Kutatási tanulmány „ Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás”
Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése
Kutatás azonosítója: KUTAT 3
Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa kutatásvezető
Szolnok, 2010. december
1
1. A kutatás körülményei A munkaerőpiaci alkalmazkodás alprojekt keretében végeztünk primer kutatást, amely szervesen illeszkedett a komplex kutatásba, amelynek eredményeként a Szolnoki Főiskola képessé válik új, a hallgatói és szervezeti igényeknek optimálisan megfelelő képzési portfolió kialakítására. A kutatás célja: -
alapszakon és felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók iránti kereslettel és beválással kapcsolatos személyes információk beszerzése kvantitatív lekérdezés előkészítése, kérdéslista alapozása
A kutatás módszere: -
kvalitatív kutatás fókuszcsoportos megkérdezés (2 munkaadói csoport, 2 munkavállalói csoport) információk összahasonlítása
A fókuszcsoportos kutatás alkalmas arra, hogy a csoportban jelen lévők a képzéseinkhez kapcsolódó keresletről, a végzettek és a tudás beválásáról úgy nyújtsanak információkat, hogy közben alkalmuk legyen a témában mások véleményét is megismerni és figyelembe venni. 1.1.A fókuszcsoportos kutatás folyamata A kutatás végrehajtása több lépcsőben történt, a megkérdezettek a kutatás célpiacát alkotó sokaságból kerültek kiválasztásra. A szervezeti fókuszcsoportokban törekedtünk arra, hogy a résztvevők a képzéseinkhez illeszkedő szakterületek képviselői legyenek, míg volt hallgatóink hasonló módon képviseljék a munkavállalói oldalt. A kutatás lebonyolítása
A kutatás előkészítése
Adatbázis biztosítása
Munkaadói fókusz 1
Résztvevők felkérése
Munkaadói fókusz 2
Forgatókönyvek elkészítése
Munkavállalói fókusz1
Tárgyi és személyi feltételek biztosítása
Munkavállalói fókusz2
Információk feldolgozása, értékelése
Jegyzőkönyv készítése Információk feldolgozása, értékelése Kutatási tanulmány készítése
1.sz. ábra
A kutatás folyamata
2
2. Munkaadói megkérdezés eredménye 2.1. A minta összetétele A megkérdezésben 13 szervezet (2 fókusz) képviselője vett részt. A résztvevők szakterülete a főiskolán folyó képzésekhez jól illeszkedett. Az alábbi eredmények a két fókusz összesített információit tartalmazza. Vállalkozás neve Eagle Ottava MÁV Start Agrohíd Coop Szolnok Zrt Pikoló Vendéglátóipari Kft Jászkun Volán Zrt Szolnoki Ipari Park FHB Bank
Vállalkozás tevékenysége termelés szolgáltatás termeltetés-logisztika kereskedelem vendéglátás, falusi turizmus személyszállítás logisztika pénzügyi szolgáltatás
Béres Zrt. Expo Kft Elektrolux Stadler Remondis Szolnok Zrt
termelés kiállítás-szervezés, marketing, biztosítás termelés termelés hulladékgazdálkodás
1.sz. táblázat
A minta összetétele
A vállalkozások eltérő tevékenyégi területet képviseltek, amely biztosította a vélemények változatosságát és a különböző nézőpontok megjelenését az eredményekben.
2 5
1 1 1 1
2
ipari termelés és feldolgozás
szállítás, szállítmányozás
kereskedelem
vendéglátás, turizmus
pénzügyi szolgáltatás
vegyes szolgáltatás
logisztikai szolgáltatás
2.sz. ábra
A minta megoszlása
3
A vállalakozások jelentős része ipari tevékenységet végez, majd ezt követve a minta megoszlott a különböző, szolgáltató jellegű tevékenységek között. 2.2. Szóasszociáció A moderátorok szóasszociáció és konkrét kérdésekre kapott válaszok alapján vezették a megkérdezést, amely a kereslet és a beválás szempontjából felszínre hozta a szervezetek képviselőinek azonos megítélését, de jól rámutatott az eltérésekre is. A szóasszociáció technika során a csoport tagjai a munkavállaló, közgazdász, mérnök, menedzser, Szolnoki Főiskolán végzett menedzser kifejezésekkel kapcsolatos asszociációt idézték fel. Kifejezés munkavállaló közgazdász mérnök menedzser
2.sz. táblázat
Asszociáció interjú, motiváció, felkészültség, elhivatottság, hozzáállás, felelősség, rugalmasság (2), teljesítmény, minőség, munka, megbízhatóság, kiváló, ember pénzügyi ismeretek, határozottság, magasabb színvonalú munka, végzettség, gyakorlatias, irányítás, alapozás, íróasztal, sokoldalúság, számok nyelvtanfolyam, hitelesség, széles látókör, tervrajz, pontosság (2), kreativitás, újítás, hiány, számok, fejlődőképesség, vonalzó vezetés, irányítás (2), sokrétség, üzleti siker, rohanás, átlátó-képesség, alkalmazkodás
Szóasszociáció eredménye
A szóasszociáció érdekes gondolatokat hozott felszínre, amelyet a kvantitatív kutatásban jól lehet alkalmazni. A kereslet szempontjából néhányan jelezték a mérnökök iránti kereslet hiányát, míg a Szolnoki Főiskolán végzett hallgatókkal kapcsolatban többnyire a magas színvonalú elméleti tudásra és a bizonyítani akarásra asszociáltak. 2.3. Munkavállalókkal szembeni kereslet minősége A megkérdezés e szakaszában a moderátor olyan kérdéseket tett fel, amely a szervezetek általi kereslet minőségére, a vállalkozások által foglalkoztatni kívánt munkaerő tulajdonságaira vonatkozott. Elsőként a jó vezető/asszisztens tulajdonságait részletezték. Ez a főiskola számára nagyon fontos, hiszen régebben végzett diplomás hallgatóink többnyire közép- és felsővezetői munkakörben dolgoznak, míg a felsőfokú szakképzésben tanulók egy része ma ügyviteli, menedzserasszisztensi munkakört tölt be. A résztvevők kiemelték a vezetői döntések fontosságát, ennek képességét, az előrelátást, a problémamegoldást, a prioritások kiválasztását, valamint a dolgozók teljesítményének különböző eszközökkel történő motivációját. A beszélgetés során felmerült a vezető egyénisége, a személyiségből adódó tulajdonságok fejleszthetőségének problémája, amelyet a 4
résztvevők a szakmai hozzáértés mellett nagyon fontosnak tartottak. Az asszisztenseknél a résztvevők a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet hangsúlyozták. Második kérdésként a közgazdászokkal és mérnökökkel szembeni kereslet került felmérésre, amelyben főként azok az elvárások hangsúlyozódtak, amelyek a különböző szakon végzett közgazdászokkal és mérnökökkel szembeni általános elvárás volt. A résztvevők kiemelték, hogy a két szakterület teljesen más, ennek ellenére a vélemények nemcsak különbségeket, de azonosságokat (pl. nyelvismeret, informatikai ismeretek, általános munkavállalói tulajdonságok) is mutatnak. -
-
-
-
-
A közgazdász szakmát mindenki nagyon fontosnak tartja, a vállalati tevékenységben a gazdálkodási és pénzügyi funkcióit emelték ki. A közgazdászokkal szemben szakmai rátermettséget, pénzügyi ismereteket, nyelvtudást, prezentációs jártasságot, naprakész szabályozási ismereteket, jó kommunikációs képességet és gazdálkodási szemlélet várnak el. A mérnökök szerepe elsősorban a gyártásban jelenik meg, amelynél a precizitás, műszaki innováció, informatika és a határozottság voltak a kiemelhető tulajdonságok. Kezdő munkavállalókkal szemben megfogalmazták azt is, hogy a vállalati tapasztalatok hiányát valamilyen kutatási, szakmai projektben történő részvétellel és annak tapasztalataival lehet kompenzálni. A nyelvtudást mindkét szakmában fontosnak tartották, mind az általános kommunikáció, mind a szakmai szintű nyelvhasználat tekintetében. A résztvevők nem a nyelvvizsgát, hanem a használható nyelvtudást emelték ki (angol, német, orosz). Ennek pótlására néhány cégnél saját oktatást szerveznek, de alapvetően fontosnak tartják a külföldi gyakorlatot. Az informatikai ismereteket szintén alapnak tekintik, ma már nélkülözhetetlennek tartják. Az alapvető szoftvereknél a felhasználói tudást tartják fontosnak, de megjelent a szakmai informatikai ismeretek iránti igény is (tervezőprogramok, SAP). A fókuszcsoport tagjai közül mindenki hangsúlyozta a problémák önálló megoldásának, tervezésének kérdését, a szép, magyar nyelven történő kommunikáció fontosságát, a szakmai ismeretekre alapozott üzleti kommunikációt.
2.4. Pályakezdő közgazdászok és mérnökök beválása A téma felvetése a pályakezdők önálló munkavégzési és probléma-megoldási képességének kialakulására, a vállalati „tanulási folyamat” feltárására irányult. A fókusztagok általában néhány hónap alatt alkalmasnak tartják a pályakezdőket az önálló munkavégzésre, de ez a tevékenységtől és a végzettségi szinttől függő. A felsőfokú szakképzettséget szerzők végrehajtói feladatkörben a munka mechanizmusa miatt rövidebb idő alatt is képesek a feladatokat megoldani, míg a diplomásoknak másabb a betanulása. A vállalatok törekednek arra, hogy a pályakezdők több munkaterületen is tapasztalatokat szerezzenek és megismerjék a helyi körülményeket, amely a diplomás munkakörökben jól hasznosítható. Egyes cégek tréningeket, gyakornoki programokat szerveznek, mások mentori rendszert alkalmaznak. 5
2.5. Szolnoki Főiskolán végzett hallgatók beválása A résztvevők általában pozitív véleményt fogalmaztak meg, kiemelték más felsőoktatási intézményekhez képest a problémamegoldó képességét és az aktivitást. Néhányan kiemelkedő teljesítményről számoltak be (logisztika, marketing, pénzügy). A hallgatók teljesítményét a szakmai gyakorlat és munkaviszony alatt eltérően értékelték, a hallgatók teljesítménye konkrét munkavégzés során kedvezőbb volt. A munkatársak kiválasztásánál a vállalakozások általában nem preferálják az egyes intézményeket, a döntés alapvetően a hallgató teljesítményén alapul.
2.6. Javaslatok a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzésre A csoport résztvevői a moderátor kérdésére néhány javaslatot fogalmaztak meg a képzés javítására: -
gyakorlaton lévő hallgatók tevékenységének hatékonyabb előkészítése és ellenőrzése a vállalatok és a főiskola szorosabb együttműködése, vállalati projektfeladatok hirdetése általános és szakmai kommunikáció, prezentációs jártasság színvonalának emelését célzó feladatok adása és számonkérése (idegen nyelven is) csapatmunkában végzett feladatok gyakoriságának emelése mérnökök képzésekor az alapvető gyártási, technológiai folyamatok erősítése, önálló elvégzése.
3.A munkavállalói megkérdezés eredménye A munkavállalók (volt hallgatók) véleményét szintén fókuszcsoportos megkérdezés során vizsgáltuk 2 csoportban. A megkérdezés eredményét az alábbi információk együttesen tartalmazzák.
3.1 A minta összetétele A két fókuszcsoportban összesen 10 volt hallgató vállalkozott a kutatásban történő részvételre. A résztvevők közül mindenki üzleti szakon végzett a Szolnoki Főiskolán. A résztvevők közül többen végeztek kereskedelmi szakon, azonban szakirányuknál jelentős eltérés volt, többen banki szakirányon tanultak.
6
Tevékenység
Munkahely
Végzés időpontja 1998. 2010. 2000. 2005. 2009. 2008. 2009.
Rozsdás Kft. Szolnoki Főiskola CIB bank Szolnoki Főiskola FHB Bank FHB Bank Coop Szolnok Zrt.
kereskedelem felsőoktatás pénzügyi szolgáltatás felsőoktatás pénzügyi szolgáltatás pénzügyi szolgáltatás kereskedelem
…
szolgáltatás
2007. 2008.
Béres Gyógyszertár Zrt. …..
termelés termelés
2006. 2001.
3.sz. táblázat
A minta összetétele
Szak kereskedelmi kereskedelmi kereskedelmi kereskedelmi kereskedelmi külgazdasági kereskedelem és marketing idegenforgalmi és szálloda kereskedelmi menedzser kereskedelmi külgazdasági
3.2 Szóasszociáció Hasonlóan a szervezeti megkérdezéshez a moderátorok itt is alkalmazták ezt a technikát, amely a végzettség, munkavállalás, karrier, Szolnoki Főiskola kifejezésekhez kapcsolódó asszociáció eredményét mutatta.
Kifejezés végzettség munkavállalás karrier
Szolnoki Főiskola
4.sz. táblázat
Asszociáció Director Master of Sales, pénzügyek szak a Pécsi Egyetemen; logisztika, diploma (3) közgazdász (2), pénz, közgazdász kereskedelmi szakon FHB, nehéz, COOP Szolnok, álláskeresés, gyógyszeripar, kihívás ,munka, szorgalom nagy vállalat, sok-sok feladat, ambíció, nehézség, fontosság, siker,életcél, egyensúly elégedettség, célok elérése, képzés (2), lehetőség, szép emlékek (2), jó hírnév, munkahely, képzés
Szóasszociáció eredménye
7
A munkavállalás kifejezésnél annak egyes szakaszai, vagy a munkahely kerültek említésre. A karriernél a nehézség és fontosság együttesen jelentek meg, míg a Szolnoki Főiskolát szép emlékekkel, tanulással és elégedettséggel azonosították a résztvevők
3.3 Jelentkezési motivációk, elvárások A résztvevők jelentős része a lakóhelyhez való közelség miatt jelentkezett ide, de 40 százalékuk a főiskolán oktatott adott szakot határozta meg motivációként. A tanulmányokkal kapcsolatban különös elvárásaik nem voltak, ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat akartak szerezni. 3.4 Különböző kompetenciák kereslettámogató hatása A moderátor a beszélgetés során néhány, a végzettek iránti keresletet várhatóan támogató kompetenciáról kérdezte a csoporttagok véleményét. -
-
Az informatikai ismereteket mindenki nagyon fontosnak tartotta, enélkül elengedhetetlen a munkavégzés. Az idegen nyelv használatáról a vélemény megoszlott. Általában fontosnak tartották, főként az angol nyelvet, azonban annak hasznosíthatósága saját munkájukban eltérő. Néhányan a felvételnél előnynek vélték, néhányan a munkájuk során használják, de a többség úgy nyilatkozott, hogy nem használja az idegen nyelvet. A szóbeli kommunikációs képességet a résztvevők nagyon fontosnak tartják és legtöbben úgy érzik, hogy a főiskolai tanulmányaik alatt ez jelentősen javult, amely a kommunikációs tréningeknek, de főként a prezentációknak tudható be. Ennek javítására néhányan javasolták a szóbeli vizsgáztatás gyakoriságának növekedését.
3.5 Elhelyezkedés, ismeretek beválása -
-
-
-
A csoportok tagjai többnyire saját szakirányuknak megfelelően helyezkedtek el. Elhelyezkedésük a végzés után közvetlenül, vagy néhány hónap múlva sikerült. Ebben szerepe volt a szakmai gyakorlatnak is, többen ott maradhattak. A volt hallgatók a tanult ismereteket eltérően értékelték. Kiemelkedően jónak tartották azon ismeretköröket, ahol az elméleti anyagot gyakorlatiassá tették (pénzügy, marketing, logisztika), mivel ezeket azonnal tudták alkalmazni. Több olyan tárgyat elismertek (statisztika, közgazdaságtan), amelyet ugyan nem szerettek, de nagyon jól hasznosítható a vállalati munkavégzésben. Ugyanakkor hiányolták a speciális informatikai ismereteket, programok használatát. A résztvevők többnyire elégedettek saját helyzetükkel és munkájukkal és munkahelyükkel. Többségük szerint előnyt jelentett számukra, hogy a Szolnoki Főiskolán tanultak.
8
4. Összegzés, következtetés A kutatás elérte célját, az egyéni vélemények érdekesek, átgondolásra érdemesek voltak és felhívták a figyelmet a képzés problémáira. Jelentősége főként abban áll, hogy körvonalazódtak azok a témakörök és kérdések, amelyek a végzettekkel szembeni kereslet és beválás kutatásának kiemelt területei lehetnek. Ebből a szempontból fontosnak tartjuk: -
a kereslet minőségének mérését, amely a mennyiségi mérés mellett elsősorban a minőségre, az elvárásoknak való megfelelésre helyezi a hangsúlyt,
-
a diplomás munkakörökben végzettek iránti kereslet és beválás vizsgálatát, mivel a főiskola képzését elsősorban ezzel a végzettségi szinttel azonosítják, valamint a felsőfokú szakképzési szintet nem ismerik kellően a vállalkozások,
-
a menedzseri képességeket alapozó és szakmai ismeretek kereslettámogató hatásának a felmérését,
-
a képzés színvonalának javítását szolgáló javaslatok feltárását.
9
