KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT december 13

Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT

2013. december 13.

Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával - DEnzero - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041

A geotermikus energia hasznosításának környezeti hatásai Buday Tamás

Hőkitermelés és hőraktározás lehetőségei zárt és nyílt rendszerekben

A zárt és nyílt rendszerű hőraktározás földtani, éghajlati és épületgépészeti feltételeit tekintette át (szakirodalom feldolgozás) Saját fejlesztésű numerikus modellező program segítségével a tanulmányozta a zárt rendszerű hőkitemelés elvi maximális teljesítményét SHEMAT program segítségével elvi modelleket készített nyílt rendszerű hőtárolás hatékonyságának és hatásfokának meghatározására


Zárt rendszerek vizsgálata a hőraktározásban

Konstans energiakitermelés hatására bekövetkező hőmérsékletcsökkenés a hőkivételtől való távolság és az eltelt idő függvényében (α=9.23·10-7 m2/s, λ=1.8 W/(mK), ql=20 W/m)


Zárt rendszerek vizsgálata a hőraktározásban

Fontos a nyári hőbetáplálás a fenntartható üzemelésben!

A nyári hővisszatáplálás hatása a primeroldal hőmérsékletére (α, λ, ql mint fent)


Nyílt rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálata 5 kW-os hőtermelés hatására kialakuló vízszint-változások termelő-besajtoló kútpár esetén, a vízadó réteg vastagságának, szivárgási tényezőjének függvényében

besajtolás 0.5 m/d szivárgási tényező alatt a lehetőségek jelentősen csökkennek, termelési és besajtolási problémák léphetnek fel. termelés


Biomassza energetikai hasznosításának életciklus elemzése szénlábnyom-számítással Fazekas István, Szabó György

A pályázat keretében a mezőgazdasági eredetű fő- és melléktermékeket, valamint hulladékokat hasznosító biogáz kiserőművek klímaváltozásra gyakorolt hatását vizsgálják. 2013.07.01.-2013.12.31. között (a pályázat második félévében) folytatták Hajdúszovát, Kenderes-Bánhalma és Tiszaszentimre biogáz erőműveinek működésével kapcsolatos életciklus leltár létrehozását helyszíni adatgyűjtéssel.

Adatokat gyűjtöttek a hígtrágyán kívül felhasznált alapanyagok (silókukorica és cukorcirok) előállítása során használt munkagépekkel végzett 2008-2012 közötti éves munkamennyiségről.



A technológiai műveleti tervlapok, anyagráfordítás és költségösszesítő, gazdasági mutatók pontatlansága miatt látogatást tettek Hódmezővásárhelyen, az Agroszemek Kft. telephelyén, akik egyebek mellett vetőmag-kereskedelemmel is foglalkoznak, és korábban cukorcirok kísérleteket folytattak. Információkat gyűjtöttek a cukorcirok termesztés optimális agroökológiai feltételeinek kísérleti eredményeiről.


Biomassza energetikai hasznosításának életciklus elemzése szénlábnyom-számítással Fazekas István, Szabó György Az erőművek saját célú energiafelhasználása egyaránt jelent áram-, hőenergia- és üzemanyag-fogyasztást. (Tiszaszentimre)



Tiszaszentimrén megszervezték, hogy a 2013. évre vonatkozó költségösszesítő adatai alapján a biogázüzem működésével (beleértve a cukorcirok megtermelését és beszállítását) kapcsolatos energia/üzemanyag-fogyasztás adatbázisa jövő januárra rendelkezésükre álljon. A biogáz-hasznosítás magyarországi helyzete és környezeti előnyei című angol nyelvű tanulmányhoz (Biogas utilization and its environmental benefits in Hungary) megírták a mezőgazdasági hulladékot feldolgozó biogáz erőművekhez kapcsolódó munkarészt és egységes metodikát dolgoztak ki az ökológiai lábnyom számításához.


Biomassza energetikai hasznosításának életciklus elemzése szénlábnyom-számítással Fazekas István, Szabó György Szecskázott cukorcirok siló, a biogázerőművek egyik fő alapanyaga a hígtrágya mellett


A szilárd biomassza égetésével kapcsolatos környezeti hatások vizsgálata Kerényi Attila, Paládi Mónika

HÁZTARTÁSOK FŰTŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK SOROZATMÉRÉSE 2012/2013-as fűtési idény:

Miskolc: 1 gázfűtéses, napi mérés Debrecen: 5 gázfűtéses, napi mérés Fehérgyarmat: 1 gázfűtéses, napi mérés Nagydobos: 1 gázfűtéses, napi mérés Szatmárcseke: 1 gázfűtéses, napi mérés Milota: 1 fafűtéses háztartás napi mérés 21 fafűtéses, nem napi mérés

2013/2014-es fűtési idény: Debrecen: 3 gázfűtéses, havi mérés Debrecen: 3 gázfűtéses, napi mérés Hajdúdorog: 1 gázfűtéses, havi mérés Nagydobos: 1 gázfűtéses, havi mérés Milota: 1 fafűtéses háztartás napi mérés 21 fafűtéses, havi mérés



Módszer kidolgozása a CO2-kibocsátás számítására fafűtés esetén A kibocsátott CO2 mennyiségét minden háztartás esetében az abszolút száraz tűzifa átlagos széntartalma alapján a C + O2 = CO2 égési reakció atomtömeg-arányainak figyelembevételével számították ki. A nedvességmentes tűzifa C-tartalma fafajtánként 38–42% között változik (Vajda, 2004). Akácfa esetében az átlagos 40%-os C-tartalommal számoltak. A továbbiakban a számítás menete a következő. Az elégetett nedves (különböző mértékben előszárított) fa víztartalmának ismeretében kiszámították a vízmentes fa tömegét:



Módszer kidolgozása a CO2-kibocsátás számítására fafűtés esetén

Md = Mw – MH2O ahol Md = a vízmentes fa tömege Mw = a nedves tűzifa tömege MH2O = a tűzifa víztartalma (szárítószekrényben meghatározva)



Módszer kidolgozása a CO2-kibocsátás számítására fafűtés esetén Ezután a tűzifa elégetésével keletkezett CO2-t az alábbi összefüggések alapján számították:

Mc = 0,4 Md ahol Mc = a tűzifa széntartalma

ƩCO2 = Mc + 2,666 Mc A 2,666-os faktor a két oxigénatom és az egy szénatom tömegarányából (32:12) adódik.



Publikációs tevékenység A témával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmi feldolgozás alapján konferencia előadás készült, amelynek szövege a 2013 október 10-11-i DEnzero nemzetközi konferencia kötetében megjelent. Közreműködtek a Biogas utilization and its environmental benefits in Hungary című közleményünk megírásában.


Városi környezeti hatások kutatása geoinformatikai és távérzékelési módszerekkel Szabó Szilárd, Szabó Gergely 2013 augusztusában végrehajtották a kijelölt mintaterület lerepülését.

Kertvárosi beépítés új építésű házak (panel és tégla)

• 1 m-es felbontású hipespektrális felvétel (300 csatorna) • 15 cm-es felbontású valódi színes és infra felvétel • 10 pont/m2-es légi LIDAR 3d pontfelhő

Sűrű panelházas beépítés

Kertvárosi beépítés régebbi építésű házak (tégla)


Városi környezeti hatások kutatása geoinformatikai és távérzékelési módszerekkel Szabó Szilárd, Szabó Gergely

LIDAR

a LIDAR pontfelhőből épületek leválogatása épületgeometria (magasság, alaprajzi adatok) kigyűjtése objektumokhoz rendelve magassági adatok ellenőrzése helyszíni vizsgálatokkal tetők osztályozása geometria alapján



LIDAR 3D



Hiperspektrális adatok

Sorházi beépítés

Panelházak teteje

Egyetem téri Campus részlete



Hiperspektrális adatok A cél: a tetőfedés típusának továbbá az anyagminőségének az azonosítása, a felvételek automatizált elemzése, helyszíni ellenőrzés, spektrális könyvtár létrehozása a cserepek és egyéb tetőfedő anyagokról, anyagi minőségi jellemzők hozzárendelése (ehhez segítséget várunk).



Nagyfelbontású ortofotó (RGB és IRC)

A látható tartományban (RGB) és infra tartományban (IRC) készült felvételek részben segítenek a rosszabb geometriai felbontású hiperspektrális felvételek tanulóterületeinek a kijelölésében, illetve külön is elemezhető a tartalmuk. Tematikailag az anyagminőség osztályozásához és az épületgeometria ellenőrzéséhez kapcsolódnak.


KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT december 13

Recommend Documents