KPN 2014. Megújuló köznevelés Az idei KPN programjairól sok szélsőséges visszajelzést kaptunk a résztvevő pedagógusoktól, a vélemények azonban egy fontos terület vonatkozásában megegyeztek: minden műveltségterületen kiváló pedagógiai gyakorlatot láthattunk, és a 33 bemutató kollégában nagyszerű pedagógus személyiségeket ismerhettünk meg. A szóbeli vélemények mellett egy, a résztvevők többségének gondolatait visszatükröző eszköz (elégedettségi kérdőív) is rendelkezésünkre áll, amely szerint a hét előadásainak többsége is pozitív értékelést kapott (lásd az összefoglaló végén a táblázatot). Az alábbiakban dióhéjban közreadjuk az egyes programok rövid tartalmát, valamint az általunk legfontosabbnak vélt gondolatokat. A nyitónapon kevés új információ hangzott el az OFI munkatársai részéről a fejlesztési projektek eredményeiről, amit nagyon sajnálunk. Az Intézet honlapja (www.ofi.hu) azonban gazdag tájékoztatási anyagokkal várja az érdeklődőket, amelyekből megismerhetjük az új generációs tankönyveket, a természettudományos nevelés felfedeztető tanulás és tanítás modelljét, tanulmányozhatjuk a kidolgozása alatt lévő egész napos iskola koncepcióját, olvashatunk a Tanári alkalmassági vizsgálat című kutatás eredményeiről , a kerettantervek kiegészítéséről, a pedagógiai szakmai szolgáltatások intézményrendszerének komplex fejlesztéséről, a tudásmegosztás központosított, horizontális és hálózatos formáinak rendszerszintű összehangolásáról, különböző nevelési-oktatási programok fejlesztéséről….és még hosszan sorolhatnánk a fő és alprojektek témáit. Szintén a nyitónapon hallhattuk Dr. Setényi János nagyszerű előadását a „jó iskoláról”, ami kiváló támpontokat, és egyben önértékelési szempontokat is adott az intézményeknek. Röviden, az intézményi működés megítélésének fő szempontjai:
Teljesítményközpontúság/Magas elvárások Tanulásközpontú iskolavezetés Egyetértő és összetartó tantestület Az oktatási tartalom és tanulási lehetőségek minősége Az iskola légköre Az iskola értékelési képessége Szülők bevonása A tantermi légkör A tudatos pedagógia
A nyitónapon hallhattuk három óvodai szakember előadását. Barnáné Likovszky Márta szaktanácsadó elmondta, hogy elvégezte az OFI szaktanácsadói képzését, és így az óvodák vezetői és az óvodapedagógusok is kérhetik segítségét, ha bizonytalanok, vagy szeretnének szakmai kérdésekben megerősítést kapni. Wölfling Zsuzsa szakértő tanfelügyelőként részt vett az intézményeket és pedagógusokat ellenőrző próba ellenőrzési folyamatban, és ennek tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ismertette az eljárási folyamatot, ellenőrzött dokumentumokat, és az 1
óvodában tapasztaltakat. Egy nagyon pozitív beállítottságú, szakmailag elkötelezett, segítő szándékú tanfelügyelőt ismerhettünk meg személyében. Rádokiné Nagy Éva annak az óvodának a vezetője, amelyben Wölfling Zsuzsa ellenőrzést végzett. Az óvodavezető elmondta, hogy hogyan élték meg a vizsgálatot, mire hívták fel a tanfelügyelők a figyelmüket. Az ellenőrzésről nagyon pozitív élmények maradtak meg az óvodavezetőben és kollégáiban is egyaránt. Reméljük, a három előadó meghallgatása után a kőbányai óvodapedagógusok is kicsit nyugodtabban tekintenek a hivatalos vizsgálatok elé, hiszen megtapasztalták, hogy az ellenőrzés segítő, fejlesztő szándékú. Dr. Péter Szarka Szilvia A kreatív klíma című előadása nyomán átfogó képet kaptunk a kreatív személyiség jellemzőiről, fejlődésének szakaszairól. Óvatosságra intette a hallgatóságot a kreativitás megállapításához alkalmazott Torrence féle teszt kizárólagos használatával kapcsolatban. A teszt a kreativitás egyetlen elemét, a divergens gondolkodási képességet mutatja meg, és e mellett számos tényező létezik még. A kreativitás kibontakoztatására serkentő légkörről pedig megtudtuk, hogy a lazább, nem teljes figyelmet igénylő tevékenységek közepette, a bizalomteljes kapcsolatokban, a kihívást jelentő feladatokban, a szabadság és autonómia átélése közben, a sokféle nézőpont lehetőségét biztosító helyzetekben adódnak a legjobb ötleteink. Szilvia munkássága nyomán hamarosan napvilágot lát egy kreatív légkör diagnosztizálására alkalmas kérdőív. Dr. Aczél Petra személyisége önmagában élmény volt. Egyszerűen, sőt népszerűen szólni tudományos kérésekről csak az képes igazán, aki az adott tudománynak kiváló művelője. Figyelmet megragadóan, hatásosan mutatta be a hatékony kommunikáció jellemzőit, könnyed stílusban, szellemesen, a mindennapi élettapasztalatokból merített hasonlatokkal és példákkal. Milyen a hatásos kommunikáció? Címszavakban: motiváló, megerősítő, visszatükröző, identitásformáló, empatikus, dramatikus, nyitott kérdéseket alkalmazó, figyelő, emlékeztető, alternatívákat felkínáló. Érdemes lenne őt többször hallgatni, már csak az általa közvetített minta miatt is. Az érdeklődőknek javasoljuk felkeresni honlapját, ahol több előadása is visszanézhető: www.aczelpetra.hu Dr. Kenesei Éva a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának docense, a zenei nevelés témakörében több szakkönyv szerzője, „A kisgyermekek zenei nevelésének módszerei” című előadásának első felében a kodályi alapok, elvek érvényesítését hangsúlyozva az intézményes zenei nevelés jelen helyzetét foglalta össze. Az e területen alkalmazható pedagógiai módszerekről csak érintőlegesen esett szó, mivel az előadó tapasztalata szerint ezek alkalmazása megfelelő a gyakorlatban. Sok információt hallottunk a pedagógus képzés problémáiról, tapasztalatairól is az előadás során. A program második fele tartalmazott leginkább új, inspiráló információt, amikor is a jelentősebb hazai és külföldi zenei alternatív módszerek kerültek bemutatásra. A jelenlévők arra kaptak bíztatást, hogy az érdeklődést kiváltó eljárásokat érdemes kutatni, utána nézni, amelyekből akár egy-egy elem is átvehető, amely színesíti, gazdagítja a saját gyakorlatot. Az előadás pp-je megtalálható a honlapunkon (xpszk.hu). Härtlein Károly a Budapesti Műszaki Egyetem, Demonstrációs Laboratóriumának tanszéki mérnöke „Tudománycseppek gyerekeknek” címmel tartott nagysikerű előadást és bemutatót a főként óvodapedagógusokból álló közönségnek. A természettudományoktól, így a fizikától, való elfordulás világméretű jelenség. Ennek egyik lehetséges oka az, hogy az utóbbi évtizedekben a Fizika tantárgy óraszáma drasztikusan lecsökkent a közoktatásban. A kísérletezésnek nagyon fontos szerepe van a 2
természettudományos szemlélet megalapozásában. A bemutató során a háztartásokban megtalálható egyszerű eszközök segítségével mutatta meg Härtlein Károly, hogy a fizika mennyire átszövi a mindennapjainkat. Hangsúlyozta, hogy a természettudományos nevelés első színtere az óvoda, ahol az érdeklődés felkeltése, a „csodák” megmutatása milyen fontossággal bír, s ezzel egyben igyekezett rávilágítani a fizika tudás-tanulás fontosságára is. F. Farkas Tamás képzőművész, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar egyetemi tanára. „Játszó-tér” című előadásában saját kutatási területét, mint a jövőbe mutató, korszerű vizuális szemlélet egy lehetséges megközelítésmódját, a paradox formákat és a lehetetlen alakzatokat mutatta be. A lehetetlen, síkbeli alakzatok térhatásukat tekintve kétértelműen viselkednek, többszintű spirális szerkezeteket, önmagukba visszatérő, folytonos láncolatokat, összefüggő textúrákat alkotnak. A képet kialakító formák bonyolult rendszere olyan kombinációban szerepel, ahogy tapasztalatunk szerint nem fordulhatnak elő a valóságban, ezért a megtervezett alakzat (tárgy) nem készíthető el. (Penrose háromszög, Möbius szalag alapján). Az előadó tapasztalata szerint az építészmérnök hallgatók formakultúrája, térlátása igen alacsony szinten áll, ezért fontos már a 6-7 éves gyermekek vizuális nevelésében hangsúlyt fektetni a formákkal való játékra. A formákat elforgatva, új nézőpontból elrendezve új és érdekes képet kapunk, amely megalapozza a későbbiekben, pl. egy számítógép alaplap vagy egy hipermodern többszintes autópálya bonyolult rendszerének elképzelését. A Tanár úr előadói stílusa igen egyéni volt, sokszor (zavaróan) elkalandozott a témától, amit a jelenlévő kollégák példásan toleráltak. Dr. Arató Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék egyetemi adjunktusa és Auth Andrea egy kompetencia alapú fejlesztő eszközt mutattak be interaktív foglalkozáson a Tehetségnap keretében. A Lapot kérünk! című taneszköz a matematika tantárgyhoz kínál bármely módszer vagy tankönyvcsalád mellett használható játékot, és egész alsó tagozatban végigkíséri a gyermekek munkáját. A taneszköz, olyan matematikai kompetenciákat fejlesztő játék, melyeket első osztályos koruktól kezdve örömmel használhatnak a gyerekek. Örömmel, mert játék, mert a gyermekek életkori sajátosságaira épít, mert társas kapcsolatot hoz létre, mellyel nem elszakítja, elszigeteli, hanem közösséget építve közelebb hozza a társakat egymáshoz. Mi, résztvevő pedagógusok 90 percen át „játszottunk” számoltunk, figyeltünk. Kellemesen elfáradva, új élménnyel és ismeretekkel gazdagodva álltunk fel az asztaloktól.
A résztvevők elégedettsége alapján idén Verbai Lajos, a Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének előadása volt a legsikeresebb. Kőbányát ismét egy új oldaláról ismerhettük meg. Szemléletes áttekintést kaptunk a városrész történelméről, miközben Gvadányitól Petőfin, Kölcseyn át, Hock Jánosig az „irodalmai kötődések” hallatlan tárházát sorakoztatta fel számunkra, izgalmas történeteket mesélve a magyar irodalom és történelem legnagyobb alakjairól. Az élményt a Zrínyi Miklós Gimnázium diákja tették teljessé, akik a híres költők kőbányai ihletésű, vagy témájú verseivel illusztrálták Verbai Lajos előadását. A nagy sikerre tekintettel egy előadássorozatot tervezünk, ahol meghallgathatnánk az előadó tarsolyában lévő többi érdekes történetet is. Mohás Lívia író és pszichológus a pozitív életszemlélet taníthatóságáról tartott előadást. Legjobb és leghitelesebb példa önmaga volt, ahogy láthatóan erőfeszítést kívánó, nehézkes mozgása ellenére, 3
derűt és bizalmat sugárzó mosoly kísérte végig az előadását. Egy hosszú élet tapasztalata, tudása és bölcsessége hatotta át mondanivalóját, melynek lényege, hogy a pozitív életszemlélet felnőttkorban már önmagunk felelőssége, döntés arról, hogy a jóra irányítjuk a figyelmünket minden helyzetben. Tartsuk észben, hogy viselkedésben, szemléletben valamelyest igazodunk a környezetünkhöz, átvesszük a minket körülvevők jellemző lelkiállapotát. Tudatosan válasszuk a pozitív kisugárzású emberek társaságát. Félelmeink táplálják leginkább az energiátlan, depresszív hangulatot, állapotot, fontos önismereti munka szembenézni, megszelídíteni saját félelmeinket. Pedagógiai jó gyakorlatok Az iskolákban és óvodákban idén nem jelöltünk meg a téma fókuszt, helyi innovációk, kipróbált, hatékony módszerek bemutatásának felajánlását vártuk. A kerület köznevelési intézményeinek aktivitását jelzi, hogy összesen 10 iskolában, és négy óvodában látogathattunk órákat és foglalkozásokat. Az órákon részt vettek a PSZK munkatársai vagy a kerületi szakmai műhelyvezetők, akik vezették a szakmai megbeszéléseket, és akiknek segítségé1vel készült az alábbi összefoglalás. Harmat Általános Iskola Tananyag: Ezerarcú Magyarország –Komplex óra Tantárgy: magyar, környezetismeret, informatika Évfolyam: 4. osztály Tanít: Mátrainé Borbély Lívia A bemutatóóra egy hathetes projekt zárása volt, a főszereplők a gyerekek voltak. Az osztály nyolc utazási irodát alakított, így minden tanuló feladatot, szerepet kapott. A gondosan összeállított kiselőadások Magyarország ezer arcát mutatták be projekt módszerrel, jelentős településeit, nevezetességeit, különlegességeit, építészeti és szellemi kultúráját, gasztronómiáját, térbe és időbe foglalva. A komoly szakinformációk özönét a könnyed gyerekhumor kísérte. A kézzel írott gyönyörű prospektusokat elkapkodta a közönség, a látványosan elkészített Power Point bemutatókat pedig elismeréssel csodálta. (Kocsis Hedvig) Tananyag: A Mozabook alkalmazása a nyelvtanórán Tantárgy: Magyar nyelv Évfolyam: 2. osztály Tanít: Reisz Gáborné A kolléganő nagyon alaposan megtervezett, szépen felépített órát tartott. Fokozatosan nehezedő feladatokat adott a tanulóknak, amelyeket egyénileg és csoportokban oldottak meg. Az órán figyelt a pedagógus a szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek alapozására, a nyelvi-helyesírási szabályszerűségek elsajátítására, a Mozaik Kiadó digitális oktató programját alkalmazta a tanórán, amelyet már két éve alkalmaz a tanórai tanítás-tanulási folyamat során. Köszönjük Katinak, hogy betegen, hangszalaggyulladással is megtartotta az órát. (Novák Mária)
1
Sajnos nem kaptuk meg minden kollégától a kért visszajelzést, ezért néhány bemutató hiányzik a sorból.
4
Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Tananyag: Erkölcsi kérdések tisztázása drámás módszerekkel egy tananyagban nem szereplő novella feldolgozása során Tantárgy: Magyar irodalom Évfolyam: 6. osztály Tanít: Katona Zsuzsanna Rövid tanári bevezető után a diákok vették át a szót. Ötletbörze, zsebszövegek, csoportalakítás, betűkirakó majd kötélhúzás következett. Húzás és összetartás úgy, hogy közben a gyerekek elmondhatták rövidtávú vágyaikat, erősségeiket. Ezután jött a legnehezebb feladat: csoportonként átkelni a felfordított padon. Mindannyian éreztük az összetartás, együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás, kitartás, akarat, elszántság, pozitív hozzáállás, bizalom fontosságát a próbálkozásokban. Az óra második felében kaptak szerepet a zsebszövegek. Mindenki felolvashatta és elhelyezhette a padon az idézetét, majd egy Republic dallal és szemkontaktus-játékkal zárult a foglalkozás. (Hadnagy Ágnes) Tananyag: A dráma eszköztárának alkalmazása az erkölcsi normák megszilárdításában Tantárgy: Magyar – dráma Évfolyam: 4. osztály Tanít: Péterné Csókási Beáta Oldott légkörű, pörgős, a tanár által nagyon jól irányított óra, amely során drámatechnikák sorával találkozhattunk. A gyerekek magabiztosan, bátran készítettek állóképeket, adtak elő jeleneteket, sorakoztattak fel érveket és ellenérveket, mutatkoztak meg a különböző helyzetekben, miközben beleképzelhették magukat egy mindenki által kedvelt méhecske helyébe, aki egy nagyon nehéz döntésre kényszerült. Az óra végére a gyerekek saját tapasztalás útján szembesülhettek a döntéshozatal nehézségével, és találkozhattak azzal a dilemmával, hogy hogyan lehet helyes döntést hozni úgy, hogy ne kerüljenek szembe a barátokkal, és a saját lelkiismeretük is tiszta maradjon. „A döntésről az jut eszembe, hogy…” mondatot kellett a negyedikeseknek befejezniük, melyet én így folytatnék: nem könnyű, de jól döntöttem, amikor ezt az órát választottam, mert jó volt látni lelkes pedagógus kollégát, aki ezzel az órával is azt bizonyította a dráma helyét, és szükségességét bármelyik iskolában – bármelyik osztályban. (Pappné Oláh Tünde)
Tananyag: A játék szerepe a korai nyelvoktatásban Tantárgy: Angol nyelv Évfolyam: 1. osztály Tanít: Haluska Gabriella A bemutató órán az 1. évfolyam angol tagozatának gyakorlati munkájába kaptunk betekintést. Az óra témája az eddigi tanórák munkájára épülő gyakorló óra volt, szókincsfejlesztéssel. Az óra vázlata nagyon informatív, percre pontosan kidolgozott jól követhető volt, melyből már ekkor is kitűnt a pedagógus mennyire tudatos, felkészült szakember. Az óra cél és feladatrendszerének megvalósítása során, kiemelt figyelmet fordított a tanulók életkori sajátosságaiból adódó játékosságra, mozgásigényre, a tartós figyelem képességére, a befogadható új anyag 5
mennyiségére. A gyermekek lankadatlan érdeklődése és aktív együttműködése, a mozgásos kommunikációs játékok és az írásbeli munka ideális arányban való alkalmazásának eredménye, melyet Gabi kiváló érzékkel a játékosság javára oldott meg. A kommunikáció kizárólag angol nyelven folyt, úgy a pedagógus, mint a gyerekek részéről, ezáltal az angol nyelvi kompetenciák gyakorlására, egyénileg és csoportosan is gazdag lehetőség nyílt. Haluska Gabriella személyében egy tudatos, lendületes, játékos kedvű, ötletgazdag pedagógust ismerhettünk meg. (Murányiné Bényei Ibolya)
Kada Mihály Általános Iskola Tananyag: Kísérletező természettudományok Tantárgy: Biológia - Kémia Évfolyam: 5. osztály Tanít: Galambosné Varga Szilvia, Takácsné Tóth Ágnes Dupla órában, kéttanítós tehetségfejlesztő szakköri foglalkozás keretében ismerkedtek meg a Kada Mihály általános Iskola 5. osztályos tanulói a vízzel, mint az élet egyik legfontosabb, nélkülözhetetlen elemével. Oldott légkörben, kíváncsi, az új ismeretek befogadására kész diákok a két módszertanilag és szakmailag kiválóan felkészült kolléga vezetésével természettudományos ismereteket szereztek igen változatos formában. Az előzetes felkészülést igénylő kiselőadás, otthon illetve a foglalkozás során végzett kísérletek, a tanulói prezentáció tették érdekessé, változatossá a foglalkozást. A kollégák által kitűzött nevelési, oktatási célok megvalósultak. A digitális technika adta lehetőségeket a pedagógusok kihasználták. Érdekes, újszerű és példamutató foglalkozáson vehettek készt a kollégák, akik nagyra értékelték a látottakat, amelyet a kollégák által kitöltött elégedettségi kérdőív adatai is alátámasztanak. (Lévainé Szabó Zsóka) Tananyag: Tanulási képességek célzott fejlesztése tanítási órán Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 1. osztály Tanít: Jászfalvi Ildikó Ildikó kiemelkedően színvonalas óravázlatot adott át a kollégáknak! Az óra első részében artikulációs és téri illetve síkban végzett iránygyakorlatokat végeztek a gyerekek. Megismerkedtünk a programfallal és az ennek segítségével végzett feladatokkal. A sajtot osztó róka című mesét az óra második részében dolgozták fel. Az óra erősségei voltak: átgondolt, következetes módszertani felkészülés, folyamatos tevékenykedtetés, vizuális figyelem, emlékezet csoportmunkában történő fejlesztése, játék (szaladgálós tollbamondás) csoportmunkában. Ez a feladat osztatlan sikert aratott! Mind elméleti felkészültséget tekintve, mind gyakorlati megvalósításban kiváló órát nézhettünk meg. (Ujváriné Németh Rita)
6
Keresztury Dezső Általános Iskola Tananyag: Vizuális kommunikáció/Tantárgy és környezetkultúra, kompozíciós és díszítőgyakorlatok Tantárgy: Rajz, vizuális kultúra Évfolyam: 5. osztály Tanít: Dr. Géczi-Laskai Judit A választott téma (GÖRÖG MŰVÉSZET – SZÍNHÁZI MASZK TERVEZÉSE), annak feldolgozása és módszerei maximálisan illeszkedtek a Nemzeti alaptantervben foglaltakhoz. Az óra felépítése, időbeosztása példaértékű volt. Az előző órák anyagához való visszacsatolás, a motiváló és elgondolkodtató képek megjelenítése röviden, lényegre törően foglalta össze a közölni szánt új ismereteket. Folyamatos tanári segítséggel, irányítással ismerkedtek a gyerekek az agyaggal. Az alkotás során teljesen feloldódtak a tanulók, így kellemes, jó hangulatú légkör alakult ki. Rendkívül ötletes módon, előzőleg fotókat készítettek a grimaszoló gyerekekről, amelyek felhasználásával készíthették el saját maszkjukat. Így a közös értékelés szinte spontán kialakult, amikor a kész alkotásokat önkéntelenül az arcuk elé emelték. (Erdeiné Krobák Edit) Tananyag: Az önismeret szerepe a társas kapcsolatokban Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. osztály Tanít: Vincze Sándor Vince Sándor Erkölcstan órája meggyőzött arról, hogy hogy ennek az új tantárgynak van helye az iskolában. Főként, ha megtaláljuk a korosztályt érintő és érdeklő aktuális kérdéseket, és kellő tapintattal, nyitottsággal, tisztelettel fogadjuk a gyerekek gondolatait, véleményét, és bizalommal teli légkörben vonjuk be őket a témák feldolgozásába. A Tanár Úr mindezeket szem előtt tartva, és a feltételeket megteremtve dolgozott a gyerekekkel a kapcsolatok témában. A kiváló kérdésekkel és feladatokkal, dramatikus játékokkal sikerült megéreztetni, hogy kapcsolataink sokfélék, azokat más érzelmek működtetik. A kapcsolataink közül az egyik kiemelkedően fontos a barátság. A gyerekek véleményformálása, vitakultúrája, együttműködő csoportmunkája rendkívül magas szintű volt, amelyben tükröződtek a korábbi évek pedagógiai munkájának fejlesztő hatásai. (Herczeg Katalin) Tananyag: Tanult szorzótáblák differenciált gyakorlása különféle módszerekkel – Kéttanítós matematika óra Tantárgy: Matematika Évfolyam: 2. osztály Tanít: Pappné Záhony Jolán, Pruknerné Főfai Katalin Az óra célja teljes mértékben megvalósult, a már tanult szorzó és bennfoglaló táblákat gyakorolták a tanulók változatos módon, különféle módszerekkel. A gyerekek dolgoztak csoportokban is és egyénileg is, nagyon tetszettek nekik a változatos feladatok. A nehezebben haladó diákok segítése mellett megvalósult az órán a tehetséggondozás is. Az órát megtekintő kollégák főleg azt figyelték, hogyan működik a kéttanítós modell a Keresztury iskolában, milyen mértékben megosztott az óra vezetése a két pedagógus között, mikor és hogyan segíti a nehezebben számoló gyerekeket a másik 7
tanító néni. Ebben a modellben nagyon nagy fejlesztési lehetőség rejtőzik, amelynek kibontakozásához nagy előkészület és a két pedagógus nagyfokú együttműködésére van szükség. (Novák Mária) Tananyag: Kiteljesedett állatok (kiegészítéses grafika) Tantárgy: Rajz Évfolyam: 2. osztály Tanít: Szűcs Borbála Az előkészítő részben projektor segítségével vetített a tanítónő képeket csodás, különleges lényekről. Irányított beszélgetés során megbeszélték, hogy milyenek lehetnek meseország csodalényei, a célkitűzésben odaadta a kiegészítésre szánt képrészleteket a gyermekeknek, s meghatározta a tanóra feladatát: lehet darabolni a képeket, fel kell ragasztani a rajzlapra tetszőleges formában, majd ki kell egészíteni tűfilccel csodás, különleges lénnyé. A gyermekek motiváltak, aktívak, érdeklődőek voltak, meseország még képes elvarázsolni ezt a korosztályt is. A tanóra végén közösen értékelték az elkészült munkákat, kinek melyik alkotás tetszett és miért? Bori módszerei, kérdéskultúrája, kedves, odafigyelő, mosolygós lénye elvarázsolta a gyermekeket, és a pedagógus kollégákat is. Mindenki pozitív élményekkel, jó ötletekkel a tarsolyában indult el az iskolából. (Házi Melinda)
Kertvárosi Általános Iskola Tananyag: Környezetünk éltető díszei a növények Tantárgy: Környezetismeret Évfolyam: 1. osztály Tanít: Póti Márta A tanító a bemutatóórára kitűzött célt jól teljesítette. Az óra lendületes, jó hangulatú, minden gyermeket aktivizáló volt. A pedagógus alkalmazta a tanóra során a kooperatív munkaformát, differenciált a feladatok adásában. A növényekről közvetlen tapasztalatot szerezhettek a gyerekek. A csoportmunka után közös megbeszélés, értékelés következett, sok dicsérettel. Az órát jónak tartották a kollégák, ezt tükrözték az elégedettségi kérdőívek, és a visszajelzések is. (Orbánné László Márta) Tantárgy: matematika A bemutató órát tartó tanár: Takó Sándorné A részösszefoglaló óra célja az volt, hogy rávilágítson arra, mire figyeljenek az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során a tanulók, hogy a típushibákat elkerüljék a feladatok megoldása során. A feladatok kiválasztása, az alkalmazott módszerek megfeleltek a kijelölt céloknak. A pedagógus változatos munkaformák (csoport munka, páros munka, és frontális munka), és szemléltető eszközök, (számkártyák, feladatlapok) segítségével igyekezett rögzíteni a fontos tudnivalókat. Az előkészítés, szervezés megfelelő volt, a kollégák elégedettek voltak a tapasztaltakkal. (Ridovicsné Révész Erzsébet) 8
„Miénk itt a tér!” – a cselekvő DÖK Beneiné Kiss Katalin bemutatóján egy diákönkormányzati foglalkozást tekinthettünk meg, ahol a DÖK segítő pedagógus igazi háttérszerepben, facilitátorként engedte, hogy a diákoké legyen a főszerep. Megítélésem szerint a DÖK működésének, és támogatásának legfőbb célja, a diákok mindazon kompetenciáinak fejlesztése, amelyek szükségesek a közügyekben történő részvételhez: kreatív, önálló kritikai gondolkodás, hatékony kommunikáció, elemzőképesség, vitakultúra. A foglalkozást a DÖK elnöke vezette, és a téma az volt, szükség van-e egyáltalán az általános iskolában diákönkormányzatra? A diákok vitatkoztak, pro és kontra, érveket gyűjtöttek a DÖK létjogosultsága mellett, és ellen. A kezdetben nehezen induló érvgyűjtést követően komoly, valóságos vita alakult, a gyerekek rátapintottak a DÖK működés lehetséges gyenge pontjaira, amelyeket az alábbiakban lehetne összefoglalni: Nem jó, ha a pedagógusok a tanulmányi eredmény alapján befolyásolják a képviselők megválasztását. Hagyni kell a gyerekeknek ezt a jogukat gyakorolni. Nem jó, ha a DÖK feladata kimerül a különböző programok szervezésében, pláne, ha kizárólag a képviselők cselekszenek… Legalább ilyen fontos az érdekképviselet, és erre meg kell őket tanítani, mindkét oldalon. Azokat is akiket képviselnek, és azokat is, akik képviselnek. Szükség van az általános iskolában a DÖK-re, hiszen valahol el kell kezdeni… De a működés a kezdet kezdetén se legyen formális, a pedagógusok támogatásával a gyerekeké legyen a főszerep. A foglalkozáson az iskola igazgatója is részt vett, és jó volt megtapasztalni, hogy az iskolában a diákok tényleg megfogalmazhatják gondolataikat az iskolavezetésnek is, érdemi párbeszéd tud működni. (Herczeg Katalin) Szervátiusz Jenő Általános Iskola Tananyag: Gyakorló nyelvtan óra Tantágy: Magyar nyelv Évfolyam: 5. osztály Tanít: Kocsis Zsuzsanna A tanóra felépítésén nem csak a nagyon tudatos tervezés és alapos szaktárgyi tudás érződött, hanem a sikeres oktatáshoz szükséges módszertani felkészültség is. A kisebb nagyobb csoportok és a tanuló párok kialakítása a külső szemlélők számára is egyértelművé tette, hogy Zsuzsa számára mennyire fontos a tanítás-tanulás folyamatában a gyerekek egyéni képességeihez való igazodás. Az óra folyamán valamennyi munkaforma megjelent és számos kooperatív tevékenységet végeztek a tanulók. Ez utóbbiak közül a leglátványosabb az IKT táblánál dolgozó 3 tanuló munkája volt, ahol mi is jól követni tudtuk a gyermekek számára kiadott feladat típusokat. A bemutatón résztvevő kollégákat lenyűgözték a látottak, valamennyien rengeteg tapasztalattal, ötletekkel gazdagabban jöttünk el. Jó lenne sok ilyen színvonalas bemutatót látni! (Czédly Mariann)
9
Tananyag: Lakóhelyünk, Budapest Tantárgy: Földrajz Évfolyam: 8. osztály Tanít: Juhász Richárd Az óra nagyon alaposan megtervezett, gondosan felépített, a számítógépes technikát magas szinten alkalmazó és szemléletes, látványos volt. A tanóra anyagához, amely fővárosunk Budapest volt, irodalmi, történelmi, művészeti ismeretek is kapcsolódtak. A diákok pontosan használták a földrajzi szakkifejezéseket. Nagyon változatos óravezetést láthattunk, váltakozott az óra során a frontálisan és a csoportosan végzett feladatok megoldása. Az óra végén maradt idő az órai tananyag átismétlésére, a házi feladat és tanulnivaló rögzítésére, és az értékelésre is. A bemutatóórát tartó kolléga ebben a tanévben kezdett tanítani az iskolában, mégis vállalta, hogy megmutatja az osztállyal, hogyan dolgoznak együtt. A Tanár Úr szakmai elhivatottsága, tudása, felkészültsége példaértékű. (Novák Mária) „Ez nekem gyerekjáték” egy kipróbált fejlesztő program Járfás Adrienn A kolléganő tanító és fejlesztőpedagógus végzettséggel is rendelkezik, kifejlesztett egy olyan társas játékot, amelyet használhatják a tanulók fejlesztéséhez a fejlesztőpedagógusok, 1-2. osztályban tanító pedagógusok a lassabban haladó diákok fejlesztéséhez, valamint az idegen nyelv tanítása során is kreatív módon alkalmazható. Adrienn ismertette a játék lényegét, szabályait, majd a jelen lévő kollégák csoportokban kipróbálták, játszottak a társas játékkal, megismerkedtek a felhasználhatósági lehetőségekkel. (Novák Mária) Tananyag: Ritmuskészség fejlesztésének lehetőségei Tantárgy: Ének-zene Évfolyam: 3. osztály Tanít: Vári Ildikó A Szervátiusz Jenő Általános Iskola 3. b osztályában ének-zene órát látogattunk. A nagy létszámú érdeklődők között voltak az iskolában tanító kollégák, más iskolákból érkezett tanítók, ének-zene tanárok, óvodapedagógusok. Vári Ildikó tanító sokoldalú munkájából láthattunk egy lendületes, jól felépített, mozgalmas, érdekes énekórát. Mivel bábszakkört is vezet, az órát bábozás keretezte. Az elején báb lovakkal vonultak be a gyerekek, majd a végén ezeket táncoltatták meg, és így vonultak ki. A jól felépített óra a ritmusra épült, a tanult dalanyag alapján. Láthattunk csoportmunkát szövegkártyák segítségével, kitalált ritmuskíséretet, ritmuskánont, improvizációt. Külön érdekesség volt, hogy a dalcsokor felismerendő dallamait egy-egy diák saját hangszerénfurulya, fuvola, klarinét- szólaltatta meg. Ellenritmus tervezése, különböző hangszereken történő ritmusbemutatás, majd többszólamú ritmusgyakorlat foglalkoztatta a gyerekeket, akik nagyon együttműködőek, kreatívak és aktívak voltak. Az óra végén a Radeczky indulóra készített koreográfiával táncoltatták meg báb lovaikat a gyerekek, és így búcsúztak el. 10
A megbeszélésen többen kifejezték maximális elismerésüket és tetszésüket az igazán kiválóan tervezett és megvalósított óráért. Vári Ildikó lendületes, színes és kreatív egyénisége átvetült az órára, lehetett látni, hogy rendkívül jó a kapcsolata a gyerekekkel. Igazán felemelő élmény volt ez a bemutató óra. (Bartha Tiborné) Szent László Általános Iskola Tananyag: Számítógép használat a 21. században Tantárgy: Informatika Évfolyam: 6. osztály Tanít: Petőné Bertalan Mária Minden tanuló a tanórán nagyon aktívan vett részt. A feladatok a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodtak, a hétköznapi élethez kapcsolódóak voltak, figyelembe vette a tanulók érdeklődési körét. A kolléganő kiválóan és változatos módon alkalmazta a páros munkaformát, a tanulók önálló munkavégzését, a feladatok közötti differenciálást, megvalósult a tantárgyi koncentráció. Résztvevők nagyon elégedettek voltak az órán látottakkal. (Novák Mária) Tananyag: Ismerkedés a 21. századi magyar irodalommal a könyvtárban Tantárgy: Magyar és könyvtári óra Évfolyam: 7. osztály Tanít: Strobl Imréné A bemutatóórán közel negyven érdeklődő vett részt. A kolléganő a kortárs magyar irodalom, olyan négy jeles személyét hozta gyerek közelbe, akik nem szerepelnek a tananyagban. Az óra oktatási célja az információszerzés és feldolgozás volt, mely a könyvtárhasználat képességjellegű összetevőjére épült. Kiindulóként a tanóra témájának kulcsszavát (kortárs) ügyes keresztrejtvénybe rejtette a tanárnő. A gyors rejtvény egyes elemeivel a diákok felelevenítették az órán alkalmazandó előzetes dokumentumismereti tudásukat is. A négy kortárs íróról – Tóth Krisztina, Lackfi János, Kiss Ottó, Nagy Bandó András- gyűjtött információkat a diákok csoportokban dolgozták fel. Az információgyűjtés során a tanulók párhozamosan használták a kézikönyvtár és szakirodalom hagyományos nyomtatott dokumentumait és az internetes portálokat. A begyűjtött információkból tömör, lényegre törő kiselőadások formájában mutatták be a hallgatóságnak a jeles személyeket.
(Kocsis Hedvig) Éltes Mátyás Általános Iskola és Kollégium Tananyag: Figyelem és memóriafejlesztés Tantárgy: Matematika Évfolyam: 3. osztály Tanít: Demeter Mária Demeter Mária órája az Éltes Mátyás Általános Iskolában hatalmas szakmai élményt jelentett számomra. Ebbe az iskolába olyan gyerekek járnak, akiknek a szakértői bizottság szegregált neveléstoktatást javasolt. A 3. osztály diákjairól Mária az óra előtt elmondta, hogy komoly
11
figyelemkoncentrációs és emlékezeti problémákkal küzdenek, ezért hangsúlyos e területek intenzív fejlesztése. A felvezetés után igazi meglepetés volt számomra a diákok fegyelmezettsége, motiváltsága, együttműködése egymással (párban is dolgoztak!), és a pedagógussal, és nem utolsó sorban a kiváló feladatmegoldásaik, amelynek elérésére pontos, fegyelmezett munkával lankadatlanul törekedtek. A feladatok nem voltak könnyűek, és mégis, a legtöbbet hibátlanul oldották meg. Az volt az érzésem, ezekkel a gyerekekkel nincs semmi probléma. Ehhez természetesen szükséges, hogy megkapják a személyre szóló kedves, de határozott figyelmet, az azonnali, folyamatos visszacsatolást a magatartásukról, és a teljesítményükről, hogy olyan feladatokat kapjanak, amelyek inspirálók, erőfeszítést kívánók, de nem leküzdhetetlenek, hogy tudják, hogyan épül fel az óra, milyen játékok sora következik, hogy érezzék, elfogadják, és nagyon szeretik őket. Mária mindezt csodálatos könnyedséggel, és kiváló szakmai felkészültséggel biztosítja számukra. (Herczeg Katalin) Zrínyi Miklós Gimnázium Tananyag: A Föld hatalmas víztömege Tantárgy: Földrajz Évfolyam: 9. osztály Tanít: Dr. Klicász Szpirosz A Zrínyi Miklós Gimnázium biológia-földrajz szakos tanára a Földünket borító hatalmas víztömeg rejtelmeivel ismertette meg a tanulókat. Dr. Klicasz Szpirosz magával ragadó személyisége, gyermek és szakmaszeretete hatotta át az órát. A kolléga által kitűzött nevelési, oktatási célok megvalósultak. A digitális technika adta lehetőségeket a pedagógus kihasználta. Az idővel való gazdálkodása teljes mértékben megfelelő volt. Az alkalmazott módszerek változatosak voltak, a tananyag feldolgozásához megfelelőek. Előzetes felkészülést igénylő tanulói kiselőadás, koncentráció más tárgyakkal, főként a biológiával, fizikával, egyéni, csoportos és páros munkaformát egyaránt alkalmazott a kolléga. (Lévainé Szabó Zsóka) Tananyag: 1848-49-es forradalom és szabadságharc Áprilisi törvények Tantárgy: Történelem Évfolyam: 11. osztály Tanít: Szendi Péter Újszerű kezdeményezés volt, hogy a kerületben tanító és érdeklődő kollégák egy gimnáziumi történelem órát lássanak. Nekünk, általános iskolai történelem tanároknak nagyon sok tanulsággal és tapasztalattal szolgált a látott óra. A téma feldolgozása – az 1848. április 11-én szentesített törvények – változatos módszerekkel történt. Előzetes felkészülést igénylő tanulói kiselőadás, koncentráció más tárgyakkal – főként az irodalommal, csoport és páros munka. A kolléga igyekezett a forrásfeldolgozást gyakoroltatni, hiszen ez az érettségi vizsga egyik alapkövetelménye is. A tanítási órákon a nevelési, oktatási célok megvalósultak. A pedagógus módszertani és szakmai felkészültsége magas szintű, amelyet a kollégák által kitöltött elégedettségi kérdőív adatai is alátámasztanak. 12
Változatos óravezetés jellemzi a tanítási-tanulási folyamatot. A tanóra elején megtörtént annak a tananyagrésznek a felelevenítése, amelyre az adott tanítási órán szükség volt. (Lévainé Szabó Zsóka) Aprók Háza Óvoda Zs. Szilágyi Kata: Differenciált fejlesztés táblajátékok segítségével A bemutatón nemcsak táblajátékokat láthattunk, de igazi, személyre szóló differenciált fejlesztést minden tevékenységben megfigyelhettünk. A párhuzamosan, mikrocsoportokban történő tevékenységszervezés ismét bebizonyította jelentőségét: a gyermekek az óvodapedagógus teljes figyelmét élvező, aktív, cselekvő résztvevői, megvalósítói lehetnek a tevékenységeknek. A közlekedés projekt befejező játékai a gyermekek széleskörű tapasztalatairól, megélt élményeiről, elmélyült ismereteiről árulkodtak. A differenciálást egyrészt a sokféle tevékenységi lehetőség biztosította, másrészt az óvodapedagógus irányítása, kérdés-és kéréskultúrája. A projektben megismert közlekedési eszközök csoportosítása a gyerekek által kitalált, javasolt szempontok mentén történt, igazi gondolkodásfejlesztésre nyújtva lehetőséget. Komoly érvelés, véleményütköztetés alakult egyegy szempont megvitatása közben. A térbeli stratégiai csoportos társasjátékok a gyerekek szinte minden képességét mozgósították. Kata kiváló érzékkel adott feladatot minden gyereknek: kihívást jelentsen, de legyen megoldhatatlan nehézségű. (Herczeg Katalin) Imre Zsuzsanna: A Föld élővilága és környezetünk védelme A Föld élővilága és a környezetünk védelme projekt befejező, komplex délelőttjét láthatták az érdeklődő pedagógusok. Az egész délelőtt folyamán a csoport nagyon elmélyülten játszott vagy részt vett a felkínált tevékenységekben. Az első részben a gyerekek a szőnyegi társasjátékhoz készítettek állatokat- földrészek szerint - rajzolás technikájával. A gyermekek a többiek számára is felismerhető módon jelenítették meg az állatokat, mely a sok dicséret eredménye. A következő nagy része a délelőttnek a szőnyegi társasjáték beindítása volt, melynek célja, hogy összefoglalja a gyermekek témához kapcsolódó tudását. Ezután a gyerekekkel közösen elkészített nagyméretű kontinensekre helyezték el az előző napok során agyagozott és kiégetett állatokat és a szintén a gyermekek keze munkáját dicsérő növényeket. Egyénileg, szabadon választhatták ki azt az állatot, amelyről sok ismeretük volt, így lehetőség nyílt a differenciált fejlesztésre is. Az óvodapedagógus tudatos, a gyermekek érdeklődésére építő tervezése, módszertani felkészültsége, nyugodt, támogató attitűdje mintaértékű volt a látott tevékenység során. Gépmadár Óvoda Balyi Krisztina: Tollasodó tojáslopó (matematikai tapasztalatszerzés, drámajátékok) A délelőtt folyamán a madár projekt zárásának is részesei lehettünk. A szabadjáték során kiváló, gondolkodtató, a kreativitásnak teret engedő tevékenységek közül választhattak a gyermekek, pl. fonalgrafika készítése, ötletes játék volt a saját készítésű madárgombfoci, amelyhez aznap más szabályt találtak ki a gyerekek, memóriajátékként használták. Az irányított tevékenység a sudoku logikai játék szabályai alapján, 6x6 négyzethálóban állatképek megfelelő kirakása volt. A tevékenység eredményességét, az egyéni differenciálást nagymértékben segítette a mikro csoportos munkaforma, melyet hívókártyák alkalmazásával, tudatosan alakított és szervezett az óvodapedagógus. A gondolkodtató, problémahelyzetet teremtő játékos tevékenység Jelentősen fejlesztette a gyermekek lényeglátását, koncentrációs és kommunikációs képességét. A délelőtt látott tevékenységekben 13
képet kaptunk a gyermekek gazdag ismereteiről, a fejlett együttműködési képességükről, kommunikációs kultúrájukról. A látottak alapján kiemelendő az óvodapedagógus professzionális kommunikációs kompetenciája (mint minta), tudatos, szakszerű pedagógiai munkája és a gyermekekkel való szeretetteljes kapcsolata. (G. Márton Gyöngyi) Zsivaj Óvoda Fekete Anna fejlesztőpedagógus és Vámos Edit óvodapszichológus A szakmai délelőtt látogatottsága igen magas volt. A több elemből álló program rendkívül jól szervezett és színvonalasan kivitelezett volt. Az első részben a fejlesztő pedagógus csoportban, a két óvodapedagógus segítségével az un. Kovács-módszer alapján, lufis tornát tartott. Módszertanilag jól felépített volt a foglalkozás, sokszínű feladatokkal, igazodva a gyermekek egyéni sajátosságaihoz. Olyan módszert ismerhettek meg az érdeklődő kollégák, melyet az egyéni és a csoportos fejlesztés során is alkalmazhatnak a mindennapi gyakorlatban. Anna személyisége, szakmai tudása magas színvonalú, mint segítő szakember, maximálisan együttműködött az óvó nénikkel. A program következő részében az óvodavezető, Babits Anna bemutatta a fejlesztést végző szakemberek együttműködésének intézményi rendszerét, összehangolt munkáját, a kompetenciahatárok betartásával. Mint a fejlesztőpedagógusok szakmai műhelyvezetője szeretném remélni, hogy minden kőbányai óvodában így vagy hasonlóan működik ez a folyamat, hiszen ezt már évekkel ezelőtt kimunkálta a PSZK és a Fejlesztőpedagógiai szakmai műhely. Majd videofelvétel segítségével kaptunk betekintést, a fejlesztőpedagógus által, héti egy alkalommal, a sószobában szervezett gyermekjóga lazító foglalkozásról. Ezt követően az óvodapszichológus mutatta be a "Zsiráf" csoportot, mely egy kiválasztott óvodai csoport, ahol a cél a gyermekek egymáshoz való viszonyának javítása érzékenyítő játékokkal. A programot értékelve három dolog jutott eszembe az intézményről: innováció, magas színvonalú szakmai együttműködés, gyermekközpontú szemlélet. Köszönjük! (Gyéressy Éva)
Kiskakas Óvoda Vitárisné Balogh Éva: „Kísérletezzünk!” A bemutató egy három hetes projekt – gyermekek által legkedveltebb – kísérleteit foglalta csokorba. A foglalkozás előzményeként levegővel, tűzzel, vízzel, fénnyel végezhető kísérleteken és játékos tevékenységeken keresztül szereztek tapasztalatokat a különféle anyagokról, tulajdonságaikról, fizikai törvényszerűségekről. A délelőtt első részében a szabad játék során láthattuk, hogy a jégszobrászat, a sötét-kamrában a fénnyel való játék, a paraván mögötti árnyjáték, a jéggel és vízzel való játékos tapasztaltszerzés igazi élményt jelentett a gyermekek számára. A csoport fejlett szokás- és szabályrendszere minden helyszínen jól lemérhető volt. A játszó csoportok érdeklődése, kísérletező kedve mindvégig töretlen maradt. A foglalkozás második része frontális formában végzett kísérletekkel, és irányított játékokkal folytatódott. Tudatosan, logikusan, szakmai-módszertani szempontból igényes délelőttöt láttunk. Az óvodapedagógus mindvégig figyelt a gyermekek egyéni képességeire, remekül differenciált, sokat dicsért. Verbális és nonverbális kommunikációjával az ötletek megfogalmazására, a kutató-késztető magatartás kifejezésére, a lehetséges megoldások szabad megfogalmazására buzdította a gyermekeket. A gyermekek figyelmének fenntartása érdekében tudatosan változatos módszereket, témához kapcsolódó mozgásos irányított játékokat alkalmazott. (helycsere-játék fénnyel irányítva, szikra és szélgyerek) 14
A választott módszerek, eszközök, jól szolgálták a kitűzött célt, és megvalósítandó feladatokat. Alkalmazásukkal szép példáját láttuk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, korszerű, cselevéses óvodai tanulás megvalósításának. (Kemerléné Suri Ildikó)
Ízelítő a szakszolgálati programokból A gyógytestnevelés törvényi háttere Előadó: Somogyiné Kuti Ilona Az előadó nagyon felkészült szakember, aki alapos ismereteket adott a résztvevőknek a törvényi szabályozásokról. Több olyan fontos kérdésre adott eligazító választ, ami a gyógytestnevelőknek a gyakorlatban gyakran problémát jelent. A kérdésekben és hozzászólásokban felvetődött ellentmondó értelmezéseket egyértelműen tisztázta. Gyakorlati kérdéseikre azonnal választ kaptak a pedagógusok, miközben az előadás és a beszélgetés menetét jól kézben tartotta, nem engedte, hogy egy témánál elakadjanak. A családkonzultáció módszerei és eszközei és eszközei, műhely és demonstráció Vezette: Nagy Brigitta és Valachiné Geréb Zsuzsanna Olyan interaktív formában megvalósított műhelyfoglalkozást vezetett a két pszichológus, amely meglepetésként érte a résztvevőket. Ezzel együtt a foglalkozás végén mindenki pozitív visszajelzést adott, tetszett ez a forma a kollégáknak. Mindenki szerepet kapott és szerepet játszva szereztünk ismereteket a Nevelési Tanácsadó pszichológusainak családkonzultációs munkájának erről a formájáról. Csupán az okozott hiányérzetet, hogy a szerepjáték megbeszélésére, kiértékelésére már nem jutott idő.
A KPN 2014. számokban Résztvevők az előadásokon: 510 az iskolai bemutatókon: 422 az óvodai bemutatókon: 95 a szakszolgálati programokon: 223 összesen: 1473 megjelenés A résztvevők elégedettsége a programokkal: Nyitónap Dr. Kaposi József: A XXI. századi közoktatás fejlesztése - eredmények
A program szervezettsége megfelelő volt. Az előadó kellő
Kézy Ágnes: Pedagóguskompetenciák
Dr. Szabó Mária: A pedagógusok szakmai munkájának támogató rendszerei
Dr. Setényi János: Az eredményesen működő intézmény jellemzői
Barnáné-WölfingRádokiné: Szakértői, szaktanácsadói élmények az óvodában
98%
90%
97% 82%
71%
80%
15
mélységben tárgyalta a témát. Az előadó szakmai újdonságokkal is szolgált. A program előadója szakmailag felkészült volt.
71%
67%
74%
96%
86%
78%
71%
85%
99%
88%
Előadások:
96%
100
96
88
99
96
84
86
85
100
95
100
90
85
92
84
71
79
87
100
92
100
94
86
96
87
80
71
77
100
91
100
96
95
99
96
87
97
87
100
99
Iskolai bemutatók összesítve: 2.) Milyen mértékben érte el a látott bemutató óra a kitűzött célt?
96
3.) A választott módszerek milyen mértékben illeszkedtek az óra tartalmához?
98
4.) Milyenmértékű volt a tanulók bevonódása, aktivitása?
96
5.) Mennyire vette figyelembe a pedagógus a tanulói képességek közötti eltéréseket?
94
6.) Mennyire voltak eredményesek a választott tanulásszervezési formák?
95
7.) Mennyire volt reflektív a pedagógus?
96
Összesítve:
96
Óvodai bemutatók összesítve: 2.) Milyen mértékben érte el a látott tevékenység a kitűzött célt?
99
3.) A választott módszerek milyen mértékben illeszkedtek a tevékenység tartalmához?
98
4.) Milyen mértékben motiválta a gyerekeket?
99
5.) Mennyire vette figyelembe a pedagógus a különböző igényű gyerekek igényeit?
94
16
Mohás Lívia
Tanulható és tanítható-e az optimizmus?
Verbai Lajos Kőbányai irodalmi kötődések
F. Farkas Tamás Játszó „tér” – Formák, terek, dimenziók
dr. Kenesei Éva A kisgyermekek zenei nevelésének módszerei
Bolonyai Zoltán
NETFIT a gyakorlatban
Dr. Csányi Tamás NETFIT
Dr. Aczél Petra Hatásos beszéd, figyelemgazdálkodás
A kreatív klíma
Dr. Péter Szabó Szilvia
Lapot kérünk!
Dr. Arató Ferenc
Hertlein Károly Tudománycseppek gyerekeknek
A program szervezettsége megfelelő volt. Az előadó kellő mélységben tárgyalta a témát. Gyakorlatban jól hasznosítható ismereteket nyújtott. Az előadó szakmai újdonságokkal is szolgált. A program előadója szakmailag felkészült volt.
6.) Mennyire voltak eredményesek a választott tevékenységszervezési formák?
99
7.) Mennyire volt reflektív a pedagógus?
97
Összesítve:
97
Szakszolgálati programok a Komplex Általános Iskolában Kovácsné Hajdu Mária „Játszva tanulok olvasni”olvasástanulást segítő fejlesztő feladatok
A program szervezettsége megfelelő volt. Az előadó kellő mélységben tárgyalta a témát. Az előadó szakmai újdonságokkal is szolgált. A program előadója szakmailag felkészült volt.
Kondor Edit Leggyakrabban használt első osztályos tankönyvek összehasonlítása
Erősné Brunner Katalin Az óvoda-iskola közötti átmenetről a szakértői bizottság szemszögéből
Somogyiné Kuti Ilona: A gyógytestnevelés törvényi háttere
98
100
100
98
97
99
100
98
92
100
100
100
100
Szakszolgálati programok a Nevelési Tanácsadóban A program szervezettsége megfelelő volt. Az előadó kellő mélységben tárgyalta a témát.
92
Az előadó szakmai újdonságokkal is szolgált.
93
84
Az előadó a gyakorlatban hasznosítható információt nyújtott. A program előadója szakmailag felkészült volt.
93 90
Köszönetünket fejezzük ki valamennyi résztvevő kollégának a közreműködésért. A PSZK munkatársai
17
