KPMG Biztosítási Konferencia 2010

KPMG Biztosítási Konferencia 2010 2010. május 13–14., Velence A résztvevők szavazás során megjelenő véleményeinek összegzése kpmg.hu

Bevezetés 2010-ben immár harmadik alkalommal rendezte meg éves biztosítási konferenciáját a KPMG. A kétnapos rendezvény alkalmat kínált a szektort érintő kihívások és számos gyakorlati kérdés áttekintésére, valamint a piaci szereplők formális és informális tapasztaltcseréjére. A korábbi évek gyakorlatát folytatva, a résztvevők szavazás keretében is megoszthatták egymással véleményüket, illetve segítettek bennünket annak megítélésében, hogy mennyire bizonyultak hasznosnak a rendezvény által kínált programok, melyek a piaci szereplőket leginkább foglalkoztató kérdések, hogyan változott egy-egy kérdésben a piaci szereplők megítélése az elmúlt évek során. Ezúton szeretnénk megköszönni Önöknek a részvételt, valamint hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jövőben a hazai biztosítási piac igényeinek még inkább megfelelő, színes és Önök által is hasznosnak ítélt programokkal várhassuk vendégeinket rendezvényeink alkalmával. Kérem, fogadják szeretettel a mellékelt kiadványt, amely a 2010-es Biztosítási Konferencia résztvevőinek a szavazás keretében adott válaszait összesíti.

Üdvözlettel: Leposa Csilla partner

Székely Zoltán partner

Dr. Hanák Gábor igazgató

Tartalom: Növekedési lehetőségek

3

Piaci koncentráció

6

Értékesítési csatornák

7

KGFB-kampány

8

Felügyeleti szektor szerepe, szabályozási változások

10

© 2011 KPMG Tanácsadó Kft., a Hungarian limited liability company and a member firm of the KPMG network of independent member firms affiliated with KPMG International Cooperative (“KPMG International”), a Swiss entity. All rights reserved.

KPMG Biztosítási Konferencia 2010 | 3

Növekedési lehetőségek „Olvad a jéghegyünk! A rendszerváltást követő 20 évet a növekedés jellemezte, de ennek vége.” (Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke)

Általánosságban elmondható, hogy a piaci szereplők alapvetően pesszimistább várakozással tekintenek a jövőbe a növekedést illetően. Míg 2008 során a válaszadók közel 14 %-a úgy ítélte meg, hogy a hazai szereplőknek lehetőségük van stabil, kétszámjegyű növekedést elérni a díjbevétel tekintetében az eredményesség javulása mellett, addig

2010-ben a válaszadók mindössze 4 %-a tekinti biztatónak a helyzetet. Ezzel párhuzamosan közel kétszeresére növekedett azon válaszadók aránya, akik sem a díj, sem az eredményesség vonatkozásában nem számítanak kielégítő növekedésre. A kérdést megválaszolók egyértelmű többsége azonban továbbra is mérsékelt növekedésre számít.

Milyen növekedési potenciál kínálkozik a magyar biztosítók számára (díjban, eredményben)? 100% 80% 67% 60% 38,8% 38,8%

40% 20%

13%

15%

14,3% 8,2%

4% 0% 2010 máj.

2008 szept.

Díjban állandó kétszámjegyű növekedés, az eredményesség is javul Mind díjban, mind eredményben visszafogott növekedés Díj szintjében megfelelő növekedés, de ez nem jár megfelelő eredményességgel Sem a díj, sem az eredményesség nem lesz kielégítő


4 | KPMG Biztosítási Konferencia 2010

Mennyi idő múlva lábal ki a magyar gazdaság a válságból?

5% 5%

A gazdasági válság idején a hazai szereplők a továbbiakban is a növekedésben látják a „kiutat”, és egyben a legnagyobb kihívást a jövőre nézve. 39%

51%

már idén 2 éven belül 3-5 évmúlva a válság tartós marad

Hány év múlva éri el a magyar lakosság körében a biztosítások kötésére való hajlandóság / képesség az EU-15 átlagos szintjét?

13%

A válaszadók 2010-ben tartós gazdasági válságra számítanak, ugyanakkor a biztosítási szektor jövedelmezőségének stagnálását remélik.

16%

71%

5 éven belül 5 éven belül nem, de 10 éven belül igen 10 éven belül nem, de 25 éven belül igen

A válság hatására jelentkező költségmegszorítások a válaszadók mindössze kis hányadánál érintették – összhangban a brókeri és saját értékesítési hálózatnak tulajdonított szerepkörrel – a szerzési költségeket, miközben jelentős részük az adminisztrációs és marketingköltségek csökkentésével kényszerült javítani jövedelmezőségét. A növekedési lehetőségeket azonban nemcsak a gazdasági válság nehezíti, hanem a fogyasztói magatartás is. Magyarországon a pénzügyi szolgáltatások piaca még nem telített, a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rendkívül alulbiztosított. A magyar biztosítási piac szereplői ebben a kérdésben középtávon nem bizakodóak: a válaszadók jelentős többsége szerint a magyar lakosság körében a biztosítások kötésére való hajlandóság/képesség 10 éven belül sem éri el az EU-15 átlagos szintjét, javulás csak 25 éven belül várható. Ugyanakkor az erősödő öngondoskodási hajlam, a várható élettartam növekedése, valamint a hazai nyugdíjak tartósan alacsony szintje és a jogszabályi környezet változása ideális körülményeket és potenciálisan magas keresletet biztosíthat a járadékszolgáltatások, nyugdíjbiztosítások számára. (A konferenciára 2010 májusában került sor.)

Magyarország még mindig az alulbiztosított országok közé tartozik, ez számos kitörési lehetőséget jelenthet.

Ennek megfelelően, a válaszadók többsége a nyugdíj- illetve egészségbiztosítási rendszerhez kapcsolódóan vár a magyar biztosítási piacra jelentős hatást gyakorló reformokat, valamint a legnagyobb növekedési potenciált a nyugdíjvagy egészségbiztosítás ágazatban, a válaszadók csekély hányada pedig a UL-ágazatban látja.

Várható-e a nyugdíj- ill. egészségbiztosítási rendszer olyan reformja a közeljövőben, amely jelentős hatással lesz a biztosítási piacra?

20%

15%

57%

7%

igen, mindkettő esetében csak a nyugdíjbiztosítás esetén csak az egészségbiztosítás esetén egyik esetben sem

nem fogja elérni



A UL-biztosítások további térhódítását illetően megoszlik a válaszadók véleménye. Mekkora lesz az egymáshoz viszonyított súlya a hagyományos vegyes és a UL biztosításoknak? 100% 80% 62,5% 60% 40%

41% 34% 25% 18,8%

20%

18,8%

0% 2010 máj.

2008 szept.

Marad a jelenlegi helyzet További eltolódás az UL-termékek javára A hagyományos termékek visszaszerzik részesedésüket

A biztosítás – bizalmi kérdés.

Míg 2008-ban egyértelműen azok domináltak, akik további eltolódást várnak a UL-termékek javára a hagyományos életbiztosításokkal szemben, addig 2010-ben sokan a jelenlegi helyzet stagnálására számítanak, és egyre jelentősebb azok száma is, akik úgy vélik, a hagyományos életbiztosítások visszaszerzik korábbi piaci részesedésüket. A biztosítási szektort alapvetően bizalmatlanság veszi körül Magyarországon. Ez részben az ügyfeleknek a kárrendezéssel kapcsolatos tapasztalataiból ered. A biztosítási szektor lakossági megítélését illetően nem mutatnak optimista várakozást a válaszok, ugyanakkor e kérdésben jelentős a megosztottság. A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy e tekintetben jelenleg kedvezőtlen ugyan az ügyfelek megítélése, azonban ennek javulása várható, míg sokak szerint e kedvezőtlen megítélésben nem várható változás.

Milyen a biztosítási szektor megítélése a magyar lakosság körében vállalt szolgáltatások és kármegtérítések tekintetében?

2% 13% 36%

50%

Kedvezőtlen és ez várhatóan nem is fog változni Kedvezőtlen és ez várhatóan javulni fog Kedvező és ez várhatóan nem is fog változni Kedvező és ez várhatóan romlani fog



Piaci koncentráció A magyar biztosítási piac jelenének és jövőjének egyaránt meghatározó tényezője a piaci koncentráció. (A Top 5 társaság részesedése még mindig magas, kb. 78 %-ot fednek le a piacból.) A hazai piacot alapvetően már felosztották a piacon jelenlevő biztosítótársaságok, az új belépők helyzete igen nehéz. A válaszadók többsége úgy ítéli meg, hogy a jövőben is várható ugyan új biztosítók, fióktelepek megjelenése, azonban semmiképp sem nagy számban, valamint valószínűtlennek tartja további magyar tulajdonú társaságok megjelenését. A piaci koncentráció kérdését illetően az átalakulások, vállalatértékesítések hozhatnak még fordulatot. A válaszadók közel fele a továbbiakban is úgy véli, hogy nem, vagy csak elvétve várhatók összeolvadások. 2008 szeptemberéhez képest közel felére csökkent azok aránya, akik szerint jelentős koncentrációs tényezőt jelenthetnek az összeolvadások, és a piacon jelen lévő biztosítótársaságok száma akár felére is csökkenhet. Csekély azon válaszadók száma, akik elentős volumenű tranzakciókra számítanak, a többség szerint, ha várhatók is összeolvadások, azokban inkább kisebb piaci szereplők lesznek érintettek, és e tranzakciók nem járnak jelentős hatással a biztosítási szektorra nézve.

Egyedül nem megy?!

Számít-e arra, hogy a jelenlegi piaci koncentráció jelentősen csökken a közeljövőben (élet-/nem-életbiztosításban)? 100% 80% 60% 49% 40%

37,5%

32,5% 26%

20%

16%

12,5%

9%

17,5%

0% 2010 máj.

2008 szept.

Igen, jelentős kiegyenlítődés várható mindkét ágban Igen, de csak az életbiztosítási ágban Igen, de csak a nem-életbiztosítási ágban Nem, egyik ágban sem várható a koncentráció csökkenése

A válaszadók 96%-a gondolja úgy, hogy a következő két évben értékesítésre kerülhet olyan nyugati tulajdonú biztosító, amelynek van érdekeltsége a magyar piacon, 68% pedig több hasonló értékesítési tranzakcióra is számít. Ugyanez az arány a magyar tulajdonú biztosítótársaságok értékesítését illetően 87%, illetve 41%. Míg 2008 őszén a piaci szereplők véleménye inkább megoszlott a jelenlegi piaci koncentráció jelentős csökkenését illetően, addig 2010-ben közel felük úgy gondolja, hogy egyik ágban sem várható jelentős csökkenés. Csökkent azok aránya, akik mindkét ág esetében jelentős kiegyenlítődésre

számítanak, míg a piaci koncentráció csökkenésére számító válaszadók között többségbe kerültek az életbiztosítási ág koncentrálódásában bízók. Ugyanakkor a többség a piaci erőviszonyok átrendeződésére számít. A válaszadók közel egynegyede szerint mindkét ágban megváltozik a három legnagyobb piaci részesedéssel bíró társaság sorrendje a következő két évben. 26%-uk szerint csak az életbiztosítási ágban, 12%-uk szerint pedig csak a nem-életbiztosítási ágban várható változás. A megkérdezettek 36%-a nem számít a piaci erőviszonyok átrendeződésére.

Ellentétben az összeolvadással a hazai piaci szereplők inkább értékesítési tranzakciókra számítanak.



Értékesítési csatornák Közép- és hosszú távon a piac telítődése folyamán egyre fontosabbá vált az üzletkötők mellett az alternatív értékesítési csatornák kiépítése, amely akár komoly versenyelőny forrásává válhat. E folyamatban az elmúlt időszak egyik meghatározó tényezője volt, hogy a bankok és a banki háttérrel, kapcsolattal rendelkező biztosítók stratégiai szövetségen keresztül igyekeztek kihasználni egymás értékesítési csatornáit és az azokban rejlő szinergiahatásokat. A banki értékesítési csatorna térnyerése leginkább a lakossági területen – hitelfedezeti biztosítások, lakáshitelekhez kapcsolódó lakásbiztosítások, kockázati életbiztosítások, UL- biztosítások értékesítése – jelentős. A fentiek ellenére, bizonyára a piacon az utóbbi időben végbement folyamatok (cégmozgások; a gazdasági válság hatására a jelzáloghitelezés jelentős visszaesése) tükrében, a válaszadók jelenleg kisebb jelentőségűnek vélik a banki értékesítési csatornát, mint korábban.

Ajánlom magamat!

Melyik értékesítési csatorna fogja az új szerzések számát tekintve a legnagyobb növekedést produkálni a következő 3 évben a magyar életbiztosítási piacon? 100% 80% 60% 45%

46,9%

40% 26,5%

23% 16%

20%

6,1% 0% 2010 máj.

Az életbiztosítások esetében a többség továbbra is a brókeri értékesítésben bízik, de jelentős szerepet tulajdonít a direktértékesítésnek (internet és call center) is.

2008 szept.

brókerek

direktértékesítés: internet és call center

saját hálózat

bankassurance

Melyik értékesítési csatorna jelentősége fog a legnagyobb mértékben nőni a következő 3 évben a KGFB-piacon?

A piaci szereplők jelentős többsége továbbra is úgy gondolja, hogy a KGFB-piacon a következő három évben a direktértékesítés (internet és call center) kapja a fő szerepet, e csatorna jelentősége fog nőni a legnagyobb mértékben.

5%

10% 2%

Növekvő népszerűségnek örvend a direktértékesítés, amely azonban talán a leginkább költséghatékony értékesítési csatorna. Mit várnak a hazai biztosítási szegmens szereplői az egyes értékesítési csatornáktól? Az új értékesítések esetében csak a válaszadók kis része tulajdonít döntő szerepet 2010-ben a banki értékesítési csatornának, ugyanakkor egyre többen szavaznak bizalmat a saját értékesítési hálózatnak.

20,4%

16%

Az online értékesítési csatornával szemben a piaci szereplők igen erős pozitív attitűdöt mutatnak, a válaszadók többsége szerint e csatorna szerepe a KGFB-kampány eltörlésével sem csökken lényegesen, legalábbis rövidés középtávon.

83%

brókerek saját hálózat direktértékesítés: internet és call center bancassurance

„A változások fő mozgatórugója az ügyfélcsatornák szerepének és összetételének átalakulása” (Alföldy Katalin, KPMG)



KGFB-kampány Napjainkra bizonyossá vált, hogy a gazdasági válság egyik legnagyobb vesztese a gépjármű-iparág. A válság kirobbanását követően az újautóértékesítések világszerte drasztikus visszaesést mutatnak, és a jövőben további csökkenés várható.

Kötelező haladási irány? ¼

válaszadók közel 75%-a gondolja úgy, hogy nem szállna be egy új KGFBbiztosító alapításába.

(Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke) Beszállna-e ma egy új KGFB-biztosító alapításába?

A gazdasági válságot megelőzően is rendkívül erős árverseny jellemezte a gépjármű-biztosítási szegmenst, a piac zsugorodása pedig még kiélezettebb versenyhelyzethez vezet.

26%

Ezzel párhuzamosan általános jelenség az ügyféltudatosság, valamint a válság hatására az ügyfelek árérzékenységének növekedése. Az online felületek lehetővé teszik, hogy a magánszemélyek is könnyen számításokat végezzenek az egyes gépjármű biztosítási szerződések tarifáira vonatkozóan, és összehasonlítsák azokat. Mára a kötelező gépjármű-biztosítások egyik legfontosabb értékesítési csatornájává a direktértékesítés (internet és call center) vált, a piaci szereplők rövid távon az online értékesítési csatorna jelentőségének további növekedésére számítanak. A rendszerváltást követően a biztosítótársaságok díjbevétele folyamatos növekedést mutatott, a növekedés egyik fontos tényezőjének tartották a biztosítótársaságok a gépjárműszegmenst. A hazai biztosítási piac képviselői általánosságban pesszimista várakozással tekintenek a jövőbe az új biztosítótársaságok alapítását illetően, különösen igaz ez a gépjárműágazatra. Míg a korábbi évek során számos példát láttunk kifejezetten a gépjárműbiztosítások értékesítésére koncentráló biztosítótársaságok alakítására, ma a

„A digitális korszak beköszöntött”

74%

igen

nem

Nem elhanyagolhatóak továbbá a gépjárműbiztosításokat, azon belül is a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításokat érintő szabályozási környezetben mutatkozó változások. A kampányidőszak megszűnésével együtt várhatóan megszűnik egy, az ügyfelek döntéseit eddig nagymértékben befolyásoló tényező, a kampánykedvezmény, míg az év végi időkorlát feloldásával az ügyfelek kényelmi igényei kerülnek előtérbe.

A jövő sohasem lejátszott: az Astra Biztosító fióktelepének 2010 végi megjelenésére senki sem számított. Az pedig lényegesen átrendezte a 2011-es KGFB piacot.

Ugyanakkor a hazai biztosítási piac szereplőinek véleménye szerint rövidés középtávon nem várható csökkenés az ügyfél proaktivitása tekintetében a biztosítókeresés/-váltás során, sőt, a válaszadók többsége az on-line értékesítési csatorna szerepének további erősödésére számít.



„Bónusz” kérdés

Mit várnak a hazai biztosítási szegmens szereplői a kampányidőszak megszűnésétől? A szabályozási változások ellenére, a többség úgy gondolja, hogy rövidés középtávon nem szűnik meg a KGFB-kampány szerepe, ugyanakkor, a kampányidőszak megszűnésével párhuzamosan a versenyhelyzet átalakulása, csökkenése, ezzel párhuzamosan a díjszintek és szolgáltatási szintek emelkedése várható.

Hány év múlva lesz elhanyagolható szerepe a KGFB-kampánynak?

4%

5%

Jelenleg is megfigyelhető a kampányidőszakon belüli és kívüli tarifálási gyakorlatok közötti különbség. Abban szinte mindenki biztos, hogy a kampány hatása nehezen szűnik meg, ezt mutatják a csehországi tapasztalatok is, ahol 2000-ben törölték el az év végi váltást, ám az év végén még manapság is kiemelkedik a váltók száma. Míg 2008 őszén a válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a naptári éves szerződések körének fokozatos csökkenése kedvező folyamat, amely azonban elsősorban az ügyfelek érdeke, addig az idei felmérésben többségbe kerültek azok a válaszadók, akik szerint a változás a biztosítók érdeke (is).

Ugyancsak pozitív a várakozás az új, teljesítményarányos díjrendszert (kW) illetően. A válaszadók többsége mindenképpen helyes iránynak tartja a változást, ugyanakkor sokak szerint nem volt elegendő felkészülési idő az új rendszer bevezetésére. A bónusz-málusz rendszer szerepével kapcsolatban már megosztottabbak a vélemények. A válaszadók többsége szerint a rendszer már elvesztette relevanciáját, ezért megfelelőbb lenne, ha a biztosítók szabadon alakíthatnák ki kockázatarányos díjaikat. Sokan azonban továbbra is pozitívnak ítélik meg a rendszer szerepét, és azt hosszú távon is fenntarthatónak vélik.

Kedvező lesz-e, hogy a KGFB-piacon várhatóan fokozatosan törlődik a naptári éves szerződések köre?

37%

100% 80%

54%

60%

53,5% 42%

40% 27%

25% 18,6%

20%

16,3%

6%

már idén sem lesz kampány

11,6%

0% 2010 máj.

az idei lesz az utolsó

igen, ez a biztosítók érdeke

még 3–5 évig lesz

igen, ez az ügyfelek érdeke

még 5 éven túl is lesz kampány

nem, ez csak néhány biztosító érdeke

2008 szept.

nem, ez ellentétes az ügyfelek érdekeivel



Felügyeleti szektor szerepe, szabályozási változások A hazai biztosítótársaságoknak a gazdasági válság növekedési potenciálra gyakorolt kedvezőtlen hatásai mellett a jogszabályi változások kihívásaival is szembe kell nézniük. Míg 2008 őszén a válaszadók egyértelmű többsége úgy gondolta,

hogy az új szolvencia rezsim, valamint a biztosításra vonatkozó IFRS hazai bevezetése okoz ugyan némi változást a háttértevékenységeket érintően, napjainkra azok a válaszadók kerültek többségbe, akik szerint az új rezsimek a biztosítótársaságok egész működésére hatással lesznek.

Jelentősnek véli-e azt a változást, melyet az új szolvencia rezsim, illetve a biztosításra vonatkozó IFRS hazai bevezetése a biztosító életében okoz majd? 100%

“Great things are not done by impulse, but by a series of small things brought together” (Gabriel Bernardino, CEIOPS Chairman)

„A QIS4-ben való részvétel mérettől függően volt hatással a résztvevők önbizalmára…”

80%

(Dr. Hanák Gábor, KPMG)

66% 60% 44% 38%

40%

29,8% 20% 9%

9% 2,1%

2,1%

0% 2010 máj.

2008 szept.

Nem, ennek a biztosító életére nem lesz érdemleges hatása Lesz változás, de az eladásra nem lesz érdemleges hatása, csak a háttértevékenységet érinti Jelenleg megjósolhatatlan Igen, az új rezsimek jelentősen befolyásolják majd a biztosító egész életét



„2012: Elérhető, de „rázós” út” (Dr. Kepecs Gábor, az Aegon Csoport igazgatóságának tagja)

Ugyanakkor pozitív a Szolvencia II megítélése: a többség szerint inkább kedvező hatások várhatók a biztosítók működésére nézve. A válaszadók jelentős többsége szerint a biztosítótársaságok számára a következő három évben inkább az értékesítési volumen és a minőség növelése, az IT-rendszerek és -infrastruktúra fejlesztése, valamint a hatékony költséggazdálkodás jelenti a kihívást, mintsem a jogszabályi változásoknak történő megfelelés. Abban a válaszadók többsége egyetért, hogy a Szolvencia II bevezetését követően növekedés várható a szavatoló tőkében, a jogszabályi változások hatására megnövekszik a kockázatkezelési és aktuáriusi területeken alkalmazottak száma.

„Paradigmaváltás előtt a biztosítási szakma” (Dr. Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke)

Kevésbé pozitív a megítélése azonban a felügyeleti ellenőrzési gyakorlatot érintő változásoknak. 2008 őszén a válaszadók többsége elképzelhetőnek tartott bizonyos változásokat, azokat azonban inkább adminisztratív jellegűnek ítélte. Jelenleg a válaszadók az ellenőrzési gyakorlat jelentős módosulására számítanak, amelynek hatásait egyértelműen kedvezőtlennek ítélik meg a biztosítótársaságokra nézve.

A biztosítottság javítása közös érdek. Hogy értékeli a jelenlegi szabályozási és ellenőrzési rendszert ebből a szempontból?

10%

30% 60%

a hatósági szigor mind a szabályozásban mind a végrehajtásban / ellenőrzésben megfelelő a hatósági szigor mind a szabályozásban megfelelő, a végrehajtásban / ellenőrzésben nem megfelelő sem a szabályozás, sem annak kikényszerítése nem megfelelő.

A biztosítottság javítása közös érdek. A résztvevők többsége azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi szabályozási és ellenőrzési rendszer nem megfelelő, legalábbis a végrehajtásban, ellenőrzésben, a szabályozás kikényszeríthetőségében fejlődés szükséges.


Kapcsolat: Leposa Csilla partner, pénzügyikockázat-kezelés E.: [email protected] KPMG Tanácsadó Kft. 1139 Budapest Váci út 99 T.: +36 1 887-7100 F.: +36 1 887-7101 E.: [email protected] kpmg.hu

The information contained herein is of a general nature and is not intended to address the circumstances of any particular individual or entity. Although we endeavour to provide accurate and timely information, there can be no guarantee that such information is accurate as of the date it is received or that it will continue to be accurate in the future. No one should act on such information without appropriate professional advice after a thorough examination of the particular situation. The KPMG name, logo and “cutting through complexity” are registered trademarks or trademarks of KPMG International Cooperative (“KPMG International”). © 2011 KPMG Tanácsadó Kft., a Hungarian limited liability company and a member firm of the KPMG network of independent member firms affiliated with KPMG International Cooperative (“KPMG International”), a Swiss entity. All rights reserved.

KPMG Biztosítási Konferencia 2010

Recommend Documents