TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058
Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése Projektvezető: Dr. Szerb László PTE KTK egyetemi tanár
5. tevékenység: Az ökológiailag fenntartható technológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálata A tevékenység vezetője: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A kutatások vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK egyetemi adjunktus
Különbségek a magyar és a dél-dunántúli lakosság energiaforrásokkal, energiatudatossággal, környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjében és magatartásában – személyes megkérdezések eredményeinek összehasonlítása
Készítette: Németh Péter és Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem ISBN 978-963-642-990-4
Pécs, 2013
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058, Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
1. A bemutatott kutatások célja A komplex kutatás fő célja a magyar lakosság környezetbarát és ökológiailag fenntartható technológiákkal kapcsolatos társadalmi elfogadottságának vizsgálata. Ennek részeként személyes megkérdezésen alapuló kutatások történtek: egy 2000 fős, országos vizsgálat után a Dél-dunántúli régióban is személyes megkérdezések zajlottak, melynek során 800 fővel készültek kérdőíves interjúk. Ennek eredményei más feladatok megvalósítását is támogatják, hiszen a reprezentatív mintán történő országos megkérdezés eredményei viszonyítási alapot szolgáltatnak a regionális és Pécs városa szintű eredmények értelmezéséhez. Így képet kaphatunk a régió, illetve Pécs az ország többi egységeihez viszonyított helyzetéről, így láthatóvá válnak a helyi sajátosságok is. A terepmunka során keletkezett adatbázist SPSS program segítségével elemeztük, egy- és sokváltozós módszerek alkalmazásával. Jelen tanulmányban a magyar lakosság és a Déldunántúli régió lakosságának energiaforrásokkal, energiatudatossággal, környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjeinek és magatartásának összehasonlító elemzését mutatjuk be.
2. Módszertani alapok Az országos reprezentatív kutatás során 2000 főt érintő személyes megkérdezések zajlottak 2013 tavaszán. A megkérdezett minta nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szempontjából reprezentálja 18-79 éves magyar lakosságot. A régiós, 800 főt érintő személyes megkérdezések 2013 nyarán zajlottak. A kutatás alapsokaságának a Dél-dunántúli régió 18-75 éves lakosságát tekintettük. A régió lakosságának száma a KSH 2012. január 1-i adata alapján kb. 730 000 fő. A nem egészen pontos szám abból adódik, hogy a KSH honlapján közzétett adatok nem éves, hanem korcsoportos bontásban vannak és a 18-19 évesek számát aránybecsléssel kellett meghatározni. A régiós megkérdezés során vett minta 800 főt foglalt magában, mely reprezentálja a régió lakosságát nem, iskolai végzettség, Az összehasonlító elemzésben a következő témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket vizsgáljuk: energiaforrások ismertsége, szimpátiája, használata, épületenergetikai korszerűsítéssel kapcsolatos attitűdök, pályázati források ismerete, pályázási magatartás, energiaspórolással, takarékoskodással kapcsolatos magatartás, 1
környezetvédelem, környezetszennyezés, vállalatok társadalmi felelősségvállalása, nyitottság, információforrások használata.
3. Összehasonlító elemzés eredményei 3.1. Energiaforrások ismertsége, szimpátiája, használata Az energiaforrások ismertsége terén nincsenek nagyobb, említésre méltó különbségek az országos és a régiós megkérdezés eredményeit tekintve. A geotermikus energia és a hőszivattyú terén vannak a szignifikáns értéket elérő különbségek: mindkét energiaforrást kevésbé ismeri a Dél-Dunántúl lakossága az országos mintához képest (1. ábra). A legismertebb energiaforrások az áram, a vezetékes gáz, a fa, a palackos gáz, a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és a vízenergia. 1. ábra: Energiaforrások ismertsége: „Hallott Ön az alábbi energiaforrásokról?” Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
50%
75%
100%
áram
100,0% 100,0%
vezetékes gáz
99,8% 100,0%
fa
99,8% 100,0%
palackos gáz
99,2% 100,0%
98,2% 98,3%
napenergia szélenergia
96,9% 96,0%
atomenergia
93,6% 95,0%
vízenergia
93,3% 94,8%
bioüzemanyagok
78,6% 78,1%
biogáz
65,0% 65,1% 63,6% 58,6%
geoterm. energia
54,8% 56,8%
biomassza hőszivattyú
53,4% 48,4%
ismertség - országos (n=2000)
ismertség - régiós (n=800)
Az egyes energiaforrásokkal kapcsolatban kialakult szimpátia (2. ábra) terén szintén azt a következtetést vonjuk le, hogy a legtöbb energiaforrást vizsgálva nincsenek nagyobb
2
különbségek; a legtöbb energiaforrást valamivel szimpatikusabbnak tartják a dél-dunántúliak az országos mintához képest. Kivételt képeznek a következők: A fát, mint energiaforrást a Dél-Dunántúlon élők jóval szimpatikusabbnak tartják, mint az országos átlag. A vezetékes gáz, a bioüzemanyagok, a geotermikus energia, a hőszivattyú és az atomenergia szimpátiáját a teljes lakosságra kiterjedő vizsgálat során magasabbra ítélték, mint a régiós megkérdezés során, bár ezek a különbségek nem nevezhetők szignifikánsnak, ezért csak tájékoztató jelleggel mutatjuk be azokat. 2. ábra: Energiaforrásokkal kapcsolatos szimpátia: „Mennyire szimpatikusak ezek Önnek?” (n=az adott energiaforrást ismerők) Forrás: saját szerkesztés 1
2
3
4
5 4,58 4,70
napenergia
4,41 4,51
szélenergia
4,24 4,29
vízenergia
4,14 4,19
áram
vezetékes gáz
3,69 3,66 3,62
fa bioüzemanyagok
4,05
3,48 3,46 3,26 3,16
geotermikus energia biogáz
3,17 3,20
palackos gáz
3,05 3,16
hőszivattyú
2,88 2,80
biomassza
2,87 2,90 2,80 2,66
atomenergia szimpátia - országos
szimpátia - régiós
Az energiaforrások használata terén az országos és a régiós megkérdezés eredményei statisztikailag is értelmezhető különbségeket mutatnak: a vezetékes gázt és a vízenergiát a Dél-Dunántúlon kevésbé használják, mint az országos átlag, viszont magasabb arányban használják a fát, a palackos gázt és az atomenergiát (3. ábra). A többi – kevésbé használt – energiaforrás terén nincsenek kiemelésre méltó különbségek.
3
3. ábra: Energiaforrások használata: „Használ ilyet jelenleg?” Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
50%
75%
100% 100,0% 97,8%
áram vezetékes gáz
59,1% 44,2% 50,6%
fa
30,6% 40,5%
palackos gáz vízenergia
5,8% 1,8%
bioüzemanyagok
2,6% 1,5%
napenergia
2,2% 1,8%
biogáz
1,0% 0,6%
szélenergia
0,8% 0,6%
biomassza
0,8% 0,9%
hőszivattyú
0,6% 3,0%
geotermikus energia atomenergia
81,8%
0,4% 0,3% 0,0% 5,5%
használat - országos (n=2000)
használat - régiós (n=800)
Értékeltettük az energiaforrásokat aszerint, hogy mennyire tartják azokat környezetbarátnak. A 4. ábrán látható, hogy a régiós megkérdezés résztvevői átlagosan magasabbra értékelték azok környezetbarát mivoltát, mint az országos megkérdezés válaszadói. A geotermikus energia és a fa környezetbarát mivoltát a dél-dunántúli lakosok jóval az országos átlag felett értékelték.
4
4. ábra: Energiaforrások környezetbarát megítélése: „Mennyire gondolja környezetbarátnak ezeket az energiaforrásokat?” (n=az adott energiaforrást ismerők) Forrás: saját szerkesztés 1
2
3
4
5
napenergia
4,85 4,94
szélenergia
4,81 4,89 4,55 4,67
vízenergia geoterm. energia
4,31
biogáz
4,16 4,29
biomassza
4,15 4,30
hőszivattyú
4,08 4,33
4,64
4,06 4,25
bioüzemanyagok
3,79 3,76
áram 3,32 3,33
vezetékes gáz fa
3,16
palackos gáz
3,04 3,14
3,57
2,74 2,73
atomenergia környezetbarát - országos
környezetbarát - régiós
3.2. Korszerűsítéssel kapcsolatos attitűdök A megkérdezések során kitértünk arra, mekkora arányban vannak azok a válaszadók, akik már gondolkoztak korszerűsítésen, felújításon abból a célból, hogy azután kevesebbet fizessenek energiáért. A Dél-Dunántúl lakosai körében az országos megkérdezéshez viszonyítva alacsonyabb arányban vannak azok, akik hajtottak már végre korszerűsítést, továbbá az azt tervezők is alacsonyabb arányban találhatóak meg a régiós megkérdezés résztvevői körében (5. ábra). Azok, akik még soha nem gondolkoztak korszerűsítésen/átalakításon abból a célból, hogy azután kevesebbet fizessenek az energiáért, magasabb arányban vannak a dél-dunántúli régióban a teljes lakossági megkérdezés során tapasztalt arányokhoz képest.
5
5. ábra: Átalakítás/korszerűsítés: „Gondolkodott már Ön azon, hogy otthonát átalakítja/korszerűsíti oly módon, hogy azután kevesebbet fizessen az energiáért?” Forrás: saját szerkesztés régiós (n=800)régiós (n=800)
igen, és már végre is hajtottam bizonyos korszerűsítéseket igen, terveztem már, de még nem tettem semmit
18,1% 18,1% 20,1% 20,1%
41,6% 47,4%47,4% 41,6%országos (n=2000)
országos (n=2000)
38,4% 38,4% 34,5% 34,5%
nem, még soha nem gondolkodtam ilyenen
Aki már végrehajtott valamilyen korszerűsítést, az az országos megkérdezés eredményei alapján átlagosan 685 ezer forintot költött arra, míg a dél-dunántúli kutatás során ez az érték csak 496 ezret tesz ki, vagyis a dél-dunántúli lakosok átlagosan kevesebbet költenek korszerűsítésre, mint a magyar felnőtt lakosság átlagosan (6. ábra). 6. ábra: Energetikai korszerűsítésekre való kiadások nagysága: „Megközelítőleg összesen mennyibe kerültek azok a változtatások, melyeket energetikai korszerűsítés céljából hajtott végre?” (n=akik hajtottak már végre valamilyen korszerűsítést) Forrás: saját szerkesztés - Ft
országos megkérdezés (n=341)
400 000 Ft
685 029 Ft
régiós megkérdezés (n=145)
496 113 Ft
6
800 000 Ft
A korszerűsítést már végrehajtók körében a legáltalánosabb vélekedés a megtérüléssel kapcsolatban az, hogy ezek a beruházások megtérülnek; a Dél-Dunántúlon élők ezt az országos megkérdezés eredményeihez hasonlítva még inkább így gondolják (7. ábra). 7. ábra: Korszerűsítések/átalakítások megtérülése: „Megítélése szerint anyagi értelemben véve megtérültek, vagy meg fognak térülni ezek a beruházások?” (n=akik hajtottak már végre valamilyen korszerűsítést) Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
50%
75%
100%
87,1% 93,1%
megtérülnek 5,2% 6,2%
nem térülnek meg
nem fognak megtérülni soha
2,5% 0,0% 5,2% 0,7%
nem tudja
országos (n=402)
régiós (n=145)
Akik szerint megtérültek a beruházások, azok az országos megkérdezés során azt mondták, hogy átlagosan 7,2 év alatt, míg a régiós megkérdezés során 6 éves megtérülési időszakot adtak meg átlagosan (8. ábra). 8. ábra: Megtérülés időtartama: „A beruházástól kezdve hány éven belül?” (n=akik szerint megtérülnek a beruházások) Forrás: saját szerkesztés 1
2
3
4
5
6
7
8
7,2 év
országos (n=350)
6,0 év
régiós (n=135)
A legnagyobb arányban végrehajtott korszerűsítés a nyílászárók cseréje, ezt az országos megkérdezés résztvevői körében magasabb arányban jelölték, mint a régiós esetén. A többi
7
korszerűsítés említési aránya kapcsán nem érzékelhetőek nagyobb, szignifikánsnak nevezhető különbségek (9. ábra). 9. ábra: Végrehajtott korszerűsítések: „Milyen korszerűsítéseket hajtott már Ön (vagy a lakóközössége) végre?” (n=akik már hajtottak végre valamilyen korszerűsítést) Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
50%
75%
79,1%
nyílászárók cseréje, szigetelése
59,3%
fűtési rendszer korszerűsítése
39,3% 35,9%
épület szigetelése
38,8% 40,7%
elektronikus eszközök korszerűbbre cserélése alternatív energiahordozók igénybevétele (pl. napkollektorok) egyéb
100%
26,1% 28,3% 4,0% 5,5% 2,5% 1,4%
országos (n=402)
régiós (n=145)
A korszerűsítéseket gátló tényezők vizsgálata azt mutatja, hogy az a leginkább gátló körülmény, hogy bármilyen jellegű változtatás túl sokba kerül. Ezt a dél-dunántúli megkérdezés résztvevői magasabb arányban jelölték az országoshoz képest. Ugyanúgy többen jelölték a Dél-Dunántúlon azt, hogy nem foglalkoztatja őket a téma. Az országos megkérdezés résztvevői körében magasabb arányban jelölték, hogy nincs, aki segítene a kivitelezésben, valamint, hogy nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést és, hogy nem saját lakásban él, ezért nem foglalkoztatja a téma. A régiós megkérdezés
során
a
„Nincs
jó
szakember,
aki
megtervezné
a
korszerűsítést.”válaszlehetőséget jelölők aránya elenyésző. A többi gátló tényező esetén nincsenek nagyobb különbségek a megkérdezések eredményei között (10. ábra).
8
10. ábra: A korszerűsítések végrehajtásának gátló tényezői: „Mi az oka annak, ha nem hajt végre olyan korszerűsítéseket, átalakításokat, melyek segítenének Önnek az energiaköltségei csökkentésében?” (n=akik nem hajtottak végre semmilyen korszerűsítést) Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
50%
75%
Bármilyen változtatás túl sokba kerülne, nem tud belevágni.
68,7% 75,1% 19,1% 22,9%
Nem foglalkoztatja a téma.
13,6% 9,3%
Nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni.
Ezek a beruházások sosem térülnek meg, hosszútávon jobban jár anyagilag akkor, ha nem változtat semmin.
10,5% 10,1% 8,9% 6,4%
Nincs elég információja a lehetőségekről. Nincs, aki segítene a kivitelezésben, lebonyolításban.
5,8% 2,7%
Nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést.
3,4% 1,1%
egyéb
100%
7,7% 3,4%
országos (n=1598)
régiós (n=655)
Az átalakításokat leginkább megnehezítő tényezők között is a pénzügyi korlátok a legmagasabb arányban említettek. Ebben az esetben is magasabb arányban említették ezt a tényezőt a Dél-Dunántúl lakosai a teljes lakossági megkérdezéshez képest. A „Nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést.” válaszlehetőséget az országos megkérdezésben résztvevők a dél-dunántúli válaszadókhoz képest magasabb arányban választották. A többi gátló tényező esetén nagyobb különbségeket nem véltünk felfedezni (11. ábra).
9
11. ábra: A korszerűsítések végrehajtásának leginkább gátló tényezői: „Válassza ki azt a tényezőt, mely leginkább megnehezíti, hogy átalakításokat tervezzen!” (n=akik nem hajtottak végre semmilyen korszerűsítést) Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
Bármilyen változtatás túl sokba kerülne, nem tud belevágni.
50%
75%
100%
59,9% 66,4% 13,9% 14,8%
Nem foglalkoztatja a téma.
11,1% 8,9%
Nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni. Ezek a beruházások sosem térülnek meg, hosszútávon jobban jár anyagilag akkor, ha nem változtat semmin.
4,6% 3,8%
Nincs elég információja a lehetőségekről.
2,5% 2,0%
Nincs, aki segítene a kivitelezésben, lebonyolításban.
1,3% 0,3%
Nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést.
4,7% 0,3%
egyéb
1,8% 3,5%
országos (n=1598)
régiós (n=655)
3.3. Pályázati források ismerete, pályázási magatartás Épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázati forrást az országos megkérdezés résztvevői magasabb arányban ismernek, mint a Dél-Dunántúli régió lakosai (12. ábra). 12. ábra: Épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázati források: „Van-e Önnek tudomása arról, hogy rendelkezésre állnak/álltak pályázati források épületenergetikai fejlesztésekre?” Forrás: saját szerkesztés régiós (n=800)
nem tud pályázati forrásokról
55,0%
tud pályázati 45,0% forrásokról országos 49,0% (n=2000) 51,0%
tud a pályázati forrásokról 10 nem tud a pályázati forrásokról
A két megkérdezés eredményei nem mutatnak nagyobb különbséget annak tekintetében, hogy a válaszadók pályáztak-e már valamilyen jellegű épületenergetikai fejlesztésre. A régiós megkérdezés során valamivel magasabb azok aránya, akik sikerrel pályáztak már, de ez a különbség statisztikailag elhanyagolható, ezért azt csak tájékoztató jelleggel közöljük (13. ábra). 13. ábra: Pályázás épületenergetikai fejlesztésekre a múltban: „Pályázott már korábban Ön épületenergetikai fejlesztésekre?” (n=akinek van tudomása épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázatokról) Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
50%
75%
100%
5,0% országos (n=1021)
4,9%
90,1%
5,6% régiós (n=360)
4,4%
sikerrel pályázott
90,0%
sikertelenül pályázott
nem pályázott
A jövőbeni pályázási hajlandóságot vizsgálva azt a következtetés vonjuk le, hogy a teljes felnőtt népességet reprezentáló megkérdezés válaszadói magasabb arányban jelölték azt, hogy pályáznának a jövőben, mint a Dél-Dunántúl lakosságát bemutató megkérdezésben résztvevők. Akik nem pályáznának, azok jóval magasabb arányban vannak a dél-dunántúliak esetén (14. ábra). ITT a színek nem ugyanolyanok az ábrán 14. ábra: Pályázási hajlandóság a jövőben: „Pályázna-e Ön a jövőben épületenergetikai fejlesztésekre?” (n=akinek van tudomása épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázatokról) Forrás: saját szerkesztés 0%
országos (n=1021)
régiós (n=360)
pályázna
25%
47,6%
34,7%
nem pályázna
11
50%
75%
39,7%
57,2%
nem tudja
100%
12,7%
8,1%
3.4. Energiatakarékoskodással kapcsolatos magatartás Az energiaspórolás terén leginkább az jellemző a megkérdezettek jellemző tevékenységek: csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki, valamint az energiatakarékos izzók használata. Ezek tekintetében nincsenek nagyobb különbségek a megkérdezések eredményeit tekintve. A saját kerti kút használatában érzékelhető nagyobb különbség: az országos megkérdezésben résztvevők körében ez jellemzőbb, mint a régiós megkérdezés esetén (15. ábra). Az ábra alatt látható n értékek melletti * azt jelenti, hogy két tevékenység esetén a megkérdezettek száma alacsonyabb volt a jelzettnél: (bocsi, ezt nem értem) „Saját kerti kút használata”: országos – n=1155, régiós – n=491 „A szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet a lakásban”: országos – n=1617, régiós – n=685 15. ábra: Tevékenységek energiaspórolás céljából: „Mennyire jellemzők Önre, az Ön háztartására az alábbi tevékenységek, viselkedés?” Forrás: saját szerkesztés 1
2
3
4 4,19 4,25 3,93 3,95
csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki energiatakarékos izzók használata szelektív hulladékgyűjtés mosogatáskor nagyon kevés vizet használ saját kerti kút használata
1,94
a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet a lakásban
tisztálkodáskor nagyon kevés vizet használ azokat a helyiségeket nem fűti, amelyeket nem használ
fáradt sütőolaj gyűjtése víz gyűjtése a háztartásban
országos (n=2000)*
3,33 2,99 3,24 3,52 3,20 3,20 3,16 3,17 2,95 3,08 3,34 2,96 3,15
nem használt elektromos készülékek kihúzása a konnektorból
háztartási hulladék komposztálása
5
2,13 1,85 2,07 1,65 2,07 1,74
régiós (n=800)*
3.5. Környezetvédelem, környezetszennyezés, vállalatok társadalmi felelősségvállalása Az országos megkérdezésben résztvevők átlagosan valamivel magasabbra értékelték a természethez való viszonyukat, mint a dél-dunántúli régiós megkérdezés válaszadói (16. ábra).
12
16. ábra: Természetközeliség a válaszadók körében: „Mennyire érzi Ön közel magát a természethez?” Forrás: saját szerkesztés átlag: 7,53 országos (n=1991)
5 6 7 10,6%10,5% 16,5%
8 23,1%
teljes 9 mértékben; 12,6% 20,3%
8 20,3%
teljes 9 mértékben 10,8% 22,0%
átlag: 7,37 régiós (n=799)
5 6 7 11,6% 12,3% 14,1%
A teljes magyar felnőtt lakosságot bemutató elemzés eredményeiben a válaszadók valamivel magasabbra értékelték saját maguk környezetvédő, környezetbarát beállítódását, mint a régiós megkérdezés résztvevői (17. ábra). 17. ábra: A válaszadók saját maguk megítélése környezetbarát és környezetvédő szempontból: „Mennyire tartja magát környezetbarátnak, környezetvédőnek?” Forrás: saját szerkesztés
Az egyes piaci szereplők és magánszemélyek környezetvédelemmel való foglalkozása és annak utóbbi öt évben történt változásának vizsgálata terén azt tapasztaltuk, hogy az országos és a régiós megkérdezések nem mutatnak nagyobb eltéréseket. Jellemző, hogy az országos megkérdezés résztvevői szerint inkább többet foglalkoznak manapság a vizsgált szereplők a környezetvédelemmel, mint a régiós vizsgálat során megkérdezettek. Ez a különbség a válaszadók saját maguk értékelése terén a legmagasabb (18. ábra).
13
18. ábra: A környezetvédelemmel való törődés az öt évvel ezelőtti állapothoz képest – aki szerint többet törődnek azzal: „Mennyit foglalkozik/foglalkoznak jelenleg környezetvédelemmel az alábbi személyek, csoportok az Ön tapasztalatai szerint, összehasonlítva az 5 évvel ezelőttihez képest?” Forrás: saját szerkesztés 0%
25%
50%
75%
100%
37,4% 32,1%
Ön, vagyis saját maga
34,2% 29,9%
a nemzetközi vállalatok és országok az Ön közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái)
29,5% 26,1%
az ország vezetése
28,0% 28,4% 25,2% 24,6%
a magyarországi vállalatok országos (n=2000)
régiós (n=800)
A következő öt évben történő környezetvédelemmel való foglalkozással kapcsolatban az országos megkérdezés résztvevői jóval magasabb arányban nyilatkoztak úgy, hogy a vizsgált szereplők többet fognak szerintük azzal foglalkozni, mint jelenleg. Mindegyik vizsgált piaci szereplő esetén kb. 15%-ponttal magasabb arányban mondták ezt a teljes magyar felnőtt lakosságot bemutató vizsgálat válaszadói (19. ábra). 19. ábra: A környezetvédelemmel való törődés öt év múlva a jelenlegi állapothoz képest – aki szerint többet törődnek majd azzal: „Mennyit foglalkoznak majd öt év múlva a jelenhez képest?” Forrás: saját szerkesztés 0%
Ön, vagyis saját maga a nemzetközi vállalatok és országok
az Ön közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái)
25%
50%
100%
58,0% 43,1% 52,0% 37,4% 50,6% 35,1%
az ország vezetése
49,0% 35,4%
a magyarországi vállalatok
47,9% 34,1%
országos (n=2000)
75%
régiós (n=800)
A környezetszennyezés esetén jellemző reakciók tekintetében a következő különbségek vannak a két vizsgált megkérdezés között (20. ábra):
14
Az
országos
megkérdezés
résztvevői
a
dél-dunántúli
régiós
megkérdezés
válaszadóihoz viszonyítva magasabb arányban jelölték az ott élők körében való szervezkedést, a környezetvédelmi csoportokkal való kapcsolatfelvételt, valamint a Facebook-on és más közösségi oldalakon való szervezkedést. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon zajló megkérdezésben résztvevők körében magasabb arányban voltak az országoshoz képest azok, akik panaszkodnának az ott élők körében, amíg valaki tesz valamit az ügy érdekében. 20. ábra: Reakció környezetszennyezés esetén: „Mit tenne, ha a közvetlen környezetében súlyos környezetszennyezést tapasztalna, melynek hosszútávon egészségkárosító hatása lehet?” Forrás: saját szerkesztés 0%
25% 50% 75% 100%
Megpróbálnék szervezkedni az ott élők körében, hogy kérvényt nyújtsunk be az illetékes hatóságokhoz.
35,0% 27,9%
Megpróbálnám felvenni a kapcsolatot befolyásos és ismert környezetvédő csoportokkal, hogy támogassák az ügyünket.
32,3% 25,5%
Panaszkodnék a környéken élőknek, hátha valaki tesz valamit az ügy érdekében.
20,3% 26,8%
Tiltakozó levelet írnék a szennyezést okozó vállalatnak.
16,6% 13,8%
Nem tennék semmit, mert a lakosságra/civilekre senki sem figyel.
15,2% 16,9%
A Facebookon és más közösségi oldalakon kezdenék szervezkedni a vállalat ellen.
14,8% 9,4%
Feljelentést tennék a bíróságon.
14,2% 15,4%
Amint lehet, elköltöznék.
9,6% 6,3%
Tiltakozó gyűlést szerveznék a szennyezést okozó vállalat ellen.
8,8% 5,3%
Mást tennék.
2,7% 1,9%
NT
2,3% 3,6%
országos (n=2000)
régiós (n=800)
A két vizsgált megkérdezés résztvevői közepesre értékelték azt, miszerint úgy vélik, hogy a fogyasztók összefogással hatást tudnak gyakorolni a vállalatok tevékenységére. A régiós megkérdezés esetén a válaszadók által adott átlagérték alacsonyabb, mint az országos megkérdezés átlaga, továbbá a Dél-Dunántúl lakossága magasabb arányban jelölte azt a lehetőséget, miszerint ők egyáltalán nem értenek ezzel az állítással egyet (21. ábra).
15
21. ábra: Fogyasztói összefogással hatásgyakorlás a vállalatok tevékenységére: „Hisz-e abban, hogy a fogyasztók összefogással hatást tudnak gyakorolni a vállalatok tevékenységére?” Forrás: saját szerkesztés egyáltalán nem 13,0%
országos (n=1938)
átlag: 5,59
4 5,4% 3 5 6 7 8 8,7% 13,8% 12,6% 14,2% 13,0%
egyáltalán nem 19,2%
régiós (n=780)
teljes mértékben 8,3%
átlag: 5,06 3 4 5 8,3%7,9% 15,1%
teljes mértékben 6,9%
6 7 8 13,6% 9,5% 12,3%
3.6. Nyitottság, információforrások használata A megkérdezettek újdonságokkal kapcsolatos beállítottsága a két megkérdezés esetén nagyjából hasonló: legmagasabb arányban azok vannak, akik nyitottnak, kíváncsinak érzik magukat, de csak azután kezdik el használni az újdonságokat, amikor azok már elterjedtek és beváltak a lakosság körében és olcsóbbak is. Aki nagyon nyitott, azok aránya valamivel magasabb az országos megkérdezés résztvevői között, de ez a különbség a statisztikai hibahatáron belül van, ezért csak tájékoztató jelleggel közöljük azt (22. ábra).
16
22. ábra: Nyitottság új termékekkel, technológiákkal kapcsolatban „Ha megjelenik egy új termék, egy új megoldás a piacon, Ön mennyire nyitott annak elfogadására?” Forrás: saját szerkesztés 0% nagyon nyitott vagyok az újdonságokra, az elsők között kezdem el használni őket akkor vásárolom meg, amikor még új, szeretem magam megismerni az újdonságokat és szeretek róla tanácsot adni másoknak
25%
50%
8,1% 5,9% 37,6% 37,4%
kíváncsi vagyok az új dolgokra, de megvárom, amíg lemegy az áruk
33,9% 36,0%
NT/NV
országos (n=2000)
100%
5,9% 3,5%
nyitott vagyok az új dolgokra, de akkor, amikor már mások is használják
nem vásárolok újdonságokat, nem szeretek én lenni a "próbanyúl"
75%
12,4% 14,1% 2,3% 3,1% régiós (n=800)
Az új technológiákkal kapcsolatos információforrások értékelése terén sem látható karakteres különbség az országos és a dél-dunántúli régiós megkérdezés eredményei között. Az országos megkérdezés során valamivel magasabbra értékelték a régiós megkérdezéshez képest a családot, ismerősöket, azokat, akikkel egyébként is beszélgetni szokott a válaszadók, valamint a szakértőket. A régiós megkérdezés válaszadói magasabb értékelést adtak arra, hogy mindig ugyanazokat, illetve, hogy senkit sem szoktak megkérdezni. Ezek a különbségek statisztikailag nem jelentősek, ezért csak tájékoztató jelleggel közöljük azokat (23. ábra).
17
23. ábra: Információforrások új technológiával kapcsolatban: „Mennyire jellemzőek Önre az alábbi állítások? Ha információt szeretnék egy új technológiáról…?” Forrás: saját szerkesztés 1
2
3
4
5
…a családomat és az ismerőseimet szoktam megkérdezni.
4,06 3,95
…azokat szoktam megkérdezni, akikkel egyébként más témákat is mindig megbeszélek, mert bennük bízom.
4,01 3,89 3,52 3,47
…szakértőket szoktam megkérdezni. …mindig ugyanazokat az embereket szoktam megkérdezni.
3,24 3,28
…senkit sem szoktam megkérdezni, egyedül keresgélek.
2,02 2,16
országos (n=2000)
régiós (n=800)
Az alternatív energiaforrások alkalmazása terén figyelembe vett szempontok vizsgálata esetén nem látható karakteresebb különbség a két vizsgálat között: a vizsgált szempontokat kivétel nélkül inkább fontosnak tartják a megkérdezések résztvevői. Mindkét vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a pénz megtakarítása elsődleges, valamint nagyon fontos még, hogy az új technológia legyen jobb, mint az előtte használt (24. ábra). 24. ábra: Szempontok alternatív energiaforrások alkalmazása kapcsán „Önnek mennyire fontosak az alábbi szempontok, ha egy alternatív energiaforrás alkalmazásáról kellene döntenie?” Forrás: saját szerkesztés 1
2
3
4
5
pénzt tudjak vele megtakarítani.
4,78 4,86
legyek egészen biztos abban, hogy jobb, mint amit előtte használtam.
4,72 4,82
ki lehessen próbálni mielőtt beszereltetem a házamba.
4,36 4,42
ne legyen teljesen ismeretlen számomra.
4,29 4,50
ne csak nekem, de a társadalomnak is tegyek jót.
országos (n=2000)
18
4,13 4,22 régiós (n=800)
Az alternatív energiaforrásokról szóló információforrások meggyőző voltának vizsgálata azt mutatja, hogy mindegyik megkérdezés esetén az a leginkább meggyőző a válaszadók számára, amit saját maguk tapasztalnak, ugyanakkor az is meggyőző, amit személyesen mondanak el nekik. Legkevésbé meggyőzőnek a napi sajtóban olvasható információkat tartják. A dél-dunántúli megkérdezés válaszadói valamivel magasabbra értékelték a saját tapasztalatok, a személyes tapasztalat-megosztás és a szakmai folyóiratok meggyőző erejét, mint a teljes magyar felnőtt lakosságot érintő megkérdezés válaszadói. Ezek a különbségek nem mérvadóak statisztikai értelemben, ezért tájékoztató jelleggel közöljük azokat (25. ábra). 25. ábra: Alternatív energiaforrásokról szóló információforrás meggyőzősége „Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Egy alternatív energiaforrásról az az információ meggyőző…” Forrás: saját szerkesztés 1
2
3
4
5
4,59 4,70
…amit saját magam tapasztalok. …amit személyesen mondanak róla. …amit szakfolyóiratokban lehet olvasni róla. ...amit a tévében hallok róla. …amit a napi sajtóban olvasok róla. országos (n=2000)
19
4,00 4,05 3,50 3,72 3,12 3,00 2,94 2,87 régiós (n=800)
4. Az összefoglaló elemzés legfőbb eredményei Az egyes energiaforrások ismertsége terén nem láthatóak karakteres különbségek a két vizsgált kutatást tekintve. Az energiaforrások szimpátiája terén a régiós megkérdezés résztvevői átlagosan valamivel jobbra értékelték az egyes energiaforrásokkal kapcsolatos szimpátiájukat, ez alól kivétel a geotermikus energia, a hőszivattyú és az atomenergia. A különbségek statisztikai értelemben nem mérvadóak, ezért csak tájékoztató jelleggel közöljük azokat. Ezen energiaforrások használata kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a régiós megkérdezés résztvevői az országoshoz képest magasabb arányban használják a fát, a palackos gázt és az atomenergiát, míg az országos megkérdezés eredményei magasabb használati arányt mutatnak a régióssal szemben az áram és a vezetékes gáz terén. A régiós megkérdezés válaszadói átlagosan inkább környezetbarátnak ítélték a vizsgált energiaforrásokat, bár ezek a különbségek statisztikai értelemben kis mértékűek. Az országos megkérdezés résztvevői körében magasabb arányban vannak azok, akik már végrehajtottak korszerűsítést/felújítást, vagy tervezték azt. Aki már végrehajtott ilyen korszerűsítést, az az országos megkérdezés eredményei alapján átlagosan többet költött, mint a Dél-Dunántúlon lezajlott megkérdezés válaszadói esetében. A korszerűsítésekkel kapcsolatban leginkább úgy vélik a megkérdezések résztvevői, hogy azok megtérülnek. A régiós megkérdezés esetén még magasabb arányban gondolják ezt, továbbá ugyanennek a megkérdezésnek a résztvevői átlagosan rövidebb megtérülési időt adtak meg az ilyen jellegű befektetésekre. A végrehajtott korszerűsítések között a leginkább jellemző a nyílászárók cseréje és szigetelése. Ez a tevékenység az országos megkérdezés esetén magasabb arányban volt jellemző, mint a régiós esetén. Aki nem korszerűsít, azt leginkább pénzügyi korlátok fékezik. Jellemző, hogy a dél-dunántúli lakosok körében végzett megkérdezés válaszadói magasabb arányban említették a pénzügyi korlátokat. Az épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázati forrásokról a megkérdezett kb. fele tud. Ez az arány a régiós megkérdezés résztvevői körében valamivel alacsonyabb. Az ilyen jellegű pályázatokon való részvételi arányokban nem érzékelhető statisztikailag igazolható különbség a két mintát illetően, viszont az eredmények azt mutatják, hogy az országos megkérdezésben résztvevők körében magasabb azok aránya, akik szívesen pályáznának a jövőben. Az energiaspórolással kapcsolatos tevékenységek között a legjellemzőbb, hogy csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki, valamint az energiatakarékos izzók használata. A régiós
20
megkérdezés résztvevőire – az országos megkérdezéssel szemben – inkább jellemző, hogy nem fűtik azokat a helyiségeket, melyeket nem használnak, valamint, hogy mosogatás és tisztálkodás során kevesebb vizet használnak. Az országos megkérdezés válaszadóira ezzel szemben inkább jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, a saját kerti kút használata és a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet a laskában. A többi vizsgált tevékenységet illetően nem voltak említésre méltó különbségek. Az országos megkérdezésben résztvevők valamivel közelebb érzik magukat a természethez és inkább környezetbarátnak is tartják magukat, mint ahogy a régiós megkérdezés válaszadói. Ezek a különbségek azonban nagyon kicsik, ezért csak tájékoztató jelleggel mutattuk be azokat. A piaci szereplők jelenlegi környezetvédelemmel való törődését, foglalkozását az öt évvel ezelőttihez képest az országos megkérdezés résztvevői magasabb arányban értékelik jobbra. Ugyanezen megkérdezés válaszadói az öt év múlva fennálló állapotot a jelenlegihez képest magasabb arányban értékelik jobbra, mint a dél-dunántúli megkérdezettek. Környezetszennyezés esetén a leggyakoribb tevékenység lenne a válaszadók körében, hogy szervezkednének az ott élők körében a szennyező vállalat ellen, valamint, hogy környezetvédő csoportokkal vennék fel a kapcsolatot, továbbá panaszkodnának az ott élők körében. Előbbi kettő az országos megkérdezés résztvevőire jellemzőbb magasabb arányban, míg az utóbbi a régiós megkérdezés válaszadóira. A teljes magyar felnőtt lakosságot reprezentáló megkérdezésben résztvevők jellemzően kissé nyitottabbak, mint a dél-dunántúliak, de ez nem értékelhető mérvadó különbségnek, ezért csak tájékoztatásként közöljük. Új technológiával kapcsolatos tájékozódás terén a leginkább fontosak a személyes kapcsolatok (család, barátok, ismerősök). A személyes kapcsolatok fontossága az országos megkérdezés résztvevői számára fokozottabban jellemző. Alternatív energiaforrások igénybevétele során figyelembe vett szempontok között az a legfontosabb, hogy azzal pénzt lehessen megtakarítani. Ebben az esetben a megkérdezések eredményei nem mutatnak mérvadó különbségeket. Az alternatív energiaforrásokról leginkább meggyőző információforrások a személyes tapasztalás, valamint kapcsolatok és a szakértő véleménye. A személyes tapasztalatok a Dél-Dunántúlon élők körében meggyőzőbbek, mint az országos megkérdezés résztvevői esetén.
21
