Kutatási tanulmány „ Munkaadók kompetencia-elvárásainak feltárása”
Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése
Kutatás azonosítója: KUTAT 2
Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa kutatásvezető
Szolnok, 2010. december
1
1. A kutatás körülményei A Szolnoki Főiskolán folyó képzések piaci pozíciójának javítása az intézmény alapvető célkitűzése. Ennek elengedhetetlen feltétele az a kétirányú piaci alkalmazkodás és piacbefolyásolás, amely a fogyasztói és szervezeti piachoz való kötődését jelzi. A fogyasztói kereslet közvetlenül és rövid távon határozza meg a keresletet, míg a munkaerőpiac szervezeti kereslete a végzést követően jelenik meg. A kereslet időbeli kettőségéből eredő problémát az intézmény csak úgy tudja áthidalni és ezzel biztosítani piaci pozíciójának javítását, ha képzési struktúráját és képzési programjait a munka-erőpiaci elvárásokhoz igazítja. E pályázat „Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése” alprojektje lehetőséget nyújtott a munkaerő-piaci kompetencia-elvárások kutatására és eredményeinek felhasználására a képzésfejlesztésben. A kutatás célja: -
a pályázatban meghatározott célpiacon működő szervezetek körében feltárni a munkaerőpiaci kompetencia-elvárásokat vállalati javaslatokkal alapozni a Szolnoki Főiskola képzés-innovációját
A kutatás módszere: -
online lekérdezés standardizált, strukturált kérdőívek önkitöltős kérdőívek
Informatikai támogatás: -
EVASIS program SPSS program
Az online lekérdezés során a szervezetek a Szolnoki Főiskolán rendelkezésre álló adatbázisokat felhasználva (célpiaci vállalkozások és szervezetek, szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtó vállalkozások) E-mailen keresztül kapták meg a kérdőíveket. Az online lekérdezés előnye a gyors lebonyolítás, hátrányaként említhető a viszonylag alacsony visszaérkezési arány. Az EVASIS program lehetőséget teremtett az önkitöltő kérdőívek szerkesztésére és lekérdezésére, valamint elsődleges elemzésére. Az elmélyültebb elemzés érdekében az SPSS statisztikai programcsomagot használtuk, amely a leíró statisztikai módszereken kívül lehetővé teszi a kapcsolatelemzést és az igényesebb statisztikai elemzési megoldások alkalmazását.
2
1.1 A kutatás folyamata A kutatás több szakaszban zajlott 2010. III.-IV. negyedévében, amelyben a kutatás vezetőn kívül 2 fő megvalósító és 1 fő külső szakértő is részt vett. A kutatás során a munkamegosztás a következő volt: kutatásvezető: kutatás tervezése, tevékenység irányítása, feltételek biztosítása, kérdőív véglegesítése, információk elemzése, kutatási tanulmány készítése megvalósítók: adatbázisok keresése és felhasználása, kérdőív tervezése, lekérdezés, információk biztosítása a tanulmány elkészítéséhez külső szakértő: a kutatás módszertani támogatása, kompetencia mérési és kutatási tapasztalatok nyújtása, tervezett kérdőív véleményezése, javaslatok Kutatás tervezése
Kutatás szervezése
kutatás céljának meghatározása
kutatás módszereinek kijelölése
Primer kutatás előkészítése
Online lekérdezés
Eredmények, tanulmány
kutatás-módszertani tréning
egyéni mélyinterjúk és fókuszcsoportos megkérdezés eredményeinek felhasználása
személyi és tárgyi feltételek biztosítása online kérdőív kialakítása kutatás ütemezése
1.sz. ábra A kutatás folyamata
A pályázat keretében többlépcsős primer kutatást végeztünk. egyéni mélyinterjúkkal és fókuszcsoportos kutatással alapoztuk a hallgatói online lekérdezést, amelynek eredményeként az információk mellett körvonalazódott az online kérdőív tartalma is. A kérdőívek összeállítása több lépcsőben történt, amelyekben egyre inkább elmélyült annak tartalma és formája: kutatói tréning a kompetenciakutatásról egyéni mélyinterjú és fókuszcsoportos kutatás eredményeinek felhasználása kérdőív tervezet I. kérdőív véleményeztetése a külső szakértővel kérdőív véglegesítése
3
1.sz táblázat
A kérdőív szerkezete
Témakörök száma szervezeti információk diplomás pályakezdőkkel szemben elvárt kompetenciák szakmaspecifikus kompetenciák Összesen
Résztémák száma 4 5 2 11
A kérdések száma az online lekérdezési technikából és az önkitöltő módszerből eredően viszonylag magas volt.
1.2 Hipotézisek -
A vállalkozások által támasztott kompetencia-elvárások az egyéni mélyinterjúk és a fókuszcsoportos megkérdezés eredményeihez közelíteni fognak.
-
A vállalkozások tevékenysége, és nagysága feltehetően befolyásolja a munkavállalókkal szembeni kompetencia-elvárásokat, ezért a feldolgozás során ezt az összefüggést is célszerű vizsgálni.
-
A vállalati tulajdon és az ebből eredő vállalati kultúra különbségei várhatóan befolyásolják az elvárt kompetenciákat, ezért ennek kimutatása is szükséges.
2. A minta nagysága és összetétele A kutatás során 45 kérdőív érkezett vissza, amely a tervezett minta nagyságától ugyan elmarad, de a kutatási célok szempontjából kielégítő nagyságrendet jelent. A válaszadók kisebb része foglalkozik ipari (bányászat, feldolgozóipar, szerelés, kivitelezés) és mezőgazdasági termeléssel (állattenyésztés, növénytermesztés), többségük különféle szolgáltatási (szervízelés, piackutatás, távközlés, szállítmányozás) és kereskedelmi tevékenységet végez, míg két önkormányzat is vélemény nyilvánított. A vállalkozások mérete eltérő, többségében (67 %) kis és közepes nagyságú szervezetek válaszoltak, de néhány nagyobb vállalkozás is részt vett a megkérdezésben.
4
2.sz. táblázat
Valid
Átlagos létszám 2009. év
5-10 fő 11-50 fő 51-100 fő 101-500 fő 500 fő felett Total
Frequency 10 20 5 5 5 45
Percent 22,2 44,4 11,1 11,1 11,1 100,0
Valid Percent 22,2 44,4 11,1 11,1 11,1 100,0
Cumulative Percent 22,2 66,7 77,8 88,9 100,0
Az éves árbevételt vizsgálva látható, hogy a vállalkozások jelentős része (36,6 %) 1000 millió Ft feletti árbevétellel rendelkezik, és mindössze 13,3 százalékuknak van 1-10 millió Ft között az éves bevételük. A szervezetek 68,2 százaléka 100 %-ban magyar tulajdonú és 22,7 százaléka teljes mértékben külföldi tulajdonban van. feltehetően ez is különbségeket okoz majd a kompetenciaelvárásokban.
22,7 100 % magyar
9,1 68,2
vegyes vállalat 100 % külföldi
1.sz. ábra
A minta összetétele tulajdon szerint
A vállalkozások székhely szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az jól reprezentálja a pályázatban megcélzott piacot (Közép- és Kelet-Magyarországi térség). A mintában legnagyobb arányban vannak a JNSZ megyei székhelyű vállalkozások (37,8 %), majd azt követik a Pest megyei szervezetek (26,7 %). Megjegyzendő, hogy a kereskedelmi vállalkozások magas aránya a mintában a telephely szerinti megoszlást más irányba módosítaná, mivel a kereskedelmi hálózat sokkal szélesebb területet érint. Így a mintában a székhely szerint kissé alulreprezentált Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és Hajdú-Bihar megyében működő kereskedelmi vállalkozások diplomások iránti elvárásai is megjelennek. 5
3.sz. táblázat
A szervezetek székhely szerinti megoszlása % Frequency
Valid
Jász-NagykunSzolnok megye
17
Percent 37,8
Valid Percent
Cumulative Percent
37,8
37,8
Békés megye
2
4,4
4,4
42,2
Csongrád megye
5
11,1
11,1
53,3
Hajdú-Bihar megye
4
8,9
8,9
62,2
Bács-Kiskun megye
1
2,2
2,2
64,4
12
26,7
26,7
91,1
4
8,9
8,9
100,0
45
100,0
100,0
Pest megye Egyéb Total
3. A kutatás eredményei 3.1 Alkalmazott diplomás pályakezdők alkalmazása Ez a kérdés szűrőkérdésként funkcionált. Célja annak felmérése volt, hogy a vállalkozások alkalmaznak-e pályakezdő közgazdászokat és mérnököket, így véleményük valós tapasztalatokat tükröznek-e és alapozhatják-e a Szolnoki főiskola képzésfejlesztését? A válaszok megnyugtatók, mivel a megkérdezettek 54,5 százaléka leggyakrabban közgazdászokat, 22,5 százalékuk mérnököket és 4,5 százalékuk agrármérnököket alkalmaz a diplomás pályakezdők közül. Az agrármérnökök alacsony részesedése a mintában a vállalati tevékenység szerinti részesedésnek megfelelő. Az egyéb válaszok között a szervezet tevékenységéhez specifikusan illeszkedő végzettségek jelentek meg (közigazgatás, turizmus).
3.2 Diplomás pályakezdőkkel szemben elvárt kompetenciák A kérdés arra irányult, hogy a kutatók által megadott kompetenciák milyen mértékben fontosak a szervezetek számára. A megadott kompetenciák az egyéni mélyinterjúk és fókuszcsoportos kutatás eredményeként kerültek fel a listára. Szóbeli kommunikáció A kutatók a szóbeli kommunikációnál az ügyfelekkel, partnerekkel történő tárgyalások, telefonos ügyintézések és prezentációk során mutatott kommunikáció szükségességét és színvonalát emelték ki, de természetesen ide tartozik az általános, munkatársakkal történő kommunikáció is.
6
A szervezetek közül mindenki alapvető elvárásnak tartja a szóbeli kommunikációt, azonban annak fontossága eltérő mértékű.
tizedik hely
1
hatodik hely
1 3
ötödik hely
6
negyedik hely
8
harmadik hely
10
második hely
16
első hely 0
5
10
15
20
2.sz. ábra A szóbeli kommunikáció fontossági sorrendje A vállalkozások közel egyharmada első helyre sorolta a pályakezdőkkel szembeni szóbeli kommunikációra vonatkozó elvárást, míg 10 szervezet a második helyre. A vállalkozások 75 százaléka nagyon fontos elvárásként tartja számon, mivel az első három helyen jelölte meg azt. Az összes válasz tekintetében a szóbeli kommunikáció 2,5 fontossági sorrendet kapott.
Írásbeli kommunikáció A szervezetek az írásbeli kommunikációt (nyomtatott, elektronikus) szintén fontosnak tartják, azonban a szóbelihez viszonyítva azt már hátrább sorolták.
1 1 1 1
tizenegyedik kilencedik hetedik hatodik ötödik negyedik harmadik második első
8 8 9 9 7 0
3.sz. ábra
2
4
6
8
10
Írásbeli kommunikáció fontossági sorrendje
Látható, hogy az írásbeli kommunikációt ugyan fontos elvárásnak tartják, de az első három helyre már csak a szervezetek 50 százaléka sorolta azt. Az átlagos fontossági sorrend 3,5, amely a szóbeli kommunikációhoz viszonyítva egy hellyel alacsonyabb fontosságot mutat.
7
Idegen nyelv biztonságos használata A magyar nyelvű kommunikációhoz viszonyítva jóval kevesebb vállalat jelölte meg azt első helyen, de fontosságát mutatja, hogy a válaszadók 62,2 százaléka az első 5 hely valamelyikére sorolta. 1 1 1 1 1 1
tizenegyedik kilencedik hetedik7
2 3 3
ötödik
7
harmadik
6 9
első 0
4.sz ábra
2
4
6
8
10
Idegen nyelvű kommunikáció fontossága
Az idegen nyelvű kommunikáció elvárása a diplomás pályakezdőkkel szemben szoros kapcsolatot mutat a tulajdonnal. A magyar tulajdonú vállalkozások közül 12 szervezet jelölte azt az első három helyen, míg ez a teljes mértékben külföldi tulajdonú vállaltoknál 21. A kapcsolat erősségének értéke 0,68, amely statisztikailag is alátámasztja az előbbi véleményt. Az átlagos fontossági sorrend 3,8. Nyelvvizsga bizonyítvány A válaszok azt mutatják, hogy a szervezetek a nyelvtudást nem a nyelvvizsgával azonosítják, úgy gondolják, hogy annak megléte még nem azonos a tárgyalóképes nyelvtudással, így nem is tartják annyira fontosnak. 1
tizennegyedik
10 4
tizenkettedik
3 5
tizedik
1 2 2
nyolcadik 1
hatodik
4 3
negyedeik
6 1
második 0
5.sz. ábra
2
4
6
8
10
Nyelvvizsga fontossága 8
A szervezetek jelentős része (64 %) az első öt helynél hátrább sorolta a nyelvvizsgát, amely fenti megállapítást támasztja alá. A fontosság átlagos értéke 8,6. Szakmai elméleti ismeretek A szervezetek nagyon fontosnak tartják, hogy a pályakezdő diplomások magas szintű elméleti ismeretekkel rendelkezzenek. A vállalkozások 58 százaléka az első három helyre sorolta ezt az elvárást. Az eredmény nagyon érdekes, az elméleti ismeretek hallgatók általi felszínes megítélésével szemben a szervezeteknél ez fontos szempont. Fontossága átlagosan 3,6.
1 1
tizenharmadik tizedik nyolcadik hetedik hatodik ötödik negyedik harmadik második első
3 2 1 6 3 6 9 11 0
6.sz. ábra
2
4
6
8
10
12
Szakmai elméleti ismeretek fontossága
Más munkahelyen szerzett gyakorlati tapasztalat Ez az elvárás a szervezetek véleménye szerint fontos, közel 50 százalékuk az első három helyen jelölte meg, bár a szervezetek véleménye eltéréseket is mutat.
tizenegyedik
1 1 1
kilencedik
1
tizenharmadik
2 2 2
hetedik
3
1
ötödik
6
harmadik
7
6
8
első 0
7.sz. ábra
1
2
3
4
5
6
7
8
Más munkahelyen szerzett tapasztalat 9
A gyakorlatban szerzett tapasztalatot a kisebb vállalkozások kevésbé tartják fontosnak, mint a legnagyobbak A kutatás során az is felszínre került, hogy a multinacionális vállalkozásoknak kevésbé fontos elvárás az előzetes gyakorlat, mint a magyar tulajdonú szervezeteknek. A válaszadók a korábbi gyakorlati tapasztalatokat átlagosan 4,46-ra értékelték.
Alapvető informatikai programok használata A vállalkozások az alapvető informatikai programok használatát közepesen fontos elvárásnak tekintik, legnagyobb gyakoriságot a negyedik és hatodik hely kapta.
1 1 1 1
tizenkettedik kilencedik
2 5
hetedik
8 3
ötödik
8 5
harmadik 3
5
első 0
8.sz. ábra
1
2
3
4
5
6
7
8
Alapvető informatikai programok használata
A véleményekben feltehetően az is szerepet játszik, hogy ma már a fiatalok felhasználói szinten kezelik a számítógépet és használják a programoka, így az elvárás evidenssé vált. A fontosság átlagos értéke 5,1.
Általános piaci, gazdasági ismeretek A kutatók fontosnak tartották annak tesztelését, hogy a friss diplomásoktól mennyire várják el a gazdasági tájékozottságot. A vállalkozások véleménye megoszlott, a legnagyobb (azonos) gyakoriságot az első, negyedik, ötödik és hetedik hely kapta. A fontosság átlagos értéke 5.
10
tizenegyedik
2
kilencedik
2
3 4
hetedik
5
4
5 5
ötödik harmadik
4
3
5
első 0
9. sz. ábra
1
2
3
4
5
Általános piaci, gazdasági ismeretek fontossága
Társadalmi működés, berendezkedés Ennek ismeretét és a témában való eligazodást a szervezetek az egyéni mélyinterjúknál és a fókuszcsoportos megkérdezésnél megismert elvárásoknál jóval alacsonyabbra értékelték. A vállalkozások közül csupán nyolc jelölte meg 2, vagy 3. helyen. A fontosság átlagos értéke 7,4. Prezentációs készség A kutatók fontosnak tartották ezen elvárás kiemelését a kommunikációs képességek közül, mivel a mélyinterjúkon és a fókuszcsoportos megkérdezésben ez fontosnak tűnt. Ez az elvárás a vártnál gyengébb fontosságot kapott (átlagos érték 6,8). Irodatechnikai eszközök kezelése A szervezetek ezt a kompetenciát nem tartják fontosnak, vélhetően nem a diplomás pályakezdők szintjéhez mérik. A fontosság átlagos értéke 6,9. Szakmaspecifikus szoftverek használata A vállalkozások az elvárást szélsőségesen értékelték, néhányan nagyon fontosnak, a többség átlagos fontosságúnak tartja és néhány vállalkozás szinte el sem várja a pályakezdőktől. A fontosság átlagos értéke 5,1. Külföldi tanulmányok tapasztalatai A megkérdezett vállalkozások ezt a szempontot kevésbé tartják fontosnak, az összes tényező közül azt az utolsó helyre sorolták. A fontosság átlagos értéke 8,1.
11
A szervezetek véleménye az egyes kompetenciákkal kapcsolatos elvárásokról érdekesen alakult. Az általuk adott rangsor és a válaszok gyakorisága alapján képzett átlagos értékekből az összesített sorrendet lehetett készíteni.
0
szóbeli kommunikáció írásbeli kommunikáció szakmai elméleti ismeretek felhasználása idegen nyelv tárgyalóképes használata munkahelyi gyakorlati tapasztalat általános piaci, gazdasági ismeretek … alapvető informatikai programok… szakmaspecifikus szoftverek használata prezentációs készség irodatechnikai eszközök kezelése társadalom működése, berendezkedése külföldi tanulmáynok tapasztalatai nyelvvizsga bizonyítvány
10.sz. ábra
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2,5 3,5 3,6 3,8 4,5 5 5,1 5,1 6,8 6,9 7,4 8,1 8,6
Kiemelt munkaerő-piaci kompetenciák fontossági sorrendje
Az ábra alapján látható, hogy a szervezetek az elvárások milyen sorrendjét alakították ki. -
-
-
-
A pályakezdő diplomásokkal szembeni legfontosabb elvárásnak a jó kommunikációs képességet tartják. Ezután következik a magas szintű elméleti ismeretek birtoklása és azok hasznosításának képessége, amely bizonyítja a felsőoktatásban végzett hallgatók elismerését. Ezt követi a magas színvonalú idegen nyelvű kommunikáció és a korábbi munkahelyi tapasztalatok. Az első öt legfontosabb elvárás mellett ki lehet még emelni az informatikai ismereteket és felhasználói szintű alkalmazást. Az alapozó kutatással szemben a szakmai szoftverek ismeret iránti igény ugyanolyan fontossági sorrendet kapott, mint az alapvető informatikai képesség, bár mehjegyzendő, hogy a válaszok erősen szóródtak. A fontosnak tartott gazdasági, piaci ismeretekkel szemben a társadalommal, annak működésével kapcsolatos ismereteket a szervezetek nem várják el, amely kissé ellentmond a felsőoktatás általános értelmiségképző funkciójának és ismeretkörei struktúrájának. A szervezetek gyakorlatias szemléletét mutatja, hogy a nyelvvizsgát nem tartják a nyelvhasználat feltételének, inkább bürokratikus elemeként értékelik azt.
12
3.2 Elvárások mérése A kutatás eredményeinek hasznosítása szempontjából fontos annak feltárása is, hogy az elvárt kompetenciákat a jelentkezők kiválasztásakor milyen módszerrel lehet mérni. Az alábbi táblázat a gyakorlatban legelterjedtebb módszerek alkalmazását mutatja a válaszadók körében. 0%
20%
40%
60%
80%
100%
interjú szakmai teszt pszichológiai teszt csoportmunka próbamunka referenciák ellenőrzése diploma minősítése esettanulmány megoldása szakmai gyakorlat alatti teljesítmény diplomamunka írása közbeni teljesítmény
igen
11.sz. táblázat
nem
Mérési módszerek alkalmazása
A leggyakrabban alkalmazott mérési módszer az interjú, ahol a szóbeli kommunikációnak kiemelt szerep jut, de ennek során egyéb kompetenciák is mérhetők: szakmai ismeretek megléte, általános gazdasági, piaci információk, idegen nyelv biztonságos használata. A próbamunka már konkrét gyakorlati tapasztalatok mérésére is alkalmas, hasonlóan a szakmai gyakorlaton tanúsított teljesítményhez. Emellett gyakrabban alkalmazott mérési technika a szakmai teszt, a referenciák ellenőrzése és a diploma minősítésének figyelembe vétele. A vállalkozások legkevésbé alkalmaznak pszichológiai teszteket és ritkán vizsgálják a csoportban történő viselkedést és az együttműködő készséget.
3.3 Felvételkor hiányzó kompetenciák A vállalkozások által minősített kiemelt kompetenciák meglétének mértéke fontos információ a képzések fejlesztésének tervezésekor. Ennek eredményét mutatja az alábbi ábra.
13
nyelvvizsga bizonyítvány
szóbeli kommunikáció 50 40
külföldi tanulmáynok…
írásbeli kommunikáció szakmai elméleti ismeretek…
30 20
társadalom működése,…
idegen nyelv tárgyalóképes…
10 0
irodatechnikai eszközök kezelése
munkahelyi gyakorlati…
prezentációs készség szakmaspecifikus szoftverek…
12.sz. ábra
általános piaci, gazdasági… alapvető informatikai…
Leginkább hiányzó kompetenciák a pályakezdők felvételekor (a válaszok %-ban)
A vállalkozások leginkább a szóbeli kommunikáció színvonalával elégedetlenek, majd azt követi a tárgyalóképes idegen nyelvi tudás, majd a nem elegendő szakmai gyakorlat és tapasztalat. Egyéb problémaként jelölték meg a célok és tervek, a stratégiai gondolkodás hiányát, a motiváció, a hajlandóság, az önismeret és az önállóság alacsony szintjét. Elégedettek viszont a végzettek szakmai elméleti ismeretivel és gyakorlati alkalmazásuk biztató lehetőségét látják.
3.4 A pályakezdőkkel szemben elvárt személyes kompetenciák A kutatás során a szervezetek értékelték a kiemelt személyes kompetenciák fontosságát is. Az értékelés 1-5 skálán történt (1 legfontosabb….......)
2,3
Megbízhatóság
2,7
Képesség a csapatmunkára Nyitottság az új ismeretekre
2,9
Felelősség a vállakozásért
2,8 2,4
Hibátlan munka, határidő betartása 0
13.sz ábra
1
2
3
4
5
Személyes kompetenciák fontossága 14
A kiemelt személyes kompetenciák közül a vállalkozások legfontosabbnak a megbízhatóságot, a hibátlan munkát és a határidők betartását látják. Utóbbiak a képzés során jól fejleszthetők. Az értékelésből látszik, hogy a szervezetek minden tulajdonságot fontosnak tartanak és a pályakezdőkkel szembeni elvárások közé sorolják azokat. 4.4. Szakmaspecifikus elvárások A vállalkozások elvárásait a főiskola képzésein résztvevő majdani munkavállalóval szemben nyitott kérdés keretében vizsgáltuk. A szervezetek válaszait az alábbi táblázat tartalmazza. 4.sz. táblázat Szakképzettség megnevezése Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök Mezőgazdasági mérnök
Szakmaspecifikus elvárások Szakmai elvárás szakmai elmélet ismerete, képesség a csapatmunkára, gyakorlati ismeretek, tervezési ismeretek és tudás, tervezőprogramok használata, műszaki szaktudás rugalmasság, szakmai ismeretek, önállóság
Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
pontosság, rugalmasság
Műszaki menedzser
jó kommunikációs és tárgyalási készség, tárgyalóképes nyelvtudás, önálló munkavégzés, általános gépipari, gyártástechnológiai alapismeretek, minőségbiztosítási ismeretek, általános közgazdasági alapismeretek, gazdasági rálátás, vezetési készség felelősségteljes lojális gondolkodás, komplex látásmód, kreativitás, nagy munkabírás, jó anyanyelvi és idegen nyelvi (angol, német) kommunikációs és tárgyalási készség, szervezési, vezetési ismeretek, színvonalas szakmai tudás, piackutatási ismeretek, online marketing ismeretek, MS Office programok ismerete, áruforgalmi folyamatok ismerete, termékmenedzselési ismeretek, kapcsolatépítési képesség biztonságos nyelvtudás (angol, német), jó kommunikációs készség, jó üzleti érzék, szakmai elméleti ismeretek birtoklása, beszerzési és értékesítési tárgyalási technikák ismerete, szállítmányozási piac ismeretek precizitás, képesség és akarat a folyamatos önképzésre, gazdasági, jogi szabályozási környezet ismerete, jó kommunikációs készség, színvonalas szakmai tudás, szervezési, vezetési ismeretek, naprakész számviteli tudás, betanulás, elemzési készség, informatikai eszközök használata, kommunikációs készség, kapcsolatteremtés képessége, rendszerező-képesség, szakmai ismeretek, marketing ismeretek, egészségturizmussal összefüggő ismeretek, nyelvtudás
Közgazdász Kereskedelem és marketing alapképzési szakon
Közgazdász Nemzetközi gazdálkodási alapképzési szakon
Közgazdász Pénzügy és számvitel alapképzési szakon
Közgazdász Turizmusvendéglátás szakon
15
A vállalakozások által felsorolt kompetenciák egy része általános, személyiségjegyekkel összefüggő és a vezetői képességekhez szorosan kapcsolódó elvárás. Minden területen fontos a kommunikáció és a magas színvonalú szakmai ismeretanyag birtoklása. Ezen kívül olyan szakmaspecifikus elvárásokat is megjelöltek, amelyek a piacon versenyelőnyt is jelenthetnek (pl. piackutatás, egészségturizmus, tárgyalási technikák, stb). 4.5 Képzés és beválás kapcsolata A kutatás során a képzés és beválás időbeli kapcsolatára vonatkozó információt is nyújtottak a szervezetek. A szervezetek többségének (91,1 %) véleménye szerint a főiskolának olyan hallgatókat kell kibocsátani, akik rövid betanítás után (néhány hét) képesek végzettségüknek megfelelő önálló gyakorlati feladatok megoldására. Ez a főiskola számára kijelöli a gyakorlatorientáció intenzív növelésének célját.
4. Összegzés, következtetések A kutatás során feltárt információk jól hasznosíthatók a Szolnoki Főiskola képzésinnovációjában. A szervezetek információi tartalmazzák a munkaerőpiac kompetenciaelvárásait, a kiemelt kompetenciák fontosságát, a pályakezdőknél leginkább hiányzó tulajdonságokat. 0
szóbeli kommunikáció írásbeli kommunikáció szakmai elméleti ismeretek felhasználása idegen nyelv tárgyalóképes használata munkahelyi gyakorlati tapasztalat általános piaci, gazdasági ismeretek felhasználása alapvető informatikai programok használata szakmaspecifikus szoftverek használata prezentációs készség irodatechnikai eszközök kezelése társadalom működése, berendezkedése külföldi tanulmáynok tapasztalatai nyelvvizsga bizonyítvány
elvárt kompetenciák
14.sz. ábra
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2,5 3,5 3,6 3,8 4,5 5 5,1 5,1 6,8 6,9 7,4 8,1 8,6
elvárt és leginkább hiányzó kompetenciák
Elvárt és leginkább hiányolt kompetenciák
A vállalati elvárások közül ki lehet emelni azokat, amelyeket a szervezetek a diplomás pályakezdők esetén leginkább hiányolnak: szóbeli kommunikáció, idegen nyelv tárgyalóképes használata, munkahelyi gyakorlati tapasztalat. Az első két kompetencia a képzés 16
tartalomfejlesztése során hatékonyan fejleszthető, míg a harmadik, szakmai tapasztalatokra irányuló elvárás az intézményt a szakmai gyakorlat rendszerének átgondolására készteti. Utóbbi e pályázat részterületeként tartalmilag, kapcsolatrendszerében és tárgyi feltételeiben is fejleszthető. A kutatás eredményei összhangban vannak a kompetencia-elvárások hallgatói tapasztalataival, a volt hallgatók körében végzett kutatás több ponton hasonló eredményeket hozott. A kutatók hipotézise részben igazolódtak: -
-
a vállalkozások által támasztott kompetencia-elvárások az egyéni mélyinterjúk és a fókuszcsoportos megkérdezés eredményeihez részben közelítettek, egyes területeken jelentős eltérés mutatkozott a vállalkozások tevékenysége, és nagysága több kérdésnél befolyásolta a munkavállalókkal szembeni kompetencia-elvárásokat, több kérdésnél igazolódott a tulajdon és a vállalati méret meghatározó hatása.
Mindezek arra is felhívják a figyelmet, hogy a végzett hallgatók a munkaerőpiacon az azonos tartalmú elvárások mellett vállalat-típusonként differenciált követelményekkel fognak szembesülni.
..-
17
