Konzervációbiológia 6. előadás Élőhelyminősítés és monitoring
Élőhelyek minősítése • • • • •
Kiemelt fajcsoportok vizsgálata Élőhelyminősítés Élőhelytipológia Védendő élőhelyek, Natura 2000 Hatásbecslés, monitoring
Indikátor fajok • Egyes fajok kémiai méreganyagokra különösen érzékenyek -> eltűnésükkel vagy csökkent életműködésükkel jó jelzői a környezetszennyezésnek
Indikátor fajok • Egyes fajok jól elviselik, szervezetükben felhalmozzák a káros anyagokat • Részecskefaló fajok, vízi puhatestűek
Mytilus edulis
Corbicula fluminea
Kulcsfajok • Az ökológiai rendszerek működésében különösen fontos szerepet játszó fajokat. • Olyan fajok, amelyek a biomasszájukhoz képest meglepően nagy hatással vannak a velük együtt élő fajokra, a közösség többi tagjára. • Biomonitorozásra legalkalmasabb fajok
Kulcsfajok Az eltűnés hatása
Kulcsfajok csúcsragadozók nagytestű növényevők, termeszek
préda-abundancia ↑, kisragadozó-abudancia ↑, túllegelés szukcesszió ↑, élőhelyek változatossága ↓
élőhely-megváltoztatók
élőhely eredeti tulajdonságai ↓
beporzók
növények szaporodása ↓
magterjesztők
növények szaporodása ↓
stressz esetén hasznosított növények
helyi kihalás ↑
paraziták
gazdafajok ↑
táplálkozási és védekezési szolgálatokat tevő mutualisták
predáció ↑, betegségek ↑
Deléciós kisérletek: modellezik, hogy az adott faj eltávolítása a közösségből milyen hatással van a közösség-szerkezetre
Zászlóshajó fajok • Veszélyeztetett, az emberek számára figyelemreméltó fajok • Természetvédelmet népszerűsítő propagandára kiválóak • Védelmi programjaikhoz sok más élőlénycsoport védelme kapcsolható
Esernyőfajok • Speciális és összetett élőhelyigényű fajok • Nagy territórium amerikai bagolyfaj • -> Ha az esernyőfajok megélnek egy területen, akkor sok más faj is megtalálja a lehetőséget az élőhelyen.
NÉR (Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) • Természetvédelmi szempontból azonos típusú területeket tekinti élőhelyeknek • Országos szinten egységesen próbálja az élőhelyeket definiálni • 5 altípus: – Á-NÉR: általános élőhelyosztályozás; természetes és degradált élőhelyek (126 kategória) – V-NÉR: vízi és vizes élőhelyek (kb. 120 kategória) – C-NÉR: cönológiai osztályozás (kb. 300 kategória) – T-NÉR: TIR élőhelyosztályozása (kb. 650 kategória) – M-NÉR: mikroélőhelyek osztályozása
Általános élőhely-osztályozás Á-NÉR • Viszonylag kevés, tág kategória (126) • Cönológiai ismeretek nélkül végezhető • Nem hierarchikus rendszer –több kulcsos megközelítés • Többféle szempont • Lépték: 1:10 000-1:25 000 • Európai szintű CORINE élőhelyosztályozással kompatibilis
Fő Á-NÉR kategóriák • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A. Hínarasok B. Mocsarak C. Forráslápok D. Üde sík- és dombvidéki rétek és rétlápok E. Domb- és hegyvidéki gyepek F. Szikesek G. Nyílt szárazgyepek H. Zárt száraz és félszáraz gyepek NEM KELL I. Nem rudeális pionír növényzet MEGTANULNI J. Liget- és láperdők K. Üde lomboserdők L. Zárt száraz lomboserdők M. Fellazuló száraz lomboserdők és cserjések N. Fenyőerdők O. Másodlagos illetve jellegtelen származékmocsarak, rétek és gyepek P. Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdő mozaikok R. Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdők és ligetek S. Telepített erdészeti faültetvények és származékaik T. Agrár élőhelyek U. Egyéb élőhelyek.
Á-NÉR alkategóriák • Betű-(szám) kombináció • Példa – hínárnövényzet – – – – –
Aa – Források, gyors folyású patakok hínárnövényzete Ab – Folyók, áramló vizű csatornák hínárnövényzete Ac – Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete A24 – Lápi hínár A5 – Szikes tavak hínárnövényzete
• Bölöni J., Molnár Zs., Kun A.(2011): Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
Élőhelyek országos elterjedési térképe
Natura 2000 hálózat • Európai Uniós jelentőségű természetvédelmi területek rendszere • 583 888 km² (az EU teljes területének 13.4%a) • Európai jelentőségű fajok és élőhelyek – Habitats Directive 1992 – Élőhelyvédelmi Irányelv -> Special Areas of Conservation (SAC) – Birds Directive 1979 - Madárvédelmi Irányelv -> Special Protection Areas (SPA) • Egységes szabályozás • Az országos védett területektől eltérő korlátozások, használat és támogatási rendszer
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok • Annex I.: közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok – amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemző sajátosságokkal bírnak
• Annex II: közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű állat- és növényfajok – veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus
• http://ec.europa.eu/environment/nature/natura 2000/db_gis/index_en.htm#sites
Tájékozódás Natura 2000 területekről http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm
Natura 2000 hatásbecslés • Megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy projekt hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül a természeti terület kezeléséhez, de valószínűleg jelentős hatással lesz arra • Az illetékes hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét • Ha társadalmi vagy gazdasági érdekek miatt a területet kedvezőtlenül érintő tervet meg kell valósítani, a tagállamnak kötelező kiegyenlítő intézkedéseket végrehajtani
Natura 2000 hatásbecslés Tevékenység, projekt, amely várhatóan jelentős hatással lesz a NATURA 2000 területekre
Hatásbecslés
Nincs hatás
Pozitív hatás
Negatív hatás
Nincs alternatív megoldás
Egyéni érdekek
Van alternatív megoldás
Társadalmi vagy gazdasági közérdek
+ kiegyenlítő intézkedések
Stop
Zöld út
Stop
Natura 2000 hatásbecslés • Teljes vegetációs periódus, jelölő élőhelyekre fajokra vonatkozóan • Az érintettség, hatások bemutatása viszonyítva a site-on, régión, Magyarországon belüli előforduláshoz viszonyítva • Alternatívák bemutatása • Kiemelt közérdek • Hatáscsökkentő intézkedések • Kiegyenlítő intézkedések a területvédelmi céljaival összhangban • Tájékoztatás, véleménykérés
Élőhelyek minősítése A
B
C
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer (NBmR) • Monitorozás = rendszeres időközönként ismételt szabványos módszerekkel történő megfigyelés • Biodiverzitás-monitorozás = kiválasztott élőlények, életközösségek bizonyos sajátosságainak hosszú időn keresztül való nyomon követése • NBmR: – védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése – Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése – valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező hatásainak vizsgálata
A diszturbáció • Olyan romboló vagy zavaró hatású folyamat, amely tüneti változókkal detektálható, eredménye a diszturbáltság. • Általában biomassza csökkenéssel jár. • Tünetei: a fajszámban és fajösszetételben bekövetkező változások, a populációk dominanciaviszonyainak, térbeli és időbeli mintázatának megváltozása.
A diszturbáció A diszturbáció mintázata: • időbeli mintázat (egyszeri hatás, folyamatosan tartó, vagy periodikusan (szabályosan vagy szabálytalanul) jelentkező. • térbeli mintázat: – pontszerű, foltos – nagy vagy kicsi kiterjedésű.
• Intenzitás (mindent elpusztító vagy enyhe zavaró hatású)
Fenntartó és romboló zavarások Közösségtípus
Fenntartó diszturbancia
Romboló diszturbancia
Ártér
Periodikus elárasztás
Állandó vízborítás, az áradás teljes elmaradása
Természetes erdő
Fakidőlés, hernyórágás, avartűz
Tarvágás, cserjeszint eltávolítás, vegyszerezés
Löszpusztagyep
Enyhe legelés, kisebb aszály
Intenzív legelés, felülvetés, műtrágyázás
Korallzátony
Ciklon, árapály
Vízszennyezés, kotrás, horgonyzás, kagyló gyűjtés
Hegyvidéki kaszáló
Kaszálás, enyhe legelés
Kaszálás felhagyása, beerdősítés
Hazai fafajok alkotta kezelt erdő
Szálaló vágás, kis területű tarvágás, spontán felújítás
Kiterjedt tarvágás, felújítás tájidegen fajjal, vegyszerezés
Természetes
Természetközeli
A közösségek stabilitása • Perzisztencia: az az idő, amíg az objektum a diszturbációnak képes ellenállni, anélkül, hogy bármilyen változást elszenvedne (maximális a rezisztenciája). • Reziliencia: azzal az idővel mérhető, amely a diszturbancia megszűnése után az eredeti állapot visszanyeréséig eltelik ->annál nagyobb, minél rövidebb ez az idő • Rezisztencia a kiváltott, mennyiségileg mérhető eltérés mértékével mérhető -> annál kisebb, minél nagyobb az eltérés
Ajánlott irodalom • Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 293-389. • Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press. • Bölöni J., Molnár Zs., Kun A.(2011): Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
