Konv

Megvalósíthatósági Tanulmány

Kódszám: TÁMOP 4.2.2B-15/1/Konv

Tartalomjegyzék 1

2

3

HELYZETÉRTÉKELÉS ...................................................................................... 3

1.1 1.2

A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása............... 3 A projekt indokoltsága ........................................................................................ 5

2.1 2.2 2.3 2.4

A projekt céljainak meghatározása ................................................................... 10 A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete.... 11 Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása ............................ 12 Indikátorok ....................................................................................................... 21

1.2.1 A szakterület elemzése ....................................................................... 5 1.2.2 A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása .................. 6 1.2.3 Szakmapolitikai, jogi háttér ................................................................. 8 1.2.4 A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz ................................ 9 1.2.5 A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához ................ 9 A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI ...................................................... 10

A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ............ 22

3.1

3.2

4

5

A tervezett fejlesztés bemutatása ..................................................................... 22

3.1.1 A megvalósulás helyszíne ..................................................................22 3.1.2 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ..........................................................................................23 3.1.3 A fejlesztés hatásainak elemzése ........................................................24 3.1.4 Pénzügyi terv ...................................................................................29 3.1.5 Kockázatelemzés ..............................................................................29 3.1.6 Fenntartás .......................................................................................33 Részletes cselekvési terv .................................................................................. 34

3.2.1 Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése 34 PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ................................ 35

4.1

4.2

A projektgazda és partnereinek bemutatása ..................................................... 35

4.1.1 A projektgazda bemutatása ................................................................35 4.1.2 A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ............................43 4.1.3 A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása ...............................................................................................46 A megvalósítás és a fenntartás szervezete........................................................ 47

A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ........... 50

5.1 A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása ...................................... 50 5.2 A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása ............................................................... 50 5.3 Kommunikációs eszközök azonosítása .............................................................. 51 5.4 Kommunikációs ütemterv.................................................................................. 51

2

1 1.1

HELYZETÉRTÉKELÉS A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA

Gazdasági háttér Jász-Nagykun-Szolnok megye Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen alkotja az Észak-Alföldi régiót. A megye központja, Szolnok megyei jogú város. Az Északalföldi régió az egy főre jutó GDP mutatót tekintve 2011-es adatok alapján az Európai Unió átlagának mindössze 42,8 %-át kitevő értékével a magyar régiók között az utolsóelőtti helyet foglalta el, egyedül Észak-Magyarországot megelőzve. A 27 tagú Európai Unió 271 régiója közül a 20 legfejletlenebb közé tartozik Magyarország területének több mint kétharmada: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és DélDunántúl, összesen 63 ezer négyzetkilométer; a magyar lakosságnak pedig a fele, 4 millió 967 ezer ember (Tanács, 2012). A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a régióban dinamikusan fejlődő térségeket – elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a megyeszékhelyeket -, amelyeknek a fejlettségi szintje alig marad el az ország legfejlettebb régióitól, a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, nincsenek munkalehetőségek. A régió kedvezőtlen helyzetére utal az is, hogy az itt található 32 járásból 12 komplex programmal fejlesztendő, 7 fejlesztendő, 10 pedig kedvezményezett járás besorolású térség a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján. A régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. Mindezeken túlmenően fontos érték az is, hogy a régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek, gabonafélék termeléséhez, a versenyképes agrárszektor folyamatosan fejlődő tendenciát mutat. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács az erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás stratégiai alternatíva mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. Ez az alternatíva elsődleges prioritásként jelöli meg a gazdasági szerkezet diverzifikálását, melynek érdekében az élelmiszergazdaság struktúraváltása mellett a régió adottságaira támaszkodva fejleszteni szükséges a turizmust és az ipart, valamint a logisztikai tevékenységeket; ezekkel összefüggésben elengedhetetlenné válik az aktív befektetésösztönzési tevékenység is. A jelentős mértékben külső forrásokra is támaszkodó gazdasági szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi, hogy a régió gazdasága versenyképessé váljék. A gazdasági környezet intézményre gyakorolt hatása kettős. Egyrészt jól körvonalazódik, hogy a gazdaság jelenlegi állapota, a kibocsátás nagysága, illetve értékének csökkenése, a vállalkozások száma, fejlődési koncepciója a régióban kevésbé támogatja a képzések iránti kereslet növekedését. Ez, valamint az állami ösztöndíjak és részösztöndíjak korlátozott száma kedvezőtlenül hat az üzleti képzések iránti elsődleges keresletre. Ezzel szemben a régió vállalkozásainak összetétele azt mutatja, hogy a képzések iránti munkaerő-piaci kereslet rövid és hosszú távon is tartós lesz. A régióban a foglalkoztatási szint megyénként eltérő, a foglalkoztatási arány 2013-ban az Észak-Alföld régióban 47,5% volt, ami Észak-Magyarország foglalkoztatási rátája után megint csak a második legalacsonyabb. Eközben a munkanélküliségi ráta 2013-ban 14,2%

3

volt, ami a legrosszabb adat a hazai régiókkal való összevetésben. A nyilvántartott álláskeresők száma 2013-ban 100.438 fő volt. A KSH 2013-as évre vonatkozó adatai szerint a régióban regisztrált gazdasági szervezetek száma 276.939, ami az országos adat 15,15 százaléka. Ugyanakkor a régió gazdasági szervezeteinek mindössze 20 százaléka van Jász-Nagykun-Szolnok megyében regisztrálva. 2012-es adatok alapján a működő vállalkozások száma társas vállalkozások esetében 35.321, egyéni vállalkozás esetében 38.239. Ezen belül mezőgazdaságban 4.485 (a megyében 934), vendéglátásban 3.899 (a megyében 1.120), kereskedelem és gépjárműjavítás területen 17.445 (a megyében 3.999), pénzügyi területen 2.850 (a megyében 685) cég működik. Társadalmi háttér A magyar társadalom - az európai társadalomhoz hasonlóan – öregedő és fogyó korösszetételt mutat. Hazánk többi régiójához hasonlóan az elmúlt évtizedekben az ÉszakAlföldön is tapasztalható a népesség természetes fogyása. A 2008-2014 közötti időszakban a régió népessége 1,96%-kal csökkent. A születéskor és a különböző életkorokban várható átlagos élettartamadatok lényegesen romlottak az elmúlt 30 évben. A magyar népességnek – de különösképpen a középkorú és idősebb felnőtteknek az egészségi állapota igen rossz. A magyar emberek átlagosan életük éveinek 13%-át betegen élik. Az egészségügyi ellátórendszer, a deviáns életmód, az alacsony szintű életkörülmények és a természeti környezet szennyezettsége együttesen járulnak hozzá az ismertetett helyzethez. A társadalom elöregedése mellett kihívást jelent a vidéki, főképp aprófalvas települések elnéptelenedése. Az említett települések munkahely hiányában nem vonzóak a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok számára, akik a nagyobb községekben, városokban vagy a fővárosban keresnek munkát. A régió humánerőforrás-bázisa sem erőssége a térségnek, hiszen bár rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a régiót. Emellett a régióban nagy számban élnek halmozottan hátrányos helyzetűek, a roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan a legmagasabbak közé tartozik. A régió köznevelésben és felsőfokú oktatásban tanuló létszámadatai 2013-ban az alábbiak szerint alakultak. Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma 20.571 fő (a megyében 5.827 fő), gimnáziumi tanulók száma 28.674 fő (a megyében 6.312 fő), szakközépiskolában tanulók száma 31.274 fő (a megyében 7.733 fő). Utóbbi két megyei létszámadat a régió másik két megyéjének adatától jelentősebben elmarad. A középfokú oktatásban részt vevő diákok teljes száma 80.519 fő (a megyében 19.872 fő). A régióban állandó lakhellyel rendelkező, felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma 30.012 fő (a megyében 6.593 fő), a megyei adat itt is jelentősen elmarad a másik két megyétől. Ha a hallgatói létszámadatot a felsőfokú tanulmányok képzési helyszíne szerint vizsgáljuk, 2013-ban a régióban 25.839 fő tanult, de JászNagykun-Szolnok megyében mindössze 821 fő. Környezeti háttér Szolnok városa erős Jász-Nagykun-Szolnok megyén belüli és megyén kívüli vonzást is gyakorol, a megyeszékhelyektől elvárható teljes körű szolgáltatásokat biztosít, miközben térségi központ szerepet is betölt. Szolnok megyei jogú város Budapesttől 100 km-re, keletre a Tisza és Zagyva folyók találkozásánál, az Alföld vízi, szárazföldi és vasúti 4

csomópontjában fekszik. A 78 ezer lakosú település az ország 11. legnépesebb városa, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, oktatási és egészségügyi központ. Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjában foglaltak szerint Szolnok regionális fejlesztési alközpont. Már a város kialakulásakor adott volt az az átkelőhely és közlekedés funkció, amely napjainkban is meghatározó. Az ezen alapuló kereskedelem, illetve az erre megtelepedő ipari szerepkör végigkísérte Szolnok fejlődését. A vasút megjelenésével kereskedelmi és elosztó szerepköre csak tovább erősödött, ipara a gyári nagyiparral bővült, melyhez később dinamikus ágazatok kapcsolódtak. Jellemző a városra az igazgatási, valamint az erősödő kulturális és szolgáltatási funkció is. A város fejlődési perspektívái szorosan összekötődnek az Alfölddel, az ország nagy és különleges adottságú régiójának lehetőségeivel. Szolnok földrajzi adottságai kiválóak. A 100 kilométerre lévő fővárossal a 4-es (E-60 jelű) főközlekedési út és forgalmas vasútvonal köti össze. Két közúti és egy vasúti Tisza-híd, korszerű vasúti személy-és teherpályaudvar avatja elsősorban a kelet-nyugat irányú, belföldi és nemzetközi forgalom legfontosabb csomópontjává. A város kedvező közlekedési adottságaira épül az Ipari Park, amely a különböző ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységeknek ad otthont. Szolnok kulturális élete rendkívül színes. Többek között a nagy múltú, 1902-ben alapított és ma részben működő Művésztelep, az országosan elismert Szigligeti Színház, képzőművészeti és iparművészeti tárlatoknak rendszeresen helyet adó Galéria és a Megyei Múzeum szolnoki tagja a patinás Damjanich János Múzeum öregbítik a város hírét. Kiemelkedő a város zenei élete, kórus- és néptánc mozgalma. A megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és a Damjanich Múzeum a művelődést, képzést és a kutatást egyaránt szolgálják. A város megkülönböztetett figyelmet fordít az oktatás színvonalának folyamatos emelésére. Szolnok hagyományos diákváros, a diákok létszáma meghaladja az itt lakók egynegyedét. A város térségi iskolacentrum. Az alapfokú oktatásra nagy hagyományokkal rendelkező, jól működő középfokú iskolahálózat épül. Több középfokú intézmény országos hírű. Néhány gimnáziumunk az egyetemi gyakorlógimnáziumokkal megegyező vagy jobb felsőfokú beiskolázási eredményt ért és ér el. A főiskola a város és a megye jelentős munkáltatója. 2013-ban a Főiskola 242 főnek biztosít munkahelyet. A 242 alkalmazottból 46% oktató, azaz magasan képzett, speciális szaktudással rendelkező szakember, 54% nem oktató, támogató tevékenységet végző munkatárs. A kifizetett bér összege 2011-ben 892 645 000 forint, a befizetett járulékok összege 228 973 000 forint volt. Az alkalmazottak döntő többsége szolnoki állandó lakhellyel rendelkezik, így a jövedelem elköltése nagyrészt Szolnok városában jelentkezik keresletként. 1.2

A PROJEKT INDOKOLTSÁGA

1.2.1 A szakterület elemzése A 2008-tól elhúzódó gazdasági válság – számos egyéb probléma mellett – a felsőoktatás hiányosságaira is felhívta a figyelmet. A válság elhúzódásának okaira keresett válaszok, a kilábalás útjának keresése közben egyértelművé vált, hogy a felsőoktatás addigi formájában nem képes megfelelő választ adni a kihívásokra. A képzés szerkezete nem tudta maradéktalanul kielégíteni a munkaerő-piaci igényeket, gazdasági beágyazottsága – a gazdasági szereplők igényeinek kielégítése szempontjából – elégtelennek bizonyult.

5

A probléma felismerésével európai és magyar szinten is elkezdődött a felsőoktatás szerepének újradefiniálása. A 2010-ben megalkotott „Európa 2020” stratégia a válság és a Lisszaboni stratégia tapasztalatait felhasználva azonosította azokat a célterületeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Unió versenyképességi hátránya csökkenjen. Ebben kiemelt hangsúlyt kap a kutatás és innováció fokozása, az oktatási rendszerek teljesítményének növelése, az oktatáshoz való hozzáférés javítása, a munkaerő-piaci modernizáció. Az ebben foglalt célok eléréséhez az „Oktatás és Képzés 2020” stratégia kijelöli azt a keretrendszert, aminek mentén a felsőoktatás modernizációja az Európa 2020 céljait támogatva végbe mehet. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egész életen át tartó tanulásra, az oktatás és képzés minőségét, hatékonyságát növelni szükséges, a képzésnek mindenkit képessé kell tenni arra, hogy a foglalkoztatáshoz szükséges kompetenciákat és készségeket elsajátítsa, az oktatás és a képzés minden szintjén fejleszteni szükséges a kreativitást és innovációt. Az európai trendekhez igazodva Magyarországon is folyamatban van a felsőoktatás szerepének újra-definiálása. A 2011-ben elfogadott CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiai dokumentum, a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia új keretet jelöl ki a hazai felsőoktatás számára. A dokumentumok a felsőoktatás intézmények által hagyományosan nyújtott szolgáltatások, úgy, mint képzés és kutatás, valamint az úgynevezett harmadik misszió területén is új irányvonalat jelölnek ki. A képzési rendszert oly módon kell megújítani, hogy a felsőfokú képzés a piaci igényeknek megfelelően, a munkaerőpiac számára képezzen szakembereket, javítani kell a felsőoktatási hozzáférést, az oktatás minőségét, növelni kell mind az oktatókkal, mind a hallgatókkal szembeni minőségi követelményeket. A felsőoktatási intézményeknek kutatási fókuszát erősíteni kell, ki kell alakítani azokat a hálózatokat, amelyek növelik a kutatások versenyképességét, a felsőoktatási intézményeknek elő kell segíteni az innovációs kompetenciák fejlesztéséhez, ki kell építeni a kutatási utánpótlás bázisát. Jelenleg az intézmények társadalmi és gazdasági beágyazottsága kismértékű. A cél, hogy kialakítsuk azt a szolgáltatási portfóliót (harmadik misszió), amely hozzájárul az intézmények gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének növeléséhez. Növelni kell az aktivitásukat a társadalmi kihívások kezelésében, a tudomány népszerűsítésében, szemléletformálásban egyaránt. Az utóbbi fél évtized az alkalmazkodás jegyében zajlik. Elindultak a képzési rendszer megújítását, a szolgáltatás minőségének javítását célzó fejlesztések, a kutatási aktivitás növelését célzó infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztés, a tehetséggondozás feltételeinek javítása. A most már működő rendszer eddigi tapasztalatait felhasználva, az új stratégiai feltételek becsatornázásával esedékessé vált a kialakult vagy kialakulóban lévő rendszer továbbfejlesztése. 1.2.2 A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása A szakpolitikában az elmúlt években lezajló irányváltás következtében a felsőfokú képzést kínáló intézmények által nyújtott szolgáltatások új hangsúlyt kapnak. Általános elvárásként fogalmazódik meg az intézmények mélyebb gazdasági beágyazódása, ami alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az első a szakpolitikai irányváltásból ered. Ahogy azt az 1.2.1 pontban bemutattuk, mind a nemzetközi, mind a hazai szakdokumentumok a versenyképesség növelésének egyik 6

kulcstényezőjeként azonosítja a képzési, a kutatási gyakorlat olyan irányú átalakítását, amely a gazdasági igényeket jobban kielégítő, jobb minőségű szolgáltatás nyújtását eredményezi. Elvárásként jelenik meg az egyre fokozódó együttműködés a gazdasági szereplők és a felsőoktatási intézmények között a kutatási intenzitás növelésére, a gazdasági stratégiaalkotásban való részvételre. A másik ok az intézményi finanszírozásban megfigyelhető átalakulás. Hazánkban az állami felsőoktatási intézmények pénzügyi forrásának nagy része állami költségvetési forrásokból származik, ugyanakkor a felsőoktatásra fordított költségvetési kiadások aránya egyre csökkenő mértéket mutat. A forráskivonást tükrözi, hogy míg 1999 és 2011 között a felsőfokú képzésre szánt költségvetési kiadások növekedési üteme meghaladta a GDP növekedési ütemét az 1995-ös bázisértékhez viszonyítva, addig ez a tendencia 2012-ben megfordult, és várhatóan a továbbiakban is ez utóbbi folyamat érvényesül majd. A nem állami források szerepe így egyre jobban felértékelődik. A felsőoktatási intézmények további forrásokhoz juthatnak a háztartásoktól (a hallgatóktól és azok családjaitól), a vállalati szektortól (elsősorban, de nem kizárólag kutatási együttműködések és támogatások révén), illetve saját bevételre tehetnek szert önálló gazdasági tevékenységek folytatásán keresztül. A kooperatív együttműködések nem kizárólag a duális képzést vagy a tananyagok közös kidolgozását, az oktatási együttműködést ölelhetik fel, hanem alapvető jellemzőjük a kutatási és fejlesztési együttműködések megléte. Olyan új termékek, technológiák és tudás fejlesztése várható, amelyek növelik egy adott régió versenyképességét. Az ilyen együttműködések során tehát ugyanúgy jellemző az együttfinanszírozás. Emellett lehetséges az is, hogy a vállalati szféra taneszközöket, laboreszközöket biztosít egy-egy felsőoktatási intézmény számára, vagy éppen a vállalati beruházást felsőoktatási intézmény kutatólaborjában teszik meg. Ezek az együttműködések minkét fél számára hasznosak, hiszen nem szükséges például a K+F beruházást kezdeményező vállalatnak saját kutatási kapacitást kiépítenie. Az egyes finanszírozási megoldások részleteiről a külföldön és itthon megvalósított duális képzések esetében az esettanulmányokat feldolgozó értekezésben lehet olvasni. Ahhoz, hogy a megváltozott körülményekhez sikeresen tudjon alkalmazkodni az intézmény, mind a szervezeti, mind a humán erőforrás feltételeit meg kell teremteni a minőségi oktatás és kutatás feltételeinek. A helyzet azonban nem túl kedvező képet mutat. Míg az EU 2020 stratégia 3%-os célértéket tűzött ki a GDP arányos K+F ráfordítások terén, addig az európai átlag jelenleg 2,03%-ot tesz ki, Magyarország esetében a mutató 1,29%. Mindemellett A NEKIFUT program 2012-es eredményei alapján, Magyarországon szűkösek a kapacitások a kutatási infrastruktúrában, a kutatói utánpótlás-nevelésben, a vállalati kutatóhelyek kiépítésében, a tudás- és technológiatranszferben is, a 10 000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma 61, ami jelentősen elmarad az OECD-átlagtól (74 kutató/10 000 foglalkoztatott). A helyzet javítására tesz lépéseket a Szolnoki Főiskola jelen projekt megvalósításával. A kutatóhelyek létrehozásával szervezeti keretet biztosít és növeli a kapacitást az intenzív kutatás tevékenység végzéséhez, míg széleskörű tehetséggondozó programjával, a tudományos életpálya vonzerejének növelésével a minőségi kutató utánpótlás-bázis megteremtéséhez járul hozzá.

7

1.2.3 Szakmapolitikai, jogi háttér Szakmapolitikai háttér Az oktatáspolitika felsőoktatási ágazatának célja annak elősegítése, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a lehető legmagasabb színvonalon kielégítsék elsődleges partnereiknek, a hallgatóknak, valamint külső partnereiknek - a munkaerő-piac szereplőinek - igényeit, elvárásait, elnyerjék és megtartsák azok elégedettségét. Ezt szolgálja a felsőoktatási intézmények teljesítménye, szolgáltatásai (oktatási, nevelési, kutatási, kulturális, rekreációs, társadalmi, ügyviteli és gazdasági tevékenységei) folyamatos javításának, tudatos és tervszerű fejlesztésének, az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási Térségbe való aktív, harmonikus beilleszkedésének ösztönzése. Az Európai Unió Európa 2020 keretei között rögzíti azokat a célokat, amelyek megvalósítása a régió hosszú távú versenyképességének, dinamikus gazdaság növekedésének megalapozásához, eléréséhez szükséges. Ebben kiemelt célként jelenik meg a kutatás és fejlesztés és az oktatásügy. A stratégia keretében kitüntetett helyet és szerepet szántak az oktatás és képzés korszerűsítésének és fejlesztésének, az ehhez szükséges anyagi feltételek, pénzügyi források biztosításának, valamint a kutatási eredmények hasznosításának, a szélesen értelmezett innovációs aktivitás élénkítésének. A projekt célkitűzései az Európa 2020 stratégia intelligens növekedés és az inkluzív növekedés prioritásait szolgálják. Az intelligens növekedés „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezése szerint a fiatalok munkaerő-piaci pozícióját javítani szükséges, továbbá az „Innovatív Unió” a társadalmunk kihívásaira választ adó innovációt kell állítani és meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot. A tervezett projekt ezeknek a céloknak az elérését, a kutatási intenzitás és minőség javulását, a fiatalok tehetségének kibontakozását eredményezi. A konstrukció hozzájárul a „Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai” című stratégiai dokumentumban megfogalmazott célok alábbi célok eléréséhez: • Világszínvonalú kutatás o a K+F+I humánerőforrás oldalának hosszú távú biztosítása: o a K+F+I célú infrastruktúra megújítása; o a felsőoktatási képzési kimenetek közti átjárhatóság és kimeneti alternatívák növelése; • A felsőoktatás a városi és regionális fejlődés katalizátora: o a felsőoktatás helyi gazdaságfejlesztésben gyakorolt hatásának erősítése; o a felsőoktatási intézmények aktivitásának növelése a társadalmi kihívások kezelésében és a társadalmi innováció terjesztése területén; o a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások bővülése, hozzáférés növelése a felsőoktatási tudásbázisokhoz; • A kibontakozáshoz szükséges változtatások o Profiltisztítás és specializáció – kutatási fókuszterületek megerősítése; o Oktatás és innováció – nem hagyományos képzési formák elterjedése. A projekt keretében létrehozandó agrártudományi kutatóműhelyének profilja illeszkedik a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia agrár-innovációs nemzeti prioritásához, hozzájárul az ágazati innovációs potenciál növeléséhez.

8

Jogi háttér A Főiskola működési kereteit felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg, annak 1. sz. mellékletében nevesített intézmény. Működésére hatással van a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzéséről; a 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról; a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről, innovációról; a 2011. évi CLXXXIX. törvény a szakképzésről, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1.2.4 A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz Az Új Széchenyi Terv kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. Jelen projekt a kitörési pontok közül a tudomány-innováció program megvalósulásához járul hozzá, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében prioritási tengelyhez kapcsolódik. A prioritási tengely keretében tervezett műveletek közül hozzájárul a felsőfokú intézmények K+F+I+O tevékenység kiszélesítésének célkitűzéséhez, ezáltal a regionális versenyképesség javításához. A prioritási tengely specifikus célrendszerét tekintve, az alábbiakhoz járul hozzá a projekt: • • • •

Kutatói potenciál bővítéséhez szükséges felsőoktatási intézmény szolgáltatói kapacitás bővítése, a tudás- és technológiatranszferrel összefüggő tevékenységek támogatása. A tudományos kutatások eredményeinek hasznosulását bemutató ismeretterjesztő dokumentumok kiadása, terjesztése Innovatív kutatói teamek projektjeinek támogatása Kiválóság központok kialakítása, tudományos iskolák támogatása

A specifikus célok elérésével, tágabb kontextusban a projekt az alábbi ÚSZT-s célokhoz járul hozzá: • • • • • •

A kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése Az ország versenyképességének növelése A fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása A magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése

1.2.5 A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához Jelen pályázati konstrukció keretein belül megvalósuló projekt széles körben hozzájárul az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban foglalt célkitűzések megvalósulásához, igazodnak az Országos Településfejlesztési Koncepció céljaihoz. A projekt a Szolnoki Főiskolán valósul meg, így célkitűzéseinek kapcsolódását Szolnok és térségének fejlesztési koncepcióihoz kiemelten fontosnak tartjuk. A főbb kapcsolódási pontokat a következő táblázatokban foglaltuk össze.

9

Hazai koncepciók Egész Életen Át Tartó Tanulás Stratégiája Országos Fejlesztéspoliti kai Koncepció Országos Területfejleszté si Koncepció – Észak-Alföldi régió átfogó céljai

Innováció támogatása

Befektetés a gazdaságba - Az innováció, kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése - Regionális tudásbázis kialakítása, fejlesztése, a kapcsolódó infrastrukturális háttér biztosítása elsősorban Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon. - A régió adottságaihoz igazodó korszerű termelés kialakítása, a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelése, az agrárés élelmiszeripari termékek logisztikájának és marketingtevékenységének ösztönzése a kapcsolódó K+F háttér fejlesztésével

Helyi fejlesztési stratégiákhoz való illeszkedés Szolnok Hosszú távú Városfejlesztési Koncepciója Szolnok integrált városfejlesztési stratégiája 2007 – 2013.

2 2.1

A K+F és gazdasági tevékenységet segítő felsőfokú képzés profiljának bővítése a Szolnoki Főiskolán Stratégiai és területi szemléletű városfejlesztés támogatása, valamint a fejlesztendő városi akcióterületek kijelölése, ezeken belül minőségi életkörülmények javítása, társadalmi szolgáltatások és oktatás fejlesztése.

A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

A Főiskola küldetése a magyar vidék felemelkedését segítő – az országos és kiemelten a térségi adottságokra építve – a nemzetközi piacokon is versenyképes szakemberek képzése, közvetlen környezete gazdasági és szellemi gyarapodásának segítése. A Főiskola különös fontosságúnak ítéli, hogy segítse diákjait abban, hogy adottságaikat maximálisan kibontakoztathassák, növelve ezzel mind saját szakmai és karrier-lehetőségeik körét, mind a Főiskola vonzerejét. Küldetésének betöltése érdekében ezért, összhangban a magyar felsőoktatásnak az ország versenyképességének növelésére irányuló, az Európa 2020 célkitűzéseihez illeszkedő szakpolitikai törekvéseivel, az EU támogatási lehetőségeit is kihasználva a tehetséggondozási rendszerének átfogó továbbfejlesztését tűzte ki céljául. A Szolnoki Főiskola tehetséggondozási programjának célja a tehetséges hallgatók kiválasztása, a bennük rejlő tehetség kibontakozásának segítése és olyan lehetőségek biztosítása, amely segíti őket maximális szellemi kiteljesedésükben és szakmai karrierjük felépítésében. A tehetséggondozási program eredményeként a Főiskola által kibocsátott hallgatók nagyobb arányban fordulnak a kutatói pálya felé. A tehetséggondozási program sikerének kulcseleme a tudományos kutatóműhelyek, a szakkollégiumok és a tudományos diákköri munka eredményessége, így meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy minél 10

több tehetség csatlakozzon a kutatóműhelyekbe, a szakkollégiumokba, ott a lehető legmagasabb képzésben részesüljenek, hogy a későbbiekben a kiváló kutatói utánpótlás magját képezzék. A fentiek érdekében a projekt keretében meg kell teremteni a szaktanszéki- és szakkollégiumi kutatóműhelyek hatékony működésének szervezeti kereteit, biztosítani kell a hallgatók és oktatók hozzáférését tevékenységeikhez, vonzóvá kell tenni számukra a kutatói tevékenységet a legszélesebb körű kommunikációs eszközökkel, és olyan készségés ismeretfejlesztő képzéseket szükséges a hallgatók számára nyújtani, ami hozzájárul a kutatói életpályától elvárt minőségű tudás és készségek elsajátításához. Ösztönözni kell a hallgatókat a tudományos diákköri munkában való részvételre, érdekeltségi rendszer kialakításával növelni kell a szakkollégiumi létszámot, fokozni kell tudományos tevékenységének minőségét, ösztönözni kell a hallgatókat, oktatókat a szakmai fejlődésükhöz hozzájáruló konferenciákon, versenyeken való részvételre,a tudományos eredményeik publikálására. A projekt fenti célok egymást erősítve, kölcsönösen egymásra hatnak: a magasabb színvonalú tudományos munka illetve az ennek érdekében a projekt által biztosított képzések növelik az abban való részvétel vonzerejét is, a vonzóbb körülmények következtében pedig – a résztvevő hallgatók nagyobb számának és erősebb motiváltságának köszönhetően – megnő a jobb eredmények elérésének valószínűsége is. 2.2

A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE

A fejlesztés elsődleges, közvetlen célcsoportját a Szolnoki főiskola hallgatói és oktatói valamint az intézmény vonzáskörzetébe tartozó középiskolai tanulók alkotják. A Szolnoki Főiskola hallgatói bekapcsolódónak a tanszéki kutatóműhelyek és szakkollégiumi kutatócsoportok kutatásaiba; részt vesznek a létrehozandó szakkollégiumi kurzusokon, tehetséggondozó és tudományos rendezvényeken, versenyeken, tréningeken; igénybe veszik a felkészítő tevékenységeket, tehetséggondozó valamint karriermenedzsment szolgáltatásokat, és az újraélesztésre kerülő Valéta Bál nekik, róluk szól. Konferenciákon (Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencián, Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok valamint Tudományos Diákköri Konferencián) előadók és résztvevők. A karrier-kép kutatásnak egyrészt alanyai az online kérdőív megkérdezettjeiként, másrészt a bevonásra kerülnek a középiskolai papír alapú kérdőíves megkérdezés lebonyolításába, ezáltal gyakorlatot szereznek a primer kutatás, a kvantitatív kutatás módszerében. A fejlesztés hatására a hallgatók kellő készéggel, képességgel vérteződnek fel, tehetségük optimális kiaknázására nyílik lehetőség, hozzáférnek, megtapasztalják a kutatói pálya előnyeit, ezáltal a kutatói kiválóság alapjai teremtődnek meg. A Szolnoki Főiskola oktatói a kutatói munka népszerűsítésében vállalnak jelentős feladatot. Ez az alábbi tevékenységekben realizálódik. A céges kutatásokat megvalósító tanszéki kutatóműhelyek kutatásaiban, a Bethlen István Szakkollégium kutatócsoportjainak vezetésében vesznek részt, szakkollégiumi kurzusokat tartanak, TDK pályamunka témavezetői feladatait látják el. Primer kutatás keretében lefolytatják a karrier-kép kutatást, szakkollégiumi szakbizottság és klub rendezvényeket szervezik. Különböző tudományterületek szakértőinek előadásai az egyes tantárgyi előadások keretében kerülnek megtartásra. Főiskolai hallgatóknak és középiskolai diákoknak tartott tudományos versenyek megrendezésében és bírálatában vállalnak feladatokat. Konferenciákon (Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencián, 11

Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok valamint Tudományos Diákköri Konferencián) előadók, valamint segítik az előadást tartó hallgatók felkészülését. A kutatók számára a fejlesztés legfőbb hozadéka a kutatói infrastruktúrához való közvetlen kapcsolódás megteremtése, szakmai kompetenciák bővítése, kutatási attitűdjük erősödése. A középiskolás diákok pályaválasztását segítik elő az egyes szakmákat bemutató interaktív szakmai napok. A középiskolás diákok előadóként és iskolatársaik szurkolójaként részt vehetnek a Tudományos Diákköri Konferencia junior szekciójában, az egészségnap és karriernap rendezvényeken valamint az Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok 1. napjának célzottan nekik szóló kiállítások és bemutatók kerülnek megrendezésre. A projekt elvárt hatása a középiskolások körében a főiskola, a tudományos pálya vonzóvá tétele, ezáltal a főiskola hallgatói, tágabb értelemben leendő kutatói utánpótlásának biztosítása. Másodlagos, közvetett célcsoport a tanszéki kutatóműhelyeknek kutatási feladatot adó gazdasági társaságok, Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencián, Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok rendezvényeken előadó más felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói. A szakkollégiumi workshopot más felsőoktatási intézmény szakkollégiumának vezetőinek részvételével kívánjuk megrendezni, hogy a szakkollégium működtetésével kapcsolatos jó gyakorlatok megosztásra kerüljenek. A kutatóműhelyek eredményeit publikáló online folyóirat valamint az interneten megjelenő Szolnoki Főiskolai kiadványnak, az Economicának köszönhetően hazai oktatók, kutatók és hallgatók valamint a tehetséggondozás területén szerepet vállaló társadalmi szereplők válnak tágabb értelemben célcsoportunkká. Tágabb értelemben, a bevonásra kerülő Egészségnap és karriernap rendezvényeink Szolnok város és vonzáskörzetében tartozóknak is szólnak. A közvetett célcsoport a tevékenységek révén megismerkedik a fejlesztésekkel, nő a főiskola reputációja, megteremtődik annak a lehetősége, hogy a legjobb gyakorlatok elterjedhessenek. A projekt közvetett haszonélvezői között kiemelendő a Főiskola, aminek a fejlesztés eredményeként kialakuló kutatási intenzitás növekedésével, a minőségi kutatói utánpótlás megalapozásával, a disszeminációs tevékenység fokozásával által lehetősége nyílik piaci pozíciójának erősítésére, hallgatói létszámának növelésére, képzési, kutatási portfóliójának bővítésére és további fejlesztésére. Tágabb értelemben a projekt érdekeltje a térségben található valamennyi iparági szereplő, akik potenciális haszonélvezői a főiskolai kutatásoknak. A projekt közvetett haszonélvezője továbbá Szolnok Város Önkormányzata, tágabb értelemben Jász-Nagykun-Szolnok megye, hiszen a fejlesztés eredményeként a társadalmilag hasznos kutatási tevékenység és a tudományos humánerőforrás növekedése egyértelműen a versenyképesség javulását eredményezi. A projekt érdekeltjei közé sorolható a szakpolitika, illetve a kormányzat is, hiszen a fejlesztés teljes mértékben illeszkedik a megfogalmazott oktatáspolitikai célkitűzésekhez. A projekt ellenérdekeltjei között a rivális vidéki főiskolák említhetőek meg, de sem a viszonyulásuk nem szélsőséges – lévén a pályázati lehetőség számukra is elérhető –, sem befolyásolási képességük nem meghatározó a projekt szempontjából. 2.3

AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

A fejlesztés 4 alprojekt keretében valósul meg. A „Sokszínű tehetséggondozás” alprojekt a minőségi kutatás szervezeti és humánerőforrás fejlesztéséhez járul hozzá; a „Képzési és kutatási programok innovációja” alprojekt a hallgatók és oktatók szakmai kompetenciájának és készségének elmélyítését eredményezi; a „Szakkollégiumi és 12

tudományos diákkör innovációja” alprojekt a tudományos tevékenységet hivatott ösztönözni; míg a „Társadalmi hasznosítás és marketing-kommunikáció” alprojekt feladata a nyilvánosság lehető legszélesebb körű biztosítása, a tudományos eredmények, a tudományos életpálya népszerűsítése. A fenti célok elérését célzó szakmai fejlesztő tevékenységek a pályázati útmutató C pontjában meghatározott feltételekhez teljes mértékben illeszkednek, az elvárt kötelezettségeket teljesítik. A projekt feladatainak pályázati útmutatóhoz kapcsolódását az alábbi táblázat tartalmazza. Alprojekt

Sokszínű tehetséggondozás

Szakmai fejlesztő tevékenység (útmutató szerint) 1/a) Felsőoktatási kutatási programokban való, oktatói, kutatói részvétel elősegítése predoktori és posztdoktori támogatás biztosításával (kutatási, fejlesztési eredmény elérésére irányuló kutatási tevékenység támogatása) 1/b) Tehetséggondozó programok, tevékenységek megvalósítása (ismeretterjesztő, tehetséggondozó, tudományos verseny, extrakurrikuláris, felkészítő tevékenységek ellátásának támogatása) a programokban részvevő hallgatóknak, doktoranduszoknak, doktorjelölteknek oktatók-kutatók által 6/b) Tudományos és kutatási eredmények közlése rangos hazai és külföldi publikációkban, publikálási költségek biztosítása.

3/a) A szakmai fejlődést elősegítő képzési programok fejlesztése Képzési és kutatási programok innovációja

3/b) Intézmények közötti együttműködések bővítése: képzési, és/vagy hallgatói kutatási hálózatok kiépítése. 6/c) A kutatási eredmények közvetítése az oktatásba, beépítése a tananyagokba. 4/a) Tehetséggondozó programok megvalósítása a szakkollégiumok keretében

Szakkollégium és tudományos diákkör innovációja

Társadalmi hasznosítás és marketingkommunikáció

4/b) Szakkollégiumi tréningek lebonyolítása 4/c) A tudományos diákköri munkát, és annak megújítását szolgáló programok tartalmi megújítása és kibővítése (pl. TDK), szervezői team-munka fejlesztése, támogatók bevonása, kapcsolódó hálózatfejlesztés, a kiemelkedő tudományos eredmények bemutatása pl. tudományos diákköri konferenciákon) 5/a) A felsőoktatási szektorban jelen lévő új tudományos eredmények népszerűsítése, kapcsolódó ismeretterjesztő programok lebonyolítása 5/b) Az intézmény kutatási profiljához kapcsolódó kutatás-intenzív tudományos szakok vonzerejének növelése érdekében a potenciális célcsoportot elérő népszerűsítő kommunikációs tevékenységek, rendezvények 5/c) A kutatói életforma népszerűsítése és a kutatói pálya adta lehetőségek bemutatása a pályaválasztók és a hallgatók körében

Projektfeladat Tanszéki kutatóműhelyek létrehozása Karriertérkép primer kutatás Tehetséggondozó felkészítő tevékenységek, szolgáltatások Tehetséggondozó programok Tudományos versenyek Hazai és külföldi publikálási lehetőségek megteremtése, publikálási költségek átvállalása Extrakurrikuláris képzések kialakítása és lebonyolítása Vendégelőadók meghívása Szervezet alkalmazottainak K+F+I célú képzése keretében tehetségpont képzettség biztosítása, innovációs készségfejlesztő tréning Demonstrátori rendszer megújítása Tehetségpont hálózat fejlesztése Szakkollégiumi workshopok Az 1. alprojekt keretében létrehozott kutatóműhelyek tudományos eredményeinek beépítése a hat szak 2-2 tantárgyi programjába Bethlen István Szakkollégium meglévő szakbizottsága mellé újak létrehozása Kiemelkedő képességű hallgatók tudományos feladatokra történő felkészítése Inézményi Tudományos Diákköri Konferencia megrendezése, kapcsolódó hálózatfejlesztés Nemzetközi környezetvédelmi és vidékfejlesztési diákkonferencia szervezése Valéta agrár és műszaki hallgatók tradicionális programjának felélesztése Fiatal Oktatók Klubja keretében kutatási életforma népszerűsítése

13

5/d) A felsőoktatásban folyó kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit, társadalmi gazdasági hasznát bemutató kommunikációs tevékenységek lefolytatása 5/e) A tudomány és a társadalom párbeszédét, a kutatók társadalmi szerepvállalását előmozdító rendezvények szervezése (kutatási terület, eredmények, tevékenységek megismertetése, népszerűsítése a társadalomban) 5/f) Interaktív, természettudományos ismereteket fejlesztő kiállítások, bemutatók, események szervezése, különösen a középiskolai tanulók körében.

A kutatóműhelyek eredményeinek publikálására online folyóirat létrehozása Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok az intenzív kutatói párbeszédért Középiskolások ismeretterjesztő programjai szakmai napok keretében.

A táblázatban összefoglalt szakmai fejlesztő tevékenységek részletes szakmai tartalmát az alábbiakban foglaljuk össze alprojektenkénti bontásban. I.

Sokszínű tehetséggondozás alprojekt Alprojekt vezető: Horváth Marianna Kapcsolódó szakmai fejlesztő tevékenységek: 1/a, 1/b és 6/b

1/a) Felsőoktatási kutatási programokban való hallgatói, oktatói, kutatói részvétel elősegítése predoktori és posztdoktori támogatás biztosításával (kutatási, fejlesztési eredmény elérésére irányuló kutatási tevékenység támogatása) •

Kutatóműhelyek szervezése: A fejlesztés keretében a korábban létrehozott kutatócsoportok továbbfejlesztésével öt szaktanszéki (agrár, műszaki és 3 gazdasági tudományterületű) kutatóműhelyt hozunk létre, amelyben megteremtjük a lehetőségét az oktatók és hallgatók közös kutatási tevékenységének. Célunk, hogy a Főiskola vonzáskörzetében működő cégekkel szoros együttműködést alakítsunk ki, az igényeiket kielégítő kutatási szolgáltatásokat nyújtsunk. Kiegészítő tevékenységként kutatásösztönző, népszerűsítő program szervezését tervezzük, melynek várható hatása a tanszéki oktatók és a kapcsolódó hallgatók közös kutatásainak elősegítése, támogatása. El kell érni, hogy a hallgatói, oktatói kutatások elemi részei legyenek a szaktanszékek életének. Résztvevők száma: tanszékenként 1 fő kutatóműhely vezető, 1 fő oktató és 2 fő hallgató. Összesen 10 oktató és 10 hallgató.

•

Karrierkép-kutatás: A primerkutatás célja, hogy egyértelmű képet kapjunk arról, hogy hallgatóinkat és a középiskolás célcsoportot, milyen tématerületek, tudományterületek érdeklik további képzési programunk fejlesztése céljából. A tehetséggondozási területeink újragondolásához szükségesek a kutatási eredmények. Célcsoport: középiskolás diákok és főiskolai hallgatók.

1/b)

•

Tehetséggondozó programok, tevékenységek megvalósítása (ismeretterjesztő, tehetséggondozó, tudományos verseny, extrakurrikuláris, felkészítő tevékenységek ellátásának támogatása) a programokban részvevő hallgatóknak, doktoranduszoknak, doktorjelölteknek oktatók-kutatók által Tehetséggondozó, felkészítő tevékenységek, programok, szolgáltatások: o

Karriernap: álláskeresés, karriermenedzsment, coaching szolgáltatás, verseny középiskolások és hallgatók számára: interaktív álláskereséshez kapcsolódó feladatok, önéletrajzírás, tesztek stb. A rendezvény továbbfejlesztése a meglévő karriernapnak, amit újabb szolgáltatásokkal és interaktív feladatokkal bővítünk. Célja, hogy hallgatóink és középiskolás diákok egyaránt tapasztalatot szerezhessenek az álláskereséshez, 14

karriermenedzsmenthez kapcsolódó témakörökben és felkészítsük őket a munkaerő-piaci sajátosságoknak megfelelő önmenedzselésre. A rendezvényen min. 150 fő vesz részt, a rendezvény nyilvános.

•

o

Egészségnap: egészséges életmódhoz kapcsolódó verseny hallgatóink számára, illetve különböző szolgáltatások egészség témában (egészséges ételkóstoltatás, életviteli tanácsadás). Az egészségnap célja a középiskolák és hallgatóink egészségtudatos nevelésének támogatása, egészségtudatos életvitelük megteremtése – testi és lelki egészségükhöz kapcsolódó szolgáltatásokkal, játékokkal és ismeretterjesztő kiállítókkal. A rendezvény továbbfejlesztése a meglévő egészségnapnak, amit újabb szolgáltatásokkal és interaktív feladatokkal bővítünk. A rendezvényen min. 150 fő vesz részt, a rendezvény nyilvános.

o

Ismeretterjesztő klubok (Ínyenc klub, Marketing klub, Világjáró klub) rendezvényei, amelyek célja a programokon résztvevő hallgatók számának növelése. Az interaktív előadások végén kitöltendő tesztet helyesen kitöltők közötti nyereményeket sorsolnak. A főiskolához kapcsolódó ismeretterjesztő klubok működtetését, újraélesztését szeretnénk támogatni, mindemellett fontos feladat a célcsoport bővítése: a főiskola hallgatói és dolgozói mellett a középiskolásokat szeretnénk megcélozni. A klubok lehetőséget nyújtanak az ismeretterjesztésre, kicsit kötetlenebb formában – így a tehetséggondozási palettánk közkedvelt elemévé válhatnak. A nyereménysorsolás a TAKK-kártya (Tehetséggondozási, Alumni és Karriertanácsadási Központ) programhoz kapcsolódik, így szeretnénk integrálni a már meglévő tehetséggondozási formákat, motiválva hallgatóinkat az ismeretterjesztő és egyéb tehetséggondozási programokhoz csatlakozás céljából. A klubok népszerűsítése fontos célunk, a célcsoportot tekintve az eddigi hallgatói célcsoport mellett a középiskolások felé is nyitni szeretnénk.

o

Fentiekhez kapcsolódóan továbbfejlesztésre kerül a TAKK-kártya rendszer. A kártyával rendelkező hallgatók a Tehetséggondozási, Alumni és Karriertanácsadási Központ – TAKK – által szervezett bármely programon való részvételért cserébe a kártyára ragasztható matricákat kapnak. Ezeket a matricákat azért érdemes gyűjteni, mert egyrészt meghatározott időközönként értékes ajándékokat sorsolunk ki azok között, akik bizonyos számú matricával rendelkeznek, másrészt lehetőség nyílik tantárgyakhoz kapcsolódóan többletpontok, kedvezmények érvényesítésére is. A rendszer alapjai léteznek jelenleg, ezt szeretnénk továbbfejleszteni a pályázat keretein belül. Célunk valamennyi tehetséggondozó program integrálása egy rendszerbe, a hallgatók számára is könnyebben kommunikálhatóak, így a különböző lehetőségek illetve a hallgatói motiváció növeléshez új eszközt találtunk. A TAKK kártya segíti és támogatja a tehetséggondozási programjaink integrálását, a célcsoportok ösztönzését. Újabb eredmény, ha a nappalis hallgatóink közül 150-en regisztrálnak minden tanévben, és ezt szeretnénk minden tanévben tovább növelni.

Tehetséggondozó programok o

Interaktív szakmai napok keretében a középiskolás diákok könnyebben dönthetnek a pálya- illetve szakválasztásról, valamint a főiskolai hallgatók bevonása az elsajátítandó életpálya kipróbálásába interaktív eszközökkel, 15

fejlesztve készségeiket (javasolt a szakmai napok összekapcsolása időben a Hallgatói Önkormányzat egyéb rendezvényeivel). Az interaktív szakmai napok szervezése új kezdeményezés, melyet szeretnénk honosítani, hiszen nagyon fontos számunkra, hogy hallgatóink jóval inkább testközelből ismerhessék meg a választott szakjukhoz kapcsolódó szakmai tevékenységeket és a középiskolások számára pedig interaktív, kreatív megoldásokkal nyújtsunk támogatást továbbtanulási elképzeléseikhez. A rendezvényen min. 200 fő vesz részt, a rendezvény nyilvános. o

•

•

Tehetséggondozási szakértő bevonása az intézményi tehetséggondozás fejlesztésébe, illetve ennek értékelésébe. Jó gyakorlatok fejlesztése az intézményi tehetséggondozásban. A tehetséggondozási szakértő feladata a Szolnoki Főiskola intézményi tehetséggondozási rendszerének áttekintése, jó gyakorlatok, hiányosságok és potenciális jó gyakorlatok rendszerezése. A tehetséggondozásban résztvevő kollégákkal szakmai megbeszélés folytatása a tehetséggondozási rendszer támogatásának, fejlesztésének céljából illetve a tehetségpont akkreditációnak megfelelően áttekinteni a meglévő szolgáltatásokat, tehetséggondozási programokat illetve rendezvényeket, meglévő tehetségponti kapcsolatokat.

Tudományos versenyek o

Verseny főiskola vonzáskörzetében lévő középiskolák diákjai számára– célcsoportnak megfelelő szakmai verseny: marketing, turizmus-vendéglátás és műszaki témakörben (online elődöntő illetve egy meghívásos alapú döntő a főiskola épületében). A DIÁKOK számára meghirdetett tudományos versenyek célja a szakmai képzési és kimeneti követelményeknek (KKK) megfelelő kompetenciák fejlesztése, erősítve a gyakorlatias oktatási szemléletet, megismertetve a diákokat a szakmaiság értékeivel, érdekességeivel. Cél a verseny meghonosítása a főiskolán Résztvevők: min. 100 fő, A célcsoportot a Diákönkormányzati szervezeten valamint intézmények vezetőin és oktatóin keresztül tervezzük megszólítani.

o

Verseny a főiskola hallgatói számára – célcsoportnak megfelelő szakmai verseny: marketing, turizmus-vendéglátás és műszaki témakörben (online elődöntő illetve egy meghívásos alapú döntő a főiskola épületében). A HALLGATÓK számára meghirdetett tudományos versenyek célja a képzési és kimeneti követelményeknek (KKK) megfelelő szakmai kompetenciák fejlesztése, erősítve a gyakorlatias oktatási szemléletet. Célunk a verseny meghonosítása a főiskolán. Résztvevők: min. 100 fő hallgató.

o

Gólyatábori tehetségkutató meghonosítása, amely lehetővé teszi a főiskolára bekerülő hallgatók közül már idejekorán a tehetségazonosítást. A gólyatábor egyik fontos céljául tűztük ki, hogy segítse a tehetségazonosítást és ismertesse meg új hallgatóinkat a tehetséggondozási programokkal, lehetőségekkel. Így az új hallgatók jóval nagyobb eséllyel kerülnek be a számukra megfelelő tehetséggondozási programba. Kiemelt célunk ennek a „jó gyakorlatnak” a meghonosítása a főiskolai gólyatáborok esetében. Résztvevők: évente 25 hallgató.

Szakmai klubszoba kialakítása a kollégiumban, ahol az ismeretterjesztő klubok (Marketing Klub, Ínyenc Klub, Világjáró Klub) rendezvényei megtartásra kerülnek. A 16

szakmai klubszoba kialakítása javítja klubjaink működési feltételeit és támogatja a klubok rendezvényszámának növekedését is. Résztvevők: 100 fő (hallgatók, oktatók, meghívott előadók) 6/b) Tudományos és kutatási eredmények közlése rangos hazai és külföldi publikációkban, publikálási költségek biztosítása. •

Hazai és külföldi publikációk biztosítása: a szaktanszéki kutatóműhelyek és a 3. alprojektben nevesítésre kerülő szakkollégiumi kutatócsoportok kutatási eredményeinek közlése rangos hazai és külföldi publikációkban, publikálási költségek biztosítása. A külföldi publikációk prioritást élveznek. A kutatócsoportok számára nagyon kedvező lehetőség, ha akár külföldi folyóiratban is publikálhatnak. Ezt szeretnénk támogatni – melyet a későbbiekben egyéni pályázati lehetőséggel szeretnénk honosítani a főiskolán. Résztvevők: valamennyi kutatócsoport

•

Online folyóirat: a tehetséggondozási és kutatóműhelyek és kutatócsoportok kutatási eredményeit ismeretterjesztő módon bemutató online folyóirat létrehozása, mely a főiskola weboldalán, egyedi módon jelenik meg a jövőben. A 21. században nagyon fontos az online felület, így szeretnénk a tudomány és kutatás népszerűsítését a tizen-, huszonéves korosztály számára is közvetíteni az oktatói, kutatói célcsoport mellett.

II.

Képzési és kutatási programok innovációja alprojekt Alprojekt vezető: Dr. Kóródi Márta Kapcsolódó szakmai fejlesztő tevékenységek: 3/a, 3/b. és 6/c

3/a) A szakmai fejlődést elősegítő képzési programok fejlesztése. A belső tudástranszfer funkció jelenik meg a tantárgyfejlesztésekben, egyrészt az extrakurrikuláris, szabadon választható tárgyak programjának kidolgozása által, másrészt a kutatóműhelyek és kutatócsoportok kutatási eredményeinek programokba építése útján. A kutatóműhelyek és kutatócsoportok magas arányú hallgatói érintettsége miatt a tárgyak sikerességére gyakorolt motiváló hatás a projekt időtartama alatt és a projektet követően hosszútávon is jelentős. Jó gyakorlatként szolgál a hivatkozható kutatási eredmény a hallgatók számára, hallgató-közelivé válik a kutatómunka, megszűntethető a misztifikáltsága. Olyan készségfejlesztő tréningek kerültek az alprojektbe, amelyek egyrészt a kutatói attitűddel párosuló kompetenciákat alakítják ki és fejlesztik, a kutatások elmélyültségéhez és az időgazdálkodáshoz szükségesek, a kutatási problémák megoldásához szükséges vitakészséget fejlesztik, valamint a kutatási eredmények közlési technikáinak elsajátítását célozzák. •

Extrakurrikuláris képzések kialakítása és lebonyolítása o

Tantárgyi programok kidolgozása • Szakonként (6) 2 szakmai tantárgyi program kidolgozása, amelyet a hallgató tanulmányai során „C” szabadon választható tantárgyként felveheti. • Négy nem szakmai tantárgyi program kidolgozása, amelyet a hallgató tanulmányai során „C” szabadon választható tantárgyként felveheti.

o

Tréningek: 17

• •

•

Vendégelőadók meghívása (szemináriumok, előadások keretében) o

•

Tréningek lebonyolítása 4 db 6 órás (külső cég) Tréningek kidolgozása 4 db (belső) 2013. évi LXXVII. Felnőttképzési törvény 1§ 2 bekezdés d) pontjába tartozó egyéb képzési formában.

Szakonként (6) 1 előadásra (45 perc) és 1 interaktív szemináriumra vendégelőadók meghívása. A tehetséggondozás kiszélesítése érdekében a felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgatók is részt vesznek a vendégelőadók előadásain.

A szervezet alkalmazottjainak K+F+I célú képzése (beleértve a tudományos segédszemélyzetet, az oktatókat és kutatókat is) o

Képzők képzése: 1. tehetségpontnak megfelelő végzettség megszerzése 30 órás tanfolyam 4 munkatárs részére. A tehetségpont működtetéséhez és akkreditációjához az alábbi képesítések szükségesek: Tehetség témában legalább 30 órányi akkreditált továbbképzést végzett pedagógus munkatársak, tagok és/vagy szerződéses formában segítő szakemberek. 2. innovációs készségfejlesztő tréning 6 óra 8 oktató részvételével külső oktató cég megvalósításával külső helyszínen. Az alkalmazottak kutatási eredményességét a képzések az interdiszciplináris jelleg és módszertan hangsúlyozásával fokozzák. Az intézmény oktatói alapvetően az alkalmazott kutatások területén tevékenykednek, mely esetében mind a tudásalapú, mind a kompetencia alapú kutatói készségfejlesztéshez kapcsolódik a több tudományterületet érintő kutatásmódszertan alkalmazása. Ugyanakkor szükség van a tudásmegosztás különböző didaktikai módszereinek elsajátítására is, mert az oktatók többsége nem rendelkezik pedagógia képesítéssel.

•

Hallgatói jogviszonyban, illetve doktorjelölti státuszban lévők kutatásfejlesztési tevékenységek támogatása: Demonstrátori rendszer megújítása: a demonstrátorok mentor-tanár kapcsolatát szeretnénk megújítani.

3/b) Intézmények közötti együttműködések bővítése: képzési, és/vagy hallgatói kutatási hálózatok kiépítése. • •

Tehetségpont hálózat fejlesztése Szakkollégiumi workshop: saját szakkollégiumaink (Bethlen István Szakkollégium – BISZ és Osztojkán Béla Roma Szakkollégium) bemutatkozása, „testvér” hazai szakkollégiummal jó gyakorlatok megosztása és cseréje

6/c) A kutatási eredmények közvetítése az oktatásba, beépítése a tananyagokba. A hat szak 2-2 tantárgyi programjába beépülnek az 5 kutatóműhely kutatásainak eredményei. III.

Szakkollégium és tudományos diákkör innovációja alprojekt Alprojekt vezető: Horváth Marianna Szakmai fejlesztő tevékenységek: 4/a, 4/b, 4/c

4/a) Tehetséggondozó programok megvalósítása a szakkollégiumok keretében 18

•

•

A Bethlen István Szakkollégium szakbizottsági munkájának támogatása, illetve a tudományterületek számának bővítése keretében 5 szakkollégiumi kutatócsoport kutatómunkájának és öt szakkollégiumi kurzus (BA üzleti képzések, BSC – agrár és műszaki) megvalósítása: 1 agrár és 1 műszaki tudományterületen képzést folytató hallgatók számára. A kutatócsoport és szakkollégiumi kurzusok munkájának támogatása esetében szintén cél a tudományterület bővítése illetve a kurzusok, csoportok munkájának minőségi „emelése is”. Érintettek: oktatók, hallgatók (szakkollégisták): BISZ 7 szakbizottság vezető, BISZ 5 szakkollégiumi kutatócsoport, BISZ 5 szakkollégiumi kurzus, minimum 30 hallgató Tagtoborzó nap az Osztojkán Béla Roma Szakkollégium létszámának növelése érdekében.

4/b) Szakkollégiumi tréningek lebonyolítása •

A kiemelkedő képességű hallgatók tudományos feladatokra történő felkészítése érdekében: Külső szakértő által prezentációs technikákat bemutató és kutatás-módszertani tréninget biztosítunk. Célcsoport: BA és BSC képzésben résztvevő valamint FOKSZ (felsőoktatási szakképzésben) résztvevő hallgatók (kb. 20 fő). Célunk a kiemelkedő képességű hallgatók tudományos feladatokra történő felkészítése, a továbbtanulás támogatása illetve az ITDK teljesítmény, részvétel növelése

•

a társadalmi problémákra érzékeny szakmailag igényes értelmiségi attitűdök elsajátításának előmozdítására. Külső szakértő életviteli tanácsadás és konfliktuskezelés területén kínál fejlődési lehetőséget. Célcsoport: BA és BSC képzésben résztvevő valamint FOKSZ (felsőoktatási szakképzésben) résztvevő hallgatók (kb. 20 fő).

4/c) A tudományos diákköri munkát, és annak megújítását szolgáló programok tartalmi megújítása és kibővítése (pl. TDK), szervezői team-munka fejlesztése, támogatók bevonása, kapcsolódó hálózatfejlesztés, a kiemelkedő tudományos eredmények bemutatása pl. tudományos diákköri konferenciákon) •

Őszi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia (ITDK) megrendezése

•

Kapcsolódó hálózatfejlesztés: a főiskola vonzáskörzetébe tartozó középiskolás diákok bevonása az ITDK-ba junior szekcióként. Az ITDK tevékenység támogatásának várható eredménye az ITDK dolgozatok számának növekedése, minőségi emelkedése is. Mindemellett a junior TDK bevezetése új elem lenne, melyet szintén szeretnénk honosítani. Résztvevők: minimum 15 hallgató, 15 oktató, 20 középiskolás diák

IV.

Társadalmi hasznosítás és marketingkommunikáció alprojekt Alprojekt vezető: Dr. Pólya Éva Szakmai fejlesztő tevékenységek: 5/a, 5/b, 5/c, 5/d, 5/f

Az alprojekt az intézmény minden főbb célcsoportját próbálja a különböző alprojekt elemeken belül megszólítani. Saját hallgatóink számára szervezzük elsősorban a Valéta bált, mellyel hozzájárulunk a hallgatók jól-létéhez, valamint erősítjük az intézményi kötődésüket és a későbbi esélyt arra, hogy újra be tudjuk őket iskolázni. Ha jól érzik az 19

intézményben magukat diákjaink, azt családjuknak, ismerőseiknek is továbbadják, elősegítve újabb hallgatók beiskolázását. A FIOK újraélesztésével hozzájárulunk a kutatói létforma népszerűsítéséhez és presztízsének növeléséhez. Célcsoportját képezik elsősorban saját oktatóink, hosszabb távon saját hallgatóink is. Közvetve harmadik missziós hatása is van az intézmény kutatási potenciáljának bemutatása révén, lehetséges kutatási megállapodások előszobájaként. Az intézmény leendő munkavállalói számára pedig segítheti a kívánatos munkahely kép erősítését. A Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia valamint az Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok széles célcsoportnak szólnak. Saját oktatóinknak és hallgatóinknak lehetőséget teremt, hogy munkájukat szélesebb körben megismertessék, lehetőséget teremt más intézmények, műhelyek kutatói számára tudományos eredményeik bemutatására. Kapcsolatteremtési lehetőséget jelent kutatói együttműködések megalapozására, szakmai kapcsolatok ápolására. Mindemellett kiemelten fontos, hogy a tudományos eredményeket szélesebb társadalmi körök számára is elérhetővé tegyük a rendezvényekkel; a stakeholderek aktív bevonásával pedig megpróbáljuk az elméleti és gyakorlati szakembereket közelebb hozni, és eredményeik kölcsönös hasznosítását elősegíteni. 5/a) A felsőoktatási szektorban jelen lévő új tudományos eredmények népszerűsítése, kapcsolódó ismeretterjesztő programok lebonyolítása •

•

Nemzetközi környezetvédelmi és vidékfejlesztési diákkonferencia megrendezése. A 2 napos programban elsősorban helyet kapó új tudományos eredmények népszerűsítését célozza a konferencia plenáris ülése valamint szekció ülései mellett szakmai outdoor programok. Résztvevők: 50-80 fő A rendezvény plenáris és szekció ülésein elhangzott tudományos előadások megjelentetése az Economica című folyóiratban.

5/b) Az intézmény kutatási profiljához kapcsolódó kutatás-intenzív tudományos szakok vonzerejének növelése érdekében a potenciális célcsoportot elérő népszerűsítő kommunikációs tevékenységek, rendezvények •

Valéta az agrár és műszaki tudományok területén tanulmányokat folytató hallgatók tradicionális programjának felélesztése.

•

Az 1. alprojeketben az interaktív szakmai nyílt nappal megvalósítjuk a potenciális célcsoport közül a középiskolás diákokat elérő rendezvényt, a kutatás-intenzív agrár és műszaki szakok vonzerejének növelésével. Ebben az alprojektben az interaktív szakmai nyílt nap marketingkommunikációjára kerül sor. A 21. század igényeinek megfelelően kommunikációs csatornaként a social mediát és az okostelefonok infrastruktúráját kívánjuk kihasználni android applikáció fejlesztése révén.

5/c) A kutatói életforma népszerűsítése és a kutatói pálya adta lehetőségek bemutatása a pályaválasztók és a hallgatók körében •

Fiatal Oktatók Klubja (FIOK) keretében a kutatási életforma népszerűsítés és a kutatói pálya adta lehetőségek bemutatására kerül sor a hallgatók körében.

5/d) A felsőoktatásban folyó kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit, társadalmi gazdasági hasznát bemutató kommunikációs tevékenységek lefolytatása

20

Az 1. alprojekt keretében létrehozandó, a tehetséggondozási és kutatóműhelyek és kutatócsoportok kutatási eredményeit bemutató online folyóirat marketingkommunikációja a népszerűsítéséhez.

•

5/e) A tudomány és a társadalom párbeszédét, a kutatók társadalmi szerepvállalását előmozdító rendezvények szervezése (kutatási terület, eredmények, tevékenységek megismertetése, népszerűsítése a társadalomban) Novemberben az Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok 2 napos rendezvény szervezése, a tudomány társadalmi megismertetetése, a kutatási eredmények népszerűsítése céljából.

•

5/f) Interaktív, természettudományos ismereteket fejlesztő kiállítások, bemutatók, események szervezése, különösen a középiskolai tanulók körében. Az Alföldi Tudományos és Tájgazdálkodási Napok 1. napi programjainak üzenetét célzottan a középiskolás diákok számára befogadhatóan alakítjuk ki, kiállításokat, bemutatókat szervezünk a célcsoport megszólítása érdekében.

•

2.4

INDIKÁTOROK

A projekt elsődleges célja, hogy a tehetséggondozás szervezeti kereteinek kialakításával és szolgáltatások fejlesztésével a megfelelő kutatói utánpótlás bázis épüljön ki a Főiskolán. Ennek kulcsa alapvetően két tényezőn múlik. Egyfelől, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő nevelési humánkapacitás, másfelől, hogy megfelelő számú hallgatót sikerül-e bevonni a fejlesztésbe. Ezek alapján a projekt eredményességének legfőbb mutatói a megvalósításba bevont hallgatók száma és az utánpótlás nevelésbe bevont oktatói, kutatói létszám. A konstrukció megvalósításába bevont hallgatói létszám tervezésénél, bár a projekt tevékenységei széles körben eljutnak a célcsoporthoz, azon hallgatókat vettük számításba, akik esetében a tudományos teljesítmény már a projekt szakaszában is mérhető: kutatói munkában vállalnak szerepet, konferencián adnak elő, stb. Így az indikátor a következőkből tevődik össze: • • • • •

Tanszéki kutatóműhelyekbe bevont hallgatók száma: 10 fő Bethlen István szakkollégium kutatócsoportjainak hallgatói: 10 fő Bethlen István szakkollégium kurzusain részt vevő hallgatók száma: 30 fő Bethlen István szakkollégium tréningjein részt vevők száma: 40 fő ITDK indulók száma: 15 fő

Az utánpótlás nevelésbe bevont oktatók számát megvalósításba bevont hallgatók tudományos felkészítésében, mentorálásában részt vevő oktatók számából becsültük. Ez alapján az indikátor mértéke a következőkből tevődik össze: • • • • •

Tanszéki kutatóműhelyek vezetői: 10 fő Bethlen István szakkollégium szakbizottságainak vezetői: 7 fő Bethlen István szakkollégium kutatócsoportjainak vezetői: 5 fő Bethlen István szakkollégium kurzusvezetői: 5 fő ITDK felkészítő oktatók: 10 fő

21

Kapcsolódó cél

Indikátor megnevezése

Mértékegység

Kiindulási érték

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

Kimenet indikátorok A konstrukció megvalósításba bevont hallgatók száma

Kutatói utánpótlás bázis Kutatói utánpótlás kialakítása nevelésbe bevont oktatók/kutatók száma

3 3.1

fő

0

105

fő

0

37

Jelenléti ív, kutatócsoport 2015.11.30. vezetőjének nyilatkozata

2015.11.30.

Bérszámfejtés/ jelenléti ív

A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA

3.1.1 A megvalósulás helyszíne Jelen projekt a Szolnoki Főiskolán kerül megvalósításra, így hatását esősorban Szolnok Megyei Jogú Városban fejti ki, de értelemszerűen ez kiterjed a főiskola vonzáskörzetére, az Észak-Alföldi Régióra, illetve közvetve az ország egészére. Szolnok Megyei Jogú Város Szolnok Megyei Jogú Város Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, az Észak-Alföldi Régió egyik legnagyobb települése, gazdasági, közlekedési, katonai, kulturális, oktatási és egészségügyi központ. Szolnok az Alföld szívében, a Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál fekvő település, csaknem ezer éves történelmi múlttal rendelkezik. A megyeszékhely földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a több évszázados hagyományokat megőrizve és követve az utóbbi években is megtartotta a térségben betöltött központi szerepét. A város egyik legfontosabb törekvése a gazdasági fejlődés biztosítása. A megyeszékhely dinamikus fejlődési pályára kíván lépni egy kereskedelmi, tranzitforgalmi, ipari, pénzügyi szolgáltató központi funkció kialakításával, illetve a már eddig is meglévő speciális alföldi regionális szerepkör megerősítésével. Ezt a fejlődést segíti elő az E 60-as számú főút, a tervezett M4-M8 autópálya, az észak-déli, nyugat-keleti összeköttetést egyaránt biztosító belföldi és nemzetközi vasútvonal, amelyhez jelentős személy- és teherpályaudvar kapcsolódik, valamint a Szolnoki Ipari Park és a Szolnoki Logisztikai Központ létrehozása, üzemeltetése, az új kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások kialakulása, és a minőségi gyógy- és rendezvényturizmus fejlesztése. Szolnok közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező. A város közlekedési adottsága a legjobbak közé tartozik. Budapesttel a 4-es számú főút és két nemzetközi jelentőségű vasútvonal köti össze. Pályaudvara kiválóan alkalmas, mind személy, mind teherszállítást tekintve, a keletnyugat irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-hídja van, további két közúti hidat terveznek (az egyik a 2×2 sávos 4-es főút új elkerülő szakaszán lesz, a várostól északra, a másik egy új, "tömegközlekedésileg" is fontos híd, a várostól keletre). A Tisza vízi útja lehetővé teszi, 600-1000 tonnás áruszállító hajók közlekedését. 22

A jelentős nagyságú kelet-nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út, valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé, két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését. A város gazdasága az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. A valamikor iparimezőgazdasági gazdaság átalakult, új vállalatok, illetve sok kis vállalkozás született. A meghatározó olajipar és a mezőgazdasági gépgyártás háttérbe szorult. Megmaradt viszont az élelmiszer-feldolgozás, fafeldolgozás, papírgyártás, vegyipar, gyógyszergyártás, vasúti járműjavítás. A termelő beruházások területén elsőként a francia Le Belier autóalkatrészmegmunkáló gyára, valamint a Derula Kft. fafeldolgozó üzeme kezdte meg működését Szolnokon. Jelentős cégek, a Henkel Magyarország Kft. a vegyipar, a Samsung Electronics Magyar Rt. az elektronika a papírgyártás területén. Ezeknek a cégeknek voltak több évtizedes múlttal rendelkező elődeik, amelyek a város és a környező települések lakóinak adtak biztos megélhetést. A térségben új befektetőként számos vállalat jelent meg. A Stadler Trains Magyarország Kft. 2009-ben egy alumínium kocsiszekrény-gyártó üzemet létesített Szolnokon, az első autóipari bőrgyártó cégek egyikeként ismert Eagle Ottawa pedig 2001 óta van jelen a térségben. Észak-alföldi régió Az Észak-alföldi régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) áll. A régió 6 km-nyi európai uniós (szlovákiai), valamint 338 km-nyi (ma még teljes egészében) EU-n kívüli (ukrajnai és romániai) határszakasszal rendelkezik. A régió határszakaszán a szomszédos országokba átnyúló földrajzi, ökológiai egységet képező területek találhatók (a területek egy része az EU Natura 2000 hálózatának alkotóeleme). A határ menti kapcsolatok vonatkozásában elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen – Berettyóújfalu Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg, ezek azonban sok esetben esetlegesek, és további bővítésük szükséges. A régió területe 17.729 km2, a lakónépesség száma 2014-ben 1.484.375 fő, ezzel az ország második legnagyobb és legnépesebb régiója. Az Észak-alföldi régió GDP/fő mutatója 2011-ben az Európai Unió átlagának mindössze 42,8 százalékát tette ki, ezzel az értékkel a magyar régiók között, Észak-Magyarországot megelőzve az utolsóelőtti helyet foglalta el. A régió kedvezőtlen helyzetére, valamint a régión belüli nagymértékű területi különbségekre utal az is, hogy az itt található 32 járásból 12 komplex programmal fejlesztendő, 7 fejlesztendő, 10 pedig kedvezményezett járás besorolású térség a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján. Az új évezredben – a közlekedési feltételek javulásának hatására – fokozatosan nőtt a térségbe érkező külföldi tőke mennyisége (például Michelin, Elektrolux, Flextronics, National Instruments, FAG, TEVA, Samsung). Mindez egy nemzetközi munkakörnyezetet teremtett a munkaerőpiacon, indokolttá téve a megfelelő képzettséggel rendelkező felkészült munkaerő meglétét, ezáltal az oktatás fejlesztését a térségben. 3.1.2 Az előkészítéshez meghatározása

és

a

megvalósításhoz

kapcsolódó

feladatok

A projekt a következő szakaszok mentén valósul meg: előkészítés, megvalósítás, on-going értékelés, ex-post utókövetés. Mivel a pályázati előírásokból fakadóan a komplex, 23

szerteágazó célrendszer mentén szerveződő projektet igen feszített ütemezéssel szükséges megvalósítani, elengedhetetlen a projekt valamennyi fázisában a feladatok pontos definiálása, lehatárolása, a folyamatos minőség-ellenőrzés és szakmai monitoring. A projekthez kapcsolódó feladatok abban a szellemben lettek betervezve, hogy a projekt szakmai megvalósítását operatív és szakmai támogató feladatokkal a pályázat előkészítő szakaszától kezdve folyamatosan végig kell kísérni. Az előkészítés időszakát a megvalósításra rendelkezésre álló időbeli szűkösség miatt 2015. március 30-ig tervezzük. A projekt megvalósításának tervezett időtartama 2015. április 1. – 2015. november 30. A projekt adminisztratív zárása – záró kifizetési kérelem és beszámoló – benyújtására 2015. december 31-ig sor kerül. A projekt keretében létrehozott kapacitások, szolgáltatások hosszú távú fenntartása a cél. Fentiek jegyében az előkészítéshez kapcsolódó feladatok az alábbiak: • megvalósíthatósági tanulmány elkészítése • a projekt személyi hátterének felállítása, projektmenedzsment szervezet kialakítása • részletes projektterv kidolgozása • szakmai konzultációk • a fejlesztés egyeztetése, kommunikálása • a pályázati felhívásnak megfelelő pályázati dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása, kidolgozása • kereslet és kínálatelemzés a fejlesztések megalapozása érdekében • szakmai együttműködő partneri kör azonosítása, együttműködési stratégia felállítása • Beszerzések előkészítése A megvalósításhoz kapcsolódó feladatok: • a 2.3. alpontban felsorolt projektelemek és tevékenységek megvalósítása, összhangban a pályázati útmutató előírásaival • a szakmai eredmények közzététele, disszeminációja • sajtónyilvánosság biztosítása • erőforrásokkal való optimális gazdálkodás • az eredmények folyamatos követése, hatékonyságvizsgálat, projektmenedzsment A megvalósítási fázisban tervezett projektmenedzsment feladatok: • projektmenedzsment szervezet hatékony működtetése • (köz)beszerzések lefolytatása • kötelező nyilvánosság biztosítása • kötelező könyvvizsgálat lefolytatása • erőforrásokkal való optimális gazdálkodás • szervezési, megvalósítási feladatok felügyelete • folyamatos beszámolás az intézmény vezetése felé • projekt adminisztrációhoz kapcsolódó feladatok ellátása • kapcsolattartás a támogató intézményrendszerrel 3.1.3 A fejlesztés hatásainak elemzése A projekt átfogó célja a Szolnoki Főiskola kutatási szervezetének fejlesztése, a kutatás minőségének javítása, kutatói utánpótlásbázis kialakítása kutatói és hallgatói szolgáltatások nyújtásával és disszeminációs tevékenység fokozásával. Kiemelten fontos továbbá a térségbeli gazdasági és társadalmi beágyazottság növelése, illetve a társadalmigazdasági fejlesztő és katalizátor szerep erősítése. Az „alföldi térségek” Jász-Nagykun24

Szolnok megyénél, illetve az Észak-Alföldi Régiónál tágabb kontextust jelentenek – magukban foglalják Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területét, valamint Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségeket. A tervezett TÁMOP projekt megvalósítása különböző hatásterületekre lebontva: • • • •

növeli a kutatási intenzitást javítja a kutatói hozzáférést széleskörű kutatói utánpótlás-bázist alakít ki. javítja a társadalomban, gazdaságban és tudományos életben a gyakorlati tudással bíró szakképzést

Továbbá hosszútávon kereteket biztosít az intenzív kutatáshoz, ami hosszútávon javítja a foglalkoztatás, a gazdaság versenyképességét ezáltal társadalmi szintű hasznossággal jár.

a.,

Társadalmi és gazdasági hatások

A fejlesztés eredményeként a főiskolán tanuló diákok jelentősen nagyobb számban vesznek majd részt valamilyen tudományos munkában. Ezáltal jelentősen nő a hallgatók által megszerzett tudás, javul annak alkalmazhatósága és az oktató-kutató állomány motiváltsága és elkötelezettsége is erősödik. Nő a Főiskolán előállított kutatási eredmények száma, és nő a mesterképzésen továbbtanulók száma is. Mindezek hatására 5-10 év viszonylatában megnő a Főiskola által kiadott diploma értéke. A kutatási intenzitás fokozódása növeli a főiskola gazdasági-társadalmi beágyazottságát, a vonzáskörzetének vállalkozási profitálnak a számukra nyújtott kutatási szolgáltatásokból, versenyképességük nő, gazdasági stabilitásuk erősödik. Ez hozzájárulhat bővülésükhöz, növekvő munkaerő-szükségletükhöz, így a fejlesztés hatására közép-, hosszú távon a régió fejlettségbeli lemaradása csökkenhet, a foglalkoztatási adatok javulása várható. A folyamatot erősíti, hogy a fejlesztés eredményeként hosszútávon nemcsak a régióban magasan képzett emberek számának szaporodását várhatjuk el, de a tudományos kutatóhelyek kialakulásával és erősödésével a régió gazdasági vonzásának erősödését, és a magasan kvalifikált munkaerőt igénylő vállalkozások letelepedését is reméljük. Ezáltal csökken majd a tudását itt megszerzett és magasan képzett fiatalok elvándorlása az ország más, fejlettebb régióiba, mindezek együttes hatásaként pedig csökken a régió társadalmigazdasági elmaradottsága. Ennek a gazdasági-társadalmi fejlődésnek a vonalát és sikerességét jelentős mértékben befolyásolják mindazon környezeti, elsősorban gazdasági és (szakma) politikai hatások, amelyek idáig is meghatározták a régió és benne a Szolnoki Főiskola fejlődését: -

A régió lakossága gazdasági helyzetének elmozdulása jelentős hatással bír a hallgatók összetételére és motivációjára: a gazdasági helyzet romlása a fiatalokat kisebb arányban engedi a tudományos munkával és előrehaladással foglalkozni, és gyorsabban és intenzívebben tereli vissza őket a munkaerőpiacra. Pozitív irányú változások a projekt megvalósítását jelentős mértékben támogatják, az elérhető eredmények mértékét növelik.

-

Az egymásra, egymás eredményeire épülő projektekkel valódi, hosszú távú hatások érhetők el. A felsőfokú oktatás fejlesztését célzó pályázati rendszerek beszűkülése esetén, piaci körülmények közt, az ismerten elmaradott környezetben működő Szolnoki Főiskolának nem lenne esélye magas színvonalú, a régió életére valóban hatást gyakorló tudásközpont létrehozására, fejlesztésére és működtetésére. 25

Új projektekkel, fejlesztésekkel a főiskolán oktató tanárok és kutatók motiváltsága jelentős mértékben növelhető, ami egyrészt az oktatói-kutatói munka minőségét, ezen keresztül pedig a Főiskola által nyújtott szolgáltatások minőségét is pozitívan befolyásolja. Összefoglalva a projekt társadalmi és gazdasági hatásait az alábbiak szerint határozhatjuk meg:

Hatásviselő rendszer

Foglalkoztatás és munkaerőpiac

Munkakörülmények

Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme

Esélyegyenlőség

Területi kiegyenlítődés

Közvetlen / közvetett hatás

Közvetlen

Közvetlen

Közvetlen

Közvetett

Közvetett

Hatás erőssége (0-5)

A hatásmechanizmus leírása, eredménye

5

A tehetséggondozásból a munkaerőpiacra kerülők munkaerő-piaci pozíciója javul, elhelyezkedési esélyeik növekednek. A kutatásokból profitáló gazdasági szereplők piaci pozíciója javul, növekedési lehetőségeik bővülnek, ami magával vonzza a munkaerő iránti kereslet növekedést, a foglalkoztatottság bővülését.

5

A projekt céljainak egyike a kutatás megfelelő szervezeti kereteinek kialakítása, vagyis a kutatási munkakörülmények javítása a fejlesztéssel megtörténik.

3

A Főiskola Intézményfejlesztési tervében deklarált küldetése az esélyegyenlőség érvényesítése, a hátrányos helyzetűek oktatáshoz való hozzáférésének javítása, ezt szolgálja tehetséggondozása programja is. A hozzáférés javulásával a beilleszkedés lehetőségei jelentősen javulnak.

4

Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, a megkülönböztetés teljes hiánya: fejlesztés során közölt üzenetek pozitívan hathatnak az esélyegyenlőségi elvek elterjesztésére.

4

Hátrányos helyzetű kistérségekben élők helyzetének kiegyenlítődése: a város vonzáskörzetének gazdaságára pozitívan hat a projekt megvalósítása – pl. a befektetők vonzása révén.

26

Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme

Közvetett

4

Személyi jogok betartásának teljes mértékű gyakorlása a projekt során.

Nyilvánosság, igazságosság, erkölcs

Közvetlen

4

Nyilvánosság, tájékoztatás betartása, a projekt során az erkölcsi normák betartása, erre a bevont partnerek figyelmének felhívása: fejlődik a szervezet kutatási potenciálja; nő a Főiskola teljesítménye, nő az elismertsége az intézmény vonzáskörzetében.

Közegészségügy, közbiztonság

Közvetett

0

Közegészségügyi és közbiztonság betartásának gyakorlása.

Bűnözés, terrorizmus és biztonság

Közvetett

0

Bűnözés, terrorizmushoz köthető tevékenységek teljes hiánya.

A szociális ellátórendszerekhez történő hozzáférés

Közvetett

0

Nem releváns.

5

A projekt révén kialakuló kutatóműhelyek, a kutatói utánpótlás hatására jelentősen javul a K+F tevékenység kínálati oldala, a gazdasági szereplők kutatási megrendeléseit nagyobb számban, jobb minőségben tudja teljesíteni a Főiskola. Ezáltal a fejlődik a szervezetek K+F tevékenysége; nő a Főiskola eredményeinek ismertsége, elismertsége; javul a duális képzés szerepének társadalmi elfogadottsága; fejlődik a képzés hazai és nemzetközi elismertsége, valamint a tudományterületek iránti társadalmi igény.

Kutatás – fejlesztés

Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség

Közvetlen

Közvetlen

5

Az intézmény nemzetközi és hazai rangsorban megszerzett pozíciója erősödik, nemzetközi elismertségre tesznek szert; lehetővé válik a külföldi „jó gyakorlatok” megismerése; a jobb nemzetközi elismertség növekedésével növekedhet a külföldi partnerek száma.

27

Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei

b.,

Közvetett

4

A projekt EU-s forrásból való megvalósítása pozitívan hat a szervezet likviditására.

Környezeti hatások

A fejlesztés jellegéből fakadóan a projektnek nincs közvetlen környezetet terhelő hatása, de a projekt tevékenységének tervezése és megvalósítása során a környezeti szempontok maximális figyelembe vétele érvényesül. A projekt közvetetten az alábbi környezeti szempontokat érvényesíti. 1. Természetes térszerkezet megőrzése – hozzájárul, azáltal, hogy segíti és ösztönzi a helyi kötődésű értelmiség kialakulását, ezáltal növeli a térség népességmegtartó erejét és önszerveződő képességét. 2. Természeti erőforrások megőrzése – hozzájárulás a célkitűzések teljesítéséhez a tudatos és takarékos használattal kapcsolatos tudásmegosztással, a tömegközlekedési módok előnyben részesítésével. 3. Jó környezet- és egészség állapot megőrzése – hozzájárulás a tudományos műhelyek környezetvédő társadalmi akcióinak megvalósításával. A hatásviselő rendszerekre gyakorolt hatást az alábbiakban mutatjuk be: Hatásviselő rendszer

Közvetlen / közvetett hatás

Hatás erősség e (0-5)

A hatásmechanizmus leírása, eredménye

Levegőtisztaság

Közvetett

1

Törekvés a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére: a megvalósuló tevékenységekben a környezetvédelmi feladatok fontosságának hangsúlyozása.

Talajminőség és talajerőforrás

Nem releváns

0

Nem releváns.

Területhasználat,

Nem releváns

0

Nem releváns.

Hulladéktermelés, hulladékhasznosítás

Közvetett

2

Papír alapú dokumentáció visszaszorítása, előnyben részesítjük az elektronikus kommunikációt: ennek eredményeképpen csökken a hulladéktermelés.

Környezeti kockázatok megjelenése

Nem releváns

0

Nem releváns.

1

Környezettudatos szemlélet hangsúlyozása: energiatakarékos eszközök alkalmazása, tömegközlekedés előnyben részesítése.

Mobilitás, energiafelhasználás

Közvetett

28

3.1.4 Pénzügyi terv A tervezett projekt a pályázati előírások sajátossága miatt kifejezetten feszített határidővel kerül megvalósításra, hiszen a szakmai tevékenységeket 2015. novemberéig szükséges befejezni, míg a projekt pénzügyi, adminisztratív lezárását az év végéig kell megtenni. Ennek értelmében a projekt megvalósítás sarkalatos pontja a pénzügyi tervezés, a cashflow és likviditási terv, amely a 8 hónapos megvalósítási időszakot végig kíséri. A projekt megvalósításra igényelt támogatás 59.910.660 Ft, amely költségkategóriák szerint az alábbiak szerint oszlik meg. • • • • • • •

Előkészítés költsége: 2.387.600 Ft Projekt menedzsment költségei: 4.775.000 Ft Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek: 21.689.060 Ft Célcsoport számára biztosított támogatások: 4.600.000 Ft Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások 20.500.000 Ft Egyéb szolgáltatások: 3.078.800 Ft Általános költség: 2.880.000 Ft

A támogatás intenzitása 100 százalék, A tevékenységek jellege nem for-profit, vállalkozási célú, a projekt keretében pénzügyi bevétel, árbevétel többlet nem keletkezik. A tagok költségvetése bruttó finanszírozású, ÁFA levonási joggal a projekt tevékenységei kapcsán nem rendelkeznek. Az ÁFA kulcs az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően, 27 százalékkal lett tervezve. A munkáltatói járulékok esetében a bruttó bér 27 százalékát kitevő szociális hozzájárulási adót tartalmazza a költségvetés. A projekt megvalósítási időtartama rövidebb, mint egy év, így a költségvetés inflációval való korrigálást nem tartalmaz. Szintén nem releváns az amortizáció kérdése. A pályázónak a pályázati előírásoknak való megfelelés – július 31-ig az összes elszámolható költség 25 százalékáról kifizetési igénylés benyújtása, november 30-ig az összes elszámolható költség 100 százalékban történő felhasználása – érdekében szigorú cashflow és elszámolási tervhez szükséges tartania magát. Az elszámolás során a pályázati előírásokhoz alkalmazkodva a konzorcium a tervek szerint 2015. július 31-ig az összes költség 32,9 százalékáról kifizetési kérelmet nyújt be 19.727.950 Ft értékben. 3.1.5 Kockázatelemzés A projekt során megvalósított kockázatelemzés legfontosabb tényezői, lépései: • A kockázat azonosítása: a kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a projekt célkitűzéseinek megvalósítását veszélyeztető fő kockázatok. • A kockázat jellege: A projekt célkitűzéseinek megvalósítását veszélyeztető kockázatok jellegük szerint lehetnek külső illetve belső kockázatok. A külső kockázatok a projektet tervező illetve végrehajtó munkatársak hatáskörén kívül álló okból lépnek fel. A belső kockázatok a projekt a végrehajtása során a végrehajtótól függenek. • A kockázat mértéke: o a kismértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje kicsi, vagy amelynek kicsi a valószínűsége közepes horderővel, vagy amelynek közepes a valószínűsége kis horderővel;

29

a közepes mértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje közepes, vagy amelynek nagy a valószínűsége kis horderővel, vagy amelynek kicsi a valószínűsége nagy horderővel; o a nagymértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje nagy, vagy amelynek nagy a valószínűsége közepes horderővel, vagy amelynek közepes a valószínűsége nagy horderővel. Kockázatelemzés lépései: a kockázati tényezők felismerése, egymásra és a folyamat kimenetelére vonatkozó hatásaik becslése, a hatások kiértékelése. Kockázatkezelés módszere: a kezelési eljárások megtervezése, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, a kezelési terv végrehajtása, a végrehajtás eredményességének nyomon követése. o

• •

A kockázatkezelés kommunikációja: a kockázatok kommunikációjakor a legfontosabb, hogy előre fel legyünk készülve a helyzetre. Ezt egy megfelelő válságkommunikációs terv alapján lehet megtenni. Az ebben lefektetett elvek szerint válság, krízis esetén a megoldás megkeresésével egy időben foglakozunk a kommunikációval, amelynek során a sajtóval nyílt, és őszinte kapcsolatot alakítunk ki, hogy információért hozzánk forduljanak. Ezen túl kiválasztunk1-3 kulcsüzenetet, és minden fórumon ezt és csak ezt kommunikáljuk. A célcsoportokhoz való kommunikációt követően a válságkommunikációt le is zárjuk, azaz a válság elmúlásával erről is kommunikálunk. a., Pénzügyi kockázatok elemzése Pénzügyi szempontból komoly kockázatot jelent a projekt megvalósításában az útmutató szigorú elszámolásokra vonatkozó előírása. A szakmai tevékenységek zöme ráadásul a nyári időszakban nem vagy kevésbé eredményesen valósítható meg, így a projekt szigorú és folyamatosan kontrollált szakmai és pénzügyi ütemezéssel kell, hogy megvalósuljon. A beruházás kockázatát csökkenti, hogy a beszerzett termékek többsége szolgáltatás és bér jellegű, így árfolyamkockázattal kevésbé rendelkeznek. A projektvégrehajtás pénzügyi erőforrásai rendelkezésre állnak a projekt teljes időtartama alatt, amelyet a projekt cash flow is alátámaszt.. A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi források időbeni eltolódása) mellett is megvalósul, mivel a fejlesztés mellett az intézmény erősen elkötelezett. Pénzügyi-gazdasági szempontú kockázatok Kockázat

Valószínűsége

Hatása

Kezelése

Projekttevékenységek csúszása az ütemtervhez képest

Közepes

Magas

Minőségbiztosítás, folyamatszabályozás, monitoring.

Kisebb mértékű a kapott állami támogatás elnyerése

Alacsony

Közepes

Cash-flow és likviditási zavarok a fejlesztés megvalósítása folyamán

Alacsony

Magas

Megfelelő pénzügyi tervezés, elszámolások rendszeres benyújtása

A projekt pénzügyi ütemezésének csúszása

Közepes

Magas

Pontos ütemezéssel, tervezéssel, szerződésnek való megfeleléssel, elszámolások megfelelő

A projekt rendelkezésre megfelelően.

folyamatos

áttervezése a álló forrásoknak

30

benyújtásával csökkenthető.

b.,

a

kockázat

Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok

Kockázat

Valószínűsége

Hatása

Kezelése

Szakmai szempontú kockázatok A projekt tevékenységének összetétele nem a pályázati kiírásnak megfelelő.

Alacsony

Magas

A projekt tevékenységének összetétele nem az igényeknek megfelelő.

Alacsony

Magas

A célcsoport tagjai alacsony aktivitást mutatnak az egyes projekttevékenységekben.

Alacsony

Magas

Alacsony oktatói, kutatói részvétel az egyes projekttevékenységekben.

Közepes

Magas

A megrendelt szolgáltatások minősége nem megfelelő

Alacsony

Közepes

A pályázat tervezése során az tervezett szolgáltatások és fejlesztések összeállítása szigorúan a kiírás feltételeinek megfelelően történik. Körültekintő tervezés, az igények felmérése, a korábbi tapasztalatok összegyűjtése. A projektelemek igényeknek megfelelő kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, esetenként beavatkozás. Élénk kommunikáció a projektről, annak eredményeiről a célcsoport felé. A projektelemek igényeknek megfelelő kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, esetenként beavatkozás. Élénk kommunikáció a projektről, annak céljairól, folyamatos motiválás. Szállítók körültekintő kiválasztása, elvárt eredmények pontos definiálása

Jogi szempontú kockázatok Jogszabályi előírások változása.

Közepes

Közepes

Egyeztetések a fenntartókkal, regionális és országos döntéshozókkal, az érintett szaktárcákkal.

A meghirdetett közbeszerzési eljárások

Közepes

Közepes

Kiküszöbölésére a projektjavaslat

31

során a pályázótól függetlenül csúszás lép fel. A megadott határidőre a szerződések nem kerülnek aláírása.

ütemezésében időtartalék lett beépítve.

Alacsony

Közepes

A tevékenységek körültekintő ütemezése.

Intézményi kockázatok A Főiskolának nem állnak rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök a tevékenységek elvégzésére

Alacsony

Magas

Projektmenedzsment színvonala nem megfelelő

Alacsony

Magas

Szakmai vezetés színvonala, a tevékenységek koordinációja nem megfelelő

Alacsony

Magas

Megfelelő szakértői háttér hiánya

Alacsony

Magas

Megfelelő pénzügyi tervezés, folyamatos kommunikáció az intézmény vezetése valamint a projekt szakmai és pénzügyi vezetése között. A projektvezető feladatainak megvalósításához tapasztalattal rendelkező projektvezető alkalmazását biztosítjuk, szakmai tapasztalatai a kiírásnak és projekt elvárásainak megfelelnek. Kellő tapasztalattal rendelkező szakmai vezető kiválasztása, a feladatkörök körültekintő meghatározása. A szakértők kiválasztása során kiemelt szempont a megfelelő referenciák rendelkezésre állása, a hasonló projektekben végzett tevékenységek köre és a szakmai tapasztalat. A projekttervezés során a szakértői háttér vizsgálata is megtörtént.

Társadalmi kockázatok Szakmapolitikai környezet változása. Gazdasági környezet változása.

Közepes

Közepes

Alacsony

Közepes

Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel. Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel.

32

3.1.6 Fenntartás A fejlesztés eredményeként létrejövő „projekttermékeket” a Főiskola hosszú távon fenn kívánja tartani. A szaktanszéki kutatóhelyek hosszútávon bázisául fognak szolgálni az egyre intenzívebbé váló kutatási szolgáltatásoknak. A karrierkép-kutatás meghonosításával mind tisztább képet kaphatunk a leendő hallgatók preferenciáiról, ami hosszú távon segíti a képzési profiltisztítást, ezáltal a képzés hatékonyságának növekedését. A különböző, a tudományos élet népszerűsítését, a főiskolai kötődést elősegítő programok, szolgáltatások (karriernap, egészségnap, ismeretterjesztő programok, TAKK-kártya, Valéta bál) a intézmény iránti elköteleződés növelésével hozzájárulnak ahhoz, hogy mind többen váljanak a szervezet oktatóivá, kutatóivá. Ezért ezek fenntartása elemi érdek. A gólyatábori tehetségkutató, a szakkollégiumi toborzók lehetővé teszik a legtehetségesebbek idejekorán történő azonosítását, így kellő időben lehet elindítani a tudományos életpálya felé vezető úton az arra fogékonyakat. A versenyek, az extrakurrikuláris programok, a szakkollégiumi szolgáltatások kialakítása, a tudományos diákköri munka intenzivitásának növelése, a konferenciákon előadások lehetőségének biztosítása, mind hozzájárul a szellemi kapacitások kibontakozásához, a megfelelő készségek, képességek elsajátításához, ami megalapozza a megfelelő minőségű kutatói utánpótlás kialakulását. Ezek fenntartása így csakugyan intézményi érdek. A publikálási lehetőségek biztosítását az intézmény a későbbiekben pályázati formában kívánja biztosítani. A tervezett eredményei a fenntartási szakaszban a Főiskolán meglévő szervezeti egységekhez kötődnek majd, azok fogják működtetni, fenntartani, szükség szerint fejlesztetni. A fenntartásban a menedzseri feladatokat a mindenkori intézményvezető, vagy az általa meghatalmazott, megbízott személy, szervezet látja el. Az előkészítés, kivitelezés és a további működés, fenntartás is koordinációs szinten ide fog tartozni. A projekt pénzügyi fenntartása az intézmény költségvetéséből biztosítható, a projektelemek a jövőben költségvetési szempontból is fenntarthatóak. A projektelemek megvalósításával az olyan kutatási bázis és kutatói utánpótlás-rendszer alakul ki, melyek hosszú távon is fenntartható társadalmi hatásokat indukálnak. A projekt eredményeként növelhető a főiskola kutatási aktivitása, a kutatói bázis, szélesedik a kutatói utánpótlás, a gazdasági igények hatékonyabb kielégítésére nyílik lehetőség, ami hozzájárul Szolnok, a megye és az ország gazdasági versenyképességének javulásához. A fentiek alapján a projekt hatással bír a térségben élők életszínvonalának javítására, a lakosság jövedelmi és elégedettségi szintjének növelésére, így a hosszú távú társadalmi fenntarthatóság biztosított.

33

3.2

RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV

3.2.1 Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése A projekt előkészítésének és megvalósításának részletes feladatait az alábbi ütemezés tartalmazza.

Időszakoktámogatható tevékenységek

Projekt előkészítés költségei

Terv (ft-ban) 2015. I. félév 2015. II. félév Összesen

Projekt szakmai Projekt megvalósításával menedzsment összefüggő költségei költségek Terv (ft-ban)

Terv (ft-ban)

Célcsoport számára biztosított támogatások

Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások

Terv (ft-ban)

Terv (ft-ban)

Egyéb szolgáltatások

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

Összesen

Terv (ft-ban)

Terv (ft-ban)

Terv (ft-ban)

2 387 600 Ft

1 790 700 Ft

6 305 550 Ft

820 000 Ft

6 208 300 Ft

1 135 800 Ft

1 080 000 Ft

19 727 950 Ft

- Ft

2 984 500 Ft

15 383 510 Ft

3 780 000 Ft

14 291 700 Ft

1 943 000 Ft

1 800 000 Ft

40 182 710 Ft

2 387 600 Ft

4 775 200 Ft

21 689 060 Ft

4 600 000 Ft

20 500 000 Ft

3 078 800 Ft

2 880 000 Ft

59 910 660 Ft

34

4 4.1

PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA

4.1.1 A projektgazda bemutatása A Szolnoki Főiskola Magyarország állami felsőoktatási intézménye, mely szakmailag önálló, autonómiával, önkormányzattal rendelkező jogi személy. A Szolnoki Főiskola önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A Szolnoki Főiskola gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A létrehozásáról rendelkező jogszabály: a felsőoktatásról szóló 1993. LXXX. Törvény. A fenntartói irányítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja. A Főiskola mintegy 1000 hallgatójával nem csak a település, de a térség legnagyobb felsőoktatási intézménye is. Önálló főiskolaként 1993 óta létezik, hivatalos nevét 2000 óta viseli. Az intézmény három tudományterületen képez hallgatókat: agrár és műszaki területen 50 éves, közgazdasági területen 30 éves hagyományokkal rendelkezik. Ma a Szolnoki Főiskola hallgatói 6 főiskolai alapszak és 10 felsőoktatási szakképzés és 16 szakirányú továbbképzés kínálatából választhatnak. A Főiskola alapvető célja, hogy hallgatóit modern, versenyképes, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő tudással vértezze fel, és, hogy diákjai a diploma megszerzése után belföldi és külföldi munkahelyeken egyaránt megállják helyüket. A külső környezet változásából eredő kihívásoknak megfelelően a Szolnoki Főiskola az utóbbi években a teljes körű belső és külső megújulás útjára lépett. Céljai elérését segítik létesítményei: az európai színvonalú, 6 éve birtokba vett Campus, a felújított kollégium, továbbá a minden igényt kielégítő könyvtári és informatikai szolgáltatások, valamint a gyakorlatias és a gazdasági életben is elismert oktatói testület. A Főiskola további erőssége vidéki, családias, hallgatóközpontú stílusa/jellege, melyből mind a hallgatók, mind a dolgozók sok erőt meríthetnek, rengeteg közvetlen visszacsatolást nyerhetnek, ami rövid, közép- és hosszútávon is egyaránt sikeresen formálja a hallgatók és a Főiskola jövőképét. A Szolnoki Főiskola sikeresen ismerte fel az Európai Unió és a globalizáció által nyújtott lehetőségeket. Az intézmény kapcsolatokat épített ki szerte Európában és Ázsiában, ezáltal hallgatói próbára tehetik magukat nemzetközi körülmények között is, és tapasztalattal, tudással és élményekkel gazdagon térhetnek haza, válhatnak szakmájuk nemzetközileg elismert művelőjévé. A Szolnoki Főiskola 1993-ban vált önállóvá két korábbi tagozat bázisán. 2006-ban alakult ki a jelenlegi forma, amikor a Tessedik Sámuel Főiskolából kivált a Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és csatlakozott a Szolnoki Főiskolához. „A gazdaság főiskolája” számos támogatóra talált, hallgatói vonzó, a gazdasági életben keresett szakmák, a műszaki- és az agrárterületen betöltetlen munkakörök kompetenciáinak elsajátítása között választhattak. A hallgatói létszám a megalakulástól számított tíz év alatt csaknem megtízszereződött. A demográfiai trend a jelentkezések számára nyilvánvalóan kihat, azonban ez a szám ma is meghaladja a négyezer főt. Főiskola a Régióért, Régió a Főiskoláért. A Szolnoki Főiskola az Észak-alföldi régióban más intézményekkel nem helyettesíthető szerepkört tölt be, és feladatokat lát el. A Közép-alföld az Észak-alföldi régió önálló gazdaságföldrajzi egységként kezelendő térsége, amelyben a többszörösen hátrányos helyzetű települések jövedelemteremtő és foglalkoztató 35

képessége, a lakosság szociális helyzete hosszabb távon és sajátos módszerekkel kezelhető problémát jelent. A térség felzárkóztatása, a vidék kistérségekre szabott komplex fejlesztése útján valósítható meg. A Szolnoki Főiskola tudatosan felvállalja ezt a szerepkört, amely több irányban túlnyúlik a megye területén, magában foglalja Békés, Heves és Hajdú-Bihar megye szorosan kapcsolódó, az Alföldhöz tartozó területeit is. A Szolnoki Főiskola komoly erősségei: piacképes szakjai, erős gyakorlatközpontú oktatása, kiváló idegen nyelvű képzése, a vidék fejlődése iránt elkötelezett és jól felkészült oktatói állománya, és kreativitása. Az elmúlt években a felsőoktatás komoly kihívások előtt állt és áll ma is. Ezek között meghatározó a teljes felsőoktatási rendszer átalakítása, illetve a hallgatói létszám csökkenése. Éppen ezért az intézményi stratégiába új elem került, amely a térségfejlesztő felsőoktatási intézményi szerepkör megvalósításában foglalható össze. A főiskola keretei között megvalósuló ökotechnológiai és megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztésekkel iránymutató lépéseket tettünk az integrált térségfejlesztési modell elterjesztésében. Mezőtúron az Ökológiai Fejlesztő Központban biogáz üzemet építünk, fokozatosan kialakítva a kapcsolódó input és output termékvonalakat. Az ehhez kapcsolódó képzések fejlesztése stratégiánk egyik fő irányát jelenti. Az intézmény széleskörű társadalmi és szakmai beágyazottsággal rendelkezik. Működési és beiskolázási térségéhez 41 regionális, szakmai területeihez több mint 50 együttműködési megállapodás kapcsolja. Nemzetköziesedési programjának megvalósulását kínai, vietnámi, indiai, török, egyiptomi stb. partnerekkel kötött, mintegy 20 együttműködés szolgálja. A turizmus területén végzett oktató-fejlesztő tevékenységével szerzett jó hírneve alapján Vietnámban és Egyiptomban ilyen irányú képzést folytató intézmény létrehozásában történő közreműködésre kérték fel. Intézményünkben mintegy 10 fő külföldi hallgató tanul. A főiskola munkaerőpiac szereplőivel kialakított és ápolt kapcsolatai széleskörűek. A hallgatóinak szervezett gyakorlati képzésében több mint száz vállalkozás működik közre gyakorlóhelyként. Szükség van azonban a kapcsolatok hagyományos irányokon túlmutató bővítésére. A Főiskola több ágazatba tartozó társas és egyéni vállalkozás valamint kistérség partnerének tekinthető. A vállalkozások tevékenységi körei közül kiemelendő a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem valamint az agrárgazdálkodás. A gazdasági szereplőkkel, valamint szakmai-érdekvédelmi szervezeteikkel nem elég a közvetlen kapcsolatok ápolása és fejlesztése, hanem konkrét foglalkoztatás-szakmai szempontú, tartalmi együttműködés kell a Főiskola képzési palettájának korszerűsítéséhez, a munkáltatók által elvárt kompetenciáknak a tantárgyi programokba történő beépítéséhez, a gyakorlati képzés erősítéséhez. A Szolnoki Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Partnereink között találhatók többek között angol, német, francia, portugál, görög, litván, lengyel, belga és finn főiskolák és egyetemek. Az együttműködés számos területre terjed ki, többek között hallgató- és oktatócserére, kutatásra, képzési programfejlesztésre, nemzetközi szervezetekben és az európai oktatáspolitikában való részvételre, közös programokra. Az intézmény tagja két jelentős nemzetközi szervezetnek, az Eurashe-nek (Európai Főiskolák Szövetsége), illetve a Businet-nek. Az Eurashe egyike annak a négy európai szervezetnek, amely az Európai Bizottság mellett az európai felsőoktatás integrálásában részt vesz – s tagságán keresztül a Szolnoki Főiskola is. A Businet az európai üzleti főiskolák szövetsége, (85 európai üzleti főiskolával tesz lehetővé kapcsolatot), s célja a tagok közötti együttműködés segítése – többek között a hallgatói mobilitás és közös programok ösztönzése. Az intézmény által megvalósított tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységek, programok komplexitása, a közvetlen célcsoport elérésében és tehetséggondozásában, 36

mentorálásában elért eredményei: a Főiskola komplex tehetséggondozást kínál szakkollégiumi hallgatóinak. A speciális és a kutatómunkához kapacsolódó készségek és tudás fejlesztése mellett hangsúlyt fektet a hallgatók lelki egészségének megőrzésére, illetve elhelyezkedési esélyeik növelésére is. A TÁMOP-4.1.1-08 és a TÁMOP-4.1.1/A pályázatokban fejlesztettük ki a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásainkat, a fejlesztések során igyekeztünk a felsőoktatási törvénynek megfelelően a tanulmányi és életviteli, az életmód, a karrier, valamint a mentálhigiénés életvezetési tanácsadást fejleszteni. 2010ben az egyes programokon kb. 2000 hallgató vett részt, 2011-ben hasonló eredményeket értünk el. A projekt megvalósításáért és üzemeltetéséért felelős szervezeti egység A projektet a Szolnoki Főiskola önállóan valósítja meg, abban az alábbi szervezeti egységei érintettek. Tehetséggondozási, Alumni és Karriertanácsadási Központ A Tehetséggondozási, Alumni és Karriertanácsadási Központ (TAKK) a hallgatói léthez kapcsolódó tanácsadó, segítő és szolgáltató tevékenységeivel segíti elő a főiskola hallgatóinak beilleszkedését és előrehaladását a tanulmányaik idején, továbbá tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat is ellát. A TAKK küldetése, célja, hogy a főiskola hallgatóit, mint „kulcsügyfeleket” szolgálja azáltal, hogy a tehetséggondozás, a tanácsadás, a pályakövetés és a külső kapcsolatok építése területén hozzájárul céljaik megvalósításához, valamint az oktatáson kívüli szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez. A hallgatóknak nyújtott tanácsadások, fejlesztő programok szervezése mellett a Központtal kapcsolatban lévő vállalatoknak is támogatást nyújt a számukra legideálisabb munkatárs megtalálásában. Ezen célok megvalósítása érdekében az alábbi szolgáltatások érhetőek el a hallgatók, öregdiákok, céges partnerek számára: Tehetséggondozás • a Szolnoki Főiskola a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács REGIONÁLIS hatókörű, AKKREDITÁLT KIVÁLÓ Tehetségpontja • Bethlen István Szakkollégium és Osztojkán Béla Roma Szakkollégium működtetése • Tudományos Diákkör és hallgatói demonstrátori rendszer működtetése Alumni és DPR szolgáltatások • Kapcsolattartás öregdiákokkal, állásajánlatok közvetítése feléjük • Diplomás Pályakövetési Rendszer kezelése • Hallgatói motivációs felmérések lebonyolítása Karrierépítő szolgáltatások • Közvetítés a hallgatók és a leendő munkáltató között (állásajánlatok, gyakorlati lehetőségek, diákmunkák hirdetése) • Karrier Napok, Állásbörzék szervezése • Karrier kiadványok, segítő könyvek, promóciós füzetek elérhetővé tétele a TAKK-ban 37

• • •

Egyéni karrier tanácsadás, álláskeresési technikák megismertetése Segítségnyújtás önéletrajz, motivációs levél és kísérőlevél megfogalmazásában Fejlesztő tréningek szervezése, pl. álláskeresési technikák, állásinterjúra felkészítő tréning

Mentálhigiénés programok szervezése • Fejlesztő tréningek szervezése, pl. önismeret fejlesztés • Folyamatos pszichológiai konzultáció, mentális segítségnyújtás közreműködésével • Egészségnap szervezése

szakember

A Központ ezen kívül szerepet vállal a szolnoki kulturális programok, a különböző céges felhívások és a hallgatóknak szóló pályázati lehetőségek felkutatásában, közvetítésében. A Központ megbízott vezetője Horváth Marianna. Tudományos diákkör Az intézményi tehetségfejlesztés részeként a Tudományos Diákköri tevékenység a hallgató-tanár műhelymunka megteremtésével biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy hallgatóink tudományos-kutatói tevékenységet folytassanak. A tevékenység célja, hogy a hallgatókban megerősödjenek a legalapvetőbb kutatási tulajdonságok: a kitartó munka iránti igény, a tudomány és a szellemi értékek iránti tisztelet és alázat, mások szakmai tevékenységének megismerése és elfogadása. A hallgatók Tudományos Diákköri Konferenciák keretében mutatják be kutatómunkájuk eredményét, így megtanulnak saját szellemi tevékenységük mellett érvelni, valamint megismerkednek társaik tudományos eredményeivel is. Amellett, hogy a résztvevő hallgatók egy lelkes és összetartó csapat részévé válnak, az itt megszerzett ismereteiket kiválóan tudják hasznosítani tanulmányaik, majd később munkájuk során. Bethlen István Szakkollégium A Bethlen István Szakkollégiumot 2010. tavaszán alapította a Szolnoki Főiskola. A szakkollégiumi rendszer kialakításának célja a tehetséges tanulók patronálása, fejlesztése. Az itt elsajátított tudás, készségek, képességek versenyelőnyt jelentenek majd a hallgatók számára, amikor a munkaerőpiacra kívánnak lépni. A szakkollégium számos lehetőséget biztosít az érdeklődő hallgató számára, hiszen tankönyvből el nem sajátítható tudásra tehetnek szert, olyan kapcsolatrendszert birtokolhatnak, mellyel könnyebb a tanulás is. A hallgatók több tudományterülethez kapcsolódó kutatásokban, önképzésben vehetnek részt, melyek a következő szakbizottságok munkáihoz kapcsolódnak: • marketingmenedzsment, • pénzgazdálkodás, • térségmenedzsment, • értelmiségi kerekasztal. A szakkollégisták számára nyelvi és pszichológiai támogatás is biztosított. A kutatás és tanulás mellett fontos a közösségépítő programok szervezése, így a hasznos tudásszerzés mellett a kellemes időtöltésre is szánni kell időt.

38

A tudományos képzés tehetséggondozás keretében működő műhelyei illeszkednek a Főiskola irányítási rendszerébe, biztosítva ezen tevékenységek fenntarthatóságát, továbbfejlődését, közvetlen kapcsolódásuk a rektor személyéhez pedig kifejezi, hogy ezen műhelyek fejlesztése ténylegesen stratégiai fontosságú, kiemelt figyelmet és erőforrásokat igénylő feladatát jelenti az intézmény működtetésének.

A tehetséggondozás jelenlegi helyzete A tehetséggondozás rendszerének alappillérei a Főiskolán az alábbiak: • Tudományos Diákkör (TDK) • Szakkollégium • Tanszéki demonstrátori munka • A doktori képzés ösztönzése Tudományos Diákkör A Főiskolán 1996 óta működik Tudományos Diákkör, a nappali tagozatos hallgatók 1-2 %ának részvételével. A munka eredményeit az évente egyszer megrendezett intézményi konferencián mutatják be a hallgatók, a továbbjutók pedig a kétévenkénti OTDK konferencián. A TDK-tevékenység eredményessége az OTDK-kon intézményközi összehasonlításban jónak minősíthető. Az indított dolgozatok számához viszonyított díjazott hallgatók száma pl. a legmagasabbak között volt. A részvétel és eredményesség a tehetséggondozási tevékenységek által érintett intézetekből az alábbiak szerint alakult:

Összefoglaló a 2013-2014. tanév TDK tevékenységekről A fent nevezett tanévben a TDK tevékenység 3 fő területet ölelt fel, egyrészt az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciákat (ITDK), másrészt XX. MÉTE TDK konferenciát, harmadrészt pedig a XXXII. Országos Tudományos Diákköri (OTDK) konferenciára való pályamunkák felöltését. A 2013. évi őszi ITDK-n 21 hallgató 19 TDK dolgozata 3 szekcióban versenyzett egymással, amely a 2012. évi őszi ITDK-hoz képest a TDK pályamunkát író hallgatók száma 25%-kal, míg a dolgozatok száma tekintetében 30%-kal csökkent, addig a 2011. évi ITDK-hoz képest több mint 33%-os csökkenést jelent mindkét szempontból. 2006. februárja óta nem került megrendezésre tavaszi ITDK intézményünkben. Így hagyományteremtő jelleggel 2012. év tavaszán megrendeztük az ITDK-t tavasszal is. A 2014. évi tavaszi ITDK-n 20 hallgató 19 TDK dolgozattal 3 szekcióban versenyzett egymással, amely a 2013. évi tavaszi ITDK-hoz képest TDK pályamunkát író hallgatók és a dolgozatok száma tekintetében is 100%-os növekedést jelentett. Viszont 2012. tavaszi ITDK-n induló hallgatók és pályamunkák számához képest 20%-os csökkenést mutat. A 2013. évi őszi és 2014. tavaszi ITDK-n multidiszciplináris szekciót indítottunk, mivel a pályamunkák tudományterületileg elaprózottak voltak. Ez alól egyetlen kivétel a Kereskedelem és marketing szekció volt.

39

ITDK összesítés 2010. szeptemberétől 2014. júniusáig ITDK száma ITDK Hallgatók Pályamunkák időpontja száma száma XV. 2010. ősz 29 27 XVI 2011. ősz 33 32 XVII. 2012. tavasz 25 23 XVIII. 2012. ősz 28 28 IXX. 2013. tavasz 10 10 XX. 2013. ősz 21 19 XXI. 2014. tavasz 20 19 ITDK-n szakonként részt vett hallgatók (fő) Kereskedelem Turizmus és és marketing vendéglátás 2009. ősz 5 1 2010. ősz 11 7 2011. ősz 9 5 2012. 11 1 tavasz 2012. ősz 7 5 2013. 5 2 tavasz 2013. ősz 9 6 2014. 6 2 tavasz 2014. ősz 3 1 Összesen 66 30 OTDK- n szakonként részt vett hallgatók (fő) Kereskedelem Turizmus és és marketing vendéglátás 2009. 2 2 elért 3. hely eredmény különdíj 2011. 8 2 elért különdíj különdíj eredmény 2013. 6 3 elért 2. helyezés eredmény 3. helyezés különdíj Összesen 16 7 MÉTE- n szakonként részt vett hallgatók (fő) Kereskedelem Turizmus és és marketing vendéglátás 2012. 1 0 elért 2. helyezés eredmény 2014. 1 elért különdíj eredmény összesen 2 0

Szekciók száma 4 4 4 4 2 3 3

Nemzetközi gazdálkodás 0 2 4 3

Pénzügy és számvitel 7 1 7 3

3 3

1 0

3 1

2 1

1 20

2 24

Nemzetközi gazdálkodás 5 különdíj

Pénzügy és számvitel 1

5

3

2

1

12

5

Nemzetközi gazdálkodás 1

Pénzügy és számvitel 0

1

0 40

Szakkollégium A Bethlen István Szakkollégium megalapítása 4 hónapos előkészítő szakmai munka, a hallgatók, a HÖK és az oktatói kar bevonásával 2010. május 13-án megtörtént, a szakkollégium OKM általi Ftv. szerinti akkreditációja szintén megtörtént. A szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát (SzMSz) a főiskola szenátusa elfogadta. Az SzMSz preambulumában rögzítettek szerint „A Szakkollégium célja, hogy segítse a Főiskolán az értelmiségi képzés alapját képező gondolkodás, oktatás fejlesztését, a szakkollégiumi kultúra és mozgalom hagyományainak ápolásával nyitott, innovatív, demokratikus és autonóm gondolkodásra kész, tehetséges fiatalok hatékony, versenyképes szakemberré válását.” A kutatócsoportok és a tanszéki TDK kutatás vezetésére alkalmas oktatók toborzása, kijelölése a szakkollégium szakbizottságainak felállítása után megkezdődött. A kiválasztási folyamatot az Intézményi Tehetséggondozási Felelős koordinálja a tanszékvezetők, valamint a szakkollégium munkájáért felelős szakmai vezető és a TDK tevékenységért felelős szakmai vezető közreműködésével. A szakkollégium keretében javasolt kutatási témák és a kutatások vezetői kijelölésre kerültek, az alábbiak szerint.

Kalmárné Rimóczi gazdasági Csilla szakoktató

Üzletválasztás problematikája az élelmiszer orientált kiskereskedelemben Utazási döntéseket befolyásoló belső tényezők vizsgálata a hazai turisztikai szolgáltatások piacán

Horváth Pál

Tiszaug és környéke környezeti szempontú fenntartható turisztikai fejlesztése

Földi Katalin

főiskolai tanársegéd

főiskolai tanársegéd

Csabainé Szentesi gazdasági Ibolya szakoktató

Libor Józsefné dr. főiskolai docens Horváthné Kökény Annamária főiskolai tanársegéd Bakos Róbertné gazdasági tanár dr. Bischof Zsolt főiskolai adjunktus

Vertikális integráció szerepe a mezőgazdasági vállalatok versenyképességének növelésében Szentpétervári paradoxon vizsgálata és az eredmények portfóliókban való alkalmazhatósága Megtakarítások fontossága a háztartások életében a jelenlegi gazdasági helyzetben

Pólya Éva

főiskolai tanársegéd

A HORECA szektor keresleti kínálati változása Gazdasági növekedés a CEB-államokban marketing tudományterület

Szűcs Róbert

főiskolai tanársegéd

marketing tudományterület

Horváth Marianna főiskolai tanársegéd

Hálózati kapcsolatok láncokban

vizsgálata

az

ellátási

41

Tanszéki demonstrátori munka Az egyes tanszékeken a demonstrátorok változó mértékben végeznek szakmai munkát, esetenként feladataikban az adminisztratív feladatok is megjelennek. A rendszer 2003 óta működik a főiskolán, a demonstrátorokat – tanszékenként 1-3 hallgatót – a HÖK választja ki, tanulmányi eredményük alapján. A tanszékek többsége demonstrátoraikat igyekszik végzés után is a tanszékhez kötni.

A kollégák beiskolázása PhD programokra és előrehaladásuk nyomon-követése A főiskolán doktori iskola nem működik (mesterképzés hiányában nem is működhet). A Főiskola jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy segítse a főiskola oktatóinak doktori képzésben való részvételét. Ennek fő eszköze jelenleg a költségtérítés 100%-os mértékű megtérítése, tanulmányi szerződés alapján. Átlagosan az oktatók mintegy harmada vesz részt doktori képzésben, további harmaduk minősített oktató. Bár a Ftv. előírása – amely oktatói munkakörökben megköveteli a tudományos fokozattal való rendelkezést vagy a doktor-jelölti státuszt – komoly ösztönzőként hat a fokozat megszerzésére, további feladatként jelentkezik a Főiskolán a doktori képzésekre való beiskolázás összekapcsolása a Főiskola tudományos kutatási stratégiájának céljaival valamint a konkrét K+F együttműködésekkel. A tehetséggondozási rendszer kiépülésével a szakkollégiumi munka és a TDK témavezetés kötelező feladatként kerül kijelölésre a doktoranduszok számára. A tehetséggondozás egyéb eszközei •

•

• •

•

Proszeminárium, minden első éves részvételével. A proszeminárium felkészíti a hallgatót a tudományos munkákban való részvételre, segíti rendszerező és prezentációs készségeik fejlődését és bevezeti őket a projektmenedzsment alapjaiba is. A proszemináriumon való részvétel kapcsán kiválaszthatóak a tehetséggondozás rendszerébe kerülő hallgatók. Economica tudományos folyóirat – a Főiskola által megjelentetett, lektorált folyóirat nyújt lehetőséget arra, hogy abban az eredményes TDK dolgozatok, doktori témák megjelenjenek. Hallgatói és alumni mentorrendszer Esélyegyenlőségi programok o „Go-Card” hallgatói önmenedzselő program  A 2005/2006-os tanévtől működő program lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy az általuk kiválasztott, számukra nehézséget jelentő tárgyakból többlet-óraszámot kapjanak, a mélyebb tudás illetve a sikeres vizsgázás érdekében, ezzel csökkentve a hallgatói lemorzsolódást. o Fogyatékkal élők számára akadálymentesítés  A Főiskola épületének fizikai akadálymentesítettsége teljeskörű, a könyvtár pedig a látás- és hallássérült valamint autista használók számára is használható infrastruktúrával rendelkezik. Karrier-tanácsadás

42

4.1.2 A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása Az alábbi táblázat összefoglalja a projektben részt vevő személyek munkatapasztalatát, képzettségét és szervezetnél eltöltött idejüket. (A részletes önéletrajzok a pályázat mellékleteit képezik) Név

Munkatapasztalat (év)

Dr Túróczi Imre

34

Dr. Kóródi Márta

33

Dr. Lakatos Vilmos

22

Dr. Máté Zoltán

21

Dr. Czifra György

30

Dr. Herbály Katalin

31

Dr. Éva

11

Pólya

Hegedűsné Szabó Erzsébet

30

Képzettség Üzemgazdász Okleveles közgazda Doktorandusz képzés, Ph.D fokozat megszerzése Európai Unió szakos szakközgazdász Távoktatási tananyagszerkesztő Vendéglátóipari üzemgazdász Vendéglátóipari gazdasági szaktanár Okleveles üzleti gazdálkodástani közgazdász tanár Európai Unió regionális és agrárpolitikai szakértő MBA de l’ESA” Politique Agricole et Rurale Européenne és PhD Gazdálkodás szervezéstudományok okleveles agrármérnök, mérlegképes könyvelő, felsőfokú vadászat vadgazdálkodás Közgazdasági-tudomány kandidátusa Okleveles közgazdász Külkereskedelmi üzemgazdász Egyetemi doktori fokozat PhD Gazdálkodás és szervezéstudományok gépészmérnök, hajógyártó szakmérnök Ph.D gépészet mezőgazdasági gépész üzemmérnök, mérnök közgazdász, Ph.D agrár közgazdaságtudományok sportoktató (úszás) Gazdasági agrármérnök PhD közgazdasági érettségi

Szervezetnél eltöltött idő (év)

26

18

11

13

3

31

11 30

43

Dr. Szabó Attila Péter

14

Dr. Molnár Edina

15

Dr. Stefan Mommertz

16

Horváth Marianna

9

KádárCsomor Judit

7

Dr. Földi Kata

12

Gedei Vera

13

Pintérné Csomor Eszter

25

Tóth-Fodor Krisztina

10

Ökológiai ágazatú biológus Környezettudományok doktora (Ph.D.) pszichológus Távoktatási tananyagfejlesztő PhD fokozat Egyetemi diploma - Magister Artium (M.A.)/PhD (Dr. phil.) (Angol irodalom, német irodalom, filozófia) főiskola/ közgazdász kereskedelmi szakon egyetemi/okleveles közgazda szociológus, nemzetközi gazdálkodás abszolutórium okleveles közgazdász, jogi szakoklevél abszolutórium Ph.D Közgazdaságtudományok mezőgazdasági mérnök okleveles közgazdász számvitel szakirányon, államháztartási mérlegképes könyvelő Szociálpedagógus (szabadidő-szervezés szakiránnyal), Sonderpedagógus, "A munka világa” távoktatásban történő továbbképzés

5

15

11

9

1,5

11 9 5

2

A projekt támogatás felhasználását követő megvalósítók már a projekt megvalósításának fázisában, a támogatás közvetlen felhasználásában is jelentős szerepet kapnak. A támogatás felhasználásának időszakában – a források gördülékeny és szakszerű felhasználásának elősegítése érdekében – a feladatellátást a Gazdasági Főigazgatóhelyettes kiemelten ellenőrzi, a Főiskola hatályos pénzügyi szabályzatának megfelelően. A projekt menedzsereként Tóth-Fodor Krisztina kerül kijelölésre, aki hatékony befolyással bír a Főiskola összes, a projektben érintett egységére, míg a projekt lebonyolítását követő működtetésben kulcsszerepet játszó kollégák a projekt szakmai vezetésébe kerülnek. Főiskolai TDT elnök: Dr. Földi Kata – a projekt szakmai vezetője Főiskolai docens, Kereskedelmi és Marketing Tanszék. Feladata - előadások és szemináriumok vezetése mellett - a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének koordinálása, intézményi Tudományos Diákköri Konferenciák szervezése valamint nemzetközi hallgatói programokban való részvétel szervezése, koordinálása, szakmai felkészítése és versenyek, intézményi rendezvények szervezése. Számos TÁMOP pályázat megvalósításában részt vett, a vonatkozó információkat a csatolt önéletrajza részletesen tartalmazza. 44

2005-2013 között doktori képzésben (PhD) vett részt Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális gazdaságtan és politika Doktori Iskolájában. Bethlen István Szakkollégium Elnök: Dr. Kovács Árpád Dr. Kovács Árpád a közgazdaságtan nemzetközileg is elismert szakértője, elsődleges szakterülete a közvagyon kezelésének kérdései és a pénzügyi ellenőrzési rendszerek. A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense. Több könyv szerzője, társzerzője, fejezetírója, szerkesztője, a szakmai pályához kapcsolódóan mintegy kétszáz szakcikkét közöltek a szakfolyóiratok. Számos hazai egyetem rendes, címzetes illetve magántanára, (a Szolnoki Főiskola mellett pl. a BME, a SZIE, a BGF, a NYME, a Rendőrtiszti Főiskola), a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar doktori és habilitációs bizottságának tagja. A Magyar Köztársaság Állami Számvevőszékének elnöke 1997 és 2009 között folyamatosan, jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Szakmai és közéleti munkássága és elismertsége széles körű, ezt számos magas szintű elismerés (Magyary Zoltán érem, Közgazdász Nagydíj és az Országgyűlés Aranyérme) is bizonyítja. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa. Titkár: Horváth Marianna – a projektben Szakkollégiumi alprojekt vezető Főiskolai tanársegéd, főiskolai diplomáját a Szolnoki Főiskolán, kereskedelmi szakon szerezte, majd okleveles közgazda (egyetemi) diplomát szerzett a Miskolci Egyetemen. Oktat és szakdolgozati konzulensként dolgozik a Főiskolán. A szakmai csoportok vezetői: Térségmenedzsment: Dr. Kóródi Márta Főiskolai docens, szakfelelős, a Turizmus-vendéglátás tanszék tanszékvezetője. Doktori címet (PhD) 2006-ban szerzett, gazdálkodás és szervezéstudományok témában a Szent István Egyetem Gazdálkodás és szervezés Doktori Iskola keretében (A vidéki turizmus fejlesztési lehetőségei a magyarországi kistérségekben). 2001-ben MBA végzettséget szerzett Franciaországban (FESIA ESA” Politique Agricole et Rurale Européenne), az Európa tanulmányok, vidékfejlesztés, vidéki turizmus fejlesztése szakterületen. Az Európai Unió regionális és agrárpolitikájának szakértője. Marketingmenedzsment: Dr. Pénzes Ibolya A Főiskola akkreditációs igazgatója, tanszékvezető, oktató. Doktori címet (PhD Gazdálkodás és szervezéstudományok) a Szent István Egyetem Gazdálkodás és szervezéstudományi Doktori Iskola keretében szerzett, szakterülete a marketing, marketingkutatás, marketing tervezés. Pénzgazdálkodás: Dr. Mrena István Főiskolai docens, 2007-től óraadóként oktat illetve vesz részt kutatások irányításában. Okleveles közgazda; okleveles pénz- és hitelügyi szakközgazdász, egyetemi doktori címét pénzügygazdaságtanból szerezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem; Közgazdasági Továbbképző Intézetében.

45

Értelmiségi Kerekasztal: Prof. Dr. Hima Gabriella Főiskolai Docens, a Társadalomtudományi Tanszék munkatársa. Széles körű és többirányú képzettséggel rendelkező szakember. Diplomát szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (középiskolai tanárként: Filozófia, esztétika, tudomány és technika elmélete és története, történelem) majd Európai Unió szakközgazdász és Európai Unió szakértőként a Szolnoki Főiskola Európai Unió szakirányú másoddiplomás felnőttképzésének keretében. Pénzügy szakos közgazdász doktor (PhD), doktori fokozatát a Nyugat Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskola, Pénzügyi Alprogramja keretében szerezte meg. Pszichológiai támogató csoport: Dr. Molnár Edina Főiskolai adjunktus. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szakon szerezte, doktori fokozatát a (PhD) a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Kommunikáció Doktori Program keretében védte meg 2010. május 21.-én, társadalmi kommunikáció és pszichológia témában. Magyar és angol nyelven oktat. 2006. júniusig a Szolnoki Főiskola Társadalomtudományi Tanszékének tanszéki koordinátora, a Kreditátviteli bizottság tagja, az általános értelmiségi képző tantárgyak felelőse és a Tudományos Diákköri Tanács titkára. Nyelvi támogató csoport: Dr. Stefan Mommertz Főiskolai docens, az Idegennyelvi Tanszék vezetője. Diplomáját (M.A.) és Angol Irodalomból szerzett doktori fokozatát (PhD) a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetemen szerezte. 4.1.3 A projektgazdának és partnereinek tapasztalatának bemutatása

a

projekthez

kapcsolódó

A Szolnoki Főiskola folyamatosan valósít meg projekteket, fejlesztéseket és széleskörű tapasztalattal rendelkezik európai uniós támogatásból megvalósuló projektek menedzselése terén. Új Széchenyi Terv forrásból megvalósult projektjei az alábbiak: (a folyamatban levő, adminisztratív zárásra váró pályázatokat a táblázat nem tartalmazza) Projekt azonosító és megnevezése: Támogatási Megítélt döntés támogatás dátuma: (HUF): KEOP 4.4.0/11 Megújuló energia alapú 2012.06.28 99 428 300 villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenegia-, valamint biometán-termelés KEOP 4.2.0/A/11 Helyi hő és hűtési igény kielégítése 2011.08.16 28 537 500 megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/B/11 Helyi hő és hűtési igény kielégítése 2012.02.14 189 525 081 megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/K/14 Fotovoltaikus rendszerek 2014.12.31 108 677 411 kialakítása központi költségvetési szervek részére TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV Idegen nyelvi képzési 2013.02.13 90 412 550 rendszer fejlesztése a felsőoktatásban TÁMOP 4.1.2.E-13/1/KONV Sport a felsőoktatásban 2013.09.20 25 000 000

46

4.2

A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE

A benyújtott pályázat előkészítési, megvalósítási és fenntartási szervezete a Szolnoki Főiskola. A projekt egészében szakmai területei mindegyikénél az előkészítő, kivitelező és működtető részekért olyan szakemberek vállalják a felelősséget, akik már meglévő, stabil, hosszútávon tervezhető szervezeti egységek vezetőiként és munkatársaiként látják el betöltendő feladataikat. A projekt és részterületeinek fenntarthatóságára ez abszolút mértékben jelent garanciát és hosszú távon sikerességet Konzorcium számára. A Szolnoki Főiskola a projekt menedzsmentjének és szakmai vezetőinek foglalkoztatását a projekt teljes időtartamára vállalja, illetve gondoskodik ezen pozíciók folyamatos feltöltöttségéről, szükség esetén a kibővítéséről. Projektmenedzsment •

•

•

Projektmenedzser – Tóth-Fodor Krisztina, feladatát heti legalább 8 órában látja el. Ennek keretében az alábbi feladatokat végzi: a pályázati előírásoknak és vállalásoknak való megfelelés biztosítása, a projektvégrehajtás szervezése együttműködve a projekt szakmai vezetőjével (pl. PEJ nem szakmai részének összeállítása, elküldése), a projekt megvalósítás nem szakmai (pl. kommunikáció) elemeinek irányítása, valamint a kommunikáció a konzorciumi partnerrel. Munkáját 1 fő projektmenedzser asszisztens támogatja. Pénzügyi vezető – Pintérné Csomor Eszter, feladatát a projektben legalább 8 órában látja el. A projektben betöltött feladatai: a projekt pénzügyi folyamatainak összehangolása, a projektköltségvetés folyamatos ellenőrzése, pénzügyi jelentések, kifizetési kérelmek összeállítása. Munkáját 1 fő pénzügyi asszisztens támogatja. A menedzsment munkáját támogatja 1 fő közbeszerzési referens és 2 fő könyvelésadminisztrációt végző főiskolai kolléga is.

A projektmenedzsment a projekt sikeres lebonyolítása érdekében az alábbi tevékenységek megvalósításáért felelős: Koordináció, kapcsolattartás: • a projekt ütemtervének, a határidők és a részteljesítések folyamatos figyelemmel kísérése, azok betartatása, • a projekt célok szem előtt tartásával a projekt gyakorlati megvalósításának menedzselése, • a felelős hatóságok és az európai uniós szervek által a projekt végrehajtása során megkövetelt feladatok megfelelő teljesítésének biztosítása, • a monitoring rendszer (ellenőrzés-monitoring-értékelés) kialakítása és működtetése, • folyamatos kapcsolattartás ajánlatkérő projektmenedzsment szervezetének tagjaival, közös értekezletek szervezése legalább havonta egyszer, • egyeztetések szervezése, lebonyolítása és részvétel az egyeztetéseken, • személyes részvétel biztosítása a helyszíni ellenőrzések során, • folyamatos kapcsolattartás a projekt megvalósításában résztvevő vállalkozókkal, szállítókkal és megbízottakkal, írásbeli beszámolók készítése és készíttetése az elvégzett munkákról, valamint a projekt megvalósítása során ellátandó feladatokról a felelős, az erőforrás és a határidők megjelölésével, • kockázatok kezelésének támogatása, változtatás- és változásmenedzsment, a projekt megvalósításával kapcsolatos események figyelemmel kísérése, a

47

•

•

változások és a kockázatok azonosítása, javaslattétel a szükséges kockázatcsökkentő intézkedésekre, segítségnyújtás a változások és kapcsolódó problémák menedzselésében, a projekt hatókörét, határidejét, költségvetését érintő változtatások adminisztrációja, minősítése és elbíráltatása, a megvalósulási ütemterv felügyelete, ellenőrzése, szükség esetén aktualizálása.

Támogatáslehívás: • a Közreműködő Szervezettel való folyamatos kapcsolattartás során az ajánlatkérő által kijelölt vezető projektmenedzser munkájának segítése, • a pénzügyi lebonyolításban és ellenőrzésben aktív közreműködés, • az előrehaladási jelentések összeállításához szükséges dokumentumok tartalmi és formai előkészítése, tájékoztatás és segítség nyújtása, • a dokumentumok tartalmának egybevetése a támogatási szerződésben meghatározott releváns tartalmakkal, esetleges ellentmondások feloldása a vezető projektmenedzserrel történő konzultáció keretében, • szükség esetén a támogatási szerződésben rögzítettek módosítására javaslattétel a vezető projektmenedzser felé, s ennek lebonyolításában való közreműködés, • elszámolásokhoz kapcsolódó pénzügyi és szakmai jelentések és a zárójelentés ellenőrzése, • a közreműködő szervezet felé benyújtott elszámolások és előrehaladási jelentések esetleges javítási felhívásainak teljesítése, • a támogatáslehíváshoz szükséges pénzügyi dokumentációk formai, tartalmi ellenőrzése, • a támogatáslehívás benyújtási időpontjának és összegének egyeztetése a támogatási szerződésben rögzített lehívások időpontjával és összegével, • abban az esetben, amennyiben a fenti ellenőrzések során bármely eltérés mutatkozik, segítségnyújtás az eltérések megszüntetésére, az esetleges szerződésmódosítások realizálásához, • a projekt zárás időpontjára vállalt indikátorok teljesítésével kapcsolatos dokumentációk zárójelentéshez történő csatolása, az indikátorok teljesítésének dokumentálása, • a záródokumentumok kiegészítése, javítása azok végleges elfogadásáig. Szakmai megvalósítók A fejlesztés szakmai megvalósításban, a konzorcium tudománydisszeminációs programjának végrehajtásában résztvevő munkatársak feladatai az alábbi feladatkörök szerint valósulnak majd meg: Szakmai vezető – Dr. Földi Katalin: a szakmai vezető a projekt teljes körű szakmai irányítója. Feladata egyrészt a szakmai munka irányítása, koordinációja; e feladatát heti legalább 8 órában végzi. A szakmai vezető feladata továbbá a projekt szakmai vállalásoknak és előírásoknak megfelelően történő megvalósulásának teljes körű felügyelete, irányítása, közreműködés a szakmai előrehaladási jelentések összeállításában, a projekt szakmai képviselete helyszíni ellenőrzéseken, egyéb projektrendezvényeken, folyamatos kommunikáció és együttműködés a konzorciumi tag szakmai megvalósítóival. Munkáját 1 fő szakmai vezető asszisztens támogatja. Szakmai megvalósítók – alprojekt vezetők és asszisztensek Szakmai megvalósítók – I. alprojekt: szaktanszéki kutatóhely vezetők, kutatásban részt vevő kollégák, rendezvények szervezői, lebonyolítói, versenyek szervezői, bírálói

48

Szakmai megvalósítók – II. alprojekt: tantárgyi programok fejlesztői, demonstrátorok, tehetségpont hálózat résztvevői, workshop szervezők Szakmai megvalósítók – III. alprojekt: szakkollégium szakbizottságainak és kutatócsoportjainak vezetői Szakmai megvalósítók – IV. alprojekt: diákkonferencia szervezők, lebonyolítók, Valéta Bál szervezők és lebonyolítók, ATTN konferencia szervezése és lebonyolítása A projektben résztvevők szakmai kompetenciái, tudományos munkásságuk és tapasztalatuk alapján megfelelő a projekt keretében tervezett tevékenységek elvégzéséhez. A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása A projekt adminisztratív monitoringja a projekt menedzsment feladata, átfogó on-going minőségellenőrzéssel külső szolgáltató kerül megbízásra. Az adminisztráció során a projektmenedzser irányítása és közreműködése mellett, a pénzügyi vezetővel és projekt asszisztensekkel együtt készítik el a projekt előrehaladását és pénzügyi megvalósítását leíró dokumentációt és gyűjtik az alátámasztó dokumentumokat. A projekt menedzsment csapat koordinálja a tevékenységek és a kiszervezett szolgáltatások megvalósítását, továbbá a közbeszerzési és a tájékoztatással, nyilvánosság biztosításával összefüggő feladatokat. A projekt menedzsment csapat napi szinten koordinálja a konzorcium partnerekkel és külső szakértőkkel történő együttműködést, összehangolja a projekt szervezeteknél zajló munkákat. A pályázat megvalósítására rendelkezésre álló szűkös időkorlát okán a projekt szakmai ongoing minőségellenőrzése heti státusz jelentések és havi riportok formájában valósul meg, mely vezetői információs szinten tartalmazza az egyes folyamatok előrehaladását, a felmerült problémákat és a javasolt illetve alkalmazott megoldásokat. Szükség esetén a heti státusz vagy a havi jelentés információi alapján felsővezetői beavatkozás kérhető, kockázatok elkerülése vagy problémák kezelése érdekében. A projekt kontrolling az ütemterv megvalósítását és a szakmai célkitűzések terv és tény adatait veti össze, ehhez gyűjt információkat. A projekt kontrolling szisztéma kidolgozása a projekt menedzser feladata, az adatgyűjtés a projekt asszisztens feladata. A projekt kontrolling adatokat a projekt előrehaladási jelentések elkészítéséhez és a havi monitoring összefoglaló elkészítéséhez használjuk inputként. A külső szakértők és partnerek feladatainak azonosítása A projekt megvalósulásához – a személyi állományban bemutatotton túl – több külső szolgáltatót is tervezünk bevonni, melyeket a beszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok alapján választjuk ki. Külső szakértők bevonására olyan esetekben van szükség, amikor a konzorcium saját kapacitásai nem állnak rendelkezésre, vagy nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. Ugyanakkor a feladatok jelentős része a konzorciumi partnerek humán erőforrásának bevonásával valósul meg. Jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra A Szolnoki Főiskola rendelkezik a tervezett tevékenységek lebonyolításához szükséges irodákkal és előadótermekkel. A Szolnoki Főiskola jelenlegi infrastruktúrája rendelkezésre áll a tervezett projektelemek megvalósítására. Az intézmény rendelkezik a tervezett tevékenységek lebonyolításához szükséges termekkel, előadókkal és irodákkal. A pályázat tartalmi elemei kölcsönösen segítik a konzorciumi partnereknél már futó kapcsolódó TÁMOP projektek megvalósítását. Az NFT-s, ÚMFT-s és ÚSZT-s projektek a pályázatokban vállalt ütemterv alapján fejeződtek be illetve állnak megvalósítás alatt, 49

eltérés nem történt. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása előírásoknak megfelelő, a szerződések megkötése, teljesítése fennakadás nélkül zajlott, zajlik. A partnerek működése a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A párhuzamosan futó projektek vezetői, munkatársai segítik egymást. A projektben részt vesznek tapasztalt és fiatal kollégák, biztosítva ezzel a fenntartás és továbbfejlesztés megvalósulását. A minőségbiztosításért saját teljesítésben, az eredmények on-going nyomon követéséért, monitoringjáért igénybevett szolgáltatás keretében a Szolnoki Főiskola felel. Az összes partner gazdasági adminisztrációja jól működik, képes és megfelelő kapacitásokkal rendelkezik a nagyméretű fejlesztési projektek hatékony pénzügyi adminisztrációjára. Az elszámolásokat a projekt zárása végén független könyvvizsgáló auditálja. 5 5.1

A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA

A projekt keretében megvalósuló kommunikációs tevékenység célja, hogy a projektet és annak eredményeit minél többen megismerjék, a kommunikációs eszközök segítségével a Szolnoki Főiskola minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtson a szakmai nyilvánosság, a döntéshozók és a célcsoportok számára a megvalósult projektelemekről, és arról a tényről, hogy EU támogatásból valósult meg a projekt. A Szolnoki Főiskola a projekt megvalósítása során végzett kommunikációs tevékenységét a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget téve, a projektről és a támogatásról a meghatározott módon és tartalommal kívánja elvégezni. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a tervezett projektkommunikáció a Szolnoki Főiskola általános marketing és PR tevékenységébe hatékonyan beépítve lehet a legsikeresebb. Üzenete így juthat el leginkább a célcsoporthoz. A kommunikáció célja a főiskola jó hírnevének terjesztése, az általa nyújtott szolgáltatások felértékelése, valamint szakmai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok erősítése és újak kiépítése. A projekt nyilvánosságának biztosítását a projektmenedzsment tagjaként az nyilvánosságért felelős munkatárs szervezi és koordinálja. 5.2

A

CÉLCSOPORTOK

ÉS

AZ

ÉRINTETTEK

KOMMUNIKÁCIÓS

SZEMPONTÚ

ELEMZÉSE,

KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA

A projekt intézményen belüli kommunikációja elsődlegesen a hallgatókat és az oktatókat, kutatókat, másodlagosan a nem oktató dolgozókat célozza meg. Célja a tudományos tevékenységbe minél több aktív tag bevonása és motivációjuk fenntartása, valamint a főiskola közössége számára az információhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség biztosítása, pozitív minták állítása, valamint az intézmény pozitív imidzsének formálása. Az intézményen kívüli kommunikáció elsődleges célcsoportja a főiskola vonzáskörzetének középiskolái, a középiskolások szülei, foglalkoztatói és szakmai szervezetei. Másodlagos célcsoportként a térség oktatási közép és felsőfokú intézményei és szakmai szervezetei jelennek meg. Míg előbbieknek – mint érintetteteknek és közvetlen célcsoportjának – folyamatos, részletes, átfogó információkat szükséges nyújtani, egyrészt, hogy megismerjék, értsék a környezetükben végbemenő változásokat és könnyen bevonhatók legyenek, addig a közvetett célcsoport számára elsősorban tájékoztató jellegű információkkal elegendő szolgálni annak érdekében, hogy képet kapjanak a környezetükben zajló változásokról. 50

A marketingkommunikációnak az a legfontosabb célja, hogy releváns üzeneteket legyen képes megfogalmazni olyan formában, hogy az üzenetet a fogadó pontosan értelmezni tudja, vagyis, hogy az üzenet nagyobb értelmezési hiba nélkül jusson el a célcsoporthoz. A pontos kommunikációs üzenet megfogalmazása tehát elengedhetetlen a sikeres kommunikáció megvalósításában, főleg ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy a kommunikációs csatornák környezetében keletkező „zajok” és „zavaró tényezők” befolyásolhatják az üzenet célcsoporthoz való eljutását. Ennek kiküszöbölésében nagy szerepe van a megfelelő kommunikációs eszköz kiválasztásának is. 5.3

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA

A nyilvánosság biztosítása érdekében a következő eszközöket alkalmazzuk a projekt megvalósítása során: A projekt előkészítésének szakasza: • Meglévő internetes honlapunkon a projekthez kapcsolódó tájékoztatót, aloldalt hozunk létre, ezt folyamatosan működtetjük és frissítjük az interaktív kommunikáció kialakítása céljából. A projekt megvalósításának időszaka: • Tájékoztatási kötelezettségünk szerint az előírtaknak megfelelően „C” típusú táblát készítünk és helyezünk el a fejlesztés helyszínén. • Azért, hogy a dokumentáljuk a projekt kommunikáció lépéseit, folyamatos fotódokumentációt készítünk. A projekt megvalósítását követő szakasz: • A projekthez kapcsolódó tartalommal feltöltjük a releváns információkat a TÉRKÉPTÉR adatbázisba. 5.4

KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV

A projekt kommunikációs ütemezése a hatályos Arculati Kézikönyv elvárásainak megfelelően történik. Időpont

Előkészítés

Feladat Cél A kedvezményez ett működő honlapján a projekthez kapcsolódó Tájékoztatás a projektről tájékoztató megjelenítése és folyamatos frissítése a projekt fizikai zárásáig

Célcsoport

Eszköz

Szereplők

Főiskola honlapjának használói – oktatók, leendő és jelenlegi hallgatók, érdeklődők

Honlap

Szolnoki Főiskola

51

2015.04

Főiskola „C” típusú Tájékoztatás a hallgatói, tájékoztató projekt oktatói, tábla megvalósításár munkatársai, elkészítése és ól intézmény elhelyezése látogatói

2015.042015.11

Közvetlenül: Főiskola hallgatói, Tájékoztatás a Szakmai oktatói, projekt megvalósítás munkatársai, Fotódokument áció dokumentálás előrehaladásár támogató ól a intézményrend szer. Közvetve: Közvélemény

2015.112015.12

TÉRKÉPTÉR felöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal

Információ biztosítása az érdeklődők közvélemény számára a megvalósult fejlesztésről

„C” típusú tájékoztató tábla

TÉRKÉPTÉR Közvélemény térinformatikai alkalmazás

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

52