Önálló labor beszámoló 2011 tavasz

Önálló labor beszámoló 2011 tavasz

Ágensszervezetek ambiens intelligens terekben

Készítette: Korom-Vellás Judit Konzulens: Dobrowiecki Tadeusz 2011. május 23.

Korom-Vellás Judit, GPJMDX

Tartalomjegyzék 1. Célok, követelmények 2. Esettanulmány 3. Specifikáció 4. Rendszerterv 5. Adatbázis 6. Információ ki- és bemenet 7. Tevékenységek felismerése és szabályillesztés 8. További célok, összegzés 9. Felhasznált irodalom

1. Célok, követelmények A félév során egy olyan rendszer részletes terveit kezdtem el kialakítani, ami idős vagy beteg emberek otthonában telepíthető, és a mindennapi életvitelüket segíti. A rendszerhez tartozik egy érzekelőhálózat, ami különböző adatokat rögzít, amiknek a segítségével megállapítható, hogy szükséges-e valamilyen módon beavatkozni. A fejlesztés során a következő tulajdonságokat kell szem előtt tartani: Robusztusság: a hibás működésnek súlyos következményei lehetnek, a felesleges riasztások miatt az emberek elvesztik a bizalmukat a rendszerrel szemben. Ezért úgy kell tervezni, hogy váratlan helyzetekben (egy vagy több érzékelő elromlik, rendellenes adatokat jelez, vagy semmit) tovább működjön, persze nem teljes hatékonysággal. Hosszú élettartam: a felhasználási területből következő igény. Személyre szabhatóság: az a cél, hogy minél szélesebb körben használható legyen a rendszer, ezért igazodnia kell a felhasználó egyéni igényeihez és anyagi lehetőségeihez. Bővíthetőség. Egyszerű kezelés, minimalizált grafikus felület: mivel nem várható el a felhasználóktól, hogy informatikai ismeretekkel rendelkezzenek, különösen az idős emberektől, ezért a lehető legegyszerűbb, grafikus felületet kell megvalósítani. Hasznos lehet, ha szöveg felolvasási képessége is van, mert az idősek általában rosszul látnak, ezért csak nehezen tudnak olvasni.

2


2. Esettanulmány A munka során először egy esettanulmányt végeztem, elmentem egy idős hölgy lakására, és elbeszélgettem a rokonaival. Az idős hölgy: − 80 év feletti − ízületi gyulladása van − csak járókerettel vagy tolószékkel tud közlekedni − kötelező diétát tart (lisztérzékeny) − rendszeresen többféle gyógyszert szed − kezdődő demencia jelei mutatkoznak nála A következő listákban gyűjtöttem össze, hogy egy átlagos napja hogyan zajlik, milyen gyógyszereket szed, illetve miben segítenek neki a rokonai, amikor meglátogatják. A lakásban található helyiségek: előszoba, szoba, konyha, spejz, fürdőszoba. − Mindennapi tevékenységek (a napi rutint szigorúan betartja) − felkelés − ágyazás, felöltözés − reggeli: elkészítés, evés, mosogatás − telefon − pihenés − 9-11 között: átveszi az ételt a futártól − ebéd befizetés: heti1 − rádió hallgatás, olvasás − ebéd: pakolás, elkészítés, evés, mosogatás − pihenés → beviszi az elemlámpát − telefon − vacsora: pakolás, készítés, evés, mosogatás − roló felhúzás, függöny behúzás, ajtó bezárás − viráglocsolás (alacsonyan lévők): 1-2-3 naponta − mosakodás − telefon − lefekvés −

Gyógyszerek − többféle: napi1/napi2/napi3/heti1 − evés előtt/alatt/után − különböző időpontban különböző mennyiség − kenőcs (eseti) − fáslizás: napi3 − kifogyás előtt 1 héttel → orvosnak telefonálni

−

Segítséggel kellene végezni: ezeket a tevékenységeket egyedül is el tudja végezni, de nem lenne szabad − étel melegítés − függöny elhúzás − mosás (kisebb) − gáz, villany leolvasás, bejelentés telefonon: havi1

−

Segítség nélkül nem végezhető: ezeket egyedül nem tudja elvégezni − hajmosás: havi1 3

Korom-Vellás Judit, GPJMDX − − − − − − − − − − − − − −

nagyobb mosakodás: havi1 szemetet levinni: 5 naponta postát felvinni: 2-3 naponta vásárlás (élelmiszer, pipere, vegyszer): 2-3 naponta gyógyszereket kiváltani (amikor kifogy) takarítás porszívózás, söprés: heti1 felmosás: 2-3 hetente fürdőszoba: 3-4 hetente nagytakarítás: 2 havonta nagymosás: 3-4 hetente viráglocsolás (magasan lévők): 1-2-3 naponta fűtés bekapcsolás: minden nap

időnként különböző szakemberek járnak hozzá hogy kezeljék, az orvoshoz pedig neki kell elmennie − gyógytornász (eseti): adott időpontban, 30-45 perc torna, heti 2-3 alkalom − speciális gyógyszer (injekció, eseti): minden nap, 15 napig − orvos: 2 havonta el kell menni, minimum 2 ember + autó szükséges, gyógyszerek listája és mennyiségei megváltozhatnak

Azt is megkérdeztem, hogy milyen formában jelenjenek meg a figyelmeztetések, hogy mindig észrevegye őket, és hallgasson is rájuk. − ne legyen ijesztő, de határozott hang (pl telefoncsörgés), ne hasonlítson szirénára − rövid, tömör üzenet − nagy betű, kép − ha elfelejti, akkor meg kell ismételni − új eszköz kezelését nem tudja megtanulni − fali vagy asztali kijelző: jól látható helyen, abban a helyiségben ahol éppen van, kell hangjelzés is − legfontosabb esetek: gyógyszerbevétel, baleset

3. Specifikáció A rendszer felhasználói különböző csoportokat alkotnak, és ezek a csoportok különböző funkciókhoz férhetnek hozzá. Nagymama: az idős személyt neveztem el így. Figyelmeztetéseket kap a rendszertől amikor elfelejt valamit, például befizetni az ebédet, vagy meghallgatni a kedvenc rádióműsorát. Képesnek kell lennie kikapcsolni a figyelmeztetést, ha a rendszer tévesen riasztott. Lekérdezhet különböző információkat, ha elfelejtett valamit, de a rendszer nem emlékezeti magától (mikor érkeznek hozzá látogatók, milyen gyógyszert vegyen be). Látogató: ebbe a csoportba tartozhat mindenki, aki belép a lakásba. A látogatók egy gombnyomással lekérdezhetik a nagymama aznapi programját, vagy a következő napokat, ez alapján eldönthetik, hogy mikor jönnek el legközelebb, és ezt megadják a rendszernek is. Ezen kívül a rendszer javasolhatja nekik, hogy miben segítsenek a nagymamának: viráglocsolás, szemét levitel, fűtés bekapcsolás... Rokon: a rokon felhasználói csoport a látogatóhoz nagyon hasonló, ugyanúgy lekérdezhet és megadhat információkat azzal a különbséggel, hogy bővebb

4

Korom-Vellás Judit, GPJMDX tevékenységlistához fér hozzá (takarítás, hajmosás...). Amikor ezek közül valamit elvégeznek, ezt megadják a rendszernek, aki így ütemezni tudja a következő alkalmat a tárolt gyakoriságok alapján. Baleset vagy vészhelyzet esetén a rokonok telefonos riasztást is kaphatnak. Szomszéd: a szomszédokat is riaszthatja a rendszer, mert valószínűleg ők tudnak a leghamarabb segíteni. Persze csak akkor, ha előtte beleegyeztek ebbe. Az eddigieken kívül igény szerint más felhasználói csoportok is lehetnek. Páldául a gyógytornász is lekérdezheti a nagymama programját a következő napokban, és megadhatja a következő látogatása időpontját. Ha a rendszerhez tartozik egy hordozható, grafikus felülettel rendelkező eszköz, akkor ezt elvihetik az orvoshoz, aki beírhatja a gyógyszerszedésben bekövetkező változásokat, vagy ellenőizheti, hogy az előírásokat betartja-e a nagymama. Ha a rokonnak vagy orvosnak saját elektronikus határidőnaplója van, a két rendszer összekapcsolódhat, és automatikusan egyeztethetnek egy megfelelő látogatási időpontot, amit az emberek jóváhagynak, ha megfelelő. A leírtakat az 1. ábra foglalja össze:

1. ábra

5


4. Rendszerterv A 2. ábra mutatja be a rendszer tervezett felépítését. A határvonalon található elemeken keresztül kapcsolódik a külvilághoz, ezeken valósul meg az információ ki- és bemenet. Az ellipszisek jelölik az adatbázis részeit, a téglalapok pedig a különböző számítási feladatokat megvalósító modulok.

2. ábra A nyilak mutatják be az információáramlás irányát. Az érzékelők adatait egy értelmező folyamatosan figyeli, és eltárolja a naplóba. Az értelmező fel is dolgozza a nyers adatokat, minden érzékelőnek egy bináris változót feleltet meg, aminek az értéke minden pillanatban vagy igaz, vagy hamis (esetleg ismeretlen, ha az érzékelő meghibásodott). Ezeket a feldolgozott adatokat szintén a naplóban tárolja el. A napló tartalmát egy valószínűségi következtető figyeli, és amikor felismer egy tevékenységet a listából, akkor bejegyzi a naplóba. Tehát a napló három szintből áll: nyers érzékelő adatok, bináris változókká alakított érzékelő adatok, felismert tevékenységek listája. A grafikus felhasználói felületen le lehet kérdezni a napló és a tervek tartalmát, illetve új adatokat bevinni. Az adatbevitelt leegyszerűsítjük, így nem kell szöveget beírni, hanem mindent legördülő listából lehet kiválasztani. Ehhez az objektumokról tárolt adatokat használjuk fel. A kommunikációs interfész az egyéb elektronikus rendszerrel történő kapcsolatot valósítja meg, rajta keresztül le lehet kérdezni a tervek tartalmát, és módosítani őket.

6

Korom-Vellás Judit, GPJMDX A tervekhez tartozik egy ütemező, ami az optimális ütemezést próbálja kialakítani. Ehhez be lehet állítani, hogy az adott szempontokat milyen sorrendben vegye figyelembe, pl: mindenre jusson idő, látogatás alatt minél több segítséget igénylő tevékenységet el lehessen végezni, az idős személy minél kevesebbet mászkáljon a helyiségek között… Az ütemezést a tevékenységekről tárolt adatok alapján valósítja meg (gyakoriság, ki végezheti). A szabályok írják le, hogy mikor, milyen akciót kell végrehajtani. A szabályillesztő folyamatosan figyeli a naplót és a terveket, és az illeszkedő szabályok közül a legnagyobb prioritásút alkalmazza. Ehhez kikeresi az akciók közül a megfelelőt, és utasítja a figyelmeztető vagy beavatkozó eszközt. A végrehajtott akciót bejegyzi a naplóba, hogy ne ismételje meg feleslegesen. A napló vagy a tervek megváltozása aktiválja, és csak azokat a szabályokat vizsgálja, amiknek a feltételében a megváltozott információ szerepel. A szabályokban a feltételek szerint gyorsan lehet keresni (pl. index állomány tartozik hozzá).

5. Adatbázis A rendszerben tárolt adatok részletes leírása, a rendszerterven ábrázolt csoportok szerint. tevékenység: lista az összes tevékenységről amivel a rendszernek foglalkoznia kell − név: egyértelmű azonosító − ki végezheti: az idős személy, látogató, rokon, orvos − megfigyelhetőség: megfigyelhető, nem megfigyelhető − gyakoriság: napi 3/2/1, 2-3 naponta, hetente, kéthetente, havonta, 2 havonta… − átlagos időtartam − csúszás időtartama (ha lehetséges) − megszakíthatóság − szükségesség: kötelező, ajánlott, opcionális, nem ajánlott, tilos akció: az összes lehetséges figyelmeztető üzenet, riasztás és beavatkozás adatai figyelmeztetések esetén: − szöveg, kép, hang: a megjelenítendő adatok − felület: a megjelenítő eszköz(ök) − időtartam − ismétlések száma − prioritás: ha több figyelmeztetés kellene egyszerre, melyik legyen előbb − következő fokozat: mi a teendő, ha eredménytelen (hangosabb figyelmeztetés, rokonok, mentők hívása) − kikapcsolás módja: a szükséges tevékenységet el kell végezni, vagy gombnyomással kikapcsolható riasztás esetén: − üzenet szövege − telefonszám beavatkozás esetén: − a beavatkozó eszköz azonosítója − a beállítandó érték szabály: azt adják meg, hogy mikor van szükség a rendszer beavatkozására, pl: kötelező tevékenység kihagyása, tiltott tevékenység végzése, balesetveszély − feltételek: feldolgozott érzékelő adatok, tevékenységek a naplóból, tervek − akció típus (figyelmeztetés, riasztás, beavatkozás) − akció azonosító napló: nyers érzékelő adatok, feldolgozott érzékelő adatok, felismert tevékenységek, végrehajtott figyelmeztetések és akciók 7

Korom-Vellás Judit, GPJMDX tevékenységek esetén: − tevékenység − idő − időtartam − hely − valószínűség: ha következtetett eseményről van szó − személy: aki végezte terv: a jövőben milyen eseményekre kell számítania a rendszernek − tevékenység − idő − időtartam − hely − szükségesség − személy objektum: a felhasználói felületen az információ bevitelt segíti (pl gyógyszerek listája) − név − típus (pl gyógyszer, háztartási gép, élelmiszer – igény esetén nyilvántartható az otthoni élelmiszerkészlet, lekérdezhetők a szavatossági idők) − tulajdonságok (szín, méret, szavatossági idő…) − lehetséges állapotok Gyógyszereknél a következő tulajdonságokat lehetne tárolni: − név − mennyiség − szín − méret − alak − szavatosság − bevétel gyakoriság − bevétel mennyiség

6. Információ ki- és bemenet Érzékelők Mivel az egyik fejlesztési cél, hogy minél szélesebb réteg használhassa ezt a rendszert, olyan érzékelőkre van szükség, amiket bármilyen lakásban telepíteni lehet, és lehetőleg minél egyszerűbbek és olcsóbbak legyenek. Bizonyos érzékelők, mint például a videokamera vagy mikrofon nem alkalmazhatók, mert túlságosan betolakodnak az emberek magánszférájába, félelmet keltenek. A [2] forrás készítői is ugyanezeket a szempontokat valósították meg, ezért az általuk bemutatott érzékelő hálózatot tekintettem példának. Ez alapján az esettanulmányban vizsgált lakásban a következő érzékelőket lehetne elhelyezni: nyomásérzékelők az ágyban, székekben és a padló alatt, amikkel megállapítható a megfigyelt személy tartózkodási helye. Különböző ablakok, ajtók, szekrények kinyitását, háztartási gépek bekapcsolását, és a vízhasználatot is meg lehetne figyelni. Az érzékelők adatai alapján néhány bináris változó kap értéket: − gyógyszeres fiók nyitva/csukva − hűtő ajtó nyitva/csukva − ablakok nyitva/csukva − bejárati ajtó nyitva/csukva 8

Korom-Vellás Judit, GPJMDX mikró bekapcsolva/kikapcsolva tűzhely bekapcsolva/kikapcsolva − villany felkapcsolva/lekapcsolva − fürdőkád, fürdőszobai csap, konyhai csap: megnyitva/elzárva − wc lehúzás − telefoncsörgés, beszélgetés − gázszivárgás − tűz − szoba, konyha, fürdő, előszoba, spejz: ott tartózkodik-e − ágy, fotel, konyhai szék: benne tartózkodik-e Egy illusztráció néhány változó értékeiről egy rövid időtartam alatt: − −

3. ábra A rendszerhez tartoznia kell egy grafikus felülettel rendelkező, hordozható eszköznek is, például okostelefon vagy PDA. Ezen keresztül valósul meg az információ lekérdezés és bevitel, illetve figyelmeztetéseket jelenít meg. Mivel az esettanulmányból az derült ki, hogy a legkritikusabb terület a gyógyszerbevétel, ezért a konyhaasztalon lehetne egy e-papír alapú kijelző, ami minden étkezés alatt megjeleníti a szükséges gyógyszereket a mennyiségekkel és bevételi utasításokkal együtt, két étkezés között pedig akár családi fényképek is lehetnek rajta. Azért lenne jó az e-papír, mert csak a kép frissítésekor fogyaszt energiát, így sokkal olcsóbb a működtetése. Beavatkozók A rendszer működéséhez nem feltétlenül szükségesek a beavatkozó eszközök, mivel ezeket nem mindig lehet egy lakásba utólag betelepíteni. Amennyiben a felhasználónak igénye van rá, vagy már eleve telepítve vannak ilyen eszközök, baleset megelőzési funkciót is el tud látni a rendszer, például amikor elfelejtkezik valaki a bekapcsolt tűzhelyről, és a figyelmeztetést sem hallja meg, a rendszer le tudná kapcsolni. A villanyok lekapcsolása és a víz elzárása energihatékonysági szempontból lehet fontos, a villanyok automatikus felkapcsolása pedig sokat segíthet egy nehezen mozgó idős embernek.

9


7. Tevékenységek felismerése és szabályillesztés Készítettem néhány mintaadatot, azért hogy könnyebben össze tudjam gyűjteni azokat a szempontokat, amik fontosak a tevékenységek felismeréséhez és a szabályillesztéshez. Ezért az esettanulmányban összegyűjtött tevékenységeket és néhány figyelmeztető üzenetet írtam. A “–“ azt jelenti, hogy az adott tevékenység esetén értelmetlen a kérdés. Tevékenységek Név

Ki végezheti

Megfigyelhetőség

Gyakoriság

Megsza Szükségesség kíthatós ág

Étel készítés

mindenki

megfigyelhető

Napi 3

igen

Nem ajánlott

eves

nagymama

megfigyelhető

Napi 3

igen

kötelező

mosogatás

mindenki

megfigyelhető

Napi 3

igen

Nem ajánlott

telefonálás

Nagymama vagy rokon

megfigyelhető

-

igen

opcionális

mosakodás

nagymama

megfigyelhető

Napi 1

nem

ajánlott

mosás

Nagymama vagy rokon

megfigyelhető

Heti 1

igen

Nem ajánlott

Ebéd befizetés

Nagymama vagy rokon

megfigyelhető

Heti 1

nem

Nem ajánlott

viráglocsolás

Nagymama vagy látogató

megfigyelhető

2-3 naponta

igen

Nem ajánlott

gyógyszerbevétel nagymama

megfigyelhető

-

nem

kötelező

Szemét levitel

rokon

Nem megfigyelhető

5 naponta

-

tilos

Posta felhozás

rokon

Nem megfigyelhető

2-3 naponta

-

tilos

bevásárlás

rokon

Nem megfigyelhető

2-3 naponta

-

tilos

hajmosás

Nagymama és rokon

Nem megfigyelhető

Havi 1

nem

tilos

Nagy mosakodás Nagymama és rokon

Nem megfigyelhető

Havi 1

nem

tilos

takarítás

rokon

Nem megfigyelhető

2 havonta

igen

tilos

nagymosás

rokon

Nem megfigyelhető

Havi 1

igen

tilos

orvos

Nagymama és két rokon

Nem megfigyelhető

2 havonta

nem

tilos

gyógytornász

nagymama

Nem megfigyelhető

Heti 2-3

igen

kötelező

Elmenés otthonról

Nagymama és rokon

megfigyelhető

-

-

tilos

10

Korom-Vellás Judit, GPJMDX Figyelmeztető üzenetek − A tűzhely még be van kapcsolva. − Menjen ki a lakásból! − Ne felejtse el az étkezést! − Egy óra múlva hozzák az ebédet. − Egy óra múlva be kell fizetni az ebédet. − Vegye be a gyógyszerét! Név, mennyiség, leírás − Zárja el a vizet a fürdőben/konyhában. − Zárja be az ablakot a szobában/konyhában. − Zárja be a bejárati ajtót. − Oltsa el a villanyt a szobában/konyhában/fürdőben/előszobában/spejzben.. − Keljen fel! − Étkezés előtt/közben/után vegye be: Név, mennyiség, leírás − A nagymamát nem sikerül felébreszteni. − A nagymama elesett. − A nagymama lakásában gázszivárgás van. − A nagymama lakásában tűz van. − A következő gyógyszer két hét múlva elfogy: Név − A következő gyógyszer egy hét múlva elfogy: Név Ezek alapján készítettem néhány példát tevékenységek felismerésére. hűtő ajtó nyitás, tűzhely, vagy mikró bekapcsolás → étel készítés étel készítés, utána konyhai szék → étkezés étkezés, utána konyhai csap → mosogatás egyik helyiségben sincs → elmenés otthonról Azt állapítottam meg, hogy a következő típusú feltételeket kell számításba venni: − érzékelő adat létezése, hiánya − érzékelő időtartama − érzékelő változások sorrendje − tevékenység létezése, hiánya − tevékenységek sorrendje − tevékenység és érzékelő adat sorrendje Ebből az következik, hogy az érzékelő és tevékenység adatokat azonos módon kell kezelni, és nagyon fontos az időbeliség. Szabályillesztés esetén a korábban végrehajtott figyelmeztetések és beavatkozások is fontosak lehetnek. Egy tevékenységet többnyire nem tudunk teljes bizonyossággal felismerni, ezért célszerű különböző valószínűség értékeket rendelni a tevékenységekhez, és a legvalószínűbbet kiválasztani. Erre a célra Bayes hálók alkalmazása felel meg a leginkább. A hálók csomópontjai a korábbi lista alapján érzékelő adatok és tevékenységek létezése, hiánya, vagy egymáshoz képesti sorrendje. Ha minden egyes tevékenység és érzékelő párnak külön csomópontja lenne a sorrend megállapításához, a háló mérete nagyon megnőne egy-egy új adatforrás figyelembevételével, ezért minden tevékenységnek és illesztendő szabálynak egy külön halója lesz. A hálók tanításához szükség van egy minta adathalmazra, amiből még tanítás előtt kiszámítható a tevékenységek átlagos időtartama. A felismerés során ekkora időtartamokra számolják ki a hálók az illeszkedési valószínűségeket. Ezt a 4. ábrán illusztrálom:

11


4. ábra

8. További célok, összegzés Az előző pontban leírt Bayes hálós módszernek az a hátránya, hogy az időtartamok értéként nem lehet megadni a hálónak. Az irodalomkutatás során nem találtam olyan módszert, amit alkalmazni lehetne erre a problémára, ezért a következő félévben egyik célom az lesz, hogy kidolgozzak egyet. Elképzelhető lenne, hogy kvantáljuk az időtartam hosszát, és olyan csomópontokat adunk a hálóhoz, hogy egy adat x időnél hosszabban fennállt. Azonban így jelentősen csökkenne a pontosság. Ha neurális hálót alkalmazunk, és egy adatsorról osztályozással döntjük el, hogy illeszkedik-e valamelyik tevékenység mintájára, akkor a bemeneti változók között megadhatjuk az intervallumok pontos hosszát. Sajnos a neurális háló viszont nem ad meg valószínűségi értékeket, még arra sem lehet számítani, hogy ha az osztályozási határhoz közelebb esik egy válasz mint egy másik, akkor ott kisebb a valószínűség. Egy megoldás az lehet, hogy a Bayes hálós módszert kiegészítjük, és az eredményül kapott valószínűség értékét módosítjuk egy intervallum hosszának függvényében. Tehát például az étkezés felismerésénél ha egy rövid ideig ül a konyhai széken a megfigyelt személy, akkor még kicsi a valószínűsége, hogy étkezik. Viszont minél tovább ül a széken, ez a valószínűség annál nagyobb lesz. További kérdés, hogy ekkor pontosan milyen függvény szerint kell módosítani a valószínűséget. Mivel intelligens rendszerről van szó, elvárható, hogy képes legyen tanulni is. A következő feladatok során van lehetőség a tanulásra: − Valószínűségi következtető: ha egy következtetésről utólag kiderül hogy jó vagy rossz volt, akkor a rendszer tanulhat ebből, és pontosabb lehet. Így tud alkalmazkodni az adott személyhez, vagy előre nem látott összefüggéseket felismerni. − Ütemező: adott tevékenység kombinációkra a jól bevált ütemezéseket eltárolja. − Szabályillesztő: ha sok a téves vagy kihagyott riasztás, a rendszer egyes szabályokat megváltoztathat. − Értelmező: ha visszajelzést kap a rendszer a tévesen értelmezett érzékelő adatokról, átállíthatja az érzékelőben a küszöbértékeket (például mekkora nyomás esetén biztos, hogy ülnek a széken). A valószínűségi következtető és a szabályillesztő esetén a tanulás a Bayes hálók feltételes 12

Korom-Vellás Judit, GPJMDX valószínűség eloszlási táblázatainak módosítását jelenti. További megoldásra váró probléma, hogy honnan szerezzük be a tanításhoz szükséges mintaadatokat. A [2] forrás szerzői arra kérték a kísérletek során az embereket, hogy egy eszközön negyedóránként adják meg, éppen mit csinálnak. Sajnos nem volt túl sikeres a módszerük, mert sokszor nem válaszoltak a figyelmeztető jelzés ellenére sem, illetve a rövid ideig tartó tevékenységekről kevés, vagy semennyi minta sem keletkezett. Összegezve a munkámat, a félév során meghatároztam, hogy a kitűzött céloknak megfelelő rendszernek milyen feladatokat kell ellátnia, kidolgoztam egy tervet a rendszer megvalósítására amit a következő félév során tervezek folytatni, és az itt felsorolt problémák megoldásával kiegészíteni. Az igényfelmérést is ki szeretném bővíteni, hogy a célokat követve szélesebb felhasználói rétegnek megfelelő alkalmazás készüljön.

9. Felhasznált irodalom [1] Kejun Du, Daqing Zhang, Xingshe Zhou, Mounir Mokhtari, Mossaab Hariz, Weijun Qin: HYCARE: a Hybrid Context-Aware Reminding Framework for Elders with Mild Dementia [2] Emmanuel Munguia Tapia, Stepen S. Intille, Kent Larson: Activity Recognition in the Home Using Simple and Ubiquitous Sensors

13

Önálló labor beszámoló 2011 tavasz

Recommend Documents