Kosztolányi Dezső (1885-1936) (Szabadka-Budapest) Független alkotó. Esztéticista. ( l’art pour l’art) Szociálisan érzékeny. Formaművész. Arany János mellett ő használja a legtöbb magyar szót. (Márai Aranyt és Kosztolányit olvas az emigrációban.)
Kosztolányi gyermekkori fényképe Életpályája 1885. Március 29-én, Szabadkán született (jelenleg Szerbiához tartozik) édesapja: Kosztolányi Árpád gimnáziumi matematika-fizika szakos tanár, később igazgató édesanyja: Brenner Eulália, Brenner József gyógyszerész leánya, 18 évesen szülte beteges gyermek volt rajongott nagyatyjáért, Kosztolányi Ágostonért, Kossuth katonájáért, aki 4 és fél évesen megtanította írni-olvasni, tőle tanult meg angolul is Unokatestvére Brenner József (Csáth Géza) A középiskolai évek gimnáziumi tanulmányit Szabadkán végezte, rengeteget olvasott hatodikos korában Reviczky-ünnepélyt rendezett, verses színdarabot is írt erre az alkalomra az önképzőkör elnöke tanára kifogásolja egyik verse magyartalanságát, ő erre sértő módon reagált, így kizárták a gimnáziumból, magántanulóként fejezte be az iskolát Szabadkán magánúton érettségizett jeles eredménnyel Jutalmul édesapja Abbáziába küldte nyaralni Szabadkai jó barátja volt unokatestvére, Brenner József (1885-1919), aki később Csáth Gézaként vonult be az irodalomba A szabadkai gimnázium Egyetemi évek Kosztolányi tanári pályára készült 1903 őszén a bp-i egyetem magyar-német szakára, a bölcsészkarra iratkozott be, ekkor már cikkíró a Szeged és Vidéke és a Bácskai Hírlapnál nagy hatást tettek rá Négyesi László híres stílusgyakorlatai barátságot kötött Babitscsal, Juhász Gyulával, Zalai Bélával, akikkel (1904-1909) intenzív levelezést folytatott Hatással vannak rá Zalai Béla filozófiai munkái. Karinthy Frigyessel egész életre szóló barátságot köt. 1904: a bécsi egyetem hallgatója egyetemi tanulmányait nem fejezte be Kosztolányi és Karinthy Hajókirándulás Karinthyval Karinthy karikatúrája 1
A New York palota Indulása 1906 a Budapesti Napló munkatársa, a versrovat vezetőjeként (Ady Endre helyén, aki ekkor Párizsban jár) elsőként figyelt fel Rilkére rendkívül művelt volt, több nyelven folyékonyan beszélt 1907: A négy fal között –első verseskötete, a hangkeresés dokumentuma Ady kritikával illeti „gondolat nélküli líra” 1907 körüli portréja Ady kritikája Recenziójának lényege, hogy Kosztolányi irodalmi író, nem életdokumentumokat ír, hanem irodalmi témákat versel meg. Szász Károlyhoz hasonlítja költészetét. (Századfordulós író-költő, tehetséges, de végül nem túl jelentős.) Kosztolányi válasza 9 cikket ír Adyról. Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent Ady számukra: Írástudatlanok árulása – külön vélemény. Trianon után fölfokozott Ady-kultusz, Erre a kultuszra válasz az írás, mely átmenet az esszé és a pamflet között. Kosztolányi szerint Ady költészete időszerűtlen, az általa képviselt magatartás visszautalja őt a XIX. századba (lásd messianizmus, költészetének politikai jellege). Bírálólag szól Ady ún. „nyelvteremtő zsenijéről”, mely szerinte „egyszerűen a magyar nyelv ismeretének hiányából fakad”. Rámutat arra, hogy az Ady-kultusz, illetve költészetének kizárólagossá tétele gátat emel a magyar líra fejlődése elé. (Lásd Petőfi-epigonok.) Megjelenése a Nyugatban 1908: Boszorkányos esték – elbeszéléskötete, freudi hatás 1908: a megindult Nyugat munkatársa, de nem vett rész A Holnap-mozgalomban 1910: A szegény kisgyermek panaszai –sikert hozott számára Major Henrik karikatúrája a Szegény kisgyermek panaszai szerzőjéről Szigethy István karikatúrája (Felső sor, balról:) Karinthy Frigyes, Füst Mián, Tóth Árpád, Nagy Lajos, Emőd Tamás, Osvát Ernő, Tersánszky Józsi Jenő; (alsó sor:) Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos és Lengyel Géza A szegény kisgyermek panaszai –1910 ez emelte íróját a legnépszerűbb modern költők közé a költő egy gyermek szerepét ölti magára kettős látószög: felnőtt (emlékezés útján) és gyermeke a beszélő szempontja dominál hangsúlyozottan kiemelt hasonlat a halál: „általérzi tűnő életét” a kötet a gyermeki képzelet rapszodikus ugrásait követi csodálkozás, ámulat, döbbenet, félelem – meghatározó motívumok Freudi hatás – a személyiség a gyermekkorban alakul ki A Japán kávéház: Kosztolányi másik törzshelye 2
Kávéházi asztaltársaság, 1910 –es évek Szerencsétlen szerelme, ennek hatásai Lányi Hedvig visszautasította szerelmét → kártyázott, hajszolt életet élt, Hedvig 15 éves volt. 1912: Kártya című ciklus – a modern nagyvárosi élet és benne az egyén magánya 1912: Őszi koncert c. verse – halálhangulat 1912: Mágia-kötet Házasság 1913: feleségül veszi Harmos Ilonát, színésznő, egy fiuk születik: Ádám (a fiát imádta) Felesége nagyon hasonlított rá, többen testvérének vélték. 1913: Modern költők c. műfordítás gyűjteménye A Kosztolányi-család Kosztolányi és Harmos Ilona. Elöl Ádám Kosztolányi, Fenyő Miksa és Ádám Aba-Novák Vilmos: Kosztolányi Dezsőné fiával, Ádámmal, 1923 Prózakötetei 1915: Öcsém : rajzok (Kosztolányi Árpád) 1916: Bűbájosok – elbeszélések 1916:-Tinta- rajzok 1918: Káin – elbeszélések Háború, Trianon Kezdetben lelkesül a háborúért, de gyors kiábrándulás, iszony. nagy munkabírás jellemezte a háború idején is, nem sorozták be 1916: Máté c. verseskönyve Trianon nagyon elkeseríti. A Tanácsköztársasággal rokonszenvezi, de gyorsan meghasonlik. 1919: Új nemzedék c, napilap, Pardon rovat vezetője Ezért egy időre „kiközösíti” az irodalmi élet. Eltávolodása a politikától, a 20 –as évek epikája A versek háttérbe szorulnak. Legjelentősebb epikai művei ekkor keletkeznek. 1920: Béla, a buta – novelláskötet 1920: Kenyér és bor – verskötet 1921: Pesti Hírlap munkatársa lesz. 1922: Nero, a véres költő – számvetés és leszámolás, Nero alakja Szabó Dezső karikatúrája 1924: A bús férfi panaszai – tétova, nosztalgikus alaphang, siratja a fiatalságot 1924: Pacsirta – regény – lélektani tételek kifejezése húgáról, Kosztolányi Mariskáról 1925: Aranysárkány - édesapjáról+ a szellem és az ösztönök konfliktusa 1926: Édes Anna- leghíresebb műve, az írótársak „visszafogadják”. Az Édes Anna világa: cselédek egy bérház balkonján
3
A 20 –as évek második fele 1928: Meztelenül c. verseskötete szabadversek a védtelen emberekre helyezi a hangsúlyt 1929: A Toll : Adyról szóló pamfletje, revíziója 1929: Marcus Aurelius c. verse 1920-as évek? Esti Kornél -novellák—1933-ban jelent meg 1926: Tengerszem – itt is feltűnik Esti K., ill. A fürdés és A kulcs c. novellák. A Krisztinaváros 1935. Számadás Legérettebb, legjobb, legegységesebb kötete. Számadás Marcus Aurelius Vörös hervadás Őszi reggel Halotti beszéd (1933) Hajnali részegség Kosztolányi hazalátogat egykori családi birtokukra Utolsó évek 1935 Összegyűjtött költemények Számadás 1935: megismerkedett Radákovich Máriával, akibe beleszeretett (Szeptemberi áhitat c. verse) 1936-ban hunyt el rákban Kosztolányi és Thomas Mann Harmos Ilona Radákovich Máriának
“Maga szerencsétlen, tájékozatlan lúd, ha én magát még egyszer meglátom az erkélyen szenvelegni, ha maga még egyszer, csak egyetlen izenetet, levelet, apróhirdetést vagy csak jelt is ad vagy elfogad az én szerencsétlen, haláltól és öregségtől sajnos joggal rettegő, gyönge jellemű uramtól, akkor én magát a nyílt utcán, a fia szeme láttára összeverem, mint egy haszontalan, rossz és ostoba dögöt. De az is lehet, hogy lelövöm, mint valami veszett kutyát.” „Figyelmeztetem,
hogy az én uram, aki - sajnos - súlyosan beteg és idegbeteg, alig várja, hogy megszabaduljon magától. (...) Az én uram nem tud titkot tartani, ahhoz nem eléggé férfias. Én minden apró részletet tudok, még azt is, ami az erdõben történt. Egyébként aziránt megnyugtathatom, az uram nem lesz öngyilkos, s ha lesz, csak miattam, mert ezek után bizonyára alaposan meg fogom gyötörni, joggal. (...) Magának pedig azt az emberi tanácsot adhatom, hogy vagy azonnal ugorjon a Dunába, de jól, vagy pedig tanuljon." Radákovich Mária Füst Milánnak
4
Ugye
most róla is szeretne hallani? Nem szívesen bár (!) – de mesélek kicsikét. Hát gyönyörű és szép és egyetlen, és rajta kívül nem lehet más a világon. És egészségesnek kell lennie, mert nem nem és nem engedem őt át a betegségnek. Tegnap megcsókoltam őt olyan érzéssel és olyan akarattal, szeretettel, szerelemmel, hogy vagy el kell tűnni a betegségének a torkáról, nyakáról, vagy pedig én kell, hogy átvegyem tőle. Őrültség, amit itt össze-vissza írok, de így van. Neki meg kell gyógyulnia rövidesen, tökéletesen. Más most egyáltalán nem fontos. – Jól érzi magát, és jól néz ki. Néhány keserves nap és éjszaka után megnyugodott. Kell,
hogy megérezze az én föltétlen bizalmamat és erős akaratomat az ő egészségében. Nagyokat járunk ebben a csípős, januári tavaszban, és szeretjük egymást igazán és mélyen. Látja – Maga kedves jó Milán – lesz ami lesz! Ha januárban tavasz lehet, ha a Logody utcában és Attila utcában megindul a föld, meginognak a házak, megrepednek az úttestek, akkor egyszercsak még Kosztolányi Dezső is megindulhat az én nagy szerelmemtől és elindulhat ide hozzám. Nem tudom, olvasta-e, hogy az Attila utca és Logody utcában 27 cm-re tolódott el a föld. A napokban történt. Azóta már semmit se tartok lehetetlennek. Szinte szimbólumnak tekintem ezt a két földindulást éppen ebben a két utcában. Kosztolányi síremléke Borbás Tibor: Kosztolányi Dezső
5
