz állapotú utak kiváltásával. 2.6. A közműellátás Vízellátás Kaba vízellátását a Kaba-Tetétlen közös vízellátórendszer biztosítja, amely Kaba vízbázisra épült. A nyersvíz igényt a 6 db mélyfúrású kútból jelenleg üzemelő három kút biztosítja megfelelő vízkezelést követően. Mélyfúrású kutak helyei: vízműtelepen (1247/1 hrsz.) található kettő, a harmadik kút a Hajnal utca végén, a 1070/3 hrsz-ú területen található. A város ivóvízellátó hálózata megfelelő kiépítettségű, jelentősebb hálózatbővítésre hosszútávon sem kell számítani. Szennyvízelvezetés A szennyvízhálózat kiépítettsége teljes a településen, miután több lépcsőben, 2014-ben befejeződött a hálózatfejlesztés. A Kaba DNY-i határában lévő térségi szennyvíztisztító telep váltotta ki a korábbi természetes biológiai tisztító telepet. Az új szennyvíztisztító telep elválasztott rendszerű csatornahálózaton fogadja Kaba, Tetétlen és Báránd szennyvízét. A 12 ART Vital Kft.



tisztított szennyvíz befogadója a Kabai mellék csatorna 2+375 fkm. szelvénye. A telep mértékadó kapacitása 800 m3/d. A szennyvíz csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep is modern, funkcióját megfelelően ellátja. Csapadékvíz elvezetés Településen belül a belterületi gyűjtő és a településről kivezető belvízcsatornák medrét a tervezéskori paraméterek szerint javasolt helyreállítani, továbbá külterületen a belterületről elvezető – önkormányzati kezelésű – csatornákat befogadójukig. Gondoskodni kell az átereszek átjárhatóságáról. Ezzel biztosítható a belterületek lehető leggyorsabb víztelenítése. Villamos energia A középfeszültségű szabadvezetékek és földkábelek az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltatói Rt. elosztóhálózatának részei. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását. A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására, beavatkozásra nincs szükség. Gáz Kaba külterületén nagynyomású földgázszállító vezetékek haladnak el. Ezek mindegyike 64 bar nyomáson üzemel. A két legnagyobb átmérőjű DN 800-as (Országhatár – Mezőtúr és Hajdúszoboszló - Mezőtúr) ÉK – DNY irányban metszi a város közigazgatási területét. A két párhuzamos vezeték egymástól 5 m-rekerült lefektetésre, 50-50 m biztonsági övezettel. Egy leágazó vezeték (DN 200 Kaba leágazó vezeték) indul innen a város belterületének határa irányába. A 4-es főközlekedési út és a vasút keresztezése után párhuzamosan halad a középnyomású vezetékkel a gázátadó állomásig. Ez a vezeték 14-14 m biztonsági övezettel védett. A gázátadó állomástól DN 150-es vezetéken (Kaba – Földes) jut el a földgáz Földes irányába. A vezeték 5-5 m biztonsági övezettel védett. Kaba külterületét a Keleti IX. főcsatornát metszve hagyja el DK-i irányban. A települési gázhálózat megfelelő kiépítettségi szintű. Hírközlés A mobil távközlési ellátás szempontjából a város lefedettnek tekinthető. A jövőben jelentkező kábel nélküli telefonigények is kielégíthetők. A mobilszolgáltatók saját hálózatukat, felépítményüket folyamatosan karbantartják, fejlesztik. Kabán a szélessávú kommunikációs és televíziós műsor terjesztés szolgáltatásokat az INVITEL Kft. biztosítja. Ez főként légkábelen az Eon oszlopsorán, helyenként a Magyar Telekom Nyrt oszlopain halad a vasútállomás felől, a Rákóczi utcán keresztül a belvárosba, ahol viszont már földkábeles kialakítású. A szolgáltató a meglévő hálózatát folyamatosan működteti és korszerűsíti. A rendszert az új utak mellett is ki kell építeni és a jelentkező csatlakozási igényeket folyamatosan biztosítani szükséges. A digitális földfelszíni televíziós adások a város minden területén jól foghatóak.

2.7. A környezetvédelem Kaba Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2014-ben határozott úgy, hogy a megváltozott fejlesztési elképzelések, a település közigazgatási szerepköre és jogszabályi 13 ART Vital Kft.



változások miatt új településrendezési tervet készíttet. A módosítások több területkialakítást érintenek terület felhasználási, valamint infrastrukturális oldalról a település bel és külterületén. A változások és azok környezetvédelmi hatásait az alábbiakban mutatjuk be: Terület-felhasználást érintő beavatkozások - Ipari gazdasági terület bővítése a 067/7, 067/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 067/12 hrsz-ú ingatlan területén (a Nádudvari út nyugati oldalán) - Ipari gazdasági terület bővítése a 0532/10, 0532/8 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0513/30 és részben a 0532/11 hrsz-ú ingatlanok területén (a 100-as vasúti fővonal és a 48103-as út között) - Ipari gazdasági terület kialakítása a 0513/11 hrsz-ú ingatlan területén a Szent-Györgyi Albert utca és a 48103-as út között - Ipari gazdasági terület bővítése a 0399/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0402/16 hrsz-ú ingatlanok területén (a Tetétleni út nyugati oldalán) - Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása a 0377/2-5, 0374/1-7 hrsz-ú ingatlan területén (a Csarkó utca déli oldalán, a 4802. sz. út csomópontjánál) - Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása a 0236/3 hrsz-ú ingatlanon a belterülettől keletre, a 0237/3 hrsz-ú út északi oldalán - Falusias lakóterület kialakítása a 3079-3107 hrsz-ok felhasználásával a Móricz Zsigmond utca déli végénél, a keleti oldalán - Kertvárosias lakó terület kialakítása (átsorolás) a Deák – Rákóczi – Mácsai – Hajdú – Kuruc – Bajcsy-Zsilinszky utak által határolt tömbökben - Különleges beépítésre nem szánt temető területének bővítése a 3171-3265 hrszú területek igénybe vételével Hatások és azok összegzése A település területi mérlegének elemzése alapján, a fenti belterületet érintő beavatkozások tekintetében jelentős változás, hogy a település belterületén a beépítésre szánt területek esetében az ipari gazdasági területek aránya 24%-al megnő, a kereskedelmi területek aránya szintén 20%-al növekszik. A település városias szerepét erősítően a kertvárosi területek aránya is 27%-al növekszik, a falusias lakóterületek aránya viszont kis mértékben csökken. Mint látható ipari üzemek megtelepedését szolgálja a beavatkozások egy része. Ebben az esetben szükséges vizsgálni a kialakításra kerülő telkeken a közművek alkalmasságát, kapacitását egy ilyen ipari fejlesztéshez, a figyelembe venni más nem használt felhagyott ipari létesítményeket. A beépítésre nem szánt területek esetében az általános mezőgazdasági területek arányában közel 140ha-os csökkenés mutatkozik. A gazdasági erdők aránya követve az országis tendenciákat jelentősen növekszik, ami környezetvédelmi szempontból, az élőhelyek védelmét szolgálja és kedvező folyamat. Infrastrukturális elemet érintő beavatkozások - M4 gyorsforgalmi autóút nyomvonala a belterülettől délre, Püspökladány irányából lép a közigazgatási területre és halad Tetétlen felé.

14 ART Vital Kft.



-

-

Gyorsvasút nyomvonala a belterülettől északnyugatra szeli keresztül a közigazgatási területet (100-as vasúti fővonaltól a Hajdúszoboszló irányába). Kerékpár utak a Keleti-főcsatornával párhuzamosan, Báránd, Tetétlen, Hajdúszovát/Derecske, Nádudvar irányába a települési összekötő utak mentén, a meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan. Külön szintű csomópont kialakítása a 3407. sz. út és a 4. sz főút csomópontjában

Hatások és azok összegzése Fentiekben bemutatott infrastrukturális beavatkozások jelentős mértékűek a település történelmében, fejlődésében jelentős szerepet töltenek be. A kerékpárút hálózatának fejlesztése mindenképpen pozitív a helyi lakosság körében a balesetmentes közlekedés biztosítása végett, valamint segíthet a települési turizmus fellendítésében. Ehhez azonban vizsgálni szükséges a kerékpárút becsatlakozási pontjait más rendszerekhez történő elérhetőségét és annak nyomvonalát a kiszolgáló járulékos létesítményeit. Javasolt, hogy a tervezett kerékpárút nyomvonala érintse a település központját, polgármesteri hivatalát, templomokat, többek között a fürdőt is tegye két keréken elérhetővé kihasználva a település sugaras szerkezetét. Környezetvédelmi szempontból vizsgálva a vonalas létesítmények negatív szerepe két jelentős irányból jelentős. Elsődlegesen megvalósításuk jelentős tájat és környezet érintő beavatkozással jár együtt. Ezen beavatkozások előzetes becslése, pontos hatásainak vizsgálata a térség környezetére javasolt, különösen a közlekedési pályák nyomvonalak helyzetére és a lakott területek kapcsolatára védőtávolságára vonatkozóan, kiemelten a zajvédelem esetére. Másodlagosan a megvalósult művek a vonalas létesítményei, természetvédelmi szempontjából negatív hatással járnak a fajok szabad mozgásában, valamint azok zavarásában. Javasolt, hogy a művek megvalósítását megelőzően ezzel a szemponttal hogyan számoltak-e a tervezők. 2.8. A védőterületek és védősávok (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) A településszerkezeti terv a hatályos jogszabályoknak megfelelően védősávot jelöl ki az alábbi helyeken: -

-

A közigazgatási területen keresztülhaladó 22 kV-os elektromos légvezetékek mindkét oldalán 5,0 méteres védősávot kell biztosítani Az közigazgatási terület északi részén keresztülhaladó országos jelentőségű nagynyomású földgázszállító vezetékeknek 135,0 méter, valamint a leágazó térségi jelentőségű nagynyomású földgázszállító vezetéknek 28,0 méter védősávot kell biztosítani A temető területén belül olyan területet kell biztosítani, ahol sírhely nem kerül elhelyezésre

15 ART Vital Kft.



-

A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22/A. §. a) pontja alapján, külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

A településszerkezeti terv a hatályos jogszabályoknak megfelelően védőterületeket jelöl ki az alábbi helyeken: -

A volt cukorgyár területe körül, három irányban védőerdő került kijelölésre A belterülettől keletre, a Hajdúszováti út északi oldalán gazdasági és mezőgazdasági üzemi területek körül védőerdő került kijelölésre Belterületen a temető és a szomszédos lakóterületek között védőerdő került kijelölésre Külterületen a 4. sz. főút és a 3407. sz. út csomópontjának északkeleti oldalán, mezőgazdasági üzemi terület körül védőerdő került kijelölésre

2.9. A korlátozások 2.9.1. Védőterületekhez és védősávokhoz kapcsolódó korlátozások Az országos és a térségi jelentőségű szénhidrogén szállító vezetékek védősávjaiban, valamint a tervezett M4-es gyorsforgalmi autóút területének fenntartására építési korlátozás. 2.9.2. NATURA2000 területekhez kapcsolódó korlátozások A belterülettől délnyugatra elterülő, egybefüggő területen (jellemzően mezőgazdasági) került kijelölésre. 2.9.3. Az OTrT-hez, valamint az MTrT-hez kapcsolódó korlátozások Az egyes övezetekhez tartozó korlátozásokat az övezetekhez tartozó kötelező rendelkezések, térségi ajánlások jelentik. 2.9.4. Régészeti területekhez (kunhalomhoz) kapcsolódó korlátozások A település közigazgatási területén régészeti nyilvántartás szerinti területek, valamint ex-lege védett kunhalom található. Az érintett területeken a vonatkozó jogszabályok szerinti előírások alkalmazása jelent korlátozást.

16 ART Vital Kft.

Kaba Településrendezés Tervéhez


3. Változások 3.1. Terület-felhasználást érintő beavatkozások -

-

Ipari gazdasági terület bővítése a 067/7, 067/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 067/12 hrsz-ú ingatlan területén (a Nádudvari út nyugati oldalán) Ipari gazdasági terület bővítése a 0532/10, 0532/8 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0513/30 és részben a 0532/11 hrsz-ú ingatlanok területén (a 100-as vasúti fővonal és a 48103-as út között) Ipari gazdasági terület kialakítása a 0513/11 hrsz-ú ingatlan területén a Szent-Györgyi Albert utca és a 48103-as út között Ipari gazdasági terület bővítése a 0399/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0402/16 hrsz-ú ingatlanok területén (a Tetétleni út nyugati oldalán) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása a 0377/2-5, 0374/1-7 hrsz-ú ingatlan területén (a Csarkó utca déli oldalán, a 4802. sz. út csomópontjánál) Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása a 0236/3 hrsz-ú ingatlanon a belterülettől keletre, a 0237/3 hrsz-ú út északi oldalán Falusias lakóterület kialakítása a 3079-3107 hrsz-ok felhasználásával a Móricz Zsigmond utca déli végénél, a keleti oldalán Kertvárosias lakó terület kialakítása (átsorolás) a Deák – Rákóczi – Mácsai – Hajdú – Kuruc – Bajcsy-Zsilinszky utak által határolt tömbökben Különleges beépítésre nem szánt temető területének bővítése a 3171-3265 hrszú területek igénybe vételével

3.2. Infrastrukturális elemet érintő beavatkozások -

-

M4 gyorsforgalmi autóút nyomvonala a belterülettől délre, Püspökladány irányából lép a közigazgatási területre és halad Tetétlen felé. Gyorsvasút nyomvonala a belterülettől északnyugatra szeli keresztül a közigazgatási területet (100-as vasúti fővonaltól a Hajdúszoboszló irányába). Kerékpár utak a Keleti-főcsatornával párhuzamosan, Báránd, Tetétlen, Hajdúszovát/Derecske, Nádudvar irányába a települési összekötő utak mentén, a meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan. Külön szintű csomópont kialakítása a 3407. sz. út és a 4. sz főút csomópontjában

3.3. A beavatkozások ütemezése A terület-felhasználási változtatások végrehajtásánál, az egymásra épülés elve kizárólag az aktivitás érték pótlásához kötendő erdőterületek kialakításánál van. A beavatkozások jellemzően egymástól független területen kerültek tervezésre. A pénzügyi források biztosítása, valamint a tulajdonjogi kérdések tükrében végrehajthatóak. Az infrastrukturális elemeknél meghatározó gyorsforgalmi út ütemezése meghatározza a keresztező kerékpár utak megvalósítását. A 4. sz. főútnál, a 3407. sz úton tervezett csomópont független beavatkozás

17 ART Vital Kft.



18 ART Vital Kft.



4. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE

Beépítésre szánt terület Megnevezés

színkód

Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközponti vegyes terület Intézményterület Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari gazdasági terület Különleges terület: - idegenforgalmi terület - strand területe - mezőgazdasági üzemi terület - lovas turizmus területe - záportározó területe - sport terület

terület – felhasználás kiterjedése (ha) meglévő változott 47,62 47,62 22,05 30,18 220,4 215,82 22,69 22,69 6,14 6,14 24,92 31,01 212,28 245,44

133,51

135,34

Beépítésre nem szánt terület Megnevezés

színkód

Gazdasági erdőterület Védelmi erdőterület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Kötöttpályás közlekedési terület Közpark Különleges terület: - temető terület - kegyeleti park - jóléti tó területe - burkolt vagy fásított köztér

19 ART Vital Kft.

terület – felhasználás kiterjedése (ha) meglévő változott 117,82 221,62 64,74 64,74 8146,26 8005,11 147,68 135,0 222,68 222,68 16,33 16,33 44,39 44,39 6,06 6,06 23,49

32,71

Kaba Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A területrendezési és településrendezési tervek kapcsolatát szabályozó, - a települési önkormányzatok részére kötelező jogszabályok: o az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT), o a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv), - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési önkormányzatok részére kötelező jogszabály: o megyei területrendezési tervről szóló 19/2011.(XII.1.) sz. megyei önkormányzati rendelet Mivel a hatályos megyei területrendezési terv legutóbbi módosítása óta az országos területrendezési terv meg változott, azaz a megyei területrendezési terv rajzi munkarészei ellentétesek az országos területrendezési terv tervlapjaival, ezért a településrendezési eszközök készítése, módosítása során – e helyzet fennállásáig - szükséges az országos területrendezési terv tervlapjainak vizsgálata, valamint a megyei területrendezési terv rajzi munkarészeivel való összevetés.

Övezeti érintettség Ssz.

1.

Övezetek megnevezése

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség

2.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség

3.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vegyes terület-felhasználású térség

4.

MTrT szerinti terület

Hatályos terv szerinti terület

Módosítás után a terület nagysága

Változás mértéke

Közigazgatási területen

Tervezési területen

érinti

érinti

194,49

85,54

43%

172,91

88%

+88,23

45%

érinti

7956,66

7512,21

94%

7495,74

93,8%

-16,47

0,2%

-

-

-

-

-

-

-

érinti

ha

ha

ha

%

ha

%

%

nem érinti

nem érinti

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség

érinti

érinti

1119,90

1119,90

100%

1119,90

100%

0

0%

5.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálkodási térség

érinti

érinti

233,92

233,92

100%

231,73

99%

-2,19

1%

6.

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség*

érinti

érinti

76,96 (km)

76,96 (km)

100%

76,96 (km)

100%

0

0%

7.

A magterület övezete

érinti

érinti

920,04

920,04

100%

920,04

100%

0

0%

8.

Az ökológiai folyosó övezete

érinti

érinti

216,66

216,66

100%

216,66

100%

0

0%

9.

A pufferterület övezete

érinti

érinti

204,83

204,83

100%

204,83

100%

0

0%

0

0

0%

0

0%

0

0%

10.

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete

nem érinti

nem érinti

11.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

érinti

érinti

2030,22

2030,22

100%

1941,99

95,65%

-88,23

4,35%

12.

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete

érinti

érinti

102,58

102,58

100%

102,58

100%

0

0%

13.

Az erdőtelepítésre javasolt terület

nem érinti

nem érinti

0

0

0%

0

0%

0

0%

14.

Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

nem érinti

nem érinti

0

0

0%

0

0%

0

0%

15.

A világörökség és világörökség várományos terület övezete

nem érinti

nem érinti

-

-

-

-

-

-

-

16.

Országos vízminőség védelmi terület övezete

érinti

érinti

9500,69

9500,69

100%

9500,69

100%

0

0%

17.

A Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

nem érinti

nem érinti

0

0

0%

0

0%

0

0%

18.

Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

nem érinti

nem érinti

0

0

0%

0

0%

0

0%

19.

A rendszeresen belvízjárta terület övezete

érinti

érinti

1442,82

1442,82

100%

1442,82

100%

0

0%

20.

A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

nem érinti

nem érinti

0

0

0%

0

0%

0

0%

21.

A honvédelmi terület övezete

nem érinti

nem érinti

0

0

0%

0

0%

0

0%

22.

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

érinti

érinti

1196,86

1196,86

100%

1196,86

100%

0

0%

* Az igénybevett műszaki infrastruktúra hossza az M4-es vonatkozásában módosított nyomvonallal került kiszámításra. 20 ART Vital Kft.



1. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: követelmény:

a) pont: az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; OTrT 7.§ (1) bekezdés: Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a területrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén

a MTrT erdőgazdálkodási térségének a területe összesen (A)

tervezett módosítással az erdőterület csökkenése/növekedése

+88,23 ha

(lásd 1. sz. rajzi melléklet)

a tervezett módosítása után az erdőterület (C)

172,91 ha

194,49 ha

az OEA szerint erdőterületnek minősülő terület (B)

85,54 ha

a hatályos településszerkezeti tervben az erdő terület

85,54 ha

(A) x 0.85 ≤ (C), és (B) x 0.95 ≤ (C), tehát a követelmény teljesül.

21 ART Vital Kft.



2. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: követelmény:

b) pont: a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki.


a MTrT mezőgazdasági térségének a területe összesen (A)


a hatályos településszerkezeti tervben a mezőgazdasági terület a tervezett módosítással a mezőgazdasági terület csökkenése/növekedése a tervezett módosítás után a mezőgazdasági terület (B)

7956,66 ha 7512,21 ha -16,47 ha

7495,74 ha (A) x 0.85 ≤ (B), és a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes területfelhasználási egység nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül.

22 ART Vital Kft.



3. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vegyes területfelhasználású térség

követelmény:

OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) pont: a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; jogszabály-értelmezés: A rendelkezés a települési területfelhasználási kategóriák közül itt kizárólag a nagyvárosias lakóterület kijelölését tiltja, minden más települési területfelhasználási egység kijelölhető a vegyes területfelhasználású térség területén. a MTrT vegyes területfelhasználású térségének a területe 0 ha összesen (A) a hatályos településszerkezeti tervben a vegyes területfelhasználású térség területén - mezőgazdasági területbe sorolt terület


0 ha

- erdőterületbe sorolt terület a tervezett módosítással a vegyes területfelhasználású térség területén - mezőgazdasági területbe sorolt terület csökkenése/növekedése

0 ha

- erdőterületbe sorolt terület csökkenése/növekedése tervezett módosítás után a vegyes területfelhasználású térség területén - mezőgazdasági területbe sorolt terület (B)

0ha

- erdőterületbe sorolt terület (C)

0 ha

0 ha

0 ha (A) x 0.85 ≤ (B+C), és a vegyes területfelhasználású térségben nagyvárosias lakóterület nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül.

23 ART Vital Kft.



4. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség

követelmény:

OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) pont: a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; A városias települési térség az alábbi területfelhasználási egységekbe kerület besorolásra:

a lehetőség kihasználása: (lásd 4. sz. rajzi melléklet)

- Településközponti vegyes terület - Intézményterület - Kisvárosias lakóterület - Kertvárosias lakóterület - Falusias lakóterület - Különleges terület - Ipari gazdasági terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

24 ART Vital Kft.



5. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálkodási térség

követelmény:

OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: e) pont: a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén (lásd 5. sz. rajzi melléklet)

a MTrT vízgazdálkodási térségének a területe összesen (A) a hatályos településszerkezeti tervben a vízgazdálkodási terület a tervezett módosítással a vízgazdálkodási területének csökkenése/növekedése területe a tervezett módosítás után a vízgazdálkodási terület (B)

233,92 ha 233,92 ha -2,19 ha

231,73 ha (A) x 0,90 ≤ (B), és a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül.

25 ART Vital Kft.



6. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség OTrT 6.§ (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: f) pont: az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

követelmény:

a követelmény teljesítése: (lásd 6. sz. rajzi melléklet)

OTrT 9.§ (5) bekezdés: A kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek készítése során a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. OTrT 9/A.§: A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyben a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. OTrT 10.§ (4) bekezdés: Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyiterv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. OTrT. 12/A § (4) bekezdés: A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat. A település közigazgatási területén az építmények által igénybe vett térség az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe került besorolásra. Az országos infrastruktúra-hálózatok nyomvonalai és az egyedi építmények helye a településszerkezeti tervben meghatározásra kerültek. Az MTrT-ben szereplő országos vasúti mellékvonalak területe a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe került besorolásra. A településszerkezeti terv az árvízi tározók helyének figyelembe vételével készült. Az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helye az MTrT-ben meghatározott térbeli rend figyelembevételével került feltüntetésre.

26 ART Vital Kft.


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A település közigazgatási területén a módosítással érintett műszaki infrastruktúra

hossza a MTrT térségi szerkezeti tervében (A)

76,96 km

hossza a hatályos településszerkezeti tervben

76,96 km

hosszának csökkenése/növekedése a tervezett módosítással hossza a tervezett módosítás után (B) (A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05. A fentiek szerint a követelmények teljesülnek.

27 ART Vital Kft.

0 km 76,96 km



7. A magterület övezete (MTrT 3.1. sz. mell.)

követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt mag terület övezet

OTrT. 12/A § (4) bekezdés: A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.

területe a MTrT térségi szerkezeti tervében (A)

920,04 ha

területe a hatályos településszerkezeti tervben

920,04 ha

területének csökkenése/növekedése a tervezett módosítással területe a tervezett módosítás után (B)

0 ha

920,04 ha

(lásd 7. sz. rajzi melléklet) (A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül.

követelmény:

a követelmény teljesítése: (lásd 7. sz. rajzi melléklet) követelmény:


OTrT 17. § (1) bekezdés: Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) pont: a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) pont: a kijelölést más jogszabály nem tiltja. OTrT 17. § (2) bekezdés: Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. A település közigazgatási területén új beépítésre szánt terület felhasználás nem került kijelölésre. OTrT 17. § (4) bekezdés: Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. Az OTrT 17. § (4) bekezdés szerinti követelmény teljesítését a helyi építési szabályzat alábbi pontja biztosítja: 4. § (4) és (5) bekezdése, a 20. § (15) bekezdés OTrT 17. § (6) bekezdés: Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

a követelmény A település közigazgatási területén új külszíni művelésű bányatelek teljesítése: övezete nem került kijelölésre. (lásd 7. sz. rajzi melléklet)

28 ART Vital Kft.



8. Az ökológiai folyosó övezete (MTrT 3.1. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt ökológiai folyosó övezet (lásd 8. sz. rajzi melléklet)



216,66 ha


216,66 ha

területének csökkenése/növekedése a tervezett módosítással területe a tervezett módosítás után (B)

0 ha

216,66 ha

(A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül.

követelmény:


OTrT 18. § (1) bekezdés: Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) pont: a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) pont: a kijelölést más jogszabály nem tiltja. OTrT 18. § (2) bekezdés: Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természet közeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése A település közigazgatási területén új beépítésre szánt terület felhasználás nem került kijelölésre.

OTrT 18. § (4) bekezdés: Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és követelmény: kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az OTrT 18. § (4) bekezdés szerinti követelmény teljesítését a helyi építési a követelmény szabályzat alábbi pontja biztosítja: teljesítése: (lásd 8. sz. rajzi melléklet) 4. § (4) és (5) bekezdése, a 20. § (15) bekezdés követelmény:

OTrT 18. § (5) bekezdés: Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

a követelmény A település közigazgatási területén új külszíni művelésű bányatelek teljesítése: övezete nem került kijelölésre. (lásd 8. sz. rajzi melléklet) 29 ART Vital Kft.



9. A pufferterület övezete (MTrT 3.1. sz. mell.)

követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt puffer terület övezet



204,83 ha


204,83 ha

területének csökkenése/növekedése a tervezett módosítással

(lásd 9. sz. rajzi melléklet) területe a tervezett módosítás után (B)

0 ha

204,83 ha

(A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. követelmény:

a követelmény teljesítése:

OTrT 19.§: Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha a terület a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. A település közigazgatási területén új beépítésre szánt terület felhasználás nem került kijelölésre.


30 ART Vital Kft.



10. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete (MTrT 3.2. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezet



0 ha


0 ha


0 ha

területe a tervezett módosítás után (B)

0 ha

(A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. követelmény: a követelmény teljesítése:

OTrT 13/A.§: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki Az övezet nem érinti a települési közigazgatási területét!

31 ART Vital Kft.



11. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (OTrT 3.3. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt jó termőhelyi adottságú szántóterületek övezet (lásd 11. sz. rajzi melléklet)

OTrT 13/B. §: A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület terület-felhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

területe az OTrT térségi szerkezeti tervében (A)

2030,22 ha


2030,22 ha




32 ART Vital Kft.

-88,23 ha

1941,99 ha



12. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete (MTrT 3.4. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezet (lásd 12. sz. rajzi melléklet)



102,58 ha


102,58 ha



0 ha

102,58 ha

(A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. követelmény: a követelmény teljesítése: (lásd 12. sz. rajzi melléklet) követelmény:


OTrT 14. §. (1) bekezdés: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

OTrT 14. §. (2) bekezdés: Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A település közigazgatási területén új külszíni művelésű bányatelek övezete nem került kijelölésre.

33 ART Vital Kft.



13. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (MTrT 3.3. sz. mell.) követelmény: a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt erdőtelepítésre alkalmas terület övezet

OTrT. 12/A § (4) bekezdés: A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat. területe a MTrT térségi szerkezeti tervében (A) területe a hatályos településszerkezeti tervben területének csökkenése/növekedése a tervezett módosítással területe a tervezett módosítás után (B)

(A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. a követelmény területe a MTrT térségi szerkezeti teljesítése: tervében (A) A település területe a hatályos közigazgatási településszerkezeti tervben területén az területének államigazgatási csökkenése/növekedése a szervek előzetes adatszolgáltatásának tervezett módosítással figyelembe vételével csökkenése/növekedése lehatárolt kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek területe a tervezett módosítás után övezet (B)

követelmény: a követelmény teljesítése:

0

ha

0

ha

0

ha

0

ha

0

ha

0

ha

0

ha

0

ha

OTrT 19/A.§: Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét!

34 ART Vital Kft.



14. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (OTrT 3.5. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt országos jelentőségű tájképvédelmi területe övezet



0 ha


0 ha


0 ha


0 ha




követelmény:


OTrT 14/A.§. (2) bekezdés: Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét!

OTrT 14/A.§. (3) bekezdés: Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét!

OTrT 14/A.§. (4) bekezdés: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét!

35 ART Vital Kft.



követelmény:


OTrT 14/A.§. (5) bekezdés: Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét!

36 ART Vital Kft.



15. A világörökség és világörökség várományos terület övezete (OTrT 3.6. sz. mell.) követelmény:


14/B. § (1) bekezdés: A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Az övezet közigazgatási területet nem érint.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi követelmény:


követelmény:


követelmény:


várományos területen: a) pont: a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, Az övezet közigazgatási területet nem érint.

b) pont: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető,

Az övezet közigazgatási területet nem érint.

c) pont: a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. Az övezet közigazgatási területet nem érint.

37 ART Vital Kft.



16. Az országos vízminőség-védelmi terület övezete (OTrT 3.7. sz. mell.) OTrT. 12/A § (4) bekezdés: A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.

követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt országos jelentőségű tájképvédelmi területe övezet

követelmény:



9500,69

ha


9500,69

ha

0

ha

9500,69

ha



(A) x 0,95 ≤ (B) ≤ (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. OTrT 15.§ (2) pontja: Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az OTrT 15. § (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítését a helyi építési szabályzat alábbi pontja biztosítja: 7. § (2); 14. § (5); 15. § (7); 17. § (1) d); 17. § (3) e)

követelmény:

OTrT 15.§ (3) pontja: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.


A település közigazgatási területén új külszíni művelésű bányatelek övezete nem került kijelölésre.

38 ART Vital Kft.



17. A Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete (OTrT 3.8. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt nagyvízi meder terület övezet



0 ha


0 ha


0 ha


0 ha


OTrT 16.§: A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét!

39 ART Vital Kft.



18. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (MTrT 3.9. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezet



0 ha


0 ha


0 ha


0 ha


OTrT 11. § (1) bekezdés: A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel. Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét!

40 ART Vital Kft.



19. A rendszeresen belvízjárta terület övezete (MTrT 3.11. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt rendszeresen belvízjárta terület övezet (lásd 19. sz. rajzi melléklet)



1442,82 ha


1442,82 ha



0 ha

1442,82 ha



OTrT 23.§: A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A veszélyeztetett területekre vonatkozó előírásokat a rendelet tervezet 8. §-a tartalmazza.


41 ART Vital Kft.



20. A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (OTrT 3.9. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezet



0 ha


0 ha


0 ha


0 ha


követelmény:


OTrT 16/C. § : A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az övezet a közigazgatási területet nem érinti.

42 ART Vital Kft.



21. A honvédelmi terület övezete (MTrT 3.13. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt honvédelmi terület övezet



0 ha


0 ha


0 ha


0 ha



OTrT 27/A.§: A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az övezet a közigazgatási területet nem érinti.

43 ART Vital Kft.



22. Az térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (MTrT 3.6. sz. mell.) követelmény:

a követelmény teljesítése: A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (lásd 22. sz. rajzi melléklet)



1196,86 ha


1196,86 ha



0 ha

1196,86 ha



követelmény:


OTrT 21.§. (1) bekezdés: A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Új beépítésre szánt terület kijelölésre nem került az övezetben.

OTrT 21.§. (2) bekezdés: A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az OTrT 21. § (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítését a helyi építési szabályzat alábbi pontja biztosítja: 18. § (4) c) bekezdése OTrT 21.§. (3) bekezdés: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

44 ART Vital Kft.


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA a követelmény teljesítése: (lásd 22. sz. rajzi melléklet) követelmény:


követelmény:


A település közigazgatási területén új külszíni művelésű bányatelek övezete nem került kijelölésre.

OTrT 21.§. (4) bekezdés: Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Az OTrT 21. § (4) bekezdés szerinti követelmény teljesítését a helyi építési szabályzat alábbi pontja biztosítja: 4. § (4) és (5) bekezdése OTrT 21.§ (5) bekezdés: A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településképvédelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. A településszerkezeti és a szabályozási terveken az érintett övezetek, területek határai kijelölésre kerültek.

45 ART Vital Kft.



RAJZI MELLÉKLETEK Javasolt a változással érintett területfelhasználási egység, illetve övezet - MTrT-ben szerinti kiterjedésének, - hatályos TrT szerinti kiterjedésének, - TrT tervezett módosítása szerinti kiterjedésének térképi bemutatása. Ssz.

Övezetek megnevezése

1. melléklet

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség

2. melléklet

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség

4. melléklet

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség

5. melléklet

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálkodási térség

6. melléklet

A Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség

7. melléklet

A magterület övezete

8. melléklet

Az ökológiai folyosó övezete

9. melléklet

A pufferterület övezete

11. melléklet

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

12. melléklet

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete

16. melléklet

Országos vízminőség védelmi terület övezete

19. melléklet

A rendszeresen belvízjárta terület övezete

22. melléklet

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

46 ART Vital Kft.



1. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség

47 ART Vital Kft.



2. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség

48 ART Vital Kft.



4. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség

49 ART Vital Kft.



5. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálkodási térség

50 ART Vital Kft.



6. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség

51 ART Vital Kft.



7. A magterület övezete

52 ART Vital Kft.



8. Az ökológiai folyosó övezete

53 ART Vital Kft.



9. A pufferterület övezete

54 ART Vital Kft.



11. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

55 ART Vital Kft.



12. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete

56 ART Vital Kft.



16. Országos vízminőségvédelmi terület övezete

57 ART Vital Kft.



19. A rendszeresen belvízjárta terület övezete

58 ART Vital Kft.



22. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

59 ART Vital Kft.



6. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE Az Étv.-ben meghatározott biológiai aktivitás értéke a település módosítással érintett területén, az alábbiak szerint változik a tervezett állapot és a jelenlegi állapot tekintetében, a változással érintett területeket figyelembe véve:  Jelenlegi aktivitási érték: 609,22 érték  Területváltozást követő érték: 1037,34 érték Az aktivitási érték a beavatkozást követően nem csökkent, így a terület biológiai aktivitási értéke a területek változásával fenn tartható. Kaba Város változással érintett területeire vonatkozó jelenlegi biológiai aktivitásérték

Ssz.

Megnevezés

Érték

Terület aktivitási értéke

Terület mérete (ha)

1.

Területhasználat

értékmutató

2.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

3

Lakóterület

6.

Kertvárosias lakóterület

2,7

0

0

7.

Falusias lakóterület

2,4

8,13

19,51

11.

GAZDASÁGI TERÜLET

12.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

0,4

0

0

13.

Ipari terület

0,4

0

0

17.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

31.

Mezőgazdasági üzemi terület

0,7

3,30

2,31

33.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

40.

ERDŐTERÜLET

42.

Gazdasági rendeltetésű erdőterület

9,0

0

0

44.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

45.

Kertes mezőgazdasági terület

5,0

12,77

63,85

46.

Általános mezőgazdasági terület

3,7

141,5

523,55

51.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT

56.

Temető területe 80% zöldfelülettel

0

0

6 Összesen:

60 ART Vital Kft.

609,22



Kaba Város változással érintett területeire vonatkozó változott biológiai aktivitásérték

Ssz.

Megnevezés

Érték

Terület aktivitási értéke

Terület mérete (ha)

1.

Területhasználat

értékmutató

2.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

3

Lakóterület

6.

Kertvárosias lakóterület

2,7

8,13

21,95

7.

Falusias lakóterület

2,4

3,55

8,52

11.

GAZDASÁGI TERÜLET

12.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

0,4

6,09

2,43

13.

Ipari terület

0,4

33,16

13,26

17.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

31.

Mezőgazdasági üzemi terület

1,05*

1,84

1,93

33.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

40.

ERDŐTERÜLET

42.

Gazdasági rendeltetésű erdőterület

9,0

103,77

933,93

44.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

45.

Kertes mezőgazdasági terület

5,0

0

0

46.

Általános mezőgazdasági terület

3,7

0

0

51.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT

56.

Temető területe 80% zöldfelülettel

9,22

55,32

6 Összesen:

61 ART Vital Kft.

1037,34

t erv leírása Art Vit al Tervező, Ép ít ő és július ART Vital Kft

Recommend Documents