KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA. Készítette: Róka László Pszichológia szakkör 2011 tavasz

KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA Készítette: Róka László Pszichológia szakkör 2011 tavasz

Tartalom  Egy kis elmélet

 Bűnözés és intellektus  Pszichopaták  Nemi erőszak  Kihallgatás  Poligráf

 Túsztárgyalás

Kikkel foglalkozik a kriminálpszichológia?  Az ép tudatú, beszámítható személyekkel

foglalkozik = aki ismeri a társadalmi szabályokat, mégis megszegi  Alkohol befolyása alatt is beszámítható  Kivéve az ún. patológiás részegség (amikor először issza le magát valaki)  És kábítószer befolyása alatt is

 Kivéve: ha tudtán kívül drogozták be

Eseti vs. visszaeső elkövető Eseti/ krízis elkövető  Hirtelen, jól

behatárolt események vezettek el a bűncselekményig  Társadalmilag jól adaptált  Nincs antiszociális tendencia

Krónikus/ visszaeső elkövető  Ismétlik a bűnöket  A börtönlakók ¾

része  A kriminalitás életformává vált  Kimutatható antiszociális tendencia

Társadalmi dezorganizáció  Szociális kontroll közösségekből épül fel a társadalom  Akkor működik, ha ezek a közösségek közös

értékeket vallanak, és szoros kölcsönhatásban állnak egymással

 Ha a közösségek közt dezorganizáció van,

széthullik a szociális háló  A bajt jelzi, ha a lakók már nem ismerik egymást, nincs interakció köztük  falu vs lakótelep

Társadalmi dezorganizáció jelei:  Lakatlan házak, roncsautók

 Szemét az utcákon  Nyilvános koldulás  Nyilvános alkoholizálás  Nők, gyerekek molesztálása  Kábítószer, szerencsejáték

Társadalmi dezorganizáció menete:  Széthullás kezdete: hamarabb alakul ki a

kedvezőtlen kép  Ezt követi a bűnözés erősödése

 Végül a környezet fő mozgatójává válik, és a

becsületes, magukat megvédeni képtelen emberek elvándorolnak

Anómia-elmélet  A társadalom mindenki számára

kijelöli az elérendő célokat, és a szükséges eszközöket  Anómia: ha a civilizáció szabta célok a legális eszközökkel elérhetetlennek tűnnek  Pl. amikor a meggazdagodás

fontosabbá válik a tisztességnél  Amikor nem hisznek a „tisztességes vagyon”-ban

Labelling-elmélet  A bűnözővé válás címkézéssel kezdődik  B.A. cselekedeteire nem pusztán reagálnak,

de sajátos módon interpretálják azokat  Szekunder deviancia: az a deviáns, akit a többség annak tart  A környezetében elterjed a rosszhíre, végül ő maga is elhiszi

Lombroso: a született bűnözőmodell  A bűnözők elmebetegek

 Defektusuk örökletes  Lombroso-arc  Később többen megcáfolták

Bűnözés és intellektus  A Juke család és Texasi láncfűrészes  A Wechsler-féle IQ-tesztben csak 1

pont különbség a bűnözők és civilek között  Általában inkább a verbális IQ-ban találnak különbséget→ nehézség az iskolai teljesítményben  A le nem bukott bűnözők IQ-ja magasabb lehet!!

XYY-bűnözők  Magas termet  Átlag alatti IQ

 Eseti agresszió  Nem minden esetben bűnöző, de több a letartóztatás, mint a normál populációban  Ezt okozhatja a feltűnő megjelenésük is

Pszichopata bűnözők  Nem minden pszichopata lesz bűnöző…  Magasabb ingerküszöb  Nem figyel mások érzéseire  A büntetésre való érzékenység

alacsony  Nem fél, nem tanul

Az erőszaktevő személyisége  Erős hit az erőszakmítoszokban (hiszi, h a férfinak erősnek és erőszakosnak kell lennie)  Hiszik, hogy jogosan tették, hogy „kijárt nekik”  = „tulajdonosi szemlélet”

 Többségük racionális terv alapján

teszi, nem „ösztön-elkövető”  Átlagosan 15-25 évesek  Legtöbbször városban

„Fiatal hím”-szindróma  Az alkotás fiatal példányok tevékenysége

minden fajnál  Aktív megküzdésre utal Mai megjelenése a társadalomban:  A fiatal, és stabil egzisztenciával nem rendelkező (=nőtlen, ismeretlen, munkanélküli) férfiak hajlamosak leginkább:  Kiemelkedő művészeti/tudományos eredmények

produkálására  Erőszakos bűncselekmények elkövetésére

A nő, mint áldozat  Az áldozat szerepet játszik áldozattá válásában  Az elkövető valamilyen praktikus

szempont alapján választ áldozatot  Egyedülálló, ill. hierarchiában alul álló nők veszélyeztetettebbek  Az áldozatok 2/3-a ismeri az elkövetőt, korábban tesztelték őket

Nemi erőszak  Akut fázis (Kb. 2 hétig)  Érzelmi reakciók széles skálája (zokogás, dühroham,

  

  



zavart kacagás, stb.), ezek hirtelen váltakozása Nem tudja felfogni, hogy mi történt Túlkontrolálja érzelmeit Egész testre kiterjedő erős fájdalomérzet Alvási zavarok, rémálmok evészavarok Külső elcsúfítása Bűntudat, megbélyegzettség érzése

Nemi erőszak Reorganizációs fázis  Az élettér beszűkül (nem megy el

otthonról)  Mindenhová kísérő kell → fóbiás tünetzavar  Túlzott óvatosság, szorongás  Lemond a hobbijairól = Elkerülő viselkedés  Sokan lakhelyet váltanak  Nehéz kitalálni, hogy ki legyen a segítő, általában nőt választanak

Kihallgatás  Addig kell növelni a feszültséget, amíg kész nem lesz az összefüggő vallomástételre  Ha belefogott, ne kérdezzünk közbe, ne

zavarjuk meg, és ne csökkentsük a feszültséget  Mindig kell az indíték!

Kihallgatás menete  Felkészülés (ügy alapos ismerete, több verzió

felvázolása)  Kezdéskor személyazonosság tisztázása  Érdemi rész  Eredmények rögzítése és értékelése (a gyanúsított is aláírja)

Kérdéstípusok kihallgatáskor  Nyílt kérdés  elgondolkodtat, kitárulkozásra bíztat

 Zárt kérdés  információk pontosítása (igen/nem, számadatok, stb.)

 Alternatív kérdés  állásfoglalásra kényszerít

Kérdéstípusok kihallgatáskor  Tükörkérdés  a kihallgatott véleményét tükrözzük, hogy

pontosítsuk a sztorit

 Staffétakérdés  Korábbi, felszínes infók tisztázása, a

történet továbbgördítése

 Csapdakérdés  Valótlant állítunk, hátha elszólja magát

 Polemikus kérdés  A kihallgatott helyzete súlyosságát

hangsúlyozzuk

Poligráfos hazugságvizsgáló  Nem a hazug gondolatokat méri,



  

hanem a szorongásra utaló fiziológiaijeleket Minimum 3 mérési mód: légzés, pulzus, bioáram, vérnyomás, verejtékezés, stb. Új alternatívák: mikromimika, szemmozgások detektálása Kiskorúakkal nem végezhető el A kérdezőnek az ügy minden részletét ismernie kell

Legismertebb poligráfos módszerek  Feszültségcsúcs-módszer

 A bűnügyek nem minden részletét hozzák

nyilvánosságra, helyenként direkt torzítanak a sajtóban  Különböző részletek közül mi az, amit csak az elkövető ismerhet

 Kontrollkérdés-módszer  Mely kérdések okoznak nagyobb

feszültséget

 R/1- módszer (1947-ig)  Keverték az ártatlan és az agresszív

kérdéseket ↔Magában a kérdés is szorongáskeltő volt

Hogyan csapjuk be a hazugságmérőt?     

Lazítás, relaxáció Önámítás Önkarmolás, tű a zokniban, stb. = fájdalom okozása Köhögés, kar feszítése

DE: Ezek is max. összezavarják az eredményeket, nem láttatják a hazugságot igazságnak!

Túsztárgyalás  Véletlen túszhelyzet

 Áltúsz-helyzet  Öngyilkos-jelöltek  A túszhelyzet egy rövid és rendkívül intenzív pszichoterápia  3 kategóriába sorolják: őrült, bűnöző vagy

fanatikus  Stockholm-szindróma

Túsztárgyalás  Minden esetben csapatmunka (válságkezelő

parancsnokság)  Igazodni kell a túszejtő gondolkodásához  Először csak megfigyeljük, beszéltetjük

 Utána fokozatosan fordítunk a beszélgetés

irányán  Fontos, h tudjuk, h mit akar, mi a célja  Gondolkodtassuk el, hogy mi történik, ha folytatja, és mi ha feladja

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!