TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán
Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
Oktatók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis
Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa
2012.
1. A képzés tartalmának oktatói megítélése A képzésfejlesztés tervezése során elengedhetetlen az oktatók véleményének feltárására, akik a felhasználókkal szemben a képzés megvalósítóiként ítélik meg annak eredményét. Mivel az oktatás teljes folyamatában részt vesznek, ezért a képzési-oktatási tevékenységek a hallgatók előképzettségének, fejlődésének és az elért eredmények szempontjából értékelik. Ennek feltárására megkérdezést végeztünk, amelyben 55 oktató véleményét tártuk fel. amely kiterjedt: - a hallgatók előzetes tudásszintjének hasznosíthatóságára - az oktatás HR feltételeinek megítélésére - az oktatás tárgyi infrastruktúrájának értékelésére - a folyó képzések tartalomfejlesztésének véleményezésére - az oktatott szakokon a tantervvel, az oktatás módszertanával, a gyakorlatorientációval és a hallgatók értékelésével kapcsolatos vélemények feltárására. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai Információk megnevezése Hallgatók előzetes tudásszintjének hasznosíthatósága Oktatás HR feltételei Oktatás tárgyi infrastruktúrája Folyó képzések tartalomfejlesztése Tanterv megfelelősége Oktatás módszertana Gyakorlatorientáció szintje Szakmai gyakorlat Hallgatók teljesítményének értékelése Egyéb
Információk forrása Oktatói megkérdezés, standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával Szekunder információk, oktatói megkérdezés Szekunder információk, oktatói megkérdezés Oktatói megkérdezés Oktatói megkérdezés Oktatói megkérdezés Oktatói megkérdezés Oktatói megkérdezés Oktatói megkérdezés Oktatói megkérdezés
3. A kutatás körülményei A megkérdezés írásban történt, standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával, a megkérdezés során 55 oktató töltötte ki a kérdőívet. A kérdések jelentős része skála kérdésként értékelő jellegű volt, de nyitott kérdésként szerepelt a képzésfejlesztés konkrét javaslatainak feltárása. A kérdőívek feltárása SPSS program felhasználásával történt.
4. A kutatás eredményei 4.1. Hallgatók előzetes tudásszintjének megítélése Az oktatás eredményességét jelentősen befolyásolja, hogy a hallgatók milyen előképzettségi szinttel rendelkeznek és azokat hogyan képesek hasznosítani a tananyag feldolgozása során.
1.sz. táblázat Milyennek ítéli meg a hallgatók középiskolai tudásszintjének alkalmazhatóságát?
Frequency Valid elégtelen 2 elégséges 20 közepes 26 jó 7 Total 55
Percent 3,6 36,4 47,3 12,7 100,0
Valid Percent Cumulative Percent 3,6 3,6 36,4 40,0 47,3 87,3 12,7 100,0 100,0
A táblázat adatai jól mutatják, hogy az oktatók többsége közepesnek, vagy annál alacsonyabb színvonalúnak ítéli meg a hallgatók középiskolából hozott tudásának színvonalát és annak hasznosíthatóságát. Ez a képzés eredményességének szempontjából kedvezőtlen és a felsőoktatási gyakorlattól eltérő oktatási módszerek alkalmazását is megkívánja. Az oktatók véleménye megoszlott a főiskolán szerzett tudás gyakorlati hasznosíthatóságának értékelésében, 50 százalékuk azt jónak, míg másik 50 százalékuk közepesnek, vagy gyengének minősítette azt. Ez szoros összefüggésben van az előképzettség színvonalával és ebből eredően a főiskolai elvárások teljesítésével. 4.2 Az oktatás HR feltételeinek megítélése A Szolnoki Főiskola az oktatási feladatokat egyetemi tanári, főiskolai tanári, főiskolai docensi, főiskolai adjunktusi és főiskolai tanársegédi munkakörökkel valósítja meg. 2006. és 2011. között az oktatói-tanári létszám 134 főről 104 főre változott a racionálisabb munkamegosztásnak köszönhetően. Az intézményben az oktatók átlagéletkora az utóbbi években nem változott jelentősen, 45-48 év között mozgott. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya jelentősen javult az elmúlt években, jelenleg 40 fő tudományos fokozattal rendelkező oktató dolgozik az intézményben.
A megkérdezés során az oktatás HR feltételeit és azok hasznosíthatóságát vizsgáltuk az oktatói létszám nagysága, annak minősége, az oktatásra történő felkészülés, a kutatási tevékenység és a gyakorlatorientáció szempontjából. A véleményeket 1-5 (iskolai osztályzatnak megfelelő) skálán mértük.
1.sz. ábra
Az oktatás humán erőforrás feltételei
gyakorlati szakemberek bevonása szakmai kapcsolatok
elégtelen elégséges
kutatási tevékenység
közepes gyakorlati tapasztalatok
jó
felkészülésre fordítható munkaidő
kiváló
oktatók létszáma 0%
20%
40%
60%
80% 100%
A válaszadók 81,8 százaléka az oktatók létszámát megfelelő nagyságúnak értékelte. Az oktatás gyakorlatorientációja szempontjából az oktatók szakmai tapasztalatainak és szakmai kapcsolatrendszerének, valamint az abból adódó lehetőségeknek az értékelésében megoszlottak a vélemények. Az oktatók 60 százaléka azt jó-kiváló kategóriába sorolta, míg 35 százalékuk átlagosnak minősítette. Elenyésző volt azon oktatók száma, akik ezt gyengének tartják. A felkészülésre fordítható idő nagyságának megítélése az átlagosnál magasabb (3,6) volt, azonban a válaszok szóródása viszonylag magas (1,098). Ezzel összefüggésbe hozható a kutatási teljesítmény értékelése, amelyet csupán az oktatók 30 százaléka értékelt jó, vagy kiváló színvonalúnak. Legkevésbé elégedettek az oktatók a külső gyakorlati szakemberek bevonásával (3,1). 4.2 Az oktatás infrastruktúrájának megítélése Az oktatás színvonalát annak infrastruktúrája jelentősen befolyásolja, ezért a megkérdezés során fontosnak tartottuk annak több szempont szerinti értékelését. 2.sz. ábra
Infrastruktúra értékelése
Milyennek ítéli meg a tantermek számát? 5 Milyennek ítéli meg a saját Milyennek ítéli meg a tantermek jegyzetek készítésének… felszereltségét? 4 Milyennek ítéli meg a szakmai könyvek és folyóiratok számát?
3
Milyennek ítéli meg a tantermek akusztikáját?
2 1
Milyennek ítéli meg a könyvtári állomány nagyságát? Milyennek ítéli meg az oktatástechnológiai eszközök… Milyennek ítéli meg a szemléltető eszközök…
Jelmagyarázat:
átlag,
0
Milyennek ítéli meg a szaklaborok számát? Milyennek ítéli meg a szaklaborok nagyságát? Milyennek ítéli meg a szaklaborok felszereltségét?
szórás
Az oktatók az infrastruktúrával többnyire elégedettek, a válaszok szóródása viszonylag alacsony. Leginkább elégedettek a tantermek felszereltségével és az oktatástechnikai eszközökkel nagyon jónak tartják a könyvtári állomány nagyságát. Közepes értékelést kapott azonban a szaklaborok száma és nagysága, valamint a tantermek akusztikája. Megjegyzendő, hogy a lekérdezés óta eltelt időszakban utóbbi javítása érdekében a beruházó korszerűsítést végzett.
4.2. Képzésfejlesztés értékelése A megkérdezés során 1-5 (iskolai osztályzatoknak megfelelő skálán mértük fel a képzésekre és azok fejlesztésére vonatkozó oktatói véleményeket. A képzések számát tekintve a megkérdezettek elégedettek, a válaszaikban azt 4 felett értékelték. Hasonlóan kedvezőnek ítélték meg a képzések tartalmi fejlesztését. 3.sz. ábra
A képzésfejlesztés értékelése
TOK oktatástámogató tevékenysége szakirányú továbbképzések indításának … szakirányú továbbképzések száma szórás
FSZ képzések tartalmi fejlesztése
átlag FSZ képzések száma alapképzések tartalmi fejlesztése alapképzések száma 0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
A szakirányú továbbképzések szervezésével azonban már kevésbé elégedettek, amely a jövőben intenzívebb tevékenységet követel. A tanulmányi és oktatásszervezési központ oktatástámogató tevékenysége szintén kedvező megítélésű. A válaszok szóródása általában alacsony. 4.3 Alapszakokon folyó oktatás értékelése A megkérdezett oktatók legtöbbje az üzleti szakokon oktatott, de a válaszadásban az agrár alapképzési szakokon oktatók is képviseltették magukat. A szakokon folyó képzés munkaerőpiaci értékét az oktatók az alábbiak szerint ítélték meg. 2. sz. táblázat
Milyennek tarja a szakon végzettekkel szembeni munkaerő-piaci kereslet nagyságát?
Frequency Valid
közepes jó
Missing
Percent
Valid Percent 12,7
21,9
21,9
20
36,4
62,5
84,4 100,0
jeles
5
9,1
15,6
Total
32
58,2
100,0
System
23
41,8
55
100,0
Total
Cumulative Percent
7
A megkérdezettek mindössze 58,2 százaléka válaszolt erre a kérdésre. Közülük 84,5 százalék a munkaerőpiaci kereslet nagyságát, amely képzéseink erősségét jelzi. 3.sz. táblázat függvényében?
Hogyan értékeli a szak tantervét az Ön által ismert munkaerő-piaci elvárások
Frequency Valid
elégséges közepes
Percent 1,8
Valid Percent 3,1
Cumulative Percent 3,1 25,0
7
12,7
21,9
19
34,5
59,4
84,4
jeles
5
9,1
15,6
100,0
Total
32
58,2
100,0
System
23
41,8
jó
Missing
1
Total
55
100,0
Fenti táblázat alapján jól látható, hogy az oktatók többsége adott szak tantervét jónak ítéli meg, tehát úgy gondolják, hogy a tanterv a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelel. Az oktatott szakon folyó képzés értékelése az alábbi eredményeket hozott.
4.sz ábra
Az oktatás eredményének értékelése
számonkérés rendszere 5
15 hetes szakami gyakorlatok támogató …
4
tananyag tartalma
3 szaklabor gyakorlatok támogató hatása
2
külső előadók részvétele
1
átlag
0 záróvizsga szóbeli teljesítménye
szórás szakmai helyszínek látogatása
szakdolgozati teljesítmény
szakmai projektfeladatok száma teljesítendő feladatok száma
Az oktatók a képzés minőségét az általuk oktatott szakokon is értékelték. Az oktatás gyakorlatorientációját átlagosnak ítélik meg, amely a külső előadók oktatásban való részvételének, a vállalatok látogatásának, a projektfeladatok számának és az önállóan, vagy csoportban teljesítendő feladatok számának közepes szintű megítélésben jelenik meg. Az oktatók pozitívan értékelték a tananyag tartalmát, a számonkérés rendszerét, a hallgatók záróvizsga teljesítményét és a szaklaborok támogató hatását. A megkérdezettek összetétele az oktatott tárgyak szerint változatos volt, sorrendben: idegen nyelvet, közgazdasági ismereteket, turizmust és műszaki ismereteket oktattak, ezért fenti vélemény elsősorban e szakokra jellemző. 4.4. Képzésfejlesztésre vonatkozó javaslatok A képzés tartalmának fejlesztésére vonatkozóan a válaszadók az ismeretek aktualizálását tartja szükségesnek, mivel az főiskola által indított alapképzési szakok jellege ezt megkívánja. Ezen túlmenően a válaszadók többsége módszertani javaslattal is élt az alábbiak szerint.
4.sz. táblázat A tantárgyak fejlesztésével kapcsolatos módszertani fejlesztési javaslat Frequency Valid
Valid Percent
Cumulative Percent
szemléltetés
6
10,9
27,3
27,3
külső gyakorlati előadók
3
5,5
13,6
40,9
9
16,4
40,9
81,8
1
1,8
4,5
86,4
vállalat/üzemlátogatás
1
1,8
4,5
90,9
új labor kialakítása
2
3,6
9,1
100,0
Total
22
40,0
100,0
System
33
60,0
55
100,0
oktatási segédanyagok bővítése informatikai támogatottság
Missing
Percent
Total
Az oktatók 16,4 százaléka az oktatási segédanyagok bővítését, 10,9 százaléka pedig a szemléltetés javítását tartja fontosnak. A külső oktatók bevonásával kapcsolatos korábbi markáns véleménynek némileg ellentmond, hogy az oktatás módszereinek javításában ezt a tényezők a válaszadók csupán 5,5 százaléka tartja célravezetőnek.
5. Az oktatók hatása a képzésre 5.1. Üzleti alapképzésre Erősségek
Gyengeségek
Megnevezés oktatók létszáma elegendő képzések száma elegendő képzések tartalmi fejlesztése megfelelő a szak tanterve jól illeszkedik a munkaerőpiaci elvárásokhoz képzés infrastruktúrája megfelelő a szaklaborok jól támogatják az oktatást Megnevezés hallgatók előképzettségének színvonala gynge külső előadók bevonása ritkább oktatás gyakorlatorientációja átlagos
Érték 5 4 5
Súlyszám 4 4 5
Érték x súlyszám 16 16 25
4
5
20
4
4
16
4
4
16
Érték -5
Súlyszám 4
-20
-4
4
-16
-3
5
-15
1.1 Környezet hatása a műszaki alapképzésre
Erősségek
Gyengeségek
Megnevezés oktatók létszáma elegendő képzések száma elegendő képzések tartalmi fejlsztése megfelelő képzés infrastruktúrája megfelelő Megnevezés hallgatók előképzettségének színvonala gynge külső előadók bevonása ritkább oktatás gyakorlatorientációja átlagos
Érték 5 4 5
Súlyszám 4 4 5
Érték x súlyszám 16 16 25
4
4
16
Érték -5
Súlyszám 4
-20
-4
4
-16
-3
5
-15
1.1 Környezet hatása az agrár alapképzésekre Erősségek
Megnevezés oktatók létszáma elegendő képzések száma elegendő képzések tartalmi fejlsztése megfelelő
Érték 5 4 5
Súlyszám 4 4 5
Érték x súlyszám 16 16 25
Gyengeségek
Megnevezés hallgatók előképzettségének színvonala gynge külső előadók bevonása ritkább oktatás gyakorlatorientációja átlagos
Érték -5
Súlyszám 4
-20
-4
4
-16
-3
5
-15
Érték 5 5 4
Súlyszám 4 4 4
Érték x súlyszám 16 20 16
Érték -5
Súlyszám 4
-20
-3
5
-15
Súlyszám
Érték x súlyszám
1.1 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre Erősségek
Gyengeségek
Megnevezés oktatók létszáma elegendő képzések száma elegendő képzés infrastruktúrája megfelelő Megnevezés hallgatók előképzettségének színvonala gynge oktatás gyakorlatorientációja átlagos
1.1 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Erősségek
Megnevezés
Érték
Gyengeségek
oktatók létszáma elegendő képzések száma elegendő képzések tartalmi fejlsztése megfelelő képzés infrastruktúrája megfelelő
5 4 5
4 4 5
16 16 25
4
4
16
a szaklaborok jól támogatják az oktatást Megnevezés képzésszervezés nem elég intenzív oktatás gyakorlatorientációja átlagos
4
4
16
Érték -5
Súlyszám 4
-20
-3
5
-15
5. Javaslat a képzésinnovációra 5.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására nincs
-
5.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére gyakorlatorientáció emelése oktatási segédanyagok bővítése szemléltetés színvonalának emelése.
Szolnok, 2012. március 31.
