KPMG Biztosítási Konferencia 2012

KPMG Biztosítási Konferencia 2012 2012. május 10-11., Siófok A résztvevők szavazás során megjelenő véleményeinek összegzése kpmg.hu

KPMG Biztosítási Konferencia 2012 | 3

Bevezetés 2012-ben immár ötödik alkalommal rendezte meg éves biztosítási konferenciáját a KPMG. Örömünkre szolgált, hogy a piacon jelen lévő biztosítótársaságok felső vezetői nagy számban vettek részt a rendezvényen, amely kiváló alkalmat kínált a szektort érintő kihívások megvitatására, formális és informális tapasztalatcserére. A korábbi évek gyakorlatát folytatva a résztvevők szavazás keretében is megoszthatták egymással véleményüket a piaci szereplőket leginkább foglalkoztató kérdésekben, illetve segítettek bennünket annak megítélésében, hogy mennyire bizonyultak hasznosnak a rendezvényen kínált programok, milyen témákat lenne még érdemes megvitatni. Ezúton szeretnénk megköszönni a részvételt, valamint hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jövőben a hazai biztosítási piac igényeinek még inkább megfelelő, színes és hasznosnak ítélt programokkal várhassuk Önöket. Jelen kiadványunk a 2012-es Biztosítási Konferencia résztvevőinek a szavazás keretében adott válaszairól nyújt áttekintést. Üdvözlettel:

Leposa Csilla partner

Székely Zoltán partner

Dr. Hanák Gábor igazgató

Tartalom: Piaci körkép

4

Egészségbiztosítás

8

GFB 9 Értékesítési csatornák

11

Szabályozói változások

13

© 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

4 | KPMG Biztosítási Konferencia 2012

Piaci körkép „Egy átlagos ügyfél hetente átlagosan 47 percet tölt pénzügyeinek intézésével, ebből a biztosításra csak 3-4 perc jut” (Erdős Mihály, Generali)

„A magyar piac számait a kgfb-díjak és az egyszeri díjas életbiztosítások mozgatják” (dr. Kálózdi Tamás, Signal)

„A vállalati biztosítási szektor rendkívül jó indikátora a gazdaságban zajló folyamatoknak” (dr. Salamon Károly, MKB Biztosítók)

A KPMG 2012-es biztosítási konferenciáján az iparág előtt álló fő kihívásokként a szektor kiszámítható szabályozását, az öngondoskodás tudatosítását és az érintettek biztosításokhoz kapcsolódó ismereteinek elmélyítését határozták meg a résztvevők. A biztosításokhoz kapcsolódó ismeretek elégtelensége nem pusztán magyar sajátosság, azonban a magyar piacon fokozottan megfigyelhető: egy 2011-es felmérés szerint a magyar ügyfelek rendkívül kevés időt töltenek biztosítási ügyeik intézésével, és nem igénylik a tanácsadói látogatásokat sem. A piaci szereplők 2012-ben kevésbé optimistán tekintettek a jövőbe, mint 2011-ben: a résztvevők több mint fele szerint sem a díj, sem az eredmény növekedése nem lesz kielégítő, csupán a válaszadók negyede várt visszafogott növekedést, és csak 4 százalékuk számított kétszámjegyű növekedésre és javuló eredményességre. Milyen növekedési potenciál kínálkozik a magyar biztosítók számára (díjban, eredményben)?* 80 % 70 60 50 40 30 20 10 8 0

67 55

52 39

39 14

15

19

13

9

4 2008

2010

25

20

2011

16 4 2012

Sem a díj, sem az eredményesség nem lesz kielégítő Díj szintjében megfelelő növekedés, de ez nem jár megfelelő eredményességgel Mind díjban, mind eredményben visszafogott növekedés Díjban állandó kétszámjegyű növekedés, az eredményesség is javul

A borúlátásnak több oka is lehet: a magyar gazdaság teljesítményének nem kielégítő volta általánosságban, a biztosítási hajlandóságot elősegítő kiszámíthatóság és az öngondoskodásra buzdítás hiánya speciálisan a kedvezőtlen tendenciát erősíti. Az EU-ban a biztosítási szektortól egyre nagyobb transzparenciát várnak el; egyre közeledik az új szavatolótőke-rezsim, a Szolvencia II bevezetése; változás alatt áll a biztosításközvetítők javadalmazására és a jutalékokra vonatkozó EU-s szabályozás; és 2012 végétől tiltott a nemek megkülönböztetése a biztosítások árazásában. Emellett a magyar piacon is számos szabályozói változásnak lehetünk tanúi: 2011-ben bevezették a gfb-t terhelő baleseti adót, 2013-ban pedig a baleset-, casco- és vagyonbiztosítások után fizetendő biztosítási adót. Ezek a változások mind kihívások elé állítják a biztosítási szektort.

* Táblázatainkban a kerekítések miatt előfordulhat, hogy az értékek összege eltér a 100 százaléktól © 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


Új biztosítók tömeges alapítására már senki nem számít a piacon, kivonulásokra, beolvadásokra és fiókteleppé alakulásokra azonban annál inkább. A válaszadók hetedének véleménye szerint azonban nem várható átrendeződés a piacon. Érdekesség, hogy a nem-életbiztosítóknál dolgozók egyértelműen a status quo mellett foglaltak állást: háromnegyedük ugyanis nem számít semmilyen átrendeződésre a magyar piacon; míg az életbiztosítókhoz köthető szakemberek egyértelműen további kivonulásokra számítanak.

Várható-e az elhúzódó válság hatására piaci átrendeződés? 70 % 60 50 40 30 20 10 0

Kisebb biztosítók beolvadnak a nagyobbakba Néhány biztosító kivonul a magyar piacról Néhány biztosító fiókteleppé alakul A fentiek valamilyen kombinációja Nem lesz lényeges hatású átrendeződés

62

15

13

6

4 2012

Az elmúlt években kissé csökkent a jelenlegi piaci szerkezet fennmaradását várók aránya, leginkább a nem-életbiztosítási piac további kiegyenlítődésére számítók aránya nőtt. Számít-e arra, hogy a jelenlegi piaci koncentráció jelentősen csökken a közeljövőben (élet-/nem-életbiztosításban)? 60 % 50 40 38 30 20 10 0

49 41 33 18

13

2008

26 9

16

2010

34

39 29

25

19 6 2011

7 2012

Nem, egyik ágban sem várható a koncentráció csökkenése Igen, de csak a nem-életbiztosítási ágban Igen, de csak az életbiztosítási ágban Igen, jelentős kiegyenlítődés várható mindkét ágban


„Plusz egy zászló a térképen sokszor többet ér, mint a pillanatnyi veszteség” (Lehel Gábor, Union VIG)


„Csökkenő penetráció esetén a biztosítók egymástól veszik el az üzletet” (Erdős Mihály, Generali)

A válaszadók fele szerint 25 éven belül eléri a magyarok biztosítás-kötési szintje az EU-15 átlagát, azonban több mint 30 százalék szerint erre soha nem kerül sor. A szavazók hatoda gondolta, hogy már 10 éven belül elérjük ezt a szintet. Érdekesség, hogy a kompozitbiztosítókhoz köthető szakemberek különösen borúlátóak: az ő körükben a legmagasabb azok aránya, akik szerint soha nem érjük el az EU-15-ök átlagát, és ők várják a legkisebb mértékű növekedést is. Hány év múlva éri el a magyar lakosság körében a biztosítások kötésére való hajlandóság/képesség az EU-15 átlagos szintjét? 80 % 70 60 50 40 30 20 10 0

71

64 51 31

28

16

16

13

6

0 2010

(dr. Kálózdi Tamás, Signal)

2

2011

nem fogja elérni 10 éven belül nem, de 25 éven belül igen

„A biztosításközvetítőkkel kapcsolatos bizalom jelentősen erodálódott az elmúlt időszakban”

2 2012

5 éven belül nem, de 10 éven belül igen 5 éven belül

A szektor megítélését tekintve kissé optimistábbak a szereplők, mint a korábbi években: ugyan a válaszadók fele szerint még mindig kedvezőtlen a szektor megítélése, és ez várhatóan nem is fog változni, azonban 42 százalék szerint javulni fog a helyzet, 7 százalék szerint pedig már most is kedvező a szektor megítélése. Jelenleg a nem-életbiztosítókhoz köthető szakemberek látják a legkedvezőbben a szektor megítélését. Milyen a biztosítási szektor megítélése a magyar lakosság körében vállalt szolgáltatások és kármegtérítések tekintetében? 70 % 60 50 40 30

60 36

20 10 0

51

50 42

36

13 2

0 2010

4 2011

0

7 2012

Kedvező és ez várhatóan romlani fog Kedvező és ez várhatóan nem is fog változni Kedvezőtlen és ez várhatóan javulni fog Kedvezőtlen és ez várhatóan nem is fog változni



A válaszadók jelentős része szerint (44 százalék) a minőségi szolgáltatások és asszisztencia jelenthetnek versenyelőnyt, és csak másodsorban gondolják úgy (28 százalék), hogy az alacsonyabb díjak vezethetnek ehhez. A megkérdezettek 28 százaléka szerint egyéb tényezőktől függhet a piaci fölény (új termék, új csatorna, vagy új szolgáltatás). A kompozitokhoz köthető szakemberek főleg az alacsony díjat, míg az életbiztosítókhoz köthetők a kényelmi szolgáltatásokat látják a legígéretesebb kitörési lehetőségnek. Mi jelenthet inkább versenyelőnyt a következő években? 50 % 40 30

28

25

19

20 10 0

16 7

5 2012

Alacsony díjak Minőségi szolgáltatások Pontos, kényelmi adminisztráció, asszisztencia Új termék Új csatorna Egyéb

A legnagyobb növekedési lehetőséget jelenleg az egészségbiztosításban látják a résztvevők, azonban a kerekasztal-beszélgetések során több résztvevő is az egészségbiztosítással megegyező, vagy akár azt meg is haladó potenciált tulajdonított a nyugdíjbiztosításoknak is. A válaszadók 9 százaléka a felelősségbiztosítások előretörésében és elterjedésében látja a nagy lehetőséget. Melyik ágazatban van ma a legnagyobb növekedési potenciál? 80 % 70 60 50 40 30 20 10 0

75

2

9

Életbiztosítás Vagyon- és felelősségbiztosítás Gépjárműbiztosítás Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás

12 2 2012



Egészségbiztosítás „Az egészségbiztosítások célcsoportjának egy része még mindig hisz abban, hogy hálapénz és kapcsolatrendszer segítségével az állami rendszerben is meg tudja oldani problémáit” (Kuruc Péter, K&H Biztosító)

Az egészségbiztosítások területén az elmúlt időszakban kedvező szabályozói változások következtek be, ugyanis 2012-től minden munkáltató adómentesen vásárolhat egészségbiztosítást munkavállalóinak. A szabályozói változás hatása a várakozások szerint egyértelműen pozitív lesz, azonban a piaci szereplők között nincs konszenzus a bővülés mértékét tekintve: a többség (58 százalék) szerint a változás csak hosszú távon fogja komolyan éreztetni a hatását, 32 százalék azonban hosszú távon is csak kismértékű bővülést vár. Komoly, ugrásszerű növekedésre csak a szereplők 8 százaléka számít. 2012-től adómentes a munkáltatói egészségbiztosítás. Mekkora bővülés várható a következő 2-3 évben ezen a piacon? 70 % 60 50 40 30 20 10 0

Az adómentességnek köszönhetően komolyabb bővülés várható Az adómentesség ellenére kis mértékű bővülés várható Az adómentesség ellenére kis mértékű, azonban hosszú távon komolyabb bővülés várható Nem lesz számottevő hatása a piacra

58

32 8

0 2012

Az előző évhez képest felére (20 százalékra) esett azok aránya, akik egészség biztosítási reformra számítottak a közeljövőben; azonban a válaszadók 74 százaléka szerint egyre nagyobb lesz az igény a privát egészségbiztosítási termékekre. Véleménye szerint várható-e az elkövetkezendő néhány évben egészségbiztosítási reform? 80 % 70 60 50 40 30 20 10 0

74 52 30 17

10

8 2011

7

2 2012

Nem, minden marad a régiben Nem, de a piacon egyre nagyobb igény lesz a privát egészségbiztosítási termékekre Igen, és a biztosítók is jelentős szerepet kapnak majd benne Igen, de ez a biztosítókat egyáltalán nem fogja érinteni

Amennyiben a szabályozási háttér stabil marad, hosszú távú, egyenletes bővülés jellemezheti ezt a piaci szegmenst a jövőben. © 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


GFB Optimizmusra adhat okot, hogy az évek óta csökkenő díjszint fő okaként a piaci szereplők nem az öldöklő versenyt, hanem a csökkenő kockázatot nevezték meg. A gfb-khez köthető kiegészítő biztosítások elterjedésében pedig egyre nagyobb lehetőséget látnak a piaci szereplők. Ugyan 2010 óta lehetséges egész évben biztosítót váltani, de az autósok nagy része még mindig az év végi kampányban vált. A válaszadók több mint fele szerint az éven belüli korrekció lehetősége fontos lenne a piacon, ezért a díjliberalizációt összességében pozitívan ítélik meg.

Segít-e, és hogyan a díjliberalizáció? 50 % 40 30 20 10 0

36 19

14

17

14

2012

Igen, de csak hosszú távú hatása lehet, mert a nem évfordulós szerződések száma lassan nő az állományon belül, és az év végi kampány kifutása nem várható Igen, már rövid távon is, hiszen lehetőséget ad éven belüli korrekcióra (habár ez az évfordulós szerződésekre nincs hatással), ami csökkentheti a díjversenyt Nem, hiszen bizonyos piaci szereplők hosszú távon is érdekeltek az évi egy kampány fenntartásában Egyáltalán nem, mert a gyakori díjhirdetésnek jelentős technikai, informatikai akadályai lehetnek, illetve az átláthatóságot csökkenthetik a kötvénytulajdonosok számára Megjósolhatatlan A válaszadók harminc százalékát azonban aggasztja a liberalizáció lehetősége: szerintük ugyanis technikai, informatikai akadályai lehetnek a gyakori díjhirdetésnek, illetve egyes szereplők érdekeltek lehetnek a kampány hosszú távú fenntartásában. A résztvevők korábbra várták a díjliberalizációt: a válaszadók negyede úgy vélte, hogy már 2013-ban liberalizálhatják a díjakat, és csupán hatoduk gondolta azt, hogy nem várható ez a lépés még a távoli jövőben sem a szabályozó részéről. Mikorra várható díjliberalizáció, várható-e egyáltalán? 50 % 40 30 20 10 0

42

40 30

23

25 17

7 2011

17

jövőre két év múlva 2015 után nem lesz

2012


„A gfb-hez köthető kiegészítők nem kannibalizálják a casco-piacot, hanem új piaci szegmenseket nyitnak meg” (Sebestyén László, Netrisk)


„A gfb-t az ügyfelek nagy része adóként látja, nem egy tényleges biztosításként” (Szabó Imre, Groupama Garancia)

A szolgáltatási verseny a piaci szereplők 90 százaléka szerint jótékony hatású lehet, azonban a negatív díjspirálra végleges megoldást csak a résztvevők 29 százaléka szerint jelent. Lehet-e a szolgáltatási verseny/direkt kárrendezés a negatív díjspirálból való kilépés eszköze? 70 % 60 50 40 30

62

29

20 10 0

Igen Nem Ennek lehet jótékony hatása, de nem oldja meg a díjspirál problematikáját

9 2012

Az állami díjszabályozással kapcsolatban is megoszlik a piaci szereplők álláspontja: a válaszadók közel fele szerint csak a szabályozás időtartama alatt stabilizálódna a piac, harmaduk szerint ebben az esetben a díjverseny szolgáltatási versenybe csapna át. Csupán a válaszadók hatoda szerint lenne hosszú távú, pozitív hatással a piacra az állami díjszabályozás. Nem lenne-e stabilizáló szerepe egy időleges és részleges állami díjszabályozásnak? 70 % 60 50 40 30 20 10 0

49 36 15 2012

Kizárólag a szabályozás ideje alatt stabilizálódnának a díjak Hosszú távon is jótékony hatása lenne a piacra egy időleges, részleges szabályozásnak Nem lenne stabilizáló szerepe, hiszen ebben az esetben az árverseny helyett egy szolgáltatási verseny indulna meg

Nincs összhang a piaci szereplők között az aktív kárrendezéssel kapcsolatban: sokak szerint jót tenne a piacnak (kiegészítő biztosításként például már megvásárolható ez az opció), néhány szereplő szerint azonban a magyar piac még nem elég érett az aktív kárrendezésre.



Értékesítési csatornák „A TKM-mutató egy olyan értékesítési csatorna semleges mutató, amelyet a szakma folyamatosan fejleszt, hogy az mindig hűen tükrözze a termékek költségterhelését.”

A korábbi évekhez képest felértékelődött a saját hálózat jövőbeni szerepe, és kissé csökkent a brókerekbe vetett bizalom. Melyik értékesítési csatorna fogja az új szerzések számát tekintve a legnagyobb növekedést produkálni a következő 3 évben a magyar életbiztosítási piacon? 60 % 50 40 30 27 20 10 0

47

20

45

16

23

44

17

16

10

6 2008

29

29

2010

14

2011

bancassurance direktértékesítés: internet és call center

26

31

2012

saját hálózat brókerek

Érdekesség, hogy – az előző évvel ellentétben – nem volt számottevő különbség a résztvevők véleményeiben attól függően, hogy azok nem-élet-, élet- vagy kompozitbiztosítóhoz köthetőek-e. A résztvevők negyede a direkt értékesítéstől várta a legnagyobb növekedést, míg a bancassurance-ban évek óta közel a válaszadók hatoda látta csak a nagy lehetőséget. A konferencia résztvevőinek közel 40 százaléka szerint már nem nyílnak új értékesítési csatornák, felük szerint az új csatornák szerepe marginális lesz a közeljövőben, és csak 10 százalék bízik olyan új csatorna megjelenésében, amely a piacot alapvetően átformálhatja. A közeljövőben nyílnak-e új értékesítési csatornák? 80 % 70 60 50 40 30 20 10 0

73

65

52 38 26 15

12

9 2010

2011

10 2012

igen, és ennek hatása is jelentős lesz igen, de ezek szerepe a közeljövőben marginális lesz ilyen nem várható


(Pandurics Anett, Magyar Posta Biztosítók)


Az online értékesítéstől a válaszadók közel 80 százaléka továbbra is bővülést várt, csupán 9 százalék vélte úgy, hogy ez a csatorna már túl van a csúcson, és az értékesítés csökkenni kezd. Milyen tendencia várható a biztosítási termékek online értékesítésében a következő években? 60 % 50 40 30

44 35

20 10 0

12

9

Az online értékesítés erőteljesen tovább fog bővülni Mérsékelten fog csak tovább bővülni Stagnálni fog Az online értékesítés elérte a csúcspontját és csökkenni kezd

2012

Érdekesség, hogy az életbiztosítóktól érkezett szakemberek további erőteljes bővülést vártak, míg a nem-életbiztosítókhoz köthetők számítottak leginkább csökkenésre. Ebben szerepet játszhat, hogy egyre több honlap próbálkozik életbiztosítások online értékesítésével, és emiatt ezen a területen bővülés várható; míg a legjelentősebb, online felületen értékesített termék, a gfb értékesítése az évközi váltások növekedése és emiatt a kampány fokozatos lecsengése miatt csökkenhet. A piaci szereplők háromnegyede szerint kedvező szerepet töltenek be az online aggregátoroldalak a biztosítási piacon, a többség ezt az átláthatóság növelésével indokolja. Csupán a válaszadók hatoda volt azon a véleményen, hogy az aggregátorok veszteségbe hajszolják a piaci szereplőket, ezért jelenlétük kedvezőtlen. Talán nem meglepő, hogy 2012-ben az életbiztosítókhoz köthető szakemberek látták a legpozitívabban az aggregátoroldalak szerepét. Véleménye szerint hosszabb távon értékelve kedvező szerepet töltenek-e be az aggregátorok (on-line brókerek) a biztosítási piacon? 80 % 70 60 50 40 30 20 10 0

68 47 25

18 10

16 8

2011

8 2012

Nem, mert veszteségbe hajszolják a piaci szereplőket Nem, mert fölöslegesen visznek el díjat a piacról Igen, mert növelik az átláthatóságot a piacon Igen, mert kiegyensúlyozottan lehetőséget biztosítanak minden szereplőnek a piaci megjelenésre



Szabályozói változások A biztosítói iparág működését alapjaiban fogja megváltoztatni a bevezetendő Szolvencia II. Emellett számos egyéb EU-s és magyar szabályozási változással kell szembenézniük a biztosítóknak: a nemzetközi szabályozások közül a biztosításközvetítési tevékenységre és a jutalékra vonatkozó szabályok (IMD, PRIPS, MIFID), a nemek megkülönböztetését tiltó, ún. gender-direktíva és a biztosítási szerződésekre vonatkozó nemzetközi számviteli standard második fázisa (IFRS 4 Phase II) a legjelentősebb. Az EU-s szabályok mellett a magyar változások is jelentősek: adómentesen adhatóak az egészségbiztosítások, 2013-ban kivezették a biztosítókra vonatkozó bankadót, valamint a tűzvédelmi hozzájárulást, ugyanakkor bevezették a casco-, a baleset- és vagyonbiztosításokat terhelő biztosítási adót.

„Senki nem gondolta végig, hogy mit jelent a szektor számára a nagymértékű biztosítóés nem biztosító-specifikus szabályozások együttes változtatása” (Dr. Kerékgyártó Csaba, MABISZ)

A többség szerint a Szolvencia II legkritikusabb területe a részletes szabályok hiánya (39 százalék), 34 százalék számára azonban a modellezés jelenti a legnagyobb kihívást. A részletszabályok hiánya főleg a kompozitbiztosítókat aggasztotta. A tőkemegfeleléstől csak a válaszadók ötöde tartott (közöttük felülreprezentáltak az életbiztosítókhoz köthető szakemberek), a közzétételektől pedig csupán 7 százalék (főleg nem-életbiztosítókhoz köthető résztvevők). A Szolvencia II melyik területét tartja a legkritikusabbnak? 50 % 40 30

34

39

20

20 10 0

7

Tőkemegfelelés Modellezés Részletszabályozás hiánya Közzétételek

2012

A válaszadóknak csupán hatoda nevezte meg a szabályozói változásokat, mint a következő három év legnagyobb kihívást mutató területét, harmaduk szerint a költségszint, felük szerint pedig az eladások minőségének és mennyiségének növelése állítja a biztosítókat a legnagyobb problémák elé. Mi lesz a következő három év legnagyobb kihívása az Ön cége számára? 70 % 60 50 40 30 20 10 0

55

(Terták Elemér, az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának főtanácsadója)

50

45

33 17

19

20

18

17

17

9 0 2010

2011

„A Szolvencia II-vel majdnem azonos súlyú és hatóerejű a nemzetközi számviteli sztenderdek változása”

2012

eladások mennyiségi növelése/minőségének javítása szabályozói változások/S2/IFRS4 infrastruktúra/IT-rendszerek fejlesztése költségszint



Érdekesség, hogy a nem-életbiztosítókhoz köthető szakemberek aggódnak leginkább a szabályozói változások miatt, az életbiztosítós szakemberek az eladások növelését, a kompozitokhoz köthető szakemberek pedig a költségszintet tartják a legnagyobb kihívásnak. Nőtt azok aránya, akik szerint a nem megfelelő ügyféltájékoztatás és a jutalékspirál visszaszorítása érdekében a helyzetet jogszabály-változtatással kellene rendezni (37 százalék), és közel felére esett azok aránya (24 százalékra), akik szerint nincsen semmilyen teendő, mert a piac úgyis megoldja a felmerült problémákat. A megkérdezettek 29 százaléka szívesen látna a TKM-hez hasonló, önszabályozó piaci mechanizmust, míg 10 százalék szerint nincs szükség jogszabályváltoztatásra, ehelyett erősebb hatósági beavatkozást szorgalmaz. Véleménye szerint kellene-e tenni valamit, és ha igen, mit, a nem megfelelő ügyféltájékoztatás, illetve a jutalékspirál visszaszorítására? 50 % 40 30 20 10 0

„A PSZÁF-nak nem volt más választása, mint hogy a fogyasztóvédelem élére álljon” (Bartók János, AVIVA)

„A túl sok információ hamis transzparenciát jelent” (Kozek András, Allianz)

40

37 29

26 18

16

24

10 2011

2012

Jogszabály-változtatással kellene rendezni ezt a helyzetet Erősebb hatósági beavatkozásra lenne szükség, de jogszabálymódosítás nélkül Hasonló piaci önszabályozó megoldásra lenne szükség, mint amilyen a TKM-é Nincs teendő, ezt a piacra kell bízni

A piacon ugyan nincs konszenzus a jutalékspirál létezéséről, de az ügyféltájékoztatással kapcsolatos problémák meglétét a piaci szereplők általában elismerik. Pedig érzékelhető a fejlődés ezen a területen: az ügyfelek egyre tájékozottabbak, és egyre jobban ismerik panaszkezelési lehetőségeiket. A konferencia során többször szóba került a biztosítói iparágtól elvárt, egyre nagyobb mértékű transzparencia: például a Szolvencia II közzétételi követelményei is ebbe az irányba hatnak. A biztosításközvetítői jutalékok teljes átláthatósága azonban a piaci szereplők szerint egyelőre több problémát vet fel, mint amennyit megold. Ráadásul nem is teljesen következetes ez az elvárás, erre a legszemléletesebb példaként egy autóvásárláskor megkötött casco-biztosítást lehet említeni: az autó árában már szereplő kereskedői jutalék nem jelenik meg az ügyfél számára, de az ennek töredékét kitevő biztosítás jutalékával kapcsolatban a jogalkotó teljes átláthatóságot várna el. A kiadványban vizsgált kérdések a 2012 májusában rendelkezésre álló információk alapján készültek, s az azokra adott válaszok a résztvevők akkori tudását, ismereteit, tapasztalatait tükrözik. Azóta több, lényeges változás is történt: véglegesedett a biztosítási adó szabályozása; bizonyossá vált, hogy a Szolvencia II a korábbiakban elképzelt módon 2014 elején nem lép életbe; új hivatalos tervezet készül a biztosítási szerződésekre vonatkozó nemzetközi sztenderdről; több tapasztalatunk van a munkáltatók által adómentesen adható egészségbiztosítások piacbefolyásoló hatásáról és változások történtek a nyugdíjrendszerben is. A 2013-as konferencián a fenti témákról is igyekszünk feltárni a szektor véleményét.


Kapcsolat: Leposa Csilla partner, pénzügyikockázat-kezelés E.: [email protected] KPMG Tanácsadó Kft. 1139 Budapest Váci út 99 T.: +36 1 887-7100 F.: +36 1 887-7101 E.: [email protected] kpmg.hu

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. Társaságunk ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. Társaságunk nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik társaságunknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a „cutting through complexity” a KPMG International lajstromozott védjegye. © 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

KPMG Biztosítási Konferencia 2012

Recommend Documents