KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27

Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT

2014. június 27.

Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával - DEnzero - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041

A biomassza és a földhő energetikai felhasználásának környezeti hatásai A munkacsoport tagjai: Kerényi Attila, Szabó György, Szabó Szilárd, Fazekas István, Buday Tamás, Szabó Gergely, Paládi Mónika


Bevezetés A hazai megújuló energiák közül a biomassza és a földhő technikai potenciálja a legnagyobb:

biomassza 200 PJ/év felett, földhő 50 PJ/év, vízenergia, szélenergia, napenergia ezeknél kisebb Ezért a kutatásaink elsősorban a biomassza és a földhő vizsgálatára terjedtek ki.


Kutatási témák A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Biogáz-kiserőművek életciklus-elemzése szénlábnyomszámítással Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A geotermikus energiahasznosítás környezeti hatásai


A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata A lakossági megújulóenergia-felhasználás megoszlása Magyarországon 2007-ben

(Forrás: Energia Klub, 2008).


A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata A vizsgálatba bevont települések elhelyezkedése


A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Fafűtésű háztartások CO2-kibocsátása az erdők nyelő funkciójának figyelembevételével 25,00

CO2-emisszió (t)

15,00 5,00 -5,00

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

-15,00 -25,00 -35,00 CO2-emisszió (t)

CO2-egyenleg (t) az erdőkkel rendelkező háztartásokban


A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Kiválasztott gázfűtéses háztartások CO2-emissziója a 2011/2012-es fűtési idényben

Ház

Fűtött terület (m2)

Fűtött térfogat (m3)

CO2-emisszió (kg)

1 főre jutó CO2 (kg/fő)

1 m3 fűtött térfogatra jutó CO2 (kg/m3)

Átlag

95,75

258,5

2970,5

907,5

10,4

A fafűtéses háztartások CO2 egyenlegének változása az erdőterületek függvényében Ház

Fűtött terület (m2)

Fűtött térfogat (m3)

CO2-emisszió (kg)

Erdőterület (ha)

Elnyelt CO2 (kg)

CO2 egyenleg (kg)

Átlag

99

266

13270

1,55

11363,3

1906,6


A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Gázfűtéses lakások CO2 kibocsátása a 2012/2013-as és a 2013/2014-es fűtési idényben 35,00 30,00

CO2-emisszió (t)

25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

2012/2013 CO2-emisszió 1 2 (t)

2013/2014 3 CO2-emisszió (t) 4


Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A biogáz erőművek száma Európa országaiban


Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással Mezőgazdasági biogáz erőművek Magyarországon 2014-ben


Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A tiszaszentimrei biogáz-erőmű szénlábnyoma 2013-ban 1. Az alapanyagok előállításához kapcsolódó karbon lábnyom: 404 hektáron termesztett növények (cukorcirok, bükköny, lucerna, réti széna, energiafű) szántóföldi műveléséhez használt gépek CO2 kibocsátása, a műtrágyázott területeken jelentkező többlet N2O kibocsátás.

2. Az alapanyagok beszállításához kapcsolódó karbon lábnyom 3. Az erőmű működéséhez kapcsolódó karbon lábnyom


Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással Az alapanyagok előállításához kapcsolódó karbon lábnyom

Termesztett növény

Cirok Bükköny Lucerna Réti széna Energia fű Összesen

Művelt terület (ha) 125 133 91 45 10 404

Megtermelt mennyiség (kg) 2517450 1105350 1025230 71960 68110 4788100

A gépek által felhasznált üzemanyag (l dízel olaj) 10082 6126 5466 184 756 22614

Műtrágyázás Műtrágyázás Üzemanyagok N2O ÜHG ÜHG kibocsátása kibocsátása kibocsátása (kg N2O-N) (kg CO2e) (kg CO2e) 26221 15931 14217 480 1966 58814

74,6

22238

79,4 -

23661 45898

154


Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással Az alapanyagok beszállításához kapcsolódó karbon lábnyom 2013-ban Alapanyag típusa

Cukor cirok Bükköny Lucerna Réti széna Energiafű Szerves trágya Kukoricasiló Nyák Összesen:

Átlagos szállítási távolság (km)

5,5 7,5 12,0 3,0 8,0 6,5 76,0 114,6

Beszállított Összes mennyiség (t) megtett km

2517 1105 1025 72 68 2202 2212 2381 11584

2585 2115 3096 114 176 3328 12894 24532 48840

Összes fuvar üzemanyag fogyasztása (l)

689 574 798 28 46 802 3868 9813 16618

kg CO2e

1793 1492 2075 73 120 2086 10060 25521 43221


Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A biogáz-termelés teljes életciklusában fellépő ÜHG kibocsátás 2013ban, kg CO2 egyenértékben


Biogáz-kiserőművek környezeti hatása szénlábnyomszámítással A biogáz-üzem 2013-as energiamérlege a biogáztermelés teljes életciklusára vonatkoztatva (MWh-ban)

9000 8000 7000 MWh

6000

Üzemanyagok

5000

Hőenergia

4000

Villamos energia

3000 2000 1000 0 megtermelt energia

energiafogyasztás


Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A LIDAR felmérés módszere


Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A mintaterület elhelyezkedése


Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből Jellegzetes épülettípusok a mintaterületen, LIDAR pontfelhőből azonosítva (a, családi ház; b, társas ház; c, panelház)


Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A kiindulási adatbázisok a mintaterület egy részletén.

a: tető által lefedett terület; b: összetett tetőszerkezet-generálás;

c: 1 m-es raszteres felületből származtatott épületek; d: geodéziai méréssel kapott alaprajzok


Épületgeometriai adatok kinyerése és tetők anyagi minőségének meghatározása LIDAR pontfelhőből A referencia adatokat terepbejárás során, illetve a nagyfelbontású ortofotó alapján vettük fel és eszerint a tetőfedő anyagokat 10 osztályba soroltuk: vörös cserép, vörös cserép árnyékban, barna cserép, zöld cserép, szürke kátrány,

barna kátrány, kék fém, azbesztcement, panelház szigeteléssel, panelház szigetelés nélkül

A fő célunk az azbesztcement tetők azonosítása 85% feletti pontossággal valósult meg. Hasonlóan pontos volt a panelházak tetőinek azonosítása.


A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése A hőszivattyú külső energiaforrásának megtermeléséhez kapcsolódó környezeti hatások: hő kitermelésének hatásai, az áramtermelés során kikerülő CO2 és egyéb szennyezők, 8

0,20

COP

6

0,15

5 4

0,10

3 2

0,05

-5

0

5 10 a hőforrás hőmérséklete (°C)

15

20

kg/kWh

7


A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése • A hőszivattyú külső energiaforrásának megtermeléséhez kapcsolódó környezeti hatások - hő kitermelésének hatásai - az áramtermelés során kikerülő CO2 és egyéb szennyezők

• Jellegzetes alföldi rétegoszlopok vizsgálata a környezeti hatások csökkentése szempontjából • A kiépítés és üzemeltetés paramétereinek hatása a környezeti hatásokra • Bivalens rendszerek vizsgálata

Földtani felépítés hatása Északkelet-Nyírség (1)

Hajdúhát (2)

Szatmári-sík (2)

• A földtani felépítés meghatározhatja az energetikailag és környezeti szempontból kedvező szondakiosztást.


A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése A kiépítés és üzemeltetés paramétereinek hatása a környezetre


A sekély geotermikus rendszerek környezeti hatásának csökkentése A kiépítés és üzemeltetés paramétereinek hatása a környezetre

Bivalens rendszerek – Gázmotoros rendszerek

A bivalens rendszerekkel a hőszivattyúból származó energia igényét csökkenthetjük, ezáltal a primer oldali környezeti hatások csökkennek. A biomasszával kombinált bivalens rendszerek különösen kedvezőek lehetnek a ÜHG kibocsájtás csökkenése miatt. Biomassza tüzeléső hőszivattyúk ÜHG kibocsájtása nullának tekinthető.


KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27

Recommend Documents