KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 2013. június kpmg.hu

2 | KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

10

10 9

9

8

8

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

2

2

1

1

0

+1,3 0

-1

-1

-2

-2

-3

-3

-4

-4

-5

-5

-6

-6

-7

-7

-9

-9

-9

-9

-10

© 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

-10

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex | 3

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex – elindult az enyhülés a vállalati hitelpiacon? A KPMG 2013 tavaszán ismét elvégezte a magyar vállalati hitelpiac aktuális helyzetével kapcsolatos felmérését, amelyben ötödik alkalommal kérdezte meg a legnagyobb kereskedelmi bankok hitelezési vezetőit a hitelpiaci folyamatokról és várakozásokról. A felmérés részeként ezúttal a Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában bejelentett növekedési hitelprogramjáról is kifejtették véleményüket a megkérdezett bankok. Az európai válságkezelés, a magyar országi recessziós környezet és a pénzügyi szektor terhelése az elmúlt fél évben is jelentős korlátja volt a vállalati hitelpiac növekedésének. 2013 első negyedéve azonban a hitelpiaci enyhülés és dinamizálás irányába mutató körülményeket is hozott: a gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly terén a korábbiakhoz képest némileg kedvezőbb adatok láttak napvilágot, az MNB pedig a hitelpiac ösztönzése érdekében növekedési hitelprogramot indított. A hitelpiaci enyhülés jelei a vállalat hitelezési felmérésünk eredményeinél is visszaköszönnek. A felmérés alapján meghatározott vállalathitelezési hangulatindex értéke a megkérdezett vezető bankok véleménye alapján +1,3 pont lett a -10-től +10-ig terjedő skálán 2013 tavaszán, amely számottevő javulásként értékelhető az előző évi felmérések negatív tartományba eső eredményeihez képest. A hitelezési vezetők ismét a vállalati hitelpiac helyzetének – ha nem is nagymértékű, de érzékelhető – javulására számítanak, amelyre utoljára két éve, 2011 tavaszán volt példa. Felmérésünk legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: • A bankok többsége teljes mértékben nyitott új vállalati hitelek kihelyezésére, bár a finanszírozási hajlandóság még kissé elmarad a 2011. évi szinttől. • A felmérésben felsorolt hitelcélok mindegyikénél megfigyelhető a hitelezési hajlandóság javulása. A működési és a beruházási hitelek továbbra is a legkedveltebb hitelcélok közé tartoznak, míg az M&A-tranzakciók megítélése vegyes képet mutat. Továbbra is az ingatlanés projekthitelek elutasítottsága a legmagasabb, igaz ebben az esetben is megfigyelhető a javuló tendencia az előző évhez képest.

• A hitelezési feltételek terén továbbra sem várható érdemleges változás a bankok többségének véleménye szerint. A banki monitoring változására senki sem számít, a hitelkeretek maximális összegére, illetve a fedezetekre vonatkozó követelmények tekintetében pedig csak egy banki vezető vár kis mértékű szigorítást. A kamatfelár esetén kevesebben számítanak növekedésre a korábbi felmérésekhez képest, összességében azonban ezen a téren sem várható lényegi változás a bankok szerint. • A keresleti oldalon a bankok többsége ugyan nem tapasztalt élénkülést, de mintegy 40 százalékuk a kereslet növekedéséről számolt be, csökkenést pedig senki sem tapasztalt az elmúlt három hónap során. 2011 tavasza óta ez a legkedvezőbb eredmény a vállalati hiteltermékek iránti keresletet illetően. • Kedvező irányba mozdultak el a bankszektor vállalati hitelállományával kapcsolatos várakozások is: míg az előző évben a banki vezetők egyöntetűen a hitelállomány csökkenését várták, addig jelenleg közel 30 százalékuk növekedést prognosztizál a következő 12 hónapban. Saját bankjuk esetén a növekedésre számítók aránya két éve a legmagasabbra, több mint 70 százalékra emelkedett. • A megkérdezett vezetők többsége nem számít a hitelezési terület dolgozói létszámának változására, és két év óta először fordult elő, hogy többen várnak létszámbővítést a következő egy évtől, mint ahányan létszámcsökkentést prognosztizálnak. • A bankszektor vállalati hitelportfólió jának minőségével kapcsolatban szintén optimistábban nyilatkoztak a bankok a korábbi felmérésekhez képest: mintegy 40 százalékuk nem

számít a portfólió minőségének számottevő változására, ugyanennyi válaszadó viszont kis mértékű minőségjavulást tart valószínűnek az év hátralévő részében. • Hitelezési attraktivitás szempontjából valamelyest magasabb pontszámot kaptak az egyes iparágak összességé ben, mint az előző két felmérésünk során, amely összhangban áll a finanszírozási hajlandóság javulásával. Az iparágak sorrendjét tekintve nem volt számottevő átrendeződés: a lista élén a mezőgazdaság és élelmiszer ipar, valamint a termelőipar szerepel, az utolsó helyeken pedig az építőipar és az ingatlanszektor található. • A 2013. évi gazdasági növekedésre vonatkozóan a bankok többsége a stagnálást tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Míg a 2012 őszi felmérésünk során a válaszadók háromnegyede recessziót várt a 2013-as évtől, addig 2013 tavaszán egy banki vezető fogalmazott meg ilyen várakozást, és egy válaszadó mérsékelt növekedést is elképzelhetőnek tart. • Felmérésünk keretében a bankok hitelezési vezetői véleményt nyilvánítottak a Magyar Nemzeti Bank 2013 tavaszán bejelentett növekedési hitelprogramjával kapcsolatban. Az összesített eredmények alapján a válaszadó bankok úgy gondolják, a hitelprogram részben megfelel a kitűzött céloknak, de a hitelkeret eredetileg meghatározott mérete, illetve a vállalati hitelpiacra kifejtett várható ösztönző hatása kisebb a szükséges nél. A megfogalmazott hitelcéllal és a programba bevont vállalatok körével a bankok többsége egyetért, az előzetes információk alapján az MNB által 2 százalékban maximalizált kamatfelárat viszont rendkívül alacsonynak tartja a kockázatok és a működési költségek fedezésére.



Háttér Finanszírozási hajlandóság A korábbi felmérésekhez hasonlóan a megkérdezett hitelezési vezetők alapvetően nyitottnak gondolják bankjukat vállalati ügyfelek számára történő új hitelek kihelyezésére. A válaszadók több mint fele teljes mértékben nyitott a vállalati hitelezés bővítésére, amely mérsékelt javulást jelent az előző év eredményeihez képest, ugyanakkor még elmarad a 2010-ben tapasztalt 70 százalék körüli aránytól. A bankok egyike sem zárkózik el a hitelkihelyezéstől, jóllehet egy válaszadó csak jelentős korlátozások esetén lenne hajlandó a hitelnyújtásra, 29 százalékuk pedig kisebb korlátozásokhoz kötné azt. A finanszírozási hajlandóság javulása az egyes hitelcélok szintjén is megfigyelhető: a válaszok minden hiteltípus esetén kedvezőbbek a 2012es eredményeknél, bár a hitelcélok megítélése közötti jelentős különbségek csak kis mértékben mérséklődtek.

A hitelezési hajlandóság továbbra is a működési és a beruházási hitelek terén a legmagasabb: előbbi esetén a válaszadók 71 százaléka, utóbbinál pedig 57 százalékuk jelölte meg a legkedvezőbb választ, de kisebbnagyobb korlátozásokkal minden bank kész ezen hitelcélok finanszírozására. Az ingatlanfejlesztési és projekthitelek megítélése – bár érzékelhetően javult az elmúlt másfél év során – még mindig messze a legrosszabb a felsorolt hitelcélok közül. A válaszadók több mint 40 százaléka csak kivételes esetben vagy egyáltalán nem mutat hajlandóságot ingatlan- vagy projekthitelek kihelyezésé re, újabb 40 százalékuk pedig jelentős korlátozásokhoz kötné a hitelnyújtást. Érdekesség, hogy az egyik megkérdezett bank – minden egyéb hitelcélhoz hasonlóan – az ingatlan- és projekthitelek terén is a legmagasabb finanszírozási hajlandóságot jelölte meg, amelyre utoljára 2011-ben volt példa.

Az M&A-ügyletek pozitívabb megítélésén szintén látható a finanszírozási hajlandóság általános javulása, jóllehet a válaszadók továbbra is igen eltérően nyilatkoztak a tranzakciós hitelezésről. Bár a válaszadó bankok mintegy 40 százaléka csak kivételes esetben finanszírozna M&Atranzakciót, a korábbi felmérésekkel ellentétben a bankok egyike sem zárkózik el ettől teljesen. A hitelezési vezetők 30 százaléka kisebb, vagy nagyobb korlátozásokhoz kötné az M&A-hitelezést, de hasonló arányban vallották teljes mértékben nyitottnak magukat a bankok ezen hitelcél esetén.

A bankok hajlandósága vállalati hitelek kihelyezésére (a válaszadó bankok százalékában)

14 Teljes mértékben nyitott / hajlandó Kisebb korlátozásokkal hajlandó Jelentős korlátozásokkal hajlandó 29

57

Kivételes esetben hajlandó Egyáltalán nem hajlandó



Hitelezési feltételrendszer A megkérdezett banki vezetők túlnyomó többsége ezúttal sem számít a hitelezési feltételrendszer változására a következő három hónapban. Egy válaszadó kissé enyhülő feltételekkel számol, szigorúbb követelményeket azonban – immáron második alkalommal – senki sem vár a következő negyedévtől. A bankok monitoringtevékenységével kapcsolatban minden válaszadó egyetértett abban, hogy nem várható számottevő változás a banki gyakorlat ban a következő hónapok során. A hitelezési vezetők többsége a hitelfedezetekkel kapcsolatban sem számít arra, hogy bankja jelentősen változtasson a jelenleg alkalmazott követelményeken, azok kis mértékű szigorodását mindössze egy válaszadó jelölte meg.

Hasonlóak a várakozások a bankok által kihelyezett hitelkeretek maximális összegével kapcsolatban is: a hitelkeretek kisebb csökkenésével csak egy banki vezető számol, a többi résztvevő szerint ezen a téren sem lesz változás a következő negyedévben. A kamatfelárral kapcsolatos várakozások terén nagyobb különbség mutatkozik az egyes bankok között: a többség ugyan a kamatmarzsok változatlanságát jelölte meg legvalószínűbb forgatókönyvként, két bank azonban a kamatfelár kis mértékű csökkenésére, egy válaszadó pedig annak növekedésére számít. A kamatmarzsok jelentős változását azonban – a többi hitelezési feltételhez hasonlóan – senki sem várja az előttünk álló hónapokban.

A bankok várakozása a hitelezési feltételrendszer változásával kapcsolatban a következő 3 hónapban (a válaszadó bankok százalékában)

14 Jelentősen enyhül Némileg enyhül Nem változik Némileg szigorodik Jelentősen szigorodik 86



Vállalati hitelkereslet A vállalati hitelkereslettel kapcsolatban utoljára két évvel ezelőtt volt olyan bíztató a kép, mint az a jelenlegi válaszokból kiolvasható. Átütő változásról még korántsem beszélhetünk, hiszen a hitelezési vezetők többsége még nem tapasztalt jelentős keresletváltozást az elmúlt negyedévben, 43 százalékuk viszont a kereslet némi növekedéséről számolt be. Bíztató a 2013. év keresleti folyamataira nézve, hogy a vállalatok csökkenő érdeklődésével egyik bank sem szembesült az első negyedév során.

A vállalati hiteltermékek iránti kereslet változása az egyes bankoknál az elmúlt 3 hónapban (a válaszadó bankok százalékában)

Jelentősen csökkent Csökkent

43

Nem változott 57

Növekedett Jelentősen növekedett

Növekedési kilátások A banki vezetők válaszai alapján elmozdulás tapasztalható a vállalati hitelpiac növekedési kilátásaival kapcsolatos várakozások tekintetében is: a válaszadók mind saját bankjukra, mind a bankrendszer egészére vonatkozóan optimistábban tekintenek a következő egy évre. A bankszektor vállalati hitelállományával kapcsolatban a felmérésben résztvevők többsége – mintegy 57 százaléka – továbbra is az állomány csökkenésére számít, egy válaszadó azonban stagnálásra, két további bank pedig növekedésre számít. Tekintettel arra, hogy a megkérdezett bankok 2012-ben még egyöntetűen

a volumen csökkenését várták, a jelenlegi adatok a várakozások mérsékelt javulását mutatják. Saját bankjuk növekedési kilátásait illetően – ahogy azt korábban is tapasztalhattuk – ismét optimistábban nyilatkoztak a hitelezési vezetők: mindössze két válaszadó számít a vállalati hitelállomány csökkenésére, a többi résztvevő némi növekedést vár bankjától, egy banki vezető pedig úgy gondolja, a volumen jelentősen emelkedhet a következő évben.

fordult elő, hogy az összesített eredmények – ha minimális mértékben is – de a létszámbővítés irányába mutatnak. Létszámcsökkenésre mindössze egy válaszadó számít bankjánál, négy vezető pedig nem vár létszámváltozást ebben az évben. Egy hitelezési vezető szerint 5 százaléknál kisebb mértékben fog bővülni a területén dolgozók létszáma, egy további válaszadó pedig – felméréseink során először – ennél nagyobb növekedést is elképzelhetőnek tart az év hátralévő részében.

A vállalati hitelezési területen dolgozók létszámával kapcsolatban is javultak a bankok várakozásai a korábbiakhoz képest. Az elmúlt két évben először

A vállalati hitelportfóliók volumenének változására vonatkozó várakozások Hitelportfolió volumenének változása – Bank

Bank A Bank B Bank C

Hitelportfolió volumenének változása –Bankrendszer

Bank D Bank E Bank F Bank G Csökken

Nem változik

Nő



Portfólióminőség A vállalati hitelportfólióval kapcsolatos várakozások terén szintén megfigyelhető a bankok mérsékelt optimizmusa a korábbi rendkívül negatív prognózisokhoz képest.

A bankrendszer vállalati hitelportfoliójának minőségére vonatkozó várakozások (a válaszadó bankok százalékában)

A bankok közel 40 százaléka nem számít a vállalati hitelportfólió minőségének számottevő változására az év hátralévő részében, ugyanennyi válaszadó viszont a kis mértékű minőségjavulást jelölte meg a lehetséges válaszok közül. A portfólió minőségének további romlását mindössze egy banki vezető tartja valószínűnek, míg az előző másfél évben a többség ezen negatív várakozásának adott hangot.

14 Jelentősen romlik Némileg romlik

43

Nem változik Némileg javul 43

Jelentősen javul

Iparágak hitelezési attraktivitása Az előző évhez képest kissé vonzóbbnak ítélik hitelezési szempontból az iparágak többségét a megkérdezett bankok, amely alátámasztja a finanszírozási hajlandóság javulását. A felsorolt 13 iparág közül mindössze háromnak romlott a hitelezési attraktivitása a bankok válaszai alapján: a szállítmányozás és raktározásra vonatkozó mutató 0,1 ponttal csökkent, míg a kereskedelem 0,2 ponttal kapott kevesebbet a 2012 őszi felmérésünkhöz képest. A legnagyobb csökkenés az építőipar esetén következett be, amely 0,4 ponttal rosszabb értéket kapott a fél évvel ezelőttinél. A fenti három iparág értékei azonban még így is magasabbak a 2012 tavaszi eredményekhez viszonyítva, így a jelenlegi csökkenés nem tekinthető jelentősnek. Az egyes iparágak sorrendjét tekintve nem történt jelentős átrendeződés az előző évhez képest. A lista elején továbbra is a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a termelőipar található, amelyet minden banki vezető átlagosnál vonzóbbnak minősített. Valamelyest javult a megítélése a közmű-szolgáltatásoknak, illetve a telekommunikációnak, de az előző felmérések eredményeit is figyelembe véve nem fedezhetők fel trendszerű változások az eredményekben. A korábbiakhoz hasonlóan a lista első feléhez sorolták még a banki vezetők a kereskedelmet, a szállítmányozást és raktározást, valamint a halászatot,

Az egyes iparágak hitelezési attraktivitása (1 – Egyáltalán nem vonzó, 2 – Átlagosnál kevésbé vonzó, 3 – Átlagos, 4 – Átlagosnál vonzóbb, 5 – Vonzó) Mezőgazd. és élelmiszer

4,6

Termelőipar

4,4

Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízszolg.

3,9

Kereskedelem

3,6

Telekomm. és posta

3,4

Szállítmányozás és raktározás

3,3

Halászat,vadászat és erdőgazd.

3,3

Gazdasági szolg.

3,1

Vendéglátás

2,7

Szórakoztató ipar

2,7

Pénzügyi szektor Ingatlanszektor Építőipar

a vadászatot és az erdőgazdálkodást összefogó szektort, emellett a gazdasági szolgáltatások kaptak még átlagosnál valamivel jobb minősítést a bankoktól. Hitelezői szemszögből az átlagosnál valamelyest kevésbé vonzó iparágaknak tekinthető a vendéglátás és a szórakoztatóipar, a pénzügyi szektort pedig egy válaszadó kivételével mindenki ebbe a kategóriába sorolja.

2,3 1,6 1,4

Az ingatlanszektor és az építőipar, mint minden korábbi felmérésünk alkalmával, ezúttal is sereghajtó a hitelezési attraktivitás tekintetében. A hitelezési vezetők több mint fele a lehető legrosszabb értéket adta ezeknek az iparágaknak, de a többi válaszadó közül sem sorolta senki átlagosnál jobb kategóriába ezeket.



Makrogazdasági kilátások Magyarország 2013. évi gazdasági növekedésére vonatkozóan a bankok többsége a stagnálást tartja a legvaló színűbb forgatókönyvnek 2013 tavaszán. Fél évvel ezelőtt még a felmérésben résztvevők háromnegyede a bruttó hazai termék 1% és 3% közötti visszaesésére számított, egynegyedük pedig stagnálást (-1% és +1% közötti GDP-változást) várt a 2013-as évtől. 2013 tavaszán a válaszadók csaknem háromnegyede a stagnálást jelölte meg a makrogazdasági növekedésre vonatkozó válaszok közül. Egy banki vezető prognosztizál 1 százaléknál nagyobb visszaesést, egy válaszadó pedig 1% és 3% közötti GDPnövekedést vár ettől az évtől.

A bankok várakozása a magyar gazdaság 2013. évi növekedésére vonatkozóan (a válaszadó bankok százalékában)

14

14

Jelentős visszaesés (-3%-ot meghaladó GDP-csökkenés) Visszaesés (-1% és -3% közötti GDP-csökkenés) Stagnálás (-1% és +1% közötti GDP-változás) Növekedés (+1% és +3% közötti GDP-növekedés)

72

Jelentős növekedés (+3%-ot meghaladó GDP-növekedés)



Növekedési hitelprogram Felmérésünk keretében a bankok hitelezési vezetői elmondták vélemé nyüket a Magyar Nemzeti Bank 2013 tavaszán bejelentett növekedési hitelprogramjával kapcsolatban az ismertetett előzetes paraméterek alapján. A vállalati hitelpiacra közvetlen hatást várhatóan a hitelprogram első két intézkedéscsomagja, vagyis a kkv-k részére nyújtandó fejlesztési és forgótőke-finanszírozási hitelkeret, illetve devizahitel-kiváltó hitelkeret gyakorol majd, ezért kérdéseink ezen intézkedések előzetesen közzétett feltételeire vonatkoztak. Először arra kértük a felmérésben részt vevő bankokat, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék, összességé ben mennyire tartják megfelelőnek a növekedési hitelprogram első két intézkedéscsomagját. A válaszok alapján senki sem gondolja úgy, hogy a program teljesen célt téveszt, és egyáltalán nem megfelelő a vállalati hitelpiac ösztönzés ére, jóllehet azzal sem ért egyet egyik válaszadó sem, hogy teljes mértékben megfelelő lenne a hitelprogram. A 3,1-es átlagos érték alapján elmondható, hogy a válaszadók úgy gondolják, a program részben megfelel a kitűzött céloknak, többségük pedig inkább megfelelőnek tartja a hitelpiac ösztönzésére, mintsem hatástalannak. Az intézkedési csomagnak a vállalati hitelpiacra gyakorolt hatását tekintve nem túl optimisták a megkérdezett bankok: többségük szerint csak csekély mértékű ösztönzést jelent a program, mérsékeltnél nagyobb hatást pedig senki sem vár tőle. Valamilyen mértékben azonban minden hitelezési vezető szerint ösztönzőleg fog hatni a vállalati hitelezésre az MNB programja a beérkezett válaszok alapján. A növekedési hitelprogram első intézkedéscsomagja a mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető fejlesztési és forgótőke-finanszírozási célra adott hitelkeretekre terjed ki. Az első intézkedéscsomagba bevont vállalatok körével kapcsolatban megoszlik a bankok véleménye: három válaszadó szerint megfelelő, két banki vezető szerint kissé szűk a kedvezményezettek köre, másik két válaszadó pedig túl széles körűnek gondolja azt.

A hitelcéllal kapcsolatban közelebb áll egymáshoz a résztvevő bankok álláspontja: több mint 70 százalékuk szerint megfelelő az MNB által megfogalmazott fejlesztési és forgótőke-finanszírozási hitelcél, míg két válaszadó úgy gondolja, az ideálishoz képest kissé tágnak tekinthető. Az MNB által 2 százalékban maximalizált kamatfelár a megkérdezett bankok egyöntetű véleménye szerint nem nyújt elégséges fedezetet a kockázatokra és működési költségekre. Az előzetesen bejelentett 250 milliárd forintos hitelkeret a bankok többsége szerint kisebb összegű a szükségesnél, míg a válaszadók mintegy 40 százaléka megfelelőnek tartja a rendelkezésre álló keretet. A növekedési hitelprogram második intézkedéscsomagja a mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető devizahitel-kiváltásra felhasználható hitelkeretre terjed ki. A második csomagba bevont vállalatok körével kapcsolatban – bár az összesített eredmények hasonlóak, mint az első csomagnál – nagyobb egyetértés mutatkozik a bankok között: két válaszadó kivételével mindenki megfelelőnek gondolja a kedvezményezettek körét a devizahitelkiváltó hitelcsomag esetén. A hitelcéllal egy válaszadótól eltekintve – aki kissé szűk körűnek véli azt – minden bank egyetért, a kamatfelárat azonban az első hitelcsomaghoz hasonlóan túlságosan alacsonynak gondolják a banki vezetők. A hitelkeret előzetesen bejelentett 250 milliárd forintos összege jobban közelíti az ideális mértéket ezen intézkedéscsomag esetében, de inkább kissé alulméretezettnek gondolják a felmérésben résztvevő bankok az összesítet válaszok alapján. A maximális hitelkeret nagyságára vonatkozó – az MNB által a devizahitelállomány arányában megállapított – 15 százalékos felső határ azonban, egy bank kivételével, minden válaszadó szerint alacsonyabb a kelleténél.



Megjegyzések: A felmérést a KPMG Tanácsadó Kft. Restrukturálási csoportja végezte 2013 tavaszán. A hangulatindex egységes súlyozással vesz figyelembe tíz tényezőt a következő kiemelt területekről: a bankok hajlandósága a vállalatok finanszírozására különböző hitelcélok szerint, a felmérésben részt vevő bankvezetők várakozása a bankrendszer és a saját bankjuk vállalati portfóliójának alakulására, illetve a hitelezési feltételrendszer egyes elemeinek változtatására vonatkozóan, továbbá a vállalati hitelkereslet érzékelt változása. Az online megkérdezésen alapuló felmérésben hét, a vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bank illetékes vezetője vett részt. A felmérésben részt vevő bankok együttes piaci részesedése 2012-ben meghaladta a 70 százalékot a vállalathitelezési piacon. A KPMG Tanácsadó Kft. Restrukturálási csoportja a vállalati hitelezéshez kapcsolódó szolgáltatások széles skáláját kínálja a finanszírozáshoz nyújtott tanácsadástól kezdve a független üzleti áttekintéseken át a pénzügyi és működési restrukturálásig. A többi szegmens (háztartási, önkormányzati) mellett a vállalati hitelezésre is kiterjedő részletes hitelezési felmérést készít a Magyar Nemzeti Bank ”Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára” címmel, negyedéves rendszerességgel. A jegybank felmérésének elsődleges célja, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok pontosabb értékeléséhez elsősorban kvalitatív jellegű, a hitelkínálatra és -keresletre vonatkozó információkkal bővítse az adatszolgáltatás során a hitelezésről rendelkezésre álló állományi és áradatok körét, amellett, hogy az ezekre az információkra alapozott elemzést szélesebb körben is használja a gazdasági szféra. A KPMG vállalati hitelezésre fókuszáló periodikus felmérése mind részletezettségében, mind módszertanában eltérő jelleget mutat, céljának pedig azt tekinti, hogy a vállalati szektor könnyen értelmezhető iránymutatást kapjon a banki hitelezési hajlandóság alakulásával kapcsolatban, illetve a vállalati hitelezéssel foglalkozó banki vezetők átfogó képet alkothassanak a vezetőtársaik várakozásairól.


Kapcsolat Robert Stöllinger vezérigazgató T: +36 1 887 7301 E: [email protected] Palotai Zsolt igazgató T: +36 1 887 6575 E: [email protected] kpmg.hu

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. Társaságunk ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. Társaságunk nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik társaságunknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a „cutting through complexity” a KPMG International lajstromozott védjegye. © 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

Recommend Documents