KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán

Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Gazdasági környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis

Készítette: Detkiné Viola Erzsébet

2012.

1. környezet elemzésének szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A gazdasági környezet meghatározó a főiskola fenntarthatósága tekintetében, mivel  az oktatott szakok és szakirányok iránti keresletet a leendő hallgatók „vágyai”és egyéb ráhatások mellett, jelentősen befolyásolja azok munkaerő-piaci keresettsége és díjazása;  a kormány gazdaságpolitikája, ezen belül oktatás és foglalkoztatás politikája alapvetően meghatározhatják az intézményi hallgatói létszámot és finanszírozási forrás oldalt is. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai

Információk megnevezése Információk forrása GDP alakulása világ, regionális és országos KSH, www.ksh.hu szinten, a GDP termelése és felhasználása MNB, www.mnb.hu Tanulságok Magyarország számára kutatás: Gazdaságkutató ZRt. letöltés: 2012.03. 10. Rosszabbul állunk, mint négy éve: Századvég Kutató Zrt. letöltés: 2012. 03.10 A magyar gazdaság helyzete és kilátásai: Pénzügykutató Zrt. letöltés: 2012.03.25. EKB Havi jelentés 2012. március Letöltés: Ecostat 2012.03.25. OECD Economic Surveys HUNGARY MARCH 2012 OVERVIEW. Letöltés: 2012.03.22. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség, KSH, www.ksh.hu aktivitási ráta, foglalkoztatási ráta, MNB, www.mnb.hu munkanélküliségi ráta Tanulságok Magyarország számára kutatás: Gazdaságkutató ZRt. letöltés: 2012.03. 10. Rosszabbul állunk, mint négy éve: Századvég Kutató Zrt. letöltés: 2012. 03.10 A magyar gazdaság helyzete és kilátásai: Pénzügykutató Zrt. letöltés: 2012.03.25. Manpower munkapiaci előrejelzés 2012.2 negyedév. Letöltés:www.manpower.hu 2012.03.08. Az egykulcsos adó a közmunkát is megdrágította Policy Agenda Policy Agenda 2012.02.22. Ipsos F&F: Szülőfüggő fiatalok, 2012.03.29.

Átlagkereset, reálbér, reáljövedelem, infláció KSH, www.mnb.hu MNB, www.mnb.hu Tanulságok Magyarország számára kutatás: Gazdaságkutató ZRt. letöltés: 2012.03. 10. Rosszabbul állunk, mint négy éve: Századvég Kutató Zrt. letöltés: 2012. 03.10 A magyar gazdaság helyzete és kilátásai: Pénzügykutató Zrt. letöltés: 2012.03.25. Előzetes népszámlálási adatok. Debrecen méretű veszteség. HVG 2012.03.31. 16.-17. oldal www.fizetesek.hu Inflációs félelmek. Pénzromlás virágai. HVG.2012.04.07. 14 szám. 70-71. oldal Hazai államháztartás, költségvetés bevételei, KSH, www.ksh.hu kiadásai és egyenlege, költségvetés MNB, www.mnb.hu egyenlege a GDP arányában, Tanulságok Magyarország számára kutatás: adósságállomány alakulása Gazdaságkutató ZRt. letöltés: 2012.03. 10. Rosszabbul állunk, mint négy éve: Századvég Kutató Zrt. letöltés: 2012. 03.10 A magyar gazdaság helyzete és kilátásai: Pénzügykutató Zrt. letöltés: 2012.03.25. EKB Havi jelentés 2012. március Letöltés: Ecostat 2012.03.22. OECD Economic Surveys HUNGARY MARCH 2012 OVERVIEW. Letöltés: 2012.03.22. Papp Zsolt [2012]: Elképesztő hiányszám jött - a KSH cáfolja Matolcsyt? Napi Gazdaság Letöltés: 2012. április 2., hétfő 12:16 Tovább lassul a gazdaság a következő félévben. Policy Agenda Policy Agenda 2012.02.01.

Nagyító alatt. Sokszoros könyvvitel. HVG.2012.04.07. 14 szám. 63. oldal A külföldi tőke: jön is megy. Féknyomok. HVG.2012.04.07. 14 szám. 54-55. oldal A hazai gazdasági szerkezet alakulása

KÉT VÁLSÁG KÖZÖTT (A MAGYAR GAZDASÁG WARGABETŰJE – 1990-2010) ECOSTAT, Budapest, 2010.augusztus KSH

3. A gazdasági környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére A környezet általános jellemzői

A magyar gazdaság világgazdasági környezete A világgazdaság GDP-je 3,6 százalékkal bővült 2011-ben az előző évi 5,2 százalékkal szemben. A fejlett országok esetében a 2010-es 3,2 százalékról a gazdasági növekedés dinamikája 1,5 százalékra feleződött 2011-re, míg a feltörekvő, fejlődő országokban 1 százalékkal mérséklődött a növekedés üteme. Magyarország gazdasága az EU gazdaságához kötődik ezer szállal, így rendkívül fontos a térség gazdasági növekedésének az alakulása. Az euróövezet legfrissebb felmérési adatok az övezeti konjunktúra stabilizálódására utalnak, igaz igen alacsony növekedési ráta mellett. Az EKB szakértőinek 2012. márciusi euróövezeti makrogazdasági prognózisa a reálGDP növekedését 2012-ben a -0,5% és 0,3% közötti, 2013-ban pedig a 0,0% és 2,2%közötti tartományba teszi. A kilátásokat továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik, amelyek az euróövezet adósságpiacain a feszültség újbóli fokozódásával, illetve ennek a reálgazdaságba való potenciális átgyűrűzésével, valamint a nyersanyagárak további emelkedésével állnak összefüggésben. A régiós országok közül, csak hazánk esetében várnak (0,1%) recessziót 2012-es évre. OECD várakozása szerint 2012-ben a magyar gazdaság 0,6 százalékkal zsugorodik, majd a következő évben is alig haladja majd meg a növekedés az egy százalékot. Jelzése szerint tovább nő majd a hazai gazdaság leszakadása, ugyanis a Csehország jövőre 1,6 százalékkal, 2013-ban pedig már 3 százalékkal fog bővülni, Lengyelországban a két adatot 2,5-2,5 százalékosra prognosztizálják, míg Szlovákiában 1,8, majd 3,6 százalékos növekedést várnak. 1. számú táblázat Reálgazdasági növekedés, százalék Régió 2011 2012 2013 1,9 1,6 2,3 OECD 1,7 2 2,5 USA 1,6 0,2 1,4 Euróövezet 1,5 - 0,6 1,1 Magyarország Forrás: OECD Az USA gazdaságának zsugorodása 2011. év közepén megállt és reményteli növekedési trend alakulhat ki. Kínai gazdaság túlfűtött konjunktúrája mérséklődött. A magyar gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű német gazdaság 2011-ben is viszonylag jól teljesített, bár növekedése év közben folyamatosan lassult, 3 százalékos GDPtöbblete ellensúlyozta a recesszióba kerülő országainak teljesítményét. Az előrejelzések szerint a német gazdaság növekedése gyengül, amely a magyar gazdaság növekedési kilátásai számára nem kedvező folyamat. Az államháztartási hiány a GDP százalékában a fejlett országok jelentős magas, de sikerült javulást elérni. 2. számú táblázat Költségvetési egyensúly a GDP százalékában Régió 2011 2012 -6,6 -5,9 OECD -10 -9,3 USA -4 -2,9 Euróövezet 4 -3,4 Magyarország Forrás: OECD

részében igen

2013 -5,1 -8,3 -1,9 -3,3

A Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU) kialakult államadósság-válság és a jövedelemegyenlőtlenségek fokozódása, mint növekedési kockázati tényező áll. A világ családjainak egy százaléka ellenőrzi a vagyon 40 százalékát, miközben a világ dolgozóinak egyharmada (1,1 milliárd ember) vagy munkanélküli, vagy elszegényedett. Történelmi visszatekintésben a jövedelemegyenlőtlenség szoros korrelációt mutat a társadalmi feszültségekkel. A 2010-ben megindult és 2011-ben is folytatódó növekedés ellenére Európában nem, vagy alig enyhültek a munkaerő-piaci feszültségek. 3. számú táblázat Régió OECD USA Euróövezet Magyarország

Munkanélküliségi ráta, százalék 2011 8 9 9,9 11

2012 8,1 8,9 10,3 11,9

2013 7,9 8,6 10,3 10,8

Forrás: OECD A munkanélküliségi ráták országonkénti hatalmas különbségei beragadtak. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az eurozónában február hóra a munkanélküliek száma 17 millió fő, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, 0,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel ez előtt, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos növekedés figyelhető meg. Az EU 27-ek esetében a munkanélküliek száma 2012. februárban 24 millió fő, ez 10,2 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, az előző évhez képest 0,7 százalékos növekedés volt. A munkanélküliségi ráta legalacsonyabb Ausztriában 4,2 százalék, legmagasabb Spanyolországban 23,6 százalék. Az EU rendkívül nagy probléma a fiatalok állástalansága, mert körükben a munkanélküliek aránya több mint duplája az átlagosnak. Az Europe 2020 stratégia a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít a fiatal korosztály foglalkoztatására. Az EU azon országaiban kedvezőbbek és javulóak a foglalkoztatási paraméterek, amelyek már hosszú idő óta aktív, a munkaerő-piaci rugalmasságot előtérbe állító foglalkoztatás politikai eszköztárat működtetnek. Az infláció gyorsult 2010-hez képest, a fejlett országokban évi 1,6 százalékról 2011-re 2,7 százalékra nőtt, a feltörekvő országokban pedig 6,1 százalékról 7,2 százalékra nőtt. Az inflációs nyomás egyértelműen felfelé hat, részben a javuló konjunktúra kilátások, másrészt az emelkedő kőolajárak miatt.

A magyar gazdaság általános jellemzői Magyarország a régiós országok közül a legerőteljesebben integrálódott a világgazdaságba, de a helyzethez a gazdaságpolitika nem alkalmazkodott, aminek következménye a jelentős eladósodás.

1. számú ábra

Export + import régiós összevetésben

Forrás: MNB

Beruházási, megtakarítási ráta és finanszírozási képesség a régióval és az 2. számú ábra euró övezettel összevetve 2000-2008. között

Forrás: MNB Az integráció a legtöbb régiós országban külső forrásbevonáson alapult, hiszen a nagyobb tőkepiaci hozzáférés lehetővé tette, hogy a megtakarítások felett legyen felhalmozás. A többi régiós országhoz képest a magyar gazdaság kisebb hatékonysággal hasznosította a külső forrásokat, melynek következtében a reál konvergencia már jóval a válság előtt megállt.

Az ország különböző területei között a legtöbb vonatkozásban jelentős különbségek alakultak ki. A területi bontásban rendelkezésre álló GDP adatok szerint a 2009. évi gazdasági visszaesés a regionális különbségek növekedésének irányába hatott, főleg a központi régió és a vidék viszonylatában. Ugyanakkor a fejlettebb és a kevésbé fejlett vidéki régiók közötti – a főváros és vidék közöttinél lényegesen kisebb – fejlettségbeli olló kissé zárult. A gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására legáltalánosabban használt mutatót, az egy lakosra jutó bruttó hazai terméket tekintve a régiók sorrendje nem változott az előző évhez képest. A legmagasabb fejlettségi színvonalú Közép-Magyarország előnye tovább fokozódott a többi régióval szemben, és a rangsor végén álló ÉszakMagyarországhoz képest 2,7-szeres egy főre jutó GDP-t ért el. Az átlagosnál csak KözépMagyarország mutatója volt magasabb, és a vidéki régiók átlagtól való lemaradása tovább nőtt Dél-Dunántúl és Észak-Alföld kivételével, de utóbbi két régió számottevő hátránya sem mérséklődött érdemben.

3. számú ábra Bruttó külső adósság alakulása a Kelet-Európa országaiban

Forrás: MNB Magyarországon a rendszerváltás előttről örökölt magas adósságszintek gyorsan visszatértek. Az országok magatartásában lényeges különbség figyelhető meg. Lengyelország 1980-as fizetésképtelensége és annak rendkívüli következményei máig visszatartják az ország kormányait, hogy az országot hasonló helyzet közelébe vigyék, az államadóság GDP arányát jellemzően 30-40% között tartják. Hazánk esetében sajnos megfigyelhető az eladósodás növekvő trendje.

4. számú ábra Hazai bruttó külső adósság devizaszerkezetének alakulása

Forrás: MNB A növekvő adósságot a külföld - a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban - egyre inkább csak devizában volt hajlandó finanszírozni. A KSH által nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy az államháztartás 2011. évi adóssága 22 692 milliárd forint volt, ami a GDP 80,6 százaléka. 2010-ben - az EDP jelentés szerint az államadósság 21 777 milliárd forint volt, az akkori GDP 81,4 százaléka, vagyis az adósságmutató hajszálnyival csökkent. A 2013. évi tervezett állami bruttó adósságállomány 22 951,5 milliárd forint a tervezett 29 326,6 milliárd évi GDP 78,3 százaléka. A gazdasági növekedési kilátások egyre romlanak. Ez persze részben globális folyamat, de a magyar gazdaságpolitika is jelentősen hozzájárult ehhez. A GDP 2010. év 1,3 százalékos növekedésével szemben 2011. év 1,7 százalékos adata némi javulást mutat. A mezőgazdaság kiemelkedő teljesítménye a jó időjárás következtében 1 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A jó idő hatását levonjuk, akkor látható a gazdasági növekedés dinamikájának a lassulása. A régióban folytatódott a leszakadásunk a visegrádi országoktól. A várttól elmaradó GDP-növekedést (3,2%) nem a külső, hanem alapvetően a belső tényezők váltották ki. A Századvég kutató szerint a 2012. évben alig tudja elkerülni a recessziót (0,1%), a GKI Gazdaságkutató szerint 1,5 százalékos, a Pénzügykutató szerint 0,7 százalékos visszaesés várható, míg a kormány várakozása pozitív (0,5%). Ehhez nagymértékben hozzájárulhat az idei évben a Mercedes gyár termelésének beindulása, amely a növekedéshez 0,5-0,8 százalékos pluszt jelent, illetve a többi autóipari beruházással (Audi, Opel) együtt ez jóval több lehet, mint 1 százalék. 2013-tól a Mercedes 2 százalékos növekedési potenciált jelent. Az export növekedéséhez jelentősen is hozzájárul, mivel a drágább kategóriájú kocsik gyártása kezdődött meg, melynek kereslete lényegesen emelkedik, már februárban 100 ezer db kocsira volt megrendelés. Természetesen egyéb pozitív hatása is van az autóipari fejlesztéseknek, hiszen kb. 65-70 ezer főt foglalkoztatnak, illetve a GDP-nek legalább 8 százalékát adják.

Policy Agenda véleménye szerint 2012-ben a magyar GDP mintegy 2 százalékkal csökkenhet. Ennek oka, hogy a hazai és külső kereslet nagymértékben visszaesik, a gazdaság élénkítése feltehetően az IMF-EU hitel eredményeként csak a harmadik-negyedik negyedévtől lehet pozitív változást elképzelni a gazdasági teljesítményekben. A Capital Economics londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont új tanulmányában megállapítja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye várhatóan három év múlva éri el ismét a visszaesés kezdete előtt mért csúcsot, a 2011. évi megtermelt hazai össztermék 4,6 százalékkal volt kevesebb a válság előtt mért csúcsszintnél.

A háztartások fogyasztása 2011. évben stagnált, amely több tényezővel magyarázható a(z): - foglalkoztatás, munkanélküliség adatai lényegében nem javultak, - egykulcsos adó és a családi kedvezmény, szűk rétegnek előny, és sokaknak hátrány jelent, sőt a szociális juttatások megvágása tovább rontott a helyzeten, ugyanakkor az utóbbi réteg költi el jövedelmét a mindennapi fogyasztásra, - szinten tartáshoz járult hozzá a magán nyugdíjpénztári reálhozam és egykulcsos személyi jövedelemadó közel 800 milliárd forintot hagyott a háztartásoknál, - fogyasztás kisimítását nem lépték meg fogyasztási hitelből, mivel mindennapi életükben túl sok a bizonytalanság, - megtakarítási ráta továbbra is magas, egyszeri tételek (államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítások és végtörlesztés) korrekciójával számított nettó megtakarítási ráta továbbra is magas volt, elérte a GDP 4,4 százalékát. A háztartások fogyasztása 2012. évben a kormány várakozásai szerint stagnál, az MNB és a kutatóintézetek csökkenést várnak 0,9-2,5 százalék határon belül. A Cofidis pénzügyi szolgáltató országos reprezentatív mintán végzett 2011 novemberében a 18-69 korosztály tagjai között kutatást a háztartások anyagi helyzetére vonatkozó várakozásaikra. A kutatás eredménye, hogy a megkérdezettek szerint 65 százalékuk számít arra, hogy anyagi helyzetük romlani fog, és mindössze 10 százaléka gondolja úgy, hogy várhatóan jobban fog élni. Tehát, a 2011. év trendje folytatódik 2012-re is, de a végtörlesztés, az adóváltozások hatása a reáljövedelemre, a kormány várható kb. 300 milliárd megtakarítási csomagja, a nyugdíjrendszer várható átalakítása, az oktatási és egészségügyi rendszer átalakítása stb. valószínűleg a háztartások várakozásait valóra váltják, és a háztartások fogyasztása várhatóan csökkeni fog. A bruttó felhalmozás a 2010. évi 6,4 százalékos növekménnyel szemben 2,4 százalékkal esett. Kedvezőtlenebb volt a beruházások GDP-arányos rátája 15,3 százalékra esett, ez az ország technikai versenyképességének romlását vetíti előre. A magyar gazdaságban 4,5 százalékkal zuhanó állóeszköz-fejlesztésekkel szemben Szlovákiában 3,5 százalékkal, Lengyelországban 6,5 százalékkal, Ausztriában 4,6 százalékkal, Németországban 6,8 százalékkal nőttek a beruházások, de Csehországban is csak stagnáltak az előző évi bővülés után. Lendületes fejlesztésekre csak a feldolgozóiparban került sor, az exportpiacokhoz erősen kötődő területeken, állami pénzekkel is megtámogatva. A legnagyobb zuhanás a logisztikai infrastruktúrában következett be, ami egyértelműen fokozta nemzetközi versenyhátrányunkat és gyengítette potenciális növekedési rátánkat. A második félévtől már kiütközött a válságadókkal sújtott ágazatok beruházás-visszafogása is. A kormány 3,2 százaléknövekedést vár a beruházások tekintetében 2012. évben, ezzel szemben az MNB és a kutatóintézet várakozása negatív 1,4-5 százalékos tartományban, remény van arra, hogy ez a folyamat megáll, és 2013-tól beindul a növekedés.

Az államháztartás egyenlege a Brüsszelnek küldött jelentésekben (GDP százalékában) 4. számú táblázat Év

Hiány a GDP %-ban

2000

-3,1

2001

-4,1

2002

-9

2003

-7,3

2004

-6,5

2005

-7,9

2006

-9,5

2007

-5,1

2008

-3,7

2009

-4,5

2010

-4,3

2011

4,2* (-5,5) Forrás: KSH

2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból - a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd, illetve 44,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg. A magánnyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12 161,7 milliárd, hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5 százaléka. A hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb. Megállapítható, hogy 2011. év a nagymértékű fiskális lazítás éve volt. A KSH egyszeri tételnek a nyugdíjpénztári vagyonátadás számította, a NGM teljesen másként számolt, mivel adatai szerint 2011-ben az államháztartás 4,2 százalékos (1204,6 milliárd forint) többlettel zárt, illetve az egyszeri tételek nélkül 2,43 százalékos hiánnyal zárt a tervezett 2,94 százalékkal szemben. A kormány szerint a tavalyi hiányba nem kell beszámítani az alábbi tételeket:     

Európai Bíróság döntése miatti áfa visszatérítés 250,0 milliárd forint, az Magyar Fejlesztési Bank 120 milliárdos tőkeemelése, a MÁV 50 milliárdos a megyei önkormányzatok 196 milliárdos konszolidálásának összege a Mol 21,2 százalékos pakettjének megvásárlása 498,6 milliárdos tétele.

Az Európai Bizottság (EB) szerint az egyszeri tételek a magán-nyugdíjpéntári vagyon és az általa megszüntetni javasolt különadók (összesen 340 milliárd forint), nagyságát a GDP 10 százalékára becsülik. A kormány által közölt 4,3 százalékos többletet az egyszeri tételekkel korrigálja, akkor véleményük szerint az államháztartási hiány mértéke a GDP 6 százaléka körüli. Az Európai Bizottság (EB) épp azért tartotta fent a magyar kormánnyal szembeni túlzottdeficit-eljárást, mert a tavalyi hiánycsökkentést egyszeri tételekkel érte el, vagyis a hiánycsökkentés nem fenntartható. Az EB három hete kiadott elemzésében a 2012-ben három százalékos hiányt várt a magyar kormány 2,5 százalékával szemben, míg jövőre 3,6 százalékos deficitet prognosztizál a kabinet által megcélzott 2,2 százalék helyett. A kutatóintézetek véleménye szerint (GKI, Századvég) a kormány az államháztartási hiányt 2,9 százalékon tudja teljesíteni, további 200-300 milliárd forint megtakarítási csomagot kell hogy végrehajtson. Ez tovább terheli a háztartásokat, tehát az évi fogyasztás alakulására a lefelé irányuló hatás érvényesül majd. A KSH jelentésből kiderül, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben az előző évhez mérten 0,6 százalékkal növekedtek a bevételek, ezen belül elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (+13,1 százalék), illetve a jövedelemadó-bevételek (16,2 százalék) változtak jelentősen. Az szja-bevételek jelentősen, a társasági adóból származó bevételek mérsékelten csökkentek. A termelési- és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1 százalék), ezen belül az áfa befizetések 2,4 százalékkal nőttek. 2011-ben 3,6 százalékkal nőttek a kiadások a 2010 évihez képest. A kiadásokon tételek változása: 

    

az egyéb kiadások emelkedtek 23,5 százalékkal (főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa visszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvény kibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása), a kamatkiadások 5,2 százalék, a folyó termelő felhasználás 1,6 százalék, a pénzbeli társadalmi juttatások 1,8 százalék ( a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8 százalékkal nőttek) felhalmozási kiadások nagymértékben, 9 százalékkal visszaestek, a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások 2,8 százalékkal csökkentek.

Az állam csökkenti az oktatásra fordított közpénzeket, a 2010. évi 1572 milliárd forintról 1499 milliárd forintra, ez 4,6 százalékos csökkenést jelent.

A hazai gazdasági szerkezet alakulása A nemzetgazdasági szerkezet változása jellemzői: 

az agrárágazatok súlya tovább csökkent, így ma már megfelel a fejlett országokra jellemző 5 százalék alatti aránynak;



az ugrásszerűen bővülő működő tőkebevonás eredményeként az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás lett a magyar gazdaság második legnagyobb szektora;



az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás lett (ezek nemzetgazdasági súlya 1-1 százalékponttal csökkent).

2007-ben az ország területének több mint hattizede mezőgazdasági terület volt, az EU országaiban ez az arány négytized. A megművelt terület az ország összes földterületének 49,5 százaléka, ami jobb, mint az EU-s átlag. A mezőgazdaságilag megművelhető területnek az ország területéhez viszonyított aránya 64,8 százalék. Mezőgazdaságunk teljesítménye az 1990. évihez képest folyamatosan mérséklődik, és így a nemzetgazdaságon belüli súlya is a fejlett gazdaságú országokhoz hasonlóan visszaesett. A növénytermesztés és állattenyésztés termelésből való részesedése húsz évvel ezelőtt még az ideálisnak tartott 50-50 százalékos arányt mutatta, mára viszont ez a növénytermesztés javára megváltozott, napjainkra 65-35 százalékos diszharmónia alakult ki. Az arányeltolódás részben annak is a következménye, hogy a nyújtott Közös Agrárpolitikai források jelentősebb hányada a növénytermesztő ágazatban folytatott tevékenységet támogatta. A Magyarországra jellemző aránypár a déli tagországok mutatóihoz áll közel. Az energiaipar súlyának jelentős növekedése immár tartósnak látszik, a feldolgozóipar mintegy 4 százalékpontos térvesztése viszont jórészt az élelmiszer és könnyűipar zsugorodásának tulajdonítható. Az utóbbi évtized iparon belüli legnagyobb szerkezeti változását a két húzóágazatnak nevezett alágazat, a járműgyártás és a számítógép és elektronikai termékek gyártása jelentette. A gépipar és ezen belül a korábban húzó ágazatként számon tartott néhány alágazat export részesedése jelentősen emelkedett, és így már jóval meghaladja a szektor termelési arány szerinti súlyát. Hasonló a helyzet a számítógép, elektronikus berendezések gyártásánál is. A szektorok közül 2011. év során a mezőgazdaság kibocsátása 10%-kal, az iparé 5,4%-kal haladta meg a 2010. évi szintet. Az építőipar teljesítménye ezzel szemben 7,8%-os csökkenést mutat, amelyen belül az épített lakások száma 39%-kal esett vissza. A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke 11%-kal múlta felül a megelőző évi szintet, a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnált, a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 1,5%-kal nőtt, az eltöltött vendégéjszakáké 0,6%-kal mérséklődött. A hazai cégek szerint a tavalyi, csődrekordot hozó 2011. év után is enyhén növekszik a tönkremenő vállalkozások száma. Különösen erőteljes csődhullámra számítanak a kereskedelemben és a járműkereskedelemben, a mezőgazdaságban és a közösségi szolgáltatásokban.

A kereskedelmi vállalkozások nyereségességét a tavalyi stagnáló, idén várhatóan csökkenő lakossági kereslet mellett az ágazati különadó, a minimálbér emelése, az adójóváírás kivezetése miatti bérkompenzációs szükséglet egyaránt súlyosan érint. Nagyrészt ugyanezen tényezők hatnak a mezőgazdasági cégekre is. Ezen belül a növénytermesztők a földalapú támogatások növekedése miatt kevésbé csődesélyesek, az állattenyésztők körében viszont a romló értékesítési pozíció (takarmányárak emelkedése mellett az áremelési lehetőségek beszűkülése) miatt erősödő csődkockázatra lehet számítani. A közösségi szolgáltatásokat végző ágazatokra különösen nagy terhet ró az állam akadozó fizetőképessége, a költségvetési megrendelések mérséklődése, miközben a terhek korábban említett növekedése őket is sújtja. Fontos szerepe van az egyre halmozódó lakossági közműtartozásoknak, de az átalakuló jogi környezet is hátrányos helyzetet teremt a cégek egy része számára. A pangó fogyasztás és a visszaeső felhalmozás okán 2011. évben az import növekedése elmaradt az exportétól, és az így előálló nettó exportnak (7,2 millió euró többlet) volt köszönhető – a keresleti tényezők felől – a GDP növekedése. Ugyancsak ezen okból nőttek meg a külgazdasági mérlegek aktívumai is, amelyek hátterében tehát egy gyengélkedő, a recessziós pályát elhagyni nem tudó gazdaság húzódott meg. A monetáris politika kamatpolitikáját a kiváró magatartás jellemezte, a 6 százalékos alapkamatot az őszi rendkívül aggasztó folyamatok felerősödése hatására december folyamán emelte meg 7 százalékra. 2012 első hónapjaiban várhatóan komoly nehézségekkel küzd majd a magyarországi pénzügyi szektor, kiemelkedően magas marad az alapkamat és igen hektikus lesz továbbra is a magyar fizetőeszköz árfolyama. A magyarországi bankokat ért hitelválság és a speciális magyar, különadó és végtörlesztés sokk következtében megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége, valamint versenyhátrányba került a régióban. Áttételes hatása az általános befektetői bizalom megingása és a forráskivonás, melynek következménye a hitelszűkítés a beruházások csökkenése, a GDP növekedési potenciál gyengülése. Foglalkoztatás, munkanélküliség A 2011.november-2012. január időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 816 ezer fős létszáma 1,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, olvasható a KSH A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 784 ezer fő volt, ami egy év alatt 39 ezer fős növekedésnek felelt meg, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal 56 százalékra emelkedett. A munkanélküliségi mutatók az egy évvel, ezelőttivel lényegében megegyeznek, akkor 474 000, most 474 700 ember volt állás nélkül. Ez 11,1 százalékos, és komolyan bővülő munkanélküliséget jelent, az állástalanok aránya ugyanis kilenc hónapja nem volt ilyen magas. Alacsony foglalkoztatás és a foglalkoztatási rátajelentős regionális egyenlőtlensége látható. A 15–64 éves férfi népességből 2011. november–2012. januárban 2 millió 38 ezren voltak foglalkoztatottak, 30 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában, ezzel foglalkoztatási arányuk 1,1 százalékponttal, 61,4 százalékra emelkedett. A nőket a vizsgált időszakban 1 millió 746 ezer fős, 50,9 százalékos foglalkoztatottság jellemezte, ami 0,4 százalékpontos növekedésnek felelt meg.

A 15–24 éves foglalkoztatott fiatalok egyébként is alacsony létszáma az egy évvel korábbihoz képest 210 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 17,8 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25–54 éves, illetve az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma azonban nőtt, előbbiek esetében 1,3, utóbbiak esetében pedig 0,8 százalékpontos foglalkoztatási rátajavulást eredményezve. Az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagosan fele annyit keresnek, mint az egyetemi diplomát kezükben tudó dolgozók. Az előbbiek átlagfizetése ugyanis havi bruttó 163.000 forint, míg az utóbbiaké átlagosan 325.300 forint. A főiskolai papír 13 százalékkal ér kevesebbet a munkaerőpiacon az egyeteminél: az ilyen végzettséggel rendelkező munkavállalók havi 282.700 forintot keresnek. 2011-ben is természetesen az általános iskolai végzettség ért a legkevesebbet - 113.000 forintot -, sőt, tavaly 11 százalékkal csökkent az ilyen végzettséggel rendelkező dolgozók átlagbére. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlagbérében 2 százalékos visszaesés volt, ebben a csoportban az átlagos bruttó jelenleg 132.000 forint. Az OKJ végzettség 2010-hez hasonlóan tavaly is havi 164.000 forintot ígért. A szerint egyetemi diplomások például 6-10 év után kapják a legtöbbet, több mint havi 400 ezer forintot, pályakezdőként viszont 245 ezer forintra számíthatnak. A 3-5, valamint a több mint 10 éves munkatapasztalat havi 355 ezer forintot ér. A főiskolai diploma pályakezdőként 217 ezer forintot jelenthet, a 332 ezer forintos csúcs pedig szintén 6-10 év után érhető el. A 10, valamint a 3-5 év ez esetben 300 ezer forintos bért jelent. Az érettségizettek pályakezdőként havi 140 ezer forintra, 6-10 után pedig 176 ezer forintra számíthatnak. A fiatal felnőttek 87 százaléka a szüleivel lakik együtt, értelemszerűen a 18 év alatti részüknél ez az arány magasabb, 98 százalék. Ugyanakkor a magyarországi pályakezdés, egzisztenciális önállósodás helyzetéről sokat elmond, hogy még a 19-25 év közöttiek nagy többsége, 76 százaléka is a szülői házban maradt. A függetlenedés leginkább a diplomás huszonéveseknek sikerült, hattizedük ugyan még otthon lakik, de négytizedük már önálló háztartást visz. A fiatal felnőtteknek szüksége van a szülők anyagi támogatására. A 18 év alattiak körében ez evidens, 97 százalékuk kap ellátást, pénzt. A 19-25 év közöttiek életben való elindulásához is fontos adalék a szülői segítség: kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a család idősebb tagjai beszállnak a költségeikbe. Főleg a fiatal diplomásoknak van arra szükségük, hogy kiadásaikat részben a család fedezze: 80 százalékuknál ez a gyakorlat. A munkaerőpiacra korábban belépők közül a szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek az átlagnak megfelelő - kétharmados - arányban kérik szüleik anyagi támogatását, míg az alapfokú képzettségűeknél ez a mérték alacsonyabb, 59 százalékos. A falvakban élők között is kisebb a segítségre szorulók aránya - 57 százalékos -, s relatíve magas az önálló egzisztenciát építőké (37%). 2011 folyamán a magyar gazdaság lassult, idén pedig a minimálbér emelése és az alkalmazotti adókedvezmény megvonása miatt a nettó kereset jelentős csökkenésére és növekvő vállalati bérköltségre lehet számítani. A reál-kereseteket jelentősen befolyásolja még a várhatóan magas infláció, a kormány várakozásai szerint 4,2 százalék lesz, az MNB és a kutatóintézetek szerint magasabb lesz, várakozásaik az 5,3-5,6 százalék sávba mozog.

A 2012. évben mintegy 206 ezer ember közfoglalkoztatásával számolunk, ebből a legjobban az a 45 ezer ember jár, aki 11 hónapon keresztül napi nyolc órás munkát kap. Az ő esetükben tehát majdnem igaz a havi fix 47.029 ezer forint azzal, hogy egy hónapon keresztül csak az alapellátást kapják. Így átlagosan 45.484 forint lesz az éves „fizetésük”. Azok esetében, ahol az állam csak és kizárólag 6 órás munkát biztosít, és ez lesz a többség (kb. 161 ezer fő), ott már havi szinten sem lesz biztosítva a 47 ezer forint, mivel ezen emberek bére már csak nettó 35.272 forint lesz. A többi hónapban pedig számukra szintén az alapellátás, azaz a 28.500 forint lesz a havi bevétel az államtól. Amennyiben hat hónapon keresztül tudják biztosítani a közmunkát, akkor a közfoglalkoztatásban résztvevő már csak havi átlagban 31.886 forintból kell, hogy megéljen. Az állam 132,2 milliárd forintot költ közfoglalkoztatásra ebben az évben. Érdemes megnézni, hogy mitől is lett ilyen drága ez a foglalkoztatási forma. A legfőbb ok, hogy az állam saját maga számára megdrágította a közmunkát. A tavalyi adószabályok alapján még nettó 47 ezer forintos bérhez elegendő lett volna adókkal és járulékokkal együtt 73 ezer forint is (idén ez 92 ezer forint). Mellékletek jegyzéke 1. számú táblázat

OECD reál-GDP előrejelzése, százalékban

2. számú táblázat

Fejlettségi szint (2000–2010)


A magyar nemzetgazdaság folyamatairól


A magyar államháztartás fő jellemzői 2005, 2008-2012 (a GDP százalékában, az EU Bizottság adatai 2011. október)

5. számú tábla

A magyar államháztartás bevételeinek és kiadásainak változása 2011-2012( EU előrejelzés, ESA, milliárd forint)


A magyar államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai 2010, 2012 (milliárd forint)


Gazdasági prognózisok

8.számú táblázat

A magyar nemzetgazdaság szerkezeti jellemzőinek változásai a GDP százalékában(%)


Oktatási befektetések (2000–2010)


Részvétel az iskolarendszerű oktatásban (2000–2010)


Munkanélküliség (2000–2010)


A 15–29 éves fiatalok foglalkoztatása (2000–2010)


A 15–29 éves fiatalok munkanélkülisége (2000–2010)


OECD reál-GDP előrejelzése, százalékban

Ország

2012

2013

Kína

8,5

9,5

India

7,2

8,2

Oroszország

4,3

4,1

Brazília

3,2

3,9

Lengyelország

2,5

2,5

USA

2,0

2,5

Japán

2,0

1,6

Szlovákia

1,8

3,6

Csehország

1,6

3,0

Németország

0,6

1,9

Franciaország

0,3

1,4

Magyarország

-0,6

1,1

Görögország

-3,0

0,5

Portugália

-3,2

0,5

Forrás: OECDwww.oecd.hu 2. számú táblázat Mutató/dimenzió

2000

Fejlettségi szint (2000–2010) 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

1.1.4.1. Az egy főre jutó GDP, vásárlőerőegységben (PPS) kifejezve, EU-27 = 100,0

55,3

58,9

61,6

62,7

63,3

63,1

63,0

61,5

64,1

63,9

1.1.4.2. Az egy főre jutó GDP volumenindexe, előző év = 100,0

104,5

104,0

104,8

104,1

105,0

104,2

104,1

100,3

101,1

93,3

1.1.4.3. Az egy főre jutó GDP, vásárlóerőegységben (PPS) kifejezve

10 555

11 661

12 620

13 044

13 745

14 187

14 938

15 367

16 024

15 023

Közép-Magyarország

16 262

18 468

20 607

20 713

21 906

23 210

24 940

25 381

26 387

25 215

Közép-Dunántúl

10 158

10 956

11 118

12 034

13 008

13 320

13 531

14 224

14 547

12 493

Nyugat-Dunántúl

11 940

12 219

12 972

14 044

14 277

14 072

15 002

15 023

15 606

14 007

7 942

8 651

9 232

9 450

9 753

9 832

10 118

10 457

10 987

10 355

10 022

10 627

11 116

11 863

12 387

12 462

12 934

13 301

13 779

12 322

Észak-Magyarország

6 774

7 519

8 028

8 426

9 064

9 321

9 572

9 815

10 008

9 181

Észak-Alföld

6 795

7 754

8 210

8 662

8 964

9 019

9 458

9 663

10 086

9 748

Dél-Alföld

7 723

8 257

8 843

9 044

9 543

9 624

9 942

10 158

10 801

9 945

Alföld és Észak

7 090

7 845

8 360

8 714

9 182

9 308

9 650

9 871

10 296

9 642

Régiók szerint

Dél-Dunántúl Dunántúl

Forrás: KSHwww.ksh.hu

2010

101,5


A magyar nemzetgazdaság folyamatairól

Megnevezés

2009

2010

2011

93,2

101,3

101,7

indexe 82,3

110,5

105,4

3. Nemzetgazdasági beruházások 93,5 indexe (összehasonlító áron, %)

94,4

95,5

4. Az építési-szerelési tevékenység 95,7 indexe (összehasonlító áron, %)

89,9

92,2

5. A kiskereskedelmi volumenindexe (%)

97,7

100,2

6. A kivitel változásának indexe (folyó 80,6 áron, euróban, %)

121,4

111,7

7. A behozatal változásának indexe 75,2 (folyó áron, euróban, %)

119,4

110,5

8. A külkereskedelmi mérleg egyenlege 3,7 (milliárd euró)

5,5

7,0

9. A folyó fizetési és tőkemérleg 1,4 együttes egyenlege (milliárd euró)

2,8

3,5*

10. Az euró átlagos árfolyama (forint)

275,4

279,2

11. Az államháztartás hiánya 918,6 (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)

870

1734,4

12. A bruttó átlagkereset indexe

100,5

101,4

105,2

13. Fogyasztói árindex

104,2

104,9

103,9

14. Fogyasztói árindex az időszak 105,6 végén (előző év azonos hónap = 100)

104,7

104,1

15. Munkanélküliségi ráta az időszak 10,5 végén (%)

10,8

10,7

4. A GDP volumenindexe (%) 2. Az ipari termelés (összehasonlító áron, %)

Forrás: GKI www.gki.hu

forgalom 94,8

280,6


A magyar államháztartás fő jellemzői 2005, 2008-2012 (a GDP százalékában, az EU Bizottság adatai 2011. október)

Megnevezés

2005

2008

2009

2010

2011

2012*terv

Adóközpontosítás

37,4

40,3

40,1

37,7

36

38,6

Egyéb folyó és tőkejövedelem

4,7

5,2

6,8

7,4

16,2

7,4

Elsődleges folyó kiadások

40,6

40,9

42,4

40,7

39,6

39,1

Kamatkiadások

4,1

4,2

4,7

4,1

3,9

3,9

Tőkekiadások

5,4

4,1

4,3

4,6

5,1

5,8

Strukturális egyenleg

-8,7

-4,5

-2,3

-3,8

-5

-2,6

ESA egyenleg

-7,9

-3,7

-4,6

-4,2

3,6

-2,8

Forrás: GKI Zrt., www.gki.hu

5. számú tábla A magyar államháztartás bevételeinek és kiadásainak változása 2011-2012( EU előrejelzés, ESA, milliárd forint) Adóbevételek növekedése

+ 1222

Egyéb folyó bevételek

+ 43

Elsődleges folyó kiadások

+364

Tőkekiadások

+273

Kamatkiadások

+ 54

Tőketranszfer*

+347

Magdeficit* javulása

+ 921

*Nyugdíjpénztári vagyonátadás nélkül Forrás: GKI Zrt., www.gki.hu

6. számú táblázat A magyar államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai 2010, 2012 (milliárd forint) 2010

2012

Változás

Állami működés

2071

2068

3

Oktatás

1572

1499

-73

Egészségügy

1228

1179

-49

Társadalombiztosítás

4684

4796

112

Lakás

452

410

-42

Kultúra, stb.

387

413

26

Gazdasági

1931

2301

370

Államadósság

1146

1129

-17

13795

330

472

403

13471 Tartalékok, egyéb

69

Forrás: GKI Zrt., www.gki.hu


Gazdasági prognózisok GDP (%)

Fogyasztói árak (%)

Háztartások fogyasztása (%)

Beruházások (%)

Államháztartási egyenleg*

2012 2013 2012 2013 2012 2013 2012 213 2011 2012 Kormány 0,5 2,9 4,2 n.a 0,0 1,4 3,2 5,4 -2,5 -2,2 MNB 0,1 1,5 5,6 3,0 -0,9 0,2 -1,4 1,8 -4,0 -4,3 GKI -1,5 1,5 5,3 n.a -2,5 n.a -4,0 n.a -2,9 n.a Gazdaságkutató Századvég 0,1 1,5 5,4 2,6 -1,2 1,4 -2,2 0,0 -3,2 -3,5 Pénzügykutató -0,7 n.a 5,5 n.a -1,6 n.a -1,5 n,a -3,5 n,a Kopint-Tárki 0,3 1,5 5,5 3,6 -1,2 1,o -5,0 0,0 -2,9 -2,9 Consensus -0,4 1,5 5,3 3,2 n.a n.a n.a n.a -3,3 -3,1 Economics** Reuters-0,3 1,4 5,5 3,3 n.a n.a n.a n.a -2,8 -2,6 konszenzus*** *A GDP százalékában ** A világ több mint 700 közgazdászának előrejelzéseinek átlaga ***21 kutatóintézet és elemző előrejelzésinek átlaga Forrás: HVG. 2012.04.07.14szám, 71. oldal Rövidítés: n.a=nincs adat

8.számú táblázat A magyar nemzetgazdaság szerkezeti jellemzőinek változásai a GDP százalékában(%) Nemzetgazdasági ág 1989 1995* 2000* Mezőgazdaság, vad és 20,8 8,1 5,4 erdőgazdálkodás+ halgazdaság Ipar 35,2 25,3 26,8 Építőipar 6,6 4,5 5,0 Kereskedelem, javítás 8,7 10,4 10,0 Szálláshely: 2,1 1,8 szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, 9,5 7,7 8,4 posta, távközlés Pénzügyi közvetítés : 3,0 3,3 Ingatlanügyek, : 14,7 17,2 gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, : 8,7 8,5 kötelező társadalombiztosítás Oktatás : 5,4 4,8 Egészségügy, szociális : 4,6 4,4 ellátás Egyéb közösségi, : 5,5 4,4 személyi szolgáltatás. Mindösszesen : 100,0 100,0 Forrás: KSH 1989. évi évkönyv és Stadat adatbázis

2003* 4,3

2003** 4,3

2006** 4,0

2007** 4,0

2008** 4,3

24,9 4,8 11,0 1,8

24,9 4,7 11,0 1,8

25,5 4,7 11,0 1,6

25,2 4,6 11,6 1,6

24,5 4,6 11,7 1,6

7,8

7,8

7,7

8,2

8,3

3,9 17,2

3,9 17,2

4,7 17,9

4,2 18,2

4,2 18,2

9,0

9,0

8,6

8,4

8,8

5,9 5,0

5,8 5,0

5,5 4,4

5,1 4,2

4,9 4,3

4,4

4,6

4,4

4,7

4,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Megjegyzés: */ Teáor’98 szerinti aggregátum, **/ Teáor’03 szerinti aggregátum.

9. számú táblázat Mutató/dimenzió 2.2.2.1. Oktatási kiadások a GDP százalékában, %

Oktatási befektetések (2000–2010)

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

5,03

5,04

5,41

5,69

5,23

5,33

5,12

4,85

4,77

4,75

4,66

0,69

0,69

0,75

0,84

0,78

0,80

0,78

0,71

0,70

0,72

0,72

2,01

1,90

1,73

1,66

1,66

1,62

Oktatás szintje szerint óvoda alapfokú oktatás középfokú oktatás*

2,67

2,68

2,92

3,28

3,04

1,07

1,06

1,06

1,03

0,97

0,94

felsőfokú oktatás

1,07

1,02

1,02

1,10

0,99

0,99

0,95

0,96

0,96

0,97

0,96

egyéb

0,60

0,65

0,71

0,47

0,43

0,46

0,45

0,40

0,42

0,43

0,42

..

..

..

..

26,5

26,8

26,7

..

..

..

..

2.2.2.2. Egy tanulóra/hallgatóra jutó kiadások az egy főre eső GDP százalékában, % * 2000–2004 között alap- és

középfokú oktatás együtt

Forrás: KSH www.ksh.hu

10. számú táblázat Mutató/dimenzió 2.2.3.1. A 3–5 éves népességből az óvodások aránya, %

Részvétel az iskolarendszerű oktatásban (2000–2010)

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

86,2

86,4

87,8

86,9

86,8

86,9

87,8

87,1

87,4

86,7

87,8


..

88,6

90,0

88,8

87,4

86,4

85,9

85,2

84,2

83,2

84,0

Közép-Dunántúl

..

88,5

90,1

88,6

88,4

87,5

89,3

87,9

88,0

87,2

89,1

Nyugat-Dunántúl

..

89,1

89,7

88,7

88,9

87,6

89,3

88,1

87,9

87,7

88,8

Dél-Dunántúl

..

88,9

90,2

88,8

89,0

88,6

89,4

88,0

89,2

89,0

90,2

Dunántúl

..

88,8

90

88,7

88,7

87,9

89,4

88,0

88,3

87,9

89,3


..

79,3

80,4

81,2

81,7

84,1

86,1

86,8

88,2

88,2

88,4

Észak-Alföld

..

83,2

85,1

84,6

85,3

85,9

87,5

87,9

89,0

88,5

90,0

Dél-Alföld

..

88,6

90,0

88,2

88,3

89,7

90,2

88,6

89,9

88,8

90,1

Alföld és Észak

..

83,5

85,1

84,6

85,1

86,5

87,9

87,8

89,0

88,5

89,6

89,0

88,7

91,8

94,0

95,2

95,0

94,0

97,5

97,8

99,0

99,7


..

94,3

95,5

97,5

99,6

98,9

97,4

99,0

101,3

101,0

101,7

Közép-Dunántúl

..

84,5

89,9

90,5

91,2

92,4

90,3

93,5

94,0

95,0

96,1

Nyugat-Dunántúl

..

92,7

95,5

97,0

99,0

98,6

96,8

100,7

99,0

99,6

101,6

Dél-Dunántúl

..

87,0

90,4

94,1

95,0

94,8

94,3

97,3

90,7

99,2

97,4

Dunántúl

..

87,9

91,8

93,7

94,9

95,1

93,6

96,9

94,6

97,8

98,3


..

84,3

88,1

89,7

91,5

90,7

91,4

94,6

96,9

97,2

96,5

Észak-Alföld

..

86,9

89,0

91,4

92,6

92,3

91,6

97,7

98,3

98,6

100,5

Dél-Alföld

..

87,6

92,5

95,9

95,2

95,6

94,6

98,3

99,1

99,9

101,0

Alföld és Észak

..

86,3

89,8

92,3

93,1

92,9

92,5

97,0

98,1

98,6

99,4

38,0

37,0

40,6

46,7

49,2

49,0

50,5

53,2

52,9

55,2

56,0


..

53,4

61,1

70,8

73,2

73,3

75,7

78,9

79,7

82,9

83,7

Közép-Dunántúl

..

30,8

32,3

38,1

37,1

36,2

35,5

34,9

32,9

34,6

36,7

Nyugat-Dunántúl

..

34,1

36,3

41,1

45,3

45,6

45,8

47,5

46,9

49,9

50,9

Dél-Dunántúl

..

31,2

33,8

38,0

41,8

43,1

45,6

50,1

47,3

52,9

52,2

Dunántúl

..

32,0

34,1

39

41,3

41,4

41,9

43,6

41,9

45,1

46,1


..

26,5

28,2

34,7

38,0

37,8

38,7

39,5

38,0

39,7

39,7

Észak-Alföld

..

28,0

31,0

35,8

38,2

38,7

40,2

44,7

44,2

46,2

46,1

Dél-Alföld

..

35,6

37,8

41,7

44,6

43,5

45,2

48,4

50,0

49,0

50,3

Alföld és Észak

..

30,0

32,3

37,4

40,1

39,9

41,3

44,3

44,2

45,2

45,5

54,9

59,1

59,1

60,5

57,6

57,7

64,1

68,1

77,8

67,4

65,0

általános iskola

..

66,3

68,4

68,5

69,8

69,9

69,6

70,3

70,7

65,2

69,2

szakiskola

..

63,0

69,7

70,5

71,5

74,5

73,5

76,3

76,7

73,9

75,2

gimnázium

..

177,1

180,8

181,0

179,4

176,0

176,4

178,1

178,2

170,6

172,8

szakközépiskola

..

101,9

103,4

102,0

102,9

101,5

100,2

100,6

100,4

96,6

97,6

felsőoktatás

..

41,1

41,5

39,0

38,8

36,8

30,7

27,4

26,2

27,4

25,9

Régiók szerint

2.2.3.2. A 16 éves népességből az oktatásban részt vevők aránya, % Régiók szerint

2.2.3.3. A 20 éves népességből az oktatásban részt vevők aránya, % Régiók szerint

2.2.3.4. A felsőfokú oktatásba felvettek a jelentkezettek százalékában, % 2.2.3.5. Az idegen nyelvet tanulók aránya, % Szintenként


11. számú táblázat Mutató/dimenzió

2000

2.3.2.1. Munkanélküliségi ráta a 15-64 évesek körében, %

Munkanélküliség (2000–2010) 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

6,4

5,7

5,8

5,9

6,1

7,2

7,5

7,4

7,9

10,1

11,2

férfi

7,1

6,3

6,2

6,1

6,1

7,0

7,2

7,2

7,7

10,3

11,6

nő

5,7

5,0

5,4

5,6

6,1

7,5

7,9

7,7

8,1

9,8

10,8

20,4

20,5

27,5

30,9

29,3

36,1

42,6

47,8

46,7

43,1

44,1

11,0

10,7

11,2

11,5

11,9

13,7

15,7

16,5

18,0

22,9

24,5

Nemek szerint

Iskolai szerint 8 kevesebb

végzettség általánosnál

Általános iskola 8. osztálya Szakiskola szakmunkásképző

és

7,6

6,4

6,3

6,8

6,9

8,1

8,0

7,6

8,2

11,2

12,3

Gimnázium

5,8

4,4

4,5

4,8

6,0

7,0

6,9

5,9

7,5

8,7

10,3

Egyéb érettségi

4,6

4,1

4,1

4,0

4,3

5,5

5,5

5,6

5,7

7,3

8,6

Főiskola

1,8

1,7

2,0

2,1

2,6

3,0

3,3

3,5

3,4

4,9

5,3

Egyetem

1,2

1,0

1,8

1,2

1,8

2,3

2,0

2,1

1,9

2,6

3,9

Régiók szerint

6,4

5,7

5,8

5,9

6,1

7,2

7,5

7,4

KözépMagyarország

5,2

4,3

4,0

4,1

4,6

5,2

5,1

4,8

4,6

6,7

9,0

Közép-Dunántúl

4,9

4,4

5,0

4,6

5,6

6,3

6,1

5,0

5,8

9,3

10,3

Nyugat-Dunántúl

4,2

4,2

4,0

4,6

4,6

5,9

5,8

5,0

5,0

8,6

9,2

Dél-Dunántúl

7,8

7,8

7,9

8,0

7,3

8,8

9,0

10,0

10,3

11,1

12,2

Dunántúl

5,5

5,3

5,5

5,6

5,8

6,9

6,8

6,4

6,8

9,6

10,5

ÉszakMagyarország

10,1

8,5

8,8

9,7

9,7

10,6

11,0

12,3

13,4

15,3

16,1

Észak-Alföld

9,2

7,8

7,8

6,8

7,2

9,1

11,0

10,9

12,0

14,3

14,6

Dél-Alföld

5,2

5,4

6,2

6,6

6,3

8,2

7,9

7,9

8,8

10,7

10,7

Alföld és Észak

8,1

7,2

7,6

7,6

7,7

9,3

10,0

10,3

11,4

13,4

13,7

2.3.2.2. A tartósan munkanélküliek aránya a 15–64 éves munkanélkülieken belül, %

49,0

46,4

44,8

42,2

45,1

45,2

46,1

47,5

47,6

42,5

50,6

férfi

51,0

47,8

47,0

42,2

46,9

46,8

46,4

46,7

48,8

42,4

51,1

nő

45,6

43,7

41,5

41,8

42,6

43,1

44,7

47,5

46,3

42,7

49,9

Nemek szerint

Iskolai szerint 8 kevesebb

végzettség általánosnál 56,8

47,3

58,6

50,8

65,3

61,0

58,2

51,3

57,8

69,8

55,2

Általános iskola 8. osztálya

51,2

49,8

48,8

45,3

49,4

48,6

48,3

54,0

54,1

47,2

54,9

Szakiskola szakmunkásképző

és

48,9

46,0

42,6

43,2

45,2

45,4

46,3

47,8

46,8

39,9

49,4

Gimnázium

45,4

46,8

40,8

38,3

40,6

42,8

44,2

48,9

40,8

42,2

46,6

Egyéb érettségi

46,9

44,0

42,2

37,2

39,7

41,5

44,1

42,0

44,3

38,1

50,9

Főiskola

50,3

26,7

43,1

36,1

41,6

41,3

37,7

31,4

39,7

41,9

41,8

Egyetem

37,2

47,1

33,7

27,0

34,3

32,2

41,1

36,2

27,7

37,9

46,9

15–19

32,5

25,4

23,5

26,8

31,6

32,7

32,2

25,5

18,8

25,5

32,9

20–24

39,8

37,5

35,6

32,5

35,2

35,3

38,7

39,5

35,3

31,6

41,2

25–29

45,2

43,9

43,9

41,2

39,1

42,7

45,4

44,3

44,9

41,5

50,2

30–34

53,3

49,9

44,4

43,7

49,0

45,7

44,8

49,1

44,6

38,2

48,4

35–39

56,0

46,2

44,2

42,8

49,0

48,8

48,0

51,1

53,7

43,1

51,3

40–44

53,2

53,1

50,8

46,3

53,3

47,5

49,3

49,2

52,9

50,6

57,1

45–49

56,0

49,6

55,8

48,2

50,8

53,9

52,5

52,5

53,3

48,2

54,2

50–54

56,3

59,2

53,9

53,6

47,4

49,2

50,3

53,7

57,7

50,7

55,4

55–59

60,2

62,6

55,9

53,1

56,0

58,3

54,5

53,1

56,5

51,4

55,0

60–64 évesek

73,8

68,7

63,2

41,4

82,4

45,7

42,8

76,5

62,1

59,6

61,4

Korcsoport szerint

Mutató/dimenzió

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Régiók szerint KözépMagyarország

53,5

55,0

51,5

47,0

44,8

47,4

45,8

52,0

44,9

39,4

51,3

Közép-Dunántúl

42,4

34,6

39,9

32,0

39,4

41,4

39,9

41,6

37,4

36,8

48,8

Nyugat-Dunántúl

43,1

43,5

40,2

35,6

38,9

39,5

47,8

45,1

39,2

37,3

50,9

Dél-Dunántúl

47,4

49,2

47,2

45,5

49,0

46,1

51,2

44,6

52,1

45,9

51,1

Dunántúl

44,7

43,3

43,0

38,6

42,8

42,6

46,5

43,9

44,2

40,0

50,2

ÉszakMagyarország

52,5

50,2

48,3

47,4

52,9

49,0

50,0

48,2

53,4

47,0

54,8

Észak-Alföld

48,9

43,1

43,1

37,4

40,7

42,6

42,6

48,7

50,0

45,7

46,6

Dél-Alföld

44,3

38,0

36,4

41,3

45,3

45,9

46,5

45,8

46,2

42,9

50,3

Alföld és Észak

49,2

44,3

43,1

42,4

46,7

45,8

46,0

47,8

50,2

45,4

50,4

2.3.2.3. A munkanélküliség átlagos időtartama a 15–64 éves munkanélküliek körében, hónap

16,7

16,0

15,9

15,7

16,6

16,3

16,5

17,5

18.1

16,5

17.9

férfi

17,5

17,1

16,9

16,4

17,6

17,2

17,5

18,1

18.7

16,9

18.1

nő

15,6

14,4

14,6

14,9

15,4

15,2

15,5

16,8

17.4

16,1

17.7

Nemek szerint


17,6

18,9

18,4

17,9

17,4

16,5

15,9

18,3

17.9

14,8

15.9

Közép-Dunántúl

16,0

13,5

14,0

11,3

15,3

15,8

14,2

15,5

14.8

16,0

17.5

Nyugat-Dunántúl

14,9

13,8

12,1

13,2

13,8

14,1

15,0

16,6

16.0

13,8

17.5

Dél-Dunántúl

14,4

16,1

15,2

16,9

16,4

16,7

18,3

16,7

18.3

18,1

19.7

Dunántúl

15,0

14,7

14,0

14,1

15,3

15,7

16,0

16,3

16.6

16,0

18.3

ÉszakMagyarország

18,3

17,8

19,1

19,4

20,7

18,8

19,6

19,6

20.6

19,4

22.5

Észak-Alföld

16,7

14,7

15,7

13,5

14,5

15,0

15,4

16,6

18.5

17,2

17.0

Dél-Alföld

16,2

13,4

12,7

13,5

15,1

15,9

16,5

16,8

17.0

15,8

16.8

Alföld és Észak

17,2

15,5

16,0

15,8

17,1

16,6

17,1

17,8

18.9

17,5

18.9

2.3.2.4. A 15–64 évesek munkanélküliségi rátájának nemzetgazdasági átlagtól való eltérése, százalékpont

Nemek szerint férfi nő

0,7

0,6

0,4

0,2

0,0

–0,2

–0,3

–0,2

–0,2

0,3

0,4

–0,7

–0,7

–0,4

–0,3

0,0

0,3

0,4

0,3

0,2

–0,3

–0,4


–1,2

–1,4

–1,8

–1,8

–1,5

–2,0

–2,4

–2,6

–3,3

–3,4

–2,2

Közép-Dunántúl

–1,5

–1,3

–0,8

–1,3

–0,5

–0,9

–1,4

–2,4

–2,1

–0,8

–0,9

Nyugat-Dunántúl

–2,2

–1,5

–1,8

–1,3

–1,5

–1,3

–1,7

–2,4

–2,9

–1,4

–2,0

1,4

2,1

2,1

2,1

1,2

1,6

1,5

2,6

2,4

1,0

1,0

–0,9

–0,4

–0,3

–0,3

–0,3

–0,3

–0,7

–1,0

–0,9

–0,5

–0,7

3,7

2,8

3,0

3,8

3,6

3,4

3,5

4,9

5,5

5,2

4,9

2,8

2,1

2,0

0,9

1,1

1,9

3,5

3,5

4,1

4,2

3,4

–1,2

–0,3

0,4

0,7

0,2

1,0

0,4

0,5

0,9

0,6

–0,5

1,7

1,5

1,8

1,7

1,6

2,1

2,5

2,9

3,5

3,3

2,5

Dél-Dunántúl Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alföld és Észak



2000

2.4.1.1. A 15–29 évesek foglalkoztatási rátája, %

A 15–29 éves fiatalok foglalkoztatása (2000–2010) 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

45,3

45,0

44,0

43,6

42,5

41,1

40,8

40,2

39,0

36,2

35,7

férfi

52,0

51,9

50,2

49,7

48,6

47,0

46,7

46,1

44,6

40,3

39,3

nő

38,4

37,9

37,6

37,4

36,3

35,1

34,9

34,2

33,3

32,1

32,0

15–24

32,5

30,7

28,5

26,7

23,6

21,8

21,7

21,0

20,0

18,1

18,3

25–29

69,9

70,5

69,9

70,4

71,7

71,0

71,2

71,6

71,1

67,7

66,1

9,8

10,2

10,0

11,2

9,9

10,6

10,4

11,6

12,6

13,9

16,3

Nemek szerint

Korcsoport szerint

2.4.1.2. A határozott idejű szerződéssel dolgozó alkalmazottak aránya a 15–29 éves foglalkoztatottak között, % Nemek szerint férfi

9,7

10,0

10,0

12,1

10,2

10,8

10,5

11,6

13,4

13,6

16,1

10,1

10,4

10,0

10,1

9,3

10,3

10,4

11,7

11,5

14,3

16,6

15–24

13,0

14,0

13,9

15,5

14,5

16,4

16,1

18,4

19,3

20,5

23,7

25–29

7,0

7,2

7,3

8,7

7,5

7,8

7,7

8,4

9,4

10,9

12,8

3,1

3,3

3,5

3,6

3,0

3,2

3,1

3,3

3,8

5,0

5,6

férfi

2,4

2,8

2,6

2,8

2,4

2,3

2,5

2,5

2,8

3,8

4,3

nő

4,1

3,9

4,6

4,6

3,8

4,3

3,9

4,4

5,1

6,6

7,3

15–24

3,3

3,8

3,9

3,8

4,1

4,3

4,7

5,3

5,4

7,2

9,0

25–29

2,9

2,9

3,1

3,4

2,5

2,6

2,4

2,3

3,0

4,0

4,0

15,0

15,2

15,5

13,7

13,7

13,7

12,9

13,1

12,8

11,5

12,5

20–24

13,8

13,7

14,3

12,4

11,9

11,3

10,9

11,0

10,8

9,6

10,2

25–29

24,0

27,5

25,2

23,5

25,3

28,9

24,6

25,6

24,9

21,5

24,7

nő Korcsoport szerint

2.4.1.3. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–29 éves foglalkoztatottakon belül, % Nemek szerint

Korcsoport szerint

2.4.1.4. A 20–29 éves tanulók munkába áramlása, %a Korcsoport szerint

a

Az n-1 évben tanulók de az n évben már foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül – önbesorolás.



2000

2.4.2.1. A 15–29 éves munkanélküliek aránya az azonos korú népességen belül, %

A 15–29 éves fiatalok munkanélkülisége (2000–2010) 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

5,0

4,4

4,5

4,5

4,6

5,7

5,7

5,4

5,8

7,6

8,2

férfi

6,1

5,4

5,3

5,3

5,2

6,1

6,3

6,0

6,3

9,0

9,7

nő

3,8

3,4

3,7

3,8

3,9

5,3

5,1

4,7

5,2

6,1

6,8

15–24

4,7

3,9

4,1

4,1

4,3

5,3

5,1

4,6

5,0

6,5

6,6

25–29

5,5

5,3

5,3

5,2

5,0

6,3

6,7

6,6

7,1

9,4

11,1

39,0

43,8

42,9

44,5

42,4

42,4

40,2

40,2

44,4

42,6

34,1

Nemek szerint

Korcsoport szerint

2.4.2.2. A 15–24 éves munkanélküliek megoszlása a munkakeresés időtartama szerint, % Nemek szerint kevesebb, hónap

mint

6

Mutató/dimenzió

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

férfi

36,2

41,3

41,6

44,8

41,4

39,6

39,4

39,0

42,7

41,2

33,6

nő

43,6

47,8

44,8

44,0

44,0

46,2

41,2

41,9

46,4

44,8

34,9

6–12 hó

27,8

25,9

29,6

30,6

29,0

27,3

27,7

26,3

26,8

31,4

30,5

férfi

27,9

27,0

29,0

30,8

28,3

27,7

27,4

26,4

26,5

32,0

28,7

nő

27,7

24,1

30,5

30,3

30,2

26,8

28,2

26,3

27,2

30,5

33,3

33,2

30,3

27,5

24,9

28,5

30,3

32,0

33,4

28,9

26,0

35,3

férfi

35,9

31,7

29,5

24,3

30,4

32,8

33,1

34,6

30,8

26,9

37,7

nő

28,7

28,1

24,7

25,7

25,8

27,0

30,7

31,8

26,4

24,7

31,9

31,5

32,8

37,1

39,6

38,6

44,0

44,0

32,2

41,7

42,3

23,8

46,8

57,7

52,2

57,7

47,3

49,1

53,2

51,2

52,2

41,4

33,9

12 hónapnál több

Régiók szerint kevesebb, hónap

mint

6

KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl

52,2

55,4

41,3

50,8

46,3

54,3

33,5

54,1

64,2

49,4

30,9

Dél-Dunántúl

43,3

38,8

42,2

42,2

42,2

41,7

31,7

42,2

44,6

41,2

33,8

Dunántúl

47,0

48,5

45,5

49,5

45,1

47,5

39,3

48,2

51,2

43,8

32,9

ÉszakMagyarország

34,7

39,7

36,1

38,0

37,4

33,3

38,0

42,6

37,9

41,1

37,1

Észak-Alföld

39,5

48,8

47,6

42,2

47,2

42,8

41,0

33,2

39,6

42,8

39,7

Dél-Alföld

45,4

50,1

48,6

52,3

43,8

40,9

38,5

41,7

49,4

41,5

40,4

Alföld és Észak

38,7

46,1

43,7

43,5

42,8

39,0

39,4

38,5

41,5

41,9

39,1

34,5

28,0

26,9

31,8

32,3

29,6

25,9

22,1

26,5

38,9

36,5

26,0

29,8

22,6

27,2

31,3

27,1

22,4

34,3

28,6

30,1

31,7

6–12 hó KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl

24,0

23,9

38,7

29,7

28,4

29,4

31,5

27,0

22,9

27,4

28,9

Dél-Dunántúl

24,7

26,1

29,5

30,6

29,5

26,2

26,7

28,5

27,5

28,0

28,7

Dunántúl

24,8

26,4

29,5

29,3

29,9

27,4

26,7

29,8

26,9

28,5

29,8

ÉszakMagyarország

25,6

26,0

29,2

30,0

28,2

27,0

28,9

23,9

28,8

31,4

22,9

Észak-Alföld

26,8

24,8

33,1

33,1

24,7

27,8

28,9

28,0

26,4

28,8

32,5

Dél-Alföld

25,0

22,6

29,3

29,5

28,3

23,2

29,2

24,9

24,9

32,5

28,1

Alföld és Észak

26,0

24,6

30,7

30,9

27,0

26,3

29,0

25,8

26,8

30,6

28,6

34,0

39,3

36,0

28,6

29,1

26,4

30,1

45,7

31,8

18,8

39,7

27,2

12,5

25,2

15,2

21,4

23,8

24,4

14,5

19,2

28,5

34,4

12 hónapnál több KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl

23,8

20,7

20,0

19,5

25,3

16,3

34,9

18,9

12,8

23,2

40,2

Dél-Dunántúl

32,0

35,1

28,3

27,2

28,3

32,1

41,6

29,3

28,0

30,8

37,5

Dunántúl

28,2

25,1

25,0

21,2

25,0

25,1

34,0

22,0

21,9

27,7

37,3

ÉszakMagyarország

39,7

34,2

34,6

32,0

34,4

39,7

33,1

33,5

33,3

27,5

40,0

Észak-Alföld

33,6

26,4

19,3

24,7

28,1

29,4

30,1

38,9

34,0

28,4

27,9

Dél-Alföld

29,7

27,3

22,1

18,2

27,8

35,8

32,4

33,4

25,7

26,0

31,5

Alföld és Észak

35,3

29,3

25,6

25,6

30,3

34,7

31,6

35,7

31,7

27,5

32,3


4. A gazdasági környezet hatásának beazonosítása és értékelése 4.1 Környezet hatása az üzleti alapképzésre Lehetőségek

Veszélyek

Megnevezés Az üzleti képzés végzős hallgatói elhelyezkedési lehetősége és jövedelmi kilátásai máig kedvezőek a munkaerő-piacon. Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodása fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában Rugalmas és gyakorlat orientált képzési formákkal való reagálás a munkaerő-piaci igényekre Megnevezés A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja.

Érték +4

Súlyszám 5

Érték x súlyszám +20

+4

5

+20

+5

5

+25

Érték -5

Súlyszám 4

-20

-3

3

-9

-5

5

-25

Érték +5

Súlyszám 4


+4

4

+16

1.1 Környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek

Megnevezés A munkaerő-piaci kereslet igen jelentős a műszaki végzettségű diplomásokra. Háztartások jelentős hányadának anyagi

Veszélyek

helyzete rosszabbodása fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában A zöld gazdaság előretörése és a kormány műszaki képzést támogató felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. Megnevezés A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet A gyakorlati képzés korszerű gyakorlóbázisainak biztosítása A műszaki felsőoktatás piacán jelenlévő versenytársak erős pozíciója

+5

5

+25

Érték -5

Súlyszám 3

-15

-4

4

-16

-4

5

20

Érték +4

Súlyszám 3


+4

4

+16

+5

5

+25

1.1 Környezet hatása az agrár alapképzésekre Lehetőségek

Megnevezés A régió mezőgazdasági potenciáljának motivációja az agrár felsőoktatás irányába. Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodása fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában A zöld gazdaság előretörése és a hazai mezőgazdaság stratégiai jellegéből következően, egyrészt a kormány másrészt a munkaerő-piac kereslete is támogatja az agrárképzést, amely jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált

Veszélyek

rejt magában. Megnevezés A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet A gyakorlati képzés korszerű gyakorlóbázisainak biztosítása. Az agrár-felsőoktatás piacán jelenlévő versenytársak erős pozíciója

Érték -5

Súlyszám 3

-15

-4

4

-16

-4

5

20

Érték +5

Súlyszám 5


+4

3

+12

+5

4

+20

Érték -5

Súlyszám 4

-20

-5

5

-25

1.1 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre Lehetőségek

Veszélyek

Megnevezés A felsőfokú szakképzés rendszerének átalakítása a következő évtől monopolhelyzetet teremt a felsőoktatásnak. Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodása fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában A munkaerő-piaci kereslethez igazodó, korszerű gyakorlati ismeretek adó felsőfokú oktatás erősítése a képzés főiskolai fejlesztésénél. Megnevezés A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése, a normatív főiskolai keret csökkenés visszaveti a képzések iránti keresletet A felsőfokú szakképzés rendszerének átalakítása a következő évtől a felsőfok ú szakképzésnél jellemző OKJ-és végzettséget eltörli, ezáltal bizonytalansági tényezőt jelent a képzés iránti hallgatói keresletet illetően, hiszen a középiskolai egy éves

OKJ-és képzéssel fog a főiskola versenyezni. A felsőfokú szakképzés rendszerének átalakítása a következő évtől a felsőfok ú szakképzésnél jellemző OKJ-és végzettséget eltörli, ezáltal bizonytalansági tényezőt jelent a képzés munkaerőpiaci fogadtatását illetően.

-4

4

-16

Érték +5

Súlyszám 3


+3

+3

+9

+5

5

+25

Érték -4

Súlyszám 4

-16

-5

4

-20

-5

3

-15

1.1 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek

Veszélyek

Megnevezés Változó szabályozási, pályázati környezet növeli a vállalkozások igényét a dolgozóik szakmai továbbképzésére. Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodása fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz az adott képzést nyújtó főiskolák közti választásban is. Rugalmas és gyakorlat orientált képzési formákkal való reagálás a munkaerő-piaci igényekre Megnevezés A vállalkozások gazdasági lehetőségeinek szűkülése az oktatási kiadások csökkentéséhez vezetett. A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése befolyásolja a szakirányú képzések iránti keresletet, ugyanakkor növeli annak minősége iránti igényeket. A munkaerő-piaci kereslet lehetőségeinek kihasználása folyamatos és rugalmas alkalmazkodást igényel a főiskolától, melynek költségei magasak, megtérülése nem minden esetben biztosított.

5. Javaslat a képzés innovációra 5.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására

Gazdálkodás és menedzsmentképzés alap és felsőfokú képzésen kis-és középvállalkozás, valamint projektmenedzsment szakirányon, valamint szakirányú továbbképzésen projektmenedzser képzés. 5.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére Jelenleg is folyó szakirányú és felsőfokú szakügyintéző képzéseink szakmai tartalmára illeszkedő rövid (lehet két napos, vagy 60 órás stb.) továbbképzések meghirdetése, a munkaerő-piaci igényekhez igazodva, mint pl: pályázati lehetőségek megismerése, elkészítésének, benyújtásának és teljesítésének folyamata, vagy a vállalkozásokat érintő adó és számviteli szabályok változására épülő egy napos továbbképzések.

Szolnok, 2012. március 31.

KONV

Recommend Documents