KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán

Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

A demográfiai környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis

Készítette: Dr.Kóródi Márta

2012.

1. A demográfiai környezet elemzésének szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységét a demográfiai tényezők alapvetően befolyásolják, nemcsak mennyiségi tekintetben, hanem minőségi szempontból is. A demográfiai környezet egyrészt a népesség és azon belül a főiskola tevékenysége által érintett korcsoportok összlétszámának, másrészt az érettségizettek számának, harmadrészt a felvételizők számának, majd az új belépők számának alakulását foglalja magában. Kiegészítő demográfiai környezetei tényezőnek tekinthető és figyelmen kívül nem hagyható a vándorló népesség, a cigány népesség, és a nők számának alakulása és hatásuk a felsőoktatásra. A demográfiai változások befolyásolják a versenypozíciót, meghatározzák a meglévő képzések indíthatóságát a felvettek száma alapján, korlátot jelenthetnek a szakirányok tekintetében. Alapvetően befolyásolják a képzésfejlesztést, annak mélységi és szélességi jellemzőit, valamint a képzési programok, mint termék életciklusának hosszát, a megújítás szükségességét. Mindezek a csökkenő létszám és a fokozódó verseny együttes következményei. Ugyanakkor az öregedő népesség egyfajta új keresletet is generálhat az élethosszig tartó tanulás szellemében a felsőoktatási felnőttképzés iránt. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai

Információk megnevezése A demográfia súlya

Információk forrása Felsőoktatási Műhely 2011/I. füzetek, felvi.hu Kozák Kökény és Veroszta Zsuzsanna tanulmányai

Regionalitás a felsőoktatásban

Felsőoktatási Műhely 2011/III. füzetek, felvi.hu

A népesség korcsoportos megoszlása

KSH, statAdat, tájékoztatási adatbázis, ksh.hu Statisztikai tükör

A felvételizők demográfiai jellemzői

A Szolnoki Főiskola Stratégiája 2010-2014 – helyzetelemzés (IFUA Horváth & Partners)

A főiskola számára adekvát demográfiai Szolnoki Főiskola IFT- 2012 - helyzetelemzés trendek A hazai felsőoktatás demográfiai Polónyi István (2004) tanulmánya In.: összefüggései a 21. század elején Research Papers. No. 255. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest A jelentkezők összetétele

Intézményi elemzések – Szolnoki Főiskola, felvi.hu

3. A demográfiai környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére A demográfiai környezet több szempontból határozza meg a képzésfejlesztést. Egyrészt a beiskolázás másrészt a munkaerőpiaci helyzet szempontjából. Mennyi felvételiző lesz öt-tíz év múlva? Milyen társadalmi és munkaerőpiaci igényekkel kell számolni? Milyen nemzetközi környezet várható? A demográfiai folyamatok között a szélességi és mélységi képzésfejlesztésre a középfokú oktatásban végzettek létszámának várható alakulása, az új belépő felsőoktatási hallgatók demográfiai jellemzői és a rendszerben benn lévő hallgatók demográfiai jellemzői gyakorolnak meghatározó befolyást. Általános tendenciaként azonosítható be a hazai lakosság számának 1981 óta tartó folyamatos csökkenése. A természetes fogyást némileg ellensúlyozza a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege, ami a részükről a felsőoktatás iránt generálódó többletkereslet miatt is figyelembe veendő, ami azonban a munkaképes korosztály nagyobb aránya miatt a részidejű képzések iránt nyilvánulhat meg. A korstruktúrát befolyásoló várható élettartam emelkedik, ami a képezhetőségi időszakot is kitolja az élethosszig tartó tanulás elvével összhangban. Különösen fontos ez amiatt is, mert Európa és Magyarország népessége is folyamatosan öregszik, ezzel párhuzamosan növekszik a nők aránya a népességen belül. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők létszámának alakulását többek között meghatározza az a demográfiai folyamat is, hogy az 1974 és 1980 között született népes korcsoport kinőtt a felsőoktatási életkorból.

Forrás: Polónyi (2004)

Magyarországon az európai trendekkel rokon jelenségek azonosíthatóak. A felsőoktatási képzések iránti kereslet erőteljes szűkülése várható. Extenzív tartalék a felnőtt korú lakosság továbbképzési szükségleteiben találhatóak meg.

A hazai össznépesség a termékenység, a halálozás és a vándorlás hipotéziseit alapul véve 2020-ig évtizedenként mintegy 1,5%-kal, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben csökken. A fiatal korosztályok csökkenése ennél jelentősebb, évtizedenként 6-8%. A 18 éves népesség csökkenésének második üteme 2010. után várható, az első, 10%-os ütem megkétszereződik, radikális csökkenés várható, a korcsoport létszáma 100 ezer fő alá fog kerülni. Figyelembe véve az érettségi, a szakközépiskolai oktatás és a nappali tagozatra felvételizők átlagos életkorát, érdemes szélesebb, 18-21 éves korcsoport-alakulást vizsgálni. A bologna rendszer bevezetése a 15%-os csökkenés időszaka után következett, majd 20112ig stagnál a létszám, utána újabb 15%-os csökkenés várható.

Forrás: Polónyi (2004)

Az elmúlt tíz év során az alapfokú oktatásban résztvevő nyolc évfolyamnál közel 200 ezer fős csökkenés, míg a középfokú képzés öt évfolyamnyi korcsoportjában több, mint 70 ezer főnyi esés mutatkozott. A 7—19 éves korcsoport létszámának alakulásában meghatározó az élveszületések számában jelentkező drasztikus csökkenés. Várhatóan 2012-től a középfokú

érettségiző évfolyam korosztályi létszáma százezer alá kerül. A képzésfejlesztéseknél a nemenként preferált szakmacsoportokat is célszerű figyelembe venni, Bár a korcsoportra a fiútöbblet a jellemző, az érettségizők nemenkénti megoszlása a lányok felé tolódik el (55%). A tankötelezettség időtartamának emelkedése növelte a tanulók arányát a korosztályban. A középiskolás diákok között az elmúlt évtizedben a nappali tagozat preferálása erősödött. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a középiskolás korosztály létszáma évek óta csökken, és ez a következő 8-10 évben a felsőoktatásba jelentkezők számát is negatívan érinti már. Ma még kisszámú külföldi jelentkező érkezik a magyar felsőoktatásba. Ráadásul a közös európai felsőoktatási térség kialakulása sok hazai fiatalt is külföldre csábíthat. A felsőoktatás sokat vitatott tömegesedése mindezzel együtt nem pusztán nemzetközi trend, hanem racionális döntések támogatják a jelentkezők-diplomások, a munkaadók és a szélesebb társadalmi környezet felől nézve egyaránt, még ha ez „túlképzettséghez" vezet is a munkaerőpiacon. Ma már a jelentkezők kétharmada bekerül, nem elég és nem is kívánatos tehát egyszerűen még nagyobbra nyitni a kaput. Megoldás lehet ugyanakkor, ha az érettségizettek közül többeket szólít meg a felsőoktatás, együtt a bevezető képzési szintek funkciójának újragondolásával. Az idősebb korosztályok bevonása pedig a mesterképzés és a különböző továbbképzések, kiegészítő képzések vonzóvá tételével érhető el. Mindkét út illeszkedik az EU-n is túlmutató európai trendekhez és elősegíti az ország uniós tagként tett vállalásainak teljesítését. Ezzel együtt a különböző intézményi profilok elkülönüléséhez vezethet e célok megvalósítása. A felsőoktatás tömegesedésével az elsőrendű demográfiai meghatározó tényező a középfokú oktatásban végzettek száma, 20-30%-uk jelenik meg a felsőoktatásban a huszas éveik első harmadáig. Az érettségi általánossá válásával az érettségizők száma kismértékben növekszik a korcsoporton belül 2010-ig, majd csökken és 2015-től indul ismét lassú növekedésnek, de várhatóan mindig 70 ezer fő körül alakul, a felsőoktatás merítési bázisa tehát nem, vagy csak minimálisan fog növekedni. Az érettségit tevők száma a különböző tagozatokon összesen 93 ezer főnél érte el a maximumát, 2004-ben, azóta csökkenő az összlétszám, arányaiban a gimnáziumban érettségizettek javára történt eltolódás. Nappali tagozaton a felvettek körében egyre nő azoknak az aránya, akik az adott évben érettségiztek. Az idősebb belépők elsősorban a nem nappali tagozatot részesítették előnyben. A felsőoktatási intézményekbe, így a főiskolára jelentkezők bázis népességét adó érettségizettek száma alakulásának megítéléséhez az általános demográfiai tendenciák áttekintése szükséges, vagyis a középfokú képzésben tanuló 15—19 éves korosztály létszámának alakulása. A nemzetközi demográfiai környezet hatása fokozódik, így ennek a tényezőnek az uniós szintű elemzése is szükséges. A szakirányú továbbképzések, OKJ programok és a rövid ciklusú képzések szempontjából a kiemelt korcsoporton kívüli népesség számának és összetételének alakulása, illetve a tendenciák meghatározása fontos. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a most érettségizettek és az idősebb korosztály tagjai között lehetnek különbségek a felvételi esélyeket illetően. Az adatok azt mutatják, hogy ha van is különbség, az önmagában nem az életkorral, hanem csak egyéb, azzal akár részben összefüggő tényezőkkel magyarázható. Az összes jelentkező és a felvettek átlagéletkora

feltűnően hasonló (23,3, illetve 23,1 év). Ha részletesebben megvizsgáljuk az egyes korcsoportok szerinti megoszlást, akkor is szinte teljesen megegyező adatokat kapunk. Ennek ismeretében tehát azt mondhatjuk, hogy a felvételi sikeresség szempontjából általánosságban nincs jelentősége annak, hogy ki hány éves vagy mikor érettségizett. Árnyalatnyi különbséget mindössze az idén érettségizők körében lehet kimutatni, mivel körükben az átalagoshoz képest valamelyest magasabb, 85,8 százalék a felvettek aránya (az átlag, mint fentebb láthattuk, 83,4 százalék). Ettől persze még előfordulhatnak olyan szakok, ahol egyértelműen a fiatalabb vagy éppen az idősebb korosztály tudott felmutatni jobb eredményeket. Az egyes korosztályokat vizsgálva látható, hogy továbbra is a felvettek több mint fele (53,9 százalék) a korábbi években érettségizett. Minden tizedik első éves az elmúlt évben szerezte meg a továbbtanulás alapfeltételének számító érettségi bizonyítványt (10,6%), és hasonló azok aránya is, akik két éve tették ugyanezt (9,9 százalék). Ugyan erre vonatkozóan nincsenek adataink, de feltételezhetjük, hogy többségük a korábbi évek sikertelen felvételi próbálkozásai után jutott be valamelyik egyetemre, főiskolára. Végül megemlítjük, hogy továbbra is sokan kerülnek ki az idősebb korosztály tagjai közül, hiszen szintén minden tizedik felvett (10,7 százalék) már több mint tíz éve befejezte középiskolai tanulmányait. A felsőoktatásba érettségi után belépő keresleti bázis országos és regionális szinten egyaránt tartósan és drasztikusan csökken, bár ez utóbbi, az Észak-alföldi régió esetében kisebb mértékben. A demográfiai trend szerint 2016-ra a 18 éves korosztály 21%-os csökkenése valószínűsíthető Magyarországon, az Észak-Alföldön 17%-os csökkenés prognosztizálható. A demográfiai és jelentkezési trendek a hallgatóért folyó verseny kiéleződését eredményezik rövid távon. Az érettségit adó középfokú képzések népszerűségének növekedése nem jár együtt a bizonyítványt szerzők számának növekedésével, és nem képes ellensúlyozni a felvételizők számának csökkenését sem, ugyanis az adott évben érettségiző felvételizők száma 2005 óta 12%-kal csökkent.

Az érettségit adó középfokú képzések népszerűségének növekedése nem jár együtt a bizonyítványt szerzők számának növekedésével, és nem képes ellensúlyozni a felvételizők számának csökkenését sem. A várható új belépő hallgatókra vonatkozó demográfiai előrejelzések az érettségizettek számán alapulnak, az érettségizettek és az alapképzésre jelentkezők száma közötti kapcsolatelemzés és becslés alapján. A mélypont a 2010-es évek közepén várható, ezt követheti kisebb növekedés. A felvételizők a 18 évesek 50-65%-át teszik ki 2010-ig, majd 2020-ban 70-85%-át, ami szintén a felsőoktatás tömegesedését mutatja. A csökkenő számú népességből azonos belépő hallgatószám esetén újabb probléma körvonalazódik, a képességszint csökkenése. A motivációk tekintetében az első helyen a jó elhelyezkedést biztosító diploma áll, majd a felvételi pontszámot adó tantárgyak, majd a felsőoktatási intézmény települése, utána a túljelentkezés. A biztos bejutás a választásban hangsúlyosan megjelenik, ezek a „kényszerhelyettesítési” intézmények.

Forrás: Polónyi (2004)

Az új belépők kor szerinti megoszlására jellemző, hogy több év átlagában a nappali tagozatra felvettek átlagéletkora 19,8 év körüli, a létszám 65%-a 20 évnél fiatalabb. Az összes felvett közel 80%-a a felvétel évében és az azt megelőző évben érettségizett. Egy öt éves ciklus a 2009-2013. között érettségizők számát befolyásolja, ez a 0. évfolyamok rendszere volt, ami a képzési idő egy évvel hosszabbodásával némileg csökkenti ezen időszak alatt az érettségizők számát. A 70 ezer fő körüli érettségizőből 60 ezer felvételiző és 40 ezer fős beiskolázás minőségi problémákat vethet fel. A felsőoktatásban hallgatók közül a nők aránya növekvő, különösen a felnőttképzésben változott az arányuk, nappali tagozaton meghaladja az 55%-ot és további aránynövekedést prognosztizálnak. A felvételi esélyeket illetően szintén minimális különbségeket lehet csak kimutatni a jelentkezők nemét illetően: a férfiak 84,9 százaléka járt sikerrel idén, míg a nők körében ez az arány 82,3 százalék. A felvételt nyert hallgatókon belül ugyanakkor - a nagyobb jelentkezési aránynak köszönhetően - továbbra is többségben vannak a nők, ami az elmúlt évekhez hasonló mértékű "részesedést" jelent számukra a felvételi helyekből. A demográfia harmadik fő eleme a vándorlási hatásból származó többletnépesség. A vándorlási különbözet évi 0,3-0,35% a felsőoktatás szempontjából releváns korcsoportokban, vagyis 6-7% bevándorló található a korcsoportban, amelynek mérsékelt növekedésére a továbbiakban lehet számítani. Vélhetően ez nem fogja meghaladni a 10%-ot, mert növekszik a kivándorló és tartósan kinn is maradó magyarok száma az érintett korcsoportokból. A finanszírozási rendszer változásának következménye a hazai fiatalok migrációs potenciáljának növekedése, a külföldi továbbtanulási lehetőségek kibővülése, ami kedvezőtlenül visszahathat a hazai felsőoktatásra (létszám és a fizetőképes kereslet csökkenése, a merítési bázis szűkülése). A megyék esetében a természetes fogyásra mindenütt ráerősít a negatív vándorlási tendencia és a valószínűsíthetően az anyaország irányába tartó mozgás komoly népességszám csökkenést eredményez. A kor szerinti szerkezetre is hatással van a migráció. A fiatal, munkaképes és munkaerő-piacon versenyképes felnőttek mozgása a legjellemzőbb. Ez a kibocsátó területek korszerkezetének romlását, a befogadók javulását eredményezi. Nemzetközi összehasonlításban a hazai adatok az európai országokéval azonos szinten vannak, az egyes esetekben jobb mutatók a folyamatok későbbi beindulásának következményei. A külföldi hallgatók hazai fogadásában jelentős a lemaradás, míg a hazai hallgatók külföldi tanulásában a fejlődés ellenére sem értük el az uniós átlagot. A külföldi hallgatók egy része határon túli magyar, az ő áttanulásuk nem játszik szerepet a felsőoktatás a nemzetköziesítésében, tanulmányaikat magyarul végzik. Magyarországról az európai átlagnál kisebb mértékben mennek hallgatók külföldre tanulmányi célból, azaz a bolognai rendszerben prognosztizált külföldi agyelszívás még messze nem teljesedett ki. A hazai felsőoktatási intézmények külföldi vonzereje jelentősen elmarad az európai átlagtól, azaz vannak tartalékok a külföldi hallgatói létszám növelésében. A bolognai folyamattal kiteljesedő nemzetközi verseny egyenlőre még nem jelentkezik Magyarországon, a külföldi versenytársak még csak formálisan jelentek meg. A demográfiai okok miatt csökkenő keresletet hazánkban elsősorban a felnőttképzési programokban lehet ellensúlyozni. A felnőtt lakosság diplomás képzési igénye, valamint felnőttképzési igénye hosszú távú perspektívát jelent. A 22-25. éves népesség tekintetében, akik már a levelező és a távoktatásos képzés célpiacának nagy részét teszik ki a 2009-es 27%-

os csökkenés után 2016-ig stagnálás várható. Megállapítható a nappali tagozatos felsőoktatás szempontjából meghatározó korcsoportok létszámának jelentős csökkenése 2010. után. Az elemzések azt az általános korjellemzőt mutatják, hogy 30 éves kor után a felnőttképzés, közte a részidejű képzések válnak dominánssá, de ez a korhatár csökkenő. 40 év alatt minden korcsoport oktatási részvétele emelkedik, 40 év felett azonban nagyrészt megszűnik az oktatás iránti érdeklődés. Ezzel ellentmond az az ajánlás, miszerint a foglalkoztatottak 40%-ának kellene évente a munkájához kapcsolódó képzésben résztvennie. A személyes érdeklődésre alapozó élethosszig tartó tanulás még ezen kívül értendő. A nemzeti oktatáspolitika kiemelt szegmentumként kezeli a cigány népcsoportot, így a demográfiai folyamataik vizsgálata fontos integrálódásuk és oktatási részvételük miatt. A cigány népesség száma növekszik a felsőoktatás szempontjából releváns korosztályok esetében is. Míg 2005-ben 10% volt a cigány népesség aránya a 18 évesek között és a 18-21 éves korcsoportban, ez 2020-ban 14% fölé prognosztizálódik mindkét esetben, ellentétben az idősebb korosztályok arányaival. „A cigány tanulók felsőoktatási továbbtanulása alapvetően a középfokú továbbtanulási és iskolaválasztási esélyeikkel függnek össze.” Arányuk 2010-ben 1,4%, 2020-ra 2,1-2,5% prognosztizálható, de jelentős támogatás szükséges a diplomaszerzési esélyteremtés érdekében. A demográfiai okok miatt csökkenő keresletet hazánkban elsősorban a felnőttképzési programokban lehet ellensúlyozni. A felnőtt lakosság diplomás képzési igénye, valamint felnőttképzési igénye hosszú távú perspektívát jelent.

A jelentkezések és a felvett hallgatók tekintetében országos összehasonlításban a Szolnoki Főiskola esetében egyértelműen piacvesztés történt:  a magyar felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma egyaránt 13%-kal csökkent 2006-hoz képest,  a Szolnoki Főiskolára jelentkezők és felvettek száma az országos tendenciánál lényegesen nagyobb mértékben, 45 és 53%-kal csökkent 2006 és 2010 között.

Az általánossá váló magyar felsőoktatás egyes intézményei regionális tényezők. Az „elit jellegű”, népszerű képzések területi vonzása kiterjedt, de a tömegeket mozgató szakok/szakirányok „csak” megyei, regionális szintről gyűjtik hallgatóikat. Politikai, oktatáspolitikai megközelítések mellett az alapvetően kvóta jellegű finanszírozás következményeként az intézmények is érdekeltek a hallgatók számának növelésében, ugyanis ez megoldásnak tűnik a működéshez szükséges források előteremtésére. A demográfiai és a jelentkezési trendek a hallgatókért folyó verseny kiéleződését eredményezik.

4. A demográfiai környezet hatásának beazonosítása és értékelése A környezet elemei közül elsődlegesen a nappalis képzések esetében a korosztály létszámának csökkenését kell figyelembe venni, illetve az ebből kialakult fokozott versenyhelyzetet. Lehetőségként jelenik meg a célzott kommunikáció (nők, vándorlók, cigány népesség) a jól körülhatárolható szegmentumok felé. A felnőttképzés egyrészt, mint részidejű alapképzés, másrészt, mint szakmai képzettséget, vagy ismereteket adó képzés jelenik meg, a bővülő tanulási kultúra elvezet az élethosszig tanuláshoz. a. Környezet hatása az üzleti alapképzésre Lehetőségek

Megnevezés a fokozódó vándorlási hajlandóság kihasználása az angol nyelvű képzések esetében a meglévő népszerű húzó (hívó)szakirányok folyamatos korszerűsítése egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányok indítása üzletasszony tréninggel a közgazdász

Érték 3

Súlyszám 2

Érték x súlyszám 6

4

4

16

5

3

15

2

2

4

Veszélyek

hivatás vonzóvá tétele a nők számára a cigány továbbtanulók növekvő arányú megnyerése Megnevezés jelentkezőszám csökkenés a regionális jellemzők miatt csökkenő elsőhelyes jelentkezés, kényszerhellyé válás a jelentkezők felkészültségének romlása elöregedő népesség, csökkenő tanulási hajlandóság a tömegessé válás miatt a diploma elértéktelenedik

2

1

3

Érték -5

Súlyszám 4

-20

-4

3

-12

-3 -2

2 2

-6 -4

-1

2

-2

Érték 3

Súlyszám 3

Érték x súlyszám 9

5

2

6

2

2

4

Érték -5

Súlyszám 4

-20

-4

3

-12

-3 -4

3 2

-9 -8

-2

2

-4

Érték 3

Súlyszám 3

Érték x súlyszám 9

5

2

10

3

2

6

Érték -5

Súlyszám 5

-25

-4

4

-16

-2 -1

2 1

-6 -2

b. Környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek

Veszélyek

Megnevezés a meglévő szakirányok folyamatos korszerűsítése egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányok indítása a cigány továbbtanulók növekvő arányú megnyerése Megnevezés jelentkezőszám csökkenés a regionális jellemzők miatt csökkenő elsőhelyes jelentkezés, kényszerhellyé válás a jelentkezők felkészültségének romlása elöregedő népesség, csökkenő tanulási hajlandóság a tömegessé válás miatt a diploma elértéktelenedik

c. Környezet hatása az agrár alapképzésekre Lehetőségek

Veszélyek

Megnevezés a meglévő szakirányok folyamatos korszerűsítése egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányok indítása a cigány továbbtanulók növekvő arányú megnyerése Megnevezés jelentkezőszám csökkenés a regionális jellemzők miatt csökkenő elsőhelyes jelentkezés, kényszerhellyé válás a jelentkezők felkészültségének romlása elöregedő népesség, csökkenő tanulási hajlandóság

d. Környezet hatása a felsőoktatási szakképzésre Lehetőségek

Veszélyek

Megnevezés hallgatók megnyerése a KKK-ban lévő lehetőségek kihasználásával a képzés egyedivé tételére széles hallgatói réteg bevonása a képzések egymásra épülésének előtérbe helyezésével a cigány továbbtanulók növekvő arányú megnyerése Megnevezés jelentkezőszám csökkenés a regionális jellemzők miatt csökkenő elsőhelyes jelentkezés, kényszerhellyé válás a jelentkezők felkészültségének romlása a tömegessé válás miatt a felsőoktatási szakképzési diploma elértéktelenedik

Érték 4

Súlyszám 4

Érték x súlyszám 16

4

3

12

2

5

10

Érték -5

Súlyszám 4

-20

-4

3

-12

-4

2

-8

-3

2

-6

e. Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek

Veszélyek

Megnevezés saját alapképzést végzett hallgatóink számára továbbképzési ütemterv ajánlása 3-4 évenkénti képzésajánlattal, egymásra épült programkínálattal egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányú továbbképzések indítása üzletasszonyok tréningjeinek fejlesztése Megnevezés jelentkezőszám csökkenés a regionális jellemzők miatt elöregedő népesség, csökkenő tanulási hajlandóság

Érték 4

Súlyszám 4

Érték x súlyszám 16

5

3

15

3

2

6

Érték -3

Súlyszám 3

-9

-2

2

-4

5. Javaslat a képzésinnovációra a. Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására A demográfiai környezet hatása alapján kívánatos a képzési portfólió bővítése, az egyedi kínálat kialakítása. Az üzleti képzési területen ez elsősorban a szakirányokon és specializációkon keresztül valósulhat meg Javaslat: Alapszakonként egy specializáció kidolgozása és bevezetése kísérleti jelleggel A magas női hallgatói létszám és az általános demográfiai jellemzők miatt a nők, mint speciális célpiac számára, számukra az üzleti élethez alkalmazkodás kompetenciáinak elsajátítását nyújtó program szerepeltetése szükséges a kínálatban. Javaslat: Rövid ciklusidejű „üzletasszony tréningek” kidolgozása és indítása A régió magas cigány népességének továbbtanulási és egyben felzárkózási igényeinek kielégítésére magasabb összóraszámú felsőoktatási szakképzési szakok és szakkollégium rendelkezésre bocsátása. Javaslat: A cigány népesség képzési elképzeléseinek megfelelő felsőoktatási szakképzési szakok fejlesztése az átlagot meghaladó óraszámmal b. Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére A rendszeres visszatérő továbbképzések rendszerének kialakítása a végzett hallgatókat a főiskolához köti, 3-5 évente kínálva rövid ciklusidejű szakirányú továbbképzéseket moduláris rendszerben. Javaslat tartalomfejlesztésre: moduláris rendszerű szakirányú továbbképzés kínálat kialakítása A minél szélesebb hallgatói kör bevonása és a helyhez kötöttség kiköszöbölése érdekében a módszertani megújulás megkeresése szükséges a web 2.0 lehetőségeiben, a távoktatás szélesebb körben történő elterjedése kívánatos. Javaslat módszertani kialakítása

Szolnok, 2012. március 31.

Dr.Kóródi Márta

fejlesztésre:

korszerű

képzésmenedzsment

platform