Kormányzástan: MBA tematika
Kifejezetten gyakorlatra orientált képzés, kismértékű történelmi és nemzetközi elemzés azonban szükséges.
I. Alapozás (1–2. előadás)
1. A kormányzás fogalma, körülhatárolása, komplex jellege. A kormányzás és a pártpolitika. Kormányzás, mint a központi közigazgatás irányítása. Kapcsolat a politikatudománnyal,
jogtudománnyal,
közigazgatás-tudománnyal.,
vezetés-
és
szervezéstudománnyal, szociálpszichológiával
2. Nemzetközi áttekintés – államforma, kormányforma. Parlamentáris – prezidenciális – totális rendszerek kormányzása.
3. A kormányzás történelmi modelljei. Nemzetközi áttekintés. Az adott ország adottságaihoz igazodó kormányzás követelménye.
4. Hagyományos a tisztán politikai kormányzás. A modern kormányzás, mint a közpolitika, a központi közigazgatás irányításának és a közintézmények menedzselésének egysége
5. A kormányzás elemei - stratégiai és operatív kormányzás, ezek viszonya. Kormányzás és a választási ciklusok - formális és informális kormányzás arányai - a kormányzás következetessége (csak a „pillanatok művészete”, avagy hosszabb távú szempontok figyelembevétele).
6. Új, modern kormányzási elvek - kormányzás a globalizáció és az információs forradalom sodrában, E-kormányzás - a kormány már nemcsak végrehajtó hatalom. Kormány és parlament viszonya. Kapcsolat az ellenzékkel,
2 - a kormány tevékenysége a fékek, ellensúlyok rendszerében, viszonya a tőle elkülönült hatalmi ágakkal. Ütközés és együttműködés, - a civilekkel való partneri kormányzás elemei és technikája. Érdekképviseletek, illetve a köztestületek szerepe, - elitkormányzás helyett a populáris kormányzás előtérbe kerülése, - média-marketing kormányzás. Előnyei-hátrányai. Technikája, - az Európai Unió hatása a nemzeti kormányzásra.
7. Kormányzati kommunikáció. Eszköztár. Tipikus hibák: „szóvivői kormányzás”, túlzott sikerpropaganda, kormányzati termék nélküli kommunikáció stb. Kampánykormányzás. A népszuverenitási eszmén alapuló populáris kormányzás előnyei–hátrányai.
II. A kormány felépítése (3. előadás)
1. A kormány felépítésének variációi. Kancellári rendszer, illetve testületi kormányzás. Személyes adottságok a kormányzásban. A személyiség vagy az intézményrendszer a döntő? A kormányzás racionális és emocionális elemei.
2.
A
miniszterelnök
tevékenysége.
Miniszterelnöki
(Miniszterelnökség vagy kormányhivatal.)
vagy
kormányadminisztráció.
Kormányzati koordináció. A kormányülés
szerepe. A kormány kabinetjei és bizottságai.
3. Centralizáció és decentralizáció – előnyök és hátrányok. A kettő közti arányok.
4.
A
minisztériumok
és
a
kormányhivatalok
szerepe
a
kormányzásban.
Resztliminisztériumok – Integrált minisztériumok. Sok vagy kevés minisztérium.
5. Miniszteri – államtitkári pozíciók. Parlamenti (politikai) és közigazgatási államtitkárok. Szakállamtitkárok.
6. Kormányhivatalok – központi hivatalok – ügynökségek. Sok vagy kevés dilemmája.
7. Kapcsolatrendszer az önálló szabályozó hatóságokkal (médiahatóság, energia) és más sajátos független szervekkel (MNB, versenyhivatal).
3
8. Kormányzati személyzetpolitika - a közszolgálat felépítése. Kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak életpályamodelljei. Sajátosságok a fegyveres testületeknél. - kormányzathoz kötődő, nem közhatalmi, hanem szolgáltató intézmények irányítása, illetve vezetése, - pártsemleges közigazgatás követelménye. A közpolitikai és a szakmai vezetés viszonya, egyensúlyi követelmények.
9. A kormány kapcsolatrendszere más hatalmi ágakkal, így köztársasági elnökkel, Alkotmánybírósággal,
az
igazságszolgáltatás
(bíróság,
ügyészség)
szerveivel,
ombudsmani szervezettel, számvevőszékkel stb.
III. A kormányzás eszközrendszere és értékelése (4. előadás)
1. Kormányzás módszertana. Kormányzati kultúra, stílus, retorika. Etikai szempontok a kormányzásban – a neomachiavellizmus hátrányai. Kapcsolat az elektronikus és nyomtatott sajtóval. Vitakultúra. Következetesség, nem pedig arrogancia.
2. Kormányzás és jogállamiság. A jogállamiság fogalma. A jog mint a kormányzat eszköze és korlátja. Jogbiztonság. A kormányzás kiszámíthatósága és az ad hoc kormányzati döntések. A kormányzás hitelessége. A közbizalmat élvező kormányzás ismérvei.
3. A kormányzás szociálpszichológiája. Emocionális, irracionális elemei. A kormányzás iránti közbizalom kiépítése. Nyilvánosság – áttekinthetőség és korlátai. A közhangulat hatása a kormányzásra. Populáris kormányzás előnyei–hátrányai.
4.
Kormányzati
döntés
és
a
döntések
végrehajtása.
Kormányzati
prioritások
megállapítása. Kormányzati monitoringrendszer kiépítése. Az állandóság és a változás aránya. Az önbírálat lehetősége – döntések visszavonása. Kormányzati reformok kidolgozása és végrehajtása. „Forradalmi kormányzás.” Konfliktusos–kompromisszumos kormányzás.
4 5. Jó kormányzás – van egyáltalán ilyen? A kormányzás minősége, értékelési kritériumai. Governance vagy government? A két „G” összeegyeztetésének követelménye. Erős, de viszonylagosan „kicsi” és „olcsó” kormányzás. Közjó és a közérdek megállapíthatósága a kormányzásban. A szerencsefaktor. A siker minden legitimál?
IV. A kormányzás egyes területei (5. előadás)
1. A kormányzás nemzetközi oldala a megváltozott világpolitikai és világgazdasági helyzetben - hagyományos külügyi munka, diplomácia, protokoll, - a kormányzás nemzetközi oldalának komplexé válása. A miniszterelnök növekvő nemzetközi szerepe. Kormányzati feladatok az egyes minisztériumok nemzetközi munkájának koordinálása területén, - az ország politikai és gazdasági függéseinek mérlegelése, - az európai uniós követelmények megjelenése a kormányzati munkában (nemcsak az uniós források tekintetében). Nemzetállamiság és uniós konföderációs integráció. Út az európai föderáció felé, avagy nemzetállamok Európája. -
a
diplomáciai
munka
kiegészülése
külgazdasági,
gazdaságtámogatási
tevékenységgel, - szomszédpolitika, nemzetiségpolitika és a nemzetpolitika összeegyeztetése - a migrációs válság új kihívásai.
2. Kormányzati gazdaságpolitika - a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás összekapcsolása. A költségvetés – zárszámadás gazdaságpolitikai szerepe, - kormányzati adó- és vámpolitika, illetve szakigazgatás, - kormányzati foglalkoztatáspolitika, illetve szakigazgatás, - kormányzati kapcsolatrendszer a multinacionális cégekkel, hazai kisvállalkozások támogatása, - kormányzati kapcsolatrendszer a gazdasági érdekképviseletekkel, egyensúly biztosítása a munkáltatók és a munkavállalók között, kapcsolat a szakszervezetekkel, - kormányzati kapcsolatrendszer a pénzügyi szolgáltatókkal (bank, biztosító stb.),
5 - kormányzati energiapolitika, a fenntartható fejlődés biztosítása. Környezetvédelmi szempontok érvényesítése a kormányzásban, különös tekintettel Magyarország földrajzi fekvése miatt a vízügyre, - kormányzati agrárpolitika. Nemzeti termőföldvédelem összeegyeztetése az uniós versenypolitikával.
3. Általános kormányzati belpolitika - a köznyugalom biztosítása, - közigazgatás-irányítás, kormányzati közigazgatás-politika. A szakpolitika és szakigazgatás viszonya, - rendészet. A rendőrség és a katasztrófavédelem irányítása. Terrorelhárítás.
4. Területi kormányzás -
a
kormány
differenciált
kapcsolatrendszere
a
helyi
önkormányzatokkal
(nagyvárosok, kistelepülések stb.), - a területi kormányzás új rendszere Magyarországon – kormánymegbízottak, megyei kormányhivatalok, járások. Előnyök–hátrányok.
5. Kormányzati jogpolitika - a minőségi jogalkotás követelménye, megvalósításának eszközei. Az elkövethető kormányzati hibák típusai. - a jogrendszer stabilitásának követelménye, - jogalkotás és jogalkalmazás viszonya, - jogpropaganda
6. A humán területek kormányzása - az egészségügy és a nyugdíjügy kimagasló szerepe a kormányzati belpolitikában a lakosság öregedése folytán. Népesedés- és családpolitika, - kormányzati szociálpolitika a szegénység állandó növekedésére tekintettel. A társadalom szétszakadását megakadályozni tudó kormányzati intézkedésrendszer, - az ország adottságaihoz és kulturális tradícióihoz igazodó köz- és felsőoktatás kialakítása és működtetése, - világnézet-orientált vagy semleges kormányzati kulturális művészeti közpolitika. Tudománypolitika. A kormány viszonya az egyházakhoz,
6 - a sport kormányzati szakpolitikája.
V. A magyar kormányzás jellemzői (6. előadás)
1. A bomló szocializmus kormányzásának jellemzői (1980-1990) 2. A rendszerváltozás utáni kormányzás jellemzői. Az ún. demokratikus düh és az ún. szuperjogállamiság. A rendszer erodálásának okai a 2000-es évtized elején. 3. Az alapvető és gyors változtatás kormányzása 2010 után. A hatékonyság követelménye. Átfogó politikai stratégiai koncepció, csak a részletek változnak a körülményekhez való alkalmazkodás során. Szakítás az 1990–2010 közti időszakkal. Ennek alapja a 2011-es Alaptörvény. 4. A jelenlegi magyar kormányzás jellemzői a) A népszuverenitás érvényesítése. Új típusú jogállamisági koncepció. Önálló hatalmi ágak ellensúlyi szerep nélkül. b) A nemzeti ügyek kormánya Együttműködés és ütközés az EU szerveivel. Keleti– déli nyitás és ennek kormányzati következményei. c) Alapvetően politikai kormányzás, a technokrácia háttérbe szorításával. Populáris kormányzás. Társadalmi konzultációk rendszere az érdekegyeztetés csökkentésével. Köztestületek növekvő szerepe. d) Kancellári kormányzati rendszer a de facto prezidenciális kormányzás elemeivel. Az ún. vezérdemokrácia. A Miniszterelnökség és a miniszterelnöki kabinetiroda központi szerepe. e) Angolszász típusú minisztériumi rendszer, francia típusú centralizációval párosítva. Politikai államtitkárok dominálása. Politikai típusú területi kormányzati rendszer kiépítése. f) A jog kormányzati eszköz szerepe. Hajrájogalkotás a minőségi jogalkotás kárára, de a politikai akarat feltétlen gyors érvényesítése érdekében. g) „Férfias” kormányzati stílus, gyors reagálás, rámenősség, konfliktuskormányzás csekély megegyezési hajlammal. Média-marketing kormányzás elemei. h) Összegző értékelés rövidtávon: igen sikeres politikai kormányzás, hosszú távú hatásai kérdésesek.
7
Tananyag: Sárközy Tamás: Magyarország kormányzása 1978–2012. Park Kiadó, Budapest, 2012. I. rész 25–101. o.
Sárközy Tamás: Kétharmados túlzáskormányzás (2010–2014) Park Kiadó, Budapest, V. fejezet, 149–177. o.
Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. Osiris, Budapest, 2015. 12. fejezet 401–423. o.
